Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1520. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-29 17:23:10
Üzenet elküldve: 2025-04-29 17:23:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák végén, új napra ébredve//
*Mykael még élvezte a fürdőt és Alissäna Lucthel gyengédségét egy ideig, de a lány közelsége hamar fickóssá tette. Így a tisztálkodásnak sürgősen véget kellett vetniük, hogy ne a fürdőben essen neki Lisszának.
Amennyire élvezte a gyengédséget korábban, olyan szenvedéllyel hajszolta meg a kurtizánt a következő pár órában. A testi gyönyörök iránt elég telhetetlen a természete, és Alissäna - mivel szolgálatot teljesített - nem tagadott meg tőle semmilyen közeledést. Legalábbis ő semmi olyat nem kért vagy követelt, amire a lány esetleg megmakacsolta magát.
Végezetül csak eltelt az a pár fülledt óra, és Mykael végül egy fáradt, de nagyon elégedett és hálás mosollyal 100 aranyat számolt le Alissäna Lucthelnek
.
A kurtizán távozása után pedig önfeledt, kielégült álomba merült.
A következő napon aztán meghozta a döntést, hogy eleget időzött már a Kikötőben. Vacillált egy darabig, hogy Artheniorba térjen vissza, vagy inkább a Tharg földeket látogassa meg régi célja szerint. Végül mégis Arthenior mellett tette le a voksát. Bár legutolsó emléke nem túl kellemes a hellyel kapcsolatban, de elég rendkívüli hírek terjedtek a hellyel kapcsolatban: a Meredély feltöltése vízzel, egy új, fényűző negyed... csupa olyasmi, amit érdemes megnézni. Így végül abba az irányba indult el.
Sajnos távoztában már nem találkozott Lisszával, pedig szívesen biztosította volna arról, hogy legközelebb is felkeresi. De ezt Alissäna valószínűleg magától is tudja. Így a zsoldos összeszedte holmiját és megindult vissza, Artheniorba.*
*Mykael még élvezte a fürdőt és Alissäna Lucthel gyengédségét egy ideig, de a lány közelsége hamar fickóssá tette. Így a tisztálkodásnak sürgősen véget kellett vetniük, hogy ne a fürdőben essen neki Lisszának.
Amennyire élvezte a gyengédséget korábban, olyan szenvedéllyel hajszolta meg a kurtizánt a következő pár órában. A testi gyönyörök iránt elég telhetetlen a természete, és Alissäna - mivel szolgálatot teljesített - nem tagadott meg tőle semmilyen közeledést. Legalábbis ő semmi olyat nem kért vagy követelt, amire a lány esetleg megmakacsolta magát.
Végezetül csak eltelt az a pár fülledt óra, és Mykael végül egy fáradt, de nagyon elégedett és hálás mosollyal 100 aranyat számolt le Alissäna Lucthelnek
.A kurtizán távozása után pedig önfeledt, kielégült álomba merült.
A következő napon aztán meghozta a döntést, hogy eleget időzött már a Kikötőben. Vacillált egy darabig, hogy Artheniorba térjen vissza, vagy inkább a Tharg földeket látogassa meg régi célja szerint. Végül mégis Arthenior mellett tette le a voksát. Bár legutolsó emléke nem túl kellemes a hellyel kapcsolatban, de elég rendkívüli hírek terjedtek a hellyel kapcsolatban: a Meredély feltöltése vízzel, egy új, fényűző negyed... csupa olyasmi, amit érdemes megnézni. Így végül abba az irányba indult el.
Sajnos távoztában már nem találkozott Lisszával, pedig szívesen biztosította volna arról, hogy legközelebb is felkeresi. De ezt Alissäna valószínűleg magától is tudja. Így a zsoldos összeszedte holmiját és megindult vissza, Artheniorba.*
1519. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-25 15:45:36
Üzenet elküldve: 2025-04-25 15:45:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az árnyak nem mutatnak irányt//
* Vár és vár, elég ideje támasztja a ház oldalát, hogy egyesek azt higgyék, hogy ő is a dizájnhoz tartozik, holott csak még mindig csak társát várja, hogy amaz végre befejezze amit épp csinál s végre útra kelljenek. A nő azonban nem jön, a fattyú türelme pedig véges s néhány pillanat múlva visszalép a fogadóba. Szemeivel Dayaneert keresik, de a nőt sehol sem látja. *
- Mire vállalkoztam?
* Egy hangos sóhaj kíséretével távozik ez a kis megjegyzés, majd fogja magát és benéz a konyhába, talán ott lel valakit, talán Ezme segítségére lehet, ám amint beér, látja, hogy az óriásnő nagyban dolgozik, és nem a legaranyosabb pillantásokkal teszi azt. Biztos nem erre van, lép is ki a konyhából, majd belép a pult mögé, amolyan unaloműzésként felkap egy vizes poharat és törölgetni kezdi, mert hát miért ne? Jobb dolga úgy sincs. Ekkor hallja csak meg mélységi hangját, ki biztos, hogy hozzá intézi a szavait. Egy pillanatra körbenéz, hogy van e valaki más, aki elvállalhatná ezt a munkát, de szerencséjére rajta és Ezmén kívül nincs senki az emeleten. *
- Pazar!
* Jelenti ki halkan az orra alatt, s meg is indul az asztalukhoz. Míg oda nem ér, addig felméri a két alakot, a mélységiről még kinézi, hogy itt született és nevelkedett, szóval felkészül a legrosszabbakra. Tudja jól, hogy mire képesek, ha nagyon próbálkoznak, így megtartja a kellő távolságot, ami szükséges, hogy előrántsa kardját, ha ad rá okot, de a másik? Vörös fürtjeivel biztos sokszor vonja magára a figyelmet. Mondjuk, ő nem ítélkezhet a maga rikító hajszínével. *
- Üdv a varjúban!
* Hangjában érződik, hogy csinálna más, jobb dolgokat, mintsem itt felszolgáloskodjon, de legalább próbálkozik. Még ha nem is látszik rajta. Egy darabig elgondolkozik, hogy mit is szolgálnak fel, elvégre nincs olyan hosszú ideje itt, és nem is tölti ideje nagy részét a pult mögött, szóval kell neki egy perc, míg összeszedi a tudását.
Érdekes dolgok hagyják el a nő száját, amire a fattyú el is felejti, hogy mit is keres itt, s mint egy nem kívánatos harmadik fél, csak áll az asztaluk mellett, némán, kivárva a lehetőségét, már ha akad. A nő szavaira egyik szemöldöke feljebb vándorol, de kérdő tekintet már csak mélységinek intézi. *
~ Hát mi ütött kettejükbe? ~
* Teszi fel magában a valószínűleg teljesen jogos kérdést. De nem szól egy szót sem. Még a végén őt néznék hülyének, ha megszólalna. *
* Vár és vár, elég ideje támasztja a ház oldalát, hogy egyesek azt higgyék, hogy ő is a dizájnhoz tartozik, holott csak még mindig csak társát várja, hogy amaz végre befejezze amit épp csinál s végre útra kelljenek. A nő azonban nem jön, a fattyú türelme pedig véges s néhány pillanat múlva visszalép a fogadóba. Szemeivel Dayaneert keresik, de a nőt sehol sem látja. *
- Mire vállalkoztam?
* Egy hangos sóhaj kíséretével távozik ez a kis megjegyzés, majd fogja magát és benéz a konyhába, talán ott lel valakit, talán Ezme segítségére lehet, ám amint beér, látja, hogy az óriásnő nagyban dolgozik, és nem a legaranyosabb pillantásokkal teszi azt. Biztos nem erre van, lép is ki a konyhából, majd belép a pult mögé, amolyan unaloműzésként felkap egy vizes poharat és törölgetni kezdi, mert hát miért ne? Jobb dolga úgy sincs. Ekkor hallja csak meg mélységi hangját, ki biztos, hogy hozzá intézi a szavait. Egy pillanatra körbenéz, hogy van e valaki más, aki elvállalhatná ezt a munkát, de szerencséjére rajta és Ezmén kívül nincs senki az emeleten. *
- Pazar!
* Jelenti ki halkan az orra alatt, s meg is indul az asztalukhoz. Míg oda nem ér, addig felméri a két alakot, a mélységiről még kinézi, hogy itt született és nevelkedett, szóval felkészül a legrosszabbakra. Tudja jól, hogy mire képesek, ha nagyon próbálkoznak, így megtartja a kellő távolságot, ami szükséges, hogy előrántsa kardját, ha ad rá okot, de a másik? Vörös fürtjeivel biztos sokszor vonja magára a figyelmet. Mondjuk, ő nem ítélkezhet a maga rikító hajszínével. *
- Üdv a varjúban!
* Hangjában érződik, hogy csinálna más, jobb dolgokat, mintsem itt felszolgáloskodjon, de legalább próbálkozik. Még ha nem is látszik rajta. Egy darabig elgondolkozik, hogy mit is szolgálnak fel, elvégre nincs olyan hosszú ideje itt, és nem is tölti ideje nagy részét a pult mögött, szóval kell neki egy perc, míg összeszedi a tudását.
Érdekes dolgok hagyják el a nő száját, amire a fattyú el is felejti, hogy mit is keres itt, s mint egy nem kívánatos harmadik fél, csak áll az asztaluk mellett, némán, kivárva a lehetőségét, már ha akad. A nő szavaira egyik szemöldöke feljebb vándorol, de kérdő tekintet már csak mélységinek intézi. *
~ Hát mi ütött kettejükbe? ~
* Teszi fel magában a valószínűleg teljesen jogos kérdést. De nem szól egy szót sem. Még a végén őt néznék hülyének, ha megszólalna. *
1518. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-25 15:33:56
Üzenet elküldve: 2025-04-25 15:33:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az árnyak nem mutatnak irányt//
*Szerencsére egészen hangulatos helyre hozták. Már-már kezdi azt is elfelejteni, hogy egyébként a bűzös kikötőben tanyázik istenek a megmondhatói, hogy meddig. De most már nem is olyan zavaró az a közeg, amibe bekerült. Már csak a helyzetével kéne dűlőre jutnia. Annak ellenére, hogy annyira izgatja a mélységit az a drága ideje mégsem kapkodja el a dolgokat. Persze ez számára is így a kedvezőbb, mert, ha most azonnal csuklón ragadnák és felcibálnák egy szobába onnan nehezen tudna megszabadulni anélkül, hogy kedvére tegyen a férfinak. Az pedig egyelőre továbbra sincs tervben, hiszen na, mégis csak... Hát nem ez az ő szakmája. Meg igazán még a férfi sem tett úgy a kedvére, hogy erre az egy alkalomra kivételt tegyen és valóban eljátssza a szajhát.
Hamarosan megkapja a férfi nevét, de közben azt sem igazán kapisgálja, hogy ugyan mi olyan furcsa abban, hogy ő is tudni szeretné a kuncsaftja nevét.*
- Lehet, hogy tévedek, de mégiscsak arról van itt szó, hogy te hogy szereted csinálni, nem igaz kedves Télvas?
*Mosolyodik el bájosan, majd a széken hátra dőlve pakolja kezeit az ölébe.*
- Viszonylag nagy az ingerküszöböm, így sok dolog belefér még, de most szólok, hogy azért a gyomromnak is vannak határai, amit már nem igazán visel el.
*Fekteti le hát maga az első kört, majd innentől hagyja is, hogy Télvas ki tudjon bontakozni. Az elején a mosoly az arcán ragad, de ahogy hallgatja a férfit az a mosoly egyre inkább fakul, majd lassan teljesen el is tűnik. Hamarosan pedig a helyébe lép a teljes elképedés és értetlenség, ahogy a mélységi a végére ér. Most akkor mégsem ő a szajha, hanem éppen egy kuncsafttal lett összekeverve?*
~ Mi a picsa? ~
*Nyög fel magában. Egyszeriben a helyzet hirtelen fordulatán, azon pedig pláne, hogy olyat sem hallott még, hogy ötszáz arany legyen egy kufirc. Hát ilyenre kinek van ennyi elszórni való aranya? Hát aranyból van ennek a micsodája?
Kikerekedő szemekkel mered asztaltársára, elsőre még az is elsiklik a füle mellett, hogy amaz odaszólított egy másik férfit az asztalukhoz.*
- Ötszáz arany? *Horkanva ad hangot akaratlanul is az elképedésének.* - Feláras? Mi a szar, hát napfényben jobban csillog?
*Pillázik szaporábban, majd megragad ott, hogy bizony őt valakivel nagyon összetévesztették. Hát nincs szüksége neki ilyen szolgáltatásokra, főleg nem ennyi aranyért. Akkor már inkább megoldja magának, az legalább ingyen van.*
- Ne haragudj kedves Télvas, de azt hiszem itt súúúúlyos félreértés történt. Hát én is szakmabéli vagyok, nem egy kuncsaft.
*Hazudja szemrebbenés nélkül.*
- Abban egyet érthetünk, hogy én is jobban szeretem az ilyen dolgokat elintézni éjszaka a sötétben, de no, hát szégyenlős vagyok egy kicsit. De ötszáz arany... Hát barátom akad egyáltalán olyan, aki igénybe veszi a szolgáltatásaidat?
*Hirtelen megint eluralkodik rajta a kíváncsiság, hogy mégis mi a jó fenét tudhat, hogy ennyibe kerül az, hogy valakinek a lábai között megmártózzon.*
- Férfiaknak is nyújtasz szolgáltatást csak nem akarsz annyira, ezért a nagy ár? Vagy, ha hátulról csinálod az macerásabb neked? Mégis mi a búbánatos rosseb kerül ebbe ilyen sokba?
*Azzal halkabbra veszi a hangját és közelebb dől a férfihoz, hogy igazán csak kettejük között maradjon az újabb kérdés. Hacsak idő közben nem ér oda valaki, hogy rendelést vegyen fel, mert akkor bizony az is hallhatja.*
- Vagy tényleg aranyból van?
*Pillant is le jelentőségteljesen az asztal azon pontjára, ahol nagyjából a férfi öle helyezkedhet el.*
*Szerencsére egészen hangulatos helyre hozták. Már-már kezdi azt is elfelejteni, hogy egyébként a bűzös kikötőben tanyázik istenek a megmondhatói, hogy meddig. De most már nem is olyan zavaró az a közeg, amibe bekerült. Már csak a helyzetével kéne dűlőre jutnia. Annak ellenére, hogy annyira izgatja a mélységit az a drága ideje mégsem kapkodja el a dolgokat. Persze ez számára is így a kedvezőbb, mert, ha most azonnal csuklón ragadnák és felcibálnák egy szobába onnan nehezen tudna megszabadulni anélkül, hogy kedvére tegyen a férfinak. Az pedig egyelőre továbbra sincs tervben, hiszen na, mégis csak... Hát nem ez az ő szakmája. Meg igazán még a férfi sem tett úgy a kedvére, hogy erre az egy alkalomra kivételt tegyen és valóban eljátssza a szajhát.
Hamarosan megkapja a férfi nevét, de közben azt sem igazán kapisgálja, hogy ugyan mi olyan furcsa abban, hogy ő is tudni szeretné a kuncsaftja nevét.*
- Lehet, hogy tévedek, de mégiscsak arról van itt szó, hogy te hogy szereted csinálni, nem igaz kedves Télvas?
*Mosolyodik el bájosan, majd a széken hátra dőlve pakolja kezeit az ölébe.*
- Viszonylag nagy az ingerküszöböm, így sok dolog belefér még, de most szólok, hogy azért a gyomromnak is vannak határai, amit már nem igazán visel el.
*Fekteti le hát maga az első kört, majd innentől hagyja is, hogy Télvas ki tudjon bontakozni. Az elején a mosoly az arcán ragad, de ahogy hallgatja a férfit az a mosoly egyre inkább fakul, majd lassan teljesen el is tűnik. Hamarosan pedig a helyébe lép a teljes elképedés és értetlenség, ahogy a mélységi a végére ér. Most akkor mégsem ő a szajha, hanem éppen egy kuncsafttal lett összekeverve?*
~ Mi a picsa? ~
*Nyög fel magában. Egyszeriben a helyzet hirtelen fordulatán, azon pedig pláne, hogy olyat sem hallott még, hogy ötszáz arany legyen egy kufirc. Hát ilyenre kinek van ennyi elszórni való aranya? Hát aranyból van ennek a micsodája?
Kikerekedő szemekkel mered asztaltársára, elsőre még az is elsiklik a füle mellett, hogy amaz odaszólított egy másik férfit az asztalukhoz.*
- Ötszáz arany? *Horkanva ad hangot akaratlanul is az elképedésének.* - Feláras? Mi a szar, hát napfényben jobban csillog?
*Pillázik szaporábban, majd megragad ott, hogy bizony őt valakivel nagyon összetévesztették. Hát nincs szüksége neki ilyen szolgáltatásokra, főleg nem ennyi aranyért. Akkor már inkább megoldja magának, az legalább ingyen van.*
- Ne haragudj kedves Télvas, de azt hiszem itt súúúúlyos félreértés történt. Hát én is szakmabéli vagyok, nem egy kuncsaft.
*Hazudja szemrebbenés nélkül.*
- Abban egyet érthetünk, hogy én is jobban szeretem az ilyen dolgokat elintézni éjszaka a sötétben, de no, hát szégyenlős vagyok egy kicsit. De ötszáz arany... Hát barátom akad egyáltalán olyan, aki igénybe veszi a szolgáltatásaidat?
*Hirtelen megint eluralkodik rajta a kíváncsiság, hogy mégis mi a jó fenét tudhat, hogy ennyibe kerül az, hogy valakinek a lábai között megmártózzon.*
- Férfiaknak is nyújtasz szolgáltatást csak nem akarsz annyira, ezért a nagy ár? Vagy, ha hátulról csinálod az macerásabb neked? Mégis mi a búbánatos rosseb kerül ebbe ilyen sokba?
*Azzal halkabbra veszi a hangját és közelebb dől a férfihoz, hogy igazán csak kettejük között maradjon az újabb kérdés. Hacsak idő közben nem ér oda valaki, hogy rendelést vegyen fel, mert akkor bizony az is hallhatja.*
- Vagy tényleg aranyból van?
*Pillant is le jelentőségteljesen az asztal azon pontjára, ahol nagyjából a férfi öle helyezkedhet el.*
1517. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-25 14:40:37
Üzenet elküldve: 2025-04-25 14:40:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az árnyak nem mutatnak irányt//
*A tavernában végül a megszerzett asztalnál mindketten le tudnak ülni és megbeszélni minden részletet. Legalább is a mélységi így gondolja. A vörös is letelepedik egy székre vele szembe, holmiját is valahova melléjük aggatva. Ezt közben Télvas is megteszi, hiszen nem kényelmes egy tegez nyílvesszővel és számszeríjjal hátradőlni, így azokat maga mellé egy üres székre leteszi. A rövidkard még éppen elfér az oldalán, az nem zavarja, és amúgy sem árt, ha kéznél van. Ahogy elhelyezkednek egy mosolyt is kap a másiktól. Nem tudja mire fel ez a boldogság, de egy félmosolyt azért ő is megereszt. ~Remélem nem az urát akarja láb alól elrakatni.~ Így már értené a mosolyt, de ez hamarosan kiderül. Meg is kapja a másik nevét. Kirelysse. Ízlelgeti a nevet, de ez olyan igazinak hangzik. Mármint az ő szakmájában főként becenevek vagy gúnynevek használatosak, de ezt olyan könnyedén és őszintének hatón bökte ki a másik, hogy már-már elhinné, hogy valódi név. A kérdő pillantásra csak reagál, még ha furcsállja is, hiszen ezt a másiknak tudni kellene.*
- Télvas. *Nem szentel neki további figyelmet, inkább csak formalitásnak véli, úgyhogy röviden megadja a választ. Az idő és pénz párhuzamára helyeslően bólint azonban felhúzott szemöldökkel nézi a zöld szempárt, mikor a részletek felől a kérdést felé intézik.*
- Általában nem én szoktam kezdeni, de ha ragaszkodsz hozzá. *Szívesen hallgatta volna meg, hogy kit, mikor, hol, talán a miértet is, bár ez igazán lényegtelen. Az emberek és más népek olykor igazán hosszasan taglalják, hogy miért gyűlölnek valakit annyira, hogy eltetessék láb alól. Ezeket sajnos végig is kell hallgatnia pusztán az ügyfelek miatt. De ez úttal most neki szegezik a kérdést, hát legyen.*
- Először is ötszáz arany alatt nem dolgozom. A nappali munka feláras. Tudod az éj sokkal jobb efféle tevékenységekhez. *Kacsint a másikra, még vigyort is elengedve, hiszen tudhatja, hogy egy likvidálás az nem nappali elfoglaltság, de ha nagyon muszáj hát az is megoldható.*
- De mielőtt nagyon belegabalyodunk itt a részletekbe rendeljünk. *Körbe tekint és egy közeli férfit pillant meg (Ettvallder Skyy) aki talán kiszolgálja őket.*
- Jó uram, ajánlana valami laktatót a hölgynek és jómagamnak? *Le is szólítja a férfit, s kíváncsian várja, hogy mivel tudnak ma szolgálni. Ilyenkor általában a fizetést az ügyfélre hárítja, amolyan előleg gyanánt, így most is ezt tervezi majd fizetéskor.*
*A tavernában végül a megszerzett asztalnál mindketten le tudnak ülni és megbeszélni minden részletet. Legalább is a mélységi így gondolja. A vörös is letelepedik egy székre vele szembe, holmiját is valahova melléjük aggatva. Ezt közben Télvas is megteszi, hiszen nem kényelmes egy tegez nyílvesszővel és számszeríjjal hátradőlni, így azokat maga mellé egy üres székre leteszi. A rövidkard még éppen elfér az oldalán, az nem zavarja, és amúgy sem árt, ha kéznél van. Ahogy elhelyezkednek egy mosolyt is kap a másiktól. Nem tudja mire fel ez a boldogság, de egy félmosolyt azért ő is megereszt. ~Remélem nem az urát akarja láb alól elrakatni.~ Így már értené a mosolyt, de ez hamarosan kiderül. Meg is kapja a másik nevét. Kirelysse. Ízlelgeti a nevet, de ez olyan igazinak hangzik. Mármint az ő szakmájában főként becenevek vagy gúnynevek használatosak, de ezt olyan könnyedén és őszintének hatón bökte ki a másik, hogy már-már elhinné, hogy valódi név. A kérdő pillantásra csak reagál, még ha furcsállja is, hiszen ezt a másiknak tudni kellene.*
- Télvas. *Nem szentel neki további figyelmet, inkább csak formalitásnak véli, úgyhogy röviden megadja a választ. Az idő és pénz párhuzamára helyeslően bólint azonban felhúzott szemöldökkel nézi a zöld szempárt, mikor a részletek felől a kérdést felé intézik.*
- Általában nem én szoktam kezdeni, de ha ragaszkodsz hozzá. *Szívesen hallgatta volna meg, hogy kit, mikor, hol, talán a miértet is, bár ez igazán lényegtelen. Az emberek és más népek olykor igazán hosszasan taglalják, hogy miért gyűlölnek valakit annyira, hogy eltetessék láb alól. Ezeket sajnos végig is kell hallgatnia pusztán az ügyfelek miatt. De ez úttal most neki szegezik a kérdést, hát legyen.*
- Először is ötszáz arany alatt nem dolgozom. A nappali munka feláras. Tudod az éj sokkal jobb efféle tevékenységekhez. *Kacsint a másikra, még vigyort is elengedve, hiszen tudhatja, hogy egy likvidálás az nem nappali elfoglaltság, de ha nagyon muszáj hát az is megoldható.*
- De mielőtt nagyon belegabalyodunk itt a részletekbe rendeljünk. *Körbe tekint és egy közeli férfit pillant meg (Ettvallder Skyy) aki talán kiszolgálja őket.*
- Jó uram, ajánlana valami laktatót a hölgynek és jómagamnak? *Le is szólítja a férfit, s kíváncsian várja, hogy mivel tudnak ma szolgálni. Ilyenkor általában a fizetést az ügyfélre hárítja, amolyan előleg gyanánt, így most is ezt tervezi majd fizetéskor.*
1516. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-25 14:00:56
Üzenet elküldve: 2025-04-25 14:00:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az árnyak nem mutatnak irányt//
*Olyan egyszerűnek gondolná a helyzetet, de valami mégsem stimmel vele. Nem tudja eldönteni, hogy valóban azzal van a baj, hogy ő ért félre valamit, vagy egyszerűen a mélységieknél ilyen furcsán működnek a dolgok. De olyanról akkor sem hallott még, hogy szajha fizessen egy kis extráért. Talán a férfi csak rá akar ijeszteni, mert türelmetlen és nem szeretné, ha túl sokáig váratná meg őt a nő. Persze valahol megérti, mert állítólag csinos a pofija. De így nehezebb lesz megeszközölni azt a meglógást.*
- Pedig gyorsan fürdöm.
*Húzza el kissé a száját, de végül a derekát beadva egyszerűen csak vállat von. Ha nem, akkor nem. Úgy is most az kelti fel a kíváncsiságát, hogy mégis milyen részletet akar megbeszélni a férfi. Már majdnem biztos abban, hogy tényleg tele van furcsa kívánságokkal, talán a hajlama is ferdébb egy kicsit. De továbbra sem ítélkezik. Hallott már olyat, hogy más többre vágyik annál, minthogy a nő hanyatt fekve csak szétteszi a lábait és lesz, ami lesz.*
- Szóval részletek.
*Egy pillanatra átfut a fején, hogy talán megérne annyit a dolog, hogy a kíváncsiságát kielégítse. Talán még mást is kitudna a mélységi, de nem biztos abban, hogy azok a részletek kedveznek a vörös igényeinek. Pedig még pár kósza arany sem jönne rosszul. De az ingyen étellel is bőven beéri.
A taverna elé érve megfékezi egy pillanatra a lépteit. Épp addig az ideig, amíg a férfi ajtót nyit és belép rajta. Az bőven elég is, hogy kicsit felmérje az épületet. Arra tökéletesen megfelel, hogy egyen valamit, így nyomban lép is a férfi után. Belülről kellemesebb a látvány, így ajkain meg is jelenik egy elégedett mosoly. Helyük pedig hamarosan akad is, mikor a mélységi intézkedik az ügyben. A kihúzott székre rögvest leül, batyuját leakasztja válláról, majd egyszerűen csak a földre ejtve könyököl az asztalra, hogy öklein megtámasztva állát minden figyelmét a férfira szegezze.
A mosoly azonban hamar leolvad, mikor amaz a neve felől érdeklődik. Talán okosabb lenne valami kitalált nevet használnia, de eddig úgy vette észre, hogy elég nagy a kikötő, hogy megfelelően kereket tudjon oldani. Amúgy meg úgy sem ismeri senki.*
- Kirelysse. Nagyon örvendek, nos...
*Pillant kérdőn a férfira, várva, hogy amaz is bemutatkozzon. Mert ugyan honnan a fenéből kéne tudnia, hogy hogy hívják.*
- Az időt pedig ne húzzuk akkor, ha a tiéd ilyen értékes. Mik is pontosan azok a részletek, amiket emlegettél?
*Billenti félre a fejét kíváncsian. Magában közben azon reménykedik, hogy lassan sor kerül a rendelésre is. Majd megveszik éhen, szóval a mélységi lehetne olyan udvarias, hogy ezt megejti. A maga részéről a helyet sem ismeri, így a felhozatal is rejtély még a számára.*
*Olyan egyszerűnek gondolná a helyzetet, de valami mégsem stimmel vele. Nem tudja eldönteni, hogy valóban azzal van a baj, hogy ő ért félre valamit, vagy egyszerűen a mélységieknél ilyen furcsán működnek a dolgok. De olyanról akkor sem hallott még, hogy szajha fizessen egy kis extráért. Talán a férfi csak rá akar ijeszteni, mert türelmetlen és nem szeretné, ha túl sokáig váratná meg őt a nő. Persze valahol megérti, mert állítólag csinos a pofija. De így nehezebb lesz megeszközölni azt a meglógást.*
- Pedig gyorsan fürdöm.
*Húzza el kissé a száját, de végül a derekát beadva egyszerűen csak vállat von. Ha nem, akkor nem. Úgy is most az kelti fel a kíváncsiságát, hogy mégis milyen részletet akar megbeszélni a férfi. Már majdnem biztos abban, hogy tényleg tele van furcsa kívánságokkal, talán a hajlama is ferdébb egy kicsit. De továbbra sem ítélkezik. Hallott már olyat, hogy más többre vágyik annál, minthogy a nő hanyatt fekve csak szétteszi a lábait és lesz, ami lesz.*
- Szóval részletek.
*Egy pillanatra átfut a fején, hogy talán megérne annyit a dolog, hogy a kíváncsiságát kielégítse. Talán még mást is kitudna a mélységi, de nem biztos abban, hogy azok a részletek kedveznek a vörös igényeinek. Pedig még pár kósza arany sem jönne rosszul. De az ingyen étellel is bőven beéri.
A taverna elé érve megfékezi egy pillanatra a lépteit. Épp addig az ideig, amíg a férfi ajtót nyit és belép rajta. Az bőven elég is, hogy kicsit felmérje az épületet. Arra tökéletesen megfelel, hogy egyen valamit, így nyomban lép is a férfi után. Belülről kellemesebb a látvány, így ajkain meg is jelenik egy elégedett mosoly. Helyük pedig hamarosan akad is, mikor a mélységi intézkedik az ügyben. A kihúzott székre rögvest leül, batyuját leakasztja válláról, majd egyszerűen csak a földre ejtve könyököl az asztalra, hogy öklein megtámasztva állát minden figyelmét a férfira szegezze.
A mosoly azonban hamar leolvad, mikor amaz a neve felől érdeklődik. Talán okosabb lenne valami kitalált nevet használnia, de eddig úgy vette észre, hogy elég nagy a kikötő, hogy megfelelően kereket tudjon oldani. Amúgy meg úgy sem ismeri senki.*
- Kirelysse. Nagyon örvendek, nos...
*Pillant kérdőn a férfira, várva, hogy amaz is bemutatkozzon. Mert ugyan honnan a fenéből kéne tudnia, hogy hogy hívják.*
- Az időt pedig ne húzzuk akkor, ha a tiéd ilyen értékes. Mik is pontosan azok a részletek, amiket emlegettél?
*Billenti félre a fejét kíváncsian. Magában közben azon reménykedik, hogy lassan sor kerül a rendelésre is. Majd megveszik éhen, szóval a mélységi lehetne olyan udvarias, hogy ezt megejti. A maga részéről a helyet sem ismeri, így a felhozatal is rejtély még a számára.*
1515. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-25 13:14:02
Üzenet elküldve: 2025-04-25 13:14:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az árnyak nem mutatnak irányt//
*Leendő ügyfele már egy vidámabb mosolyt is elereszt amint sétálnak a Hét Varjú felé, ami azért biztató jel. Nem annyira komálja a mogorva alakokat, igaz van az a pénz amiért ez sem zavarná, de jelen esetben eddig egész jól boldogulnak. Igaz akad egy-két érdekes pillanat, mint az, hogy kissé értetlen pislogást kap a felár említésére a fürdéssel kapcsolatban. A fénytelen zöld szempárra pillant keresve benne az okot, szándékot, így ehhez oldalra és kissé lefelé kell fordítani fejét. Tekintete komoran vizslatja a másikat, mert nem tudja, hogy a nő komolyan az ár növekedést sokallja vagy valami más baja van csak nem mondja ki. Azt is el tudja képzelni, hogy a vörös pusztán szereti eljátszani vagy épp megjátszani az értetlent. Ez sem lenne épp a legszokatlanabb dolog. Szinte a hallja amint a nő agyában a fogaskerekek hangosan recsegve dolgoznak. Meg is állnak egy pillanatra, hogy a ki fizet kinek részt jobban kifejtsék. A neki szegett kérdésre fejét értetlenül billenti oldalra.*
- Igen. Az evés még hagyján, azt a részletek megbeszélése alatt meg lehet ejteni, de egy fürdésnyi időt nem várnék rád. *Végül a fagyos helyzet megoldódik mert a rőt elengedi a fürdést. Egy apró sóhajtással elengedi a dolgot és tovább haladhatnak, mint ha mi sem történt volna. ~Nehezen indulunk, de remélem sokat fog fizetni!~ Ennyiből még persze nem ítéli el a másikat, sem a helyzetet. Igazán rugalmatlan lenne, ha furcsa kérdések miatt az egész üzletet hagyná elúszni. Így lassan már el is érnek a romos épületig mely belülről már egész más arcát mutatja a belépőnek. Természetesen a mélységi lép előre ajtót nyitni és nem csak nyitni, hanem elsőként belépni rajta. Bár egy taverna, de ettől még nem kapcsolhatja ki ösztöneit, így alaposan körbenéz mielőtt beljebb lépne. Amint megbizonyosodik, hogy minden a normális kerékvágásban megy, nyomban beljebb is lép és egy szabad asztalt keres maguknak. Elég sokan vannak pirkadathoz képest. Az egyik sarki asztalnál egy részeg matrózt pillant meg aki az asztalára dőlve szunyókál. Nem okoz sem gondot, sem erőfeszítést a férfit megfogni és egy másik asztalhoz átemelni. Talán észre sem veszi majd a cserét. Kihúz egy széket a vörösnek amennyiben követi őt. Majd maga is leül a felszabadított asztalhoz. Egyelőre nem rendel, kíváncsi mit lép a másik.*
- Mellesleg, hogy hívnak? *Indít egy egyszerű kérdéssel. Maga nem mutatkozik be, hiszen úgy véli megadták a nőnek a nevét, amikor ideküldték.*
*Leendő ügyfele már egy vidámabb mosolyt is elereszt amint sétálnak a Hét Varjú felé, ami azért biztató jel. Nem annyira komálja a mogorva alakokat, igaz van az a pénz amiért ez sem zavarná, de jelen esetben eddig egész jól boldogulnak. Igaz akad egy-két érdekes pillanat, mint az, hogy kissé értetlen pislogást kap a felár említésére a fürdéssel kapcsolatban. A fénytelen zöld szempárra pillant keresve benne az okot, szándékot, így ehhez oldalra és kissé lefelé kell fordítani fejét. Tekintete komoran vizslatja a másikat, mert nem tudja, hogy a nő komolyan az ár növekedést sokallja vagy valami más baja van csak nem mondja ki. Azt is el tudja képzelni, hogy a vörös pusztán szereti eljátszani vagy épp megjátszani az értetlent. Ez sem lenne épp a legszokatlanabb dolog. Szinte a hallja amint a nő agyában a fogaskerekek hangosan recsegve dolgoznak. Meg is állnak egy pillanatra, hogy a ki fizet kinek részt jobban kifejtsék. A neki szegett kérdésre fejét értetlenül billenti oldalra.*
- Igen. Az evés még hagyján, azt a részletek megbeszélése alatt meg lehet ejteni, de egy fürdésnyi időt nem várnék rád. *Végül a fagyos helyzet megoldódik mert a rőt elengedi a fürdést. Egy apró sóhajtással elengedi a dolgot és tovább haladhatnak, mint ha mi sem történt volna. ~Nehezen indulunk, de remélem sokat fog fizetni!~ Ennyiből még persze nem ítéli el a másikat, sem a helyzetet. Igazán rugalmatlan lenne, ha furcsa kérdések miatt az egész üzletet hagyná elúszni. Így lassan már el is érnek a romos épületig mely belülről már egész más arcát mutatja a belépőnek. Természetesen a mélységi lép előre ajtót nyitni és nem csak nyitni, hanem elsőként belépni rajta. Bár egy taverna, de ettől még nem kapcsolhatja ki ösztöneit, így alaposan körbenéz mielőtt beljebb lépne. Amint megbizonyosodik, hogy minden a normális kerékvágásban megy, nyomban beljebb is lép és egy szabad asztalt keres maguknak. Elég sokan vannak pirkadathoz képest. Az egyik sarki asztalnál egy részeg matrózt pillant meg aki az asztalára dőlve szunyókál. Nem okoz sem gondot, sem erőfeszítést a férfit megfogni és egy másik asztalhoz átemelni. Talán észre sem veszi majd a cserét. Kihúz egy széket a vörösnek amennyiben követi őt. Majd maga is leül a felszabadított asztalhoz. Egyelőre nem rendel, kíváncsi mit lép a másik.*
- Mellesleg, hogy hívnak? *Indít egy egyszerű kérdéssel. Maga nem mutatkozik be, hiszen úgy véli megadták a nőnek a nevét, amikor ideküldték.*
1514. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-24 09:10:09
Üzenet elküldve: 2025-04-24 09:10:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
* Csak történik valami, ami miatt képtelenek egyből elindulni. Amint kiér az ajtón, olybá tűnik Dayaneer megint megállítja valami. Visszafordul s látja, hogy nincs mögötte társa. Bárcsak tudná mi jár a fejében, de ilyen képességei nincsenek. *
- Na, nem jössz?
* Kiáltja az kívülről a nőszemélynek. Talán meggondolta volna magát? Esetleg csak szimplán nem érezné jól magát? Mindenesetre vár néhány percet, hátha csak tesz még egy kísérletet és körbenéz a zenész után. Lent valóban nem néztek körbe, de van jobb dolguk is ennél. Legalábbis a fattyú szerint. Amíg vár, addig kint nekidől a falnak és bámulja az erre tévedő népeket, de elég hamar elmerül a gondolataiban. Újra azt a képet festi maga elé, ahogy kedves főnökük meglép a rivális csapat legjobb felszerelésével. Egy halvány láng gyullad meg legbelül a félvérben, harag? Esetleg irigység? Talán a rum miatt? Talán mert még mindig nem tudja elfogadni a döntést? Mind az egyben. Szüksége van valamire, ami elterelné a figyelmét a múlt eseményeiről. Valami, ami enyhe izgalmat képes nyújtani ezeken az unalmas napokon. *
- Na, nem jössz?
* Kiáltja az kívülről a nőszemélynek. Talán meggondolta volna magát? Esetleg csak szimplán nem érezné jól magát? Mindenesetre vár néhány percet, hátha csak tesz még egy kísérletet és körbenéz a zenész után. Lent valóban nem néztek körbe, de van jobb dolguk is ennél. Legalábbis a fattyú szerint. Amíg vár, addig kint nekidől a falnak és bámulja az erre tévedő népeket, de elég hamar elmerül a gondolataiban. Újra azt a képet festi maga elé, ahogy kedves főnökük meglép a rivális csapat legjobb felszerelésével. Egy halvány láng gyullad meg legbelül a félvérben, harag? Esetleg irigység? Talán a rum miatt? Talán mert még mindig nem tudja elfogadni a döntést? Mind az egyben. Szüksége van valamire, ami elterelné a figyelmét a múlt eseményeiről. Valami, ami enyhe izgalmat képes nyújtani ezeken az unalmas napokon. *
1513. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-07 10:03:18
Üzenet elküldve: 2025-04-07 10:03:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A folyékony kincs nyomában//
* Jó látni, hogy a kis nézeteltérésük a lázadó brigáddal nem vonzott több bajt, mint amennyire számított. A beltérben előforduló foltok pedig beleillenek a fogadó összképébe, azaz, ha nem lenne, nem lenne biztos, hogy jó helyen jár e.
Mintha csak magának keresne poharat, úgy rámol ki egy helyről a pult alatt, hogy oda betolhassa a szerzett nedűt. Amint Dayaneer tekintete elillan, akár egy másodpercre is, úgy ki is szolgálja magát. Egy kupicányi nem árthat meg neki, legalábbis erre gondol, miközben felhörpinti. Végső tesztként gondol erre, hátha mégis a rosszabbikból próbáltak valamit eladni. Problémát nem tapasztal, szóval annyiban is hagyja a dolgot, amint megbizonyosodik, hogy nem fog innen csakúgy legurulni.
Amint kész, feláll, majd kisétál a pult mögül. Egy biccentéssel felel a kérdésére, majd az ajtó felé veszi az irányt. *
- Ha Agin nem vitte volna el a lovat, akkor kicsit hamarabb is meg járhatnánk az utat.
* Enyhén megrázza a fejét, reméli, hogy rendes oka volt erre, különben lesz még miért felelnie. Mondjuk abban is biztos, hogy nem változtatna a stílusán, még ha mindenki kérné se! Talán ez benne a tiszteletreméltó, bár ennyire nem ismeri jól ezt az embert, hogy így ki tudja értékelni. *
* Jó látni, hogy a kis nézeteltérésük a lázadó brigáddal nem vonzott több bajt, mint amennyire számított. A beltérben előforduló foltok pedig beleillenek a fogadó összképébe, azaz, ha nem lenne, nem lenne biztos, hogy jó helyen jár e.
Mintha csak magának keresne poharat, úgy rámol ki egy helyről a pult alatt, hogy oda betolhassa a szerzett nedűt. Amint Dayaneer tekintete elillan, akár egy másodpercre is, úgy ki is szolgálja magát. Egy kupicányi nem árthat meg neki, legalábbis erre gondol, miközben felhörpinti. Végső tesztként gondol erre, hátha mégis a rosszabbikból próbáltak valamit eladni. Problémát nem tapasztal, szóval annyiban is hagyja a dolgot, amint megbizonyosodik, hogy nem fog innen csakúgy legurulni.
Amint kész, feláll, majd kisétál a pult mögül. Egy biccentéssel felel a kérdésére, majd az ajtó felé veszi az irányt. *
- Ha Agin nem vitte volna el a lovat, akkor kicsit hamarabb is meg járhatnánk az utat.
* Enyhén megrázza a fejét, reméli, hogy rendes oka volt erre, különben lesz még miért felelnie. Mondjuk abban is biztos, hogy nem változtatna a stílusán, még ha mindenki kérné se! Talán ez benne a tiszteletreméltó, bár ennyire nem ismeri jól ezt az embert, hogy így ki tudja értékelni. *
1512. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-04-01 20:47:09
Üzenet elküldve: 2025-04-01 20:47:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A folyékony kincs nyomában//
*Ahogy a tavernába lépnek, rögvest kapkodva hordozza körül tekintetét a fogadótérben. Nincsenek sokan, s bár a galériára nem lát fel, az az érzése, hogy nem ide vezette útja az elkallódott bárdot. Talán a szobájában lenne? Valami azt súgja neki, hogy komolyabb a helyzet... elvégre ki tűnik el szó nélkül?
Lenyeli aggodalmát, leküzdi torkán, amennyire szükséges.
A bejárat mellett a falnak dől, és úgy int a félvér után.*
- Csak nyugodtan, nem sietünk! *Elvégre, ha csak valami isteni közbeavatkozás nem történik - melynek valószínűség egyébként az elmúlt évek eseményei alapján a nullánál azért valamivel több errefelé - a tharg piac bizonyosa megvárja őket.
Utólag arra gondol, egy adagot mégsem ártott volna kérni a kikötői termékekből még odalent a Rumosban, csak az összehasonlítás végett. Kétség nem férhet hozzá, hogy északon olcsóbban fogják tudni beszerezni a füveket, de vajon minőségben lesznek-e olyan jók? Valamikor megérhet még egy kis kutatást a dolog, de jelenleg késő bánat. Tudja, hogy a hodaril már csak azért hamar el fog kelni, mert hiány van belőle a környéken.*
- Indulhatunk? *vakkantja Ettvalldernek, ha ezüst üstökét megpillantja már, s ha menetkésznek ítéli, már löki is el lábával magát a faltól és veszi is az irányt az ajtó felé.*
*Ahogy a tavernába lépnek, rögvest kapkodva hordozza körül tekintetét a fogadótérben. Nincsenek sokan, s bár a galériára nem lát fel, az az érzése, hogy nem ide vezette útja az elkallódott bárdot. Talán a szobájában lenne? Valami azt súgja neki, hogy komolyabb a helyzet... elvégre ki tűnik el szó nélkül?
Lenyeli aggodalmát, leküzdi torkán, amennyire szükséges.
A bejárat mellett a falnak dől, és úgy int a félvér után.*
- Csak nyugodtan, nem sietünk! *Elvégre, ha csak valami isteni közbeavatkozás nem történik - melynek valószínűség egyébként az elmúlt évek eseményei alapján a nullánál azért valamivel több errefelé - a tharg piac bizonyosa megvárja őket.
Utólag arra gondol, egy adagot mégsem ártott volna kérni a kikötői termékekből még odalent a Rumosban, csak az összehasonlítás végett. Kétség nem férhet hozzá, hogy északon olcsóbban fogják tudni beszerezni a füveket, de vajon minőségben lesznek-e olyan jók? Valamikor megérhet még egy kis kutatást a dolog, de jelenleg késő bánat. Tudja, hogy a hodaril már csak azért hamar el fog kelni, mert hiány van belőle a környéken.*
- Indulhatunk? *vakkantja Ettvalldernek, ha ezüst üstökét megpillantja már, s ha menetkésznek ítéli, már löki is el lábával magát a faltól és veszi is az irányt az ajtó felé.*
1511. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-03-25 18:43:49
Üzenet elküldve: 2025-03-25 18:43:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Engedi, hogy a fürdő forrósága, az olajok fűszeres párája, Lissza közelsége és a skalpját masszírozó kezei kellemesen kába pihenésbe ringassák, úgy hallgatja a lány történetét.*
- Hát én nem tudok ilyen túl puha ágyakban aludni. Sose volt ilyen fekhelyem, legtöbbször csak egy vékony pokrócon aludtam a földön. Egy szénaboglya már a kényelem csúcsának számított, főleg, ha nem fészkeltek benne patkányok.
*feleli gunyoros mosollyal, majd hátranyúl, és arra ösztönzi Alissänát, hogy ne a háta mögött üljön, hanem inkább szemből az ölébe.*
- Nem baj, hogy elkényeztetnek. Így tudsz ilyen puha lenni.
*feleli. Bár lehet, hogy nem a legjobb szavakkal fejezi ki, de a hangjából nem csendül gúny. Arra értette, hogy Lissza tenyere nem kérges a munkától. A bőrén nincs nyoma a túlzott napsütés foltjainak vagy hegeknek. A nő valahogy valószerűtlenül ép és selymes érintésű. Mykael még gyermekként se volt ilyen, igaz, ő gyerek is a zsoldostáborban volt.
Simogatni is kezdi a nő bőrét, miközben előrehajolva a kebleit kezdi csókolgatni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Engedi, hogy a fürdő forrósága, az olajok fűszeres párája, Lissza közelsége és a skalpját masszírozó kezei kellemesen kába pihenésbe ringassák, úgy hallgatja a lány történetét.*
- Hát én nem tudok ilyen túl puha ágyakban aludni. Sose volt ilyen fekhelyem, legtöbbször csak egy vékony pokrócon aludtam a földön. Egy szénaboglya már a kényelem csúcsának számított, főleg, ha nem fészkeltek benne patkányok.
*feleli gunyoros mosollyal, majd hátranyúl, és arra ösztönzi Alissänát, hogy ne a háta mögött üljön, hanem inkább szemből az ölébe.*
- Nem baj, hogy elkényeztetnek. Így tudsz ilyen puha lenni.
*feleli. Bár lehet, hogy nem a legjobb szavakkal fejezi ki, de a hangjából nem csendül gúny. Arra értette, hogy Lissza tenyere nem kérges a munkától. A bőrén nincs nyoma a túlzott napsütés foltjainak vagy hegeknek. A nő valahogy valószerűtlenül ép és selymes érintésű. Mykael még gyermekként se volt ilyen, igaz, ő gyerek is a zsoldostáborban volt.
Simogatni is kezdi a nő bőrét, miközben előrehajolva a kebleit kezdi csókolgatni.*
1510. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-03-24 10:01:53
Üzenet elküldve: 2025-03-24 10:01:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A folyékony kincs nyomában//
* Hóna alá veszi a tíz literes hordót, majd sarkon fordul és elsétál a pulttól. Hátraint a pultosnak egy amolyan, majd még találkozunk. Kicsit sajnálja, hogy neki kellett alkudoznia, kitudja mennyivel lettek volna előrébb ha Dayaneer kezébe veszi a beszélgetést. Ám ezt bukták, és ezzel együtt egy jókora aranytól is meg kellett válniuk, na, sebaj, majd visszaszerzi később.
A másik kérdésére ő is figyelni kezdi a környező utcákat. Eddig fel sem tűnt neki Vicar hiánya, de most, hogy kinyilvánították hiányát, már neki is feltűnik. *
- Idejövet még mögöttünk volt! Lemaradt volna?
* Csak nem nyelte el a kikötő vad utcái. Az itteni suhancoknak pedig csak több eszük van, mint varjak bosszantása. Ha mégis valaki állna emögött, az biztos elég hamar megcsodálhatja a tenger fenekét. Egyelőre nem is ez jár a fejében, sokkal biztosabbnak tartja azt a történetet, hogy visszament a fogadóba. Ott majd kikérdezhetik, de egyelőre csak reménykedhetnek.
Hamar meg is érkeznek a fogadóba, ahol a félvér keres valami frappáns helyet a tíz literes hordónak. Indulásuk előtt kellett volna helyet csinálni neki, ám azt sem tudták, hogy kapnak e, szóval ezt most elintézi. *
- Ezt elhelyezem, és indulhatunk is!
* Hóna alá veszi a tíz literes hordót, majd sarkon fordul és elsétál a pulttól. Hátraint a pultosnak egy amolyan, majd még találkozunk. Kicsit sajnálja, hogy neki kellett alkudoznia, kitudja mennyivel lettek volna előrébb ha Dayaneer kezébe veszi a beszélgetést. Ám ezt bukták, és ezzel együtt egy jókora aranytól is meg kellett válniuk, na, sebaj, majd visszaszerzi később.
A másik kérdésére ő is figyelni kezdi a környező utcákat. Eddig fel sem tűnt neki Vicar hiánya, de most, hogy kinyilvánították hiányát, már neki is feltűnik. *
- Idejövet még mögöttünk volt! Lemaradt volna?
* Csak nem nyelte el a kikötő vad utcái. Az itteni suhancoknak pedig csak több eszük van, mint varjak bosszantása. Ha mégis valaki állna emögött, az biztos elég hamar megcsodálhatja a tenger fenekét. Egyelőre nem is ez jár a fejében, sokkal biztosabbnak tartja azt a történetet, hogy visszament a fogadóba. Ott majd kikérdezhetik, de egyelőre csak reménykedhetnek.
Hamar meg is érkeznek a fogadóba, ahol a félvér keres valami frappáns helyet a tíz literes hordónak. Indulásuk előtt kellett volna helyet csinálni neki, ám azt sem tudták, hogy kapnak e, szóval ezt most elintézi. *
- Ezt elhelyezem, és indulhatunk is!
1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-03-23 20:47:41
Üzenet elküldve: 2025-03-23 20:47:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
*Lassan masszírozgatja Mykael fejbőrét, így amint megérzi, hogy ujja egy gubancba tekeredik, akkor még időben tud korrigálni. Komoly figyelmet fordít arra, hogy kellőképpen erőteljes legyenek aprócska ujjainak nyomásai, de közben véletlenül se okozzon fájdalmat. Persze abban is bizonyos, hogy egy harcedzett férfi fájdalomküszöbe máshol helyezkedik el a skálán, így Mykael esetében valamivel bátrabb, mint egy nemesi származású örökös esetében lenne.
Látja, hogy a fiú kellemesen ellazul gondoskodó karjai között, mely elégedettséggel tölti el Alissänát, és mindamellett a leány is örömmel bíbelődik a tincsek puhításával. Némi olajat dörzsöl el tenyerein, majd a hajvégekre keni, miközben a választ hallgatja figyelmesen.*
- Egyszer egy gnóm bácsi hosszasan ecsetelte számomra, hogy milyen fontos a megfelelő fekhely a hátnak.
*Mosolyt csal arcára régi barátjának emléke. Röviden elmereng azon, hogy vajon mi lehet vele Wegtorenben. Úgy sejti már nincs az élők sorában.*
- Igen öreg volt, de igazán kiváló gyógyító hírében állt, akinek mindig fájtak a csontjai. Talán emiatt volt megszálottja ennek a témának. Egyszer a javaslatára egy általa "fejlesztett" ágyon aludtam.
*Komótosan áttér Mykael fejbőréről annak vállaira. Szórakozottan simít végig a fiú karjain, kulcscsontján és lapockáján, ezeket a köröket többször megismétli.*
- Esküdött rá, hogy éveket fogok fiatalodni tőle, helyette alig bírtam lábra állni reggel.
*Felkuncog ennek az emlékére.*
- A nyakamat is borzalmasan elaludtam rajta.
*Simító mozdulatai észrevétlenül tisztítják meg a fiút puha tenyerei alatt. Bátorkodik is közelebb hajolni Mykael nyakához, hogy az illóolajok aromájába vegyül bőrének illatát megszagolhassa.*
- Azóta inkább preferálom a puha ágyat.
*Súgja a fiú nyakába forró leheletével.*
- Sajnos ennyire elkényeztetett leány lettem.
*Lassan masszírozgatja Mykael fejbőrét, így amint megérzi, hogy ujja egy gubancba tekeredik, akkor még időben tud korrigálni. Komoly figyelmet fordít arra, hogy kellőképpen erőteljes legyenek aprócska ujjainak nyomásai, de közben véletlenül se okozzon fájdalmat. Persze abban is bizonyos, hogy egy harcedzett férfi fájdalomküszöbe máshol helyezkedik el a skálán, így Mykael esetében valamivel bátrabb, mint egy nemesi származású örökös esetében lenne.
Látja, hogy a fiú kellemesen ellazul gondoskodó karjai között, mely elégedettséggel tölti el Alissänát, és mindamellett a leány is örömmel bíbelődik a tincsek puhításával. Némi olajat dörzsöl el tenyerein, majd a hajvégekre keni, miközben a választ hallgatja figyelmesen.*
- Egyszer egy gnóm bácsi hosszasan ecsetelte számomra, hogy milyen fontos a megfelelő fekhely a hátnak.
*Mosolyt csal arcára régi barátjának emléke. Röviden elmereng azon, hogy vajon mi lehet vele Wegtorenben. Úgy sejti már nincs az élők sorában.*
- Igen öreg volt, de igazán kiváló gyógyító hírében állt, akinek mindig fájtak a csontjai. Talán emiatt volt megszálottja ennek a témának. Egyszer a javaslatára egy általa "fejlesztett" ágyon aludtam.
*Komótosan áttér Mykael fejbőréről annak vállaira. Szórakozottan simít végig a fiú karjain, kulcscsontján és lapockáján, ezeket a köröket többször megismétli.*
- Esküdött rá, hogy éveket fogok fiatalodni tőle, helyette alig bírtam lábra állni reggel.
*Felkuncog ennek az emlékére.*
- A nyakamat is borzalmasan elaludtam rajta.
*Simító mozdulatai észrevétlenül tisztítják meg a fiút puha tenyerei alatt. Bátorkodik is közelebb hajolni Mykael nyakához, hogy az illóolajok aromájába vegyül bőrének illatát megszagolhassa.*
- Azóta inkább preferálom a puha ágyat.
*Súgja a fiú nyakába forró leheletével.*
- Sajnos ennyire elkényeztetett leány lettem.
1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-03-18 21:02:49
Üzenet elküldve: 2025-03-18 21:02:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
*Alissäna készségesen hozzásimul addig is, amíg az üvegcséivel tesz vesz, Mykael pedig lopva végigsimít kerek idomain, vagy éppen csókot ad valamely kedvesebb testtájékra. Tudja, hogy megteheti ezt, vagy akár még többet is. A többet későbbre hagyja, de nem áll ellen nagyon a kísértésnek, hogy élvezze a lány közelségét. Kezd is éledezni az izgalma, talán ezért is kéri a hajmosást. Az eltereli a figyelmét. Készséggel dönt hát fejet, amerre a lány kéri, felkínálva neki - itt-ott valóban csimbókos - üstökét. És egy idő után kifejezetten élvezni kezdi a törődést, fejbőrének akaratlan masszírozását. A haja állapota kevésbé izgatja, bár arra persze oda szokott figyelni, hogy ne legyen bogarak fészke. De most már érti, miért élvezte régi katonatársa ezt a fajta érdeklődést.
Lissza kérdése kicsit kirántja a révült állapotból, amibe került, de nem bánja*
- Igen, még régebben. Az első alkalommal, amikor idejöttem, a kikötőbe. Ott szálltam volna meg, de túl puha volt az ágy. Nem bírtam benne rendesen aludni. Utána jöttem át ide.
*idézi fel, és Alissäna talán ebből rájön: Mykael ezt annak idején a maga bőbeszédű stílusában elmesélte neki. Ahogy azt is, hogy egy gyönyörű sellő ingyen hált vele az első estéjén. De mivel a lány másnap továbbállt, a fiút pedig zavarta a túl puha ágy, átköltözött a Varjúba.*
*Alissäna készségesen hozzásimul addig is, amíg az üvegcséivel tesz vesz, Mykael pedig lopva végigsimít kerek idomain, vagy éppen csókot ad valamely kedvesebb testtájékra. Tudja, hogy megteheti ezt, vagy akár még többet is. A többet későbbre hagyja, de nem áll ellen nagyon a kísértésnek, hogy élvezze a lány közelségét. Kezd is éledezni az izgalma, talán ezért is kéri a hajmosást. Az eltereli a figyelmét. Készséggel dönt hát fejet, amerre a lány kéri, felkínálva neki - itt-ott valóban csimbókos - üstökét. És egy idő után kifejezetten élvezni kezdi a törődést, fejbőrének akaratlan masszírozását. A haja állapota kevésbé izgatja, bár arra persze oda szokott figyelni, hogy ne legyen bogarak fészke. De most már érti, miért élvezte régi katonatársa ezt a fajta érdeklődést.
Lissza kérdése kicsit kirántja a révült állapotból, amibe került, de nem bánja*
- Igen, még régebben. Az első alkalommal, amikor idejöttem, a kikötőbe. Ott szálltam volna meg, de túl puha volt az ágy. Nem bírtam benne rendesen aludni. Utána jöttem át ide.
*idézi fel, és Alissäna talán ebből rájön: Mykael ezt annak idején a maga bőbeszédű stílusában elmesélte neki. Ahogy azt is, hogy egy gyönyörű sellő ingyen hált vele az első estéjén. De mivel a lány másnap továbbállt, a fiút pedig zavarta a túl puha ágy, átköltözött a Varjúba.*
1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-03-09 18:44:32
Üzenet elküldve: 2025-03-09 18:44:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
*Nem veszi zokon Mykael kissé modortalan stílusát, különös tekintettel arra, hogy az ifjú harcos nem sokkal később korrigál viselkedésén. Harcosok között Mykael kifejezetten gavallérnak mondható, s emiatt Alissäna jobban kedveli a fiút egy Denjaarhoz képest.*
- Rendben.
*Biccentve hajtja össze a ruhákat és helyezi egy üres székre.*
- Milyen kedves.
*Feleli egy kurta, szerény nevetés társaságában. Alissäna reakciója szerénységre enged következtetni, holott a kurtizán a maga nyakatekert módján igen hiú, a bókoknak ennek ellenére mindig örül, s jól tudja, hogy el is kell őket fogadni, különösen ha szívesen adják.*
- Igyekszem a legjobb formámat hozni.
*Teszi még hozzá, miközben igyekszik megtalálni helyét a dézsában. Kis készletére úgy tekint, mint a saját kis alkimista műhelyére, s izgatottsága akkor sem hagy alább, amikor Mykael feltételeit ecseteli. Magában persze egy picikét letör, de igyekszik hozzáállásán javítani azzal, hogy a megkötéseket inkább kihívásnak és inspiráló kompromisszumként felfogni. Elvégre az üres lapra a legnehezebb rajzolni.*
- Akkor a virág illatokat mellőzni fogom.
*Pici olajos üvegcséinek ezen részét külön is helyezgeti. Óvatosan és szórakozottan teszi mindezt, s szereti elképzelni magát egy hadi stratéga szerepében, annyi különbséggel, hogy ő nem harci egységeket mozgat a táblán.*
- Örömmel.
*Igazít magán, hogy kényelmesen hozzáférhessen a nála magasabb férfihoz - de persze Mykael segítségét is igénybe veszi ezen a téren -, illetve a korábban oda készített eszközeihez. Szépen, ráérősen kezd el vizet önteni az ifjú harcos hajára, elsőként esetleg nagyobb sárdarabokat szedve ki onnan, mielőtt neki látna a szappanozásnak.*
- Jártál egyébként már a Sellőházban?
*Búgja lágyan, miközben aprócska ujjai óvatosan siklanak a világos tincsek közé. Gyengéd és alapos, s igyekszik a lehető legóvatosabban bánni Mykaellel.*
*Nem veszi zokon Mykael kissé modortalan stílusát, különös tekintettel arra, hogy az ifjú harcos nem sokkal később korrigál viselkedésén. Harcosok között Mykael kifejezetten gavallérnak mondható, s emiatt Alissäna jobban kedveli a fiút egy Denjaarhoz képest.*
- Rendben.
*Biccentve hajtja össze a ruhákat és helyezi egy üres székre.*
- Milyen kedves.
*Feleli egy kurta, szerény nevetés társaságában. Alissäna reakciója szerénységre enged következtetni, holott a kurtizán a maga nyakatekert módján igen hiú, a bókoknak ennek ellenére mindig örül, s jól tudja, hogy el is kell őket fogadni, különösen ha szívesen adják.*
- Igyekszem a legjobb formámat hozni.
*Teszi még hozzá, miközben igyekszik megtalálni helyét a dézsában. Kis készletére úgy tekint, mint a saját kis alkimista műhelyére, s izgatottsága akkor sem hagy alább, amikor Mykael feltételeit ecseteli. Magában persze egy picikét letör, de igyekszik hozzáállásán javítani azzal, hogy a megkötéseket inkább kihívásnak és inspiráló kompromisszumként felfogni. Elvégre az üres lapra a legnehezebb rajzolni.*
- Akkor a virág illatokat mellőzni fogom.
*Pici olajos üvegcséinek ezen részét külön is helyezgeti. Óvatosan és szórakozottan teszi mindezt, s szereti elképzelni magát egy hadi stratéga szerepében, annyi különbséggel, hogy ő nem harci egységeket mozgat a táblán.*
- Örömmel.
*Igazít magán, hogy kényelmesen hozzáférhessen a nála magasabb férfihoz - de persze Mykael segítségét is igénybe veszi ezen a téren -, illetve a korábban oda készített eszközeihez. Szépen, ráérősen kezd el vizet önteni az ifjú harcos hajára, elsőként esetleg nagyobb sárdarabokat szedve ki onnan, mielőtt neki látna a szappanozásnak.*
- Jártál egyébként már a Sellőházban?
*Búgja lágyan, miközben aprócska ujjai óvatosan siklanak a világos tincsek közé. Gyengéd és alapos, s igyekszik a lehető legóvatosabban bánni Mykaellel.*
1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-02-18 17:56:36
Üzenet elküldve: 2025-02-18 17:56:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hát élőben nem volt az.
*feleli morózusan, mert még nagyon is emlékszik, milyen volt hárítani a dög mázsás csapásait és tűéles harapását. Na és ugye a régi pajzsa is ráment a dög legnagyobb csapására, arról nem is beszélve, hogy egy drága bájital kellett a fejvérzése begyógyításához és ahhoz, hogy abbamaradjon a zsibbadt szédelgése.
Lissza felajánlja, hogy kitisztítja a ruháit, erre viszont eléggé értetlenül néz.*
- Minek?
*kérdi. Pedig tény és való, hogy öltözete rongyosabb és koszosabb, mint amit a városban elfogadnak. Egészen toprongyosnak tűnik benne. Csakhogy ő szereti ezt az ágrólszakadt "imázst".*
- Akarom mondani, nem szükséges, köszönöm.
*helyesbít azért. Lissza finom hölgy, vele nem kell ilyen póriasan beszélni.
Miután bemerül a vízbe, a kurtizán felajánlja, hogy igazít a hőmérsékletén. De Mykael ilyen dolgokban eléggé igénytelen, vagy legalábbis nem finnyáskodik. Nem gondolkozik azon, hogy milyen a számára legkellemesebb hőfok. Ha nem bántóan hideg vagy perzselően forró, akkor neki pont megfelel.*
- Á, nekem jó ez így.
*feleli. És végre sor kerül arra, amit már régóta várt: Lissza kibújik abból a semmi kis ruhából, amivel eddig úgy-ahogy takarta magát. Egy nagy, elégedett sóhaj Mykael reakciója, na meg némi éledezés az ágyékánál, ahogy leplezetlenül bámulja a leányzó bájait.*
- Te még mindig ugyanolyan gyönyörű vagy, ahogy emlékeztem rá.
*mondja, majd segít a lánynak bemászni a vízbe. Azonban ha Lissza próbál összehúzódni és nem helyet foglalni a dézsában, akkor ő pont az ellenkezőjére buzdítja: hogy inkább hozzá simuljon, mint a dézsa széléhez. Bár lehet, hogy ezt Lissza kellemetlennek fogja találni eleinte, mert Mykaelre tényleg ráfér a fürdő. Talán nem szaglik (a forró vízben majdnem teljesen elmerülve), de az arca poros, még hajába is bele van tapadva némi sár.*
- Olyan illatot csinálsz, amilyet csak akarsz, csak ne legyek utána olyan, mint valami piperkőc, vagy lány. De... megmosnád a hajam?
*kérdi végül sután. Volt egy régi zsoldos cimborája, aki a nőjével élt együtt a zsoldostáborban. Neki mindig a nő mosta a haját, méghozzá valami olyan gyengéd törődéssel, amit a katona láthatóan élvezett. Mykael fejében is kialakult az az álomkép, hogy ha egy nő mossa a fejét, az biztos sokkal kellemesebb.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hát élőben nem volt az.
*feleli morózusan, mert még nagyon is emlékszik, milyen volt hárítani a dög mázsás csapásait és tűéles harapását. Na és ugye a régi pajzsa is ráment a dög legnagyobb csapására, arról nem is beszélve, hogy egy drága bájital kellett a fejvérzése begyógyításához és ahhoz, hogy abbamaradjon a zsibbadt szédelgése.
Lissza felajánlja, hogy kitisztítja a ruháit, erre viszont eléggé értetlenül néz.*
- Minek?
*kérdi. Pedig tény és való, hogy öltözete rongyosabb és koszosabb, mint amit a városban elfogadnak. Egészen toprongyosnak tűnik benne. Csakhogy ő szereti ezt az ágrólszakadt "imázst".*
- Akarom mondani, nem szükséges, köszönöm.
*helyesbít azért. Lissza finom hölgy, vele nem kell ilyen póriasan beszélni.
Miután bemerül a vízbe, a kurtizán felajánlja, hogy igazít a hőmérsékletén. De Mykael ilyen dolgokban eléggé igénytelen, vagy legalábbis nem finnyáskodik. Nem gondolkozik azon, hogy milyen a számára legkellemesebb hőfok. Ha nem bántóan hideg vagy perzselően forró, akkor neki pont megfelel.*
- Á, nekem jó ez így.
*feleli. És végre sor kerül arra, amit már régóta várt: Lissza kibújik abból a semmi kis ruhából, amivel eddig úgy-ahogy takarta magát. Egy nagy, elégedett sóhaj Mykael reakciója, na meg némi éledezés az ágyékánál, ahogy leplezetlenül bámulja a leányzó bájait.*
- Te még mindig ugyanolyan gyönyörű vagy, ahogy emlékeztem rá.
*mondja, majd segít a lánynak bemászni a vízbe. Azonban ha Lissza próbál összehúzódni és nem helyet foglalni a dézsában, akkor ő pont az ellenkezőjére buzdítja: hogy inkább hozzá simuljon, mint a dézsa széléhez. Bár lehet, hogy ezt Lissza kellemetlennek fogja találni eleinte, mert Mykaelre tényleg ráfér a fürdő. Talán nem szaglik (a forró vízben majdnem teljesen elmerülve), de az arca poros, még hajába is bele van tapadva némi sár.*
- Olyan illatot csinálsz, amilyet csak akarsz, csak ne legyek utána olyan, mint valami piperkőc, vagy lány. De... megmosnád a hajam?
*kérdi végül sután. Volt egy régi zsoldos cimborája, aki a nőjével élt együtt a zsoldostáborban. Neki mindig a nő mosta a haját, méghozzá valami olyan gyengéd törődéssel, amit a katona láthatóan élvezett. Mykael fejében is kialakult az az álomkép, hogy ha egy nő mossa a fejét, az biztos sokkal kellemesebb.*
1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-02-17 22:36:54
Üzenet elküldve: 2025-02-17 22:36:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
*Szívesen felajánlaná, hogy Mykael vetkőzésében segédkezzen, de úgy tűnik ezt az ifjú zsoldos inkább maga szeretné elvégezni, így addig ő csendben vár, s egyéb elfoglaltságot mível. Elvégre mindig lehet valamit oda készíteni, ezúttal egy rövidebb padot helyez a dézsa mellé, hogy a szükséges kellékeket szépen oda sorakoztassa. A paravánokon is igazít, hogy majdnem teljes takarást biztosíthasson, s így a maga módján egészen meghitté varázsolja a fürdő ezen sarkát. Alissäna kényesen ügyel ezen aprócska részletekre, elvégre számára tényleg az a legfontosabb, hogy kellemesen érezzék magukat a vendégek.*
- Nahát.
*Óvatosan lép közelebb, s a tisztes távolságot megtartja, mintha egy igazi tretillel lenne dolga. Alaposan szemügyre veszi az alkotást, de véletlenül sem ér hozzá, hiszen jól tudja ez nem több egy mutatós, szépre festett sebnél, mely igen érzékeny míg nem gyógyul be.*
- Fenséges. Így lerajzolva, kicsiben egészen ártalmatlannak tűnik.
*Röviden felnevet kijelentésén. Nem óhajt ilyesfajta fenevadakkal élőben találkozni, még a gondolata is irtózatos számára, hogy létezhet hasonló, ugyanakkor egy rajz formájában örömmel tanulmányozza a részleteket.*
- Oh, szeretnéd, hogy kitisztíttassam a ruháidat?
*Jut eszébe ahogy elkalandozó tekintete megállapodik a földön hagyott holmikon. Egyelőre nem követi a fiút a vízbe, helyette rögtön annak reakcióit kezdi el tanulmányozni.*
- Megfelelő hőmérsékletű. Igazíthatunk rajta ha túl hideg vagy forró.
*Alissäna azt preferálja ha a forróság éppen nem égeti bőrét, s jól tudja ez másoknak kellemetlen lehet, így mindig igyekszik saját igényeihez képest hűvösebb hőmérsékletet megütni, de így is megeshet, hogy elszámolta magát.*
- Örömmel.
*Megcsillannak szemei, s arca is felragyog mosolyától. Ujját ruhájának pántja alá bújtatja, hogy könnyedén lecsúsztathassa magáról. A fátyolos, fekete anyag akadálytalanul siklik le egészen bokájáig. Haját egy kontyba csavarva tűzi fel újdonsült hajtűivel, majd a dézsa szélébe kapaszkodva óvatosan, de rutinos kecseséggel merül el a vízben. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy minél kevesebb helyet foglaljon.*
- Mennyire kapok szabad kezet az illatok terén? Nagyon zavarnának téged?
*Szívesen felajánlaná, hogy Mykael vetkőzésében segédkezzen, de úgy tűnik ezt az ifjú zsoldos inkább maga szeretné elvégezni, így addig ő csendben vár, s egyéb elfoglaltságot mível. Elvégre mindig lehet valamit oda készíteni, ezúttal egy rövidebb padot helyez a dézsa mellé, hogy a szükséges kellékeket szépen oda sorakoztassa. A paravánokon is igazít, hogy majdnem teljes takarást biztosíthasson, s így a maga módján egészen meghitté varázsolja a fürdő ezen sarkát. Alissäna kényesen ügyel ezen aprócska részletekre, elvégre számára tényleg az a legfontosabb, hogy kellemesen érezzék magukat a vendégek.*
- Nahát.
*Óvatosan lép közelebb, s a tisztes távolságot megtartja, mintha egy igazi tretillel lenne dolga. Alaposan szemügyre veszi az alkotást, de véletlenül sem ér hozzá, hiszen jól tudja ez nem több egy mutatós, szépre festett sebnél, mely igen érzékeny míg nem gyógyul be.*
- Fenséges. Így lerajzolva, kicsiben egészen ártalmatlannak tűnik.
*Röviden felnevet kijelentésén. Nem óhajt ilyesfajta fenevadakkal élőben találkozni, még a gondolata is irtózatos számára, hogy létezhet hasonló, ugyanakkor egy rajz formájában örömmel tanulmányozza a részleteket.*
- Oh, szeretnéd, hogy kitisztíttassam a ruháidat?
*Jut eszébe ahogy elkalandozó tekintete megállapodik a földön hagyott holmikon. Egyelőre nem követi a fiút a vízbe, helyette rögtön annak reakcióit kezdi el tanulmányozni.*
- Megfelelő hőmérsékletű. Igazíthatunk rajta ha túl hideg vagy forró.
*Alissäna azt preferálja ha a forróság éppen nem égeti bőrét, s jól tudja ez másoknak kellemetlen lehet, így mindig igyekszik saját igényeihez képest hűvösebb hőmérsékletet megütni, de így is megeshet, hogy elszámolta magát.*
- Örömmel.
*Megcsillannak szemei, s arca is felragyog mosolyától. Ujját ruhájának pántja alá bújtatja, hogy könnyedén lecsúsztathassa magáról. A fátyolos, fekete anyag akadálytalanul siklik le egészen bokájáig. Haját egy kontyba csavarva tűzi fel újdonsült hajtűivel, majd a dézsa szélébe kapaszkodva óvatosan, de rutinos kecseséggel merül el a vízben. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy minél kevesebb helyet foglaljon.*
- Mennyire kapok szabad kezet az illatok terén? Nagyon zavarnának téged?
1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-02-10 18:32:54
Üzenet elküldve: 2025-02-10 18:32:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elüldögél a fogadóban, amíg Lissza elsiet, intézkedni. Kedvére való az a pazar bánásmód, amit itt kap. Ő legalábbis pazarnak ítéli meg. Persze, fizet is majd érte szépen, de sok helyen fizetett már sokat és kapott sokkal kevesebbet.
A leányzó hamarosan visszatér, ő pedig lelkesen követi. Valóban praktikusabb, ha ezt-azt a bérelt szobájában hagy. Így a fürdőbe már a páncélzata, a tőrje, erszénye, na meg persze új szerzeménye nélkül lép be.
Elégedetten elmosolyodva látja a gőzölgő fürdőt, és szó nélkül vetkőzni kezd. Mindenféle feles sallang nélkül megválik koszos ingétől, sáros bakancsától, nadrágjától és ágyékkötőjétől, majd, amikor már majdnem teljesen meztelen, valamivel óvatosabban lefejti a kötést a jobb felkarjáról. Így csakhamar láthatóvá válik legújabb tetoválása: a tretil, ami körbetekeredik a bicepszén, és pofáját kitátja a nézelődők felé.*
- Na, mit szólsz? Pont olyan lett, mint maga a dög, amivel találkoztunk. A mester nagyon jól dolgozik.
*teszi hozzá, és valóban: bár kicsi a kép, mégis, egészen élethűen részletgazdag, itt-ott jól látszik a szörny irhájának pikkelyes mintázata.
Mykael egyébként nem sokat változott legutóbbi találkozásuk óta: újabb hegek nincsenek, az alkata lett egy kicsit szikárabb. Nem sok van már meg a fiúból, egyre több a férfi.
Miután ezzel megvan, szépen belép a dézsába, bár kicsit sziszeg, amikor először megérzi a meleg vizet. De csakhamar szépen beleül és megszokja.*
- Bemászol mellém? Örülnék, ha segítenél lemosdani.
*mondja aztán kaján mosollyal.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elüldögél a fogadóban, amíg Lissza elsiet, intézkedni. Kedvére való az a pazar bánásmód, amit itt kap. Ő legalábbis pazarnak ítéli meg. Persze, fizet is majd érte szépen, de sok helyen fizetett már sokat és kapott sokkal kevesebbet.
A leányzó hamarosan visszatér, ő pedig lelkesen követi. Valóban praktikusabb, ha ezt-azt a bérelt szobájában hagy. Így a fürdőbe már a páncélzata, a tőrje, erszénye, na meg persze új szerzeménye nélkül lép be.
Elégedetten elmosolyodva látja a gőzölgő fürdőt, és szó nélkül vetkőzni kezd. Mindenféle feles sallang nélkül megválik koszos ingétől, sáros bakancsától, nadrágjától és ágyékkötőjétől, majd, amikor már majdnem teljesen meztelen, valamivel óvatosabban lefejti a kötést a jobb felkarjáról. Így csakhamar láthatóvá válik legújabb tetoválása: a tretil, ami körbetekeredik a bicepszén, és pofáját kitátja a nézelődők felé.*
- Na, mit szólsz? Pont olyan lett, mint maga a dög, amivel találkoztunk. A mester nagyon jól dolgozik.
*teszi hozzá, és valóban: bár kicsi a kép, mégis, egészen élethűen részletgazdag, itt-ott jól látszik a szörny irhájának pikkelyes mintázata.
Mykael egyébként nem sokat változott legutóbbi találkozásuk óta: újabb hegek nincsenek, az alkata lett egy kicsit szikárabb. Nem sok van már meg a fiúból, egyre több a férfi.
Miután ezzel megvan, szépen belép a dézsába, bár kicsit sziszeg, amikor először megérzi a meleg vizet. De csakhamar szépen beleül és megszokja.*
- Bemászol mellém? Örülnék, ha segítenél lemosdani.
*mondja aztán kaján mosollyal.*
1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-02-09 22:27:28
Üzenet elküldve: 2025-02-09 22:27:28
ÚJ
![>Savanyú Ezmeerhalda [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12177_1654175132_orias_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nincs valami jó hangulata, főleg mert akad éppen elég dolga, de még továbbiakat is kap. Azt remélte, ha elhagyja szokásos helyét - a konyhát -, akkor némi nyugtot lelhet, s egészen el is volt azzal, hogy az ágyneműket cserélje, a koszosokat pedig mosódézsába gyűrje, de igen hamar felfedezik, melyet egy hatalmas sóhajjal honorál.
Szerencséjére az idegesítő Kisasszony hasonmás toppan be, így ha már meglelte őt, akkor kelletlenül közli vele Haldrian távozását. Kis csalódottságot várt a leánytól, de arca közömbös marad, így az egyetlen öröme, a káröröm is elmarad.*
- Fürdő, hogyne. Mi más?
*Zsörtölődik fennhangon, ám mire hátra pillant az alacsony elf leánynak már csak ellibbenő ruháját látja. Erre morgolódik még egy sort, majd munkáját befejezve indul meg lefelé a lépcsőn. Öles lépteitől recsegnek a deszkák, hóna alatt könnyedén tartja a kisebb dézsát a tengernyi lepedővel és takaróval.
Lehajolva tűnik el a konyhaajtó mögötte, majd igen hamar felbukkan egy gőzölgő üsttel. Ezt követően egy vödröt kap fel, távozik vele az épületből, hogy hamarosan vízzel telve visszahozza azt. Mind az üst, mind pedig a vödör elég űrtartalommal rendelkezik ahhoz, hogy könnyen megtölthessék velük a fürdődézsák egyikét, mindeközben Ezmeerhalda számára láthatóan nem jelent gondot ezek cipelése.
Lomha léptekkel tér vissza szokásos menedékébe, hogy ismét vizet melegíthessen ezúttal viszont a mosáshoz. Szerinte persze még teljesen rendben vannak a lepedők, de a Kisasszony lelkére kötötte, hogy minden vendég után ki kell mosni őket.*
- Pazarlás.
*De megteszi, ha már termetes testét ellátják élelemmel, meg még szobát is kapott. Igaz neki egészen aprócska, a többieknek már-már tágasnak is tűnhet, de nincs oka panaszkodni, ennek ellenére örömmel megteszi bármikor.*
Szerencséjére az idegesítő Kisasszony hasonmás toppan be, így ha már meglelte őt, akkor kelletlenül közli vele Haldrian távozását. Kis csalódottságot várt a leánytól, de arca közömbös marad, így az egyetlen öröme, a káröröm is elmarad.*
- Fürdő, hogyne. Mi más?
*Zsörtölődik fennhangon, ám mire hátra pillant az alacsony elf leánynak már csak ellibbenő ruháját látja. Erre morgolódik még egy sort, majd munkáját befejezve indul meg lefelé a lépcsőn. Öles lépteitől recsegnek a deszkák, hóna alatt könnyedén tartja a kisebb dézsát a tengernyi lepedővel és takaróval.
Lehajolva tűnik el a konyhaajtó mögötte, majd igen hamar felbukkan egy gőzölgő üsttel. Ezt követően egy vödröt kap fel, távozik vele az épületből, hogy hamarosan vízzel telve visszahozza azt. Mind az üst, mind pedig a vödör elég űrtartalommal rendelkezik ahhoz, hogy könnyen megtölthessék velük a fürdődézsák egyikét, mindeközben Ezmeerhalda számára láthatóan nem jelent gondot ezek cipelése.
Lomha léptekkel tér vissza szokásos menedékébe, hogy ismét vizet melegíthessen ezúttal viszont a mosáshoz. Szerinte persze még teljesen rendben vannak a lepedők, de a Kisasszony lelkére kötötte, hogy minden vendég után ki kell mosni őket.*
- Pazarlás.
*De megteszi, ha már termetes testét ellátják élelemmel, meg még szobát is kapott. Igaz neki egészen aprócska, a többieknek már-már tágasnak is tűnhet, de nincs oka panaszkodni, ennek ellenére örömmel megteszi bármikor.*
1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-02-09 22:16:12
Üzenet elküldve: 2025-02-09 22:16:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
*A választ követően rögtön biccent egyet, s óvatosan, finoman bontakozik ki Mykael karjai közül. Alissäna ezen apró mozdulatából is sejthető, hogy milyen gondoskodó jellem, aki inkább lassan, a fájó sebet fújva szedné le a kötést, és nem hirtelen tépné le.*
- Rendben. Már intézkedem is, addig szíves türelmedet kérném.
*Engedélyre ezúttal nem vár, csak sarkon fordul és picit, de gyors léptekkel siet el. A konyhában nemrég járt, így jól tudja, hogy ott nem leli meg Ezmeet, ezért az emeleti szobákhoz siet. Ott rövidesen megleli az óriásasszonyt, aki éppen a koszos ágyneműket gyűjti össze, hogy kimoshassa. Utálja, hogy kérnie kell tőle segítséget, s továbbra sem tudná megmagyarázni az okát.
Ezmee előbb szólítja meg őt, mint a kurtizán, s ez meglepi a pillangót. Átadja az üzenetet amit Haldrian hagyott meg neki, ezt pedig egy apró bólintással veszi tudomásul Alissäna. Annyira lekötötte figyelmét Mykael, hogy fel sem tűnt számára a félvér hiánya, de rendben van ez így. Minden ügyfél megérdemli, hogy teljes figyelmét neki szentelje, gyorsan vissza is zökken ebbe a tudatállapotba. A hírt követően gyorsan előáll kérésével, majd összeszorított fogakkal várja a kelletlen reakciót. Gyorsan távozik, mielőtt a kellemetlen energiákból túl nagy dózist kapna, helyette pedig a fürdőbe siet.
Már beszerzett ezt-azt, de rejtett kis készlete igen szerény ahhoz képest, ami a Wegtoreni híres Zafírmedencéje kínált. Úgy sejti Mykael nem ad túlzottan ezekre a részletekre, de megadja a lehetőséget arra a fiúnak, hogy meglepje őt.
Nagyjából egy fertályóráig készülődik, időnként felbukkan aprócska, törékeny alakja, de hamar tova libben. Serényen készül elő, egészen addig, amíg egy bizalomgerjesztő mosollyal, enyhén tikkadtan vissza nem tér Mykael asztalához.*
- Köszönöm szépen a türelmedet, a víz készen áll. Kövess kérlek, ha készen állsz.
*Megvárja amíg a fiú összeszedi holmijait, s mivel a fürdő a szobák irányában található, így akár ott biztonságban el is helyezheti hegedűjét, ha úgy jobbnak véli. Alissäna türelmesen vár, elvégre semmi okuk sietni.*
*A választ követően rögtön biccent egyet, s óvatosan, finoman bontakozik ki Mykael karjai közül. Alissäna ezen apró mozdulatából is sejthető, hogy milyen gondoskodó jellem, aki inkább lassan, a fájó sebet fújva szedné le a kötést, és nem hirtelen tépné le.*
- Rendben. Már intézkedem is, addig szíves türelmedet kérném.
*Engedélyre ezúttal nem vár, csak sarkon fordul és picit, de gyors léptekkel siet el. A konyhában nemrég járt, így jól tudja, hogy ott nem leli meg Ezmeet, ezért az emeleti szobákhoz siet. Ott rövidesen megleli az óriásasszonyt, aki éppen a koszos ágyneműket gyűjti össze, hogy kimoshassa. Utálja, hogy kérnie kell tőle segítséget, s továbbra sem tudná megmagyarázni az okát.
Ezmee előbb szólítja meg őt, mint a kurtizán, s ez meglepi a pillangót. Átadja az üzenetet amit Haldrian hagyott meg neki, ezt pedig egy apró bólintással veszi tudomásul Alissäna. Annyira lekötötte figyelmét Mykael, hogy fel sem tűnt számára a félvér hiánya, de rendben van ez így. Minden ügyfél megérdemli, hogy teljes figyelmét neki szentelje, gyorsan vissza is zökken ebbe a tudatállapotba. A hírt követően gyorsan előáll kérésével, majd összeszorított fogakkal várja a kelletlen reakciót. Gyorsan távozik, mielőtt a kellemetlen energiákból túl nagy dózist kapna, helyette pedig a fürdőbe siet.
Már beszerzett ezt-azt, de rejtett kis készlete igen szerény ahhoz képest, ami a Wegtoreni híres Zafírmedencéje kínált. Úgy sejti Mykael nem ad túlzottan ezekre a részletekre, de megadja a lehetőséget arra a fiúnak, hogy meglepje őt.
Nagyjából egy fertályóráig készülődik, időnként felbukkan aprócska, törékeny alakja, de hamar tova libben. Serényen készül elő, egészen addig, amíg egy bizalomgerjesztő mosollyal, enyhén tikkadtan vissza nem tér Mykael asztalához.*
- Köszönöm szépen a türelmedet, a víz készen áll. Kövess kérlek, ha készen állsz.
*Megvárja amíg a fiú összeszedi holmijait, s mivel a fürdő a szobák irányában található, így akár ott biztonságban el is helyezheti hegedűjét, ha úgy jobbnak véli. Alissäna türelmesen vár, elvégre semmi okuk sietni.*
1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2025-02-03 17:01:14
Üzenet elküldve: 2025-02-03 17:01:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Könnyű éjszakák//
*Lissza határozott válasza kifejezetten izgalmas jövőképet fest. Kíváncsivá teszi, és mindjárt rá felmerül benne a kérdés: vajon meg lehet-e festeni (vagy az ő esetében inkább: bőrre lehet-e tetoválni) táncoló nőt? Hiszen repülő madarat, fegyverrel lecsapni készülő harcost, vizen hánykolódó hajót látott már tetoválásként, és megértette, hogy az mozgásban van. Még egy ok, hogy lássa Alissänát egyszer, csak hogy megtudja, milyen is az.
A lány készségesen belesiklik az ölelésébe. Pont ezt kedveli benne. Olyan közegben felnőve, ahol rengeteg a férfi és alig valamennyi nő élt, azok többsége is vagy harcos, vagy örömlány, sose értette, hogy a nők miért húzódoznak mindig egy kis móka elől. A falusi lánykák esetében még úgy gondolta, hogy ez csak a szigorú atyák miatt van így. De mióta többet forgolódik városokban, már tapasztalnia kellett, hogy a valamivel szabadabb nők éppúgy kelletik magukat. Máskor meg nagyon is kacérak és csábítóak, egészen addig a pontig, amikor végre a lényegre lehetne térni. És akkor hirtelen visszakoznak. Rém idegesítő szokásnak tartja. Ezért is kedveli annyira Lisszát. Persze, pénzért történik mindez. De pénzért legalább zökkenőmentesen történik.
A fürdő kapcsán döntést kap, ami neki is teljesen mindegy. Ő se kifejezetten szégyenlős, Lisszát meg nem a dézsában akarja ostromolni. Úgyhogy végül így felel.*
- Á, jó nekem a közös is.
*Aztán ha várni kell a fürdőre, akkor vár, ha viszont indulhatnak, akkor indul, és már menet közben végigsimít Lissza hátsóján, a ruha anyagán keresztül.*
*Lissza határozott válasza kifejezetten izgalmas jövőképet fest. Kíváncsivá teszi, és mindjárt rá felmerül benne a kérdés: vajon meg lehet-e festeni (vagy az ő esetében inkább: bőrre lehet-e tetoválni) táncoló nőt? Hiszen repülő madarat, fegyverrel lecsapni készülő harcost, vizen hánykolódó hajót látott már tetoválásként, és megértette, hogy az mozgásban van. Még egy ok, hogy lássa Alissänát egyszer, csak hogy megtudja, milyen is az.
A lány készségesen belesiklik az ölelésébe. Pont ezt kedveli benne. Olyan közegben felnőve, ahol rengeteg a férfi és alig valamennyi nő élt, azok többsége is vagy harcos, vagy örömlány, sose értette, hogy a nők miért húzódoznak mindig egy kis móka elől. A falusi lánykák esetében még úgy gondolta, hogy ez csak a szigorú atyák miatt van így. De mióta többet forgolódik városokban, már tapasztalnia kellett, hogy a valamivel szabadabb nők éppúgy kelletik magukat. Máskor meg nagyon is kacérak és csábítóak, egészen addig a pontig, amikor végre a lényegre lehetne térni. És akkor hirtelen visszakoznak. Rém idegesítő szokásnak tartja. Ezért is kedveli annyira Lisszát. Persze, pénzért történik mindez. De pénzért legalább zökkenőmentesen történik.
A fürdő kapcsán döntést kap, ami neki is teljesen mindegy. Ő se kifejezetten szégyenlős, Lisszát meg nem a dézsában akarja ostromolni. Úgyhogy végül így felel.*
- Á, jó nekem a közös is.
*Aztán ha várni kell a fürdőre, akkor vár, ha viszont indulhatnak, akkor indul, és már menet közben végigsimít Lissza hátsóján, a ruha anyagán keresztül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520