Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Kikötői erdőség (új)
Tharg birtokokAmon Ruadh (új)
Vaskorsó Taverna (új)
Ispotály és Alkimistaműhely (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van IC piacon vásárolni. A piacfelület eléréséhez kattints ide!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 188 (3741. - 3743. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

3743. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-27 15:36:58
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 734
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Hogy mennyire váratlan az őszinteségi rohama, maga sem tudja, ám ettől még a vacsora közben-után elmondja, amit el szeretne mondani a jelenlévőknek. De lám, milyen jó hatással van a körülötte lévőkre, így Laorra is. Ha észleli is a férfi viselkedésében beállt változást, nem szólja meg, hisz miért hozna kellemetlen helyzetbe ezzel bárkit is. Sokan tartják kékvérűnek és piperkőcnek, pedig valójában kevesen ismerik. Ez azért lehet, mert Wegtorenben élt és így Artheniorban nem voltak kapcsolatai. Ám egy szajha fiából lett az, aki most. Megfizette az árát annak, hogy nemes lehessen, kihasználta az élet és az istenek adta lehetőségeket.
Amikor Laor és később Frandr felállnak, hogy pohárköszöntőt mondjanak, nem áll fel, hisz nem illik, csak a poharát emeli feléjük és jobbjával megfogná a mellette ülő Aenae kezét. Már ha eddig még nem tette volna. A szavaiból mintha azt szűrné le, hogy Laor sem kedveli a kancellárt, de ezt most félreteszi.*
- Köszönjük. *Emeli mindkettőjük felé a poharát és iszik belőle. Minden nappal, amit Aeane jegyeseként él meg, jobb és jobb lesz. Pedig a szellemes balhé még véget sem ért.
A tharg lány zavartnak tűnik, de mondhatni, ez már megszokott nála. Úgy tűnik, még mindig nem fogta fel, hogy egybekelhetnek. Mindig is bizonytalan volt, mintha sem magának sem másoknak nem lenne elég jó. Bátorítón megszorítja a kezét, rámosolyog.
Csak most tűnik fel neki, hogy mennyire gyönyörű. A vacsora és a vendégek körüli hercehurca annyira elvonta a figyelmét, hogy észre sem vette, milyen tökéletesen fest a lány. Más esetben feltűnne neki a dekoltázsa, ami így kipirulva még kívánatosabbá teszi, ám csak az arcát tudja nézni és mosolyogni rá. Be kell vallania magának, hogy teljesen elveszett, hogy menthetetlenül belehabarodott. Legszívesebben kimentené magukat csak hogy megcsókolhassa. Ám erre úgy tűnik, még nem lesz esélyük egy darabig.*


3742. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-27 09:40:38
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Megkapván a választ az Úrnőtől, végül a sötétzöld ital megivása mellett dönt. Különösebb ceremónia nélkül dönti le a fiola tartalmát, majd figyeli, ahogy a szeme előtt gyógyulnak be hegesedés nélkül az újonnan kitisztított sebek. Láthatólag nem szokott még hozzá a látványhoz, ám a hitetlenkedés most már nem része a reakciójának.
Később, a vacsoránál Frandr észreveszi, hogy a ház ura és úrnője bizony kiöltöztek az alkalomra. Nem tisztje viszont ezt kommentálni, valamint a maga egyszerű öltözéke sem zavarja különösebben. Végtére is aligha tehet róla, hogy nem pakolt ünneplőt az ingoványba indulásakor. Haja és szakálla persze frissen mosottsága ellenére kissé ápolatlan, ám ezzel is csak később lesz ideje kezdeni valamit.
Cha'yss szavai elsőre kissé korai dicséretnek, méztől csöpögő szavaknak tűnnek. Tekintve viszont, hogy milyen történettel jöttek el idáig, Frandr elismerésnek veszi a dolgot, és ha nem is nagyon dagad tőle a melle, az üres, céltalan szavakkal szembeni reakciója sem jelenik meg.
A hangulat kényelmes, kissé családias, és így valamennyire Frandr hagyja magát feloldódni, egyszerűen átadva magát az étel élvezetének. Mosolyog, mikor a beszélgetés ezt teszi indokolttá, de egyébként egyszerűen eszik.
Mikor végeztek az oldalassal, és rátérnek a desszertre, a báró hirtelen beszélni kezd. Egy pillantás Aenae-re nyugtázza, hogy a menyasszony nem lett figyelmeztetve erről a bejelentésről. A maga részéről nem tartja úgy, hogy túlságosan sok köze lenne az Úrnő szerelmi életéhez, és hogy érdekházasságot kötött, vagy szerelemből választott férjet.
Szigorúan véve csak annak kell érdekelnie, hogy Kagaenae biztonságban van-e, a többiből pedig probléma nélkül kimaradhat. Ennek ellenére viszont sosincs ellenére egy kevés vigadalomnak, és most külön szüksége is van rá.*
-Hasonlóképp.
*Visszhangozza Laort, majd ahogy amaz feláll, ő is követi a példáját, nem kell rugdosni.*
-Éljetek hosszú, és boldog életet együtt.
*Nem a szavak mestere, így hosszú beszédekre nem lehet tőle számítani. Az esküvői ajándékokon már most elkezd gondolkozni, ám ez egyelőre nem befolyásol semmit. Az ivás említésére csak helyeslően bólint.*


3741. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-26 23:40:16
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 663
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

*Most is korán van még. A pásztor és a kutyája viszont már hazafelé ballagnak a piacról ahova Trodd kivitte az eladni való terményt. Helyi viszonylatban ő jómódúnak számít. Gyakran kerül hús az asztalára, szép nagy földje van, mindig van mit eladnia. A kocsmába is lejárhatna ha akarna, de szorgosabb annál. Hazaérve mivel a jószágok már el vannak látva folytatja a deszka készítést. Kemény munka. A padlón csak azért nem gyűlik a forgács mert időnként összesöpri és tűzre dobja. Ha egy hétköznapi kerti budit akarna csinálni ahhoz gyűjthetné, hogy beleszórja a szag ellen, de neki nem kell majd. Erre gondol és jó hangulatban dolgozza át a napot. Megint eljut a gyalulásig és megdolgoztatja az anyag. Próbált rá odafigyelni, de nem egyenes. Ügyeskednie kell a szerszámmal amiben nincs nagy gyakorlata, de igyekszik. Este nem kell altatni.*


3740. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-25 20:28:03
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1642
OOC üzenetek: 56

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Aenae kicsit csalódott, legalább egy leesett állat várt volna, vagy ilyesmit, mármint Cha'yss részéről, mert nyilvánvaló, hogy csak és kizárólag az ő kedvéért húzott szoknyát. Abból a korból már régen kinőtt, hogy a maga szórakoztatására öltözzön ki, és illegesse magát a tükör előtt. Akár haragudhatna is a férfira, de jellemzően csak csalódottságot érez. Legalább Laor nem hagyja szó nélkül, azt a tényt, hogy évek óta először nem a sokkal praktikusabb, egyébként nadrágnak hívott, ruhadarabot részesíti előnyben. Laornak halovány, zavart mosoly a "jutalma", aztán pedig inkább az evésre koncentrál, ami pont ugyanazt a kellemetlen érzést hozza, mint szokott és amire most még egy lapáttal rátesz a fűző, a harisnya, meg - bár ülés közben nem számít - a ruhához passzoló topánka, ami nélkülözi az általában viselt csizmái magasított sarkát. Az édesség sem lelkesíti különösebben, a férfiak meg szerencsére nem beszédesek, így neki sem kell kinyitnia a száját azonkívül, hogy belerakjon egy-egy falatot. Mire a sütemény végére ér, addigra pedig meg is győzi magát, hogy ő volt az, aki túlértékelte a saját tükörképét, meg a selyemruhát saját magán, a felismerés megkeresíti valamennyire a rétest a szájában, de aztán egy könnyed kilégzéssel el is engedi a dolgot.
Ha az étkezés folyamán nem a saját nyomorával lett volna elfoglalva, akkor valószínűleg nagyon jól szórakozna Laoron és azon, hogy menetközben rájön, úgy lapátol, mintha sosem evett volna. Mondjuk ki tudja, hogy mikor ettek utoljára? A szakállas arcokon nehéz megmondani, hogy mennyire ugranak ki a járomcsontok.
Mire végeztek a vacsorával, már úgy érzi, hogy tele ette magát, nemigen tudna egy falatot sem letuszkolni a torkán és valahogy az a fajta telítettség-érzés lesz rajta úrrá, mikor a rókázás is jó alternatívának tűnik, hogy könnyítsen az ember magán. Mivel azonban étkezési zavara még nem fajult odáig, hogy hánytassa magát ezért hajlik arra, hogy szétcsapassa az egészet egy újabb pálinkával. A pálinka azonban úgy tűnik várat még magára, mert Cha'yss beszélni kezd. Aenae érzi, hogy elönti a vörösség, mellkasát, arcát, valószínűleg a lába szárát is. Eleve hadilábon áll mind az érzelmeivel, mind azon kifejezésével, erre tessék, Cha'yss nyilvánosan mondja, hogy szereti, nem is simán mondja, hanem mintha bizonygatná a másik kettőnek. Ő meg érzi, hogy a szíve kalapál. Talán nyakának bőrén látni is, ahogy lüktet az ér, ő meg csak most fogja fel, hogy a selyemruha bűvöletében megfelejtkezett a színes kendőről, amit mindig a nyakában hord. Zavartan nyúl a saját nyakához. Ez az a pont, mikor legszívesebben elrohanna, de Cha'yss fogja a kezét, így nehéz elszelelni.*
- Azt hiszem, hogy erre innunk kéne. Nem gondolod?
*Teszi fel könnyedén a kérdést, Cha'yssra nézve.*


3739. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-25 18:06:13
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1005
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Ha rosszmájú akarna lenni akkor megkérné a tisztálkodásból, felszerelése rendbetételéből visszatérő Frandrt, hogy esetleg induljon és szedje rendbe magát, nemsokára asztal mellé ülnek. Teljesen rendben van, hogy csak nyámnyila zsúrfiúk járnak fényesre suvickolt vértezettel, akik az első pofontól felülvizsgálják elveiket és mégsem akarnak lovagosdit játszani ezután, de Frandr cuccaiért egy magára valamit adó ócskás sem nagyon kapkodna. Persze lehet, hogy egy handlé csak a külcsín után ítél. Az is igaz, hogy az ő öltözéke sem mérhető a báróéhoz, de Aenae mindenkit felülmúl. Laor elismerőn biggyeszti le a szája sarkát, végigméri a lányt - szerencsére nem úgy, ahogy egy kecskeszakállú illető tenné - és hümmög egyet.*
- Nincsenek szavak.
*Az asztal mellett aztán megfutják a valamiért mindenfelé kötelező köröket, és utána már az evésnek szentelhetik figyelmük. Laor pedig csak most jön rá, hogy mennyire éhes, mint ahogy ennek az imént hangot is adott. Jó étvággyal falatozik tehát, és csak egyszer, amikor valamiért felpillant vagy a só után nyúl, mindegy is, akkor veszi észre, hogy Cha'yss hogyan ül az asztalnál. Az első gondolata az erről, hogy "piperkőc" de muszáj elismernie, hogy van ebben valami elegáns, valami nemes. Önkéntelen is igazít a testtartásán, hogy legalább mímelje a bárót, és akkor veszi észre, hogy ez idáig bal könyökére támaszkodva ült és jobbjában marokra fogva a kanalat, lapátolta befelé a vacsorát. Ha nem is esik kétségbe a dolog miatt, a füle azért elvörösödik és innentől igyekszik kulturált körökben is elfogadható módon étkezni. Sajnos az ínycsiklandó bőrös karaj előtt a bárón váratlan őszinteségi roham lesz úrrá, így ezt egyelőre nem tudja megkóstolni. A karajt, nem a bárót, akire most egy kicsit csodálkozva néz. Ha őszinte akar lenni magához, semmi ilyesmi nem jutott eszébe. Tulajdonképpen még azt sem döntötte el, hogy rokonszenves-e neki a kékvérű, avagy nem. Annak a kijelentésnek mindenesetre örül, hogy szereti a Thargodar lányt, mert Aenae szemlátomást odavan érte. Az esküvő tervére és a meghívásra Frandr felé néz, elmosolyodik, aztán visszafordul a párocskához.*
- Megtisztelsz.
*Arra jut, hogy nem lehet olyan rossz fiú ez. Elvégre földije, még ha a báró ezt valószínűleg fintorogva venné. Hogy jönne egy nemes egy kovács fiához? És különben is, amíg Aenae-t boldoggá teszi, addig nincs baj. Ha pedig egyszer olyasmit tenne, amitől Aenae nem lenne boldog, akkor Laor tenne olyasmit amitől Cha'yss nem lenne boldog.
Feláll a székéről, emeli kézfejét, hogy megtörölje a száját, de megakad a mozdulat és inkább az asztalkendőt használja.*
- Ilyenkor szép szavakkal illik kifejezni a jókívánságokat, de sajnos nem vagyok jó szónok. Ha itt lenne, a kancellár valószínűleg addig cifrázná, míg mind ülve aludnánk el. De *vonja meg a vállát és megemeli a poharát* szerintem annyi is elég, hogy legyetek nagyon boldogok!
*Ha Frandr eddig még nem csatlakozott fel hozzá, akkor az asztal alatt bokán rúgja és vigyorogva néz rá.*


3738. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-25 12:37:59
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 734
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Az igric igyekszik kitenni magáért. És nem csak azért, mert azt akarja érzékeltetni a tharg harcosokkal, hogy mekkora úr és miféle javak felett rendelkezik. Ők az elsők, Habrertuson kívül, akiket Aenae oldaláról ismer meg közelebbről, akiket vendégül láthat az udvarházában. Igyekszik valamiféle jó benyomást tenni rájuk, mert ő itt, thargföldön mindig egy jöttment lesz, aki beházasodott a nagyasszonyhoz. Mindig céltáblája lesz mindenféle szóbeszédnek, hogy csak a vagyon és a hatalom miatt "csavarta el" Aenae fejét.
Persze, ahogy mindig mondani szokta, nem érdekli a wegtoreni oroszlánt, mit ugatnak a kutyák és ők nem is tudják, mennyit tett a lányért. Magát is meglepték saját érzelmei, ahogy mostanában is napról-napra lepi meg magát. Rosszakarók, irigyek mindig is lesznek, ez ellen nem tud tenni, de valahol legbelül ösztönösen bizonyítani akar azoknak, akik közel állnak Aenaehez.
Az étkezőasztalnál mind ott vannak már, amikor a lány megérkezik. A késés ilyenkor szinte kötelező egy hölgy számára. Az evés előtt az igric röviden mond köszönetet vendégeiknek pár szóval. Laor is barátságosabbnak látszik, legalábbis szavai erről tanúskodnak. A wegtoreni barátságos mosollyal emeli meg felé a poharát és Frandr is, akinek változó hajszíne csak most kelti fel igazán az igric figyelmét, szól pár szót a vacsora és a vendéglátás mellett.*
- Mindig szívesen látott vendégek lesztek, ha erre tévedtek. Aenae boldog lehet, hogy ilyen férfiak állnak az oldalán. *Mosolyog a lányra is mielőtt lehajtaná az italt.
Amikor Laor méltatja az ételeket, amik az igricet is meglepik ízletességükkel, csak bólogatni tud, amíg lenyel egy falatot.*
- Reggel a kulcsár főzött nekünk és az borzasztó volt, de valójában neki köszönhetem, hogy megtaláltam Llosliet. *Nevet, mert tényleg a Eqtor "lökte" a döntés elé a reggelijével.*
- Örülök, hogy ízlik. *Hajtja meg kissé fejét a két harcos felé és a végén szélesen Aenaere mosolyog.
Az étkezést nem kívánja fecsegéssel tarkítani, ha a vendégek nem igénylik a beszélgetést. És úgy hiszi, férfiakról lévén szó, nem fognak csacsogni közben. Amúgy apró falatokkal, egyenes derékkal eszik, ahogy egy báróhoz illik. Olykor egy-egy korttyal kíséri az ételt, amikor pedig mindenki végzett és Lloslie, kiegészülve Yanahval elviszik előlük a tányérokat és felszolgálják a túróval töltött ropogós rétest desszertként, az igric rászánja magát pár szóra.*
- Uraim, tudom, hogy én csak egy wegtoreni nemes vagyok nektek és higgyétek el, rengetegszer megkaptam már, hogy azért akarok Aenae férje lenni, mert a hatalmára és a birodalmára vetettem szemet, de tudnotok kell, hogy őszintén szeretem és remélem, hogy visszafelé is így van. *Néz a két férfire felváltva.*
- Ezt csak azért mondom ki, mert biztos vagyok benne, hogy ezek a kétségek bennetek is felmerültek. Remélem, hogy megelőlegezitek nekem ezt a bizalmat és hogy méltó leszek rá. *Tekintete aztán a lányét keresi.*
- Ha az istenek is úgy akarják, tavasszal egybekelünk és örülnék, ha ti is itt lennétek velünk ünnepelni. *Fejezi be és ha Aenae engedi, megfogja a kezét és gyengéden megszorítja. Ők az első vendégeik Varangyvárban, legyenek ők abban is az elsők, hogy meghívja őket az esküvőre.*


3737. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-25 11:43:23
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Miután tisztázva van, hogy az urak maradnak vacsorára, kapnak egy kevés szabadidőt, melyet hasznos elfoglaltságokra fordíthatnak. Először is Frandr sebeinek kitisztítása kerül terítékre. Nem ellenkezik, elég harci sebbel találkozott, hogy tudja, mennyire fontos lépés ez, és ahhoz sem túl szégyenlős, hogy közben az ő sebeit használva oktassa a cselédeket Kagaenae.
Valamennyire még ő is igyekszik odafigyelni, hátha a gondos magyarázatban van valami arról is, hogy miért szükséges ez a lépés. Hiába, valamennyi kíváncsiság azért szorult belé, és habár ismeri a feladat hogyanját, és tudja, milyen következményekkel jár, ha egy sebet hagynak elfertőződni, nem érdektelen számára az sem, hogy mégis miért dönt gyakran élet és halál között a forró víz és a tiszta kötszer.
A neki ajánlott bájitalt elfogadja, és látja is, hogy zöld, de valahogy már árnyalatnak tűnik, mint amivel eddig találkozott. Nem volt még sok dolga bájitalokkal, az ingoványban töltött ideje előtt nem is találkozott még velük, így meglehetősen keveset tud róluk.
Előhúzza azt az italt, amit még a harc hevében Carsaadi adott neki át, és összehasonlítja a most kapott fiolával. És valóban... míg a tündér által adott ital sötétzöldes árnyalatot vesz fel, addig Aenae gyógyitala egy élénkebb, szinte vibránsabb színnel bír.
Kérdőn néz az Úrnőre, és ha annak van egy kis ideje, akkor meg is kérdezi, hogy van-e a kettő között lényegi eltérés, és általánosságban mi alapján tud különbséget tenni a különféle italok között. Ha ezt a választ megkapta, csak azután üríti ki a megfelelő fiolát. Nem akar életmentő italt használni egy olyan sebre, amiből megfelelő kötözéssel és tisztítással valószínűleg pár héten belül már csak pár apró heg maradna.
Ezzel végezvén lemegy a mosókonyhába, ahol hozzálát páncélzata és fegyverei alapos lesikálásához. Van ideje megvizsgálni minden páncéldarabot, és eldönteni, hogy mit talál menthetőnek, és mire nem bízná már rá az életét. Kardja és fokosa is jól szolgálták, ám utóbbinak megszenesedett valamennyire a nyele... lehetségesnek találja, hogy azt majd le kell cseréltetnie.
Páncélzata terén már más a helyzet. Meglehetősen toldozott-foltozott darab, látszik rajta, hogy számos csatát átélt. A mellvértet és az ép válllemezt még használhatónak találja... ám a többin ahogy elnézi, már a kikalapálás sem sokat segítene.
A sisakját ebben a csatában nem érte sok kár, ám ettől függetlenül az is eléggé megviselt darab, és így szándékában áll lecserélni. Aztán hogy mire, azon még el kell gondolkoznia. Mindenesetre tudja, hogy egy hosszú, és esélyesen meglehetősen drága kovácslátogatás előtt áll.
Épp végez a fegyverolaj használatával, mikor jön valaki jelezni neki, hogy a vacsora elkészült, és a társalgóban várják. Felegyenesedik, biccent a cselédnek, majd mielőtt elindulna, felkapja fegyverövét, újonnan sértetlen jobbjában összefogva kardját és fokosát.
Így megy fel végül a társalgóba csatlakozni a többiekhez. Röviden megáll, szemügyre véve az ülésrendet, majd újra elindul - egyelőre nem egy székhez, hanem a kandallóhoz, hogy odatámaszthassa fegyvereit. Apró gesztus ez, mely a jelenlévőknek valószínűleg semmit sem jelent, ám a pusztán ismert szokás, a bizalmat szimbolizálja azzal, hogy fegyvereit keze ügyén kívül helyezi el.
Mindezt szó nélkül teszi, majd helyet foglal az asztalnál Laor mellett. A köszöntőre ő is megemeli poharát, majd nem egy kortyra, de viszonylag gyorsan kiüríti italát.*
-Sokat jelent számunkra a biztonság és a kényelem. Köszönjük, hogy vendégül látsz.
*Nem feleslegesen udvariaskodik, teljes mértékben őszinte. Erről tanúskodik haja is, melybe az eddigi színek mellett egy meleg, sárgásbarna árnyalat is keveredik. Ahogy kihozzák az ételt, ez kicsit élénkebb lesz, és ismét csak eszébe jut, hogy mióta nem evett már.
Gyorsan lát hozzá az elé tett ételhez, ám hamarosan lelassul, ahogy felfogja, hogy bizony nagyon is érdemes kiélvezni ezt a vacsorát. Ő is csendben eszik, és Laorhoz hasonló ámulatot lehet felfedezni rajta is. Nincs mit hozzátennie a másik harcos szavaihoz, de látszik rajta, hogy egyetért. Azt pedig, hogy Aenae láthatólag étvágytalansággal függ, nem kommentálja, nem az ő dolga.*


3736. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-25 08:59:15
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1642
OOC üzenetek: 56

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Aenae kifejezetten örül annak, hogy nem kell egy hosszú és parttalan vitát lefolytatnia Laorral a maradásról - melynek úgyis az lett volna a vége, hogy parancsba adja -, hanem a férfi magától jobb belátásra tér. Mosollyal és biccentéssel fogadja a harcos belátó válaszát, ugyanezt a mosolyt küldi a szakácsnőjük felé is, aki ezek után szinte elrohan.*
- Ennyire nem is vagyok ijesztő.
*Jegyzi meg félig tréfálkozva, félig sértettséget mímelve, mikor becsukódott a nő mögött az ajtó. Aenae szinte sajnálja, hogy utána kell mennie, meg kell ugyanis érdeklődje, hogy tudja-e ő, vagy valaki más, hogy hogyan kell sebet tisztítani? Mikor a válasz nemleges, akkor csak felforraltat egy kisebb lábosban vizet, az ikerpár egy fele érdeklődőnek bizonyul, és ha Frandrnek nincs ellenére a dolog, akkor be is mutatja rajta, hogy hogyan kell az ilyesmit csinálni, mindent gondosan elmagyarázva. Mikor pedig végzett, akkor átad 1 Smaradgzöld varázsitalt Frandr'd Gruadnak. Sebvarráshoz megfelelő felszerelésük nincsen, de Aenae most nem is feltétlenül érzi magában az erőt ilyesmihez. Ha Frandr eleve visszautasítja a segítséget, akkor csak a bájitalt adja neki oda.
Mindezek után elkapja valami indokolatlannak tűnő fáradtság, ezért úgy dönt, hogy vacsoráig inkább visszavonul pihenni. Egy párnát ölelve gömbölyödik össze az ágy végében, végül is viszonylag jól alszik, Cha'yss ébreszti azzal, hogy átöltözik. Aenae megállapítja magában, hogy nem lenne a férfinak sem a varró, sem pedig a mosónője, de még a ruhásszekrénye sem. Hát nincs az a mennyiségű ruha, ami kielégíthetné azt, amennyit Cha'yss öltözködik. De ezen a ponton úgy dönt, hogy csakazértis, ő is átöltözik, mert az mégsem járja, hogy slampos legyen a ház ura mellett. A vashegyi szobalány meg mindenre gondolt és olyat is elhozatott Eqtorral, amit Aenae nem feltétlenül kért. A sötétzöld selyemruha mell alatt szabott, földet söpri, ujjai Aenae könyöke alá érnek, egy kis hímzéstől eltekintve minden sallangtól mentes, visszafogottan elegáns. Dekoltázsa hangsúlyos ugyan, de nagyon messze van attól, hogy közönséges legyen. Haja laza kontyba tekerve. Nyakában láncon a Cha'ysstól kapott gyűrű. A lányoknak persze sokkal tovább tart míg elkészülnek, de az eredmény miatt általában megbocsátják nekik a késlekedést.*
- Elnézést.
*Azért megvan a kötelező szabadkozás, de nem is gondolja komolyan. Sőt, egyes körülményeket leszámítva, olyan érzése van, mintha otthon lenne, még évekkel a lázadás előtt, mikor tényleg csak annyi dolga volt, hogy csinos ruhát húzzon és semmiségekről csacsogjon az üresfejű barátnőivel. Hálás mosollyal néz emiatt Cha'yssra, azon meg már csak magában mulat, hogy végre arra a helyre ülhet, ami azelőtt anyjáé volt.
A pohárköszöntőben foglaltakat csak bólintással nyugtázza, hozzászólni nem akar, a pálinkát férfiakat is megszégyenítő módon húzza le, mellkasát rögtön elönti a pirosság.
Csendesen eszik, úgy, ahogyan máskor is szokott: keveset, lassan és két falat között villájával az ételt piszkálva. Ez persze nem a fogásoknak szól, egyszerűen nem szeret enni, csak azért teszi, mert muszáj. Cha'yss ezzel valamennyire tisztában lehet, a többiek nemigen.*


3735. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-24 19:53:23
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 890
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

//Synmira//

*A varázslat létrejön, azonban ahogy az ingoványban, a világuk szövetén esett szakadás közepén megtörtént, úgy most is valami félrecsúszik. Mintha a mágia rezdülései összezavarodnának, ahogy az ige egy másik világba kívánna áthatolni és azzal kapcsolatot teremteni, talán mert nem is ilyen körülményekre tervezték a varázslatot...
Ha valaki most figyelné Krestvirt, azt láthatná, hogy ahogy a lány a tömött szalmazsákon ül törökülésben, kissé görnyedten, egyszerre befeszül és a légzése is el-elakad, miközben tágra nyílt szemekkel, rémülten bámul a semmibe. Mintha csak valami rohama volna.
Majd nyekken egyet, akárha hátulról megtaszítanák, a következő pillanatban pedig nyöszörgő kiáltással eldől oldalra. De nem marad nyugton, hanem félig a zsákon, félig a földön fekve, reszketve-rángatózva zihál és fojtottan föl-fölkiált. Egyszerre tűnhet úgy, hogy nagyon rémült és rettenetes fájdalmai vannak.
Erre már az ágyon alvó Kilencedik is fölriad és szerencsétlen manó egyáltalán nincs könnyű helyzetben. A nyugtalanító viselkedés mellett ugyanis Krestvir orrából és füléből is vér szivárog, s mire elindul, hogy lemásszon hozzá, a lány már öklendezve üríti ki a gyomortartalmát, hogy aztán abban fetrengve folytassa az eszelős rángatózást és nyöszörgést.*
- Krestvir? Krestvir! - *Szólongatja Kili, de jó ideig semmit nem tud elérni. A lány a saját fejéért nyúl, mintha a füleit akarná betapasztani, vagy mintha a feje volna az, ami a kínjait okozza.
A manó túl kicsi, hogy bármit is tenni tudjon, az üres házban pedig segítséget sem tud keresni, így jobb híján csak tovább szólongatja és körbeugrálja Krestvirt aggódva.
Percek múltán aztán végre csillapodik és elcsendesedik a lány, mintha végtelenül kimerült volna. Mi tagadás, a rémülettől és megerőltetéstől verítékben úszik az arca.*
- Krestvir? - *Szól Kili ismét halkan, megsimogatva a lány kezét, amivel még mindig a fejét fogja.*
- Jól vagy? - *Kérdi, de válasz nem érkezik.*
- Most már minden rendben lesz. - *Mondja aztán, de részben mintha magát is nyugtatná.
Tanácstalanul néz a barátjára. A piszokra, amiben fekszik, a lassan az orra alá száradó vérre...
Majd úgy dönt, hogy rövid időre megkockáztatja, hogy elhagyja az oldalát.
A mosdótálhoz mászik fel és a mellé rakott törölközőt dobja a vízbe. Enyhén kicsavarja, ami már magában elég megerőltető egy ilyen apró lénynek.
Aztán leugrik az asztalkáról és a vizes ronggyal előbb Krestvir arcát törölgeti át óvatosan, aki erre mintha egy kicsit magához térne, megélénkülne. Még rá is néz Kilencedikre, de tekintete inkább tükrözi továbbra is a rémületet, mint az értelmet.
A manó folytatja a takarítást, kihúzva a lány haját a hányadékból és áttörölgetve a tincseket, majd még a kezében fogja őket, míg másik kezével Krestvir vállát kezdi el nyomni.*
- Fordulj át a másik oldaladra! Föl, a zsákra! - *Utasít is csipogva és Krestvir reagál. Ugyan ahogy a művelettel végez, ismét elkezd nyöszörögni, de ez már inkább hangzik sírásnak, mint a korábbi őrületnek.
Kilencedik bezárólag még feltörli a padlót a lány mellett, a törölközőt a szoba egy távolabbi pontján lerakva, majd visszatér Krestvirhez.
Leül a fejéhez, a homlokát simogatva és nagy szemeivel aggódón figyeli őt.*
- Mi történt? - *Kérdi halkan, ám feleletet továbbra sem kap. Szegény kis manóra nehéz éjszaka vár. Krestvir csak nagyon lassan nyugszik meg és alszik el, s még akkor is többször felriad. Így mellette marad, és a lány fejére dőlve virraszt, néha kicsit elpilledve és szunyókálva.*


3734. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-24 19:00:36
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1005
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Egyelőre nem jut hozzá, hogy Waldrannak is beszámolhasson a bevégzett dolgokról és ezt az iszákos nagybácsi szemszögéből az istenek kegyének is lehet tekinteni. Aenae rosszalló megjegyzésére nem szól semmit, csak vet egy szigorúnak szánt pillantást Frandr felé, akinek sajátságos arcszőrzete nyilvánvalóvá tette a gondolatait. De nincs mit tenni, a Thargodar lánnyal nem fog ellenkezni.*
- Az urak maradnak vacsorára. *visszhangozza a cselédlánynak, aki most meglepően gyorsan vonul vissza. Talán, hogy a vacsora után nézzen. S míg az elkészül és Laor tiszta ruhában, sokkal kellemesebben érzi magát, azt is átgondolhatja, hogy miért nem rokonszenves neki a báró? Tulajdonképpen nincs ok. Ha jobban belegondol, talán csak arról van szó, hogy rossz időben találkoztak. Nagy nehezen hazavergődtek valahonnan ahová épeszű ember nem kívánkozik, fájdalmas veszteséggel, lélekben egy kicsit össze is törve. Végül arra jut, hogy a zsigeri, értelem nélküli antipátia nem vezet sehova, felül kell emelkedni rajta. Valószínűleg amúgy is tévedett a földivel kapcsolatban. És különben is, felnégyelni ráér akkor is ha Aeane-t bármilyen módon bántaná. Addig viszont szívélyes is lehet a viszony.*
- Mi köszönjük a vendégszereteted. *válaszol a pohárköszöntőre némi torokköszörülés után, mert mintha most ez lenne illendő* Az elmúlt két év után én egy szalmazsáknak és egy kis kenyérnek is örültem volna, de meg kell mondanom, hogy ez *mutat végig a terített asztalon* sokkal inkább kedvemre való.
*Elhallgat, gyorsan leül és Frandr felé néz. Úgy érzi, hogy mintha jogos elvárást fogalmazott volna meg a terülj, terülj asztalkámat illetően. bár egyáltalán nem az volt a szándéka, hogy telhetetlennek látszódjék. Úgyhogy most Frandron a sor, hogy néhány keresetlen szóval ő is lejárassa magát. Amikor pedig nekilátnak a vacsorának, Laor csendben eszik egy darabig. Nem jólneveltség okán, egyszerűen csak el van ámulva az ízletesebbnél ízletesebb falatoktól. Végül az oldalasnál már hangot ad elképedésének.*
- Ez... *kicsit felnevet, megrázza a fejét* Ez bitang jó. Nem hittem volna, hogy ennyire finoman is lehet... és hogy ennyire éhes vagyok. Azt hiszem, hogy ritka kincsre leltél a szakácsnődben, báró uram.


3733. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-24 10:53:26
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 734
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

- Nem tesz semmit. *Mondja a két férfi köszönetére a ruhákat illetően. Neki és nekik is jobb, ha tiszta ruhába bújnak.
Lloslie szerencsére nem fut ki a világból Aenaet meglátva, de az arcszíne több árnyalatot halványodik a láttán, majd miután az igriccel mindent pontosított, úgy rohan ki a szobából, mint akit kergetnek. De tisztázzák, hogy a vendégek marandak, legalábbis ki mondana ellent a tharg nagyasszonynak? A wegtoreni biztos benne, hogy ha ezt a napot megugorják, akkor már mellette maradnak.
Míg a visszatérő Frandr és Laor átöltöznek a ruháikba, addig van idejük kicsit kettesben lenni a tharg lánnyal. Abban a rövidke időben némán rámosolyog, átöleli.
A visszatérő két férfi már sokkal jobban fest rendes ruhákban. Az igricnek úgy ahogy sikerült a méreteket is eltalálni. Ha látja is a visszatérő Laor arcán a ki nem mondott sértettséget, nem kommentálja vagy kérdez rá. Ha a férfi mondani akar valamit, majd elmondja. Benne nincs rosszindulat, bár ezt valamiért visszafelé másképp érzi. Lehet, hogy Laor féltékeny rá?
Ha a vacsoráig hátralévő időt a Frandr és Laor más elfoglaltsággal töltik, akkor az igric kimentve magát az új személyzetet és Eqtort keresi fel, hogy ellenőrizze, minden rendben ment-e. Megnézi a személyzet szállását, elbeszélget Cyaqival az állatokat illetően, benéz a konyhába. Azt már látja, hogy az udvarház felszerelései pótlásra és cserére szorulnak. Új tányérok, úgy evőeszközök, a káritok cseréje és egy festés is ráférne az egész házra. Viszont sokkal rosszabbra számított Habrertustól.
A vacsorára könnyű, kissé szűkre szabott, wegtoreni stílusú vászonnadrágot választ egy kényelmes csizmával. Mellé csak fehér inget és fekete mellényt vesz fel, amit fekete leviatánminával díszítettek értő kezek.
A vendégeiket az étkezőben várja, aminek széles ablakai az erdőre néznek. Ha mindenki megérkezett, akkor az asztalfőn ülve, jobbján Aenaevel fogadja Laort és Frandr-t. Az ételeket Yanah, a fiatal ikerlány szolgálja fel, de természetesen előtte egy pohár pálinkával mondana tósztot.*
- Köszönöm, hogy maradtatok! *Emeli poharát felállva.*
- Igyunk a visszatérésetekre, arra, hogy először, de remélhetően nem utoljára ülünk le ezen asztalhoz! *Végignéz a többieken, majd lehajtja egyben az italt és kezdődhet a vacsora.
Lloslie valóban kitett magárért. A disznóból fokhagymával és gyökérzöldekkel sütött bőrös karajt sörrel locsolva, aminek a húsa omlós, a bőre ropog. A combjából és a csülkökből sűrű pörköltet főzött burgonyával és rozmaringgal, a szüzet egyben sütötte meg vajjal és mézzel ízesítette. A belsőségekből ecettel ízesített levest készített és az oldalast is sok fokhagymával sütötte omlósra. Köretnek burgonyát, gyökereket és savanyúságot szolgálnak fel és mellé bort és sört, amit még Eqtor hozott reggel.*


3732. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-23 22:31:49
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Habár ő eredetileg pusztán a sebeire való természetes gyógyírért kereste meg az Úrnőt, Kagaenae tartogat meglepetéseket azon túl is, hogy valahogy elbánt egy feltételezhetőleg harcedzett északival. Meglepve nézi, ahogy mintha elmosná az égésnyomait a vízsugár, érintetlen bőrt hagyva maga után.
Gyakorlatilag semmit sem tud a mágiatanulásról, így minden további nélkül elhiszi, hogy amaz tényleg ahogy mondja, 'elleste' a varázslatot a tapasztalt synmirai mágustól. Ha pedig ez így van, akkor vagy a varázslás technikája egyszerűbb sokkal, mint eddig gondolta, vagy az Úrnő mentális kapacitása szárnyalja túl messze az övét.
Mindenesetre a seb kitisztítása addig nem túlságosan praktikus, amíg nem szabadul meg a teljes testére rászáradt iszaptól, így rövidesen visszatér a dézsához. Pár perccel később pedig már egy ruhának alig nevezhető, de cserébe legalább a közszeméremsértést megakadályozó lepedőben tér vissza, útközben találkozva a ház urával és úrnőjével.
A számára hozott öltözetet átveszi, majd egyelőre még nem rohan el öltözni, velük tart a társalgóba. Tiszta - mint kiderült, két éven belül először -, ám részben fedetlen testén ettől még számos nyoma van mind a mocsári kalandnak, mind régebbi csatáknak. Kissé kipihentebb, mint korábban, és pár fakóbb, illetve őszes tincset leszámítva haja többnyire természetes, barna színt vesz fel.*
-Köszönjük.
*Visszhangozza Laor kijelentését, majd elvonul a frissen kapott ruháival, hogy felpróbálja azokat. Szerencsére többé-kevésbé illik rá a ruházat, és a csizma sem túl kicsi rá. A kabátot egyelőre nem veszi fel, azt az alkarján lógatva tér vissza.
A társalgóból távozó személyzet alapján könnyű feltételezni, hogy hamarosan ételhez jutnak, és Cha'yss kijelentése ezt csak megerősíti. Nem hall bele semmit az igric szavaiba, ám cserébe az étel említésére felmorajlik a gyomra... talán ezt hallhatta meg Kagaenae.
Ezért is kapja föl hirtelen a fejét, mikor Laor valamilyen okból sértett arckifejezéssel távozási szándékát jelenti ki. Csak egy pillanatra, mielőtt az Úrnő megszólalna, megjelenik finoman az arcán és hajszínén is a megrökönyödés, valamint a Laor felé érzett enyhe düh.
Végtére is az egy dolog, hogy ő valamin megsértődött, amit Frandr észre sem vett, de nem értékeli különösebben, hogy ebbe minden ok nélkül belerángatja a pusztai harcost is. Már épp szóra nyitná a száját, mikor Aenae megelőzi.
Keresetlen szavak helyett így csak egy kérdő arckifejezés jut Laornak. Az Úrnő szava szent, így Frandr a maga részéről eldöntöttnek találja ezt a kérdést.*
-A felszerelésemet is le kéne még tisztítanom.
*Morogja, mert most, hogy végre tiszta ruhákban van, nem vágyik különösebben rá, hogy visszavegye a sárral borított páncélzatát. Sőt... Valójában páncélja jelentős része elég kárt szenvedett, hogy tisztaságtól függetlenül sem akarja már felvenni többé.
A felszerélésének karbantartása viszont eléggé berögzült szokás most már, hogy most, hogy van egy kevés ideje, rögtön szinte kényszeresen hozzá akarjon látni hozzá. Így ha nem történik semmi, ami ezt megakadályozná, akkor az étkezés kezdetéig visszatér a mosószobába, hozzákezdve ehhez a folyamathoz.*


3731. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-23 17:44:05
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1642
OOC üzenetek: 56

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*A visszatérő Frandrnek akad némi egészségügyi problémája. Ami persze egy kétéves kalandozás után érthető is. Ha a férfi megtiszteli bizalmával, akkor most Aenae lesz az, aki egy Krestviréhez hasonló varázslattal megpróbálja meggyógyítani. Ha a férfi hagyja, és sikerül is a varázs, akkor csak somolyogva dünnyögi, hogy:*
- Ellestem Krestvir mestertől!
*Ez persze nem igaz, régebben is tudta már. Egyszerre persze csak egy sebbel tudja ezt megcsinálni, akad olyan, amit érdemes lenne kitisztítani, mármint azután, hogy lemosta magáról a mocsár maradvényait.*
- Hát, Eqtor már csak ilyen vidám személyiség.
*Néz a távozó kulcsár után. Akinek valóban nincsen ínyére, hogy eddigi viszonylagos önállósága a végéhez ért azzal, hogy a birtoknak új gazdája lett. Már nem főzhet kedvére cukkini pálinkát, meg szürcsölhet savanyú almabort, mikor csak kedve tartja.*
- Meg szerintem a kancellár embere, nem lehet túl kellemes álló nap hallgatózni. Ha érted mire gondolok.
*Ha némiképp kacérabb személyiség lenne, akkor itt és most, megtoldaná ezt egy kacsintással, de csak halkan nevet. Mintha nem gondolná komolyan azt, amit mond. Bár azt a részét komolyan gondolja, hogy talán Habrertus embere, és azt is, hogy hallgatózna, de azt nem gondolná róla, hogy a jóízlés határait átlépné. Bár mélyen belegondolva a kancellár állítólag kukkoló, nyilván hasonszőrűek társaságát keresi.*
- Ha nem, hát nem...
*Vonja meg a vállát, mert neki végül is mindegy, hogy Laor megválik-e az ajkait övező zsúptől, vagy nem.
Cha'yss úgy tűnik, hogy nagyon szerencsés volt a piaci útján, mert nemcsak mindenféle földi jóval tért vissza, de sikerült szereznie olyasvalakit is, aki vélhetően jobban főz, mint Eqtor. Bár Aenaenek már nincsenek elvárásai, a pocsék reggelinél már aligha tud bárki rosszabbat feltálalni neki.
Rámosolyog a nőre, üdvözli, hangjában ott a remény, hogy valami jót ehet ma - bár válogatós és madárétkű, nem túl nagy élmény főzni rá -, no meg, hogy többé nem neki kell teregetni Cha'yss gombócba gyűrt ruháit.*
- Ugyan Laor, ne légy már szamár. Társad sebeit normálisan ki kell tisztítani és mintha valaki korgó gyomrát hallottam volna az imént?
*Meglehet, hogy a sajátja volt az, de mindegy is.*
- Az urak maradnak vacsorára.
*Ezt már Llosliehez intézi. A Vashegy úrnőjével csak nem kezd senki kekeckedni. Mert ha igen, akkor nagyon mérges lesz, az meg nem túl szép látvány, mikor átmegy pukkancsba.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.

3730. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-23 16:58:03
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1005
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Így viszont mégis elképzelhető, hogy Waldran bizonyos hosszabban gyógyuló sérülésekre számíthat, melyeket kitartó ütlegelés útján szerezhet. Frandr nem zárkózik el mereven az ötlet elől, és ha Laor nem lenne annyira fáradt kifejtené neki, hogy el lehet intézni úgy is a dolgot, hogy balesetnek tűnjék és maga a sértett is ekképpen nyilatkozzék. De ez még a jövő zenéje. Egyelőre hármasban múlatják az időt, a kedvetlen háznaggyal még épp összefutott.*
- Az inasotok mindig ilyen búval bélelt? *teszi fel a kérdést Aenae-nek és elképzelhető, hogy Eqtor is hallotta még* Csupa móka és kacagás lehet ilyen személyzettel.
*A mesterkardot még szemléli egy kicsit a felvilágosítás után, de végül nem nyúl hozzá. A figyelmeztetés hatására is, meg az is szerepet játszik ebben ami miatt nem borotválkozott meg.*
- Nem. *mosolyog Aenae erre vonatkozó észrevételén és beletúr a szakállába* Mert...
*Hosszadalmasnak érzené elmagyarázni, főleg azért, mert szerinte ilyesmit fehérnépek úgysem értenének meg.*
- Majd a Vashegyen.
*Legyint végül. Kisvártatva visszatér vendéglátójuk is egy asszonysággal, akit be is mutat.
~Hozhatott volna valami finomabb portékát is, de igazán kedves tőle.~
Lehet, hogy a fáradtság hozza elő a gunyoros-kekeckedő kedvet és erőlködnie kell, hogy ne vigyorogva nézzen a Lloslie nevezetűre.*
- Hálásan köszönjük.
*A kapott ruhát magához veszi és megkíméli az egybegyűlteket attól az élménytől, hogy a színűk előtt ölti magára azokat. Remélhetően Frandr is így dönt, de ha mégsem, abba Laor nem érez kedvet beleszólni. Amikor pedig végre rendesen felöltözve visszatér kiderül, hogy például a jó kancellárral ellentétben neki az arcára van írva az, amit gondol. Mint az, ha meg van bántva és legszívesebben mondana valami kellemetlent. Cha'yss utolsó mondatát biztos nem a rosszindulat vezérelte, de Laornak egyáltalán nincs ínyére. Mintha valami potyázók lennének akik azért toppantak be hívatlanul, hogy a legjobb falatokat elcsenhessék az asztalról. Pár pillanatig csak néz, kicsit lejjebb hajtja a fejét.*
- Köszönjük! *szólal meg végül, aztán csak fejével biccent Frandr felé* Kedvességed lekötelez, hálásak vagyunk eddigi segítségedért, de nem élhetünk tovább vissza vendégszereteteddel. Biztosan hiányolnak már minket a Vashegyen és úgy hiszem, Waldran nagyúrral is szólásunk lenne.
*Még egy mosoly Aenae felé, és ő a maga részéről már indulna is.*


3729. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-21 23:59:06
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 890
OOC üzenetek: 42

Játékstílus: Vakmerő

//Synmira//

*Már szürkül odakint, mire a fürdőzéssel végeznek, így előre lámpást gyújt odalent, amíg még elég jól látni hozzá.
Mindig is félt a sötétben, ám ezúttal az ablakokon túli vad világot szemlélve kicsit úgy érzi magát, mintha Kilencedikkel egyes egyedül maradtak volna a semmi közepén.
Csönd van, hideg, csak egy kis szél fúj és ijesztően mozgatja a kopasz fákat, zörgeti a bozótokat...*
- Ugye már késő visszamenni oda... a varangyokhoz? - *Kérdi Kilencedik, s ezúttal a lánnyal éppen egyre gondolnak.
Krestvir is azt fontolgatja, hogy mennyivel jobb volna most társaságban lenni, mint itt. De aztán arra jut, hogy nagyon furcsa volna, ha bekopogtatna a házba, hogy visszatért és inkább ott aludna Aenae-éknél. Valójában az ott hagyott társaságból senkivel nincs olyan kapcsolatban a véleménye szerint, hogy ezt megtehesse...
Vagy az egész világon...
Az a kevés, akihez nem félt volna bekopogni, mind szétszéledt. Az ő otthona pedig itt van.*
- Megleszünk itt. - *Feleli a manónak, majd elindul fölfelé.*
- Hát jó. - *Fogadja el a döntést Kilencedik, de lefelé konyulnak a fülei. Krestvir nem a legvidámabb társaság jelenleg és nem is tudja, hogyan deríthetné jobb kedvre. Így az ő hangulata is elég nyomottá válik.
Mikor fölérnek a szobákhoz, a lány egy pillanatig habozik, ám végül Taitos régi szobájába nyit be. Áthozza a régi szalmazsákját, meg kiporol egy takarót és az ágy közelében lekuporodik.
Arra számít, hogy az emlékek miatt ettől majd otthonosabban érzi magát, ám valójában csak gyűlik egy gombóc a torkában.
A földön hagyott lámpás fénye meginog, ahogy az ablak alatt besüvít egy kis szellő a kint felerősödött szélből szökve. Kilencedik meg beáll a lámpás meg az ajtó közé és azzal szórakozik, hogy különféle pózokat vesz fel és kuncog rajta, ahogy az árnyéka fölnagyítva mutatja az alakját.*
- Nézd, így úgy nézek ki, mint Laor! - *Kap föl a földről egy koszos zoknit, amit belógat az álla alá szakállnak, miközben ugyanezzel a kezével a füleit is igyekszik lefogni, hogy emberibb legyen a feje teteje. Kard gyanánt az egyik tőrével hadonászik, miközben igyekszik úgy fordulni, hogy az árnyak között elvékonyodjon a zoknié és tényleg földig érő szakállnak lássék.
Krestvir elmosolyodik, majd kinyúl és magához közelebb húzza a lámpást.*
- Hé! - *Méltatlankodik a manó, de aztán látja, hogy a lány is a lámpás fénye előtt matat, valamiféle árnyékot igyekszik formázni a kezeivel.
Egy négy lábú, hosszú nyakú szörnyeteg sikeredik.*
- Védd magadat, rémség! - *Száll harcba "Laor" rögtön a szörnnyel. De a nagy csatározásban megbotlik a saját szakállában. Persze kinyújtott karjában a kard így csak gyorsabban szalad a lény gyomrába, mielőtt ő maga hasra esne...*
- Megöltem! - *Kiáltja diadalmasan a manó, aztán föltápászkodik, a bűnös zoknit méregetve.*
- Ez amúgy miért ilyen büdös? - *Kérdi fintorogva, majd választ sem várva visszaejti a földre.*
- Te itt lent fogsz aludni? - *Lépeget közelebb Krestvir fekhelyéhez, majd hirtelen és ügyesen fölkapaszkodik az ágyra.*
- Akkor ez az enyém! - *Jelenti, s mint valami dicsőn megmászott hegy tetejéről, úgy néz le a lányra.
Nem sokáig maradnak már ébren ezek után, de a manó hamarabb dől ki.
Krestvir még borong és gondolkodik egy jó darabig. Sokat járnak gondolatai az íjásznő körül, s hogy vajon tényleg akkora képtelenség volna-e, hogy még életben legyen. Ahroius azt mondta, így tehát úgy kell lennie. Még ha az ő világukban is történt volna, azt a zuhanást aligha élte volna túl bárki is...
Mégsem tudja elengedni csak úgy. Az is zavarja, hogy sem Quantalltól, sem Frandrtól nem kapott pontos magyarázatot a történtekről.
Mindegyre azon gondolkodik, hogyan ismerhetné meg a nő sorsát. Ha az istenek nem fosztották volna meg az erejének egy részétől és egy teljes mágiaágtól, könnyebben találna válaszokat... Így végül csak egy lehetőség jut eszébe, az sem éppen sokat mondó.
Alyora gondol, ahogy megismerte őt, s ahogy az emlékeiben él. Majd arra, ahogy az ingoványban keresi őt, kiabál utána, vagy épp biztatja a kitartásra, legyen bárhol is.
Az elképzelt képektől rosszul érzi magát, mert reménykedni valahogy még fájdalmasabb, főleg, hogy az eszével közben tudja, hogy szinte semmi esély arra, hogy a nő még életben legyen.
Mégis igyekszik erre összpontosítani, s közben belefog az ige mormolásába. Hogy a varázslat sikerülhet-e, ha egy holtnak küldi az álmot? Nem tudja. De szándékában áll majd egy kísérletet tenni, holnap olyasvalakit célozva meg a varázslattal, akiről már biztosan tudja, hogy halott.*

A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont álmán keresztül kettejük kapcsolatát kedve szerint pozitív vagy negatív irányban kisebb mértékben befolyásolhatja. A személyt a mágiahasználónak ismernie vagy látnia kell, és mindenképp megjelenik szereplőként az álomban. A hatás az elmondástól számítva a célpont következő elalvásakor érvényesül, többszöri alkalmazással a hatás erősíthető.

3728. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-21 17:39:37
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1549
OOC üzenetek: 120

Játékstílus: Megfontolt

//Jobb később mint soha//

-Nos, nem a nemesség maga, hiszen lassan nekem is annyi vagyonom van, mint egy kisebb nemesnek. *Ezzel még mindig nem tudja miként érezzen, hiszen a föld maga már akkora bevételt hozna már úgy is, hogyha csak a munkásai foglalkoznának vele, hogy abból nagyon jól megélne, ő pedig sosem akar munka nélkül élni.*
-De vannak olyan nemesek, igazából a régi Artheniori nemességre gondolok, tudjátok akik semmit nem csinálnak, csak bálokat rendeznek és költik a pénzt. Nekem ez nagyon ellenszenves. *Megvonja a vállát, hiszen voltaképpen ez a fajta majdnem kihalt már. Szinte minden régebbi nemes rá van már szorulva, hogy valamit csináljon, ha fent akar maradni pénzügyileg.* ~Mint Tizioék. Na ők nagyon rendes nemesek. Hozzáidomultak a parasztsághoz, úgy látom!~ *A kígyók dolgára több figyelmet nem fordít, de megjegyzi az információt, hogy később utánaolvashasson valahol ennek a méreg-gyógyszernek.*
-Hát akkor szervusz kicsikém, majd találkozunk még! *Búcsúzkodik a kislánytól miközben átadja őt anyjának. Már-már adna is egy csókot a homlokára, de erről végül letesz, nehogy a túl nagy közvetlenséggel elbizonytalanítsa Relt. Míg várakozik a nő visszatérésére komótosan és alaposan megtömi pipáját dohánnyal, az említett ördögvigyor nélkül. Jobb tiszta tudattal menni az utcán, ráér majd akkor elfüstölni valamit, ha a kikötőbe érnek.*
-Sörbe? *Megnyalja a szája szélét és láthatóan töri rajta a fejét, hogy miképpen lehetne ezt hasznosítani otthon.*
-Ki kéne próbálni, hogy milyen, ha kifőzöm borban. Otthon mindenféle fűszereket kevertünk a borba és megfőztük. Nagyon érdekesnek hangzik az ördögvigyorral is. *Látszólag elgondolkodik Start felvetésén a dallal kapcsolatban és végül bólint.*
-Az árban még egyezkedünk attól függően, hogy milyen lesz az a dal. Ha tetszik, azonnal fizetek, amint készen van és meghallgathatom. *Vigyorog a láthatóan részegedő férfira. Ez már sokkal konkrétabb beszéd, mint annak a mélységinek volt. Meg amúgy sem lenne túl jó a hírnevének, ha pont egy kormos énekelne róla. A következőn viszont szemmel láthatóan megrendül és kissé el is szomorodik.*
-Egy kígyó az üvegbe? *Húzza el a száját és szinte kicsattan, némi dohány még is hullik a még meg nem gyújtott pipájából.*
-Se borzongatónak, se gyönyörűnek nem tartom, egyszerűen gyalázat! Csupán azért megölni, hogy aztán ott legyen a hullája egy üvegben, hát mondhatom! *Hirtelen fel is pattan és ökölbe szorítja a kezét. Ha varázslata sikeres, keze egyik bütykével gyújtja meg a pipát, majd lassan kiengedi lángoló öklét. Mivel nem akarja végképp megsérteni a házigazdát, halkabban teszi hozzá.*
-Látjátok, ez a mentalitás az amit nem szerettem a nemesekben, már megbocsáss! Valakit csak azért megkínozni és megölni, mert azt látjuk szépnek! *Nagyot szív a pipából és sóhajtva engedi ki a füstöt tüdejéből.*

A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.

3727. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-21 12:23:43
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 734
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Talán hallja az előszobából, ahogy a társalgóban beszélgetnek. Aenae és ha minden igaz, Laor hangját tudja megkülönböztetni és talán a Frandr-ként bemutatkozó, komor fegyverforgató is ott lehet. Leveszi a kabátját, szembetalálkozik a morgó Eqtorral. A morgás nem érdekli, ha valóban Habresrtus embere, akkor maradni fog minden baja ellenére, ha meg nem és lelép, akkor sincs már nagy baj. Tájékoztatja a személyzet érkezéséről, meghagyja neki, hogy rendezze el a sorsukat. Hozzáteszi, hogy később ellenőrizni fogja, minden rendben ment-e. Nem fejti ki, hogy a kulcsár munkáját vagy az új személyzetére gondol. Hadd gondolkodjon az öreg és tegye a dolgát rendesen.
Félúton a társalgó felé megérkezik Aenae is, akit öleléssel köszönt. Van valami kellemes érzés abban, amikor a lányt meglátja. Egészen nyugodt, családi hangulat keríti hatalmába. Sosem érzett még ilyet.*
- Hoztam személyzetet a faluból, hamarosan meleg étel lesz az asztalunkon és biztos vagyok benne, hogy mérföldekkel jobb, mint amit az az átokfajzat kulcsár adott nekünk reggel. *Öleli meg Aenaet és viszonozza a csókot.*
- És a barátaidnak váltás ruhát. *Mutatja a kezében fogott szíjjal összekötött csomagokat, amelyekben nadrág, ing és csizma és meleg kabát van. Ránézésre jók lesznek.
A fürdő felől érkező, fürdőlepedőbe tekert Frandr jelzi, hogy csak Laor van odabent, az egyik csomagot a férfinek nyújtja.*
- Ruha van benne, nem a legjobb, de tiszta és meleg. *Adja át az egyiket, majd Aeanevel elindul a társalgó felé, ahol minden bizonnyal meglelik a másik férfit is, aki ugyancsak megkapja a másik csomag ruhát.
Kisvártatva Lloslie érkezik, kissé meghökkenve a két fürdőlepedőben lévő férfin és ha ez nem volna elég, talán felismeri Aeaent is.*
- Lloslie, az urak a vendégeim és biztosan ismered Kagaenae Thargodar nagyasszonyt is. Ma mind nálam maradnak és étkeznek. *Tájékoztatja a házvezetőnőt és ha nem rohan el azonnal, akkor tisztázzák a létszámot és pontosítják a fogásokat, mindezt visszafogott, bizalmas hangon. Addig a férfiak akár fel is öltözhetnek rendesen.*
- Hamarosan lesz elkészül az étel, türelmetek kérem, nem számítottunk vendégekre. *Kér bocsánatot az igric, de ki vethetné a szemére, hogy nincs azonnal gőzölgő étel az asztalon, amikor a vendégek váratlanul estek be és csak most lett valódi személyzete.*
- Italt addig? *Kérdezi a jelenlévőket, hogy addig is kellemesebben teljen az idő. Közben Thibrus érkezik, fát hoz és megrakja a kandallót és csendbes zavarban gyorsan távozik is.*


3726. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-20 22:24:54
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 33

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Hozzá bizony tényleg közelebb áll a beszédtéma, mint a másik kettőhöz, és a morális oldalával kapcsolatban is erősebb véleménye van. Nem gyúlik benne lángra a tettvágy, hogy levadássza az elkövetőket, vagy segítséget nyújtson a falunak... Nem hős, és nem is akar hősködni. Ám igazságérzete ettől függetlenül szükségtelen bűnként azonosítja az ilyesféle mészárlást, és így megveti az elkövetőket.
Az, hogy mintha a háború szításának mellékes céljával tették volna, csak erősít ezen a véleményen. Biztos benne, hogy a szerencsének is van része abban, hogy ez végül nem következett be mégis. Az egyik elkövető szabadon engedése láthatólag nem imponál neki, ám nem emel szót ellene.
Laor dilemmájára halkan válaszol, hiszen őt is foglalkoztatta a kérdés, hogy mégis milyen célból élték át az utóbbi két évet.*
-Tettük, amit tennünk kellett. Parancsra, aztán azért, hogy életben tartsuk egymást, és kiszabaduljunk abból a...
*A mondat vége elhal. Nem tud olyan szót, ami megfelelően leírná azt a teljes érzéki csalódás és mentális kimerültséget, aminek ki lett téve. Ám tudja ő is, hogy nem dicsőségért csinálta, és nem is valami felsőbb cél vezérelte. Egyszerűen csak ott, helyben tette, amit tudott.
A moralizálás végére érve különösebb ceremónia nélkül lemennek a mosószobába, ahol a gőzölgő vízzel teli dézsa is található. Kis sóhajjal lát hozzá a vízforraláshoz, majd mikor már a tűz fölött melegszik egy méretes edényben, nemes egyszerűséggel letelepedik a tűz elé, a lángokat bámulva.*
-Nekem még lenne kedvem, de nem hiányzik ezek után a Gödörben hűsölés.
*Morogja. Könnyen meglehet, hogy az elkövetkező hatban ő még valamilyen ürüggyel jól ellátja majd valaki baját, vagy ha úgy hozza a sors, saját magát vereti meg. Valamilyen szempontból mindkettő felvidítaná.
Ültében lassacskán lehámozza magáról páncélzatát, és fegyvereivel együtt egy rendezett kupacba helyezi azt. Miután észreveszi, hogy Laor elaludt, igyekszik nem csörömpölni, és dolga végeztével csendben elhagyja a helyiséget. Tiszta kötszerre van szüksége, és valamire, amit az égett kezére kenhet.
Nincs sok kedve egy ismeretlen házban keresgélni, így az eddig páncélja alatt viselt, szintén mocskos ruháiban tér vissza a szobába, ahol korábban üdvözölte őket az Úrnő. Nem fecsérel sok szót a dologra, elmagyarázza, hogy mit keres, milyen célból, majd amennyiben kap valamiféle útbaigazítást, aszerint cselekszik.
Akárhogy is, de végül kicsivel Laor felébredése előtt visszatér a mosókonyhába, és eredményességétől függően vagy a sebei ellátásához kezd hozzá, vagy szimplán csak visszatér a kandalló bámulásához.
Mikor Laor végzett a fürdéssel, és távozik, Frandr is hozzálát a tisztálkodáshoz. Lecseréli a vizet, és a tűzön kívül minden felesleges fényforrást megszüntetve beleereszkedik a dézsába, és becsukja a szemét.
Nem tudja, hogy elaludt-e. A víz már nem forró, és lassan a langyosból is kezd átmenni hidegbe, ám semmiféle álomra nem emlékszik, és szinte biztos volt benne, hogy az átéltek után egy darabig nélkülöznie kell a nyugodt alvás luxusát. Nem tűnődik ezen túl sokat, hanem szimplán csak Laorhoz hasonlóan ő is magára köt valami fürdőlepedőt, és
-a másikhoz viszonyítva sokperces késéssel- hamarosan ő is megjelenik a másik szobában.*


3725. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-20 20:31:36
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1642
OOC üzenetek: 56

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*Tisztázza Krestvirrel, hogy a "nem" ebben az esetben azt jelenti, hogy nem szeretné, ha elvinné a fegyvert. Ami azt illeti, nem szeretné elveszíteni a látóköréből.*
- Az egyik északi a Vashegyen van, nem hagyhatja el. A másikat elengedtem. Nem veszélyes, csak butácska. Illetve veszélyes, de magától nem talál ki olyasmit, hogy lemészároljon álmában valakit. A város nem sietett eddig a válasszal.
*Flegmán megrántja a vállát. Igazából nem érdekli Arthenior, nem érdekli Sziritán sem, az sem érdekli, ha banditák fosztogatják az artheniori érdekszférába tartozó falvakat. Az viszont igenis érdekli, ha a thargok nevében teszik ezt.
Laor moralizálását meghallgatja ugyan, de nem akar reagálni, mintha amaz csak úgy beszélne bávatagon magának. De persze érthető is, bizonyára a végletekig elcsigázott. Jobb lesz betuszkolni őket egy dézsa meleg vízbe, attól talán kicsit jobban érzik majd magukat, utána megtömik a hasukat, hagyják őket pihenni és reggelre talán kicsit felfrissülnek.
Míg azok fürdenek, addig visszaérkezik az intéző is. Aenae pedig lelkendezik, hogy mennyi mindenre gondolt Eqtor, hiszen hozott például fürdőköpenyt is, meg hálóinget. Eqtor csak húzza a száját, hogy ő ugyan női holmihoz nem nyúl, de a lány, aki amúgy Aenae lakosztályát és holmiját tartja karban, valóban minden létezőt összecsomagolt, sőt talán még sokkal többet is. Aenaet persze nem érdekli a férfi morgása, ő örül annak, hogy tiszta ruhát húzhat, de főleg annak, hogy olyan, amibe nincsen beleszáradva sem a saját, sem pedig valaki más vére.
Átöltözve kortyolgatja a bort, a karosszékben ülve a kardot méregeti minta a nézése megoldaná a problémát. A révedésből Laor riasztja fel, megrázza csak a fejét, hiszen a férfinek nincs mit szabadkoznia, nyilvánvaló, hogy azokat a ruhákat nem veheti vissza, amikben érkezett.*
- Nem átok. Vagyis szerintem nem. Nem is tudom. És Cha'yssé. Nem tudom, hogy hol szerezte, vagy mikor, de mivel egy kovácsműhely is tartozik az érdekeltségei közé... Bármikor.
*Újabb flegma vállrándítás. Aztán pedig hallja odakintről, hogy Cha'yss megérkezett, de nem szalad az üdvözlésére.*
- Nem borotválkoztál meg. De legalább már nincsen gyomorforgató szagod.
*Mosolyog rá a férfire, majd úgy dönt, hogy mégis üdvözli Cha'ysst. Csókkal, még odakint az előszobában, vagy valahol félúton a társalgó és az előszoba között.*


3724. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-01-20 19:08:12
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1005
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Vakmerő

//A hosszúra nyúlt kalandozás másnapján//

*A mágus távozta után kiderül, hogy a Vashegy környékén sem állt meg az élet, bár túl jó híreket nem hall. Sziritán felprédálásának történetére kissé egykedvűen mered maga elé. Ha valami nemes lovag lenne, most biztosan buzogna benne a tettvágy, hogy igazságot szolgáltasson az ártatlanoknak. De ha így is lenne, ezzel már elkésett. A főkolomposnak bevégeztetett, úgy érzi, hogy ezzel a dolog azon része amihez köze lehetne, rendezve is van. Csak akkor néz fel kicsit csodálkozva amikor Aenae azt mondja, hogy ő végzett a zsiványok vezérével. Ezt valahogy akkor sem nézte volna ki belőle, ha a vér nem válik vízzé. A moralizálást is némán hallgatja, csak a végén néz fel a változatos haj- és szakállszínű harcosra.*
- Véráldozatból volt bőven. Bezártuk azt az átkos átjárót, vagy akármi is volt az és számos démon halt meg akkor. *megvonja a vállát* Vagy bármi is történjék velük miután levágtuk őket.
*Kis szünet és egy fanyar grimasz után folytatja.*
- És Alyo sem tért vissza. Kincseket ugyan nem látok magunk körül, de talán...
*Újra elfintorodik csúfondárosan és kicsit el is neveti magát.*
- Megmentettük a világot? Kell ennél több? Eeyr hívei szerint aligha. És mégsem látom a minket beragyogó dicsfényt és ami azt illeti, semmi dicsőségeset nem tudok felfedezni az elmúlt két évben.
*Megint megáll, mert most saját magának tartozik gyors számadással. Komolyan utalt rá, hogy nem a legyőzött ellenségek számában vagy a zsákmány mennyiségében látja a dicsőséget. Akkor viszont miben? Mert az bizonyos, hogy nem holmi fennkölt eszméért hullatott vérben, áldozatban, erőfeszítésben. De akkor miben? Persze az is lehet, hogy ezen nem most kéne törnie a fejét.*
- Eh, ne törődjetek velem! Fáradt vagyok, ennyi az egész.
*A fürdőben aztán szemléli egy darabig a kikészített borotválkozó készségeket, de végül nem nyúl hozzájuk. Aenae szerint a báróé és Laor pontosan tudja, hogy a legtöbb férfi igen kényes erre. Sokan egyenesen sértésnek vennék, ha használná. Valahogy ő is így van vele, úgyhogy egyelőre szakállas marad. Persze miért számított arra, hogy van a kamrában egy tartalék az esetlegesen betévedő, bozontos képű ismerősöknek? Frandr gesztusa jólesik neki, dörmög is valami köszönetfélét, aztán már a vízben ücsörögve simítja hátra nedves haját.*
- Pedig *kezdi úgy a mondatot, mintha eddig is erről csevegtek volna* alaposan össze akartam verni Waldrant.
*A dézsa peremén kilógatott jobbjával tesz egy félkörös mozdulatot, mintegy utalva az lemúlt két évre.*
- Ezért az egészért. De szerencséje van a nyavalyásnak. Már ehhez sincs kedvem.
*Egy darabig még nézi a lángok táncát a melegedő víz alatt, aztán a fáradtság, a meleg, a kellemes víz megteszi a hatását. Elalszik. Az istenek ezúttal kegyesek hozzá. Álmában egy vásári forgatagon van, sokadszorra huzakodik neki, hogy az ökölnyi, fűrészporral tömött rongylabdával eltalálja az egyébként nem olyan távoli és nem is apró céltáblát, de a legjobb amit elér, hogy épp csak súrolja a szélét. Nem is érdekli, úgyis csak egy felszabadultan nevető arcot lát. És egy részeg atyafit, aki addig tántorog míg jókora csobbanással belebucskázik egy vízzel teli vályúba. Kell pár pillanat hozzá, míg Laor felfogja, hogy a keze csúszott bele a dézsába annak pereméról és erre a csobbanásra riadt fel. Megdörzsöli az orrnyergét, kimászik a mostanra kihűlt vízből és Frandr akár végzett a tisztálkodással, akár nem, maga köré teker egy jókora vég vásznat, valami fürdőlepedő lehet. Semmi kedve mocskos ruháiba visszabújni. Talán vendéglátójuk személyzete majd kitisztítja. Ha nem, akkor sincs baj. Meg tudja oldani saját maga is. Visszatérve Aenae-hez szabadkozik egy kicsit a lenge öltözet miatt, aztán újfent megszemléli az állítólagosan elátkozott kardot.*
- Ritka és értékes portéka az ilyesmi. *hajol közel hozzá, de a figyelmeztetésekre hallgatva nem érinti meg* És olyat sem hallottam még soha, hogy átok fogott volna valamelyiken. Hol szereztétek?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3724-3743