//Üzleti ügy//
*Az enyhe feszültség, melyet a készületlenség érzése keltett benne, csillapodik, amint a papírok előkerülnek, még a szívélyes arckifejezése is visszakerül a helyére. Annál is inkább, mert látszik, hogy készültek az üzletre, nem pusztán egy dagadó erszény önkéntes leszállítására vállalkozott a jó kapcsolat fenntartásáért.*
- Megtisztelő, hogy ilyen gondosan előkészítették a szerződést.
*Visz külön melegséget a hangjába, hiszen tényleg értékeli. Ám aztán újabb zátonyra fut, mert személyesen nem beszélt az építésszel, hogy mire van szüksége, úgy hitte, hogy mindenről megegyeztek Feledicttel, már csak a fizetést kell elintéznie. Tulajdonképpen semmi okot nem tudna rá mondani, hogy miért nem hozta magával az építés vezetőjét, már csak azért sem, mert esetleg szembesítésre kerülhetett volna sor az ígéret kapcsán. Talán kímélni szerette volna a veszélytől, de jelen helyzetben csakis ostobaságnak tudja értékelni. Jó lecke ez számára, de most csak annyit tehet, hogy lemondón sóhajt egyet.*
- Úgy tudtam, az építészekkel a nyersanyagigényt már megbeszélték. Küldessek érte, vagy kérhetünk némi rugalmasságot a készletet illetően, ha nem találkozik a tervezett igénnyel? Természetesen még kiszállítás előtt megbizonyosodnánk erről a lista alapján.
*Akár egy bólintás is elég lett volna számára Dreyia részéről, hiszen maga is csak egy gesztussal kérdezett, de az alapos válaszért külön köszönet jár. Újabb értékkel gazdagodik a mélységi nőről alkotott képe, véleményére hálás mosollyal bólint.*
- Köszönöm.
*Aztán vele együtt szemlél körül felületesen néhány pillanatra, és Shanneirával is összeakad a tekintete, mielőtt a kereskedőhöz fordul, aki megerősíti, hogy jó vételről van szó. Maga sem egészen jártas a helyi piaci kínálatban, saját lovát ajándékba kapta, de úgy gondolja, ekkora összegre nem szoktak nevetve igent mondani, főleg, hogy a kikötőben megkérdőjelezhetőbbnek érzi a lovak eredetét, a különlegességük pedig azonosíthatóbbá teszi őket. Legalább egy próbát tesz az alkudozásra, hiszen nincsen vásárlási kényszerben.*
- Valóban pompás állatoknak tűnnek, és egyedi képességük biztonságosabbá teheti az éjszakai utazást. Ám e különlegességükre nem feltétlenül van szükségünk…
*Morfondíroz hangosan, s valóban töpreng néhány pillanatig.*
- És ha mindhármat elvinnénk 1500 aranyért?