Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 74 (1461. - 1465. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1465. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-12-01 19:50:23
Üzenet elküldve: 2024-12-01 19:50:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 334
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 334
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Nehéz reggelek//
*Az árat hallva rövid töprengést követően bólint egyet.
Arra, hogy nincs hús a háznál, összevonja a szemöldökét. Meglepő, hogy nincsenek ilyenekből felszerelkezve. Na de Haldrian jó javaslattal áll elő, úgyhogy rábólint arra is.*
- A rántotta is jó. Két adagnyi, ha van, meg hozzá valami zöldség. Zöldhagyma akár, vagy ami jó mellé.
*mondja végül.
Közben bebotorkál a helyszínre Alissäna is, akit azonnal felismer ugyan, de nem szólít meg rögtön. Kicsit talán elámul azon, mennyire más most, mint amikor legutóbb látta. Talán még kételkedni is kezd benne, hogy ugyanazt látja, de a haja, a magassága és az alkata miatt mégis egyértelmú a dolog. Az örömlány szó nélkül elbaktat mellette, úgyhogy elszalasztja a lehetőséget, hogy ráköszönjön.
Egyszerre magára marad, mert Haldrian is a konyhába megy neki ételt szerezni, meg Alissäna is valamiért, amire legfeljebb a csörömpölésből lehet következtetni.
Végül a lány támolyog elő elsőnek, de még mindig túl kába ahhoz, hogy tudomást vegyen a környezetéről. Mykael viszont őt nézi és terebélyesedik a mosolya. Még ilyen zilált, nyúzott külsővel is nagyon szép, van ebben is valami bájosság.
Haldrian visszatér, hozza az ételét, amit egy hálás biccentéssel vesz át. Majd a fiú megkéri a kurtizánt, hogy csapoljon neki sört. Akkor azért már csak megvárja ezt is, mert így a leányzó vélhetőleg végre felnéz. Legalább, amikor átadja neki az italát.
Amikor ez megtörténik, vigyorogva köszönti.*
- Szia Lissza! Megismersz?
*kérdi. Ki tudja, hogy így lesz-e, hiszen sokan fordulhattak meg a fogadóban, Mykael talán csak arról lehet emlékezetes a kurtizánnak, hogy ő volt az, aki meg is rajzolta. Most is ugyanolyan rakoncáltanak a szőke tincsei, most is kopott ruhákban jár és bőrvértben. Viszont valamivel napbarnítottabb az arca, illetve erőteljesebb lett az alkata. Alig maradt már valami a serdülő ifjak véznaságából, a sok munka és jó étkezés hatására jóval erőteljesebb lett az alkata. De a tekintetében kicsit még ott van a kisfiússág.*
*Az árat hallva rövid töprengést követően bólint egyet.
Arra, hogy nincs hús a háznál, összevonja a szemöldökét. Meglepő, hogy nincsenek ilyenekből felszerelkezve. Na de Haldrian jó javaslattal áll elő, úgyhogy rábólint arra is.*
- A rántotta is jó. Két adagnyi, ha van, meg hozzá valami zöldség. Zöldhagyma akár, vagy ami jó mellé.
*mondja végül.
Közben bebotorkál a helyszínre Alissäna is, akit azonnal felismer ugyan, de nem szólít meg rögtön. Kicsit talán elámul azon, mennyire más most, mint amikor legutóbb látta. Talán még kételkedni is kezd benne, hogy ugyanazt látja, de a haja, a magassága és az alkata miatt mégis egyértelmú a dolog. Az örömlány szó nélkül elbaktat mellette, úgyhogy elszalasztja a lehetőséget, hogy ráköszönjön.
Egyszerre magára marad, mert Haldrian is a konyhába megy neki ételt szerezni, meg Alissäna is valamiért, amire legfeljebb a csörömpölésből lehet következtetni.
Végül a lány támolyog elő elsőnek, de még mindig túl kába ahhoz, hogy tudomást vegyen a környezetéről. Mykael viszont őt nézi és terebélyesedik a mosolya. Még ilyen zilált, nyúzott külsővel is nagyon szép, van ebben is valami bájosság.
Haldrian visszatér, hozza az ételét, amit egy hálás biccentéssel vesz át. Majd a fiú megkéri a kurtizánt, hogy csapoljon neki sört. Akkor azért már csak megvárja ezt is, mert így a leányzó vélhetőleg végre felnéz. Legalább, amikor átadja neki az italát.
Amikor ez megtörténik, vigyorogva köszönti.*
- Szia Lissza! Megismersz?
*kérdi. Ki tudja, hogy így lesz-e, hiszen sokan fordulhattak meg a fogadóban, Mykael talán csak arról lehet emlékezetes a kurtizánnak, hogy ő volt az, aki meg is rajzolta. Most is ugyanolyan rakoncáltanak a szőke tincsei, most is kopott ruhákban jár és bőrvértben. Viszont valamivel napbarnítottabb az arca, illetve erőteljesebb lett az alkata. Alig maradt már valami a serdülő ifjak véznaságából, a sok munka és jó étkezés hatására jóval erőteljesebb lett az alkata. De a tekintetében kicsit még ott van a kisfiússág.*
1464. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-27 23:00:44
Üzenet elküldve: 2024-11-27 23:00:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nehéz reggelek//
*Tekintetét a plafonra szegezve végez egy gyors fejszámolást. Aranyat számolni igazán tud.*
-Harmincnyolc arany, szobástul reggelistül, serestül. Sonka, kolbász, na az nincs... *Itt beharapja ajkát, nehogy elhagyja azt valami sajátos szemtelenség a kolbász dolgán, mint ahogy az általában lenni szokott. Az kéne, hogy még egy zsoldosfélét magára haragítson.*
-Tojás van. Rántotta jó lesz? *Készségesen kérdi, de nem várja meg a választ; a konyha felől terjengő rántottaillat még az ő gyomrát is megkongatja. Térül-fordul, hogy visszatérjen egy vekni kenyérrel és egy kiadós, forró rántottával a tányéron. Nem túl gazdag reggeli, de az éhes vándornak valószínűleg megteszi.
Miközben óvatosan szédeleg ki a konyháról, Alissänára lesz figyelmes. Alighanem elkerülte az elmúlt pillanatokban, mert az elf kezében már ott gőzölög egy csésze ital. Ismeri már annyira, hogy tudja, hogyan zajlanak nála a reggelek, s most sincs ez másképp. A kis pillangó éjjel igazán aktív, főleg, ha aranyától megválni óhajtó vendég akad. Nem is öltözött vendégvárásra, de meg kell állapítania, hogy még így, kócosan is elragadó. Vet a szabad bőrfelületekre egy sóvárgó pillantást; hiába alszanak együtt, egy ideje már nem volt dolga vele.*
-Csapolnál az úrnak egy korsó sört? A világosból. *Szól a lányhoz, miközben óvatosan elé helyezi a rántottát. Tesz egy gyors kört a fogadótérben, hogy összeszedjen néhány, tegnapról még ott felejtett, takarításra eszközölt, elhasznált rongyot. Ha már itt van, le is törli az asztalokat, mielőtt bárki a fejéhez vágná, hogy szokásához híven lébecol.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.27 23:02:59
*Tekintetét a plafonra szegezve végez egy gyors fejszámolást. Aranyat számolni igazán tud.*
-Harmincnyolc arany, szobástul reggelistül, serestül. Sonka, kolbász, na az nincs... *Itt beharapja ajkát, nehogy elhagyja azt valami sajátos szemtelenség a kolbász dolgán, mint ahogy az általában lenni szokott. Az kéne, hogy még egy zsoldosfélét magára haragítson.*
-Tojás van. Rántotta jó lesz? *Készségesen kérdi, de nem várja meg a választ; a konyha felől terjengő rántottaillat még az ő gyomrát is megkongatja. Térül-fordul, hogy visszatérjen egy vekni kenyérrel és egy kiadós, forró rántottával a tányéron. Nem túl gazdag reggeli, de az éhes vándornak valószínűleg megteszi.
Miközben óvatosan szédeleg ki a konyháról, Alissänára lesz figyelmes. Alighanem elkerülte az elmúlt pillanatokban, mert az elf kezében már ott gőzölög egy csésze ital. Ismeri már annyira, hogy tudja, hogyan zajlanak nála a reggelek, s most sincs ez másképp. A kis pillangó éjjel igazán aktív, főleg, ha aranyától megválni óhajtó vendég akad. Nem is öltözött vendégvárásra, de meg kell állapítania, hogy még így, kócosan is elragadó. Vet a szabad bőrfelületekre egy sóvárgó pillantást; hiába alszanak együtt, egy ideje már nem volt dolga vele.*
-Csapolnál az úrnak egy korsó sört? A világosból. *Szól a lányhoz, miközben óvatosan elé helyezi a rántottát. Tesz egy gyors kört a fogadótérben, hogy összeszedjen néhány, tegnapról még ott felejtett, takarításra eszközölt, elhasznált rongyot. Ha már itt van, le is törli az asztalokat, mielőtt bárki a fejéhez vágná, hogy szokásához híven lébecol.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.27 23:02:59
1463. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-27 21:54:59
Üzenet elküldve: 2024-11-27 21:54:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nehéz reggelek//
*Alissäna sokáig hever az ágyban, kiélvezi a lustálkodás minden percét. Örül, ha végre saját igényeivel is foglakozhat, akkor is ha éppenséggel csak annyiról van szó, hogy kényelmesen elterpeszkedik az ágyon.
Már ébren van, felfogja a valóságot maga körül, de még sokáig fekszik. Teste kipihent, de még bágyadt. Egyszer feltápászkodik, hogy kihúzza a függönyt, s beengedjen valamennyit a melengető napfényből, majd gyorsan visszamászik a hívogatóan langyos takaró alá. Szórakozottan bambulja a lebegő porszemeket, melyet megválít egy fénycsík. Nincs terve, nem is csinál semmit, csak álmodozik, ami az egyik kedves időtöltése. Elméje szerteágazó utat jár be, mire testét mozgásra szánja.
Mivel nincs sem feladata, sem terve, ezért nem kapkod. Éppen csak egy köntöst vesz magára és megköti derekán, majd egy szebb papucsába bújik bele. Sikerült néhány foltos papírt szereznie, meg némi tintát és tollat, ezeket felmarkolva lép ki szobájából.*
*Alig néz körbe, tekintete a papírra szegeződik, ennek okán egyszer meg is botlik, és hanyagul feltűzött haja félig ki is bomlik. Rutinosan sétál a pult mögé, nem üdvözöl senkit, nem is pillant senkire, helyette azokat a suta számokat vizsgálgatja, melyeket még ő rajzolt a lapokra. Elég szépen másol, ugyanakkor a megértés még hiányzik, ez viszont cseppet sem töri le.
Nagyot ásítva tűnik el a konyhában, ahol némi csörömpölés közepette teát készít magának. Láthatóan nem a reggelek a kedvencei, annak ellenére sem, hogy jócskán kitolta pihenőjét.
Rövidesen ismételten felbukkan egy gőzölgő pohárkával, gyűrött arccal és félig lezárt szemekkel. Még Haldriant sem igazán ismeri fel jelenlegi állapotában, hát még a rég látott Mykaelt.*
*Alissäna sokáig hever az ágyban, kiélvezi a lustálkodás minden percét. Örül, ha végre saját igényeivel is foglakozhat, akkor is ha éppenséggel csak annyiról van szó, hogy kényelmesen elterpeszkedik az ágyon.
Már ébren van, felfogja a valóságot maga körül, de még sokáig fekszik. Teste kipihent, de még bágyadt. Egyszer feltápászkodik, hogy kihúzza a függönyt, s beengedjen valamennyit a melengető napfényből, majd gyorsan visszamászik a hívogatóan langyos takaró alá. Szórakozottan bambulja a lebegő porszemeket, melyet megválít egy fénycsík. Nincs terve, nem is csinál semmit, csak álmodozik, ami az egyik kedves időtöltése. Elméje szerteágazó utat jár be, mire testét mozgásra szánja.
Mivel nincs sem feladata, sem terve, ezért nem kapkod. Éppen csak egy köntöst vesz magára és megköti derekán, majd egy szebb papucsába bújik bele. Sikerült néhány foltos papírt szereznie, meg némi tintát és tollat, ezeket felmarkolva lép ki szobájából.*
*Alig néz körbe, tekintete a papírra szegeződik, ennek okán egyszer meg is botlik, és hanyagul feltűzött haja félig ki is bomlik. Rutinosan sétál a pult mögé, nem üdvözöl senkit, nem is pillant senkire, helyette azokat a suta számokat vizsgálgatja, melyeket még ő rajzolt a lapokra. Elég szépen másol, ugyanakkor a megértés még hiányzik, ez viszont cseppet sem töri le.
Nagyot ásítva tűnik el a konyhában, ahol némi csörömpölés közepette teát készít magának. Láthatóan nem a reggelek a kedvencei, annak ellenére sem, hogy jócskán kitolta pihenőjét.
Rövidesen ismételten felbukkan egy gőzölgő pohárkával, gyűrött arccal és félig lezárt szemekkel. Még Haldriant sem igazán ismeri fel jelenlegi állapotában, hát még a rég látott Mykaelt.*
1462. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-27 16:57:37
Üzenet elküldve: 2024-11-27 16:57:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 334
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 334
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadótér//
//Haldrian//
*Nem kell sokáig várnia, hogy előkerüljön valaki. Egészen biztos, hogy vele még nem találkozott, bár ez leginkább a vak véletlenen múlott csak. Tudniillik, amikor legutóbb erre járt, Mykael történetesen együtt érkezett a kikötőbe valakivel, aki éppen Haldriant kereste és a fekete hajú fél-elf ráadásul körözés alatt is állt. Szóval, ha Mykael akkor látta volna, biztosan felismerte volna, s talán még a kézre kerítésében is segédkezett volna.
Ám ez már régi história, mostanra a zsoldos már nem is emlékszik ezekre a dolgokra.*
- Üdv! Szobát igen, valami egyszerűbbet. Meg egy korsó sör is jól esne. Valami jó fajta.
*mondja, aztán kisvártatva még hozzáteszi.*
- És valami harapnivaló, ha akad. Friss cipó, sonka, kolbász, efféle van nálatok?
*kérdi még.*
//Haldrian//
*Nem kell sokáig várnia, hogy előkerüljön valaki. Egészen biztos, hogy vele még nem találkozott, bár ez leginkább a vak véletlenen múlott csak. Tudniillik, amikor legutóbb erre járt, Mykael történetesen együtt érkezett a kikötőbe valakivel, aki éppen Haldriant kereste és a fekete hajú fél-elf ráadásul körözés alatt is állt. Szóval, ha Mykael akkor látta volna, biztosan felismerte volna, s talán még a kézre kerítésében is segédkezett volna.
Ám ez már régi história, mostanra a zsoldos már nem is emlékszik ezekre a dolgokra.*
- Üdv! Szobát igen, valami egyszerűbbet. Meg egy korsó sör is jól esne. Valami jó fajta.
*mondja, aztán kisvártatva még hozzáteszi.*
- És valami harapnivaló, ha akad. Friss cipó, sonka, kolbász, efféle van nálatok?
*kérdi még.*
1461. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-26 22:32:45
Üzenet elküldve: 2024-11-26 22:32:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mykael//
*Reggel mosakodással kezd; természetesen magához mérten, kellő felületességgel. Úgy vette észre, hogy a "gyengébbik nem" képviselői preferálják az efféle habitust. Ki ő, hogy eltagadja ezt tőlük? Amúgy is kezd hozzászokni, szinte rutinjává vált. Ha nem is ázik hosszan egy forró dézsában, azért a hidegvizes hordó felett megtisztítja mindenét. Úriasabbnak is érzi magát ettől.
A szobába visszatérve felhúzza vászonnadrágját és a szebb napokat is látott, kissé megnyúlt inget, belebújik csizmájába, vet egy pillantást az alvó pillangóra majd kilép az ajtón. Hagyja pihenni a lányt. Még azt is megállja, hogy belesimítson az ében fürtökbe, csak úgy kedvtelésből. Úgy tapasztalta, hogy az elf szeret sokáig aludni. Fütyörészve ballag le a lépcsőn; amit rögtön kiszúr, az az indulásra készülődő Dayaneer és a fehérhajú félvér a társaságában. Elidőzik tekintete a wegtorenin, na persze nem feltűnően. Kíváncsi, vajon mire jutott Relaellel. Ezt a diskurzust későbbre hagyja most, ugyanis egy fiatal férfi áll a pultnál. Valamivel magasabb nála és szemlátomást erőnek sincs híján. A ruházata kopottas; elsőre amolyan bérkard félének véli. Sokan megfordulnak a fogadóban mostanában.*
-Mit adhatok? *Bedől a pult mögé és sebtiben hátrasöpri fekete sörényét. Vagy nem emlékszik, vagy először látja itt a fiatal bakát. A frissítő mosdás megtette a hatását, még egy mosolyféleséget is megereszt a vendég felé, csak a miheztartás végett. Szürke tekintete elidőzik a cókmókon.*
-Szobát esetleg?
*Reggel mosakodással kezd; természetesen magához mérten, kellő felületességgel. Úgy vette észre, hogy a "gyengébbik nem" képviselői preferálják az efféle habitust. Ki ő, hogy eltagadja ezt tőlük? Amúgy is kezd hozzászokni, szinte rutinjává vált. Ha nem is ázik hosszan egy forró dézsában, azért a hidegvizes hordó felett megtisztítja mindenét. Úriasabbnak is érzi magát ettől.
A szobába visszatérve felhúzza vászonnadrágját és a szebb napokat is látott, kissé megnyúlt inget, belebújik csizmájába, vet egy pillantást az alvó pillangóra majd kilép az ajtón. Hagyja pihenni a lányt. Még azt is megállja, hogy belesimítson az ében fürtökbe, csak úgy kedvtelésből. Úgy tapasztalta, hogy az elf szeret sokáig aludni. Fütyörészve ballag le a lépcsőn; amit rögtön kiszúr, az az indulásra készülődő Dayaneer és a fehérhajú félvér a társaságában. Elidőzik tekintete a wegtorenin, na persze nem feltűnően. Kíváncsi, vajon mire jutott Relaellel. Ezt a diskurzust későbbre hagyja most, ugyanis egy fiatal férfi áll a pultnál. Valamivel magasabb nála és szemlátomást erőnek sincs híján. A ruházata kopottas; elsőre amolyan bérkard félének véli. Sokan megfordulnak a fogadóban mostanában.*
-Mit adhatok? *Bedől a pult mögé és sebtiben hátrasöpri fekete sörényét. Vagy nem emlékszik, vagy először látja itt a fiatal bakát. A frissítő mosdás megtette a hatását, még egy mosolyféleséget is megereszt a vendég felé, csak a miheztartás végett. Szürke tekintete elidőzik a cókmókon.*
-Szobát esetleg?
1460. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-26 20:49:35
Üzenet elküldve: 2024-11-26 20:49:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 334
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 334
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
*A nap már lemenőben van, amikor belép a taverna ajtaján.
Most második ízben jár itt, de ez neki már egészen otthonossá teszi a helyet. Amúgy is kedveli, mert nem olyan puccos, mint több fogadó.
Vándor zsoldosnak néz ki, aki gyalogosan jár és hátán cipeli minden vagyonát - és ez nagyjából így is van. Bőr páncélzatát magán viseli, mert nem tudná hova tenni, hátizsákja pedig tömve van azzal a kevés ingósággal, amit birtokol. Jobb felkarján friss kötés látható, de nem közönséges géz, hanem valamilyen finomabb vászonanyag.
Belépve egyenest a pulthoz sétál, és nehézkesen leveszi a hátáról a tömött hátizsákot, amire még egy fa körpajzsot is rákötözött. Minden holmija, ruhája viseltes és kopottas, ő maga is elég ágrólszakadt benyomást kelt.
Kíváncsi, ki fog előkerülni. Reméli, hogy Alissäna, a ledér örömlány még itt dolgozik, mert leginkább őt szeretné itt viszontlátni.*
Most második ízben jár itt, de ez neki már egészen otthonossá teszi a helyet. Amúgy is kedveli, mert nem olyan puccos, mint több fogadó.
Vándor zsoldosnak néz ki, aki gyalogosan jár és hátán cipeli minden vagyonát - és ez nagyjából így is van. Bőr páncélzatát magán viseli, mert nem tudná hova tenni, hátizsákja pedig tömve van azzal a kevés ingósággal, amit birtokol. Jobb felkarján friss kötés látható, de nem közönséges géz, hanem valamilyen finomabb vászonanyag.
Belépve egyenest a pulthoz sétál, és nehézkesen leveszi a hátáról a tömött hátizsákot, amire még egy fa körpajzsot is rákötözött. Minden holmija, ruhája viseltes és kopottas, ő maga is elég ágrólszakadt benyomást kelt.
Kíváncsi, ki fog előkerülni. Reméli, hogy Alissäna, a ledér örömlány még itt dolgozik, mert leginkább őt szeretné itt viszontlátni.*
1459. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-25 10:15:32
Üzenet elküldve: 2024-11-25 10:15:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A folyékony kincs nyomában//
* Valahol furának érzi újonnan szerzett szállását. Álmában nyugtalan. De nem az elmúlt est eseményei azok, amik kínozzák, hanem a gondolat, hogy minden, amit eddig tett, egyszer utoléri. Hogy egyik nap nem a biztonságos négy fal között kel, hanem valahol teljesen máshol megkötözve, hogy bűneiért megfizethessen. Bár az ágyon aludt meglepettségére a földön találja magát. Néhány pillanatig még a plafont bámulja. Elmélkedve a múltban lévő események valóságán, de néhány pillanat múlva már talpon is van. Hogy mennyi lehet az idő, arról fogalma sincs. A lényeg, hogy képtelen lenne visszaaludni. Nem mintha nem lenne korai madár. Leellenőrzi páncélja épségét, ahogyan azt reggelente szokta. Nehogy hibásan vegye fel és ezzel kockáztassa az épségét. Régi egy darab és már le is kéne váltani valami praktikusabbra. Bár eddig még alkalma nemigen akadt ilyen bevásárlásokhoz. A páncélra szokásos csuklyáját veszi fel, ami eddig jól ellátta a dolgát, bármiről is legyen szó. Reményei szerint ez még sokáig így is lesz. Ajtaját sem zárja be mikor kilép rajta. Nincs a szobában semmi értékes, szóval nem aggódik. Jobbjában a kardját fogva lép be a fogadóba. A lépcső tetején kicsit kinyújtja elaludt végtagjait. Dohány szag csapja meg az orrát, akkor pillantja meg a pultnál várakozó Dayaneert. *
- Reggelt.
* Köszön oda a másiknak, miközben lassan tántorog a pult irányába. Kardját a pultnak támassza, majd ő is helyet foglal. *
- Csak nem megbíztak valamivel? Vagy a kereskedők mindig ilyen koraiak?
* Kérdi, miközben szemét dörzsöli. Bizony jól esne még egy-két óra bóbiskolás, de még a végén megszokná, majd idővel elgyengülne. *
* Valahol furának érzi újonnan szerzett szállását. Álmában nyugtalan. De nem az elmúlt est eseményei azok, amik kínozzák, hanem a gondolat, hogy minden, amit eddig tett, egyszer utoléri. Hogy egyik nap nem a biztonságos négy fal között kel, hanem valahol teljesen máshol megkötözve, hogy bűneiért megfizethessen. Bár az ágyon aludt meglepettségére a földön találja magát. Néhány pillanatig még a plafont bámulja. Elmélkedve a múltban lévő események valóságán, de néhány pillanat múlva már talpon is van. Hogy mennyi lehet az idő, arról fogalma sincs. A lényeg, hogy képtelen lenne visszaaludni. Nem mintha nem lenne korai madár. Leellenőrzi páncélja épségét, ahogyan azt reggelente szokta. Nehogy hibásan vegye fel és ezzel kockáztassa az épségét. Régi egy darab és már le is kéne váltani valami praktikusabbra. Bár eddig még alkalma nemigen akadt ilyen bevásárlásokhoz. A páncélra szokásos csuklyáját veszi fel, ami eddig jól ellátta a dolgát, bármiről is legyen szó. Reményei szerint ez még sokáig így is lesz. Ajtaját sem zárja be mikor kilép rajta. Nincs a szobában semmi értékes, szóval nem aggódik. Jobbjában a kardját fogva lép be a fogadóba. A lépcső tetején kicsit kinyújtja elaludt végtagjait. Dohány szag csapja meg az orrát, akkor pillantja meg a pultnál várakozó Dayaneert. *
- Reggelt.
* Köszön oda a másiknak, miközben lassan tántorog a pult irányába. Kardját a pultnak támassza, majd ő is helyet foglal. *
- Csak nem megbíztak valamivel? Vagy a kereskedők mindig ilyen koraiak?
* Kérdi, miközben szemét dörzsöli. Bizony jól esne még egy-két óra bóbiskolás, de még a végén megszokná, majd idővel elgyengülne. *
1458. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-24 18:58:52
Üzenet elküldve: 2024-11-24 18:58:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//A folyékony kincs nyomában//
*Nagyon hálás most magának, hogy nem nyújtotta hosszúra az estét. Általában a tegnapihoz hasonló jelenetek feldolgozásában nagy segítségére van a szesz, valójában az egyetlen módszer, melyet ismer a kezelésükre.
Nem ez az első tömeges leszámolás, aminek szemtanúja volt. Mindennapos dolognak ugyan nem nevezné, de aki belekeveredik az alvilág ügyeibe, nehezen kerüli ki az ilyesfajta látványt, s ez nem az a dolog, amihez hozzá tud szokni az ember. Az egyetlen megoldás, ha tisztességesen elfojtja az emléket, és száműzi az elméje egy sötétebb zugába.
Bár nagyon kimerítő napot tud maga mögött, meglepően korán kel. Talán az az oka, hogy hosszú idő óta először végre feladata van, és meglehetősen jó érzéssel tölti el, hogy hasznos lehet.
Ma reggel kivételen nem cicomázza túl magát. Épp csak néhány, kevésbé hivalkodó arany ékszer kerül fel, kendői közül pedig egy bíborszínűt választ, melyre arany szálakkal apró növényeket hímeztek - talán ez az egyik kedvenc darabja. Wegtoreni induló dallamát fütyörészve érkezik a fogadótérbe, ahol meglepően nagy rend várja, úgy tűnik valaki az éjszaka még vette a fáradtságot arra, hogy kitakarítson.
Nem tudja, hogy bárki komolyan vette-e felhívását távozásakor, mindenki igencsak elfoglaltnak tűnt, de azért reménykedik benne, hogy nem kell egyedül útnak indulnia. Persze nyilván nagylány, megoldja ha szükséges, de ilyen helyen, mint a Kikötő, mindig elkélhet egy plusz kard.
Lehuppant az egyik székre, úgy dönt, vár még valamennyit, hátha valaki felbukkan, addig is pipára gyújt.*
//A folyékony kincs nyomában//
*Nagyon hálás most magának, hogy nem nyújtotta hosszúra az estét. Általában a tegnapihoz hasonló jelenetek feldolgozásában nagy segítségére van a szesz, valójában az egyetlen módszer, melyet ismer a kezelésükre.
Nem ez az első tömeges leszámolás, aminek szemtanúja volt. Mindennapos dolognak ugyan nem nevezné, de aki belekeveredik az alvilág ügyeibe, nehezen kerüli ki az ilyesfajta látványt, s ez nem az a dolog, amihez hozzá tud szokni az ember. Az egyetlen megoldás, ha tisztességesen elfojtja az emléket, és száműzi az elméje egy sötétebb zugába.
Bár nagyon kimerítő napot tud maga mögött, meglepően korán kel. Talán az az oka, hogy hosszú idő óta először végre feladata van, és meglehetősen jó érzéssel tölti el, hogy hasznos lehet.
Ma reggel kivételen nem cicomázza túl magát. Épp csak néhány, kevésbé hivalkodó arany ékszer kerül fel, kendői közül pedig egy bíborszínűt választ, melyre arany szálakkal apró növényeket hímeztek - talán ez az egyik kedvenc darabja. Wegtoreni induló dallamát fütyörészve érkezik a fogadótérbe, ahol meglepően nagy rend várja, úgy tűnik valaki az éjszaka még vette a fáradtságot arra, hogy kitakarítson.
Nem tudja, hogy bárki komolyan vette-e felhívását távozásakor, mindenki igencsak elfoglaltnak tűnt, de azért reménykedik benne, hogy nem kell egyedül útnak indulnia. Persze nyilván nagylány, megoldja ha szükséges, de ilyen helyen, mint a Kikötő, mindig elkélhet egy plusz kard.
Lehuppant az egyik székre, úgy dönt, vár még valamennyit, hátha valaki felbukkan, addig is pipára gyújt.*
1457. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-24 10:51:09
Üzenet elküldve: 2024-11-24 10:51:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
~ Tündér? Érdekes ~
* Nem is olyan rég, találkozott egy kereskedővel. Ha ugyan arról beszélnének, az vicces lenne. Megissza maradék italát és saját, illetve néhány poharat bevisz hátra. Segít egy kicsit a feltakarításban, hogy aztán nyugodt szívvel térjen nyugovóra. Alissäna válasza sokat mond neki arról, hogy mégis mennyire gyenge pórázon tartja az embereit. Érdekes, és egyben rémísztő felvázolás, hogy még maga sem tudja, hogy mit akar. De kicsit sincs ellenére. Elvégre, ha nagy a morál és sok a pénz, akkor az emberi biztos szívesebben dolgoznak, mint másképp. Amint eltakarított, főleg maga után, a szobáját célozza meg. Némán int egyet a többiek felé, hogy aztán néhány pillanattal később el is tűnjön. Ezzel is egyedül hagyva mindenkit, aki még fent tevékenykedik. *
~ Tündér? Érdekes ~
* Nem is olyan rég, találkozott egy kereskedővel. Ha ugyan arról beszélnének, az vicces lenne. Megissza maradék italát és saját, illetve néhány poharat bevisz hátra. Segít egy kicsit a feltakarításban, hogy aztán nyugodt szívvel térjen nyugovóra. Alissäna válasza sokat mond neki arról, hogy mégis mennyire gyenge pórázon tartja az embereit. Érdekes, és egyben rémísztő felvázolás, hogy még maga sem tudja, hogy mit akar. De kicsit sincs ellenére. Elvégre, ha nagy a morál és sok a pénz, akkor az emberi biztos szívesebben dolgoznak, mint másképp. Amint eltakarított, főleg maga után, a szobáját célozza meg. Némán int egyet a többiek felé, hogy aztán néhány pillanattal később el is tűnjön. Ezzel is egyedül hagyva mindenkit, aki még fent tevékenykedik. *
1456. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-24 08:24:23
Üzenet elküldve: 2024-11-24 08:24:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
*Fél füllel hallgatja csak Ettvallder kérdését. Valahol kíváncsi lenne ő is a válaszra, talán ha nem lenne ennyire fáradt, és nem érte volna ennyi és ilyen inger nem is olyan régen. De még a szépséges kis Alissäna sem tudja most megválaszolni a kérdést, és talán ez nem is akkora baj.*
- A hatos. *-nyugtázza és vési emlékezetébe a számot, és aprót bólint az elhangzó többi információra is. Ő nem ért a fogadói szobák logisztikájához, sőt, soha nem is gondolt bele, hogy kit mi alapján osztanak be melyik szobába. Ha valaki egyszer elmagyarázná neki, érdeklődve figyelné, megértené és meg is jegyezné ezeket a dolgokat, mint szinte mindent, amit csak hall -szakmai ártalom-, de jelenleg csak egy ágyra vágyik és nyugalomra. Semmi többre.-* Köszönöm!
*Felmarkolja a hangszertokot a baljába, jobb tenyerébe szorítja a kulcsot, és újdonat társai felé fordul. Finoman meghajtja magát, a szakáll alatt egy fád mosoly is felrémlik.*
- Pihenjetek jól! *-búcsúzik tőlük, majd ráérős-nyugodt léptekkel a magyarázott irányba indul, hogy birtokba vegye azt a szobát, amelyet Alissäna neki szánt.*
*Fél füllel hallgatja csak Ettvallder kérdését. Valahol kíváncsi lenne ő is a válaszra, talán ha nem lenne ennyire fáradt, és nem érte volna ennyi és ilyen inger nem is olyan régen. De még a szépséges kis Alissäna sem tudja most megválaszolni a kérdést, és talán ez nem is akkora baj.*
- A hatos. *-nyugtázza és vési emlékezetébe a számot, és aprót bólint az elhangzó többi információra is. Ő nem ért a fogadói szobák logisztikájához, sőt, soha nem is gondolt bele, hogy kit mi alapján osztanak be melyik szobába. Ha valaki egyszer elmagyarázná neki, érdeklődve figyelné, megértené és meg is jegyezné ezeket a dolgokat, mint szinte mindent, amit csak hall -szakmai ártalom-, de jelenleg csak egy ágyra vágyik és nyugalomra. Semmi többre.-* Köszönöm!
*Felmarkolja a hangszertokot a baljába, jobb tenyerébe szorítja a kulcsot, és újdonat társai felé fordul. Finoman meghajtja magát, a szakáll alatt egy fád mosoly is felrémlik.*
- Pihenjetek jól! *-búcsúzik tőlük, majd ráérős-nyugodt léptekkel a magyarázott irányba indul, hogy birtokba vegye azt a szobát, amelyet Alissäna neki szánt.*
1455. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-23 20:01:25
Üzenet elküldve: 2024-11-23 20:01:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
//Napváltás//
*Ő már csak ilyen segítőkész. Főleg, ha aranyat remél a dologtól. Távol áll tőle, hogy összeboronálja Dayaneert a muzsikussal. Nem, mintha ellenére lenne a dolog, de itt leginkább az önös érdekek vezetik; nem mellesleg imád tréfát űzni. Egy lüktető ágyékú Dayaneer pedig valóban mókásnak hangzik.
Alissäna átadja a kulcsot Vicarnak, őt pedig a fehérhajú félvér illeti kérdéssel. Most nézi meg először jobban a szerzetet; amolyan zsoldosfélének tűnik. A hajkoronája ugyan feltűnő, de egyébként nehéz lenne egy csuklya alatt megkülönböztetni a Kikötőben megforduló bérkardoktól.*
-Én mindenben utazom. *Jelenti ki büszkén, válasz gyanánt.*
-Hogy honnét vannak ezek, azt nem tudom... Egy tündérkalmártól szereztem. Szerintem Északnak tartott Artheniornak, talán Lihanechnek. *Vállat von. Kötve hiszi, hogy a tündér egyes-egyedül lefordulna nyugatnak a Kiszáradt-hágó felé.
A fogadó kiürülni látszik; csupán ők, a fehérhajú és az emeleten ténykedő Leon maradnak. Utóbbit is csak hallomásból gondolja; a kiadós káromkodásokkal vegyes bútorcsörgés sajátos elegye erre engedi következtetni.
Pár órát még eltakarít és pakol. Jóleső dolog ez a beálló csendben, Alissänával. Nem az a különösebben érzelgős fajta, de jóleső a tudat, hogy mindketten kimaradtak ebből a haddelhaddból. A kezébe vesz egy törlőrongyot és a padlót kezdi sikálni. Bölcsen megálljt parancsol abbéli késztetésének, hogy heccből hozzá vágja a nedves rongyot a hosszúéletűnek. Ha akad olyan pillanat, mikor csak kettecskén vannak, hát el is kapja a pillangót hátulról, hogy egy öleléssel megszorongassa, majd vigyorogva csókot kérjen. Ezúttal nem nyaggatja kéjenc ötletekkel; elcsigázottnak érzi magát és fáradtnak. Rég volt már ilyen.
Csak eljön az idő, hogy nagyot ásítva ő is nyújtózásba fog. Megvárja, míg Alissäna végez, hogy egy nagyjából rendezett fogadótérrel a hátuk mögött aludni térjenek.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.23 20:04:01
//Napváltás//
*Ő már csak ilyen segítőkész. Főleg, ha aranyat remél a dologtól. Távol áll tőle, hogy összeboronálja Dayaneert a muzsikussal. Nem, mintha ellenére lenne a dolog, de itt leginkább az önös érdekek vezetik; nem mellesleg imád tréfát űzni. Egy lüktető ágyékú Dayaneer pedig valóban mókásnak hangzik.
Alissäna átadja a kulcsot Vicarnak, őt pedig a fehérhajú félvér illeti kérdéssel. Most nézi meg először jobban a szerzetet; amolyan zsoldosfélének tűnik. A hajkoronája ugyan feltűnő, de egyébként nehéz lenne egy csuklya alatt megkülönböztetni a Kikötőben megforduló bérkardoktól.*
-Én mindenben utazom. *Jelenti ki büszkén, válasz gyanánt.*
-Hogy honnét vannak ezek, azt nem tudom... Egy tündérkalmártól szereztem. Szerintem Északnak tartott Artheniornak, talán Lihanechnek. *Vállat von. Kötve hiszi, hogy a tündér egyes-egyedül lefordulna nyugatnak a Kiszáradt-hágó felé.
A fogadó kiürülni látszik; csupán ők, a fehérhajú és az emeleten ténykedő Leon maradnak. Utóbbit is csak hallomásból gondolja; a kiadós káromkodásokkal vegyes bútorcsörgés sajátos elegye erre engedi következtetni.
Pár órát még eltakarít és pakol. Jóleső dolog ez a beálló csendben, Alissänával. Nem az a különösebben érzelgős fajta, de jóleső a tudat, hogy mindketten kimaradtak ebből a haddelhaddból. A kezébe vesz egy törlőrongyot és a padlót kezdi sikálni. Bölcsen megálljt parancsol abbéli késztetésének, hogy heccből hozzá vágja a nedves rongyot a hosszúéletűnek. Ha akad olyan pillanat, mikor csak kettecskén vannak, hát el is kapja a pillangót hátulról, hogy egy öleléssel megszorongassa, majd vigyorogva csókot kérjen. Ezúttal nem nyaggatja kéjenc ötletekkel; elcsigázottnak érzi magát és fáradtnak. Rég volt már ilyen.
Csak eljön az idő, hogy nagyot ásítva ő is nyújtózásba fog. Megvárja, míg Alissäna végez, hogy egy nagyjából rendezett fogadótérrel a hátuk mögött aludni térjenek.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.23 20:04:01
1454. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-23 19:39:12
Üzenet elküldve: 2024-11-23 19:39:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadótér//
*Alissäna érdeklődése aziránt, hogy Vicarnak vannak a szobát illetően különleges igényei teljesen ártatlanok és fügetlenek Dayaneertől, és valójában nem mindegy, hogy ki hol kap helyet. Ha tehetné Leon a legtávolabbi szobát kapná Agintól, de bizonyosan nem véletlen az sem, hogy a lépcső mellett kapott helyet. Talán nem szeret olyan sokat sétálni, vagy inkább egy világosabb szobát óhajtott, esetleg könnyű menekülési útvonalat.*
- Rendben. Akkor tiéd a hatos lesz.
*Át is nyújtja a kulcsot, amin egy aprócska biléta fityeg az említett számmal belevésbe.*
- A vendégek szobái találhatóak az emeleten, a saját szobáink lejjebb. A lenti rész kifejezetten a személyzet számára elérhető, így "illetéktelen" oda nem mehet, hacsak nem valamelyikőnk vendége az.
*Lecsukja a ládika tetejét, majd elteszi oda, ahonnan elvette korábban, a söntés egy árnyékos részébe.*
- Van tartalék kulcs is, ha kell. Oh, és lent egészen érdekes az akusztika, majd javaslom egyszer annak kipróbálását.
*Ezzel rövidre zárja a szoba témáját, sha Vicar úgy óhajtja nyugovóra is térhet, a kurtizán nem fogja további cseverészéssel feltartani.*
- A Kisasszony célját aligha ismeri bárki. Talán még a Kisasszony maga sem tudja, hogy mi lesz a következő lépése.
*Bár ügyel arra, hogy szavai véletlenül se hangozzanak sértőnek, mégis meglehet, hogy némi kritika kiérződik válaszából. Bizony a pillangó tart a taverna tulajdonosának szeszélyétől, s volt alkalma megtapasztalna játékos természetét, mely leginkább mások használásában nyilvánul meg. Nem hibáztatja érte fajtársát, ha vagyonos vagy hatalmas lenne, akkor feltehetően Alissäna maga sem lenne sokkal jobb természetű, mint Relael, ám így, hogy a kegyetlenségnek ki van szolgáltatva, már nem oly empatikus.
A pillangó ismételten magához veszi saját adag sörét, melyet lassan kortyolgatva ő is elfogyaszt. Haldrian maradni óhajt, ezért egyelőre ő is marad vele.*
- Azt hiszem forralok vizet. Úgy hiszem elkél majd a takarításhoz.
A hozzászólás írója (Alissäna Lucthel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.23 19:43:31
*Alissäna érdeklődése aziránt, hogy Vicarnak vannak a szobát illetően különleges igényei teljesen ártatlanok és fügetlenek Dayaneertől, és valójában nem mindegy, hogy ki hol kap helyet. Ha tehetné Leon a legtávolabbi szobát kapná Agintól, de bizonyosan nem véletlen az sem, hogy a lépcső mellett kapott helyet. Talán nem szeret olyan sokat sétálni, vagy inkább egy világosabb szobát óhajtott, esetleg könnyű menekülési útvonalat.*
- Rendben. Akkor tiéd a hatos lesz.
*Át is nyújtja a kulcsot, amin egy aprócska biléta fityeg az említett számmal belevésbe.*
- A vendégek szobái találhatóak az emeleten, a saját szobáink lejjebb. A lenti rész kifejezetten a személyzet számára elérhető, így "illetéktelen" oda nem mehet, hacsak nem valamelyikőnk vendége az.
*Lecsukja a ládika tetejét, majd elteszi oda, ahonnan elvette korábban, a söntés egy árnyékos részébe.*
- Van tartalék kulcs is, ha kell. Oh, és lent egészen érdekes az akusztika, majd javaslom egyszer annak kipróbálását.
*Ezzel rövidre zárja a szoba témáját, sha Vicar úgy óhajtja nyugovóra is térhet, a kurtizán nem fogja további cseverészéssel feltartani.*
- A Kisasszony célját aligha ismeri bárki. Talán még a Kisasszony maga sem tudja, hogy mi lesz a következő lépése.
*Bár ügyel arra, hogy szavai véletlenül se hangozzanak sértőnek, mégis meglehet, hogy némi kritika kiérződik válaszából. Bizony a pillangó tart a taverna tulajdonosának szeszélyétől, s volt alkalma megtapasztalna játékos természetét, mely leginkább mások használásában nyilvánul meg. Nem hibáztatja érte fajtársát, ha vagyonos vagy hatalmas lenne, akkor feltehetően Alissäna maga sem lenne sokkal jobb természetű, mint Relael, ám így, hogy a kegyetlenségnek ki van szolgáltatva, már nem oly empatikus.
A pillangó ismételten magához veszi saját adag sörét, melyet lassan kortyolgatva ő is elfogyaszt. Haldrian maradni óhajt, ezért egyelőre ő is marad vele.*
- Azt hiszem forralok vizet. Úgy hiszem elkél majd a takarításhoz.
A hozzászólás írója (Alissäna Lucthel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.23 19:43:31
1453. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-22 12:26:33
Üzenet elküldve: 2024-11-22 12:26:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
- A vihar fiai?
* Ismétli meg az eleinte még váratlan szavakat. De néhány másodperc elteltével egyértelművé válik. Elvégre ki mások, mint a tenger „urai” lennének azok, akiknek lehetőségük van kisajátítani egy ilyen helyet. Talán rossz lóra tettek mikor a patkányok mellet voksoltak, de az is lehet, hogy a patkányokkal való „barátság” egy puszta látszat a részükről. A félvér izgatott. Megannyi lehetőség és megannyi történés. Fogalma sincs, hogy az úrnőjük mégis mit tervez most, de ez teszi izgalmassá az egészet. *
- Elég fura dolgokban utazol. Ez is arról a bizonyos Aranyzátonyról van?
* Hajtja oldalra a fejét, miközben másik félvérre néz. Nem tudja eldönteni, hogy ő amúgy rá van szokva ezen szerek használatára, vagy csak megtetszett neki és felmarkolta az egészet. Elég fura alakokkal vette körbe magát. Talán még panaszkodna is, ha nem ő döntött volna úgy, hogy csatlakozik. *
- És tudjátok mi a következő célja az úrnőnek, vagy ezt még homály fedi?
* Kérdez rá, miközben egy nagyot kortyol az italába. Lassan az övé is elfogy. Akkor már ő is elteszi magát másnapra, de azért ezt az egy kérdést feldobja, hátha valakinek van valamilyen elképzelése, hogy mégis merre tartanak. A plusz információt nem hagyná itt, s míg egybe vannak kéne valamit kicsikarni a többiekből. Hátha dobnak neki egy csontot, hátha nem. A lényeg, hogy megpróbálja. *
A hozzászólás írója (Ettvallder Skyy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.22 12:29:05
- A vihar fiai?
* Ismétli meg az eleinte még váratlan szavakat. De néhány másodperc elteltével egyértelművé válik. Elvégre ki mások, mint a tenger „urai” lennének azok, akiknek lehetőségük van kisajátítani egy ilyen helyet. Talán rossz lóra tettek mikor a patkányok mellet voksoltak, de az is lehet, hogy a patkányokkal való „barátság” egy puszta látszat a részükről. A félvér izgatott. Megannyi lehetőség és megannyi történés. Fogalma sincs, hogy az úrnőjük mégis mit tervez most, de ez teszi izgalmassá az egészet. *
- Elég fura dolgokban utazol. Ez is arról a bizonyos Aranyzátonyról van?
* Hajtja oldalra a fejét, miközben másik félvérre néz. Nem tudja eldönteni, hogy ő amúgy rá van szokva ezen szerek használatára, vagy csak megtetszett neki és felmarkolta az egészet. Elég fura alakokkal vette körbe magát. Talán még panaszkodna is, ha nem ő döntött volna úgy, hogy csatlakozik. *
- És tudjátok mi a következő célja az úrnőnek, vagy ezt még homály fedi?
* Kérdez rá, miközben egy nagyot kortyol az italába. Lassan az övé is elfogy. Akkor már ő is elteszi magát másnapra, de azért ezt az egy kérdést feldobja, hátha valakinek van valamilyen elképzelése, hogy mégis merre tartanak. A plusz információt nem hagyná itt, s míg egybe vannak kéne valamit kicsikarni a többiekből. Hátha dobnak neki egy csontot, hátha nem. A lényeg, hogy megpróbálja. *
A hozzászólás írója (Ettvallder Skyy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.11.22 12:29:05
1452. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-22 11:55:45
Üzenet elküldve: 2024-11-22 11:55:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
*Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nem csak Leon volt a pofon rossz oldalán. Látta a vöröshajú sérülését is a karján, bizonyára olyan heg marad majd utána, ami egy történet apropója lehet. A hozzá hasonló harcias ifjak szeretnek kérkedni az ilyesmivel. És Dayaneer is meg lett ropogtatva a jókora Grogg buzogányával, bár a nő kapott lae'Natar-tól egy zöld italt, ami azért sokat segített rajta. De ezekről sem szól most, kiváltképp az utóbbiról, hiszen szemlátomást Haldrian a fejébe vette, hogy valamiképp összeboronálja őt a kreol bőrű nővel. Még csak az hiányozna, hogy további tápszert adjon a legény gyorsan szárba szökkenő fantazmagóriáinak.*
- Nincs. *-fordítja tekintetét Alissäna felé. Nahát, a kis csinoskát is sikerült megfertőznie Haldrian-nak az elképzeléseivel. Magában egészen jót szórakozik a dolgon, de ez nem ül ki az arcára.-* Teljesen mindegy. Ha valaki horkolni akar, azt több szobával arrébb is hallani fogom.
*Felhajtja a maradék sört, és letörli a habot a bajszáról. A kupát a pultra rakja, és a maga részéről ezzel tényleg zárja az estét. Most nem érzi úgy, hogy hullarészegre szeretné inni magát.
Felemeli öléből hangszerét és leszáll a székről. Felrakja a hangszer tokját oda ahol még imént maga ült, és gondos mozdulatokkal helyezi el benne a lantot. Hogy a ma estéről ír-e valaha dalt, s azt előadja-e majd egyszer? Egyelőre talány. Mikor végez ezzel, visszafordul Alissäna felé, kíváncsian, hogy végül melyik kulcsot és szobát szánja majd neki.*
*Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nem csak Leon volt a pofon rossz oldalán. Látta a vöröshajú sérülését is a karján, bizonyára olyan heg marad majd utána, ami egy történet apropója lehet. A hozzá hasonló harcias ifjak szeretnek kérkedni az ilyesmivel. És Dayaneer is meg lett ropogtatva a jókora Grogg buzogányával, bár a nő kapott lae'Natar-tól egy zöld italt, ami azért sokat segített rajta. De ezekről sem szól most, kiváltképp az utóbbiról, hiszen szemlátomást Haldrian a fejébe vette, hogy valamiképp összeboronálja őt a kreol bőrű nővel. Még csak az hiányozna, hogy további tápszert adjon a legény gyorsan szárba szökkenő fantazmagóriáinak.*
- Nincs. *-fordítja tekintetét Alissäna felé. Nahát, a kis csinoskát is sikerült megfertőznie Haldrian-nak az elképzeléseivel. Magában egészen jót szórakozik a dolgon, de ez nem ül ki az arcára.-* Teljesen mindegy. Ha valaki horkolni akar, azt több szobával arrébb is hallani fogom.
*Felhajtja a maradék sört, és letörli a habot a bajszáról. A kupát a pultra rakja, és a maga részéről ezzel tényleg zárja az estét. Most nem érzi úgy, hogy hullarészegre szeretné inni magát.
Felemeli öléből hangszerét és leszáll a székről. Felrakja a hangszer tokját oda ahol még imént maga ült, és gondos mozdulatokkal helyezi el benne a lantot. Hogy a ma estéről ír-e valaha dalt, s azt előadja-e majd egyszer? Egyelőre talány. Mikor végez ezzel, visszafordul Alissäna felé, kíváncsian, hogy végül melyik kulcsot és szobát szánja majd neki.*
1451. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-22 11:39:15
Üzenet elküldve: 2024-11-22 11:39:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
*Az Aranyzátor dolgára Alissäna válaszol helyette. Némileg elhúzza a száját a hallottakra, de nehezen tudna vitatkozni a lánnyal.*
-Sajnos fogalmam sincs, hogy merre van... A Viharfiak viszont gyakran megfordulnak arra, mint mondják. *Vállat von. Szívesen megnézné maga is azt a szigetet.
Vicar nem repes az ötletéért és a vágyfokozóért, amire ő csak lemondóan felsóhajt. Érdekes élmény lett volna felajzva látni Dayaneert. Már-már szórakoztató. Elmereng rajta, hogy ettől függetlenül merő szórakozásból azért ennek ellenére megkísérli.*
-Te tudod. *Nem vitatkozik a muzsikussal. Egy alkalmas kis kedvcsinálót nem a szükségesség mércéjén kell súlyozni. Bizonyosan más világból valóak a zenésszel; ő nemigen rest piszkos kis huncutságokhoz nyúlni. Nincs mit csodálkozni ezen, nem véletlenül van ott, ahol.
Úgy fest, bárdjuknak elég volt a mai nap; Alissäna pedig hajlandó megmutatni neki a szobáját. Nem társít e szándékhoz egyebet ezúttal; elég jól ismeri már az elfet hozzá, hogy tudja, mikor igyekszik kuncsaftot szerezni. Persze tisztában van vele, hogy némi arany ellenében e szándék könnyen megfordulhat.*
-Én itt leszek. Rakok egy kis... Rendet. *Leginkább az elfnek címezi szavait. Nem érzi magát fáradtnak, ráadásul van mit helyrerakni itt, a fogadótérben. Hallja valahol a távolban a bútorok hangos puffanását; valószínűsíti, hogy a Leon nevezetű, mogorva tengerészt sem hagyja nyugodni a vendéglátóegység állapota. Az biztos, hogy kerülni fogja a fickót. Valahogy kinézi belőle, hogy a rendrakás hevében még arcon küldi egy székkel, csak úgy a hecc kedvéért.
Egyelőre a pult körül foglalatoskodik ráérősen.*
*Az Aranyzátor dolgára Alissäna válaszol helyette. Némileg elhúzza a száját a hallottakra, de nehezen tudna vitatkozni a lánnyal.*
-Sajnos fogalmam sincs, hogy merre van... A Viharfiak viszont gyakran megfordulnak arra, mint mondják. *Vállat von. Szívesen megnézné maga is azt a szigetet.
Vicar nem repes az ötletéért és a vágyfokozóért, amire ő csak lemondóan felsóhajt. Érdekes élmény lett volna felajzva látni Dayaneert. Már-már szórakoztató. Elmereng rajta, hogy ettől függetlenül merő szórakozásból azért ennek ellenére megkísérli.*
-Te tudod. *Nem vitatkozik a muzsikussal. Egy alkalmas kis kedvcsinálót nem a szükségesség mércéjén kell súlyozni. Bizonyosan más világból valóak a zenésszel; ő nemigen rest piszkos kis huncutságokhoz nyúlni. Nincs mit csodálkozni ezen, nem véletlenül van ott, ahol.
Úgy fest, bárdjuknak elég volt a mai nap; Alissäna pedig hajlandó megmutatni neki a szobáját. Nem társít e szándékhoz egyebet ezúttal; elég jól ismeri már az elfet hozzá, hogy tudja, mikor igyekszik kuncsaftot szerezni. Persze tisztában van vele, hogy némi arany ellenében e szándék könnyen megfordulhat.*
-Én itt leszek. Rakok egy kis... Rendet. *Leginkább az elfnek címezi szavait. Nem érzi magát fáradtnak, ráadásul van mit helyrerakni itt, a fogadótérben. Hallja valahol a távolban a bútorok hangos puffanását; valószínűsíti, hogy a Leon nevezetű, mogorva tengerészt sem hagyja nyugodni a vendéglátóegység állapota. Az biztos, hogy kerülni fogja a fickót. Valahogy kinézi belőle, hogy a rendrakás hevében még arcon küldi egy székkel, csak úgy a hecc kedvéért.
Egyelőre a pult körül foglalatoskodik ráérősen.*
1450. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-21 23:11:51
Üzenet elküldve: 2024-11-21 23:11:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadótér//
*Az Aranyzátony számára sem mond sokat, de nem is elvárható tőle, elvégre csupán néhány holdtölte óta a Kikötő szorgos pillangója. Nem is zavarja különösebben, főleg mert leginkább egy helyi legendának tűnik, s így igazságtartalma is erősen megkérdőjelezhető.*
- Ha Haldrian tudná hol lenne ez a hely, akkor nem kérkedne vele, hanem már rég ott tanyázna.
*Elnyom egy mosolyt, de szeme sarkából a félvér felé sandít. Persze lehet téved, de még nem gyakran fordult elő vele.*
- Érdekesnek is mondható, igen, de jómagam inkább veszélyesnek nevezném, s ahhoz nem kifejezetten fűlik a fogam.
*Azt jótékonyan elhallgatja, hogy vannak kivételes esetek, de ahhoz bizony jó sok arany vagy komoly befolyás szükséges. Alissäna összességében szereti nyugodalmas kis életét, s leginkább az életét úgy egyébként. Talán jobban is félti a kelleténél, ám számtalanszor látta milyen törékeny és múlandó, így nagy becsben tartja.
Haldrian nagyzolására csupán szemeit forgatja, különösképpen mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy a fattyú az irháját féltve fogta volna menekülőre.
Természetesen az elmaradt szoba dolgát nem hagyhatja ennyiben. Óvatosan lecsúszik a pultról, hogy megkerülve azt a mögötte található kis ládikában kezdjen el kutatni.*
- Az a lényeg, hogy senki sem sérült meg komolyabban a miéink közül.
*Nyugtázza ennyivel Skyy beszámolóját, majd sóhajtva Vicarra pillant. Majd elfelejtette, hogy a döntés jogát jobb meghagyni.*
- Van valami speciális igényed, hogy kinek a szobája mellé nem szeretnél kerülni, vagy kivel lennél szívesen szomszédságban?
*Haldrian rögvest elő is veszi kikötői értékesítési tapasztalatát, ám ezúttal nem jár sikerrel, s további aranyat sem szerez, amit rá költhetne. Kár. A fattyú felajánlását ignorálja Alissäna, mert így látja jobbnak, és most hangulata sincs a szajhát játszani. Ha minden jól megy, akkor egyre kevesebbszer lesz erre egyébként is szüksége.*
*Az Aranyzátony számára sem mond sokat, de nem is elvárható tőle, elvégre csupán néhány holdtölte óta a Kikötő szorgos pillangója. Nem is zavarja különösebben, főleg mert leginkább egy helyi legendának tűnik, s így igazságtartalma is erősen megkérdőjelezhető.*
- Ha Haldrian tudná hol lenne ez a hely, akkor nem kérkedne vele, hanem már rég ott tanyázna.
*Elnyom egy mosolyt, de szeme sarkából a félvér felé sandít. Persze lehet téved, de még nem gyakran fordult elő vele.*
- Érdekesnek is mondható, igen, de jómagam inkább veszélyesnek nevezném, s ahhoz nem kifejezetten fűlik a fogam.
*Azt jótékonyan elhallgatja, hogy vannak kivételes esetek, de ahhoz bizony jó sok arany vagy komoly befolyás szükséges. Alissäna összességében szereti nyugodalmas kis életét, s leginkább az életét úgy egyébként. Talán jobban is félti a kelleténél, ám számtalanszor látta milyen törékeny és múlandó, így nagy becsben tartja.
Haldrian nagyzolására csupán szemeit forgatja, különösképpen mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy a fattyú az irháját féltve fogta volna menekülőre.
Természetesen az elmaradt szoba dolgát nem hagyhatja ennyiben. Óvatosan lecsúszik a pultról, hogy megkerülve azt a mögötte található kis ládikában kezdjen el kutatni.*
- Az a lényeg, hogy senki sem sérült meg komolyabban a miéink közül.
*Nyugtázza ennyivel Skyy beszámolóját, majd sóhajtva Vicarra pillant. Majd elfelejtette, hogy a döntés jogát jobb meghagyni.*
- Van valami speciális igényed, hogy kinek a szobája mellé nem szeretnél kerülni, vagy kivel lennél szívesen szomszédságban?
*Haldrian rögvest elő is veszi kikötői értékesítési tapasztalatát, ám ezúttal nem jár sikerrel, s további aranyat sem szerez, amit rá költhetne. Kár. A fattyú felajánlását ignorálja Alissäna, mert így látja jobbnak, és most hangulata sincs a szajhát játszani. Ha minden jól megy, akkor egyre kevesebbszer lesz erre egyébként is szüksége.*
1449. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-21 12:15:04
Üzenet elküldve: 2024-11-21 12:15:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
- Aranyzátony?
* Ismerősen cseng a neve, de, hogy hol hallhatta? Pont olyan helynek hangzik, ahol mindent is meg lehet kapni. *
- És nem e tudod, hogy az merre van? Szívesen megnézném magamnak!
* Azért túlzás lenne azt állítania, hogy megvették kilóra, de mire jó az információ, ha csak magadnak tarthatod meg? A legtöbb információ úgyis azért keletkezik, hogy tovább lehessen adni jobb kezekbe. Ez amúgy is csak egy kis történet az előbbi eseményekről, semmi lényeges dolog. Viszont azt furcsának gondolja, hogy pont ő ment azért a méregért. *
- Érdekes küldetéseket kapsz!
* Jegyzi meg két korty között. *
- Hogy volt e? Ha jó emlékszem a vezérük volt az egyetlen, aki talpon maradt az italozás után. Na meg persze azok akik nem ittak.
* Furcsa az eseményre gondolni. Főleg azután, hogy Rel oly galád módon magának kiáltotta ki a vezér igencsak látványos felszereléseit. Amire valakik azt mondanák, hogy ez teljesen jogos, mások pedig inkább a vérlázító szót helyeznék előnybe. Később majd kitalál valamit ezekre a problémákra. Addig is élvezi a társaságot, amíg ideje engedi. *
- Sérült? * Teszi le a poharat. * Igen. Ha jól emlékszem, akkor Leon, vagy ki, birkózott egy darabig a földön a másik hegyomlással.
* Megvonja vállait. A csata hevében nehezen lehetett nyomon követni, hogy ki, és hogyan áll. Csak azt, hogy hova kell segítsék és, hogy hova nem. *
- Aranyzátony?
* Ismerősen cseng a neve, de, hogy hol hallhatta? Pont olyan helynek hangzik, ahol mindent is meg lehet kapni. *
- És nem e tudod, hogy az merre van? Szívesen megnézném magamnak!
* Azért túlzás lenne azt állítania, hogy megvették kilóra, de mire jó az információ, ha csak magadnak tarthatod meg? A legtöbb információ úgyis azért keletkezik, hogy tovább lehessen adni jobb kezekbe. Ez amúgy is csak egy kis történet az előbbi eseményekről, semmi lényeges dolog. Viszont azt furcsának gondolja, hogy pont ő ment azért a méregért. *
- Érdekes küldetéseket kapsz!
* Jegyzi meg két korty között. *
- Hogy volt e? Ha jó emlékszem a vezérük volt az egyetlen, aki talpon maradt az italozás után. Na meg persze azok akik nem ittak.
* Furcsa az eseményre gondolni. Főleg azután, hogy Rel oly galád módon magának kiáltotta ki a vezér igencsak látványos felszereléseit. Amire valakik azt mondanák, hogy ez teljesen jogos, mások pedig inkább a vérlázító szót helyeznék előnybe. Később majd kitalál valamit ezekre a problémákra. Addig is élvezi a társaságot, amíg ideje engedi. *
- Sérült? * Teszi le a poharat. * Igen. Ha jól emlékszem, akkor Leon, vagy ki, birkózott egy darabig a földön a másik hegyomlással.
* Megvonja vállait. A csata hevében nehezen lehetett nyomon követni, hogy ki, és hogyan áll. Csak azt, hogy hova kell segítsék és, hogy hova nem. *
1448. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-21 10:06:33
Üzenet elküldve: 2024-11-21 10:06:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
*Felőle az Aranyzátony lehet hely vagy hajó vagy akár egy kocsma is. Neki nem ismerős a név. Derűsen figyeli ahogy Haldrian és Alissäna egymással cívódnak, ~Gyerekek!~, gondolja szórakozottan. Kortyol. Úgy fest, hogy remek páros lehetnek egyébként. Az ifjú legény is olyannak néz ki aki szereti döngetni a mellkasát, és ez a fajta felvágósság a leányban is ott van. Hallgatja a csicsergő dicsekvést a méregről, az este zavaros kirakósában egy újabb darabka kerül a helyére. Tekintete ezután lustán Ettvallder-re siklik, ahogy a fehérhajú is hozzáteszi a magáét a történethez. Szájzugai felfelé kunkorodnak a gondolattól, hogy a férfit milyen könnyen megvette Alissäna egy itallal, és a keresztbe pakolt lábai látványával. Jó, mondjuk azt el kell ismerni, hogy veszettül szép lábak.*
- Nos, kosztról és kvártélyról szólt Mardeii ajánlata. *-bólint oda a veszettül szép lábak tulajdonosának-* Koszt oldaláról, mondjuk, el vagyok látva..
*Megemeli a kezében tartott kupát.*
- ..de a kvártély még várat magára. *-bizony, Mardeii elfelejtett szobát kiutalni neki az ígérete mellé. Mondjuk az este előkészületei között és kavarodásában ez nem is túl meglepő.
Újra Haldrian-ra pislant ahogy az megint bizalmaskodik egy sort. Először csak a szemöldökei húzódnak a homloka felé az ajánlatra, majd halkan felnevet.*
- Ó, ifjú barátom! *-vigyorogva rázza meg a fejét-* Ama hölgyeménynek vagy lesz kedve valaha is bármihez, vagy nem. Ez csak rajta múlik. És persze rajtam.
*Hunyorint egyet.*
- Azok a cseppek csupán azoknak adnak segítséget, akik rászorulnak az ilyesmire. Nekem, szerencsére, nincs ilyen szükségem. *-megint megrázza a fejét, és újabb korttyal hűsíti torkát. Lassan elfogy a sör, és úgy érzi hogy ha ez megtörténik majd, akkor maga is zárja majd az estét.*
*Felőle az Aranyzátony lehet hely vagy hajó vagy akár egy kocsma is. Neki nem ismerős a név. Derűsen figyeli ahogy Haldrian és Alissäna egymással cívódnak, ~Gyerekek!~, gondolja szórakozottan. Kortyol. Úgy fest, hogy remek páros lehetnek egyébként. Az ifjú legény is olyannak néz ki aki szereti döngetni a mellkasát, és ez a fajta felvágósság a leányban is ott van. Hallgatja a csicsergő dicsekvést a méregről, az este zavaros kirakósában egy újabb darabka kerül a helyére. Tekintete ezután lustán Ettvallder-re siklik, ahogy a fehérhajú is hozzáteszi a magáét a történethez. Szájzugai felfelé kunkorodnak a gondolattól, hogy a férfit milyen könnyen megvette Alissäna egy itallal, és a keresztbe pakolt lábai látványával. Jó, mondjuk azt el kell ismerni, hogy veszettül szép lábak.*
- Nos, kosztról és kvártélyról szólt Mardeii ajánlata. *-bólint oda a veszettül szép lábak tulajdonosának-* Koszt oldaláról, mondjuk, el vagyok látva..
*Megemeli a kezében tartott kupát.*
- ..de a kvártély még várat magára. *-bizony, Mardeii elfelejtett szobát kiutalni neki az ígérete mellé. Mondjuk az este előkészületei között és kavarodásában ez nem is túl meglepő.
Újra Haldrian-ra pislant ahogy az megint bizalmaskodik egy sort. Először csak a szemöldökei húzódnak a homloka felé az ajánlatra, majd halkan felnevet.*
- Ó, ifjú barátom! *-vigyorogva rázza meg a fejét-* Ama hölgyeménynek vagy lesz kedve valaha is bármihez, vagy nem. Ez csak rajta múlik. És persze rajtam.
*Hunyorint egyet.*
- Azok a cseppek csupán azoknak adnak segítséget, akik rászorulnak az ilyesmire. Nekem, szerencsére, nincs ilyen szükségem. *-megint megrázza a fejét, és újabb korttyal hűsíti torkát. Lassan elfogy a sör, és úgy érzi hogy ha ez megtörténik majd, akkor maga is zárja majd az estét.*
1447. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-20 21:03:25
Üzenet elküldve: 2024-11-20 21:03:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
-Az Aranyzátony nem egy hajó! Az egy hely. *Csillogó szeme elárulja, hogy méghozzá nem is akármilyen. Számos történetet hallott már róla, de még szerencséje nem volt hozzá. Azt mondják, hogy ott mindent meglehet kapni... Nagy hiba volt részéről, hogy nem kérdezett rá annál a tündér kalmárnál. Lehet, hogy a holmik, amiket vásárolt, innét vannak.
Apropó holmik... Elmereng rajta, hogy cseppent Alissäna italába az egyik fiolából... Csak kedvfokozó gyanánt. Azonban ha az elf rájön, lehet, hogy nem lesz ínyére a dolog. Ő pedig nem szívesen játszaná el a bizalmát.
Alissäna korrekciójára és az azt követő korholásra csak legyint. Megszokta már, hogy vele egészen más hangnemet üt meg, mint az "ügyfelekkel". Valahol tetszik is neki. Na nem a korholás, hanem hogy sokkal személyesebb hangvételű a kommunikációjuk.
A méreg dolgára ő is felkapja a fejét és a rejtélyre is hamar fény derül. A fehérhajú félelf szavaira immáron ő is tudja a választ, de meghagyja az elfnek a lehetőséget. Nem vidám a tudattól, hogy a pillangót ily veszélyes küldetéseknek teszik ki. Az efféle ügyletekre ott van ő. Nem gondolja, hogy Alissäna ne tudna sikamlósan kikúszni a szorult helyzetekből, de az ő lába azért mégiscsak gyorsabb és megfelelő a helyismerete is.*
-Ha itt lettem volna... *Csóválja meg a fejét. Természetesen boldog, hogy nem volt itt, mikor a haddelhadd zajlott, ennek ellenére ezúttal is szereti a hallgatóság tudtára adni, hogy ő bizony férfi a talpán. A pultra könyököl Alissäna mellett, onnan fürkészi a muzsikust és hallgatja szavait. Nem kerüli el figyelmét, ahogy a férfi a lépcső felé pillant. Bizalmasan hajol előre, még közelebb is inti Vicart.*
-Tudod... Egy csekélyke aranyért cserébe meghozhatom annak a wegtoreni hölgyeménynek a kedvét. *Izgatottan harapja be ajkát.*
-Mármint nem feltétlen én, hanem a holmi, ami nálam van. Elég néhány csepp a borba és meghozza az étvágyat. *Elvigyorodik. Szeme sarkából Alissänára pillant, a következőket is neki címezi.*
-De ha gondolod, kipróbálhatjuk előtte... Tudod, hogy működik-e.
-Az Aranyzátony nem egy hajó! Az egy hely. *Csillogó szeme elárulja, hogy méghozzá nem is akármilyen. Számos történetet hallott már róla, de még szerencséje nem volt hozzá. Azt mondják, hogy ott mindent meglehet kapni... Nagy hiba volt részéről, hogy nem kérdezett rá annál a tündér kalmárnál. Lehet, hogy a holmik, amiket vásárolt, innét vannak.
Apropó holmik... Elmereng rajta, hogy cseppent Alissäna italába az egyik fiolából... Csak kedvfokozó gyanánt. Azonban ha az elf rájön, lehet, hogy nem lesz ínyére a dolog. Ő pedig nem szívesen játszaná el a bizalmát.
Alissäna korrekciójára és az azt követő korholásra csak legyint. Megszokta már, hogy vele egészen más hangnemet üt meg, mint az "ügyfelekkel". Valahol tetszik is neki. Na nem a korholás, hanem hogy sokkal személyesebb hangvételű a kommunikációjuk.
A méreg dolgára ő is felkapja a fejét és a rejtélyre is hamar fény derül. A fehérhajú félelf szavaira immáron ő is tudja a választ, de meghagyja az elfnek a lehetőséget. Nem vidám a tudattól, hogy a pillangót ily veszélyes küldetéseknek teszik ki. Az efféle ügyletekre ott van ő. Nem gondolja, hogy Alissäna ne tudna sikamlósan kikúszni a szorult helyzetekből, de az ő lába azért mégiscsak gyorsabb és megfelelő a helyismerete is.*
-Ha itt lettem volna... *Csóválja meg a fejét. Természetesen boldog, hogy nem volt itt, mikor a haddelhadd zajlott, ennek ellenére ezúttal is szereti a hallgatóság tudtára adni, hogy ő bizony férfi a talpán. A pultra könyököl Alissäna mellett, onnan fürkészi a muzsikust és hallgatja szavait. Nem kerüli el figyelmét, ahogy a férfi a lépcső felé pillant. Bizalmasan hajol előre, még közelebb is inti Vicart.*
-Tudod... Egy csekélyke aranyért cserébe meghozhatom annak a wegtoreni hölgyeménynek a kedvét. *Izgatottan harapja be ajkát.*
-Mármint nem feltétlen én, hanem a holmi, ami nálam van. Elég néhány csepp a borba és meghozza az étvágyat. *Elvigyorodik. Szeme sarkából Alissänára pillant, a következőket is neki címezi.*
-De ha gondolod, kipróbálhatjuk előtte... Tudod, hogy működik-e.
1446. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-11-20 20:21:18
Üzenet elküldve: 2024-11-20 20:21:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadótér//
- Sosem lesz bárkád, Haldrian.
*Olyan kedvesen zökkenti ki a fattyút ábrándozásaiból, hogy amaz aligha haragudhatna meg rá ezért. Persze egy bocsánatkérő mosoly sem maradhat el Alissäna részéről, csupán a biztonság kedvéért.*
- Majd ha elvernek, akkor háromszorosan adom vissza.
*Veti még oda könnyedén, holott nem ez lenne az első és utolsó alkalom, hogy testi fenyítéssel torolják meg hibáját. Nem kesereg miatta sokat, most látszólag jól él és biztonságban van. Az erszénye méretéről nem is beszélve, ha pedig ezért időnként egy-egy pofont el kell néznie, akkor örömmel megteszi.
Úgy látszik mindenki számára újdonságként szolgált az információ, hogy ő hozta az erős mérget, mely oly sok emberrel végzett alig egy órája. Jobb szeret persze ő új információkkal bővülni, ugyanakkor a hirtelen támadt figyelmet sem veti meg.*
- A Patkányok adták, amikor a Kisasszony elküldött hozzájuk tárgyalni.
*Jelentőségteljesen a kis tolvajra pillant. Így már talán emlékszik a fiú, aki készségesen vigasztalta a rémült pillangót.
Haldrian meg is érinti őt, melytől egy szempillantásnyi időre ki is zökken a kurtizán. Ellágyult vonásait viszont gyorsan rendezi, s a tőle megszokott pajkos érdeklődéssel hallgatja a jelenlévőket. A fiú megjegyzését nem reagálja le most, de lehet később még az orrára koppint miatta. Skyy szerencsére elkezd csicseregni, a leány nagy örömére.*
- Csak ugyan? Ejha! Ez azért kicsit ijesztő és szomorú is.
*Jól tudja, hogy véleményét hangoztatni nem feltétlenül teszi őt népszerűvé, most mégis megteszi, s a reakciót lesve egyúttal a magának töltött sörből is kortyol egy nagyot.*
- Volt aki jobban bírta a mérget, vagy nem ivott belőle?
*Faggatózik tovább. Keresztbe tett lábait leereszti, és szórakozottan lóbálni kezdi őket ügyelve arra, hogy véletlenül se rúgja meg a söntés oldalát. a megeredt nyelvű férfi olyan mint egy madárka, mely a legapróbb mozgásra vagy változásra elröppen.*
- Közülünk megsérült valaki? Mindenki jól van?
*Haldrian a kissé szótlan bárdot is bevonja, aki úgy tűnik megtalálta számításait itt, vagy csak nagyon szüksége van a kosztra és kvártélyra.*
- Szobát kapott-e már, Művész Úr?
- Sosem lesz bárkád, Haldrian.
*Olyan kedvesen zökkenti ki a fattyút ábrándozásaiból, hogy amaz aligha haragudhatna meg rá ezért. Persze egy bocsánatkérő mosoly sem maradhat el Alissäna részéről, csupán a biztonság kedvéért.*
- Majd ha elvernek, akkor háromszorosan adom vissza.
*Veti még oda könnyedén, holott nem ez lenne az első és utolsó alkalom, hogy testi fenyítéssel torolják meg hibáját. Nem kesereg miatta sokat, most látszólag jól él és biztonságban van. Az erszénye méretéről nem is beszélve, ha pedig ezért időnként egy-egy pofont el kell néznie, akkor örömmel megteszi.
Úgy látszik mindenki számára újdonságként szolgált az információ, hogy ő hozta az erős mérget, mely oly sok emberrel végzett alig egy órája. Jobb szeret persze ő új információkkal bővülni, ugyanakkor a hirtelen támadt figyelmet sem veti meg.*
- A Patkányok adták, amikor a Kisasszony elküldött hozzájuk tárgyalni.
*Jelentőségteljesen a kis tolvajra pillant. Így már talán emlékszik a fiú, aki készségesen vigasztalta a rémült pillangót.
Haldrian meg is érinti őt, melytől egy szempillantásnyi időre ki is zökken a kurtizán. Ellágyult vonásait viszont gyorsan rendezi, s a tőle megszokott pajkos érdeklődéssel hallgatja a jelenlévőket. A fiú megjegyzését nem reagálja le most, de lehet később még az orrára koppint miatta. Skyy szerencsére elkezd csicseregni, a leány nagy örömére.*
- Csak ugyan? Ejha! Ez azért kicsit ijesztő és szomorú is.
*Jól tudja, hogy véleményét hangoztatni nem feltétlenül teszi őt népszerűvé, most mégis megteszi, s a reakciót lesve egyúttal a magának töltött sörből is kortyol egy nagyot.*
- Volt aki jobban bírta a mérget, vagy nem ivott belőle?
*Faggatózik tovább. Keresztbe tett lábait leereszti, és szórakozottan lóbálni kezdi őket ügyelve arra, hogy véletlenül se rúgja meg a söntés oldalát. a megeredt nyelvű férfi olyan mint egy madárka, mely a legapróbb mozgásra vagy változásra elröppen.*
- Közülünk megsérült valaki? Mindenki jól van?
*Haldrian a kissé szótlan bárdot is bevonja, aki úgy tűnik megtalálta számításait itt, vagy csak nagyon szüksége van a kosztra és kvártélyra.*
- Szobát kapott-e már, Művész Úr?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1446-1465