Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 960 (19181. - 19200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
19200. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-15 20:04:25
Üzenet elküldve: 2024-09-15 20:04:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Sosem rajongott a ködös dolgokért. Mindig szerette tudni, hogy mikor, ki, hol, mit és miért. A tisztán látás egy remek eszköz ahhoz, hogy ne érje semmi sem váratlanul, ne okozzanak véletlenül sem kellemetlen meglepetéseket neki. Mégis egy kósza ígéret csempész bele némi izgatottságot, ahogy a Pegazus előtt lefékezi a lépteit. Ha nagyon akarna, akkor még vissza tudna fordulni, de ez túl jókor jött véletlen ahhoz, hogy így tudatlanul veszni hagyjon egy lehetőséget. Elsimít pár gyűrődést a ruháján, megigazgatja kusza tincseit, egy utolsó szippantással le ellenőrzi, hogy csuklóján még mindig érezhető az ámbra illata. Az az édes, ám erősebb, fűszeres illat, ami szinte védjegye volt. Az édes dohányos, méz és vanília aromájának keveréke, ami valószínűleg bele fog veszni a fogadó füstös, alkoholgőzös levegőjébe.
Miután megfelelőnek ítéli magát a finom ujjak a kilincsre simítanak, a tömör faajtó pedig nyikorogva tárul ki előtte. Jéghideg szemei talán először pillantanak körbe tüzetesebben, de a tekintetén látszik, hogy nem magával a hellyel ismerkedik, hanem egy konkrét pontot kutat. Egy személyt, egy férfit, aki igencsak hajlandóságot mutatott arra, hogy lenyűgözze. De nem ám maga a férfi varázsolta el, hanem egy kósza ígéret. A vagyon.
Szerencsére az ilyen piperkőc férfiakat nem túl nehéz kiszúrni a fogadókban vagy csak az ő szeme elég kifinomult már hozzá.
Az ajtó halk kattanásával egybeszőtt csukódással egy időben fordul is az asztal felé, majd unott arcára igyekszik a legelbűvölőbb mosolyát felölteni. Kényelmesen keringőzik az asztalok között, amint pedig megérkezik halkan megköszörüli a torkát, majd amint magára vonja a férfiak figyelmét aprót biccent.*
- Uraim!
*A mosoly kissé szélesedik, a hideg szemek pedig hamar elvándorolnak az ismeretlen férfi irányába. Arcára nem ül ki meglepődés, ám kíváncsisága ismét nő egy keveset.*
- Remélem nem várattam senkit sokáig. Tudják... Nők.
*Kuncogja negédes, az évek alatt már jól begyakorolt hangján.*
- Szabad?
*Teszi fel a kérdést miközben a kékek már a piperkőcre siklanak, közben kezével az üresen árválkodó szék háttámlájára simít.*
*Sosem rajongott a ködös dolgokért. Mindig szerette tudni, hogy mikor, ki, hol, mit és miért. A tisztán látás egy remek eszköz ahhoz, hogy ne érje semmi sem váratlanul, ne okozzanak véletlenül sem kellemetlen meglepetéseket neki. Mégis egy kósza ígéret csempész bele némi izgatottságot, ahogy a Pegazus előtt lefékezi a lépteit. Ha nagyon akarna, akkor még vissza tudna fordulni, de ez túl jókor jött véletlen ahhoz, hogy így tudatlanul veszni hagyjon egy lehetőséget. Elsimít pár gyűrődést a ruháján, megigazgatja kusza tincseit, egy utolsó szippantással le ellenőrzi, hogy csuklóján még mindig érezhető az ámbra illata. Az az édes, ám erősebb, fűszeres illat, ami szinte védjegye volt. Az édes dohányos, méz és vanília aromájának keveréke, ami valószínűleg bele fog veszni a fogadó füstös, alkoholgőzös levegőjébe.
Miután megfelelőnek ítéli magát a finom ujjak a kilincsre simítanak, a tömör faajtó pedig nyikorogva tárul ki előtte. Jéghideg szemei talán először pillantanak körbe tüzetesebben, de a tekintetén látszik, hogy nem magával a hellyel ismerkedik, hanem egy konkrét pontot kutat. Egy személyt, egy férfit, aki igencsak hajlandóságot mutatott arra, hogy lenyűgözze. De nem ám maga a férfi varázsolta el, hanem egy kósza ígéret. A vagyon.
Szerencsére az ilyen piperkőc férfiakat nem túl nehéz kiszúrni a fogadókban vagy csak az ő szeme elég kifinomult már hozzá.
Az ajtó halk kattanásával egybeszőtt csukódással egy időben fordul is az asztal felé, majd unott arcára igyekszik a legelbűvölőbb mosolyát felölteni. Kényelmesen keringőzik az asztalok között, amint pedig megérkezik halkan megköszörüli a torkát, majd amint magára vonja a férfiak figyelmét aprót biccent.*
- Uraim!
*A mosoly kissé szélesedik, a hideg szemek pedig hamar elvándorolnak az ismeretlen férfi irányába. Arcára nem ül ki meglepődés, ám kíváncsisága ismét nő egy keveset.*
- Remélem nem várattam senkit sokáig. Tudják... Nők.
*Kuncogja negédes, az évek alatt már jól begyakorolt hangján.*
- Szabad?
*Teszi fel a kérdést miközben a kékek már a piperkőcre siklanak, közben kezével az üresen árválkodó szék háttámlájára simít.*
19199. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-15 14:58:39
Üzenet elküldve: 2024-09-15 14:58:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Arcán megjátszott undorral, ciccegve csóválja meg fejét, ahogy a férfi a gyümölcskosárt "díjazza". Nem sokan ismerik jól, de aki kicsit is jobban, az pontosan tudja, hogy az ilyesmi nem üti meg ingerküszöbét valójában.*
-Errefelé nem dívik az viselkedés. *Hangja legalább olyan kenetteljes, mint amennyire rosszalló. Odébb tolja a pulton felszentelt gyümölcsöstálat, majd csettint a felszolgáló felé, s a kiválasztott asztalra mutat. Csekély 5 arany fejében pedig hamar az asztalon díszeleg az új Gyümölcstál, rajta többek között a gondosan hámozott almával.
*
-Neked pedig épp az a reszortod, hogy kerüld a feltűnést. Nemde? *Ahogy helyet foglal az asztalnál, egy pillantás erejéig vizslatja csak Merrin zsákját. Nem kérdi, mi van benne. Úgy sejti, a férfi cókmókját rejti.*
-Várunk. *Combját átveti a másikon, majd kutakodni kezd mellzsebében. Reflexszerű mozdulat ez, ugyanakkor bosszúsan kell tudomásul vennie ismét, hogy a Nap karavánpihenője óta nincs nála a pipa. Ezt is felírja a beszerzendő cikkek listájára.
Nem kérdi, hol száll meg a férfi, vagy hogy mit csinált az elmúlt időben. Nem az ő dolga. Ráadásul van egy olyan sanda gyanúja, hogy választ sem kapna a megjátszott udvariaskodásra. Hisz az eddigi kérdéseire sem kapott. Cseppet sem feszélyezi a dolog. Túlzás lenne azt állítani, hogy ismeri Merrint, de azt sejteni véli, hogy amaz minden nap bal lábbal kel. Legalábbis neki ez a benyomása. Tompítva hangján, kissé közelebb hajol az asztal felett.*
-Szeretném megvárni a kis kompániát, mielőtt részletekbe bocsátkoznék. Ezt pedig nem itt óhajtom megtenni. *Felsóhajt, pillantása pedig a bejárati ajtó felé esik.*
-Azon felül, hogy epekedve várom a közös munkát veled... És persze maximális bizalmam élvezed... *Hangszíne nem árulkodik gúnyról, de Merrin nyugodt szívvel mögéjük láthatja.*
-Érdekelne, téged mi érdekel. Tudod, szeretek olyanokkal dolgozni, akiknek ismerem az céljait és az álmait. Hogy segíthessem őket elérni azt. *Joviális mosoly költözik arcára, ahogy elnézi a viharvert férfit. Nem számít számára hasznos válaszra, ugyanakkor ha csak egy szeletet sikerülne megfejteni Merrinből, már jobban "bízna" benne. Tudja, hogy amaz a wegtoreni vircsaft miatt van itt elsősorban, de ez nem tántorítja el attól, hogy igyekezzen jobban belelátni a veszélyes alak fejébe.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Arcán megjátszott undorral, ciccegve csóválja meg fejét, ahogy a férfi a gyümölcskosárt "díjazza". Nem sokan ismerik jól, de aki kicsit is jobban, az pontosan tudja, hogy az ilyesmi nem üti meg ingerküszöbét valójában.*
-Errefelé nem dívik az viselkedés. *Hangja legalább olyan kenetteljes, mint amennyire rosszalló. Odébb tolja a pulton felszentelt gyümölcsöstálat, majd csettint a felszolgáló felé, s a kiválasztott asztalra mutat. Csekély 5 arany fejében pedig hamar az asztalon díszeleg az új Gyümölcstál, rajta többek között a gondosan hámozott almával.
*-Neked pedig épp az a reszortod, hogy kerüld a feltűnést. Nemde? *Ahogy helyet foglal az asztalnál, egy pillantás erejéig vizslatja csak Merrin zsákját. Nem kérdi, mi van benne. Úgy sejti, a férfi cókmókját rejti.*
-Várunk. *Combját átveti a másikon, majd kutakodni kezd mellzsebében. Reflexszerű mozdulat ez, ugyanakkor bosszúsan kell tudomásul vennie ismét, hogy a Nap karavánpihenője óta nincs nála a pipa. Ezt is felírja a beszerzendő cikkek listájára.
Nem kérdi, hol száll meg a férfi, vagy hogy mit csinált az elmúlt időben. Nem az ő dolga. Ráadásul van egy olyan sanda gyanúja, hogy választ sem kapna a megjátszott udvariaskodásra. Hisz az eddigi kérdéseire sem kapott. Cseppet sem feszélyezi a dolog. Túlzás lenne azt állítani, hogy ismeri Merrint, de azt sejteni véli, hogy amaz minden nap bal lábbal kel. Legalábbis neki ez a benyomása. Tompítva hangján, kissé közelebb hajol az asztal felett.*
-Szeretném megvárni a kis kompániát, mielőtt részletekbe bocsátkoznék. Ezt pedig nem itt óhajtom megtenni. *Felsóhajt, pillantása pedig a bejárati ajtó felé esik.*
-Azon felül, hogy epekedve várom a közös munkát veled... És persze maximális bizalmam élvezed... *Hangszíne nem árulkodik gúnyról, de Merrin nyugodt szívvel mögéjük láthatja.*
-Érdekelne, téged mi érdekel. Tudod, szeretek olyanokkal dolgozni, akiknek ismerem az céljait és az álmait. Hogy segíthessem őket elérni azt. *Joviális mosoly költözik arcára, ahogy elnézi a viharvert férfit. Nem számít számára hasznos válaszra, ugyanakkor ha csak egy szeletet sikerülne megfejteni Merrinből, már jobban "bízna" benne. Tudja, hogy amaz a wegtoreni vircsaft miatt van itt elsősorban, de ez nem tántorítja el attól, hogy igyekezzen jobban belelátni a veszélyes alak fejébe.*
19198. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-15 11:48:09
Üzenet elküldve: 2024-09-15 11:48:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy is figyelne a pohárra. Nem hallja a csörrenést sem, mert elveszik a hangok között, amik tőlük származnak, nem tudatos egy sem, ösztön szorítja ki belőle is, nem törődve mással, másokkal. A vérvörös italt sem érzi meg, ami mellé gyűlt, ami beszivárog a szekrényhez tapadt combja mellé, utat keresve és lecsorogva, vékony erecskeként indul végig vádliján, majd apró cseppekben színezi karmazsinra a padlót. Talán Int-re is jut belőle, mikor átkulcsolja rajta a lábait. Semmi nem számít. Nem ő vezérli a mozdulatokat, hátrahagyta a tudatot, csak az elf van, a bőrének puha érintése, a fülébe édesen kúszó sóhajok, nyögések, amik elegyednek a sajátjával. Minden egyes fejvesztett mozdulat, a vadul diktált tempó, az alabástrom bőrén nyomot hagyó szorítások, harapások egyre tovább mélyítik a lehetetlent. Megállíthatatlanul közeledik a beteljesülés felé, a test jelez, kontrollálhatatlan lüktetéssel mutatja az örömét a másik ölének, de a szorítása nem enged, mikor szinte közvetlenül ezután hallja a szót, aminek hatására erősebben szorít, átélve a gyönyör utolsó hullámait, befogadva a másikét.
Az ezt követő pillanatok békésebbek, mint bármi. Kiürít belőle akaratot, mohóságot, szükséget, csak felfokozott érzékenységgel éli meg a hozzábújó, pihegő férfit, mintha minden letisztult volna, mintha mindent kétszer úgy érezne; a ráomló hajzuhatagot, az ajkai közül őt simogató leheletet, az érintést. Ő sem akarja, hogy eltávolodjon, még szüksége van egy kis időre, hogy mozdulatlanul rendezhesse a lélegzetét, s a másik minden rezdülését magán érezze. Már úgyis mindegy, nem ezen a néhány pillanaton fog múlni, hogy ki vár rájuk, vagy ki nem, ők a fontosak és hogy ismét teret tudtak engedni a vágyaknak. Lassan mozdul újra, lassan enged az igazi szorítás, hogy végigsimítson a kissé csatakos bőrön. Elégedett mosolya, tekintete észrevétlen költözött rá. Időt hagy, mielőtt távolodni kezd, finom érintéssel hívja magához közel a hosszúéltű arcát, hogy aztán egyetlen puha csókkal búcsúzzon el a helyzettől, ami biztos nem az utolsó volt, de lassan menniük kell. Még ha nem is tűnik türelmetlennek. Lassú pillantást vet a borral festett bőrére, a romokra, amit az ital okozott körülöttük, az elhagyott ruhadarabokra, majd visszatalál a zöldekhez.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy is figyelne a pohárra. Nem hallja a csörrenést sem, mert elveszik a hangok között, amik tőlük származnak, nem tudatos egy sem, ösztön szorítja ki belőle is, nem törődve mással, másokkal. A vérvörös italt sem érzi meg, ami mellé gyűlt, ami beszivárog a szekrényhez tapadt combja mellé, utat keresve és lecsorogva, vékony erecskeként indul végig vádliján, majd apró cseppekben színezi karmazsinra a padlót. Talán Int-re is jut belőle, mikor átkulcsolja rajta a lábait. Semmi nem számít. Nem ő vezérli a mozdulatokat, hátrahagyta a tudatot, csak az elf van, a bőrének puha érintése, a fülébe édesen kúszó sóhajok, nyögések, amik elegyednek a sajátjával. Minden egyes fejvesztett mozdulat, a vadul diktált tempó, az alabástrom bőrén nyomot hagyó szorítások, harapások egyre tovább mélyítik a lehetetlent. Megállíthatatlanul közeledik a beteljesülés felé, a test jelez, kontrollálhatatlan lüktetéssel mutatja az örömét a másik ölének, de a szorítása nem enged, mikor szinte közvetlenül ezután hallja a szót, aminek hatására erősebben szorít, átélve a gyönyör utolsó hullámait, befogadva a másikét.
Az ezt követő pillanatok békésebbek, mint bármi. Kiürít belőle akaratot, mohóságot, szükséget, csak felfokozott érzékenységgel éli meg a hozzábújó, pihegő férfit, mintha minden letisztult volna, mintha mindent kétszer úgy érezne; a ráomló hajzuhatagot, az ajkai közül őt simogató leheletet, az érintést. Ő sem akarja, hogy eltávolodjon, még szüksége van egy kis időre, hogy mozdulatlanul rendezhesse a lélegzetét, s a másik minden rezdülését magán érezze. Már úgyis mindegy, nem ezen a néhány pillanaton fog múlni, hogy ki vár rájuk, vagy ki nem, ők a fontosak és hogy ismét teret tudtak engedni a vágyaknak. Lassan mozdul újra, lassan enged az igazi szorítás, hogy végigsimítson a kissé csatakos bőrön. Elégedett mosolya, tekintete észrevétlen költözött rá. Időt hagy, mielőtt távolodni kezd, finom érintéssel hívja magához közel a hosszúéltű arcát, hogy aztán egyetlen puha csókkal búcsúzzon el a helyzettől, ami biztos nem az utolsó volt, de lassan menniük kell. Még ha nem is tűnik türelmetlennek. Lassú pillantást vet a borral festett bőrére, a romokra, amit az ital okozott körülöttük, az elhagyott ruhadarabokra, majd visszatalál a zöldekhez.*
19197. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-14 20:00:54
Üzenet elküldve: 2024-09-14 20:00:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egy dolog igen hamar tisztázva lett ebben a helyzetben. Rajtuk kívül most nem számít semmi. Sem az aki, az ajtó mögött van, se pedig a letett boroskupa, ami a kettejük hevességének köszönhetően hacsak a lány nem fordít komolyabb figyelmet neki mint az elf, de fel fog borulni. A férfit ugyanis nem érdekli már más. Csak a félvér érintése, csókjai és sóhajai. A lány pedig minél jobban magához húzza őt annál jobban adja át ennek a pillanatnak. Sikerül egyé válniuk. Egy csak az ösztöneik által hajtott eszét vesztett, egymásba és önmagába maró egész. Viszont sajnos a természet törvényei alapján ez az állapot nem tartható fent örökké és mikor eljön a pillanat ami abból is várható, hogy Int a lány fülébe nyögi, hogy "Most!" akkor ő annak vállába harapva adja át magát az élménynek. Mai karjai közt megfeszülve, szorosan magához húzva annak testét miközben az utolsó vad lökései közben még akadozó levegővétellel a másik fülébe sóhajt párat, hogy aztán vállára borulva lihegjen. Testével és izzadtságtól kissé rátapadt hajával szinte beborítva a másikat. Elfáradt. És elégedett. Egy kicsit még szeretne így maradni. Összeszedni magát és érezni a lány közelségét. Ez a pár pillanat még kell.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egy dolog igen hamar tisztázva lett ebben a helyzetben. Rajtuk kívül most nem számít semmi. Sem az aki, az ajtó mögött van, se pedig a letett boroskupa, ami a kettejük hevességének köszönhetően hacsak a lány nem fordít komolyabb figyelmet neki mint az elf, de fel fog borulni. A férfit ugyanis nem érdekli már más. Csak a félvér érintése, csókjai és sóhajai. A lány pedig minél jobban magához húzza őt annál jobban adja át ennek a pillanatnak. Sikerül egyé válniuk. Egy csak az ösztöneik által hajtott eszét vesztett, egymásba és önmagába maró egész. Viszont sajnos a természet törvényei alapján ez az állapot nem tartható fent örökké és mikor eljön a pillanat ami abból is várható, hogy Int a lány fülébe nyögi, hogy "Most!" akkor ő annak vállába harapva adja át magát az élménynek. Mai karjai közt megfeszülve, szorosan magához húzva annak testét miközben az utolsó vad lökései közben még akadozó levegővétellel a másik fülébe sóhajt párat, hogy aztán vállára borulva lihegjen. Testével és izzadtságtól kissé rátapadt hajával szinte beborítva a másikat. Elfáradt. És elégedett. Egy kicsit még szeretne így maradni. Összeszedni magát és érezni a lány közelségét. Ez a pár pillanat még kell.*
19196. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-14 15:18:04
Üzenet elküldve: 2024-09-14 15:18:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bőrét érő ajkak nem is tudják megengedni neki, hogy észrevegye, hogy talán nem a legmegfelelőbb helyen vannak, mert bármitől megfelelőbbnek tűnik. A poharat maga mellé teszi, de semmi garancia nincs rá, hogy nem löki majd le, talán okosabb lenne elfogyasztani. Még jobb, ha ő az, amiről issza. A szívverése olyan heves, hogy lyukat tudna ütni a mellkasán, a kezei szinte összeroppantják a szekrény szélén a fát, az elf addig játszadozik vele, hogy képes lenne megőrülni. Csak az az egyetlen éhes tekintet utáni pár szó ad neki egy villanásnyi valóságot, hogy ellenállnak neki egy ponton. Elakadt lélegzete jelez csak, de mit érdekli már bármi is. Kárpótlás az elvesztegetett másodpercért, hogy újra a nyakán érzi a bizsergető érzést, kezei pedig elengedik a bútort, hogy végigszánthasson a derékon, felfutva a háton, hogy akkor így érezze magához olyan közel, amennyire csak lehet. A másik hangja, ahogy a füleit is kényezteti, egyre csak készteti őt is, hogy hasonlóan tegyen, mit sem törődve másokkal, akik hallhatják, nem érdekli, csak az, hogy ösztönösen adja a másik tudtára, hogy élvezi a helyzetet. A lábak emelkednek, átkulcsolva az elfet, azzal is csak szorítva, mégis elég teret engedve a mozgáshoz. A keze is továbbindul annak arca felé, majd aztán a tarkóra siklik, hogy ujjaival a szőke tincsek közé furakodhasson. Csókot akar, de aztán elválik tőle az ajka, hogy a nyakát ízlelgethesse, nem fogja megúszni ő sem nyomok nélkül. Mindene feszül, mindene akar, és végre elhangzik a szájából az a név is, amit csak nemrég tudott meg, de már annyira akarta, hogy két sóhaj között kiszaladhasson a száján. Ez vagy nem ő, vagy tényleg előcsal belőle mindent, ami rejtve van, odaadja magát teljesen, akkor is, ha egyszer majd emiatt fáj a feje, de mégis mind közül a legjobb döntésnek bizonyul, hogy hagyta magát elrabolni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bőrét érő ajkak nem is tudják megengedni neki, hogy észrevegye, hogy talán nem a legmegfelelőbb helyen vannak, mert bármitől megfelelőbbnek tűnik. A poharat maga mellé teszi, de semmi garancia nincs rá, hogy nem löki majd le, talán okosabb lenne elfogyasztani. Még jobb, ha ő az, amiről issza. A szívverése olyan heves, hogy lyukat tudna ütni a mellkasán, a kezei szinte összeroppantják a szekrény szélén a fát, az elf addig játszadozik vele, hogy képes lenne megőrülni. Csak az az egyetlen éhes tekintet utáni pár szó ad neki egy villanásnyi valóságot, hogy ellenállnak neki egy ponton. Elakadt lélegzete jelez csak, de mit érdekli már bármi is. Kárpótlás az elvesztegetett másodpercért, hogy újra a nyakán érzi a bizsergető érzést, kezei pedig elengedik a bútort, hogy végigszánthasson a derékon, felfutva a háton, hogy akkor így érezze magához olyan közel, amennyire csak lehet. A másik hangja, ahogy a füleit is kényezteti, egyre csak készteti őt is, hogy hasonlóan tegyen, mit sem törődve másokkal, akik hallhatják, nem érdekli, csak az, hogy ösztönösen adja a másik tudtára, hogy élvezi a helyzetet. A lábak emelkednek, átkulcsolva az elfet, azzal is csak szorítva, mégis elég teret engedve a mozgáshoz. A keze is továbbindul annak arca felé, majd aztán a tarkóra siklik, hogy ujjaival a szőke tincsek közé furakodhasson. Csókot akar, de aztán elválik tőle az ajka, hogy a nyakát ízlelgethesse, nem fogja megúszni ő sem nyomok nélkül. Mindene feszül, mindene akar, és végre elhangzik a szájából az a név is, amit csak nemrég tudott meg, de már annyira akarta, hogy két sóhaj között kiszaladhasson a száján. Ez vagy nem ő, vagy tényleg előcsal belőle mindent, ami rejtve van, odaadja magát teljesen, akkor is, ha egyszer majd emiatt fáj a feje, de mégis mind közül a legjobb döntésnek bizonyul, hogy hagyta magát elrabolni.*
19195. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-14 06:00:44
Üzenet elküldve: 2024-09-14 06:00:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A zavaróan fakó tekintet baljós súllyal fordul a másik felé. Ismerős lehet már ez a nézés, s ha a ficsúrnak van esze, érti is az intést. A vékony ajkak ugyan nem nyílnak szóra, de a pillanatban némán is ott koppan: ~Merrin!~
Úgy sejti, ez egyfajta idegesítő játék a fickó részéről a "csak mert megteheti" kategóriában, aki kétség kívül tisztában van vele, hogy még a születésekor meghalt anyja se szólította a keresztnevén baljós hallgatagságban gubbasztó alakot.*
- Leszarom, hogy mit díjazol *morogja halkan. Ez a csendesség viszont nem a diszkréciónak szól. Merrin egyszerűen ilyen.
Az elé tolt gyümölcstálat egy darabig csak hűvösen vizslatja, aztán fölé hajol kissé. A kopott-fekete alak mozdulása roppant tömeget idéz, nyikordul a viaszos kabát, a tál színes gyümölcskavalkádja pedig mintha összehúzná magát, félve, melyikükre esik a választása. Semelyikükre. A vékony ajkak közül egy jelentőségteljes kis köpetet ereszt a felajánlás közepébe, aztán felpillant a kendővel bohóckodó férfira.*
- Nem. *Merrin nem az a szószátyár típus, de a szóba tökéletesen belefoglalt mindent, amit a válasszal ki óhajtott fejezni. Mindemellett ráérősen meggyújtja a dohányrudat a mécslángról, aztán fogja a zsákját, az italát, és megindul a szóban forgó asztalhoz.
Csendben felnyög a szék a súlya alatt, a zsák a lába mellé, a pálinkás pohárka pedig az asztalra kerül.*
- A mesélés a TE reszortod, simlis *morogja. Ő szívesebben kerülne képbe, főleg, ami a leendő társaságukat illeti.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A zavaróan fakó tekintet baljós súllyal fordul a másik felé. Ismerős lehet már ez a nézés, s ha a ficsúrnak van esze, érti is az intést. A vékony ajkak ugyan nem nyílnak szóra, de a pillanatban némán is ott koppan: ~Merrin!~
Úgy sejti, ez egyfajta idegesítő játék a fickó részéről a "csak mert megteheti" kategóriában, aki kétség kívül tisztában van vele, hogy még a születésekor meghalt anyja se szólította a keresztnevén baljós hallgatagságban gubbasztó alakot.*
- Leszarom, hogy mit díjazol *morogja halkan. Ez a csendesség viszont nem a diszkréciónak szól. Merrin egyszerűen ilyen.
Az elé tolt gyümölcstálat egy darabig csak hűvösen vizslatja, aztán fölé hajol kissé. A kopott-fekete alak mozdulása roppant tömeget idéz, nyikordul a viaszos kabát, a tál színes gyümölcskavalkádja pedig mintha összehúzná magát, félve, melyikükre esik a választása. Semelyikükre. A vékony ajkak közül egy jelentőségteljes kis köpetet ereszt a felajánlás közepébe, aztán felpillant a kendővel bohóckodó férfira.*
- Nem. *Merrin nem az a szószátyár típus, de a szóba tökéletesen belefoglalt mindent, amit a válasszal ki óhajtott fejezni. Mindemellett ráérősen meggyújtja a dohányrudat a mécslángról, aztán fogja a zsákját, az italát, és megindul a szóban forgó asztalhoz.
Csendben felnyög a szék a súlya alatt, a zsák a lába mellé, a pálinkás pohárka pedig az asztalra kerül.*
- A mesélés a TE reszortod, simlis *morogja. Ő szívesebben kerülne képbe, főleg, ami a leendő társaságukat illeti.*
19194. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-13 21:59:57
Üzenet elküldve: 2024-09-13 21:59:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy az elf számára mennyit számít a mit illik és mit nem, azt tudja magáról. A lány esetében még csak most fedezi fel és most igencsak sikerült fellelkesítenie a dokit. Amit saját bőrén tapasztalhat és a nem csituló sóhajai arra utalnak kicsit se bán. Mégis a férfinek új ötlete támad. Egy kis édes vörössel ízesíti meg a játékukat. Tökéletes partnert talált erre is a másikban, de ezen már meg se lepődik. A kis kóstoló nem is volt elég, de nem csak neki. Ki lesz véve a kezéből a kupa, hogy újabb erecske induljon útja más vidékeket bejárva. Ami nyomát férfi ajkai követik. Nincs szükség szavakra. A kékek azok nélkül is elmondják mit szeretne a lány. Ahogy a férfi feltekintő zöldjei akár egy éhes vadhoz is tartozhatnának. Mégis igencsak praktikus megfontolásból a köldök alatt kicsivel megáll az utazás és visszahajol a másik arcába egy játékos mosollyal.*
-Majd a fürdő után.
*Kárpótlásul vadul beleszív a finom nyakba ahogy még a rezidencián ígérte és folytatja ostromát közben egyenesen a másik hallójáratába nyög bele nyelvével azon is eljátszadozva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy az elf számára mennyit számít a mit illik és mit nem, azt tudja magáról. A lány esetében még csak most fedezi fel és most igencsak sikerült fellelkesítenie a dokit. Amit saját bőrén tapasztalhat és a nem csituló sóhajai arra utalnak kicsit se bán. Mégis a férfinek új ötlete támad. Egy kis édes vörössel ízesíti meg a játékukat. Tökéletes partnert talált erre is a másikban, de ezen már meg se lepődik. A kis kóstoló nem is volt elég, de nem csak neki. Ki lesz véve a kezéből a kupa, hogy újabb erecske induljon útja más vidékeket bejárva. Ami nyomát férfi ajkai követik. Nincs szükség szavakra. A kékek azok nélkül is elmondják mit szeretne a lány. Ahogy a férfi feltekintő zöldjei akár egy éhes vadhoz is tartozhatnának. Mégis igencsak praktikus megfontolásból a köldök alatt kicsivel megáll az utazás és visszahajol a másik arcába egy játékos mosollyal.*
-Majd a fürdő után.
*Kárpótlásul vadul beleszív a finom nyakba ahogy még a rezidencián ígérte és folytatja ostromát közben egyenesen a másik hallójáratába nyög bele nyelvével azon is eljátszadozva.*
19193. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-13 21:01:47
Üzenet elküldve: 2024-09-13 21:01:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annyi minden összeszedettségnek. Annyi a másik zöldjeiben kutatásnak, a játéknak, hogy húzza a végsőkig azt, ami annyira egyértelműen meg fog történni. Vagy ismétlődni. Nem egy asztal ugyan, de úgy tűnik semmi nem elég kényelmetlen, ha egymáshoz akarnak férni. Neki sokat nem mond a Sellőház közege sem, tudta, hogy lehet szabadosabban viselkedni, mert az ami, de nagy különbség számára még sincs a két helyszín között. Neki nem természetes ez sem, a szőkével mégsem érdekli egyáltalán. Hogy mit lehet ebből megfejteni, hogy miért veszti el az eszét a közelében, az még számára sem ismeretes, de kár volna vele törődni, amíg jó. Tán csak ennyi; jó.
Kezei szüntelen simítják a másikat, körmeivel finom vonalat hagyva a bőrön. Most az övé és el sem akarja engedni, az ajkakat kutatja, fel-felsóhajtva ad hangot annak, hogy élvezi a másik ostromát. Ő sem visszafogottabb. Kissé félrebillentett fejjel nézi, hogy mire készül az elf. A kezében a pohárral nem azonnal, de hamar egyértelművé válik mit akar. Érzi, ahogy a hűvös vörös végigcsorog a forró bőrén, már ettől megőrül, pedig még az ajkak hozzá sem értek a felülethez. Amikor az is megtörténik, megfeszülnek az izmok, kezeit elveszi a másikról és a szekrény szélét markolja meg erősen, hogy kissé hátrébb dőlve kínálhassa fel magát. De nem tart sokáig. Neki pedig nem elég. Elveszi a poharat és egy újabb adagot kap a másik fogyasztásra, csakhogy elkerülve azt a kulcscsontot, inkább középtájt enged utat a lecsorgó nedűnek, ami hidegen fut végig a hasán át, meg sem állva... Csak egy jégkék pillantás, ami lefelé irányul, hogy követheti annak vonalát a csókokkal. Fogalma sincs honnan merít ilyen gondolatokat. Talán ő is hallott nővéreitől ezt-azt, de hogy meg is tenné? *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annyi minden összeszedettségnek. Annyi a másik zöldjeiben kutatásnak, a játéknak, hogy húzza a végsőkig azt, ami annyira egyértelműen meg fog történni. Vagy ismétlődni. Nem egy asztal ugyan, de úgy tűnik semmi nem elég kényelmetlen, ha egymáshoz akarnak férni. Neki sokat nem mond a Sellőház közege sem, tudta, hogy lehet szabadosabban viselkedni, mert az ami, de nagy különbség számára még sincs a két helyszín között. Neki nem természetes ez sem, a szőkével mégsem érdekli egyáltalán. Hogy mit lehet ebből megfejteni, hogy miért veszti el az eszét a közelében, az még számára sem ismeretes, de kár volna vele törődni, amíg jó. Tán csak ennyi; jó.
Kezei szüntelen simítják a másikat, körmeivel finom vonalat hagyva a bőrön. Most az övé és el sem akarja engedni, az ajkakat kutatja, fel-felsóhajtva ad hangot annak, hogy élvezi a másik ostromát. Ő sem visszafogottabb. Kissé félrebillentett fejjel nézi, hogy mire készül az elf. A kezében a pohárral nem azonnal, de hamar egyértelművé válik mit akar. Érzi, ahogy a hűvös vörös végigcsorog a forró bőrén, már ettől megőrül, pedig még az ajkak hozzá sem értek a felülethez. Amikor az is megtörténik, megfeszülnek az izmok, kezeit elveszi a másikról és a szekrény szélét markolja meg erősen, hogy kissé hátrébb dőlve kínálhassa fel magát. De nem tart sokáig. Neki pedig nem elég. Elveszi a poharat és egy újabb adagot kap a másik fogyasztásra, csakhogy elkerülve azt a kulcscsontot, inkább középtájt enged utat a lecsorgó nedűnek, ami hidegen fut végig a hasán át, meg sem állva... Csak egy jégkék pillantás, ami lefelé irányul, hogy követheti annak vonalát a csókokkal. Fogalma sincs honnan merít ilyen gondolatokat. Talán ő is hallott nővéreitől ezt-azt, de hogy meg is tenné? *
19192. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-13 20:16:16
Üzenet elküldve: 2024-09-13 20:16:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy hatással van a másikra azzal tisztában van. A pontos mértékkel még nincs, de talán a mai nap kiderül. Lesznek még feszegetve azok a bizonyos határok. Mint most is. A sellőben se fogták magukat vissza, de ott ez természetes. Azon az asztalon ha nem épp most eszi valaki a trófeatálat vagy egyéb ottani különlegességet akkor ugyan, azt művelik rajta mint ők ketten. Talán rendesen letakarítva se volt. Itt viszont mások a szokások. A szokások amiket direkt nem vesznek figyelembe mert nem számítanak. Csak, hogy ők mit akarnak. Ez pedig egészen lázba hozza az elfet. Nem is csoda, hogy ilyen hévvel ráveti magát a lányra akinek formás kis feneke hamar felkerül a doki bora mellé mellé. Csak azért, hogy az elf ott is rátapadhasson azokra az ajkakra miközben magához húzza a másikat és szinte eszét vesztve elkezdje ostromolni. Ez most nem a szavak ideje. Nem számít a fürdő, nem számít kik és mit hallhatnak kint nem számít semmi. Ebben az állapotban mégis sikerül egy izgalmas ötletnek megfogannia az elfben. Azért a kupáért nyúl, hogy kissé eltávolodva a lánytól finoman rácsorgasson belőle annak kulccsontjánál található kis gödröcskébe. Persze kissé túlcsordul, de nem baj. Tekintetében jól látható élvezettel nézi ahogy a vörös nedű bejárja a hófehér testet. Nem is vár sokat. Ismét nekiesik a másiknak még a korábbinál is vadabbul miközben ajkaival az ital maradékát és a másik bőrének ízét egyaránt kiélvezi helyenként nagyobbakat beleszívva ezzel, ma már másodjára is nyomot hagyva a másikon.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy hatással van a másikra azzal tisztában van. A pontos mértékkel még nincs, de talán a mai nap kiderül. Lesznek még feszegetve azok a bizonyos határok. Mint most is. A sellőben se fogták magukat vissza, de ott ez természetes. Azon az asztalon ha nem épp most eszi valaki a trófeatálat vagy egyéb ottani különlegességet akkor ugyan, azt művelik rajta mint ők ketten. Talán rendesen letakarítva se volt. Itt viszont mások a szokások. A szokások amiket direkt nem vesznek figyelembe mert nem számítanak. Csak, hogy ők mit akarnak. Ez pedig egészen lázba hozza az elfet. Nem is csoda, hogy ilyen hévvel ráveti magát a lányra akinek formás kis feneke hamar felkerül a doki bora mellé mellé. Csak azért, hogy az elf ott is rátapadhasson azokra az ajkakra miközben magához húzza a másikat és szinte eszét vesztve elkezdje ostromolni. Ez most nem a szavak ideje. Nem számít a fürdő, nem számít kik és mit hallhatnak kint nem számít semmi. Ebben az állapotban mégis sikerül egy izgalmas ötletnek megfogannia az elfben. Azért a kupáért nyúl, hogy kissé eltávolodva a lánytól finoman rácsorgasson belőle annak kulccsontjánál található kis gödröcskébe. Persze kissé túlcsordul, de nem baj. Tekintetében jól látható élvezettel nézi ahogy a vörös nedű bejárja a hófehér testet. Nem is vár sokat. Ismét nekiesik a másiknak még a korábbinál is vadabbul miközben ajkaival az ital maradékát és a másik bőrének ízét egyaránt kiélvezi helyenként nagyobbakat beleszívva ezzel, ma már másodjára is nyomot hagyva a másikon.*
19191. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-13 15:28:56
Üzenet elküldve: 2024-09-13 15:28:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annyira más ez, mint minden, amihez szokott. Nélkülöz minden átgondoltságot, még az eszét is elhagyta valahol a Pegazus felé menet. Még álmában is képes lenne összeszedett lenni, de mit lehet tenni, ha megjelenik az elf és leseper mindent arról a szépen rendszerezett asztalról? Semmit. Nem is akar. Nem tudja, hogy más megkaphatná-e egyáltalán ezt belőle, de nem is igazán érdekli. Végül is mi baj lehet? Legrosszabb esetben a fehér bőrét tarkítják majd foltok, amiket gondosan eltakarhat. Na meg megvezetheti egy szőke, ami igazából szerinte lehetetlen, mégis úgy rendelkezik vele, ahogyan akar, legalábbis, amikor érinti akkor biztosan. A meglepetése is igen jól sikerül, érzi, hogy meg is fogja kapni. De megszólalni már nem is tud, csak élvezi a simítást, a hátát ért csókokat, az sem tudja igazán kizökkenteni, hogy már más is látott a műsorából egy röpke pillantást. Nem hiszi, hogy ők az elsők itt, nem is az utolsók.
Inkább foglalkozik azzal az övvel, sokkal jobb érzés, ha ő szabadíthatja ki, amit akar. Nem tudja érdekelni, ha néhány percet még várakozni kell rájuk, vagy ki tudja mennyit, igaza van a másiknak, ez az ő estéjük. Így beszélték meg. Nem is szólhat bele senki. Ahogy az állához ér, csak állja azt a tekintetet, meg sem rezdülve. Olvassa csak ki a szemeiből, hogy pontosan így gondolja ő is. Addig olvashat belőle, amíg akar, amíg nem olvad ismét el a csók közben és húzza magához egészen. Türelmetlenül, de finoman közelített, mégis az elf vadsága ragadja magával igazán. Már azok a vizes tincsek, a bőr képzete sem hozza lázba, hiszen éppen elég jóérzés és látvány jut neki az öltözőben is.
Azt sem tudná megmondani, hogyan került fel a szekrényke tetejére, de ott ül, és várja, hogy újra visszakapja ajkaira a másikat. El sem fogja engedni, amíg még egyszer nem kapja meg egészen. Majd utána jöhet a fürdő... ha egyáltalán még lesz kedvük. Mert ma csak olyan történhet innentől, amihez van.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Annyira más ez, mint minden, amihez szokott. Nélkülöz minden átgondoltságot, még az eszét is elhagyta valahol a Pegazus felé menet. Még álmában is képes lenne összeszedett lenni, de mit lehet tenni, ha megjelenik az elf és leseper mindent arról a szépen rendszerezett asztalról? Semmit. Nem is akar. Nem tudja, hogy más megkaphatná-e egyáltalán ezt belőle, de nem is igazán érdekli. Végül is mi baj lehet? Legrosszabb esetben a fehér bőrét tarkítják majd foltok, amiket gondosan eltakarhat. Na meg megvezetheti egy szőke, ami igazából szerinte lehetetlen, mégis úgy rendelkezik vele, ahogyan akar, legalábbis, amikor érinti akkor biztosan. A meglepetése is igen jól sikerül, érzi, hogy meg is fogja kapni. De megszólalni már nem is tud, csak élvezi a simítást, a hátát ért csókokat, az sem tudja igazán kizökkenteni, hogy már más is látott a műsorából egy röpke pillantást. Nem hiszi, hogy ők az elsők itt, nem is az utolsók.
Inkább foglalkozik azzal az övvel, sokkal jobb érzés, ha ő szabadíthatja ki, amit akar. Nem tudja érdekelni, ha néhány percet még várakozni kell rájuk, vagy ki tudja mennyit, igaza van a másiknak, ez az ő estéjük. Így beszélték meg. Nem is szólhat bele senki. Ahogy az állához ér, csak állja azt a tekintetet, meg sem rezdülve. Olvassa csak ki a szemeiből, hogy pontosan így gondolja ő is. Addig olvashat belőle, amíg akar, amíg nem olvad ismét el a csók közben és húzza magához egészen. Türelmetlenül, de finoman közelített, mégis az elf vadsága ragadja magával igazán. Már azok a vizes tincsek, a bőr képzete sem hozza lázba, hiszen éppen elég jóérzés és látvány jut neki az öltözőben is.
Azt sem tudná megmondani, hogyan került fel a szekrényke tetejére, de ott ül, és várja, hogy újra visszakapja ajkaira a másikat. El sem fogja engedni, amíg még egyszer nem kapja meg egészen. Majd utána jöhet a fürdő... ha egyáltalán még lesz kedvük. Mert ma csak olyan történhet innentől, amihez van.*
19190. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-13 11:59:59
Üzenet elküldve: 2024-09-13 11:59:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
*Tekintetével követi a betoppanó férfiembert. Noha jó ideje nem látta, rögtön felismeri elnyűtt öltözékéről. Nem szól felé, még csak nem is int. Megvárja, hogy amaz kiszúrja őt. Csak ekkor ölt kedélyes mosolyt, s biccent felé, ám a sötét figura a rá jellemző közönnyel viseltet, s inkább a pultot támasztja.
Felsóhajtva kapja hóna alá a sétapálcát, hogy szabad kezével a gyümölcsöstál alá nyúljon. Így közelíti meg a pultot, hogy a tálat gondosan elhelyezve huppanjon le a viharkabátos mellé.*
-Horkhan. *Köszönti joviális mosollyal, ám tekintete szemléletes tükre viszonyuknak. Nem kimondottan élvezi a férfi társaságát, de volt szerencséje megtapasztalni, amaz milyen hasznos kompánia. Leporolja ruhaujját, majd vérvörös kendőt húz elő egyik belső zsebéből. Fekete bőrkesztyűjét gondosan óvva fog a kendő közé egy szelet hámozott almát s emeli ajkához.*
-Biztosan jó ötlet ez? *Szólal meg végül, amint végzett az almadarabbal. Tekintete a pálinkáspohár felé vándorol.*
-Jobban díjazom a tiszta fejet. *Hangja könnyed, inkább hajaz könnyed csevejre, semmint megrovásra. Újabb gyümölcsért nyúl, ismételten segítségül hívva kendőjét.*
-Volt alkalmam szétnézni a városban. *Kezdene bele.*
-Ühm! *Szigorú homlokráncolás közepette szakítja félbe mondandóját és rázza meg fejét*
-Ez az alma savanyúbb, mint egy Hétesztendős Wegtoreni fehér. Kóstold csak meg! *Olyan komolysággal tolja a férfi elé a gyümölcsöstálat, mintha amazt gasztronómiai célok vezérelték volna a városba.*
-Jól utaztál? Senki nem követett? *Bizalmaskodva hajol közelebb. Ki tudja, kit akasztottak a férfi nyakába? Ugyanakkor annyira azért nem érdekli a válasz, hogy meg is várja.*
-Hamarosan újabb vendégünk érkezik. Javallom azt a helyet ott... *Volt asztala felé biccent.*
-Addig pedig mesélhetnél. *Lekászálódik a székről, hogy a gyümölcsöstálat elemelve a férfi elől ismét az asztalt vegye célba.*
-Áhítozom a hírekért. *Botját hangos koppanás kíséretében támasztja székének, miközben ismét helyet foglal. S meri remélni, hogy Horkhan követi majd.*
*Tekintetével követi a betoppanó férfiembert. Noha jó ideje nem látta, rögtön felismeri elnyűtt öltözékéről. Nem szól felé, még csak nem is int. Megvárja, hogy amaz kiszúrja őt. Csak ekkor ölt kedélyes mosolyt, s biccent felé, ám a sötét figura a rá jellemző közönnyel viseltet, s inkább a pultot támasztja.
Felsóhajtva kapja hóna alá a sétapálcát, hogy szabad kezével a gyümölcsöstál alá nyúljon. Így közelíti meg a pultot, hogy a tálat gondosan elhelyezve huppanjon le a viharkabátos mellé.*
-Horkhan. *Köszönti joviális mosollyal, ám tekintete szemléletes tükre viszonyuknak. Nem kimondottan élvezi a férfi társaságát, de volt szerencséje megtapasztalni, amaz milyen hasznos kompánia. Leporolja ruhaujját, majd vérvörös kendőt húz elő egyik belső zsebéből. Fekete bőrkesztyűjét gondosan óvva fog a kendő közé egy szelet hámozott almát s emeli ajkához.*
-Biztosan jó ötlet ez? *Szólal meg végül, amint végzett az almadarabbal. Tekintete a pálinkáspohár felé vándorol.*
-Jobban díjazom a tiszta fejet. *Hangja könnyed, inkább hajaz könnyed csevejre, semmint megrovásra. Újabb gyümölcsért nyúl, ismételten segítségül hívva kendőjét.*
-Volt alkalmam szétnézni a városban. *Kezdene bele.*
-Ühm! *Szigorú homlokráncolás közepette szakítja félbe mondandóját és rázza meg fejét*
-Ez az alma savanyúbb, mint egy Hétesztendős Wegtoreni fehér. Kóstold csak meg! *Olyan komolysággal tolja a férfi elé a gyümölcsöstálat, mintha amazt gasztronómiai célok vezérelték volna a városba.*
-Jól utaztál? Senki nem követett? *Bizalmaskodva hajol közelebb. Ki tudja, kit akasztottak a férfi nyakába? Ugyanakkor annyira azért nem érdekli a válasz, hogy meg is várja.*
-Hamarosan újabb vendégünk érkezik. Javallom azt a helyet ott... *Volt asztala felé biccent.*
-Addig pedig mesélhetnél. *Lekászálódik a székről, hogy a gyümölcsöstálat elemelve a férfi elől ismét az asztalt vegye célba.*
-Áhítozom a hírekért. *Botját hangos koppanás kíséretében támasztja székének, miközben ismét helyet foglal. S meri remélni, hogy Horkhan követi majd.*
19189. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-13 08:28:30
Üzenet elküldve: 2024-09-13 08:28:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szeszélyes társaság//
*Rohadt egy útja volt. Mostanság a tenger szeszélyesebb, mint valaha. A Kikötő mintha reagálna Merrin komor, nyomasztó lényére, akár az arc a keserű dohányra, amikor nincs más. Köd és nyirkos, hideg párától fénylő utcakövek, már ahol nem sáros dagonyát hagyott az esti esőzés. A borongós, hűvös idő később is megmaradt, egy hitvány aura méltó kísérője.
Már szemerkél az eső, az elmúlt napokhoz képest jóval hidegebb időben, amikor a kevés szavú férfi betoppan a Pegazusba. Nagy, nyűtt tengerészzsák lóg a válláról, ami méltó kiegészítője a hasonlóan leírható kabátnak, ami elrejti az alakját.
Ismerős a helyen, nem kell keresgélnie, merre találja a pultot. Egyenesen arra indul. Léptein nem látszik a jókora zsák súlya. Hányaveti közönnyel viseli terhét. Lendületét mégis megtöri egy gyümölcstál, pontosabban az annak hátterében pózoló fickó. Csak a kellemetlenül világos szemek szúrós pillantása fordul a cicomás, wegtoreni gúnyában feszítő férfi felé. Két pillanat az egész, aztán halad tovább a pult felé.*
- Pálinkát! *reccsen a karcos hang, aztán a gyászkeretes körű jobb alatt már csörren is tompán a 38 arany, mintha már a főtéren ott pihent volna a kabátzsebbe bújtatott marokban.*
- Még egyet *mondja, miután az első kupicányit egy hajtással gallér mögé küldi. Máris koppan a pohárka a csapos előtt, mielőtt fölöslegesen visszadugózná.
Szobát egyelőre nem kér magának. Így, hogy megvan az embere, és nem kell felkutatnia miatta az egész várost, inkább megvárja, hogy alakulnak a dolgok. Lószart se tud arról, hogy mik a nagyszabású tervek, ő csak a saját részét ismeri, azokkal meg nem kell kapkodni. Nem rondítana bele semmibe inkább. Az a gyümölcstál olyan, mint a ragályt jelző zászlók a magányosan sodródó hajókon. Szóval Merrin csak sodor magának egy dohányrudat és a zsákját maga mellé támasztva ücsörög a pultnál. A második italát már szemmel láthatólag nem szándékozik olyan gyorsan eltüntetni.*
*Rohadt egy útja volt. Mostanság a tenger szeszélyesebb, mint valaha. A Kikötő mintha reagálna Merrin komor, nyomasztó lényére, akár az arc a keserű dohányra, amikor nincs más. Köd és nyirkos, hideg párától fénylő utcakövek, már ahol nem sáros dagonyát hagyott az esti esőzés. A borongós, hűvös idő később is megmaradt, egy hitvány aura méltó kísérője.
Már szemerkél az eső, az elmúlt napokhoz képest jóval hidegebb időben, amikor a kevés szavú férfi betoppan a Pegazusba. Nagy, nyűtt tengerészzsák lóg a válláról, ami méltó kiegészítője a hasonlóan leírható kabátnak, ami elrejti az alakját.
Ismerős a helyen, nem kell keresgélnie, merre találja a pultot. Egyenesen arra indul. Léptein nem látszik a jókora zsák súlya. Hányaveti közönnyel viseli terhét. Lendületét mégis megtöri egy gyümölcstál, pontosabban az annak hátterében pózoló fickó. Csak a kellemetlenül világos szemek szúrós pillantása fordul a cicomás, wegtoreni gúnyában feszítő férfi felé. Két pillanat az egész, aztán halad tovább a pult felé.*
- Pálinkát! *reccsen a karcos hang, aztán a gyászkeretes körű jobb alatt már csörren is tompán a 38 arany, mintha már a főtéren ott pihent volna a kabátzsebbe bújtatott marokban.*
- Még egyet *mondja, miután az első kupicányit egy hajtással gallér mögé küldi. Máris koppan a pohárka a csapos előtt, mielőtt fölöslegesen visszadugózná.
Szobát egyelőre nem kér magának. Így, hogy megvan az embere, és nem kell felkutatnia miatta az egész várost, inkább megvárja, hogy alakulnak a dolgok. Lószart se tud arról, hogy mik a nagyszabású tervek, ő csak a saját részét ismeri, azokkal meg nem kell kapkodni. Nem rondítana bele semmibe inkább. Az a gyümölcstál olyan, mint a ragályt jelző zászlók a magányosan sodródó hajókon. Szóval Merrin csak sodor magának egy dohányrudat és a zsákját maga mellé támasztva ücsörög a pultnál. A második italát már szemmel láthatólag nem szándékozik olyan gyorsan eltüntetni.*
19188. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-12 22:03:59
Üzenet elküldve: 2024-09-12 22:03:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ez is játéknak számít. Elcsábítani őt. Tekintetével pedig megadja a lánynak amire az vágyik. Az ellenállhatatlan nő szerepét. De mikor kedvezőnek találja a pillanatot akkor a tekintetén kívül mást is felhasznál a cél érdekében így csikar ki egy édes sóhajt a másikból. Ezek után már nem is tervez leállni. Egy sóhaj nem volt elég neki.*
-Mivel szeretnéd, hogy meglepjelek?
*Lesz közben a lányhoz tolva az a bizonyos meglepetés. Akiről lekerül a ruha is, hogy már csak az elfnek kelljen, azt a kényelmetlenül szűk nadrágtól megszabadulni. Csakhogy a félvér gondot visel rá, hogy szűk is maradjon az a ruha. Mikor lehajol akkor a férfi keze egyből lecsusszan arra a fenékre, de ő maga is lehajol, hogy a gerinc vonalát finom csókokkal járja végig. A folytatás valószínűleg egyértelmű lenne, de ajtó nyílás és közvetlenül utána egy gyors csukódás hangja töri meg a pillanatot. A férfi meglepetten néz az adott irányba. Ja igen. Vannak mások is. Különösen nem sokkolta a dolog. Úgy néz ki a lányt se mert hamar rátér az elf övével való bíbelődésre. Aki, jót mosolyog ezen. Ezt imádja a nemeskisasszonyokban. Velük igazán el lehet engednie magát.*
-Úgy néz ki.
*A következő kérdés mégis meglepi. Valóban kedvére való ez a félvér. Annak állához nyúlva feljebb is emelné annak arcát, hogy azokba a kékekbe nézhessen.*
-Ez az este a miénk.
*Közli határozottan majd veti magát azokra az ajkakra, hogy vad nyelvpárbaj kíséretében megmarkolja, azt a feneket és a lányt ahhoz az alacsonyabb szekrényhez vezesse, hogy ha hagyja neki akkor fel is ültesse rá. Nincs könnyű dolga azoknak a széplányoknak akik egy vad kalóz markába kerülnek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ez is játéknak számít. Elcsábítani őt. Tekintetével pedig megadja a lánynak amire az vágyik. Az ellenállhatatlan nő szerepét. De mikor kedvezőnek találja a pillanatot akkor a tekintetén kívül mást is felhasznál a cél érdekében így csikar ki egy édes sóhajt a másikból. Ezek után már nem is tervez leállni. Egy sóhaj nem volt elég neki.*
-Mivel szeretnéd, hogy meglepjelek?
*Lesz közben a lányhoz tolva az a bizonyos meglepetés. Akiről lekerül a ruha is, hogy már csak az elfnek kelljen, azt a kényelmetlenül szűk nadrágtól megszabadulni. Csakhogy a félvér gondot visel rá, hogy szűk is maradjon az a ruha. Mikor lehajol akkor a férfi keze egyből lecsusszan arra a fenékre, de ő maga is lehajol, hogy a gerinc vonalát finom csókokkal járja végig. A folytatás valószínűleg egyértelmű lenne, de ajtó nyílás és közvetlenül utána egy gyors csukódás hangja töri meg a pillanatot. A férfi meglepetten néz az adott irányba. Ja igen. Vannak mások is. Különösen nem sokkolta a dolog. Úgy néz ki a lányt se mert hamar rátér az elf övével való bíbelődésre. Aki, jót mosolyog ezen. Ezt imádja a nemeskisasszonyokban. Velük igazán el lehet engednie magát.*
-Úgy néz ki.
*A következő kérdés mégis meglepi. Valóban kedvére való ez a félvér. Annak állához nyúlva feljebb is emelné annak arcát, hogy azokba a kékekbe nézhessen.*
-Ez az este a miénk.
*Közli határozottan majd veti magát azokra az ajkakra, hogy vad nyelvpárbaj kíséretében megmarkolja, azt a feneket és a lányt ahhoz az alacsonyabb szekrényhez vezesse, hogy ha hagyja neki akkor fel is ültesse rá. Nincs könnyű dolga azoknak a széplányoknak akik egy vad kalóz markába kerülnek.*
19187. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-12 21:25:12
Üzenet elküldve: 2024-09-12 21:25:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Beszélgetni. Pedig mennyire szereti a szavakat, a hozzátartozó vonásokat, a szemek csillanását a mondatok közben. Talán érdekelné is a másik abban a helyzetben, de most minden foglalkoztatja, csak az a belső nem. Ráér. Majd egyszer talán megfejti, de most más vágy uralkodik el rajta.
Jobb azt figyelni, hogy mozdulatai mit váltanak ki. Ahhoz tényleg nem kell a szó. Elég az a zöld, ahogy végignéz rajta, nekitámaszkodva a szekrénynek. Nem is rest fokozni a vágyat a lélektükrökben, minden rezdülésével rásegít.
A felkínált nyak hamar vonzza oda az ajkakat, jólesően fut rajta végig a hideg és szökik ki egy sóhaj. Kissé meg is feszül, a fülét ért harapástól, nem kell túlzottan hozzápréselnie magát az elfnek, mert ő is éppúgy hozzásimul. Nem lehet ezt bírni. Alig várja, hogy ellepje őket a víz, a nedves tincseket, a cseppektől csillogó bőrt, de nem tud mozdulni, ténylegesen elrabolták. És mindig tudja fokozni az őt végigtapintó kézzel. *
- Pedig azt hittem meglepsz valamivel. *Mosolyodik el, még ha nem is láthatja a másik, a hangjából érezheti. Mindenével a férfit érzi, le sem tagadhatná a vágyát, a vékony anyag nem sokat vesz el az érzetből, de épp eleget, hogy örüljön, hogy lejjebb tolja azt a ruhát. Úgy mozdul, hogy köztük egy pillanat alatt hullhasson a földre, s kihasználva az alkalmat ki is lép belőle, majd cseppet sem véletlenül lehajol érte, gondosan ügyelve arra, hogy a másik ölét érje a mozdulat. Kár lenne, ha összegyűrődne az ajándék selyem, csakis ezért teszi persze. Mégis óvatlan mozdulattal dobná egy székre, ha egyáltalán hagyja felegyenesedni.
Nincs sok ideje birtokba venni Mai testét, de még a nadrágjától megszabadulni sem a szőkének, ha akarja sem, mert az ajtó veszélyes sebességgel nyílik, majd hangos csattanással csapódik be, ahogy valaki észreveszi, hogy a két megveszett kamaszként tetszelgő mire készül az öltözőben. Sosem hitte volna, hogy nem érdekli annyira, hogy maga elé kapjon valamit. De azért felegyenesedik és a másik felé fordul. Ki akarja oldani azt az övet és nyúl is érte.*
- Csak nem hagynak minket békén.
*Nevet fel halkan, de nem tűnik úgy, mint aki siet.*
- Keressünk egy helyet... vagy megvárassuk őket?
*Szabadulna attól a nadrágtól, nem bír a kezeivel, végigsimítva akarja érezni a tenyere alatt is, hogy mennyire akarja a másik... hogy még nehezebb legyen a döntés.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Beszélgetni. Pedig mennyire szereti a szavakat, a hozzátartozó vonásokat, a szemek csillanását a mondatok közben. Talán érdekelné is a másik abban a helyzetben, de most minden foglalkoztatja, csak az a belső nem. Ráér. Majd egyszer talán megfejti, de most más vágy uralkodik el rajta.
Jobb azt figyelni, hogy mozdulatai mit váltanak ki. Ahhoz tényleg nem kell a szó. Elég az a zöld, ahogy végignéz rajta, nekitámaszkodva a szekrénynek. Nem is rest fokozni a vágyat a lélektükrökben, minden rezdülésével rásegít.
A felkínált nyak hamar vonzza oda az ajkakat, jólesően fut rajta végig a hideg és szökik ki egy sóhaj. Kissé meg is feszül, a fülét ért harapástól, nem kell túlzottan hozzápréselnie magát az elfnek, mert ő is éppúgy hozzásimul. Nem lehet ezt bírni. Alig várja, hogy ellepje őket a víz, a nedves tincseket, a cseppektől csillogó bőrt, de nem tud mozdulni, ténylegesen elrabolták. És mindig tudja fokozni az őt végigtapintó kézzel. *
- Pedig azt hittem meglepsz valamivel. *Mosolyodik el, még ha nem is láthatja a másik, a hangjából érezheti. Mindenével a férfit érzi, le sem tagadhatná a vágyát, a vékony anyag nem sokat vesz el az érzetből, de épp eleget, hogy örüljön, hogy lejjebb tolja azt a ruhát. Úgy mozdul, hogy köztük egy pillanat alatt hullhasson a földre, s kihasználva az alkalmat ki is lép belőle, majd cseppet sem véletlenül lehajol érte, gondosan ügyelve arra, hogy a másik ölét érje a mozdulat. Kár lenne, ha összegyűrődne az ajándék selyem, csakis ezért teszi persze. Mégis óvatlan mozdulattal dobná egy székre, ha egyáltalán hagyja felegyenesedni.
Nincs sok ideje birtokba venni Mai testét, de még a nadrágjától megszabadulni sem a szőkének, ha akarja sem, mert az ajtó veszélyes sebességgel nyílik, majd hangos csattanással csapódik be, ahogy valaki észreveszi, hogy a két megveszett kamaszként tetszelgő mire készül az öltözőben. Sosem hitte volna, hogy nem érdekli annyira, hogy maga elé kapjon valamit. De azért felegyenesedik és a másik felé fordul. Ki akarja oldani azt az övet és nyúl is érte.*
- Csak nem hagynak minket békén.
*Nevet fel halkan, de nem tűnik úgy, mint aki siet.*
- Keressünk egy helyet... vagy megvárassuk őket?
*Szabadulna attól a nadrágtól, nem bír a kezeivel, végigsimítva akarja érezni a tenyere alatt is, hogy mennyire akarja a másik... hogy még nehezebb legyen a döntés.*
19186. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-12 20:08:25
Üzenet elküldve: 2024-09-12 20:08:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Magától értetődő, hogy ők csak tartalmas beszélgetések okán keresték fel a fürdőházat. Ha bármi más is történik itt az csak a véletlennek köszönhető. Mégis a fürdőben még a vízig se jutnak el már alig bírják türtőztetni a beszélgethetnékjüket. Szerencsére nincs is aki zavarná őket. Arra sincs szükség, hogy meg legyen kérve rá, hogy kövesse a másikat. Megteszi magától. A félvér szavai nem érik meglepetésként.*
-Azt, akkor mindenképp elkerülném.
*Keres ő is kezével egy stabil pontot ahova leteheti a poharát, hogy bejárhassa a másik testét míg az-az ő ingével bíbelődik. Hiába mutat egy nadrág kicsit többet egy nő alakjából, de a ruhák alá könnyebb odaférni. Ezt az igazságot az ilyen pillanatokban mindig újra és újra felemlegeti magának a doki. Aztán ahogy magára lesz hagyva kicsit nekidől a mögötte lévő szekrénynek és úgy nézi a műsort amit a másik szolgáltat neki. Közben egy korty borocskával igyekszik sikertelenül hűteni a vérét. A szavak megint csak nem fontosak. Főleg mert azok nélkül is egyértelmű volt, hogy most azért jöttek ide, hogy kettesben legyenek. Az elf tekintetéből szinte süt a vágy ahogy újabb és újabb részek tárulnak elé a másikból. Nem is meglepő, hogy csak addig bírja tartani magát míg a lány hátra nem fordul felkínálva magát.*
-Ötletem? Miféle ötletem lenne?*Lép Mai mögé és tapad arra a nyakra miközben keze annak a melleire vándorol.*Igazán nem tudom milyen ötletem lehetne.*Harap következőnek a fülbe miközben a másikat olyan szorosan húzná magához, hogy egyértelműen érezhesse a lány mennyire kívánja is őt a férfi. Nem is kell sokat várni rá, hogy az a kéz lejjebb vándoroljon letolni, azt a ruhát más izgalmas részeket is szabaddá téve a másikon. Közben a doki finoman beleharap abba a vállba. Az a finom, fehér bőr szinte kívánja, hogy nyomot hagyjanak rajta.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Magától értetődő, hogy ők csak tartalmas beszélgetések okán keresték fel a fürdőházat. Ha bármi más is történik itt az csak a véletlennek köszönhető. Mégis a fürdőben még a vízig se jutnak el már alig bírják türtőztetni a beszélgethetnékjüket. Szerencsére nincs is aki zavarná őket. Arra sincs szükség, hogy meg legyen kérve rá, hogy kövesse a másikat. Megteszi magától. A félvér szavai nem érik meglepetésként.*
-Azt, akkor mindenképp elkerülném.
*Keres ő is kezével egy stabil pontot ahova leteheti a poharát, hogy bejárhassa a másik testét míg az-az ő ingével bíbelődik. Hiába mutat egy nadrág kicsit többet egy nő alakjából, de a ruhák alá könnyebb odaférni. Ezt az igazságot az ilyen pillanatokban mindig újra és újra felemlegeti magának a doki. Aztán ahogy magára lesz hagyva kicsit nekidől a mögötte lévő szekrénynek és úgy nézi a műsort amit a másik szolgáltat neki. Közben egy korty borocskával igyekszik sikertelenül hűteni a vérét. A szavak megint csak nem fontosak. Főleg mert azok nélkül is egyértelmű volt, hogy most azért jöttek ide, hogy kettesben legyenek. Az elf tekintetéből szinte süt a vágy ahogy újabb és újabb részek tárulnak elé a másikból. Nem is meglepő, hogy csak addig bírja tartani magát míg a lány hátra nem fordul felkínálva magát.*
-Ötletem? Miféle ötletem lenne?*Lép Mai mögé és tapad arra a nyakra miközben keze annak a melleire vándorol.*Igazán nem tudom milyen ötletem lehetne.*Harap következőnek a fülbe miközben a másikat olyan szorosan húzná magához, hogy egyértelműen érezhesse a lány mennyire kívánja is őt a férfi. Nem is kell sokat várni rá, hogy az a kéz lejjebb vándoroljon letolni, azt a ruhát más izgalmas részeket is szabaddá téve a másikon. Közben a doki finoman beleharap abba a vállba. Az a finom, fehér bőr szinte kívánja, hogy nyomot hagyjanak rajta.*
19185. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-12 16:00:24
Üzenet elküldve: 2024-09-12 16:00:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Egyetlen kérdés sem zavarja, sőt, a hangulata sem lenne rosszabb, ha teljesen megválaszolna mindent. Egyszerűen csak éppen nincs helye, nem való más füleinek, megtartaná a válaszokat akkorra, amikor csak ketten vannak és nem sétál el mellettük senki, vagy majd ha nem a pult előtt ácsorognak. Őt is minden érdekli jószerivel, így nem hallgatna, ha további kérdéseket kapna. Kettesben. Ha épp nincs más dolguk. Talán előtte le kellene hűteni, újra. Olyasmi nem olvasható le róla, hogy egyébként nem szívesen beszélne. De azok az ajkak... úgyis belefojtanák a szót, amit azért nem bán.
Kezében a borral sétálnak át a fürdőig és továbbra sem bírja türtőztetni magát. Mire is volna jó? Kikapcsolódni hozta, így hát ki is kapcsol. A test újra éppen olyan közel van, ami el is feledtet vele minden mást. Még szerencse, hogy nem azt az időszakot választották, amikor túl sokan vannak, így az öltözőben meg lehet válni mindentől, amitől csak szeretnének. Szerencsére a zárható szekrények számukra elérhetők, Mai fizetett már itt és a piacon is eleget, hogy senki fejében meg sem fordulna számon kérni. Bár nem húzza magával, léptei mégis arra kérik az elfet, hogy kövesse. Közel is fúrja magát hozzá, azok a zöldek pedig... hogyan bírna ellenállni. A poharat leteszi az egyik kisebb szekrény tetejére.*
- Felelősséget azért kellene vállalnod, ha nem vándorolna csak úgy szabadon. Igen szomorúvá tennél.
*Villan a mosoly, majd kúszik a keze a másik ingének legfelső gombjára, amit lassan kezd el kioldani, ha csak meg nem állítják benne. Közben résnyire nyílnak ajkai, és csak nézik a kéz útját, a szétnyílt anyagot, hogyan sejlik fel neki a bőr. Nem lehet elégszer látni, főleg nem érezni, így odafúrja magát, hogy apró csókokat leheljen a már szabad kulcscsontra. Nem sieti el, jó kiélvezni, még ha szíve szerint inkább letépné az egészet. Csak ha végzett távolodik el, játékos mosollyal figyelve a férfit.*
- Az egyik elkülönített szobára gondoltam.
*A vállait szabadon hagyó ruhaujjra simul a fehér kis keze. Lassan tolja lejjebb, el nem engedve azokat a zöldeket.*
- Ott senki nem zavar minket és... *Bújtatja ki a karját belőle, kínosan ügyelve arra, hogy minden egyes részletet jól láthasson a másik.* - Annyit tudunk beszélgetni, amennyit csak szeretnénk. *Fordul neki háttal, előre seperve a haját, hogy a nyakát kínálja fel. Persze, nyilván tényleg beszélgetésre gondolt, üzeni is minden mozdulatával... * - Ha csak nincs jobb ötleted.
*Egyetlen kérdés sem zavarja, sőt, a hangulata sem lenne rosszabb, ha teljesen megválaszolna mindent. Egyszerűen csak éppen nincs helye, nem való más füleinek, megtartaná a válaszokat akkorra, amikor csak ketten vannak és nem sétál el mellettük senki, vagy majd ha nem a pult előtt ácsorognak. Őt is minden érdekli jószerivel, így nem hallgatna, ha további kérdéseket kapna. Kettesben. Ha épp nincs más dolguk. Talán előtte le kellene hűteni, újra. Olyasmi nem olvasható le róla, hogy egyébként nem szívesen beszélne. De azok az ajkak... úgyis belefojtanák a szót, amit azért nem bán.
Kezében a borral sétálnak át a fürdőig és továbbra sem bírja türtőztetni magát. Mire is volna jó? Kikapcsolódni hozta, így hát ki is kapcsol. A test újra éppen olyan közel van, ami el is feledtet vele minden mást. Még szerencse, hogy nem azt az időszakot választották, amikor túl sokan vannak, így az öltözőben meg lehet válni mindentől, amitől csak szeretnének. Szerencsére a zárható szekrények számukra elérhetők, Mai fizetett már itt és a piacon is eleget, hogy senki fejében meg sem fordulna számon kérni. Bár nem húzza magával, léptei mégis arra kérik az elfet, hogy kövesse. Közel is fúrja magát hozzá, azok a zöldek pedig... hogyan bírna ellenállni. A poharat leteszi az egyik kisebb szekrény tetejére.*
- Felelősséget azért kellene vállalnod, ha nem vándorolna csak úgy szabadon. Igen szomorúvá tennél.
*Villan a mosoly, majd kúszik a keze a másik ingének legfelső gombjára, amit lassan kezd el kioldani, ha csak meg nem állítják benne. Közben résnyire nyílnak ajkai, és csak nézik a kéz útját, a szétnyílt anyagot, hogyan sejlik fel neki a bőr. Nem lehet elégszer látni, főleg nem érezni, így odafúrja magát, hogy apró csókokat leheljen a már szabad kulcscsontra. Nem sieti el, jó kiélvezni, még ha szíve szerint inkább letépné az egészet. Csak ha végzett távolodik el, játékos mosollyal figyelve a férfit.*
- Az egyik elkülönített szobára gondoltam.
*A vállait szabadon hagyó ruhaujjra simul a fehér kis keze. Lassan tolja lejjebb, el nem engedve azokat a zöldeket.*
- Ott senki nem zavar minket és... *Bújtatja ki a karját belőle, kínosan ügyelve arra, hogy minden egyes részletet jól láthasson a másik.* - Annyit tudunk beszélgetni, amennyit csak szeretnénk. *Fordul neki háttal, előre seperve a haját, hogy a nyakát kínálja fel. Persze, nyilván tényleg beszélgetésre gondolt, üzeni is minden mozdulatával... * - Ha csak nincs jobb ötleted.
19184. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-11 22:05:55
Üzenet elküldve: 2024-09-11 22:05:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Most olyasmibe tenyerelt amibe nem kellett volna. Annak ellenére, hogy elég semmilyennek érzi a választ, de látja, hogy nem most kéne erőltetnie a dolgot.*
-Maradt. Értem.
*Aztán a mágustorony kapcsán megint olyan irányba kanyarodnak, ami nem nagyon javít a hangulaton. Francba már, hogy minden kérdésére valami döccenőbe botlanak!*
-Te untatni? Ugyan!
*Valóban nem unatkozni vagy szomorkodni hozta el a lányt. Ezt is megbeszélik és most már olyan módon tisztázzák amivel nem lehet tévedni. Attól még, hogy a szavak megválogatása most nem megy lehet használni beszéden kívül másra is azokat az ajkakat. Ezzel pedig nem tud a doki tévedni. Kár tagadni élvezi a doki, azt ahogy gerjeszti a tüzet azokban a kékekben. De ezek után is igencsak kellemetlen témákat érintenek. Kicsit érthetőbb is, hogy a lány terelni szeretné. Csak pont róla szeretne többet megtudni. Amit majd kiderül sikerül-e neki. A férfi sokatmondó mosolyt villant a másik felé miközben a pulthoz sétál. Visszatérve pedig szemmel látható türelmetlenséggel vezeti őt a félvér a fürdő felé. Ezen a doki jót mosolyog magában. Beérve nem is meglepő, hogy a lány egyből nekiáll ingerelni a férfit.*
-Édes, a legnagyobb örömmel viszont*Húzódik közelebb és fúrja tekintetét a másikéba.*nem vállalok felelősséget érte, hogy közben hova vándorol a kezem.
*Most olyasmibe tenyerelt amibe nem kellett volna. Annak ellenére, hogy elég semmilyennek érzi a választ, de látja, hogy nem most kéne erőltetnie a dolgot.*
-Maradt. Értem.
*Aztán a mágustorony kapcsán megint olyan irányba kanyarodnak, ami nem nagyon javít a hangulaton. Francba már, hogy minden kérdésére valami döccenőbe botlanak!*
-Te untatni? Ugyan!
*Valóban nem unatkozni vagy szomorkodni hozta el a lányt. Ezt is megbeszélik és most már olyan módon tisztázzák amivel nem lehet tévedni. Attól még, hogy a szavak megválogatása most nem megy lehet használni beszéden kívül másra is azokat az ajkakat. Ezzel pedig nem tud a doki tévedni. Kár tagadni élvezi a doki, azt ahogy gerjeszti a tüzet azokban a kékekben. De ezek után is igencsak kellemetlen témákat érintenek. Kicsit érthetőbb is, hogy a lány terelni szeretné. Csak pont róla szeretne többet megtudni. Amit majd kiderül sikerül-e neki. A férfi sokatmondó mosolyt villant a másik felé miközben a pulthoz sétál. Visszatérve pedig szemmel látható türelmetlenséggel vezeti őt a félvér a fürdő felé. Ezen a doki jót mosolyog magában. Beérve nem is meglepő, hogy a lány egyből nekiáll ingerelni a férfit.*
-Édes, a legnagyobb örömmel viszont*Húzódik közelebb és fúrja tekintetét a másikéba.*nem vállalok felelősséget érte, hogy közben hova vándorol a kezem.
19183. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-11 21:40:35
Üzenet elküldve: 2024-09-11 21:40:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Két nappal később//
//Szeszélyes társaság//
*Számos előkészületnek eleget kellett tennie. A fullajtárnak pedig ilyenkorra már meg kellett járnia Romvárost. Neki ekképp pedig nincs más dolga, mint várni.*
-Egy Gyümölcstálat legyen szíves! *Azzal az asztal szélére tolja az ilyemiért felszámolandó 5 aranyat, amit a felszolgáló fel is markolhat.*
-És ne feledje meghámozni és feldarabolni az almát. Erre különösen figyeljen. *Szigorú ábrázata hosszan kíséri a darázsderekú kis felszolgálóleányt, de gondolatai már messze járnak. Mióta belépett Artheniorba, elméje malom módjára őröl. Számos teendőt kell előre kigondolni, ez pedig nem könnyű, ha ily sűrű ködbe hajózik bele az ember.
Könyökeit az az asztalon támasztja, szénfekete kesztyűbe bújtatott mutatóujjait finoman emeli ajkai elé, miközben igyekszik leküzdeni gondolatainak kavalkádját. Nem, mintha aggódna. Épp ellenkezőleg! Fel van csigázva. Nem csupán attól, amit elérhetnek, de attól is, ahogyan. Egy rövidke ideig hagyta csak maga mögött ezt a várost, s lám, mire visszatér, minden ajtó kinyílik előtte, mi azelőtt csukva volt. Mindennek tetejébe nagyon úgy fest információi alapján, hogy ő és legkevésbé tiszteletreméltó társasága az egyetlen, ki hajlandó lehajolni a sárban csillogó aranyért a Sárvárosban történtek után.
Nem nyúl a gyümölcsöstálhoz, ahogy a fiatal leány visszatér. Ez leginkább mutatóban van. Noha a látszatot nem kell fenntartania sajátjai körében, a fogadó vendégei attól még lehetnek jövőbeni kuncsaftok.
Gondosan simítja hátra sötét haját. Első dolga lesz beszerezni egy fésűt, ha itt végzett.*
//Szeszélyes társaság//
*Számos előkészületnek eleget kellett tennie. A fullajtárnak pedig ilyenkorra már meg kellett járnia Romvárost. Neki ekképp pedig nincs más dolga, mint várni.*
-Egy Gyümölcstálat legyen szíves! *Azzal az asztal szélére tolja az ilyemiért felszámolandó 5 aranyat, amit a felszolgáló fel is markolhat.*
-És ne feledje meghámozni és feldarabolni az almát. Erre különösen figyeljen. *Szigorú ábrázata hosszan kíséri a darázsderekú kis felszolgálóleányt, de gondolatai már messze járnak. Mióta belépett Artheniorba, elméje malom módjára őröl. Számos teendőt kell előre kigondolni, ez pedig nem könnyű, ha ily sűrű ködbe hajózik bele az ember.
Könyökeit az az asztalon támasztja, szénfekete kesztyűbe bújtatott mutatóujjait finoman emeli ajkai elé, miközben igyekszik leküzdeni gondolatainak kavalkádját. Nem, mintha aggódna. Épp ellenkezőleg! Fel van csigázva. Nem csupán attól, amit elérhetnek, de attól is, ahogyan. Egy rövidke ideig hagyta csak maga mögött ezt a várost, s lám, mire visszatér, minden ajtó kinyílik előtte, mi azelőtt csukva volt. Mindennek tetejébe nagyon úgy fest információi alapján, hogy ő és legkevésbé tiszteletreméltó társasága az egyetlen, ki hajlandó lehajolni a sárban csillogó aranyért a Sárvárosban történtek után.
Nem nyúl a gyümölcsöstálhoz, ahogy a fiatal leány visszatér. Ez leginkább mutatóban van. Noha a látszatot nem kell fenntartania sajátjai körében, a fogadó vendégei attól még lehetnek jövőbeni kuncsaftok.
Gondosan simítja hátra sötét haját. Első dolga lesz beszerezni egy fésűt, ha itt végzett.*
19182. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-11 17:37:38
Üzenet elküldve: 2024-09-11 17:37:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Milyen jó kérdés. Ő sem értette, hogyan is sodorhatja mellé az élet a szöges ellentétét, hogyan nézte ki pont magának a feketeség és ült mellé azon a padon, ahol egycsapásra változott meg minden, egyetlen bugyuta kérdésre való válasszal. De megtörtént és végül azt is megértette, hogy miért érezték egymást olyan fontosnak, miért volt az ismeretlen egyszeriben ismerős és a fekete hogyan vonzotta a fehéret. Mosolyog. Nem szeretne most sokat beszélni róla, mert igazából tudja, hogy túl sokat is elmondana már valakinek.*
- Egyszerűen csak mellém ült a padon. Aztán... maradt.
*Nevet fel halkan, tudja, hogy ezzel alig árult még el valamit, de túl közel a fogadó és nem is feltétlenül tudja, hogy mit kellene mondania, olyan ostobaságnak hat minden, ha nem teszi hozzá a lényeget. Még homályban marad, de érezhetően nem csak ennyi.
Az anya kérdésre bólint, jól látja. Kár. Nem ide való és azért jött el, hogy elfelejthesse, még ha nem is hagyja neki. *
- Nem untatlak vele.
*Villannak a szemek, sokkal másabbat tenne inkább az hosszúéletűvel. Cseppet sem unatkozna tőle. Minden összevág, kikapcsolódni akarnak, nem pedig tovább fűzni azt, amit már egyszer hátrahagyott. Meg is pecsételi egy csókkal, ami annak ellenére, hogy nem szeret a városban úgy tűnni, mint aki egyáltalán érezni tud valamit, hamar megolvasztja. Nem is tud távolságot tartani, talán nem is akar. Csak beleolvad azokba ajkakba egy rövid időre. A nemesekről is több szó esett, mint kellene. A hideg is kirázná, ha nem lenne olyan forró az ereiben a vér a szőkétől. Alig várja, hogy elbújjanak a fürdőben. A meséje csak, ami érdekli, biztos lehet benne, hogy nem az utolsó kérdése volt.*
- Ezt még folytatjuk, kíváncsi vagyok rád.
*De hagyja, hogy rendeljen és a kezében az almaborral fúrja bele kékjeit a másik túl szép zöldjeibe. Menjenek már végre. Meg is teszi az első lépéseket, alig bír magával. Meg sem állna addig, amíg el nem jutnak a bejáratáig.*
- Azt hiszem segítened kell kikapcsolni.
*Szólal meg halkan, mikor belépnek, s int a fejével, mintha a ruha hátáról beszélne, amin egyébként egy kapocs sincsen. De hogyan is hagyná, hogy egyedül legyen, miközben megválik tőle.*
*Milyen jó kérdés. Ő sem értette, hogyan is sodorhatja mellé az élet a szöges ellentétét, hogyan nézte ki pont magának a feketeség és ült mellé azon a padon, ahol egycsapásra változott meg minden, egyetlen bugyuta kérdésre való válasszal. De megtörtént és végül azt is megértette, hogy miért érezték egymást olyan fontosnak, miért volt az ismeretlen egyszeriben ismerős és a fekete hogyan vonzotta a fehéret. Mosolyog. Nem szeretne most sokat beszélni róla, mert igazából tudja, hogy túl sokat is elmondana már valakinek.*
- Egyszerűen csak mellém ült a padon. Aztán... maradt.
*Nevet fel halkan, tudja, hogy ezzel alig árult még el valamit, de túl közel a fogadó és nem is feltétlenül tudja, hogy mit kellene mondania, olyan ostobaságnak hat minden, ha nem teszi hozzá a lényeget. Még homályban marad, de érezhetően nem csak ennyi.
Az anya kérdésre bólint, jól látja. Kár. Nem ide való és azért jött el, hogy elfelejthesse, még ha nem is hagyja neki. *
- Nem untatlak vele.
*Villannak a szemek, sokkal másabbat tenne inkább az hosszúéletűvel. Cseppet sem unatkozna tőle. Minden összevág, kikapcsolódni akarnak, nem pedig tovább fűzni azt, amit már egyszer hátrahagyott. Meg is pecsételi egy csókkal, ami annak ellenére, hogy nem szeret a városban úgy tűnni, mint aki egyáltalán érezni tud valamit, hamar megolvasztja. Nem is tud távolságot tartani, talán nem is akar. Csak beleolvad azokba ajkakba egy rövid időre. A nemesekről is több szó esett, mint kellene. A hideg is kirázná, ha nem lenne olyan forró az ereiben a vér a szőkétől. Alig várja, hogy elbújjanak a fürdőben. A meséje csak, ami érdekli, biztos lehet benne, hogy nem az utolsó kérdése volt.*
- Ezt még folytatjuk, kíváncsi vagyok rád.
*De hagyja, hogy rendeljen és a kezében az almaborral fúrja bele kékjeit a másik túl szép zöldjeibe. Menjenek már végre. Meg is teszi az első lépéseket, alig bír magával. Meg sem állna addig, amíg el nem jutnak a bejáratáig.*
- Azt hiszem segítened kell kikapcsolni.
*Szólal meg halkan, mikor belépnek, s int a fejével, mintha a ruha hátáról beszélne, amin egyébként egy kapocs sincsen. De hogyan is hagyná, hogy egyedül legyen, miközben megválik tőle.*
19181. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-09-10 20:24:29
Üzenet elküldve: 2024-09-10 20:24:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 362
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 362
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Merre tovább?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kis pap számára Ari egy nagyon különleges lélek. Nagy hatást tett rá azzal ahogy önmaga tud lenni. Persze akármit is gondolnak sokan az orkokról a lány mellett a fiú megtapasztalta, hogy igenis képes gondolkodni és nem egy egyszerű vadállat. Ezt pedig ki is szokta fejteni mikor szóba jön. Viszont egy kicsit érti honnan jött ez a gondolat. Nem gondolja túl a dolgokat a lány. Mit gondolnak mások, mi lesz a jövőben... Pont ezért is nincs vele szükség szavakra sokszor. Ilyen az a csók is. A lány vágyta és a fiú megadta. Nem mintha Zeekx ne kívánná azokat a az ajkakat. A zöld bőrt és újra megtapasztalni azokat a gyengéden vad harapásokat amiket Ari ismertetett meg a pappal.*
-Igaz. Az úgy tényleg eléggé unalmas lenne. Csak egy helyben lenni és létezni.
*Ad igazat. Kipróbálni tényleg kipróbálná, de valószínűleg pár óra alatt rá is unna. A lány kicsit össze-vissza beszédén jót kuncog. Látja sok volt a sör és a pálinka, de nem szól semmit csak közelebb bújik hozzá.*
-Mit szeretnék?
*Néz fel a másik szemeibe kicsit értetlenül. Ezt már megbeszélték és elmondta a saját nem hétköznapi gondolatait. Aztán csak figyeli a másikat ahogy ömlenek belőle a megállapítások és gondolatok. Minden bizonnyal elég sok köze van az elfogyasztott szesznek is, hogy ilyen mély témák feljönnek. Bár Zeekx egyik testvére egyszer úgy bölcselkedett, hogy ebben az állapotban lehet a legőszintébbnek lenni. Lehet sokat szokott ezen gondolkozni a lány csak talán hangosan még ki se mondta. Most mégis megteszi és pont neki. Ezen a fiú elmosolyodik és végigsimít a másik karján. Aztán belőle kezdenek folyni az enyhén ihletett őszinte gondolatok.*
-Biztosat én se tudok mondani. Nekem könnyű mert, azt csinálom amihez kedvem van. Ezt tanították és évek óta így élek. Le szeretnélek majd rajzolni igen, mert fontos vagy nekem. Ahogy megismertelek és ezek a beszélgetések is fontosak. Nagyon, nagyon örülök, hogy megismertelek. Ezek viszont nem könnyű kérdések. Itt a városban sokan maguknak választanak célokat. Amivel semmi baj. Ha boldogabbak tőle. Vagy szükségük van rá. Ahogy te is most mondtad. Ezért építenek sokan nagy házakat, gyűjtenek hatalmas vagyonokat, csinálnak mielőbb jó sok gyereket, hogy a céljaik meglegyenek. Amivel semmi baj, de ezek a célok sokaknak nem hoznak örömet. Szerintem te se ezekre vágysz. Úgy gondolom. De a szabadság amúgy erről is szól, hogy most már te találhatod ki mit szeretnél. Ha nincs is meg olyan biztosan, hogy látod magad öregen, hogy mit szeretnél elérni, de elég pár év vagy hónapra is kitalálni valamit. Aztán mikor az megvan akkor utána valami mást. Például kicserélni az ajtókat a házban, vagy tanulni valamit. Ilyesmi. Mitől lennél boldog?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kis pap számára Ari egy nagyon különleges lélek. Nagy hatást tett rá azzal ahogy önmaga tud lenni. Persze akármit is gondolnak sokan az orkokról a lány mellett a fiú megtapasztalta, hogy igenis képes gondolkodni és nem egy egyszerű vadállat. Ezt pedig ki is szokta fejteni mikor szóba jön. Viszont egy kicsit érti honnan jött ez a gondolat. Nem gondolja túl a dolgokat a lány. Mit gondolnak mások, mi lesz a jövőben... Pont ezért is nincs vele szükség szavakra sokszor. Ilyen az a csók is. A lány vágyta és a fiú megadta. Nem mintha Zeekx ne kívánná azokat a az ajkakat. A zöld bőrt és újra megtapasztalni azokat a gyengéden vad harapásokat amiket Ari ismertetett meg a pappal.*
-Igaz. Az úgy tényleg eléggé unalmas lenne. Csak egy helyben lenni és létezni.
*Ad igazat. Kipróbálni tényleg kipróbálná, de valószínűleg pár óra alatt rá is unna. A lány kicsit össze-vissza beszédén jót kuncog. Látja sok volt a sör és a pálinka, de nem szól semmit csak közelebb bújik hozzá.*
-Mit szeretnék?
*Néz fel a másik szemeibe kicsit értetlenül. Ezt már megbeszélték és elmondta a saját nem hétköznapi gondolatait. Aztán csak figyeli a másikat ahogy ömlenek belőle a megállapítások és gondolatok. Minden bizonnyal elég sok köze van az elfogyasztott szesznek is, hogy ilyen mély témák feljönnek. Bár Zeekx egyik testvére egyszer úgy bölcselkedett, hogy ebben az állapotban lehet a legőszintébbnek lenni. Lehet sokat szokott ezen gondolkozni a lány csak talán hangosan még ki se mondta. Most mégis megteszi és pont neki. Ezen a fiú elmosolyodik és végigsimít a másik karján. Aztán belőle kezdenek folyni az enyhén ihletett őszinte gondolatok.*
-Biztosat én se tudok mondani. Nekem könnyű mert, azt csinálom amihez kedvem van. Ezt tanították és évek óta így élek. Le szeretnélek majd rajzolni igen, mert fontos vagy nekem. Ahogy megismertelek és ezek a beszélgetések is fontosak. Nagyon, nagyon örülök, hogy megismertelek. Ezek viszont nem könnyű kérdések. Itt a városban sokan maguknak választanak célokat. Amivel semmi baj. Ha boldogabbak tőle. Vagy szükségük van rá. Ahogy te is most mondtad. Ezért építenek sokan nagy házakat, gyűjtenek hatalmas vagyonokat, csinálnak mielőbb jó sok gyereket, hogy a céljaik meglegyenek. Amivel semmi baj, de ezek a célok sokaknak nem hoznak örömet. Szerintem te se ezekre vágysz. Úgy gondolom. De a szabadság amúgy erről is szól, hogy most már te találhatod ki mit szeretnél. Ha nincs is meg olyan biztosan, hogy látod magad öregen, hogy mit szeretnél elérni, de elég pár év vagy hónapra is kitalálni valamit. Aztán mikor az megvan akkor utána valami mást. Például kicserélni az ajtókat a házban, vagy tanulni valamit. Ilyesmi. Mitől lennél boldog?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19821-19840 , 19841-19860 , 19861-19880 , 19881-19900 , 19901-19920 , 19921-19940 , 19941-19960 , 19954-19973