Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 150 (2981. - 3000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

3000. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-15 20:03:57
 ÚJ
>Zsonorha Beestingerm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szállítmány védelmében //

*Meg is indul a szekér egyenesen a gnóm irányába, hol aztán egy gyors parkolás után rögtön fel is mérik a helyzet magaslatát, ezután segítőkészen belevágják magukat annak közepébe. Zsonorha örömmel fogadja az öreg melegszívű pillantásait, mit nagylelkűen a félvérek irányába fordít. Viszont per pillanat képtelen lenne ezt viszonozni, hisz tudtukban még mindig egy nemes állat élete forog kockán. Nem is tagadhatná, hogy az ilyen témákra elég nagy komolysággal fordít időt. Belépőjükkel bizonyára már elég ideje volt arra, hogy alaposabban megfigyelje a csipet csapatot, amennyire még látása ezt engedi. Nem csodálkozna azon, ha mondjuk pár színes kirajzolatlan foltnál többet látna. Míg a szöszi az áruval, másrészt a helyzet körülményeivel és annak megoldásával foglalatoskodik, addig Lilyenn a bokrok sűrűjébe temetkezik. Így Zsonorha sem marad tétlenkedve a helyén. Pár másodperc után könnyed lépteivel már a ló mellett is terem, ahol éppen szegény gazdája paskolgatja. Mitől látszatra meg is nyugszik. Nem igazán van fellelkesedve attól a hírtől, hogy nagy valószínűséggel ott kell hagyniuk a pacit, de mind bevallhatják, hogy elvinni nem fogják tudni. Nem törődve a kijelentéssel vizslatja tovább a sérült állatot. Hamarosan kibújva a bokrok rejtekéből a maszkos is színre kerül. Egy átlagos helyzetelemzést követően feltárja tartalékát, majd próbál egy mindenkinek kedvező megoldást találni. Fel is hozza a maradék ötleteit, miből az utolsó variáció eléggé megtetszik a lánynak. Láthatóan meglepődik az ötleten, de nem tartja megoldhatatlannak. Sőt mi több, akár saját maga is vállalná, hogy ott marad a lóval, amíg nem szereznek egy gyógyítót. Megragadja az ötletet és amint kényelmesen lehetősége lesz szóhoz jutni, készenáll megosztani a véleményét.*
-Az utolsó ötlet nem is hangzik olyan rosszul. Kivételesen jónak tűnik. Ha esetleg nem találunk más opciót a patás megmentésére, akkor én el is vállalnám, hogy itt maradok, amíg meg nem találnak egy gyógyítót. Persze akkor, ha ez senkinek sincs ellenére. *Tisztában van azzal, hogy elsősorban csak felajánlást tett és nem döntött a további történéseket illetően, mégis hangja olyan magabiztosságról árulkodik, mintha ez a dolog már biztosan így történne. Lehet, hogy ebben nagy szerepet játszik a ló mindenáron való megmentése, hogy nem is gondolt bele különösebben a helyzetbe. Mert azért egyedül maradni egy sérült lóval az út közepén úgy, hogy bárki bármikor megtámadhat nem éppen a legbiztonságosabb döntés. Ennek ellenére még mindig szívesen vállalná a feladatot. Az, hogy ezzel kapcsolatban mit gondolnak a többiek még ködös, de majd kiderül. Hacsak esetlegesen nincsen az öregnek valami fogalma az alkímiáról. Mert akkor bizony könnyebb dolguk lenne. Bár elsőre nem nézné ki belőle, hogy valamit ért is hozzá, talán még másodszorra sem, de ki tudja, hogy mit rejteget még a tarsolyában.*
~Igaza van. A szállítmány védelmére már így is elegen vagyunk, azzal nem lesz semmi probléma. Így talán még van esély megmenteni.~ *Gondolja, majd szemei újból a sérült állatra terelődnek.*


2999. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-14 07:53:59
 ÚJ
>Illidary Manteqrut avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// A szállítmány védelmében //

* Amint meglátja, hogy minden rendben a rakománnyal is. És nem fenyegeti őket veszély, előjön a bokorból. Egy mélyebb sóhajjal mert az öreg lehet maszkjától megrémül. ~ Remélem nem fog tudni jobban megnézni. ~ Zörgő bokrok vonzhatják a fejeket amint előlép belőle. Fegyvereit, hamar vissza is teszi a helyükre. *
- Körül néztem, nincs a láthatáron senki. * Jegyzi meg majd a sérült állatra vetődik a tekintete. * - Így itt nem hiszem, hogy hagyhatjuk Mytryell, ameddigre megjön a segítség valamelyik vad élve felfalja.
* Mondja határozottan Mytryellnek. És eléggé igaza van a fejleményekbe, hisz az erdős rész telis tele van különféle ragadozókkal. És mi is lehetne ínyencebb falat egy olyan prédánál ami csak a fejét tudja mozgatni? *
- Sajnos túl gyenge elixir van csak nálam, de Lilynél is. * Gyorsan oda is lép a bácsikához, de nem annyira közel, hogy jobban szemügyre vehesse. * - Elnézést, uram esetleg az alkímiához nem ért? Mert ha igen akkor az állatát megtudjuk menteni. Alapanyag nagyjából van, csak tudni kellene használni.
* Ha megtudják menteni a lovat az ő lelki ismerete is sokkal javulna. Nem szeret csak úgy ott hagyni élőlényeket haldoklani. De élőket sem. Inkább akkor a kegyes halál vagy akár a gyógyulás lehetősége. De veszni hagyni egy hasznos élőlényt az út közepén, farkasok martalékának? Nem éppen az ő stílusa. *
- Tudom, hogy a szállítmány az első. Ezt nem is vitatom. De a lovagi kódexe mit mond? Legalább szabadítsd meg a szenvedésétől szegény párát.
* Próbálja meggyőzni a lovagot. Bár ő is tudja, hogy nem ezt fogja elsődlegesen a szeme előtt tartani. De hirtelen ki is pattan egy ötlet elméjéből. *
- Vagy, van még egy opció. Két emberéből, az egyik itt maradna. A másik embere az öreg urat egy gyógyítóhoz érkezésünk után elkíséri. Akkor van esélye még az állatnak.
* Vállat ránt. * - Véleményem szerint ez nem hülyeség. És vagyunk elegen már arra a kevés útra a szállítmány védelmére.


2998. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-14 07:39:54
 ÚJ
>Lluthery Mytryell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// A szállítmány védelmében //

*A mellett elmegy, hogy az öreg inkább a hölgyeket tiszteli meg a válaszokkal és a figyelmével, hiszen addig se neki kell azt hallgatni. A ló egyértelműen nem megy sehova, úgy fest, még felállni sem tud, így arra a következtetésre jut, hogy bizony itt kell hagyják. Miután pedig fény derül az áru mibenlétére, még szemügyre veszi maga is, hogy nem hazudik- e az öreg, aztán a többiekhez fordul, nyilván az öreg is hallani fogja, amit mondd.*
-A ra…rakományt ne…ne…nem tudjuk elszá…szállítani és a ló is sú…súlyosan megsérült. Egyedül azt tu…tu…tudjuk felajánlani, hogy az ö… öreget elvisszük a k…kikötőig, hogy se…segítséget tu…tudjon szerezni onnan. *Közli a másik kettő ott tartózkodó nővel, hogy ezzel elégedettek vagy sem, az hamarosan úgyis ki fog derülni, ha nem a szavaiból, akkor a tekintetükből. Nem mintha ez bármennyire is befolyásolná.*



2997. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-14 07:28:25
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

// A szállítmány védelmében //

*Lluthery parancsára a szekerük megindul lassú ütemben. A felfegyverzett katonák is láthatóan nyugodtabbá váltak ahogy Lily nagy vonalakban felvázolta számukra a látszólag ártalmatlan, de kényes helyzetet. Meglehetősen mindennapi dologról van szó, így aligha kell bármi veszélyt is belelátni a szituációba.
A bácsi érdeklődve csodálkozik rá a kis csapatra, akiket rossz szemével aligha tudott kivenni a távolból. Remegő kezével még egyszer megtörölgeti homlokát, majd zsebébe süllyeszti koszos kendőjét.*
- Szépet neked is aranyom! Ó mennyi bájos leánykához van szerencsém. És milyen kedvesek is, bizony!
*Mosolyogva pillant hol Lilyre, hol pedig Zsonorhára, és időnként egyet óvatosan a fegyveres férfiakra. Ebben is aligha van kivetnivaló, a régi Városi Őrség rossz megítélést hozott a katonákra a köznép szemében, és egyébként is, egy védtelen polgár joggal viszonyulhat némi félelemmel olyanokkal szemben akik könnyedén elvághatják a torkát.
A ló kitágult szemekkel pillant fel az idegenekre, nyugtalanul emelgetve fejét feléjük, de már meg sem kísérel felállni, hiszen túl kimerült ahhoz. A rettegő jószág hangosan és szaporán zihál a fájdalomtól miközben a többiek éppen sorsa felől igyekeznek dönteni.*
- Jaj szegény gebém!
*Szólal meg ismét a gnóm, aki látszólagos pihenéséből feláll, és kissé görbe hátát valamelyest kiegyenesítve apró lépésekkel megközelíti az állatot. Csak hajolni tud, guggolni már nem, ezért így paskolgatja meg az állat vaskos nyakát, és orrát, aki valamelyest mintha megnyugodna ettől.*
- Jaj, csak egy pár semmiséget. Krumplit, hagymát, ilyeneket. Olcsók voltak a piacon, tessenek majd megnézni, szinte ingyen adták.


2996. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-06 14:37:10
 ÚJ
>Lilyenn Freggi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

// A szállítmány védelmében //

*Amint sikerül kifújnia magát és a tatyója is a vállára került, Lily észreveszi, hogy nem olyan fogadtatásban részesült, mint amilyenre számított. Persze nem várta, hogy virágszirmokat hintsenek a lába elé, de azért valami apró hálára, legalább egy tekintetből kiolvasható "szép volt", hízlalta volna a máját. Végül is halált megvető bátorsággal vetette magát az ismeretlen veszélyek sűrűjébe, ennek ellenére egy megkönnyebbült mosolyt sem kapott, mint a jóhír hozója. Helyette az egyből tettrekész brigáddal találta szemben magát, élükön a szöszivel, aki az árvát is úgy kezeli, mintha fizetésért dolgozna. Pedig ő egy árva aranyat sem kap, még a sikeres út végeztével sem. A páncélos kérdésére elsőként a lány elméje reagál. ~És mi, mit szállítunk?!~ Gondolkodik morcosan, végül csak összeszedi magát és esetlenül bár, de válaszol.*
-Azt sajnos nem néztem. Jobbnak láttam mihamarabb szólni, hogy nincs veszély. *Mondja csüggedten és már nem is érzi annyira kiérdemeltnek az imént még hiányolt elismerést. A teendők felsorolására a félvér csak egyetértően bólint. Valószínűleg mindenki fejében valami hasonló fogalmazódott meg, de a szőkeség mondta ki hangosan elsőként. Legalábbis nagyon igyekezett. Na meg persze úgyis övé az utolsó szó, így ezen túl kell esni. Ekkor érnek vissza a szekérhez, ahol az öreg gnóm a szekérnek támaszkodva pihenhet. Lily arca hamar fel is derül és ragyogva újságolja a kialakuló helyzetet.*
-Ahogy mondtam, itt a segítség. Mondja kérem! Mit tetszik szállítani? Ha a szekerét nem is, azt még talán meg tudjuk menteni önnek. *Pótolja sietve a hiányt, majd a választ hallgatva a háttérbe vonul. Mindenkinek akad elfoglaltsága. A szőkeség a szekeret és a lehetőségeket vizslatja, az íjász hölgy a lovat próbálja szemügyre venni, árvánk számára nem marad más, mint a bozótot kutatni a még mindig benne rejtőző maszkos után.*


2995. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-05 22:23:34
 ÚJ
>Zsonorha Beestingerm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szállítmány védelmében //

*A fák lombjai még mindig fölöttük nyüzsögnek. Ahogy a szél lassan recsegteti ágait, egyszer föl és le, máskor pedig jobbra és balra dönti meg őket. Ahogyan az elemek játszanak a természettel, úgy merül bele Zsonorha is a várakozásba. Csak folyva-folyvást telnek a másodpercek, mit aztán egész percek monológja vált ki. Zsonorhára eddig elég kevésszer lehetett a túlzott türelmetlen tulajdonságot ráaggatni. Ha esetleg mégis, akkor azt leginkább próbálta takarni és magában lerendezni. Persze neki is megvolt az évek során a másoktól megkapott címkéje, de erre inkább a felesleges időhúzás elkerülése lenne a tökéletes kifejezés. Egyértelműen ez is csak akkor, ha nem látja sok értelmét az idő pazarlásnak. Türelmét és nyugalmát pont az ilyen helyzetekben tudja a leginkább hasznosítani, hiszen gondolatai szerint egy adott küldetés ne is szóljon másról, mint arról, hogy az tűpontosan el legyen végezve. A félelem érzet meg mindenkiben ott lappang, még ha valakiben jó mélyen is, de ezt az idők folyamán szépen meg lehet tanulni kezelni. Ha már a félelem érzetnél járunk, lehet kiderül, hogy egyébként nincs is miért rettegni, hiszen eddig nem tűnik veszélyes banditákkal teli helynek. Nem sokkal az után, hogy a félvér utoljára pillant az idegen szekér felé, már Lilyenn kiált feléjük. Ezzel nagy ütemben száguld is visszafelé.*
~Huh... Nagy szerencse, hogy nincs itt szó semmilyen ellenségről, bár inkább ne éljük bele magunkat túlzottan. Nehogy a végén pórul járjunk.~ *Arcán kiül egy bizonyos megkönnyebbülés, hogy lehet ezt sikeresen megúszták. Valahol jó érzés tölti el, hogy nem kell senkire fegyvert emelnie. Már azért is, mert tudja, ha szükségeltetik, hogy használja az íját, akkor nagy eséllyel használta is volna. Lilyenn lihegve ledarálja az információkat, amit az idegen kocsistól megtudott, majd a végére odabiggyeszti, hogy biza most már illene segíteni az idős gnómon, ha már egyszer felajánlotta. De ezzel igazából mindenki egyetérthet. Főleg, ha addig úgy sem tudnának haladni, amíg ki nem tisztítják maguk előtt az utat. A szöszi máris jelet ad a lovának, majd a kocsishoz és Zsonorháoz fordul, annak jelzése céljául, hogy üljenek vissza a kocsira. Fel is pattan szokásos helyére és várja, hogy az elinduljon. A lovag tesz még pár megjegyzést, majd nemsokára az eddig távoli szekér, most már teljes mértékben kirajzolódik.*
-Szép napot! ~Hát szegénynek szép már biztosan nem, de mindenesetre szerencse, hogy pont erre jártunk. Talán órák hosszába telt volna, mire erre téved egy másik segítséget nyújtó szekér. Vajon mennyi ideje lehet már itt?~ *Meglátja a kikerülhetetlent, mégpedig a szegény jószágot. Nem is kell neki ennél több. Megvárja, míg a kocsi biztosra megáll, aztán leszáll róla és szép lassan a lóhoz közelít. Nem nyúl hozzá és még így is megtartja a tisztességes távolságot, mi pedig az engedély kérés hiányából ered. De csak így figyelmen kívül hagyni mégsem akarja.*
-Igazán sajnálatos, ami történt. Valahogy tudunk rajta segíteni? *Fordul a szöszi felé, de persze Ő maga is tudja, hogy egy ló elszállítása és ezzel együtt a megmentése nem piskóta. Sőt, jelen körülmények között csakhogy nem lehetetlen. Az idős gnómot elnézve, már biztos nem lát sok reményt a lova megmentésére. De azért egy szót biztosra megér, hátha történnek még csodák.*


2994. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-05 17:45:27
 ÚJ
>Vérgőzös Rorkir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

-Azt hiszem már most egész jól kipihentem magam, cimbora!
*Mondja Árnyéknak, aki hűségesen vakkant egyet válasz gyanánt.*
-Megyek vadászok valamit, addig is tartsd nyitva a szemed.
*Adja ki a a kutyusnak, majd jól megborzolja a fejét, mielőtt magát kezdené el összeszedni. Némi ruhát húz magára, fegyvereit is felaggatja a hátára, oldalára, ahová csak tudja, majd nyakába akasztva batyuját elindul az erdőben valami eleség után nézni. Nem telik bele sokba, mire a csapdákban talál pár nyulat, amiket egy öblös mosollyal az arcán fog meg, és viszi is haza őket, hogy jól megfőzze azokat. Egy alacsonyabb faágra kötözi őket, miután egy csapással életüket vette, hogy ne szenvedjenek, majd pedig egy gyors rántással megnyúzza a három tetemet.*
-Nem! Nem szabad!
*Szól rá a jószágra, aki a bundát is meg akarná hirtelen vezérelt ötlettől enni, de csak megbetegedne tőle. Aztán pedig tűzifát gyűjt, majd egy szép nagy tüzet rak a házon kívül, miközben a farönkből készített ülőalkalmatosságon hevenyészik. Csak várja, hogy a parázs megtegye a magáét, aztán pedig vizet hoz egy nagy vödörben, amit aztán egy jókora fazékban odatesz főni. Van ott neki minden, ami kellhet, zöldségek és fűszerek is, még egy kis vajat is tudott szerezni az egyik erre járó vándortól. Megpirul szépen a hagyma, mennek rá a fűszerek is, majd a hús és a víz is mind egymás mellett főhetnek. Hamar ínycsiklandó illat járhatja be a környéket, bár nem sűrűn lát vendégül másokat, de ki tudja, ki téved erre ha megcsapja az orrát az illat?*


2993. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-04 14:46:20
 ÚJ
>Illidary Manteqrut avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// A szállítmány védelmében //

* Az idő még mindig kellemesen melengeti az ember szívét már ha van neki, és nem éppen egy bokorba próbál kúszva előre jutni. Az eddigi bizonytalanság, és bizalmatlanság a környezettel szemben nem enyhült még annyira, hogy ki ugorjon és ki sétáljon. Helyette inkább guggolva, nagyobb zajt hallatva elindul s kőrbe megy a baleset helyszíne között. Óvatosan és figyelmesen. Attól még, hogy változott a helyzet. Nem azt jelenti, hogy minden rendben is van. Addig biztosan nem hagyja el az állását míg nem szolnak neki. Inkább csak guggolva tovább vizslatja a környezetet. Próbálja a félvér tekintetét elkapni az egyik fa árnyékából.
De utána hamar meg is változtatja a helyzetét, hogy tovább vizslathassa a területet. Minden fájdalom nélkül figyeli a gnómot. Inkább szegény jószág okoz benne egy szomorú együtt érzést. A partnerein is látni, hogy még ők sem engedték le teljesen a védelmüket. A sérült szekérre szál Ignis, majd miután végig vizslatott mindent újra az égbe száll. *


2992. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-04 10:34:55
 ÚJ
>Lluthery Mytryell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// A szállítmány védelmében //

*Ők addig csak ott várnak, míg a lány nem jelez nekik, bár, hogy mennyire vaklárma a dolog, azt majd ő fogja eldönteni, ha majd saját szemével is látja a kialakult helyzetet. Mindenesetre füttyent a lovának, majd a kantárt fogva int a kocsisnak is, meg Zsonorhának, hogy szálljon vissza.*
-I…indulhatunk! *Hiszen, hogy minden tiszta legyen közelebb kell menni. Közben hallgatja a lányt, aki éppen hadarja neki, amit az imént megtudott. Amint odaérnek a szekérhez megáll a kocsi, hiszen nem tud miatta tovább haladni.*
-Mi… mi…mit szállít a sze…szekéren? *Teszi fel a kérdést, mert ha már úgyis így alakult, lehet annak már mindegy, de lehet még menthető.*
-Ne… nem szöszmötölhetünk so…sokáig. Az ö…öreget el tudjuk vi… vinnni a kikötőig, de ennyi. A sze… sze…szekeret le kell to..toljuk az ú…útról, mert elállja. *Gondolkodik hangosan és valóban, a lovat sem illene hagyni szenvedni. Ezt egyelőre még csak a lánynak mondja, míg közelednek. Ha odaérnek ő is szemügyre veszi a dolgokat, hogy minden információt helyesen kapott-e meg.*
-Adjon Eeyr! *Köszön oda az öregnek, mikor közelebb lép, hogy átnézze a helyzetet.*
-Na… nagy ba…balszerencse. *Jegyzi meg.*




2991. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-10-03 18:26:31
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

// A szállítmány védelmében //

*A gyanakvás makacsnak tűnik a csapatban, ami akár jó is lehet, ezúttal talán szükségtelen, hiszen sehol egy szokatlan neszezés vagy furcsa viselkedés. Csak a szenvedő állat és az öreg gnóm, akiket eddig is láthattak. Mivel mindenki marad a helyén, ezért az öreg nem tud mással foglalkozni, mint a lánnyal, aki előtte áll. Látása és hallása sem a régi, így ha akarna sem tudna mást tenni.
Lily biztatóan kezét a törékeny testre helyezi, ami remeg a szomorúságtól, esetleg a trauma okozta sokktól.*
- A-az istenek áldjanak meg leányom!
*Hebegi a vénség elcsukló hangon, és láthatóan némileg megkönnyebbülten, hogy nem válik a vadállatok étkévé, ahogy majd várhatóan lova fog.*
- Kö-köszönöm.
*Biccent egyet, és a szekér megroggyant oldalának támaszkodik, amely panaszosan recsegésbe kezd. Láthatóan minden vágya, hogy végre leülhessen, és talán ehessen egy finom meleg levest.
Az öreg orrnyergét masszírozza, majd megtörli a szemét, hogy élesebb látás illúziójával hitegetve magát pillantson távolabb amerre Lily kiabálgat. Hunyorogva tekintget arra, és igyekszik felmérni, hogy kik lehetnek azok.
Lluthery mellett a lándzsások mozdulatlanul várnak esetleges parancsra, hogy induljanak, vagy megjegyzésre, hogy várják ki a helyzetet, de nem cselekednek meggondolatlanul.
Ahogy Lily elszalad a bácsi meg sem mozdul, csak a biccentését fejezi be, majd verejtékező homlokát kezdi el törölgetni egy koszos zsebkendővel. Amíg a tanakodás zajlik igyekszik megpihenni, és a lehető legtöbb súlyt a szekérre hárítani megfáradt lábai helyett.*


2990. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-27 16:11:38
 ÚJ
>Darenn Soreyl avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 129

Játékstílus: Vakmerő

*És azzal el is veszett az Kikötői erdőség fái között. Jól ismeri a járást. Ugyan messzi éveknek tűnnek, de a Külső területek környékeit nem feledi a Vadvédes évek óta. Egy pillanatra meg is fogja a medált a nyakában menet közben. Járt úton, és biztonságosan halad a város felé. Elsőre talán nem keresi fel Bradocot. Nem tudja megmagyarázni miért. De mindenképp tervben van. Talán egy sörre is szomjas. Gondolatai elkalandoznak a régi idők felé Sylvanassal, és a többiekkel, de közben nem áll meg a lába. Katonás léptekkel halad a Levegő Városa felé.*


2989. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-21 08:00:26
 ÚJ
>Lilyenn Freggi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

// A szállítmány védelmébmében //

*Lilyre sok jelzőt rá lehet erőltetni. Hogy nagyszájú, pimasz, sőt, a bátrabbak még alattomosnak is nevezhetik. De a gyávaság vádjával nehéz lenne illetni. Most mégis megszeppenve battyog a lerokkant szekér felé. Néha-néha hátra is vet egy lopott pillantást, nem-e hagyták magára újdonsült útitársai. Hiszen ha bármi balul sülne el, csak rájuk számíthat segítség gyanánt. És miért ne hinné, hogy borzalmas dolgok várnak rá, amint a szekérhez ér? Mindenki a legrosszabbtól tart, így az árva is beáll a sorba. Ennek megfelelően pedig engedjünk meg szegénynek egy kis egészséges rettegést! Mindezek ellenére, amit ott talál, az minden számítását keresztülhúzza. Ahogy körbejárja az ijesztő akadályt, egy többfronton sérült szekeret és egy megszeppenve siránkozó gnóm apót talál. Utóbbihoz oda is siet, hogy minél többet megtudjon a kialakult helyzetről.*
-Szép napot, uram! *Köszön, a tőle telhetőt, legilledelmesebb módon. Bár az öreg száján csordogáló vér épp az ellenkezőjére enged következtetni.* Mondja el kérem, hogy mi történt! *Ha nem is az istenek küldték a félvért, azért mindent el fog követni, hogy segítsen a pórul járt vénség baján. Legalább annak érdekében, hogy megszüntessék a problémát, ami a kis csapat haladását gátolja. Amíg az apró előadást hallgatja, árvánk tekintete vándorol a sérült ló, a lerokkant szekér, és a méltán szomorú öreg között. Az elhangzottak alapján a bácsika egyedül utazik, leszámítva a fájdalmasan prüszkölő gebéjét. Így Lily legjobb belátása, hogy nem jelenthet veszélyt. Balját az öreg vállára téve, egy megnyugtató mosollyal bámul az apó bánatos szemeibe, mielőtt megszólalna.*
-Na! Már nem lesz semmi baj. Hozok segítséget. *Még egy apró mosoly után, hátrál néhány lépést, hogy a kocsinál maradtak látóterében lehessen. Jobbját a feje felett lengetve, baljának két ujját a nyelvére téve füttyent egy meglehetősen hangosat.*
-VAKLÁRMA! *Kiáltja, ami a tüdejéből kifér, remélve, hogy a bokrok között bóklászó maszkos is meghallja. Majd ismét az öreghez fordul a legbiztatóbb arckifejezéssel, amit csak ilyennek képzel.*
-Kérem, maradjon itt! Azonnal hozom a segítséget. Rohanok. *Azzal a szavát tartva lohol is vissza oda, ahonnan indult. A szőkeségig meg sem áll, akinek sorolni kezdi a szerzett információkat.*
-Egy idős gnóm. Egyedül. Elaludt a szekerén és balesetet szenvedett. Ő sem néz ki jól, de a lovának lába tört. A szekér sem úszta meg, viszont veszélynek nincs jele. *Hadarja szuszogva. Annak reményében, hogy minden szava érthető és megfelelően végezte el a feladatát. A döntés joga a páncélosnál van, ám valószínűleg kisegítik a szerencsétlen apókát. Már abból kiindulva is, hogy mihamarabb folytathassák az útjukat. A lány fúj még néhányat, majd visszaakasztja a tatyóját a vállára, és hozzáteszi.*
-Segítséget ígértem neki. Mit tegyünk? *Nézi kérdőn a férfit. Innentől kezdve minden rajta múlik.*


2988. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-20 20:21:25
 ÚJ
>Zsonorha Beestingerm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szállítmány védelmében //

*Egykettőre elfoglalják helyüket, kik közel az idegen-bár azt még nem tudni, hogy összesen hányan vannak-nyomában, hol mások a szekér oldalán buzgó kíváncsisággal várják a további történéseket. Zsonorha a lehető legjobban próbálja megtartani nyugalmát, még annak ellenére is, hogy figyelme öt egész másodpercre nem tud nyugton maradni. Ez valahol érthető, hisz bárhonnan előbukkanhat bárki. Szóval, ha netán csak egy másodpercre is ellankad valakinek a figyelme, azt ez esetben nevezhetjük azonnali öngyilkosságnak is. De az is lehet, hogy a váratlan úttorlasz tényleg csak egyedül van és semmiféle rossz szándékkal nem akarja hátráltatni a csapatot. A félvér, ahogy előre, úgy hátra is tekint pár sort, de mire legközelebb erre a cselekedetre jutna, a maszkost már nem látja sehol.*
~Úgy tűnik, hogy Őt sem a lomhasága miatt hozták el.~ *Utal magában a maszkos igen fürge elszublimálására. Gondolatai azon vannak, hogy biztos már a bokrok mélyében oson valahol, így a lovagot követve szintúgy Lilyenn irányába viszi tekintetét. Szívesen mondana egy gyorsan lezajló imát Teysus felé, de úgy gondolja, hogy amíg nincs nagyobb ok az aggodalomra, addig felesleges megszólítania. Ez helyett inkább figyeli tovább a lányt. Ez alatt lovag pusmog valamit, bizonyára csak egy bejövő hirtelen felindulásból, mit Zsonorha figyelmen kívül hagy és amennyire csak tudja, lesi tovább a műsort. Arcára kiül az izgatottság és a türelmetlenség keveréke, egy icipici félelem érzettel meghintve azt.*
~Na, most mutasd meg, hogy milyen fából faragtak~ *Gondolja, ezzel is buzdítva magában a csapat önként vállalkozóját. Mi mást is tehetne? Hiszen amíg nincs egy biztos tudásuk az idegen szekérrel szemben, addig kezük-lábuk meg van kötve. Végül is… Addig jó, még más nem köti meg nekik.*


2987. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-20 08:53:05
 ÚJ
>Illidary Manteqrut avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// A szállítmány védelmében //

* A bokorban gondolkozva próbálja vizslatni a területet, de az ellenség jelenlétét sehogy se tudja ki figyelni, ezért feláll és guggolva tovább haladva közelebb megy a szállítmány felé a bokrokba, hogy ne csapjon zajt. Ahogyan a lány oda ténfereg a kocsihoz, meglátja, hogy egy sérült ló illetve egy kis termetű szerzet keservesen kifakad Lilynek. *
- Most ez komoly? * Morogja a sisakja alatt, amennyire csak halkan lehet. De a gyanakvása továbbra is fenn áll hiszen ezért fizetők őt nem? Ezért a bokrok rejtekébe továbbra is nem ad magáról jeles és próbálja továbbra is vizslatni a bokrokat és óvatosan előre haladni, hogy talán mégis talál valaki megbújva. ~ Ha Lilyék hívnak csak akkor fogom magamat megmutatni. Addig inkább itt maradok. ~ Lehet, hogy csak egy kis félszerzetről van szó, de már eleget látott olyat, hogy a gyámoltalanokat kihasználva másokat csapdába akarnak csalni. Ezért hallás távolságra helyezkedik a bokorba, de nem mutatja meg magát. Szerencsére a bokrok jól helyezkednek, így még a susogásukat is ki tudja zárni. *


2986. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-20 08:08:15
 ÚJ
>Lluthery Mytryell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// A szállítmány védelmében //

*Minthogy mindenki elfoglalta a helyét, neki már dolga nincsen, csak hogy a kocsi hátuljánál, ahova a láda ki van erősítve figyelje a környezetet. Persze nyilván kíváncsi, hogy elől mi történik, de arra csak lopva téved a tekintete. Mikor viszont a lány odaér a szekérhez egyre inkább beszéd hangjai ütik meg a fülét, így a dolog megfordul, egyre többet tekintget arrafelé és egyre kevesebbet hátra.*
-Mi…mit pi..pi… piszmognak már. *Morogja az orra alá, mert bizony idegesítő ez a nagy figyelem, ám egyre inkább egy szerencsétlen történésnek tűnik az egész, minthogy még a lány is él és szájal, neki úgy tűnik ebből a távolságból.*




2985. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-20 07:34:05
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Mimóza)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

// A szállítmány védelmében //

*A szállítmány feltehetően igen értékes lehet, ha a csapat egy szekér és egy sziluett láttán részletes stratégiát dolgoz ki. Miközben a felfegyverzett lándzsás hallgat a lovagra, és tovább vezeti a kocsit amíg kéri, addig a többiek az erdő védelmében keresnek maguknak menedéket és esetleges előnyt.
A feszültségtől megtelt levegőt szinte harapni lehet ahogy Lilyenn hősiesen vállalkozott a szekér megközelítésének nemes feladatára. Amit pedig a leány láthat talán aligha adhat okot az aggodalomra.
Egy gnóm bácsi az, aki botjára támaszkodva járja körbe szekerét, mintha azzal, hogyha kellő ideig és elég szögből bámulná, akkor megoldás születne problémájára. Nehezen, nyöszörögve mozog. Ruháján és arcán porfoltok jelzik, hogy elesett vagy elesett, ehhez társul szája szélére száradt vér is.*
- Jaj, jaj, jaj!
*Siránkozik miközben a szekér megsüllyedt oldalát figyeli, és az előtte hangosan fújtató szenvedő lovát.*
- Jaj! Kisasszony...
*Riad meg a lánytól, hiszen hallása sem a régi, így nem vette észre amíg nem szólt hozzá.*
- Az istenek küldtek!
*Remegő kezével teátrális mozdulatot tesz az ég felé, a másikkal továbbra is kapaszkodik a botjába.*
- Nem tudom mi történt, azt hiszem talán elbóbiskoltam, aztán csak a reccsenést hallottam, és nézze! Nézze mi lett! Kitörött szegény gebém lába, meg a szekér is oda lett!
*Szomorúan csóválja meg a fejét a bácsi, és ha Lilyenn közelebbről megvizsgálja láthatja a sérült állatot és kereket is.*
- Szegény szegény kis gebém, pedig olyan szép kort megért, majdnem mint én. Csikó korától fogva vigyáztam rá, és neveltem, erre tessék!
*A bácsi párás tekintete és elcsukló hangja arról árulkodik, hogy valóban szoros köteléket ápolt a hátassal.*


2984. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-17 11:25:38
 ÚJ
>Astreeah Ieonah avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Új irányok //

*Hát végre itt van, összeszedte a bátorságát és lépett egyet előre. Megfogadta, ha végre törleszti az adósságát, akkor ott hagyja az asszonyság házát és annak lányait, akikhez egyébként sem fűzte soha semmilyen testvéri szeretet, de még nem is kedvelte őket egy pillanatra sem. Tettek róla, hogy ő mindig kívülállóként tekintsen saját magára is, hiába űzték mindannyian ugyanazt a szakmát az utcán. Ezért a mai napon hagyott egy levelet az asztalon és letette mellé azt a pénzt, amit sok év alatt szedett össze. Végre megszabadult. *
~ Mégsem érzem magam szabadnak. ~
* Elhagyja az erdőt és a kikötő felé lépdel. *




2983. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-06 20:24:58
 ÚJ
>Lilyenn Freggi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

// A szállítmány védelmében //

*Lily hatalmas szája áldás és átok egyszerre. Ebben pedig semmi szerepet sem játszik a nézőpont. Minek okán, az árva leginkább csak magára gondol. Elsősorban, bárkit el tud küldeni vele melegebb éghajlatokra, amitől gyakran könnyebb a lelke. Másodfokon viszont, ezt kevesen szívlelik, így a legtöbbször meggyűlik a baja a nála erősebb szerzetekkel. Mondjuk úgy, hogy mindenkivel, aki nagyobbra nőtt egy kutyánál. Most pedig újabb tétellel gyarapodott a negatívumok listája. Hiszen elég volt egy kört okoskodnia, hogy egy olyan feladatban találja magát, ami akár az életébe is kerülhet. Vagy rosszabb. Ez akkor válik a legnyilvánvalóbbá, mikor a szőkeség elismétli az egész tervet, csak ő már utasításokba is szedi. Még a lánynak is be kell vallania, hogy így sokkal jobban hangzik, ám ezt sosem fogja hangosan kimondani. Főleg amiatt, mert a szaggatott mivoltja sokat elvesz az összképből. Ő ezt sokkal jobban csinálta volna. Ám nem illik mások hibáin viccelődni. Így inkább azt figyeli, ahogy a maszkos elrohan. Valójában a rossz irányba viszi a lába, de nem is ő lenne, ha valamit úgy végezne el, ahogy mondanak neki. A lényeg, hogy eleget tesz a feladatának. Ezek után az íjász nő veti le magát a kocsiról, majd szúrja a szemeit a tájra bármilyen veszélyforrás után kutatva. Mindenki úgy viselkedik, mintha eldöntetett volna, hogy az előttük veszteglő szekér, rosszakarókkal van megpakolva. Ennek a jó oldala, hogy a szedett-vedett kis társaság kezd csapatként mutatkozni. Bár tehetne valamit az árva is, hogy ne egy potyautast lássanak benne, hanem része legyen ennek valamelyest. Ja! De hát tehet. Előtte áll a feladat, hogy kiderítse, miért nem mozdul előttük a négykerekű. Hogy csak baleset érte őket, törött kerék vagy tengely, vagy esetleg a szó szoros értelmében útonállókkal van dolguk. Ha teljesen őszinte akar lenni, nem félelem nélkül vág bele a kis küldetésbe. Két ideges nyelés között, nem is tudja eldönteni, hogy a páncélos most elkezdett bízni benne, vagy szimplán őt tartja az egyetlen fáláldozható tagnak a kis társaságból. Nem is nagyon számít, mivel már vállalkozott a menetre és visszalépésnek helye nincs. Azért picit még húzza az időt lehetőséget adva a mélységinek a susnyásban való osonásra. Addig is a kocsihoz battyog és mellé ejti a kis tatyóját. Illetve a tatyó. Ekkor jut eszébe, hogy akár fel is készülhet a legrosszabbra, ha már mindenki erre számít. Hamar bele is kotor és előhalászik egy üvegcséket, ami sárga folyadékkal van töltve. Gyors mozdulattal kipattintja a kupakját, majd egy hajtásra kiissza a tartalmát. Ezeknek nem változik az íze. Legalább az kiderült, hogy nem almalével volt töltve. Ellenben ez a tudat sem segít az árva borzalmas szájízén.*
-Kívánjatok szerencsét! *Biccent oda a brigád maradékának, majd megigazítva kóró kis kardját, leellenőrizve, hogy a tőre még kéznél van-e, elindul eleget tenni a feladatnak, amit lényegében magának adott. Lassan lépked, miközben az erdőt is fürkészi bármi gyanús, vagy a mélységi után kutatva. Végül a veszteglő szekér közelébe érve, már minden figyelmét annak fordítja. Bárkiket talál ott, ha talál egyáltalán valakit, ártatlan hangú szóáradatba kezd.*
-Szép napot! Esetleg segítségre lenne szükségük? Vagy csak nagyon rossz helyen álltak meg egy kis pihenőre?

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az ügyességet a következő két körre.

2982. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-06 18:40:12
 ÚJ
>Zsonorha Beestingerm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szállítmány védelmében //

*Miközben arról ecsetelnek, hogy milyen jobbnál jobb technikával fognak az idegen kocsi közelébe jutni, addig az árva kitalál egy olyan tervet, ami még a hasznukra is válhat. Ezt az ötletet elő is adja a többi társának. Nem sokkal az után, hogy ez megtörtént, ki is osztják a feladatokat, amit a szöszi személyesen mondd el. Először is a maszkosnak adja át a lehetőséget, hogy beteljesítve vágyait, az erdőben-minden erejét beleadva-szemléljen tovább. Utána Zsonorhának ad utasítást, mire semmi válasz nélkül teljesíti a kapott feladatot. Talán pont ezzel szeretné jelezni, hogy megértette ezt a könnyű lépést és szemlátomást kérdés nélkül el is tudja végezni azt. Leugrik oldalra, majd a lehető legkényelmesebb pozícióba helyezi magát. Persze ezzel együtt biztonságot nyújtva a hátának és jó rálátást biztosítania arra az esetre, ha esetleg elő kéne kapnia a fegyverét. Legutolsó sorban pedig Lilyennek ad lehetőséget megmutatni, hogy bizony Ő nem először faggat ki ismeretlen kocsisokat. Nem mintha nem bízna a lányban, mivel akkor nem egyezett volna bele az ötletbe. Bár sok lehetőségük most ugyan nem akad. Be kell érniük azzal, ami van. Ez is valahol azt mutatja, hogy kezd a csapat összeállni egy stabil alakba. Nehéz felépíteni, de ha egyszer megvan, akkor az már ledönthetetlen. Vagyis hát meri remélni. A lovag is a kocsi közelében telepszik meg. Pontosabban a kocsi hátulján. Ha minden jól alakul, akkor csak magába fojtva a levegőt figyeli a két irányból történő cselekedeteket. Hol Lilyt szemléli, hol pedig visszatekint a maszkosra. Amint Ő beleveti magát a bokrok közé, már csak az idegen szekéren jár a tekintete. Kezeit készenlétbe helyezi maga mellet, annak érdekében, ha esetleg gyorsan fegyvert kéne ragadnia magához. Az, hogy ez be fog-e következni még nem tudja, de biztos, ami biztos próbál felkészülni a legrosszabbra.*


2981. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-09-06 11:28:18
 ÚJ
>Illidary Manteqrut avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// A szállítmány védelmében //

* Bólint a lovag tervére, amikor megkapja az utasítást mint akit egy számszeríjból lőttek volna ki teljes sebességgel elkezd rohanni az úton vissza fele. ~ Ha most ez csapda akkor azt hiszik megyek jelenteni vagy támogatást kérni, nem hinném, hogy gondolnának arra, hogy látóhatáron kívül vissza térek az erdőbe. ~ A táj csak úgy suhan el a mélységi mellett vagy inkább ő a tájtól? Ki tudja. Ahogy a diadalmenet látóhatáron kívülre esik bal irányba be vetődik az egyik bokorba mikor már az út által ha meg is figyelik, nem láthatják. Egy kis ideig figyel a környezetére és a körülötte levő hangokra. Amikor már megbizonyosodott, hogy-hogy nem mászik ki senki a bokrokból és erednek utána az úton akkor guggolva egy nagyobb ívbe lopakodik a bokrok között. Próbálja el kerülni a szükségtelen mozdulatokat. Néhány perc leforgása alatt a férfi úgy helyezkedik el, hogy megbizonyosodott a saját biztonságáról és a többiekéről is. Egyenlőre nem lát senkit mozgolódni a bokrok között, de a szállítmányt sem veti szem elől. Guggolásba maradva próbálja a mozgolódásra felfigyelni, ha van, illetve a zajokra. *

A hozzászólás írója (Illidary Manteqrut) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.06 11:31:13


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000