Amon Ruadh - Tharg birtokok
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Kikötői erdőség (új)
Tharg birtokokAmon Ruadh (új)
Vaskorsó Taverna (új)
Ispotály és Alkimistaműhely (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van IC piacon vásárolni. A piacfelület eléréséhez kattints ide!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 204 (4061. - 4075. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

4075. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-28 16:52:56
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 840
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsora után//

*Szó nincs ikertestvérről, legalábbis Hubi nem tud róla. Egyszerűen csak annyi történt, hogy a kancellár nemcsak kedvteléseit (melyet egyes tudatlan lelkek furcsának neveznek), hanem hivatását is komolyan veszi. Sőt. És hát Hubi tudós. Jegyezzük meg, az egyik legkiválóbb Lanawinen, mint az közismert. Bármennyire is az, vannak olyan helyzetek ahol az ő tudása is kevés. Sajnos ez is azok közé tartozik. Legalábbis ami Aenae magzatát illeti. Tehát arra kell összpontosítania, hogy az anya életben maradjon. Elvégre a gyermekágyi láz nem tréfadolog. Amikor elvégezte amit tudott, átadja a helyét Yezának. A vörös meglepően ügyesnek és talpraesettnek mutatkozik. A következő pillanatban már nem érzi annyira meglepőnek. Elvégre eddig csak ilyennek látta. Elmegy megmosdani, közben nyakon csíp egy szolgálót, hogy haladéktalanul szerezzenek be, a biztonság kedvéért, nagyobb mennyiséget ezüstcsörgő virágzatából, fehér qartan bogyóiból és mezei harmatka hajnalban szedett virágaiból. Ha pedig Yezának a bárót is sikerült kiparancsolnia a szobából, akkor annak ajtaja előtt futnak össze ismét.*
- Kérlek, báró uram, fogadd szívből jövő együttérzésem!
*A wegtorenit intelligens embernek tartja, aki bizonyára tudja, hogy mi történt a gyermekkel.*
- Tudom, hogy alig csillapítja fájdalmad amit jó hírként tudok közölni, de Kagaenae élete - bár a látvány szörnyű lehetett - nincs közvetlen veszélyben. Sajnos előfordulhatnak komplikációk, de ezek esélye megfelelő ellátással minimálisra csökkenthetők. Természetesen rendelkezésedre állok amíg csak ez szükséges.
*Mostanáig azon is gondolkodott, hogy rákérdezzen-e: vajon a báró mit tud Aenae hasán végigfutó hegről? Egyelőre nem teszi. Ha tud róla akkor nem érdekes a kérdés, ha pedig nem, akkor nem most kellene megtudnia.*
- Természetesen bemehetsz hozzá. *válaszolja meg a fel sem tett kérdést* De biztosan megérted, számára most legfontosabb a nyugalom és a pihenés. Az éjszaka még én is be fogok nézni, de ha bármi történne, azonnal értesíts!
*Ha pedig a báró már bement Aenae ágyához, Yezával is találkozik.*
- Minden valószínűség szerint nem lesz probléma. *bólint egyet* Az úrnő fiatal, egészséges, erős a szervezete. Az egyik szolgát elzavartam gyógyfüvekért, én is itt vagyok... szerencsére te is...
*Most egészen emberi módon mosolyodik el.*
- Minden rendben lesz. Neked pedig köszönöm a segítséget, kedvesem. Szükségem volt rá, és nem kellett csalódnom.
*Bólogat arra, hogy a vörös elkészíti számára vendégszobát. Ő is úgy gondolja, hogy maradnia kell akkor is, ha komolyabb problémával nem számol. Aztán elneveti magát.*
- Abban egészen biztos vagyok. De tudom, hogy mennyire berzenkednék tőle, hogy egy idegen használja a hálóruhám, így ezzel a lehetőséggel nem élnék. De a fürdő nagyon jól fog esni, köszönöm.
*Yeza elindul, Hubi pedig kihasználja az alkalmat, hogy megbizonyosodjon róla: vajon a vörös hátsója még mindig vérforralóan kerek-e? Az. Amikor Yeza visszafordul felpillant, és kimondhatatlanul összefacsarodik a szíve. Rá kell döbbennie, hogy még soha senki nem köszönt meg neki semmit ennyire szívből jövőn.*
- Semmiség. *rándul meg a szája sarka, ami egy félbemaradt mosoly lehetett* Amint lehet, pihenj le! Hosszú este volt, és - ne adják az istenek! - az éjszaka is az lehet.
*Tulajdonképpen eddig is hosszú és mozgalmas éjszakát tervezett, de abban Yeza lett volna a főszereplő és nem Aenae. Persze erről már szó sem lehet. Hubi pedig azt érzi igazán szörnyűnek, hogy Yeza utolsó mondata legalább annyira szerepet játszik ebben, mint Aenae állapota.*


4074. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-26 19:04:17
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 736
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsora után//

*Gyűlöli a tehetetlenséget, pedig most keveset tehet. Furcsamód egészen ösztönös volt, hogy odasietett. Mondhatná, hogy csak azért tette, hogy megnézze, van-e még élet a tharg lányban, de inkább csak jött magától. Eszébe sem jutott, hogy személyesen szaladjon segítségért. Marad, s a sürgető kiáltások közt gyengéden simítja ki a tincseket Aenae homlokából.*
- Nem lesz semmi baj *súgja. A hangja bátorító, de nem tudja egészen elrejteni, hogy valójában ő is elég ijedt. A csuklójára fogó erőtlen szorításra elmosolyodik. Tekintete a lányét keresi.* - Jön a segítség. Ne félj. Minden rendben lesz.
*Még csak nem is kedveli ezt a fruskát. Illetve... még ideje se nagyon volt eldönteni. A kezdeti tüske túl mélyre fúródott az önérzetében, hogy csak úgy átlépjen rajta, de tény, hogy később egészen kedvesen viselkedett vele a másik. Yeza, mint vérbeli wegtoreni, nehezen emelkedik felül az elevenbe talált sérelmeken. Ám most, erre a néhány pillanatra csak ők ketten vannak. Igazán közel. Maszkok és színlelés nélkül. Yeza pedig aggódik. Kivételesen nem magáért, és ez bizonyára őt is meglepné, ha elég tiszta lenne a feje, hogy belegondoljon. Nem hiszi, hogy a gyerek megmarad. Tulajdonképpen nem is nagyon érdekli. Az elején volt még a várandósságnak és Yezától olyan messze áll az anyaság gondolata, hogy ilyen korai időszakban nem is veszi még azt a megfogant magzatot igazán emberszámba. De Aenae más téma. Fiatal és annyira törékeny. Igaz, ami igaz, látott ő már ne egy, nem két tizenéves gyereklányt is várandósan. Sokukat elvitte a szülés. Az ilyesmi zsigeri dühöt ébreszt benne. Gyűlöletet a férfilét kiváltságai felett. Olthatatlan haragot az igazságtalanság miatt, mellyel a természet a jussot és a terheket elosztotta.
A szeme folyton a véres hálóingre rebben. Igen. Ez bizony sok vér, az ifjú Úrnő pedig nagyon sápadt és alig piheg, de még eszméleténél van.
Felfoghatatlan az egész. Egy órával ezelőtt még mosolyogva tett-vett, az arcán a várandósság elbűvölő rózsásságával. Talán azért őrizgeti ennyire a sérelmeit a tharg lánnyal szemben, hogy ne irigyelje. Boldogság, hatalom, szabadság... Olyan érzés látni ezeket, ha te magad szűkölködsz bennük, mintha a kezedből csavarták volna ki.
Hosszúnak tűnik az idő, míg érkezik a felvert háznép. Elsőnek Caldorkor jelenik meg, de meg is torpan az ajtóban. Az őt követő Kancellár viszont azonnal a földön fekvőhöz siet. Nem fagy le, nem tétovázik. Mintha a habókos kéjenc ikerfivére lenne, az ikrekre gyakorta jellemző, teljesen eltérő jellemmel.
Az, hogy Habrertus ilyen hozzáértéssel veszi kézbe a dolgokat, nagyon megkönnyebbülés a vörösnek. A felelősség szorítása hirtelen elengedi és átkerül a Kancellár ez ügyben letaglózóan szilárdnak tetsző vállaira.
Ahogy felpillant a továbbra is dermedten ácsorgó Báró sápadt arcára, hirtelen nem tudja, mit gondoljon. Nincs is sok ideje rá. A Kancellár utasításokat oszt, s ezekben bizony neki is jut feladat. Segít feltenni az ájult lányt az ágyra. A keze síkos lesz az Aenae combján lecsorgó vértől, de nem illetődik meg tőle. Teret ad a Kancellárnak a vizsgálathoz, s amikor elhangzik a kérés felé a további segítséget illetően, mindjárt bólint.*
- Persze *mondja és segít Aenae ruhájával.* - Rendelkezz velem.
*A Báró kisvártatva vissza is tér, de továbbra se jön közelebb. Yeza kutató pillantása megragad rajta, míg valami feladat vissza nem rántja a rá szabott teendőkhöz. Érkeznek a szolgálók is a kért dolgokkal, a Kancellár pedig teszi, amit kell.*
- Lloslie *kapja el az asszony kezét.* - Kísérjétek a Báró Urat a nappaliba. Tölts neki rumot és nyugtasd meg. A kisasszony már jó kezekben van.
*Nem tudja, Caldorcor hajlandó lesz-e távozni, de az biztos, hogy amint végeztek, ő kizavar mindenkit, amíg megmosdatja Aenaet. Valamelyik szolgálót engedi csak maradni, hogy segítsen. Összetakarítani, tiszta ágyneműt húzni.
Leveszi a lányról a foltos, kettémetszett hálóruhát. Míg Lloslie elviszi a mosókonyhába a holmikat, Yeza letörölgeti az Úrnő vértől maszatos bőrét. Gyengéden, de alaposan.
Egészen elhűl, hogy a lány milyen sebhelyet visel a testén. Komolyakat. Ezt csak tetézi az a bizarr rúnás hegtetoválás.
Minduntalan felsejlik benne a Báró tekintete, ahogy csak mered a látványra az ajtóból. Ilyen esetekben inkább távol tartani nehéz a szeretteket, akik még a hozzáértő segítséget is félrekönyöklik olykor. De a Báró teljesen ledermedt, mint amikor egy korábban átélt sokk ismétli magát az ember szeme előtt, akár egy megállíthatatlan déja vu. Vagy a gyerek miatt lehetett? Ennyire fontos lett volna neki, hogy az elvesztése jobban leforrázta, mint hogy a jegyeséért aggódjon? Sok gondolat kering a fejében, mire mindennel elkészül. Betakarja a lányt és a vállára igazítja a haját. Résnyire nyitva hagyja az ajtót, amikor elindul, hogy szóljon a Bárónak, most már bemehet.
Ő maga megkeresi a Kancellárt, hogy váltson vele néhány szót.*
- Rendben lesz? *kérdi csendesen.* - Az Úrnő.
*Fáradtan sóhajt. A csend úgy üli meg a házat, hogy szinte nehéz benne lélegezni.*
- Kipakolom a holmimat és előkészíttetem neked a vendégszobát, Uram. *Nem tudja, hogy tervezték az éjszakát, de ebben a helyzetben megnyugtatóbbnak találná, ha a Kancellár maradna, nehogy adódjon valami komplikáció.* - Melegíttetek vizet is, ha esetleg megfürdenél. A Báró Úr biztos kölcsönad Kegyelmednek egy inget hálóruhának.
*Látszik rajta, hogy fáradt, de az is, hogy nem tudna addig leülni, míg minden el nincs rendezve.*
- Uram, amit ma tettél *fordul vissza az ajtóból* -, az messze lenyűgözőbb volt, mint puszta kézzel wargot ölni.


4073. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-25 01:49:59
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 673
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Agin//

*Úgy néz ki sikerült megegyezniük a belek kapcsán is. Trodd jól fog lakni, sőt még a szomszédoknak is tud vinni. Akár...Rel asszonynak is. Vagyis nem pont neki hanem Latlie-nek, de ő úgy tudja, hogy az a lány Rel asszonynál van abban a nagy házban a folyó partján. Erre gondolva jókedvűen bólint a férfi. Tényleg jó üzletet sikerült kötnie. Segítséget kap a vágáshoz is. Mikor a másik eltenné a tálat azért szól neki.*
-Az asztalra tessen rakni. Az lesz a vacsora. Ha kér kap.
*Rájuk, is fog férni mire öt állatot levágnak. Nehéz nap lesz ez az biztos. A pásztor tartja a birkát míg a másik megköti a kötelet aztán elkezdi nyúzni. A kérdésére, azt a választ kapja mint amire számított. A kérésre pedig elkezd magyarázni a maga egykedvűségével. A hangja meg, megáll a folyamatok közt.*
-Leszedem a bőrit. A lábánál kell megkezdeni. Az a legfontosabb, hogy jól meg legyen kezdve. Utána már könnyebb. Itt a hátánál már kézzel is húzzuk.
*Jár is a keze. Mikor a kényes részeken túljutott tényleg könnyebb.*
-Ha a bőre megvan félretesszük. Jó lesz még akármire csak ki kell készíteni. Aztán*Veszi a kezébe a kést.*pont ennyire mint mutatom, így felvágjuk a hasát. Vigyázni kell ne vágjunk a bélbe mert akkor annyi a húsnak.*Ez után szétfeszíti a vágott üreget és szakavatott módon elkezdi kivagdosni a belsőségeket.*
-Ez a szar. Ez nem kell. Aztán itt a torkát szedjük ki.*Ami a nyelőcső.*Tessen, azt a tálat hozni!*Mutat késsel a kezében az asztalon egy eddig üres fatálra. Ha a másik odaviszi elkezd abba pakolni. Tüdőt, szívet, a májjal kicsit dolgozik, hogy ügyesen megszabadítsa az epehólyagtól.*Ha még csak bárány volna ezekből lehetne jó kis töltelék neki.
*A gyomor és a belek külön mennek. Mikor ezzel a szakasszal végzett a pásztor elégedetten bólint.*
-Most jön a hús.


4072. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-24 21:47:56
 ÚJ
>Agin Nardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Trodd//

* A pásztor válaszából azt szűri le, hogy az inkább nem adná tovább a belsőségeket, és megtartaná azt magának. Ezt meg is érti, elvégre ő sem szívesen mondana le szeretett húsáról. A válaszon nem gondolkodik sokat, egyből rávágja. *
- Rendben, akkor azt tartsd meg. A húst meg viszem én.
* Jut belőlük mindkettőjüknek. Úgy gondolja, hogy igen nagyvonalú üzletet kötött a juhásszal, akinek fizet, és még hagy is neki az állat húsából. De ő ezt koránt sem bánja, inkább örül, hogy ebben is meg tudtak egyezni.
Amikor az állat vörös folyadéka a tálba ömlik, a szemét végig a véren tartja, közben a már szinte öntudatra ébredt mosolyát próbálja elnyomni. A pásztorra nem figyel, így nem tudja meg, hogy ő erről miként vélekedik, de nem is gondol rá különösebben. Miután meghallja Trodd-ot, eltűnik a mosolya, egy kis időre felpillant, majd munkához lát. Átnyújtja a pásztornak a kért kötelet, aki fel is köti azt az állat hátsó lábaira. Agin időközben egy kicsit arrébb rakja a vérrel teli tálat, még csak az hiányzik, hogy véletlenül bele lépjenek. Mikor látja, hogy Trodd a faágon áthajított kötelet húzza, odalép hozzá, és megtartja a kötelet. *
-Megpróbálom.
* A fára néz, kicsit elgondolkozik, hogy hogyan is köthetné meg, majd mikor eszébe jut a megoldás, két csomót is köt, nehogy kioldódjon. A kötél gyengébb meghúzásával ellenőrzi a kötést, nem-e túl laza. Amikor jónak véli, odapillant a pásztorra. *
- Szerintem ez megteszi.
* Mikor a juhász munkához lát, Agin figyelni kezdi a folyamatot. *
- Soha, de mindennek van egy első alkalma. Elmondanád, hogy mit csinálsz most pontosan?




4071. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-24 18:21:49
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 673
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Agin//

*Ha valaki kellően sok időt eltölt az emberektől távol és így is éli az életét az talán nem is meglepő, hogy kicsit magának való vagy öntörvényű. Trodd pedig bár nem látszik rajta, talán ő se így látja magát, de ilyen. A maga hagyományokon és nyers népi erkölcsökön alapuló szigorú szabályrendszere szerint él. Ez a magának valóság az alapja annak, hogy nem vigyorog vagy viccelődik csak azért mert mások is így tesznek. Az ő szavainak és tetteinek súlya van. Kivételes dolog, hogy viccelődjön. Hogy emiatt megbélyegzik meglehet, de nem érdekli őt. Pontosított a kérdésen amivel a másikat gondolkodóba ejtette. Mándli lehet nem értette a neki szegezett kérdést, de vidáman dugta a fejét az idegen kezébe. A visszakérdezésre Trodd egykedvűen válaszolt.*
-Hát, én szeretem őket. Ha kéri akkor megkaphatja. Amúgy megeszem én.
*Ajánlaná-e? Dehogy ajánlaná. Az árról már megbeszéltek, így meg ő jókat tudna enni azokból. Még most is vacsorára. De ha kell nem panaszkodik oda adja. Hogy lefaggyúzza-e arra rá se kérdez. Azok az úri szokások őt nem fogták meg. Hiába élt egy kicsit a városban is. Mikor pedig munka van akkor a kiskutyával összeszokottan kiterelik az adott jószágot a többi közül. Mándli dicsérését Trodd a rá jellemző szerénységgel fogadja. A következő kérdésre vállat ránt.*
-Nincs egyedül az ember.
*Közli a maga egykedvűségével miközben sétálnak a jószághoz. Akit a pásztor ugyan azzal a látszólagos kedvtelenséggel vág le mint ami végig látható volt rajta. Hogy a fiatal fintorát nem vette észre vagy csak figyelmen hagyta az nem derül ki. Ha elfolyt a jószág vizelete is akkor bólint.*
-Le lehet tenni. Tessen hozni a kötelet!
*Ha megkapja akkor az állat hátsó lábaira köti és azzal próbálja megemelni az egyik alacsonyabb ág felé.*
-Itt segítsen! Meg tudja kötni?
*Ha nem akkor csak arra kéri, meg, hogy tartsa és ő megköti. Aztán kést vesz a kezébe és megkezdi a nyúzást.*
-Csinált már ilyet?
*Kérdez rá a szerinte egyértelműre a biztonság kedvéért.*


4070. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-24 16:20:06
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1720
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsora után//

*Magánál van ugyan, de mégsem teljesen, hallja odakintről Yeza hangját, de képtelen arra, hogy érdemben reagáljon. Az előbb a bozontos hajú férfinak is csak némán tudott tátogni meg nyöszörgni, most is csak arra képes. Pedig szeretné elmondani, hogy semmi sincsen rendben, szeretne hangosan zokogni, de az sem megy. Azt is szeretné elmondani, hogy mennyire bántja Yeza kiabálása, ezzel egyidőben hálálkodna is. Keze mozdul, Yeza csuklójára fog rá, vagy legalábbis megpróbál így tenni, ha sikerül is, hát a mozdulat meglehetősen erőtlen. Még így félájultan is úgy gondolja, hogy Yeza igazán páratlan szépség, pláne ahogy a kandalló fénye hátulról megvilágítja, mint valami éteri lény. Ha hinne ilyesmiben, akkor pont ilyennek képzelné őket, tökéletes vonások, gyengéd kezek, amelyek segítenek átvészelni egy krízist, vagy ha az nem sikerülne, hát akkor átvezetik az életből a halálba. Az eszméletét nagyjából akkor veszítheti el, mikor a férfiak benyomulnak az ajtón.

//Összetört álmok//

Hogy megéri a reggelt, az valószínűleg csak a gyors és hathatós segítségnek köszönhető. Ebből Aenae persze nem sokra emlékszik, vannak ugyan ködös képek arról, hogy egy fakanál nyelével a szájában üvölt a fájdalomtól, de mivel nem nagyon válik el a valóság meg delírium, ezért nem tudja, hogy valóban megtörtént-e, meg hát mostanra már teljesen mindegy is. Ahogyan az is, hogy valóban betakargatta-e valaki, valahányszor kidugta a lábát a takaró alól, mikor melege volt.
Először csak a szempillája rebben meg, de már valószínűsíthető, hogy magához fog térni, mert légzése lassan elmélyül.
Megnyalja cserepes ajkait, szomjas. Az utolsó emlékeinek egyike is az, hogy szomjas volt. Onnantól nagyjából a rengeteg vért és Yeza haját meg kezét tudja csak felidézni. A fájdalom emléke ott van a porcikáiban, talán nem is igazán emlék, hanem még most is fáj, csak nem annyira. Nehéznek érzi a testét, a könyöke teljesen elgémberedett, de még a hátsója is, feje kótyagos. Feje alig mozdul, inkább csak a szeme sarkából néz az ágy mellett ülőre.*
- Kaphatnék egy pohár vizet?
*Hangja rekedt, közben megpróbálja feltornázni magát ülő helyzetbe, segítséggel vagy anélkül, de ez sikerül is. Nemcsak Cha'yss összetört, de Aenae maga is, egyrészt fizikailag igen meggyötörtnek érzi magát, másrészt ott az érzés: csalódást okozott.*


4069. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-24 13:35:11
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 797
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Varangyvár//
//Vacsora//

*Semmi rút vagy becstelen nincs abban, amire az igric gondol. Ez csak üzlet. És üzletben, no meg szerelemben, nincs barátság. Amúgy sem barátok a kancellárral. Van abban valami szórakoztató, ahogy ők ketten elvannak egymással, talán ez is az egyik ok, hogy a báró nem lépi meg a magában olyan szépen felvázolt lépéseket.
Csak az igazán jó barátok képesek úgy ellenni egymás társaságában, hogy egy szót sem szólnak a másikhoz, ez ugyebár nem igaz a társalgóban ülő, békésen pipázgató két férfire, most mégis így esik közöttük. A kandallóban lobogó lángokat fürkészi, belefeledkezve a remek dohány ízébe és a füst illatába, amikor Habrertus felhorkant. Észre sem vette, hogy a vén kecskét elnyomta az álom, ám csaknem utána azonnal megüti a fülét, hogy valaki a kancellárt szólongatja. Amikor a kancellár értetlenül ránéz, ő már emelkedik ültéből félretéve a pipát. Alig telik bele pár szívdobbanásba, felismeri Yeza hangját és kihallja belőle a kétségbeesést. Mire Habrertus felkel, már félúton jár az ajtó felé, hogy öles léptekkel érjen oda saját hálószobájához. Az ajtó nyitva, odabent pedig ijesztő látvány tárul elé. Aenae a padlón fekszik fejét Yeza tartja az ölében és minden csupa vér. Az igric elfehéredik, szívét jeges félelem kapja marokra.*
- Mi történt? *Kérdi, sárga pillantása orgyilkos vagy hasonló után kutat, de léptei nem viszik közelebb. Habrertus érkezése zökkenti ki döbbenetéből, ahogy a vén kecske korát meghazudtoló könyököl utat magának. Ugyan félrelökni nem tudná a nálánál termetesebb és izmosabb igricet, de simán el tud mellette menni, hogy odaérjen a padlón fekvőkhöz.
Amikor a kancellár hozzászól, már késlekedés nélkül int igent és indul is, hogy hangos szóval verje fel a szolgálókat és kiossza a feladatokat a kért dolgok gyors felkutatására, majd visszatér a szobába. Ekkorra már Yeza és Habrertus minden bizonnyal feltették az ágyra Aenaet.
Nem tud beljebb lépni, mostanra világossá vált számára, hogy mi történt. Kevesen tudják, de az igric gyermekként bordélyban dolgozott, ahol az anyja is. Nem úgy, ahogy az anyja, a serdülőkorú Cha'yss a vendégek ruháit mosta, csizmáit tisztította, páncéljait fényezte. Bár a lányok minden megtettek, hogy ne essenek teherbe, mégis megesett olykor és a vetélés sem volt ritka.
Az idő lelassul mellette. A szolgálók, Yanah és Lloslie mézbe ragadt időben futnak el mellette forróvízzel, gyolcsokkal, pálinkával a kezükben. Minden olyan hihetetlen. Nem sokkal ezelőtt még mindene megvolt. Szerető jegyes, aki a gyermekét hordta a szíve alatt, biztonság és most minden összeomlott.*

//Összetört álmok//

*Valószínűleg Habrertusnak köszönheti Aenae életét. Most már semmiképp nem teheti el láb alól. Ennyi betyárbecsület belé is szorult. Mindent megtett azért, hogy Aenae állapota javuljon, senki más nem számított számára, aranyat és senkit sem kímélt, ha róla volt szó, bár valószínűsíthető, hogy a kancellártól mindent megkapott, hogy mindez megtörténhessen.
Aenae ágya mellett ül, figyeli minden rezdülését. Összetört, ez nem kétséges. Alig hitte el, hogy képes szeretni, hogy képes megosztani az életét egy nővel, akitől gyermeke születik, akinek egyszer átadhatja mindazt a birodalmat, amit felépített, ám most mindez semmivé lett. Fel kell ezt dolgoznia, rendbe kell tennie magában mindent.*


4068. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-21 15:27:05
 ÚJ
>Agin Nardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Trodd//

* Amikor Trodd egy komoly bólintással letudja Agin viccesnek hitt kérdését, a mosolya csak egy kicsit kopik meg. Ő mindig is vidám és jókedvű próbált lenni, akármilyen helyzetben is volt. Csupán élete legrosszabb pillanatában nem tudott mosolyogni, de arra próbál nem gondolni, hiszen már nem több, mint egy rossz emlék. A nevelője is mindig azt mondta, hogy nincs amiért szomorkodni, ugyanis, ha az ember meghal, akkor már inkább vidám legyen, mintsem szomorú. A pontosított kérdésre Agin elgondolkozik, kissé elhúzza a száját. *
- A bele vagy a vére? Hm, még sosem kóstoltam. Mit gondolsz, finomak? Ajánlod? Na és te mit gondolsz?
* Az utolsó kérdést már Mándlinak szól. Lehajol hozzá, és megsimogatja a fejét. Nem igazán ért ő ehhez, még sohasem vágott állatot, és még sohasem kellett a húsrészek és a belek között válogatnia. Gyermekként persze volt már a piacon, de ott csak elég volt annyit mondani, hogy húst akar, és adták is már neki a szokásosat, hiszen ott ismerték őt, és a nevelőjét is. Itt viszont ő dönt arról, hogy mit kér és mit nem. *
- Az. De gondolom nem csak ebben. A magány ellen is jó, nem igaz?
* Mikor a pásztor odasétál az állathoz, és felveszi a farönköt, tudja mi következik. Végig nézi, ahogy az üzlettársa dolgozik. *
~ Elég gyakran csinálhat ilyent. ~
* Miután megtörténik az ütés, közelebb sétál a fához, közben a szemét nem veszi le az állatról. Nem tudja, hogy kéne-e érezzen valamiféle szánalmat vagy sajnálatot az állat iránt, ő nem érez ilyesmit. Trodd utasítására felveszi a nagyobb tálat, majd leguggol az állat mellé. Miután megtörténik a vágás, odatartja a tálat a vörös folyadéknak. A vér látványára egy röpke pillanatra emlékek törnek fel benne, az egyik elég friss. Ezek viszont tényleg csak egy röpke pillanatig tartanak. Miközben az állat kiömlő vére a tálba folyik, Agin száján egy apró mosoly jelenik meg. Hirtelen rájött a mosolyoghatnék, amit meg próbál visszatartani, kevesebb sikerrel, így pedig úgy nézhet ki, mint aki grimaszolna. A tálat a jószág nyakánál tartja addig, amíg úgy látja, hogy már nem folyik több vér, vagy amíg a pásztor nem szól, hogy elég lesz. *


4067. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-21 13:09:00
 ÚJ
>Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 840
OOC üzenetek: 35

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsora után//

*A jó kancellárnak szerencsére fogalma sincs róla, hogy milyen rút és becstelen gondolatok kergetőznek a báró fejében. Akkor biztos találna valami ürügyet, hogy távozzon. Például haladéktalanul át kell néznie reggelre a kalácsfalvai pajták regiszterét, tekintettel a hagyományos pajtatáncok hatására az építményekre. Vagy bármi. Így viszont érzékeny búcsút vesznek a ház úrnőjétől, és a társalgás mintegy varázsütésre abbamarad. A máskor bőbeszédűnek ismert kancellár pedig annyira el van pilledve a vacsora, de főleg a benyakalt bor mennyiségétől, hogy nem nagyon forszírozza a dolgot. Neki most az is tökéletesen megfelel, hogy kényelmesen ülve pöfékelhet a pipájából, élvezve a pácolt dohánylevelek kellemes aromáját. Még átfut a fején a gondolat, hogy talán a bárónál kéne rendelni utánpótlást pipadohányból; biztosan fel tud hajtani valami igazi különlegességet. Mert amit a legutóbb vett a piacon annak olyan íze volt, mintha szamárvizeletben érlelték volna. Talán így is történt. Egyelőre viszont csak járatja körbe tekintetét a helyiségben és bosszankodva állapítja meg, hogy a wegtoreni gyüttmentnek és a fruskának bizony van ízlése. Talán el is gondolkodna rajta, hogy miért kell ezen füstölögnie, de az egész miliő - bár csak nyomokban emlékeztet rá - egy másik szobát juttat eszébe. Az persze sokkal inkább túl volt zsúfolva mindenféle túlburjánzó faragványokkal terhes bútorokkal. A sötételfek ízlése szerint. Hubi kicsit el is mosolyodik a csibukra harapva. Az bizony jó régen volt már. Aenae kósza gondolat sem volt még, de a báró is csak az anyja szoknyája körül sertepertélt akkoriban. Ha egyáltalán. És persze a kancellár sem volt még kancellár akkoriban. Se szakáll, se bajusz, tíz ujj és olyan kedvesen naiv modor, hogy akik most ismerik, el sem hinnék. Fiatal volt, elégedett a világgal és bármit megadna érte, ha megint ott lehetne. Furcsa módon ott is van. Vele szemben egy hószín hajú férfi áll, mellette, a báró helyén egy szintén fehér hajú asszony ül. Hubi csodálkozik is, hogy őt hellyel kínálták, hiszen csak jelenteni jött be. De hát a nő nemcsak a fotelben, hanem az ágyában is kínálta már hellyel, talán ez lehet az ok? Akárhogy is, alig várja, hogy a férj távozzon végre. Erre hamarosan sor is kerül, de alig fordul bazsalyogva a mellette ülő felé, amikor kintről hangokat hall. Valaki az úrnőt szólítja. Ilyen az ő szerencséje! De mivel a nő nem mozdul az akkor még nem kancellár fiatalember sem törődik vele. Aztán, talán hangosabban, hallja a nevét. Ekkor már bosszúsan felhorkan. Erre pedig felébred.
Pár pillanatig bambán mered maga elé, azt sem tudja, hogy hol van. Annyira valóságos volt az álom. Elhúzza a száját, akkor veszi észre, hogy a pipa még mindig ott lóg. Most már felébred, sóhajt egyet. Ekkor pedig még egyszer hallja a nevét. Kétségbeesett kiáltásnak tűnik. Zavart ijedtséggel kapja a fejét a báró felé, és most már összeáll a kép. Az az úrnő, nem az akit álmában látott. Viszont valami baj lehet. Kikapja a szájából a pipát és ugrik, ami az ő esetében aránylag gyors feltápászkodást jelent. Valószínű, hogy báró meg tudja előzni, de ott trappol a nyomában, egészen Aenae hálószobájáig. Amit ott lát, az valóban ijesztő. Yeza a földön kuporog, ölében tartva a ház úrnőjét aki ruhájának alsó fele vértől vöröslik. Hubi igazi gyógyítóként nem vetemedne arra, hogy megalapozottság nélkül állítson fel diagnózist, de az ennyiből is erősen sejthető, hogy valami női problémáról lehet szó. Ha kell, utat könyököl magának a bárón keresztül és az ájult Aenae mellé guggol.*
- Báró uram! *néz fel* Hozass annyi tiszta gyolcsot amennyi csak van a háznál, és forró vizet! Tiszta alkoholra is szükség lesz, de legalább valami méregerős pálinkára. És egy éles késre.
*Sokkal egyszerűbb lett volna, ha a Vashegyen történik mindez, az ispotály jól felszerelt. De itt... maximalista énje berzenkedik a körülmények ellen, de jól tudja, hogy abból kell főznie ami rendelkezésre áll. Ami már csak azért sem szívderítő gondolat, mert ha Aenae a kezei között tér meg őseihez, akkor szorult helyzetbe kerülhet. És mintha már történt volna hasonló. Sok, sok évvel ezelőtt, amikor a Vashegyre érkezett régi cimborája, az akkori kancellár hívására. Achim holttestét történetesen ő találta meg, és voltak hangok amik azt firtatták, hogy vajon mennyi köze lehetett hozzá? Gyorsan megtapintja a nyaki eret, lüktet. Az ájult úrnő orrához hajol, fülel. Ha halkan, gyengén is, de lélegzik. Eddig jó.*
- Segíts feltennem az ágyra!
*Ez már Yezának szól. Hubi Aenae hóna alá nyúl és ha a vörös megfogja a lány lábait, fel is tehetik az ágyra. Azzal az ékszernek beillő, cicomás tőrrel ami az oldalán függ nem kezdhetne itt semmit. Legfeljebb arra jó, hogy levágja vele Aenae-ról a hálóinget. Arra viszont tökéletesen megteszi. Összeszorítja a száját. Ez a rengeteg vér tulajdonképpen csak egy dologra utalhat. Akkor pedig a báró akkor is lesújtott lesz, ha a szerelmét meg is menti.*
- Arra kérlek, hogy ha meghozzák mindazt amit kértem, maradj itt! *néz a vörösre* Segítségre lesz szükségem.
*A báró ebben a kérdésben eszébe sem jut. Hiszen férfiember. Semmi keresnivalója nem lenne itt, ebben a helyzetben.
És ami szinte csodálatos, a bor mámora szinte teljesen kiszellőzött a fejéből. Talán az ijedtség, talán a kötelesség miatt. Esetleg mindkettő hatására.*

A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.21 13:10:37


4066. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-19 01:01:22
 ÚJ
>Trodd Molound avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 673
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Agin//

*A kiskutya könnyen tud barátkozni. Ami, meglepő ahhoz képest, hogy eddigi élete nagy részében kettesben a pásztorral volt és főként akkor látott idegeneket ha a városban jártak. Ami nem volt gyakran. Mikor kezdődik a munka akkor a kipakolást hamar megoldják. A másik viccelődésére a pásztornak egy arcizma se rándul. Bólint egyet igazolandó, hogy a a gyapjú tényleg nem olyan finom majd pontosít a kérdésen.*
-A bele vagy a vére kéne magának?
*Nem zavarja amúgy őt a viccelődés. Csak ő nem olyan fajta. Ritka ha Trodd úgy elengedi magát. Általában ugyan azzal az egykedvű ábrázatával lehet látni mindig. Ez van rajta akkor is mikor a birkát kiterelik Mándlival a többi közül. Nem egyszerű dolog egy jószágot a leválasztani a nyájról az igaz. A fiatal szavaira bólint és szerényen válaszol.*
-Segítség.
*Menne egyedül is. Jó ideig egyedül végezte a dolgát és meg tudta oldani. De kár lenne tagadni, hogy a kiskutya minőségi javulást hozott az életébe. Pusztán az intései nyomán tereli a jószágot ahhoz a fához aminél előkészítettek mindent majd kellően eltávolodik tőle, hogy megálljon. Trodd kimérten sétál oda a jószághoz. Közben felvesz az egyik kezébe egy rönk fát. Mikor odaért az állathoz, megfogja a szarvánál és nem túl finoman lecsap rá a füle mögött. Ha ez megtette a hatását arrább dobja a fát, kézbe veszi az asztalról a kést és a rá jellemző tömörséggel közli a folytatást.*
-A nagyobbik tálat tessen tartani a vérnek.
*Aztán ha úgy látja, hogy a fiú készen van vágja is el a jószág nyakát. Úgy ahogy kell. Nem annyira mélyen, hogy fuldokoljon. A vérrel menjen ki belőle az élet, de ne szenvedjen többet mint kell. Közben fogja a szarvát továbbra is, hogy feltartsa és nehogy magához térve megvaduljon véletlenül. Meg egy egykedvű "No!"-val rászól a kíváncsiskodó kiskutyára, aki megérezte a vér szagát.*


4065. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-18 21:33:37
 ÚJ
>Agin Nardan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Trodd//

* Úgy tűnik, hogy Mándli és Agin szoros barátságot kötött. Amikor a kutya a hasát mutogatva a hátára fekszik, Agin felnevet, és tovább folytatja a kutyasimogatást, és a vele való játékot. Miután pedig Agin a fához ér a megfelelő eszközökkel és szerszámokkal, visszafordul, hogy segítsen Trodd-nak az asztallal, de rögtön meggondolja magát, mikor látja, hogy a pásztor egyedül is elbír vele. Hamar felpakolják a dolgokat az asztalra, közben a másik által feltett kérdésre Agin felpillant rá. *
- Persze, én azt szeretem, és tudtommal abból van a legtöbb. Bár mondjuk még nem kóstoltam a gyapjút, de nem hiszem, hogy finomabb lenne a húsnál.
* Felnevet, próbál egy kis humort és vidámságot belecsempészni a munkába. A következő feladatára bólint egyet, majd követi a pásztort a karámhoz. Sosem látott még ilyesmit, így nem igazán tudja, hogy most mi a teendő, legalábbis a kapunyitáson kívül. Aztán mikor a férfi és kutyája nekifognak elválasztani a jószágot a többitől, felhúzza a szemöldökét. *
~ Azt a mindenét! Ezek aztán értik el a dolgukat. ~
* Persze tudja, hogy a pásztor nem először csinál ilyesmit, de mégis meglepődik azon, hogy Mándli mennyire érti a dolgát, és milyen szófogadóan követi Trodd parancsait. Akárcsak ő maga, hiszen a pásztor utasítására kinyitja a kaput, ezzel kiengedve a két állatot, majd, ha a férfi is kijött, akkor becsukja a kaput, nehogy a többi is kijöjjön. *
- Nem semmi. Még szerencse, hogy itt van Mándli.
* Miközben várja a következő utasításokat, a két állatot figyeli. *




4064. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-17 16:44:01
 ÚJ
>Yagnar Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsora után//

*Érzi. Őseik Szelleme ma éjjel közöttük jár. Titkos és erős, életet nem kímélő.
Úgy kavarognak körötte az álomképek, hogy csak nehezen tudja megállapítani, melyik tartozik őhozzá. Mert nem, nem mind az övé. Botladozva indul el az emlékek rengetegében. Dobokat hall. Hol elhalkulnak, hol észveszejtően dübörögnek. Nem csak emlékek ezek, de érzések is. Úgy keríti hatalmába őt egyszer a gyász és a fájdalom, máskor a jókedv és a béke, mintha az érzések áradata darabokra kívánná tépni szellemtestét.
Lovasok vágtatnak el mellette hangosan kurjongatva. Zászló egy sem lobog nyomukban, de ráismer tulajdon véreire. Ősapái hasonmásaira. A patájukról felverődő por azonban le sem pereg, már egy sárga szemű leány néz vele farkasszemet, kezében kisdedet ringatva. Tekintete elszánt, arca pedig keményebb, mint a legnemesebb acél.
Nem tudná megállapítani, meddig fojtogatják a lázálomszerű emlékképek. Végtelen hosszúnak tűnnek a látomások, s tudja, hiába csukná be szemeit, hiába tapasztaná tenyereit füleire.
Egy tagbaszakadt, szakállas férfi magasodik előtte. A távoli dobok egyre s egyre hangosabban dübörögnek körülöttük, miközben a hatalmas alak felé nyújtja kardját, fogást kínálva annak markolatán. Kinyújtja kezét, ám mielőtt elérné a kardot, a látomás porrá lesz.
Sötétségben ébred és rögtön érzi, nem csak ő riadt fel ezen az éjjelen. A vér sajátos ízét érzi szájában. Csak egy pillantás erejéig láthatja a vértől csatakos, fiatal úrnőt, s a szobába belépő, segítségért kiáltó rőthajút.
Nagyot sóhajt, szinte lelkét is kileheli belé. A vért csak vérrel lehet megfizetni, a leány pedig most megváltotta árát.
A jeges karmok magukkal rángatják, s tudja, a lánc, mi eddig idekötötte, most elszakadni látszik. Egy mezőn áll már. Éjszaka van ugyan, de a hold és a csillagok megvilágítják a világot. Ő pedig farkasszemet néz azzal a törékeny kis lélekkel. Rövidesen pedig azt is megtapasztalja, milyen érzés az apróság bőrébe bújni.
Ordítana, ha tudna, miközben lelke ismét felszabadul. Miféle játékot űznek vele az istenek? Mennyi próbát álljon ki hozzá, hogy kegyüket elnyerje?! Nem volt méltó rá, hogy Csarnokaikba lépjen, s arra sem, hogy két lábon járjon?! Legszívesebben szétszaggatná a világot maga körül. Egy gondolat viszont hamar visszarángatja a valóságba. Legyen bármily csekélyke élet, egy tharg ma kilehelte lelkét. A vér íze visszaköltözik ajkai közé, ő pedig tovább áll. A Kikötői Erdőséget célozza meg; ugyan, hol máshol lelne megfelelő gazdatestre? Tudja, hogy mit kell tennie.*

A hozzászólás írója (Yagnar Rhagodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.11.17 16:44:24


4063. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-16 22:45:21
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 949
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//Synmira//

*A válaszra biccent, közben pedig eligazgatja vállán a zsákja pántjait. Akkor hát Arthenior az első állomás...*
- Ha az istened engedi, taníthatok. - *Jegyzi meg azért, nem ismerve a másik korlátait. És igyekszik a lehető legsemlegesebben fogalmazni, hogy saját ellenszenve az istenek felé ne legyen nyilvánvaló.
Hamarosan pedig már a fehér kavicsos ösvényt taposhatják, maguk mögött hagyva Synmirát.
Az elf szavaira meg a tapsra fölpillant, majd meglepődik, mikor a férfi zsákja zenélni kezd.*
- A kupa? - *Kérdi, de feltételezi, hogy helyesen gondolja. Közben meg lépteit kezdi a ritmushoz igazítani, részben önkéntelenül, részben önmagát szórakoztatva. Tényleg szereti a zenét.
Az első néhány percben el is van ezzel, csak később szólal meg.*
- Tényleg, szeretném, ha majd megvizsgálnál valamit. Talán egy szakrális mágus többet is megtudhat róla... Egy kardról van szó, amit... elátkoztak? Megszálltak? A gondjaimra bízták, hátha úgy nem okoz több gondot a gazdájának.


4062. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-16 20:50:28
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*Krestvir szavaira csak bugón hümment egyet és persze elmosolyodik az orra alatt, majd átadja magát a pihentető alvásnak.*

//napváltás//

*Talán sosem volt ilyen kipihent az elmúlt negyven esztendőben mind most, és fogalma sincs, hogy valamiféle isteni csoda állhat a háttérben, vagy magának Krestvir kis varázskuckójának a mágiája lehet az oka. Mindenesetre roppant frissen ébred, nyújtózik kicsit, tornázik is -mert bizony szokott ám- aztán összepakolja a holmijaiit ő maga is. Harap is, elszórakozik Kilencediken csak úgy jókedélyűen, majd a lány kérdésére igencsak meglepődik, és látszik is rajta, hogy kicsit elszégyelli magát.*
-Sajnos nem vagyok tudója efféle mágiának. Artheniorban, kérlek. Ott is van piac, majd eszünk egy finom lepényt.
*Majd mintha a szomorúsága kissé jobb szájízre fordulna, ahogy ő a maga részéről batyujával a hátán már indulásra készen áll.*
-De tudok talpalávalót szolgáltatni.
*Azzal finoman tapsol is egyet, s a hátizsákjából, a tegnap este Krestvir által is megcsodált varázskupa igényes hangerővel kellemes, ritmusos dallamot kezd el "játszani", ami pont jó lehet arra, hogy ezen a gyönyörűséges napon nekiinduljanak.*


4061. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-16 18:59:08
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 949
OOC üzenetek: 44

Játékstílus: Vakmerő

//Synmira//
//Kresi és manója, meg a vándorló szakáll//

*Bólintással felel a köszönetmondásra, majd pedig figyeli az elfet, ahogy elnyúlik az ágyon. Kényelmesnek tűnik, szinte saját végtagjaiban érzi az ellazulást és hívogatja a látvány, hogy kövesse a férfi példáját.
Így is tesz. Bebújik a takaró alá, majd egy nagy nyújtózkodást követően az oldalára fordul, apróra összehúzva magát.*
- Jó éjszakát! - *Válaszol, közben pedig az álmosság mellett valami meghitt érzés is megkörnyékezi, amit úgy véli, valahogyan ki kellene fejeznie, hogy hálája nyilvánvaló legyen.*
- Örülök... köszönöm, hogy itt vagy. - *Mondja halkan, már álmatagon.
Majd ha egyéb nem történik, egész gyorsan bele is süpped a pihentető álomba.*

//Napváltás//

*Másnap varázslatosan kipihenten és frissen ébred. Miután a tegnap este maradékából megreggeliznek és Kilencedik is kiszórakozta magát a "hajlékban", kezdődhet a pakolás. Mindent, amiről úgy véli, hogy nincs szüksége a keze ügyében, azt a hajlékban helyezi el, esetlegesen Valuryen egy-két holmiját is, majd a mágikus szobát ismét szőnyeggé alakítja és a zsákja tetejébe kötözi, áttekerve egy lepedővel.*
- Megállunk a piacon? Vagy majd Artheniorban? - *Kérdi, ha már a kijárat felé igyekeznek. Elég rég volt már, hogy lábon kellett megtennie az utat a Toronyba, de most Valuryen miatt mégis vissza kell térnie a bevált módszerhez. Hacsak...*
- Tudsz esetleg valami varázslatot, amivel gyorsan ott lehetsz a toronynál? - *Kérdezi meg a biztonság kedvéért, nehogy a célnál derüljön ki, hogy a férfinek is csak egy igébe került volna az út.*


4060. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-16 17:48:50
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 736
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Varangyvár//
//Vacsora//

*Nem visszakozna a kereskedőkkel kapcsolatos véleményétől, és nem is teszi, de tudja, hogy mit kíván meg a diplomácia, szóval eszerint maszatolja édeskés magasztalással a lényegi részében sértetlenül hagyott állítást.
Amikor a Kancellár saját bevallásával besorol mellé az égi hatalmak meggondolatlan emlegetésében, Yeza rá mosolyog. Elítélt tanokat valló titkos társaságok tagjai kacsintanak így egymásra társadalmi események forgatagában. Ezek után mi sem kevesebb, mint hogy azt a kancellári kezet finoman lejjebb igazítja a válláról, mikor az oly sokszor korára hivatkozó férfiút a másik helyiségbe kíséri. Való igaz, a vállán talán több támaszt találhatna, de Habrertus nem is igazán nehezedik rá. Így viszont okafogyottá is válik. A derekánál kicsit lejjebb, a csípőjére invitált fogódzó talán intimebb az illem szempontjából, de a vállán átkarolás meg inkább részeg matrózok komaságba kapaszkodó andalgását idézi.
Nem csak ő, de Aenai is kimenti magát, de ő a maga részéről zárja is az estét. Yeza nincs ilyen kiváltságos helyzetben, de nem is akarna még visszavonulni. Végre kicsit a tűz közelében érzi magát. Így viszont, hogy a két férfi kettesben marad a rummal és a dohánnyal, valahogy modortalanságnak érezné túl hamar visszatérni a körükbe. Ki tudja, milyen megbeszélnivalójuk van. Caldorcor talán nem bánná, ha jelen lenne, de ugyebár az ilyesmit sose lehet biztosra tudni, a Kancellár azonban sok tekintetben régivágású férfiú. Hagy hát nekik időt a vörös, hogy diskuráljanak.
A kinti hűvös, friss levegő eszébe juttat valamit, amire már sort keríthetett volna, de az elmúlt időben annyi minden történt, hogy mindig valami hátrébb könyökölte a sorban. A háznéptől tollat, kalamárist és papírt kér, aztán a szobájába tér vissza először. Papírra veti sorait a szebbik írását elővéve, aztán gondosan összehajtja a papirost és zsebre teszi, hogy ha alkalom adódna, megkönnyítse a dolgát.
Egy kicsit felfrissíti és rendbe szedi magát, mielőtt visszaindulna. Már épp magára öltené a bájos mosolyt, amikor valami puffan. A háló felől jön a hang, Yeza pedig az ajtóhoz megy, hogy füleljen egy kicsit.*
- Úrnő? *kérdi nem túl hangosan és kissé bizonytalanul, de hamar felsejlik benne, amikor a lány falfehéren összeesett a minap.* - Minden rendben? *kopogtat be, aztán fülel. Valami halk nyöszörgésféle szűrődik ki, amire már a vörös is ráfog a kilincsre. Benyit és mindjárt kiált is, ahogy meglátja a földön fekvőt és a véres hálóruhát.*
- Segítsetek! Az Úrnő! Gyorsan! Habrertus Uram!! *Ez utóbbit ha lehet még hangosabbra ereszti, mint a többit, hiszen emlékszik, hogy a Kancellár még ott a fogadóban említette, hogy ért az orvosláshoz. Yeza teljességgel tanácstalan a helyzetben. Még ha sebesülésről lenne szó, de így? Annyit tesz ösztönösen, hogy letérdel a tharg lányhoz és a fejét az ölébe emeli. Ha tudja, megfogja a kezét is és finoman paskolgatni kezdi az arcát.*
- Habrertus Uram!


4059. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-16 11:24:08
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 314
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Vacsora után//

* A vacsora véget ért és az éjszakával valami más is. Tragédia, ez talán a legjobb szó rá. A fájdalom legtöbbször még csak most fog kezdődni és borzasztóan hosszú ideig tart, de ez most a történet szempontjából nem lényeges. A kisded távozása megbolygatott valamit, amit leginkább Yagnar érez meg. Mintha jeges karmok tépnék ki őt, hogy elrángassák valahova máshova. A szobában lévők egy leheletnyi megkönnyebbülést érezhetnek, de csupán ennyit. Van most nekik egyéb bajuk is. Yagnar elméjében emlékképek kezdenek el pörögni sebesen. Nem csak sajátjait éli meg, őseivel vadászik, mulat és harcol. Végtelen utazásokat, örömöket és fájdalmakat él át, aztán hirtelen feketeség. Nem tudni mennyi ideig tart ez, de talán mégse lehet olyan sok, mert amikor megébred még sötét van. Bizony megébred, de most nincs senkihez és semmihez hozzákötve. Egy üres mezőn ácsorog, vagy inkább lebeg? Teste még mindig anyagtalan, de lelke csurig van. Küldetése van, amit eddig még nem tett meg. Ölnie kell! Méltó ellenfélre van szüksége, hogy bizonyíthasson az Alvó Istennek. Érzi, hogy ehhez eszközt is kapott, amit rögtön ki is próbálhat. Egy mezei pocok mászik elő üregéből tompán neszelve, majd aztán Yagnarra pillant. Egyértelműen látszik rajta, hogy látja és tisztában van a jelenlétével, de mielőtt elmenekülhetne Yagnar akaratlanul is megszállja a gyenge lény testét. Egy szempillantás alatt magévá teszi a testet, de most más történik, nem az, mint korábban. A test engedelmeskedik neki maradéktalanul. Érzi a szagokat, hallja a neszeket, még a gyűjtögetési kényszerét is. Megismeri ennek a kis testnek az erősségeit és gyengeségeit, de ez az erő még túl friss. Amilyen gyorsan önkéntelenül is megszállta a kis állatott, olyan gyorsan lökődik ki belőle. Újra a mező fölött lebeg a pocok üreg felett, de az állatnak már se híre, se hamva. Csak ő van és a késő őszi éjszaka.*


4058. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-15 20:50:13
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1720
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Vacsora után//

*Habrertus nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy udvariaskodhasson, Aenae meg látja a mozdulatban, hogy kancellárunk kissé be van csiccsenve és csak remélni tudja, hogy nem borul fel, mert akkor szemérmetlen és illetlen módon kiröhögné. Ilyesmi nem történik végül, úgyhogy Aenae visszavonulhat a hálószobájába, hogy aztán az ilyenkor elvégzendő rituálékat követően nyugovóra térjen. Kimerült, hamar elalszik, Cha'yss párnáját magához ölelve.

Szüksége van pár pillanatra ahhoz, hogy megébredjen, még annak ellenére is, hogy a vállát rázzák és egy női hang szólongatja.
Nyafogós hangon motyog valamit, nehezen engedi el az álmot, ami csodák csodájára most egészen pihentető volt. Oldalra pillant, de az ágy másik fele üres, meg sem próbálja kitalálni, hogy Cha'yss felkelt-e már, vagy esetleg még le sem feküdt?
Nagyon korán lehet, nehezen tér magához, mert mire kettőt pislant már az ágybaldachin oszlopának támaszkodva áll és azon vitatkozik, hogy túl szoros a fűző. Anyja a vékony derék mellett érvel, Aenae meg amellett, hogy már úgyis összeházasodnak, akkor nem mindegy? Hiszen az ég szerelmére, közös ágyban alszanak! De anyja csak dohog, Aenae tegye össze a két kezét, hogy egyáltalán hajlandó valaki elvenni, ebben az esetben meg az a minimum, hogy a lehető legjobb formába hozza magát! A haja vége is hogy néz ki?! És hogy eshetett meg az a szörnyűség, hogy a nap megkapta az arcát?! A következő pillanatban Aenae azon nyüszög, hogy arcát és kezeit - illetve minden olyan részét, ami a ruhából kilátszik - dörzsölik citrommal, hogy újra fehér legyen a bőre. Hamar feladja az ellenállást, csak a szemét forgatja, mikor megkapja a parasztlány jelzőt a haja és napbarnított arca miatt, meg különben is milyen szégyentelen dolog együtt élni egy férfival ilyen módon. Felesleges lenne, ha Aenae ismételné önmagát, meg valahogy a légvétel fontosabbnak tűnik, mint a folyamatos vita az anyjával. Nincs kifogása a gyöngysor ellen sem, amit a nyakába aggat, jobban mondva kifogása az van, de jobbnak látja, ha csendben marad, egyetlen dolog van csak amiből nem enged: nem fogja levenni a nyakából a hosszú láncon viselt mithrillgyűrűt, azt meg egyenesen kikéri magának, hogy anyja megjegyzést tegyen az ékszerre - még akkor is, ha neki sem tetszik -, hiszen annak jelentős érzelmi értéke van.
Kislányként persze elképzelte az esküvőjét, mindig úgy gondolta, hogy majd nagy dínom-dánom lesz, felcicomázott hintó viszi a templomba és akkora lesz a szoknyája meg az uszálya, hogy más be sem fér a kocsiba. Felnőttként persze már sosem vágyott ilyenre, sőt, de Cha'yss akarja, hát akkor csinálják. Bőven megfelel neki az egyszerű hintó is, az egyszerű ruha, de anyja nem tudott lemondani az Aenae szerint túlságos csicsás frizuráról, ami egy dolog, hogy csicsás, de az egyik nagy műgonddal beállított csiga pont a látóterében ugrál. Ezen a ponton már határozottan ráébedt arra, hogy annyira kivonta magát az egész szervezésből, hogy teljes meglepetésnként éri, hogy Arthenior temploma előtt szállnak ki a hintóból. Anyja persze most sem bírja ki, hogy ne zsizsegjen, muszáj körbejárnia Aenaet, hogy eligazgassa a ruháját, hogy minden ránc teljesen kisimuljon és az összkép tökéletessé váljon. Az az apróság, hogy Aenae lassan megfullad a fűző szorításában, teljesen hidegen hagyja.
Több vendégre számított, de könnyedén kiegyezik ezzel a pár lézengővel. Laor, mielőtt elindulnának, elejt egy bókot, mire Aenae elvörösödik, anyja bezzeg büszkén mondja a háttérben, hogy ő lánya aztán nem megy férjhez slamposan, ezért aztán nyilvánvaló, hogy csinos és bezzeg a hajával mennyit kellett bíbelődni, hogy ne egy vidéki fruska benyomását keltse. Laor és Aenae csak cinkosan összemosolyognak, de aztán Aenae sürgetésbe kezd, szeretne túlesni a dolgon, elsősorban azért, hogy megszabaduljon a fűzőtől.
A templom félhomályos, mint mindig, násznép pedig alig. Nagyon meg kell majd hálálnia Cha'yssnak, hogy szem előtt tartotta azt is, hogy Aenae nem szeret szerepelni. Azért jó, hogy kapaszkodhat Laor karjába, remeg ugyanis és azon is gondolkodik, hogy esetleg sarkon fordul és elrohan. Más menyasszonyok talán a násznépre tekintgetnének, fürdőznének a figyelemben, de Aenae jellemzően a nagy semmibe bámul, próbálja a félhomályon túl kivenni Cha'yss alakját az oltárnál.
Mikor megérzi a felkarján a szorítást, akkor már tudja, hogy valami nagyon nagy baj van. Laorra kapja a tekintetét, de nem Laor az, aki szorongatja a karját, hanem egy teljesen ismeretlen, rosszarcú és meglehetősen nagyra nőtt fickó. Aenae megtorpanna, de a férfi kíméletlenül rántja magával és fel sem veszi, hogy Aenae próbálja kicsavarni markából a karját és mikor ez nem megy egyszerűen, akkor ököllel kezdi csépelni. Aenae kicsi, a fickó nagy és láthatóan erős is, mert hang és nehézség nélkül vonszolja az oltárhoz, ami előtt nem Cha'yss áll. A kajánul vigyorgó Terwy Burghre negédes hangon szólítja “szerelmem”-nek, Aenaet meg elfogja a hányinger, képtelen levenni a tekintetét a férfi szájából kivillanó fekete fogsorról. Ebben a pillanatban a fűző egészen hasznosnak bizonyul, nem tud miatta mélyeket lélegezni, bár ettől nem lesz kevésbé visszataszító a férfi szájszaga. Hátrahőkölne, de a nagydarabtól nem tud, ráadásul újra vonszolni kezdik, mikor Terwy Burghre nászajándékról kezd beszélni. Nem mennek messzire az oltártól, csupán kicsit előrébb, a padsorok közé. A nagydarab mindkét karját fogja már, int egyet, mire két újabb rosszarcú figura tűnik fel, egy harmadik férfit vonszolnak, amaz eszméletlen lehet, de az is lehet, hogy halott: feje előre bukik a mellkasára, nem igazán ad életjelet. Aenae ugyan leginkább csak a tarkóját látja, de rögtön felismeri, hiába a megtépázott, mocskos ruha és a vértől összetapadt haj. Valószínűleg készülhettek a reakciójára, mert a nagydarab csak még erősebben szorítja és Aenae minél kétségbeesettebben próbál szabadulni, annál jobban ráfonódik a vasmarok. Terwy gonoszul mosolyog, az eszméletlen férfi bordái közé rúg, aki nyögéssel válaszol erre.
Hosszas monológ következik arról, hogy Aenae mennyire megbántotta őt az elutasítással, meg a szökéssel, de főleg azzal, hogy szétrakta a lábait egy másik férfinak. Itt közbeveti az egyik fogdmegnek, hogy tán nem kellett volna eszméletlenre verni. Aenae ezalatt folyamatosan vergődik, próbál szabadulni, még az első fülcsengető pofon után is, amit Terwy kioszt neki. A férfi vigyora teljesen ellentmond szavainak, amikkel azt ecseteli, hogy mennyire fáj ez neki, de Aenae nagyon buta lány és nagyon lassan tanul, de az első lecke a legfontosabb és azt kell a legjobban megtanulni. A második pofont, akkor kapja, mikor a férfi felé rúg, majd megpróbálja leköpni. Nehéz elhinni, de a Terwy mosolya még gonoszabbá válik, látszik rajta, kiváló ötlete támadt: az eszméletlen férfi újabb rúgást kap a bordái közé. Ez nagyobb arculcsapás Aenaenek, mint mikor őt ütötte. Rögtön megdermed, minden harciasság lefoszlik róla, szabadkozik, hogy megtanulja a leckét, csak hagyjanak fel az eszméletlen Cha'yss rugdosásával és engedjék el.
Újabb ember kapcsolódik be a beszélgetésbe, Bjok, Terwy fia. Aenae vállára markolva megjegyzi, hogy nem kérte Aenae elég szépen, hogy engedjék el a szeretőjét, míg beszél nyomja a lányt lefelé, hogy térdre kényszerítse, negédesen azt is megkérdezi, hogy vajon a “wegtoreni fattyú” megtanulta-e a leckét? Apa és fia egyetértenek abban, hogy valószínűleg a férfi sem figyelt eléggé, ha úgy tett volna, akkor nem nyúlna ahhoz, ami másé.
A térdelő testhelyzetből Terwy rántja fel Aenaet, ráadásul a torkát szorongatva, a lány mind a tíz körme a férfi csuklójába mar, próbál levegőhöz jutni. Szeme sarkából látja, hogy Bjok Cha'yss hajába markolva húzza ki a fejét a vállai közül, szinte gyengéden pofozgatja, hogy eszméletére térjen. Az egész jelenet olyan, mintha tökéletesen megkoregrafálták volna, a fogdmegek csöndben, rezzenéstelen arccal fogják az áldozatokat, valószínűleg nem most először látják, hogy apa és fia élvezettel kínoz valakit, valakiket. Mikor Cha'yss eszmél, akkor Terwy is odébb lép, épp csak annyira, hogy ne takarja előle Aenaet, akit továbbra is fojtogat és aki már csak véreres szemekkel hörög, lábai már nem érik el a földet. Újabb monológba kezd, arról, hogy nem szabad a más játékát összefogdosni. Pont ugyanolyan ostoba arckifejezéssel néz Terwyre, mint Bjokra nézett annak idején, mikor az három gyors egymásutánban hasba szúrja egy tőrrel.

Zihálva, teljesen leizzadva riad fel. Hatok óta nem volt rémálma, valószínűleg azért is biztos benne, hogy ezúttal valóban felébredt. Szája teljesen kiszáradt, a hasa görcsben, pont ugyanazt a fájdalmat érzi, mint mikor valójában leszúrta Bjök. Egy pillanatra az a benyomása, hogy kiáll a hasából egy tőr markolata, megtapogatja, de tőr nincs, csak a görcs. Reszketve ül ki az ágy szélére, talán egy pohár víz segíteni fog, mire pedig odaér a komódon lévő kancsóhoz, addigra talán elmúlnak az álom okozta fizikai tünetek. Remegő kézzel tölt az egyik pohárba, nem is a rémálom ténye borzasztja el, azokat már mondhatni megszokta, de ez volt az első olyan eset, mikor álmában valaki mást is bántottak rajta kívül, ettől pedig a hideg rázza. Pár korty után már képes megrázni magát és legyinteni, hogy nem volt több, csak rossz álom, csak a hasa ne fájna annyira. Pár pillanattal később már tudja, hogy ez a fájdalom nem az álom miatt van és elmúlni sem fog. A szobában csak a kandallóban ropogó tűz világít, de ez éppen elég fény ahhoz, hogy Aenae lássa, ahogyan a saját vére festi vörösre a hálóingét. Két gondolat cikázik végig az agyán, mielőtt összecsuklik a komód előtt, az egyik az, hogy legalább a holnapi nap nem hányással indul majd, a másik pedig az, hogy legalább az ágy nem lett véres. A görcsös fájdalom mellett ott a megkönnyebbülés, hogy nem kell végigcsinálni. Ilyen gondolatok után menetrendszerű a bűntudat is. Milyen szörnyű ember az, aki ilyenekre gondol?!*
- Fel kéne kelni, kislány!
*Felpillant a hangra, a bozontos hajú férfi guggol mellette, sokszor látta már, de általában csak mindenféle tudatmódosító szerek hatására. A férfi keze a vállához ér, érintése hideg.*
- Nem megy…
*Szeretné mondani Aenae, de történetesen egy hang sem jön ki a torkán. Magzatpózba gömbölyödve zihál, tényleg képtelen megmozdulni, pedig ő is tisztában van azzal, hogy állapota eleve nem ideális, hát még ha azzal tetézi, hogy a hideg padlón fekszik. Ennek ellenére nem tudja rávenni magát arra, hogy felkeljen, komoly erőfeszítés kell ahhoz is, hogy félig-meddig a hátára tudja küzdeni magát. A félhomályos plafon meg egészen érdekes.*


4057. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-14 11:07:16
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 797
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Varangyvár//
//Vacsora//

*Derűs mosollyal hallgatja az asztal feletti beszélgetést istenekről, épp egy korttyal öblítené le a vacsora ízeit, amikor megbillen az ajka előtt a pohár. Nem löttyen ki a bora, nem szennyeződik be makulátlan inge, de megáll útján a pohár. Bár tisztában van azzal, mi történt, mégis váratlanul éri a dolog. Nem volt még ideje megszokni, hogy nem egyedül osztozik testén. A tharg ős szelleme még ott fészkel benne és láthatóan türelmetlenül viseli, hogy nem az ő dolgában jár el. ~ Nyughass már. ~ Szó nem hagyja el ajkát, csak gondolataiban formálódik meg a feddés, nem tudván, hogy házi kísértete olvassa-e őket. Leteszi inkább a poharat és úgy figyeli tovább a Yeza és a kancellár közt folyó beszélgetést.
Feljebb szalad ketté szelt szemöldöke, amikor a vörös az aranyat nevezi meg a kereskedők isteneként, de a wegtoreni lány javít is a folytatásban, így csak hanyag mosollyal csóválja meg a fejét alig láthatóan.
A társalgóban a zongorajáték után érkezik a rum és a dohány, amire Yeza kimenti magát és elhagyja a helyiséget. Az igric nagyon kíváncsi, hogy a kancellár mikor és milyen indokkal indul majd utána.
Aenae nem sokkal később él a lehetőséggel, hogy visszavonuljon. Az igric kedves és szerelmes mosollyal, helyeslőn néz kedvesére. Biztos volt abban, hogy kedvese megragadja az alkalmat, hogy ne kelljen tovább Habrertus társaságában lennie - bár ő hívta meg vacsorára -, de nem neheztel rá emiatt.*
- Jó pihenést, kedvesem. *Ad hitvesi csókot a lánynak, a vén kecske is elbúcsúzik tőle, majd amikor már ketten maradtak a kancellárral, leül a másik fotelbe.
Eljátszik a gondolattal, hogy megragadja az alkalmat és két legyet üt egy csapásra. Mégpedig azzal, hogy tovább itatja a kancellárt, egészen addig, míg ki nem üti magát. Majd egyszerűen nyilat ereszt a szívébe. A kancellár kifosztott, meggyötört élettelen testét pedig favágók találják majd meg félúton a Vashegy és a birtok között. A megtört, hitetlen igric pedig megdöbbenten nyilatkozza majd a Hátszél Harsona írójának, hogy "Mi mondtuk a jó kancellárnak, hogy maradjon éjszakára, ne induljon útnak késő este. De Habrertus mosolyogva válaszolta, "thargföldön nekem nem eshet bajom." Még most sem tudom elhinni, hogy rablótámadás áldozata lett."
A gondolkodásból a kancellár szavai zökkentik ki és rángatják vissza a valóságba.*
- Bármelyik is legyen a válasz, magunk maradtunk. *Mondja beismerő mosollyal és tölt maguknak az erős, wegtoreni rumból. A kimondatlan kérdésre a pipával kapcsolatban megengedőn biccent, maga is szívesen rápipálna.*
- Köszönöm, magam és háznépem nevében, számunkra megtiszteltetés, hogy vendégül láthattunk. *Válaszolja és a két pohár közül az egyiket odanyújtja Habrertusnak. A kancellárnak viszont csalatkoznia kell, mert az igric semmiféle kérést, kérdést nem tesz fel, ehelyett saját pipája után néz, ami egy dísztelen dobozban pihen a kandalló párkányán. A tajtékpipa egy csontból gazdagon faragott műremek, egy nyolckarú leviatánt ábrázoló eszköz, hosszú szárral és csont szopókával.
Visszaül a fotelbe és komótosan megtömi a pipáját, hogy nem sokkal később már kedélyesen, kényelmesen hátradőlve pöfékeljen a fotelben Habrertus mellett.*


4056. hozzászólás ezen a helyszínen: Tharg birtokok
Üzenet elküldve: 2022-11-12 16:35:17
 ÚJ
>Lillyss Mirrenna'or Ilri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Báróhoz //
// Kicsi legény kicsi leányra vár a hegy lábánál //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //

- Attól inkább csak büdös leszel, nem gondolod?
* El sem tudja képzelni, hogy miért hisz ebben Dhararen, a szőrme az esőtől csak büdös tud lenni, ha pedig hetekig ázik akkor borzalmas szaga lesz, ahogyan most is. Csípőre vágja a nyeregben a kezeit, majd flegmán lenéz rá. *
- Itt az a kérdés, hogy te honnan a búbánatból tudtad, hogy én itt vagyok.
* Az árusokhoz közelítenek, szemeit a választékon tartja, mert nem sokáig szeretné, ha a másik fél továbbra is ebben a feltűnő hacukában járná a vidéket. *
- Nézd csak, az jó lesz ott.
* Az egyik kereskedő szövetárukkal foglalatoskodik. Egy vastagabb nadrág, hozzá illő barna szövet felsővel, és természetesen egy vastag kabát köpennyel. Összesen csak 183 arany, így erszényét elővéve már le is pattan Banditáról. Le is számolja a kereskedő elött a 183 aranyat. Mesélő (Hydra) Oda is dobja Dhararennek. *
- Öltözz át, és tedd el azt a hatalmas bundát valahova, mert rossz rád nézni.
* Nyeregbe vissza pattanva megvárja míg a másik akár átöltözik. A fogadó irányába halad továbbra is lován. *


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4056-4075