Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 172 (3421. - 3440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440
3440. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-06 23:19:36
Üzenet elküldve: 2023-06-06 23:19:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Ősök útját keresztezvén//
* Száraz, meleg nyári nap van. A napsütésből persze keveset érezni az erdőben kószálva, ahogy a szelet is elnyelik a délvidék fái. Kiváló nap a vadászatra.
Rorkir és Karheia sokáig nyom nélkül haladnak az erdőségben. Néhol láthatnak őzcsapásokat és azok nyomait is, de még azok se tűnnek frissnek, ráadásul ezúttal másra fáj a foguk. Végül Karheia az, aki egy homokosabb részen felfedez egy meglehetősen frissnek látszó nyomot. Kétségkívül egy medve mancsának a nyoma az, abból is egy jól megtermett példányé. A közelben egy szederbokrot is találnak, amit valaki (vagy valami) alaposan megdézsmált. A nyom is arrafelé néz, így aztán nem nehéz összerakni egy történetet. Ha továbbhaladnak, újabb jeleit látják a ragadozónak, ezúttal azonban a fák törzsén. Több fa kérgét is lehántották, itt-ott még karmolások nyomait is felfedezik. Az avar miatt nehéz újabb lábnyomokra bukkanni, így egyelőre csak abban lehetnek közel biztosak, hogy a közelben van (vagy volt) a mackó. Vagy mackók. Ezúttal nem kell sokáig továbbmenniük, hogy újabb érdekességre bukkanjanak. Sokan úgy tartják, az északi emberek jobb napjaikon egy mérföldről is kiszagolnák a vér szagát, kiváltképp, ha az friss. Meglehet, a mendemondák nem mindig igazak vagy csak nem úgy ahogy mondják. Így vagy úgy, egy nagyobb vérfoltot fedeznek fel a földön, amiből aztán egy vékonyabb csík indul az erdő sűrűje felé. A vért követve talán többet tudhatnak meg. *
* Száraz, meleg nyári nap van. A napsütésből persze keveset érezni az erdőben kószálva, ahogy a szelet is elnyelik a délvidék fái. Kiváló nap a vadászatra.
Rorkir és Karheia sokáig nyom nélkül haladnak az erdőségben. Néhol láthatnak őzcsapásokat és azok nyomait is, de még azok se tűnnek frissnek, ráadásul ezúttal másra fáj a foguk. Végül Karheia az, aki egy homokosabb részen felfedez egy meglehetősen frissnek látszó nyomot. Kétségkívül egy medve mancsának a nyoma az, abból is egy jól megtermett példányé. A közelben egy szederbokrot is találnak, amit valaki (vagy valami) alaposan megdézsmált. A nyom is arrafelé néz, így aztán nem nehéz összerakni egy történetet. Ha továbbhaladnak, újabb jeleit látják a ragadozónak, ezúttal azonban a fák törzsén. Több fa kérgét is lehántották, itt-ott még karmolások nyomait is felfedezik. Az avar miatt nehéz újabb lábnyomokra bukkanni, így egyelőre csak abban lehetnek közel biztosak, hogy a közelben van (vagy volt) a mackó. Vagy mackók. Ezúttal nem kell sokáig továbbmenniük, hogy újabb érdekességre bukkanjanak. Sokan úgy tartják, az északi emberek jobb napjaikon egy mérföldről is kiszagolnák a vér szagát, kiváltképp, ha az friss. Meglehet, a mendemondák nem mindig igazak vagy csak nem úgy ahogy mondják. Így vagy úgy, egy nagyobb vérfoltot fedeznek fel a földön, amiből aztán egy vékonyabb csík indul az erdő sűrűje felé. A vért követve talán többet tudhatnak meg. *
3439. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-04 20:31:31
Üzenet elküldve: 2023-06-04 20:31:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 331
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
*Szerencsére Rheiával olyan könnyen megtalálják a közös hangot, mintha csak a bölcs Háromkezű asszonyok kettejük életének szövőszékéből egy-egy fonalat kereszteztek volna, s így valamicskén összetartoznának. Mint mikor az ember találkozik egy idegennel, de úgy érzi már ezerszer találkoztak. A nő hagy valami papirost az asztalon, biztos ami biztos, úgyhogy ezen sem kell többet aggódniuk. Yagnar erős, tharg harcos, bizonyosan boldogul egyedül is. Legalábbis egy darabig.*
-Remélem akad. Már nagyon viszket a tenyerem.
*Meg is törzsöli bal tenyerét érdes, durva ujjaival és izgágán forgatja meg vállait is.*
-Tudom hogy te nagyon kedves asszony vagy, és a szellemed erős mint egy bivaly, úgyhogy kérlek ne ítélj meg de..
*Már eleve az is idegen tőle, hogy ilyet valaha kimondjon, jóllehet ez annak a jele, hogy igazából mennyire érdekli az, hogy mit gondol róla ez az asszony.*
-Vérre szomjazom. Olyan régóta csak a kötelességeimnek tettem eleget, jöttem ide, mentem oda, nyomokat követtem. Semmi emberpróbáló nem történt velem és ez kezdi belülről kaparni a koponyám.
*Az ujjával a fejébe bök, mintha csak pont azon a ponton érezné.*
-Kell valami kihívás, különben be is feküdhetnék egy gödörbe.
*Kacagja el magát az egyébként igencsak komor szófordulatért, de Rorkir tudja hogy ezek nem a szomorúság szavai, és a hangulata sem borús. Éppen ellenkezőleg, tele van energiával amit valahol ki kell adnia.*
-Régi álmom birokra kelni az erdő urával.
*Szerencsére Rheiával olyan könnyen megtalálják a közös hangot, mintha csak a bölcs Háromkezű asszonyok kettejük életének szövőszékéből egy-egy fonalat kereszteztek volna, s így valamicskén összetartoznának. Mint mikor az ember találkozik egy idegennel, de úgy érzi már ezerszer találkoztak. A nő hagy valami papirost az asztalon, biztos ami biztos, úgyhogy ezen sem kell többet aggódniuk. Yagnar erős, tharg harcos, bizonyosan boldogul egyedül is. Legalábbis egy darabig.*
-Remélem akad. Már nagyon viszket a tenyerem.
*Meg is törzsöli bal tenyerét érdes, durva ujjaival és izgágán forgatja meg vállait is.*
-Tudom hogy te nagyon kedves asszony vagy, és a szellemed erős mint egy bivaly, úgyhogy kérlek ne ítélj meg de..
*Már eleve az is idegen tőle, hogy ilyet valaha kimondjon, jóllehet ez annak a jele, hogy igazából mennyire érdekli az, hogy mit gondol róla ez az asszony.*
-Vérre szomjazom. Olyan régóta csak a kötelességeimnek tettem eleget, jöttem ide, mentem oda, nyomokat követtem. Semmi emberpróbáló nem történt velem és ez kezdi belülről kaparni a koponyám.
*Az ujjával a fejébe bök, mintha csak pont azon a ponton érezné.*
-Kell valami kihívás, különben be is feküdhetnék egy gödörbe.
*Kacagja el magát az egyébként igencsak komor szófordulatért, de Rorkir tudja hogy ezek nem a szomorúság szavai, és a hangulata sem borús. Éppen ellenkezőleg, tele van energiával amit valahol ki kell adnia.*
-Régi álmom birokra kelni az erdő urával.
3438. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-06-01 00:35:05
Üzenet elküldve: 2023-06-01 00:35:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 449
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Ősök útját keresztezvén//
- Nem tudom.
*Vonja meg vállait.*
- Remélem. De ha nem, akkor mindenképpen megkeressük.
*Jelenti ki határozottan, ám rögtön ezután megint bizonytalanság önti el szívét. Ilyen hosszú egymástól távol töltött idő után nehéz szívvel viseli azt, hogy rövid ideig sem tud Yagnar hollétéről. Ezt most igyekszik félretenni ismét, s emlékezteti magát arra, hogy a férfi jó harcos aki tud vigyázni magára, valamint a Szellemek is gondoskodnak róla, amit visszatérte is alátámaszt. *
- Nem hiszem, hogy gond lenne, de igazad van, jobb megelőzni mindezt.
*Eleget tesz Rorkir ötletének, s a könyvéből gondosan kivág egy lapot, majd tharg rúnákkal rövid üzenetet hagy nagybátyjának. Jól látható helyre, az asztalra teszi és egy kupával az egyik sarkánál rögzíti.*
- Kész.
*Gondolkodóba esik a barbár szavai hallatán. Ő talán már most elkényelmesedett valamelyest tudásának hála, ami egyszerre érthető s aggasztó is. Olyan sok értékes tudással ajándékozták meg női felmenői, hogy kár lenne ezeket a hasznos fogásokat veszni hagyni, mert könnyebb egy igét elsuttogni.*
- Érthető.
*Egy biccentéssel fejezi ki egyetértését, amit egy visszafogott mosollyal is megtold.*
- Otthonos, igen, azt hiszem ez a megfelelő szó.
*Bátorítóan mosolyog társára, aki sokszor lebecsüli eszét, s mégis minduntalan ő segíti ki Karheia megakadt gondolatmenetét vagy túl sebesen cikázó aggodalmát.
Érdeklődve pislog a készülődő férfi felé, aki valamit igen kitartóan keres, s végül egy kötélnél állapodik meg. A kérdésre csupán határozottan biccent és kilép a kunyhóból, majd megtorpan, hogy megvárja választottját. Szívesen engedi át Rorkirnak a vezetést, mert bár tharg asszony, időnként meg is mutatkozik szilajsága, de őt még a régi tanok szerint nevelték, amiben mindig a férfit követi a nő s nem fordítva.*
- Szerinted akad medve ebben az erdőségben? Eddig még semmi nyomát nem láttam ennek... szerencsére!
- Nem tudom.
*Vonja meg vállait.*
- Remélem. De ha nem, akkor mindenképpen megkeressük.
*Jelenti ki határozottan, ám rögtön ezután megint bizonytalanság önti el szívét. Ilyen hosszú egymástól távol töltött idő után nehéz szívvel viseli azt, hogy rövid ideig sem tud Yagnar hollétéről. Ezt most igyekszik félretenni ismét, s emlékezteti magát arra, hogy a férfi jó harcos aki tud vigyázni magára, valamint a Szellemek is gondoskodnak róla, amit visszatérte is alátámaszt. *
- Nem hiszem, hogy gond lenne, de igazad van, jobb megelőzni mindezt.
*Eleget tesz Rorkir ötletének, s a könyvéből gondosan kivág egy lapot, majd tharg rúnákkal rövid üzenetet hagy nagybátyjának. Jól látható helyre, az asztalra teszi és egy kupával az egyik sarkánál rögzíti.*
- Kész.
*Gondolkodóba esik a barbár szavai hallatán. Ő talán már most elkényelmesedett valamelyest tudásának hála, ami egyszerre érthető s aggasztó is. Olyan sok értékes tudással ajándékozták meg női felmenői, hogy kár lenne ezeket a hasznos fogásokat veszni hagyni, mert könnyebb egy igét elsuttogni.*
- Érthető.
*Egy biccentéssel fejezi ki egyetértését, amit egy visszafogott mosollyal is megtold.*
- Otthonos, igen, azt hiszem ez a megfelelő szó.
*Bátorítóan mosolyog társára, aki sokszor lebecsüli eszét, s mégis minduntalan ő segíti ki Karheia megakadt gondolatmenetét vagy túl sebesen cikázó aggodalmát.
Érdeklődve pislog a készülődő férfi felé, aki valamit igen kitartóan keres, s végül egy kötélnél állapodik meg. A kérdésre csupán határozottan biccent és kilép a kunyhóból, majd megtorpan, hogy megvárja választottját. Szívesen engedi át Rorkirnak a vezetést, mert bár tharg asszony, időnként meg is mutatkozik szilajsága, de őt még a régi tanok szerint nevelték, amiben mindig a férfit követi a nő s nem fordítva.*
- Szerinted akad medve ebben az erdőségben? Eddig még semmi nyomát nem láttam ennek... szerencsére!
3437. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-20 12:42:26
Üzenet elküldve: 2023-05-20 12:42:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Sok minden örömet tud okozni az elfnek, de most jobban érdekli, hogy mihamarabb elérjék a várost. Ukrom nyeregbe szállva kérdez az elftől, amire elmosolyodik.
Nyeregben megfordulva pajzán tekintettel mered rá a szürke óriásra. Az ép füléhez hajolva enyhe pír jelenik meg az arcán. *
- Ennél csak még többet tudnék megmutatni a hálószobában... Érdekel?
* Kacsint rá, majd felnevet. *
- Egész életünkben erre képeztek minket, már fiatalon megtanítottak minket a szabad mozgásra. Az utcákon mindig sokan járnak és kelnek, de a tető szabad préda. Hátránya, hogy megcsúszhatsz, vagy éppen nem bír el a födém és beszakad...
* Horkan fel, de utána már indítja is lovát Illidaryék mellé. Még nincs forgalom az utakon, így nyugodt szívvel viszi társai mellé. *
- Mindegyikünk egyedi módon mozog és forgatja a pengét. Ezért is vagyunk ilyen hatékonyak. Most már szerintem elmondhatom neked... Ismered Limment?
* Néz hátra érdeklődve, miközben a fák lassan fogyatkozni kezdenek. *
- Ő is közénk tartozik, és bárhogy próbálnám elképzelni, valahogy nem menne a háztetőn való ugrálgatását.
* Újra felkurjant, fejében már el is képzelte a zömök monstrum beszakadását. *
- Precizitás miatt több területen is megálljuk a helyünket, és a munkákhoz is úgy állítjuk be a csapatot. Ide pont így volt a jó, bár nem hittem volna, hogy ennyire nagy problémába fogunk ütközni.
* Egy pillanatig elgondolkozva, megint hátrafordulva a tekintetét keresi. *
- Nem egyszer uszították ránk az egész várost, de bármennyire is úgy tűnik, hogy mi vagyunk a rossz fiúk.... Hát mi nem tartjuk magunkat annak. Mindig a polgárok érdekei szerint választunk célpontot, és ártatlanokat nem ölünk.
* A szántómezőkhöz érve már meg sem lepődik, hogy vissza kell lovával sorolnia, a szekerek sorra haladnak el mellettük, hisz az áruk mozgása nem állhat le a világon. *
* Sok minden örömet tud okozni az elfnek, de most jobban érdekli, hogy mihamarabb elérjék a várost. Ukrom nyeregbe szállva kérdez az elftől, amire elmosolyodik.
Nyeregben megfordulva pajzán tekintettel mered rá a szürke óriásra. Az ép füléhez hajolva enyhe pír jelenik meg az arcán. *
- Ennél csak még többet tudnék megmutatni a hálószobában... Érdekel?
* Kacsint rá, majd felnevet. *
- Egész életünkben erre képeztek minket, már fiatalon megtanítottak minket a szabad mozgásra. Az utcákon mindig sokan járnak és kelnek, de a tető szabad préda. Hátránya, hogy megcsúszhatsz, vagy éppen nem bír el a födém és beszakad...
* Horkan fel, de utána már indítja is lovát Illidaryék mellé. Még nincs forgalom az utakon, így nyugodt szívvel viszi társai mellé. *
- Mindegyikünk egyedi módon mozog és forgatja a pengét. Ezért is vagyunk ilyen hatékonyak. Most már szerintem elmondhatom neked... Ismered Limment?
* Néz hátra érdeklődve, miközben a fák lassan fogyatkozni kezdenek. *
- Ő is közénk tartozik, és bárhogy próbálnám elképzelni, valahogy nem menne a háztetőn való ugrálgatását.
* Újra felkurjant, fejében már el is képzelte a zömök monstrum beszakadását. *
- Precizitás miatt több területen is megálljuk a helyünket, és a munkákhoz is úgy állítjuk be a csapatot. Ide pont így volt a jó, bár nem hittem volna, hogy ennyire nagy problémába fogunk ütközni.
* Egy pillanatig elgondolkozva, megint hátrafordulva a tekintetét keresi. *
- Nem egyszer uszították ránk az egész várost, de bármennyire is úgy tűnik, hogy mi vagyunk a rossz fiúk.... Hát mi nem tartjuk magunkat annak. Mindig a polgárok érdekei szerint választunk célpontot, és ártatlanokat nem ölünk.
* A szántómezőkhöz érve már meg sem lepődik, hogy vissza kell lovával sorolnia, a szekerek sorra haladnak el mellettük, hisz az áruk mozgása nem állhat le a világon. *
3436. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-20 12:29:15
Üzenet elküldve: 2023-05-20 12:29:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Lily-t nem kell sokáig győzködni, így az élelmiszer el tétele után már fordul is egy kérdéssel a holló felé. Illidary nem bírja ki mosoly nélkül, hisz tudja jól mi miatt aggodalmaskodik a lány. Bőszen megrázza a fejét, miközben Ignis a vállára repül. *
- Mindenki egyedi, de majd meglátod. Néhányan nehezen adják a bizalmat, de ezért nem éppen lehet őket hibáztatni.
* Rántja meg a vállát, majd a félvér sebét le ellenőrzi mielőtt segítene neki a lóra evickélésben. Syndráék már megoldották a problémát, amit az ork az állapotához képest jól kezelt.
A nyeregbe felszállva a Lilyenn kezeit az ő derekára teszi. *
- Lassan megyünk, nem kell sietnünk sehova. Csak fogj lazán, és próbálj meg a ló mozgásához idomulni, akkor kevésbé lesz fájdalmas.
* Nem egyszer lovagolt már Illidary sérülten, így tudja jól, hogy a paripa mozgásával halad akkor máris kevésbé fog lüktetni az a pont, ami éppen az életét nehezíti meg.
Irányba állítva el is indul, és csak remélni tudja, hogy mihamarabb elérhetik a várost. *
* Lily-t nem kell sokáig győzködni, így az élelmiszer el tétele után már fordul is egy kérdéssel a holló felé. Illidary nem bírja ki mosoly nélkül, hisz tudja jól mi miatt aggodalmaskodik a lány. Bőszen megrázza a fejét, miközben Ignis a vállára repül. *
- Mindenki egyedi, de majd meglátod. Néhányan nehezen adják a bizalmat, de ezért nem éppen lehet őket hibáztatni.
* Rántja meg a vállát, majd a félvér sebét le ellenőrzi mielőtt segítene neki a lóra evickélésben. Syndráék már megoldották a problémát, amit az ork az állapotához képest jól kezelt.
A nyeregbe felszállva a Lilyenn kezeit az ő derekára teszi. *
- Lassan megyünk, nem kell sietnünk sehova. Csak fogj lazán, és próbálj meg a ló mozgásához idomulni, akkor kevésbé lesz fájdalmas.
* Nem egyszer lovagolt már Illidary sérülten, így tudja jól, hogy a paripa mozgásával halad akkor máris kevésbé fog lüktetni az a pont, ami éppen az életét nehezíti meg.
Irányba állítva el is indul, és csak remélni tudja, hogy mihamarabb elérhetik a várost. *
3435. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-19 07:07:25
Üzenet elküldve: 2023-05-19 07:07:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*A felvilágosításra buzgón bólogat. A többiek bizonyára jobban értenek a hullák megromlásához. Lilynek ugyanis nem volt még dolga velük. Leszámítva azt a számtalan csirkét az árvaház konyháján. Viszont azokkal nem várt annyit, hogy elrohadjanak. Ahogyan Illidary fogalmazott. A lány egyébként is a disznó húsból indult ki, aminek egyetlen nap alatt is érdekes szaga tud lenni.*
- Ti tudjátok. Csak szóltam.
*Vonja meg a vállát, majd hálásan elfogadja a felé nyújtott élelmet. Ám ezt most a tatyójába süllyeszti. Nem szívesen tartaná fel a csapatot. Ha pedig neki állna komolyan enni, az nem két pillanatig tartana. Amit viszont a mélységi mond hamar felkelti a figyelmét.*
- Tényleg? És kiknek?
*Kerekednek el izgatottan a kékek, ahogy árvánk maga elé képzeli az említett alakokat. A félvér szeret új ismeretségeket szerezni. Azokból mindig kisülhet valami jó, vagy izgalmas. A lelkesedés azonban gyorsan alább hagy, mikor megfogalmazódik benne egy kérdés. Enyhén még a száját is elhúzza, ahogy az elf felé pillant.*
- Ők is olyanok, mint Syndra, vagy inkább rád hasonlítanak?
*Kérdezi a választól picit tartva. Syndrából néha egy is sok. Ha több lenne belőle, az fel tudná forgatni az árva életét. Végül a csapat késznek tartja magát az indulásra. Lily pislogva figyeli, ahogy Ukrom felmászik a lóra. Még egy mosolyt is megereszt, mikor az ork nem fogadja el a segítséget. Ebből a képből már sejti is szomorú sorsát. A végzet pedig slattyogva elevenedik meg előtte. Nyűgösen pillázik fel a lóra. Ellenben tényleg nem akarja feltartani a bandát. Legszívesebben már egy ágyban fekve várná, hogy a sebei begyógyuljanak. Ehhez pedig a lovaglás legrövidebb út. Nagyot sóhajtva fogadja el a segítő kezet, hogy nyögdécselések közepette a nyeregben teremjen. Most senki sem tudná meggyőzni árvánkat, hogy nem fáj lóra ülni. Bár eddig sem volt sok esély rá, hogy ez bárkinek is sikerülhet.*
- Azért óvatosan ezzel a rémmel!
*Kéri a lehető legkedvesebb módon, miközben igyekszik mindenbe kapaszkodni, amibe csak tud. Ez nem egy kéjutazásnak ígérkezik.*
*A felvilágosításra buzgón bólogat. A többiek bizonyára jobban értenek a hullák megromlásához. Lilynek ugyanis nem volt még dolga velük. Leszámítva azt a számtalan csirkét az árvaház konyháján. Viszont azokkal nem várt annyit, hogy elrohadjanak. Ahogyan Illidary fogalmazott. A lány egyébként is a disznó húsból indult ki, aminek egyetlen nap alatt is érdekes szaga tud lenni.*
- Ti tudjátok. Csak szóltam.
*Vonja meg a vállát, majd hálásan elfogadja a felé nyújtott élelmet. Ám ezt most a tatyójába süllyeszti. Nem szívesen tartaná fel a csapatot. Ha pedig neki állna komolyan enni, az nem két pillanatig tartana. Amit viszont a mélységi mond hamar felkelti a figyelmét.*
- Tényleg? És kiknek?
*Kerekednek el izgatottan a kékek, ahogy árvánk maga elé képzeli az említett alakokat. A félvér szeret új ismeretségeket szerezni. Azokból mindig kisülhet valami jó, vagy izgalmas. A lelkesedés azonban gyorsan alább hagy, mikor megfogalmazódik benne egy kérdés. Enyhén még a száját is elhúzza, ahogy az elf felé pillant.*
- Ők is olyanok, mint Syndra, vagy inkább rád hasonlítanak?
*Kérdezi a választól picit tartva. Syndrából néha egy is sok. Ha több lenne belőle, az fel tudná forgatni az árva életét. Végül a csapat késznek tartja magát az indulásra. Lily pislogva figyeli, ahogy Ukrom felmászik a lóra. Még egy mosolyt is megereszt, mikor az ork nem fogadja el a segítséget. Ebből a képből már sejti is szomorú sorsát. A végzet pedig slattyogva elevenedik meg előtte. Nyűgösen pillázik fel a lóra. Ellenben tényleg nem akarja feltartani a bandát. Legszívesebben már egy ágyban fekve várná, hogy a sebei begyógyuljanak. Ehhez pedig a lovaglás legrövidebb út. Nagyot sóhajtva fogadja el a segítő kezet, hogy nyögdécselések közepette a nyeregben teremjen. Most senki sem tudná meggyőzni árvánkat, hogy nem fáj lóra ülni. Bár eddig sem volt sok esély rá, hogy ez bárkinek is sikerülhet.*
- Azért óvatosan ezzel a rémmel!
*Kéri a lehető legkedvesebb módon, miközben igyekszik mindenbe kapaszkodni, amibe csak tud. Ez nem egy kéjutazásnak ígérkezik.*
3434. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-18 21:12:15
Üzenet elküldve: 2023-05-18 21:12:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Lillyenn aggodalma valóban nem alaptalan, de mint ahogy azt Darkh is letisztázza, ezen esetekben nincs okuk szemöldökbővítésre.* - A kaszárnyánál rajzban is fenn vannak tartva. Meg lesznek győzve. *Teszi még hozzá ő is. Ugyan valószínúleg nem lesznek nagyon elégedettek a félkész munkával, tekintve hogy nem három, hanem kettő ork buksijával térnek hozzájuk vissza, de hé, nem ők utaztak és véreztek holmi arany és a karavánút biztonsága érdekében, ugye?
Az új társ említésére Ukromnak megugrik a szemöldöke, és tamáskodóan néz a hollómaszkos férfiúra. Ugyan szólni egy szót sem szól, de tekintetéből ki lehet olvasni, hogy ha ő is benne lesz még a társaságukban a találka alatt, nem lesz jó kedvben, ha amaz idegennek, hogy is mondja, "ki kell érdemelnie a bizalmát."
De egyhamar eljön az indulás ideje, még úgy is, hogy nem úgy néz ki, hogy a két orvgyilkos időt kerít maguknak az evésre. Kár, nem lesznek jó hangulatban a nap közepére. De Ukrom, igenis készen állva hogy a Kikötőnek még a környékét is maguk mögött hagyja egy hosszú időre, egy igenlő morgással ahhoz a lóhoz lép, amin az éjjel tartotta fönn magát.*
- Megvagyok. *Utasítja el magához képest egész udvariasan Syndra segítő kezét; egyrészről úgy érzi, valóban visszanyert már annyi vért és energiát, hogy testét egy rövid, függőleges irányba egy pillanatra elindítsa, másrészről ennél a pontnál önérzete is nagyon követelőzött, hogy legalább próbálja meg egyszer. A heges élcre legyint, majd balját a nyeregre teszi stabilitásért, és egy önnön hajrával a táltos farabbik felénél terem. Ugyan nem mondhatja, hogy nem fájt mint a foghúzás, de legalább nagyobb probléma nélkül már képes ezt megoldani magának. Hát mi lesz még akkor ha már a városban is kap kezelést?*
- Az éjszaka a tetőkön is mászkáltál, és sérülést sem szenvedtél. *Közli megállapítását, ha közben a elf nő is a paripára ül előtte. Sem sérülést a kocsmatöltelékektől és az orkoktól, sem a merész kézügyességi műveletektől.* - Hol tanultál így meg mászni?
*Lillyenn aggodalma valóban nem alaptalan, de mint ahogy azt Darkh is letisztázza, ezen esetekben nincs okuk szemöldökbővítésre.* - A kaszárnyánál rajzban is fenn vannak tartva. Meg lesznek győzve. *Teszi még hozzá ő is. Ugyan valószínúleg nem lesznek nagyon elégedettek a félkész munkával, tekintve hogy nem három, hanem kettő ork buksijával térnek hozzájuk vissza, de hé, nem ők utaztak és véreztek holmi arany és a karavánút biztonsága érdekében, ugye?
Az új társ említésére Ukromnak megugrik a szemöldöke, és tamáskodóan néz a hollómaszkos férfiúra. Ugyan szólni egy szót sem szól, de tekintetéből ki lehet olvasni, hogy ha ő is benne lesz még a társaságukban a találka alatt, nem lesz jó kedvben, ha amaz idegennek, hogy is mondja, "ki kell érdemelnie a bizalmát."
De egyhamar eljön az indulás ideje, még úgy is, hogy nem úgy néz ki, hogy a két orvgyilkos időt kerít maguknak az evésre. Kár, nem lesznek jó hangulatban a nap közepére. De Ukrom, igenis készen állva hogy a Kikötőnek még a környékét is maguk mögött hagyja egy hosszú időre, egy igenlő morgással ahhoz a lóhoz lép, amin az éjjel tartotta fönn magát.*
- Megvagyok. *Utasítja el magához képest egész udvariasan Syndra segítő kezét; egyrészről úgy érzi, valóban visszanyert már annyi vért és energiát, hogy testét egy rövid, függőleges irányba egy pillanatra elindítsa, másrészről ennél a pontnál önérzete is nagyon követelőzött, hogy legalább próbálja meg egyszer. A heges élcre legyint, majd balját a nyeregre teszi stabilitásért, és egy önnön hajrával a táltos farabbik felénél terem. Ugyan nem mondhatja, hogy nem fájt mint a foghúzás, de legalább nagyobb probléma nélkül már képes ezt megoldani magának. Hát mi lesz még akkor ha már a városban is kap kezelést?*
- Az éjszaka a tetőkön is mászkáltál, és sérülést sem szenvedtél. *Közli megállapítását, ha közben a elf nő is a paripára ül előtte. Sem sérülést a kocsmatöltelékektől és az orkoktól, sem a merész kézügyességi műveletektől.* - Hol tanultál így meg mászni?
3433. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-17 18:06:29
Üzenet elküldve: 2023-05-17 18:06:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Nyeregbe felpattanva felsóhajt, majd macskás nyújtózás közepette ásít egyet. *
- Abba hagyhatjuk a felesleges közjátékokat?
* Mosolyodik el gúnyosan, majd Árnyékot Ukrom felé vezeti, hogy segítő keze elérhesse az orkot. Tudja jól, hogy nem egy könnyű férfi, de Syndra sem egy erőtlen kislány. *
- Nagyobb szép hegeid lesznek, amint egy kicsit jobban kezelésbe vettük őket.
* Nyalja meg a szája szélét lelkesen, az elf mindig is szadista hajlamokkal rendelkezett, de talán hasadt személyisége nyomta rá a bélyeget élete mindennapjaira. *
* Nyeregbe felpattanva felsóhajt, majd macskás nyújtózás közepette ásít egyet. *
- Abba hagyhatjuk a felesleges közjátékokat?
* Mosolyodik el gúnyosan, majd Árnyékot Ukrom felé vezeti, hogy segítő keze elérhesse az orkot. Tudja jól, hogy nem egy könnyű férfi, de Syndra sem egy erőtlen kislány. *
- Nagyobb szép hegeid lesznek, amint egy kicsit jobban kezelésbe vettük őket.
* Nyalja meg a szája szélét lelkesen, az elf mindig is szadista hajlamokkal rendelkezett, de talán hasadt személyisége nyomta rá a bélyeget élete mindennapjaira. *
3432. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-17 17:28:51
Üzenet elküldve: 2023-05-17 17:28:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Irány az árny//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Pihenőt kell tartania, hiszen már majd négy órája menetel, szinte megállás nélkül. Korábban amikor megállt, akkor is csak vizet inni állt meg a szántókon talált kútnál.
Az erdőség közelsége pihenőt jelenthet neki, hiszen hátát egy árnyat vető fához támaszthatja és úgy elmélkedhet kedvére, amíg valamelyest erőt nem nyer a folytatáshoz. Csakhamar talál is egy kedvére való fát, leül, amennyire tud kényelembe helyezi magát és rágyújt.
~Vajon ráakadok arra a Wruzto nevű alakra? Vajon hogy néz ki? Milyen fajta lény? Az áldozat bemutatás vajon hogyan fog végbe menni? Talán még munkát is tudna adni valahol? Megkeresem és megoldok mindent.~ Elmélkedik magában, egy bozót mögött ülve, hátát egy fa törzséhez vetve, úgy, hogy árnyékban legyen és az úton levők Őt ne lássák.
Majd egy fél óra pihenő után feltápászkodik, leporolja magát, majd az útra figyel, nehogy mások szemében gyanúsnak tűnjön fel, de most nem jár arra senki. Tovább halad a kikötő felé.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Pihenőt kell tartania, hiszen már majd négy órája menetel, szinte megállás nélkül. Korábban amikor megállt, akkor is csak vizet inni állt meg a szántókon talált kútnál.
Az erdőség közelsége pihenőt jelenthet neki, hiszen hátát egy árnyat vető fához támaszthatja és úgy elmélkedhet kedvére, amíg valamelyest erőt nem nyer a folytatáshoz. Csakhamar talál is egy kedvére való fát, leül, amennyire tud kényelembe helyezi magát és rágyújt.
~Vajon ráakadok arra a Wruzto nevű alakra? Vajon hogy néz ki? Milyen fajta lény? Az áldozat bemutatás vajon hogyan fog végbe menni? Talán még munkát is tudna adni valahol? Megkeresem és megoldok mindent.~ Elmélkedik magában, egy bozót mögött ülve, hátát egy fa törzséhez vetve, úgy, hogy árnyékban legyen és az úton levők Őt ne lássák.
Majd egy fél óra pihenő után feltápászkodik, leporolja magát, majd az útra figyel, nehogy mások szemében gyanúsnak tűnjön fel, de most nem jár arra senki. Tovább halad a kikötő felé.*
3431. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-16 18:45:48
Üzenet elküldve: 2023-05-16 18:45:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A kulacsot már reflexszerűen veszi elő, hogy a lány kezeibe adja. *
- Jó reggelt, jobban vagy?
* A maszk alatt megpróbál egy mosolyt, de utána megy is a lovak felé, amit Syndra már felkészített a további útra. Lilyenn válaszát nem hagyja figyelmen kívül, de már nem fordul felé. *
- Az emberi test nem ilyen könnyen rohad el, akár három vagy négy napunk is lehetne rá. Természetesen az is kedves, hogy még hűvösek a reggelek, és a nappalok sem valami intenzívek..... Oh... Igen van valami...
* Végül a lány felé fordul Illidary, és az egyik hideg élelmiszer készletet a lány kezébe nyomja. *
- Szeretnélek bemutatni néhány társunknak... Eddig nem volt rá alkalmunk, talán most több időnk, és lehetőség is lesz rá.
* Az élelmiszer szinte biztos benne, hogy leköti egy kicsit a lányt, de a többieket tovább nem váratja, ha van lehetősége akkor lova felé indul, hogy mihamarabb elkezdhessék a maradék utat. *
- Ha megetted akkor azonnal indulunk, előfordulhat, hogy a kaszárnyán találunk orvost, de az is lehet, hogy el kell vinni a személyesen szerződött doktorunkhoz..... Ukrom ha készen állsz akkor Syndrával mész továbbra is.
* Bár utasításként hangzik fel, mégsem szándékosan teszi. Illidary mindig is mindent próbál a legmegfelelőbben eltervezni.
Száron vezetve szépséges fekete lovát a félvér elé állítja. *
- Segítek felszállni.
* Valahol érzi, hogy lázadás lesz belőle, de szótlanul tartja a bakot, még ha panaszkodni is próbál, hisz a sérülései miatt nem szabadna hosszan sétálnia még. A ló a kisebbik rossz, még ha másképp is látja a másik fél. *
* A kulacsot már reflexszerűen veszi elő, hogy a lány kezeibe adja. *
- Jó reggelt, jobban vagy?
* A maszk alatt megpróbál egy mosolyt, de utána megy is a lovak felé, amit Syndra már felkészített a további útra. Lilyenn válaszát nem hagyja figyelmen kívül, de már nem fordul felé. *
- Az emberi test nem ilyen könnyen rohad el, akár három vagy négy napunk is lehetne rá. Természetesen az is kedves, hogy még hűvösek a reggelek, és a nappalok sem valami intenzívek..... Oh... Igen van valami...
* Végül a lány felé fordul Illidary, és az egyik hideg élelmiszer készletet a lány kezébe nyomja. *
- Szeretnélek bemutatni néhány társunknak... Eddig nem volt rá alkalmunk, talán most több időnk, és lehetőség is lesz rá.
* Az élelmiszer szinte biztos benne, hogy leköti egy kicsit a lányt, de a többieket tovább nem váratja, ha van lehetősége akkor lova felé indul, hogy mihamarabb elkezdhessék a maradék utat. *
- Ha megetted akkor azonnal indulunk, előfordulhat, hogy a kaszárnyán találunk orvost, de az is lehet, hogy el kell vinni a személyesen szerződött doktorunkhoz..... Ukrom ha készen állsz akkor Syndrával mész továbbra is.
* Bár utasításként hangzik fel, mégsem szándékosan teszi. Illidary mindig is mindent próbál a legmegfelelőbben eltervezni.
Száron vezetve szépséges fekete lovát a félvér elé állítja. *
- Segítek felszállni.
* Valahol érzi, hogy lázadás lesz belőle, de szótlanul tartja a bakot, még ha panaszkodni is próbál, hisz a sérülései miatt nem szabadna hosszan sétálnia még. A ló a kisebbik rossz, még ha másképp is látja a másik fél. *
3430. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-15 04:41:31
Üzenet elküldve: 2023-05-15 04:41:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Árvánkban furcsa emlékek kavarognak a tegnapi éjszakáról. Helyet kap benne ökölharc, majd fegyveres tusa. Valamilyen módon oda tévedt az árvaház konyhája is. Sőt, még egy ellene forduló Roki is. Csak sejtései vannak, hogy melyik volt álom és melyik a valóság. Ellenben túlságosan lusta most ahhoz, hogy kibogarássza ezt a csomót. Na meg van jobb dolga is ennél. Amint eszébe jut Illidary folytonos kapkodása, hamar elő is bányászik egy kis sajtot a tatyójából. Mégsem folytathatja az utat korgó gyomorral.*
- Kérhetnék valakitől egy kis vizet?
*Kérdezi már teli szájjal, de még álomgőzös hangon. Amennyiben valaki meg is kínálja, nagyokat kortyol, majd megkönnyebbülve fejezi be a sajtot, hogy egy almával folytassa. Hiába. Ő nem számított táborozásra. Így nem is készült kulccsal, sem lapos üveggel. A félvér fejében úgy nézett ki az egész akció, hogy fogadótól-fogadóig vágtáznak. Ez után levágnak néhány fejet, majd irány vissza. Kaját is csak azért hozott magával, mert jó szokása, hogy semmilyen útra nem indul el némi harapni való nélkül. Amint az alma elő került megkisérel egy felállást.*
- Teysus! Ez jobban fáj, mint tegnap.
*Nyöszörgi amíg oda biceg a többiekhez, akik már azt is tudni vélik, hogy merre tovább. Bár árvánknak vannak kételyei a tervvel kapcsolatban. Amennyiben nincs ellenvetése, Illidaryra támaszkodva hangot is ad nekik.*
- Azt ugye tudjátok, hogy a levágott fej az romlandó holmi.
*Mutat almával a kezében a lovak irányába.*
- Nem akarhatjátok megvárni amíg a felismerhetetlenségig szottyadnak, mert akkor lőttek az aranynak.
*Szórakozottan beleharap az almába, majd a szokásához hűen teli szájjal folytatja.*
- Mellesleg nem túl szerencsés a városban levágott fejekkel mászkálni. Én úgy gondolom, hogy először azoktól kéne megszabadulni. Persze ez csak egy vélemény.
*Bújik elő árvánkból a bűnöző palánta. A szavaiban mégis van igazság. Ő kinézi a városőrökből, hogy azt hazudják nem a jó fejeket vitték el és nem fizetnek. Vagy ami rosszabb, csalással és gyilkossággal vádolják meg a kis csapatot, majd elisszák este a fejekért járó pénzt.*
*Árvánkban furcsa emlékek kavarognak a tegnapi éjszakáról. Helyet kap benne ökölharc, majd fegyveres tusa. Valamilyen módon oda tévedt az árvaház konyhája is. Sőt, még egy ellene forduló Roki is. Csak sejtései vannak, hogy melyik volt álom és melyik a valóság. Ellenben túlságosan lusta most ahhoz, hogy kibogarássza ezt a csomót. Na meg van jobb dolga is ennél. Amint eszébe jut Illidary folytonos kapkodása, hamar elő is bányászik egy kis sajtot a tatyójából. Mégsem folytathatja az utat korgó gyomorral.*
- Kérhetnék valakitől egy kis vizet?
*Kérdezi már teli szájjal, de még álomgőzös hangon. Amennyiben valaki meg is kínálja, nagyokat kortyol, majd megkönnyebbülve fejezi be a sajtot, hogy egy almával folytassa. Hiába. Ő nem számított táborozásra. Így nem is készült kulccsal, sem lapos üveggel. A félvér fejében úgy nézett ki az egész akció, hogy fogadótól-fogadóig vágtáznak. Ez után levágnak néhány fejet, majd irány vissza. Kaját is csak azért hozott magával, mert jó szokása, hogy semmilyen útra nem indul el némi harapni való nélkül. Amint az alma elő került megkisérel egy felállást.*
- Teysus! Ez jobban fáj, mint tegnap.
*Nyöszörgi amíg oda biceg a többiekhez, akik már azt is tudni vélik, hogy merre tovább. Bár árvánknak vannak kételyei a tervvel kapcsolatban. Amennyiben nincs ellenvetése, Illidaryra támaszkodva hangot is ad nekik.*
- Azt ugye tudjátok, hogy a levágott fej az romlandó holmi.
*Mutat almával a kezében a lovak irányába.*
- Nem akarhatjátok megvárni amíg a felismerhetetlenségig szottyadnak, mert akkor lőttek az aranynak.
*Szórakozottan beleharap az almába, majd a szokásához hűen teli szájjal folytatja.*
- Mellesleg nem túl szerencsés a városban levágott fejekkel mászkálni. Én úgy gondolom, hogy először azoktól kéne megszabadulni. Persze ez csak egy vélemény.
*Bújik elő árvánkból a bűnöző palánta. A szavaiban mégis van igazság. Ő kinézi a városőrökből, hogy azt hazudják nem a jó fejeket vitték el és nem fizetnek. Vagy ami rosszabb, csalással és gyilkossággal vádolják meg a kis csapatot, majd elisszák este a fejekért járó pénzt.*
3429. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-14 10:35:19
Üzenet elküldve: 2023-05-14 10:35:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Először Syndrához fordulva észreveszi arcán, hogy valóban szorgalmasan teljesítette őrködési feladatát.* - ...Ugye váltottatok időnként? *No nem mintha ennél a pontnál nem bízna kettejük állóképességében, de ha nem élet-halál kérdése, akkor sajnálja azt a pórul járt pacákot, akinek szünet nélkül kell bámulnia a sötétbe az egész éjjel. Vagy az éjjelnek a maradékában. Mindenesetre van egy extra sor a bakancslistáján, amiért meg fog kelleni vendégelnie az orvgyilkosokat a Pegazusban, vagy a Kalmárban. Ugyanis ezt már eldöntötte a sötétség leple alatt, valamivel vissza kell szolgálnia őket.
Darkhon viszont, Az örökké rajta lévő maszk miatt nem tudja megállapítani a fáradtság jeleit, segített e az elf asszonynak szemmel tartani az utat, vagy sem. Példáját követve ő is hidratálja magát, majd halkan hallgatja, ahogy amaz pengéinek a vasa vasnak csúszva éleződnek, mielőtt válaszol.*
- Soha jobban. *Ez ugyan távol állt az igazságtól, de mivel sebei is békén lettek hagyva, és ki is tudta pihenni magát a tegnapi verekedésből is, határozottan segített neki ez a kis "lustálkodás", testtartásából és megerősödött hangjából is érződve.* - De egy ideig távol maradok ettől a helytől. Ahogy nektek is azt kéne. *Nem tudja, hogyan válogatják ők a megbízatásukat, ha egyáltalán úgy működnek, de ha valóban a helyi őrséggel rúgták össze a port előző este, akkor egy időre jobb, ha semelyikük arcát, illetve maszkját nem látják ott. De hogy aztán meg lesz hívva egy kis reggeli étkezésre, azon kellemesen meglepődik. Egy pillanatig hezitál válaszolni, de saját korgó gyomrára, valamint Syndra unszolására csak rábólint. Önnön méretéhez képest szerény adagokat vesz ki az orvgyilkos batyujából, de a szürkebőrűnek az is elég. Halk majszolása közben kinéz a karavános útra, a kis mozgás valóban jól esik az orknak. A csend és a tiszta égboltból eredő fény egy felháborítóan békés környezetet festenek le neki, főleg az előző nap után. Még egy árva szekér sem halad el még mellettük, ami szinte gyanús.*
- Megtehetjük azt a extra utat. Nem sietek. *Egyezik bele a felvetett útvonalba. Nem önző ő, hogy a leány állapotát figyelmen kívül hagyja sajátja javulása miatt. És ha már a leány, ő is talpon van.*
- Nektek is ennetek kéne. *Ezt Syndra és Darkh felé is üzeni. Reméli, tudják hogy a folyadék nem helyettesíti a szilárd kaját, és szükségtelenül nem fogják gyötörni magukat addig a névtelen orvosig. Ha már az örökké büszke Ukrom sem tette, akkor nekik sem lehet okuk rá.*
*Először Syndrához fordulva észreveszi arcán, hogy valóban szorgalmasan teljesítette őrködési feladatát.* - ...Ugye váltottatok időnként? *No nem mintha ennél a pontnál nem bízna kettejük állóképességében, de ha nem élet-halál kérdése, akkor sajnálja azt a pórul járt pacákot, akinek szünet nélkül kell bámulnia a sötétbe az egész éjjel. Vagy az éjjelnek a maradékában. Mindenesetre van egy extra sor a bakancslistáján, amiért meg fog kelleni vendégelnie az orvgyilkosokat a Pegazusban, vagy a Kalmárban. Ugyanis ezt már eldöntötte a sötétség leple alatt, valamivel vissza kell szolgálnia őket.
Darkhon viszont, Az örökké rajta lévő maszk miatt nem tudja megállapítani a fáradtság jeleit, segített e az elf asszonynak szemmel tartani az utat, vagy sem. Példáját követve ő is hidratálja magát, majd halkan hallgatja, ahogy amaz pengéinek a vasa vasnak csúszva éleződnek, mielőtt válaszol.*
- Soha jobban. *Ez ugyan távol állt az igazságtól, de mivel sebei is békén lettek hagyva, és ki is tudta pihenni magát a tegnapi verekedésből is, határozottan segített neki ez a kis "lustálkodás", testtartásából és megerősödött hangjából is érződve.* - De egy ideig távol maradok ettől a helytől. Ahogy nektek is azt kéne. *Nem tudja, hogyan válogatják ők a megbízatásukat, ha egyáltalán úgy működnek, de ha valóban a helyi őrséggel rúgták össze a port előző este, akkor egy időre jobb, ha semelyikük arcát, illetve maszkját nem látják ott. De hogy aztán meg lesz hívva egy kis reggeli étkezésre, azon kellemesen meglepődik. Egy pillanatig hezitál válaszolni, de saját korgó gyomrára, valamint Syndra unszolására csak rábólint. Önnön méretéhez képest szerény adagokat vesz ki az orvgyilkos batyujából, de a szürkebőrűnek az is elég. Halk majszolása közben kinéz a karavános útra, a kis mozgás valóban jól esik az orknak. A csend és a tiszta égboltból eredő fény egy felháborítóan békés környezetet festenek le neki, főleg az előző nap után. Még egy árva szekér sem halad el még mellettük, ami szinte gyanús.*
- Megtehetjük azt a extra utat. Nem sietek. *Egyezik bele a felvetett útvonalba. Nem önző ő, hogy a leány állapotát figyelmen kívül hagyja sajátja javulása miatt. És ha már a leány, ő is talpon van.*
- Nektek is ennetek kéne. *Ezt Syndra és Darkh felé is üzeni. Reméli, tudják hogy a folyadék nem helyettesíti a szilárd kaját, és szükségtelenül nem fogják gyötörni magukat addig a névtelen orvosig. Ha már az örökké büszke Ukrom sem tette, akkor nekik sem lehet okuk rá.*
3428. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-13 19:13:47
Üzenet elküldve: 2023-05-13 19:13:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Nem érzi szükségét, hogy tovább foglalkozzon a többiekkel. Nem kell hozzá sok idő, hogy álomba merüljenek, Syndra addig is új szerzeményét kezdi el megélezni, majd a fegyverzetét is elkezdi karbantartani.
~ Speciális vesszőket kell vennem. ~
Ahogyan végig méri az eddig használtakat. Egy nagyobb kő mellé sétál, majd neki dőlve tarkója mögé teszi a kezét, és türelmesen elkezdi várni a napfelkeltét. *
//Több órával később//
* Az órákat türelmesen viseli el, már hozzá szokott a hasonló őrködéshez. Néhány falatot magához véve iszik egy keveset, majd tovább folytatja mélyen szántó gondolatok átvizsgálását.
~ A kis patkány, mégsem cincog annyira mint kellene. De legalább van mersz benne, még a végén hasznos is lesz, bár ki tudja... ~
Mélázik, majd Illidary mozgására lesz figyelmes. *
- Sikerült valamennyit aludni?
* Tekintetével továbbra is az eget vizslatja, mintha lenne ott valami nagyon érdekes dolog. A hatalmas szablyát maga mellé téve kicsit lehunyja a szemét, hogy ő is tudjon legalább néhány percet pihenni, de ahogy mondani szokták... Csak rosszat tesz magának vele.
Hátfájástól ébred, tisztán érzi, hogy maximum fél órát vagy talán egy egészet aludhatott. Illidary még mindig a fegyvereit babusgatja, így meggémberedett izmait megmozgatva nyújtózkodik, macskára emlékeztető formát véve testével.
Ukrom ébredésére már felkapja a fejét amelyet egy mosoly is kísér. *
- Türelem... Türelem, edd csak meg amit adott neked.
* A megszólításra tekintetét Illidaryra veti, majd bólint. *
- Máris...
* Ásít egy hatalmasat, majd a lovakhoz lépve ellenőrzi a felszerelést. A két edzett állatot nem kell félteni, türelmesen végig legelésztek mindent a környezetben, így neki már csak a nyergeket kellett egy kicsit meghúznia. *
* Nem érzi szükségét, hogy tovább foglalkozzon a többiekkel. Nem kell hozzá sok idő, hogy álomba merüljenek, Syndra addig is új szerzeményét kezdi el megélezni, majd a fegyverzetét is elkezdi karbantartani.
~ Speciális vesszőket kell vennem. ~
Ahogyan végig méri az eddig használtakat. Egy nagyobb kő mellé sétál, majd neki dőlve tarkója mögé teszi a kezét, és türelmesen elkezdi várni a napfelkeltét. *
//Több órával később//
* Az órákat türelmesen viseli el, már hozzá szokott a hasonló őrködéshez. Néhány falatot magához véve iszik egy keveset, majd tovább folytatja mélyen szántó gondolatok átvizsgálását.
~ A kis patkány, mégsem cincog annyira mint kellene. De legalább van mersz benne, még a végén hasznos is lesz, bár ki tudja... ~
Mélázik, majd Illidary mozgására lesz figyelmes. *
- Sikerült valamennyit aludni?
* Tekintetével továbbra is az eget vizslatja, mintha lenne ott valami nagyon érdekes dolog. A hatalmas szablyát maga mellé téve kicsit lehunyja a szemét, hogy ő is tudjon legalább néhány percet pihenni, de ahogy mondani szokták... Csak rosszat tesz magának vele.
Hátfájástól ébred, tisztán érzi, hogy maximum fél órát vagy talán egy egészet aludhatott. Illidary még mindig a fegyvereit babusgatja, így meggémberedett izmait megmozgatva nyújtózkodik, macskára emlékeztető formát véve testével.
Ukrom ébredésére már felkapja a fejét amelyet egy mosoly is kísér. *
- Türelem... Türelem, edd csak meg amit adott neked.
* A megszólításra tekintetét Illidaryra veti, majd bólint. *
- Máris...
* Ásít egy hatalmasat, majd a lovakhoz lépve ellenőrzi a felszerelést. A két edzett állatot nem kell félteni, türelmesen végig legelésztek mindent a környezetben, így neki már csak a nyergeket kellett egy kicsit meghúznia. *
3427. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-13 10:16:00
Üzenet elküldve: 2023-05-13 10:16:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Lilyen válaszától elmosolyodik, tudja jól ő is, hogy nem lenne jó ötlet vissza térni a felszereléséért, de azzal is tisztában van, hogy minél jobban húzzák, annál nagyobb esély van rá, hogy csak hűlt helyét fogják találni. Végül a lány csak bedob egy ötletet, hogy ezzel is javíthassa a megtalálási esélyeket. ~ Egyik kikötői idióta sem megbízható, még az is lehet, hogy feladna minket, hisz ez túlságosan gyanús kérés. ~
A mélységi talán csak egy pillanatig gondolkozik el az ötleten, hisz ha élnének is hasonlóval, csak még több problémát hozna a fejükre. Az új vérttel várni akar, amit valahol megért, bár mindig is próbálta éreztetni vele, hogy a biztonság az első. *
- Ahogy jónak látod.
* Bólint rá, majd kényelembe helyezi magát a fának dőlve. ~ A pengéket rendbe kellene tennem... De majd reggel inkább korábban kelek. ~ Sóhajt fel a maszk alatt, majd néhány másodpercnyi visszaszámolás elég neki, hogy mély álomba merüljön. *
// Több órával később //
* Az elme érdekes játékokat játszik a mélységivel, nem szokta újra álmodni a történeteket, de valahogy mégis álmában több alkalommal is hátba döfte Lily-t aki könnyes szemekkel vádlón bámult reá. '' Hogy tehetted? '' Mondja neki, majd az enyhén átható fényekre pattan fel a szeme. Torka száraz, és érzi ahogyan az izzadtság végig csurog a maszk alatt. Sóhaj nélkül emeli fel a fejét, hogy körül nézzen. A többiek még alszanak, így óvatosan felkelve Syndrához lép. *
- Történt valami?
* Mondja halkan, majd pengéit egyesével elővéve elkezdi a szokásos élezési műveletet. Eléggé távol megy tőlük, hogy a penge sercegésére ne kellhessenek fel. Kulacsából néhány korty vizet vesz magához, még mielőtt társai mozgolódásba kezdenének.
Nem kell sokáig várnia mire Ukrom elkezd mocorogni, majd elindul felé. *
- Jobban vagy?
* '' shüüühhh- shüühhh '' Élezi tovább pengéjét, míg fejével már társa felé fordul. *
- Éhes vagy? A nyeregtáskámba találsz élelmet, egyél mielőtt tovább indulunk. Lilyenn szeret hosszan aludni, használd ki, hogy ki mozgasd elgémberedett testedet.
* Sajnos már szerencséje volt több alkalommal is aludni az erdőben, tudja jól, hogy soha nem lehet elég kellemes. A hideg földet talán köpenyével levédheti, de a kemény fákat és a még szilárdabb földet nem tudja kizárni. *
- Jobb lenne először orvoshoz mennünk, biztos vagyok benne, hogy le fognak minket korholni, hogy nem elég alaposan láttuk el a sebeiteket. A legtöbbet varrni kellene.
* '' shüüühhh- shüühhh '' Tekintetével pengéi felé figyel újra, de szavai továbbra is a szürke óriás felé szólnak. *
- Syndra a lovakat előkészítenéd? Nem tudom mikor ébred a hercegnőnk.
* Lilyen válaszától elmosolyodik, tudja jól ő is, hogy nem lenne jó ötlet vissza térni a felszereléséért, de azzal is tisztában van, hogy minél jobban húzzák, annál nagyobb esély van rá, hogy csak hűlt helyét fogják találni. Végül a lány csak bedob egy ötletet, hogy ezzel is javíthassa a megtalálási esélyeket. ~ Egyik kikötői idióta sem megbízható, még az is lehet, hogy feladna minket, hisz ez túlságosan gyanús kérés. ~
A mélységi talán csak egy pillanatig gondolkozik el az ötleten, hisz ha élnének is hasonlóval, csak még több problémát hozna a fejükre. Az új vérttel várni akar, amit valahol megért, bár mindig is próbálta éreztetni vele, hogy a biztonság az első. *
- Ahogy jónak látod.
* Bólint rá, majd kényelembe helyezi magát a fának dőlve. ~ A pengéket rendbe kellene tennem... De majd reggel inkább korábban kelek. ~ Sóhajt fel a maszk alatt, majd néhány másodpercnyi visszaszámolás elég neki, hogy mély álomba merüljön. *
// Több órával később //
* Az elme érdekes játékokat játszik a mélységivel, nem szokta újra álmodni a történeteket, de valahogy mégis álmában több alkalommal is hátba döfte Lily-t aki könnyes szemekkel vádlón bámult reá. '' Hogy tehetted? '' Mondja neki, majd az enyhén átható fényekre pattan fel a szeme. Torka száraz, és érzi ahogyan az izzadtság végig csurog a maszk alatt. Sóhaj nélkül emeli fel a fejét, hogy körül nézzen. A többiek még alszanak, így óvatosan felkelve Syndrához lép. *
- Történt valami?
* Mondja halkan, majd pengéit egyesével elővéve elkezdi a szokásos élezési műveletet. Eléggé távol megy tőlük, hogy a penge sercegésére ne kellhessenek fel. Kulacsából néhány korty vizet vesz magához, még mielőtt társai mozgolódásba kezdenének.
Nem kell sokáig várnia mire Ukrom elkezd mocorogni, majd elindul felé. *
- Jobban vagy?
* '' shüüühhh- shüühhh '' Élezi tovább pengéjét, míg fejével már társa felé fordul. *
- Éhes vagy? A nyeregtáskámba találsz élelmet, egyél mielőtt tovább indulunk. Lilyenn szeret hosszan aludni, használd ki, hogy ki mozgasd elgémberedett testedet.
* Sajnos már szerencséje volt több alkalommal is aludni az erdőben, tudja jól, hogy soha nem lehet elég kellemes. A hideg földet talán köpenyével levédheti, de a kemény fákat és a még szilárdabb földet nem tudja kizárni. *
- Jobb lenne először orvoshoz mennünk, biztos vagyok benne, hogy le fognak minket korholni, hogy nem elég alaposan láttuk el a sebeiteket. A legtöbbet varrni kellene.
* '' shüüühhh- shüühhh '' Tekintetével pengéi felé figyel újra, de szavai továbbra is a szürke óriás felé szólnak. *
- Syndra a lovakat előkészítenéd? Nem tudom mikor ébred a hercegnőnk.
3426. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-13 03:56:08
Üzenet elküldve: 2023-05-13 03:56:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 212
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Árvánk minden megmaradt erejéből majszolgat, de Ukrom válaszára azért felsandít a melákra.*
- Ha te mondod, elhiszem.
*Nyugtázza egy apró mosollyal, hogy az ork csak rosszabbul fest, mint, ahogyan érzi magát. Persze egy gondolat azért szöget üt a kobakjába.*
~Férfiak! Ha letépik a fülüket, azt mondják, csak egy karcolás. Ám mikor a becsületüket sértik, visítanak mint a kismalacok.~
*Lily épp ellenkezőleg van beállítva. Becsülete sosem volt, így azzal tehet bárki bármit, nem érinti érzékenyen a lányt. Ellenben, ha meggörbül a haja szála... Nos, láthatta mindenki miközben ellátni próbálták. Az éppen csak megszerzett cipó és kolbász már az utolsó falatjához ér, amit a félvér majdhogynem félre is nyel, a mélységi kijelentésére. Ami, valljuk be, hogy vicces lenne. Hisz megmentették a gyilkos üldözőktő, elcipelték idáig, összekaparták ami maradt belőle. Az istenek furcsa poénja lenne, ha most egy darab cipóba fulladna bele.*
- Megőrültél?!
*Morran a mellette ülő Darkhra.*
- Nem megyünk oda vissza. Legalábbis nem a közeli jövőben.
*Elgondolkodva bámul egy kicsit maga elé. Még a száját is csücsörítésre hajlítja a nagy töprengésben.*
- Betérünk egy másik fogadóba. Tisztes távolságra attól helytől. Ott keresünk valakit, aki egy kevés aranyért cserébe elhozza őket.
*Ez a terv már jobban hangzik. Talán a kecske is jóllakik, s nem kell félnie közben, hogy levágják. A holló férfi másik kijelentésére árvánk csak elhúzza a száját.*
- Csak akkor akarok másik vértet, ha ezt nem sikerül visszaszerezni.
*Miután tőrét visszacsúsztatta a helyére, baljának mutatóujját az ég felé fordítva ad nyomatékot a szavainak.*
- De semmi cifra felirat, vagy hasonló. Még, hogy arany...
*A kis csapat végül eldönti, hogy megpihennek itt. Így Lily sem rest kihasználni a lehetőséget. Egyébként sincs ereje teljében, erre tesz egy lapáttal, hogy az imént habzsolt be egy orknyi adag kaját. A tudat is megnyugtató, hogy Syndra őrt áll. A lánynak biztosan nem fog nehezére esni, hogy álomba merüljön. Pislog még néhányat az elvonuló Ukrom irányába, majd magához húzza a tatyóját. Nem először szolgál párnaként. Aprókat nyögdécselve igyekszik kényelembe helyezni magát. Ami annyira veszett ügy, mint mikor a vértjét akarta magára igazgatni. Itt a földön heverve sehogyan sem lenne kényelmes. Ezt tetézik a fájó sérülései. Amint talál egy olyan pózt, amiben legkevésbé érez fájdalmat, magára húzza a köpenyét. Már sajnálja, hogy a sikátorban hagyta a takarót. De ez ellen sem tehet már semmit.*
- Jó éjt, mindenkinek!
*Nyögdécseli a levegőbe, végül ő is lehunyja a pislogóit.*
//Több órával később//
*Mocorgásra és beszélgetésre ébred. Na meg persze erős fényre, ami így napindítónak igencsak zavaró tud lenni. Első dolga az, hogy kiderítése, hol is van. Aztán özönleni kezdenek az emlékek a tegnap éjszakáról. Nyöszörögve ül fel, hogy tekintetével a többieket keresse. Amint megtalálja öket, megdörzsöli a kékjeit, ásítva nyújtózik egyet, majd meg is szólal.*
- Jó reggelt!
*A többiek már talpon vannak. Nyilván az árva ébredt utoljára.*
- Szóval? Mi a terv? Innen hová megyünk?
*Árvánk minden megmaradt erejéből majszolgat, de Ukrom válaszára azért felsandít a melákra.*
- Ha te mondod, elhiszem.
*Nyugtázza egy apró mosollyal, hogy az ork csak rosszabbul fest, mint, ahogyan érzi magát. Persze egy gondolat azért szöget üt a kobakjába.*
~Férfiak! Ha letépik a fülüket, azt mondják, csak egy karcolás. Ám mikor a becsületüket sértik, visítanak mint a kismalacok.~
*Lily épp ellenkezőleg van beállítva. Becsülete sosem volt, így azzal tehet bárki bármit, nem érinti érzékenyen a lányt. Ellenben, ha meggörbül a haja szála... Nos, láthatta mindenki miközben ellátni próbálták. Az éppen csak megszerzett cipó és kolbász már az utolsó falatjához ér, amit a félvér majdhogynem félre is nyel, a mélységi kijelentésére. Ami, valljuk be, hogy vicces lenne. Hisz megmentették a gyilkos üldözőktő, elcipelték idáig, összekaparták ami maradt belőle. Az istenek furcsa poénja lenne, ha most egy darab cipóba fulladna bele.*
- Megőrültél?!
*Morran a mellette ülő Darkhra.*
- Nem megyünk oda vissza. Legalábbis nem a közeli jövőben.
*Elgondolkodva bámul egy kicsit maga elé. Még a száját is csücsörítésre hajlítja a nagy töprengésben.*
- Betérünk egy másik fogadóba. Tisztes távolságra attól helytől. Ott keresünk valakit, aki egy kevés aranyért cserébe elhozza őket.
*Ez a terv már jobban hangzik. Talán a kecske is jóllakik, s nem kell félnie közben, hogy levágják. A holló férfi másik kijelentésére árvánk csak elhúzza a száját.*
- Csak akkor akarok másik vértet, ha ezt nem sikerül visszaszerezni.
*Miután tőrét visszacsúsztatta a helyére, baljának mutatóujját az ég felé fordítva ad nyomatékot a szavainak.*
- De semmi cifra felirat, vagy hasonló. Még, hogy arany...
*A kis csapat végül eldönti, hogy megpihennek itt. Így Lily sem rest kihasználni a lehetőséget. Egyébként sincs ereje teljében, erre tesz egy lapáttal, hogy az imént habzsolt be egy orknyi adag kaját. A tudat is megnyugtató, hogy Syndra őrt áll. A lánynak biztosan nem fog nehezére esni, hogy álomba merüljön. Pislog még néhányat az elvonuló Ukrom irányába, majd magához húzza a tatyóját. Nem először szolgál párnaként. Aprókat nyögdécselve igyekszik kényelembe helyezni magát. Ami annyira veszett ügy, mint mikor a vértjét akarta magára igazgatni. Itt a földön heverve sehogyan sem lenne kényelmes. Ezt tetézik a fájó sérülései. Amint talál egy olyan pózt, amiben legkevésbé érez fájdalmat, magára húzza a köpenyét. Már sajnálja, hogy a sikátorban hagyta a takarót. De ez ellen sem tehet már semmit.*
- Jó éjt, mindenkinek!
*Nyögdécseli a levegőbe, végül ő is lehunyja a pislogóit.*
//Több órával később//
*Mocorgásra és beszélgetésre ébred. Na meg persze erős fényre, ami így napindítónak igencsak zavaró tud lenni. Első dolga az, hogy kiderítése, hol is van. Aztán özönleni kezdenek az emlékek a tegnap éjszakáról. Nyöszörögve ül fel, hogy tekintetével a többieket keresse. Amint megtalálja öket, megdörzsöli a kékjeit, ásítva nyújtózik egyet, majd meg is szólal.*
- Jó reggelt!
*A többiek már talpon vannak. Nyilván az árva ébredt utoljára.*
- Szóval? Mi a terv? Innen hová megyünk?
3425. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-12 10:33:23
Üzenet elküldve: 2023-05-12 10:33:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
- Semmi komoly. *Vágja rá a választ Lilly kérdésére. Hogy csak hősködik és kímélni szeretné a leányt, azt az egyén döntse el maga. De azt is figyelembe vegyék, hogy a gyerekhez képest a szürkebőrű valóban szárazon úszta meg.
Sajnos az elvesztett felszerelések szentimentális értékei nem hatják meg annyira Ukromot, hogy ígéretet tegyen a Kikötőbe való mihamarabbi visszatérésre - különben is, erősen kétli hogy már most nem váltott kétszer gazdát mind a bőrvért és a fegyver, abból a negyedből ki tudná venni ha tele lenne kukázókkal. De ha a maszkos úrfi önszántából teszi ki a nyakát a lány kedvéért, ki ő, hogy megállítsa.
És végül, az ork még szemmel is látható megkönnyebbülésére, megállapodnak azon, hogy legalább egy rövid időt megpihennek itt, Syndra pedig még a hálátlan feladatot is elvállalja; homlokon csókolná, ha nem tudná ki ő.
A lombkoronákon túlra nézve nem jósol maguknak egy végtelenséget, úgyhogy már most megindul ledönteni a fejét. Már séta közben kezd ellazulni a teste, fegyvere minden lépésnél egyre nehezebbé válik. Egyhamar visszatér ahhoz a fatörzshöz, ahol bepólyázták. Az ültében közelebb csúszik a földre, majd egy "Jó éjszakát!" nélkül egy térdére hajtja kobakját, azt is közelebb húzva háttámaszához. Nyugtalan évei alatt meg kellett tanítania magát, hogy kényszerítse testét alvásra önnön akaratából még a legkíméletlenebb környezetekben is, mivel ezek a nyugvásra szánt órák ugyanolyan létfontosságúnak számítanak a személynek, mint az étel és az ital. Ahogy szemét becsukja, légzése egyenletessé válik, és a bizsergés átterjed fejéből a teste többi részéig, úgy kell bizalmat adnia társainak abban, hogy a szunya végén a feje még mindig a nyakán marad, ahogy aranyát sem kell újra megszámlálnia. De hé, már több alkalmuk volt elmetszeni a torkát és mégsem tették, miért változna meg most a helyzet. Annál jobban fogja érezni magát, ha életben marad később. Ezekkel a gondolatokkal Halkan horkolni is kezd az árnyékban.*
//Több órával később//
*Többszöri pislogással szükséges tudatnia magával, hogy ébren, és ami fontosabb, életben van. Felnézve megállapítja, hogy vígan süt a nap, a falevelek széles réseiből kicsúszó fény kissé irritálja pupilláit, és a hideg bőrének jól eső meleg azt indikálja, hogy már túl vannak a reggelen. Körülnéz, tekintetével társait keresi. Hacsak nem fogták magukat, és nélküle mentek el, nem tarthat sokáig megtalálnia őket, ha alszanak, ha nem. Egy pár pillanatig még a világgal megbékülve néz ki a semmibe fejéből, majd egy sóhajjal feltápászkodik, újult, orkos erővel. Nem egy felállás ez, tehát ennek fel kéne keltenie a nála is tovább alvókat. Ha megtalálja szempárjával Darkhot, akkor egy bólintással tudatja neki, hogy indulhatnak. Reggeli, amit még ezelőtt a lánykának adott, az most elmarad.*
- Semmi komoly. *Vágja rá a választ Lilly kérdésére. Hogy csak hősködik és kímélni szeretné a leányt, azt az egyén döntse el maga. De azt is figyelembe vegyék, hogy a gyerekhez képest a szürkebőrű valóban szárazon úszta meg.
Sajnos az elvesztett felszerelések szentimentális értékei nem hatják meg annyira Ukromot, hogy ígéretet tegyen a Kikötőbe való mihamarabbi visszatérésre - különben is, erősen kétli hogy már most nem váltott kétszer gazdát mind a bőrvért és a fegyver, abból a negyedből ki tudná venni ha tele lenne kukázókkal. De ha a maszkos úrfi önszántából teszi ki a nyakát a lány kedvéért, ki ő, hogy megállítsa.
És végül, az ork még szemmel is látható megkönnyebbülésére, megállapodnak azon, hogy legalább egy rövid időt megpihennek itt, Syndra pedig még a hálátlan feladatot is elvállalja; homlokon csókolná, ha nem tudná ki ő.
A lombkoronákon túlra nézve nem jósol maguknak egy végtelenséget, úgyhogy már most megindul ledönteni a fejét. Már séta közben kezd ellazulni a teste, fegyvere minden lépésnél egyre nehezebbé válik. Egyhamar visszatér ahhoz a fatörzshöz, ahol bepólyázták. Az ültében közelebb csúszik a földre, majd egy "Jó éjszakát!" nélkül egy térdére hajtja kobakját, azt is közelebb húzva háttámaszához. Nyugtalan évei alatt meg kellett tanítania magát, hogy kényszerítse testét alvásra önnön akaratából még a legkíméletlenebb környezetekben is, mivel ezek a nyugvásra szánt órák ugyanolyan létfontosságúnak számítanak a személynek, mint az étel és az ital. Ahogy szemét becsukja, légzése egyenletessé válik, és a bizsergés átterjed fejéből a teste többi részéig, úgy kell bizalmat adnia társainak abban, hogy a szunya végén a feje még mindig a nyakán marad, ahogy aranyát sem kell újra megszámlálnia. De hé, már több alkalmuk volt elmetszeni a torkát és mégsem tették, miért változna meg most a helyzet. Annál jobban fogja érezni magát, ha életben marad később. Ezekkel a gondolatokkal Halkan horkolni is kezd az árnyékban.*
//Több órával később//
*Többszöri pislogással szükséges tudatnia magával, hogy ébren, és ami fontosabb, életben van. Felnézve megállapítja, hogy vígan süt a nap, a falevelek széles réseiből kicsúszó fény kissé irritálja pupilláit, és a hideg bőrének jól eső meleg azt indikálja, hogy már túl vannak a reggelen. Körülnéz, tekintetével társait keresi. Hacsak nem fogták magukat, és nélküle mentek el, nem tarthat sokáig megtalálnia őket, ha alszanak, ha nem. Egy pár pillanatig még a világgal megbékülve néz ki a semmibe fejéből, majd egy sóhajjal feltápászkodik, újult, orkos erővel. Nem egy felállás ez, tehát ennek fel kéne keltenie a nála is tovább alvókat. Ha megtalálja szempárjával Darkhot, akkor egy bólintással tudatja neki, hogy indulhatnak. Reggeli, amit még ezelőtt a lánykának adott, az most elmarad.*
3424. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-11 18:36:15
Üzenet elküldve: 2023-05-11 18:36:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Syndra egy unott mosollyal könyököl rá a pihenő csapat melletti fára, majd ahogy látja a lány fejét, várja a panasz áradatot, ami nem érkezik. Egy másodpercre megdöbbenve pillant csak a lány felé. *
- Egészen érthető dolgot mondasz te lány.
* Az elf megvolt róla győződve, hogy hatalmas hisztéria következik, de kellemeset csalódott sérült partnerében. Illidary veszi át a szónoklatot, amit Ukrom sem hagy szó nélkül. *
- Pihenjetek, neked meg vissza szerezzük valamelyik részét, remélhetőleg még ott lesz a sikátorban, kivéve ha valaki nem vitte el alapanyagnak.
* Füleivel a környezetet fürkészi, ahogyan a többi érzékszervével is próbál figyelni, hogy még véletlenül se üthessenek rajtuk. *
- Addig őrködök míg pihentek.
* Szavai után csak egy kicsit távolodik el, hogy a kikötő irányát tarthassa megfigyelés alatt. *
* Syndra egy unott mosollyal könyököl rá a pihenő csapat melletti fára, majd ahogy látja a lány fejét, várja a panasz áradatot, ami nem érkezik. Egy másodpercre megdöbbenve pillant csak a lány felé. *
- Egészen érthető dolgot mondasz te lány.
* Az elf megvolt róla győződve, hogy hatalmas hisztéria következik, de kellemeset csalódott sérült partnerében. Illidary veszi át a szónoklatot, amit Ukrom sem hagy szó nélkül. *
- Pihenjetek, neked meg vissza szerezzük valamelyik részét, remélhetőleg még ott lesz a sikátorban, kivéve ha valaki nem vitte el alapanyagnak.
* Füleivel a környezetet fürkészi, ahogyan a többi érzékszervével is próbál figyelni, hogy még véletlenül se üthessenek rajtuk. *
- Addig őrködök míg pihentek.
* Szavai után csak egy kicsit távolodik el, hogy a kikötő irányát tarthassa megfigyelés alatt. *
3423. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-10 19:56:00
Üzenet elküldve: 2023-05-10 19:56:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Végre a fák közé ért. Az időnként felbukkanó kis faházak és a vadul felé csaholó házőrzők jelzik számára, hogy jó irányba jár vagy legalább a civilizációtól nem túl messze. Gyomra már órák óta hangosan követel magának valami falatot, de ez különösebben nem lepi meg. Az lenne a meglepő ha nem tenne így. Szíve szerint meg is adná a gyomrának ami neki jár, de momentán egy darab száraz kenyér sincs nála. Csak reménykedni mer benne, hogy a kikötőben lesz valami kis boltocska ahol legalább pár falatot tud majd magába tömni. De már a lába is le akar szakadni és csak oda akar érni végre. Ez az út sokkal rosszabb mint gondolta.*
3422. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-10 07:42:13
Üzenet elküldve: 2023-05-10 07:42:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1644
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1644
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Megfontolt
*Miközben magában tépelődve ballag ki a lakott részekről a már általa olyan jól ismert erdőbe, az erszényt, amit kapott, óvatosan kicsomózza és a tenyerébe önti. Egy ideig lassítja lépteit, hogy átszámolhassa azt a négyszáz aranyat, majd pedig előveszi a nagyobb zsákocskát a táskájából és beleborítja. Szinte már húzza a hátát a sok arany, annyit összeszedett mostanában.* ~Ha nem mágiát tanulnék, tudnék venni belőle még vagy öt hektár földet! Bár talán hasznosabb lenne a több tudás.~ *Morfondírozik magában és egy időre meg is áll ott az egyik táblánál, ami elágazik a torony irányába. Akár haza is mehetne helyette. Nagy sóhajtással végül úgy dönt, hogyha már elkezdte a varázslás tudományát, akkor már azon lesz, hogy megszerezzen minden tudást, amit csak halandónak lehet. Van még ott olyasmi, amit a birtokán is használhat.* ~Úgysincs még örökösöm, akire ráhagyhatnám a földeket Fortasékon kívül.~ *Húzza el a száját és legutóbbi kalandjára gondol azzal a lánnyal, akit jól átnyomkodott abban a dézsa vízben. Ha éppen úgy alakul, akkor lehetett volna a gyermekei anyja is. Bár mindenek előtt Akheelre vágyik, de őt már sok-sok éve nem is látta.* ~Pedig milyen gyerekeink lehettek volna! Olyan okosak, mint én és olyan gyönyörűek és szívósak, mint a vörös vadász!~ *Egy pár pillanatig már vissza is fordul, hogy a Sellőben valaki más karjaiban keressen megnyugvást, de végül visszafordul a torony felé.* ~Felesleges pénzköltés lenne az is! Nem ilyen lányokra vágysz te vén kecske!~ *Korholja magát miközben talpai alatt nyikorog valami nedves mohaféle.*
3421. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2023-05-09 18:28:11
Üzenet elküldve: 2023-05-09 18:28:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Lily történetét türelemmel hallgatja meg, már mellette ül, így könnyedén a vállára teszi a kezét és magához húzza a lányt. *
- Megértelek, tudom milyen nehéz az emlékeinket megőrizni, de az életed fontosabb volt számomra. Igazán sajnálom.
* Jegyzi meg, és ha továbbra is elfogadja a másik közel is ül hozzá, hogy utána halkan folytassa. *
- Ha szeretnéd csináltatunk neked egy olyan mellvértet amire a nevét aranybetűkkel felírjuk, vagy éppen az új kardra. De megfogjuk oldani, hogy lelked is megnyugodjon.
* Végül étekhez jut a lány, így el is kezdi falni, de kijelentésére felkapja a fejét. *
- Megpróbálhatjuk, de előbb erősödj meg, utána elmegyek veled és megpróbáljuk megkeresni rendben?
* Mondja, majd kényelembe helyezkedve hátradől, hisz már a többiekkel nem ért szót. Syndra és Ukrom elhatározták magukat, ő pedig nem fog vitatkozni. Fiatal kora ellenére már megtapasztalta, hogy szükségtelen mindenkinek ugyanazon a véleményen lenni. *
- Maradjunk, és pihenjetek.
* Lily történetét türelemmel hallgatja meg, már mellette ül, így könnyedén a vállára teszi a kezét és magához húzza a lányt. *
- Megértelek, tudom milyen nehéz az emlékeinket megőrizni, de az életed fontosabb volt számomra. Igazán sajnálom.
* Jegyzi meg, és ha továbbra is elfogadja a másik közel is ül hozzá, hogy utána halkan folytassa. *
- Ha szeretnéd csináltatunk neked egy olyan mellvértet amire a nevét aranybetűkkel felírjuk, vagy éppen az új kardra. De megfogjuk oldani, hogy lelked is megnyugodjon.
* Végül étekhez jut a lány, így el is kezdi falni, de kijelentésére felkapja a fejét. *
- Megpróbálhatjuk, de előbb erősödj meg, utána elmegyek veled és megpróbáljuk megkeresni rendben?
* Mondja, majd kényelembe helyezkedve hátradől, hisz már a többiekkel nem ért szót. Syndra és Ukrom elhatározták magukat, ő pedig nem fog vitatkozni. Fiatal kora ellenére már megtapasztalta, hogy szükségtelen mindenkinek ugyanazon a véleményen lenni. *
- Maradjunk, és pihenjetek.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440