//Az út feléd ugyan hová vezet?//
*Nem olyan buta ő, tudja, hogy mivel foglalkozik Alissäna, de azt is tudja, hogy ezért ma itt ők nem fizettek semmit. Legalábbis, ha Nori nem intézett valamit a háta mögött, amitől tényleg fogalma sem lehet, bár legjobb tudomása szerint Haldrian neki "tartozott” ezzel. Valahogy tényleg nem sikerült összerakni neki a képet, hogy nem csak úgy szívjóságból segédkezett olyan gondoskodással a fürdőzésben és a hangulatkeltésben. Ez megbocsátható Mainak, lévén elég ittas. Ezt a mennyiségű bort az ő kis törékeny teste csoda lett volna, ha minden probléma nélkül befogadja. Mosolyog a nőre, még mindig túl kedvesnek érzi őt, ami a kis világában nem sűrűn történik meg vele. Ha megtörténik, akkor is sejthető, hogy valami rossz fog következni közvetlenül utána, úgyhogy nem is akar nagyon beleereszkedni ebbe a simogató érzésbe. Pedig szívesen töltene vele még időt. A kacérkodásra elmosolyodik, majd látja, hogy barátnőjét magára hagyva megérkezik a félvér, aki tesz-vesz a pultban, mintha mi sem történt volna. Ezek azok a mozzanatok Mai számára, amik még szinte érthetetlenek. Egyik pillanatban kéjes sóhajok keverednek a levegő párájával, a másikban pedig a tökéletes semmi van körülöttük. Még a gondolatától is elfárad. Nem követi sokáig szemeivel a férfit, mert elszégyelli magát egy kicsit, hogy nemrég vele játszadozott, még ha nem is sokáig. A testiséggel még meg kell barátkoznia. *
- Nem vonz, megpróbáltam látod, de… nem. *Nem érzi ezt sem rossznak, sem pedig jónak. Talán abból a szempontból szerencsésebb, hogy éppen elég egy nem képviselőjétől szenvednie, nem kell még a másiktól is. *
- Tényleg nem? *Kissé kikerekedik a szeme, minden gondolata és hite szerint ez egy elkerülhetetlen érzés. Ő sem akarta, sőt, azt hitte nem is fogja megtapasztalni, mégis megtörtént. És éppen olyan csodálatos volt, mint amilyen fájdalmas most. Lehetett volna mondjuk hosszabb ideig jó, mint rossz. * - Ez igazából egy szép történet. Volt eleje és vége. Kerek. És így tényleg mindig veled marad. *Talán naiv, hogy ilyesmit képzel, de sokkal szebbnek hangzik ilyen szemszögből tekinteni az egészre. A bort végül félig megissza, majd úgy néz ismét a hosszúéletűre.* - Jobb lesz, ha a szerelem helyett inkább foglalkozok azzal, amiért valójában jöttem. *Mondata közben feláll a székből, időközben bepárásodott szemeit megtörli.* - Remélem, hogy még találkozunk, te tényleg nagyon kedves vagy. Akkor szívesen megkóstolom veled az eper bort is. *Fogalma sincs az indíttatására, de hirtelen megöleli Alissäná-t, persze ha hagyja, majd csak egy kicsi idő múlva engedi el. Ha valamire, akkor erre van most a legnagyobb szüksége.* - Szerintem már vár a barátnőm, nem hagyom tovább egyedül. Köszönök mindent. *Mosolyog, majd megfordul, hogy felkereshesse a szobát, ahol Nori már régen alszik. Azt a maradék italt még felhörpinti, hogy teljesen biztos fejfájással ébredjen, de ez is a holnapi Mai problémája lesz. Mikor végre beér az alvó feketeséghez, lerúgja bakancsát és bemászik az ágyba. Ameddig nem ficánkol nagyon, addig hozzábújik, és már csak reggel nyitja ki újra a szemeit.*