Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-06 11:10:40
Üzenet elküldve: 2012-10-06 11:10:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Mona nem egy bárd, de még csak nem is történetmondó, ellenben szeret mesélni. A vele megtörtént dolgokat, a másokkal megtörtént dolgokat, amiket látott, még meséket is kitalál, amiket jobb hallgatóság híján magának szokott újra meg újra elmondani. Ha pedig mesél, akkor felélénkül, mimikája és gesztusai pedig a legunalmasabb történetet is érdekessé teszik. Persze csak azoknak mesél igazán, akiket jól ismer és akiket szeret, de Naasier is kapott most egy rövidebb kis történetet, amolyan pozitív jelként.*
- Rendben, rendben, ahogy csak szeretnéd!
*mosolyog a fél-elfre, mert tetszik neki az a lelkesedés, amivel az a festéshez hozzááll. Mona is szeretne így rajongani valamiért, de eddig még nem találta meg azt, amiért vagy akiért érdemes lenne. Egyelőre tehát minden érdekli, bár azért a pillangókat, a vízen tükröződő fényt és a gyümölcsöket szereti talán a legjobban, ha rangsort kellene állítania. Na, meg a szép ruhákat és a kék színt. Meg a magasra növő fákat, amikre fel lehet mászni. Meg a kék virágokat. Rangsort állítani nehéz feladat.*
- Ha szeretnéd, mehetünk most is, csak kerüljünk a piac felé! Kicsit éhes vagyok, vennék magamnak pár almát, és hátha találunk narancsot és körtét is!
*veszi számba a gyümölcsöket, amiket most éppen szívesen enne, de közben nem hagyja abba a mosolygást. Ez a festő olyan lágy, olyan kedves! Nem is tudja, találkozott-e már ilyen férfivel. Nem, valószínűleg nem. Naasier az első. Mindenesetre a szimpátia kevés a bizalomhoz, de Mona meg van győződve róla, hogy ha elmegy a folyópartra a fél-elffel, abból még baj nem lehet. Ha véletlen lenne, akkor igaz ugyan, hogy a fél-elfek is gyorsak, de az apró, törékeny tündérlányok még gyorsabban tudnak szaladni. "Nem, erre nem lesz szükség!" gondolja magában, de azért nem árt mindenre felkészülni.*
- Rendben, rendben, ahogy csak szeretnéd!
*mosolyog a fél-elfre, mert tetszik neki az a lelkesedés, amivel az a festéshez hozzááll. Mona is szeretne így rajongani valamiért, de eddig még nem találta meg azt, amiért vagy akiért érdemes lenne. Egyelőre tehát minden érdekli, bár azért a pillangókat, a vízen tükröződő fényt és a gyümölcsöket szereti talán a legjobban, ha rangsort kellene állítania. Na, meg a szép ruhákat és a kék színt. Meg a magasra növő fákat, amikre fel lehet mászni. Meg a kék virágokat. Rangsort állítani nehéz feladat.*
- Ha szeretnéd, mehetünk most is, csak kerüljünk a piac felé! Kicsit éhes vagyok, vennék magamnak pár almát, és hátha találunk narancsot és körtét is!
*veszi számba a gyümölcsöket, amiket most éppen szívesen enne, de közben nem hagyja abba a mosolygást. Ez a festő olyan lágy, olyan kedves! Nem is tudja, találkozott-e már ilyen férfivel. Nem, valószínűleg nem. Naasier az első. Mindenesetre a szimpátia kevés a bizalomhoz, de Mona meg van győződve róla, hogy ha elmegy a folyópartra a fél-elffel, abból még baj nem lehet. Ha véletlen lenne, akkor igaz ugyan, hogy a fél-elfek is gyorsak, de az apró, törékeny tündérlányok még gyorsabban tudnak szaladni. "Nem, erre nem lesz szükség!" gondolja magában, de azért nem árt mindenre felkészülni.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 22:13:20
Üzenet elküldve: 2012-10-05 22:13:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Keldras Garon, Reviles Zaffair, Monarakh Zaffair és Ewangel Nortsan figyelmébe! //
*Lagnar kissé felszeppen, mikor meghallja az elf hölgyemény lágy hangját maga mögött, majd illően feláll, s meghajol előtte.*
-Szép estét, hölgyem. *Mondja mosolyogván, miközben jobb karját a mellhasára szegezi, majd vissza huppan a helyére, s végighallgatja a hölgyet.*
-Én Lagnar vagyok... Lagnar Phanvil. Az ivászat, és a közelharc mestere. *Mondja, miközben arcára egy kis mosolyt csal az imént elhangzott mondata, ismét megszólal.*
-Szerintem felmegyek a szálláshelyre, s holnap elindulok a barakkokba. A karom egyre jobb állapotban van. Pedig csak kis idő telt el az utóbbi ütközetem óta. *Mondja, miközben a jobb karját méregeti, s azon az ujjait mozgatja... Nem sokkal később ismét feláll, majd ismételten meghajol a hölgyemény előtt.*
-Szerintem én ma már nyugovóra térek. *Mondja, miközben tekintete már a szálláshelyre vezető lépcsőn jár.*
-Lefekszem, kell az erő a holnapi napra. Szerintem miután kipihentem ma magamat, holnap el is indulhatunk mi edzeni, Monarakh... Beszéld meg az öcséddel is, ahogy nézem rá is ráférne egy kis oktatás. Viszlát, jó éjszakát, vagy inkább további jó estét. *Mondja mosolyogván, miközben szemével a kis orkot méregeti. Pár másodperc elteltével int egyet, s megindul felfelé, a szálláshely felé.*
*Lagnar kissé felszeppen, mikor meghallja az elf hölgyemény lágy hangját maga mögött, majd illően feláll, s meghajol előtte.*
-Szép estét, hölgyem. *Mondja mosolyogván, miközben jobb karját a mellhasára szegezi, majd vissza huppan a helyére, s végighallgatja a hölgyet.*
-Én Lagnar vagyok... Lagnar Phanvil. Az ivászat, és a közelharc mestere. *Mondja, miközben arcára egy kis mosolyt csal az imént elhangzott mondata, ismét megszólal.*
-Szerintem felmegyek a szálláshelyre, s holnap elindulok a barakkokba. A karom egyre jobb állapotban van. Pedig csak kis idő telt el az utóbbi ütközetem óta. *Mondja, miközben a jobb karját méregeti, s azon az ujjait mozgatja... Nem sokkal később ismét feláll, majd ismételten meghajol a hölgyemény előtt.*
-Szerintem én ma már nyugovóra térek. *Mondja, miközben tekintete már a szálláshelyre vezető lépcsőn jár.*
-Lefekszem, kell az erő a holnapi napra. Szerintem miután kipihentem ma magamat, holnap el is indulhatunk mi edzeni, Monarakh... Beszéld meg az öcséddel is, ahogy nézem rá is ráférne egy kis oktatás. Viszlát, jó éjszakát, vagy inkább további jó estét. *Mondja mosolyogván, miközben szemével a kis orkot méregeti. Pár másodperc elteltével int egyet, s megindul felfelé, a szálláshely felé.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 22:09:48
Üzenet elküldve: 2012-10-05 22:09:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Monarakh Zaffair, Lagnar Phanvil, Revileg Zaffair és Ewangel Nortsan figyelmébe! //
-Nos fiúk, velünk jöttök a templomba? Mert Ewangellel épp oda készülünk. Meg azért picit szégyen hogy ennyi idősen alig tudok egy varázslatot.. *sóhajt egyet, ránéz Ewangelre, majd folytatja mondanivalóját.*
-Nos Ewangel, te tudsz valamilyen varázslatot esetleg? *közben Ewangel szép arcát fürkészi, majd oda hívja a fogadóst és rendel magának egy pohár Vizet amiért fizet 2 aranyat.
Miután a fogadós kihozza az italt, elkezdi kortyolgatni a friss, hideg vizet.*
-Nos akkor, induljunk a templomba? Kíváncsi vagyok hogy itt a városban milyen a mágus. Remélem jól tanít, mert ha nem akkor a Mágustoronyba fogok járni varázslatot tanulni. Az az egy biztos, hogy az öreg jól tanít ott. De nem értem hogy hogy tud egy olyan ronda toronyban élni egyedül.. Jöjjön a városba, jó tanítványa lennék. *mondja Garon, mosolyog egyet, majd kortyol a vizéből.*
A hozzászólás írója (Keldras Garon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 22:11:44
-Nos fiúk, velünk jöttök a templomba? Mert Ewangellel épp oda készülünk. Meg azért picit szégyen hogy ennyi idősen alig tudok egy varázslatot.. *sóhajt egyet, ránéz Ewangelre, majd folytatja mondanivalóját.*
-Nos Ewangel, te tudsz valamilyen varázslatot esetleg? *közben Ewangel szép arcát fürkészi, majd oda hívja a fogadóst és rendel magának egy pohár Vizet amiért fizet 2 aranyat.
Miután a fogadós kihozza az italt, elkezdi kortyolgatni a friss, hideg vizet.*-Nos akkor, induljunk a templomba? Kíváncsi vagyok hogy itt a városban milyen a mágus. Remélem jól tanít, mert ha nem akkor a Mágustoronyba fogok járni varázslatot tanulni. Az az egy biztos, hogy az öreg jól tanít ott. De nem értem hogy hogy tud egy olyan ronda toronyban élni egyedül.. Jöjjön a városba, jó tanítványa lennék. *mondja Garon, mosolyog egyet, majd kortyol a vizéből.*
A hozzászólás írója (Keldras Garon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 22:11:44
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 21:19:52
Üzenet elküldve: 2012-10-05 21:19:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Szelíd
* Érdekes volt ez a nap. Még csak most érkezett és máris találkozott olyan személyekkel, akik a régi életéhez kapcsolódnak. Bár eleve kérdéses hogy hogy került ide, ezt a részt homály fedi számára. Talán az a Manarobbanás? Ki tudja. Mindenesetre elindul befelé, de az elülső bejáraton át. A csapos felé tekint.
- Holnap reggelre kérnék egy reggelit. - jelzi, majd mutatja ujjával hogy ő bizony felmegy most a szobába, és ledől egy kicsit. A pultos bólint, hogy megjegyezte, majd tovább törölgeti az egyik frissen eltisztított korsót. Felbaktat a szobájába, majd leheveredik az ágyra, miután ruháit leráncigálja magáról. Az ágyra heveredve feje alá teszi tenyereit, és gondolkodni kezd.
"... miért játszol velem Sors? Először nekem adod, majd elveszed az anyját, most a lányával próbálkozol? Ne tedd. Még egyszer ne..." majd oldalra pillant a kis éjjeli szekrényre, és felül hirtelen.
"... hát itt van. Végre... holnap ezt is lerendezem... " lelkendezik, majd végleg nyugovóra hajtja a fejét. Ideje lesz pihenni, a mai napból már csak ez maradt hátra. *
- Holnap reggelre kérnék egy reggelit. - jelzi, majd mutatja ujjával hogy ő bizony felmegy most a szobába, és ledől egy kicsit. A pultos bólint, hogy megjegyezte, majd tovább törölgeti az egyik frissen eltisztított korsót. Felbaktat a szobájába, majd leheveredik az ágyra, miután ruháit leráncigálja magáról. Az ágyra heveredve feje alá teszi tenyereit, és gondolkodni kezd.
"... miért játszol velem Sors? Először nekem adod, majd elveszed az anyját, most a lányával próbálkozol? Ne tedd. Még egyszer ne..." majd oldalra pillant a kis éjjeli szekrényre, és felül hirtelen.
"... hát itt van. Végre... holnap ezt is lerendezem... " lelkendezik, majd végleg nyugovóra hajtja a fejét. Ideje lesz pihenni, a mai napból már csak ez maradt hátra. *
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 18:53:53
Üzenet elküldve: 2012-10-05 18:53:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
//Monalie Dindale//
*Naasier hallgatja a gondtalan, önfeledt szóáradatot és eszében sincs félbeszakítani a lányt. Szereti a történeteket, a könyvekben leírt meséket, vagy bárdok ajkán születő legendát. Mikor kicsi volt, még Darsam mesélt neki, de ő azóta nem fecsérli már ilyesmire az idejét. Néha még nevet is azon, mennyire tud csüngeni testvére a történetmondók szaván.
Ez a lány azonban vidáman mesél, csengő szavain átszüremlik a boldogság, fények táncolnak szemében. Félelem, mikor visszaemlékszik a farkasra, gyöngéd szeretet lepkéje iránt, s mikor a nyuszit említi, Naasier elmosolyodik a pisze orr körül gyűlő aggodalmas ráncokat látva.
Igen, jó hallgatni Mona meséjét, s figyelni az ártatlan érzelmek játékát. Otthonos, megnyugtató, Naasier talán el is veszne a szavak varázsában, a beleegyezés azonban felélénkíti ismét.
- Tényleg? Beleegyezel? *mosolya ezúttal ragyogó, akár a nap fénye, s cseppet se töri le a lány vonakodása a műterem hallatán. Szeret ott dolgozni, de a folyópart, az erdő, a főtér mind ugyanúgy műterme, ha palettáját a kezébe veheti és festhet.*
- Sajnálom, ha megijesztettek a negyed lakói. *feleli őszintén, mintha legalábbis ő ártott volna a tündérnek, s most helyre kellene hoznia a hibát.* - Ha nem szereted azt a helyet, jobb is lesz, ha nem a műtermet használjuk, hiszen az is a szegénynegyedben van, bár a szélén.
*Az ötlet, hogy a folyó partján, fák árnyékában játszó tündérlányt fesse meg vállán az ékszerként csillámló lepkével csak még jobban tetszik neki. A négy fal közt Mona portréja élettelen lenne, talán még a Napfény se ragyogna azokban a csodás szemekben, amire ő vágyik. A folyóparton azonban... Naasier megborzong a gondolattól, milyen csodát alkothatna ott, a természet lágy ölén, ahol a tündér valóban elemében van, s nincsenek határok, amik visszafogják tündöklését.*
- A folyópart tökéletesen hangzik. *ismeri el az ötletet izgatottan.* - Ott a fények mindig különlegesek, és ha a víz lehetne a háttér... Biztos vagyok benne, hogy a hajad és a szemeid olyanok lesznek a vásznon, akár az életre kelt tündöklés!
*Naasier gondolatai ismét elkalandoznak, ahogy elképzeli Monát a folyóparton üldögélve, tisztán ragyogó szemekkel, mosolyogva. Ez a kép... Vetekedhet majd akármely eddigi munkájával, ezt egészen biztosra veszi.*
- Persze, nem muszáj most azonnal mennünk.
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 18:54:58
*Naasier hallgatja a gondtalan, önfeledt szóáradatot és eszében sincs félbeszakítani a lányt. Szereti a történeteket, a könyvekben leírt meséket, vagy bárdok ajkán születő legendát. Mikor kicsi volt, még Darsam mesélt neki, de ő azóta nem fecsérli már ilyesmire az idejét. Néha még nevet is azon, mennyire tud csüngeni testvére a történetmondók szaván.
Ez a lány azonban vidáman mesél, csengő szavain átszüremlik a boldogság, fények táncolnak szemében. Félelem, mikor visszaemlékszik a farkasra, gyöngéd szeretet lepkéje iránt, s mikor a nyuszit említi, Naasier elmosolyodik a pisze orr körül gyűlő aggodalmas ráncokat látva.
Igen, jó hallgatni Mona meséjét, s figyelni az ártatlan érzelmek játékát. Otthonos, megnyugtató, Naasier talán el is veszne a szavak varázsában, a beleegyezés azonban felélénkíti ismét.
- Tényleg? Beleegyezel? *mosolya ezúttal ragyogó, akár a nap fénye, s cseppet se töri le a lány vonakodása a műterem hallatán. Szeret ott dolgozni, de a folyópart, az erdő, a főtér mind ugyanúgy műterme, ha palettáját a kezébe veheti és festhet.*
- Sajnálom, ha megijesztettek a negyed lakói. *feleli őszintén, mintha legalábbis ő ártott volna a tündérnek, s most helyre kellene hoznia a hibát.* - Ha nem szereted azt a helyet, jobb is lesz, ha nem a műtermet használjuk, hiszen az is a szegénynegyedben van, bár a szélén.
*Az ötlet, hogy a folyó partján, fák árnyékában játszó tündérlányt fesse meg vállán az ékszerként csillámló lepkével csak még jobban tetszik neki. A négy fal közt Mona portréja élettelen lenne, talán még a Napfény se ragyogna azokban a csodás szemekben, amire ő vágyik. A folyóparton azonban... Naasier megborzong a gondolattól, milyen csodát alkothatna ott, a természet lágy ölén, ahol a tündér valóban elemében van, s nincsenek határok, amik visszafogják tündöklését.*
- A folyópart tökéletesen hangzik. *ismeri el az ötletet izgatottan.* - Ott a fények mindig különlegesek, és ha a víz lehetne a háttér... Biztos vagyok benne, hogy a hajad és a szemeid olyanok lesznek a vásznon, akár az életre kelt tündöklés!
*Naasier gondolatai ismét elkalandoznak, ahogy elképzeli Monát a folyóparton üldögélve, tisztán ragyogó szemekkel, mosolyogva. Ez a kép... Vetekedhet majd akármely eddigi munkájával, ezt egészen biztosra veszi.*
- Persze, nem muszáj most azonnal mennünk.
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 18:54:58
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 17:35:44
Üzenet elküldve: 2012-10-05 17:35:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
// Darsam Nephilim //
~ Nocsak, nocsak! Rátapintottam a gyengédre Kedves! A nők! Azok a fránya nők! ~
*Egy darabig élvezi a fölényt a férfival szemben, tekintete diadalmas. Hallgatja Darsamot, hanga fájdalmasan szenvedélyes, lehunyja lassan szemét, majd ugyan úgy ki is nyitja. A lenéző pillantást hamar felváltja az igazságtudat. Karba font kézzel, dacosan, oldalra néz, nem tekint Darsamra. Ökölbe szorul keze. Szemében düh uralkodik.*
~ A francba is! Igaza van a kis lovagnak. Itt a felszínen tényleg nem sokra megyek egyedül. Na mindegy! Csak türelem, türelem! Akár hogyan is, de az enyém leszel Lovag! Darsam! ~
- Szerintem félre értjük egymást. Nem neked kell fizetni, azért, hogy velem lehess. Tévedés ne essék. Ha jól végzed, a _dolgod_ jutalmat adok. Ez lehet arany, lehet tárgy, attól függ, milyen hangulatom van és attól is, hogy teljesítesz. Hogy akarlak-e? Persze, ezt nyíltan ki is jelenthetem. Nem lenne amúgy se titok, nem igaz?
*Sóhajt egy nagyot, megtelíti tüdejét, hogy mellkasa is emelkedjen, s szépen lassan kifújja. Beleharap ajkába. Tudja, hogy van veszteni valója, de kockázat nélkül nincs nyereség. Pillantása még mindig dühös. Karjait csípőre teszi, lábait keresztbe fonja.*
- Szeretnéd, ha csak te érinthetnél? Mert ha erre megy ki a játék hát rendben. Légy a védelmezőm, hogy más ne érhessen hozzám.
~Milyen kis huncut! Próbálja csak megakadályozni azt, hogy más ne érintsen. Kíváncsian várom!~
- S most, mutasd meg milyen egy vérbeli férfi csókja!
*Ismételten közelebb húzza magát a férfihez, tekintete meglepő módon már nem dühös, hanem tüzes.*
~Szomjazom csókod, kíváncsi vagyok milyen az íze. Persze, másra is kíváncsi vagyok már, de türelem, hamarosan szétszedlek! hihihi!~
~ Nocsak, nocsak! Rátapintottam a gyengédre Kedves! A nők! Azok a fránya nők! ~
*Egy darabig élvezi a fölényt a férfival szemben, tekintete diadalmas. Hallgatja Darsamot, hanga fájdalmasan szenvedélyes, lehunyja lassan szemét, majd ugyan úgy ki is nyitja. A lenéző pillantást hamar felváltja az igazságtudat. Karba font kézzel, dacosan, oldalra néz, nem tekint Darsamra. Ökölbe szorul keze. Szemében düh uralkodik.*
~ A francba is! Igaza van a kis lovagnak. Itt a felszínen tényleg nem sokra megyek egyedül. Na mindegy! Csak türelem, türelem! Akár hogyan is, de az enyém leszel Lovag! Darsam! ~
- Szerintem félre értjük egymást. Nem neked kell fizetni, azért, hogy velem lehess. Tévedés ne essék. Ha jól végzed, a _dolgod_ jutalmat adok. Ez lehet arany, lehet tárgy, attól függ, milyen hangulatom van és attól is, hogy teljesítesz. Hogy akarlak-e? Persze, ezt nyíltan ki is jelenthetem. Nem lenne amúgy se titok, nem igaz?
*Sóhajt egy nagyot, megtelíti tüdejét, hogy mellkasa is emelkedjen, s szépen lassan kifújja. Beleharap ajkába. Tudja, hogy van veszteni valója, de kockázat nélkül nincs nyereség. Pillantása még mindig dühös. Karjait csípőre teszi, lábait keresztbe fonja.*
- Szeretnéd, ha csak te érinthetnél? Mert ha erre megy ki a játék hát rendben. Légy a védelmezőm, hogy más ne érhessen hozzám.
~Milyen kis huncut! Próbálja csak megakadályozni azt, hogy más ne érintsen. Kíváncsian várom!~
- S most, mutasd meg milyen egy vérbeli férfi csókja!
*Ismételten közelebb húzza magát a férfihez, tekintete meglepő módon már nem dühös, hanem tüzes.*
~Szomjazom csókod, kíváncsi vagyok milyen az íze. Persze, másra is kíváncsi vagyok már, de türelem, hamarosan szétszedlek! hihihi!~
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:42:24
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:42:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Lepkéjét nem idomította, nem tanította soha. Az oda röppenhet, ahová csak szeretne, Mona úgyis tudja, hogy őt nem hagyja el soha. Éppen ezért nem is nyújtotta a férfi felé. Ha akar, majd odaszáll magától.*
- Mindig velem van, így sosem vagyok magányos. Figyelmeztet, ha baj van, mert olyankor az arcomra száll. Olyankor tudom, hogy nagyon kell figyelnem.
*magyarázza komolyan.*
- Például a múltkor éppen áfonyát szedtem, amikor az arcomra repült. Azt sosem tudom, hogy mire figyelmeztet, de azonnal körbenéztem, és akkor láttam, hogy hatalmas farkas közeledik felém! Gyorsan felmásztam a legközelebbi fára, ott is éjszakáztam... a farkas figyelmét elterelte egy nyúl, csak azért nem éheztetett ki ott a fán. Azért remélem, a nyuszi jól van!
*meséli el legutóbbi kalandját aggodalmas tekintettel.
Kislánynak, kisgyereknek látszik, noha alkata és mérete becsapós. Örökké fiatalabbnak fog látszani a koránál, de ez most még nem zavarja. Igaz, hogy nem gyerek már, de még nem is felnőtt, a két kor határán egyensúlyozik még, amolyan kiskamasz. Ha emberféle vagy elf lenne, már utána fordulnának a férfiak, de ebbe a törékeny testbe zárva nincs ilyen veszélynek kitéve. A bókok azonban már zavarba ejtik, mint minden tapasztalatlan csitrit, éppen ezért ismét lesüti kék szemét, ami annyira tetszik Naasiernek.*
- Megfesteni?
*kérdez vissza meghökkenve, miközben a legnevetségesebb arcot vágja, amit tündérlány csak vághat. Erre aztán nem számított. Legbelül, legeslegbelül, még maga előtt is titkolva persze arra gondolt, hogy egy kicsit talán tetszik a másiknak, és itt és most kezdődik életének első fejezete amit a szerelem tintájával írnak, de őszintén szólva a létrejött helyzet jobban tetszik neki. Kevésbé veszélyes, és ismeretlenségében is ismerősebb.*
- Megengedem, persze, hogy megengedem!
*mosolyodik el immáron könnyedén. Erről van hát szó! Miért ne engedné meg, hogy valaki megörökítse őt? Abból nem származhat semmi baj.*
- Nem szeretem a zárt helyeket. Itt is csak azért vagyok, mert a szegények megijesztettek, és ez a hely biztonságosnak tűnt.
*vallja be őszintén. Nem szívesen menne műterembe.*
- Mi lenne, ha a folyóparton festenél, vagy a tisztáson? Sokkal jobban szeretek a természetben lenni!
*veti fel az ötletet izgatottan. Mégsem minden nap örökítik meg a tündért festővásznon!*
- Mindig velem van, így sosem vagyok magányos. Figyelmeztet, ha baj van, mert olyankor az arcomra száll. Olyankor tudom, hogy nagyon kell figyelnem.
*magyarázza komolyan.*
- Például a múltkor éppen áfonyát szedtem, amikor az arcomra repült. Azt sosem tudom, hogy mire figyelmeztet, de azonnal körbenéztem, és akkor láttam, hogy hatalmas farkas közeledik felém! Gyorsan felmásztam a legközelebbi fára, ott is éjszakáztam... a farkas figyelmét elterelte egy nyúl, csak azért nem éheztetett ki ott a fán. Azért remélem, a nyuszi jól van!
*meséli el legutóbbi kalandját aggodalmas tekintettel.
Kislánynak, kisgyereknek látszik, noha alkata és mérete becsapós. Örökké fiatalabbnak fog látszani a koránál, de ez most még nem zavarja. Igaz, hogy nem gyerek már, de még nem is felnőtt, a két kor határán egyensúlyozik még, amolyan kiskamasz. Ha emberféle vagy elf lenne, már utána fordulnának a férfiak, de ebbe a törékeny testbe zárva nincs ilyen veszélynek kitéve. A bókok azonban már zavarba ejtik, mint minden tapasztalatlan csitrit, éppen ezért ismét lesüti kék szemét, ami annyira tetszik Naasiernek.*
- Megfesteni?
*kérdez vissza meghökkenve, miközben a legnevetségesebb arcot vágja, amit tündérlány csak vághat. Erre aztán nem számított. Legbelül, legeslegbelül, még maga előtt is titkolva persze arra gondolt, hogy egy kicsit talán tetszik a másiknak, és itt és most kezdődik életének első fejezete amit a szerelem tintájával írnak, de őszintén szólva a létrejött helyzet jobban tetszik neki. Kevésbé veszélyes, és ismeretlenségében is ismerősebb.*
- Megengedem, persze, hogy megengedem!
*mosolyodik el immáron könnyedén. Erről van hát szó! Miért ne engedné meg, hogy valaki megörökítse őt? Abból nem származhat semmi baj.*
- Nem szeretem a zárt helyeket. Itt is csak azért vagyok, mert a szegények megijesztettek, és ez a hely biztonságosnak tűnt.
*vallja be őszintén. Nem szívesen menne műterembe.*
- Mi lenne, ha a folyóparton festenél, vagy a tisztáson? Sokkal jobban szeretek a természetben lenni!
*veti fel az ötletet izgatottan. Mégsem minden nap örökítik meg a tündért festővásznon!*
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:33:19
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:33:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Natynrae Dwirinthalen//
*No lám, azért Naty csak magára talál lassan. Igen, valahol erre várt... erre a finom dacra, ami mögött mégis ott vibrál az akarlak gondolata. Jólesően hallgatja a kuncogást, de ezúttal sem siet a válaszadása elé. Ráérős flegmasággal, élvezettel figyeli, miként mozognak a mélységi nő ajkai... hallgatja hangjának búgását, amely szinte simogatja. Veszélyes... kígyó, aki kecsesen siklik ki az ujjaid közül és beléd mar, ha nem vigyázol. Darsam még sosem süllyedt olyan mélyre, hogy megmarassa magát... ezt majd az ében szépség is megtudja. Hamarosan...
A szavak szinte égetik a bőrét... ám ez a fajta, vágy keltette forróság sosem került még a zavar kategóriába. S míg gondolatban ezt boncolgatja, a türelme ez esetben csókot terem.
Az előbbi mondatok szinte a semmibe hullnak, ahogy a puha ajkak olyan akaratosan vesznek kóstolót s törlik le képéről a magabiztos félvigyorát. Bizony, hogy többet akar. Az egész teste többet akar, elsöpörni a kettejük közti asztalt és...
Az ujjai akaratosan futnak a hószín tincsek közé tarkótájt s mikor Naty visszavonulót fújna, ő még visszatartja pár szívdobbanást. *
- Onnan... *leheli hevesen emelkedő és süllyedő mellkassal* - hogy Te sem vagy _erősebb_ nálam, édes. Márpedig nem kell hozzá túl sok logika, hogy ebből visszavezessem a hímjeitek gyengeségét, akik hagynak benneteket uralkodni. Egyedül nem sokat értek, főleg itt... a felszínen. Ezért lenne szükséged valakire... aki... *szinte már az ében ajkakra suttogja.* - megvédi azt az ébenből gyúrt popsidat.
*S már épp "visszavágót" venne az előbbi csókért, amikor az érzékeny füleibe egy túlontúl is ismerős hang simul.
~Naasier?!~
Az Öccsét általában két dolog csábítja erre. Ő, Darsam, hiszen a fiatalabb Nephilim lelkiismeretesen ügyel arra, hogy az idősebb ne igya le magát tajrészegre vagy... hm, fektessen fel valakit az asztalra, ha a vágya éppen úgy kívánja. Ebben egy egész fogadó sem tudná megállítani, de Nassier bezzeg... ő egészen más tészta.
Vagy igen... a nők. Csakhogy...
Megdermed, csupán a szeme sarkából, már-már komoran követi végig a szinte már nőiesen szép vérét, aki megállapodik a tündéri jelenésnél, nem is olyan messze. *
- Ehh... *ad hangot a varázs-törésnek és dől hátra. Az ujjai közül kicsusszannak a fehér tincsek, s ő újfent Natyra pillant. *
*Szinte már elnéző, ahogy megszólal, hangjából finom lekicsinylés tükröződik, amolyan "te még nem tudod, mi a módi erre". Hogy mit mond a munkára?*
- Azt, hogy a kéjért fizetni a legnagyobb bűn... a vágy nem kérdez... *mélyül el a hangja* - Én sem kérdezem, hogy akarod-e. Mert tudom... mert érzem...
*A csappanó söre néhány kellemesebb célzás mellett azt is eszébe juttatja, hogy márpedig valamiből élnie kell. Lassan feléli a maradék vagyonát, Nassier - újabb gyors pillantás - pedig nem sokáig fogja eltűrni, hogy a görbe éjszakái után nála aludjon...*
- Mit szólnál... ha inkább én védenélek meg, hogy... más ne érhessen hozzád büntetlenül *mosolyodik el vészjósló kenetteljességgel. Még a fejét is félredönti finoman, a kusza, fehér tincsek pajkosan hullnak mélylila tekintete elé. Aztán ki tudja... ebből még bármi lehet. Ahogy pedig Darsam ismeri magát... lesz is.*
A hozzászólás írója (Darsam Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 16:35:07
*No lám, azért Naty csak magára talál lassan. Igen, valahol erre várt... erre a finom dacra, ami mögött mégis ott vibrál az akarlak gondolata. Jólesően hallgatja a kuncogást, de ezúttal sem siet a válaszadása elé. Ráérős flegmasággal, élvezettel figyeli, miként mozognak a mélységi nő ajkai... hallgatja hangjának búgását, amely szinte simogatja. Veszélyes... kígyó, aki kecsesen siklik ki az ujjaid közül és beléd mar, ha nem vigyázol. Darsam még sosem süllyedt olyan mélyre, hogy megmarassa magát... ezt majd az ében szépség is megtudja. Hamarosan...
A szavak szinte égetik a bőrét... ám ez a fajta, vágy keltette forróság sosem került még a zavar kategóriába. S míg gondolatban ezt boncolgatja, a türelme ez esetben csókot terem.
Az előbbi mondatok szinte a semmibe hullnak, ahogy a puha ajkak olyan akaratosan vesznek kóstolót s törlik le képéről a magabiztos félvigyorát. Bizony, hogy többet akar. Az egész teste többet akar, elsöpörni a kettejük közti asztalt és...
Az ujjai akaratosan futnak a hószín tincsek közé tarkótájt s mikor Naty visszavonulót fújna, ő még visszatartja pár szívdobbanást. *
- Onnan... *leheli hevesen emelkedő és süllyedő mellkassal* - hogy Te sem vagy _erősebb_ nálam, édes. Márpedig nem kell hozzá túl sok logika, hogy ebből visszavezessem a hímjeitek gyengeségét, akik hagynak benneteket uralkodni. Egyedül nem sokat értek, főleg itt... a felszínen. Ezért lenne szükséged valakire... aki... *szinte már az ében ajkakra suttogja.* - megvédi azt az ébenből gyúrt popsidat.
*S már épp "visszavágót" venne az előbbi csókért, amikor az érzékeny füleibe egy túlontúl is ismerős hang simul.
~Naasier?!~
Az Öccsét általában két dolog csábítja erre. Ő, Darsam, hiszen a fiatalabb Nephilim lelkiismeretesen ügyel arra, hogy az idősebb ne igya le magát tajrészegre vagy... hm, fektessen fel valakit az asztalra, ha a vágya éppen úgy kívánja. Ebben egy egész fogadó sem tudná megállítani, de Nassier bezzeg... ő egészen más tészta.
Vagy igen... a nők. Csakhogy...
Megdermed, csupán a szeme sarkából, már-már komoran követi végig a szinte már nőiesen szép vérét, aki megállapodik a tündéri jelenésnél, nem is olyan messze. *
- Ehh... *ad hangot a varázs-törésnek és dől hátra. Az ujjai közül kicsusszannak a fehér tincsek, s ő újfent Natyra pillant. *
*Szinte már elnéző, ahogy megszólal, hangjából finom lekicsinylés tükröződik, amolyan "te még nem tudod, mi a módi erre". Hogy mit mond a munkára?*
- Azt, hogy a kéjért fizetni a legnagyobb bűn... a vágy nem kérdez... *mélyül el a hangja* - Én sem kérdezem, hogy akarod-e. Mert tudom... mert érzem...
*A csappanó söre néhány kellemesebb célzás mellett azt is eszébe juttatja, hogy márpedig valamiből élnie kell. Lassan feléli a maradék vagyonát, Nassier - újabb gyors pillantás - pedig nem sokáig fogja eltűrni, hogy a görbe éjszakái után nála aludjon...*
- Mit szólnál... ha inkább én védenélek meg, hogy... más ne érhessen hozzád büntetlenül *mosolyodik el vészjósló kenetteljességgel. Még a fejét is félredönti finoman, a kusza, fehér tincsek pajkosan hullnak mélylila tekintete elé. Aztán ki tudja... ebből még bármi lehet. Ahogy pedig Darsam ismeri magát... lesz is.*
A hozzászólás írója (Darsam Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 16:35:07
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:22:24
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:22:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
//Monalie Dindale//
- Tényleg? *lepődik meg Naasier, mikor a különös lepke történetét hallja, s már nyújtaná ujját kíváncsian az állatka felé, hátha az hozzá reppen, mikor a kislány visszahelyezi vállára. Bolondnak érzi magát, s mivel úgy sejti: ismét valami udvariatlant akart kíváncsiságtól hajtva elkövetni, inkább gyorsan leengedi a kezét, zavarát pedig mosollyal palástolja.* - Akkor ő igazán különleges társ lehet a számodra. *jegyzi meg, csakhogy mondjon valamit, s egészen picit a lepke felé biccent, mintha üdvözölné őt is. Nem tudja, miért teszi, talán az elf vér, ami tiszteli a természet minden lényét, az ösztönzi erre, de ahogy a pille ismét meglebbenti szárnyát, valahogy boldogabbnak érzi magát.
Mona úgy tűnik, zavarban van, mosolya, melyet Naasier annyira szeretne megfesteni, hol felragyog, hol eltűnik arcáról. Futó zivatar jut eszébe erről a fiúnak, gomolygó felhők, melyek egy-egy pillanatra eltakarják a kémlelő szemek elől a Napot, s nem érti, mi okozhatja a tündér zavarát.
Szavai azonban rá világítanak valamelyest a titokra. Naasier idegesen dől hátra, s hosszú haja egy elszabadult tincsét önkéntelenül a füle mögé simítva, ezúttal ő süti le a tekintetét.*
- Mert nagyon tetszenek. *vallja meg őszintén, s nem mer a lányra nézni.* - Az igazság az... Nagyon szeretnélek lefesteni! *mondja ki végre, amire a leginkább vágyik, mióta csak találkozott tekintete azzal a különleges szempárral, s megkockáztat egy óvatos pillantást is a lány felé.*
- Mármint nem most azonnal! *teszi hozzá gyorsan, remélve, hogy nem riasztja el kérésével.* - A műtermem itt van nem messze, bármikor szívesen látlak! De ha nem akarsz egy idegenhez menni, megértem azt is, ha kell, elmegyek bárhová, akár itt a főtéren is megfestelek, ha engeded. *össze-vissza fecseg zavarában, majd hirtelen elhallgat, amint rádöbben, épp ostobává teszi magát a szép szemű tündérlány előtt. Sután néz fel ismét, egyenesen a tenger-mély szemekbe.* - Megengednéd valamikor? Megengednéd, hogy portrét fessek rólad?
- Tényleg? *lepődik meg Naasier, mikor a különös lepke történetét hallja, s már nyújtaná ujját kíváncsian az állatka felé, hátha az hozzá reppen, mikor a kislány visszahelyezi vállára. Bolondnak érzi magát, s mivel úgy sejti: ismét valami udvariatlant akart kíváncsiságtól hajtva elkövetni, inkább gyorsan leengedi a kezét, zavarát pedig mosollyal palástolja.* - Akkor ő igazán különleges társ lehet a számodra. *jegyzi meg, csakhogy mondjon valamit, s egészen picit a lepke felé biccent, mintha üdvözölné őt is. Nem tudja, miért teszi, talán az elf vér, ami tiszteli a természet minden lényét, az ösztönzi erre, de ahogy a pille ismét meglebbenti szárnyát, valahogy boldogabbnak érzi magát.
Mona úgy tűnik, zavarban van, mosolya, melyet Naasier annyira szeretne megfesteni, hol felragyog, hol eltűnik arcáról. Futó zivatar jut eszébe erről a fiúnak, gomolygó felhők, melyek egy-egy pillanatra eltakarják a kémlelő szemek elől a Napot, s nem érti, mi okozhatja a tündér zavarát.
Szavai azonban rá világítanak valamelyest a titokra. Naasier idegesen dől hátra, s hosszú haja egy elszabadult tincsét önkéntelenül a füle mögé simítva, ezúttal ő süti le a tekintetét.*
- Mert nagyon tetszenek. *vallja meg őszintén, s nem mer a lányra nézni.* - Az igazság az... Nagyon szeretnélek lefesteni! *mondja ki végre, amire a leginkább vágyik, mióta csak találkozott tekintete azzal a különleges szempárral, s megkockáztat egy óvatos pillantást is a lány felé.*
- Mármint nem most azonnal! *teszi hozzá gyorsan, remélve, hogy nem riasztja el kérésével.* - A műtermem itt van nem messze, bármikor szívesen látlak! De ha nem akarsz egy idegenhez menni, megértem azt is, ha kell, elmegyek bárhová, akár itt a főtéren is megfestelek, ha engeded. *össze-vissza fecseg zavarában, majd hirtelen elhallgat, amint rádöbben, épp ostobává teszi magát a szép szemű tündérlány előtt. Sután néz fel ismét, egyenesen a tenger-mély szemekbe.* - Megengednéd valamikor? Megengednéd, hogy portrét fessek rólad?
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 15:20:05
Üzenet elküldve: 2012-10-05 15:20:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Kicsit feszeng a szelíden vizslató pillatásoktól, le is olvad a mosoly az arcáról azonnal, de tekintete ugyanolyan fényes marad, mintha még mindig mosolyogna. Amíg a másik azt próbálja kitalálni, hogy miféle lehet Mona, addig ő is mérlegeli, milyen fajba tartozhat a másik. Gyorsan rávágná, hogy egy elf ül fele szemben, de rövid szemlélődés után észrevesz árulkodó jeleket, amelyek azonnal elárulják neki, hogy nem tisztavérű erdőnépével van dolga. Az ibolyaszín szem különleges ugyan, akár elfé is lehetne, de pillantásából hiányzik az a fény, az az elvágyódó tekintet, amit Mona eddig minden elf szemében ott látott. Füle, ha hegyes is, alig látszódik ki a fényes, hosszú hajzuhatag alól, ami ismét megtévesztő lehet, de Mona sejti, mi ennek a kettősségnek az oka. "Fél-elf." gondolja nagyon helyesen, és mire erre a végkövetkeztetésre jut, asztaltársa is levonja a magáét.*
- Bizony!
*bólint egyet, majd a pillangó felé nyúl, ami engedelmesen mutatóujjára rebben. Nem kerülte el a figyelmét, ahogyan a férfi megbámulta a társát.*
- Ő itt a lepkém. Velem van, amióta az eszemet tudom.
*mosolyog a szárnyas lényre. Maga sem tudja, miért osztotta meg ezt az információt a férfivel, de nem is gondolkodik rajta. Most már nem érzi magát feszélyezve a társaságában, sőt! A maga fura módján ez a fél-elf még így is sokkal kedvesebb, mint a folyóparton megismert férfi.
Az újabb bókra lesüti a szemét, ez megint zavarba hozza kissé. Hogy csináljon valamit, a lepkét teszi vissza a vállára, aztán összeszedi magát és felemeli pillantását.*
- Monalie vagyok, de ha gondolod, hívhatsz Monának!
*válaszolja könnyedén, aztán megint elmosolyodik. Félszegsége kezd eltűnni, csak a bókok hozzák elő újra és újra, hiszen nem szokott hozzá az efféle dicséretekhez.*
- Miért mondod ennyiszer, hogy szép a szemem?
*kérdezi érdeklődő, bájos grimasszal az arcán. Igyekszik elejét venni a további bókoknak.*
A hozzászólás írója (Monalie Dindale) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 15:20:38
- Bizony!
*bólint egyet, majd a pillangó felé nyúl, ami engedelmesen mutatóujjára rebben. Nem kerülte el a figyelmét, ahogyan a férfi megbámulta a társát.*
- Ő itt a lepkém. Velem van, amióta az eszemet tudom.
*mosolyog a szárnyas lényre. Maga sem tudja, miért osztotta meg ezt az információt a férfivel, de nem is gondolkodik rajta. Most már nem érzi magát feszélyezve a társaságában, sőt! A maga fura módján ez a fél-elf még így is sokkal kedvesebb, mint a folyóparton megismert férfi.
Az újabb bókra lesüti a szemét, ez megint zavarba hozza kissé. Hogy csináljon valamit, a lepkét teszi vissza a vállára, aztán összeszedi magát és felemeli pillantását.*
- Monalie vagyok, de ha gondolod, hívhatsz Monának!
*válaszolja könnyedén, aztán megint elmosolyodik. Félszegsége kezd eltűnni, csak a bókok hozzák elő újra és újra, hiszen nem szokott hozzá az efféle dicséretekhez.*
- Miért mondod ennyiszer, hogy szép a szemem?
*kérdezi érdeklődő, bájos grimasszal az arcán. Igyekszik elejét venni a további bókoknak.*
A hozzászólás írója (Monalie Dindale) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 15:20:38
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 14:46:45
Üzenet elküldve: 2012-10-05 14:46:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
//Monalie Dindale//
- Találjam ki? *lepődik meg Naasier, s egy pillanat alatt megfeledkezik félelméről, hogy a lány talán elküldi udvariatlanságáért, s így megfosztja az esélytől, hogy vásznán örökítse meg arcát, tündöklő szemeit az utókornak.
A gyermeki mosoly játékra csábítja őt is, így viszonozza a mosolyt, miközben kicsit előrébb dől, alaposabban szemügyre véve a lányt. Nem csak a szeme olyan, mint a tavak vize, fekete fürtjeiben is kék csillan itt-ott, ahogy puhán körbeöleli a fiatal arcot, melyet mintha mesterek formáltak volna tökéletessé. Az apró termet, a piciny kezek, melyek újra és újra a csipkés fekete ruha övéhez kalandoznak mind olyanok, mintha gyermekhez tartoznának, de Naasier ösztönösen tudja, nem lehet embergyerek. Akkor talán fél-elf? A füle ugyan nem hegyes, de a fiú látott már fél-elfet, aki inkább hasonlított emberre, mint elfre, de a lány túl kicsi, s inkább törékeny, mint kecses.
A várakozóan figyelő idegen vállán valami rebben, odavonja Naasier pillantását. A fiú szemei elkerekednek a zafírkék lepke láttán, ami békésen rezegteti törékeny szárnyait a kislány vállán, mintha cseppet se félne tőle, aztán az ibolya szemek visszakalandoznak a mosolytól ragyogó arcra.*
- Tündér..? *kérdezi végül csendesen, hangja bizonytalan, ahogy a varázslatos szemekbe mered. A Napfény - mert jobb nevet a csillogásnak képtelen adni - még mindig ott ragyog a kék szemekben, s ettől valahogy könnyebb, vidámabb lesz a szíve, s elönti a bizonyosság érzése.* - Tényleg gyönyörű szemeid vannak...! *A szavak könnyedén jönnek, őszintén, észre se veszi, hogy ismét bókol*
Gondolatai elkalandoznak, ahogy az egyik pincér elsiet mellettük egy tálcával, azon mereng nem kellene-e meghívnia mégis csak valamire a lányt, ha már így az asztalához kérezkedett ismeretlenül.
Az ám, ismeretlenül!
Naasier legszívesebben megütné magát újabb ostoba figyelmetlenségéért, de erről csak az arcára visszatérő halovány pír árulkodik, miközben bátortalanul asztaltársára mosolyog.*
- Sajnálom, megint udvariatlan voltam, hiszen még meg se mondtam neked a nevem! *bukik ki belőle a "vallomás" egy bocsánatkérő mosollyal kísérve.* - Naasiernak hívnak. Remélem, nem tűnök túl tolakodónak, és nem bántalak meg ismét, ha megkérdezem, téged hogy hívnak.
- Találjam ki? *lepődik meg Naasier, s egy pillanat alatt megfeledkezik félelméről, hogy a lány talán elküldi udvariatlanságáért, s így megfosztja az esélytől, hogy vásznán örökítse meg arcát, tündöklő szemeit az utókornak.
A gyermeki mosoly játékra csábítja őt is, így viszonozza a mosolyt, miközben kicsit előrébb dől, alaposabban szemügyre véve a lányt. Nem csak a szeme olyan, mint a tavak vize, fekete fürtjeiben is kék csillan itt-ott, ahogy puhán körbeöleli a fiatal arcot, melyet mintha mesterek formáltak volna tökéletessé. Az apró termet, a piciny kezek, melyek újra és újra a csipkés fekete ruha övéhez kalandoznak mind olyanok, mintha gyermekhez tartoznának, de Naasier ösztönösen tudja, nem lehet embergyerek. Akkor talán fél-elf? A füle ugyan nem hegyes, de a fiú látott már fél-elfet, aki inkább hasonlított emberre, mint elfre, de a lány túl kicsi, s inkább törékeny, mint kecses.
A várakozóan figyelő idegen vállán valami rebben, odavonja Naasier pillantását. A fiú szemei elkerekednek a zafírkék lepke láttán, ami békésen rezegteti törékeny szárnyait a kislány vállán, mintha cseppet se félne tőle, aztán az ibolya szemek visszakalandoznak a mosolytól ragyogó arcra.*
- Tündér..? *kérdezi végül csendesen, hangja bizonytalan, ahogy a varázslatos szemekbe mered. A Napfény - mert jobb nevet a csillogásnak képtelen adni - még mindig ott ragyog a kék szemekben, s ettől valahogy könnyebb, vidámabb lesz a szíve, s elönti a bizonyosság érzése.* - Tényleg gyönyörű szemeid vannak...! *A szavak könnyedén jönnek, őszintén, észre se veszi, hogy ismét bókol*
Gondolatai elkalandoznak, ahogy az egyik pincér elsiet mellettük egy tálcával, azon mereng nem kellene-e meghívnia mégis csak valamire a lányt, ha már így az asztalához kérezkedett ismeretlenül.
Az ám, ismeretlenül!
Naasier legszívesebben megütné magát újabb ostoba figyelmetlenségéért, de erről csak az arcára visszatérő halovány pír árulkodik, miközben bátortalanul asztaltársára mosolyog.*
- Sajnálom, megint udvariatlan voltam, hiszen még meg se mondtam neked a nevem! *bukik ki belőle a "vallomás" egy bocsánatkérő mosollyal kísérve.* - Naasiernak hívnak. Remélem, nem tűnök túl tolakodónak, és nem bántalak meg ismét, ha megkérdezem, téged hogy hívnak.
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:36:19
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:36:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Érzi magán asztaltársa tekintetét, és azt sem tudja, hova nézzen. Fogalma sem lenne, hogy mivel keltette fel ennyire az érdeklődését, ha nem mondta volna. Ezek szerint a szemei fogták meg ezt a magas, különös hajú, különös szemű idegent. Tovább babrálja az övén a köveket, csak néha-néha emeli fel pillantását, és ekkor mindig a fürkésző ibolyaszín tekintettel találja magát szemben, amelyben valami különleges áhítat tükröződik. Ezt végképp nem tudja mire vélni, ahogyan az érzékeny külsőhöz a legkevésbé sem illő durva szavakat, amik csak úgy megzabolázatlanul törnek elő a férfi szájából. A kérdés után sokáig hallgat, a második kérdésre sem válaszol, aztán felemeli a tekintetét, félredönti a fejét, és úgy mosolyog a férfire mintha a nap ragyogna fel tekintetében.*
- Mondd meg te, mi vagyok!
*szól azzal a huncut mosolyával, amelyben a kacérságnak még csak a szikrája sincs, ellenben lángol benne a gyermeki öröm. Most már nem fél. Ez az idegen éppen olyan zavarban van, mint ő, ha nem nagyobban! Most már csak egészen kicsit zavarja az, hogy egy fogadóban ül. Nagyon szeret ismerkedni már találkozott egy vándorral a folyóparton, akitől kapott egy sípot. Vajon milyen lesz ez az új ismerőse, aki olyan merően fürkészi a tekintetét?*
- Mondd meg te, mi vagyok!
*szól azzal a huncut mosolyával, amelyben a kacérságnak még csak a szikrája sincs, ellenben lángol benne a gyermeki öröm. Most már nem fél. Ez az idegen éppen olyan zavarban van, mint ő, ha nem nagyobban! Most már csak egészen kicsit zavarja az, hogy egy fogadóban ül. Nagyon szeret ismerkedni már találkozott egy vándorral a folyóparton, akitől kapott egy sípot. Vajon milyen lesz ez az új ismerőse, aki olyan merően fürkészi a tekintetét?*
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:20:53
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:20:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
//Monalie Dindale//
- Köszi... *Naasier leül ugyan, de nem tud betelni azokkal a csodálatosan szép szemekkel, amikben olyan változatosan ragyog az élet millió szikrája, hogy fel se tudja ismerni mindent, miközben a lány pillantása körbe villan az ivón.*
~Vajon milyen színekből tudnám kikeverni?~ *gondolja, számba véve festékeit, de nem talál olyan árnyalatot, ami visszaadhatná a ragyogást, ami a lány szemében csillog.* ~Talán nem is ember.~ *jut eszébe. Hiszen az emberek szeme nem tündököl úgy, mintha valóban vízből lenne, amin megcsillannak a Napsugarak. Az ő szemük is fénylik, abban is élet vibrál, de az nem ilyen... Naasier nem tudja, hogy fogalmazhatná meg, nincsenek szavai rá, inkább csak _tudja_, hogy ennek a lánynak mások a szemei. S persze mint mindig, most is akaratlan csúsznak ki száján az udvariatlan, őszinte szavak, miközben gondolatai megzabolázhatatlanul csapongnak.*
- Te sem vagy ember, igaz? *Azonnal meg is bánja meggondolatlanságát, legszívesebben visszavonna mindent, semmissé tenné durvaságát. A lány mindjárt biztos elzavarja, pedig úgy szeretné lefesteni! Már ígyis olyan, mintha ideges lenne, ő pedig csak még inkább megijeszti a szavaival. Bár semmissé tehetne mindent, de erre nem képes. Jobb híján zavarodottan mosolyodik el, s körbe nézve keres valamit, amibe belekapaszkodhat, hogy mentse a helyzetet, amibe meggondolatlansága sodorta ismét.* - Bocsánat, ez nem kellett volna talán... Talán meghívhatlak valamire? Hogy jóvátegyem... esetleg...
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 13:23:06
- Köszi... *Naasier leül ugyan, de nem tud betelni azokkal a csodálatosan szép szemekkel, amikben olyan változatosan ragyog az élet millió szikrája, hogy fel se tudja ismerni mindent, miközben a lány pillantása körbe villan az ivón.*
~Vajon milyen színekből tudnám kikeverni?~ *gondolja, számba véve festékeit, de nem talál olyan árnyalatot, ami visszaadhatná a ragyogást, ami a lány szemében csillog.* ~Talán nem is ember.~ *jut eszébe. Hiszen az emberek szeme nem tündököl úgy, mintha valóban vízből lenne, amin megcsillannak a Napsugarak. Az ő szemük is fénylik, abban is élet vibrál, de az nem ilyen... Naasier nem tudja, hogy fogalmazhatná meg, nincsenek szavai rá, inkább csak _tudja_, hogy ennek a lánynak mások a szemei. S persze mint mindig, most is akaratlan csúsznak ki száján az udvariatlan, őszinte szavak, miközben gondolatai megzabolázhatatlanul csapongnak.*
- Te sem vagy ember, igaz? *Azonnal meg is bánja meggondolatlanságát, legszívesebben visszavonna mindent, semmissé tenné durvaságát. A lány mindjárt biztos elzavarja, pedig úgy szeretné lefesteni! Már ígyis olyan, mintha ideges lenne, ő pedig csak még inkább megijeszti a szavaival. Bár semmissé tehetne mindent, de erre nem képes. Jobb híján zavarodottan mosolyodik el, s körbe nézve keres valamit, amibe belekapaszkodhat, hogy mentse a helyzetet, amibe meggondolatlansága sodorta ismét.* - Bocsánat, ez nem kellett volna talán... Talán meghívhatlak valamire? Hogy jóvátegyem... esetleg...
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 13:23:06
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:00:31
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:00:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Idővel kezd megnyugodni, hiszen felfedezi, hogy a fogadó népeit a lehető legkevésbé sem érdekli a jelenléte. Pillantásában elhalványul a félelem, így már aggódással vegyes kíváncsisággal figyeli a körülötte zajló eseményeket, igyekezve a lehető legkevésbé tolakodónak lenni, ami igen nehéz, ha az ember egy kíváncsi tündérlány. A belépőt is szemügyre veszi, de amikor találkozik a tekintetük, úgy megriad, hogy rögtön el is kapja a pillantását. Kell neki ennyit bámészkodni! Eltökélten bámul az asztal fájára egészen addig, amíg mozgást nem hall maga mellett. Ekkor felnéz, és a különös, ibolyaszín tekintet ismét foglyul ejti az övét. A szemkontaktus zavarja a lánykát, mert tudja, hogy szemei túlontúl árulkodóak, mindig elárulnak mindent, amit ő titokban szeretne tartani. Éppen ezért valahová az idegen válla mögé néz, és csak pillanatokra suhan át a tekintete az arcán.*
- Szép napot!
*válaszolja hasonlóan megilletődve, aztán a bók hallatán csak még jobban elkerekednek a szemei. Előbb elcsodálkozik, aztán csilingelő hangon felkuncog.*
- Köszönöm!
*suttogja elpirulva, aztán helyet mutat az asztalánál.*
- Tessék, ülj le!
*udvariaskodik, de közben azért igencsak meg van illetődve. Gyorsan körbenéz az ivóban senki nem törődik vele továbbra sem, ez az ismeretlen pedig nem látszik félelmetesnek. Talán nem kell tartania semmitől. A természetben mindig van hová futni, de ezek a kőházak olyan behatároltak, olyan végesek! Amíg az idegen leül, ő elfoglalja magát azzal, hogy az övét igazgatja. Fogalma sincs, mit kell ilyenkor mondani.*
- Szép napot!
*válaszolja hasonlóan megilletődve, aztán a bók hallatán csak még jobban elkerekednek a szemei. Előbb elcsodálkozik, aztán csilingelő hangon felkuncog.*
- Köszönöm!
*suttogja elpirulva, aztán helyet mutat az asztalánál.*
- Tessék, ülj le!
*udvariaskodik, de közben azért igencsak meg van illetődve. Gyorsan körbenéz az ivóban senki nem törődik vele továbbra sem, ez az ismeretlen pedig nem látszik félelmetesnek. Talán nem kell tartania semmitől. A természetben mindig van hová futni, de ezek a kőházak olyan behatároltak, olyan végesek! Amíg az idegen leül, ő elfoglalja magát azzal, hogy az övét igazgatja. Fogalma sincs, mit kell ilyenkor mondani.*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 12:46:42
Üzenet elküldve: 2012-10-05 12:46:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
//Monalie Dindale//
*A fogadó ajtaja hangtalanul nyílik, ahogy Naasier belép, s a kinti fény után kissé hunyorogva körbe néz. Csak elvétve fordul meg ilyen helyen, idejét se tudja már, mikor jött utoljára fogadóba. Talán épp vele, Darammal, akinek életéhez elszakíthatatlanul kötődnek ezek a helyek.
Most is ott van, Naasier tekintete szinte azonnal megtalálja az ismerős alakot, ami kényelmesen terpeszkedik el egy asztalnál. Előtte sörös korsó, s mily meglepő, ajkain épp egy újabb, gyönyörű nő csüng az asztal felett áthajolva.
Naasier zavartan kapja félre tekintetét, miközben arcát elönti a forróság. Soha nem szerette megzavarni testvérét, s máris bánja, hogy iderohant hozzá, akár egy ostoba kölyök. Darsam is biztosan mérges lesz, hiszen nyilvánvalóan épp dolga van azzal a szép nővel...
A gondolatok azonban kipotyognak Naasier fejéből, mikor tekintete végig siklik a fogadón, s megállapodik egy másik asztalnál. A riadtan felpillantó kék tekintet egy pillanat alatt megidézi.
Mennyi érzés, mennyi élet vibrál azokban az óceánnál mélyebb szemekben!
Darsam és az ismeretlen egy pillanat alatt a feledés homályába vesznek, ahogy léptei önkéntelenül az ismeretlen felé viszik, s mikor az asztalhoz ér, bizonytalanul megtorpan, még mindig a hihetetlenül gyönyörű szemeket bámulva*
- Ümm... én... Üd-üdvözlöm! * Motyogja, meglehetősen sután, ahogy megpróbálja a szemektől elszakítva pillantását, végre a lány egész arcát megnézni. Nehezen megy, tekintete újra meg újra visszakalandozik azokhoz a szemekhez, miközben a szavak szinte önkéntelenül gördülnek elő ajkairól.* - Olyanok a szemeid, mint a legtisztább tó! *Aztán gyorsan észbe kapva, zavartan mosolyodik el, kicsit hátrább lépve, miközben egyik kezét önkéntelenül a legközelebbi szék karfájára teszik.* - Akarom mondani, biztos tudod, csak... Nagyon szépek és... Esetleg nem bánnád, ha leülnék egy kicsit?
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 12:47:41
*A fogadó ajtaja hangtalanul nyílik, ahogy Naasier belép, s a kinti fény után kissé hunyorogva körbe néz. Csak elvétve fordul meg ilyen helyen, idejét se tudja már, mikor jött utoljára fogadóba. Talán épp vele, Darammal, akinek életéhez elszakíthatatlanul kötődnek ezek a helyek.
Most is ott van, Naasier tekintete szinte azonnal megtalálja az ismerős alakot, ami kényelmesen terpeszkedik el egy asztalnál. Előtte sörös korsó, s mily meglepő, ajkain épp egy újabb, gyönyörű nő csüng az asztal felett áthajolva.
Naasier zavartan kapja félre tekintetét, miközben arcát elönti a forróság. Soha nem szerette megzavarni testvérét, s máris bánja, hogy iderohant hozzá, akár egy ostoba kölyök. Darsam is biztosan mérges lesz, hiszen nyilvánvalóan épp dolga van azzal a szép nővel...
A gondolatok azonban kipotyognak Naasier fejéből, mikor tekintete végig siklik a fogadón, s megállapodik egy másik asztalnál. A riadtan felpillantó kék tekintet egy pillanat alatt megidézi.
Mennyi érzés, mennyi élet vibrál azokban az óceánnál mélyebb szemekben!
Darsam és az ismeretlen egy pillanat alatt a feledés homályába vesznek, ahogy léptei önkéntelenül az ismeretlen felé viszik, s mikor az asztalhoz ér, bizonytalanul megtorpan, még mindig a hihetetlenül gyönyörű szemeket bámulva*
- Ümm... én... Üd-üdvözlöm! * Motyogja, meglehetősen sután, ahogy megpróbálja a szemektől elszakítva pillantását, végre a lány egész arcát megnézni. Nehezen megy, tekintete újra meg újra visszakalandozik azokhoz a szemekhez, miközben a szavak szinte önkéntelenül gördülnek elő ajkairól.* - Olyanok a szemeid, mint a legtisztább tó! *Aztán gyorsan észbe kapva, zavartan mosolyodik el, kicsit hátrább lépve, miközben egyik kezét önkéntelenül a legközelebbi szék karfájára teszik.* - Akarom mondani, biztos tudod, csak... Nagyon szépek és... Esetleg nem bánnád, ha leülnék egy kicsit?
A hozzászólás írója (Naasier Nephilim) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 12:47:41
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 10:08:48
Üzenet elküldve: 2012-10-05 10:08:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A vaskos faajtó lassan nyílik, olyan lassan, hogy sejthető: annak, aki nyitja a másik oldalon, valamiért nagyon nehezére esik a feladat. Amikor végre beljebb kerül, azonnal ki is derül, miért. Egy aprócska tündérlány érkezett a Pegazus fogadóba. A lányka tündérévekben mérve is fiatal még, keveset tapasztalt még a világból, talán éppen ezért keveredett ide a fogadóba.
Belépve elereszti az ajtót, ami hangosan puffan vissza a keretébe. A lányka behúzza a nyakát, aztán óvatosan körülnéz. "Milyen nagy itt minden!" gondolja kissé megrémülve, de gyomra korgása emlékezteti rá, hogy miért van itt. A Szegénynegyeden keresztül érkezett a Templomkertből. A kertben még jó volt, de a szegények között... úgy rohant keresztül az egész negyeden, mintha farkasok kergették volna, és nem sok kedve van arra visszamenni. Egyelőre tehát ez a fogadó egy egész kellemes helynek tűnik - minden csak viszonyítás kérdése. A pultig sétál, és szemrevételezi a lehetőségeit az ételeket illetően, de egyelőre még nem rendel. Amilyen zaklatott, nem maradna meg benne az étel. Előbb inkább keres magának egy ülőhelyet. Ha van még szabad asztal, hát oda telepszik, ha nincs, akkor engedélyt kér, hogy leülhessen valahová. Végtére is csak lehuppan egy székre, de ez nem nyugtatja meg. Ide-oda csavargatja nyakát, mint aki attól tart, hogy bármelyik percben megtámadhatják egyértelmű, hogy nem érzi otthonosan magát. A Szegénynegyedbeli rohanás után azonban pihennie kell egy kicsit mielőtt tovább indulhatna, így ülve marad, és bár pihen, idegei nem nyugszanak meg.*
Belépve elereszti az ajtót, ami hangosan puffan vissza a keretébe. A lányka behúzza a nyakát, aztán óvatosan körülnéz. "Milyen nagy itt minden!" gondolja kissé megrémülve, de gyomra korgása emlékezteti rá, hogy miért van itt. A Szegénynegyeden keresztül érkezett a Templomkertből. A kertben még jó volt, de a szegények között... úgy rohant keresztül az egész negyeden, mintha farkasok kergették volna, és nem sok kedve van arra visszamenni. Egyelőre tehát ez a fogadó egy egész kellemes helynek tűnik - minden csak viszonyítás kérdése. A pultig sétál, és szemrevételezi a lehetőségeit az ételeket illetően, de egyelőre még nem rendel. Amilyen zaklatott, nem maradna meg benne az étel. Előbb inkább keres magának egy ülőhelyet. Ha van még szabad asztal, hát oda telepszik, ha nincs, akkor engedélyt kér, hogy leülhessen valahová. Végtére is csak lehuppan egy székre, de ez nem nyugtatja meg. Ide-oda csavargatja nyakát, mint aki attól tart, hogy bármelyik percben megtámadhatják egyértelmű, hogy nem érzi otthonosan magát. A Szegénynegyedbeli rohanás után azonban pihennie kell egy kicsit mielőtt tovább indulhatna, így ülve marad, és bár pihen, idegei nem nyugszanak meg.*
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-05 09:24:54
Üzenet elküldve: 2012-10-05 09:24:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
// Darsam Nephilim //
*Miután elengedi arcát a férfi, elrántja a fejét, gúnyos mosollyal fűszerezve.*
-Már ne is haragudj, de honnan tudod, hogy azok a férfiak, akik alattunk vannak, nem erősebbek nálad. Bár, ha meg akarod nézni milyenek is az ottani hímek, állj ki a helyi bajnokkal Aerallal, a kétkezes harcossal. *kivillantja fehér fogait s halkan kuncog* Mint már mondtam, nálunk csak is a legerősebbek maradnak. Akik gyengék, azok halottak.
*Játszik az üres pohárral, majd még közelebb hajol a férfihez, már suttogóra veszi a formát.Hangja lágyan búg, mégis határozott. Nem szeretné, ha bárki hallja a következőket.*
-Hogy hogy izgatod a fantáziám? Legfőképp testileg. Érezni akarom milyen ízű a csókod, fel akarom fedezni tested minden porcikáját. Érted már, mire szeretnék kilyukadni? Szeretném, ha az ágyasom lennél, addig, amíg az ágyban jól teljesítesz. Megfelel a munka?
*Végig simít arcán, majd odahúzza övéhez s megcsókolja. Ez a csók forró, majdhogynem perzsel, mégis oly hideg és kegyetlen, fájdalmas, mégis édes. Nehéz szabadulni ettől a csóktól. Olyan _kérek még!_ ízű.Hirtelen abba hagyja és visszaül a székre.*
-Van több is, ahonnan ez a csók jött.
*Kacérkodik Darsammal. Végig simít fehér, csillogó haján, s tüzes tekintettel nézi a férfit.*
-Nos? Mit mondasz a _munkára_?
*Miután elengedi arcát a férfi, elrántja a fejét, gúnyos mosollyal fűszerezve.*
-Már ne is haragudj, de honnan tudod, hogy azok a férfiak, akik alattunk vannak, nem erősebbek nálad. Bár, ha meg akarod nézni milyenek is az ottani hímek, állj ki a helyi bajnokkal Aerallal, a kétkezes harcossal. *kivillantja fehér fogait s halkan kuncog* Mint már mondtam, nálunk csak is a legerősebbek maradnak. Akik gyengék, azok halottak.
*Játszik az üres pohárral, majd még közelebb hajol a férfihez, már suttogóra veszi a formát.Hangja lágyan búg, mégis határozott. Nem szeretné, ha bárki hallja a következőket.*
-Hogy hogy izgatod a fantáziám? Legfőképp testileg. Érezni akarom milyen ízű a csókod, fel akarom fedezni tested minden porcikáját. Érted már, mire szeretnék kilyukadni? Szeretném, ha az ágyasom lennél, addig, amíg az ágyban jól teljesítesz. Megfelel a munka?
*Végig simít arcán, majd odahúzza övéhez s megcsókolja. Ez a csók forró, majdhogynem perzsel, mégis oly hideg és kegyetlen, fájdalmas, mégis édes. Nehéz szabadulni ettől a csóktól. Olyan _kérek még!_ ízű.Hirtelen abba hagyja és visszaül a székre.*
-Van több is, ahonnan ez a csók jött.
*Kacérkodik Darsammal. Végig simít fehér, csillogó haján, s tüzes tekintettel nézi a férfit.*
-Nos? Mit mondasz a _munkára_?
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-04 21:05:46
Üzenet elküldve: 2012-10-04 21:05:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
// Keldras Garon, Reviles Zaffair, Lagnar Phanvil és Ewangel Nortsan figyelmébe! //
-Ha kell segíthetek kicsit a közelharcban tanulni és Lagnar is. Lagnar egy nagyon jó puszta kezes harcos én viszont fegyveres harcban vagyok a legjobb. *Ajánlja fel segítségét Ewangelnak Monarakh*
-De ahhoz el kellene menni a közeli barakkokhoz és Lagnar is még lábadozik a sérüléseiből. Bér lehet, hogy már halott lenne ha a varázsló nem segít neki. *Meséli Monarakh.*
-Az edzés a közben legalább az öcsém is tanulhatna, még fiatal és forrófejű. *Mondja az ork majd egyhe mosollyal a száján öcsére néz.*
-Ha kell segíthetek kicsit a közelharcban tanulni és Lagnar is. Lagnar egy nagyon jó puszta kezes harcos én viszont fegyveres harcban vagyok a legjobb. *Ajánlja fel segítségét Ewangelnak Monarakh*
-De ahhoz el kellene menni a közeli barakkokhoz és Lagnar is még lábadozik a sérüléseiből. Bér lehet, hogy már halott lenne ha a varázsló nem segít neki. *Meséli Monarakh.*
-Az edzés a közben legalább az öcsém is tanulhatna, még fiatal és forrófejű. *Mondja az ork majd egyhe mosollyal a száján öcsére néz.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-04 20:56:59
Üzenet elküldve: 2012-10-04 20:56:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Monarakh Zaffair, Reviles Zaffair, Lagnar Phanvil és Keldras Garon figyelmébe! //
*A megbeszélés lezárult, a következő célpont kijelölésre került és már indulnak is a szomszédos asztalhoz.*
- Üdvözlöm önöket. *köszönti a bemutatásra kerülő társaságot majd elmosolyodik és mint a csapat egyetlen női tagja barátságosan szól.* -Örülök a szerencsének. Remélem nem gond ha tegeződünk. *néz az ork szemeibe mosolyogva majd ha rábólint az ötletére ha nem, a következő szavakat már e képen fonja.
- Látatlanban dicsérsz kedves Garon. Harcolni még nem láttatok, de szerintem sem lehet rossz csapat amiben négy ilyen harcos van megtámogatva hátulról egy magamfajta íjásszal, mágussal.
*Kissé talán túlértékeli még magát de feltett szándéka, hogy egyszer majd igazi harci-mágus váljon belőle. Minden csapattársa felé mosollyal biccent majd mikor ismét rajta a sor elgondolkozva válaszol.*
- Tulajdonképpen tanulni jöttem. Itt Arthenorban vannak a legjobb íjászmesterek és mágiatudorok, remélem találok majd olyant aki jó szívvel vállalja az okításomat és esetleg egy kis bevezetőt a közelharcba is szívesen vennék ha szántok rám egy kis időt.*szavait főleg Monarocknak szánja de bármelyikőjüktől szívesen fogadja az okítást.*
*A megbeszélés lezárult, a következő célpont kijelölésre került és már indulnak is a szomszédos asztalhoz.*
- Üdvözlöm önöket. *köszönti a bemutatásra kerülő társaságot majd elmosolyodik és mint a csapat egyetlen női tagja barátságosan szól.* -Örülök a szerencsének. Remélem nem gond ha tegeződünk. *néz az ork szemeibe mosolyogva majd ha rábólint az ötletére ha nem, a következő szavakat már e képen fonja.
- Látatlanban dicsérsz kedves Garon. Harcolni még nem láttatok, de szerintem sem lehet rossz csapat amiben négy ilyen harcos van megtámogatva hátulról egy magamfajta íjásszal, mágussal.
*Kissé talán túlértékeli még magát de feltett szándéka, hogy egyszer majd igazi harci-mágus váljon belőle. Minden csapattársa felé mosollyal biccent majd mikor ismét rajta a sor elgondolkozva válaszol.*
- Tulajdonképpen tanulni jöttem. Itt Arthenorban vannak a legjobb íjászmesterek és mágiatudorok, remélem találok majd olyant aki jó szívvel vállalja az okításomat és esetleg egy kis bevezetőt a közelharcba is szívesen vennék ha szántok rám egy kis időt.*szavait főleg Monarocknak szánja de bármelyikőjüktől szívesen fogadja az okítást.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2012-10-04 20:33:41
Üzenet elküldve: 2012-10-04 20:33:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Mordach Harders//
* Samira sem puszta kalandvágyból hagyta ott a mélységet, bár kis mértékben szerepet játszott benne valami olyasmi is. Drága jó szülei elsősorban tanulni küldték a felszínre, s ugyan nem jószántából ragadt itt, és néhány év elteltével sem érti a felszíniek különös szokásait, mostanra, mondhatni, megszokta őket. És mivel a megbízás minden fajtól megbízás, nem is kifejezetten diszkriminatív velük szemben...
Érdeklődve figyeli a férfi minden mozdulatát, egy cseppet előrébb is hajol, hogy jobban lássa, mi történik pontosan. Még így sem képes azonban követni és felfogni, mi történik, bár a Vörös szavai valamiféle magyarázatot adnak. *
- Köszönöm * biccent, és oda sem nézve a csípőjének simuló oldaltáskába csúsztatja az üvegcsét. Mordach arcát fürkészi, míg felteszi a kérdést: *
- Hol tanulta?
* Természetesen nem ez az első alkalom, hogy mágiával találkozik; inkább az első alkalom, hogy olyan körülmények között találkozik vele, hogy alkalma legyen megérdezni a használótól, milyen módon sajátította el - tekintve, hogy általában ellene használják. *
Mikor a férfi megismétli a nevét - mi több, felmerül a lehetőség, hogy fel is ismeri, a lány arca megmerevedik, egy pillanatig olyan, mint valami fekete kőből faragott szobor. Aztán változik az arcikfejezése, olyan gyorsan, mintha csak valami álarcot emelne az arcához és engedné le ismét. *
- Már egy ideje itt élek * feleli kitérőn, bájos mosollyal igyekszik feledtetni a tényt, hogy a felett kérdésekre nem egyenesen válaszol.
A meghívás hallatán őszinte mosolyra görbülnek a telt ajkak, némi meglepetés villan a bíbor lélektükrökben. Egy kezén meg tudja számolni, hány olyan alkalom volt életében, mikor úgy hívták meg, hogy nem kimondva-kimondatlanul nem vártak érte valamilyen ellenszolgáltatást... bár nem tudja, a férfi miért teszi, valahogy nem hiszi, hogy hátsó szándékai lennének. S ha vannak is... *
- Nem rajongok az ereklyékért * hogy az ékszerre terelődött a szó, leengedi a kezét, így a Vörös szeme elől immár nem takarja semmi a kitárt szárnyú hollót ábrázoló medált. Az ezüst vesztett már valamennyit a fényéből, és ha valaki jobban megnézi, láthatja, hogy a vékony fekete bőrszíj már egészen elvékonyodott a sok hordástól; nem mai darab. * Születésemkor kaptam.
* Ha ébenbőre nem tenné lehetetlenné a vörösödést, most sötét pír kúszna a járomcsontra, így azonban csak a tekintetéből lehetne kiolvasni a zavart és a meglepetést; kevesen, nagyon kevesen veszik észre a tetoválást, s ez így is van jól, hiszen természetesen ez a cél. *
- Nem a származásomat * ~ ...sokkal inkább a kilétemet...~ * Egy őrült pillanatomban támadt az az ötletem, hogy az arcomra is tetováltatok... nos... fogalmazzunk úgy, hogy hiba volt. Nem gondoltam bele, mennnyire megkönnyít ez az azonosítást.
* Szerencsére közben megérkezik az étel, így egyelőre nem kell tovább magyarázkodnia, néhány köszönő szó után nekilát az evésnek. Lassan eszik, most döbben csak rá, milyen éhes; eddig valahogy nem tudatosult benne a gyomrát mardosó éhségérzet. S így legalább gondolkodni is van ideje, ha nem is sok; mennyi az, amit elmondhat magáról ennek a különös férfinak, aki szemmel láthatólag jól ismeri fajának szokásait...? A tetoválásairól mesélhet neki, azzal sokat nem árthat, hanem a múltjára vonatkozó kérdéseket kerülgethetné ügyesebben is, kevésbé feltűnően...
S ha a férfi ennyire figyelmesen tanulmányozza, talán észreveszi a bal alkarján kanyargó halvány mintát; a sötét bőrre ezüsttel varrták a keszekusza indákat, és a csukló finom bőrére a féltenyérnyi rózsát. *
A hozzászólás írója (Samira Ravane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.04 20:34:20
* Samira sem puszta kalandvágyból hagyta ott a mélységet, bár kis mértékben szerepet játszott benne valami olyasmi is. Drága jó szülei elsősorban tanulni küldték a felszínre, s ugyan nem jószántából ragadt itt, és néhány év elteltével sem érti a felszíniek különös szokásait, mostanra, mondhatni, megszokta őket. És mivel a megbízás minden fajtól megbízás, nem is kifejezetten diszkriminatív velük szemben...
Érdeklődve figyeli a férfi minden mozdulatát, egy cseppet előrébb is hajol, hogy jobban lássa, mi történik pontosan. Még így sem képes azonban követni és felfogni, mi történik, bár a Vörös szavai valamiféle magyarázatot adnak. *
- Köszönöm * biccent, és oda sem nézve a csípőjének simuló oldaltáskába csúsztatja az üvegcsét. Mordach arcát fürkészi, míg felteszi a kérdést: *
- Hol tanulta?
* Természetesen nem ez az első alkalom, hogy mágiával találkozik; inkább az első alkalom, hogy olyan körülmények között találkozik vele, hogy alkalma legyen megérdezni a használótól, milyen módon sajátította el - tekintve, hogy általában ellene használják. *
Mikor a férfi megismétli a nevét - mi több, felmerül a lehetőség, hogy fel is ismeri, a lány arca megmerevedik, egy pillanatig olyan, mint valami fekete kőből faragott szobor. Aztán változik az arcikfejezése, olyan gyorsan, mintha csak valami álarcot emelne az arcához és engedné le ismét. *
- Már egy ideje itt élek * feleli kitérőn, bájos mosollyal igyekszik feledtetni a tényt, hogy a felett kérdésekre nem egyenesen válaszol.
A meghívás hallatán őszinte mosolyra görbülnek a telt ajkak, némi meglepetés villan a bíbor lélektükrökben. Egy kezén meg tudja számolni, hány olyan alkalom volt életében, mikor úgy hívták meg, hogy nem kimondva-kimondatlanul nem vártak érte valamilyen ellenszolgáltatást... bár nem tudja, a férfi miért teszi, valahogy nem hiszi, hogy hátsó szándékai lennének. S ha vannak is... *
- Nem rajongok az ereklyékért * hogy az ékszerre terelődött a szó, leengedi a kezét, így a Vörös szeme elől immár nem takarja semmi a kitárt szárnyú hollót ábrázoló medált. Az ezüst vesztett már valamennyit a fényéből, és ha valaki jobban megnézi, láthatja, hogy a vékony fekete bőrszíj már egészen elvékonyodott a sok hordástól; nem mai darab. * Születésemkor kaptam.
* Ha ébenbőre nem tenné lehetetlenné a vörösödést, most sötét pír kúszna a járomcsontra, így azonban csak a tekintetéből lehetne kiolvasni a zavart és a meglepetést; kevesen, nagyon kevesen veszik észre a tetoválást, s ez így is van jól, hiszen természetesen ez a cél. *
- Nem a származásomat * ~ ...sokkal inkább a kilétemet...~ * Egy őrült pillanatomban támadt az az ötletem, hogy az arcomra is tetováltatok... nos... fogalmazzunk úgy, hogy hiba volt. Nem gondoltam bele, mennnyire megkönnyít ez az azonosítást.
* Szerencsére közben megérkezik az étel, így egyelőre nem kell tovább magyarázkodnia, néhány köszönő szó után nekilát az evésnek. Lassan eszik, most döbben csak rá, milyen éhes; eddig valahogy nem tudatosult benne a gyomrát mardosó éhségérzet. S így legalább gondolkodni is van ideje, ha nem is sok; mennyi az, amit elmondhat magáról ennek a különös férfinak, aki szemmel láthatólag jól ismeri fajának szokásait...? A tetoválásairól mesélhet neki, azzal sokat nem árthat, hanem a múltjára vonatkozó kérdéseket kerülgethetné ügyesebben is, kevésbé feltűnően...
S ha a férfi ennyire figyelmesen tanulmányozza, talán észreveszi a bal alkarján kanyargó halvány mintát; a sötét bőrre ezüsttel varrták a keszekusza indákat, és a csukló finom bőrére a féltenyérnyi rózsát. *
A hozzászólás írója (Samira Ravane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.04 20:34:20
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880