Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 78 (1541. - 1555. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-28 23:28:58
Üzenet elküldve: 2025-06-28 23:28:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Alissäna a pult mögött múlatja idejét pergamenjei társaságában, és igazán elmerül a betűk világában. Minden alkalommal lelkesedik, amikor úgy érzi már szépen érti azt az egy aprócska ábrát, és egy picit hozzá is tud adni. Rájött, hogy kifejezetten szereti a betűk kerek formáit rajzolni, esetleg a szárakat színpadiasan kanyargósra festi tintájával, minthacsak szőlőindák lennének.
Csak azért van erre lehetősége, mert igen nagy a csend az utóbbi időben a fogadóban, s Haldrian sincs a láthatáron. Élvezi a hirtelen nyakába szakadt nyugalmat, meg azt, hogy eleget tehet kedvenc időtöltésének és hosszú szundikálással pihenheti ki az éjszaka fáradalmait.
Felkönyököl, és álmodozva pillant ki az ablakon, mire ráébred, hogy meseszép nyári napjuk van, ő ennek ellenére bent kuksol. Össze rendezgeti az előtte heverő lapokat, és egy tiszta vágódeszkára helyezi őket, ahogy a pennáját és aprócska tintás fioláját is. Térül fordul, végül rövidesen a taverna előtt található padra huppan le, majd kibújik topánkájából, hogy lábait felhúzva törökülésben elhelyezkedjen a kényelmetlen deszkákon. Kicsit igazít szoknyáján, hogy a napfény kellemesen cirógathassa alabástrom bőrét, ugyanakkor illően takarja a gyöngéd szellő ellenére is.
Nagyokat szív a fülledt, sótól nehéz levegőből, de most ez is jóleső számára. Szokatlanul békésnek és boldognak érzi magát. Nem is tudja, hogy mikor érezte így magát, ha volt egyáltalán ilyenre példa. Penáját a tintába mártva sercegve kezd el lapjai szélére firkálni, ám ezúttal nem írói tudását gyakorolja, csupán különböző virágokat vázlatol.*
Csak azért van erre lehetősége, mert igen nagy a csend az utóbbi időben a fogadóban, s Haldrian sincs a láthatáron. Élvezi a hirtelen nyakába szakadt nyugalmat, meg azt, hogy eleget tehet kedvenc időtöltésének és hosszú szundikálással pihenheti ki az éjszaka fáradalmait.
Felkönyököl, és álmodozva pillant ki az ablakon, mire ráébred, hogy meseszép nyári napjuk van, ő ennek ellenére bent kuksol. Össze rendezgeti az előtte heverő lapokat, és egy tiszta vágódeszkára helyezi őket, ahogy a pennáját és aprócska tintás fioláját is. Térül fordul, végül rövidesen a taverna előtt található padra huppan le, majd kibújik topánkájából, hogy lábait felhúzva törökülésben elhelyezkedjen a kényelmetlen deszkákon. Kicsit igazít szoknyáján, hogy a napfény kellemesen cirógathassa alabástrom bőrét, ugyanakkor illően takarja a gyöngéd szellő ellenére is.
Nagyokat szív a fülledt, sótól nehéz levegőből, de most ez is jóleső számára. Szokatlanul békésnek és boldognak érzi magát. Nem is tudja, hogy mikor érezte így magát, ha volt egyáltalán ilyenre példa. Penáját a tintába mártva sercegve kezd el lapjai szélére firkálni, ám ezúttal nem írói tudását gyakorolja, csupán különböző virágokat vázlatol.*
1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-20 14:25:58
Üzenet elküldve: 2025-06-20 14:25:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Zárás//
* Kettejük kapcsolta amilyen érdekesen indult, olyan gyorsasággal váltott egy olyan irányba, amire őszintén nem számított. Arra végképp nem, hogy a fürdőben fog egyesülni a nővel, ő inkább arra számított, hogy kibírják legalább addig, amíg el nem érnek a szobájukig, de olybá tűnik elég makacsak ahhoz, hogy ez ne zavarja őket. Ahogy a vágy felváltja a józan eszüket és a fürdő homályában egyé vállnak, hirtelen minden problémájáról megfeledkezik. Városőrség, patkányok, barátok, ellenségek, őszintén, a pokolba mindel. Figyelmét jelenleg az előtte lévő nőnek szenteli. Szemeit le sem tudja venni a nő testéről, jelenleg annyira megbabonázta, de az is lehet, hogy csak a vágy az, ami miatt képtelen máshova összpontosítani. Az utolsó csókot nem sokkal később férfiassága követi. Az egyesülést követve maga is közelebbről érzi át Kire testmelegét, ezeket apróbb mozdulatok követik. Nem kapkodik, de tény és való, hogy állati ösztönei azt sugallják, hogy úgy csinálja, mintha ne lenne holnap. Nem sokkal később a medence széléhez sétál a nővel a kezében. Őt kiülteti, hogy ott is magáévá tehesse. Itt már egy fokkal állatiasabban, mint a medence közepén. Józanésztől mentesen, szimplán önön vágyait próbálja kielégíteni, néha nem is figyelve a másik vágyaira, de annak néha nyögéseire feleszmél és próbál az ő kedvére tenni. A fiatal éjszakában a párosnak annyi idejük van, mint égen a csillag, kár, hogy az állóképessége egyiknek sincs meg, hogy egy ilyen hosszú kört véghezvigyen.
A végéhez közeledve intenzívebbé vállnak a dolgok. A gyönyör, amit eddig hajszoltak már a láthatáron és félvér minden erejét bevetve igyekszik elérni azt. A heves mozdulatok közepette hamar el is éri a csúcsot. Végül kifekszik a medence szélére pihenni. Heves lélegzetvételek között néhány szó elhagyja a száját. *
- Ez nem volt semmi. Remélem élvezted.
* Mondja, majd néhány percnyi fekvés és regenerálódás után kiszáll a vízből. Kicsivel arrébb néhány vödörben hideg vizet készített magának, hogy azzal mosakodjon és hűtse le magát kettejük kalandja után. Amint ezzel végzett felöltözik és visszakíséri Kirét a szobájába, végül maga leül a pult mögé. Kitölt magának egy kupicával, amit egy rosszminőségű sörrel kísér. Kívülről unottnak nézhet ki a félvér, ám ez messze állna a valóságtól. Ha betér valaki, akkor üdvözli, mint egy jó csapos, ám nem ellenezné, ha ettől a ponttól kezdve senki se tolná be ide a lábát. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Zárás//
* Kettejük kapcsolta amilyen érdekesen indult, olyan gyorsasággal váltott egy olyan irányba, amire őszintén nem számított. Arra végképp nem, hogy a fürdőben fog egyesülni a nővel, ő inkább arra számított, hogy kibírják legalább addig, amíg el nem érnek a szobájukig, de olybá tűnik elég makacsak ahhoz, hogy ez ne zavarja őket. Ahogy a vágy felváltja a józan eszüket és a fürdő homályában egyé vállnak, hirtelen minden problémájáról megfeledkezik. Városőrség, patkányok, barátok, ellenségek, őszintén, a pokolba mindel. Figyelmét jelenleg az előtte lévő nőnek szenteli. Szemeit le sem tudja venni a nő testéről, jelenleg annyira megbabonázta, de az is lehet, hogy csak a vágy az, ami miatt képtelen máshova összpontosítani. Az utolsó csókot nem sokkal később férfiassága követi. Az egyesülést követve maga is közelebbről érzi át Kire testmelegét, ezeket apróbb mozdulatok követik. Nem kapkodik, de tény és való, hogy állati ösztönei azt sugallják, hogy úgy csinálja, mintha ne lenne holnap. Nem sokkal később a medence széléhez sétál a nővel a kezében. Őt kiülteti, hogy ott is magáévá tehesse. Itt már egy fokkal állatiasabban, mint a medence közepén. Józanésztől mentesen, szimplán önön vágyait próbálja kielégíteni, néha nem is figyelve a másik vágyaira, de annak néha nyögéseire feleszmél és próbál az ő kedvére tenni. A fiatal éjszakában a párosnak annyi idejük van, mint égen a csillag, kár, hogy az állóképessége egyiknek sincs meg, hogy egy ilyen hosszú kört véghezvigyen.
A végéhez közeledve intenzívebbé vállnak a dolgok. A gyönyör, amit eddig hajszoltak már a láthatáron és félvér minden erejét bevetve igyekszik elérni azt. A heves mozdulatok közepette hamar el is éri a csúcsot. Végül kifekszik a medence szélére pihenni. Heves lélegzetvételek között néhány szó elhagyja a száját. *
- Ez nem volt semmi. Remélem élvezted.
* Mondja, majd néhány percnyi fekvés és regenerálódás után kiszáll a vízből. Kicsivel arrébb néhány vödörben hideg vizet készített magának, hogy azzal mosakodjon és hűtse le magát kettejük kalandja után. Amint ezzel végzett felöltözik és visszakíséri Kirét a szobájába, végül maga leül a pult mögé. Kitölt magának egy kupicával, amit egy rosszminőségű sörrel kísér. Kívülről unottnak nézhet ki a félvér, ám ez messze állna a valóságtól. Ha betér valaki, akkor üdvözli, mint egy jó csapos, ám nem ellenezné, ha ettől a ponttól kezdve senki se tolná be ide a lábát. *
1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-20 12:38:08
Üzenet elküldve: 2025-06-20 12:38:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kirelysse, a Megfáradt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Zárás//
*Hergeli bizony. Hisz mi lehet kielégítőbb egy olyan férfinál, akit a végletekig felhergel? Látja a szemeiben a szenvedélyt, ugyan azt, ami a sajátjaiban is megbújik. Hamar el is éri a célját, mert amint hátrébb húzódik, hamarosan a férfi követi őt. Karjait lassan a nyaka köré fonja, amint pedig a férfi megemeli, a lábait a csípője köré fonja. Ahogy a kérdés érkezik egy pillanatra úgy tesz, mint aki komolyan megfontolja a választ, de végül egy rövid csókot követően bólint rá aprót.*
- Talán már odalent is készen voltam erre.
*Búgja halkan az ajkaira. Elégedett nyögéssel hunyja le a szemeit, ahogy megérzi magában a férfi ékességét. Ujjai a tarkójára cirógatnak, majd lassan az ezüst színű hajba fúródnak.
Kéjes nyögései betöltik a fürdőt, hagyja, hogy a férfi vezesse, ő uralja a testét. Kiélvezve minden pillanatát, azt, ahogy testéből végre kiszabadul minden meggyűlt feszültség. Hogy végre könnyednek érezze magát. Most nem számít, hogy a férfi hogyan bánik vele, képes lenne most az összes fejében ismert mozdulatot, pozíciót végig járni. Hagyja, hogy használják, mert így bizony ő is használja a férfit, hogy kölcsönösen fárasszák le testüket és adják át magukat a gyönyörnek. Egészen addig hajszolva, ahol már csak a beteljesülést egyetlen szál választja el, azt a szálat pedig hamarosan el is szakítja. A gyönyör édes megkönnyebbülésként csap át a feje felett, mikor érzi, hogy a félvér is teljesen eltölti. A kalandos kikötői estének így már tökéletes lezárása a jól megérdemelt pihenés a bérelt szobában.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Zárás//
*Hergeli bizony. Hisz mi lehet kielégítőbb egy olyan férfinál, akit a végletekig felhergel? Látja a szemeiben a szenvedélyt, ugyan azt, ami a sajátjaiban is megbújik. Hamar el is éri a célját, mert amint hátrébb húzódik, hamarosan a férfi követi őt. Karjait lassan a nyaka köré fonja, amint pedig a férfi megemeli, a lábait a csípője köré fonja. Ahogy a kérdés érkezik egy pillanatra úgy tesz, mint aki komolyan megfontolja a választ, de végül egy rövid csókot követően bólint rá aprót.*
- Talán már odalent is készen voltam erre.
*Búgja halkan az ajkaira. Elégedett nyögéssel hunyja le a szemeit, ahogy megérzi magában a férfi ékességét. Ujjai a tarkójára cirógatnak, majd lassan az ezüst színű hajba fúródnak.
Kéjes nyögései betöltik a fürdőt, hagyja, hogy a férfi vezesse, ő uralja a testét. Kiélvezve minden pillanatát, azt, ahogy testéből végre kiszabadul minden meggyűlt feszültség. Hogy végre könnyednek érezze magát. Most nem számít, hogy a férfi hogyan bánik vele, képes lenne most az összes fejében ismert mozdulatot, pozíciót végig járni. Hagyja, hogy használják, mert így bizony ő is használja a férfit, hogy kölcsönösen fárasszák le testüket és adják át magukat a gyönyörnek. Egészen addig hajszolva, ahol már csak a beteljesülést egyetlen szál választja el, azt a szálat pedig hamarosan el is szakítja. A gyönyör édes megkönnyebbülésként csap át a feje felett, mikor érzi, hogy a félvér is teljesen eltölti. A kalandos kikötői estének így már tökéletes lezárása a jól megérdemelt pihenés a bérelt szobában.*
1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-16 13:34:57
Üzenet elküldve: 2025-06-16 13:34:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Ha sejtené, hogy pusztán azzal a kedvére tesz, hogy azt csinálja, amit mond neki, akkor bizonyára máshogyan is alakulhatnának a dolgok. Sajnos a félvér nem a legjobb, ha a helyzetéből kéne következtetéseket levonnia, s nincs is abban a lelki helyzetben, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzon. Kire játszadozik vele, nem csak a testével, hanem az érzéseivel is. Minden alkalommal, mikor úgy gondolja, hogy a végére ér, és testét átjárhatja a gyönyör, akkor lassít le. A játék, amint most a félvéren űz eléggé hatásos. Vágyi szinten csak hergeli a félvért, ám ebből is megárt a sok, s a félvérben is egyre jobban erősödik az érzés, miszerint át kell vennie a tempót, ha a csúcsra szeretne eljutni. Míg ezen vacillál, addig Kire újabb szenvedélyes csókba invitálja, amit kellően próbálna viszonozni, de olyan gyorsan repül is tovább, mintha meg sem történt volna. Leugrik a széléről, majd egy pillanatig figyeli, hogy mit tervez csinálni, olyan messze tőle, ám erre nem jön rá. Valószínűleg csak újfent hergeli, szóval elindul a nő irányába. *
- Akkor azt hiszem rajtam a sor.
* Szólal meg a közelébe. Szíve hevesebben ver és még a lélegzetvétele is durvább. Többet akar, és ezen nem segít sem Kire meztelen teste, sem pedig azok a hívogató szempárok. Kezei végigsiklanak a nő formás testén, majd mikor kezei elérnek a fenekéhez, ott emeli meg, hogy kiemelhesse a vízből. Kicsivel később pedig már a két test újfent egymásnak simul és már csak egy kis lépés válassza el őket egymástól, hogy igazán eggyé váljanak. *
- Felkészültél?
* Teszi fel az ártatlan kérdést, majd ha a válasz pozitív, úgy lejjebb is engedi, hogy újfent férfiasságára háruljon a szerep. Enyhén, ám annál elégedettebben sóhajt fel. Mikor is lehetett utoljára, mikor ilyen jól érezte magát, mint testileg, mint lelkileg? Erre nem tudna válaszolni. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Ha sejtené, hogy pusztán azzal a kedvére tesz, hogy azt csinálja, amit mond neki, akkor bizonyára máshogyan is alakulhatnának a dolgok. Sajnos a félvér nem a legjobb, ha a helyzetéből kéne következtetéseket levonnia, s nincs is abban a lelki helyzetben, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzon. Kire játszadozik vele, nem csak a testével, hanem az érzéseivel is. Minden alkalommal, mikor úgy gondolja, hogy a végére ér, és testét átjárhatja a gyönyör, akkor lassít le. A játék, amint most a félvéren űz eléggé hatásos. Vágyi szinten csak hergeli a félvért, ám ebből is megárt a sok, s a félvérben is egyre jobban erősödik az érzés, miszerint át kell vennie a tempót, ha a csúcsra szeretne eljutni. Míg ezen vacillál, addig Kire újabb szenvedélyes csókba invitálja, amit kellően próbálna viszonozni, de olyan gyorsan repül is tovább, mintha meg sem történt volna. Leugrik a széléről, majd egy pillanatig figyeli, hogy mit tervez csinálni, olyan messze tőle, ám erre nem jön rá. Valószínűleg csak újfent hergeli, szóval elindul a nő irányába. *
- Akkor azt hiszem rajtam a sor.
* Szólal meg a közelébe. Szíve hevesebben ver és még a lélegzetvétele is durvább. Többet akar, és ezen nem segít sem Kire meztelen teste, sem pedig azok a hívogató szempárok. Kezei végigsiklanak a nő formás testén, majd mikor kezei elérnek a fenekéhez, ott emeli meg, hogy kiemelhesse a vízből. Kicsivel később pedig már a két test újfent egymásnak simul és már csak egy kis lépés válassza el őket egymástól, hogy igazán eggyé váljanak. *
- Felkészültél?
* Teszi fel az ártatlan kérdést, majd ha a válasz pozitív, úgy lejjebb is engedi, hogy újfent férfiasságára háruljon a szerep. Enyhén, ám annál elégedettebben sóhajt fel. Mikor is lehetett utoljára, mikor ilyen jól érezte magát, mint testileg, mint lelkileg? Erre nem tudna válaszolni. *
1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-15 15:27:33
Üzenet elküldve: 2025-06-15 15:27:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Valahol most lángra kap benne a női büszkeség, mikor a férfi úgy cselekszik, ahogy azt ő mondja. Ez újból kíváncsiságot szül benne, hogy mennyire lehet képes a gyönyör és a vágyakozás határán tartani a férfit. Amikor amaz talán már kívánja a beteljesülést, de a mozdulatok mégsem engedik.
Mozdulatai lassúak és gyengédek, szinte érezni benne a tudatosságot, mint aki szándékosan húzza az időt, hogy a vágy feszültsége tovább nőjön. Végül engedékenyen fokozza tempóját és válik határozottabbá az örömszerzés. Ujjai gyengéden simítanak fel a combjain, hogy végül megállapodjanak a csípőjén. Nyelvének játéka egyre határozottabbá és céltudatosabbá válik. Amikor pedig érzi, hogy a határokat feszegeti az érzékek játéka ismét lassabbá és finomabbá válik. Ajkai között érzi a türelmetlen lüktetést, jól ismeri már ezt. Így éppen idejét érzi arra, hogy fejét lassan húzza el. Lassan kiegyenesedik, majd ismét a férfi ajkaihoz nyújtózik, hogy vágytól fűtött, önző csókot lopjon róla. De most ez a csók sem tart sokáig. Épp csak annyi ideig, hogy azzal teljes mértékig átadja azt az izzó sóvárgást, amit most a férfi iránt érez. Ahogy elhajol ajkain kacér mosoly jelenik meg.*
- Nos, remélem ez előlegnek megteszi.
*Búgja a férfi ajkaira, majd pár lépést elhátrál a vízben, amiből kezeibe mer egy adagot, hogy magára csorgassa, s úgy tegyen, mint aki ismét a fürdésnek készülne szentelni az időt. De vágytól izzó zöldjeit egy pillanatra sem veszi le a félvérről.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Valahol most lángra kap benne a női büszkeség, mikor a férfi úgy cselekszik, ahogy azt ő mondja. Ez újból kíváncsiságot szül benne, hogy mennyire lehet képes a gyönyör és a vágyakozás határán tartani a férfit. Amikor amaz talán már kívánja a beteljesülést, de a mozdulatok mégsem engedik.
Mozdulatai lassúak és gyengédek, szinte érezni benne a tudatosságot, mint aki szándékosan húzza az időt, hogy a vágy feszültsége tovább nőjön. Végül engedékenyen fokozza tempóját és válik határozottabbá az örömszerzés. Ujjai gyengéden simítanak fel a combjain, hogy végül megállapodjanak a csípőjén. Nyelvének játéka egyre határozottabbá és céltudatosabbá válik. Amikor pedig érzi, hogy a határokat feszegeti az érzékek játéka ismét lassabbá és finomabbá válik. Ajkai között érzi a türelmetlen lüktetést, jól ismeri már ezt. Így éppen idejét érzi arra, hogy fejét lassan húzza el. Lassan kiegyenesedik, majd ismét a férfi ajkaihoz nyújtózik, hogy vágytól fűtött, önző csókot lopjon róla. De most ez a csók sem tart sokáig. Épp csak annyi ideig, hogy azzal teljes mértékig átadja azt az izzó sóvárgást, amit most a férfi iránt érez. Ahogy elhajol ajkain kacér mosoly jelenik meg.*
- Nos, remélem ez előlegnek megteszi.
*Búgja a férfi ajkaira, majd pár lépést elhátrál a vízben, amiből kezeibe mer egy adagot, hogy magára csorgassa, s úgy tegyen, mint aki ismét a fürdésnek készülne szentelni az időt. De vágytól izzó zöldjeit egy pillanatra sem veszi le a félvérről.*
1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-08 02:39:18
Üzenet elküldve: 2025-06-08 02:39:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Az ilyen pillanatoknál jut eszébe, hogy mennyire is jól döntött, amikor elindult a jelenlegi útján. Talán a halál a nyomában jár és kész minden sarkon lecsapni, amikor a legkevésbé számít rá, még így sem választana más útvonalat. Elvégre akkor nem élvezhetné ki ezt a gyönyörű látványt, ami most megadatott neki és végképp nem osztozkodhatna a forrófürdővel egy rőt szépséggel.
Mikor először megpillantotta a fogadótér szélén, már akkor kíváncsian követte annak mozgásait. Van benne valami csábító, valami ellenállhatatlan, valami csapda, amibe elég hamar belesétált. Bánja a végeredményt? Ott vágják le a férfiasságát, ha e kérdésre igennel válaszol. A sok nehéz, néha reményektől fosztott napok után, jól esik elszakadni a sok vérontástól és bekerülni a hétköznapi életbe, ahol eggyé válhat az ellenkező nemmel, és közösen csak egy dologra figyelnek, mégpedig saját vágyaik kielégítésére. Nem elfeledve a másikat sem, bár ha mindketten önzők, akkor végsősoron mindketten ugyanott fognak kikötni.
A borravaló hallatán ékessége, mintha egy kicsivel erőteljesebben lüktetne. Ezzel is elárulva a félvért. Bár arcáról egyszerűen leolvasható, hogy tetszik neki, amit hall, lentebb lévő kis társa, talán jobban kommunikálja ezt.
Ahogy azt mondták neki. Felpattan a medence szélére, ahol is csak lábai maradnak megmártózva a vízben, közben lábait eltolja egymástól, hogy Kire könnyebben odaférjen. A csók, amit kap rövidre sikeredik s mintha enyhe csalódottságként érné a félvért, ám ez a csalódottság hamar elmúlik, amint a kezeit felváltják az ajkai. Az eleinte gyengéd mozdulatoknál kitámasztja magát kezeivel, hogy élvezhesse a helyzetét, amint bedurvulnak a mozdulatok, úgy egy kicsit már kiegyenesedik. Egyik kezével beletúr a másik hajába, majd végigsimít rajta a füle mentén. Néhol akaratlanul is aprót nyögdécsel a másik technikai mellett. Ha szeretné előhozni a félvérből a vadállatot, akkor valóban jó helyen jár. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Az ilyen pillanatoknál jut eszébe, hogy mennyire is jól döntött, amikor elindult a jelenlegi útján. Talán a halál a nyomában jár és kész minden sarkon lecsapni, amikor a legkevésbé számít rá, még így sem választana más útvonalat. Elvégre akkor nem élvezhetné ki ezt a gyönyörű látványt, ami most megadatott neki és végképp nem osztozkodhatna a forrófürdővel egy rőt szépséggel.
Mikor először megpillantotta a fogadótér szélén, már akkor kíváncsian követte annak mozgásait. Van benne valami csábító, valami ellenállhatatlan, valami csapda, amibe elég hamar belesétált. Bánja a végeredményt? Ott vágják le a férfiasságát, ha e kérdésre igennel válaszol. A sok nehéz, néha reményektől fosztott napok után, jól esik elszakadni a sok vérontástól és bekerülni a hétköznapi életbe, ahol eggyé válhat az ellenkező nemmel, és közösen csak egy dologra figyelnek, mégpedig saját vágyaik kielégítésére. Nem elfeledve a másikat sem, bár ha mindketten önzők, akkor végsősoron mindketten ugyanott fognak kikötni.
A borravaló hallatán ékessége, mintha egy kicsivel erőteljesebben lüktetne. Ezzel is elárulva a félvért. Bár arcáról egyszerűen leolvasható, hogy tetszik neki, amit hall, lentebb lévő kis társa, talán jobban kommunikálja ezt.
Ahogy azt mondták neki. Felpattan a medence szélére, ahol is csak lábai maradnak megmártózva a vízben, közben lábait eltolja egymástól, hogy Kire könnyebben odaférjen. A csók, amit kap rövidre sikeredik s mintha enyhe csalódottságként érné a félvért, ám ez a csalódottság hamar elmúlik, amint a kezeit felváltják az ajkai. Az eleinte gyengéd mozdulatoknál kitámasztja magát kezeivel, hogy élvezhesse a helyzetét, amint bedurvulnak a mozdulatok, úgy egy kicsit már kiegyenesedik. Egyik kezével beletúr a másik hajába, majd végigsimít rajta a füle mentén. Néhol akaratlanul is aprót nyögdécsel a másik technikai mellett. Ha szeretné előhozni a félvérből a vadállatot, akkor valóban jó helyen jár. *
1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-05 19:52:32
Üzenet elküldve: 2025-06-05 19:52:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az ujjai között jól érzi, hogy ugyan úgy felkeltette a férfi érdeklődését és vágyát, ahogyan amaz is felkeltette az övét. Érzi saját ölében a kínzó feszültséget, ami arra áhítozik, hogy végre enyhülhessen. Régen volt már férfival, így nem bánja igazán, hogy a dolgok gyorsabban alakultak, mint azt sokan talán normálisnak gondolják. De nem szűz leány már, aki várja az udvarlást, ami istenek tudják, hogy meddig tarthat, csak azért, hogy azután felhúzza a szoknyáját és legyen végre, aminek lennie kell. Nem. Neki már nem kellenek szép szavak, sem alkohol vagy más bódító anyag, hogy könnyű legyen táncba vinni. Saját örömét kész hajszolni, ha pedig látja, hogy azt hamar el is érheti, hát él a lehetőséggel. Az csak külön öröm, hogy ebben a félvér is partnernek bizonyul.
Közben szórakoztatónak találja a másik arcára kiült értetlenkedést. Szerencsére amaz hamar felveszi a fonalat és megy bele a játékba. Bár a válasz kicsit meglepi, de egy pillanatra sem szegi a kedvét. Ahogy pozíciójuk változik, s most a férfi az, aki a medence széléhez kerül játékos mosollyal billenti félre a fejét.*
- Nem csak a különbözetet. Talán még a borravalót is.
*Vigyorodik el futólag.*
- Ülj ki a szélére.
*Suttogja, míg közelebb hajol a másik ajkaihoz, amire azután egy rövid csókot lehel, hogy azután egy kissé elhátráljon. Ha pedig a férfi így cselekszik és már a szélén ül ismét visszasimul annak testéhez. Az ujjak ismét az ékességre fonódnak, hogy gyengéden tegyenek az örömére, míg ajkai finoman csókokat lehelnek nyakára, vállaira, majd lassan le a mellkasán. Egészen addig a pontig, hogy kezeinek törődését ajkai válthatják fel. Először gyengéden, finom mozdulatokkal, de lassan már egyre intenzívebben igyekszik a másik vágyát felkorbácsolni. Magában kuncog azon a gondolaton, hogy ilyet ritkán művelt, annak ellenére, hogy hallotta már, hogy egy-egy férfit mennyire le tud ilyennel nyűgözni egy nő. Most viszont dolgozik benne a kíváncsiság, hogy mi az, amivel a gyönyör felé hajszolhatja a férfit, amivel annyira képes lesz felhergelni, hogy ő is igazán kielégítő törődést kaphat cserébe.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az ujjai között jól érzi, hogy ugyan úgy felkeltette a férfi érdeklődését és vágyát, ahogyan amaz is felkeltette az övét. Érzi saját ölében a kínzó feszültséget, ami arra áhítozik, hogy végre enyhülhessen. Régen volt már férfival, így nem bánja igazán, hogy a dolgok gyorsabban alakultak, mint azt sokan talán normálisnak gondolják. De nem szűz leány már, aki várja az udvarlást, ami istenek tudják, hogy meddig tarthat, csak azért, hogy azután felhúzza a szoknyáját és legyen végre, aminek lennie kell. Nem. Neki már nem kellenek szép szavak, sem alkohol vagy más bódító anyag, hogy könnyű legyen táncba vinni. Saját örömét kész hajszolni, ha pedig látja, hogy azt hamar el is érheti, hát él a lehetőséggel. Az csak külön öröm, hogy ebben a félvér is partnernek bizonyul.
Közben szórakoztatónak találja a másik arcára kiült értetlenkedést. Szerencsére amaz hamar felveszi a fonalat és megy bele a játékba. Bár a válasz kicsit meglepi, de egy pillanatra sem szegi a kedvét. Ahogy pozíciójuk változik, s most a férfi az, aki a medence széléhez kerül játékos mosollyal billenti félre a fejét.*
- Nem csak a különbözetet. Talán még a borravalót is.
*Vigyorodik el futólag.*
- Ülj ki a szélére.
*Suttogja, míg közelebb hajol a másik ajkaihoz, amire azután egy rövid csókot lehel, hogy azután egy kissé elhátráljon. Ha pedig a férfi így cselekszik és már a szélén ül ismét visszasimul annak testéhez. Az ujjak ismét az ékességre fonódnak, hogy gyengéden tegyenek az örömére, míg ajkai finoman csókokat lehelnek nyakára, vállaira, majd lassan le a mellkasán. Egészen addig a pontig, hogy kezeinek törődését ajkai válthatják fel. Először gyengéden, finom mozdulatokkal, de lassan már egyre intenzívebben igyekszik a másik vágyát felkorbácsolni. Magában kuncog azon a gondolaton, hogy ilyet ritkán művelt, annak ellenére, hogy hallotta már, hogy egy-egy férfit mennyire le tud ilyennel nyűgözni egy nő. Most viszont dolgozik benne a kíváncsiság, hogy mi az, amivel a gyönyör felé hajszolhatja a férfit, amivel annyira képes lesz felhergelni, hogy ő is igazán kielégítő törődést kaphat cserébe.*
1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-06-03 12:31:20
Üzenet elküldve: 2025-06-03 12:31:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A visszhangzott kérdést költőinek fogja fel. Elvégre ő is csak viccnek szánta a kérdést. A csalódottság, ha lenne, bizonyára már érezhető lenne a levegőben és látható egymás szemeiben. Nem is beszélve a testbeszédükről, ami látszólag egyelőre nem csalódottságról árulkodik.
Ahogy a testük közötti táv semmisé válik, úgy Kire is érezheti, hogy a félvér sem közömbösen áll a dolgokhoz. Hogy a forró víztől tűnik ilyen melegnek, vagy a jelenlegi helyzetétől, az nem fog kiderülni. A vágy, amit a másik szemeiben lát, csak tovább erősíti benne az állati ösztöneit. Mámorító csókok közepette keze nem rest végigsimítani a nő hátán, ami néhány pillanattal később áttér a fenekéhez. Csengéden, mégis vágyakkal teli mozdulatokkal fedezi fel Kire testrészeit.
A csóktól elszakadva a hirtelen fogás meglepi, azonban közel sem rossz értelemben. A férfi ékessége mintha csak a közlendő lehetőséget próbálta volna kivárni. Mint valami épp visszatérő búvár, úgy amaz is már félig kiemelkedve a vízből várja az alkalmat, hogy akcióba lendüljön.
Az arany kérdése váratlanul éri, na, nem azért mert olyan nagy probléma lenne az arany hiánya, hanem mert fogalma sincs, hogy mire érti és, hogy hogyan kötődik a mostani tetteikhez. Arra a néhány másodpercre míg gondolkodik, addig kiül az arcára az értetlenkedés, bár hamar megfordul a fejében egy lehetőség, bár nem biztos, hogy ugyanarra gondolnak. Talán játékos kedvében van, talán a feszültséget szeretné oldani. Egy biztos, a félvér belemegy a játékba. *
- Az nagy baj. Akkor azt hiszem, le kell dolgoznod a különbözetet.
* Hangja szenvedélyes és vágyakkal teli. Bár furcsa előjátéknak gondolja, de ki ő, hogy ebbe beleszóljon? Ha messziről jött, akkor bizony ott is vannak szokások, amik számára furcsák lehetnek, ám ebben nem lát problémát. Még az is lehet, hogy ez épp a kedvére tesz. Még a végén kiderül, hogy tetszik neki a helyzet.
Közben fordít magukon egy keveset, hogy immáron ő dőlhessen neki a medence oldalának. *
- Mutasd mire vagy képes.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A visszhangzott kérdést költőinek fogja fel. Elvégre ő is csak viccnek szánta a kérdést. A csalódottság, ha lenne, bizonyára már érezhető lenne a levegőben és látható egymás szemeiben. Nem is beszélve a testbeszédükről, ami látszólag egyelőre nem csalódottságról árulkodik.
Ahogy a testük közötti táv semmisé válik, úgy Kire is érezheti, hogy a félvér sem közömbösen áll a dolgokhoz. Hogy a forró víztől tűnik ilyen melegnek, vagy a jelenlegi helyzetétől, az nem fog kiderülni. A vágy, amit a másik szemeiben lát, csak tovább erősíti benne az állati ösztöneit. Mámorító csókok közepette keze nem rest végigsimítani a nő hátán, ami néhány pillanattal később áttér a fenekéhez. Csengéden, mégis vágyakkal teli mozdulatokkal fedezi fel Kire testrészeit.
A csóktól elszakadva a hirtelen fogás meglepi, azonban közel sem rossz értelemben. A férfi ékessége mintha csak a közlendő lehetőséget próbálta volna kivárni. Mint valami épp visszatérő búvár, úgy amaz is már félig kiemelkedve a vízből várja az alkalmat, hogy akcióba lendüljön.
Az arany kérdése váratlanul éri, na, nem azért mert olyan nagy probléma lenne az arany hiánya, hanem mert fogalma sincs, hogy mire érti és, hogy hogyan kötődik a mostani tetteikhez. Arra a néhány másodpercre míg gondolkodik, addig kiül az arcára az értetlenkedés, bár hamar megfordul a fejében egy lehetőség, bár nem biztos, hogy ugyanarra gondolnak. Talán játékos kedvében van, talán a feszültséget szeretné oldani. Egy biztos, a félvér belemegy a játékba. *
- Az nagy baj. Akkor azt hiszem, le kell dolgoznod a különbözetet.
* Hangja szenvedélyes és vágyakkal teli. Bár furcsa előjátéknak gondolja, de ki ő, hogy ebbe beleszóljon? Ha messziről jött, akkor bizony ott is vannak szokások, amik számára furcsák lehetnek, ám ebben nem lát problémát. Még az is lehet, hogy ez épp a kedvére tesz. Még a végén kiderül, hogy tetszik neki a helyzet.
Közben fordít magukon egy keveset, hogy immáron ő dőlhessen neki a medence oldalának. *
- Mutasd mire vagy képes.
1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-31 23:01:09
Üzenet elküldve: 2025-05-31 23:01:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
- Csalódva?
*Biccenti kissé oldalra a fejét, még az ajkait is becsücsöríti, ahogy a gondolkodást mímeli. Őszintén, egy pucér férfi társaságában ki az aki csalódva akarná zárni a napot? Ki az, aki egyáltalán számol ennek lehetőségével? Persze neki is volt olyan kalandja, amit leginkább csak akkor idéz fel, ha jót akar magában röhögni. Az igazat megvallva azon az estén tényleg nem számított remekbeszabott végkifejletre, de még azt is sikerült felülmúlni. A kósza emlék hatására ismét átfut az arcán a vigyor, de mielőtt nagyon belemerülne aprót ráz a fején és visszatér a valóságba. Vissza Ettvallderhez, akinél valóban nem számít arra, hogy csalódást okozna. Persze előre sosem iszunk a medve bőrére, de az esélyt mindenkinek meg kell adni.*
- Biztos vagyok benne, hogy lehet jobb.
*Bólint határozottan a szavaira, majd kissé megingatja a fejét.*
- Nem. Nem szeretném csalódva zárni, éppen ezért csalódást sem okozni.
*Szerencsére az ő feje tiszta, hála annak, hogy csak a vizet kortyolgatta. Bár ahhoz azért kéne egy tetemesebb mennyiségű alkohol, hogy ne tudjon megmászni egy férfit. Bár volt már példa erre is, de most ez egy percig sem képezi a terv részét.
Rég volt alkalma ilyen mód kikapcsolódni, nem hiába él ilyen hamar a lehetőséggel. Talán meggondolatlanul is, de ez a későbbi Kire baja lesz, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy jelen pillanatban reméli.
Most elméjét elködösíti az illatos pára, a víz kellemes hőmérséklete, a férfi bőréből áradó meleg. A zöldekben tisztán tükröződik ki a színtiszta vágy, érzi, ahogy az ereiben is buzog a vér. Ajkai is úgy forrnak a másikéra, mintha hatok óta erre áhítozott volna. Gyengéden, mégis szenvedéllyel tele csókol viszont. Míg bal karja lassan a másik nyaka köré ölel, jobbja már cirógat le a hegekkel borított mellkason, hogy végül kettejük között állapodjon meg. Már nem az az első alkalomra váró kislány, aki nem biztos a dolgában. Most tudja mit akar és azt is, hogy ahhoz hogyan juthat hozzá, így ujjai gyengéden fonódnak Ettvallder ékességére. Ajkai közben lassan eltávolodnak a másikétól, hogy helyette annak nyakát, vállát érje gyengéd csókokkal. Keze közben finom munkának lát.*
- Nem biztos, hogy erre lesz még elég aranyam.
*Suttogja a bőrére egy halovány vigyorral ajkain.*
- Csalódva?
*Biccenti kissé oldalra a fejét, még az ajkait is becsücsöríti, ahogy a gondolkodást mímeli. Őszintén, egy pucér férfi társaságában ki az aki csalódva akarná zárni a napot? Ki az, aki egyáltalán számol ennek lehetőségével? Persze neki is volt olyan kalandja, amit leginkább csak akkor idéz fel, ha jót akar magában röhögni. Az igazat megvallva azon az estén tényleg nem számított remekbeszabott végkifejletre, de még azt is sikerült felülmúlni. A kósza emlék hatására ismét átfut az arcán a vigyor, de mielőtt nagyon belemerülne aprót ráz a fején és visszatér a valóságba. Vissza Ettvallderhez, akinél valóban nem számít arra, hogy csalódást okozna. Persze előre sosem iszunk a medve bőrére, de az esélyt mindenkinek meg kell adni.*
- Biztos vagyok benne, hogy lehet jobb.
*Bólint határozottan a szavaira, majd kissé megingatja a fejét.*
- Nem. Nem szeretném csalódva zárni, éppen ezért csalódást sem okozni.
*Szerencsére az ő feje tiszta, hála annak, hogy csak a vizet kortyolgatta. Bár ahhoz azért kéne egy tetemesebb mennyiségű alkohol, hogy ne tudjon megmászni egy férfit. Bár volt már példa erre is, de most ez egy percig sem képezi a terv részét.
Rég volt alkalma ilyen mód kikapcsolódni, nem hiába él ilyen hamar a lehetőséggel. Talán meggondolatlanul is, de ez a későbbi Kire baja lesz, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy jelen pillanatban reméli.
Most elméjét elködösíti az illatos pára, a víz kellemes hőmérséklete, a férfi bőréből áradó meleg. A zöldekben tisztán tükröződik ki a színtiszta vágy, érzi, ahogy az ereiben is buzog a vér. Ajkai is úgy forrnak a másikéra, mintha hatok óta erre áhítozott volna. Gyengéden, mégis szenvedéllyel tele csókol viszont. Míg bal karja lassan a másik nyaka köré ölel, jobbja már cirógat le a hegekkel borított mellkason, hogy végül kettejük között állapodjon meg. Már nem az az első alkalomra váró kislány, aki nem biztos a dolgában. Most tudja mit akar és azt is, hogy ahhoz hogyan juthat hozzá, így ujjai gyengéden fonódnak Ettvallder ékességére. Ajkai közben lassan eltávolodnak a másikétól, hogy helyette annak nyakát, vállát érje gyengéd csókokkal. Keze közben finom munkának lát.*
- Nem biztos, hogy erre lesz még elég aranyam.
*Suttogja a bőrére egy halovány vigyorral ajkain.*
1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-31 20:54:28
Üzenet elküldve: 2025-05-31 20:54:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Mindenki másra gondol, amikor azt mondja, hogy boldogan tekint vissza a múltra. Vannak azok, akik igazat mondanak, akik fel sem tudnák fogni mások fájdalmat. Vannak azok, akik csak áltatják magukat és másokat próbálnak reménnyel ellátni, hogy ezzel is a saját magukban fellelhető dúló viharként dübörgő érzéseit palástolják. És persze vannak azok, akiket rothadtul nem érdekel az egész, és csak egy kiutat szeretnének, a már jól ismert szenvedésekkel teli világból, ahol minden sarkon csak egy újabb pofonnal bővülnek, holott ők maguk sem kívánták maguknak ezt az életet. Talán áltatná magát, ha választana az egyik közül, elvégre hol itt érzi magát, hol ott. A jó emlékekért megéri visszamenni a pontra, ahol minden elkezdődött. Csak egy pillantást vetni a helyre, ami elindulásra kényszerítette az úton. Ha tehetné, visszamenne szülővárosába, megmutatni mindenkinek, aki ott él, hogy megmutassa, hogy igenis van kiút. Van megoldás megtörni a kört, amit annyian szerettek volna, de mégsem sikerült. De mégsem fárassza magát ilyen tettekkel. Talán mert tudja, hogy senkit sem érdekel, vagy mert tudja, hogy semmit sem változtatna egy fattyú tapasztalata. *
- És úgy gondolod, hogy ennél nem lehet jobb? Vagy csak nem szeretnéd csalódva zárni a napot?
* Az mondjuk eléggé kiábrándító lenne, ha a célegyenseben vallana kudarcot, bár nem ez lenne az első eset. Volt már ittas, nem is kevésszer, s olyankor az agy nem éppen a legjobb arra, hogy vezesse a testet. Így pedig jó néhány kegyetlenül rossz élménnyel is bővült az elmúlt évek alatt, aminek jó részét sikeresen elfeledte.
Nem ellenkezik, mikor közelebb húzza, mintha ö lenne a kiválasztott, lép előre. A már alapból is kevés hely közöttük megszűnik létezni, úgy a félvér egy kósza tincset félresöpör Kire homlokán. Ugyanez a kéz, ugyanezzel a lendülettel végigsimít az arcán, egy leheletnyivel elkerülve ajkait, majd állán pihen meg. Ha elfordulna, gyorsan korrigál egyet, hogy továbbra is tarthassa a szemkontaktust azokkal rabulejtő zöldekkel. Látni szeretné a szikrát a másik szemében. Közelebb hajol és megcsókolja a lányt, majd közelebb húzza, hogy átkarolhassa. Ha maradt is eddig valamilyen formában távolság kettejük között, a csók alatt ezt mind megszünteti a félvér. *
* Mindenki másra gondol, amikor azt mondja, hogy boldogan tekint vissza a múltra. Vannak azok, akik igazat mondanak, akik fel sem tudnák fogni mások fájdalmat. Vannak azok, akik csak áltatják magukat és másokat próbálnak reménnyel ellátni, hogy ezzel is a saját magukban fellelhető dúló viharként dübörgő érzéseit palástolják. És persze vannak azok, akiket rothadtul nem érdekel az egész, és csak egy kiutat szeretnének, a már jól ismert szenvedésekkel teli világból, ahol minden sarkon csak egy újabb pofonnal bővülnek, holott ők maguk sem kívánták maguknak ezt az életet. Talán áltatná magát, ha választana az egyik közül, elvégre hol itt érzi magát, hol ott. A jó emlékekért megéri visszamenni a pontra, ahol minden elkezdődött. Csak egy pillantást vetni a helyre, ami elindulásra kényszerítette az úton. Ha tehetné, visszamenne szülővárosába, megmutatni mindenkinek, aki ott él, hogy megmutassa, hogy igenis van kiút. Van megoldás megtörni a kört, amit annyian szerettek volna, de mégsem sikerült. De mégsem fárassza magát ilyen tettekkel. Talán mert tudja, hogy senkit sem érdekel, vagy mert tudja, hogy semmit sem változtatna egy fattyú tapasztalata. *
- És úgy gondolod, hogy ennél nem lehet jobb? Vagy csak nem szeretnéd csalódva zárni a napot?
* Az mondjuk eléggé kiábrándító lenne, ha a célegyenseben vallana kudarcot, bár nem ez lenne az első eset. Volt már ittas, nem is kevésszer, s olyankor az agy nem éppen a legjobb arra, hogy vezesse a testet. Így pedig jó néhány kegyetlenül rossz élménnyel is bővült az elmúlt évek alatt, aminek jó részét sikeresen elfeledte.
Nem ellenkezik, mikor közelebb húzza, mintha ö lenne a kiválasztott, lép előre. A már alapból is kevés hely közöttük megszűnik létezni, úgy a félvér egy kósza tincset félresöpör Kire homlokán. Ugyanez a kéz, ugyanezzel a lendülettel végigsimít az arcán, egy leheletnyivel elkerülve ajkait, majd állán pihen meg. Ha elfordulna, gyorsan korrigál egyet, hogy továbbra is tarthassa a szemkontaktust azokkal rabulejtő zöldekkel. Látni szeretné a szikrát a másik szemében. Közelebb hajol és megcsókolja a lányt, majd közelebb húzza, hogy átkarolhassa. Ha maradt is eddig valamilyen formában távolság kettejük között, a csók alatt ezt mind megszünteti a félvér. *
1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-31 14:10:24
Üzenet elküldve: 2025-05-31 14:10:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*Talán Kire magát szerencsésnek mondhatja. Az anyja noha öreges, de még él. Ott az öccse, annak felesége és a gyermekük. És mégis arra adta a fejét, hogy szedje a batyuját és az egészet maga mögött hagyja. Persze megvolt rá az oka, de a honvágy időnként azért kísérti.
Az egyszerű válaszban megannyi történet rejtőzhet, viszont valóban kárnak gondolja, ha ezt a nyugodt hangulatot siralmassá változtatja, így csak aprót bólint rá. Talán majd rákérdez. Talán bővebben beletudakol. Talán hagyja a fenébe, hisz miért akarna bárkit jobban megismerni? Megfogadta, hogy végre önző lesz. Akkor, amikor maga mögött hagyta a szülői házat azzal jött el, hogy önző lesz. Hogy saját önös érdekeit táplálva ismeri meg a világot és élvezi ki azt. Most pedig a véletlennek és egy elképzelhető félreértésnek hála adódott egy kihasználni való lehetőség.*
- A fürdőn kívül? Mert meg kell mondanom, hogy az is igen élvezetes már.
*Egy halvány mosollyal követi szemmel a combjain felkúszó kezeket. Nem ágál ellen, sőt lábait készségesen és minden szemérem nélkül nyitja el. Nem holmi csitri, hogy szégyenlősködjön. Azzal már amúgy is elkésett akkor, amikor vetkőzni kezdett egy idegen férfi előtt. Persze egy közös fürdőben amúgy sincs helye a gátlásosságnak. Így pedig főleg nincs, hogy talán ellenére sem lenne, ha a testét uraló feszültségből ledolgozhatna egy keveset. Amihez most adott egy igen kellemes társaság.*
- Ha ennél is kellemesebb lesz ez a fürdőzés a végén még visszajáró vendég leszek.
*Nevet fel halkan, ahogy felpillant a férfi arcára. Kezeivel finoman a mellkasára cirógat, majd ujjai gyengéden siklanak le oldalain, hogy végül a csípőjére fogva húzza közelebb magához.*
*Talán Kire magát szerencsésnek mondhatja. Az anyja noha öreges, de még él. Ott az öccse, annak felesége és a gyermekük. És mégis arra adta a fejét, hogy szedje a batyuját és az egészet maga mögött hagyja. Persze megvolt rá az oka, de a honvágy időnként azért kísérti.
Az egyszerű válaszban megannyi történet rejtőzhet, viszont valóban kárnak gondolja, ha ezt a nyugodt hangulatot siralmassá változtatja, így csak aprót bólint rá. Talán majd rákérdez. Talán bővebben beletudakol. Talán hagyja a fenébe, hisz miért akarna bárkit jobban megismerni? Megfogadta, hogy végre önző lesz. Akkor, amikor maga mögött hagyta a szülői házat azzal jött el, hogy önző lesz. Hogy saját önös érdekeit táplálva ismeri meg a világot és élvezi ki azt. Most pedig a véletlennek és egy elképzelhető félreértésnek hála adódott egy kihasználni való lehetőség.*
- A fürdőn kívül? Mert meg kell mondanom, hogy az is igen élvezetes már.
*Egy halvány mosollyal követi szemmel a combjain felkúszó kezeket. Nem ágál ellen, sőt lábait készségesen és minden szemérem nélkül nyitja el. Nem holmi csitri, hogy szégyenlősködjön. Azzal már amúgy is elkésett akkor, amikor vetkőzni kezdett egy idegen férfi előtt. Persze egy közös fürdőben amúgy sincs helye a gátlásosságnak. Így pedig főleg nincs, hogy talán ellenére sem lenne, ha a testét uraló feszültségből ledolgozhatna egy keveset. Amihez most adott egy igen kellemes társaság.*
- Ha ennél is kellemesebb lesz ez a fürdőzés a végén még visszajáró vendég leszek.
*Nevet fel halkan, ahogy felpillant a férfi arcára. Kezeivel finoman a mellkasára cirógat, majd ujjai gyengéden siklanak le oldalain, hogy végül a csípőjére fogva húzza közelebb magához.*
1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-28 14:24:30
Üzenet elküldve: 2025-05-28 14:24:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Bölcs beszédet eleget hallott már eddig életében. Egykori tanítója, barátai, a nevesincs férfi a fogadó közepén, kinek utolsó mondatai, persze, hogy egy baljós bölcsesség volt. Az ilyek előszeretettel osztanak meg mindent, nem is törődve azzal, hogy a legtöbben már egy ideje nem figyelnek, vagy már rég kinőtték a kapott tanácsot.
Magáról nem gondolná, hogy bölcs szavakat mondana, sőt, ha ilyen elő is fordul, többnyire csak halandzsázik jobbra balra. Bár vak tyúk is találhat szemet, mégse olyan gyakori az ilyen.
Sebhelyeiről napestig képes lenne beszélni. Minden egyes heg, egy külön munka, egy külön veszély volt a félvér életében, ahol az életével játszott. Mesélhetne arról, amikor majdnem feldobta a bakancsát a nagy hegységnél, vagy éppen, amikor óriással verekedett. Na, jó, verekedésről szó sincs. Úgy felmosták vele a padlót, hogy onnantól csak a felmosó szerepét töltötte be. Ezt mondjuk kihagyná, ha odakerülne a sor, hogy mesélne róluk, bár a jövő kifürkészhetetlen, az alkoholból pedig van elegük, hogy átvészeljék az évet. Ilyen körülmények között alig vannak páran, akik nem nyílnának meg.
Halkan kezd kuncogni a válasza végett. Utólag mindenki okos s nem rest senki sem példálózni, hogy márpedig én nem ezt tettem volna, és társai. A következő kérdésre megint csak megszeppen. Erre mit mondhatna? Apját sosem ismerte, anyját a rendszer vitte el, zsoldos társai közül meg ki halott, ki visszavonult. Nem épp szép történetei vannak a múltról, de nem is szeretne nagyon belemenni. Hangulatrombolásból kaptak eleget. Megrázza a fejét, majd mintha minden a legnagyobb rendben van válaszol a megszokott hangján. *
- Nincs.
* Feleli röviden, tömören, mielőtt megfosztaná kezeitől a karcsú lábát. Kérdően pillant Kirelysse irányába, zöldjeiből próbálja kifűzni, hogy mégis mire gondol. Érezve a különös kapcsolatot a levegőben és kettejük között, talán eljött az ideje, hogy kis merészségre adja a fejét. *
- Hmm. Talán volna itt valami, amit mindketten élvezhetnénk.
* Mondja sejtelmesen, majd mintha ez lenne a rajtszó, kezeivel rátapint a nő lábaira, majd szépen lassan simulnak egyre feljebb egészen a combjaiig. Ha eddig nem kapott megálljt, akkor nem is fog leállni. A combjain megpihent kezei elválassza egymástól a két lábát, hogy betekintést nyerhessen nő legféltettebb helyeire. *
* Bölcs beszédet eleget hallott már eddig életében. Egykori tanítója, barátai, a nevesincs férfi a fogadó közepén, kinek utolsó mondatai, persze, hogy egy baljós bölcsesség volt. Az ilyek előszeretettel osztanak meg mindent, nem is törődve azzal, hogy a legtöbben már egy ideje nem figyelnek, vagy már rég kinőtték a kapott tanácsot.
Magáról nem gondolná, hogy bölcs szavakat mondana, sőt, ha ilyen elő is fordul, többnyire csak halandzsázik jobbra balra. Bár vak tyúk is találhat szemet, mégse olyan gyakori az ilyen.
Sebhelyeiről napestig képes lenne beszélni. Minden egyes heg, egy külön munka, egy külön veszély volt a félvér életében, ahol az életével játszott. Mesélhetne arról, amikor majdnem feldobta a bakancsát a nagy hegységnél, vagy éppen, amikor óriással verekedett. Na, jó, verekedésről szó sincs. Úgy felmosták vele a padlót, hogy onnantól csak a felmosó szerepét töltötte be. Ezt mondjuk kihagyná, ha odakerülne a sor, hogy mesélne róluk, bár a jövő kifürkészhetetlen, az alkoholból pedig van elegük, hogy átvészeljék az évet. Ilyen körülmények között alig vannak páran, akik nem nyílnának meg.
Halkan kezd kuncogni a válasza végett. Utólag mindenki okos s nem rest senki sem példálózni, hogy márpedig én nem ezt tettem volna, és társai. A következő kérdésre megint csak megszeppen. Erre mit mondhatna? Apját sosem ismerte, anyját a rendszer vitte el, zsoldos társai közül meg ki halott, ki visszavonult. Nem épp szép történetei vannak a múltról, de nem is szeretne nagyon belemenni. Hangulatrombolásból kaptak eleget. Megrázza a fejét, majd mintha minden a legnagyobb rendben van válaszol a megszokott hangján. *
- Nincs.
* Feleli röviden, tömören, mielőtt megfosztaná kezeitől a karcsú lábát. Kérdően pillant Kirelysse irányába, zöldjeiből próbálja kifűzni, hogy mégis mire gondol. Érezve a különös kapcsolatot a levegőben és kettejük között, talán eljött az ideje, hogy kis merészségre adja a fejét. *
- Hmm. Talán volna itt valami, amit mindketten élvezhetnénk.
* Mondja sejtelmesen, majd mintha ez lenne a rajtszó, kezeivel rátapint a nő lábaira, majd szépen lassan simulnak egyre feljebb egészen a combjaiig. Ha eddig nem kapott megálljt, akkor nem is fog leállni. A combjain megpihent kezei elválassza egymástól a két lábát, hogy betekintést nyerhessen nő legféltettebb helyeire. *
1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 22:59:07
Üzenet elküldve: 2025-05-27 22:59:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*A vörösnek még arra sincs ötlete, hogy ő hol fogja bevégezni. Ha ágyban, valószínűleg valami csúnya nátha viszi el, de valószínűbb, hogy a meggondolatlan szája miatt kap egy pengét valahova. Bár az hozzá mérten túl izgalmasnak hangzik.
Hosszú idő óta először mondható, hogy izgalmas dolga van. Mert hát egy vadidegennel közös fürdő is izgalmas a maga módján, nem? Persze nem egy kardpárbaj vagy hasonló, de a maga részéről amúgy sem volt sosem a vagdalkozás híve. Szerencsére ahhoz vannak nála képzettebb és ügyesebb alakok.
Bölcselkedni, na azt már inkább tud, pedig aztán közelében sincs egy tudósnak, sőt távolabb nem is lehetne. De neki is vannak meglátásai az életről, amit időnként nem rest mások elé tárni, ha kíváncsiak rá, ha nem. Most viszont ő kíváncsi és eszébe sem jut, hogy ezzel ilyen nagy fejtörést okoz a férfinak. A feladat alól viszont tudattalanul is megmenti a másikat, mert a szája azonnal járni is kezd. Ha ellazul, olyankor ez könnyebben megy. Az pedig felettébb jól esik, ahogy érzi a bőrét érő dörzsölgetést. De hiába ő a vendég, hálátlan sem akar lenni, így pár perc élvezkedés után kézbe veszi a dolgokat. Miközben hablatyol és finoman mosdatja a másikat újból lehetősége nyílik, hogy alaposabban szemügyre vegye. Így a hegekre is jobb a rálátása. Ujjhegyeivel gyengéden cirógat végig egyiken-másikon, miközben fejben már azon elmélkedik, hogy vajon melyiknek mi lehet a története.
Addig legalábbis, amíg szökésre nem adja a fejét. Persze nem menekül messzire, csupán csak a medence széléig, amire ki is ül. A mondandója végeztével ismét a férfi arcát fürkészi, amit pedig amaz válaszol ismét gondolkodóba ejti. A választ valahol szerencsésnek érzi, hisz egy ideje nem is akar azon erőlködni, hogy bárhová is tartozzon. Persze néha nem lenne rossz az állandóság, de arra régen is ráfaragott. Nem hiányzik neki az.*
- Hát, ha az én szeme előtt lapul valami, akkor borzalmasan vak vagyok.
*Vonja meg a vállait, miközben átpillant a férfi munkálkodó kezére.*
- Egyedül vagy? Nincs senkid? Nem vár szülő, testvér? Akár egy asszony?
*Újból felkeresi a kék szemeket, majd a lábát elhúzva sóhajt fel kissé keserűen.*
- Ne is elmélkedjünk múlton és jövőn. Kár elrontani ezt a szép estét.
*Hirtelen vidorabbá válva támaszkodik meg hátul a kezein.*
- Inkább találjunk ki valami szórakoztatót. Ha már zenész nincs, csak akad valami kedvünkre való.
*Húzza összejátékosan a szemeit. Az ő fejébe bizony fordulnak meg dolgok, valahol reméli is azt, hogy nem mindenki méri magát olyan drágán itt, mint Télvas.*
*A vörösnek még arra sincs ötlete, hogy ő hol fogja bevégezni. Ha ágyban, valószínűleg valami csúnya nátha viszi el, de valószínűbb, hogy a meggondolatlan szája miatt kap egy pengét valahova. Bár az hozzá mérten túl izgalmasnak hangzik.
Hosszú idő óta először mondható, hogy izgalmas dolga van. Mert hát egy vadidegennel közös fürdő is izgalmas a maga módján, nem? Persze nem egy kardpárbaj vagy hasonló, de a maga részéről amúgy sem volt sosem a vagdalkozás híve. Szerencsére ahhoz vannak nála képzettebb és ügyesebb alakok.
Bölcselkedni, na azt már inkább tud, pedig aztán közelében sincs egy tudósnak, sőt távolabb nem is lehetne. De neki is vannak meglátásai az életről, amit időnként nem rest mások elé tárni, ha kíváncsiak rá, ha nem. Most viszont ő kíváncsi és eszébe sem jut, hogy ezzel ilyen nagy fejtörést okoz a férfinak. A feladat alól viszont tudattalanul is megmenti a másikat, mert a szája azonnal járni is kezd. Ha ellazul, olyankor ez könnyebben megy. Az pedig felettébb jól esik, ahogy érzi a bőrét érő dörzsölgetést. De hiába ő a vendég, hálátlan sem akar lenni, így pár perc élvezkedés után kézbe veszi a dolgokat. Miközben hablatyol és finoman mosdatja a másikat újból lehetősége nyílik, hogy alaposabban szemügyre vegye. Így a hegekre is jobb a rálátása. Ujjhegyeivel gyengéden cirógat végig egyiken-másikon, miközben fejben már azon elmélkedik, hogy vajon melyiknek mi lehet a története.
Addig legalábbis, amíg szökésre nem adja a fejét. Persze nem menekül messzire, csupán csak a medence széléig, amire ki is ül. A mondandója végeztével ismét a férfi arcát fürkészi, amit pedig amaz válaszol ismét gondolkodóba ejti. A választ valahol szerencsésnek érzi, hisz egy ideje nem is akar azon erőlködni, hogy bárhová is tartozzon. Persze néha nem lenne rossz az állandóság, de arra régen is ráfaragott. Nem hiányzik neki az.*
- Hát, ha az én szeme előtt lapul valami, akkor borzalmasan vak vagyok.
*Vonja meg a vállait, miközben átpillant a férfi munkálkodó kezére.*
- Egyedül vagy? Nincs senkid? Nem vár szülő, testvér? Akár egy asszony?
*Újból felkeresi a kék szemeket, majd a lábát elhúzva sóhajt fel kissé keserűen.*
- Ne is elmélkedjünk múlton és jövőn. Kár elrontani ezt a szép estét.
*Hirtelen vidorabbá válva támaszkodik meg hátul a kezein.*
- Inkább találjunk ki valami szórakoztatót. Ha már zenész nincs, csak akad valami kedvünkre való.
*Húzza összejátékosan a szemeit. Az ő fejébe bizony fordulnak meg dolgok, valahol reméli is azt, hogy nem mindenki méri magát olyan drágán itt, mint Télvas.*
1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 21:54:52
Üzenet elküldve: 2025-05-27 21:54:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Talán igen, talán nem. Bár egy dolog biztos, a félvér nem ágyban fog meghalni. Az is lehet, hogy holnap a főnöke visszatér olyan csodálatos hírekkel, mint például, hogy megint mehet valamilyen gyilkos vacsorára. Mondjuk nem lepődne meg, ám megkérdőjelezné e döntést, elvégre csak nemrég végeztek az előzővel. *
- Nem feltétlen az öregségre céloztam. Bár attól valóban messze vagyok.
* Egyébként a félvér teste eléggé soványkásnak tűnik a képzetlen szemeknek méretéhez képest. Bár zsírnak helyét nem lelni, helyette van megannyi heg, ami kárpótolja egy kicsit az összképet.
Látszik, hogy szeret a férfi érzelmeivel játszani. Először még el is hiszi, hogy el van utasítva. Kezei a magasban, majd várja is a jól kiérdemelt pofont mindazért, amit idáig elkövetett. Azonban pofon nem érkezik, vagy elnapolták, vagy szerencséje van, látszólag az utóbbi. Ugyanis megkapja a hőn áhított szivacsot. Ettől mindjárt jobb kedvre derül, s mikor megfordul hozzá is kezd. Átöblíti a szivacsot, majd beszappanozza, majd finoman elkezdi dörzsölni Kirelysse hátát. Mégis hogyan kéne válaszolnia a kérdésére? Hümmögés hallható a félvértől, keresi a választ, ám egyelőre az nem akarja, hogy megtalálják. Közben kezei ügyeskednek. Ugyan csak egy szivacs leledzik nála, azonban mind a két kezét használja. Mikor végez a hátával, még tesz egy merészebb mozdulatot s oldalát is elkezdi törölgetni. Míg egyik kezében a szivacs tisztítja, addig másik keze a túloldalt felfedező hadjáratra indul. Semmi komoly, csak érintésével és simításával kitapintja a másik alakját. Amint megfordul és újra szembenéznek egymással, már nyílna is a szája, hogy mondjon is valamit a kérdésére, ám megelőzik. Ajkai összezárulnak miközben hallgatja a vöröst magáról beszélni. Gondolkodásán nem segít, hogy most fordult a kocka és most ő az, akinek dörzsölik a mellkasát. Átlag férfi amúgy sem gondolkodik, ha egy szépséggel van összezárva, de ha máshova több vér kerül, mint az agyba, azért az is megnehezíti a dolgokat. Mikor elkezd hátrálni, mintha szokatlanul nagy lépések kerülnének közéjük. Felfoghatatlan. Pedig csak pár lépésről van szó, a félvér számára, mintha már kilométerekre lenne tőle. Pislog néhányat mielőtt visszakerülne a valóságba, majd egy mély levegőt követve elindul Kirelysse felé. Az elejtett szivacsokat kiveszi a vízből, megáll a lány előtt, majd egyik lábát felemelve elkezdi dörzsölgetni a szivaccsal. *
- Nem kötelező sehova sem tartozni. Semmi baj nincs azzal, ha valaki a mának él. De többet veszthetsz egy olyan dolog keresése közben, ami mindvégig ott lapult a szemed előtt.
* Ugyan eddig a lábait nézte, ám a mondat végén felpillant, keresi a világoszöldek társaságát. *
* Talán igen, talán nem. Bár egy dolog biztos, a félvér nem ágyban fog meghalni. Az is lehet, hogy holnap a főnöke visszatér olyan csodálatos hírekkel, mint például, hogy megint mehet valamilyen gyilkos vacsorára. Mondjuk nem lepődne meg, ám megkérdőjelezné e döntést, elvégre csak nemrég végeztek az előzővel. *
- Nem feltétlen az öregségre céloztam. Bár attól valóban messze vagyok.
* Egyébként a félvér teste eléggé soványkásnak tűnik a képzetlen szemeknek méretéhez képest. Bár zsírnak helyét nem lelni, helyette van megannyi heg, ami kárpótolja egy kicsit az összképet.
Látszik, hogy szeret a férfi érzelmeivel játszani. Először még el is hiszi, hogy el van utasítva. Kezei a magasban, majd várja is a jól kiérdemelt pofont mindazért, amit idáig elkövetett. Azonban pofon nem érkezik, vagy elnapolták, vagy szerencséje van, látszólag az utóbbi. Ugyanis megkapja a hőn áhított szivacsot. Ettől mindjárt jobb kedvre derül, s mikor megfordul hozzá is kezd. Átöblíti a szivacsot, majd beszappanozza, majd finoman elkezdi dörzsölni Kirelysse hátát. Mégis hogyan kéne válaszolnia a kérdésére? Hümmögés hallható a félvértől, keresi a választ, ám egyelőre az nem akarja, hogy megtalálják. Közben kezei ügyeskednek. Ugyan csak egy szivacs leledzik nála, azonban mind a két kezét használja. Mikor végez a hátával, még tesz egy merészebb mozdulatot s oldalát is elkezdi törölgetni. Míg egyik kezében a szivacs tisztítja, addig másik keze a túloldalt felfedező hadjáratra indul. Semmi komoly, csak érintésével és simításával kitapintja a másik alakját. Amint megfordul és újra szembenéznek egymással, már nyílna is a szája, hogy mondjon is valamit a kérdésére, ám megelőzik. Ajkai összezárulnak miközben hallgatja a vöröst magáról beszélni. Gondolkodásán nem segít, hogy most fordult a kocka és most ő az, akinek dörzsölik a mellkasát. Átlag férfi amúgy sem gondolkodik, ha egy szépséggel van összezárva, de ha máshova több vér kerül, mint az agyba, azért az is megnehezíti a dolgokat. Mikor elkezd hátrálni, mintha szokatlanul nagy lépések kerülnének közéjük. Felfoghatatlan. Pedig csak pár lépésről van szó, a félvér számára, mintha már kilométerekre lenne tőle. Pislog néhányat mielőtt visszakerülne a valóságba, majd egy mély levegőt követve elindul Kirelysse felé. Az elejtett szivacsokat kiveszi a vízből, megáll a lány előtt, majd egyik lábát felemelve elkezdi dörzsölgetni a szivaccsal. *
- Nem kötelező sehova sem tartozni. Semmi baj nincs azzal, ha valaki a mának él. De többet veszthetsz egy olyan dolog keresése közben, ami mindvégig ott lapult a szemed előtt.
* Ugyan eddig a lábait nézte, ám a mondat végén felpillant, keresi a világoszöldek társaságát. *
1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 20:30:04
Üzenet elküldve: 2025-05-27 20:30:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*Ez inkább ízlés kérdése, mintsem az egymásra hangolódásé. Vagy a fene tudja. Szereti a zenét, szó se róla, de valahogy itt a fürdőben nem érzi, hogy helye lenne. Azért az megnyugtató, hogy nem csinálnak belőle komolyabb filozófiai kérdést, mert az valóban törné a hangulatot, aminek tényleg az lenne a vége, hogy a pihentető fürdés helyett záros határidőn belül távozna inkább a szobájába.
Így viszont elégedetten, élvezi a párától meleggé váló levegőt, az érzést, ahogy a kosztól lassan felszabadul bőre. Az pedig csak emeli a hangulatot, hogy valóban neki sem lehet panasza a látványra. Bár ezt maga sem készül még a másik tudtára adni, hiszen ez az ismertség valóban rövidke még. Bár sosem véste kőbe senki, hogy hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy élvezze valakinek a társaságát. Amúgy sem ez lenne az első.*
- A halál nem csak az öregség mellé jár.
*Bölcselkedik megint, de közben, ha már így lehetőséget kapott ismét végigpillant a férfin. Tüzetesebben és szemtelenebbül, mint eddig, de kötve hiszi, hogy ez problémát jelentene. Hisz ő sem takargatja magát, mint egy szemérmes szűzlány, sőt, maga is hagyja, hogy a másik legeltesse rajta a szemeit miközben közelebb lépdel. Ha már beleugrottak a közös fürdőzésbe igen kínos lenne, ha éppen most kezdenének szégyenlősködni. Abból már úgy is kinőtt.*
- Na-na.
*Rántja el a férfi elől a szivacsot szigorú tekintettel, de végül halkan felnevetve ejti bele annak kezébe és készségesen fordít hátat, miközben elhúzza az útból a vörös tincseket.
Eszébe sem jut olyan, hogy a kérdése ilyen váratlan és nehéznek bizonyuló. Viszont a férfi meglátása jogos. Bár valahol azért kíváncsi lenne, hogy Ettvallder merre menne tovább, ha most lehetősége lenne rá.*
- Mint például?
*Sandít hátra, majd kinyúl egy másik szivacsért, amit azután a vízbe márt, végül pedig alaposan beszappanoz. Amint pedig a saját háta tiszta vissza is fordul a félvérrel szembe.*
- Kerülöm a harcot, viszont segíteni szeretek. Szorgalmas vagyok, de a túlzott izgalom hajhászása nem vonz. Persze nem vagyok azért olyan unott, mint ahogy én azt beállítom.
*Azzal neki is fog, hogy finoman végig dörzsölgesse a félvér mellkasát.*
- Szeretek inni, dohányt is szívok, sőt az ördögvigyorral is jó barátságot ápolok.
*Tűnődik el kissé. Ez is azóta jellemző rá, amióta egyedül van. Amióta nem számít semmi. Amióta igyekszik megtanulni, hogy a legapróbb dolgokat is élvezze ki.*
- A testi örömökről nem is beszélve.
*Bujkáló mosollyal sandít fel a férfira, ahogy a szivacsot a vízbe ejtve a kezei veszik át annak helyét. Finoman dörzsöli át a férfi mellkasát, ujjhegyei gyengéden cirógatnak le az oldalán egészen a vízig.*
- Talán éppen ezért igazából a kikötő a nekem való hely. Te hogy látod?
*Vigyorodik el kissé, ahogy hátrál egy lépést, majd még egyet, végül pedig megfordulva sétál egészen a széléig, amire aztán ki is ül, csak a lábait lógatja vissza a vízbe. Persze még eszében sincs meglógni a szobájába.*
*Ez inkább ízlés kérdése, mintsem az egymásra hangolódásé. Vagy a fene tudja. Szereti a zenét, szó se róla, de valahogy itt a fürdőben nem érzi, hogy helye lenne. Azért az megnyugtató, hogy nem csinálnak belőle komolyabb filozófiai kérdést, mert az valóban törné a hangulatot, aminek tényleg az lenne a vége, hogy a pihentető fürdés helyett záros határidőn belül távozna inkább a szobájába.
Így viszont elégedetten, élvezi a párától meleggé váló levegőt, az érzést, ahogy a kosztól lassan felszabadul bőre. Az pedig csak emeli a hangulatot, hogy valóban neki sem lehet panasza a látványra. Bár ezt maga sem készül még a másik tudtára adni, hiszen ez az ismertség valóban rövidke még. Bár sosem véste kőbe senki, hogy hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy élvezze valakinek a társaságát. Amúgy sem ez lenne az első.*
- A halál nem csak az öregség mellé jár.
*Bölcselkedik megint, de közben, ha már így lehetőséget kapott ismét végigpillant a férfin. Tüzetesebben és szemtelenebbül, mint eddig, de kötve hiszi, hogy ez problémát jelentene. Hisz ő sem takargatja magát, mint egy szemérmes szűzlány, sőt, maga is hagyja, hogy a másik legeltesse rajta a szemeit miközben közelebb lépdel. Ha már beleugrottak a közös fürdőzésbe igen kínos lenne, ha éppen most kezdenének szégyenlősködni. Abból már úgy is kinőtt.*
- Na-na.
*Rántja el a férfi elől a szivacsot szigorú tekintettel, de végül halkan felnevetve ejti bele annak kezébe és készségesen fordít hátat, miközben elhúzza az útból a vörös tincseket.
Eszébe sem jut olyan, hogy a kérdése ilyen váratlan és nehéznek bizonyuló. Viszont a férfi meglátása jogos. Bár valahol azért kíváncsi lenne, hogy Ettvallder merre menne tovább, ha most lehetősége lenne rá.*
- Mint például?
*Sandít hátra, majd kinyúl egy másik szivacsért, amit azután a vízbe márt, végül pedig alaposan beszappanoz. Amint pedig a saját háta tiszta vissza is fordul a félvérrel szembe.*
- Kerülöm a harcot, viszont segíteni szeretek. Szorgalmas vagyok, de a túlzott izgalom hajhászása nem vonz. Persze nem vagyok azért olyan unott, mint ahogy én azt beállítom.
*Azzal neki is fog, hogy finoman végig dörzsölgesse a félvér mellkasát.*
- Szeretek inni, dohányt is szívok, sőt az ördögvigyorral is jó barátságot ápolok.
*Tűnődik el kissé. Ez is azóta jellemző rá, amióta egyedül van. Amióta nem számít semmi. Amióta igyekszik megtanulni, hogy a legapróbb dolgokat is élvezze ki.*
- A testi örömökről nem is beszélve.
*Bujkáló mosollyal sandít fel a férfira, ahogy a szivacsot a vízbe ejtve a kezei veszik át annak helyét. Finoman dörzsöli át a férfi mellkasát, ujjhegyei gyengéden cirógatnak le az oldalán egészen a vízig.*
- Talán éppen ezért igazából a kikötő a nekem való hely. Te hogy látod?
*Vigyorodik el kissé, ahogy hátrál egy lépést, majd még egyet, végül pedig megfordulva sétál egészen a széléig, amire aztán ki is ül, csak a lábait lógatja vissza a vízbe. Persze még eszében sincs meglógni a szobájába.*
1540. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 18:34:14
Üzenet elküldve: 2025-05-27 18:34:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Látszik, hogy nincsenek egy hullámhosszon, ha kiegészítőről beszélnek. Nem is érti, hogy hogyan nem lenne ínyére egy kis aláfestés. Kevés olyan dolgot tudna mondani, ahova nem kérne zenét, bár ez is csak azt bizonyítja, hogy ahány ember, annyi vélemény. Nem fog erről vitát nyitni, még akkor sem, ha badarságnak tartja, még a végén elkergetné a virágszálat a medencéből, de még az is lehet, hogy a fogadóból is. Nem ezt a forgatókönyvet szeretné megvalósítani.
A párás levegő játszik a férfi elméjével, hogy kicsit visszakerüljön saját teste irányításához, kezével tölcsért formáz, és vizet merít az arcához. Talán mondani sem kell, hogy ezzel csak ront a helyzeten, de ezt már aligha képes felfogni, ugyanis cselekedetei között folyton folyvást átpillantgat a vörösre. Szemrevaló teremtés, s ezt még be is vallaná a szemébe, bár biztos furán jönne ki a történet, főleg, hogy csak ma találkoztak, bár már így is elég gyorsak az események. Egy-két alkalommal találkozik a tekintete a másikéval, ám csak reménykedhet, hogy tetszik neki, amit lát. Bár, ha nem tetszene, akkor bizonyára nem nézné, avagy már rég kiküldte volna. Önelégült mosoly kerül a férfi arcára. Szinte alig hisz a fülében. Amint Kirelysse beljebb sétál, úgy ő is tesz néhány lépést a lány felé. *
- Jaj, ugyan már. Majd síromban pihenek. És mint láthatod, * kitárja kezeit, hogy láthassa őt, és még magán is végigszalad a szeme. * messze vagyok még attól.
* Messze van még attól a kortól, hogy aggódnia kéne a testi békéje végett. Jelenleg még jól tartja a testi lelki egyensúlyát, bár néha tényleg jól esik a kényeztetés és pihenés, bár, ha ilyet szeretne, akkor egy masszázst kérne, elvégre azok, akik igazán tudnak masszírozni, azok szinte varázslók a kezeikkel. *
- Hadd segítsek.
* Szólal meg, majd megkísérli kikapni a kezéből a szivacsot. Ha nem sikerül, akkor felemeli mind két kezét, mintha megadná magát, azonban, ha sikerül, úgy mutatja a nőnek, hogy forduljon meg, hogy a hátával kezdhesse.
A kérdés lassan és számára zavarosan jut el a tudatába. Elvégre elég nehéz úgy példálózni, hogy szinte fogalma sincs a másikról. Ha legalább többet tudna a másikról, úgy talán mondhatna valamit, de így? *
- Ahhoz előbb egy kicsit többet kell megtudnom rólad. Legalábbis, ha olyan választ szeretnél, ami kielégítő és nem egy olyat, amit az én tapasztalataim befolyásolnak.
* Látszik, hogy nincsenek egy hullámhosszon, ha kiegészítőről beszélnek. Nem is érti, hogy hogyan nem lenne ínyére egy kis aláfestés. Kevés olyan dolgot tudna mondani, ahova nem kérne zenét, bár ez is csak azt bizonyítja, hogy ahány ember, annyi vélemény. Nem fog erről vitát nyitni, még akkor sem, ha badarságnak tartja, még a végén elkergetné a virágszálat a medencéből, de még az is lehet, hogy a fogadóból is. Nem ezt a forgatókönyvet szeretné megvalósítani.
A párás levegő játszik a férfi elméjével, hogy kicsit visszakerüljön saját teste irányításához, kezével tölcsért formáz, és vizet merít az arcához. Talán mondani sem kell, hogy ezzel csak ront a helyzeten, de ezt már aligha képes felfogni, ugyanis cselekedetei között folyton folyvást átpillantgat a vörösre. Szemrevaló teremtés, s ezt még be is vallaná a szemébe, bár biztos furán jönne ki a történet, főleg, hogy csak ma találkoztak, bár már így is elég gyorsak az események. Egy-két alkalommal találkozik a tekintete a másikéval, ám csak reménykedhet, hogy tetszik neki, amit lát. Bár, ha nem tetszene, akkor bizonyára nem nézné, avagy már rég kiküldte volna. Önelégült mosoly kerül a férfi arcára. Szinte alig hisz a fülében. Amint Kirelysse beljebb sétál, úgy ő is tesz néhány lépést a lány felé. *
- Jaj, ugyan már. Majd síromban pihenek. És mint láthatod, * kitárja kezeit, hogy láthassa őt, és még magán is végigszalad a szeme. * messze vagyok még attól.
* Messze van még attól a kortól, hogy aggódnia kéne a testi békéje végett. Jelenleg még jól tartja a testi lelki egyensúlyát, bár néha tényleg jól esik a kényeztetés és pihenés, bár, ha ilyet szeretne, akkor egy masszázst kérne, elvégre azok, akik igazán tudnak masszírozni, azok szinte varázslók a kezeikkel. *
- Hadd segítsek.
* Szólal meg, majd megkísérli kikapni a kezéből a szivacsot. Ha nem sikerül, akkor felemeli mind két kezét, mintha megadná magát, azonban, ha sikerül, úgy mutatja a nőnek, hogy forduljon meg, hogy a hátával kezdhesse.
A kérdés lassan és számára zavarosan jut el a tudatába. Elvégre elég nehéz úgy példálózni, hogy szinte fogalma sincs a másikról. Ha legalább többet tudna a másikról, úgy talán mondhatna valamit, de így? *
- Ahhoz előbb egy kicsit többet kell megtudnom rólad. Legalábbis, ha olyan választ szeretnél, ami kielégítő és nem egy olyat, amit az én tapasztalataim befolyásolnak.
1539. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 16:45:29
Üzenet elküldve: 2025-05-27 16:45:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*A zenész kérdésére csak megvonja a vállait. Valahogy nem igazán illene az újonnan kialakult belső békéjéhez az, ha valaki itt muzsikálna a fülébe. Még akkor sem, ha valami lágy zeneszó kísérné azt, ahogy átmossa a tagjait. Számára a fürdésnek két fajtája létezik. Az egyiket gyakrabban űzi. Azt, amivel a vizes tál fölé hajol és a ruha alól kilógó tagjait átöblíti, hogy eltüntesse róla a koszt. A második hasonló ehhez, mint amiben most is szerencséje van. Ez a ritkább lehetőség. Az amelyikben a fáradt tagjainak bizony kijut végre a megérdemelt pihenés. Ahol elnyúlhat a forró vízben, amitől a fürdő levegője párássá válik. Ahol csend van, vagy legalább csak halk, kellemes beszélgetés töri meg azt, nem pedig valami művész féle, aki zajongni kezdene a béke élvezése közben. Aztán, ha még énekelni is kezdene esetleg. Na nem.
Így most egyáltalán nem lehet panasza. A hasa tele, a koszos ruháktól megszabadult és végre átjárja a víz melege a porcikáit is. Ezek mellé pedig nyert magának egy egész kellemesnek tűnő társaságot. Ahogy a napja alakult nem hitte volna, hogy a lezárása ilyen jó lesz. Vajon lehet ezt még fokozni.*
- Ettvallder.
*Szusszantja a nevet, ahogy hátra dönti a fejét és a nézelődést abbahagyva hunyja vissza szemeit. Egészen addig marad ebben a megbékélt pozícióban, amíg meg nem hallja a víz loccsanását, mikor csatlakozik hozzá a férfi. A fejét akkor előre biccenti, a zöldek pedig nyomban fel is keresik újdonsült fürdőtársát. Maga sem rest újból végig mérni a másikat, már amit a víz enged a számára. Egy ideje nem volt szerencséje férfit ilyen állapotban látni. Vagyis egyet hasonlóan. Félmeztelenül. De Pocakos Gweron neve bizony beszédes, mert átugrani könnyebb volt, mint megkerülni. Na éppen neki segített, annak meg folyton melege volt. Nem is értette, hisz ő még a köpenyben is vacogott mellette. Arról meg egy szemvillanás alatt került le a mellény, meg az ing. Na vele biztosan nem fürdőzne ilyen békésen.*
- Ó, azt hiszem minden igényemet kielégítetted. Pihenj, ha már így alakult, hogy van rá lehetőséged.
*Mosolyodik el, ahogy lassan felkel a medence széléről, hogy maga is beljebb sétáljon a víz mélyebb részére.*
- Ahogy hallom a tagjaid is sikítanak már egy kis nyugalomért.
*Kuncog fel, ahogy magához ragad egy szappant és bevizezve dörzsölgeti át először a karjait, majd a nyakát. Közben megfogalmazódik benne egy gondolat vagy inkább kérdés, így miközben bőréről dörzsöli le az út porát és a vele járó szagokat ismét a férfira pillant.*
- És mondd csak, ha az én helyemben lennél, ha nem tartoznál sehová, akkor innen merre indulnál tovább?
*Az őszintét megvallva nem sok ötlete van egyelőre. Talán marad egy ideig itt a kikötőben, de hallott sokat Artheniorról is. Talán a város meglátogatása is szóba jöhetne. Talán most nem is kéne ezen elmélkednie, ha már egyszer a kellemes vízben pihenhet egy szemrevaló, pucér férfival együtt.*
*A zenész kérdésére csak megvonja a vállait. Valahogy nem igazán illene az újonnan kialakult belső békéjéhez az, ha valaki itt muzsikálna a fülébe. Még akkor sem, ha valami lágy zeneszó kísérné azt, ahogy átmossa a tagjait. Számára a fürdésnek két fajtája létezik. Az egyiket gyakrabban űzi. Azt, amivel a vizes tál fölé hajol és a ruha alól kilógó tagjait átöblíti, hogy eltüntesse róla a koszt. A második hasonló ehhez, mint amiben most is szerencséje van. Ez a ritkább lehetőség. Az amelyikben a fáradt tagjainak bizony kijut végre a megérdemelt pihenés. Ahol elnyúlhat a forró vízben, amitől a fürdő levegője párássá válik. Ahol csend van, vagy legalább csak halk, kellemes beszélgetés töri meg azt, nem pedig valami művész féle, aki zajongni kezdene a béke élvezése közben. Aztán, ha még énekelni is kezdene esetleg. Na nem.
Így most egyáltalán nem lehet panasza. A hasa tele, a koszos ruháktól megszabadult és végre átjárja a víz melege a porcikáit is. Ezek mellé pedig nyert magának egy egész kellemesnek tűnő társaságot. Ahogy a napja alakult nem hitte volna, hogy a lezárása ilyen jó lesz. Vajon lehet ezt még fokozni.*
- Ettvallder.
*Szusszantja a nevet, ahogy hátra dönti a fejét és a nézelődést abbahagyva hunyja vissza szemeit. Egészen addig marad ebben a megbékélt pozícióban, amíg meg nem hallja a víz loccsanását, mikor csatlakozik hozzá a férfi. A fejét akkor előre biccenti, a zöldek pedig nyomban fel is keresik újdonsült fürdőtársát. Maga sem rest újból végig mérni a másikat, már amit a víz enged a számára. Egy ideje nem volt szerencséje férfit ilyen állapotban látni. Vagyis egyet hasonlóan. Félmeztelenül. De Pocakos Gweron neve bizony beszédes, mert átugrani könnyebb volt, mint megkerülni. Na éppen neki segített, annak meg folyton melege volt. Nem is értette, hisz ő még a köpenyben is vacogott mellette. Arról meg egy szemvillanás alatt került le a mellény, meg az ing. Na vele biztosan nem fürdőzne ilyen békésen.*
- Ó, azt hiszem minden igényemet kielégítetted. Pihenj, ha már így alakult, hogy van rá lehetőséged.
*Mosolyodik el, ahogy lassan felkel a medence széléről, hogy maga is beljebb sétáljon a víz mélyebb részére.*
- Ahogy hallom a tagjaid is sikítanak már egy kis nyugalomért.
*Kuncog fel, ahogy magához ragad egy szappant és bevizezve dörzsölgeti át először a karjait, majd a nyakát. Közben megfogalmazódik benne egy gondolat vagy inkább kérdés, így miközben bőréről dörzsöli le az út porát és a vele járó szagokat ismét a férfira pillant.*
- És mondd csak, ha az én helyemben lennél, ha nem tartoznál sehová, akkor innen merre indulnál tovább?
*Az őszintét megvallva nem sok ötlete van egyelőre. Talán marad egy ideig itt a kikötőben, de hallott sokat Artheniorról is. Talán a város meglátogatása is szóba jöhetne. Talán most nem is kéne ezen elmélkednie, ha már egyszer a kellemes vízben pihenhet egy szemrevaló, pucér férfival együtt.*
1538. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-27 09:33:27
Üzenet elküldve: 2025-05-27 09:33:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Hasonlítana a legtöbb férfira? Hogy ez talán jó, esetleg rossz dolog lenne, azt hirtelen akkor sem lenne képes megmondani, ha kést tartanának a nyakához. Érdekelné, ha meg is vádolnák hasonló szavakkal? Jelenleg aligha. Most el van merülve a másik testi adottságaiban. *
- Kár, elég jól űzte a szakmáját.
* Teszi hozzá a zenész kérdésére, bár nem erőlteti a témát. Elvégre ő is furcsállna, ha csatlakozna köreikbe. *
- Arról tudnék vitázni.
* Feleli az orra alatt, közben pislogás nélkül követi a vörös minden mozdulatát, mintha vacillálna, hogy csatlakozzon vagy ne. Nem tud betelni a látvánnyal s az egyetlen cérna, ami eddig visszatartotta is elszakad a merülés pillanatában. Nem kell neki kétszer szólni! Először cipőjétől szabadul meg. Tulajdonképpen lerúgja magáról őket be a sarokba. Övével folytatja, majd miután megszabadult nadrágjától az is bekerül a sarokba. Nem veszi észre a figyelmet, bár, ha tudná, hogy nézik sem kerülne zavart állapotba. Bár lehet, hogy jobban rájátszana, mint valami privát előadás, ahol a férfiak kényeztetik a nőt mind vizuálisan, mind testileg. Pólójától is megszabadul. Előbb a fejét húzza ki, majd csak ezután jönnek ki a kezei. Lassan lép be a medencébe. Egy darabig csak lábával szokja a vizet. *
- Ettvallder. Örülök a szerencsének.
* Már pedig mekkora szerencse! Lassú léptekkel megindul a közepéhez, hogy ott merülhessen nyakig a forró vízben, de aztán hamar fel is áll, hogy csak felsőteste látszódjon ki a vízből. Nem is emlékszik, hogy mikor volt alkalma utoljára forró vízben megmártózni. Ő inkább a hideg víz híve, de vannak kivételek, amikor saját igényeit mások elé helyezi. Ez most talán egy olyan helyzet, bár még bármi kijöhet az estéből! *
- Aztán ha szükséged van valamire, amire egy ilyen dolga fogyott pultos segíthet ne habozz szólni, elvégre a vásárlók elégedettsége a legfontosabb.
* Egy kacsintás kíséri a nagy szavakat, majd kezeit összekulcsolja és nyújtózkodni kezd. Magasba emeli a két kezét, mintha lenne ott valami, de csak kiroppantja berozsdásodott végtagjait. *
* Hasonlítana a legtöbb férfira? Hogy ez talán jó, esetleg rossz dolog lenne, azt hirtelen akkor sem lenne képes megmondani, ha kést tartanának a nyakához. Érdekelné, ha meg is vádolnák hasonló szavakkal? Jelenleg aligha. Most el van merülve a másik testi adottságaiban. *
- Kár, elég jól űzte a szakmáját.
* Teszi hozzá a zenész kérdésére, bár nem erőlteti a témát. Elvégre ő is furcsállna, ha csatlakozna köreikbe. *
- Arról tudnék vitázni.
* Feleli az orra alatt, közben pislogás nélkül követi a vörös minden mozdulatát, mintha vacillálna, hogy csatlakozzon vagy ne. Nem tud betelni a látvánnyal s az egyetlen cérna, ami eddig visszatartotta is elszakad a merülés pillanatában. Nem kell neki kétszer szólni! Először cipőjétől szabadul meg. Tulajdonképpen lerúgja magáról őket be a sarokba. Övével folytatja, majd miután megszabadult nadrágjától az is bekerül a sarokba. Nem veszi észre a figyelmet, bár, ha tudná, hogy nézik sem kerülne zavart állapotba. Bár lehet, hogy jobban rájátszana, mint valami privát előadás, ahol a férfiak kényeztetik a nőt mind vizuálisan, mind testileg. Pólójától is megszabadul. Előbb a fejét húzza ki, majd csak ezután jönnek ki a kezei. Lassan lép be a medencébe. Egy darabig csak lábával szokja a vizet. *
- Ettvallder. Örülök a szerencsének.
* Már pedig mekkora szerencse! Lassú léptekkel megindul a közepéhez, hogy ott merülhessen nyakig a forró vízben, de aztán hamar fel is áll, hogy csak felsőteste látszódjon ki a vízből. Nem is emlékszik, hogy mikor volt alkalma utoljára forró vízben megmártózni. Ő inkább a hideg víz híve, de vannak kivételek, amikor saját igényeit mások elé helyezi. Ez most talán egy olyan helyzet, bár még bármi kijöhet az estéből! *
- Aztán ha szükséged van valamire, amire egy ilyen dolga fogyott pultos segíthet ne habozz szólni, elvégre a vásárlók elégedettsége a legfontosabb.
* Egy kacsintás kíséri a nagy szavakat, majd kezeit összekulcsolja és nyújtózkodni kezd. Magasba emeli a két kezét, mintha lenne ott valami, de csak kiroppantja berozsdásodott végtagjait. *
1537. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 19:19:34
Üzenet elküldve: 2025-05-26 19:19:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ettvallder Skyy//
*Az önelégült arckifejezés hamar megragadja, amit egy bujkáló mosollyal nyugtáz. Mondhatni leolvasható az arcára azon gondolata, miszerint a félvért is egynek gondolja a sok tipikus férfi közül. Hogy ez baj-e? Nem feltétlenül. Még az is lehet, hogy nincs is igaza. Hisz melyik férfinak ne esne jól, ha egy nő izgalmasnak titulálja. Egykor őt is meghatotta, ha valaki azt mondta rá, hogy szép vagy csinos. Az sem kizárt, hogy ez nem fordulna elő megint. Mert hát már az is jól esik a kis lelkének, hogy nem mondják ki rá határozottan, hogy igaza van és valóban unalmas.*
- Talán igazad van.
*Tűnődik el egy pillanatra, de azután inkább leköti a sellőlányok kérdése. Arra halkan és megértőn felkuncog, hogy a férfi végighallgatott már siralmakat arról, hogy valaki bizony hoppon maradt a Sellőházban. Hát akkor nem is lenne reménytelen az ő ügye, ha egyszer arra szánná el magát, hogy ott szolgálja ki a vágyakat. Akkor talán élvezet is adódhat benne, ha megválogathatja a számára szimpatikus alanyokat. Bár egyelőre ilyesmi terv nem fogalmazódott meg benne komolyabban.
Amikor már a fürdőbe érnek a fejéből ki is száll minden felesleges gondolat. Most nem törődik a sellőlányokkal, sem pórul járt fickókkal. Nem keringnek gondolatok felakasztott hullák körül, ahogy azon sem elmélkedik, hogy másnap vajon induljon-e tovább vagy élvezze még ki a taverna kényelmét. A párás levegő hamar ellazítja, s talán balgaság, de hisz a férfinak, hogy itt biztonságos. A szégyenlősséggel pedig azóta egyáltalán nem kell megküzdenie, mióta egyedül járja a vidéket. Nem ez az első közös fürdő, amihez szerencséje van.*
- Az illatgyertya jól hangzik. A zenét viszont nem hiányolom. Azért az bizarr lenne, ha valaki most elhúzná a nótámat.
*Nevet fel halkan.*
- Az est látványossága szerintem máshol leledzik.
*Ingatja meg a fejét, majd az öv kioldódik és a nadrág is követi az inget. Előre sétál, majd ujjait belemártja a vízbe. Kellemesen meleg. Sőt, meglepő mód mondhatni rá, hogy tökéletes.*
- Akkor a dolga fogyott pultos fiúra vár a jól megérdemelt pihenés.
*Játékos mosollyal húzza ki kezét a vízből, majd óvatosan a vízbe lépve azonnal el is merül benne. Elégedetten nyammog, ahogy hátra dőlve lehunyja a szemeit.*
- Ha már így alakult, hogy közösen élvezzük a vizet... A nevem Kirelysse.
*Fél szemmel visszasandít a félvér felé. Ha ő is nekiáll a ruháktól megszabadulni, azt is rezzenéstelenül követi végig.*
*Az önelégült arckifejezés hamar megragadja, amit egy bujkáló mosollyal nyugtáz. Mondhatni leolvasható az arcára azon gondolata, miszerint a félvért is egynek gondolja a sok tipikus férfi közül. Hogy ez baj-e? Nem feltétlenül. Még az is lehet, hogy nincs is igaza. Hisz melyik férfinak ne esne jól, ha egy nő izgalmasnak titulálja. Egykor őt is meghatotta, ha valaki azt mondta rá, hogy szép vagy csinos. Az sem kizárt, hogy ez nem fordulna elő megint. Mert hát már az is jól esik a kis lelkének, hogy nem mondják ki rá határozottan, hogy igaza van és valóban unalmas.*
- Talán igazad van.
*Tűnődik el egy pillanatra, de azután inkább leköti a sellőlányok kérdése. Arra halkan és megértőn felkuncog, hogy a férfi végighallgatott már siralmakat arról, hogy valaki bizony hoppon maradt a Sellőházban. Hát akkor nem is lenne reménytelen az ő ügye, ha egyszer arra szánná el magát, hogy ott szolgálja ki a vágyakat. Akkor talán élvezet is adódhat benne, ha megválogathatja a számára szimpatikus alanyokat. Bár egyelőre ilyesmi terv nem fogalmazódott meg benne komolyabban.
Amikor már a fürdőbe érnek a fejéből ki is száll minden felesleges gondolat. Most nem törődik a sellőlányokkal, sem pórul járt fickókkal. Nem keringnek gondolatok felakasztott hullák körül, ahogy azon sem elmélkedik, hogy másnap vajon induljon-e tovább vagy élvezze még ki a taverna kényelmét. A párás levegő hamar ellazítja, s talán balgaság, de hisz a férfinak, hogy itt biztonságos. A szégyenlősséggel pedig azóta egyáltalán nem kell megküzdenie, mióta egyedül járja a vidéket. Nem ez az első közös fürdő, amihez szerencséje van.*
- Az illatgyertya jól hangzik. A zenét viszont nem hiányolom. Azért az bizarr lenne, ha valaki most elhúzná a nótámat.
*Nevet fel halkan.*
- Az est látványossága szerintem máshol leledzik.
*Ingatja meg a fejét, majd az öv kioldódik és a nadrág is követi az inget. Előre sétál, majd ujjait belemártja a vízbe. Kellemesen meleg. Sőt, meglepő mód mondhatni rá, hogy tökéletes.*
- Akkor a dolga fogyott pultos fiúra vár a jól megérdemelt pihenés.
*Játékos mosollyal húzza ki kezét a vízből, majd óvatosan a vízbe lépve azonnal el is merül benne. Elégedetten nyammog, ahogy hátra dőlve lehunyja a szemeit.*
- Ha már így alakult, hogy közösen élvezzük a vizet... A nevem Kirelysse.
*Fél szemmel visszasandít a félvér felé. Ha ő is nekiáll a ruháktól megszabadulni, azt is rezzenéstelenül követi végig.*
1536. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-05-26 18:18:08
Üzenet elküldve: 2025-05-26 18:18:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kirelysse, a Megfáradt//
* Érdeklődve figyeli a másikat, ahogyan az mutogatva magyaráz neki. Többek között azért, mert fogalma sincs, hogy mégis mire szeretne kilyukadni ezzel. Amikor rámutat, úgy ő kicsit megszeppen, arcára meglepettség ül ki, majd mintha imitálná a másikat mutat magára. Arcáról szinte leolvasható a szó, hogy: Én? Meghallva, hogy a másik izgalmasnak tekinti, vagy legalábbis annak tűnik, átjár rajta a magabiztosság és önelégült képpel kezd bólogatni. Na ja, eltudja így képzelni magát, bár a túlzott önbizalom káros, ezzel meg a félvér pontosan tisztában van. Ám amikor magával példálózik, mint valaki, aki nem érti, hogy miről van szó néz a nőre, majd fordítja el kissé a fejét. *
- Naa. Ez csak nem igaz! Sőt, amíg nem találod a helyed a világban, addig nem is lehet biztosra mondani.
* Lihanechből való távozásakor ő nem tudta mitévő legyen. Aggódott? Persze. Összejött az élete? Nem éppen. Változtatna bármin? Kizárt. Ha nem is arannyal bevont széken tölti a belét a legfinomabb ételekkel és italokkal, akkor is elégedett mindennel, amit eddig elért. Bár abban is biztos, hogy tettei előbb vagy utóbb bizony utolérik. Az pedig nem lesz kellemes! *
- Meglehet. Fiatal még az este.
* Ha tudná milyen fogadókban szállt meg, biztos felnevetne. Lihanechi munkatáborokban emlékeztető eledeleket nehéz felülmúlni és elfeledni, de ajánlott. *
- Szerintem választhatnak. Legalábbis volt szerencsém végighallgatni egy félnótás bömbölését, mert minden sellő elutasította vele az éjszakát. Szegény fazon... Bár a lányok mentségére szóljon tényleg ronda volt.
* Enyhe sajnálat hallható a hangjából, de az nagyon gyorsan el is tűnik, elvégre rég nem látta a fazont s lehet azóta már rég fel is dobta a bakancsát. Ezt teszi sokakkal a kikötő, megrondít és megtör.
Még jó, hogy üres! Az az ember az imént is csak véletlen tévedhetett be ide. Elvégre ő nem emlékszik arra, hogy bárki fizetett volna, s az emberek többsége nem fürödni jár ebbe a fogadóba, de nem is aludni. *
- Illatgyertyával tudok szolgálni, azonban a zenészünket már egy ideje nem láttam, szóval a kisérő muzsika nem lesz.
* Feleli szellemtanya megjegyzésre. A félvér számára kellően lelassul az idő, miközben a másik vetkőzik s kell egy pillanat, amíg a mondat elér az agyáig. *
- Hogy... És hagyjam ki azt est látványosságát?
* Feleli egy kacér mosoly kíséretével. *
- Váltottam valakivel, szóóóval jelenleg nincs semmi dolgom.
* Majd, mint akinek véletlenül pont most támad ilyen ötlete folytatja. *
- Meg amúgy én is leakartam fürdeni. Távol törzsvendégeinktől, ha érted.
* Érdeklődve figyeli a másikat, ahogyan az mutogatva magyaráz neki. Többek között azért, mert fogalma sincs, hogy mégis mire szeretne kilyukadni ezzel. Amikor rámutat, úgy ő kicsit megszeppen, arcára meglepettség ül ki, majd mintha imitálná a másikat mutat magára. Arcáról szinte leolvasható a szó, hogy: Én? Meghallva, hogy a másik izgalmasnak tekinti, vagy legalábbis annak tűnik, átjár rajta a magabiztosság és önelégült képpel kezd bólogatni. Na ja, eltudja így képzelni magát, bár a túlzott önbizalom káros, ezzel meg a félvér pontosan tisztában van. Ám amikor magával példálózik, mint valaki, aki nem érti, hogy miről van szó néz a nőre, majd fordítja el kissé a fejét. *
- Naa. Ez csak nem igaz! Sőt, amíg nem találod a helyed a világban, addig nem is lehet biztosra mondani.
* Lihanechből való távozásakor ő nem tudta mitévő legyen. Aggódott? Persze. Összejött az élete? Nem éppen. Változtatna bármin? Kizárt. Ha nem is arannyal bevont széken tölti a belét a legfinomabb ételekkel és italokkal, akkor is elégedett mindennel, amit eddig elért. Bár abban is biztos, hogy tettei előbb vagy utóbb bizony utolérik. Az pedig nem lesz kellemes! *
- Meglehet. Fiatal még az este.
* Ha tudná milyen fogadókban szállt meg, biztos felnevetne. Lihanechi munkatáborokban emlékeztető eledeleket nehéz felülmúlni és elfeledni, de ajánlott. *
- Szerintem választhatnak. Legalábbis volt szerencsém végighallgatni egy félnótás bömbölését, mert minden sellő elutasította vele az éjszakát. Szegény fazon... Bár a lányok mentségére szóljon tényleg ronda volt.
* Enyhe sajnálat hallható a hangjából, de az nagyon gyorsan el is tűnik, elvégre rég nem látta a fazont s lehet azóta már rég fel is dobta a bakancsát. Ezt teszi sokakkal a kikötő, megrondít és megtör.
Még jó, hogy üres! Az az ember az imént is csak véletlen tévedhetett be ide. Elvégre ő nem emlékszik arra, hogy bárki fizetett volna, s az emberek többsége nem fürödni jár ebbe a fogadóba, de nem is aludni. *
- Illatgyertyával tudok szolgálni, azonban a zenészünket már egy ideje nem láttam, szóval a kisérő muzsika nem lesz.
* Feleli szellemtanya megjegyzésre. A félvér számára kellően lelassul az idő, miközben a másik vetkőzik s kell egy pillanat, amíg a mondat elér az agyáig. *
- Hogy... És hagyjam ki azt est látványosságát?
* Feleli egy kacér mosoly kíséretével. *
- Váltottam valakivel, szóóóval jelenleg nincs semmi dolgom.
* Majd, mint akinek véletlenül pont most támad ilyen ötlete folytatja. *
- Meg amúgy én is leakartam fürdeni. Távol törzsvendégeinktől, ha érted.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1536-1555