Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 87 (1721. - 1728. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1728. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-13 20:17:56
Üzenet elküldve: 2019-10-13 20:17:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
* Amit mondott az úgy tűnik, hogy célba ért, mert Khul igazat ad neki. Őszintén szólva nem gondolta volna, hogy ilyesfajta reakciókat vált majd ki belőle. Közben megtudja, hogy melyik az ő szobája.*
– A hetedik megértettem.* Aztán a beszélgetés vissza kanyarodik a lányokhoz, de végül a férfi csak letesz arról, hogy tovább faggassa. Betessékelik a szobába, hogy körbenézzen. Számára ez a szoba maga a luxus az eddigiekhez képest.*
– Azta ez nem semmi.* Szól elismerően a szobáról. A ruhára meg fürdőre bólint, hogy megértette. Valójában még mindig a lány témán jár az esze. ~ Most jó lehetőségem lenne, hogy néhány dolgot elsajátítsak. ~ Nagyot sóhajt és az ablakpárkánynak támaszkodó férfi felé fordul.*
– Persze be tudom gyújtani. Nem gond. * Kis szünetet tart aztán áttér arra amit igazán foglalkoztatja.*
– Talán nem ártana ha tudnál adni némi tanácsot nekem. Te már sokat tapasztalt férfinak tűnsz. Tudod eddig még nem volt dolgom lányokkal és jól jönne néhány tanács arra az estre ha mégis lenne valami.* Beszéd közben a kezét tördeli, mert ilyesmiről még soha nem beszélt senkivel ezelőtt. Elégé zavarban is van emiatt.*
//Wrexan, Khul//
* Amit mondott az úgy tűnik, hogy célba ért, mert Khul igazat ad neki. Őszintén szólva nem gondolta volna, hogy ilyesfajta reakciókat vált majd ki belőle. Közben megtudja, hogy melyik az ő szobája.*
– A hetedik megértettem.* Aztán a beszélgetés vissza kanyarodik a lányokhoz, de végül a férfi csak letesz arról, hogy tovább faggassa. Betessékelik a szobába, hogy körbenézzen. Számára ez a szoba maga a luxus az eddigiekhez képest.*
– Azta ez nem semmi.* Szól elismerően a szobáról. A ruhára meg fürdőre bólint, hogy megértette. Valójában még mindig a lány témán jár az esze. ~ Most jó lehetőségem lenne, hogy néhány dolgot elsajátítsak. ~ Nagyot sóhajt és az ablakpárkánynak támaszkodó férfi felé fordul.*
– Persze be tudom gyújtani. Nem gond. * Kis szünetet tart aztán áttér arra amit igazán foglalkoztatja.*
– Talán nem ártana ha tudnál adni némi tanácsot nekem. Te már sokat tapasztalt férfinak tűnsz. Tudod eddig még nem volt dolgom lányokkal és jól jönne néhány tanács arra az estre ha mégis lenne valami.* Beszéd közben a kezét tördeli, mert ilyesmiről még soha nem beszélt senkivel ezelőtt. Elégé zavarban is van emiatt.*
1727. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-13 20:05:37
Üzenet elküldve: 2019-10-13 20:05:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hazatérés//
*Az éjszaka már csípős, az olykor feltámadó szél fogatlan harapásai bőrükbe marnak, jóllehet fel vannak öltözve, mégis olyan didergősre sikerül az este. Más lenne az oka? Tán a távoli emlékek hűtik a kedélyeket? Vagy pont, hogy forróságot érez? Összezavarodik, de Cassy kuncogása észhez téríti, s vele együtt somolyog, mert hasonló gondolatok játszódnak le fejében a hasonlóságról.*
- Heh... nem akarok földműves lenni, nem értek hozzá. *Tárja szét kezét kicsit, de természetesen nem úgy, hogy Cassynek le kelljen csusszanni válláról. Aztán ismét terelés, s a Fal ódon téglafaláról pattannak vissza mindketten, de egyik sem baj. Khul sem akar beszélni, sokkal jobb inkább megőrizni ezt az éjszakát egy kedves sétának, mely lassan szerencsés véget ér, a Sellőház patinás épülete már ott magasodik előttük. Jobbja megszorítja kicsit a lány vállát.*
- Nem is kell, cica, nem is kell... *Búgja egy enyhét sóhajtva, mély hangon, vigasztalón. Cassyre néz, s a hűvös kis kacsók érintésére megborzong, tán ezt érti félre a lány.*
- Nem baj... *Kapja el a kezet, s arcára szorítja.* Én is jól éreztem magam, holnap meg indulhat újból a meló, vége a szabimnak. *Sóhajt fel kissé bánatos szemekkel.*
- Nocsak? Mennyi titka van még ennek a csajnak?! *Hunyorít vigyorogva, aztán kacsint Cassyre, majd előre néz.*
- Nos, itt is volnánk. *Toppant egyet a Sellőház előtti apró kaviccsal megszórt úton.* Egy kicsit el is fáradtam. *Néz bágyadtan, aztán kihúzza magát, s az ajtó felé int.*
- Charess kisasszony... csak ön után! *Emelgeti meg szemöldökét, majd elneveti magát, de azért előtte még egy kézcsókot próbál eszközölni.*
- Azért pihenj is csibebaba, holnap hosszú nap lesz. *Dörmögi, majd egy határozott mozdulattal belöki az ajtót, s ha a lány elindul, természetesen nyitva tartja neki és előre engedi.*
//Hazatérés//
*Az éjszaka már csípős, az olykor feltámadó szél fogatlan harapásai bőrükbe marnak, jóllehet fel vannak öltözve, mégis olyan didergősre sikerül az este. Más lenne az oka? Tán a távoli emlékek hűtik a kedélyeket? Vagy pont, hogy forróságot érez? Összezavarodik, de Cassy kuncogása észhez téríti, s vele együtt somolyog, mert hasonló gondolatok játszódnak le fejében a hasonlóságról.*
- Heh... nem akarok földműves lenni, nem értek hozzá. *Tárja szét kezét kicsit, de természetesen nem úgy, hogy Cassynek le kelljen csusszanni válláról. Aztán ismét terelés, s a Fal ódon téglafaláról pattannak vissza mindketten, de egyik sem baj. Khul sem akar beszélni, sokkal jobb inkább megőrizni ezt az éjszakát egy kedves sétának, mely lassan szerencsés véget ér, a Sellőház patinás épülete már ott magasodik előttük. Jobbja megszorítja kicsit a lány vállát.*
- Nem is kell, cica, nem is kell... *Búgja egy enyhét sóhajtva, mély hangon, vigasztalón. Cassyre néz, s a hűvös kis kacsók érintésére megborzong, tán ezt érti félre a lány.*
- Nem baj... *Kapja el a kezet, s arcára szorítja.* Én is jól éreztem magam, holnap meg indulhat újból a meló, vége a szabimnak. *Sóhajt fel kissé bánatos szemekkel.*
- Nocsak? Mennyi titka van még ennek a csajnak?! *Hunyorít vigyorogva, aztán kacsint Cassyre, majd előre néz.*
- Nos, itt is volnánk. *Toppant egyet a Sellőház előtti apró kaviccsal megszórt úton.* Egy kicsit el is fáradtam. *Néz bágyadtan, aztán kihúzza magát, s az ajtó felé int.*
- Charess kisasszony... csak ön után! *Emelgeti meg szemöldökét, majd elneveti magát, de azért előtte még egy kézcsókot próbál eszközölni.*
- Azért pihenj is csibebaba, holnap hosszú nap lesz. *Dörmögi, majd egy határozott mozdulattal belöki az ajtót, s ha a lány elindul, természetesen nyitva tartja neki és előre engedi.*
1726. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-13 19:51:30
Üzenet elküldve: 2019-10-13 19:51:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Kedve lenne csak úgy kipróbálni, hogy vajon Milhen meddig tud ébren maradni, ha belekezd egy igazi nagy kortesbeszédbe, mint régen. Akkor aztán nem pihentette a száját, világmegváltásról és nagy tervekről beszélt, amik nem arattak osztatlan sikert, sokkal inkább unott képeket és ki nem érdemelt hűséget. Kedve lenne felröhögni. Csak Zam érne már haza, s mesélné el, hogy mire jutott, az még nagyon fúrja az oldalát, lassan itt minden elrendeződni látszik, s jöhetnek a további tervek. Persze Milhen arca más, még most így figyelmet tükröz, legalábbis erőlteti, ez már önmagában elegendő, de ideje elengedni a lányokat, az interjú véget ért. Alfonz időközben megérkezik.*
- A kulcsok... *Csúsztatja előre kezét az asztalon.* Egymás melletti szobák. *Arca vidám, s szórakozottan iszok egy kortyot.*
- Yathlanae... kedvesem, túlzol. *Hajtja meg fejét egy picit, s szerénykedik. Jólesik neki a dicséret, de nem az ő érdeme... nem csak az övé.* A Sellők teszik azzá, amilyen... mi a társammal, csak a kereteket adjuk, a valódi tartalmat a személyzet szolgáltatja. *Viszonozza a kedvességet, de komolyan is gondolja, a zene kifejezetten tetszett neki, ahogyan Vyl bemutatója is, aki máris együttest tervez, ami ellen semmi kivetnivalója nincs... sőt. Felkapja tekintetét a halk beszédre. Ez többet ér számára, mint az a kijelentés, hogy mindent megtesz mindenki...*
- Hogy... hogy mondtad? Társulás?? Ez az! *Mutat rá a lányra.* Pontosan ezt várom el! Az önállóságot, a kezdeményezést, az ötletelést! Ha akad is pillanat, mikor nem foglal el benneteket a vendég, fel tudjátok találni magatokat és az időtöket hasznosan töltitek el. Ha van javaslat, csupán említsétek nekem, vagy Zammiriának, s ha nem elrugaszkodott, bólintani fogunk, mint, ahogy erre is. Nagyszerű! *Üti össze a kezét egy rövid taps erejéig. Valahogy mindig is azt érezte, ha nem irányítanák minden egyes percét a személyzetnek, az egyszerűen nem tudna magával mit kezdeni. Mikor nincs vendég, egyenesen, mintha programot kellene kitalálni. Nevetve csóválja meg a fejét.*
- És lányok... *Áll fel, mindhármójukra nézve.* ... érezzétek jól magatokat. *Mosolyogva hajtja meg magát, ezennel a beszélgetés véget ért, lezárta azt.* Alfonz! *A középkorú férfi melléjük áll, bajszos, szakállas, szemei sarkán ráncok húzódnak. Kimért, kulturált, udvarias, már-már mereven.*
- Igen, uram. *Válaszol tömören.*
- Kísérd fel a lányokat a szobájukba, kérlek, nyolc, kilenc, tíz. A kulcsok náluk vannak. A mielőbbi viszontlátásra. *Mosolyog még egyet utoljára, aztán már csak halvány derengés marad és egy merengő tekintet, amivel a pult felé indul.*
*Kedve lenne csak úgy kipróbálni, hogy vajon Milhen meddig tud ébren maradni, ha belekezd egy igazi nagy kortesbeszédbe, mint régen. Akkor aztán nem pihentette a száját, világmegváltásról és nagy tervekről beszélt, amik nem arattak osztatlan sikert, sokkal inkább unott képeket és ki nem érdemelt hűséget. Kedve lenne felröhögni. Csak Zam érne már haza, s mesélné el, hogy mire jutott, az még nagyon fúrja az oldalát, lassan itt minden elrendeződni látszik, s jöhetnek a további tervek. Persze Milhen arca más, még most így figyelmet tükröz, legalábbis erőlteti, ez már önmagában elegendő, de ideje elengedni a lányokat, az interjú véget ért. Alfonz időközben megérkezik.*
- A kulcsok... *Csúsztatja előre kezét az asztalon.* Egymás melletti szobák. *Arca vidám, s szórakozottan iszok egy kortyot.*
- Yathlanae... kedvesem, túlzol. *Hajtja meg fejét egy picit, s szerénykedik. Jólesik neki a dicséret, de nem az ő érdeme... nem csak az övé.* A Sellők teszik azzá, amilyen... mi a társammal, csak a kereteket adjuk, a valódi tartalmat a személyzet szolgáltatja. *Viszonozza a kedvességet, de komolyan is gondolja, a zene kifejezetten tetszett neki, ahogyan Vyl bemutatója is, aki máris együttest tervez, ami ellen semmi kivetnivalója nincs... sőt. Felkapja tekintetét a halk beszédre. Ez többet ér számára, mint az a kijelentés, hogy mindent megtesz mindenki...*
- Hogy... hogy mondtad? Társulás?? Ez az! *Mutat rá a lányra.* Pontosan ezt várom el! Az önállóságot, a kezdeményezést, az ötletelést! Ha akad is pillanat, mikor nem foglal el benneteket a vendég, fel tudjátok találni magatokat és az időtöket hasznosan töltitek el. Ha van javaslat, csupán említsétek nekem, vagy Zammiriának, s ha nem elrugaszkodott, bólintani fogunk, mint, ahogy erre is. Nagyszerű! *Üti össze a kezét egy rövid taps erejéig. Valahogy mindig is azt érezte, ha nem irányítanák minden egyes percét a személyzetnek, az egyszerűen nem tudna magával mit kezdeni. Mikor nincs vendég, egyenesen, mintha programot kellene kitalálni. Nevetve csóválja meg a fejét.*
- És lányok... *Áll fel, mindhármójukra nézve.* ... érezzétek jól magatokat. *Mosolyogva hajtja meg magát, ezennel a beszélgetés véget ért, lezárta azt.* Alfonz! *A középkorú férfi melléjük áll, bajszos, szakállas, szemei sarkán ráncok húzódnak. Kimért, kulturált, udvarias, már-már mereven.*
- Igen, uram. *Válaszol tömören.*
- Kísérd fel a lányokat a szobájukba, kérlek, nyolc, kilenc, tíz. A kulcsok náluk vannak. A mielőbbi viszontlátásra. *Mosolyog még egyet utoljára, aztán már csak halvány derengés marad és egy merengő tekintet, amivel a pult felé indul.*
1725. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-13 19:36:54
Üzenet elküldve: 2019-10-13 19:36:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
*Elképedve nézi a kölyköt, aztán végiggondolja, hogy valójában mit is mondott. Hisz a kincs érték! Igaz, lehet tárgyiasítani is... de, hogy Khul tárgyiasítana... hát ez elképesztő. ~ Mégis így volna? ~ Csak egy röpke pillanatra kérdezi meg magától, de aztán már el is felejti, s eszébe jut egy beszélgetése még, egy számára kedves személlyel, amiben különböző maszkokról volt szó. Felsóhajt.*
- De... úgy kéne kölyök. *Mosolyodik el Wrexanra, aztán ismét fordul egyet.* A hetedik ajtó, jegyezd meg, az lesz a tiéd. *Mutat egy irányba, aztán folytatja.*
- De valamikor csak el kell dönteni, hogy háromból melyik az, amelyik tetszik, nem? Hát ezt kérdeztem. *Mosolyodik el szélesen, aztán csak legyint.*
- Na mindegy... majd rájössz magadtól, nem biztos, hogy én vagyok a legjobb oktató ebben, kölök. Na nyomás befele, aztán nézz körül. Dézsa a sarokban, szólsz és hoznak bele forró vizet. A szekrényeb akad ruha is néhány, de neked úgysem kell, egyelőre nem vágnak puccba. *Megvakarja állát.*
- Azért a városba ne valami szakadtba menj. Öltözz át és pihenj, hamarosan indulni fogtok. *Belép, aztán kitárja az ablakot, beleszippant a friss, hűvös levegőbe.*
- Imádom... *Vigyorodik el, majd válla felett a kandallóra néz.* Be bírod gyújtani? Vagy segítsek? *Kérdezi, s hátat fordítva a kikötői látképnek, könyökével az ablakpárkánynak támaszkodva vizslatja a fiút.*
//Wrexan, Khul//
*Elképedve nézi a kölyköt, aztán végiggondolja, hogy valójában mit is mondott. Hisz a kincs érték! Igaz, lehet tárgyiasítani is... de, hogy Khul tárgyiasítana... hát ez elképesztő. ~ Mégis így volna? ~ Csak egy röpke pillanatra kérdezi meg magától, de aztán már el is felejti, s eszébe jut egy beszélgetése még, egy számára kedves személlyel, amiben különböző maszkokról volt szó. Felsóhajt.*
- De... úgy kéne kölyök. *Mosolyodik el Wrexanra, aztán ismét fordul egyet.* A hetedik ajtó, jegyezd meg, az lesz a tiéd. *Mutat egy irányba, aztán folytatja.*
- De valamikor csak el kell dönteni, hogy háromból melyik az, amelyik tetszik, nem? Hát ezt kérdeztem. *Mosolyodik el szélesen, aztán csak legyint.*
- Na mindegy... majd rájössz magadtól, nem biztos, hogy én vagyok a legjobb oktató ebben, kölök. Na nyomás befele, aztán nézz körül. Dézsa a sarokban, szólsz és hoznak bele forró vizet. A szekrényeb akad ruha is néhány, de neked úgysem kell, egyelőre nem vágnak puccba. *Megvakarja állát.*
- Azért a városba ne valami szakadtba menj. Öltözz át és pihenj, hamarosan indulni fogtok. *Belép, aztán kitárja az ablakot, beleszippant a friss, hűvös levegőbe.*
- Imádom... *Vigyorodik el, majd válla felett a kandallóra néz.* Be bírod gyújtani? Vagy segítsek? *Kérdezi, s hátat fordítva a kikötői látképnek, könyökével az ablakpárkánynak támaszkodva vizslatja a fiút.*
1724. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-13 17:01:26
Üzenet elküldve: 2019-10-13 17:01:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
*Ambroggio kimondottan kedvére való, mind alkatilag, mind abban a rókákhoz hasonlatos aljas kis vonásban a szeme sarkában. Kevéssé hiszi, hogy pipogya volna, inkább csak a körítés olyan amilyen. Nem lehet minden tökéletes. Cassyt pedig mindennek ellenére muszáj megfednie, a saját renoméja múlik rajta. Ez egyszer elment, mert a testes vörös még üzlettel kecsegtet, de máskor nem valószínű, hogy elviselne hasonlót. Bár nyilván férfi függő, hogy kitől igen, és kitől nem.
A leány magyarázkodására újra odacsapja az üres poharat, de megálljt int. Nem kell a második kör.*
- Jól gondoltad. *Elismeri, hogy őt várta, és hogy ismerte szegről-végről, de a jövőre nézve a kérés adott. Nem szereti a meglepetéseket, és még a végén vér is folyna. *
- Karizmatikus páros... *Ismétli a fogadó népét fixírozva.*
- Helyes. *Bólint rá automatikusan, hogy a Csalogány legénysége eztán is méltó fogadtatásban részesül. Az öröm nem őszinte, mivel apja amúgy is kitart egy nőt, akit magához rendel alkalmasint, neki a Sellőház kevéssé fontos helyszín, ám a többieknek igen. Azért nem teljesen nyugodt, és a belső félsz egyre elhatalmasodik benne, hogy mi van akkor, ha Denjaar nem mondott igazat. Vagy rosszul látta, bár egy ekkora monstrum hajót eltéveszteni, igazán tehetség kellene.
Közben Cassyt elszólítja a kötelesség, Latamie pedig benyakal az ott felejtett Ezüstszakállból egyet.*
~Így jártak...~
- Ott, hogy ennék valamit. Mit ajánlasz.* Szúrja közbe a pultot támasztva könyökével.*
- Áh. Igen, *Bólint, ám hanjga halkabban cseng.* Chayss Caldorcor báró kapitánya vagyok most. De nem kell nagy dobra verni. * Villan a szeme a szőke lányra, s Cahress Damastant elé csúsztat egy csillogó kavicsot, mely 10 arany értékű lehet nagyjából.
Apelláta nincs, el kell tenni amivel kínálnak.*
- Apám is csak annyit tud, hogy maradtam. Horaknek meg semmi köze hozzá. *Szemének újabb villanása adja a nyomatékot, hogy a kegyetlen férfi valószínűleg nagyon is akarná tudni, merre tűnt a vörös bögyös.* Amúgy igen. A városból jövök, és oda is megyek vissza.
- De mondd inkább, mit ajánlasz? Éhes Ivagyok. *Míg Ambroggio megvívja saját csatáit, neki fontos bepótolni való dorbézolása van, de legalább egy kis dögönyözés ráférne, meg valóban éhes is.*
- Az a jó kötésű fickó, aki hátra ment azzal a szomorúfejűvel. Testőr, dísz vagy vendég?
*Céloz itt Khulra, mert ha alkalmazott volna, megrendelné magának masszőr gyanánt. Ujjai közé is csippent egy újabb, valamivel nagyobb, szépen csillogó kis kavicsot, mellyel immár teljes testével a pult felé fordul, s egyértelműen Cassy előtt hengergeti a pulton a csillogó ékkövet.*
- Nos? Miféle fazon? Beállt a hátam a kormánynál. Rám férne egy kis dögönyözés.
*Ambroggio kimondottan kedvére való, mind alkatilag, mind abban a rókákhoz hasonlatos aljas kis vonásban a szeme sarkában. Kevéssé hiszi, hogy pipogya volna, inkább csak a körítés olyan amilyen. Nem lehet minden tökéletes. Cassyt pedig mindennek ellenére muszáj megfednie, a saját renoméja múlik rajta. Ez egyszer elment, mert a testes vörös még üzlettel kecsegtet, de máskor nem valószínű, hogy elviselne hasonlót. Bár nyilván férfi függő, hogy kitől igen, és kitől nem.
A leány magyarázkodására újra odacsapja az üres poharat, de megálljt int. Nem kell a második kör.*
- Jól gondoltad. *Elismeri, hogy őt várta, és hogy ismerte szegről-végről, de a jövőre nézve a kérés adott. Nem szereti a meglepetéseket, és még a végén vér is folyna. *
- Karizmatikus páros... *Ismétli a fogadó népét fixírozva.*
- Helyes. *Bólint rá automatikusan, hogy a Csalogány legénysége eztán is méltó fogadtatásban részesül. Az öröm nem őszinte, mivel apja amúgy is kitart egy nőt, akit magához rendel alkalmasint, neki a Sellőház kevéssé fontos helyszín, ám a többieknek igen. Azért nem teljesen nyugodt, és a belső félsz egyre elhatalmasodik benne, hogy mi van akkor, ha Denjaar nem mondott igazat. Vagy rosszul látta, bár egy ekkora monstrum hajót eltéveszteni, igazán tehetség kellene.
Közben Cassyt elszólítja a kötelesség, Latamie pedig benyakal az ott felejtett Ezüstszakállból egyet.*
~Így jártak...~
- Ott, hogy ennék valamit. Mit ajánlasz.* Szúrja közbe a pultot támasztva könyökével.*
- Áh. Igen, *Bólint, ám hanjga halkabban cseng.* Chayss Caldorcor báró kapitánya vagyok most. De nem kell nagy dobra verni. * Villan a szeme a szőke lányra, s Cahress Damastant elé csúsztat egy csillogó kavicsot, mely 10 arany értékű lehet nagyjából.
Apelláta nincs, el kell tenni amivel kínálnak.* - Apám is csak annyit tud, hogy maradtam. Horaknek meg semmi köze hozzá. *Szemének újabb villanása adja a nyomatékot, hogy a kegyetlen férfi valószínűleg nagyon is akarná tudni, merre tűnt a vörös bögyös.* Amúgy igen. A városból jövök, és oda is megyek vissza.
- De mondd inkább, mit ajánlasz? Éhes Ivagyok. *Míg Ambroggio megvívja saját csatáit, neki fontos bepótolni való dorbézolása van, de legalább egy kis dögönyözés ráférne, meg valóban éhes is.*
- Az a jó kötésű fickó, aki hátra ment azzal a szomorúfejűvel. Testőr, dísz vagy vendég?
*Céloz itt Khulra, mert ha alkalmazott volna, megrendelné magának masszőr gyanánt. Ujjai közé is csippent egy újabb, valamivel nagyobb, szépen csillogó kis kavicsot, mellyel immár teljes testével a pult felé fordul, s egyértelműen Cassy előtt hengergeti a pulton a csillogó ékkövet.*
- Nos? Miféle fazon? Beállt a hátam a kormánynál. Rám férne egy kis dögönyözés.
1723. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-13 15:10:22
Üzenet elküldve: 2019-10-13 15:10:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Végig hallgatja Ralast, s muszáj megállapítania magában: ez a férfi nagyon tiszteletre méltó, számára egy tipikus példakép. Az a főnök, aki nem él vissza a hatalmával, a felé fordított bizalommal. Vyl tűzbe tenné a kezét az ilyenekért. Amikor meghallja a feladatkörét, mosolyogva bólint.*
-Köszönöm főnök, mindent megpróbálok tökéletesen az utasításaid szerint elvégezni. *Miután végeztek, Milhen felé fordul és teljesen más hangnemben, szó szerint egyenrangúként kezelve beszél hozzá.*
-Figyelj, kérlek... Tudom, nem volt egy jó első benyomásom feléd és ezért bocsánatot is kérek. Szeretnék jóban lenni veled és akár a barátod is lenni, ha egyetértesz. *Nem tudja, hogy a részeg tengerésztől mekkora igazságra várhat, valamint az milyen távlatokig tart ki, de reménykedik. Mihelyst ezzel végzett, Yathlanae mellé lép, gyengéden megfogja a lány vállait hátulról, majd lágy hangon szólal meg.*
-Szia! Még nem mutatkoztam be, Vyliassa vagyok, de hívj csak Vylnek. *Itt kézfogásra nyújtja saját kacsóját.* Mivel kollégák leszünk, valamint remélem barátok is *kacsint egyet*, gondolom nem ártana ismerkedni, vagy együtt megkeresni azt az Alfonzot. *Kicsit úgy tesz, mintha gondolkodna.*
-Esetleg te ismered azt a... Lazgrát? *A végére, a bizonytalan névkiejtés miatt feljebb emeli a hangszínét. Ha kapott választ, úgy felvet egy ötletet.*
-Mit szólnál hozzá, ha mint társulatnak, lenne valami nevünk? Mit szólnál a Csalogányokhoz? *Mosolyog kedvesen a lányra, akinek izgatottan újra megfogja, csak most az alkarjait.*
*Végig hallgatja Ralast, s muszáj megállapítania magában: ez a férfi nagyon tiszteletre méltó, számára egy tipikus példakép. Az a főnök, aki nem él vissza a hatalmával, a felé fordított bizalommal. Vyl tűzbe tenné a kezét az ilyenekért. Amikor meghallja a feladatkörét, mosolyogva bólint.*
-Köszönöm főnök, mindent megpróbálok tökéletesen az utasításaid szerint elvégezni. *Miután végeztek, Milhen felé fordul és teljesen más hangnemben, szó szerint egyenrangúként kezelve beszél hozzá.*
-Figyelj, kérlek... Tudom, nem volt egy jó első benyomásom feléd és ezért bocsánatot is kérek. Szeretnék jóban lenni veled és akár a barátod is lenni, ha egyetértesz. *Nem tudja, hogy a részeg tengerésztől mekkora igazságra várhat, valamint az milyen távlatokig tart ki, de reménykedik. Mihelyst ezzel végzett, Yathlanae mellé lép, gyengéden megfogja a lány vállait hátulról, majd lágy hangon szólal meg.*
-Szia! Még nem mutatkoztam be, Vyliassa vagyok, de hívj csak Vylnek. *Itt kézfogásra nyújtja saját kacsóját.* Mivel kollégák leszünk, valamint remélem barátok is *kacsint egyet*, gondolom nem ártana ismerkedni, vagy együtt megkeresni azt az Alfonzot. *Kicsit úgy tesz, mintha gondolkodna.*
-Esetleg te ismered azt a... Lazgrát? *A végére, a bizonytalan névkiejtés miatt feljebb emeli a hangszínét. Ha kapott választ, úgy felvet egy ötletet.*
-Mit szólnál hozzá, ha mint társulatnak, lenne valami nevünk? Mit szólnál a Csalogányokhoz? *Mosolyog kedvesen a lányra, akinek izgatottan újra megfogja, csak most az alkarjait.*
1722. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-13 14:54:29
Üzenet elküldve: 2019-10-13 14:54:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Nem nehéz az elfet lenyűgözni, ő az a típus, aki képes rácsodálkozni a világ legapróbb kis szépségeire is, s akár egy jó szó is boldogsággal tölti el lelkét. Most is csillogó szemekkel, talán félig extázisba esve hallgatja Ralast, issza minden szavát. Olyan, mint egy kislány. De nem tehet róla, az a férfi egyszerűen lenyűgöző, a kezdeti szimpátiát felváltotta az őszinte csodálat. Hogy miért? Nem a megjelenés miatt, bár meg kell hagyni, van stílusa. Inkább a beszédstílusa hívta fel a nő figyelmét, úri neveltetése révén nagy hangsúlyt fektetett mindig is a szép szavakra, megfelelő hangsúlyokra. Ralas pedig úgy beszél, hogy szájából minden egyes megformált mondat egy költeménnyel ér fel, egyszerűen nem tud nem odafigyelni rá. Az pedig hab a tortán, hogy minden, amit elmond, igencsak Yathlanae kedvére való, talán ez okozza zöld íriszei lelkes csillogását. Tökéletesebben nem is alakulhatna az élete, mintha hirtelen minden isten és segítő szellem a karjaiba vette volna. Tiszta szoba, jó étel, ital, és egy csodálatos társaság várja, mindezért cserébe pedig azt kell tennie, amire született, és amit szeret. Megremeg, ha mindebbe belegondol, mintha maga a mennyország csöppent volna elé eme kis épület formájában.*
- Csodálatos, nincs annyi dicsérő szó, amely hűen le tudná írni a benyomásaim e hellyel kapcsolatban. Alig várom, hogy hivatalosan is kezdhessek.
*Mondja félig magának, félig mindenkinek az asztal körül, majd a főnök példáját követve ő is kiüríti poharát, s szemével az Alfonz nevű úriember után kutat. Nem fáradt, nem pazarolná alvásra ezt az értékes estét, de a szobára kíváncsi, elvégre ez lesz az új otthona, ha minden igaz.*
*Nem nehéz az elfet lenyűgözni, ő az a típus, aki képes rácsodálkozni a világ legapróbb kis szépségeire is, s akár egy jó szó is boldogsággal tölti el lelkét. Most is csillogó szemekkel, talán félig extázisba esve hallgatja Ralast, issza minden szavát. Olyan, mint egy kislány. De nem tehet róla, az a férfi egyszerűen lenyűgöző, a kezdeti szimpátiát felváltotta az őszinte csodálat. Hogy miért? Nem a megjelenés miatt, bár meg kell hagyni, van stílusa. Inkább a beszédstílusa hívta fel a nő figyelmét, úri neveltetése révén nagy hangsúlyt fektetett mindig is a szép szavakra, megfelelő hangsúlyokra. Ralas pedig úgy beszél, hogy szájából minden egyes megformált mondat egy költeménnyel ér fel, egyszerűen nem tud nem odafigyelni rá. Az pedig hab a tortán, hogy minden, amit elmond, igencsak Yathlanae kedvére való, talán ez okozza zöld íriszei lelkes csillogását. Tökéletesebben nem is alakulhatna az élete, mintha hirtelen minden isten és segítő szellem a karjaiba vette volna. Tiszta szoba, jó étel, ital, és egy csodálatos társaság várja, mindezért cserébe pedig azt kell tennie, amire született, és amit szeret. Megremeg, ha mindebbe belegondol, mintha maga a mennyország csöppent volna elé eme kis épület formájában.*
- Csodálatos, nincs annyi dicsérő szó, amely hűen le tudná írni a benyomásaim e hellyel kapcsolatban. Alig várom, hogy hivatalosan is kezdhessek.
*Mondja félig magának, félig mindenkinek az asztal körül, majd a főnök példáját követve ő is kiüríti poharát, s szemével az Alfonz nevű úriember után kutat. Nem fáradt, nem pazarolná alvásra ezt az értékes estét, de a szobára kíváncsi, elvégre ez lesz az új otthona, ha minden igaz.*
1721. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-12 14:37:59
Üzenet elküldve: 2019-10-12 14:37:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cahress//
//Pultnál//
*Egészen elmélyülten rendezgeti a helyére a poharakat, mikor Cassy hozzá lép és megszólítja. Felnéz és felé is fordul, hogy illedelmesen végig hallgassa, amit mondani szeretne.*
-A segítséget máskor is, ha bármire szükséged lenne. *Intézi el ennyivel, hiszen neki aztán tényleg mindegy mivel telik el a munkaidő, ha eltelik.*
-Munkaidő után, azt csinálnak, ami jólesik, persze, amíg engem hagynak aludni, de azért idelent jobb óvatosabban kezelni az ilyen történéseket. *Nem fogja most a lány elé tárni, hogy akár nagyobb baj előszele is lehetett volna a megbabonázó magánakció, mivel nem történt semmi, így immár megnyugodni látszik. A vendégtér is lassan ürül, így csak a szokásos teendők maradnak hátra, aminek a lerendezésére a szőke elf meg is kéri, egészen udvariasan.*
-Megteszem. Menj csak vissza a dolgodra. *Hiszen tudja, hogy a lány is a sellők népes táborát erősíti, akinek egyik fontos dolga, hogy a vendégekkel tartsák a kapcsolatot és bensőséges szálakat alakítsanak ki, a jövőbeni viszontlátás reményében. Ő maga ezzel nem is kíván foglalkozni, jobb neki egy rideg asztal és néhány tányér, azok nem sértődnek meg, ha nem mosolyog, miközben eltávolítja őket korábbi helyükről. Visz egy tálcát és gyorsan összekapkodja rá az ott hagyott tányérokat, poharakat, majd beviszi a konyhára mosogatási célzattal. Majd visszatérve egy nedves ronggyal, azt követően pedig egy száraz konyharuhával töröli ismét makulátlanra az asztalt, leporolja a székeket is, hogy újabb vendégek fogadására készen álljanak, immár bármikor. Ezt követően tér csak vissza korábbi elfoglaltságához, hogy a konyháról az elmosott poharakat törölgesse és helyezze vissza a polcra, újabb használat reményében.*
//Pultnál//
*Egészen elmélyülten rendezgeti a helyére a poharakat, mikor Cassy hozzá lép és megszólítja. Felnéz és felé is fordul, hogy illedelmesen végig hallgassa, amit mondani szeretne.*
-A segítséget máskor is, ha bármire szükséged lenne. *Intézi el ennyivel, hiszen neki aztán tényleg mindegy mivel telik el a munkaidő, ha eltelik.*
-Munkaidő után, azt csinálnak, ami jólesik, persze, amíg engem hagynak aludni, de azért idelent jobb óvatosabban kezelni az ilyen történéseket. *Nem fogja most a lány elé tárni, hogy akár nagyobb baj előszele is lehetett volna a megbabonázó magánakció, mivel nem történt semmi, így immár megnyugodni látszik. A vendégtér is lassan ürül, így csak a szokásos teendők maradnak hátra, aminek a lerendezésére a szőke elf meg is kéri, egészen udvariasan.*
-Megteszem. Menj csak vissza a dolgodra. *Hiszen tudja, hogy a lány is a sellők népes táborát erősíti, akinek egyik fontos dolga, hogy a vendégekkel tartsák a kapcsolatot és bensőséges szálakat alakítsanak ki, a jövőbeni viszontlátás reményében. Ő maga ezzel nem is kíván foglalkozni, jobb neki egy rideg asztal és néhány tányér, azok nem sértődnek meg, ha nem mosolyog, miközben eltávolítja őket korábbi helyükről. Visz egy tálcát és gyorsan összekapkodja rá az ott hagyott tányérokat, poharakat, majd beviszi a konyhára mosogatási célzattal. Majd visszatérve egy nedves ronggyal, azt követően pedig egy száraz konyharuhával töröli ismét makulátlanra az asztalt, leporolja a székeket is, hogy újabb vendégek fogadására készen álljanak, immár bármikor. Ezt követően tér csak vissza korábbi elfoglaltságához, hogy a konyháról az elmosott poharakat törölgesse és helyezze vissza a polcra, újabb használat reményében.*
1720. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-12 01:34:22
Üzenet elküldve: 2019-10-12 01:34:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Álla már a karján pihen, onnan pillant körbe az aktuális beszélőre. Hosszú nap áll mögötte, s a beszélgetés is hosszúra nyúlik, egyáltalán nincs hozzászokva az ilyen helyzetekhez.*
-Szintén zenész?
*Teszi meg a roppant elmés kis megjegyzését Vylnek, majd felhorkan. Néhány másodpercig még karjába harapva rázkódik, mielőtt erőt venne magán és sóhajtva felegyenesedne. Talán a zsenge kora, talán az ital, talán a fáradtság az oka viselkedésének, talán mindhárom. Vagy talán ő maga ilyen. Egy biztos, egészen addig ül a vigyor arcán, míg nem ütik meg a fülét Ralas hozzá intézett szavai.
Odakapja fejét, arcáról pedig eltűnik a mosoly.* ~Megtorlás?~ *Elég fenyegetően hangzott, bár éppenséggel nem tudja hova rakni a férfi szavait. Talán a rum az oka, ő mindenképp erre fogná.*
-Khul'ie.
*Ismétli a nevet, tekintetével pedig igyekszik megkeresni a megtermett fickót. Jó fej. Ő biztos benne lenne egy-két simlis dologban...
Csendben hallgatja Ralas szavait s mozgó ajkain pihentetni tekintetét. Szobát kapnak, kulcsot hozzá, meg minden. Nincs más vágya, mint aludni... És most végre módja lesz rá.*
*Álla már a karján pihen, onnan pillant körbe az aktuális beszélőre. Hosszú nap áll mögötte, s a beszélgetés is hosszúra nyúlik, egyáltalán nincs hozzászokva az ilyen helyzetekhez.*
-Szintén zenész?
*Teszi meg a roppant elmés kis megjegyzését Vylnek, majd felhorkan. Néhány másodpercig még karjába harapva rázkódik, mielőtt erőt venne magán és sóhajtva felegyenesedne. Talán a zsenge kora, talán az ital, talán a fáradtság az oka viselkedésének, talán mindhárom. Vagy talán ő maga ilyen. Egy biztos, egészen addig ül a vigyor arcán, míg nem ütik meg a fülét Ralas hozzá intézett szavai.
Odakapja fejét, arcáról pedig eltűnik a mosoly.* ~Megtorlás?~ *Elég fenyegetően hangzott, bár éppenséggel nem tudja hova rakni a férfi szavait. Talán a rum az oka, ő mindenképp erre fogná.*
-Khul'ie.
*Ismétli a nevet, tekintetével pedig igyekszik megkeresni a megtermett fickót. Jó fej. Ő biztos benne lenne egy-két simlis dologban...
Csendben hallgatja Ralas szavait s mozgó ajkain pihentetni tekintetét. Szobát kapnak, kulcsot hozzá, meg minden. Nincs más vágya, mint aludni... És most végre módja lesz rá.*
1719. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 22:57:17
Üzenet elküldve: 2019-10-11 22:57:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 146
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 146
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
//Latamie, Wellyradona//
//Érintőlegesen Reyraa, Wrexan, Khul//
*Abszolút megérti mindkét felet, kik között hirtelen kellett választania, egyfelől Ambroggio találékony belépőjét, mellyel le akarta nyűgözni a vörös szirént, másfelől a nő neheztelését, amiért Cassy segített célba venni. Talán túlontúl romantikus lelkületű és kedveli a frappáns belépőket, valamint hajlamos rá, hogy engedelmeskedjen a kéréseknek, de közben megfeledkezett róla, hogy nem minden nő kedveli az ilyen meglepetéseket. Némi aggodalommal néz az ajtóban eltűnő férfi után, egyelőre kérdéssel puhatolózik. Szavak nélkül is megértik egymás szándékát Latamie-val, a fanyar aromájú ital halkan csurog a pohárba, majd az üveg talpa is koppan a helyén, lezárva. Lesüti szemeit a rövid feddésre, aztán bocsánatkérőn emeli fel tekintetét.*
- Sajnálom, olyan kedvesnek tűnt a szándék, és már a név feléből is tudtam, hogy őt keresed, valamennyire ismered. Nekem szimpatikusnak tűnt elsőre az az úr, és azt hittem… de ígérem, többször nem fordul elő.
*Bólint nyomatékosan, és eltakarítja Ambroggio tányérját, amit a férfi maga hozott ki, majd a pultot is letörölgeti. Örül a témaváltásnak, mosolya is felsejlik újra.*
- Valójában ketten vannak, egy igen különleges, fiatal, karizmatikus páros. Elfogadóak, nem néznek ki senkit, sőt, hirdetik semlegességüket, de a rendet azért komolyan veszik. Én nem hiszem, hogy aggódnotok kellene.
*Kacsint rá. Beszélgetésük közben természetesen komolyan figyel Latamie-ra, de a körülöttük zajló események egy-egy momentumát is kiragadja, ez szükséges a munkájában. Fél szemmel látja, hogy Welly visszatér a személyzet asztalától, és beáll a közelében a pulthoz szolid csendben, a társaság pedig egészen szétszéled. A lányok összetömörülnek Ralas asztalánál, Reyraa és a két fiú pedig némi időkülönbséggel elvonul, talán elteszik magukat mára. Ha valamelyikük feléje pillant, akkor mosolyogva integet neki. Reyt és Wrexant holnap reggel biztosan viszontlátja, viszont Khultól már nem biztos, hogy el tud köszönni az út előtt, amiért egy kicsit szomorú. Reggel, mikor olyan komornak látta, remélte, hogy később kicsit beszélgethetnek, de néhány rövid szótól eltekintve ebből nem lett semmi. Igaz, elég sok nőtől körülvéve, vidoran érkezett, s úgy tűnt, egyikükkel különösen jól megértik egymást. Még az is lehet, hogy megbeszélték, hol találkoznak később. Nem kellene hát szomorkodnia egy cseppet sem. Mégis sóhajt egyet magában titkon, aztán megakad tekintete a népes társaság által magára hagyott asztalon. Látja egy pillanatra L'zgara és Torskel párosát, amint szintén távozni készülnek. Fogyatkozik a jelenlévők köre. Eszébe jut, hogy Welly ott árválkodik mellettük, és még igazából meg sem tudta köszönni neki, hogy kijött segíteni. Megvár egy alkalmas pillanatot az aktuális beszélgetésben, hogy egy kis türelmet kérjen Latamie-tól.*
- Bocsáss meg, kérlek, csak egy percre!
*Épp csak kettőt kell lépnie társához, csendesen, de barátságosan szól hozzá.*
- Welly, nagyon köszönöm a segítséget! A felszolgálásnál és tudod… a figyelmeztetésnél is. Szóltak már rá őrre azért, mert egy nővel bizalmaskodott a fogadótérben, jobb, ha azt nem itt csinálják.
*Azt nem teszi hozzá, hogy ki volt a delikvens, nem akar pletykát indítani.*
- Ne haragudj, hogy erre kérlek, de ha nem bánod, megtennéd, hogy lepakolsz arról az asztalról? Úgy látom, mindenki befejezte a vacsorát.
*Mutat oda, ahol nemrég a társaik ültek, ám most már csak árválkodó leveses tányérok, morzsával körülszórt kenyeres kosárka, poharak és egy üres üveg árválkodik ott, mert a másik Milhen keze ügyében van még. Nem szívesen oszt másra munkát, de maga most egy régi, becsben tartott vendéggel foglalkozik, akit nem szeretne mindjárt magára hagyni, ha van más lehetőség. Azon kívül Wellyre is jó fényt vet, ha a főnök látja, hogy szorgoskodik, bár ettől még Cassy nem érzi magát jobban ettől a kényszerítő helyzettől, ez látszik is rajta. Akár vállalja Welly, akár nem, Cassy nem fog rá haragudni, és egyelőre visszatér Latamie-hoz.*
- Már itt is vagyok. Hol tartottunk?
*Most jut eszébe, hogy mit mondott Ambroggio korábban a báróról és a csomagról, de Latamie személyével csak most kapcsolja össze.*
- Várjunk csak!
*Kicsit közelebb hajol, és lehalkítja a hangját.*
- Te érkeztél Caldocor bárótól, ugye?
*Ahogy hallotta, ő a Pinty tulajdonosa, márpedig akkor egyáltalán nem a tenger felől érkezett a nő.*
- Északon voltál?
*Láthatóan meglepett, hiszen számára a nő és a tenger elválaszthatatlannak tűnt.*
//Latamie, Wellyradona//
//Érintőlegesen Reyraa, Wrexan, Khul//
*Abszolút megérti mindkét felet, kik között hirtelen kellett választania, egyfelől Ambroggio találékony belépőjét, mellyel le akarta nyűgözni a vörös szirént, másfelől a nő neheztelését, amiért Cassy segített célba venni. Talán túlontúl romantikus lelkületű és kedveli a frappáns belépőket, valamint hajlamos rá, hogy engedelmeskedjen a kéréseknek, de közben megfeledkezett róla, hogy nem minden nő kedveli az ilyen meglepetéseket. Némi aggodalommal néz az ajtóban eltűnő férfi után, egyelőre kérdéssel puhatolózik. Szavak nélkül is megértik egymás szándékát Latamie-val, a fanyar aromájú ital halkan csurog a pohárba, majd az üveg talpa is koppan a helyén, lezárva. Lesüti szemeit a rövid feddésre, aztán bocsánatkérőn emeli fel tekintetét.*
- Sajnálom, olyan kedvesnek tűnt a szándék, és már a név feléből is tudtam, hogy őt keresed, valamennyire ismered. Nekem szimpatikusnak tűnt elsőre az az úr, és azt hittem… de ígérem, többször nem fordul elő.
*Bólint nyomatékosan, és eltakarítja Ambroggio tányérját, amit a férfi maga hozott ki, majd a pultot is letörölgeti. Örül a témaváltásnak, mosolya is felsejlik újra.*
- Valójában ketten vannak, egy igen különleges, fiatal, karizmatikus páros. Elfogadóak, nem néznek ki senkit, sőt, hirdetik semlegességüket, de a rendet azért komolyan veszik. Én nem hiszem, hogy aggódnotok kellene.
*Kacsint rá. Beszélgetésük közben természetesen komolyan figyel Latamie-ra, de a körülöttük zajló események egy-egy momentumát is kiragadja, ez szükséges a munkájában. Fél szemmel látja, hogy Welly visszatér a személyzet asztalától, és beáll a közelében a pulthoz szolid csendben, a társaság pedig egészen szétszéled. A lányok összetömörülnek Ralas asztalánál, Reyraa és a két fiú pedig némi időkülönbséggel elvonul, talán elteszik magukat mára. Ha valamelyikük feléje pillant, akkor mosolyogva integet neki. Reyt és Wrexant holnap reggel biztosan viszontlátja, viszont Khultól már nem biztos, hogy el tud köszönni az út előtt, amiért egy kicsit szomorú. Reggel, mikor olyan komornak látta, remélte, hogy később kicsit beszélgethetnek, de néhány rövid szótól eltekintve ebből nem lett semmi. Igaz, elég sok nőtől körülvéve, vidoran érkezett, s úgy tűnt, egyikükkel különösen jól megértik egymást. Még az is lehet, hogy megbeszélték, hol találkoznak később. Nem kellene hát szomorkodnia egy cseppet sem. Mégis sóhajt egyet magában titkon, aztán megakad tekintete a népes társaság által magára hagyott asztalon. Látja egy pillanatra L'zgara és Torskel párosát, amint szintén távozni készülnek. Fogyatkozik a jelenlévők köre. Eszébe jut, hogy Welly ott árválkodik mellettük, és még igazából meg sem tudta köszönni neki, hogy kijött segíteni. Megvár egy alkalmas pillanatot az aktuális beszélgetésben, hogy egy kis türelmet kérjen Latamie-tól.*
- Bocsáss meg, kérlek, csak egy percre!
*Épp csak kettőt kell lépnie társához, csendesen, de barátságosan szól hozzá.*
- Welly, nagyon köszönöm a segítséget! A felszolgálásnál és tudod… a figyelmeztetésnél is. Szóltak már rá őrre azért, mert egy nővel bizalmaskodott a fogadótérben, jobb, ha azt nem itt csinálják.
*Azt nem teszi hozzá, hogy ki volt a delikvens, nem akar pletykát indítani.*
- Ne haragudj, hogy erre kérlek, de ha nem bánod, megtennéd, hogy lepakolsz arról az asztalról? Úgy látom, mindenki befejezte a vacsorát.
*Mutat oda, ahol nemrég a társaik ültek, ám most már csak árválkodó leveses tányérok, morzsával körülszórt kenyeres kosárka, poharak és egy üres üveg árválkodik ott, mert a másik Milhen keze ügyében van még. Nem szívesen oszt másra munkát, de maga most egy régi, becsben tartott vendéggel foglalkozik, akit nem szeretne mindjárt magára hagyni, ha van más lehetőség. Azon kívül Wellyre is jó fényt vet, ha a főnök látja, hogy szorgoskodik, bár ettől még Cassy nem érzi magát jobban ettől a kényszerítő helyzettől, ez látszik is rajta. Akár vállalja Welly, akár nem, Cassy nem fog rá haragudni, és egyelőre visszatér Latamie-hoz.*
- Már itt is vagyok. Hol tartottunk?
*Most jut eszébe, hogy mit mondott Ambroggio korábban a báróról és a csomagról, de Latamie személyével csak most kapcsolja össze.*
- Várjunk csak!
*Kicsit közelebb hajol, és lehalkítja a hangját.*
- Te érkeztél Caldocor bárótól, ugye?
*Ahogy hallotta, ő a Pinty tulajdonosa, márpedig akkor egyáltalán nem a tenger felől érkezett a nő.*
- Északon voltál?
*Láthatóan meglepett, hiszen számára a nő és a tenger elválaszthatatlannak tűnt.*
1718. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 21:18:25
Üzenet elküldve: 2019-10-11 21:18:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'zgara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi a nővel az oldalán megérkezik a fürdőházhoz. Ki is választ egy szimpatikus szeparét, ahol kettesben lehetnek. A szolgát megkéri, hogy töltse fel a dézsát forró vízzel. Miután kettesben maradnak behúzza a függönyt, hogy senki ne zavarja őket. Valami különleges menta illatú olajat tesz bele, amitől a víz habzik is, egyszóval kellemes illatúvá válik a víz és a levegő is. A férfi magához vonja a zöldbőrűt, és finoman elkezdi kihámozni a ruháiból.*
- És, mi szél hozott ide ebbe a városba?*-kérdezi és közben finoman simogatja a nő testét. Reméli, L'zgara sem tétlen, és ő is elkezdi megszabadítani Torskelt a felesleges textiltől.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi a nővel az oldalán megérkezik a fürdőházhoz. Ki is választ egy szimpatikus szeparét, ahol kettesben lehetnek. A szolgát megkéri, hogy töltse fel a dézsát forró vízzel. Miután kettesben maradnak behúzza a függönyt, hogy senki ne zavarja őket. Valami különleges menta illatú olajat tesz bele, amitől a víz habzik is, egyszóval kellemes illatúvá válik a víz és a levegő is. A férfi magához vonja a zöldbőrűt, és finoman elkezdi kihámozni a ruháiból.*
- És, mi szél hozott ide ebbe a városba?*-kérdezi és közben finoman simogatja a nő testét. Reméli, L'zgara sem tétlen, és ő is elkezdi megszabadítani Torskelt a felesleges textiltől.*
1717. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 20:54:17
Üzenet elküldve: 2019-10-11 20:54:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
* Elég érdekes reakciót vált ki a másikból. Na persze ez a nyílt hozzáállás Khultól nem segít azon, hogy leküzdje a fiú zavarát. Az első kérdésre talán nem is vár a másik választ. Túl sok szünetet nem is hagy rá. Ami viszont ezután következik arra igazán figyel, mert hasznos tanácsoknak tűnnek. Közben tarja a lépést a lépcsőn felfelé menet. ~ Szóval dicséret, segítség, nézés. Nézés? Ezt szerintem másként gondolta. Hmmm. Érdekes. ~ Talán már volt haszna ennek a beszélgetésnek, ami eddig inkább csak egyirányú volt. De úgy látszik, hogy ezzel még nem ért véget. Számára érthetetlen, hogy miért kéne ilyen dolgokat elintéznie a férfinak.*
– Olyan furán beszélsz erről a dologról. Mintha valami tárgyak lennének, hogy csak úgy el lehet intézni most kinél lesznek. Nem úgy kéne mennie a dolognak, hogy ha tetszik a férfinak a nő és a nőnek is a férfi, akkor történik majd meg az ilyesmi amiről beszélsz? Aztán majd ha jobban megismerik egymást, akkor lesznek gyerekeik.* Egyszerű munkásként nem is vágyott másra, mint a családra és a nyugodt életre. Látta, hogy vedeltek és űzték az olcsó nőket a munkás társai. Ez tőle eddig távol állt.*
//Wrexan, Khul//
* Elég érdekes reakciót vált ki a másikból. Na persze ez a nyílt hozzáállás Khultól nem segít azon, hogy leküzdje a fiú zavarát. Az első kérdésre talán nem is vár a másik választ. Túl sok szünetet nem is hagy rá. Ami viszont ezután következik arra igazán figyel, mert hasznos tanácsoknak tűnnek. Közben tarja a lépést a lépcsőn felfelé menet. ~ Szóval dicséret, segítség, nézés. Nézés? Ezt szerintem másként gondolta. Hmmm. Érdekes. ~ Talán már volt haszna ennek a beszélgetésnek, ami eddig inkább csak egyirányú volt. De úgy látszik, hogy ezzel még nem ért véget. Számára érthetetlen, hogy miért kéne ilyen dolgokat elintéznie a férfinak.*
– Olyan furán beszélsz erről a dologról. Mintha valami tárgyak lennének, hogy csak úgy el lehet intézni most kinél lesznek. Nem úgy kéne mennie a dolognak, hogy ha tetszik a férfinak a nő és a nőnek is a férfi, akkor történik majd meg az ilyesmi amiről beszélsz? Aztán majd ha jobban megismerik egymást, akkor lesznek gyerekeik.* Egyszerű munkásként nem is vágyott másra, mint a családra és a nyugodt életre. Látta, hogy vedeltek és űzték az olcsó nőket a munkás társai. Ez tőle eddig távol állt.*
1716. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:59:49
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:59:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem foglalkozik vele, hogy a kölyök akar-e jönni vagy sem, sosem magvas gondolatairól és megfontolt viselkedéséről volt híres, hát ez megnyilvánul itt is bőséggel. Öblös röhögése néha vissza-visszapattan a lépcsőforduló falazatáról, s kíváncsian lesi a kölyök válaszát. Ösztönösen kérdez, s beszél is, csupán magát adja, mint általában, a következmények végiggondolása nélkül.*
- Miii? Nebasszmárfel... Ugya nem azt akarod mondani, hogy két hatalmas duda, meg egy kerek fenék, csókos ajakkal nem juttat a felhők közé. Azok ott jó csajok... *Bök vissza háta mögött.* Mondjuk itt mindenki az... mondjuk nekem mindenki az... *Módosít gyorsan. Persze ezzel nem azt akarja mondani, hogy lyuk, lyuk, csak darázsfészek ne legyen, azért neki is vannak igényei, de valahogy mindenkiben meglátja a szépet.*
- Figyu haver... *Hallatszik, hogy rendkívül fontos, a férfiak világában igencsak küldetésszerű meglátások következnek.* nem azt mondtam, hogy innentől csapj a seggére annak, aki elbattyog melletted... az tényleg bunkóság lenne... mondjuk én ezt csinálom. *Vakarja meg egy pillanatra a fejét, miután ellentétbe keveredik saját magával.* Erre. *Immár felfelé sétálnak a bordó bársonnyal borított lépcsőn, s hamarosan felérnek az emeletre.*
- ... de a nő, egy kincs. Ragyogása elkápráztató, s nézni kell, különben üres lesz az életed. Dicsérd őket, mert a lelkük attól virágzik. Segítsd őket, úgy hálás mosolyukkal szemed előtt alszol el. Mondjuk az még jobb, ha úgy, hogy a nyakadba lihegnek... de asszem ezt még túl korai lenne ecsetelnem. *Pillant gyanakodva, az imént is meghökkent Wrexanra.*
- No... súgd meg a harcizomnak, kölyök... melyik jön be? Vyl, Milhen? Yathlanae, vagy az új ork csajszi? Esetleg Mady... ő is kis talpraesett tündér, én mondom neked! Na suttogd ide Khul papa fülibe, aztán a többit majd intézem. *Kacsint a fiúra, már, ha érti mire gondol. Ha meg nem, hát két öklét amúgy is csípője mellé teszi, s előre hátra mozdulattal imitálja, hogy mit fog a gyereknek elintézni.*
//Wrexan, Khul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem foglalkozik vele, hogy a kölyök akar-e jönni vagy sem, sosem magvas gondolatairól és megfontolt viselkedéséről volt híres, hát ez megnyilvánul itt is bőséggel. Öblös röhögése néha vissza-visszapattan a lépcsőforduló falazatáról, s kíváncsian lesi a kölyök válaszát. Ösztönösen kérdez, s beszél is, csupán magát adja, mint általában, a következmények végiggondolása nélkül.*
- Miii? Nebasszmárfel... Ugya nem azt akarod mondani, hogy két hatalmas duda, meg egy kerek fenék, csókos ajakkal nem juttat a felhők közé. Azok ott jó csajok... *Bök vissza háta mögött.* Mondjuk itt mindenki az... mondjuk nekem mindenki az... *Módosít gyorsan. Persze ezzel nem azt akarja mondani, hogy lyuk, lyuk, csak darázsfészek ne legyen, azért neki is vannak igényei, de valahogy mindenkiben meglátja a szépet.*
- Figyu haver... *Hallatszik, hogy rendkívül fontos, a férfiak világában igencsak küldetésszerű meglátások következnek.* nem azt mondtam, hogy innentől csapj a seggére annak, aki elbattyog melletted... az tényleg bunkóság lenne... mondjuk én ezt csinálom. *Vakarja meg egy pillanatra a fejét, miután ellentétbe keveredik saját magával.* Erre. *Immár felfelé sétálnak a bordó bársonnyal borított lépcsőn, s hamarosan felérnek az emeletre.*
- ... de a nő, egy kincs. Ragyogása elkápráztató, s nézni kell, különben üres lesz az életed. Dicsérd őket, mert a lelkük attól virágzik. Segítsd őket, úgy hálás mosolyukkal szemed előtt alszol el. Mondjuk az még jobb, ha úgy, hogy a nyakadba lihegnek... de asszem ezt még túl korai lenne ecsetelnem. *Pillant gyanakodva, az imént is meghökkent Wrexanra.*
- No... súgd meg a harcizomnak, kölyök... melyik jön be? Vyl, Milhen? Yathlanae, vagy az új ork csajszi? Esetleg Mady... ő is kis talpraesett tündér, én mondom neked! Na suttogd ide Khul papa fülibe, aztán a többit majd intézem. *Kacsint a fiúra, már, ha érti mire gondol. Ha meg nem, hát két öklét amúgy is csípője mellé teszi, s előre hátra mozdulattal imitálja, hogy mit fog a gyereknek elintézni.*
1715. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:45:01
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:45:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
*A beszélgetést, ha csak egy halvány pillanatra is, de megzavarják. Nem veszi rossz néven, a kölyök már bizonyított, jóllehet Khul közbeavatkozása azért csal néhány ráncot a szemére. Éppen száját nyitná, hogy válaszoljon, mikor a harcos megérkezik. Csak halkan sóhajt fel, nehezen szokja természetét.*
- Rendben, Khul... menjetek csak. Pihenj jól Wrexan, kiváló munkát végeztél! *Bólint a fiúnak mosolyogva, majd jelez Khulnak, hogy indulhatnak, s ismét a lányoké teljes mértékben.*
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Van, ki életét egy bársonyszalagra fűzi fel, s mondatonként engedi ki markából, s van, ki ostorként csettintve löki oda a szavakat, akad olyan is, ki távolról közelít, s olyan is, ki rögtön a közepébe vág. Van, ki közöl, van, ki látszólag nem, mégis mindent elmond. Ajkán félmosoly ül, s miközben hallgatja a beszámolókat, a lányokon pihenteti tekintetét, keze szórakozottan pördíti meg a puhakalapot az asztalon, karimáján. Milhen. Látszólag céltalan, sokat próbált, talpraesett nő, akinek a múltja mögötte van, a jövője meg mindegy, egyik napról a másikra él, s a rum illatú lehelettel kimondott mondatok mögött, ugyan elbújva, de egy élet jelenik meg, határozott, hirtelen, gyakrabban sötét, mindenesetre racionális, néha élvhajhász, minden mindegy alapon.
Yathlanae egy művész. Maga az ecset és a vászon is egyben. Színesben festi meg a világot, ha sírnia kell, azt is csendes magányában teszi, egyébiránt megtalálta azokat a dolgokat, melyek világát, s másokét teszik nagyszerűvé. Törékenynek látszik, de egy Sellőt soha nem lehet törékenynek nevezni, erősebbek azok a világ legkeményebb sziklájánál is. Akárcsak Vyliassa. Tavasszal érkező madár, kecses, pihe tollazatú, tündöklő hangú. Repülhetne ágról ágra, ő mégis egyetlen fa mellett kötelezné el magát.
Van, ki terjedelmesen, van, ki szűkszavúan, azonban Ralas Drayte-nek mindkét variáció tökéletesen megfelel. A válaszokat biccentéssel és határozott mosollyal fogadja, nem szól közbe, engedi szárnyalni, azt, aki szárnyalni szeretne, s nem feddi meg azt, ki látszólag semmit nem akar közölni. Ő kérte a valós természetet, s most köszönettel és örömmel fogadja azokat.*
- Úgy lesz. Biztos vagyok benne. *Erősíti meg csendesen Milhent, s egy árnyalattal tovább pihenteti rajta a szemét, mint az természetes lenne. Nem zavarja az ittasság, ez a kikötő és a Sellő, tetszik neki a nő kiállása, nyersessége, olyan, mint akibe csákánnyal kell utat vágni. Yathlanae mondandójára aprót szélesedik a mosoly, s a zöld íriszek rejtekében kutatva, ugrik fel szemöldöke egy pillanatra a szépen csengő szavaknál.*
- Ez a hely mindegyik általad kedvelt dologra alkalmas. *Emeli ajkához poharát elgondolkodva, majd a távolba réved.* Számos demagóg elképzelést hallottam a prostituáltak tárgyiasításáról, vagy mocsokként kezeléséről. A leghangosabb általában az volt, aki három pohár után combjait széttárva, tálcán kínálta magát... ingyen... nagy koponyák heh... cseszett filozófusok. *Tekintete komor marad, felsóhajt.*
- Őket az élet kurváinak nevezem, sorsokat szidnak anélkül, hogy ismernék azok előzményeit. Mocskot emlegetnek, jóllehet nyakig úsznak benne, olykor meg-megmerülve, de azt is pökhendin, felemelt állal. Van, ki tárgyként kezeli a nőket, azoknak nem itt a helye. Nem riadunk vissza a megtorlástól... *Milhenre pillant.*
- Olykor erre is szükség lehet, Milhen. *Csupán tájékoztat, nem céloz, Milhennek is tudnia kell, mire vállalkozik. Vylre fut tekintete, s már ismét mosolyog. Magában az epés megjegyzéseket megszokta már, több gondolatot nem pazarol rájuk.*
- Vyl... természetesen örömmel venném, ha megcsillantanád énektudásod, Yathlanaevel és L'zgarával egyetemben, rendkívül tehetségesek, csábosak és szórakoztatóak vagytok. Csak azzal a vendéggel mész el, akivel te is jónak látod... persze, ez nem azt jelenti, hogy fürdésre szólítod fel őket. *emeli fel ujját* Ellenben semmi akadálya, hogy a Sellőház fürdőházába invitáld, s a kényeztetést, egyéb szolgáltatással kösd össze. Kellemesebb neked, s hasznosabb nekünk. *Csapja össze tenyerét, s kuncog fel.*
- Nos... hölgyeim! A lényeget megértettétek, részemről nincs akadálya a kezdésnek, előbb persze szobát, s kulcsot kaptok. Berendezkedtek, pihentek, esztek, isztok, figyeltek. Milhen, te első körben Khul'ie csapatába fogsz tartozni őrként. Nem mindig lesztek együtt szolgálatban, van, hogy máshová szólít majd a kötelesség. Yathlanae és Vyl... aranytorkú madaraim, ti éljetek, s adjátok mitek van, kedvességgel, jó szívvel, ha dallamban, hát úgy, ha egyéb módon, akkor úgy. Holnap Charess elmondja a beosztásotokat, ha épp nincs vendég, vagy sokan vagytok, leülhettek, beszélgethettek, vagy átvehetitek a színpadon a helyet, szabadon, kérdés nélkül. Ha szabadság kell, bármikor szóljatok. Ó... és lányok... ha Zammiria megérkezik, a társam, neki is be kell mutatkoznotok. *Biccent. Végzett. Időközben Alfonznak is int, aki az asztalhoz sétál, s türelmesen vár. Ralas kérdőn tekint, s megvárja a reakciókat, aztán ismét szól.*
- Alfonz. A három hölgy mostantól a személyzet része. Kapjanak mindhárman szobát az emeleten, amit végeztünk kísérd fel őket, kérlek. Olyat válasszanak, amelyik tetszik nekik, úgy rendezzék be, ahogy szeretnék. Hűvös az éjszaka, a személyzet gyújtsa be a kandallókat is, s ha a dézsába forró víz kell, kapjanak azt is. *Ismét feléjük fordul.*
- A mai este az ismerkedésé és a pihenésé, élvezzétek, nézzetek körül, kérdezzetek. *Széttárja mosolyogva a kezét.*
- És... üdvözöllek benneteket a Sellőházban. *Az utolsó korty is elfogyott a pohárban.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.11 19:48:13
//Wrexan, Khul//
*A beszélgetést, ha csak egy halvány pillanatra is, de megzavarják. Nem veszi rossz néven, a kölyök már bizonyított, jóllehet Khul közbeavatkozása azért csal néhány ráncot a szemére. Éppen száját nyitná, hogy válaszoljon, mikor a harcos megérkezik. Csak halkan sóhajt fel, nehezen szokja természetét.*
- Rendben, Khul... menjetek csak. Pihenj jól Wrexan, kiváló munkát végeztél! *Bólint a fiúnak mosolyogva, majd jelez Khulnak, hogy indulhatnak, s ismét a lányoké teljes mértékben.*
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Van, ki életét egy bársonyszalagra fűzi fel, s mondatonként engedi ki markából, s van, ki ostorként csettintve löki oda a szavakat, akad olyan is, ki távolról közelít, s olyan is, ki rögtön a közepébe vág. Van, ki közöl, van, ki látszólag nem, mégis mindent elmond. Ajkán félmosoly ül, s miközben hallgatja a beszámolókat, a lányokon pihenteti tekintetét, keze szórakozottan pördíti meg a puhakalapot az asztalon, karimáján. Milhen. Látszólag céltalan, sokat próbált, talpraesett nő, akinek a múltja mögötte van, a jövője meg mindegy, egyik napról a másikra él, s a rum illatú lehelettel kimondott mondatok mögött, ugyan elbújva, de egy élet jelenik meg, határozott, hirtelen, gyakrabban sötét, mindenesetre racionális, néha élvhajhász, minden mindegy alapon.
Yathlanae egy művész. Maga az ecset és a vászon is egyben. Színesben festi meg a világot, ha sírnia kell, azt is csendes magányában teszi, egyébiránt megtalálta azokat a dolgokat, melyek világát, s másokét teszik nagyszerűvé. Törékenynek látszik, de egy Sellőt soha nem lehet törékenynek nevezni, erősebbek azok a világ legkeményebb sziklájánál is. Akárcsak Vyliassa. Tavasszal érkező madár, kecses, pihe tollazatú, tündöklő hangú. Repülhetne ágról ágra, ő mégis egyetlen fa mellett kötelezné el magát.
Van, ki terjedelmesen, van, ki szűkszavúan, azonban Ralas Drayte-nek mindkét variáció tökéletesen megfelel. A válaszokat biccentéssel és határozott mosollyal fogadja, nem szól közbe, engedi szárnyalni, azt, aki szárnyalni szeretne, s nem feddi meg azt, ki látszólag semmit nem akar közölni. Ő kérte a valós természetet, s most köszönettel és örömmel fogadja azokat.*
- Úgy lesz. Biztos vagyok benne. *Erősíti meg csendesen Milhent, s egy árnyalattal tovább pihenteti rajta a szemét, mint az természetes lenne. Nem zavarja az ittasság, ez a kikötő és a Sellő, tetszik neki a nő kiállása, nyersessége, olyan, mint akibe csákánnyal kell utat vágni. Yathlanae mondandójára aprót szélesedik a mosoly, s a zöld íriszek rejtekében kutatva, ugrik fel szemöldöke egy pillanatra a szépen csengő szavaknál.*
- Ez a hely mindegyik általad kedvelt dologra alkalmas. *Emeli ajkához poharát elgondolkodva, majd a távolba réved.* Számos demagóg elképzelést hallottam a prostituáltak tárgyiasításáról, vagy mocsokként kezeléséről. A leghangosabb általában az volt, aki három pohár után combjait széttárva, tálcán kínálta magát... ingyen... nagy koponyák heh... cseszett filozófusok. *Tekintete komor marad, felsóhajt.*
- Őket az élet kurváinak nevezem, sorsokat szidnak anélkül, hogy ismernék azok előzményeit. Mocskot emlegetnek, jóllehet nyakig úsznak benne, olykor meg-megmerülve, de azt is pökhendin, felemelt állal. Van, ki tárgyként kezeli a nőket, azoknak nem itt a helye. Nem riadunk vissza a megtorlástól... *Milhenre pillant.*
- Olykor erre is szükség lehet, Milhen. *Csupán tájékoztat, nem céloz, Milhennek is tudnia kell, mire vállalkozik. Vylre fut tekintete, s már ismét mosolyog. Magában az epés megjegyzéseket megszokta már, több gondolatot nem pazarol rájuk.*
- Vyl... természetesen örömmel venném, ha megcsillantanád énektudásod, Yathlanaevel és L'zgarával egyetemben, rendkívül tehetségesek, csábosak és szórakoztatóak vagytok. Csak azzal a vendéggel mész el, akivel te is jónak látod... persze, ez nem azt jelenti, hogy fürdésre szólítod fel őket. *emeli fel ujját* Ellenben semmi akadálya, hogy a Sellőház fürdőházába invitáld, s a kényeztetést, egyéb szolgáltatással kösd össze. Kellemesebb neked, s hasznosabb nekünk. *Csapja össze tenyerét, s kuncog fel.*
- Nos... hölgyeim! A lényeget megértettétek, részemről nincs akadálya a kezdésnek, előbb persze szobát, s kulcsot kaptok. Berendezkedtek, pihentek, esztek, isztok, figyeltek. Milhen, te első körben Khul'ie csapatába fogsz tartozni őrként. Nem mindig lesztek együtt szolgálatban, van, hogy máshová szólít majd a kötelesség. Yathlanae és Vyl... aranytorkú madaraim, ti éljetek, s adjátok mitek van, kedvességgel, jó szívvel, ha dallamban, hát úgy, ha egyéb módon, akkor úgy. Holnap Charess elmondja a beosztásotokat, ha épp nincs vendég, vagy sokan vagytok, leülhettek, beszélgethettek, vagy átvehetitek a színpadon a helyet, szabadon, kérdés nélkül. Ha szabadság kell, bármikor szóljatok. Ó... és lányok... ha Zammiria megérkezik, a társam, neki is be kell mutatkoznotok. *Biccent. Végzett. Időközben Alfonznak is int, aki az asztalhoz sétál, s türelmesen vár. Ralas kérdőn tekint, s megvárja a reakciókat, aztán ismét szól.*
- Alfonz. A három hölgy mostantól a személyzet része. Kapjanak mindhárman szobát az emeleten, amit végeztünk kísérd fel őket, kérlek. Olyat válasszanak, amelyik tetszik nekik, úgy rendezzék be, ahogy szeretnék. Hűvös az éjszaka, a személyzet gyújtsa be a kandallókat is, s ha a dézsába forró víz kell, kapjanak azt is. *Ismét feléjük fordul.*
- A mai este az ismerkedésé és a pihenésé, élvezzétek, nézzetek körül, kérdezzetek. *Széttárja mosolyogva a kezét.*
- És... üdvözöllek benneteket a Sellőházban. *Az utolsó korty is elfogyott a pohárban.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.11 19:48:13
1714. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 18:34:31
Üzenet elküldve: 2019-10-11 18:34:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Miután helyet kap az asztalnál, megfigyeli a többi jelentkezőt. Az aranyosan mosolygó, talán elf lányra visszavigyorog. Jó első benyomás, Vyl azonnal elkönyveli barátságra hajlamos személynek. A másik pedig... ~ Ne... Ne, ez Milhen! ~ Mindenesetre nem mutatja ki gondolatait. ~ Sebaj, hátha rendesebb lesz most. Elvégre kicsit túlságosan jól játszottam meg magamat előtte. Érthető lehet. ~ Végig hallgatja Ralast, a bókot kurta mosollyal fogadja, a megértését bólogatással fejezi ki.*
-Igen, főnök, persze. *Mondja a megszólításra való kikötéstre. A hallottak tetszenek neki. Jók a feltételek. Lehúzza az italt, bólint köszönés gyanánt, majd mikor a csengő hangú csevejpartner befejezi,ő is szólni fog.*
-Nekem elfogadhatónak tűnik minden feltételed, Ralas. Felcsapnék közétek az alábbiak közül. Lennék szívesen zenész, akár a Sellőben szolgálók között, ha kell, fel is szolgálok. Sellőnek is beállok, de csak kifejezetten higiénikus vendégeknél. *Válaszolja. Szerinte egy kompakt csomagot képezne a zenével együtt és megérdemli azt a minimumot, hogy ne sárral cifrázott matrózokkal kelljen üzekednie.*
-Elsősorban a zenészet érdekel azonban, bár ha szükséges, a Sellőház ügyeiben is képes vagyok eljárni, tárgyalni. *Apró mosoly kúszik az arcára.*
-Szóval dönts te; minek lennék jó! Bármire kapható vagyok, de az örömlány szerepén belül, csak annál az egy kritirumnál elfogadható kereteken belül. *Válaszolja céltudatosan. Ha ezzel végzett, apró, felfelé konyuló szájjal beszél.*
-Hogy tálaljak ki? Kitálalok én neked! Egy nemes fattya voltam és kalandos életet élni jöttem. Szerintem jó csapat vagytok és csatlakoznék szívesen hozzátok. Itt mindig történik valami. Istent akarok majd választani magamnak és barátokat szerezni. A kegyeimet nőknek és férfiaknak egyaránt osztogatom, ha kell. *Kuncog a huncut részleten.*
-Ettől még ne gondoljatok, valami kélyvágyó némbernek. Valamennyire a fegyverforgatást is kedvelem. *Mutat az oldalán csüngő kardokra.*
*Miután helyet kap az asztalnál, megfigyeli a többi jelentkezőt. Az aranyosan mosolygó, talán elf lányra visszavigyorog. Jó első benyomás, Vyl azonnal elkönyveli barátságra hajlamos személynek. A másik pedig... ~ Ne... Ne, ez Milhen! ~ Mindenesetre nem mutatja ki gondolatait. ~ Sebaj, hátha rendesebb lesz most. Elvégre kicsit túlságosan jól játszottam meg magamat előtte. Érthető lehet. ~ Végig hallgatja Ralast, a bókot kurta mosollyal fogadja, a megértését bólogatással fejezi ki.*
-Igen, főnök, persze. *Mondja a megszólításra való kikötéstre. A hallottak tetszenek neki. Jók a feltételek. Lehúzza az italt, bólint köszönés gyanánt, majd mikor a csengő hangú csevejpartner befejezi,ő is szólni fog.*
-Nekem elfogadhatónak tűnik minden feltételed, Ralas. Felcsapnék közétek az alábbiak közül. Lennék szívesen zenész, akár a Sellőben szolgálók között, ha kell, fel is szolgálok. Sellőnek is beállok, de csak kifejezetten higiénikus vendégeknél. *Válaszolja. Szerinte egy kompakt csomagot képezne a zenével együtt és megérdemli azt a minimumot, hogy ne sárral cifrázott matrózokkal kelljen üzekednie.*
-Elsősorban a zenészet érdekel azonban, bár ha szükséges, a Sellőház ügyeiben is képes vagyok eljárni, tárgyalni. *Apró mosoly kúszik az arcára.*
-Szóval dönts te; minek lennék jó! Bármire kapható vagyok, de az örömlány szerepén belül, csak annál az egy kritirumnál elfogadható kereteken belül. *Válaszolja céltudatosan. Ha ezzel végzett, apró, felfelé konyuló szájjal beszél.*
-Hogy tálaljak ki? Kitálalok én neked! Egy nemes fattya voltam és kalandos életet élni jöttem. Szerintem jó csapat vagytok és csatlakoznék szívesen hozzátok. Itt mindig történik valami. Istent akarok majd választani magamnak és barátokat szerezni. A kegyeimet nőknek és férfiaknak egyaránt osztogatom, ha kell. *Kuncog a huncut részleten.*
-Ettől még ne gondoljatok, valami kélyvágyó némbernek. Valamennyire a fegyverforgatást is kedvelem. *Mutat az oldalán csüngő kardokra.*
1713. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 14:36:36
Üzenet elküldve: 2019-10-11 14:36:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Immár négyen ülnek az asztalnál, az imént csatlakozott egy félvér lány társaságukhoz. A Vyliassa névre hallgató szépség sincs híján a tehetségnek és bájnak, ráadásul kis előadása hallatán Yathlanae biztos benne, hogy zenei vér csörgedezik az ő ereiben is. Érkeztét egy barátságos mosollyal fogadja, majd minden figyelmét az éppen beszélni kezdő Főnökre fordítja. Nem beszél sokat, de keveset se, pont annyit, amennyit illik egy ilyen alkalomkor. Nem áradozik feleslegesen, nem fényezi se magát, sem a helyet, hamar a lényegre tér, és a kellő szigorral teríti eléjük a szabályokat, tudnivalókat. Vérbeli főnök, aki amellett, hogy tekintélye van, könnyedén megtalálja a közös hangot bárkivel, fajtól, munkától függetlenül.
A koccintásra ő is megemeli poharát, majd Ralas kérésére megpróbálja összeszedni gondolatait, a hellyel kapcsolatban.*
- Mindig is a művészetekért éltem, legyen az zene, tánc vagy a szerelem művészete. Azt hallottam, hogy ez a hely magas színvonalon űzi ezeket a különböző örömöket, és nekem pont egy ilyen helyre van szükségem. Talán itt lenne lehetőségem kibontakozni, minden téren. Számomra még az is fontos, hogy ne egy tárgyként, eszközként kezeljenek, hanem bemutathassam, mennyiféleképpen lehet egy nő a gyönyör forrása. Eddig tetszett, amit itt láttam, örömmel csatlakoznék a személyzethez. Természetesen szívesen szolgálok fel, ha a helyzet úgy kívánja, és a zenészek sorát is bármikor szívesen színesítem.
*Futó pillantást vet Vylre, hiszen ő is valami zenészféleség lehet, így rokonszenvet érez iránta. Ha netán egyszer ő is csatlakozna az orkkal alkotott duójukhoz, olyan hármast alkothatnának, akiknek csodájára jár az egész vidék.*
*Immár négyen ülnek az asztalnál, az imént csatlakozott egy félvér lány társaságukhoz. A Vyliassa névre hallgató szépség sincs híján a tehetségnek és bájnak, ráadásul kis előadása hallatán Yathlanae biztos benne, hogy zenei vér csörgedezik az ő ereiben is. Érkeztét egy barátságos mosollyal fogadja, majd minden figyelmét az éppen beszélni kezdő Főnökre fordítja. Nem beszél sokat, de keveset se, pont annyit, amennyit illik egy ilyen alkalomkor. Nem áradozik feleslegesen, nem fényezi se magát, sem a helyet, hamar a lényegre tér, és a kellő szigorral teríti eléjük a szabályokat, tudnivalókat. Vérbeli főnök, aki amellett, hogy tekintélye van, könnyedén megtalálja a közös hangot bárkivel, fajtól, munkától függetlenül.
A koccintásra ő is megemeli poharát, majd Ralas kérésére megpróbálja összeszedni gondolatait, a hellyel kapcsolatban.*
- Mindig is a művészetekért éltem, legyen az zene, tánc vagy a szerelem művészete. Azt hallottam, hogy ez a hely magas színvonalon űzi ezeket a különböző örömöket, és nekem pont egy ilyen helyre van szükségem. Talán itt lenne lehetőségem kibontakozni, minden téren. Számomra még az is fontos, hogy ne egy tárgyként, eszközként kezeljenek, hanem bemutathassam, mennyiféleképpen lehet egy nő a gyönyör forrása. Eddig tetszett, amit itt láttam, örömmel csatlakoznék a személyzethez. Természetesen szívesen szolgálok fel, ha a helyzet úgy kívánja, és a zenészek sorát is bármikor szívesen színesítem.
*Futó pillantást vet Vylre, hiszen ő is valami zenészféleség lehet, így rokonszenvet érez iránta. Ha netán egyszer ő is csatlakozna az orkkal alkotott duójukhoz, olyan hármast alkothatnának, akiknek csodájára jár az egész vidék.*
1712. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 02:11:48
Üzenet elküldve: 2019-10-11 02:11:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Természetesen kitölti a jó ideje gyötört üveg megfogyatkozott tartalmát Ralas poharába, majd szórakozottan rázza még a pohárba az utolsó cseppeket is.
Tenyerébe dönti halántékát, úgy szemléli, ahogy egyre többen s többen csatlakoznak az asztalukhoz önkényesen. Ő kellően ittas már ahhoz, hogy ne zavarja a dolog, szemei is félig leragadnak, de kitartóan hallgatja Ralas mondókáját.*
-Mindent elfogadok.
*Hangosat koppan az üres üveg az asztalon, ő pedig nagyot csukolva keze ügyébe keríti a kalapját. Nem ereszti bőlére a mondandóját, kétli, hogy Ralast érdekelné bármely meséje most. Nem túlzottan bírja az alkoholt, de azért taccson sincs még. Viszont érzi már a rum jótékony, álmosító hatását, igen erőteljesen.*
-Nem fogsz csalódni.
*A mondatot egy erős bólintással toldja meg, majd várja a további instrukciókat. A legjobb az lenne, ha ágyba küldenék, azonban nem mozdul, míg újdonsült főnöke ki nem adta a parancsot. Olyan ez, mint egy a fedélzeten. Egy lépést nem teszel anélkül, hogy ne parancsot teljesítenél.*
*Természetesen kitölti a jó ideje gyötört üveg megfogyatkozott tartalmát Ralas poharába, majd szórakozottan rázza még a pohárba az utolsó cseppeket is.
Tenyerébe dönti halántékát, úgy szemléli, ahogy egyre többen s többen csatlakoznak az asztalukhoz önkényesen. Ő kellően ittas már ahhoz, hogy ne zavarja a dolog, szemei is félig leragadnak, de kitartóan hallgatja Ralas mondókáját.*
-Mindent elfogadok.
*Hangosat koppan az üres üveg az asztalon, ő pedig nagyot csukolva keze ügyébe keríti a kalapját. Nem ereszti bőlére a mondandóját, kétli, hogy Ralast érdekelné bármely meséje most. Nem túlzottan bírja az alkoholt, de azért taccson sincs még. Viszont érzi már a rum jótékony, álmosító hatását, igen erőteljesen.*
-Nem fogsz csalódni.
*A mondatot egy erős bólintással toldja meg, majd várja a további instrukciókat. A legjobb az lenne, ha ágyba küldenék, azonban nem mozdul, míg újdonsült főnöke ki nem adta a parancsot. Olyan ez, mint egy a fedélzeten. Egy lépést nem teszel anélkül, hogy ne parancsot teljesítenél.*
1711. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 21:31:36
Üzenet elküldve: 2019-10-10 21:31:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Futottak még //
// Kicsit Ralas és Vyl, Khul //
* Éppen elé tárja Ralasnak a kis problémáját, amikor Khul utána siet. Ezek után már csak azt veszi észre, hogy a férfi maga után vonszolja. Amennyire képes rá ő is meghajtja magát Ralas előtt. Távozáskor még vett egy pillantást a boszorkányra is. A szemkontaktust, azért kerüli. Igyekszik felvenni a férfi tempóját és nem bámészkodni tovább. Nemsokára megtapasztalja Khul egyedi humorát is. A furcsa kérdésére a szobával kapcsolatban próbálna valami értelmes választ kinyögni, mikor a másik röhögésben tör ki. Nem úgy néz ki, mintha Wrexan teljesen értené a férfi sajátos humorát. Egy a szokásosnál is ostobább képet vágva megy tovább mellette. Szeretne mondani valamit, de egyáltalán nem tudja, hogy mit kéne mondania. Így inkább csöndben marad. Éppen a lépcsőn tartanak felfelé, mikor a számára az egyik legkényelmetlenebb kérdés hangzik el. Közben ha nem lenne világos a kérdés Khul be is mutatja, hogy mire gondolt.*
– Ööö. Hát én még nem gondolkodtam ilyesmin. A munkámmal voltam elfoglalva. Meg tiszteletlenség lenne, ha bámulnám őket.* Mondja védekezően.*
// Kicsit Ralas és Vyl, Khul //
* Éppen elé tárja Ralasnak a kis problémáját, amikor Khul utána siet. Ezek után már csak azt veszi észre, hogy a férfi maga után vonszolja. Amennyire képes rá ő is meghajtja magát Ralas előtt. Távozáskor még vett egy pillantást a boszorkányra is. A szemkontaktust, azért kerüli. Igyekszik felvenni a férfi tempóját és nem bámészkodni tovább. Nemsokára megtapasztalja Khul egyedi humorát is. A furcsa kérdésére a szobával kapcsolatban próbálna valami értelmes választ kinyögni, mikor a másik röhögésben tör ki. Nem úgy néz ki, mintha Wrexan teljesen értené a férfi sajátos humorát. Egy a szokásosnál is ostobább képet vágva megy tovább mellette. Szeretne mondani valamit, de egyáltalán nem tudja, hogy mit kéne mondania. Így inkább csöndben marad. Éppen a lépcsőn tartanak felfelé, mikor a számára az egyik legkényelmetlenebb kérdés hangzik el. Közben ha nem lenne világos a kérdés Khul be is mutatja, hogy mire gondolt.*
– Ööö. Hát én még nem gondolkodtam ilyesmin. A munkámmal voltam elfoglalva. Meg tiszteletlenség lenne, ha bámulnám őket.* Mondja védekezően.*
1710. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:52:30
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:52:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
//Meg a főni//
//No meg aztán érintőlegesen mindenki, aki valaha ott volt az asztalnál//
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz!//
*Ahogy magához tér, kissé megrázza magát, persze aztán hamar észhez tér, saját magát is el szokta bűvölni néha, hát mit számít, hogy most végre más is ezt tette vele.*
- Ho-ogy?? Mi?? *Néz kérdőn Reyraara, aztán leesik neki, hogy mire is gondol a nő.* Dehogy, persze! *legyint.* Azért kösz, Rey. *Biccent felé, majd egy intés jár neki, miután távozóra fogja, főként, hogy hátrahőkölni kényszerül, mert a kis tüzes szinte megégeti bájos pofijával.*
- Heheee... rá se ránts, kislány, ügyes mutatvány volt. *Legyint heherészve, majd keresztbe rakja maga előtt a lábát.* Menj csak, szivi. *Egy laza mozdulattal kapja le az egyik poharat az asztalról, s függetlenül attól kié volt, kiissza a tartalmát, majd kézfejével száját törölve pillant Wellyre. Vigyora mit sem lankad, még Welly közönyös ábrázatára sem, nem abból a fából faragták. Mikor a lány elfordul, még pofáját felfújva grimaszol is utána. ~ Hülye picsa... ~ Persze nem gondolja komolyan és a picsa szóra rögtön a fenekére is ugrik a tekintete, az korántsem tűnik olyan morcosnak, sőt, kifejezetten mosolyogva ringatózik a leány derekán, mint egy érett barack. ~ Miből lesz a cserebogár... ~ Tűnődik el, saját magvas gondolataival, majd meglepődik mélyfilozófikus természetén és azonnal igyekszik valami marhaságra gondolni. Ez nem nehéz, főként, hogy egyedül maradt és egyedül, általában a kefélésre gondol, meg bődületes baromságokra, például, hogy vajon hány poharat bírna egyensúlyozni a segge partján, azonban most nem próbálja ki.*
- Héjh, kölyök! *Kiált a távozó Wrexan után, miután elhessegeti a képet maga elől, amint meztelen hátsóval pucsít a Sellő közepén, hogy így kápráztassa el méltán üdvrivalgó közönségét. Elképzelhető, hogy az a négy begre szesz már megint egy kicsit sok volt.*
- Kölyök! Eh... baz'meg... ez szalad.*Ellöki magát a széktől, majd öles léptekkel indul Wrexan után, akit Ralas asztalánál ér utol.*
- Majd én intézem, főnök! *Csípi el az utolsó mondatot, s Wrexan fülébe sziszegi.*
- Állásinterjú van töki, gyere, majd adok én neked szobát! Szevasztok csajok! *Vigyorodik el.* Főnök! *Hajtja meg magát egy pillanatra, aztán, ha tudja maga után vonszolja Wrexant is.*
- No aztán milyen szoba kék, cimbora? Kék, zöld, vagy piros? *Hunyorog a férfire, aztán kitör belőle a röhögés.*
- Nyugi, bástya, fasz tudja milyenek vannak, csak szívom a véred! *Rötyög magában.* Gyere... erre! *Mutat fel a lépcsőn.*
- Aztán mondd csak, melyik tüncit húznád karóba, testvér? *Érdeklődik kedvesen.* Ficeregtek a guluk, mi??? *Amolyan Khullosan megmarkolva, kissé megemeli saját golyóit, hogy a kölyöknek ne kelljen értelmező kéziszótárt használnia.*
//Wrexan, Khul//
//Meg a főni//
//No meg aztán érintőlegesen mindenki, aki valaha ott volt az asztalnál//
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz!//
*Ahogy magához tér, kissé megrázza magát, persze aztán hamar észhez tér, saját magát is el szokta bűvölni néha, hát mit számít, hogy most végre más is ezt tette vele.*
- Ho-ogy?? Mi?? *Néz kérdőn Reyraara, aztán leesik neki, hogy mire is gondol a nő.* Dehogy, persze! *legyint.* Azért kösz, Rey. *Biccent felé, majd egy intés jár neki, miután távozóra fogja, főként, hogy hátrahőkölni kényszerül, mert a kis tüzes szinte megégeti bájos pofijával.*
- Heheee... rá se ránts, kislány, ügyes mutatvány volt. *Legyint heherészve, majd keresztbe rakja maga előtt a lábát.* Menj csak, szivi. *Egy laza mozdulattal kapja le az egyik poharat az asztalról, s függetlenül attól kié volt, kiissza a tartalmát, majd kézfejével száját törölve pillant Wellyre. Vigyora mit sem lankad, még Welly közönyös ábrázatára sem, nem abból a fából faragták. Mikor a lány elfordul, még pofáját felfújva grimaszol is utána. ~ Hülye picsa... ~ Persze nem gondolja komolyan és a picsa szóra rögtön a fenekére is ugrik a tekintete, az korántsem tűnik olyan morcosnak, sőt, kifejezetten mosolyogva ringatózik a leány derekán, mint egy érett barack. ~ Miből lesz a cserebogár... ~ Tűnődik el, saját magvas gondolataival, majd meglepődik mélyfilozófikus természetén és azonnal igyekszik valami marhaságra gondolni. Ez nem nehéz, főként, hogy egyedül maradt és egyedül, általában a kefélésre gondol, meg bődületes baromságokra, például, hogy vajon hány poharat bírna egyensúlyozni a segge partján, azonban most nem próbálja ki.*
- Héjh, kölyök! *Kiált a távozó Wrexan után, miután elhessegeti a képet maga elől, amint meztelen hátsóval pucsít a Sellő közepén, hogy így kápráztassa el méltán üdvrivalgó közönségét. Elképzelhető, hogy az a négy begre szesz már megint egy kicsit sok volt.*
- Kölyök! Eh... baz'meg... ez szalad.*Ellöki magát a széktől, majd öles léptekkel indul Wrexan után, akit Ralas asztalánál ér utol.*
- Majd én intézem, főnök! *Csípi el az utolsó mondatot, s Wrexan fülébe sziszegi.*
- Állásinterjú van töki, gyere, majd adok én neked szobát! Szevasztok csajok! *Vigyorodik el.* Főnök! *Hajtja meg magát egy pillanatra, aztán, ha tudja maga után vonszolja Wrexant is.*
- No aztán milyen szoba kék, cimbora? Kék, zöld, vagy piros? *Hunyorog a férfire, aztán kitör belőle a röhögés.*
- Nyugi, bástya, fasz tudja milyenek vannak, csak szívom a véred! *Rötyög magában.* Gyere... erre! *Mutat fel a lépcsőn.*
- Aztán mondd csak, melyik tüncit húznád karóba, testvér? *Érdeklődik kedvesen.* Ficeregtek a guluk, mi??? *Amolyan Khullosan megmarkolva, kissé megemeli saját golyóit, hogy a kölyöknek ne kelljen értelmező kéziszótárt használnia.*
1709. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:13:19
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:13:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel//
- Ó, nem csak jóképű és férfias, de még figyelmes is! *hízeleg Torskelnek, miközben a szoba felé tartva belesimul a karjaiba. Élvezi a csókokat, amiket a nyakára kap, és élvezi, ahogyan a karok magához szorítják.*
- Igen, hosszról *bólint.* De már most látom, hogy megérte.
*Bár a tapogatást túlzásnak érzi itt, mindenki előtt, nem szól érte, mert az arany kell, és hamarosan egyébként is belépnek a szobába, ahol senki nem nézi őket, és Torkel azt fogdos meg, ami csak tetszik neki.*
- Mutasd az utat! *mosolyog rá ravaszul és kéjesen.*
- Ó, nem csak jóképű és férfias, de még figyelmes is! *hízeleg Torskelnek, miközben a szoba felé tartva belesimul a karjaiba. Élvezi a csókokat, amiket a nyakára kap, és élvezi, ahogyan a karok magához szorítják.*
- Igen, hosszról *bólint.* De már most látom, hogy megérte.
*Bár a tapogatást túlzásnak érzi itt, mindenki előtt, nem szól érte, mert az arany kell, és hamarosan egyébként is belépnek a szobába, ahol senki nem nézi őket, és Torkel azt fogdos meg, ami csak tetszik neki.*
- Mutasd az utat! *mosolyog rá ravaszul és kéjesen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1709-1728