Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 265 (5281. - 5293. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
5293. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-09 17:28:41
Üzenet elküldve: 2025-04-09 17:28:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*Ebből is látszik, hogy a törpe ezek szerint sokkalta közkedveltem mint Lazziar. Tény, ő is hall olykor-olykor ezt-azt. De a városban keveset hallott a patkányok tevékenykedéséről. Bár azt sem lehet kizárni, ha jobban rátapintott volna egyeséknél akiknek jobban eljár a szája lehet kitudott volna sajtolni némi információt. De így annál többet mint, hogy bűnbanda a kikötőben, be kell, hogy érjék egyelőre. Elgondolkozik azon, lehet érdemes lenne a soraikat bővíteni. De ahhoz bizony meg kellene őket találniuk. Amazt pedig pontosan tudja jól, hogy nem szokás csak az ajtajukon kopogtatni, hogy "Jó napot, van felvétel?". Ahhoz bizony türelem és idő kell. Ami szerencséjére van bőven elf létére. De így is meg van a maga vérmérséklete, hogy a későbbet is most akarja.
Először körbe tekint már csak amiatt, hogy megerősítse álláspontját. Miszerint mostani órákban a pultoson kívül nem igazán van más fül a helységben. Csak utána szólal meg.*
-Ajh ne legyél már paranoiás.
*Rázza meg a fejét, kezével is legyint, hogy hagyja a törpe hátra az ilyen sületlen beszédet. Ő azóta is nehezen hiszi el, hogy ez a banda ennyire veszélyes volna.*
-Nem hazudok, megfordult a fejemben. De úgy tűnik nekem, egy magányos farkaslány a kicsike. Elhiheted nekem, szerintem még téged is meglepett volna az ökle.
*Fog rá gyengéden a bevert képe helyére, nem örül neki, hogy megint van valami ami a pofáján éktelenkedik. De mit tehetne ha mindig így meglepik.*
-Na arra igen, még várni kell. Amíg ez a rohadt folt eltűnik. Aztán majd előkaparom a jó modorom a mélyből.
*Húzódik arcára egy csalfa félmosoly, alig tudná elképzelné magáról, hogy úgy bájologjon mint drága apja. Drága istenek, hogy milyen tenyérbemászó is tud lenni az örege. Az valami kész művészet amit lerendez.*
-Az biztosan nem árthat.
*Vonja meg a vállát, majd ő maga is feláll az asztaltól és a törpe után lép. Ha már úgy megindult mint a nagy hadvezérek, akkor követi őt. Hátha jobban ismeri a járást. Addig is legalább nem ő lesz akibe belebotlanak majd mindenféle népek.*
*Ebből is látszik, hogy a törpe ezek szerint sokkalta közkedveltem mint Lazziar. Tény, ő is hall olykor-olykor ezt-azt. De a városban keveset hallott a patkányok tevékenykedéséről. Bár azt sem lehet kizárni, ha jobban rátapintott volna egyeséknél akiknek jobban eljár a szája lehet kitudott volna sajtolni némi információt. De így annál többet mint, hogy bűnbanda a kikötőben, be kell, hogy érjék egyelőre. Elgondolkozik azon, lehet érdemes lenne a soraikat bővíteni. De ahhoz bizony meg kellene őket találniuk. Amazt pedig pontosan tudja jól, hogy nem szokás csak az ajtajukon kopogtatni, hogy "Jó napot, van felvétel?". Ahhoz bizony türelem és idő kell. Ami szerencséjére van bőven elf létére. De így is meg van a maga vérmérséklete, hogy a későbbet is most akarja.
Először körbe tekint már csak amiatt, hogy megerősítse álláspontját. Miszerint mostani órákban a pultoson kívül nem igazán van más fül a helységben. Csak utána szólal meg.*
-Ajh ne legyél már paranoiás.
*Rázza meg a fejét, kezével is legyint, hogy hagyja a törpe hátra az ilyen sületlen beszédet. Ő azóta is nehezen hiszi el, hogy ez a banda ennyire veszélyes volna.*
-Nem hazudok, megfordult a fejemben. De úgy tűnik nekem, egy magányos farkaslány a kicsike. Elhiheted nekem, szerintem még téged is meglepett volna az ökle.
*Fog rá gyengéden a bevert képe helyére, nem örül neki, hogy megint van valami ami a pofáján éktelenkedik. De mit tehetne ha mindig így meglepik.*
-Na arra igen, még várni kell. Amíg ez a rohadt folt eltűnik. Aztán majd előkaparom a jó modorom a mélyből.
*Húzódik arcára egy csalfa félmosoly, alig tudná elképzelné magáról, hogy úgy bájologjon mint drága apja. Drága istenek, hogy milyen tenyérbemászó is tud lenni az örege. Az valami kész művészet amit lerendez.*
-Az biztosan nem árthat.
*Vonja meg a vállát, majd ő maga is feláll az asztaltól és a törpe után lép. Ha már úgy megindult mint a nagy hadvezérek, akkor követi őt. Hátha jobban ismeri a járást. Addig is legalább nem ő lesz akibe belebotlanak majd mindenféle népek.*
5292. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-09 09:16:26
Üzenet elküldve: 2025-04-09 09:16:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
* Nem is kell, hogy valaki pletykás legyen, hogy összerakhassa a képet, amit innen-onnan hall elvetve. Az emberek többsége pletykás, ezen nem lehet segíteni, most az, hogy kettejük közül egyikük sem erősíti az emberek táborát, az nem jelent sokat. *
- Megszokás. Ki tudja, hogy kik figyelnek épp az árnyakból!
* Óvatosnak lenni nem bűn, ám valóban elgondolkodtató, hogy mióta is érdekli a törpöt, hogy mit gondolnak róla mások. Legnagyobb félelme, hogy egyik este szőrén-szálán fog eltűni, és még csak nem is lesz alkalma csatában elpatkolni! Pedig az lenne ám az igazi halál! *
- Felkérhetted volna, hogy csatlakozzon is. Ha valóban olyan erős, hogy ilyen nyomot hagyjon, akkor lehetett volna az erő a csapatban!
* Felnevet ezen az feltételezésen, közben megragadja korsóját, ami gyorsan fel is hörpint, nehogy visszahallja, hogy csak rá várnak, ha már egyből indulni szeretnének. *
- Gondolod, hogy a kocsis tud valamit? Szerintem mindegyik egy kicsit vastagabb erszényt ad oda, ha azt szeretné, hogy kicsit engedékenyebbek legyenek az őrök. Ezt talán magunknak kéne kitapasztalni, bár biztos nem lesz olyan gyors folyamat, mint ahogyan azt szeretnénk. Végső soron megpróbálhatjuk bemagyarázni, hogy a nemesek táborát erősíted, hátha elhiszik, mondjuk ahhoz meg kell várnunk, hogy felépülj.
* Ezzel is az arcára gondol. Túl sok kérdést vetne fel, ha így próbálnák meg. A törpről pedig senki se hinné el, hogy nemesi vér csörgedezik az ereiben! Eléggé át van rendezve az arca, hogy még a kapuban kiszúrják, mint nem odavalósi személy, már ha személynek tekintik a törpöket arrafelé. Lehet mindenki egyelő papíron, az emberek véleményét nehezen befolyásolja ez. *
- Mindenesetre megnézhetjük magunknak, hogy hányadán állunk a várossal! Ki tudja? Lehet megnézhetjük közelebbről ezt a negyedet, hátha már most találnánk valami tudatlan félkegyelműt!
* Ha benne van, akkor nem is vesztegeti az idejét, felugrik székéből s elindul az ajtó felé. Ha szerencséjük van, akkor már az ajtón túl leintenek valakit, aki hajlandó elvinni őket a városig, ha nem akkor kutyagolnak a dokkokig, ott már biztos lesz valaki, aki épp arra menne. *
* Nem is kell, hogy valaki pletykás legyen, hogy összerakhassa a képet, amit innen-onnan hall elvetve. Az emberek többsége pletykás, ezen nem lehet segíteni, most az, hogy kettejük közül egyikük sem erősíti az emberek táborát, az nem jelent sokat. *
- Megszokás. Ki tudja, hogy kik figyelnek épp az árnyakból!
* Óvatosnak lenni nem bűn, ám valóban elgondolkodtató, hogy mióta is érdekli a törpöt, hogy mit gondolnak róla mások. Legnagyobb félelme, hogy egyik este szőrén-szálán fog eltűni, és még csak nem is lesz alkalma csatában elpatkolni! Pedig az lenne ám az igazi halál! *
- Felkérhetted volna, hogy csatlakozzon is. Ha valóban olyan erős, hogy ilyen nyomot hagyjon, akkor lehetett volna az erő a csapatban!
* Felnevet ezen az feltételezésen, közben megragadja korsóját, ami gyorsan fel is hörpint, nehogy visszahallja, hogy csak rá várnak, ha már egyből indulni szeretnének. *
- Gondolod, hogy a kocsis tud valamit? Szerintem mindegyik egy kicsit vastagabb erszényt ad oda, ha azt szeretné, hogy kicsit engedékenyebbek legyenek az őrök. Ezt talán magunknak kéne kitapasztalni, bár biztos nem lesz olyan gyors folyamat, mint ahogyan azt szeretnénk. Végső soron megpróbálhatjuk bemagyarázni, hogy a nemesek táborát erősíted, hátha elhiszik, mondjuk ahhoz meg kell várnunk, hogy felépülj.
* Ezzel is az arcára gondol. Túl sok kérdést vetne fel, ha így próbálnák meg. A törpről pedig senki se hinné el, hogy nemesi vér csörgedezik az ereiben! Eléggé át van rendezve az arca, hogy még a kapuban kiszúrják, mint nem odavalósi személy, már ha személynek tekintik a törpöket arrafelé. Lehet mindenki egyelő papíron, az emberek véleményét nehezen befolyásolja ez. *
- Mindenesetre megnézhetjük magunknak, hogy hányadán állunk a várossal! Ki tudja? Lehet megnézhetjük közelebbről ezt a negyedet, hátha már most találnánk valami tudatlan félkegyelműt!
* Ha benne van, akkor nem is vesztegeti az idejét, felugrik székéből s elindul az ajtó felé. Ha szerencséjük van, akkor már az ajtón túl leintenek valakit, aki hajlandó elvinni őket a városig, ha nem akkor kutyagolnak a dokkokig, ott már biztos lesz valaki, aki épp arra menne. *
5291. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-09 06:18:49
Üzenet elküldve: 2025-04-09 06:18:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*Az öve pedig a másik értetlen pillantásai miatt, pont, hogy türelmetlen és ingerülté válik. Mit nem lehet érteni, nem mintha ő egy barlangban lakott volna, de azért nem egy pletykás vénasszony, hogy tudja ki kinek a rossz nyavalyáját okozta.
Amikor végre hajlandó a másik megosztani vele azt a féltett információt. Ő közömbös hangszínben folytatja a beszélgetést a székben hátra dőlve.*
-Ah minek suttogsz ha úgy is mindenki tudja.
*Legyint könnyedén, akkor bizony ez nem feltétlen jelent jót az ő tervüknek. Köztudott tény, nem fér el sok dudás egy csárdában. Úgy meg főleg, ha az egész kikötőben már szól a zene. Ez a gondolat azonban elgondolkoztatja, egy ideig néz is kifele az ablakon, hátha eszébe jut valami okos gondolat.
Amit a törpe eget rengető hangos röhögése tör meg, a kis meséje hallatán. Rá is förmed haragosan.*
-A fene akart azzal a boszorkánnyal csinálni bármit is! Belém jött az utcán, én meg azt hittem egy piti tolvaj. Még szép, hogy utána kaptam, mint az uzsorás az arany tallérra. De mire rájöttem, hogy csak szimplán vak volt a nő, és mindenem meg van, nem orrba akart gyűrni? Majdnem a fal adta a másikat.
*Még azóta is hitetlenkedik, hogy miképp tudott ekkorát ütni az az aranyszemű. Az arcán éktelenkedő foltot napokig fogja érezni az biztos.*
-Ah rossz seb vigye el, ami viszont lényegesebb, fuvart kellene találni. Aztán hátha a kocsis akit találunk csicsereg a rutinokról, merre milyen kocsi jár, hol vannak az őröknél ellenőrző pontjuk Artheniorban ilyenek. Mit gondolsz?
*Hangját már vissza is vette, és komolyabb hangnemben igyekszik folytatni a beszélgetést.*
*Az öve pedig a másik értetlen pillantásai miatt, pont, hogy türelmetlen és ingerülté válik. Mit nem lehet érteni, nem mintha ő egy barlangban lakott volna, de azért nem egy pletykás vénasszony, hogy tudja ki kinek a rossz nyavalyáját okozta.
Amikor végre hajlandó a másik megosztani vele azt a féltett információt. Ő közömbös hangszínben folytatja a beszélgetést a székben hátra dőlve.*
-Ah minek suttogsz ha úgy is mindenki tudja.
*Legyint könnyedén, akkor bizony ez nem feltétlen jelent jót az ő tervüknek. Köztudott tény, nem fér el sok dudás egy csárdában. Úgy meg főleg, ha az egész kikötőben már szól a zene. Ez a gondolat azonban elgondolkoztatja, egy ideig néz is kifele az ablakon, hátha eszébe jut valami okos gondolat.
Amit a törpe eget rengető hangos röhögése tör meg, a kis meséje hallatán. Rá is förmed haragosan.*
-A fene akart azzal a boszorkánnyal csinálni bármit is! Belém jött az utcán, én meg azt hittem egy piti tolvaj. Még szép, hogy utána kaptam, mint az uzsorás az arany tallérra. De mire rájöttem, hogy csak szimplán vak volt a nő, és mindenem meg van, nem orrba akart gyűrni? Majdnem a fal adta a másikat.
*Még azóta is hitetlenkedik, hogy miképp tudott ekkorát ütni az az aranyszemű. Az arcán éktelenkedő foltot napokig fogja érezni az biztos.*
-Ah rossz seb vigye el, ami viszont lényegesebb, fuvart kellene találni. Aztán hátha a kocsis akit találunk csicsereg a rutinokról, merre milyen kocsi jár, hol vannak az őröknél ellenőrző pontjuk Artheniorban ilyenek. Mit gondolsz?
*Hangját már vissza is vette, és komolyabb hangnemben igyekszik folytatni a beszélgetést.*
5290. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-08 14:02:30
Üzenet elküldve: 2025-04-08 14:02:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
* A másik kérdését hallva egyik szemöldöke megindul felfelé. Bamba fejével értetlenül pillant a másikra. Mintha épp azt kérdezte volna, hogy milyen színű az ég! Bár kívülállóknak a patkányok, mint bűnbanda, biztos nem mondhat sokat, ám az itteni polgároknak csak tű a sarkában. Nem is kell messze menni, hogy hasonló véleményű teremtményeket találjanak. A közeli város szinte szálkaként tekint a szervezetre, ha lenne erejük, már biztos bevették volna az egész helyet, rá se hederítve az ezt megkívánó pénz és erőforrásokra.
Körbepillant, de csak épphogy, nehogy még gyanút keltsen másokban, közben lassan előrehajol, hogy ne kelljen megemelnie a hangját. *
- Bűnszervezet. De nem is a pitiáner fajta, ami csak egy szálka az ember ujjában, legalábbis már nem, mostanra már úgy kinőtte magát, hogy az egész kikötő felett átvették az irányítást. Egy hamar ez nem is fog változni.
* Megrázza fejét, miközben visszadől a székében. Való igaz, a hatalom minden kétséget kizáróan az övék, s még ha akarnák sem tudnának ezen változtatni. Talán, mint külsősök, erősíthetnék a szervezetet, majd idővel a csúcsra is juthatnának, de kinek van arra ideje?
Csodálkozóan füttyent egyet, ami később nevetésbe fordul. Ha van olyan nő a kikötőben, aki van annyira tökös, mint ketten együtt, vagy akár külön, az megérné, hogy bevegyék a tervezésbe. Bár a pofonból kiindulva a törp először arra tud gondolni, hogy a férfinak nem volt elég a minapi kalandja a félvér lánykával. Egyszer csak megtanulja, hogy ne ugorjon minden nőstényre, ha meg nem, akkor most már sejti, hogy mi lesz! *
- Na, az szép!
* Letöröl néhány könnycseppet, ami akaratlanul is kibújt a nevetés hatására. *
- Megfuttattak a pénzedért akkor. Nem úgy megy ám a kikötői cafkákkal, mint a bordélyban! Van akinél a pénz nem elég!
* A másik kérdését hallva egyik szemöldöke megindul felfelé. Bamba fejével értetlenül pillant a másikra. Mintha épp azt kérdezte volna, hogy milyen színű az ég! Bár kívülállóknak a patkányok, mint bűnbanda, biztos nem mondhat sokat, ám az itteni polgároknak csak tű a sarkában. Nem is kell messze menni, hogy hasonló véleményű teremtményeket találjanak. A közeli város szinte szálkaként tekint a szervezetre, ha lenne erejük, már biztos bevették volna az egész helyet, rá se hederítve az ezt megkívánó pénz és erőforrásokra.
Körbepillant, de csak épphogy, nehogy még gyanút keltsen másokban, közben lassan előrehajol, hogy ne kelljen megemelnie a hangját. *
- Bűnszervezet. De nem is a pitiáner fajta, ami csak egy szálka az ember ujjában, legalábbis már nem, mostanra már úgy kinőtte magát, hogy az egész kikötő felett átvették az irányítást. Egy hamar ez nem is fog változni.
* Megrázza fejét, miközben visszadől a székében. Való igaz, a hatalom minden kétséget kizáróan az övék, s még ha akarnák sem tudnának ezen változtatni. Talán, mint külsősök, erősíthetnék a szervezetet, majd idővel a csúcsra is juthatnának, de kinek van arra ideje?
Csodálkozóan füttyent egyet, ami később nevetésbe fordul. Ha van olyan nő a kikötőben, aki van annyira tökös, mint ketten együtt, vagy akár külön, az megérné, hogy bevegyék a tervezésbe. Bár a pofonból kiindulva a törp először arra tud gondolni, hogy a férfinak nem volt elég a minapi kalandja a félvér lánykával. Egyszer csak megtanulja, hogy ne ugorjon minden nőstényre, ha meg nem, akkor most már sejti, hogy mi lesz! *
- Na, az szép!
* Letöröl néhány könnycseppet, ami akaratlanul is kibújt a nevetés hatására. *
- Megfuttattak a pénzedért akkor. Nem úgy megy ám a kikötői cafkákkal, mint a bordélyban! Van akinél a pénz nem elég!
5289. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-08 13:15:33
Üzenet elküldve: 2025-04-08 13:15:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*Csapzottan mint egy frissen kikelt csibe, talán úgy néz ki, ahogy vizes haja az arcára tapad. Valamelyest megigazítja magát még egyszer amint helyet foglal a törpe előtt. Annak megszólítását inkább szó nélkül hagyja, mára elég volt a csipkelődésből.
Sárga fáradt tekintetét a másikra szegezi, amint az mesélni kezd az itteni helyzetről. Nem igazán tetszik neki amit hall be kell vallania. Nem egyszerűsíti meg a helyzetüket.*
-Lehet hülye kérdés, de mégis kik ezek?
*Teszi fel hanyagul kérdését, mert sokat azon kívül, hogy valami bűn banda nem igazán tud. Lihanechbe meg már a sokadik ajakról szált pletyka, na inkább abból semmit sem hisz el.*
-Valami libába botlottam bele, akiről azt hittem tud valamit, mert ő sem idevaló. Ütött akkorát mint te vagy én, szóval reménykedtem benne elárul valamit. De végül csak felizgatott és ott hagyott.
*Közli a tényeket nyers valójában, pusztán reménykedik benne utoljára látta azt az aranysárga szempárt.*
*Csapzottan mint egy frissen kikelt csibe, talán úgy néz ki, ahogy vizes haja az arcára tapad. Valamelyest megigazítja magát még egyszer amint helyet foglal a törpe előtt. Annak megszólítását inkább szó nélkül hagyja, mára elég volt a csipkelődésből.
Sárga fáradt tekintetét a másikra szegezi, amint az mesélni kezd az itteni helyzetről. Nem igazán tetszik neki amit hall be kell vallania. Nem egyszerűsíti meg a helyzetüket.*
-Lehet hülye kérdés, de mégis kik ezek?
*Teszi fel hanyagul kérdését, mert sokat azon kívül, hogy valami bűn banda nem igazán tud. Lihanechbe meg már a sokadik ajakról szált pletyka, na inkább abból semmit sem hisz el.*
-Valami libába botlottam bele, akiről azt hittem tud valamit, mert ő sem idevaló. Ütött akkorát mint te vagy én, szóval reménykedtem benne elárul valamit. De végül csak felizgatott és ott hagyott.
*Közli a tényeket nyers valójában, pusztán reménykedik benne utoljára látta azt az aranysárga szempárt.*
5288. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-07 18:31:17
Üzenet elküldve: 2025-04-07 18:31:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
* Az ajtó nyitására füle botját nem mozdítja meg. Nem hallja? Esetleg nem érdekli? Az is lehet a kettő egyszerre, vagy akár az is lehet, hogy ahogyan a képzeletével játszadozik, fel sem tűnik neki az érkező elf, legalábbis, amíg el nem ér hozzá.
Amint mellé ér férfi hangjáról nem ismeri fel, csak arcának vonásai teszik nyilvánvalóvá, hogy honnan is ismeri. *
- He? Ó! Csak te vagy.
* Elején enyhén ingerülten, mint aki nem akar ivótársakat maga mellé, de amint megpillantja ázott képét, egyből vissza is vesz hangjából. Megvonja a vállait, mint aki hatalmasat csalódott volna a kikötő népében, persze ez nem alaptalan. A maradék italát a szájához emeli, de megállítja közvetlen előtte. *
- Nem tud itt senki semmit!
* Majd azzal egy nagyot kortyol az italából, ami hamarosan újra az asztal közepére kerül. *
- A patkányoknak hála az emberek szarni se mernek engedély nélkül, nemhogy bármit is megosztani! Úgy tűnik, hogy a szarból nehezebb kimászni, mint az hittem!
* Egyértelmű volt, hogy nem lesz olyan könnyű, mint sört rendelni, de azért ezt egy kicsit túlzásnak tartja. *
- És te? Úgy nézel ki, mint egy ázott kutya, akit meg még jól meg is vertek. Csak nem nagyobb fába vágtad a fejszéd, mint ahogy azt szeretted volna?
* Összekulcsolja maga előtt a kezeit, majd kérdően tekint a férfira. Hát nem találhatnak egy normális élőlényt a kikötőben, akinek a helyén van a töke? *
* Az ajtó nyitására füle botját nem mozdítja meg. Nem hallja? Esetleg nem érdekli? Az is lehet a kettő egyszerre, vagy akár az is lehet, hogy ahogyan a képzeletével játszadozik, fel sem tűnik neki az érkező elf, legalábbis, amíg el nem ér hozzá.
Amint mellé ér férfi hangjáról nem ismeri fel, csak arcának vonásai teszik nyilvánvalóvá, hogy honnan is ismeri. *
- He? Ó! Csak te vagy.
* Elején enyhén ingerülten, mint aki nem akar ivótársakat maga mellé, de amint megpillantja ázott képét, egyből vissza is vesz hangjából. Megvonja a vállait, mint aki hatalmasat csalódott volna a kikötő népében, persze ez nem alaptalan. A maradék italát a szájához emeli, de megállítja közvetlen előtte. *
- Nem tud itt senki semmit!
* Majd azzal egy nagyot kortyol az italából, ami hamarosan újra az asztal közepére kerül. *
- A patkányoknak hála az emberek szarni se mernek engedély nélkül, nemhogy bármit is megosztani! Úgy tűnik, hogy a szarból nehezebb kimászni, mint az hittem!
* Egyértelmű volt, hogy nem lesz olyan könnyű, mint sört rendelni, de azért ezt egy kicsit túlzásnak tartja. *
- És te? Úgy nézel ki, mint egy ázott kutya, akit meg még jól meg is vertek. Csak nem nagyobb fába vágtad a fejszéd, mint ahogy azt szeretted volna?
* Összekulcsolja maga előtt a kezeit, majd kérdően tekint a férfira. Hát nem találhatnak egy normális élőlényt a kikötőben, akinek a helyén van a töke? *
5287. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-07 17:45:14
Üzenet elküldve: 2025-04-07 17:45:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*Már csak ez hiányzott neki. Gyötri a másnaposság, pofán verte egy kezdő tolvajnak hitt féleszű, aki végül még arra sem méltatta, hogy közölje vele mit akar tőle, és a tetejébe még az eső eleredt. Ennek ellenére nem lépdel sietősen, az eső cseppek hűvös érzete most kifejezetten kellemesen hat, ahogy lecsorognak lassan homlokán és tarkóján. Lehet mégsem annyira rossz, hogy csepereg, mint azt az első néhány cseppnél gondolta. Az utca közepén meg is áll egy pillanatra, felemeli tekintetét, kiélvezve ezt a hűsítő érzetet, ami most még a bevert pofáján is segít. Nem is kell zavartatnia magát, az eddigi járókelők nyakukat behúzva, szinte egymás nyakán lépkedve haladnak a házak tövében az ereszek oltalmát keresve.
Lassan már a kabátja is teljesen átázik és a hűvös érzet lassacskán már a csontjáig hatol. Ekkor rázza meg a kócos tincseket, lerázva a vizet magáról, mint egy kóbor kutya. Néhány tincs persze makacsul kapaszkodik ázottan homlokán és arcán.
Ideje visszamenni a sellőbe, már biztosan vár rá újdonsült társa. Reménykedik benne, hogy amaz több szerencsével jutott.
Hamar meg is érkezik, miután a már ismert útvonalat megtalálta. Be is nyit az ajtón, gyorsan be is csukja. Nem barlangból mászott ő ki, még az ajtóban igyekszik lerázni magáról az eső nagy részét. Majd csak azután néz körbe. Nem is kell sokáig keresnie, a vörös haj és szakáll gyorsan kiüt az asztalok között. Komor, és egy most már lilás folttal arca jobb oldalán közelíti meg a törpét.*
-Kérlek mond te legalább sikerrel jártál.
*Huppan is le elé egyből a székbe, bal könyökét az asztalra rakva, arcát pedig bal tenyerébe támasztva.*
*Már csak ez hiányzott neki. Gyötri a másnaposság, pofán verte egy kezdő tolvajnak hitt féleszű, aki végül még arra sem méltatta, hogy közölje vele mit akar tőle, és a tetejébe még az eső eleredt. Ennek ellenére nem lépdel sietősen, az eső cseppek hűvös érzete most kifejezetten kellemesen hat, ahogy lecsorognak lassan homlokán és tarkóján. Lehet mégsem annyira rossz, hogy csepereg, mint azt az első néhány cseppnél gondolta. Az utca közepén meg is áll egy pillanatra, felemeli tekintetét, kiélvezve ezt a hűsítő érzetet, ami most még a bevert pofáján is segít. Nem is kell zavartatnia magát, az eddigi járókelők nyakukat behúzva, szinte egymás nyakán lépkedve haladnak a házak tövében az ereszek oltalmát keresve.
Lassan már a kabátja is teljesen átázik és a hűvös érzet lassacskán már a csontjáig hatol. Ekkor rázza meg a kócos tincseket, lerázva a vizet magáról, mint egy kóbor kutya. Néhány tincs persze makacsul kapaszkodik ázottan homlokán és arcán.
Ideje visszamenni a sellőbe, már biztosan vár rá újdonsült társa. Reménykedik benne, hogy amaz több szerencsével jutott.
Hamar meg is érkezik, miután a már ismert útvonalat megtalálta. Be is nyit az ajtón, gyorsan be is csukja. Nem barlangból mászott ő ki, még az ajtóban igyekszik lerázni magáról az eső nagy részét. Majd csak azután néz körbe. Nem is kell sokáig keresnie, a vörös haj és szakáll gyorsan kiüt az asztalok között. Komor, és egy most már lilás folttal arca jobb oldalán közelíti meg a törpét.*
-Kérlek mond te legalább sikerrel jártál.
*Huppan is le elé egyből a székbe, bal könyökét az asztalra rakva, arcát pedig bal tenyerébe támasztva.*
5286. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-04-07 11:57:08
Üzenet elküldve: 2025-04-07 11:57:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Sokatmondóan bámul ki az ablakon, miközben amazon csak úgy versenyezve csordulnak le az éppen ráverődő esőcseppek. Legszívesebben bent maradna egész nap! A tengeren megélt egy-két kellemetlen záport, vihart, amit semmi pénzért nem ismételne meg! Na jó, van az a pénz, de kétli, hogy valaki felkínálná neki az alkalmat. Csak rá kell nézni az arcára, kegyes úrfik, kiknek megvan tömve a zsebe, előbb feltételeznék, hogy itt rablás lesz, mintsem felbérlés! És be kell vallani, hogy ez nem elképzelhetetlen jelen állapotában!
Egy sóhajtás hallható tőle, miközben hátradől a székében. Ebben a sóhajban talán érezhető az eddigi élete során átélt fájdalmai. Álmatlanul hánykolódni a hajó fenekén, reménykedve, hogy hamar vége lesz, aztán egyik pillanatról a másikra felébredni, mert az idióta, akinek figyelnie kéne a vizet, későn veszi észre a közeledő zátonyt. Hát igen, nem kell szerencsésnek lenni, hogy ne legyen ilyen élete valakinek, annál inkább a balszerencsésnek! Az inkább közeli ismerőse, már-már puszipajtása is lehetne. Mondjuk neki is átrendezné arcvonásait, ha lenne rá lehetősége!
Megcirógatja szakállát, s az ablakra vetített halvány tükörképét nézve megigazítja, mielőtt elfelejtené. Középen fonott, oldalt durván megmunkált, ahogyan azt szereti! Más azt hinné részegen esett neki saját szakállának, hogy ilyen minőséget érjen el, ám nem állna messze az igazságtól. Bár sokan inkább csak másnaposságként hivatkoznának rá, ám a törp ezt aznaposságnak hívja, amit ugyanazzal gyógyít, ami ilyen állapotba tette, alkohollal! Előtte jelenleg is néhány üres pohár látható. Két korsó, egyik felborulva, szerencsére üres volt már, a másik pedig bánatára már félig üres. Három feles pohár, szinte toronyként egymásra helyezve s várva, hogy felé nézzen valami pincérszerűség, aki kicseréli, és ennek örömére repetázhasson belőlük. Ereje lenne visszavinni az üres poharakat, hogy azokat a pultnál feltölthessék, csak kedve nincs hozzá! Ha már ilyen „előkelő” hely ez a sellő, ami az árakból eléggé egyértelmű, akkor nehogy már neki kelljen feleslegesen felállnia!
Csak reménykedhet valami csodában, ami kiszakítja a már szinte unalmasan egybefolyó hétköznapokból. Valami izgalmaktól fűtött ajánlatra, még néhány kétes munkára is rábólintana jelen állapotában, de hát senkinek nem kell egy részeges törp! Főleg nem egy olyan, aki alkoholtól bűzlik. *
Egy sóhajtás hallható tőle, miközben hátradől a székében. Ebben a sóhajban talán érezhető az eddigi élete során átélt fájdalmai. Álmatlanul hánykolódni a hajó fenekén, reménykedve, hogy hamar vége lesz, aztán egyik pillanatról a másikra felébredni, mert az idióta, akinek figyelnie kéne a vizet, későn veszi észre a közeledő zátonyt. Hát igen, nem kell szerencsésnek lenni, hogy ne legyen ilyen élete valakinek, annál inkább a balszerencsésnek! Az inkább közeli ismerőse, már-már puszipajtása is lehetne. Mondjuk neki is átrendezné arcvonásait, ha lenne rá lehetősége!
Megcirógatja szakállát, s az ablakra vetített halvány tükörképét nézve megigazítja, mielőtt elfelejtené. Középen fonott, oldalt durván megmunkált, ahogyan azt szereti! Más azt hinné részegen esett neki saját szakállának, hogy ilyen minőséget érjen el, ám nem állna messze az igazságtól. Bár sokan inkább csak másnaposságként hivatkoznának rá, ám a törp ezt aznaposságnak hívja, amit ugyanazzal gyógyít, ami ilyen állapotba tette, alkohollal! Előtte jelenleg is néhány üres pohár látható. Két korsó, egyik felborulva, szerencsére üres volt már, a másik pedig bánatára már félig üres. Három feles pohár, szinte toronyként egymásra helyezve s várva, hogy felé nézzen valami pincérszerűség, aki kicseréli, és ennek örömére repetázhasson belőlük. Ereje lenne visszavinni az üres poharakat, hogy azokat a pultnál feltölthessék, csak kedve nincs hozzá! Ha már ilyen „előkelő” hely ez a sellő, ami az árakból eléggé egyértelmű, akkor nehogy már neki kelljen feleslegesen felállnia!
Csak reménykedhet valami csodában, ami kiszakítja a már szinte unalmasan egybefolyó hétköznapokból. Valami izgalmaktól fűtött ajánlatra, még néhány kétes munkára is rábólintana jelen állapotában, de hát senkinek nem kell egy részeges törp! Főleg nem egy olyan, aki alkoholtól bűzlik. *
5285. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-10 10:00:12
Üzenet elküldve: 2025-03-10 10:00:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Hős az bárki lehet! Ám az sem mindegy, hogy kinek lesz valaki a hőse? Talán egy fogadónak, mert annyit iszik, hogy már szobrot állítanak tiszteletére? Talán egy bordélynak, mert annyit fordult már meg ott, hogy az ő szerszámát veszik alapnak? De aztán lehet a rossz arcok között is hős valaki! A patkányok biztos innának a nevére, ha ilyen történne!
Valahogy megállapította, hogy rávall. Nem kellett neki nagy segítség, hány napja is eszi itt a fene az elfet? Mondjuk, amíg van neki aranya, hogy ezt az életstílust tartsa, addig senkinek egy rossz szava sem lehet!
A kiakadása zene füleinek egy ponton. Onnan lehet tudni, hogy jól sikerül a parti, hogy még a partiarc sem hiszi el, az est történteit. Nevet is egy jót, amikor a másik lehajtja a fejét, szinte kiömlik néhány tojásdarab a szájából, amit vagy lesöpör a földre, vagy villájára, hogy azzal visszarakhassa a szájába. *
- Nagyon utálhatod őket.
* Semmi szimpátia nincs a hangjában, csupán egy hangos megjegyzésként említi, miközben a tányérját bámulja, hogy mennyi maradt még. Kevés. Hamarosan a végez is. Aztán amikor a hintót és a többi fület említi, meglepődötten néz a másikra. Kemény dolgon járhat a feje, ha így távozni szeretne. Szájához emeleti a tányérját, hogy betömhesse a maradékot, majd még teli szájjal így szól. *
- Mehetünk!
* Hamar leöblíti a szájának tartalmát a maradék sörével, majd ha a másik is úgy gondolja, akkor elhagyhatják a helyet. *
* Hős az bárki lehet! Ám az sem mindegy, hogy kinek lesz valaki a hőse? Talán egy fogadónak, mert annyit iszik, hogy már szobrot állítanak tiszteletére? Talán egy bordélynak, mert annyit fordult már meg ott, hogy az ő szerszámát veszik alapnak? De aztán lehet a rossz arcok között is hős valaki! A patkányok biztos innának a nevére, ha ilyen történne!
Valahogy megállapította, hogy rávall. Nem kellett neki nagy segítség, hány napja is eszi itt a fene az elfet? Mondjuk, amíg van neki aranya, hogy ezt az életstílust tartsa, addig senkinek egy rossz szava sem lehet!
A kiakadása zene füleinek egy ponton. Onnan lehet tudni, hogy jól sikerül a parti, hogy még a partiarc sem hiszi el, az est történteit. Nevet is egy jót, amikor a másik lehajtja a fejét, szinte kiömlik néhány tojásdarab a szájából, amit vagy lesöpör a földre, vagy villájára, hogy azzal visszarakhassa a szájába. *
- Nagyon utálhatod őket.
* Semmi szimpátia nincs a hangjában, csupán egy hangos megjegyzésként említi, miközben a tányérját bámulja, hogy mennyi maradt még. Kevés. Hamarosan a végez is. Aztán amikor a hintót és a többi fület említi, meglepődötten néz a másikra. Kemény dolgon járhat a feje, ha így távozni szeretne. Szájához emeleti a tányérját, hogy betömhesse a maradékot, majd még teli szájjal így szól. *
- Mehetünk!
* Hamar leöblíti a szájának tartalmát a maradék sörével, majd ha a másik is úgy gondolja, akkor elhagyhatják a helyet. *
5284. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-07 19:35:52
Üzenet elküldve: 2025-03-07 19:35:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Igazabbat nem is gondolhatott volna a törpe, annyit lehetne csak hozzátenni, hogy aki ért a fegyverekhez, lehet nem is kell a kezébe, hogy győzedelmeskedjen ellenfelén. Hallott már ehhez hasonló históriákat, pletykákat. Vannak, voltak és lesznek nagy hősök a világban. De az is biztos, hogy nem Ő lesz az, az is annyira biztos mint, hogy reggelente felkel a nap.
Morcosabb az biztos, de megtudja érteni. Ha őt is valaki hajnalok hajnalán a legszebb álmából ragadnának ki, mert valami félnótás képtelen normális pozícióban aludni az ágyon. Na meg normálisan lélegezni hozzá, mert hát az is ugyebár egy élethez szükséges feltétel.*
-Az rám vall.
*Teszi a másik mondata közé vigyorogva, fejét fogva Lazziar. Viszont, amint meghallja a mondat maradék részét, mintha szellemet látna. Azért arra emlékszik ivott, mint akinek muszáj. Meg a félvér lánykára is. Na de az arany mennyiség, hogy kitől jött. Csak most esik le neki a tantusz igazán.*
-HOGY MI? A kurvádat meg a szobádat is én fizettem?!
*Emeli fel a hangját meglepetten, de már most megbánta, mert a feje majdnem kettéhasadt ettől az indulatos felszólalástól. Utána le is hajtja azt a fájós káposztalé tartót ami a nyakára nőtt, és két kézzel fogja azt jajgatva.
Már már kezdenek is visszajönni az emlékek, és az ő ördögi terve is ami úgy körvonalazódott benne, mint a kisiskolások első betűi, macskakaparásként leginkább.*
-Azokkal igen. Szakadjon a fejére a könyvtár plafonja.
*Morogja az orra alatt fejét fogva. Majd egy kis szünet után, amikor már képes összefoglalni gondolatait, emeli fel tekintetét a törpére és kezd bele mondatába. Arcán látható, még nyűgös, és fáradt. De a komolyság leolvasható ezekkel együtt is.*
-Jól van, ez egy kicsit komplikáltabb mint, hogy én azt képes vagyok elmagyarázni, és nem ennyi fül között. Majd ha itt végeztünk, keresünk egy hintót, vagy lábon, ami lesz, lesz. Megyünk a városba, majd az úton megtárgyaljuk.
*Néz a törpére, annak arcát leolvasva. Eddig a vigyorok és a hülyéskedés mellett a komolytalan arc, szöges ellentéte. Valami szeget vert az elf fejébe, ez látható.*
*Igazabbat nem is gondolhatott volna a törpe, annyit lehetne csak hozzátenni, hogy aki ért a fegyverekhez, lehet nem is kell a kezébe, hogy győzedelmeskedjen ellenfelén. Hallott már ehhez hasonló históriákat, pletykákat. Vannak, voltak és lesznek nagy hősök a világban. De az is biztos, hogy nem Ő lesz az, az is annyira biztos mint, hogy reggelente felkel a nap.
Morcosabb az biztos, de megtudja érteni. Ha őt is valaki hajnalok hajnalán a legszebb álmából ragadnának ki, mert valami félnótás képtelen normális pozícióban aludni az ágyon. Na meg normálisan lélegezni hozzá, mert hát az is ugyebár egy élethez szükséges feltétel.*
-Az rám vall.
*Teszi a másik mondata közé vigyorogva, fejét fogva Lazziar. Viszont, amint meghallja a mondat maradék részét, mintha szellemet látna. Azért arra emlékszik ivott, mint akinek muszáj. Meg a félvér lánykára is. Na de az arany mennyiség, hogy kitől jött. Csak most esik le neki a tantusz igazán.*
-HOGY MI? A kurvádat meg a szobádat is én fizettem?!
*Emeli fel a hangját meglepetten, de már most megbánta, mert a feje majdnem kettéhasadt ettől az indulatos felszólalástól. Utána le is hajtja azt a fájós káposztalé tartót ami a nyakára nőtt, és két kézzel fogja azt jajgatva.
Már már kezdenek is visszajönni az emlékek, és az ő ördögi terve is ami úgy körvonalazódott benne, mint a kisiskolások első betűi, macskakaparásként leginkább.*
-Azokkal igen. Szakadjon a fejére a könyvtár plafonja.
*Morogja az orra alatt fejét fogva. Majd egy kis szünet után, amikor már képes összefoglalni gondolatait, emeli fel tekintetét a törpére és kezd bele mondatába. Arcán látható, még nyűgös, és fáradt. De a komolyság leolvasható ezekkel együtt is.*
-Jól van, ez egy kicsit komplikáltabb mint, hogy én azt képes vagyok elmagyarázni, és nem ennyi fül között. Majd ha itt végeztünk, keresünk egy hintót, vagy lábon, ami lesz, lesz. Megyünk a városba, majd az úton megtárgyaljuk.
*Néz a törpére, annak arcát leolvasva. Eddig a vigyorok és a hülyéskedés mellett a komolytalan arc, szöges ellentéte. Valami szeget vert az elf fejébe, ez látható.*
5283. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-07 19:06:09
Üzenet elküldve: 2025-03-07 19:06:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Aki megjárta már a poklot, az tudja jól, hogy mindenki, aki ért a fegyverekhez az rendelkezik fegyverrel, de nem mindenki, akinél fegyver van ért hozzá. Sokan tényleg csak a pöcsük méretét próbálják kompenzálni egy két sima, vagy akár díszített darabbal, ami valljuk be, a való világban közel sem juttatja őket előnyhöz.
Valahogy morcosabb hangulatában van ma reggel a törp, ezért is morog a másik szinte minden mozdulatra. Tehet ő róla, hogy olyan a hangja, mintha dörzspapírral próbálná csiszolni a dobhártyáját? Na, ugye!
Kaparja a fejét a másik rövid összefoglalójára, hátha neki is eszébe jut valami, bármi kis információ, de bárhogy töri a fejét, nem jut előrébb. *
- Valami ilyesmi. Jöttem ünnepelni, te már rég részeg voltál! Ha jól emlékszem még be is szóltál, bár az már homályos. Aztán két ital között említettél valami munkát, aztán vettél két begyest és itt vagyunk.
* Felvázolja, hogy ő mire emlékszik az estéből, amiről bevallhatják, hogy többre nem jutottak. Hacsak nem jut eszébe az elfnek, hogy milyen munkáról beszélt, már ha jól emlékszik a törp és volt szó munkáról.
Közben elé is kerül a meglepetés reggelije. Tojásrántottára esik a választék, első ránézésre néhány hagymakarika is található benne. Az ízletes étel mellett még egy finom vajsör is társul. Minden bizonnyal, ha erősebbet inna, az pont ugyanúgy jönne is vissza abban a pillanatban, de a vajsör csak úgy itatja magát, főleg a tojás mellé. *
- Meg volt valami a szülőkkel, vagy mikkel.
* Teszi hozzá mielőtt egy nagy adag tojást tömne a pofájába. A törpön látszik, hogy a jó modort is csak hírből ismeri. *
* Aki megjárta már a poklot, az tudja jól, hogy mindenki, aki ért a fegyverekhez az rendelkezik fegyverrel, de nem mindenki, akinél fegyver van ért hozzá. Sokan tényleg csak a pöcsük méretét próbálják kompenzálni egy két sima, vagy akár díszített darabbal, ami valljuk be, a való világban közel sem juttatja őket előnyhöz.
Valahogy morcosabb hangulatában van ma reggel a törp, ezért is morog a másik szinte minden mozdulatra. Tehet ő róla, hogy olyan a hangja, mintha dörzspapírral próbálná csiszolni a dobhártyáját? Na, ugye!
Kaparja a fejét a másik rövid összefoglalójára, hátha neki is eszébe jut valami, bármi kis információ, de bárhogy töri a fejét, nem jut előrébb. *
- Valami ilyesmi. Jöttem ünnepelni, te már rég részeg voltál! Ha jól emlékszem még be is szóltál, bár az már homályos. Aztán két ital között említettél valami munkát, aztán vettél két begyest és itt vagyunk.
* Felvázolja, hogy ő mire emlékszik az estéből, amiről bevallhatják, hogy többre nem jutottak. Hacsak nem jut eszébe az elfnek, hogy milyen munkáról beszélt, már ha jól emlékszik a törp és volt szó munkáról.
Közben elé is kerül a meglepetés reggelije. Tojásrántottára esik a választék, első ránézésre néhány hagymakarika is található benne. Az ízletes étel mellett még egy finom vajsör is társul. Minden bizonnyal, ha erősebbet inna, az pont ugyanúgy jönne is vissza abban a pillanatban, de a vajsör csak úgy itatja magát, főleg a tojás mellé. *
- Meg volt valami a szülőkkel, vagy mikkel.
* Teszi hozzá mielőtt egy nagy adag tojást tömne a pofájába. A törpön látszik, hogy a jó modort is csak hírből ismeri. *
5282. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-05 16:38:21
Üzenet elküldve: 2025-03-05 16:38:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Valóban, látott itt már sokkalta rosszabb arcúakat is, akiknek a fegyver arzenálja háromszor akkora volt mint az övé. És bár, nem igazán érdekli, hogy kibe köt bele hébe-hóba. Tudja jól, hogy aki fegyverrel jár, nagy valószínűséggel tudja is azt forgatni. Nem teljesen biztos benne, hogy a törpe elhitte a válaszát, szóval sodródik az árral. Reméli nem kell megmutatnia azt, egyszer sem, miképp áll kezében a tőr.*
-Jó jó lehet, had gondolkozzam.
*Legyint a másik irányába, már megint az üvöltés, mintha rozsdás harsonák, fúvósok sokaságát hallaná, amik tehetségtelen árva gyerekek kezébe adtak, hogy "itt van fiam, lányom nesze játsszál valamit csak engem hagyjál békén". Rosszabbat el sem tudna képzelni. Meg hát nem is kell, mert átérzi minden egyes kimondott szavánál Wrojthnak.*
-Azt mondod? Akkor ezt sok mindent megmagyaráz.
*Gondolkodik hangosan, persze a szarkazmus érezhető a szavaiból. Édesanyja híján az apja által fizetett szolgáló nevelte fel, aki éppen olyan időszakban volt, hogy saját gyermekét is szoptatta. Csak, hogy ne halljon éhen, mégiscsak örökös, bármennyire is átkozta a fiút életében.
Élvezettél nézi végig, ahogy a másik rámordul az ajtón kifele menet. Mindig szeret mások idegszálain táncot lejteni. Az élet apró örömei. Mielőtt kilép az ajtón, elégedetten végignézi művét a szobán, megint csak egy szoba, amin ott hagyja kézlenyomatát, a többi test nedvel együtt, de ez legyen a takarítók baja. Úgy is azért vannak fizetve, meg aztán aki ilyen szakmában dolgozik, csak hozzá van szokva az ilyesmihez.
Ki is lép az ajtón, a zár pedig halkan kattan egyet azon. Fejét nyomkodva, vakarva lép ki ismét a vendégtérbe, keresi a törpét, bár szíve szerint lehet inkább fogná magát, és így, ahogy van visszasétál a városba. A fenét azt, keresne egy kocsist, aki arra megy. A francnak van kedve most ennyit gyalogolni.*
-Na várjá. Szóval, itt voltam, te betértél ide, ittunk és én ígértem valamit. Valami rémlik de mivel kapcsolatban?
*Ül le hanyagol a törpe mellé a pult előtt, fejét a kezébe támaszkodva. Majd később rendel, most úgy érzi, ha bármit is a szájába venne, nagy valószínűséggel a tegnap este maradéka lenne látható a pulton. Az pedig nem lenne túl étvágy gerjesztő senki számára sem.*
*Valóban, látott itt már sokkalta rosszabb arcúakat is, akiknek a fegyver arzenálja háromszor akkora volt mint az övé. És bár, nem igazán érdekli, hogy kibe köt bele hébe-hóba. Tudja jól, hogy aki fegyverrel jár, nagy valószínűséggel tudja is azt forgatni. Nem teljesen biztos benne, hogy a törpe elhitte a válaszát, szóval sodródik az árral. Reméli nem kell megmutatnia azt, egyszer sem, miképp áll kezében a tőr.*
-Jó jó lehet, had gondolkozzam.
*Legyint a másik irányába, már megint az üvöltés, mintha rozsdás harsonák, fúvósok sokaságát hallaná, amik tehetségtelen árva gyerekek kezébe adtak, hogy "itt van fiam, lányom nesze játsszál valamit csak engem hagyjál békén". Rosszabbat el sem tudna képzelni. Meg hát nem is kell, mert átérzi minden egyes kimondott szavánál Wrojthnak.*
-Azt mondod? Akkor ezt sok mindent megmagyaráz.
*Gondolkodik hangosan, persze a szarkazmus érezhető a szavaiból. Édesanyja híján az apja által fizetett szolgáló nevelte fel, aki éppen olyan időszakban volt, hogy saját gyermekét is szoptatta. Csak, hogy ne halljon éhen, mégiscsak örökös, bármennyire is átkozta a fiút életében.
Élvezettél nézi végig, ahogy a másik rámordul az ajtón kifele menet. Mindig szeret mások idegszálain táncot lejteni. Az élet apró örömei. Mielőtt kilép az ajtón, elégedetten végignézi művét a szobán, megint csak egy szoba, amin ott hagyja kézlenyomatát, a többi test nedvel együtt, de ez legyen a takarítók baja. Úgy is azért vannak fizetve, meg aztán aki ilyen szakmában dolgozik, csak hozzá van szokva az ilyesmihez.
Ki is lép az ajtón, a zár pedig halkan kattan egyet azon. Fejét nyomkodva, vakarva lép ki ismét a vendégtérbe, keresi a törpét, bár szíve szerint lehet inkább fogná magát, és így, ahogy van visszasétál a városba. A fenét azt, keresne egy kocsist, aki arra megy. A francnak van kedve most ennyit gyalogolni.*
-Na várjá. Szóval, itt voltam, te betértél ide, ittunk és én ígértem valamit. Valami rémlik de mivel kapcsolatban?
*Ül le hanyagol a törpe mellé a pult előtt, fejét a kezébe támaszkodva. Majd később rendel, most úgy érzi, ha bármit is a szájába venne, nagy valószínűséggel a tegnap este maradéka lenne látható a pulton. Az pedig nem lenne túl étvágy gerjesztő senki számára sem.*
5281. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-04 12:03:03
Üzenet elküldve: 2025-03-04 12:03:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Titkon bántja a tudat, hogy azok a piszkavasak csak díszként csüngenek az oldalán, bár inkább ott, mint a hátában! Elvégre a kikötőbe vannak! Itt a csecsemők is pengével az oldalukon születnek! Lehet a törp is ezért ilyen elvetemült, mert két pengével született! *
- Ühüm. Hát hogyne, én hiszek neked!
* Mondja, de ezt már háttal állva. Aztán kérdésre szinte azonnal megfordul, de olyan gyorsan, hogy még a hosszú szakállába is belekap a lendület. *
- Ja! Tisztán emlékszem!
* Jelenti ki kissé agresszívan, bár talán erős túlzásnak lehetne nevezni, hogy emlékszik, sőt, elképzelhető, hogy az egészet álmodta, de ez most nem foglalkoztatja. Fejfájása az neki is van, és ha nem hozta volna a többiekre a szívbajt, akkor még mindig aludhatna a mélységivel az ágyában, de neeem! Neki ki kell tűnnie a tömegből, mint mindig! Enyhén sóhajt, mielőtt megszólalna. *
- Úgy hallottam az anyatej segít a fejfájáson, kerítek neked valakit!
* Mondja, majd neveti is el magát, miközben a kilincsért nyúl, de addigra az elf már meg is előzte. Mielőtt kisétálna, előtte enyhén rámorog az elfre, nem tetszik neki ahogy kinéz, de biztos benne, hogy az érzés kölcsönös! Na persze nem is kell egymásnak tetszeniük ahhoz, hogy együtt dolgozhassanak.
Amint leért, helyet is foglal a pult mellett. Előveszi erszényét, majd gyorsan kezdi számolni azt a maradékot, ami benne van. Hát nem lett sokkal több a tegnap óta, ha lenne, akkor nem Lazziar vette volna a szobákat. Végül 23 arany landol az asztalon.
Most valami egyszerűre vágyik, szóval beéri egy vajsörrel, meg valami egyszerű reggelivel, azt a pultosra bízza, hogy mi legyen. Ameddig nem köpnek bele, addig neki bármi jöhet. *
* Titkon bántja a tudat, hogy azok a piszkavasak csak díszként csüngenek az oldalán, bár inkább ott, mint a hátában! Elvégre a kikötőbe vannak! Itt a csecsemők is pengével az oldalukon születnek! Lehet a törp is ezért ilyen elvetemült, mert két pengével született! *
- Ühüm. Hát hogyne, én hiszek neked!
* Mondja, de ezt már háttal állva. Aztán kérdésre szinte azonnal megfordul, de olyan gyorsan, hogy még a hosszú szakállába is belekap a lendület. *
- Ja! Tisztán emlékszem!
* Jelenti ki kissé agresszívan, bár talán erős túlzásnak lehetne nevezni, hogy emlékszik, sőt, elképzelhető, hogy az egészet álmodta, de ez most nem foglalkoztatja. Fejfájása az neki is van, és ha nem hozta volna a többiekre a szívbajt, akkor még mindig aludhatna a mélységivel az ágyában, de neeem! Neki ki kell tűnnie a tömegből, mint mindig! Enyhén sóhajt, mielőtt megszólalna. *
- Úgy hallottam az anyatej segít a fejfájáson, kerítek neked valakit!
* Mondja, majd neveti is el magát, miközben a kilincsért nyúl, de addigra az elf már meg is előzte. Mielőtt kisétálna, előtte enyhén rámorog az elfre, nem tetszik neki ahogy kinéz, de biztos benne, hogy az érzés kölcsönös! Na persze nem is kell egymásnak tetszeniük ahhoz, hogy együtt dolgozhassanak.
Amint leért, helyet is foglal a pult mellett. Előveszi erszényét, majd gyorsan kezdi számolni azt a maradékot, ami benne van. Hát nem lett sokkal több a tegnap óta, ha lenne, akkor nem Lazziar vette volna a szobákat. Végül 23 arany landol az asztalon.
Most valami egyszerűre vágyik, szóval beéri egy vajsörrel, meg valami egyszerű reggelivel, azt a pultosra bízza, hogy mi legyen. Ameddig nem köpnek bele, addig neki bármi jöhet. *
5280. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-03 20:13:09
Üzenet elküldve: 2025-03-03 20:13:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Pont ez az, hogy nem szeretné, az éppen elég volt számára, hogy most rászorultak azok a mancsok és elcipelték őt az ablak irányába. Egy életre elegendő volt, és egy elfnél ez roppant hosszú idő, szóval ez elmondhat egyet mást sokaknak.
Persze csak ugratja a törpét. Nem is várja el tőle, hogy akár egy ujját is mozdítsa a takarítással. Ennyi pénzért a pultosnak kellett volna kivakarnia őt az ágyból a lánnyal együtt, na meg egy jó reggelivel. A fene egye meg, most akár egy teát is hajlandó lenne szürcsölni, csak elmúljon ez a fejfájás. De egészen biztos, hogy ebből is egy tipikus "kutya harapást szőrivel" eset lesz hamarosan.
Kit érdekel mit gondolnak azok a félkegyelműek az ajtó mögött. Nagy valószínűséggel már rég a saját gondjukkal foglalkoznak. Tudván a törpe majd elvégzi helyettük a piszkos munkát. Micsoda kiszolgálás az ilyen. Egy kisebb vagyon kiadása után, így hálálják meg? Tiszta szégyen.*
-Barátom, a te helyzetedből ugyanis csak felfelé vezet az út.
*Viszonozza a humort, ez legalább lefoglalja a fejét annyira, hogy most azonnal ne szakadjon ketté.*
-Áh ezekkel a vackokkal? Csak a legvégső esetben szoktam őket használni. Tudod milyen nehezen jön ki a vér a ruhából? Kérlek, a stílusra adni kell.
*Kicsit megjátssza a választ, pont azért, hogy az igazságot takarja. Annyira tudja őket használni, amennyire szükséges. Megvédi magát, ha többen ugranak rá, a csupasz kéznél többet ér.*
-Mi? Ígértem valamit?
*Húzza össze szemöldökét, a másik tekintetét firtatva. Kicsit még kótyagosak az emlékek a tegnap estéről, így néhány részlet nem elsőre ugrik be neki. Több helyet foglal számára a mézédes éjszaka a félvérrel, mint, az mit beszélt a törpével. Ott inkább csak a humoros csipkelődés maradt meg igazán, illetve a szülők szapulása. Na de ígéretek, az olyanok ha nincsenek papíron oly könnyen tova szállnak az esti szellőben, mintha ott se lettek volna.*
-Jó jó, csak ne olyan hangosan. Szétszakad a fejem.
*Csitítja a törpét, majd még egy utolsó lépést tesz a tükör elé, hogy megnézze magát tőle. Pont, hogy nem reped össze, ahogy belenéz, szóval csak nem nézhet ki olyan borzasztóan.
Oda is lép az ajtóhoz, rátenyerel a kilincsre és kinyitja az ajtót.*
-Csak ön után.
*Mondja egy sanda mosollyal, persze nincs semmi hátsó szándéka, de miért is ne akarná elhitetni a másikkal, hogy igen.*
*Pont ez az, hogy nem szeretné, az éppen elég volt számára, hogy most rászorultak azok a mancsok és elcipelték őt az ablak irányába. Egy életre elegendő volt, és egy elfnél ez roppant hosszú idő, szóval ez elmondhat egyet mást sokaknak.
Persze csak ugratja a törpét. Nem is várja el tőle, hogy akár egy ujját is mozdítsa a takarítással. Ennyi pénzért a pultosnak kellett volna kivakarnia őt az ágyból a lánnyal együtt, na meg egy jó reggelivel. A fene egye meg, most akár egy teát is hajlandó lenne szürcsölni, csak elmúljon ez a fejfájás. De egészen biztos, hogy ebből is egy tipikus "kutya harapást szőrivel" eset lesz hamarosan.
Kit érdekel mit gondolnak azok a félkegyelműek az ajtó mögött. Nagy valószínűséggel már rég a saját gondjukkal foglalkoznak. Tudván a törpe majd elvégzi helyettük a piszkos munkát. Micsoda kiszolgálás az ilyen. Egy kisebb vagyon kiadása után, így hálálják meg? Tiszta szégyen.*
-Barátom, a te helyzetedből ugyanis csak felfelé vezet az út.
*Viszonozza a humort, ez legalább lefoglalja a fejét annyira, hogy most azonnal ne szakadjon ketté.*
-Áh ezekkel a vackokkal? Csak a legvégső esetben szoktam őket használni. Tudod milyen nehezen jön ki a vér a ruhából? Kérlek, a stílusra adni kell.
*Kicsit megjátssza a választ, pont azért, hogy az igazságot takarja. Annyira tudja őket használni, amennyire szükséges. Megvédi magát, ha többen ugranak rá, a csupasz kéznél többet ér.*
-Mi? Ígértem valamit?
*Húzza össze szemöldökét, a másik tekintetét firtatva. Kicsit még kótyagosak az emlékek a tegnap estéről, így néhány részlet nem elsőre ugrik be neki. Több helyet foglal számára a mézédes éjszaka a félvérrel, mint, az mit beszélt a törpével. Ott inkább csak a humoros csipkelődés maradt meg igazán, illetve a szülők szapulása. Na de ígéretek, az olyanok ha nincsenek papíron oly könnyen tova szállnak az esti szellőben, mintha ott se lettek volna.*
-Jó jó, csak ne olyan hangosan. Szétszakad a fejem.
*Csitítja a törpét, majd még egy utolsó lépést tesz a tükör elé, hogy megnézze magát tőle. Pont, hogy nem reped össze, ahogy belenéz, szóval csak nem nézhet ki olyan borzasztóan.
Oda is lép az ajtóhoz, rátenyerel a kilincsre és kinyitja az ajtót.*
-Csak ön után.
*Mondja egy sanda mosollyal, persze nincs semmi hátsó szándéka, de miért is ne akarná elhitetni a másikkal, hogy igen.*
5279. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-03 09:39:02
Üzenet elküldve: 2025-03-03 09:39:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Csak szeretné, hogy az ő érdes kopott kezei kényeztessék a testét! Bár nincs azaz alkohol, ami erre rávenné, mégis van azaz árulás, amiért kezébe is venné. Mondjuk a családi ékszerei biztos ott is maradnának, de ez már más kérdés! Amíg jófiú marad, addig nem kell senkinek sem félnie ettől a jövőtől!
Füle botját nem mozdítja, mikor a takarításra buzdítja. Egyszerűen összefonja kezeit, majd úgy néz le a még mindig földön fekvő elfre, mintha egy hatalmas nagy baromságot kért volna, márpedig azt kért a törp szemeiben! Legalábbis amíg pucéran fekszik, szinte teljesen megtörve a földön, addig vajmi keveset érnek a beszólásai. Szinte szuggerálja, hogy öltözzön fel, mert miden egyes perccel kínosabban érzi magát a csupasz teste mellett. Nem is beszélve az előbbi szemlélőkről! Ők mégis mit gondolhatnak, ha azt látják, hogy sokat időzik itt bent? *
- Részedről a szerencse, hogy felaljasodtam hozzád!
* Szúrja oda, majd elfojt egy kis kacajt. Újfent meglátja a tőröket, bár a tegnap is kiszúrta, de azt már el is felejtette. Tisztább fejjel csak gyanakvóan pillantgat a másikra. Csak az használ ilyeneket, aki ért is hozzá! *
- Nehogy leszúrd magad azokkal! Ígértél nekem egy munkát, halottan nehezen tartod meg ezt az ígéreted!
* Förmed rá a másikra, bár a szavak erőteljesnek tűnnek, mögöttük nincs semmi agresszió, csak egy szimpla jó tanácsként mondta. *
- Na, ne szarozz! Hagyjuk, hogy a takarítók, tegyék a dolgukat, amúgy is szomjas vagyok!
* Azzal megfordul és elkezd az ajtó felé sétálni, és hacsak nem történik semmi, úgy elég hamar valamelyik asztalnál foglal helyet. *
* Csak szeretné, hogy az ő érdes kopott kezei kényeztessék a testét! Bár nincs azaz alkohol, ami erre rávenné, mégis van azaz árulás, amiért kezébe is venné. Mondjuk a családi ékszerei biztos ott is maradnának, de ez már más kérdés! Amíg jófiú marad, addig nem kell senkinek sem félnie ettől a jövőtől!
Füle botját nem mozdítja, mikor a takarításra buzdítja. Egyszerűen összefonja kezeit, majd úgy néz le a még mindig földön fekvő elfre, mintha egy hatalmas nagy baromságot kért volna, márpedig azt kért a törp szemeiben! Legalábbis amíg pucéran fekszik, szinte teljesen megtörve a földön, addig vajmi keveset érnek a beszólásai. Szinte szuggerálja, hogy öltözzön fel, mert miden egyes perccel kínosabban érzi magát a csupasz teste mellett. Nem is beszélve az előbbi szemlélőkről! Ők mégis mit gondolhatnak, ha azt látják, hogy sokat időzik itt bent? *
- Részedről a szerencse, hogy felaljasodtam hozzád!
* Szúrja oda, majd elfojt egy kis kacajt. Újfent meglátja a tőröket, bár a tegnap is kiszúrta, de azt már el is felejtette. Tisztább fejjel csak gyanakvóan pillantgat a másikra. Csak az használ ilyeneket, aki ért is hozzá! *
- Nehogy leszúrd magad azokkal! Ígértél nekem egy munkát, halottan nehezen tartod meg ezt az ígéreted!
* Förmed rá a másikra, bár a szavak erőteljesnek tűnnek, mögöttük nincs semmi agresszió, csak egy szimpla jó tanácsként mondta. *
- Na, ne szarozz! Hagyjuk, hogy a takarítók, tegyék a dolgukat, amúgy is szomjas vagyok!
* Azzal megfordul és elkezd az ajtó felé sétálni, és hacsak nem történik semmi, úgy elég hamar valamelyik asztalnál foglal helyet. *
5278. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-02 12:00:47
Üzenet elküldve: 2025-03-02 12:00:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*A földre érkezés, megtette a hatását. Egy józanító pofon erejével megegyező hatást gyakorolt Lazziar elméjére. Sajog, és fáj, és kellemetlen, de lehet nagy része ennek az érzésnek a másnapossággal vegyül. Még homályos tekintettel próbálja felmérni a körülötte lévő helyet, egyáltalán hol van? Mit keres itt, és mi történhetett vele. Félvér bula? Mégis mi a fészkes. Óh, már emlékszik. Legalább is rémlik valami azokról a finom puha kezekről amik ott érintették őt, ahol csak kívánta és jól esett neki. A képén rögvest ki is ül egy elégedett kép, ahogy az emlékek a tegnap estéről lassacskán kirajzolódnak, a szépséget egyedül a törpe képe csúnyítja be egy kicsit, de mi a fene, örül annak a szőrös képnek. Valami biztos pont volt számára, bár még nem tudja eldönteni, hogy bármi kára származott e belőle. Meg kell néznie a felszerelését majd, hogy minden a helyén van, jobb a biztonság. Mert jelenleg igen csak huzatosnak érzi a jelenlegi helyzetet.
Egy kisebb szünet után tud csak válaszolni a törpének amíg rendbe szedi gondolatát.*
-Meg is érdemli, majd kap egy ajánló levelet.
*Tápászkodik fel, kezével a sajgó ketté hasadó fejét fogva. Majd amint végre két lábon van, nyújtózkodik egy jót, megropogtatva hátát és a nyakát is, ami most eléggé elmacskásodott a furcsa alvó pozíció miatt. Mit sem törődve a másik épp melyik porcikáját látja.*
-Na látod, találtam neked munkát egyből, akkor dologra egy kettő, a köszönömöt majd utána kapod.
*Hallatszódik is a nehézkes fájdalmas nevetés torkából röviden. Majd ellépve a törpétől, öltözködésbe kezd egyből. Alsónemű, nadrág, tőrök, szépen megnézeget mindent, majd az ing. De hol is lehet, a persze a dézsa mellett, csurom víz. Annyi baj legyen, majd megszárad. Legalább az illatos illóolajak a vízből jól beleivódtak. Talán majd elnyomják a szájából érkező alkohol szagot, amit majd ki kell onnan mosnia későbbiekben. Meg is igazítja magát egy kicsit, a ruha nagyjából úgy áll rajta, mint tehénen a gatya. Ez neki tejes siker.*
-Magam sem hiszem el, hogy egy törpe volt az akivel így leittam magam, de hát történnek még csodák az életben amint látod.
*Lépdel tovább, hogy a csizmáját is felhúzza csupasz lábára, bár ez is egy kisebb mutatvány, ha nem támasztja meg magát biztos eldőlne mint egy zsák krumpli. Végül a köpönyegét is magára veszi. Erszény, tőrök, bross. Minden a helyén, kiváló nem rabolta őt ki se a fruska se a törpe. Az est nem is mehetett volna jobban. Majd keze rá csusszan az összegyúrt papirosra, arcán ki is ül hirtelen egy kellemetlen komor arckifejezés. Nem arra jött rá, hogy valaki hozzányúlt az ő kis féltve őrzőt üzenetéhez, csupán az emlékek amiket Rine felé őriz szaladták át szeme előtt. Az a gyönyörű fehér haj, és az az illat, miért nem képes elfelejteni.*
*A földre érkezés, megtette a hatását. Egy józanító pofon erejével megegyező hatást gyakorolt Lazziar elméjére. Sajog, és fáj, és kellemetlen, de lehet nagy része ennek az érzésnek a másnapossággal vegyül. Még homályos tekintettel próbálja felmérni a körülötte lévő helyet, egyáltalán hol van? Mit keres itt, és mi történhetett vele. Félvér bula? Mégis mi a fészkes. Óh, már emlékszik. Legalább is rémlik valami azokról a finom puha kezekről amik ott érintették őt, ahol csak kívánta és jól esett neki. A képén rögvest ki is ül egy elégedett kép, ahogy az emlékek a tegnap estéről lassacskán kirajzolódnak, a szépséget egyedül a törpe képe csúnyítja be egy kicsit, de mi a fene, örül annak a szőrös képnek. Valami biztos pont volt számára, bár még nem tudja eldönteni, hogy bármi kára származott e belőle. Meg kell néznie a felszerelését majd, hogy minden a helyén van, jobb a biztonság. Mert jelenleg igen csak huzatosnak érzi a jelenlegi helyzetet.
Egy kisebb szünet után tud csak válaszolni a törpének amíg rendbe szedi gondolatát.*
-Meg is érdemli, majd kap egy ajánló levelet.
*Tápászkodik fel, kezével a sajgó ketté hasadó fejét fogva. Majd amint végre két lábon van, nyújtózkodik egy jót, megropogtatva hátát és a nyakát is, ami most eléggé elmacskásodott a furcsa alvó pozíció miatt. Mit sem törődve a másik épp melyik porcikáját látja.*
-Na látod, találtam neked munkát egyből, akkor dologra egy kettő, a köszönömöt majd utána kapod.
*Hallatszódik is a nehézkes fájdalmas nevetés torkából röviden. Majd ellépve a törpétől, öltözködésbe kezd egyből. Alsónemű, nadrág, tőrök, szépen megnézeget mindent, majd az ing. De hol is lehet, a persze a dézsa mellett, csurom víz. Annyi baj legyen, majd megszárad. Legalább az illatos illóolajak a vízből jól beleivódtak. Talán majd elnyomják a szájából érkező alkohol szagot, amit majd ki kell onnan mosnia későbbiekben. Meg is igazítja magát egy kicsit, a ruha nagyjából úgy áll rajta, mint tehénen a gatya. Ez neki tejes siker.*
-Magam sem hiszem el, hogy egy törpe volt az akivel így leittam magam, de hát történnek még csodák az életben amint látod.
*Lépdel tovább, hogy a csizmáját is felhúzza csupasz lábára, bár ez is egy kisebb mutatvány, ha nem támasztja meg magát biztos eldőlne mint egy zsák krumpli. Végül a köpönyegét is magára veszi. Erszény, tőrök, bross. Minden a helyén, kiváló nem rabolta őt ki se a fruska se a törpe. Az est nem is mehetett volna jobban. Majd keze rá csusszan az összegyúrt papirosra, arcán ki is ül hirtelen egy kellemetlen komor arckifejezés. Nem arra jött rá, hogy valaki hozzányúlt az ő kis féltve őrzőt üzenetéhez, csupán az emlékek amiket Rine felé őriz szaladták át szeme előtt. Az a gyönyörű fehér haj, és az az illat, miért nem képes elfelejteni.*
5277. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-03-01 23:42:31
Üzenet elküldve: 2025-03-01 23:42:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Nem zavartatja a magát, miközben olvassa az összegyűrt papírt. Bár egy kérdésre talán választ ad a benne rejlő iromány! Sajnos a törp tanulatlan, de még ha tudna is olvasni, akkor is a sok pofontól biztos elfelejtené, hogy hogyan kell. Azért egy kicsit neki is megy, de így nem mond neki sokat a levél. Na, meg türelme sincs hozzá! Ő is összegyűri, majd visszadobja ahol találta.
Egy laza mozdulattal megfürdeti a mozdulatlan elfet, de látván, hogy ennek valóban nincs haszna, úgy áttér a B tervre. Oda sem ér az ablakhoz, mire észrevesz valamit az elfen. *
~ A picsába ez felébredt! ~
* Nem kell neki könyörögni, hogy engedje el, szinte abban a pillanatban levette róla a kezét, hogy megmozdult, szóval a szabadesését nem állítja meg semmi. A kérdések hallatán csak nevetni tud. *
- Te aztán nem vagy semmi! A kis félvér bulád sírva rohant ki szobából, mert azt hitte, hogy halálra kúrt! Tudod te mennyien akarják most maguknak azt a nőt, hogy ők is a csúcson hagyhassák el a világot?
* Lesz mit mesélni bőven a kuncsaftoknak! Elvégre van is az a mondás, hogy a csúcson kell abbahagyni, vagy mi. *
- Engem pedig arra kértek meg, hogy takarítsalak össze, mert elvileg én vagyok az egyetlen, aki nem küldött el melegebb éghajlatokra az est folyamán. Szívesen!
* Nem zavartatja a magát, miközben olvassa az összegyűrt papírt. Bár egy kérdésre talán választ ad a benne rejlő iromány! Sajnos a törp tanulatlan, de még ha tudna is olvasni, akkor is a sok pofontól biztos elfelejtené, hogy hogyan kell. Azért egy kicsit neki is megy, de így nem mond neki sokat a levél. Na, meg türelme sincs hozzá! Ő is összegyűri, majd visszadobja ahol találta.
Egy laza mozdulattal megfürdeti a mozdulatlan elfet, de látván, hogy ennek valóban nincs haszna, úgy áttér a B tervre. Oda sem ér az ablakhoz, mire észrevesz valamit az elfen. *
~ A picsába ez felébredt! ~
* Nem kell neki könyörögni, hogy engedje el, szinte abban a pillanatban levette róla a kezét, hogy megmozdult, szóval a szabadesését nem állítja meg semmi. A kérdések hallatán csak nevetni tud. *
- Te aztán nem vagy semmi! A kis félvér bulád sírva rohant ki szobából, mert azt hitte, hogy halálra kúrt! Tudod te mennyien akarják most maguknak azt a nőt, hogy ők is a csúcson hagyhassák el a világot?
* Lesz mit mesélni bőven a kuncsaftoknak! Elvégre van is az a mondás, hogy a csúcson kell abbahagyni, vagy mi. *
- Engem pedig arra kértek meg, hogy takarítsalak össze, mert elvileg én vagyok az egyetlen, aki nem küldött el melegebb éghajlatokra az est folyamán. Szívesen!
5276. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-28 17:56:02
Üzenet elküldve: 2025-02-28 17:56:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Egymásra néz a kettő, pillanatra elgondolkodnak. De bólogatni kezdenek.*
- De.
*Jön a rövid és egyszerű válasz. Majd a törpe további beszédét elfogadva, be is csukják az ajtót, és magára hagyják a furcsa párost.
Lazziar nyúlánk, sebhelyekkel teli teste azóta is mozdulatlanul hever, félig lelógva az ágyon fejjel a földön. Mint aki lusta volt felállni az ágyról, így fekve próbált a földön heverő üvegért nyúlni amiben van némi lötty még az alján. Persze, hogy bor mi más lenne. Olaj a tűzre, ez is csak rá vall. Wrojth, ahogy végignézi futtában a ruháit, hogy beazonosítsa mégis kivel van dolga. Sok nyomot nem találhat, egy összegyűrt papirost, ami a kabátja zsebében van, az aranyerszényét, amiben még csörög jó pár érme. A nadrágja övére kötött két tőrét, illetve még egy szépen elkészített rózsát ábrázoló brosst. Ha Wrojth kíváncsisága nem merül ki az aranyérmék összegében, az összegyűrt papírlapot ha széthajtja óvatosan, egy búcsúlevelet vélhet felfedezni. Az írása szép és finom, már első látásra is, biztosan nem Lazzieré, a másik egyértelmű, nyom erre, hogy az aláírás a végén, egy hölgy neve szerepel. Rine. A levél tartalma nem túl hosszadalmas, de egyértelmű. A lány képtelen volt a városban maradni, a régi emlékek és események amik a lányt kínozták távozásra bízták. Egy hamis reményt még elültetett benne a lány, hogy ha majd készen áll majd újra találkoznak. Addig is vigyázzon magára Lazziar.
Még egy apróságot láthat, de azt Lazziar nyakában lógva, az pedig egy patkány fejes amulett, nem tűnik igazán értékes darabnak.
Wrojth, még találhat némi maradékot a fürdő dézsa alján, így könnyen végbe mehet a felöntözés is. Bár nem virág ő, hogy így kezeljék. A víz amúgy is káros az egészségre, köztudottan abban szaporodnak a halak. Nem csoda, hogy sokan megbetegednek tőle, főleg itt a tenger körül. Ám nem úgy tűnik, mintha az első felöntözés megtenné a hatását. A meztelen elf, továbbra sem moccan. De amikor már kezdené felkarolni, hogy kilógassa egy szál semmiben az ablakon a világ szeme láttára. Na akkor bizony lassan mintha elkezdene mocorogni.
Mikor megérzi a törpe erős karját magán, egy érdekes riasztó szól fejében, mert mintha nem ilyenre emlékezne a tegnap estéről. Az a fél elf lányka sokkal finomabb volt, mint ez az érdes kéz amit a bőrén érez. Pislogva, nyöszörögve emeli fel a tekintetét, a szakállas alakra. Majd hirtelen meghőkölve löki el magát attól azonnali hatállyal. Persze, a bolondja, észre sem veszi, hogy nem áll a lábán, csak lóg a törpén mint valami kelme. Persze nem is a jobban kinéző fajta, de ugye kinek mire futja. Majd egy hatalmasat csattan a földön, amitől egy fájdalmas sóhaj hagyja el a száját.*
-A büdös picsába.
*Morogja az orra alatt, és lassan kezd el feltápászkodni, egyik kezével a fejét fogva, amit jelenleg úgy érez, majd ketté hasad.*
-Hol vagyok? Mi a? Mi a faszt keres maga a szobámban?
*Néz fel homályos tekintettel a törpére, alig ismer rá, így hirtelenjében. Még sokat kell pislognia mire rendesen észbe kap.*
*Egymásra néz a kettő, pillanatra elgondolkodnak. De bólogatni kezdenek.*
- De.
*Jön a rövid és egyszerű válasz. Majd a törpe további beszédét elfogadva, be is csukják az ajtót, és magára hagyják a furcsa párost.
Lazziar nyúlánk, sebhelyekkel teli teste azóta is mozdulatlanul hever, félig lelógva az ágyon fejjel a földön. Mint aki lusta volt felállni az ágyról, így fekve próbált a földön heverő üvegért nyúlni amiben van némi lötty még az alján. Persze, hogy bor mi más lenne. Olaj a tűzre, ez is csak rá vall. Wrojth, ahogy végignézi futtában a ruháit, hogy beazonosítsa mégis kivel van dolga. Sok nyomot nem találhat, egy összegyűrt papirost, ami a kabátja zsebében van, az aranyerszényét, amiben még csörög jó pár érme. A nadrágja övére kötött két tőrét, illetve még egy szépen elkészített rózsát ábrázoló brosst. Ha Wrojth kíváncsisága nem merül ki az aranyérmék összegében, az összegyűrt papírlapot ha széthajtja óvatosan, egy búcsúlevelet vélhet felfedezni. Az írása szép és finom, már első látásra is, biztosan nem Lazzieré, a másik egyértelmű, nyom erre, hogy az aláírás a végén, egy hölgy neve szerepel. Rine. A levél tartalma nem túl hosszadalmas, de egyértelmű. A lány képtelen volt a városban maradni, a régi emlékek és események amik a lányt kínozták távozásra bízták. Egy hamis reményt még elültetett benne a lány, hogy ha majd készen áll majd újra találkoznak. Addig is vigyázzon magára Lazziar.
Még egy apróságot láthat, de azt Lazziar nyakában lógva, az pedig egy patkány fejes amulett, nem tűnik igazán értékes darabnak.
Wrojth, még találhat némi maradékot a fürdő dézsa alján, így könnyen végbe mehet a felöntözés is. Bár nem virág ő, hogy így kezeljék. A víz amúgy is káros az egészségre, köztudottan abban szaporodnak a halak. Nem csoda, hogy sokan megbetegednek tőle, főleg itt a tenger körül. Ám nem úgy tűnik, mintha az első felöntözés megtenné a hatását. A meztelen elf, továbbra sem moccan. De amikor már kezdené felkarolni, hogy kilógassa egy szál semmiben az ablakon a világ szeme láttára. Na akkor bizony lassan mintha elkezdene mocorogni.
Mikor megérzi a törpe erős karját magán, egy érdekes riasztó szól fejében, mert mintha nem ilyenre emlékezne a tegnap estéről. Az a fél elf lányka sokkal finomabb volt, mint ez az érdes kéz amit a bőrén érez. Pislogva, nyöszörögve emeli fel a tekintetét, a szakállas alakra. Majd hirtelen meghőkölve löki el magát attól azonnali hatállyal. Persze, a bolondja, észre sem veszi, hogy nem áll a lábán, csak lóg a törpén mint valami kelme. Persze nem is a jobban kinéző fajta, de ugye kinek mire futja. Majd egy hatalmasat csattan a földön, amitől egy fájdalmas sóhaj hagyja el a száját.*
-A büdös picsába.
*Morogja az orra alatt, és lassan kezd el feltápászkodni, egyik kezével a fejét fogva, amit jelenleg úgy érez, majd ketté hasad.*
-Hol vagyok? Mi a? Mi a faszt keres maga a szobámban?
*Néz fel homályos tekintettel a törpére, alig ismer rá, így hirtelenjében. Még sokat kell pislognia mire rendesen észbe kap.*
5275. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-28 09:30:25
Üzenet elküldve: 2025-02-28 09:30:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Immáron ruhával az alsótestén indul végig a folyóson a két alkalmazott mögött. Pólóját a szapora léptek közben önti magára, majd miután végre sikerült felöltöznie, oda is érnek az ajtó elé. Szerencséjére nincs szükség sem kopogásra, sem berúgásra. A páros kinyitja előtte az ajtót és hagyják belépni, hogy maga is megcsodálhassa a látványt. Már pedig amilyen látvány fogadja, na, hát arra nem volt felkészülve! Az még hagyján, hogy olyan a hely, mintha valakivel birkózniuk kellet volna, hogy megfürdessék, de még a mozdulatlan elf sem képes normális pózban horpasztani. De olyannyira nem, hogy még kettőt meg is győz a haláláról! Egy sóhaj közepette a fejét rázza, majd visszafordul a párosra, mert amit hall, azt furcsának véli. *
- Az egyetlen? Itt eszi a fene lassan három napja, nehogy azt mondjátok, hogy én vagyok az egyetlen, aki nem küldte el a fenébe!
* Rázza a fejét, s arcáról leolvasható, hogy nem hiszi el ezt az egészet. *
- Nem halott ez, csak horpaszt, mint medve tél közepén! ~ Legalábbis remélem! ~ Hagyjatok magunkra, felkeltem én ezt a tökkelütöttet!
* Mondja, majd azzal ki is tessékeli a párost, ha azok bejöttek, majd bezárja az ajtót. Eljött az idő egy kis kutakodásra. Ő bizony nem fog a Lazziar testéhez nyúlni, míg fény nem derül egy-két kérdésre. Elsőképp otthagyott ruháit kutatja át, hátha megtud valamit róla, de ha nem talál semmit, akkor annyiban hagyja, ha igen akkor átvizsgálja.
Végeztével csak odasétál az épp lelógó elfhez, kezében fogva a vízzel teli dézsát, majd egy egyszerű mozdulattal ráborítja a dézsa maradék tartalmát, ha esetleg nem lenne elég, akkor felönti bármilyen folyadékkal, amit talál. Ez biztos felkelti, ha nem, akkor elgondolkozik, hogy kilógassa az ablakon fejjel lefelé, az biztos megteszi a hatását! Börtönbe megy érte? Elképzelhető! Jól fog rajta mulatni? Mindenképp! *
* Immáron ruhával az alsótestén indul végig a folyóson a két alkalmazott mögött. Pólóját a szapora léptek közben önti magára, majd miután végre sikerült felöltöznie, oda is érnek az ajtó elé. Szerencséjére nincs szükség sem kopogásra, sem berúgásra. A páros kinyitja előtte az ajtót és hagyják belépni, hogy maga is megcsodálhassa a látványt. Már pedig amilyen látvány fogadja, na, hát arra nem volt felkészülve! Az még hagyján, hogy olyan a hely, mintha valakivel birkózniuk kellet volna, hogy megfürdessék, de még a mozdulatlan elf sem képes normális pózban horpasztani. De olyannyira nem, hogy még kettőt meg is győz a haláláról! Egy sóhaj közepette a fejét rázza, majd visszafordul a párosra, mert amit hall, azt furcsának véli. *
- Az egyetlen? Itt eszi a fene lassan három napja, nehogy azt mondjátok, hogy én vagyok az egyetlen, aki nem küldte el a fenébe!
* Rázza a fejét, s arcáról leolvasható, hogy nem hiszi el ezt az egészet. *
- Nem halott ez, csak horpaszt, mint medve tél közepén! ~ Legalábbis remélem! ~ Hagyjatok magunkra, felkeltem én ezt a tökkelütöttet!
* Mondja, majd azzal ki is tessékeli a párost, ha azok bejöttek, majd bezárja az ajtót. Eljött az idő egy kis kutakodásra. Ő bizony nem fog a Lazziar testéhez nyúlni, míg fény nem derül egy-két kérdésre. Elsőképp otthagyott ruháit kutatja át, hátha megtud valamit róla, de ha nem talál semmit, akkor annyiban hagyja, ha igen akkor átvizsgálja.
Végeztével csak odasétál az épp lelógó elfhez, kezében fogva a vízzel teli dézsát, majd egy egyszerű mozdulattal ráborítja a dézsa maradék tartalmát, ha esetleg nem lenne elég, akkor felönti bármilyen folyadékkal, amit talál. Ez biztos felkelti, ha nem, akkor elgondolkozik, hogy kilógassa az ablakon fejjel lefelé, az biztos megteszi a hatását! Börtönbe megy érte? Elképzelhető! Jól fog rajta mulatni? Mindenképp! *
5274. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-27 19:45:39
Üzenet elküldve: 2025-02-27 19:45:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
//+16//
*A kocsmáros és a lenge ruhás hölgyemény persze azonnal vezetik is Wrojthot Lazziar szobájához. Majd mikor benyitnak, hagyják a törpét besétálni, hogy maga láthassa a saját szemével a probléma okozóját. Aki persze nem más mint Lazziar, ez nem is meglepetés, úgy senkinek sem. De azon kívül, hogy a szoba kellős közepén lévő ágy, aminek az ágyneműi szanaszét vannak a szobában, minden tiszta víz a tegnapi fürdésből, a ruhák hasonlóan mint az ágynemű, az italos üvegek kupákkal egyetemben. Hatalmas kupleráj, pont úgy, ahogy szereti. Ami ezt a képet elrontja, az az ő mozdulatlan meztelen teste ami félig lelógva hassal az ágyon hever. Akár egy zsák krumpli mozdulatlanul.*
-Erre ébredtem fel, meg sem moccan, szerintem nem is lélegzik.
*Mondja a félelf, kurtizán aggodalmasan. Az ő bakancslistáján nem szerepelt még senkinek se a "halálra" kúrása, de lehet most így hirtelenjében úgy került fel, hogy ki is húzta amazt.*
-Maga volt az egyetlen akivel beszélt.
*Mondja a pultos Wrojthnak, és úgy néz rá mintha a megoldást tőle várná, elvégre, egy jól fizető vendégről van szó, akit éppen most vesztettek el, nem is sejtve, hogy milyen kapcsolat van a kettő között, inkább biztosra mentek, nehogy a fejükre hozzák a hatóságokat. Na nem mintha az ő kezük ilyen messzire érne, de nem kockáztatja meg a pultos a hely hírnevét, és ha mocsokról is van szó, jobb ha a vendég maga takarítja el.*
//+16//
*A kocsmáros és a lenge ruhás hölgyemény persze azonnal vezetik is Wrojthot Lazziar szobájához. Majd mikor benyitnak, hagyják a törpét besétálni, hogy maga láthassa a saját szemével a probléma okozóját. Aki persze nem más mint Lazziar, ez nem is meglepetés, úgy senkinek sem. De azon kívül, hogy a szoba kellős közepén lévő ágy, aminek az ágyneműi szanaszét vannak a szobában, minden tiszta víz a tegnapi fürdésből, a ruhák hasonlóan mint az ágynemű, az italos üvegek kupákkal egyetemben. Hatalmas kupleráj, pont úgy, ahogy szereti. Ami ezt a képet elrontja, az az ő mozdulatlan meztelen teste ami félig lelógva hassal az ágyon hever. Akár egy zsák krumpli mozdulatlanul.*
-Erre ébredtem fel, meg sem moccan, szerintem nem is lélegzik.
*Mondja a félelf, kurtizán aggodalmasan. Az ő bakancslistáján nem szerepelt még senkinek se a "halálra" kúrása, de lehet most így hirtelenjében úgy került fel, hogy ki is húzta amazt.*
-Maga volt az egyetlen akivel beszélt.
*Mondja a pultos Wrojthnak, és úgy néz rá mintha a megoldást tőle várná, elvégre, egy jól fizető vendégről van szó, akit éppen most vesztettek el, nem is sejtve, hogy milyen kapcsolat van a kettő között, inkább biztosra mentek, nehogy a fejükre hozzák a hatóságokat. Na nem mintha az ő kezük ilyen messzire érne, de nem kockáztatja meg a pultos a hely hírnevét, és ha mocsokról is van szó, jobb ha a vendég maga takarítja el.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5274-5293