Külső területek - Ingoványos vidék
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
Füves puszta (új)
Ingoványos vidékErdőmélye (új)
Mágustorony (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 51 (1001. - 1012. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

1012. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-13 20:27:24
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 74

Játékstílus: Szelíd

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//
//Krestvir és Kilencedik//

- Semmit, semmit... *Vartyogja legyintve, közben felfújja az arcát, s fejét csóválja, mint amikor valaki nagyon értetlen, pedig oly okosan elmagyarázott mindent.* Megint nem figyelsz rám... csak azokat a csőrözőket... arra bezzeg van eszed. *Vágja karba durcásan a kezét, s közben nyakát nyújtogatva kukkolja a többieket. Egy idő után, még akkor is, ha Krestvir beszél hozzá, körmeit kezdi nézegetni, el-elfintorogva.*
- Na jó... *Körülbelül néhány perc telik csak el és veszettül elkezd turkálni a zsebében.*
- Valahová ide tettem... vagy inkább ide... de az is lehet, hogy ide... *Morog zavarodottan, majd egy rövid idő után felszalad a szemöldöke, s olybá tűnik, hatalmas turkálása közepette apró, göcsörtös kezeibe akad valami.*
- No itt van... *Emeli fel tenyerét, s egy egészen hétköznapi kocka láthat benne, pontosan olyan, mint amit a kocsmákba használnak.*
- Oda akartam adni. *Fúj megint egyet mérgesen.* Csak el voltál foglalva a sikítozással, meg a futkározással, nem is figyeltél rám. *Csóválja meg a fejét.*
- Most meg a csőrözés... te miért nem mész oda és kérsz egyet attól a férfitól? *Vonja meg a vállát, mintha némi féltékenység is villan a tekintetében, bár ez nehezen értelmezhető, főleg Krestvir számára, aki egy fiatal lány.*
- Tedd el... alkalmanként megsegít. *Mondja, s ha Krestvir kezét nyújtja, beleejti az apró kockát, amin egyébként némi eltérés észlelhető, ha a lány jobban megnézi. Minden oldalán kilenc pont látható, eltérően a hagyományostól, ezzel csak ezt lehet dobni. Kilencedik, elnyomva egy hatalmas ásítást, visszakucorodik a csuklyába.*
- Ha kész a vacsora, ébressz fel kérlek, elfáradtam a nagy harcban, pihennem kell. *Mondja, mintha bármit is csinált volna a rettegésen kívül.*


1011. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-11 11:27:53
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Számszeríj még 10 körig//

*Oly sokszor járta már ezt a vidéket, hogy szinte ismeri, mint a tenyerét. Bár ez túlzó megfogalmazás, mert jóformán csak azt az utat ismeri ennyire, amin járni szokott. Ha úgy tetszik, a saját kitaposott ösvényét. A mocsárban óvatosan lépdel, de nem túl lassan. Szinte a korábban itt hagyott lábnyomaiba lép, amit ugyan a szemével nem lát, de különös módon beivódott a tudatába. Ami talán még fontosabb, hogy a varázslat ezúttal sikerült. Kezébe egy varázslatos számszeríj kerül, melyet mintha csak fényből szőttek volna. ~Átjárja Eeyr ereje. érzem.~ Ez némileg megnyugtatja, és némi biztonságérzetet is ad neki, ahogy szaporázza lépteit a mágustorony felé.*


1010. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-09 23:50:54
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1236
OOC üzenetek: 98

Játékstílus: Megfontolt

*Learon, miután elbúcsúzott a kedves lánykától, aki megígérte neki, hogy még fog írni neki levelet, a Mágustorony felé veszi az irányt. Van még pár varázslat amit jelenlegi szintjén meg tudna tanulni. Arra most nem költene, hogy az öreg mágustól tanuljon meg új fortélyokat, mert annyi pénz a világon nincs amennyit a fukar vénség kér a tudásáért, de pár varázslatra még be tudna ruházni. Legutóbb a gejzír keltést nézte ki, ami igen hasznos lenne a jövőben, ha esetleg támadás érné, hiszen nincs olyan sok támadó varázslata.* ~Persze jó dolog, hogy megkönnyíti a munkámat a mágia, de azért ha a Vashegynek szüksége van rám, kéne tudni harcolni is! Amilyen idők járnak, nem bízhatok mindig abban, hogy az istenek és a Szellemek megvédenek! Egyszer már elég volt meghalnom mostanában.~ *Közben a lába már rég az iszapot tapossa. Azt nem mondani, hogy nem néz a lába elé, de tény, hogy már rutinosabb mint régebben. Elég sokszor megtette ezt az utat, de a lápoknál semmit sem lehet a véletlenre bízni. Elég egy rossz mozdulat és elragadja az embert a bűzös mocsár.* ~Ez a fát ismerem! Már nem vagyok messze, ez az ingovány vége! ~ *Pár perc után már meg is látja a tornyot és egyenesen felé veszi az irányt.*


1009. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-09 11:34:25
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 649
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

*A mágus tanácsát úgy tűnik a többiek nem értették. Quantall persze nem veti az orrukra. A mágusok, jósok, látók és egyéb alakok nehezen érthető tanácsait sokszor ő se érti. Egyszerű harcosoktól nem is lehet elvárni. Még úgy se, hogy Quantall kifejti nem értelmetlen tanács volt ez. Végül is ő csak egy kormos a szavai nem sokat jelenthetnek a tharg harcosoknak akik puszta kézzel akarnak démont ölni. Ennek ellenére Naty mégis nagyon a szívére veszi a dolgot. Durván vissza is szól a páncélosnak. A mágus békítően megfogja a lány karját.*
-Megpróbáltad és ide is eljöttél, hogy átadd az üzenetet. Jól tetted és köszönjük. Menjünk fáért.
*Mikor elmennek a fiú nem is tudja mit mondjon. Ő amúgy se a szavak embere ilyenkor szóval csak hallgatja a másikat és csendben magát kicsit meghúzva szedi a fákat és a nyulat ha talált. Mikor látja, hogy a másik önmagát meghazudtolva nem túl elegánsan a sárba zuhan akkor odamegy hozzá és ha kell addig gyűjtött dolgait letéve felsegíti a lányt ha engedi. Ezek után értőn bólint és megöleli őt. Most nem olyan szorosan csak kis megnyugtatásként.*
-Semmi baj. Megtetted amit lehetett. Ez pedig nem a te csatatered. Te másban vagy jó. De talán ha reggel indulnál vissza a toronyhoz a lovadért jobb lenne. Tudod este nem kellene itt járkálni.
*Ad egy nem túl bátor tanácsot. Mélységiként dühös felszíni nőkkel nincs sok tapasztalata miként kell beszélni.*


1008. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-09 11:06:42
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 304
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

*Nem tudja elképzelni, hogy a hírt bárki is értékelni fogja. Fel van készülve, hogy le lesz érte tolva, vagy legalábbis gunyoros fintorokat fog eredményezni, esetleg ki is nevetik majd érte, de ennek ellenére elhozta a hírt. Ne várjanak csodára.*
- Sajnálom *süti le szemeit mikor Laor éppen annak megfelelően viselkedik, amire számított. Mégsem lőtt annyira mellé. Minden egyes hozzá fűzött kommentár, mintha ostorcsapásként érné.*
- Én próbáltam *Hiába, saját kudarcának éli meg, hogy nem tudta az öreg mágust rávenni a segítség valamely fizikális formájára. A kudarc szégyenének béklyóját ezek az ostorcsapások egyre inkább lemarják ról, és a lesütött szemű leány egyre feljebb emeli lassacskán dühtől izzó szürkés szemeit. Ennek az is segítségére van, hogy Quanttal egyedül aki értelmesen kifejti, eddigi tapasztalatai alapján, ez nagyon is hasznos. Parázs a tűzön mondhatni*
- _Nem_. _Nem _mondta. *Csattan fel, kihangsúlyozva a szavakat, egyre paprikásabb pírral orcáin. Kezei ökölbe szorulnak.*
- De ha puszilózni akarsz, az enyémet megcsókolhatod *fakad ki a maga egykori kiasaszonyos módján meghazudtolva szendeségét. Végig átnéztek rajta, már Synmirán, s mikor segíteni szeretett volna, akkor is rajta verik el a port az ostoba megjegyzéseikkel. Megharcolt már a városban, majdnem ott is maradt. Elege volt. Sarkon fordulva hagyja faképnél, s megy Quantallal fát gyűjteni. Puffog. De még hogy. Előjön minden kesernyés emlék, hogy a lovag is milyen szemekkel nézett rá ahhoz képest, hogy mikor először találkoztak úgy csillogtak szemei mintha Eeyr maga segített volna ki az ájulásból. Most meg. Most meg testileg lelkileg leharcolva járja az ingovány mocskos bűzét olyanok kedvéért akik aztán annyit nem mondanak: Köszönöm.*
- Még hogy szembe pisálni *motyog miközben egy ragacsos gallyat szeretne felemelni, de annak vége mégiscsak csatlakozik a fához, s ahelyett hogy a rántásra kiszedhetné, keze lecsúszik, és ama emlegetett területre huppan, jól összemocskozva amúgy sem fényes ruházatát. *
- Grrr... *ejti ölébe kezeit majd támaszkodva tápászkodik. Hiába, sosem volt egy nagy természetjáró.* Ne haragudj Quantall. Azt hiszem, nem megyek veletek tovább. Nekem... nekem nem való ez.



1007. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-07 21:00:06
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

-"Hinnünk kell".
*Ismétli meg Naty üzenetét. Hitetlenkedve csóválja a fejét.*
-Nem említette, hogy széllel szemben ne pisáljunk? Vagy hogy ne akarjuk megpuszilni a démonok seggét? Más bölcsességet nem tett hozzá? Lett volna egy egész éjszakája lebeszélni minket. Ha nem akar segíteni, mondja azt, de ne jöjjön nekem közhelyekkel.
*Mondja tőle szokatlan bőbeszédűséggel. Gyűlöli a félsegítségeket és hamis reményeket, és nehezen hiszi, hogy a torony mestere nem tudott volna letotyogni szépen hozzájuk figyelmeztetni őket, ha amúgy is tudott róla, hogy mire készültek.
Quantall válaszára csak felmordul. Neki nem ad sok hitet az, hogy a legendásnak tűnő mágus alig burkoltan azt mondta, bukásra lettek ítélve. De tudja magáról, hogy ha nehéz döntés elé állítják, meg tudja hozni, hiszen már sokszor hozott olyan döntéseket, amik miatt nem tudott aludni éjszaka, ám helyesnek bizonyultak.
Folytatja a dögök halmozását, és a többiek is segítenek tüzifa és hús gyűjtésében. Ám Ririnek az utóbbival szemben mintha lennének fenntartásai. Pragmatikus ember, és semmi hátrányát nem látja a koponyák eltemetésének, így ő nem ellenkezik. Mikor Laor megszólal, végigméri harcostársát.*
-Ha akarod, majd vállalom az első őrséget. Úgyse fogok hamar elaludni.


1006. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-07 19:11:34
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 896
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

- Ó... ez igazán kedves. *ámul el nem kevés gúnnyal hangjában, amikor Naty tolmácsolja a mestermágus üzenetét. Persze ez a torony urának szól, nem a hír hozójának.*
- Hasznos tanácsok egy hasznavehetetlen embertől. Azt is mondhatta volna, hogy felőlem meg is gebedhettek, annyira sem érdekel, mint a tavaszi eső. Az legalább őszintén hangzott volna.
*Puffogna még, de van elég tennivaló, és mostanra mindenki hasznossá teszi magát. Lassan egy halomba hordják a farkasokat, és fa is gyűlik. Ez utóbbiból kevesebb lehet ezen a vidéken, mint a dögökből, de talán akad annyi amennyire szükségük van. És ha már így alakult, a vihar vacsoráról is gondoskodott számukra, legalább vadászniuk nem kell. Riri pedig megragadja az alkalmat, hogy hezitálni kezdjen. Amikor kiböki a kérését, Laor először nem is érti. Elvégre a vacsorának szánt állatokat nem ők ölték meg, a természet elvégezte helyettük a piszkos munkát. De érteni véli, hogy a tündér mire gondol, még ha meg nem is tudja érteni. Viszont ez a pillanat jó arra, hogy egy kicsit elgondolkodjon. Ha Lanawin lakói úgy gondolkodnának, mint a tündér aligha kerülnének ilyen helyzetbe. Akkor a világ békés lenne, nyugodt és neki nem nagyon jutna hely benne.*
- Persze. *bólint rá a kérésre és mivel nem találja megfelelőnek a pillanatot egy kis elérzékenyülésre, inkább morog egy kicsit. Ez nem megy nehezen, hiszen éhes és fáradt.*
- Csipkedjük magunkat! Hosszú nap volt ez, és pihenni is szeretnék.


1005. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-07 09:19:41
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Az öreg Arra papa sosem nem szomorú ezidáig. Most ez a helyzet megrepedeztette acélos lekét de megtörni nem törte meg, az sziklaszilárd. Mogrim nem halt meg csak átalakult. Ezzel a gondolattal vigasztalja magát a vén tündér és máris jobb lesz egy pöttyet a hangulata. Így csak félgőzzel hajtja a póniállatot mer már annyira nem sürgős hazafelé. A városba már fáradt lenne elmenni, szétnézni ezért elindul visszafelé Milőcsegyházára. Talán meglelték a Mogrim és jól van ott Milőcsegyházán. Ezért is fontos ám az öregnek visszabandukolni a lócsökevényen. Kedvtelenségében még fütyölni sincsen túl nagy kedve. Megindul tehát a lápos mocsáron átszelve a bűzrengetegen, hogy visszatérjen hazájába Milőcsegyházára.*


1004. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-06 16:27:48
 ÚJ
>Carsaadi Maeriries avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

* Mikor a kérelmét Laor elfogadja a lány arca felcsillan és gyermeki, őszinte öröm olvasható le róla. *
- nem vártam. Ahhoz, hogy beszédet tudjunk tartani valakiről ismernünk kell őt. Másképp üres gesztus lenne az egész. Majd imádkozom értük - * mosolyodik el.
Frandr is támogatja őt, ahogy hallja, ugyan nem ugyanazon okok vezérlik őket, Riri csak bólogatni tud a máglyán. Az is jó, meg a temetés is, ami a többieknek jobban kézre áll, a végtisztesség mind a két módszernél megmarad. S Rirink csak ez számít.*
- Rendben! - * biccent rá a tündér, s már gyürkőzik neki, hogy cipelje majd a fát vagy a tetemet, ami jut neki osztályrészül, amikor Krestvir felvetését meghallja. Egy pillanatra elsápad, s hátrál is pár lépést, mint aki épp el akarna esni s az utolsó pillanatban döntenek a lábai úgy, hogy inkább mégis talpon maradnak. Ajkait rágcsálja, ujjai szórakozottan játszanak a hosszú, ezüstös tincsekkel. Látszik, hogy gondolkodik, mert épp kétfelé húzza a szíve. Egyrészt az állatok felé, másrészt a társai felé, mert azt sem akarja, hogy az ő önző okai miatt keljen esetleg éheznie valaki másnak. Végül csak halkan kérdezi meg rá sem merve nézni senkire se, csak a matató ujjakra, amik nem hagyják békén a hajat. *
- Legalább annyit megengednétek, hogy a koponyájukat eltemessem? - * Ennél jobbat nem tud kitalálni, s így is biztos, hogy hosszú monológban fogja megköszönni az állatok halott koponyája fölötti halmocskáknak azt, amiért a bennük alvó húsát adta társainak, azért,hogy ők élhessenek. *


1003. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-04 10:50:18
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 649
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

*Naty ölelése egy kicsit szinte elfeledteti a saját szenvedéseit és megfeledkezve szokásos szégyenlősségéről visszaölel. Az égetés kérdésére ő is bólint.*
-Sa'tereth nem lett legyőzve és a hatalma akkora amit el se tudtok képzelni. Jobb az óvatosság.
*Bólint a furcsa színváltós hajú harcos szavaira is.*
-Úgy lesz.
*Természetesen egy szarvast nem tudnak majd ketten ide vonszolni. Bár a mágus fajának köszönhetően nem olyan vézna mint az emberi varázstudók szoktak, de a harcedzett katonák azért hasznosabbak lennének nála a cipekedésben. Naty szavaira odafigyel. A felvezetés kellően felcsigázza. A mester tudta és lebeszélte volna őket. Mikor a lány elakad akkor kíváncsian rákérdez.*
-Aztán?
*És érkezik a tanács. Fontos tanács még ha nem is tűnik annak. A mélységi persze már ismeri, de csak azért is, hogy a többiek megértsék bólogatva kifejti.*
-Ez tényleg fontos. Mikor a halál urával kerülünk szembe az nem olyan mint egy átlagos harc. Mint ez volt. Olyan kihívások elé kerülhetünk amik nem csak a testünket hanem a lelkünket is megviselik. Lehet, hogy saját gyengeségünkkel kerülünk szembe vagy valami olyan átok vagy mágikus sérülés ér minket ami az elménket támadja. Olyan dolgok ezek amiket el se lehet képzelni. Fontos, hogy legyen kellő akarat ha bele akarunk nézni annak a külvilági szörnyistennek és szolgáinak az arcába. A mester nem csak tréfált mikor ezt a tanácsot adta.
*Talán kicsit sokat beszélt és feleslegesen, de fontosnak érezte, hogy elmondja. A többiek is átérezzék mégis mire vállalkoztak és hogy ne higgyék, hogy Naty egy butaságért jött el hozzájuk. Ezek után a szőke lánnyal elindulna ő is és rámosolyog.*
-Köszönjük.
*A mélységi szerint a lány megtett mindent és semmi oka, hogy úgy érezze bocsánatot kell kérnie vagy szégyenkeznie. Ha még a pontosabb üzenetet kapják meg főleg, hogy hasznosnak vélné a lány szavait. Nem fontos. Elkezdi gyűjteni a tűzifát és ha lát nyúltetemet akkor, azt a lábánál fogva szintén magához veszi. Egy szarvas jobb lenne ekkora társaságnak. Igyekszik odafigyelni.*


1002. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-03 09:49:17
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Mogrim lócsökevénye csak úgy nyalja az utakat, szépen teljesít a pónifajzat. Útközben jobbra balra fordítja tekintetét az öreg, hátha meglátja valahol az út körül Mogrimot. A nyaka is belesajdul a sok fordiítkozásba. E helyett a szemeit forgatgatja körbe, hogy az út szélét is alaposan átkutassa. Hamar eléri az ingovány terjedelmes bűzhatárát.*
~Ó a kóborló fajtáját, tán nem ragadt bele a mocsárba? Há okosabb az annál.~
*Nyugtatgatja magát az öreg, hogy csak nem olyan ostoba a gnóm, hogy fejjel forduljon az iszapba. Széles orrlukával nagyokat szív a dögszagba. Azt mondják, hogy ha sokat letüdőzi az ember vagy tündér, akkor meg lehet szokni. Most ezen dolgozik az öreg, hátha hatni fog és immunis lesz az itt kavargó szagokra.*


1001. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-02 11:48:25
 ÚJ
>Alyosra Radogen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

- Most még nem esik rosszul, de lehet, hogy később fog.
*Mondja vigyorogva. Egy pillanattal később már a barlang tetején áll. Ettől még hallja a beszélgetést és a tündér szavaira felvonja a szemöldökét.*
- Ezt a baromságot.
*Morogja maga elé, rajta kívül más nem is igen hallhatja a szavait, sőt inkább el is fordul, nem foglalkozik a dögök elföldelésével, vagy elégetésével. Inkább a tájat pásztázza, de az egyelőre nyugodtnak tűnik. Viszont jobb félni, mint megijedni, így aztán kell az őr és az őr távolsági fegyvere, amivel eddig számtalan pontos és halálos vesszőt lőtt ki.*


1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-01 22:27:24
 ÚJ
>Natalayda Mozecka avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 304
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

*Ahogy megfigyeli azokat a dögöket, nem tűnnek ismerősnek. a városban nem ilyenek voltak amik előmásztak.
Nem nézegeti őket sokáig, mert a korábbi csapatból egyre többen tűnnek fel a barlang bejáratánál.
Kérdéseire Laortól kap választ, amit felettébb különösnek talál. Összesen nem beszélt ennyit hozzá a férfi Synmira óta, mint most. A válasz azonban feltárja a vihart, amiről Naty lemaradt, s meg is magyarázza az út közben látott pusztítást.*
- Értem... *bólint komoran, bár ezelőtt sem volt túl jó kedvében. Térdig mocskos, megriasztotta egy farkas, itt meg ismeretlen dögökkel harcoltak, s egy pillanatig nem bánja, hogy kimaradt. A városi események után csak azt bánja, hogy Quantallt nem próbálta erélyesebben lebeszélni. *
- Sajnálom, tényleg mindent megpróbáltam, de... *szabadkozik még röviden. A társalgásban jönnek-mennek a csapat tagjai, Natalayda az átcaplatott nap után kicsit nehezen követi, de Quantallt kihallja mindenki más közül.*
- Úgy örülök, hogy jól vagy *öleli meg őszintén* Persze. Segítek gyűjteni, sőt. Ha számít a véleményem, én is az égetés mellett állok. *Kapva kap az alkalmon, hogy hasznos legyen.*
~ De enni biztosan nem fogok egyik elhullottból sem.~
*Persze a vihartól elhullottakra gondol. Neki azok az állatok dögök, és inkább eszik egy kevéske szárított húst ma is a saját készleteiből, mint hogy azokkal degeszre egye magát.*
- De előtte ezt még el kell mondanom *Úgy dönt a lányeget, most azonnal el szeretné mondani, mert úgy érzi, évszázados fáradtság kezdi kerülgetni.*
- Tudta. *Emeli fel a hangját, hogy a távolabb esők is könnyebben meghallják, ha kíváncsiak.* Már akkor tudta hova jöttök és miért, mikor még csak készülődtetek a torony aljában. Először azt mondta, lebeszélt volna titeket, de aztán * itt elhallgat, mert tart tőle, hogy kinevetik majd azért amit mondani fog. Talán azzal van a baj, hogy ő nem hisz önmagában annyira... de elmondania csak el kell, így egy nagy levegő után belekezd.*
- Hinnetek kell. Hinnetek kell bármiben, istenetekben, mágiátokban, vagy csupán önmagatokban. Azt mondta, úgy sikerrel járhattok *Vállát lassan emeli majd maga mellett leengedi. Nem érzi magát hitelesnek, de nem tudta megtenni, hogy nem próbálja átadni az "üzenetet". Ezek után pedig nyugodtabban indul tüzelőt is gyűjteni.*


999. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-01 21:10:46
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

*Frandr lemarad Alyo mutatványáról, így csak annyit lát meg, hogy az a láthatárt kémleli. Ezután meg már a figyelmét a hulláknak szenteli. Na meg Ririnek, aki azt javasolja, hogy valamiféle végtisztességet adjanak a dögöknek.
Egy morduláson kívül nem válaszol erre semmit. Tisztes temetést magától biztos nem adna a lényeknek, ám régi életében elégettek minden tetemet, amit nem tudtak felhasználni. Ha rajta múlik, ezekkel is ugyanezt tenné. Ha ez Ririt is boldoggá teszi, az még jobb.
Laor is beleegyezik a farkasok elégetésébe. Reméli, hogy a mágusoknak arra is van módjuk, hogy nedves fát borítsanak lángba, mert nagyon sok száraz fa nem hiszi, hogy van egy mocsárban.
Mindenesetre mocsaras talaj ide vagy oda, ennyi farkasnak elég mély és széles sírt ásni hosszú és mocskos feladat lett volna, így Frandr is örül, hogy végül a lángok mellett döntenek.*
-Nem eleget. Ezek pedig *dob a halomra egy újabb dögöt* szerintem belülről rohadnak már.
*Laornak is hasonló véleménye van, így Frandr felemeli a hangját, és odaszól Quantallnak és Natynak, akik épp úgy tűnik, tüzifát mennek gyűjteni.*
-Ha találtok olyan állattetemeket, amik ehetőnek tűnnek, hozzátok el azokat is. Vagy szóljatok nekünk, majd elhozzuk mi.


998. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-10-01 20:28:04
 ÚJ
>Laor Vylnis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 896
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

- Utálj csak! *vigyorodik el amikor Alyo ellép tőle* Nem esik rosszul.
*Ez persze erősen kétértelmű, de annak is szánja. Szemügyre veszi még, ahogy a félvér sajátos és igen figyelemfelkeltő módon mászik fel a barlang tetejére. Ajka egy néma "huh" szócskát formáz, aztán megcsóválja a fejét, aztán csatlakozik Frandr mellé és egy kurta biccentéssel nyugtázza a köszönetet. Alig látnak neki a dolognak, amikor Riri érkezik nagy lendülettel. Laor kicsit összehúzott szemöldökkel hallgatja, hogy valami végtisztességet kéne adniuk a farkasoknak. Ezt egyáltalán nem érti, elvégre csak oktalan állatokról van szó. De a kérlelő szavak és a tündér őszinte lénye felülírja az értetlenségét.*
- Legyen. *bólint egyet végül elmosolyodva* De azt ne várd, hogy beszédet is tartsak, elbúcsúztatván őket.
*Ezt már végképp bolondságnak tartaná a részéről. Meg aztán valahogy biztos benne, hogy Riri ezt meg fogja tenni helyette. Közben Frandr is felcsatlakozik a tündér ötletére, legalábbis ami a máglyát illeti.*
- Amióta a sötétség urát legyőztük nem hallottam hírét, hogy bárki is visszatért volna a halálból valami szentségtelen módon. És azt sem tudhatjuk, hogy mennyi száraz fát sikerül összegyűjteni. Elsősorban magunkra kell gondolnunk.
*Elhúzza a száját és a sötételf és társa felé pillant, akik fát gyűjteni indulnak.*
- De az is igaz, hogy olyan vidéken járnunk, ahol bármi előfordulhat. Talán Sa'Tereth hatalma itt még erős.
*Sóhajt egyet.*
- Elégetjük őket. Legalább nem leszünk nyakig sárosak.
*Lea óta valahogy zavarja ha koszos. Ezért is figyeli érdeklődéssel ahogy Krestvir egy közeli sziklához sétál, amiből a mágus varázslatára víz kezd csordogálni. Egyik szemöldökét felvonva hümmög egyet, és bár ösztönszerűen idegenkedik a mágiától, ismét kénytelen belátni, hogy az hasznos is lehet. Most már nekiláthatnak összehordani a farkasok tetemeit, mely munkát csak kis időre szakítja meg Krestvir felvetése.*
- Jó ötlet. *bólogat egy kis gondolkodás után* Nem tudjuk, hogy mennyi időt töltünk itt, és készleteink nem kimeríthetetlenek.
*Azután elvigyorodik.*
- De csak akkor ha találunk őzeket, nyulakat, vagy valamit hasonlót. Mert nincs olyan isten *bök állával farkasok felé* hogy én ezekből egyek.


997. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-09-30 23:53:39
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 649
OOC üzenetek: 14

Játékstílus: Megfontolt

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

*Ahogy fényből álló számszeríjával kiáll a kis szikla elé és a lények után lő már egyáltalán nem úgy néz ki mint korábban. Ez igaz a külsejére is amit a vihar alaposan összezilált és a tekintetére. Nem a könyvtárba illő elmélkedő tudós tekintete. Egy megfáradt, gyűlölettel teli tekintet ami ölni akar. Mikor a számszeríj lövedék célt téveszt csak egy izom rándul meg az arcán. És mindez eltűnik mikor megjelenik Naty. Nem úgy volt, hogy a lány is utánuk jön. Arról meg szó se volt egyedül tenné egy ilyen helyre. Meglepetten indul el a szőke lány felé és kicsit hitetlenkedve ejti ki a nevét.*
-Naty?
*Az üres fegyvert a földre tartja fél kézzel miközben a másikhoz lép.*
-Jól vagyok. Nem esett bajom.
*Halványan el is mosolyodik. Valahogy különösen jól esik neki ez az aggódás és itt a pusztítás közepén, a rothadó bestiák közt ahogy a lányra néz megállapítja, hogy elképesztően gyönyörű.*
~Azt, hiszem fáradt vagyok. Talán nem vagyok még teljesen jól, hogy itt legyek.~
*Ha valaki meghal, azt nem olyan könnyű kiheverni és a mélységi tudja, hogy ha a sötétség lényeivel kell szembe nézni akkor ahhoz erős akarat is kell. Ő pedig sokat veszített. A lány bocsánatkérésére csak megrázza a fejét és végigsimít annak karján.*
-Nem baj. Megpróbáltad.
*Folytatná, de a többiek megteszik helyette. A tharg harcosnak is igaza van, de ebbe a mélységi nem nyugodna bele. Krestvir kérdéseire viszont ő is kíváncsisággal a szemében néz a lányra. Ha valami tanácsot adott az hasznos lehet számukra. A többiek közben nekilátnak hasznossá tenni magukat. Fát gyűjtenek, a holtestekről gondoskodnak vizet teremtenek. Utóbbiról a mélységinek eszébe is jut valami amire rákérdez Krestvir magisztertől.*
-Magiszter! A nevére sajnos nem emlékszem, de volt egy elf tharg vízmágus. A karavánpihenő ostrománál is ott volt. Nem tudja véletlenül mi van vele?
*Csak egy ártatlan kérdés. Kedves volt hozzá az a lány. Reméli jól van. Ő is és a kislány akit megmentett. Ha választ kap akkor Naty-hoz fordul.*
-Gyűjtsünk tűzifát! Te mit szeretnél ezek után?
*Ha maradni szeretne akkor bizonyára hasznukra lenne a lány. És bár maga szívesen tudná biztonságban, de egy része a mélységinek azért örül, hogy itt van. Amit nagyon szégyell.*


996. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-09-30 21:34:22
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 791
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

*Keresztezik egymás útját Frandrvel, ám mivel a többiek is a közelben vannak, nem feltételezné alapból, hogy a férfi hozzá intézi a kérdését. Csak arra figyel fel, hogy a harcos lábfejei felé fordulnak, ezért gyanakodva fölemeli tekintetét, s megállapítja, hogy a férfi tekintete is őt figyeli. Ez pedig általában azt jelenti, hogy tőle várják a választ, őt szólították meg.
Visszaengedi a pillantását Frandr mellkasa magasságába, és kicsit gondolkodik.*
- Erre nem tudok biztos választ adni. De ártani nem árthat, ha csökkentjük a kockázatot. - *Válaszol. Aztán közben jön a tündérlány kérése, ami ellen neki nincs kifogása, mert becsülendőnek tartja ezt a tiszteletet, amit a lány mutat az élet és a holttestek iránt. Annak ellenére, hogy egyébként úgy tartja, a hulláknak már mindegy...
Szóba kerül viszont, hogy a tetemeket meg lehetne-, vagyis épphogy nem lehet megenni. A farkasszerű lényekét legalábbis. Azonban vannak itt egyéb elesett állatok is...*
- Mennyi élelmet hoztatok magatokkal? A viharban elpusztult vadakból vacsorázhatnánk... - *Érdeklődik, a férfiak felé pillantva. Mivel nem veti meg a húst, nem gondol rá, hogy valakit esetleg megbotránkoztathat a felvetése, vagyis figyelmeztetés nélkül nem érzi, hogy ilyesmiről nem kellene a tündér előtt beszélnie.*


995. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-09-30 20:36:56
 ÚJ
>Carsaadi Maeriries avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

* Mikor Frandr elkezdi az állatokat pakolászni, és Laor is afelé hajlik a tündér kicsi szíve hevesebben kezd dobogni. *
- Várjatok! - * kiált s rohan ki a barlangból. * - Adjuk meg nekik a végtisztességet, Laor kérlek - * tündéri kutyaszemei a férfire vándorolnak, mert mivel, hogy ő a vezér, Riri tőle vár engedélyt. *
- El lehet temetni őket szépen is, megevésre amúgy se hinném, hogy alkalmasak lehetnének. A talaj meg elég ingoványos, lapát nélkül is gyorsan tudunk haladni. Addig én a viharból megmaradt fákból ácsolok sírfákat. Vagy esetleg mágián is elégethetjük őket. Az is kegyes végtisztesség, az emberek is előszeretettel használják ezt a módját. Csak kérlek titeket, hogy ne ilyen csúnyán. Ők is éltek egyszer, ahogy mi is élünk. Attól, hogy ez a test már csak porhüvely, tisztelnünk kell. Nem bánod hát Laor? Frandr? - * néz előbb az egyikre, utána a másikra, mert hiába Laor a vezér, a tündér úgy véli, hogy Frandrnek is épp ugyanannyi beszólása van.
Míg a válaszra vár nagy kerek szemekkel néz körbe, hogy ugyan mennyi állat lenne, akit el kellene temetni. Ő ide nézi a vihar áldozatait is, azokat a szegény apró patkányokat, groteszkül nyakatört nyuszikat és egyéb szerencsétlen áldozatokat. Segíteni akar rajtuk, hogy legalább az örök békét megtalálják, ha már az élet ilyen csúnyán elbánt velük. *


994. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-09-30 19:48:37
 ÚJ
>Frandr'd Gruad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//

-Megvagyok.
*Válaszol Laornak. Ahogy látja, mindenki megúszta egy sebesülés nélkül, ami kisebb csoda. Csak egyetérteni tud Laorral, tényleg jó munkát végeztek a többiek.
Tetszik neki, hogy mindenki jó hangulatban van, ám tudja, hogy ha rájuk esteledik, akkor a jó hangulat nem sokat segít, így munkához is lát. Közben a többiek Natyt beavatják a részletekbe. A tőle érkező hírek kicsit lelombozóak lennének, de a mostani siker miatt Frandr nehezére esik csalódottnak lenni.*
-Kösz.
*Szól Laornak, aki, kibontakozva Alyoból, úgy dönt, segít. Mikor Krestvir megszólal, Frandr mégis tart egy apró szünetet. Újratölti a kulacsát a hűs vízzel, és lemos magáról minden vért, ami a farkasokról ráfröccsenhetett.
Ezután folytatja a hullák eltakarítását, ahol abbahagyta. Gyorsabban megy a munka így, hogy Laor is besegít. Harcostársa kérdésére felmordul.*
-Nem láttam még ilyen dögöket. Keleten csak legendákat hallottam, meg utazók történeteit, azokat is harmadkézből.
*Erről eszébe is jut valami. Krestvirhez fordul.*
-Nem kéne elégetni a hullákat? Még sötétedés előtt.
*A forró szelek havában későn megy le a nap, így talán még lenne arra lehetőségük, hogy ne hívják fel magukra a figyelmet éjszakai máglyarakással.*
-Nem tudom, ezek mik, de nem szeretném, ha visszajönnének átharapni a torkunkat.


993. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2019-09-30 11:13:48
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 791
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Vakmerő

//Utolsó lehelet//
//A vulkánok hava, 6887. Tarun, késő délután//
//Alyo - 11 nyílvessző//
//Quantall: számszeríj még 8 körig//
//Laor: +3 gyorsaság még 2 körig//

- Mit mondtál meg? - *Kérdezi a manót értetlenül, mert nem veszi észre, hogy megint csak szájhősködik, azt hiszi, tényleg megerősítést vár, hogy valamit előre megmondott.
Aztán eszébe jut Kilencedik sipogása, mikor még a viharban voltak és amit akkor nem állt módjában megérteni. Úgyhogy most rákérdez a dologra.*
- Mikor még odakint voltunk a viharban... Mit kiabáltál? Nem értettem. - *Érdeklődik.
Aztán megtörténik az a bizonyos csók és Riri megjegyzésére odafordul a lány felé, majd vissza a szétváló pároshoz...
Kilencedik a nyelvét ölti Laorra, majd felkuncog.*
- Csőrözők! - *Piszkálódik, de némi veszélyérzet és életösztön szorult belé, mert utána kuncogva ugyan, de Krestvir csuklyájába bújik.
A lány pedig értetlenül áll az eset előtt. Egyrészt itt van a tündérlány "ígérete", hogy fog ő is csókolózni, ha megtalálja a párját, másrészt emlékszik a beszélgetésre Laorral, hogy a férfinak nincs senkije, akivel szeretnék egymást. Pedig most nagyon úgy tűnik, hogy Alyoval szeretik egymást. Ő ugyanis feltételezi, hogy ilyesmit azok csinálnak, akik közel állnak egymáshoz és a tündér is ebben a hitében erősíti. De közben itt van Laor korábbi állítása mellett ez a csók és a csók, amit ő kapott, szintén olyasvalakitől, akivel nem áll annyira közeli kapcsolatban. Akkor most mikor szoktak csókolózni az emberek és egyéb szerzetek?*
- Én ezt nem értem. - *Mondja, szinte suttogva, leginkább magának, de Riri azért hallhatja. Közben kiszabadítja a manót is és visszaengedi a vállára.
Majd megérkezik Natalayda, aki elé kimegy a barlangból. A farkasszerű lényeket nem nézi meg jobban, csak azt, hogy van-e még bennük élet, mozdulnak-e, veszélyt jelentenek-e. Benne is felmerül, hogy velük az ő jégcsapjai végezhettek, de örömet ez nem okoz a számára, legfeljebb némi biztonságérzetet ad, hogy ő is hozzá tudott tenni a csapat védelméhez.
Mikor egészen közel ér, meghajol Natalayda felé, aki rögtön kérdéseket tesz fel, a válaszokkal azonban megelőzi Laor, így maga csöndben marad.
Szerencsére az ő kíváncsisága sem marad sokáig kielégítetlenül: Natalayda hírei eléggé összetörik a reményeit. Bár Laorhoz hasonlóan ő is számított rá, hogy nem kapnak segítséget, ő ilyen egyszerűen nem nyugszik bele, még ha hangja színtelensége és nyugalma változatlan is marad.*
- És nem is adott semmit? Nem mondott semmit? Nem adott tanácsot? - *Szólal meg mégis, kérdéseit látszólag a földhöz intézve, mert tekintetét nem emeli fel.
Később, Frandr kérdésére ő is Laor felé fordul és tudomásul veszi a döntést, miszerint ma már nem haladnak tovább és itt éjszakáznak.
Majd a következő kérdésre a fejét rázza, miszerint ő nem ismeri ezeket a lényeket, nem látott még hasonlót. De figyel, hátha más viszont tud róluk valamit mondani...
Aztán, bár másról szól az utasítás, ő a közelben lévő másik sziklát szemeli ki, s indul el felé. Előtte azonban szól a többieknek...*
- Ott, annál a sziklánál lesz víz, újratölthetik a kulacsaikat. - *Mondja, s ha nem tartóztatják, tervei szerint cselekszik.
Ha odaér, megérinti a szikla egy kiugró részét, majd varázsigét mormol, s ha minden rendben megy, úgy lassan egy vékony vízér kezd onnan csorogni.
Ha pedig ez így történik, a saját kulacsát rögtön újra is tölti, majd megmosdik egy kicsit, letakarítva kezeiről és arcáról a sarat.
A visszaúton összeszedi az útjába akadó ágakat, amiket a vihar sodort idáig, s lerakja a barlang bejáratánál. Addig nem gyújt tüzet, míg kellő mennyiség össze nem gyűlt a tüzelőanyagból.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására az általa megérintett tereptárgyból gyenge ér kezd csordogálni, kevés, de tiszta, iható vizet szolgáltatva.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 993-1012