Amon Ruadh - Thargarod
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 506 (10101. - 10107. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
10107. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-08-27 22:08:27
Üzenet elküldve: 2024-08-27 22:08:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
*Felismerhetőségén nem segít, hogy a nyáron sem burkolózik ki sötétbarna hosszúkabátjából, azonban már a változás gondolata kering fejében.*
~ Fehér kosztümre kéne váltani, az jobban bírná a hőséget. ~
*Ilyen abszurd gondolatai is csak megváltozó életének tekintetében történhet, bár még elszámol azzal, hogy szüksége van-e még több ruházatra és nem tenné a további mozgások gondolatát nehézkesebbé. Ezen komoly mentális procedúrák közben keresi fel Yagnar, aki irányába maga is tartott, ruhájánál is jobban elnyűtt tempójában.*
- Üdvözletem, Yagnar nagyúr!
*Válaszol enyhe felkészületlenséggel hangjában és zavaros megnevezésével, de az érdeklődő kérdések sora alatt van ideje összeszednie magát, még ha így kénytelen is lesz összecsapni a válaszadásokat.*
- Minden számvitelezve lett és elnézést a késésért, nem akartam az ünnepséget zavarni ezzel.
*Meg úgy a jelenlétével.*
- Lehetőségekből nem kevés van, hasznosságuk a létszükséglettől az elenyészőig terjed. És kezdve a leglétfontosabbal, a tényleges gyógyitalokkal, avagy zöldekkel... van, de nincs elég. Bár van saját készletem belőlük, eseti vadászatokon túl nem vagyunk felkészülve és amink van, az se a legszerencsésebb. Mennyi időt tudsz erre szánni, mielőtt belekezdek? Remélhetőleg Amon felé haladva...
*Ha más nem, az idő alatt Nestar meg tudott hozni nem kevés elméleti döntést a készletek felhasználásáról, de ez nem jelenti azt, hogy erre fel is van hatalmazva, vagy inkább, anyagilag felkészítve.*
*Felismerhetőségén nem segít, hogy a nyáron sem burkolózik ki sötétbarna hosszúkabátjából, azonban már a változás gondolata kering fejében.*
~ Fehér kosztümre kéne váltani, az jobban bírná a hőséget. ~
*Ilyen abszurd gondolatai is csak megváltozó életének tekintetében történhet, bár még elszámol azzal, hogy szüksége van-e még több ruházatra és nem tenné a további mozgások gondolatát nehézkesebbé. Ezen komoly mentális procedúrák közben keresi fel Yagnar, aki irányába maga is tartott, ruhájánál is jobban elnyűtt tempójában.*
- Üdvözletem, Yagnar nagyúr!
*Válaszol enyhe felkészületlenséggel hangjában és zavaros megnevezésével, de az érdeklődő kérdések sora alatt van ideje összeszednie magát, még ha így kénytelen is lesz összecsapni a válaszadásokat.*
- Minden számvitelezve lett és elnézést a késésért, nem akartam az ünnepséget zavarni ezzel.
*Meg úgy a jelenlétével.*
- Lehetőségekből nem kevés van, hasznosságuk a létszükséglettől az elenyészőig terjed. És kezdve a leglétfontosabbal, a tényleges gyógyitalokkal, avagy zöldekkel... van, de nincs elég. Bár van saját készletem belőlük, eseti vadászatokon túl nem vagyunk felkészülve és amink van, az se a legszerencsésebb. Mennyi időt tudsz erre szánni, mielőtt belekezdek? Remélhetőleg Amon felé haladva...
*Ha más nem, az idő alatt Nestar meg tudott hozni nem kevés elméleti döntést a készletek felhasználásáról, de ez nem jelenti azt, hogy erre fel is van hatalmazva, vagy inkább, anyagilag felkészítve.*
10106. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-08-27 20:32:36
Üzenet elküldve: 2024-08-27 20:32:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Egyedül ébred. Félretúrja ágyából a prémeket, miközben felül. Nincs mellette asszony, s noha lelke mélyén valahol bánja e dolgot, tudja, hogy nagyobb tetteket kell most végrehajtania, mintsem hogy megengedhesse magának, hogy gondolatai máshová vigyék a szükség óráján. Csupán a vén farkas szuszog a sarokban egy jókora medveprémen feküdve. Nem kelti az ordast. Tudja, amaz úgy hamar észreveszi majd hiányát és keresésére indul. Ő is ezt tenné fordított esetben.
Az udvarra sétál, levetkezik, majd megmosakszik a bekészített vizeshordóban. Nemigen zavarja, ha bárki látja. Lehet, hogy az ideköltöző városi népek valamicskét puhították a thargokat, de nemigen szokás e népek között a szégyenlősség. A hideg víz egészen felélénkíti tudatát, hamar kizavarva elméjéből az álmosság írmagját is. Felöltözik, fegyvereit helyükre tűzi - akasztja, majd Amon Ruadh felé veszi az irányt. Venné, ha nem akadna meg szeme egy sajátos figurán. Valahogy az az érzése, hogy bárhol, bármilyen távolságból megismerné a férfit.*
-Nestar Erefiz. *Lép oda hozzá. Minden erejét sutba veti, hogy meglepetésszerűen zavarhassa meg a thargra aligha hajazó alakot.*
-Mi a sompolygás tárgya? Sikerült megbarátkozni a kamrával? *Noha szavai akár cukkolásnak is tűnhetnének, valójában kíváncsi, mire jutott a kotyvasztó. Ő maga nemigen ért az ilyesmihez, ezért határozottan kapóra jött számára Nestar.*
-Volt valami, amit használni lehet? Esetleg... Szükségeltetik bármi, hogy használni lehessen? *Tisztában van vele, hogy mily erő lakozik egy-egy üvegcsében. Akarja ezt az erőt. Ha Artheniorral akarnak szembenézni egyszer, minden trükkre szükségük lesz.*
*Egyedül ébred. Félretúrja ágyából a prémeket, miközben felül. Nincs mellette asszony, s noha lelke mélyén valahol bánja e dolgot, tudja, hogy nagyobb tetteket kell most végrehajtania, mintsem hogy megengedhesse magának, hogy gondolatai máshová vigyék a szükség óráján. Csupán a vén farkas szuszog a sarokban egy jókora medveprémen feküdve. Nem kelti az ordast. Tudja, amaz úgy hamar észreveszi majd hiányát és keresésére indul. Ő is ezt tenné fordított esetben.
Az udvarra sétál, levetkezik, majd megmosakszik a bekészített vizeshordóban. Nemigen zavarja, ha bárki látja. Lehet, hogy az ideköltöző városi népek valamicskét puhították a thargokat, de nemigen szokás e népek között a szégyenlősség. A hideg víz egészen felélénkíti tudatát, hamar kizavarva elméjéből az álmosság írmagját is. Felöltözik, fegyvereit helyükre tűzi - akasztja, majd Amon Ruadh felé veszi az irányt. Venné, ha nem akadna meg szeme egy sajátos figurán. Valahogy az az érzése, hogy bárhol, bármilyen távolságból megismerné a férfit.*
-Nestar Erefiz. *Lép oda hozzá. Minden erejét sutba veti, hogy meglepetésszerűen zavarhassa meg a thargra aligha hajazó alakot.*
-Mi a sompolygás tárgya? Sikerült megbarátkozni a kamrával? *Noha szavai akár cukkolásnak is tűnhetnének, valójában kíváncsi, mire jutott a kotyvasztó. Ő maga nemigen ért az ilyesmihez, ezért határozottan kapóra jött számára Nestar.*
-Volt valami, amit használni lehet? Esetleg... Szükségeltetik bármi, hogy használni lehessen? *Tisztában van vele, hogy mily erő lakozik egy-egy üvegcsében. Akarja ezt az erőt. Ha Artheniorral akarnak szembenézni egyszer, minden trükkre szükségük lesz.*
10105. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-06-21 19:40:25
Üzenet elküldve: 2024-06-21 19:40:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Megfontolt
//A Tűz Hajnala//
*Szerencsésen menekül az ünnepély zajától, a fesztiválok nem neki valók. Majd fel kell keresse Yagnart, így jelenlétével meg kell fertőzze a boldogságos eseményeket, de sajnos az ünnepek ilyenek, nem lehet minden tökéletes, néha kell hely egy kevés munkára is. Összeírja, amire szüksége vagyon, elmaradott anyagi és fizikai kötelezettségei behozására és egyéb, fontosságosnak nem nevezhető feladatokra. Emlékezett, hogy az erődben is van egy italosrekesz, de sejthetően a tartalma erősen megváltozott előző leledzése óta. Nincs mit nagyon jegyzetelnie az üres raktár láttán, viszont akkor vagy megfogyatkoztak a tartalékaik, vagy esetleg valakinél vagyon és helye elveszett a Kancelláriával. Majd körbekérdez.*
*Szerencsésen menekül az ünnepély zajától, a fesztiválok nem neki valók. Majd fel kell keresse Yagnart, így jelenlétével meg kell fertőzze a boldogságos eseményeket, de sajnos az ünnepek ilyenek, nem lehet minden tökéletes, néha kell hely egy kevés munkára is. Összeírja, amire szüksége vagyon, elmaradott anyagi és fizikai kötelezettségei behozására és egyéb, fontosságosnak nem nevezhető feladatokra. Emlékezett, hogy az erődben is van egy italosrekesz, de sejthetően a tartalma erősen megváltozott előző leledzése óta. Nincs mit nagyon jegyzetelnie az üres raktár láttán, viszont akkor vagy megfogyatkoztak a tartalékaik, vagy esetleg valakinél vagyon és helye elveszett a Kancelláriával. Majd körbekérdez.*
10104. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-14 08:31:36
Üzenet elküldve: 2024-05-14 08:31:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
- Kár, igazán. Főleg mert olyan nehéz manapság derék harcosokat találni.
*Egy teátrális sóhajjal és rosszalló fejcsóválással adja Yagnar tudtára, hogy ez a probléma őt is nyomasztja. Ő maga is a szarvas trófea felé fordul, mely nem sok hatást gyakorol rá. Szép állat, ezt az elf is elismeri, s így holtan kicsit talán szebb is a számára.*
- Hálás vagyok. Egy gyermek itt van legnagyobb biztonságban és a legjobb helyen.
*Yagnar ezt követő mondatát megmosolyogja, s hevesen bólogat is közben. Attól picit tart, hogyha leánya sok időt fog tölteni a thargok között, akkor olyan tulajdonságokat is magára vesz, melyeknek ő nem örülne, ám a gyermek mély olyan apró, hogy emiatt jelenleg nem kell Relaelnek aggódnia.
A távozás ösztökélésére engedelmesen a kijárat felé veszi az irányt, s most hogy a lényegi dolgokat átbeszélték az elf úgy véli, hogy itt az ideje kicsit másról is puhatolózni.*
- Jól láttam, hogy asszony és gyermek nem díszítette oldalát?
*Amennyiben helyeslő választ kap, magában megállapítja, hogy ez bizony igencsak furcsa, elvégre a thargokat meglehetősen családcentrikusnak ismerte meg.*
- Nincs ígéretes jelentkező, aki felkeltette volna az érdeklődését vagy a nagyratörő vágyak miatt nincs idő az asszonyokkal foglalkozni?
*Egy cinkos mosolyt ölt magára, s csupán egy leheletnyit közelebb hajol, mintha egy igen bizalmas témát érintene, valójában egy nyilvánvaló hiányra mutat rá.*
- Kár, igazán. Főleg mert olyan nehéz manapság derék harcosokat találni.
*Egy teátrális sóhajjal és rosszalló fejcsóválással adja Yagnar tudtára, hogy ez a probléma őt is nyomasztja. Ő maga is a szarvas trófea felé fordul, mely nem sok hatást gyakorol rá. Szép állat, ezt az elf is elismeri, s így holtan kicsit talán szebb is a számára.*
- Hálás vagyok. Egy gyermek itt van legnagyobb biztonságban és a legjobb helyen.
*Yagnar ezt követő mondatát megmosolyogja, s hevesen bólogat is közben. Attól picit tart, hogyha leánya sok időt fog tölteni a thargok között, akkor olyan tulajdonságokat is magára vesz, melyeknek ő nem örülne, ám a gyermek mély olyan apró, hogy emiatt jelenleg nem kell Relaelnek aggódnia.
A távozás ösztökélésére engedelmesen a kijárat felé veszi az irányt, s most hogy a lényegi dolgokat átbeszélték az elf úgy véli, hogy itt az ideje kicsit másról is puhatolózni.*
- Jól láttam, hogy asszony és gyermek nem díszítette oldalát?
*Amennyiben helyeslő választ kap, magában megállapítja, hogy ez bizony igencsak furcsa, elvégre a thargokat meglehetősen családcentrikusnak ismerte meg.*
- Nincs ígéretes jelentkező, aki felkeltette volna az érdeklődését vagy a nagyratörő vágyak miatt nincs idő az asszonyokkal foglalkozni?
*Egy cinkos mosolyt ölt magára, s csupán egy leheletnyit közelebb hajol, mintha egy igen bizalmas témát érintene, valójában egy nyilvánvaló hiányra mutat rá.*
10103. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-13 21:37:01
Üzenet elküldve: 2024-05-13 21:37:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
-Az volt. Méghozzá legendás, mint mondják. *Látszik rajta, hogy sajnálja, mivé vált Waldran. Talán ha több ideje van az élők sorában, megváltoztathatta volna a férfi sorsát.*
-Ó, igen, a patkányok. *Háta mögött összekulcsolja kezét, hogy megcsodálhassa a falra aggatott, jókora szarvaskoponyát.*
-Nem tudom, miként vélekednek a vezérváltásról. Mindenesetre ha úgy hozza a sors, egy kérdést megérhet. *Jelentőségteljesen Relaelre pillant. Valóban szeretné tudni, hányadán állnak a Kikötővel. Ha a leány jóban van velük - méghozzá úgy tűnik - akkor ezúttal szerencséje van.*
-Hét Varjú Taverna. Ha az Ősök Szelleme a Kikötőbe vezet, bizonyosan felfogom keresni. *Legalább tudja már, Relael pontosan miben utazik ott a tenger partján.*
-A gyermek. Igen. Gondjukat viseljük, efelől biztosíthatlak. *Kissé furcsállja, hogy látszólag Relael "leadta" gyermekét. Talán elővigyázatos. Legalábbis igyekszik a legjobbat feltételezni. Elvégre a Kikötő nem gyermeknek való, itt pedig az ő földjükön biztos helye van.*
-A jó pásztorok bizonyosan ellátják megfelelő leckékkel. Nem csodálkoznék rajta, ha már most a legjobb sajtokat készítené, s tán az angolnafogásban is jeleskedik. *Elmosolyodik, tekintete pedig elszakad a szarvasagancs trófeától.*
-Nos, Relael... *Az ajtó felé mutat. Természetesen az elfel tart a kijárat felé, nem óhajt sokat távol maradni a mulatságról. Nem lehet csalódott. Amennyire idegenkedő volt az elején, olyannyira megfelelő szólamokat pengetett nála a hosszúéletű. Szert tett egy szövetségesre, s gondolja bármily gyöngének, akad egy szál a kezében a Kikötőhöz.*
-Az volt. Méghozzá legendás, mint mondják. *Látszik rajta, hogy sajnálja, mivé vált Waldran. Talán ha több ideje van az élők sorában, megváltoztathatta volna a férfi sorsát.*
-Ó, igen, a patkányok. *Háta mögött összekulcsolja kezét, hogy megcsodálhassa a falra aggatott, jókora szarvaskoponyát.*
-Nem tudom, miként vélekednek a vezérváltásról. Mindenesetre ha úgy hozza a sors, egy kérdést megérhet. *Jelentőségteljesen Relaelre pillant. Valóban szeretné tudni, hányadán állnak a Kikötővel. Ha a leány jóban van velük - méghozzá úgy tűnik - akkor ezúttal szerencséje van.*
-Hét Varjú Taverna. Ha az Ősök Szelleme a Kikötőbe vezet, bizonyosan felfogom keresni. *Legalább tudja már, Relael pontosan miben utazik ott a tenger partján.*
-A gyermek. Igen. Gondjukat viseljük, efelől biztosíthatlak. *Kissé furcsállja, hogy látszólag Relael "leadta" gyermekét. Talán elővigyázatos. Legalábbis igyekszik a legjobbat feltételezni. Elvégre a Kikötő nem gyermeknek való, itt pedig az ő földjükön biztos helye van.*
-A jó pásztorok bizonyosan ellátják megfelelő leckékkel. Nem csodálkoznék rajta, ha már most a legjobb sajtokat készítené, s tán az angolnafogásban is jeleskedik. *Elmosolyodik, tekintete pedig elszakad a szarvasagancs trófeától.*
-Nos, Relael... *Az ajtó felé mutat. Természetesen az elfel tart a kijárat felé, nem óhajt sokat távol maradni a mulatságról. Nem lehet csalódott. Amennyire idegenkedő volt az elején, olyannyira megfelelő szólamokat pengetett nála a hosszúéletű. Szert tett egy szövetségesre, s gondolja bármily gyöngének, akad egy szál a kezében a Kikötőhöz.*
10102. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-12 19:28:43
Üzenet elküldve: 2024-05-12 19:28:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*Relael mosolya kiszélesedik, de ezt igyekszik gyorsan korrigálni.*
- Zene füleimnek. Ahol felnőttem ott nem kedvelték az ambíciókat ha egy nő rendelkezett velük.
*Nem tér ki hosszan erre, főleg mert a beszélgetés Waldran irányába terelődik.*
- Ismertem, bár nem túl jól.
*Elhessegeti a kellemetlen légyott emlékét, amiben mindketten Alyo kedvéért vettek csupán részt. Természetesen az ilyesfajta kilengéseiről nem óhajt beszámolni, elvégre elsőként mindig tisztességes hölgy képét igyekszik lefesteni magáról.*
- Olyannak tűnt, aki nagy harcos volt egykoron.
*Teszi még hozzá, mielőtt Yagnar intésére mellé szegődik. Nem világos számára, hogy hova tartanak, s bár igyekszik figyelni az útvonalra is, legfőképpen mégis a tharg vezér szavaira fókuszál. Úgy érzi egészen sikerült megnyernie magának a férfit, de ez nem jelenti azt, hogy el is könyvelheti győzelmét, csupán most arra kell figyelnie, hogy nehogy labilis kártyavárát ő maga döntse össze.*
- Nem tudtam, hogy korábban a thargok jó kapcsolatot ápoltak a Patkányokkal. Annak viszont könnyen utána járhatok, hogy jelenleg hogyan vélekednek a déli harcosokról.
*Teendőinek listája nőttön-nő, de ez Relaelt cseppet sem frusztrálja, sőt, kifejezetten lelkesíti, ahogy a felkínált jobb is. Tagadhatatlanul megkönnyebbül, kicsit meg is lepődik, de nem rest a furcsa szokáshoz igazodni.*
- Köszönöm a bizalmat, igazán megtisztelő.
*Láthatóan nem óhajt kéréssel fordulni a vezérhez, hiszen jobb szereti ha szívességekkel képes másokat adósává tenni, s most sincs ez másképpen.*
- Ha szükség volna bármire, akkor a lakóházak határán található Hét Varjú nevezetű romos tavernában bármikor meglelnek.
*Látszólag örömmel kínálja fel segítségét, s ezúttal ez valóban így is van. Kivételes őszinteség ez a részéről, de némi aprósággal igyekszik a mérleget valamelyest kiegyenlíteni.*
- Remélem nem jelent problémát, ha gyermekem és dajkám továbbra is a folyómenti házikóban maradnak. Nagyobb biztonságban érzem őket Trodd és Learon óvó közelségében.
*Relael mosolya kiszélesedik, de ezt igyekszik gyorsan korrigálni.*
- Zene füleimnek. Ahol felnőttem ott nem kedvelték az ambíciókat ha egy nő rendelkezett velük.
*Nem tér ki hosszan erre, főleg mert a beszélgetés Waldran irányába terelődik.*
- Ismertem, bár nem túl jól.
*Elhessegeti a kellemetlen légyott emlékét, amiben mindketten Alyo kedvéért vettek csupán részt. Természetesen az ilyesfajta kilengéseiről nem óhajt beszámolni, elvégre elsőként mindig tisztességes hölgy képét igyekszik lefesteni magáról.*
- Olyannak tűnt, aki nagy harcos volt egykoron.
*Teszi még hozzá, mielőtt Yagnar intésére mellé szegődik. Nem világos számára, hogy hova tartanak, s bár igyekszik figyelni az útvonalra is, legfőképpen mégis a tharg vezér szavaira fókuszál. Úgy érzi egészen sikerült megnyernie magának a férfit, de ez nem jelenti azt, hogy el is könyvelheti győzelmét, csupán most arra kell figyelnie, hogy nehogy labilis kártyavárát ő maga döntse össze.*
- Nem tudtam, hogy korábban a thargok jó kapcsolatot ápoltak a Patkányokkal. Annak viszont könnyen utána járhatok, hogy jelenleg hogyan vélekednek a déli harcosokról.
*Teendőinek listája nőttön-nő, de ez Relaelt cseppet sem frusztrálja, sőt, kifejezetten lelkesíti, ahogy a felkínált jobb is. Tagadhatatlanul megkönnyebbül, kicsit meg is lepődik, de nem rest a furcsa szokáshoz igazodni.*
- Köszönöm a bizalmat, igazán megtisztelő.
*Láthatóan nem óhajt kéréssel fordulni a vezérhez, hiszen jobb szereti ha szívességekkel képes másokat adósává tenni, s most sincs ez másképpen.*
- Ha szükség volna bármire, akkor a lakóházak határán található Hét Varjú nevezetű romos tavernában bármikor meglelnek.
*Látszólag örömmel kínálja fel segítségét, s ezúttal ez valóban így is van. Kivételes őszinteség ez a részéről, de némi aprósággal igyekszik a mérleget valamelyest kiegyenlíteni.*
- Remélem nem jelent problémát, ha gyermekem és dajkám továbbra is a folyómenti házikóban maradnak. Nagyobb biztonságban érzem őket Trodd és Learon óvó közelségében.
10101. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-12 11:24:27
Üzenet elküldve: 2024-05-12 11:24:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
~Abban hasznos, amiben szükséges.~ *Igen csak simulékony habitusról árulkodnak-e szavak. Aztán pedig Szellemekről is szót ejt futólag.
Karba fonja kezeit, de halovány mosoly játszik ajkai szélén. Szemmel láthatóan Relael a helyes szólamokat pengeti. Türelmesen hallgatja végig az elfet, nem vág közbe, szeme sem rebben.*
-Ambíciók. Szeretem az ambíciót. Ezek határoznak meg minket voltaképp. Ki elveszti őket, úgy jár, mint a jó Waldran Thargodar. Ismerted tán? Valószínűleg valami árok szélén végezhette átfagyva, alkoholmámorban. Pedig egykor volt valaki. *Megvonja vállát. Sajnálja a dolgot azért.*
-Jártam a Kikötőben, futólag. És mint azt oly sokszor elregélték nekem, elődöm - Kagan - igen csak jó kapcsolatot ápolt ezekkel a Patkányokkal. Fogalmam sincs, hogy e jó viszony fajon fenn áll-e még. Szívesen megtudnám.
*Ismét csak sétára indul, de ezúttal int Relaelnek, hogy kövesse. Társalgásuk közben megcsodálja a falakon helyet kapó, vadászati trófeákat.*
-Ami Artheniort illeti... A leány engedett nekik, de én nem fogok. Nem hagyom, hogy zsíros kereskedők és uracskák diktáljanak az egész vidéknek. Épp ellenkezőleg. Talán erőteljesebb határokra van szükség. *Megvillan tekintete.*
-Ha pedig valóban ennyire egyeznek ambícióink... *Alaposan megnyomja az utolsó szót.*
-Úgy nem gondolom, hogy a barátság lehetősége elvetendő lenne. Tudod, nincs sok ilyenből. *Elvigyorodik.*
-Lássuk, hová jutunk. Ha szükséged úgy hozza, kereshetsz. Szabad bejárásod lesz. Úgy hiszem, ismernek is már. *Végigméri az elfet. Elvégre Relael elég szembetűnő jelenség.*
-Hanem lehet, hogy mi is keresünk. A Kikötővel sok dolgunk nincs, de Arthenior egészen más tészta. És jó, ha nem nő a nyakunkra.
*Mosolyogva nyújtja jobbját a nő felé, mintha csak egy harcossal tenné. Ha Relael kéréssel óhajtana előállni, akkor annak érezhetően itt az ideje.*
~Abban hasznos, amiben szükséges.~ *Igen csak simulékony habitusról árulkodnak-e szavak. Aztán pedig Szellemekről is szót ejt futólag.
Karba fonja kezeit, de halovány mosoly játszik ajkai szélén. Szemmel láthatóan Relael a helyes szólamokat pengeti. Türelmesen hallgatja végig az elfet, nem vág közbe, szeme sem rebben.*
-Ambíciók. Szeretem az ambíciót. Ezek határoznak meg minket voltaképp. Ki elveszti őket, úgy jár, mint a jó Waldran Thargodar. Ismerted tán? Valószínűleg valami árok szélén végezhette átfagyva, alkoholmámorban. Pedig egykor volt valaki. *Megvonja vállát. Sajnálja a dolgot azért.*
-Jártam a Kikötőben, futólag. És mint azt oly sokszor elregélték nekem, elődöm - Kagan - igen csak jó kapcsolatot ápolt ezekkel a Patkányokkal. Fogalmam sincs, hogy e jó viszony fajon fenn áll-e még. Szívesen megtudnám.
*Ismét csak sétára indul, de ezúttal int Relaelnek, hogy kövesse. Társalgásuk közben megcsodálja a falakon helyet kapó, vadászati trófeákat.*
-Ami Artheniort illeti... A leány engedett nekik, de én nem fogok. Nem hagyom, hogy zsíros kereskedők és uracskák diktáljanak az egész vidéknek. Épp ellenkezőleg. Talán erőteljesebb határokra van szükség. *Megvillan tekintete.*
-Ha pedig valóban ennyire egyeznek ambícióink... *Alaposan megnyomja az utolsó szót.*
-Úgy nem gondolom, hogy a barátság lehetősége elvetendő lenne. Tudod, nincs sok ilyenből. *Elvigyorodik.*
-Lássuk, hová jutunk. Ha szükséged úgy hozza, kereshetsz. Szabad bejárásod lesz. Úgy hiszem, ismernek is már. *Végigméri az elfet. Elvégre Relael elég szembetűnő jelenség.*
-Hanem lehet, hogy mi is keresünk. A Kikötővel sok dolgunk nincs, de Arthenior egészen más tészta. És jó, ha nem nő a nyakunkra.
*Mosolyogva nyújtja jobbját a nő felé, mintha csak egy harcossal tenné. Ha Relael kéréssel óhajtana előállni, akkor annak érezhetően itt az ideje.*
10100. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-11 00:01:11
Üzenet elküldve: 2024-05-11 00:01:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*Yagnarból nem képes olvasni, vagy nagyon nehezen, s ez egyszerre kelti fel kíváncsiságát és bosszantja. Ami jobban zavarja, hogy itt nincs kontrollja, amit utóbbi időben már annyira megszokott, kicsit talán bele is kényelmesedett. Emlékeztetnie kell magát, hogy arroganciájából alább adjon. Nehezére esik lenyelnie büszkeségét, ám néhány nagy levegővételt követően már ismerős az a jelmez, amiben egykoron tetszelgett sokat. Mutatós, kellemes, meghunyászkodó.*
- Bölcs lépés, elvégre elárulni csak azok tudnak, akik ismernek minket.
*Hagyja ennyiben a barátság témáját egy könnyed mosollyal arcán. Yagnar láthatóan nincs elsőre lenyűgözve tőle, s ez bár zavarja, de ezt most képes félretenni. A férfi végül mozdul, majd sokat sejtetően körözni kezd körülötte. Prédának érzi magát, s nem csupán a farkas jelenléte miatt. Egyre inkább erőt kell vegyen magát, hogy képes legyen leküzdeni feltörni vágyó dacosságát.*
- Abban vagyok hasznos, amiben szükséges.
*Szavai akár üresnek hathatnak, ám Relael elég magabiztos abban, hogy az új vezér meg fogja érteni mondanivalóját. Az egykori nemes feltehetően fele olyan messze sem jutott volna el, ha nem lenne képes a változásokra gyorsan reagálni és alkalmazkodni.*
- S bár a pengét is jól forgatom, részben a thargoknak hála, ám nem a csatasor élére szántak a Szellemek.
*Bármennyire is nem szívleli, de kénytelen lesz őszintének lenni Yagnar észrevételét illetően, s ehhez egy lélegzetvételnyi ideig gyűjtögeti erejét.*
- Bár a thargok fontos szerepet játszottak életemben és fontos helyet foglalnak el a szívemben, de ambícióim mást diktálnak.
*Szeme sarkában megrándul egy apró izom.*
- Jártam már jóformán mindenhol, jelenleg a helyemet a Kikötőben leltem meg, de fakó befolyásom továbbra is van Artheniorra miután jó pár évtizedet leéltem ott nemesként. S tudomásom van erről arról. Arthenior még mindig gyenge és szánalmas, de ez nem lesz mindig így, mert vannak ott olyanok, akik a város felemelkedését óhajtják. Ez viszont úgy hiszem mindkettőnk érdekei ellen való lenne.
*Yagnarból nem képes olvasni, vagy nagyon nehezen, s ez egyszerre kelti fel kíváncsiságát és bosszantja. Ami jobban zavarja, hogy itt nincs kontrollja, amit utóbbi időben már annyira megszokott, kicsit talán bele is kényelmesedett. Emlékeztetnie kell magát, hogy arroganciájából alább adjon. Nehezére esik lenyelnie büszkeségét, ám néhány nagy levegővételt követően már ismerős az a jelmez, amiben egykoron tetszelgett sokat. Mutatós, kellemes, meghunyászkodó.*
- Bölcs lépés, elvégre elárulni csak azok tudnak, akik ismernek minket.
*Hagyja ennyiben a barátság témáját egy könnyed mosollyal arcán. Yagnar láthatóan nincs elsőre lenyűgözve tőle, s ez bár zavarja, de ezt most képes félretenni. A férfi végül mozdul, majd sokat sejtetően körözni kezd körülötte. Prédának érzi magát, s nem csupán a farkas jelenléte miatt. Egyre inkább erőt kell vegyen magát, hogy képes legyen leküzdeni feltörni vágyó dacosságát.*
- Abban vagyok hasznos, amiben szükséges.
*Szavai akár üresnek hathatnak, ám Relael elég magabiztos abban, hogy az új vezér meg fogja érteni mondanivalóját. Az egykori nemes feltehetően fele olyan messze sem jutott volna el, ha nem lenne képes a változásokra gyorsan reagálni és alkalmazkodni.*
- S bár a pengét is jól forgatom, részben a thargoknak hála, ám nem a csatasor élére szántak a Szellemek.
*Bármennyire is nem szívleli, de kénytelen lesz őszintének lenni Yagnar észrevételét illetően, s ehhez egy lélegzetvételnyi ideig gyűjtögeti erejét.*
- Bár a thargok fontos szerepet játszottak életemben és fontos helyet foglalnak el a szívemben, de ambícióim mást diktálnak.
*Szeme sarkában megrándul egy apró izom.*
- Jártam már jóformán mindenhol, jelenleg a helyemet a Kikötőben leltem meg, de fakó befolyásom továbbra is van Artheniorra miután jó pár évtizedet leéltem ott nemesként. S tudomásom van erről arról. Arthenior még mindig gyenge és szánalmas, de ez nem lesz mindig így, mert vannak ott olyanok, akik a város felemelkedését óhajtják. Ez viszont úgy hiszem mindkettőnk érdekei ellen való lenne.
10099. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-06 21:51:15
Üzenet elküldve: 2024-05-06 21:51:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*Nem tisztje meggyőzni a számára jóformán idegen elfet a Thargodar lányt illetően. Helyette csak sajátosan titokzatos mosoly bujkál ajkai szélén, ahogy elnézi a lányt. Jobbjával szórakozottan dörzsöli a szék karfáját, miközben hallgatja vendége válaszait.
A sötéthajú felhívja figyelmét bizonyos tévedéseire. Ezzel önmagában nincs baja, azonban az urával kapcsolatos rejtély most sem kerül megválaszolására. Ezt elkönyveli magának.*
-A jó viszony fontos. Kevés barátunk akad az utóbbi időben... Ez talán azért van, mert alaposan megválogatjuk őket. *Végül csak feltápászkodik ültéből. Lassan sétál a lány felé, kezeit pedig összekulcsolja háta mögött. A vén farkas komótosan követi a sarokból tekinteetével társát, de nem moccan helyéről.*
-Itt mindenki hasznos, aki hasznos akar lenni. De a bizalom már más kérdés. Tudod, azok, akiket ismertél... *Elsétál Relael mellett. Ha utána fordul, ha nem, körözni kezd körülötte. Nem óhajtja megijeszteni az elfet, csupán túlmozgásos, mikor beszél.*
-Nem sokan maradtak itt az erődben. Velük kell beérned, ha barátokat keresel. *Megereszt egy őszinte vigyort.*
-Itt mindig találhatsz fedelet a fejed fölé, falat a hátad mögé. De pajzsot is, mi megóv. Csak tudnom kell... *Csitítólag emeli tenyerét, ha esetleg Relael közbe óhajtana vágni a következőknek.*
-Miben vagy hasznos. Hisz Te tudod, a Vas Népe miben hasznos. A népek általában tudják, miben vagyunk jók.
*Megtorpanva elmereng egy ablakot bámulva.*
-Jó kapcsolatot a helyiekkel... Szóval nem kívánsz helyi lenni. Különben most térden állnál és nekem esküdnél. *Szembefordul a lánnyal, mintha valójában ezt várná tőle.*
-Egy elf ígérete. *Kedélyesen felhümment.*
-Vajon túléli-e azt, akinek az ígéretet tették? *Költői a kérdés, hisz rögvest folytatja.*
-Mondd hát, honnét jössz, s mit tudsz ajánlani. Én pedig megmondom, Yagnar Rhagodar mit tud ajánlani. *A sárga tekintet kíváncsian fúr a zöldekbe. Egy "kívülálló" barátsága keveset számít neki. Ugyanakkor ő sem ostoba, hogy visszautasítsa a békejobbot valakitől, ki láthatóan ismeri népük szokásait, sőt, erős kötelékek fűzik a Vashegyhez. Az a kérdés, származik-e haszna a Vashegynek e barátságból.*
*Nem tisztje meggyőzni a számára jóformán idegen elfet a Thargodar lányt illetően. Helyette csak sajátosan titokzatos mosoly bujkál ajkai szélén, ahogy elnézi a lányt. Jobbjával szórakozottan dörzsöli a szék karfáját, miközben hallgatja vendége válaszait.
A sötéthajú felhívja figyelmét bizonyos tévedéseire. Ezzel önmagában nincs baja, azonban az urával kapcsolatos rejtély most sem kerül megválaszolására. Ezt elkönyveli magának.*
-A jó viszony fontos. Kevés barátunk akad az utóbbi időben... Ez talán azért van, mert alaposan megválogatjuk őket. *Végül csak feltápászkodik ültéből. Lassan sétál a lány felé, kezeit pedig összekulcsolja háta mögött. A vén farkas komótosan követi a sarokból tekinteetével társát, de nem moccan helyéről.*
-Itt mindenki hasznos, aki hasznos akar lenni. De a bizalom már más kérdés. Tudod, azok, akiket ismertél... *Elsétál Relael mellett. Ha utána fordul, ha nem, körözni kezd körülötte. Nem óhajtja megijeszteni az elfet, csupán túlmozgásos, mikor beszél.*
-Nem sokan maradtak itt az erődben. Velük kell beérned, ha barátokat keresel. *Megereszt egy őszinte vigyort.*
-Itt mindig találhatsz fedelet a fejed fölé, falat a hátad mögé. De pajzsot is, mi megóv. Csak tudnom kell... *Csitítólag emeli tenyerét, ha esetleg Relael közbe óhajtana vágni a következőknek.*
-Miben vagy hasznos. Hisz Te tudod, a Vas Népe miben hasznos. A népek általában tudják, miben vagyunk jók.
*Megtorpanva elmereng egy ablakot bámulva.*
-Jó kapcsolatot a helyiekkel... Szóval nem kívánsz helyi lenni. Különben most térden állnál és nekem esküdnél. *Szembefordul a lánnyal, mintha valójában ezt várná tőle.*
-Egy elf ígérete. *Kedélyesen felhümment.*
-Vajon túléli-e azt, akinek az ígéretet tették? *Költői a kérdés, hisz rögvest folytatja.*
-Mondd hát, honnét jössz, s mit tudsz ajánlani. Én pedig megmondom, Yagnar Rhagodar mit tud ajánlani. *A sárga tekintet kíváncsian fúr a zöldekbe. Egy "kívülálló" barátsága keveset számít neki. Ugyanakkor ő sem ostoba, hogy visszautasítsa a békejobbot valakitől, ki láthatóan ismeri népük szokásait, sőt, erős kötelékek fűzik a Vashegyhez. Az a kérdés, származik-e haszna a Vashegynek e barátságból.*
10098. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-05 23:37:38
Üzenet elküldve: 2024-05-05 23:37:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*Yagnar következtetése helyes, s Relael valóban kissé unottan konstatálja a Gödör jelenlétét. Ha már büntetésről lenne szó, akkor ő bizonyosan teátrálisabb és fájdalmasabb módszerek mellett tenné le voksát. A megaláztatás emlegetésére viszont elismerően biccent.*
- Valóban. Érdekes megközelítése az engedetlenség megtorlásának.
*Nem részletezi túlzottan ártó gondolatait, főleg mert elképzelve minden kevésbé sokkoló, melyet a fogadójában kimúlt kormoskor tapasztalt meg igazán. Persze nincs bűntudata miatta, jól megérdemelt halál volt az, ennek ellenére nagy hatást gyakorolt Relaelre.
A viszont kérdésre biccent egyet, elvégre ő őszintén így gondolja. Kagaenaet ilyennek ismerte meg, s a leány sosem mutatta azt az oldalát, ami esetleg erre rácáfolhatna. Nem is töpreng ezen sokat, mert Yagnar egyébként is különös szemei teljesen elfehérednek. Relael egyrészt megijed, másrészt undor fogja el. Tesz néhány lépést hátra, de tekintetét nem képes elfordítani a hófehér szemgolyókról. A jelenés nem tart sokáig, s csodák csodájára a korábban látott farkas is éppen most jelenik meg, csaholásával ismét megemelve Relael egyébként is magas pulzusát.
Az izgalmakat követően az élet rendje visszaállni látszik, az elf pedig némileg tépelődik magában, hogy rákérdezzen miféle szörnyű kórság gyötri Yagnart. Végül úgy dönt, hogy tapintatos marad, s mivel bizonyosan kényes téma, ezért nem firtatja a történteket.*
- Tessék?
*Döbbent mosoly ül arcára. Röviden fel is nevet.*
- Aenae nem tenne ilyet. Egyébként is egy Artheniorban nevelkedett finom hölgy, az ilyen durvaságokhoz túl gyönge a lelke.
*Nem igen képes ezt elhinni, ahogy azt sem, hogy a holtak feltámadnak. Ez az a fajta dajkamese, amivel apja rémisztgette és igyekezte kordában tartani. Persze túlzottan ellenkezni nem óhajt Yagnar hitvilágával szemben, ezért csupán bölcsen hallgatja annak beszámolóját legutóbbi szörnyű lázálmáról.*
- Nocsak.
*Yagnar barbár mivolta ellenére ügyesen és előszeretettel forgatja a szavakat, ám az elfet nem kerüli el a hosszú körmondat rövid lényege.*
- Csak nem csalafinta léleknek tart? Pedig úgy gondolom, hogy igazán nem szolgáltam rá.
*A drámaiság kedvéért sajgó szívére teszi kezét, mert ilyen galád vádak érték őt.*
- De hisz én ilyet nem is állítottam, kedves uram. Valóban nem jártam egy ideje e vidéken, mert látogatást kellett tennem régi ismerőseimnél, addig pedig gyermekemet megbízható dajkájára hagytam. Az uram hiányát pedig én magam említettem, bár elismerem, hogy nem tértem ki eltűnésének idejére.
*Talán nem bölcs dolog a vezér pontatlanságaira felhívni a figyelmet, Relael viszont nem óhajtja visszafogni magát, ha ilyenről van szó.*
- Legfőképpen előbbi. Tettek már említést nekem arról, hogy változások mentek végbe Tharg-földön, de szerettem volna én magam megbizonyosodni róla. Emellett pedig továbbra is szeretném a jó kapcsolatot fenntartani a helyiekkel, elvégre szorult helyzetben itt találtam menedéket és segítséget, s ezt nem feledem el. Talán akadna valami konkrét, amiben hasznos volnék, vagy ez csupán általános érdeklődés volt?
*Nincs ínyére, hogy Yagnar egyértelműen érezteti vele a kettejük közötti különbséget. Hellyel sem kínálta, s mindjárt szolgálatról kérdezi őt. Feltehetően így érzik magukat fordított esetben, amikor Relael pöffeszkedik tavernája párnázott ülésén. Persze remekül leplezi a bosszúságát azt illetően, hogy ebben a "birodalomban" ugyanúgy kushadnia kell, mint a többieknek.*
*Yagnar következtetése helyes, s Relael valóban kissé unottan konstatálja a Gödör jelenlétét. Ha már büntetésről lenne szó, akkor ő bizonyosan teátrálisabb és fájdalmasabb módszerek mellett tenné le voksát. A megaláztatás emlegetésére viszont elismerően biccent.*
- Valóban. Érdekes megközelítése az engedetlenség megtorlásának.
*Nem részletezi túlzottan ártó gondolatait, főleg mert elképzelve minden kevésbé sokkoló, melyet a fogadójában kimúlt kormoskor tapasztalt meg igazán. Persze nincs bűntudata miatta, jól megérdemelt halál volt az, ennek ellenére nagy hatást gyakorolt Relaelre.
A viszont kérdésre biccent egyet, elvégre ő őszintén így gondolja. Kagaenaet ilyennek ismerte meg, s a leány sosem mutatta azt az oldalát, ami esetleg erre rácáfolhatna. Nem is töpreng ezen sokat, mert Yagnar egyébként is különös szemei teljesen elfehérednek. Relael egyrészt megijed, másrészt undor fogja el. Tesz néhány lépést hátra, de tekintetét nem képes elfordítani a hófehér szemgolyókról. A jelenés nem tart sokáig, s csodák csodájára a korábban látott farkas is éppen most jelenik meg, csaholásával ismét megemelve Relael egyébként is magas pulzusát.
Az izgalmakat követően az élet rendje visszaállni látszik, az elf pedig némileg tépelődik magában, hogy rákérdezzen miféle szörnyű kórság gyötri Yagnart. Végül úgy dönt, hogy tapintatos marad, s mivel bizonyosan kényes téma, ezért nem firtatja a történteket.*
- Tessék?
*Döbbent mosoly ül arcára. Röviden fel is nevet.*
- Aenae nem tenne ilyet. Egyébként is egy Artheniorban nevelkedett finom hölgy, az ilyen durvaságokhoz túl gyönge a lelke.
*Nem igen képes ezt elhinni, ahogy azt sem, hogy a holtak feltámadnak. Ez az a fajta dajkamese, amivel apja rémisztgette és igyekezte kordában tartani. Persze túlzottan ellenkezni nem óhajt Yagnar hitvilágával szemben, ezért csupán bölcsen hallgatja annak beszámolóját legutóbbi szörnyű lázálmáról.*
- Nocsak.
*Yagnar barbár mivolta ellenére ügyesen és előszeretettel forgatja a szavakat, ám az elfet nem kerüli el a hosszú körmondat rövid lényege.*
- Csak nem csalafinta léleknek tart? Pedig úgy gondolom, hogy igazán nem szolgáltam rá.
*A drámaiság kedvéért sajgó szívére teszi kezét, mert ilyen galád vádak érték őt.*
- De hisz én ilyet nem is állítottam, kedves uram. Valóban nem jártam egy ideje e vidéken, mert látogatást kellett tennem régi ismerőseimnél, addig pedig gyermekemet megbízható dajkájára hagytam. Az uram hiányát pedig én magam említettem, bár elismerem, hogy nem tértem ki eltűnésének idejére.
*Talán nem bölcs dolog a vezér pontatlanságaira felhívni a figyelmet, Relael viszont nem óhajtja visszafogni magát, ha ilyenről van szó.*
- Legfőképpen előbbi. Tettek már említést nekem arról, hogy változások mentek végbe Tharg-földön, de szerettem volna én magam megbizonyosodni róla. Emellett pedig továbbra is szeretném a jó kapcsolatot fenntartani a helyiekkel, elvégre szorult helyzetben itt találtam menedéket és segítséget, s ezt nem feledem el. Talán akadna valami konkrét, amiben hasznos volnék, vagy ez csupán általános érdeklődés volt?
*Nincs ínyére, hogy Yagnar egyértelműen érezteti vele a kettejük közötti különbséget. Hellyel sem kínálta, s mindjárt szolgálatról kérdezi őt. Feltehetően így érzik magukat fordított esetben, amikor Relael pöffeszkedik tavernája párnázott ülésén. Persze remekül leplezi a bosszúságát azt illetően, hogy ebben a "birodalomban" ugyanúgy kushadnia kell, mint a többieknek.*
10097. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-02 16:08:07
Üzenet elküldve: 2024-05-02 16:08:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
*A lány szavaiból arra következtet, hogy amaz nincs lenyűgözve a Gödör intézményétől.*
-A Gödör, igen. Feltételezem, a büntetés jó része inkább a megaláztatásról szólt. Ha valakit mezítelen behajítanak egy ilyen lyukba, s napestig pesztrálják a kölykök, aztán meg nyakon öntik ezzel-azzal, egy idő után engedelmességre bírja a lelket.
*A Nirset érintő megjegyzést nem kommentálja. Hallotta már a nevet, de nem kíván hozzáfűzni egyebet. Szórakozottan huppan a trónra, ahogy Relaelt hallgatja.*
-Visszahúzódó, szelíd teremtés, hmm? *Elmosolyodik, szemei pedig egyik pillanatról a másikra tejfehérré válnak. Éktelen csaholás hallatszik, s nem telik el néhány másodperc, a hatalmas farkas ront a terembe. Végigrohan a termen, közvetlen Relael mellett, hogy aztán csúszva lassítson s állapodjon meg a helyén, ami egy bundákkal és pokrócokkal kitömött sarok.
Mire az elf észbe kap, a vezér szeme immáron hagyományos színekben tündököl, már amennyire a ragadozósárga tekintet annak mondható.*
-Nem tűnt annak, mikor egy fokossal nyitotta fel a kobakom. Elégette a testem, s ezzel elvégezte dolgát. Ám az Ősök Szelleme nagyobb mindannyiunknál. Lám, itt ül előtted a példa, Relael asszony. E farkas ott, Skollhat, megosztotta velem testét és lelkét, míg kósza, gyönge lélek voltam. Vérrel adóztunk, s most itt vagyok. *Halkan felkuncog.*
-Látod, bemutatkoztam. Trodd úr bölcs a maga módján. Sokat lát, sokat hall, sokat ért. De ő csak azt látja, amit a szeme is, csak azt hallja, amit a füle. Nem látja feltétlen, mit látni kell, s nem hallja, mit érdemes kihallani. Mert nem csalafinta lélek. *Megtámaszkodik a csontszék szélén.*
-Ne érts félre szavaim, nem kárhoztatlak semmiért. Azért hoztalak ide, mert érdekel, ki vagy. De ha itt is éltél valaha e földön, most nem itt élsz. És ha volt is valaha urad, már rég nincs. Egy dologban hasonlítunk Trodd úrral; az egyenes beszédet szeretjük. Mondd hát el, miért érkeztél, s honnét. Csupán a kíváncsiság hozott? Esetleg a szolgálat? Mert annak is találunk helyet. *Érdeklődve dől előre a trónon. Hangja a legkevésbé sem hangzik fenyegetően, sokkal inkább érdeklődő.*
*A lány szavaiból arra következtet, hogy amaz nincs lenyűgözve a Gödör intézményétől.*
-A Gödör, igen. Feltételezem, a büntetés jó része inkább a megaláztatásról szólt. Ha valakit mezítelen behajítanak egy ilyen lyukba, s napestig pesztrálják a kölykök, aztán meg nyakon öntik ezzel-azzal, egy idő után engedelmességre bírja a lelket.
*A Nirset érintő megjegyzést nem kommentálja. Hallotta már a nevet, de nem kíván hozzáfűzni egyebet. Szórakozottan huppan a trónra, ahogy Relaelt hallgatja.*
-Visszahúzódó, szelíd teremtés, hmm? *Elmosolyodik, szemei pedig egyik pillanatról a másikra tejfehérré válnak. Éktelen csaholás hallatszik, s nem telik el néhány másodperc, a hatalmas farkas ront a terembe. Végigrohan a termen, közvetlen Relael mellett, hogy aztán csúszva lassítson s állapodjon meg a helyén, ami egy bundákkal és pokrócokkal kitömött sarok.
Mire az elf észbe kap, a vezér szeme immáron hagyományos színekben tündököl, már amennyire a ragadozósárga tekintet annak mondható.*
-Nem tűnt annak, mikor egy fokossal nyitotta fel a kobakom. Elégette a testem, s ezzel elvégezte dolgát. Ám az Ősök Szelleme nagyobb mindannyiunknál. Lám, itt ül előtted a példa, Relael asszony. E farkas ott, Skollhat, megosztotta velem testét és lelkét, míg kósza, gyönge lélek voltam. Vérrel adóztunk, s most itt vagyok. *Halkan felkuncog.*
-Látod, bemutatkoztam. Trodd úr bölcs a maga módján. Sokat lát, sokat hall, sokat ért. De ő csak azt látja, amit a szeme is, csak azt hallja, amit a füle. Nem látja feltétlen, mit látni kell, s nem hallja, mit érdemes kihallani. Mert nem csalafinta lélek. *Megtámaszkodik a csontszék szélén.*
-Ne érts félre szavaim, nem kárhoztatlak semmiért. Azért hoztalak ide, mert érdekel, ki vagy. De ha itt is éltél valaha e földön, most nem itt élsz. És ha volt is valaha urad, már rég nincs. Egy dologban hasonlítunk Trodd úrral; az egyenes beszédet szeretjük. Mondd hát el, miért érkeztél, s honnét. Csupán a kíváncsiság hozott? Esetleg a szolgálat? Mert annak is találunk helyet. *Érdeklődve dől előre a trónon. Hangja a legkevésbé sem hangzik fenyegetően, sokkal inkább érdeklődő.*
10096. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-01 21:57:00
Üzenet elküldve: 2024-05-01 21:57:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 793
OOC üzenetek: 275
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
- Nekem volt szerencsém futólag ismerni őt, elvégre befogadott a lázadást követően. Kivételes férfinak tűnt kivételes víziókkal.
*Az erőd valóban impozáns, nem is rest séta közben bámészkodni.*
- Egyetértek. Kagant követően szétszéledt a tharg nép, s olyan mintha azóta is keresnék útjukat. Ezt jelenti egy erős vezető, tisztánlátást.
*Bár valóban nem ismerte Kagant alaposan, ugyanakkor hiányát egyértelműen megérezte a tharg nép, s ezt mint majdnem kívülálló is könnyen meg tudta mondani.
Sok újdonságot is lát sétájuk során, illetve csak azt.*
- Ez volna a híres Gödör, mellyel mindenki tréfásan fenyegetőzik?
*Persze nem torpannak meg emiatt, s nem is bánja, hiszen annyira nem mozgatja meg fantáziáját a kissé egyszerű büntetésimód.*
- Oh!
*Feleli enyhe meglepettséggel a Kagaenaet érintő fejleményeket hallva.*
- Nem lep meg, a füle búbjáig belebolondult abba a szörnyű alakba, pedig Nirs igazán jó választás volt.
*Az ezt követő információ ugyanakkor letaglózza. Egyfelől ködös számára miféle vétket követett el Kagaenae, másfelől sem várandósságáról nem volt tudomása, sem annak tragikus végéről. Ha tudta volna, akkor bizonyosan felkereste volna barátnőjét, hogy átsegítse ezen.
Nem kerüli el figyelmét Yagnar agresszív mozdulata, melyet nem tud véletlennek titulálni olyanoktól sem, akik nem olyan körültekintőek gesztusaik kontrollálásában.*
- Akkor ezért ilyen kevés itt az ismerős.
*Továbbra sem hátrál meg, s állhatatosan tartja a szemkontaktust. Igyekszik félelemnek jelét sem adni, holott Yagnar fellépése miatt szíve kétszer olyan hevesen ver.*
- Kedveltem, bár úgy hiszem utóbbi időben eléggé megváltozott.
*Csak leheletnyit hazudik, ezúttal úgy dönt, hogy az őszinteséggel nagyobb sikert fog aratni.*
- Még Artheniorból ismertem elsőként. Visszahúzódó, szelíd teremtésnek tűnt, a végére viszont elvette eszét az a Wegtoreni, akinél hatokat töltött mit sem törődve Thargiával.
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.01 21:57:40
- Nekem volt szerencsém futólag ismerni őt, elvégre befogadott a lázadást követően. Kivételes férfinak tűnt kivételes víziókkal.
*Az erőd valóban impozáns, nem is rest séta közben bámészkodni.*
- Egyetértek. Kagant követően szétszéledt a tharg nép, s olyan mintha azóta is keresnék útjukat. Ezt jelenti egy erős vezető, tisztánlátást.
*Bár valóban nem ismerte Kagant alaposan, ugyanakkor hiányát egyértelműen megérezte a tharg nép, s ezt mint majdnem kívülálló is könnyen meg tudta mondani.
Sok újdonságot is lát sétájuk során, illetve csak azt.*
- Ez volna a híres Gödör, mellyel mindenki tréfásan fenyegetőzik?
*Persze nem torpannak meg emiatt, s nem is bánja, hiszen annyira nem mozgatja meg fantáziáját a kissé egyszerű büntetésimód.*
- Oh!
*Feleli enyhe meglepettséggel a Kagaenaet érintő fejleményeket hallva.*
- Nem lep meg, a füle búbjáig belebolondult abba a szörnyű alakba, pedig Nirs igazán jó választás volt.
*Az ezt követő információ ugyanakkor letaglózza. Egyfelől ködös számára miféle vétket követett el Kagaenae, másfelől sem várandósságáról nem volt tudomása, sem annak tragikus végéről. Ha tudta volna, akkor bizonyosan felkereste volna barátnőjét, hogy átsegítse ezen.
Nem kerüli el figyelmét Yagnar agresszív mozdulata, melyet nem tud véletlennek titulálni olyanoktól sem, akik nem olyan körültekintőek gesztusaik kontrollálásában.*
- Akkor ezért ilyen kevés itt az ismerős.
*Továbbra sem hátrál meg, s állhatatosan tartja a szemkontaktust. Igyekszik félelemnek jelét sem adni, holott Yagnar fellépése miatt szíve kétszer olyan hevesen ver.*
- Kedveltem, bár úgy hiszem utóbbi időben eléggé megváltozott.
*Csak leheletnyit hazudik, ezúttal úgy dönt, hogy az őszinteséggel nagyobb sikert fog aratni.*
- Még Artheniorból ismertem elsőként. Visszahúzódó, szelíd teremtésnek tűnt, a végére viszont elvette eszét az a Wegtoreni, akinél hatokat töltött mit sem törődve Thargiával.
A hozzászólás írója (Relael Ellerin lae'Natar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.05.01 21:57:40
10095. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-05-01 11:35:05
Üzenet elküldve: 2024-05-01 11:35:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A Tűz Hajnala//
-Az erődbe. *Feleli bólintva, miközben várja, hogy az elf felzárkózzon mellé.*
-Sosem láttam hasonlót sem, mint ez. *A jókora falak felé pillant.*
-Kagan Thargodar valóban újító volt. Nagy kár, hogy sosem volt hozzá szerencsém. Ugyanakkor ahogy leányát, s népe bizonyos elöljáróit nézem, számos dolog elfelejtődött, mi a tüzet volt hivatott táplálni a lelkekben. *Elég csak a a leányára vagy a kancellára gondolni, vagy akár az alkoholmámorba és a szürkeségbe menekülő Waldranra.
Elsétálnak a Gödör mellett is, amit ő csak egy pillantással méltat. Kíváncsi lenne, vajon kiket dobattak le oda annak idején, s mily bűnökért. Neki még nem volt alkalma törvényt mondani senki felett sem. Ugyanakkor ennek a Gödörnek az intézményét nem veti meg.
A Hrallh impozáns építménye felé veszik az irányt. Nem csupán széltében tekintélyes, de a Tűtorony magassága is figyelemfelkeltő. Nem az ő ízlésvilága e rengeteg kő, de tisztában van vele, hogy mi célból építették e helyet olyanra, amilyenre.*
-A leány. *Pillant most a mellette igyekvő Relaelre.*
-Kagan leánya. *Pontosít.*
-Elment. A wegtoreni férfival. Mielőtt szót válthattunk volna. *Maga sem tudja igazán, e szóváltás vajon mit eredményezett volna. Tisztában van vele, hogy legyen bármennyire is városi fruska az ő szemében a Thargodar leány, de gyáva az nem volt. Közben elhaladnak a jókora, nyitott kapuk mellett, mik a trónterembe vezetnek.*
-De előtte még vérrel fizette meg a vért, amit elvett. A gyermeke bánta bűneit, mit az Ősök Szelleme ellen vétett. *Sárga tekintetével Realelre pillant. Kíváncsi, vajon milyen reakciót vált ki a lányból. Végül szembefordul vele. Balját eközben a derekához kötött fokos nyelén nyugtatja.*
-Háza népe pedig vele tartott, mielőtt ideértünk volna. *A zöldeket lesi. Azt igyekszik kifürkészni, amaz állja-e a pillantását. Szavain érződik, hogy számos dolgot nem árul el, s így valójában számos kérdést fel is vethet mondandója.*
-Kedvelted őt? *Sarkon fordul és a Csontszék felé veszi az irányt. Hanglejtése könnyed, de titkon roppantul érdekli a válasz.*
-Az erődbe. *Feleli bólintva, miközben várja, hogy az elf felzárkózzon mellé.*
-Sosem láttam hasonlót sem, mint ez. *A jókora falak felé pillant.*
-Kagan Thargodar valóban újító volt. Nagy kár, hogy sosem volt hozzá szerencsém. Ugyanakkor ahogy leányát, s népe bizonyos elöljáróit nézem, számos dolog elfelejtődött, mi a tüzet volt hivatott táplálni a lelkekben. *Elég csak a a leányára vagy a kancellára gondolni, vagy akár az alkoholmámorba és a szürkeségbe menekülő Waldranra.
Elsétálnak a Gödör mellett is, amit ő csak egy pillantással méltat. Kíváncsi lenne, vajon kiket dobattak le oda annak idején, s mily bűnökért. Neki még nem volt alkalma törvényt mondani senki felett sem. Ugyanakkor ennek a Gödörnek az intézményét nem veti meg.
A Hrallh impozáns építménye felé veszik az irányt. Nem csupán széltében tekintélyes, de a Tűtorony magassága is figyelemfelkeltő. Nem az ő ízlésvilága e rengeteg kő, de tisztában van vele, hogy mi célból építették e helyet olyanra, amilyenre.*
-A leány. *Pillant most a mellette igyekvő Relaelre.*
-Kagan leánya. *Pontosít.*
-Elment. A wegtoreni férfival. Mielőtt szót válthattunk volna. *Maga sem tudja igazán, e szóváltás vajon mit eredményezett volna. Tisztában van vele, hogy legyen bármennyire is városi fruska az ő szemében a Thargodar leány, de gyáva az nem volt. Közben elhaladnak a jókora, nyitott kapuk mellett, mik a trónterembe vezetnek.*
-De előtte még vérrel fizette meg a vért, amit elvett. A gyermeke bánta bűneit, mit az Ősök Szelleme ellen vétett. *Sárga tekintetével Realelre pillant. Kíváncsi, vajon milyen reakciót vált ki a lányból. Végül szembefordul vele. Balját eközben a derekához kötött fokos nyelén nyugtatja.*
-Háza népe pedig vele tartott, mielőtt ideértünk volna. *A zöldeket lesi. Azt igyekszik kifürkészni, amaz állja-e a pillantását. Szavain érződik, hogy számos dolgot nem árul el, s így valójában számos kérdést fel is vethet mondandója.*
-Kedvelted őt? *Sarkon fordul és a Csontszék felé veszi az irányt. Hanglejtése könnyed, de titkon roppantul érdekli a válasz.*
10094. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-01-29 16:48:22
Üzenet elküldve: 2024-01-29 16:48:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Holdezüst, vérarany//
//Zárás//
*Elkomorul tekintete, ahogy a beszámolót hallgatja. Sem az "alku", sem a városőrök említése nem deríti jókedvre. Még mielőtt azonban kitérne e témára, a harcos egy egész más témát terít elé. Egy jóval kedvesebbet és melegebbet.
Ábrázata ugyanakkor komor marad. Sárga tekintete előbb a pironkodó Karheiára siklik, majd vissza Rorkirra. Sejtette, hogy eljön ez a pillanat.
Végül összecsapja tenyereit és harsányan felkacag.*
-Na, magam sem tudom, mikor hallottam ily jó hírt a családomban! Állnék-e a nászotok útjába? Sújtson előbb a ménkű! *Megveregeti Rorkir vállát, majd ha hagyják, hát egyesével mindkettejüket keblére öleli.*
-A Ti kedvetekért nem is az égig fog érni az a tűz. Őseink csarnokának lépcsőit fogja nyaldosni a máglyaláng, ha rajtam múlik! Hogyne adnám áldásom, barátom!
*Még eldöcög egy sort a jó hír felett, de látszik, gondolatai továbbgördülnek. Jobban mondva vissza.*
-Hanem amit mondtál... *Emeli mutatóujját és felsóhajt. Ismét a trónt veszi célba, hogy leguggoljon a jókora farkas elé. Az ráemeli pofáját. Egy hosszú pillanatig csak egymás tekintetébe merednek, mintha csak olvasnának a másik elméjében.*
-Városőrökről. Hogy idejöttek. És hogy úgy osztották itt a parancsot, mintha a Vashegy holmi gyarmat lenne! *Kiköp. Mit bánja ő, ha bemocskolja vele a fényesre csiszolt padlót! Felegyenesedik, majd háta mögött összekulcsolt kezekkel szokásához híven járkálni kezd. Látszik, elméjének fogaskerekei vadul őrölnek.*
-Megmondom én, mi lesz. Vérdíjat tűzök minden városőr fejére, ki engedély nélkül földünkre lép! Háromszáz arany holtan! A duplája, ha él, mert akkor én magam küldhetem a másvilágra! *Megfeszülnek arcizmai. Mellkasa úgy hullámzik, akár a megvadult tenger, ahogy megtorpan a nagy jövés-menésben.*
-Vérrel fognak fizetni. De előbb az ünnepség. *Behunyja szemeit, hogy erőt vegyen magán.*
-Minden készen áll.
//Zárás//
*Elkomorul tekintete, ahogy a beszámolót hallgatja. Sem az "alku", sem a városőrök említése nem deríti jókedvre. Még mielőtt azonban kitérne e témára, a harcos egy egész más témát terít elé. Egy jóval kedvesebbet és melegebbet.
Ábrázata ugyanakkor komor marad. Sárga tekintete előbb a pironkodó Karheiára siklik, majd vissza Rorkirra. Sejtette, hogy eljön ez a pillanat.
Végül összecsapja tenyereit és harsányan felkacag.*
-Na, magam sem tudom, mikor hallottam ily jó hírt a családomban! Állnék-e a nászotok útjába? Sújtson előbb a ménkű! *Megveregeti Rorkir vállát, majd ha hagyják, hát egyesével mindkettejüket keblére öleli.*
-A Ti kedvetekért nem is az égig fog érni az a tűz. Őseink csarnokának lépcsőit fogja nyaldosni a máglyaláng, ha rajtam múlik! Hogyne adnám áldásom, barátom!
*Még eldöcög egy sort a jó hír felett, de látszik, gondolatai továbbgördülnek. Jobban mondva vissza.*
-Hanem amit mondtál... *Emeli mutatóujját és felsóhajt. Ismét a trónt veszi célba, hogy leguggoljon a jókora farkas elé. Az ráemeli pofáját. Egy hosszú pillanatig csak egymás tekintetébe merednek, mintha csak olvasnának a másik elméjében.*
-Városőrökről. Hogy idejöttek. És hogy úgy osztották itt a parancsot, mintha a Vashegy holmi gyarmat lenne! *Kiköp. Mit bánja ő, ha bemocskolja vele a fényesre csiszolt padlót! Felegyenesedik, majd háta mögött összekulcsolt kezekkel szokásához híven járkálni kezd. Látszik, elméjének fogaskerekei vadul őrölnek.*
-Megmondom én, mi lesz. Vérdíjat tűzök minden városőr fejére, ki engedély nélkül földünkre lép! Háromszáz arany holtan! A duplája, ha él, mert akkor én magam küldhetem a másvilágra! *Megfeszülnek arcizmai. Mellkasa úgy hullámzik, akár a megvadult tenger, ahogy megtorpan a nagy jövés-menésben.*
-Vérrel fognak fizetni. De előbb az ünnepség. *Behunyja szemeit, hogy erőt vegyen magán.*
-Minden készen áll.
10093. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2024-01-28 19:32:39
Üzenet elküldve: 2024-01-28 19:32:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Holdezüst, vérarany//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örömmel vesz részt a beszélgetésben, mint néma megfigyelő. Szívének kedves férfiak jókedélyű társalgása éppen elég ahhoz, hogy megelégedjen a hallgatással, s azzal, hogy kiélvezi ezt az aprócska békét. Elvégre ki tudja ezúttal meddig tart.
Rorkir természetesen büszkén mutogatja trófeáját, ez így is van rendjén, Karheia pedig büszkén szemléli a rettenthetetlen harcost, aki szavaival ismételten meglepi őt. Tudja, hogy a Vérgőzös thargokhoz méltó módon rendkívül bátor, ámbár a barbár mágus úgy véli már-már vakmerőnek is mondható, ezzel úgy tűnik nem értene egyet Rorkir. Bölcsebb szavakkal örvendezteti meg, mint amire számított volna, s kicsit el is szégyelli magát, hogy minduntalan lebecsüli a férfit.
Arcán lévő elégedett mosolya elillan, s kíváncsian hallgatja társát, aki meglepő irányba tereli a társalgást. Tagadhatatlanul úgy vélte, hogy Rorkirt a kihívás, a harc szeretete és a büszkesége motiválta erre a merész kísérletre, éppen ezért döbben le, amikor a barbár elé tárja szívének valódi vágyát. Karheia arca rögtön lángba borul, még a fülei is kipirosodnak zavarában, s nem csak a beszédkészsége hagyja cserben, hanem lélegzete is elakad. Kissé segítségkérően pillant nagybátyjára, aki annyival jobban jeleskedik az ilyen helyzetek feloldásában.*
- Oh Rorkir, hiszen erre semmi szükség nem volt! Már számtalanszor bizonyítottál a számomra.
*Fejét szégyenlősen lehajtja, s tekintetét a padlóra szegezve igyekszik rendezni gondolatait. Könnyen lehet egy kis időre pergamenjei közé menekül majd, hogy magához térjen a meglepetés okozta sokkból.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Örömmel vesz részt a beszélgetésben, mint néma megfigyelő. Szívének kedves férfiak jókedélyű társalgása éppen elég ahhoz, hogy megelégedjen a hallgatással, s azzal, hogy kiélvezi ezt az aprócska békét. Elvégre ki tudja ezúttal meddig tart.
Rorkir természetesen büszkén mutogatja trófeáját, ez így is van rendjén, Karheia pedig büszkén szemléli a rettenthetetlen harcost, aki szavaival ismételten meglepi őt. Tudja, hogy a Vérgőzös thargokhoz méltó módon rendkívül bátor, ámbár a barbár mágus úgy véli már-már vakmerőnek is mondható, ezzel úgy tűnik nem értene egyet Rorkir. Bölcsebb szavakkal örvendezteti meg, mint amire számított volna, s kicsit el is szégyelli magát, hogy minduntalan lebecsüli a férfit.
Arcán lévő elégedett mosolya elillan, s kíváncsian hallgatja társát, aki meglepő irányba tereli a társalgást. Tagadhatatlanul úgy vélte, hogy Rorkirt a kihívás, a harc szeretete és a büszkesége motiválta erre a merész kísérletre, éppen ezért döbben le, amikor a barbár elé tárja szívének valódi vágyát. Karheia arca rögtön lángba borul, még a fülei is kipirosodnak zavarában, s nem csak a beszédkészsége hagyja cserben, hanem lélegzete is elakad. Kissé segítségkérően pillant nagybátyjára, aki annyival jobban jeleskedik az ilyen helyzetek feloldásában.*
- Oh Rorkir, hiszen erre semmi szükség nem volt! Már számtalanszor bizonyítottál a számomra.
*Fejét szégyenlősen lehajtja, s tekintetét a padlóra szegezve igyekszik rendezni gondolatait. Könnyen lehet egy kis időre pergamenjei közé menekül majd, hogy magához térjen a meglepetés okozta sokkból.*
10092. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-12-20 19:18:19
Üzenet elküldve: 2023-12-20 19:18:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Holdezüst, vérarany//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir mellkasáról nagy kő esik le, ahogy megpillantja a kettőst, s főleg úgy hogy látszólag épségben vannak. Ahogy pedig megszólalnak ez bizonyosságot is nyer. Széles vigyor kúszik hát az arcára.*
-Igazad lehet. Egyszer próbáltam az aggodalmaskodást. Nem vált be.
*A szellemek egyébként is tudják már sorsukat, de a szívnek nem lehet parancsolni. Yagnar szavaira felhorkan, de hamar több dologról is szó esik.*
-A bestia? Itt van.
*Azzal felcsapja kobakjára a medve fejéből készült sisakot, s így úgy hathat mintha Rorkir maga is egy félig medve félig ember lény volna. Büszkén mutogatja a férfinak kardját is, melyen újabb rovások jelentek meg a fenevaddal történő megütközése nyomán. Aztán persze elkerülhetetlenül, és valahol teljesen jogosan ötlik fel a kíváncsiság a másikban, hogy a halála után vele mi történt abban az elég faramuci helyzetben.*
-Nem.
*Nagyot sóhajt, mielőtt folytatná.*
-Szívem szerint kirontottam volna innen, hatodmagam biztos elvittem volna mielőtt lekaszabolnak, de bár bátor vagyok ostoba nem. Nem félem a halált, de nem is keresem.
*Itt Karheiára tekint egy pillanatra.*
-Nem bántak rosszul velem végtére is. A szavamat adtam hogy ha a városőrök a csibék után mennének, szívesen adom a kardom segítségül, s ennek fejében elengedett. Azokat se kedveltem túlságosan, ostoba fattyú az összes.
*Itt azért elvigyorogja magát, emlékszik a nevetséges nevükre és az alávaló pofájukra.*
-Aztán végül nem leltük őket, úgyhogy leróttam a nem létező tartozásom. Talán jobban nem is részletezném, lesz még rá alkalmunk bízom benne.
*Pár lépést közelebb tesz.*
-Hanem a lakomára visszatérve, a tűznek egészen az égig kell érnie. Örülök is hogy mindketten itt vagytok. Karheia, nem a becsvágy vitt a medve karmai közé, sem pedig nem a dicső halál reménye. Bizonyítani akartam a szemed láttára, hogy lásd méltó vagyok. Méltó hogy asszonyom légy, a szellemek és az őseink színe előtt is!
*Akármily' harcos is a barbár, ezek a szavak furcsa melegséggel töltik meg egész testét, mintha csak egy ádáz ellenséggel készülne összecsapni.*
-És te? Áldásod adod Yagnar Rhagodar?
*Kérdi végül a hamvaiból feltámadt férfit is, mint egyetlen élő rokonát a leánynak, legalábbis Rorkir tudomása szerint.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Rorkir mellkasáról nagy kő esik le, ahogy megpillantja a kettőst, s főleg úgy hogy látszólag épségben vannak. Ahogy pedig megszólalnak ez bizonyosságot is nyer. Széles vigyor kúszik hát az arcára.*
-Igazad lehet. Egyszer próbáltam az aggodalmaskodást. Nem vált be.
*A szellemek egyébként is tudják már sorsukat, de a szívnek nem lehet parancsolni. Yagnar szavaira felhorkan, de hamar több dologról is szó esik.*
-A bestia? Itt van.
*Azzal felcsapja kobakjára a medve fejéből készült sisakot, s így úgy hathat mintha Rorkir maga is egy félig medve félig ember lény volna. Büszkén mutogatja a férfinak kardját is, melyen újabb rovások jelentek meg a fenevaddal történő megütközése nyomán. Aztán persze elkerülhetetlenül, és valahol teljesen jogosan ötlik fel a kíváncsiság a másikban, hogy a halála után vele mi történt abban az elég faramuci helyzetben.*
-Nem.
*Nagyot sóhajt, mielőtt folytatná.*
-Szívem szerint kirontottam volna innen, hatodmagam biztos elvittem volna mielőtt lekaszabolnak, de bár bátor vagyok ostoba nem. Nem félem a halált, de nem is keresem.
*Itt Karheiára tekint egy pillanatra.*
-Nem bántak rosszul velem végtére is. A szavamat adtam hogy ha a városőrök a csibék után mennének, szívesen adom a kardom segítségül, s ennek fejében elengedett. Azokat se kedveltem túlságosan, ostoba fattyú az összes.
*Itt azért elvigyorogja magát, emlékszik a nevetséges nevükre és az alávaló pofájukra.*
-Aztán végül nem leltük őket, úgyhogy leróttam a nem létező tartozásom. Talán jobban nem is részletezném, lesz még rá alkalmunk bízom benne.
*Pár lépést közelebb tesz.*
-Hanem a lakomára visszatérve, a tűznek egészen az égig kell érnie. Örülök is hogy mindketten itt vagytok. Karheia, nem a becsvágy vitt a medve karmai közé, sem pedig nem a dicső halál reménye. Bizonyítani akartam a szemed láttára, hogy lásd méltó vagyok. Méltó hogy asszonyom légy, a szellemek és az őseink színe előtt is!
*Akármily' harcos is a barbár, ezek a szavak furcsa melegséggel töltik meg egész testét, mintha csak egy ádáz ellenséggel készülne összecsapni.*
-És te? Áldásod adod Yagnar Rhagodar?
*Kérdi végül a hamvaiból feltámadt férfit is, mint egyetlen élő rokonát a leánynak, legalábbis Rorkir tudomása szerint.*
10091. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-12-15 11:02:08
Üzenet elküldve: 2023-12-15 11:02:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Holdezüst, vérarany//
*Noha számított Karheia segítségére, arca egészen kisimul a mosolytól. A leány elhivatott, s ez elégedettséggel tölti el.*
-Nos, feladatból lesz bőven Rorkir részére is. Erre a nyakamat tenném, de jobb, ha nem hívom ki magam ellen a sorsot. *Szórakozottan dörzsöli meg tenyerével tarkóját.*
-Ez csak természetes. Gazdálkodj annyi idővel, amennyivel óhajtasz, holdam és csillagom. *Bólint komolyan. Biztos benne, hogy kapcsolatba lépni az ősökkel megterhelő feladat, így annyi időt hagy a leánynak, amennyit csak óhajt.*
-A máglyák készen állnak, az asszonyok pedig hajnalok hajnalán virradtak, hogy tésztagyúrásba és sütésbe fogjanak.*
Ekkor fut be Rorkir is, önmagához híven nagy hévvel. Kezét széttárva üdvözli, jelezvén, hogy teljes életnagyságban jelen van, s elevenebb, mint valaha.*
-Az utam nem csillagösvényen vagy bordélyok övezte úton vezetett vissza, erről biztosítalak. *Azért megenged egy vigyort. A farkas a sarokban közben felül, onnan kíséri szemmel a jelenetet.*
-Lesz lakoma. És ünnep is. Ott pedig mindent megtudhatsz, habár sokadszorra kell már felütnöm e regét... De hol az a sokat emlegetett, hatalmas medve? Karheia szájából úgy hangzott, mintha magát Ursfult, a végtelen erdőségek szőrös királyát gyűrted volna le. *A trónhoz lép, majd lehuppan rá.*
-Az én történetem is megér egy-két dalt, de mondd csak Rorkir... Mi történt teveled, miután visszatértünk a portyáról? Röstellem, de erről semmit sem tudok. Ugye nem adott városőr kézre? *Noha nevet nem mondd, mint tudhatják, kire gondol valójában. Fürkésző pillantással dől előre ültében.*
*Noha számított Karheia segítségére, arca egészen kisimul a mosolytól. A leány elhivatott, s ez elégedettséggel tölti el.*
-Nos, feladatból lesz bőven Rorkir részére is. Erre a nyakamat tenném, de jobb, ha nem hívom ki magam ellen a sorsot. *Szórakozottan dörzsöli meg tenyerével tarkóját.*
-Ez csak természetes. Gazdálkodj annyi idővel, amennyivel óhajtasz, holdam és csillagom. *Bólint komolyan. Biztos benne, hogy kapcsolatba lépni az ősökkel megterhelő feladat, így annyi időt hagy a leánynak, amennyit csak óhajt.*
-A máglyák készen állnak, az asszonyok pedig hajnalok hajnalán virradtak, hogy tésztagyúrásba és sütésbe fogjanak.*
Ekkor fut be Rorkir is, önmagához híven nagy hévvel. Kezét széttárva üdvözli, jelezvén, hogy teljes életnagyságban jelen van, s elevenebb, mint valaha.*
-Az utam nem csillagösvényen vagy bordélyok övezte úton vezetett vissza, erről biztosítalak. *Azért megenged egy vigyort. A farkas a sarokban közben felül, onnan kíséri szemmel a jelenetet.*
-Lesz lakoma. És ünnep is. Ott pedig mindent megtudhatsz, habár sokadszorra kell már felütnöm e regét... De hol az a sokat emlegetett, hatalmas medve? Karheia szájából úgy hangzott, mintha magát Ursfult, a végtelen erdőségek szőrös királyát gyűrted volna le. *A trónhoz lép, majd lehuppan rá.*
-Az én történetem is megér egy-két dalt, de mondd csak Rorkir... Mi történt teveled, miután visszatértünk a portyáról? Röstellem, de erről semmit sem tudok. Ugye nem adott városőr kézre? *Noha nevet nem mondd, mint tudhatják, kire gondol valójában. Fürkésző pillantással dől előre ültében.*
10090. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-12-12 22:14:38
Üzenet elküldve: 2023-12-12 22:14:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Holdezüst, vérarany//
*Karheia barbár mivolta ellenére igencsak békés asszony, főleg mert éppen elég szörnyűség érte ahhoz élete során, hogy komoly együttérzést mutasson az áldozatok iránt. Ugyanakkor büszke barbár nő is, s ha a szükség úgy diktálja, hogy vért kell ontsanak népük dicsőségének megóvása érdekében, akkor képes szemet hunyni ezeken a gyöngéd érzésein. Persze a rossz érzés továbbra is ott motoszkál gyomrában, ám ezt egyelőre elhessegeti, hiszen ahogy Yagnar is mondta, sok minden múlik azon, hogy milyen információkkal térnek vissza a többiek.*
- Ez olyan mulatságnak hangzik, mely méltó a thargok nevéhez.
*Teszi hozzá szelíd mosollyal arcán. Igyekszik nem rögtön elragadtatni magát, ahogy elképzeli az impozáns jelenetet. Yagnarhoz hasonlóan ő is könnyen lelkessé, s szenvedélyessé válik, ha a népükről esik szó. Az ünnepség ígérete pedig bizony okot ad az izgatottságra.*
- Rorkir nyughatatlan lélek, olyan, aki erősen vágyja a kihívásokat. Örülnék is, ha feladatokkal látnád el, úgy hiszem a lelkének erre szüksége van a boldogsághoz.
*Ennek természetesen Karheia nem örül, de kénytelen elfogadni, hogy a férfi számára egy kellemes nap legalább egy halál közeli élménnyel rendelkezik.*
- Felkészülök. *Feleli egy biccentéssel.* Ehhez lehet némi elvonulásra is szükségem lesz. *Teszi még hozzá, majd rögvest el is hallgat. Nagybátyja komoly kérdéssel fordul hozzá, ami az ő arcát is szigorúvá teszi.*
- Természetesen. Tudom, hogy az Ősök vezetnek ezen az úton végig minket. *Karját kinyújtja, hogy megérinthesse vele rokona felkarját, amit bátorítóan meg is szorít.* Veled vagyok ezen az úton. Számíthatsz rám te is, s bármelyik tagja népünknek.
*Egészen meghitt pillanatukat Rorkir harsány köszöntése hasítja félbe, melytől össze is rezzen, mielőtt megenyhülne, s ragyogó mosoly költözne arcára.*
- Miattunk nem kell aggódni.
*Legyint jókedvűen, s még időben nyelvére harap, hogy ne tegyen megjegyzést arra, hogy bezzeg Rorkirra jobb oda figyelni, mert különféle vadállatok elé veti magát.*
*Karheia barbár mivolta ellenére igencsak békés asszony, főleg mert éppen elég szörnyűség érte ahhoz élete során, hogy komoly együttérzést mutasson az áldozatok iránt. Ugyanakkor büszke barbár nő is, s ha a szükség úgy diktálja, hogy vért kell ontsanak népük dicsőségének megóvása érdekében, akkor képes szemet hunyni ezeken a gyöngéd érzésein. Persze a rossz érzés továbbra is ott motoszkál gyomrában, ám ezt egyelőre elhessegeti, hiszen ahogy Yagnar is mondta, sok minden múlik azon, hogy milyen információkkal térnek vissza a többiek.*
- Ez olyan mulatságnak hangzik, mely méltó a thargok nevéhez.
*Teszi hozzá szelíd mosollyal arcán. Igyekszik nem rögtön elragadtatni magát, ahogy elképzeli az impozáns jelenetet. Yagnarhoz hasonlóan ő is könnyen lelkessé, s szenvedélyessé válik, ha a népükről esik szó. Az ünnepség ígérete pedig bizony okot ad az izgatottságra.*
- Rorkir nyughatatlan lélek, olyan, aki erősen vágyja a kihívásokat. Örülnék is, ha feladatokkal látnád el, úgy hiszem a lelkének erre szüksége van a boldogsághoz.
*Ennek természetesen Karheia nem örül, de kénytelen elfogadni, hogy a férfi számára egy kellemes nap legalább egy halál közeli élménnyel rendelkezik.*
- Felkészülök. *Feleli egy biccentéssel.* Ehhez lehet némi elvonulásra is szükségem lesz. *Teszi még hozzá, majd rögvest el is hallgat. Nagybátyja komoly kérdéssel fordul hozzá, ami az ő arcát is szigorúvá teszi.*
- Természetesen. Tudom, hogy az Ősök vezetnek ezen az úton végig minket. *Karját kinyújtja, hogy megérinthesse vele rokona felkarját, amit bátorítóan meg is szorít.* Veled vagyok ezen az úton. Számíthatsz rám te is, s bármelyik tagja népünknek.
*Egészen meghitt pillanatukat Rorkir harsány köszöntése hasítja félbe, melytől össze is rezzen, mielőtt megenyhülne, s ragyogó mosoly költözne arcára.*
- Miattunk nem kell aggódni.
*Legyint jókedvűen, s még időben nyelvére harap, hogy ne tegyen megjegyzést arra, hogy bezzeg Rorkirra jobb oda figyelni, mert különféle vadállatok elé veti magát.*
10089. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-12-06 23:14:42
Üzenet elküldve: 2023-12-06 23:14:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Holdezüst, vérarany//
*Rorkir amint végez a kovácsoknál rögtön ide indul. Emlékszik a helyre, kissé nehezen teszi meg a lépéseket. Talán éppen ezek a kellemetlen emlékek akadályozzák abban, hogy úgy haladjon ahogy szokott. Vagy ahogy szeretne. Nem tudja mire számítson, vajon tényleg sikerült-e Yagnarnak amit tervezett, vajon ismét csak egy vértócsát fog találni utána mint legutóbb? Vajon Rheia jól van? Vagy utána is csak az emlékek és a fájdalom marad mint oly sokak után Rorkir életében? Nagy levegőt vesz és megteszi az utolsó lépéseket, átrágva magát a lehetőségeken arra a következtetésre jut, hogy fölösleges aggódnia, a dolgok éppen akként történnek ahogy azoknak történniük kell, a Szellemek vezetik útján és ha fél, azzal csak szégyent hoz őseire. És Durogaarra is.*
-Hála az összes istennek!
*Hörög ki belőle, széles vigyorral a képén amint meglátja a párost. Épségben, egészségben. Katonás léptekkel közelít feléjük, az egészen friss medvebundája csak úgy lebeg a szélben, nem beszélve a fején pihenő fél koponyáról.*
-Hát itt vagytok!
*Nagy kő esik le a férfi szívéről.*
-Már kezdtem aggódni értetek. Megkérdezném, hogy mi történt mióta elhagytad a kunyhót, de úgy hiszem ezen a körön már túl vagy barátom.
*Néz itt egy pillanatra a nőre, majd vissza Yagnarra.*
-Talán majd egy lakoma mellett visszatérünk rá. Amúgy is tartozol vele, a legutóbb.. Nos a legutóbb nem a bor meg a sör folyt ameddig csak a torkunk bírta. Hehh. Bár én könnyen beszélek, nem én haltam meg akkor.
*Furcsa vigyor ül a pofáján egész végig, valahogy talán örül annak, hogy végre nincs egyedül. Valami, amire mindig is vágyott mióta áthágott a hegyen.*
*Rorkir amint végez a kovácsoknál rögtön ide indul. Emlékszik a helyre, kissé nehezen teszi meg a lépéseket. Talán éppen ezek a kellemetlen emlékek akadályozzák abban, hogy úgy haladjon ahogy szokott. Vagy ahogy szeretne. Nem tudja mire számítson, vajon tényleg sikerült-e Yagnarnak amit tervezett, vajon ismét csak egy vértócsát fog találni utána mint legutóbb? Vajon Rheia jól van? Vagy utána is csak az emlékek és a fájdalom marad mint oly sokak után Rorkir életében? Nagy levegőt vesz és megteszi az utolsó lépéseket, átrágva magát a lehetőségeken arra a következtetésre jut, hogy fölösleges aggódnia, a dolgok éppen akként történnek ahogy azoknak történniük kell, a Szellemek vezetik útján és ha fél, azzal csak szégyent hoz őseire. És Durogaarra is.*
-Hála az összes istennek!
*Hörög ki belőle, széles vigyorral a képén amint meglátja a párost. Épségben, egészségben. Katonás léptekkel közelít feléjük, az egészen friss medvebundája csak úgy lebeg a szélben, nem beszélve a fején pihenő fél koponyáról.*
-Hát itt vagytok!
*Nagy kő esik le a férfi szívéről.*
-Már kezdtem aggódni értetek. Megkérdezném, hogy mi történt mióta elhagytad a kunyhót, de úgy hiszem ezen a körön már túl vagy barátom.
*Néz itt egy pillanatra a nőre, majd vissza Yagnarra.*
-Talán majd egy lakoma mellett visszatérünk rá. Amúgy is tartozol vele, a legutóbb.. Nos a legutóbb nem a bor meg a sör folyt ameddig csak a torkunk bírta. Hehh. Bár én könnyen beszélek, nem én haltam meg akkor.
*Furcsa vigyor ül a pofáján egész végig, valahogy talán örül annak, hogy végre nincs egyedül. Valami, amire mindig is vágyott mióta áthágott a hegyen.*
10088. hozzászólás ezen a helyszínen: Thargarod
Üzenet elküldve: 2023-11-29 22:32:52
Üzenet elküldve: 2023-11-29 22:32:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Holdezüst, vérarany//
*Karheiából csak úgy árad népük tüze. Legalábbis az az elhivatottság, amivel beszél, erről árulkodik.*
-Háborúzni a városlakókkal? Ugyan. Nem akarom vérbe fojtani a vidéket. De megfogják tanulni egyszer s mindenkorra a nevünk, efelől nem férhet kétség. Ha pedig hepciáskodnak, elég néhány uraság a máglyán hozzá, hogy szót értsenek velünk a végén. De várjuk meg, mi hírt hoznak felderítőink előbb. Kulcsfontosságú lesz. *A farkashoz sétál, hogy leguggolva vizsgálja meg őt és annak zsákmányát. Farkasélethez mérten az állat öregnek számít, de tudja, lelkük immáron összekapcsolódott. A farkas addig él, míg ő, hacsak kard, betegség vagy méreg el nem viszi előbb.*
-Oly ünnepségre készülök, amit messzire visz a szél. Magasabb lángokat akarok látni, mint a hegyek vonulatai a messzeségben és oly hangos éneket, amit meghallanak majd mind a négy városban. *Mosolyogva pillant fel Karheiára.*
-Medvét... *Csóválja meg fejét.* -Ez a Rorkir igazán unatkozik. Adok én neki feladatot, egyet se féljen. Csak kerüljön elő mielőbb! Te pedig, Holdam és Csillagom... Készülj fel a nagy napra! *Felegyenesedik, hogy a lányhoz lépjen és ha hagyja neki, akkor kezei közé zárja annak jobbját.*
-Bízol bennem, ugye? Tudod, hogy a döntéseim őseink akaratát tükrözik. Olykor e döntések... Nehezek lesznek. Nehezebbek, mint a legnehezebb szikla, mit egy tharg elbírhat. Szükségem lesz a támaszodra. *Elvégre kié máséra, ha nem tulajdon véréére?*
*Karheiából csak úgy árad népük tüze. Legalábbis az az elhivatottság, amivel beszél, erről árulkodik.*
-Háborúzni a városlakókkal? Ugyan. Nem akarom vérbe fojtani a vidéket. De megfogják tanulni egyszer s mindenkorra a nevünk, efelől nem férhet kétség. Ha pedig hepciáskodnak, elég néhány uraság a máglyán hozzá, hogy szót értsenek velünk a végén. De várjuk meg, mi hírt hoznak felderítőink előbb. Kulcsfontosságú lesz. *A farkashoz sétál, hogy leguggolva vizsgálja meg őt és annak zsákmányát. Farkasélethez mérten az állat öregnek számít, de tudja, lelkük immáron összekapcsolódott. A farkas addig él, míg ő, hacsak kard, betegség vagy méreg el nem viszi előbb.*
-Oly ünnepségre készülök, amit messzire visz a szél. Magasabb lángokat akarok látni, mint a hegyek vonulatai a messzeségben és oly hangos éneket, amit meghallanak majd mind a négy városban. *Mosolyogva pillant fel Karheiára.*
-Medvét... *Csóválja meg fejét.* -Ez a Rorkir igazán unatkozik. Adok én neki feladatot, egyet se féljen. Csak kerüljön elő mielőbb! Te pedig, Holdam és Csillagom... Készülj fel a nagy napra! *Felegyenesedik, hogy a lányhoz lépjen és ha hagyja neki, akkor kezei közé zárja annak jobbját.*
-Bízol bennem, ugye? Tudod, hogy a döntéseim őseink akaratát tükrözik. Olykor e döntések... Nehezek lesznek. Nehezebbek, mint a legnehezebb szikla, mit egy tharg elbírhat. Szükségem lesz a támaszodra. *Elvégre kié máséra, ha nem tulajdon véréére?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10088-10107