Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Synmira (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 126 (2501. - 2509. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

2509. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-30 00:24:31
 ÚJ
>Leilith Eredonys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Vakmerő

*És már az erdőség ösvényeit rója. Kifejezetten tetszik neki a tempó, végre nem kell napokat utazni az egyik helyről a másikra. Leilith nem a türelméről híres, híresen szeszélyes ebből a szempontból, így boldog elégedettséggel tölti el a méretcsökkentés általi kényelem hozománya. Talán már délutánra a kikötőben lesz.
Ha minden igaz, akkor ezt a valakit a Vérkertben fogja találni.*


2508. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-28 22:26:13
 ÚJ
>Fületlen Myr'Jinnar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 58

Játékstílus: Megfontolt

//Irány a Sellőház//

~ Ez már barátságosabb hely a szántókhoz képest. Mondjuk laknék is itt szívesen. Csend van, nem zavar semmi és senki. Ideális hely egy kis feltöltődéshez. ~
* Myr az erdei ösvényen halad tovább. Lassabban sétál, hogy a lehető legjobban élvezhesse az erdőt és a levegőjét. Nem alaposan bár, de jól megnézi a fákat, melyek éjt nappallá téve ostromolják koronájukkal könyörtelenül a kék eget. Szemügyre veszi az aljnövényzetet is, melyek a fák hatalmas méretei mellett egészen aprónak hatnak. Séta közben elhalad egy takaros kis viskó mellett. Még meg is áll egy kicsit, hogy jobban megnézhesse. *
~ Ezt a viskót szívesen elfogadnám lakásul. ~
* Sokat azonban itt sem időzik, hisz elvégre a Sellőházba igyekszik. Másodszor meg zavarni sem akarja a viskóban lakót. Tulajdonképpen örül is, hogy elhagyhatja Artheniort. Úgy is tervezi már egy ideje, na persze nem azért, mert fél Lenerahtól. Egyáltalán nem. Semmi oka nincs rá. Egyszerűen csak nem akar vele találkozni. Lehetőleg soha többé. Abban bízik, hogy a kikötőben majd nem talál rá. Elvégre úgy sem tudja senki, hogy hová ment. Azt sem tudják, hogy egyáltalán Artheniort elhagyta. De ez semmiképpen sem baj. Elég, ha ő tudja, mit csinál. *


2507. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-24 19:20:53
 ÚJ
>Sharen'na Wylfgart avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A frissen lőtt nyulat végre lekötözheti a derekáról, hiszen talált megfelelő helyet annak feldolgozására. Néhány, földből karmok módjára ágaskodó szikla, s egy leheletnyi tisztás, ahol éppen elegendő a hely egy tűzrakáshoz. Elhelyezi a lelőtt állatot egy nagyobb sziklán, s nekilát, hogy kellően száraz fát gyűjtsön. Hamar végez, hisz nem kell neki sok tüzelő, csak annyi, hogy megsüsse a húst, aztán áll is tovább.
Kovakővel gyújt tüzet, gyakorlottan és gyorsan. Majd kiteregeti bőrbatyuja tartalmát, s a sok kacat közül előveszi a jellegzetes alakú nyúzókést. Az állatot már mielőtt idejött, egy erdei pataknál alaposan lemosta, s kivéreztette. Most már csak meg kell nyúzni, s feldolgozni. Mielőtt azonban nekilátna, rövid hálaimát mormol magában a Vadak Atyjának, amiért nyila elé vezette a nyulat. Meg fogja becsülni, s tisztelettel bánik majd vele.
Nekilát. Gyorsan dolgozik, látszik, hogy nem először csinál ilyet. A fiatal állat bőre pedig szépen válik le, felfedve a vörös, zsenge húst. Miután végez, a szőrmét letisztogatja, s kiteríti a sziklára. Kisebb kövekkel fogja le, hogy az anyag feszes legyen. Így hamarabb kiszárad.*
~Így ni, ebből majd szép bélés lesz. Vagy lehet eladom, most van ruhám elég.~
*Másik kést vesz elő, egy rendes formájú, gondosan élezettet. Felvágja a hasát, s egy mozdulattal kikapja a belsőségeket, ugyanazzal a lendülettel pedig a háta mögé hajítja őket.*
~Ez pedig a Vadak Atyjáé, hogy ragadozóinak adhassa.~
*Lehántja a húst a csontokról, egységes darabokra szelve tűzi fel az imént faragott nyársra. A csontokat tétován nézi.*
~Most akkor csináljak belőle ékszert vagy nyílhegyet, vagy hagyjam itt ezeket is?~
*Tegezére néz, s arra jut, van elég nyila. Meg ékszere is, nyakát egy sor szépen felfűzött, faragott csontokból és fogakból álló lánc díszíti, s egy kevésbé műves, kagylókból és fogakból fűzött karkötő ékeskedik karján. Több csecsebecse nem kell, csak hátráltatná. Így inkább ezt is az erdőnek ajánlja, s a belsőségek után hajítja.
Nincs más hátra, mint hogy megvárja, amíg kellemesen keményre sül a hús, hogy aztán ehessen, s elcsomagolhassa a maradékot.
Nem is kell sokat várnia, vagy csak az idő repül gyorsan, de elkészül a sült. Végre jóllakhat. Végre húst ehet, az elmúlt héten csak növényekre futotta. Egyszerűen nem tudott vadászni, vagy elvétette a célt, vagy nem volt vad. Nem állt mellette a Vadak Atyja. De most visszatérni látszik a szerencséje, jó húsban lévő, fiatal bakot lőtt. Elég lesz néhány napig.
Miután eltünteti az aznapi adagját, a maradékot gondosan elcsomagolja egy darab, finomabb ruhába, s batyuja mélyébe süllyeszti. A bőrt is összeszedi, indul tovább, majd útközben még párszor megáll, hogy naposabb helyeken tovább szárítsa. De még sötétedés előtt a városba akar érni. Rossz időt érez, s oktalanság lenne fedél nélkül maradni egy esetleges viharban.*


2506. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-22 17:16:34
 ÚJ
>Arlintror Stheniyem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

*Az erdőben is tovább kitart felhőtlen jókedve, habár az időjárás nem felhőtlen, de eső nem lehet belőle, remélhetőleg. Az erdő csendes, csak az ő fütyörészése zavarja meg az erdő átható csendjét, na meg persze a léptei zaja az avarban. Remélhetőleg minél hamarabb visszaér Artheniorba, hogy újra láthassa a várost, na meg persze újra megkóstolhassa a Pegazus fogadó fogásait. A Kikötőben sem volt rossz a koszt, bár el tudott volna képzelni, és fogyasztani is jobbat, finomabbat. Már nagyon várja, hogy végre Artheniorba érjen. Kíváncsian várja vajon milyen dolgok történhettek Artheniorban. Túl sok hírt nem hallott, bár nem mintha túlságosan figyelte volna azokat. Most, hogy lassan vége a hidegnek, kezd jobb kedve lenni. Nem kedveli a hideget, bár azért nem akar hőgutát kapni a meleg miatt. Inkább a kettő között valahol. Az tűrhető lenne.*


2505. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-08 08:39:28
 ÚJ
>Lisé Henna Hawless avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A gida, a vörösbegy, és egy holló//
//Ismét egyedül//
//Zárás//

*Az elf nagyon szótlan így Lisé is. Gondolataiba mélyedve halad az Gwaandril mögött. Azon jár az esze, hogy mi lesz, ha a kikötőbe ér? ~Vajon a bajom megoldódik?~ Válaszok nem érkeznek rá, csak este alvás közben érik az újabb útmutatások. Felsóhajt, és tovább halad. Annyira tanulmányozza a földet, az avart a léptei előtt, hogy fel se tűnik neki, mikor elszakad az elftől. De ahogy ezt észreveszi, megijed.*
- Ajjaj, elvesztem.*mondja ki hangosan. Az hogy kiabálna-e utána Gwaandril azt már nem is hallja. Talán ha lenne benne némi elf vér, vagy teljesen az lenne, lehet meghallana valami hangfoszlányt. De így esélye sincsen rá. Kissé kétségbeesetten keresni kezdi az elfet.*
- Gwaandril! *szólongatja, nem olyan hangosan, lévén ki tudja, kik járják még az erdőt. Még csak az kell, hogy valami rosszindulatú zsiványokat vezessen a nyomaira. Hamar bajba keveredhetne. Mindenesetre jó fertály órás keresgélés után fáradtan dől az egyik fának. Összébb húzza magát, és rövid nyugtalan álomba szenderül.*
*Ismét az a fura hely, azzal a fura köddel, ami körbe veszi. Amiből mindig jó tanácsokkal látja el valaki.*
- Délnek tarts! *mondja a hang, a gazdáját még most sem látja. A köd, és a sötét foltok, ezt látja. Most azonban érez némi vérszagot, mint amikor vadászás közben elejti a vadász a vadat. Elindul a vörös éltető nedű forrása felé…*
*Erre riad fel álmából.*
- Szóval délre. *Feláll, és az előző éjjel elaludt vállának ez a kis szundítást nem igazán tett jót. Fájón dörzsöli meg bal karját. Körbe járja a fát, hátha észlel valami jelet, amiből megállapíthatja merre is van az a déli irány. Aztán egy kisebb szellő érkezik a fák között. Sós illata van.*
- A tenger illata. *mondja ki hangosan. Léptei határozottan abba az irányba viszik, merről a gyengéd szél érkezett.*


2504. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-05 16:01:40
 ÚJ
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//A gida, a vörösbegy, és egy holló//
//Gwaandril el//
//Zárás//

*Gwaandril nem arra figyel, mi van mögötte, őt az útvonal, Fenyő, az avar sercegése, az ágak ropogása, az erdő zajai kötik le most. Nem gondolkozik magában, csak halad, s éppen ezért nem veszi észre, mikor Lisé elkeveredik mellőle. A hollója az egyedüli csak, aki jelez valamit, de a druida most elvakult, az állatot előre inti, aki nem tart ki célja mellett, gazdája utasítása fontosabb neki, így tovább repked. Nehéz az út, minden nagyon egyforma, egymásba csúsznak a formák, hangok, illatok, egy összefüggő szőnyeget alkotva, amit erdőnek hívunk, amivel nem is lenne baj, hiszen a Viltheriel erdei hosszúéletű, csupán a környezet idegensége az, ami zavaró tud lenni. Meg is lesz a hatása: Gwaandril eltéved.*
- Mi az? Hol van Lisé? *Fordul körbe, azzal elkiáltja magát, hátha csak nemrégiben keveredtek el egymástól, amire azért nincs sok esély.*
- LISÉ! HOL VAAAGY? *Az átellenes ösvényre csapódik, hátha szerencsével jár, közben pedig nem hagyja nyugodni a fehér madár mozdulata. ~ Jelzett és nem figyeltem rá. Szégyen hátán szégyen! ~ Mondhatni, igazán jól sikerül a terve, mert kilyukad valahová. Az erdő szélére, egy tisztásra, s a távolban a szántóföldek házai látszanak. Elkeveredett, véglegesen. Mikor ez pedig tudatosul az elfben, ahogyan balszerencse sorozatának folytatása is, a földre rogy, s ordít egyet. Hatalmasat, akkorát, amekkorát csak bír, majd sírni kezd. A második esélyét is elszúrta, csupán a hollója maradt mellette, kíváncsian méregetve őt, mintha lelket öntene bele. Miután lenyugszik, megsimogatja az állat fejét.*
- Gyere, Fenyő, bolyongjunk egy kicsit!


2503. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-05 15:43:26
 ÚJ
>Sizpak Derketun avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Thargiából caplat a sűrű erdőségbe. Megjárta az ispotályukat meg a földeket. Ennyi kalandozás elég is volt egy időre. Az erdőbe poroszkál a fák tövében. Munkásokat fellel itt is meg ott is. Megy az erdő irtás ezerrel. Kell a fa meg kell belőle a hajó. Tüzelő sem árt ugye. Valami vad őrzők is kellenének ide, hogy ne lopkodják illogálisan a fát. Lehet, hogy van is ilyen csak még nem hozta össze vele a falevél. Lehet jobb is így mert még azt hiszik fát jött lopni az erdőből. Nem kell neki fa mert el se bírná. Másodsor meg nem kereskedik ilyen alamuszi áruval. Ennél már csak a trágya lenne alább való üzlet. Ha az nézzük azt is árulni kell valakinek de az nem a mi kufárunk lesz.*


2502. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-02 22:26:50
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 715
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

* Több éve járt erre utoljára. Szinte pontosan itt vált el Aletaitól, hogy meglátogassa a mágustornyot. Régi idők emlékei lépnek lelki szemei elé. Szerette azt az életet, boldognak érezte magát mégis kénytelen volt elhagyni mindent és mindenkit. Furcsa üzenetet kapott útban a torony felé ami minden tervét felülírta.
Ewangel bájos arca most megnyúlt, halovány, elgyötört. Ruházat sem a kifinomult elfhez illő, bár amennyire képes volt próbálta óvni megkopott ruháit, na meg tisztán tartani. Tekintete Thargarod felé fordul talán csak megszokásból. Nem tudja merre induljon tovább hisz annyi minden megváltozott.*


2501. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:27:47
 ÚJ
>Lisé Henna Hawless avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A gida, a vörösbegy, és egy holló//

*Gwaandril után indul, és ügyel rá, hogy lemaradjon. Most nem a fáradság miatt. Részben mert mindenét elaludta és sajognak még a végtagjai, az oldala. A halk nyögéseit elnyomja, melyek utalnának a nyomorára. Az elf megint szótlan, nyakát merné bitó alá tenni, hogy a tegnapi miatt. Amikor kijelentette, hogy nem a népe többet azok, akik felnevelték. Nagyot sóhajt, olyan elégedetlen félét. S nem veszi a fáradságot, hogy Gwaandril ne hallja. Hallja csak meg. Mind azon által az éjjel látott rémes álomképből úgy érzi most tart jó irányba. Mintha örült volna, és az álomban elhangzó szavak az igazat szólták. A kikötőbe kell tartania, az irány jó.*
~De ha ott leszek onnan merre tovább.~ *Nyilván majd arról is álmodni fog. Közben felnéz az égre, és megpillantja a fehér hollót. Elmosolyodik Fenyő láttán. Nem akarná most bevallani, de egészen kedveli a hollót és a szófukar gazdáját is. Körbe néz az erdőben, és tovább haladva egészen megváltozik a táj. Tetszik neki, az erdő már ismerősebb, még ha ez idegen is neki. Aztán kicsit gyorsít léptein, megpróbálja beérni az elfet. Csak hogy az Gwaandrilnak igencsak hosszabb lábai vannak, mint neki. Ismét felsóhajt. Próbálkozik, de Gwaandril eléggé gyorsan lépked előre. Lisé ruhája pedig az egyik bokor szúrós vaskosabb ágába beleakad, ami határozottan tartja meg. Felsikkant, ahogy visszarántja az ág.*
- Na, ennyit arról, hogy utol érem. *dohogja magának, majd az oldalán lógó csont tőrt előszedi és egyetlen tiszta mozdulattal elmetszi az anyagot, kiszabadítva magát. Aztán futólépésben indul az elf után, hogy beérje. Ha a másik nem vette észre a kis kitérőjét a bokorral.*


2500. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-01 17:56:26
 ÚJ
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//A gida, a vörösbegy, és egy holló//

*Közös megegyezés alapján, a reggeli befejeztével, elindulnak. Fenyő nem véletlenül hozott szamócát, hamar a kikötői erdőbe érnek. Az avar kellemesen nyirkos, érezhető, hogy tavaszba vált az időjárás is, hiszen az éjszaka sem volt már annyira hűvös, mint eddig. Fenyő felettük szálldos, még mindig, Gwaandril pedig úgy dönt, hogy a továbbiakban is csöndben marad, s csupán az útra figyel. Igen, ennél a bokornál jobbra, annál a farönknél balra kell fordulni. Minden világos. Az erdő olyan, akár egy nagy térkép, csak olvasni kell rajta.*


2499. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-03-01 13:53:17
 ÚJ
>Rinstatyn Ellavanendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Szép remények - Reggel//

*Egyik kezét Torskel kezére teszi, amely a csipőjén pihen. Tetszik neki ez az idilli séta.*
-Remélem, hogy így lesz.
*Bátorítóan mosolyog, majd szemei felcsillannak arra, hogy a kalóznak már van számára ötlete. Fejben ugyan elkezdhetne tippelgetni, de nem teszi ugyanis adjon a férfi neki bármit, annak örülni fog és becsülni fogja azt.*
-Bármi is legyen az, biztosan jó lesz.
*Apró csókot ad párjának. Nagyon tetszik neki a fogadó ötlete, örömében kedve lenne ugrándozni egy kicsit.*
-Most azonban neked kell vezetned, mert őszintén szólva fogalmam sincs hol vagyunk.
*Felkuncog a helyzeten és megszorítja kedvese kezét, jelezve, hogy rábízza magát.*


2498. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-23 12:12:28
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

*Gyorsan elhagyja a kikötőt. Sőt, észre sem veszi, és már az erdőségben jár. Reméli, hogy nem történt semmi baj a Ligetben, amíg távol volt. Megígérte Laurennek, hogy ott marad velük és vigyáz rájuk, ám mégis el kellett mennie. Hogy meg tudja őket védeni, bővítenie kell a mágikus tudását, és hogy ne kelljen kétszer is elmennie, ezzel sokkal tovább távol maradnia összességében, úgy döntött, egy nap erejéig meglátogatja Madyt. Sokkal kevesebb ideig van így távol, mintha a toronyból hazamegy, majd ismét útnak kell. Ráadásul még a várost is útba kell majd ejtenie az ajándék miatt.*


2497. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-23 01:45:12
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Barátim, ez vagy „mind meghalunk”//

*A szekérnyomos ösvény szélén lépnek. A Vaserdő csendes és néptelen. Stella olykor lehajtja fejét, hogy a száraz téli kóróból harapjon egyet-egyet. Cara pedig engedi neki, nem rángatja fel a fejét, amíg haladnak, Stella pedig magától is tudja az utat, nem kell még a szárakkal sem irányítania. Az ösvény menti fák között egy göcsörtös odvasnál Stella magától befordul és veszi az irányt az erdő sűrűjébe.*
- Hó! Jól van, innen gyalogolunk.
*Cara leszáll lováról, mert a fák ágai olyan alacsonyan és sűrűn fedik a rönkházhoz vezető csapást. Száron vezeti tovább Stellát és a kezével hajtja félre az ágakat, cserjéket. Hó nem fedi az erdő talaját, hiszen az ritka csapadékforma Lanawinon, az avar nyirkos és bomló levelek fanyar illata lengi be a tájat. Lépteik alatt ropognak a törött ágak. Egy másik fára dőlt fa előtt megállnak, a fatörzs a csapás fölött ferdén keresztben áll, melyről borostyán függöny lóg alá, az örökzöld növényt félrehajtja és áthaladnak alatta. Stella is nyugodtan halad keresztül a borostyánon, nem nyújtja nyakát, hogy szakítson a növényből, mert a jószág is tudja, hogy mérgező. Amint a házhoz érnek, Cara kiköti egy fához Stellát.*
- Mindjárt jövök.
*Mondja lovának, mintha megértené, és alighanem meg is érti, mert fejét felé fordítva, Stella a felső ajkával pipálva, mintha vigyorogna villantja rá a mosolyát. Cara hoz neki egy vödör vizet, majd bemegy a házba. Első körben plusz nyílvesszőket vesz magához. Leakasztja a lámpását a tartógerendáról, de aztán visszaakasztja a szegre, mert úgy van vele, hogy a bányában nyilván van elég lámpás és fáklya is. Aztán felmegy a padlásra, recsegnek, nyikorognak a létra fokai, minden lépésénél. Cara felhajtja a padlásfeljáró ajtaját, a padláson poros, dohos, pókhálós csend honol, köhint is egyet, ahogy belélegez a felkavart porból.*
- Veel'moss!
*Szól a padlás sötétjébe, mire egészen halk huhogás és csőrcsattintás érkezik válaszul.*
- Gyere!
*Hívja Cara másik jószágát, a karját behajlítva és kitartva, aki egy hóbagoly. A madár erre, ha kicsit kéretlenül, de szárnyra kap és a fél-elf lány karjára száll, melyet bőralkarvédő fed és véd a Veel'moss karmaitól. A hóbagoly nagy sárga szemeivel mered Carára, hogy ugyan minek hívta, hiszen kint világos van. Elégedetlenül csattogtatja is a csőrét, majd úgy csipkodja a prémköpenyét, mintha egeret vagy patkányt várna elemorzsiának.*
- Ne haragudj, de nem fogtam neked egy rágcsálót se. ~ Talán később. ~ Majd a bányában foghatsz magadnak denevéreket.
*Szól a bagolyhoz is, mintha értené, mire a madár felemeli egyik szárnyát és bedugja alá a fejét, jelezve, hogy kicsit megsértődött, hogy gazdája nem hozott neki semmit se, de nem száll el a karjáról, engedi, hogy a félvér lány levigye a padlásról. A baglyot még északról hozta magával a hegyi törzsből, Cara tanította be, mert Veel'moss nem egyszerű madár. Leveleket képes kézbesíteni célszemélyeknek, ha tudja hova kell repülnie az üzenettel. A félvér lány a levélhordásnál, ha akad olyan levél, amit valamiért nem tud maga kézbesíteni, akkor Veel'moss-t szokta küldeni. Most is elgondolkozik, hogy elküldje vele Frandr'd-nak és az ingoványban troll-hajhászó Thargoknak a levelet.*
~ Ah, majd meglátom, előbb beszélek a krenkatauriakkal. ~
*Ahogy leér a padlás létrán, Stella ideges és felbőszült nyihogását hallja. Körbenéz a házban, úgy véli mindent magához vett, amire szüksége lehet, majd megy hátasához, hogy megnézze miért nyugtalan.*
- Mit hallasz? Mi van?
*Kérdi Stellát, aki rángatja a szárakat, amikkel ki van kötve a fához.
Cara is fülel és körbehordozza tekintetét az erdő fáin, panaszos bődüléseket, mormogást hallani távolabbról az erdő egy szegletéből.*
- Mi a csuda ez?
*A fél-elf lány fogja Stellát, másik karján Veel'moss és elindulnak a hang irányába. Ahogy haladnak a fák között a hangok egyre erősebbek, dörmögős bömbölést és lánccsörgést hallani. Veel'moss is kihúzza fejét a szárnya alól és úgy forgatja fejét, majd szárnyra kél és előre repül. Nem sokra rá Cara is meglátja, hogy mi adja ki a hangokat. Stella, amit meglátja még idegesebben, és lesunyt fülekkel toporog mellette. Egy grizzly medve az, az állat egy medvecsapdába lépet, mely egyik mellső mancsát tartja satuszerűen a láncos fogas csapda fogságában. A medve rángatja, tépi a láncot, de a csapda nem engedi. A grizzly, amint észreveszi őket, kitárva pofáját rájuk ordít. Felágaskodni nem tud, mert a csapda a földön tartja.*
- Te jó ég! Mekkora grizzly.
*Stella nekirontana a medvének, hogy agyon tiporja, de Cara a szárakat megrángatva féken tartja a hátasát. Veel'moss az egyik fa ágán ül és úgy figyeli a jelenetet.*
~ Hmm, nyilván valami orvvadász csapdája lehet, aki egymagában csak így tud egy nagyvaddal elbánni. Alighanem még vadászengedélye sincsen, hiszen a Vaserdőben vadászik. ~
*Cara kiköti ismételten Stellát, hogy ne támadja meg a medvét, mert alighanem azt hátasa sem úszná meg sérülések nélkül, ha még agyon is tiporná a grizzlyt.
A félvér lány elkezdi körbejárni a csapdába esett állatot és végiggondolja, hogy mit is tehetne.*
~ Egyáltalán mit keres ilyenkor egy medve az erdőben, lehet túl korán jött elő a barlangjából, valami felzavarhatta a téli álmából. ~
*Cara tudja, ha elengedi a medvét, rájuk támadhat, széttépheti a lovát, de még őt is, azonban nem hagyhatja a csapdában sem lassan megpusztulni. Különben is gyűlöli az orvvadászatot. A grizzly mancsa meg láthatóan nagyon megsérült, a fogas csapda csontig marta a húsát, ahogy az állat vergődött benne. Nem lát más megoldást, könnyebb lesz így a grizzlynek is. Leakasztja hátáról hosszú íját, nyílvesszőt húz elő a hátán lévő tegezből. Miközben köröz, felajzza íját. Céloz, a medve fejére, megáll, az ideg nyikorogva feszül, lehunyja félszemét. Ilyen közelségből aligha téveszthet célt, csak pontos akar lenni, hogy egy lövéssel végezhessen a grizzlyvel. Kifúja a levegőt, elengedi az ideget. A következő pillanatban holtan rogy össze a medve. Nem szenved. A bőrét rajta hagyja, bár a piacon, lehet kapna érte némi aranyat, de neki nem kell a medveprém és nincs kedve megnyúzni se az állatot. Odalép, kiveszi a nyílvesszőt, majd otthagyja a grizzly tetemét. Visszamegy Stellához és elindulnak Krenkataurba. A hóbagoly száll utánuk.*
~ Lehet miután beszéltem a bányában dolgozókkal, bemegyek a városba és elküldöm az ingoványba a levelet a Thargoknak. ~


2496. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-22 22:24:42
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

// Beszerző körút //

- Akkor hasonlítunk, bár a hátterünk más *biccent.* Nekem a szüleim korán meghaltak.
*Nem tudja, hogy miről beszélgethetnének, így megpróbál témát találni, ám az ilyesmi nem az erőssége. Nem is szeret saját magáról mesélni, nem érzi a jelentőségét.*
- Megpróbálom majd nyitva tartani a szememet, ám sajnos az ilyesmi nem az erősségem.
*Ezzel talán nem is mondd el semmi újat. A kevés ismerete és tehetsége viszont nem azt jelenti, hogy meg sem próbálja. Valahol mindent el kell kezdeni, ez pedig szintén egy ilyen pillanat lesz majd.*


2495. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-22 17:13:01
 ÚJ
>Wrexan Glunsz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

// Beszerző körút //

- Valóban a véletlen műve volt.* Helyesel a fiú. Ernuss érdekes dolgokról mesél neki az meg kell hagyni. Wrexan is hasonló cipőben jár, csak ő neki mások az okai.*
- Én magam se nagyon élveztem eddig még az ilyen fajta luxus cikkeket, ami a Sellőházba van. Mondjuk én azért, mert elég szegény családból származom. Egyszerű bányászok voltunk Pirtianesben. Maga a környezet is elég idegen számomra. Sokan megszólnak, ha le urazom vagy azt mondom, hogy hölgyem. Eddig meg csak így szólíthattam a feljebbvalóimat. Bonyolult.* Sóhajt egyet, miközben igyekszik fegyelmezni a lovat, hogy ne térjen le az útról néhány kövér fűszál miatt. Ahogy haladnak az erdőben eszébe jut, hogy nemsokára majd a szántóföldön fognak áthaladni.*
- Ha kiérünk a szántóföldekre, akkor majd menet közben körbenézhetünk a Keresztes Ulga után is. Egy halvány lila virágú indás növényről van szó, aminek kereszt alakúak a levelei. Igazi gyomnövény. Ha látsz majd belőle, akkor szólj és megállunk!* Reméli, hogy sikerül majd találniuk belőle párat, hogy ne kelljen azt is megvenniük.*


2494. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-22 16:27:36
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

// Beszerző körút //

*A Dokkoknál érezhető sós, tengeri levegőt gyorsan átváltják az erdő illatai.*
- Akkor a véletlen műve volt *válaszolja arra, hogy Wrexan miért keveredett ide.*
- Én azért jöttem ide, mert szükségem volt a komfortzónámból való kimozdulásra a lelki tökéletesség felé. Rájöttem, hogy annyira ódzkodok mindenféle élvezettől, mondjuk egy füstölő meggyújtásától vagy egy sütemény elfogyasztásától attól rettegve, hogy elbódítják a józan elmém, hogy az életem egy nagy, merev félelemmé vált, ami visszatart s meggátol. Hallottam, hogy a Sellőben testőrt keresnek, engem pedig a mesterem évekig tanított harcművészetre. Akkoriban engedett utamra, hogy nélküle folytassam, amit elkezdtem, ez pedig egy jó alternatívának tűnt. Ha visszalátogatok a rendben, megosztom vele a tapasztalataimat és kikérem a tanácsait és véleményét.


2493. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-16 17:09:01
 ÚJ
>Torskel Ruos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Szép remények - Reggel//

*Torskel egyik kezét felesége csípőjére teszi a kezét és úgy sétál vele.*
-Minden bizonnyal felnősz a feladathoz. És nem kell aggódnod értem, vigyázok magamra.*-és megpuszilja Ella orrát. A kérdésre is válaszol hamar.*
- Igen van elképzelésem, de legyen meglepetés*-mosolyodik el a férfi, mert még nem akarja elárulni, hogy mivel akarja meglepni a párját.*
- A fogadó is nagyon jó hely lesz. Ott megszállunk majd, egy jó vacsora, egy kis fürdés és pihenés. Mit szólsz hozzá?*-kérdezi kedvesen a férfi, egy újabb puszit nyomva a nő homlokára.*


2492. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-16 15:03:24
 ÚJ
>Rinstatyn Ellavanendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Szép remények - Reggel//

*Örömmel fogadja az újabb puszit, majd viszonozza azt.*
-Hát, de nem ám igyekszem is, hogy méltó legyek a feladatra.
*Egy apró mosolyt elnyomva sandít oldalra, hogy meglesse a férfi reakcióját.*
-Rendben! Persze mehetünk.
*Izgatottan felcsillan a szeme, hogy új helyeket pillanthat meg kedvesével.*
-Van esetleg valami terved, elképzelésed, hogy mit szeretnél venni?
*Kíváncsiskodik kicsit, azonban semmi mögöttes hátsó szándék nincs kérdésében. Örül, hogy Torskel vele tölti idejét és nagy figyelemmel foglalkozik vele.*


2491. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-05 21:52:41
 ÚJ
>Paranvyr Lughander avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

*A kikötői erdőségben van valami titokzatos, valami egyedi, megismételhetetlen, s rejtélyes, ami elfedi sűrű, tömött ködbe takarva a titkait, legyen ott szó gyilkos haramiákról, javasasszonyokról, magányos alkimistákról, szökött szerelmesekről. Sűrű ez a titok, akár a dohányfűből frissen felszállt pipafüst, mely még nem oszlott szét a világban, csupán a fakarima tetején lengedez, kiélvezve még az állapotot, hogy csak friss szökevénynek, félárva semminek nézik még azok, kik a tartóban parázslanak.
Az erdő szokásosan csendes, csupán az avar rezzenése Paranvyr csizmái alatt, Beltrys dorombolása, a lappantyú csörtetése, pár erdei emlős, ritkán bagolyhuhogás töri meg a semmi idilli képét. Leszállt az est, a holdak, akár egy szép pár, édesen enyelegve tekintenek le a férfira, az pedig vissza rájuk. Hideg van, de sem ő, sem pedi a macska nem fázik: egyiken saját bundája, amazon pedig más állat kültakarója virít. Mindkettő saját, de az egyik másodkezigleni.
Itt sem történik semmi, de az erdőnek van egy olyan szokatlan varázsa, amit sehol máshol nem talált még meg a hosszúéletű. Feltehetően faji jellegzetesség ez is, de lehetséges, hogy személyes vonatkozások is kapcsolódhatnak, hiszen sok időt töltött itt, szereti ezt a helyet, háza is van itt, igaz, nem egy palota, de ő maga építette, ha sokáig is, de a két kezével, melyek ettől érdesedtek. A fák ormótlan törzsei lassan összemennek, a füvek és bokrok magasabbá válnak, a holdak fényei világosabban ragyognak. Lassan mindketten kiérnek az erdőből.*


2490. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2020-02-03 21:43:06
 ÚJ
>Navarentine Solichastra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

- Talán... talán igazad van. *sóhajt fel beletörődve, hogy már nincs értelme azon merengeni, mit kellett volna máshogy tenniük. Úgy tűnik, valami igencsak szövevényes történetnek csöppentek a közepébe, mellyel Ephemia már valamennyire tisztában van, ő maga pedig most próbálja összerakni a részleteket*
- Különös. *jegyzi meg csendesen a korábbi incidens részleteit hallva, hiszen eddig nem igazán nézte ki a díszes társaságból, hogy önként merjenek cselekedni, felsőbb utasítás nélkül* De vajon honnan tudták, hogy érdemes lehet elfogni titeket? *motyogja inkább csak magának, hiszen az az érzése, a kérdések nagy részére még Ephemia sem tudja a választ*
- Oh, öhm... én nem... bocsánat, ez igazán kedves! Köszönjük! *jön még nagyobb zavarba, mint Dak, amiért a férfi úrnőknek kijáró tisztelettel kezeli őket, ő pedig azt hitte, ártani akar nekik. Persze nem kifejezetten a mérgezéstől tart, inkább attól, hogy esetleg elkábítják őket, hogy ne lássák, merre is mennek pontosan, de nem akar ötleteket adni elrabolóiknak, így Ephemia szavaihoz se fűz hozzá semmit, inkább csak iszik bár kortyot a butykosból, mielőtt visszaadná azt a férfinak, hálásan pillantva rá az innivalóért és amiért igyekszik megóvni őket a túl alacsony ágaktól. A továbbiakban azonban inkább csak hallgat, nem szeretné megzavarni a furcsa páros társalgását. Bár eddig úgy vélte, jól tette, hogy Ephemiával tartott, most kissé kételkedni kezd ebben, hiszen fordított esetben, a lány helyében ő biztos nem akarna felesleges társaságot egy efféle beszélgetéshez. Ahogy azonban a közeljövő eseményeire terelődik a szó, nem tudja megállni, hogy ne kapcsolódjon be ő is újra a társalgásba*
- De miért visznek oda minket? Ha az úr mindent tud, miért kell neki Ephemia? Már jó ideje nem is járt a városban... és a Vashegyhez sincs már köze, nem igaz? *értetlenkedik tovább, két útitársa között járatva a tekintetét. Zavarába immár aggodalom is vegyül, elfehéredve kissé a lány azon megjegyzésén, miszerint csalinak akarnák használni őt. ~Bár akkor talán legalább nem fogják bántani... ~gondolja magában megkönnyebbülten, kíváncsian figyelve Dak válaszára, hiszen őt magát is érdekli, hogyan került egy ilyen jólelkű fiatalember ilyen rossz arcú illetők közé.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2490-2509