Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 149 (2961. - 2968. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

2968. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-23 21:02:29
 ÚJ
>Shanneira Dalnareon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Minden út Artheniorba vezet//

*A sokadik szippantás dohány után végül kénytelen megállapítani, milyen silány minőségű. No nem mintha akkora pipadohány ínyenc lenne, kifinomult ízlésűnek finoman szólva sem lehetne nevezni, tökéletesen beéri ő az olcsó, perzselt karszőr szagú fajtával, de azért mindennek van határa. El is oltja inkább hamarosan. Ennyi év, és még mindig nem tanulta meg, ohgy ne vegyen azoktól a hazug matrózoktól csempészárut. Még hogy wegtoreni... -mert hát nyilván ezt állította bibircsókos Kryel- néhány szántóföldeki a kiskertben jobbat termeszt.
Még kiütögeti pár pillanatra megtorpanva csizmája sarkán a pipából a hamut, aztán már folytatja is útját.*


2967. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-22 08:49:17
 ÚJ
>Drulir, a Mogorva avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A jó törpe harcos elhagyja a tharg földeket. A vaskorsó nem volt túl meggyőző. A dalnok tündér meg érdekes szerzet volt. Egyet eldiskurált vele. Már ez megérte. Hősünk most kalandok és legendáka illő csatába kíván belepofátlankodni már ugye ha talál ilyet egyáltalán egy ilyen birka parasztföldön. Egyszer lázongtak a földtúrók akkor is vérmészárlást csináltak. Csak jól deresre kellett volna húzni mindet. Na nem baj majd lesz itt nemulass ha a törpe birodalom bekebelezi ezeket a vidékeket is. No addig is harcosunk a fákat rója vagyis a fák között rója útját. Valahogy ide kecmergett a targok földjéről de a szántó valahol egyenesen előre lesznek legjobb megszimalotálsa szerint.*


2966. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-21 09:02:13
 ÚJ
>Lluthery Mytryell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Minthogy a kikötőben elvégezte a dolgát, már indul is vissza a város irányába Titusz hátán. A környék veszélyes ahhoz, hogy egy becsületes lovag több időt tölthessen errefelé, a nélkül, hogy berántaná az iszonyat. Már az erdőség felét is elhagyja, mikor lazíthat végre a tempón, úgy hallotta a városon kívül mostanában veszélyes az élet. De nem ám, csak a kikötői részen, még a szántókon is és a környékbeli falvak területei sem biztonságosak. ~Mi lesz így a várossal? ~ Ám egyetlen jó dolgot lát ebben a kissé kaotikussá váló állapotban, a munkájára egyre inkább van kereslet.*
-Mo… most visszamegyünk és o… ott pihenhetsz egy kicsit majd. *Paskolja meg a ló nyakát.*



2965. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-15 22:03:05
 ÚJ
>Nixomia Grendaer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 272
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

// Irány a kikötő //

* A kibírhatatlan meleget, amit sikeresen kibírt ő is meg a jószágok is, hátra hagyja. A szántóföldektől egy időre könnyes búcsút vett. Az erdő hűsítő levegője igazi áldás embernek és állatnak egyaránt. A kis ösvényen léptetve haladnak. Nem hajtja az állatait, mert azok is kimerültek már. Ráadásul ez már veszélyes környéknek számít, hiszen itt a rablóbandáké a törvény. Akármennyire is akaratos, most még neki is jó lenne meghúznia magát. Fegyvere folyamatosan keze ügyében van, de szerencséjére nem volt rá eddig szüksége. Csak néhány átutazóval találkozott, akiknek maximum csak biccentett. Eltart egy ideig mire az erdő ritkulni kezd, de ez csak bekövetkezik. A fenyő gyantás illata már kezd keveredni a friss sós tengeri levegővel.*
- Mindjárt ott vagyunk!* Ezt magának is meg úgy társainak is mondja. biztatásképpen.*


2964. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-08 18:32:14
 ÚJ
>Hanloren Duunelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 369
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Ahogy jött, úgy halad a szántók felé is. Jócskán letérve az útról, a fák között bújva. A Vérkertben történtek óta nem óhajtja a Kikötő környékén felfedni magát, s nem is kíván lehetőséget nyújtani erre senkinek. Hogy a sikertelenség lombozta-e le, vagy a régi-új ismerősként köszöntött magány van-e rá hatással, nem tudná megmondani. Valójában nem is érdekli. A benne búvó sötétség kellően rátelepszik az érzelmek keltette parázsra, s csírájában fojt el mindent, mi kételyt szülhet. Valójában hálás is érte.
Ugyanakkor örömére szolgált volna egy valamirevaló útitárs... Egy olyan, aki képes rá vigyázni. Mert legyen bármekkora is a sötétség hatalma benne, még is csak halandó... És nincs is különösebb fegyvere, hogy megvédje magát.
Sóhajtva torpan meg, s hunyja be a szemét egy hosszú pillanatra. Hagyja, hogy a langyon szellő végigsimítsa arcát, hagyja, hogy minden baljós gondolat, mi gondolatai között motoz, eltávozzék.
Azzal, hogy az ork holtában maradt, csak bajt hozhat fejére az oltár. Ezen márpedig változtatni kell, mielőbb...*



2963. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-06 15:18:03
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

- Öhm, félisten, ha jól tudom. Elég hajmeresztő a történet, még számomra is nehezen elhihető.
*Ez mosolyt csal az arcára, mert valójában Karheia valamelyest jóhiszemű, és ritkán feltételezi, hogy hazudnának neki, mégis talán többnyire kétkedőnek mondaná magát. Learonban bízik, ezáltal jobban hisz neki, ugyanakkor azt is gondolja, hogy a férfire jellemző a túlzás és a történetek helyenkénti kiszínezése.*
- Nem egészen találtuk meg a válaszokat, amiket kerestünk. Pontosabban Learon kereste. Azt mondta egykoron Wojest hozta vissza az életbe, és Eeyr bajnokává tette, ami egy jel formájában is megjelent rajta. Talán már te is láthattad.
*Az úti társnak örül, egy mosollyal köszöni meg, hogy Valuryen megtiszteli jelenlétével.*
- A segítségednek hála már nekem sem jelent gondot a gyaloglás.
*Közben nyitott szemmel fog járni, hátha valami nyomot vesz észre a kis enyves kezű tolvaj után, aki ilyen galád tettet követett el ellene.*
- Nem hoztam magammal őket, túl hosszú az út és túl kicsik ahhoz. Learonnál vannak otthon. Nem mellesleg veszélyes is volt az út, az ingoványoson át Erdőmélyébe, majdnem minket is elnyelt a sár.
*Szerencsére nem lett végül senkinek semmi baja, de eléggé megijedt akkor.*
- Nem sietek egyébként se...
*Elharapja a szavakat, mert Valuryen valami után kezd el kutatni, majd Karheia megdöbbenésére elkezd valami rajzolgatni. Kíváncsisága vezérli, ezért érdeklődve átpillant a lap felett, és látja körvonalazódni saját vonásait a lapon, amitől zavarba jön. Piruló arcát lehajtva igyekszik elrejteni azt, amiben szőke haja is segítségére van.*
- Lehet mégis sietek.
*Jegyzi meg szórakozottan.*


2962. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-06 11:50:41
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

-Ó, vagy úgy. Értem.
*Mondja kissé szomorkásan, hogy Krestvir től nem tudott meg többet, no de sebaj.*
-Wojest? Miféle nagy hatalmú lény ő? És megtaláltátok?
*Gyermeki kíváncsisággal igyekszik bármiféle tudást magába szívni, nem mellesleg izgalmas kalandnak is tűnik egyben. *
-Azt hiszem igazad lehet. Nem kell őt félteni. ~Vajon miféle szellemek vigyázhatnak rá? Rám is vigyáznak vajon? Remélem nincsenek a hátamon, vagy nem figyelnek mikor épp a dolgomat végzem. Nagyon nyomasztó érzés lenne tudni.~
-Synmirára? Elkísérhetlek természetesen, bár én gyalogszerrel vagyok, ha nem gond neked. Szeretek sétálni, főleg az erdőkön keresztül.
*Talán tényleg ideje lenne szereznie egy kedves hátast, hogy többször és gyorsabban lehessen ott helyeken. A kiskutyák emlegetésére szinte felvillan Valuryen szeme, és ugrálni tudna örömében. Olyan régen látott már hasonló, imádnivaló teremtéseket. *
-Hát hol bujkálnak azok a kis huncutok! Érték hozzá valamelyest, ami azt illeti.
*Meg is böki az orrát egy kicsit.*
-Szívesen segítek, általában szeretnek az állatok. Persze ha nagyon sietős a dolgod azt is megértem, de ha itt is megfelel, akkor megnézném őket, ha megmutatod.
*Közben pedig a batyujában kezd el kutatni, elővesz egy szépen megmunkált, díszes könyvet, no meg tollat és tintát is. Majd leül, s az ölébe veszi, és firkálni kezd valamit. Ha Rheia nagyon kíváncsi, úgy láthatja, hogy az ő neve szerepel ott, és egy aprócska rajz készülődik róla. *


2961. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-05 08:36:49
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő


//Hegyes fülek, szőke tincsek//

*Kicsit talán túlzásnak véli, hogy az istenek sem ismerhetik a történetek minden aspektusát, de mivel nem is különösebben hisz bennük, ezért nem látja értelmét vitába szállni ezzel az állítással.
A kérdésre csak megrázza fejét.*
- Nem, sajnos én sem hallottam felől, igaz jómagam sem jártam mostanság Synmirán, mert Learonnal elindultunk felkutatni egy Wojest nevezetű nagy hatalmú lényt.
*Némi aggodalom benne is felüti a fejét, de mivel hozzá talán nem áll annyira közel Krestvir - bár hálás neki -, ezért hamar el is ül ez az érzés.*
- A Szellemek biztosan vigyáznak rá. Meg egyébként is, nem tűnik olyannak, aki miatt aggódni kellene.
*Valuryen boldogabbnak tűnik amiatt, hogy mindketten Synmira “lakói” mint azt Karheia indokoltnak tartaná, de cseppet sem bánja, mert a jókedv ragadós, és a hosszúéletű lelkesedése mosolyt csal az ő arcára is.*
- Éppen oda tartok, mert igazán rám fér egy kiadós pihenés ott. Főleg a mostani izgalmak után. Velem tartasz?
*Közben feldereng benne egy dolog, amit szeretett volna elintézni, és úgy véli akár kérhetné benne Valuryen segítségét.*
- Mondd csak, mivel ilyen természetközeli vagyok esetleg nem értesz véletlenül kutyák képzéséhez? Van egy pár kölyök akiket a piacon vettem, és nem venném zokon ha esetleg egy nálam jobban hozzáértő tudna segíteni a megnevelésükben. Semmi komoly, csak szeretnem ha megbízhatóan hallgatnának az alap parancsszavakra.


2960. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-03 08:43:25
 ÚJ
>Hanloren Duunelar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 369
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Letér az útról, s a fák sűrűjében teszi meg a Kikötőig vezető utat. Hatokat töltött itt, mikor a sötét isten a lelkét falta, ismeri már az erdőt, mint a tulajdon tenyerét. Nem mellesleg így nincs is szem előtt... A kis kalandja az Eeyr fanatikusokkal nem zárult ígéretesen, nem szívesen adná tudtukra idő előtt jelenlétét.
Felsóhajtva emeli tekintetét az ég felé, ahol épp hét ágra süt a nap. Az elmúlt idő kellő tanulságot szolgáltatott számára. Nem kívánja már elsöpörni a Fényt, se árnyakkal fedni. Elég számára, ha táplálkozhat és növekedhet... Saját árnyékát húzni végig az egész vidéken, s eképp folytani meg mindent, mit most még világosság fed. Nem kíván tovább futni a szekér után. Felkapaszkodik a bakra és ő maga lesz, ki a kantárt szorítja.*



2959. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-07-02 21:40:12
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

-Az bizony! Bár, elég ködösek az emlékeim, bocsáss meg érte, ha valamit rosszul mesélnék.
*Kicsit el is szomorodik, ezért akar kifejleszteni egy új mágiát, ami csak a sajátja, hogy sose felejtsen el semmit.*
-No de a lényeg azért tisztán megvan, megnyugtathatlak. Az egyik olyan lény majdnem kettévágott. Hatalmas skorpiószörnyeteg is át akart jönni a kapun, de szerencsére Abogr mesternek sikerült időben bezárnia, akkor lettünk volna csak bajban.
*Nevet fel, miközben kissé szégyenlősen a haját vakargatja egyik kezével. Rheia szavain elgondolkozik egy darabig, majd kissé komolyabb hangon válaszol.*
-Ez szinte bizonyos. Sosem láthatjuk igazán egy érme összes oldalát, ha engem kérdezel, tán még az istenek se ismerik.
*Sosem hitte hogy csak két oldala lenne egy éremnek, de nyilván így könnyebben terjed a mondás, ezért sosem szokott ebbe belemenni, hisz talán ez az egész csak az ő fejében tűnik ennyire értelmesnek. Nem lenne meglepve.*
-Ó, Krestvir. Egyszer találkoztam vele, a mágustoronynál, és nagyon kedves volt. Tanított is nekem pár fogást, ha mondhatom, azzal a feltétellel, hogy idővel továbbadom majd azt, és ellátogatok Synmirára, mert hogy ő állítólag onnan érkezett.
*Ecseteli nagy boldogsággal a találkozásukat.*
-Meg aztán nagyon meg is kedveltem. Valami igencsak veszélyes kalandra igyekezett éppen, remélem nincs baja. Sajnos azóta sem hallottam felőle semmit. Te nem tudsz erről esetleg valamit?
*Közben pedig kell némi idő, hogy minden szó, amit hall el is jusson a kobakja mélyére.*
-Ó várjunk csak! Akkor te is Synmirához tartozol? Hát ez remek! Milyen kicsi ez a világ! Tudod nemrég jómagam is jártam ott, kaptam saját helyet is, bizony!
*Büszkélkedik vele, de nem úgy, mint aki felvág, pusztán csak sugárzik belőle az öröm, hogy végre elújságolhatja, hogy miféle kalandos dolgok történtek vele nemrég.*


2958. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-23 12:48:25
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

- Alagútrendszer?
*Csodálkozik rá kíváncsisággal vegyes meglepettséggel. Szemei felragyognak a lelkesedéstől, ahogy az eddig számára újdonságot jelentő titokra fény derül, és rögvest felismeri benne a jelentőséget. Ez az izgatottság elkíséri akkor is, amikor Valuryen láthatólag elkezdi felfejteni a történetet, Karheia apró biccentéssel ösztökéli is a másikat, hogy ne hagyja abba.*
- Hűha.
*Szalad ki a száján a rövidre fogott fantasztikus kaland hallatán. Hazudna ha azt mondaná, hogy annak hallgatása közben nem merültek fel benne kétségek a hitelességet illetően, de ezt megtartja magának, ugyanakkor nem is feledi el. Jobb fenntartással kezelni mindent, mint túl gyorsan levonni a következtetéseket.*
- Lehet, hogy a történetnek csak egy oldalát ismerted. De igen, én is valahogy így vélem.
*Ő is szenvedett ártatlanul eleget, ahogy családja is miatta. Utóbbi fáj a legjobban neki még a mai napig is.*
- Krestvir? Persze. Ő volt olyan kedves és adott nekem helyet Synmirán, és jegyzeteket amikből tanulhattam ezt azt.
*Bár Krestvir maga nem tett rá túl nagy benyomást, főleg az első alkalommal nem, amikor még Karheia is jóval rémültebb és meghunyászkodóbb volt, mindezek ellenére a lehetőségekért hálás neki, akkor is ha esetleg ennek részben köze van a thargokhoz is.*
- Miért?
*Nem érti teljesen a kérdést, kissé váratlanul is éri, de biztos benne, hogy okkal kérdezte ezt meg Valuryen.*


2957. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-23 11:32:15
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 715
OOC üzenetek: 48

Játékstílus: Megfontolt

//Úton hazafelé//

*Amint beérnek az erdőségbe nagyobb tempóban haladnak tovább, hiszen a fák takarásában kedvezőbbek ehhez a körülmények. Se nincs olyan meleg, se nem lassítják őket a napsugarak, arról nem is beszélve, hogy ennyi arannyal a táskában, a többi értékes holmiról már nem is szólva nem érdemes errefelé sokáig időznie. Már a vámszedéstől sem kell tartania, mert legutóbb már nem voltak a helyükön ők sem. Nem is kell sokáig várjon, hogy megüssék az orrát az ismerős szagok, amelyek közül sajnos nem mind a kellemes tartományba sorolható. Még mielőtt kiérnek teljesen megáll, hogy megitassa a hátast, hogy a végéig bírja, mert a kikötő sötét utcáin sem lankadhat majd a figyelmük.*


2956. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-23 10:01:56
 ÚJ
>Tiyrilnitol Dedhor N'athor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Mire kikeveredik a kikötőből már sikerül egészen magához térnie. A fejfájása is csökken, és már nem vérzik a tarkója sem. A ruháját viszont eléggé átjárta a csatorna bűze. Biztosan ki kell mosatnia, mert így csapzott koldusnak néz ki, bár a ruhája anyaga és szabása az egyértelművé teszi, hogy egyébként jómódú. Egy hűs erdőségbe ér, amiben megszemléli a magasnövésű fákat, amiket itt-ott hajókészítők vágnak ki éppen, hogy a faanyagot előteremtsék. Nem időzik sokat a favágókon, inkább halad tovább valami járhatóbb úton, amit csak elég biztonságosnak talál.*


2955. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-14 15:53:34
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

*Kicsit megkönnyebbül, hogy nem akarják a fejét venni, nem mintha lett volna bármi erre utaló jel, mégis szereti a helyén tudni a dolgait. Sikerül megközelítenie a másikat, aki immár afféle természetese bizalommal viseltetik felé, és engedi neki, hogy megnézze a sérült bokát, amit egy-kettő hamar rendbe is rak a varázslat. ~No lám, még szerencse, hogy működik a gyűrű!~ Gondolja magában, mert kipróbálni hála Eeyrnek még nem volt sem alkalma sem szüksége.*
-Ugyan, nem tesz semmit.
*Feleli. Abogr mester dolgán viszont elgondolkozik.*
-Nos hát, mondhatjuk úgy is. Igen. Akkor még ködös volt a küldetés, azonban később kitisztultak a dolgok. Egy másik csapatot küldött felderíteni az Arthenior alatti megannyi földalatti alagútrendszer felderítésére, amiben mint kiderült bőségesen éltek lények is. Embernek nem mondanám őket, bár ez már részletkérdés, mindenesetre értelmes lények, talán a mester tudott is róluk. Aztán bajba kerültek, Abogr a nagy tó felszínén portálkaput nyitott, s azon a korábbi csapat, és az őket foglyul ejtők egyaránt átjöttek a fenti világra, s velük kellett elbánni. Végül minden jóra fordult, ha mondhatom.
*Itt megáll egy pillanatra, mert nem teljesen élesek az emlékei minden részletről, azonban nem akar butaságot mondani.*
-Sajnálatra méltóak akik ott élnek, talán a körülményeik tették őket ilyenné, mindenesetre ez nem indok arra, hogy ártatlanok szenvedjenek.
*Talán ezzel ki is fejezi a véleményét egész sok dologról a világban.*
-No és mondd csak, Krestvirt véletlenül nem ismered? Vele találkoztam először a mágustoronynál, s később Synmirára is miatta mentem el, bizonyosan hallottál már felőle.
*Nem fejti ki, de Learonról, és a Tharg birodalomhoz való kötődésből, valamint a nőtől hallottakból igyekszik összerakni az információmorzsákat, hátha összeérnek a szálak.*


2954. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-11 12:54:19
 ÚJ
>Sricmor Renkraos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A kikötői nyüzsgés nem volt túlzottan ínyére való. Az erdőség, ami körül vette azt, már sokkalta jobban neki való. Itt a hatalmas fák tövénél nem érzi magát olyan hatalmasnak, mint amikor egy városban kóborol a hozzá képest picinyke teremtések között. Óriási léptekkel halad a sűrű erdőségen, s aki épp megpillantja az Arthenior felé vezető ősvényen az elcsodálkozhat egy pillanatra. A nyári meleget így egész könnyen bírja, s télen sem szokott panaszkodni a hidegre. Az óriások bőre vastagabb az átlagnál, ezért is van, hogy jobban bírják a fájdalmat és természeti viszontagságokat. Az erdőség hosszú és kiterjedt, így egy kis időbe beletelik, hogy átvágjon rajta.*


2953. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-07 07:44:21
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

*Az elf közeledésére természetesen nem reagál rosszul, hiszen számított rá, és láthatóan szándékai nem sejtetnek rosszat. Saját kényelme érdekében lecsúszik a földre, ülő helyzetbe, és nadrágját is feljebb húzza, végül pedig csizmáját is. A lábbeli természetesen nyújtott neki némi védelmet, ennek ellenére is megtörtént a baj, amit egy fájdalmas duzzanat jelez. Csak biccent egyet a másik szavait tudomásul véve. Nem mintha a fájdalom zavarná, jelenleg is megéli azt, de megnyugtató a tudat, hogy mentesülhet ettől.
Kékjeivel érdeklődve követi nyomon a folyamatot és rácsodálkozik arra. Bár lelkes és szorgalmas tanítvány, de még számtalan dolgot nem ismer és még bőven akad mit megtanulnia, és nem várhatja el, hogy minden ismeretét Krestvir vagy Learon bővítse. Már így is túl sokat köszönhet nekik.
Ahogy arra számított a duzzanat rövid időn belül lelohad, és ahogy megmozgatja lábfejét már a fájdalomnak is csak az emléke marad. Karheia arcán egy örömteli és tiszteletteljes mosoly jelenik meg. Csodálattal tölti el a mágia, és azok művelői, különösen akik tudása meghaladja az övét, ami jelenleg majdnem minden varázshasználóra igaz.*
- A Szellemeknek legyen hála.
*Korábbi bizalmatlansága láthatóan szertefoszlott, hálásan pillant az elfre, aki segítségére volt.*
- Köszönöm.
*A víz nem okoz komolyabb kellemetlenséget számára, csak hálás azért, hogy segítettek rajta. Felhúzza a korábban levetett csizmáját, majd nadrágját is vissza igazgatja. Felegyenesedik és ránehezedik a lábára, és örömmel tapasztalja, hogy jobb mint új korában.*
- Valóban?
*Kicsit meglepődik, végül rájön, hogy nem is annyira szokatlan, hogy a nyughatatlan pásztormágus mindenfele megfordul és mindenkivel összeismerkedik. Learonról pedig nehéz lenne nem tudomást venni, hiszen szeret magáról mesélni.*
- Miféle fenyegetést? Abogr mester titeket kért fel? Ez igazán nagy megtiszteltetés.


2952. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-04 21:26:32
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

-Akkor megnyugodtam.
*Feleli, s valószínűleg nem is csak úgy mondja. Bizonyára még napokig ezen őrlődne, és álmában is forogna, hogy mit kellett volna máshogy mondania, hogy tudjon segíteni, vagy hogy ne legyen túl tolakodó, vagy túl elkalandozott. De szerencsére így erre nem lesz szükség, ennek okán biztosan nem.*
-Vagy úgy. Meg tudom érteni az érzéseid, és nincs is azzal baj. Hisz furcsa is lenne, ha mind egyformák lennénk, nemde? No nézzük csak azt a sérülést!
*Mondja teljes komolysággal, s most már egész közel megy a nőhöz, ha csak nem hőköl nagyon vissza ettől a másik. Letérdel, hogy megnézhesse azt a fájó bokát.*
-Ne ijedj meg, nem fog fájni.
*Néz egészen a másik szemeibe, miközben igyekszik megnyugtatni, bár könnyen lehet, hogy Karheia egyáltalán nem érzi szükségét ennek, Valuryen így tartja helyesnek. A jobb kezét közel emeli a sebhez, de nem nyúl hozzá közelebb, némi koncentráció után egy apróbb vízsugár fakad a tenyeréből egyenesen oda, ahová a képzeletbelei kört rajzolta korábban a másik. Bár ezt a varázslatot nagyobb sérülések, vágások és hasonlók összeforrasztására szokta használni, egy bokaficammal is bizonyosan csak jót tehet, sőt. Talán el is mulasztja a fájdalmat.*
-Bocsánat a víz miatt, de most már jobbnak kellene lennie. Próbáld csak ki!
*Feleli, persze csak ha az egész folyamatot engedi végigcsinálni a pórul járt hölgy. Közben pedig tovább hallgatja újdonsült erdei cimboráját. Kissé csalódott, hogy nem saját magára gondolt korábban a kijelentéssel, de hamar igen széles vigyor szökik a szájára.*
-Milyen kicsi a világ. Hallani nem, de találkoztam vele. Sőt, ami azt illeti még harcoltunk is együtt. Abogr mesternek segítettünk legyűrni egy fenyegetést nem is olyan régen. Hah!
*Nevet fel halkan, ahogy eszébe jut Learon.*
-A sajtja egész finom volt, na és az a gyűrű? Nagyon szép darab!


2951. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-06-04 00:38:30
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

*Természetesen Karheia sem szeret segítséget kérni, különösen ha tudja, hogy nem képes viszonozni azt, mégis ha a szükség úgy diktálja akkor képes félretenni évek alatt megcsorbult büszkeségét. Ennek köszönhetően lehet itt, és beszélgethet az érdekes elfel.*
- Biztos.
*Biccent kijelentése mellé, hogy nyomatékosítsa annak igazságtartalmát.*
- Hát, a bokámnál. Egy gödörbe léptem figyelmetlenül. Úgy láttam nem tört el, de eléggé fáj.
*Megemeli kicsit lábát, és ujjával egy kört rajzol az említett sajgó terület körül. A mozgatása is fájdalmat okoz neki, kicsit megrándulnak emiatt arcizmai, de visszatartja szisszenését.*
- Végül is.
*Visszafogott mosollyal fogadja el, hogy nem tud - vagy csak nem akar - vitába szállni a kijelentéssel.*
- Meglepetésekből általában nincs hiány. Nekem is kijutott belőle.
*Mondata felhangjából kiérezhető némi ellenszenv a meglepetések mivoltával kapcsolatban, de ez akár betudható lehet mostani szerencsétlen helyzetének is.*
- Nem, nem magamat.
*A korábbi méreg beszélgetésük közben lassacskán szívódott fel arcáról, és most visszaköltözik rá a Karheiától olyan jól ismert szelídség. Egy könnyed mosollyal lefelé pillant szerényen.*
- Az én jelenlegi ismereteim a tűzhöz kötődnek leginkább, de a földet is mindenképpen szeretném elsajátítani közvetlenül azután. Főleg mert az is közel áll a szívemhez. Aki pedig legjobb tudomásom szerint már rendelkezik ezzel a tudással, őt Learonnak hívják. Nem hallottál felőle? Tharg pásztor, rengeteget beszél, de a szíve aranyból van.
*Érzékelhetően szeretetteljes hangnemben beszél a férfiról, hiszen nagyon kedves barátja, talán az első és a jelenlegi egyetlen, közben kékjeit az aprócska zöld levelekre emelik, amik Valuryen kezének nyoma által jelentek meg. Ez megmosolyogtatja Karheiát.*


2950. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-05-28 12:29:14
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

*A névnek biz' ereje van, hatalma, s aki ezt tagadja, az vajmi keveset tud a világról, és az abban munkálkodó olykor láthatatlan erőkről. Valuryen azon kevés szerencsések közé tartozik, akik betekintést nyertek a fátyol mögé, s bár ha néha bolondnak, vagy furcsának is tűnik, ő tudja amit tud.*
-Biztos? Remélem nem csak illemből nem fogadod el.
*Bár a továbbiak hamar értésére adják, hogy nem erről van szó, így igazán választ nem is vár, hisz jóformán megkapja azt. Kurtán bólint a dologra. Hallott már a thargokról, sőt mostanában egyre sűrűbben merül fel ez a név a napjaiban. Egyszer utána kell járjon, hogy mi merre hány láb.*
-Értelek persze.
*Bólogat is vagy kettőt, de hamar rájön, hogy ezt nem így kellene értenie.*
-Á. Igen. Persze, ha megmutatod hol fáj egy pillanat alatt túl leszünk rajta.
*Mondja kedvesen, s azon gondolkozik, hogy talán végre hasznát veheti a mágusmestertől kapott ajándékának is. A mosolya pedig bolondos vigyorra húzódik.*
-Hisz erről szól az élet, nemde? A meglepetésekről. Meg egyébként is milyen mágus lennék, ha mindenki tudná minden titkom.
*Külön érdekes, hogy ez úgy hangzik, mintha ezer éve ismernék egymást, holott csak most találkoztak.*
-Kicsodát? Csak nem magadat?
*Kérdez vissza hirtelen, és fejében kutat a nevek után, hogy vajon ismeri-e azt, akire gondol, hogyha nem önnönmaga az az bizonyos személy. Természetesen nem kerüli el figyelmét, hogy Karheia miféle füstöt fúj ki magából, akár egy apróbb sárkány, mikor lenyeli a tüzet, és visszamarad egy kis füst. Csodálatosnak tartja a dolgot, de nem kérdez rá, hogy miképpen is csinálja ezt, de elraktározza a fejében, hogy később, ha alkalom nyílik rá megtudakolja. Közben pedig, mivel ilyen szép tájon vannak, s mivel szereti kicsit a nyomát otthagyni mindenhol, kezével végigsimít egy fát, ami közel esik hozzá, és ha sikerül az igézete, úgy némi életet lehel egy szárazabbacska részbe.*

A varázsló által megérintett fadarab életre kel, és azonnal friss hajtások nőnek ki belőle.

2949. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2021-05-24 17:32:41
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Hegyes fülek, szőke tincsek//

*Biccentve fejezi ki háláját neve dicséretével kapcsolatban. Nem hiúságból büszke rá, hanem felmenőire való tisztelete miatt, így örömmel fogadja az ilyen nemű elismerést.
A tolvaj és az általa okozott kellemetlenség emlegetése tovább szítja benne a dühöt. Rég érzett valójában ilyet. Jó ideje életét csak a gyász, a szomorúság és a békekeresés határozza meg, a harag vagy más indulatok nem jellemzőek rá. Talán legutóbb is akkor érzett hasonlót, amikor az idegen mélységi ellen lépett fel Rorkirral az oldalán. Kételkedik is abban, hogy mennyire helyes ez, de ahogy a forrósági elönti minden porcikáját és nagy levegőt vesz, úgy érzi, hogy valamiféle erő járja át. Ifjú korában gyakran merített ebből, és népénél is - különösen a harcos férfiaknál - gyakran vélte felfedezni.
Haragja viszont szinte rögvest elpárolog, amikor Valuryen tesz egy nagylelkű felajánlást felé. z kizökkenti a barbár nőt, ami meglepett arcán is meglátszik.*
- Jaj! Nem, dehogy.
*Sóhajt egyet és remélhetőleg ezzel teljesen kiengedi magából a gőzt.*
- Nem az arany jelenti a gondot, és nem is az zavar, hanem a tett maga. A thargok nem hagyják csak úgy ennyiben az ilyesfajta tiszteletlenséget, nem a meghunyászkodó magatartás miatt lettek naggyá.
*Szemöldökeit ráncolva mintha a korábbi haragnak egy kis szikrája visszatérne, ahogy kék íriszeinek csillogásába.*
- Értesz?
*Egy újabb meglepetés, ezúttal sokkal visszafogottabban ütközik ki rajta. Kíváncsian várja, hogy ez pontosan mit is jelent önmagában.*
- Földmágia, nocsak. Csupa meglepetés vagy, Valuryen. Tudok ajánlani egy remek földmágust, aki esetleg segíthet ebben.
*A mágia ezen oldalán el is tűnődik picit, annak ellenére, hogy az elején furcsának találta az elfet emiatt. Idő közben elkezdi meglátni a lehetőségeket abban, hogy mit mesélhetnének nekik a növények, és az erdő. Nem érzi teljesen távolinak magától ezt sem, hiszen tervei között szerepel a tűzmágia teljes elsajátítása után a földé, valamint népének kultúrája szorosan összefügg a földdel is. Ki sem tudja már számolni hányszor mutatott áldozatot a Szellemeknek a jó termésért, vagy hányszor mentek nagymamájával az erdőbe gyógyító növényekért, és adtak hálát a létezésükért.*

A varázsló mély levegőt vesz, melynek hatására ezután kevéske füstöt lélegez ki magából, amikor kifújja a levegőt.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2949-2968