Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 164 (3261. - 3272. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
3272. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-04-02 22:44:32
Üzenet elküldve: 2020-04-02 22:44:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Izgatottan nézi, ahogy a lány lehúzza a pálinkát, majd a reakció enyhén szólva lelombozza. A metódus előtt mosolygott már, majd mikor amaz kijelenti, milyen rég ivott már ilyet, mosolygásában kiszalad száján egy erőtlen "he", mire a lány elmagyarázza a dolgot, s színt vall.
Nem dühös, csak meglepetésként érte. Arcát tenyerébe temeti, úgy néz maga elé egy darabig.*
- Tudhattam volna...
*Motyogja tenyere mögül, sül az arca, amiért ilyen részletes bemutatót tartott, lényegében totál hülyének nézve a lányt, aztán mint kiderül, minden hiába. A kérdésre, hogy mégis miféle pálinka ez, megvonja a vállát, újfent tenyere takarásából szól unott hangon.*
- Talán szilva, de egyébként fene tudja.
*Nagy arctakarásos szégyenkezésében nem is látja a lány mozdulatát, így azt sem, melyik itókát is akarja (pontosabban nem akarja) lehúzni, így az ellen tenni semmit nem tud.*
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Izgatottan nézi, ahogy a lány lehúzza a pálinkát, majd a reakció enyhén szólva lelombozza. A metódus előtt mosolygott már, majd mikor amaz kijelenti, milyen rég ivott már ilyet, mosolygásában kiszalad száján egy erőtlen "he", mire a lány elmagyarázza a dolgot, s színt vall.
Nem dühös, csak meglepetésként érte. Arcát tenyerébe temeti, úgy néz maga elé egy darabig.*
- Tudhattam volna...
*Motyogja tenyere mögül, sül az arca, amiért ilyen részletes bemutatót tartott, lényegében totál hülyének nézve a lányt, aztán mint kiderül, minden hiába. A kérdésre, hogy mégis miféle pálinka ez, megvonja a vállát, újfent tenyere takarásából szól unott hangon.*
- Talán szilva, de egyébként fene tudja.
*Nagy arctakarásos szégyenkezésében nem is látja a lány mozdulatát, így azt sem, melyik itókát is akarja (pontosabban nem akarja) lehúzni, így az ellen tenni semmit nem tud.*
3271. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-31 17:28:29
Üzenet elküldve: 2020-03-31 17:28:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Nem kerüli a figyelmét az elkalandozó tekintet, de megszokta. A törzsben amúgy is mások voltak a szokások, egy ilyen nézés után nem volt sok lehetőség. Vagy nemet mond vagy igent.
A kérdésre bólint, kíváncsi egy ilyen Lovag mit mond a pálinkáról egy tudatlan lánynak.
~Na, azt kétlem.~
Gondolja magában, a süti eddig minden érzékelését felülmúlta, és nem abban az értelemben, mint a pálinka szokta. A pálinkától is megsüketül, csak az éget, míg a süti inkább simogatóan krémes.
Elmosolyodik.*
- Megkóstolom. *aztán az egyik pohárra mutat. *
- Ez az ugye? *kérdezi, felemeli az orrához és megszagolja.
~Ez hát.~
Aztán mielőtt lehúzza, egy pillanatra rossz érzés keríti hatalmába, hogy ugratja Felthyst. Az óva intő szavakra csak mosolyog.
~Tudom.~
Kontrázik rá gondolatai között, majd lehúzza a kupica áttetsző italt. Éget, mint a fene, de kellemes melegség is szét árad a nyakában és lejjebb haladva egészen a lelkéig elér. A kupicát lecsapja az asztalra, hogy odahaza tették. A hangját egy jó pár másodpercig nem találja. Aztán meglelve rögtön el is szólja magát.*
- Húúh de régen ittam ilyet.*túl őszinte volt az első érzeteknek köszönhetően.*
- Nem olyan rossz, csak van egy kis utóíze. Azt nem tudom hova tenni. *kezdi ízlelgetni. Aztán bűnbánóan elmosolyodik.*
- Ne haragudj, de ittam már pálinkát, így nem újdonság. *Nem tér ki a sütire ezúttal. Olyan sütit nem evett még, mert hát, na törzsében a legemlékezetesebb édesség az volt ha pár vadszedret tudtak gyűjteni és abból ilyen gyümölcsös kását készített. Az meg hol ér a krémes habos álom közelébe.*
- Milyen pálinka ez? Ilyent azért azt hiszem még sem ittam. *nézi még mindig Felthys arcát. Reméli nem haragudott meg rá emiatt. Inkább a víz után nyúl, amit elvét, és a másik kupica pálinkát is lekészül húzni, hacsak nem állítja meg a lovag ebben.*
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Nem kerüli a figyelmét az elkalandozó tekintet, de megszokta. A törzsben amúgy is mások voltak a szokások, egy ilyen nézés után nem volt sok lehetőség. Vagy nemet mond vagy igent.
A kérdésre bólint, kíváncsi egy ilyen Lovag mit mond a pálinkáról egy tudatlan lánynak.
~Na, azt kétlem.~
Gondolja magában, a süti eddig minden érzékelését felülmúlta, és nem abban az értelemben, mint a pálinka szokta. A pálinkától is megsüketül, csak az éget, míg a süti inkább simogatóan krémes.
Elmosolyodik.*
- Megkóstolom. *aztán az egyik pohárra mutat. *
- Ez az ugye? *kérdezi, felemeli az orrához és megszagolja.
~Ez hát.~
Aztán mielőtt lehúzza, egy pillanatra rossz érzés keríti hatalmába, hogy ugratja Felthyst. Az óva intő szavakra csak mosolyog.
~Tudom.~
Kontrázik rá gondolatai között, majd lehúzza a kupica áttetsző italt. Éget, mint a fene, de kellemes melegség is szét árad a nyakában és lejjebb haladva egészen a lelkéig elér. A kupicát lecsapja az asztalra, hogy odahaza tették. A hangját egy jó pár másodpercig nem találja. Aztán meglelve rögtön el is szólja magát.*
- Húúh de régen ittam ilyet.*túl őszinte volt az első érzeteknek köszönhetően.*
- Nem olyan rossz, csak van egy kis utóíze. Azt nem tudom hova tenni. *kezdi ízlelgetni. Aztán bűnbánóan elmosolyodik.*
- Ne haragudj, de ittam már pálinkát, így nem újdonság. *Nem tér ki a sütire ezúttal. Olyan sütit nem evett még, mert hát, na törzsében a legemlékezetesebb édesség az volt ha pár vadszedret tudtak gyűjteni és abból ilyen gyümölcsös kását készített. Az meg hol ér a krémes habos álom közelébe.*
- Milyen pálinka ez? Ilyent azért azt hiszem még sem ittam. *nézi még mindig Felthys arcát. Reméli nem haragudott meg rá emiatt. Inkább a víz után nyúl, amit elvét, és a másik kupica pálinkát is lekészül húzni, hacsak nem állítja meg a lovag ebben.*
3270. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-30 23:22:03
Üzenet elküldve: 2020-03-30 23:22:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Ahogy a széken ül Lisével szemben, aki immár csupán blúzban van, Felthys szeme akaratlanul is elkalandozik néha, midőn a tüzes vízéről beszél. Belül imádkozik, hogy azokat a pillanatnyi szemmozdulatokat a másik nem vette észre.
Ahogy a lány elcsodálkozik, sejtelmesen elmosolyodik.*
- Igen-igen! Na de, miért tüzes víz a neve? Na az titok, de elárulom, jobban fogod szeretni, mint a sütit.
*~Vagy vízért fogsz könyörögni, de azért is hoztam...~ Persze mindkét lehetőség fennáll, ő mindig is imádta ezt a bivalyerős löttyöt, de van, kinek ez nem a szíve csücske.*
- Kóstold meg, és meg tudod! De vigyázz, mértékkel, mert megégeti a torkod!
*Kacsint huncutul a lányra. Ha minden megvan, és a kellő hangulatot is megteremtette, égnek emeli a kis poharát, majd elegánsan lehúzza pálinkáját, s közben fél szemmel a lányra sandít, a várva várt reakciót figyelve.
Elégedetten sóhajt az itóka után, s kényelembe helyezi magát székében. Ha Lisé megitta, hát megkérdi.*
- No, milyen a tüzes víz?
*Nem gondolja, hogy ivott volna a lány már pálinkát, ha egyszer élete első süteménye is a napokban volt. Viszont a világ tele van meglepetésekkel, csak az a legnagyobb probléma, hogy ezekre Felthys nem mindig van felkészülve.*
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Ahogy a széken ül Lisével szemben, aki immár csupán blúzban van, Felthys szeme akaratlanul is elkalandozik néha, midőn a tüzes vízéről beszél. Belül imádkozik, hogy azokat a pillanatnyi szemmozdulatokat a másik nem vette észre.
Ahogy a lány elcsodálkozik, sejtelmesen elmosolyodik.*
- Igen-igen! Na de, miért tüzes víz a neve? Na az titok, de elárulom, jobban fogod szeretni, mint a sütit.
*~Vagy vízért fogsz könyörögni, de azért is hoztam...~ Persze mindkét lehetőség fennáll, ő mindig is imádta ezt a bivalyerős löttyöt, de van, kinek ez nem a szíve csücske.*
- Kóstold meg, és meg tudod! De vigyázz, mértékkel, mert megégeti a torkod!
*Kacsint huncutul a lányra. Ha minden megvan, és a kellő hangulatot is megteremtette, égnek emeli a kis poharát, majd elegánsan lehúzza pálinkáját, s közben fél szemmel a lányra sandít, a várva várt reakciót figyelve.
Elégedetten sóhajt az itóka után, s kényelembe helyezi magát székében. Ha Lisé megitta, hát megkérdi.*
- No, milyen a tüzes víz?
*Nem gondolja, hogy ivott volna a lány már pálinkát, ha egyszer élete első süteménye is a napokban volt. Viszont a világ tele van meglepetésekkel, csak az a legnagyobb probléma, hogy ezekre Felthys nem mindig van felkészülve.*
3269. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-30 19:57:46
Üzenet elküldve: 2020-03-30 19:57:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkára várva//
-Tizenöt. *Arcára gúnyos vigyor húzódik, ahogy kiteríti lapjait a kopott faasztalra. A golnär régi, matróz kártyajáték, ő pedig igen csak sikeres benne ma este. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az évek alatt sikeresen memorizálta a Rókalyuk igen csak ósdi paklijainak lapjait. Az apró gyűrődések, a megannyi, jellegzetes italmaradvány a kártyák hátoldalán... Ez teszi az igazán jó kártyajátékost.
Még mindig vigyorral arcán gyűjti be az asztalra szórt aranytallérokat, majd negédes mosoly kíséretében bámul bele Nagy Gré bamba, dühödt pofájába.*
-A szerencse forgandó. *Jegyzi meg epésen, majd a már megkevert paklit egy másik matróz elé tolja. Gyermekkora óta ismeri Grét és pontosan tudja, hogy soha nem emelne rá kezet. Még akkor sem, ha veszít. Zsinórban háromszor.
Egy jó kártyás azt is tudja, mikor kell bedobni a törülközőt. Háromszor nyerni még hagyján, de negyedikre bizony már csalást suttognak. És ha csalást suttognak, akkor kifelé menet igen könnyen megütheti az ember a bokáját... Vagy az állát. Helyzetfüggő.
Hagyja, hogy a matrózok tovább játszanak, ő pedig kalapját ölébe helyezve hátrabillen a széken addig, míg a dohszagú fal meg nem állítja a szék támláját. Így, hintázva bámészkodik tovább, a fogadó népén járatva piszkoszöld tekintetét. A kártyajátékon szerzett arany ide vagy oda, eléggé le van égve. Talán valakinek el tudná passzolni ezt a löttyöt... Szórakozottan nyúl zsebébe, hogy kitapintsa azt a fránya varázsitalt, amit az a fruska nyomott a kezébe a Sellőházban.
Elhúzza a száját az emlékre, de tekintetével közben nem rest tovább keresni. Egy védtelent, vagy egy balekot... Vagy valakit, aki munkát tud neki kínálni. Mert a Kikötőben mindig van munka, ha tudja, hol keresse az ember.*
-Tizenöt. *Arcára gúnyos vigyor húzódik, ahogy kiteríti lapjait a kopott faasztalra. A golnär régi, matróz kártyajáték, ő pedig igen csak sikeres benne ma este. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az évek alatt sikeresen memorizálta a Rókalyuk igen csak ósdi paklijainak lapjait. Az apró gyűrődések, a megannyi, jellegzetes italmaradvány a kártyák hátoldalán... Ez teszi az igazán jó kártyajátékost.
Még mindig vigyorral arcán gyűjti be az asztalra szórt aranytallérokat, majd negédes mosoly kíséretében bámul bele Nagy Gré bamba, dühödt pofájába.*
-A szerencse forgandó. *Jegyzi meg epésen, majd a már megkevert paklit egy másik matróz elé tolja. Gyermekkora óta ismeri Grét és pontosan tudja, hogy soha nem emelne rá kezet. Még akkor sem, ha veszít. Zsinórban háromszor.
Egy jó kártyás azt is tudja, mikor kell bedobni a törülközőt. Háromszor nyerni még hagyján, de negyedikre bizony már csalást suttognak. És ha csalást suttognak, akkor kifelé menet igen könnyen megütheti az ember a bokáját... Vagy az állát. Helyzetfüggő.
Hagyja, hogy a matrózok tovább játszanak, ő pedig kalapját ölébe helyezve hátrabillen a széken addig, míg a dohszagú fal meg nem állítja a szék támláját. Így, hintázva bámészkodik tovább, a fogadó népén járatva piszkoszöld tekintetét. A kártyajátékon szerzett arany ide vagy oda, eléggé le van égve. Talán valakinek el tudná passzolni ezt a löttyöt... Szórakozottan nyúl zsebébe, hogy kitapintsa azt a fránya varázsitalt, amit az a fruska nyomott a kezébe a Sellőházban.
Elhúzza a száját az emlékre, de tekintetével közben nem rest tovább keresni. Egy védtelent, vagy egy balekot... Vagy valakit, aki munkát tud neki kínálni. Mert a Kikötőben mindig van munka, ha tudja, hol keresse az ember.*
3268. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-29 17:42:10
Üzenet elküldve: 2020-03-29 17:42:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Felthys elcsendesedik, és a szavaira is csak hümmög meg motyorog valamit. A pult mellett áll meg, és eléggé érdekesen figyeli, ahogy a férfi mennyi mindent rendel. Kért vizet neki, meg két pálinkát.
~Csak nem be akarsz rúgni?~
Jut eszébe a kérdés, mi másért rendelt volna kettő alkoholt. Aztán kiveszi a szobát, és az italokkal Lisé egy asztalnál várakozni kényszerül, mert a lovag elmés tett jut eszébe. Megszabadul a csilingelő páncéltól.*
- Rendben megvárom, míg visszaérsz. *bólint rá. Nem vár sokat a férfire, csak jó pár percet, de ezt kibírható. Főleg, hogy úgy indult az estéje, hogy magányosan telik el majd. A férfi visszaérkezik, és csendes egyszerű lovagló ruhában van. Ami azt illeti ez idő alatt Lisé is megvált a köpenytől, és a mellénytől is. Most csak a zöld vászonblúza és a barna nadrágja van rajta. Egy széles sötétbarna öv választja el a két ruhát egymástól, melyen ott függ a csonttőrje egy csontszínű sárgás bőrtokban. Az asztalra támaszkodva figyeli a férfit, és hallgatja, mit mesél a kétféle átlátszó italról. Nem osztja meg elsőre, de ivott már pálinkát, sőt rúgott is be már tőle, igaz ahhoz egy kupicánál többet kell innia. Vehetjük, úgy hogy a vörös eléggé jól bírja azt.*
- Szóval az egyik tüzes a másik meg sima víz? *kérdezi, elámul. Talán ha tudatosulna, benne rájönne, hogy jó színész lenne.*
- Milyen az a tüzes víz? *kérdezi. Teszi a ostobát, de higgye csak a férfi annak. Legalább annál nagyobb csattanó lesz, ha kiderül, mennyire képben van az alkohol fogalmával. Van az a pont, aminél már kifejezetten nem szeretni, ha ostobának nézik. Bár ez nem negatívan fogan meg lelkében, inkább úgy érzi jót fog szórakozni a lovag elcsodálkozó arcán, ha felfedi eme kis titkát.*
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.29 20:06:37
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Felthys elcsendesedik, és a szavaira is csak hümmög meg motyorog valamit. A pult mellett áll meg, és eléggé érdekesen figyeli, ahogy a férfi mennyi mindent rendel. Kért vizet neki, meg két pálinkát.
~Csak nem be akarsz rúgni?~
Jut eszébe a kérdés, mi másért rendelt volna kettő alkoholt. Aztán kiveszi a szobát, és az italokkal Lisé egy asztalnál várakozni kényszerül, mert a lovag elmés tett jut eszébe. Megszabadul a csilingelő páncéltól.*
- Rendben megvárom, míg visszaérsz. *bólint rá. Nem vár sokat a férfire, csak jó pár percet, de ezt kibírható. Főleg, hogy úgy indult az estéje, hogy magányosan telik el majd. A férfi visszaérkezik, és csendes egyszerű lovagló ruhában van. Ami azt illeti ez idő alatt Lisé is megvált a köpenytől, és a mellénytől is. Most csak a zöld vászonblúza és a barna nadrágja van rajta. Egy széles sötétbarna öv választja el a két ruhát egymástól, melyen ott függ a csonttőrje egy csontszínű sárgás bőrtokban. Az asztalra támaszkodva figyeli a férfit, és hallgatja, mit mesél a kétféle átlátszó italról. Nem osztja meg elsőre, de ivott már pálinkát, sőt rúgott is be már tőle, igaz ahhoz egy kupicánál többet kell innia. Vehetjük, úgy hogy a vörös eléggé jól bírja azt.*
- Szóval az egyik tüzes a másik meg sima víz? *kérdezi, elámul. Talán ha tudatosulna, benne rájönne, hogy jó színész lenne.*
- Milyen az a tüzes víz? *kérdezi. Teszi a ostobát, de higgye csak a férfi annak. Legalább annál nagyobb csattanó lesz, ha kiderül, mennyire képben van az alkohol fogalmával. Van az a pont, aminél már kifejezetten nem szeretni, ha ostobának nézik. Bár ez nem negatívan fogan meg lelkében, inkább úgy érzi jót fog szórakozni a lovag elcsodálkozó arcán, ha felfedi eme kis titkát.*
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.29 20:06:37
3267. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-28 22:51:13
Üzenet elküldve: 2020-03-28 22:51:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Lisé szavaira csak mogorván hümmög, igaza lehet. Ez a hely sosem volt a fényűzés netovábbja, de most még undorítóbb lett, mint azelőtt.
Őszintén szólva de, megsüketül, ezért is akar mielőbb kivenni egy szobát, hogy dolgait gyorsan odasózza, aztán zavartalanul ihasson már végre. Mondjuk most talán nem kéne szokásához híven a sárga földig, mégiscsak egy hölggyel van itt...*
- Egy Vizet! *Szól a fogadósnak, és csilingel a 2 arany a pulton.*
- Ahhoz csapjunk még egy kis Pálinkát is... *Bamm, a 7 arany.* - És legyen még egy Pálinka, az istenek rúgják meg! *Újfent a pulton landol 7 arany.*
*Most, hogy leadta a rendelést, már csak egyvalami hiányzik. A ma esti szállás.*
- No meg egy Szobát (2. emelet)! *Bírja az erszény, de máris könnyebb 19 arannyal.*
*Ha mindez megvan, a vizet, és a két pálinkát leteszi egy asztalhoz, majd Lisé felé fordul.*
- Egy pillanatra itt hagyom neked ezeket, levetem ezt a csörgődobot.
*Felszalad hát ledobni a vértjét, ha minden igaz, öt percen belül már vissza is tér. Helyet foglal az asztalnál, immár kényelmes lovaglóruhájában, s ha a vöröske is ott ül vele szemben, elkezdi hát kocsmaszakértői bevezetőóráját.*
- Nem tudtam milyen vizet kérsz, így hoztam neked simát is, meg tüzeset. Pálinka. Az egyik személyes kedvencem, a pusztai nomád törzsek itala, aztán megismerte a nép, és hopp! Máris kedvelt ital lett.
*Izgatottan várja a kóstolót, vajon mi sül ki belőle.*
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Lisé szavaira csak mogorván hümmög, igaza lehet. Ez a hely sosem volt a fényűzés netovábbja, de most még undorítóbb lett, mint azelőtt.
Őszintén szólva de, megsüketül, ezért is akar mielőbb kivenni egy szobát, hogy dolgait gyorsan odasózza, aztán zavartalanul ihasson már végre. Mondjuk most talán nem kéne szokásához híven a sárga földig, mégiscsak egy hölggyel van itt...*
- Egy Vizet! *Szól a fogadósnak, és csilingel a 2 arany a pulton.*
- Ahhoz csapjunk még egy kis Pálinkát is... *Bamm, a 7 arany.* - És legyen még egy Pálinka, az istenek rúgják meg! *Újfent a pulton landol 7 arany.* *Most, hogy leadta a rendelést, már csak egyvalami hiányzik. A ma esti szállás.*
- No meg egy Szobát (2. emelet)! *Bírja az erszény, de máris könnyebb 19 arannyal.*
*Ha mindez megvan, a vizet, és a két pálinkát leteszi egy asztalhoz, majd Lisé felé fordul.*
- Egy pillanatra itt hagyom neked ezeket, levetem ezt a csörgődobot.
*Felszalad hát ledobni a vértjét, ha minden igaz, öt percen belül már vissza is tér. Helyet foglal az asztalnál, immár kényelmes lovaglóruhájában, s ha a vöröske is ott ül vele szemben, elkezdi hát kocsmaszakértői bevezetőóráját.*
- Nem tudtam milyen vizet kérsz, így hoztam neked simát is, meg tüzeset. Pálinka. Az egyik személyes kedvencem, a pusztai nomád törzsek itala, aztán megismerte a nép, és hopp! Máris kedvelt ital lett.
*Izgatottan várja a kóstolót, vajon mi sül ki belőle.*
3266. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-28 08:04:50
Üzenet elküldve: 2020-03-28 08:04:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Röviden mérlegel, hogy elfogadja-e Felthys ajánlatát, miszerint ketten együtt utazzanak lóval a Rumos Róka felé. Lisé az égre emeli, tekintetét az ott tornyosuló sötét súlyos felhőket látva inkább úgy dönt gyorsan érjék el a fogadót.
Felthys mellé felül így a lóra. Amúgy sem ismeretlen számára, volt neki is lova a törzsében, és sokat is kalandoztak együtt. Az hogy a férfi elő vagy mögé ül fel azt a másikra bízza. Nadrág van rajta szóval teljesen mindegy.*
- Nem tudom mennyire volt lepukkant évekkel ezelőtt, de most attól is százszor rosszabb. *mondja Felthys szavaira. Tegnap este alaposan megijedt itt. Verekedés, és nagyon nagy zaj volt. Lisét a sírás kerülgette. Azonban ráébred, hogy fáradsága és a zavart lelkiállapota miatt lehetett, mert most semmi ilyen nem tör felszínre benne.
Feltyhs, ahogy halad beljebb a fogadóban zajosabb, mint egy részeg csapat törzsi férfi. Vagy mint a tegnap esti fogadó képe. Minden lépére összerezzen. Hogy is lehet ehhez hozzászokni? ~Csoda hogy nem süketül meg.~
Gondolja magában, a kérdésre gondolkodik. Itt ette azt a finom süteményt. De mégsem akar még egyet belőle.*
- Egy kis vizet elfogadnék. *mondja halkan. Követi a férfit a pulthoz, és megáll mellette. A kocsmáros ráismerhet a vörös hajúra, akinek még egy estére ki van fizetve egy szoba. Igaz jelenleg azt ketten lakják. De Nazronnak dolga akadt, így ő most nincsen itt. Ezért is indult el sétálni, mert egyedül nem akart a sötét szobában ücsörögni.*
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Röviden mérlegel, hogy elfogadja-e Felthys ajánlatát, miszerint ketten együtt utazzanak lóval a Rumos Róka felé. Lisé az égre emeli, tekintetét az ott tornyosuló sötét súlyos felhőket látva inkább úgy dönt gyorsan érjék el a fogadót.
Felthys mellé felül így a lóra. Amúgy sem ismeretlen számára, volt neki is lova a törzsében, és sokat is kalandoztak együtt. Az hogy a férfi elő vagy mögé ül fel azt a másikra bízza. Nadrág van rajta szóval teljesen mindegy.*
- Nem tudom mennyire volt lepukkant évekkel ezelőtt, de most attól is százszor rosszabb. *mondja Felthys szavaira. Tegnap este alaposan megijedt itt. Verekedés, és nagyon nagy zaj volt. Lisét a sírás kerülgette. Azonban ráébred, hogy fáradsága és a zavart lelkiállapota miatt lehetett, mert most semmi ilyen nem tör felszínre benne.
Feltyhs, ahogy halad beljebb a fogadóban zajosabb, mint egy részeg csapat törzsi férfi. Vagy mint a tegnap esti fogadó képe. Minden lépére összerezzen. Hogy is lehet ehhez hozzászokni? ~Csoda hogy nem süketül meg.~
Gondolja magában, a kérdésre gondolkodik. Itt ette azt a finom süteményt. De mégsem akar még egyet belőle.*
- Egy kis vizet elfogadnék. *mondja halkan. Követi a férfit a pulthoz, és megáll mellette. A kocsmáros ráismerhet a vörös hajúra, akinek még egy estére ki van fizetve egy szoba. Igaz jelenleg azt ketten lakják. De Nazronnak dolga akadt, így ő most nincsen itt. Ezért is indult el sétálni, mert egyedül nem akart a sötét szobában ücsörögni.*
3265. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-27 23:27:57
Üzenet elküldve: 2020-03-27 23:27:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Elindultak hát a Rókalyuk irányába.
Az út lóháton már gyorsabb és kellemesebb, már ha Lisé beleegyezik a közös lovaglásba. Ha nem, úgy kantárszáron vezeti a lovat, úgy sétál a lány mellett.
Szerencsére az igazi zuhé nem érte el őket, csupán a Rókalyuk előtt pár méterre zendített rá igazán, így Felthys maga enyhén csapzottan lép be az ajtón.*
- Ez a hely még mindig olyan lepukkant, mint évekkel ezelőtt...
*Jelenti ki orra elé mormolva, midőn körbetekint. Apró, zsúfolt, bár hála az égnek ma éjjel valamilyen oknál fogva nem itt gyűlt össze a kikötő apraja-nagyja; talán pont a rossz idő miatt házaikba húzódtak, vagy valamerre másfelé, mindegy is, a fontos az, hogy nem itt vannak.
Becsattog a pult irányába, most már teljes vértezetben, mivel az istállóban nem volt szíve hagyni eme drága vértet egy olyan helyen, ahol bárki ellophatja, így most léptei mint millió cintányér visszahangoznak a falakon.*
- Kérsz valamit inni, enni?
*Kérdezi érdeklődve a lánytól, s addig ő maga sem adja le rendelését, míg amaz nem válaszol.
Lehet, hogy az éjszakát itt tölti. Ebben az esőben semmi kedve nincs Artheniorig lovagolni, ott is csak a Pegazusban tudna megszállni. Hírből ismeri az itteni szobákat, és egyáltalán nincs ez ínyére, de a fene egye meg, mi mást lehetne tenni?*
//Esti valami a Rókalyuknál//
*Elindultak hát a Rókalyuk irányába.
Az út lóháton már gyorsabb és kellemesebb, már ha Lisé beleegyezik a közös lovaglásba. Ha nem, úgy kantárszáron vezeti a lovat, úgy sétál a lány mellett.
Szerencsére az igazi zuhé nem érte el őket, csupán a Rókalyuk előtt pár méterre zendített rá igazán, így Felthys maga enyhén csapzottan lép be az ajtón.*
- Ez a hely még mindig olyan lepukkant, mint évekkel ezelőtt...
*Jelenti ki orra elé mormolva, midőn körbetekint. Apró, zsúfolt, bár hála az égnek ma éjjel valamilyen oknál fogva nem itt gyűlt össze a kikötő apraja-nagyja; talán pont a rossz idő miatt házaikba húzódtak, vagy valamerre másfelé, mindegy is, a fontos az, hogy nem itt vannak.
Becsattog a pult irányába, most már teljes vértezetben, mivel az istállóban nem volt szíve hagyni eme drága vértet egy olyan helyen, ahol bárki ellophatja, így most léptei mint millió cintányér visszahangoznak a falakon.*
- Kérsz valamit inni, enni?
*Kérdezi érdeklődve a lánytól, s addig ő maga sem adja le rendelését, míg amaz nem válaszol.
Lehet, hogy az éjszakát itt tölti. Ebben az esőben semmi kedve nincs Artheniorig lovagolni, ott is csak a Pegazusban tudna megszállni. Hírből ismeri az itteni szobákat, és egyáltalán nincs ez ínyére, de a fene egye meg, mi mást lehetne tenni?*
3264. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:11:09
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:11:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Rumos Rókába reggeli //
//Távozóban//
*Nem szeret ilyen illetlen lenni, hogy félbeszakít mást. Most mégis úgy érzi muszáj, mivel nem fogja érteni azokat. Meg kell kérdeznie, mert ha végére hagyja, lehet elfelejti addigra. A városokban hogy több ezren is lakhatnak, azon rendesen kiakad.*
- Hogy mennyien? *az ő törzsében jó, ha kétszázan éltek.*
- Az nagyon sok, addig lehet, a számokat sem ismerem, de kétszázhuszonhatig magabiztosan eltudok számolni, annyian élnek a törzsemben. *ossza meg büszkén Nazronnal. Egyetért a férfivel, hogy nem tapasztalta a törzsi létet. Ez azonban nem baj. Naz elmeséli mi az a minőségi. Hát ebben nem tud mit mondani, soha sem készített ruhát. Így ennyiben is hagyja, számára csak a szó jelentése volt ismeretlen. Ez azonban már megoldódott, így nem foglalkozik vele többet.*
- Igen én is azért, de nem volt rossz életem. *vállat von. A süti viszont egyszerűen olyan jó volt, hogy szeretne majd még enni ilyent.*
- Igen jó lenne, ha később beszélnénk róla. Kicsit fáj a fejem ettől a sok új dologról, amiket a városokról mondtál. *ez így van. Nagyon sok ez neki. De örül, hogy Nazron ennyire érthetően el tudja ezeket magyarázni. Az elf, akivel idejött, ő is erdőjárós elf volt, bár szótlanabb volt, mint Lisé. Nagyon örül, hogy Naznak tetszik a Sellős ötlete.*
- Akkor ezt megbeszéltük. *bólint rá. Azutáni tett ötletre viszont Lisé kiakad.*
- Micsodaa? *ezt tökéletesen érti még se kifejezetten magával a helytelen tettel van a baja. A kivitelezését sosem tudná megoldani, így félő, hogy lebuknának. Ezért hárítja ezt el.*
- Nem erre semmi szükség. Nekem van pénzem most én hívlak meg. Rendben? *kérdezi, aztán feláll, jelezve akár indulhatnak is. *
//Távozóban//
*Nem szeret ilyen illetlen lenni, hogy félbeszakít mást. Most mégis úgy érzi muszáj, mivel nem fogja érteni azokat. Meg kell kérdeznie, mert ha végére hagyja, lehet elfelejti addigra. A városokban hogy több ezren is lakhatnak, azon rendesen kiakad.*
- Hogy mennyien? *az ő törzsében jó, ha kétszázan éltek.*
- Az nagyon sok, addig lehet, a számokat sem ismerem, de kétszázhuszonhatig magabiztosan eltudok számolni, annyian élnek a törzsemben. *ossza meg büszkén Nazronnal. Egyetért a férfivel, hogy nem tapasztalta a törzsi létet. Ez azonban nem baj. Naz elmeséli mi az a minőségi. Hát ebben nem tud mit mondani, soha sem készített ruhát. Így ennyiben is hagyja, számára csak a szó jelentése volt ismeretlen. Ez azonban már megoldódott, így nem foglalkozik vele többet.*
- Igen én is azért, de nem volt rossz életem. *vállat von. A süti viszont egyszerűen olyan jó volt, hogy szeretne majd még enni ilyent.*
- Igen jó lenne, ha később beszélnénk róla. Kicsit fáj a fejem ettől a sok új dologról, amiket a városokról mondtál. *ez így van. Nagyon sok ez neki. De örül, hogy Nazron ennyire érthetően el tudja ezeket magyarázni. Az elf, akivel idejött, ő is erdőjárós elf volt, bár szótlanabb volt, mint Lisé. Nagyon örül, hogy Naznak tetszik a Sellős ötlete.*
- Akkor ezt megbeszéltük. *bólint rá. Azutáni tett ötletre viszont Lisé kiakad.*
- Micsodaa? *ezt tökéletesen érti még se kifejezetten magával a helytelen tettel van a baja. A kivitelezését sosem tudná megoldani, így félő, hogy lebuknának. Ezért hárítja ezt el.*
- Nem erre semmi szükség. Nekem van pénzem most én hívlak meg. Rendben? *kérdezi, aztán feláll, jelezve akár indulhatnak is. *
3263. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-26 09:37:16
Üzenet elküldve: 2020-03-26 09:37:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A Rumos Rókába reggeli //
*Éppen csak bele kezd a mesélésbe, mikor félbeszakítják.*
- Pontosan úgy van, ahogy mondod. Elég ha belegondolsz a dolgokba. Egy ilyen nagyvárosnak akár több ezer lakója is lehet. Még szép, hogy nem ismerik egymást.* Magyarázza neki és aztán, ha nincs kérdés folytatja. Nemsokára viszont őt okítják ki a törzsi dolgok terén.*
- Hát tény ami tény, hogy nem sok tapasztalatom van a törzsi élet terén. Ez a nem sok konkrétan semmi.* Szépen végig hallgatja az okítást és aztán folytatja a mesét. Ahogyan az várható nemsokára újabb kérdést intéznek hozzá.*
- A minőségibb terén azt értem, hogy jobbat. Például a szöveteknél. Sokkal finomabb és kellemesebb anyagú szöveteket vagyunk képesek gyártani. Szimplán azért, mert nekünk jobb eszközeink vannak hozzá.* Ezt nem megbántásból mondja neki. Ha szerencséje van a lánynak, akkor egyszer még selyemből készült ruhája is lesz és akkor majd megtapasztalja, hogy miről is beszélt. Ezek után a család kerül terítékre.*
- Sajnálom, hogy így történt, de legalább volt, aki magához vett.* Újabb váltás, ami most az istenekhez vezet. Szépe kivesézi neki mind a hármat. Bár úgy tűnik, hogy Sati érdekli a legjobban.*
- Hát ha szeretnéd, akkor beszélhetek róla később.* Ajánlja fel készséggel, mert úgy néz ki, hogy a lány nem tud figyelni, ha éppen mozog a füle. Persze ez nem is baj. Végignézi, ahogyan a süteményt elpusztítja és aztán még az ujjait is megnyalja utána.*
- Örülök, hogy ízlett.* Szépen kivárja, hogy mivel fog a lányka előhozakodni. Az ötlet tetszik neki nagyon.*
- Jó ötlet! Irány a Sellőház, de még útközben, akkor megejthetnénk a pénz dolgot. Az a hely igencsak drága.* Itt lehalkítja a hangját, hogy ne hallja meg más, amit mondani fog.*
- Van egy Viszonylag jó módban élő kereskedő, aki kétes üzelmekből szerzi a pénze jó részét. Kifigyeltem, hogy szinte minden nap déltájt érkezik hozzá egy jól öltözött nőcske. Ilyenkor szerencsére egyedül van otthon a kis naiv. Az lenne a tervem, hogy felosonunk hozzá. A te hangodra kinyitja az ajtót én meg jól kupán csapom. Felmarkoljuk az aranyat és eltűzünk. Na mit szólsz hozzá? Minimális kockázatért cserébe szép kis fizetség.* Kíváncsi, hogy mit szól hozzá a lány.*
*Éppen csak bele kezd a mesélésbe, mikor félbeszakítják.*
- Pontosan úgy van, ahogy mondod. Elég ha belegondolsz a dolgokba. Egy ilyen nagyvárosnak akár több ezer lakója is lehet. Még szép, hogy nem ismerik egymást.* Magyarázza neki és aztán, ha nincs kérdés folytatja. Nemsokára viszont őt okítják ki a törzsi dolgok terén.*
- Hát tény ami tény, hogy nem sok tapasztalatom van a törzsi élet terén. Ez a nem sok konkrétan semmi.* Szépen végig hallgatja az okítást és aztán folytatja a mesét. Ahogyan az várható nemsokára újabb kérdést intéznek hozzá.*
- A minőségibb terén azt értem, hogy jobbat. Például a szöveteknél. Sokkal finomabb és kellemesebb anyagú szöveteket vagyunk képesek gyártani. Szimplán azért, mert nekünk jobb eszközeink vannak hozzá.* Ezt nem megbántásból mondja neki. Ha szerencséje van a lánynak, akkor egyszer még selyemből készült ruhája is lesz és akkor majd megtapasztalja, hogy miről is beszélt. Ezek után a család kerül terítékre.*
- Sajnálom, hogy így történt, de legalább volt, aki magához vett.* Újabb váltás, ami most az istenekhez vezet. Szépe kivesézi neki mind a hármat. Bár úgy tűnik, hogy Sati érdekli a legjobban.*
- Hát ha szeretnéd, akkor beszélhetek róla később.* Ajánlja fel készséggel, mert úgy néz ki, hogy a lány nem tud figyelni, ha éppen mozog a füle. Persze ez nem is baj. Végignézi, ahogyan a süteményt elpusztítja és aztán még az ujjait is megnyalja utána.*
- Örülök, hogy ízlett.* Szépen kivárja, hogy mivel fog a lányka előhozakodni. Az ötlet tetszik neki nagyon.*
- Jó ötlet! Irány a Sellőház, de még útközben, akkor megejthetnénk a pénz dolgot. Az a hely igencsak drága.* Itt lehalkítja a hangját, hogy ne hallja meg más, amit mondani fog.*
- Van egy Viszonylag jó módban élő kereskedő, aki kétes üzelmekből szerzi a pénze jó részét. Kifigyeltem, hogy szinte minden nap déltájt érkezik hozzá egy jól öltözött nőcske. Ilyenkor szerencsére egyedül van otthon a kis naiv. Az lenne a tervem, hogy felosonunk hozzá. A te hangodra kinyitja az ajtót én meg jól kupán csapom. Felmarkoljuk az aranyat és eltűzünk. Na mit szólsz hozzá? Minimális kockázatért cserébe szép kis fizetség.* Kíváncsi, hogy mit szól hozzá a lány.*
3262. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-25 20:54:16
Üzenet elküldve: 2020-03-25 20:54:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Rumos Rókába reggeli //
*Naz nagy levegő vétel után, egy olyan hosszú magyarázatba kezd bele, amire egészen érdekesen néz Lisé rá. Közben hümmög, de a fiú sikeresen használ olyan szavakat is, amiket el tud képzelni, vagy ki tud egészíteni. Egynél viszont nem igazán tudja hogyan is értse. Mindjárt a második mondatban akad az első értetlenkedés.*
- Ez a vadidegen népek ezt mit jelent. A városokban nem ugyanazok élnek ezt értem, de nem is ismerik egymást? Mármint elmehetsz valaki mellett úgy, hogy nem tudod mi a neve, mit szeret és mitől fél, s még csak nem is köszönsz neki? *kérdéseiben hallhatja Naz, hogy ez nagyon idegen számára. És beleképzelni is nehéz magát. De megpróbálja. A többit nagyjából érti, bár azt meg vétózza, hogy mindent közösen csinálnak. *
- Nem hiszem, hogy ismered a törzsi szokásokat. Mert nem csinálunk semmit közösen. Az evést és az ünnepeket igen, van, amikor azt se mindig. De mindenkinek meg van a maga feladata, amihez ért. Van, aki a ruhát készíti, van, aki feldolgozza a húst, más vadászni megy, a negyedik gyógyító. A törzsfőnek van egy felesége egy szellemi és egy hadi vezetője. Illetve a személyes tanácsadója az öreg, aki előtte volt a törzsfő. *vázolja fel nagyon tömören milyen egy törzsben élni. Az hogy valami minőségi arra azért nem reagál megint, mert nem érti a szót.*
- A minőségi azt mire érted? *kérdezi, és amivel még másabb a törzs az, hogy nálunk nincsen pénz. Minden, amit szereznek, az a közös tulajdont, a törzset táplálja. A pénz fogalmával mégis tisztában van, mert a kereskedőknek ők is pénzzel fizettek. Az anyja halálra tett kifejezésre viszont vállat von.*
- Sosem ismertem, így csak irigykedni tudtam másokra. A törzsünkben a javasasszony vett magához, ő tanított sokat, és amolyan anyám helyett anyám volt. *persze a nő idősebb volt, és inkább a nagyanyja lehetett. A vöröst az apja halála kicsit jobban megviselte, hiszen őt ismerte. Ezután érdeklődve figyeli az istenek elbeszélését. Egészen érdekes, mert amikor Naz kimondja, a harmadik nevét a hege ismét orvul lecsap, és szúró érzéssel jelzi kihez is tartozik.
~Hát ez egyáltalán nem tetszik! Miért nem lehetsz a szeretet istene?~ Erre a hátában két erősebb szúrás éri a lapockáján. Felszisszen és odakap, hogy megdörzsöli.*
- Erről a Saterethről mesélnél még? De ráér a később is. *mondja, mert hát a süti evést muszáj megejtenie, ha már ennyire finom. Azt gondolta Naz megsértődik, hogy rászól, de nem a fiú csak mosolyogva nézi, hogy eszik. Ez nem zavarja a törzsben is sokszor figyelték egymást evés közben, hozzá szokott már. Viszont úgy dönt, hogy egyelőre elég a város és a törzs közötti különbségek felfogása. Ezt a lázadást majd máskor mesélteti el a fiúval. A süti elfogyott, és minden a tíz ujját megnyalja vagy négyszer még a tányérról is minden morzsát felszed. *
- Ez nagyon jó volt. Nem tudok rá szavakat, nem is hiszem, hogy van rá.*mondja, és rájön ez bizony nagyon jó volt. Ezután előhozakodik azzal, amit már reggel elgondolt.*
- Én szeretnék fürdeni. De nem itt. A Sellőbe átmehetnénk? *kérdezi és reméli Naz erre nem mond nemet. Ha igen akkor egyedül lesz kénytelen megtalálni a Sellőt.*
*Naz nagy levegő vétel után, egy olyan hosszú magyarázatba kezd bele, amire egészen érdekesen néz Lisé rá. Közben hümmög, de a fiú sikeresen használ olyan szavakat is, amiket el tud képzelni, vagy ki tud egészíteni. Egynél viszont nem igazán tudja hogyan is értse. Mindjárt a második mondatban akad az első értetlenkedés.*
- Ez a vadidegen népek ezt mit jelent. A városokban nem ugyanazok élnek ezt értem, de nem is ismerik egymást? Mármint elmehetsz valaki mellett úgy, hogy nem tudod mi a neve, mit szeret és mitől fél, s még csak nem is köszönsz neki? *kérdéseiben hallhatja Naz, hogy ez nagyon idegen számára. És beleképzelni is nehéz magát. De megpróbálja. A többit nagyjából érti, bár azt meg vétózza, hogy mindent közösen csinálnak. *
- Nem hiszem, hogy ismered a törzsi szokásokat. Mert nem csinálunk semmit közösen. Az evést és az ünnepeket igen, van, amikor azt se mindig. De mindenkinek meg van a maga feladata, amihez ért. Van, aki a ruhát készíti, van, aki feldolgozza a húst, más vadászni megy, a negyedik gyógyító. A törzsfőnek van egy felesége egy szellemi és egy hadi vezetője. Illetve a személyes tanácsadója az öreg, aki előtte volt a törzsfő. *vázolja fel nagyon tömören milyen egy törzsben élni. Az hogy valami minőségi arra azért nem reagál megint, mert nem érti a szót.*
- A minőségi azt mire érted? *kérdezi, és amivel még másabb a törzs az, hogy nálunk nincsen pénz. Minden, amit szereznek, az a közös tulajdont, a törzset táplálja. A pénz fogalmával mégis tisztában van, mert a kereskedőknek ők is pénzzel fizettek. Az anyja halálra tett kifejezésre viszont vállat von.*
- Sosem ismertem, így csak irigykedni tudtam másokra. A törzsünkben a javasasszony vett magához, ő tanított sokat, és amolyan anyám helyett anyám volt. *persze a nő idősebb volt, és inkább a nagyanyja lehetett. A vöröst az apja halála kicsit jobban megviselte, hiszen őt ismerte. Ezután érdeklődve figyeli az istenek elbeszélését. Egészen érdekes, mert amikor Naz kimondja, a harmadik nevét a hege ismét orvul lecsap, és szúró érzéssel jelzi kihez is tartozik.
~Hát ez egyáltalán nem tetszik! Miért nem lehetsz a szeretet istene?~ Erre a hátában két erősebb szúrás éri a lapockáján. Felszisszen és odakap, hogy megdörzsöli.*
- Erről a Saterethről mesélnél még? De ráér a később is. *mondja, mert hát a süti evést muszáj megejtenie, ha már ennyire finom. Azt gondolta Naz megsértődik, hogy rászól, de nem a fiú csak mosolyogva nézi, hogy eszik. Ez nem zavarja a törzsben is sokszor figyelték egymást evés közben, hozzá szokott már. Viszont úgy dönt, hogy egyelőre elég a város és a törzs közötti különbségek felfogása. Ezt a lázadást majd máskor mesélteti el a fiúval. A süti elfogyott, és minden a tíz ujját megnyalja vagy négyszer még a tányérról is minden morzsát felszed. *
- Ez nagyon jó volt. Nem tudok rá szavakat, nem is hiszem, hogy van rá.*mondja, és rájön ez bizony nagyon jó volt. Ezután előhozakodik azzal, amit már reggel elgondolt.*
- Én szeretnék fürdeni. De nem itt. A Sellőbe átmehetnénk? *kérdezi és reméli Naz erre nem mond nemet. Ha igen akkor egyedül lesz kénytelen megtalálni a Sellőt.*
3261. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:05:23
Üzenet elküldve: 2020-03-24 22:05:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A Rumos Rókába reggeli //
* Na most Nazinak részletesen is ki kell fejtenie a mondandóját, úgy tűnik. Mondjuk jogosnak tűnik a dolog. Mostanra kezd leesni neki, hogy miért is ilyen elmaradott a tudása. ~ Persze, hiszen mondta, hogy valami törzsben nőt fel. Biztosan, azért ilyen tudatlan. ~ Mély levegőt vesz és részletesebben kifejti a dolgot.*
- Nos tudod a város nem olyan, int egy törzs. Ott vadideg népek élik világukat. Nem foglalkoznak másokkal, csak magukkal. Ahhoz, hogy megélj pénzre van szükséged. Hiszen azért szinte bármit megkaphatsz. Például az én családom ruha készítésből élt. Mással nem foglalkozott. Nem úgy, mint mondjuk egy törzsben, ahol javarészt közösen csináltok mindent. Ezért is lehet az, hogy a városban minőségibb ruhát kaphatsz, mint amilyet esetleg a törzsedben csináltatok. Na most mi eladtuk a ruhát és azért aranyat kaptunk. Aranyból vettük meg az ételt, meg minden más használati eszközt meg ilyesmit. Akinek nincs pénze, annak nehéz az élete, mivel másoktól nem kap semmit. Én is elvesztettem mindent, így hát utcára kerültem. Akinek nincs semmije az ott él a házak között és mások szemetéből próbál meg megélni. Na így már érthetőbb?* Kérdezi, mert ennél jobban már nem igazán tudja leegyszerűsíteni a dolgokat. Még szerencse, hogy rendes taníttatásban részesült. Mondjuk lehet, hogy kicsit sok lesz, amit most elmondott.*
- Ez szörnyű. Nekem az apám halt, meg korán, de én azért ismertem.* Mondja szomorúan. Az örege halála rendesen megviselte kicsi korában.*
- Teysus egy isten a háromból. Ő az ösztönösség és a függetlenség istene. Valamint az egyensúly is ő hozzá fűződik. A másik az Eeyr aki a szeretett istene. A harmadikat meg már ismered. Ő Sa'Tereth a hideg logika és a becsvágy istene.* Az ő nevét jóval halkabban mondja ki, mint a többiét.*
- Mindegyiknek megvannak a saját tanai, amit a hívők követnek.* Ha kéri a lány, akkor majd ezeket is felsorolja.*
- Helyes. Nekem hihetsz is. Téged nem csapnálak, hiszen megmentettél.* Általában a tehetősebbekre vadászik. Az ahogyan reagál a lány a sütire mindent elmond. Olyan, mint egy kisgyermek, aki ismerkedik az új dolgokkal. Ráadásul ez egy finom dolog. Közben amíg eszik Naz beszél, de aztán félbeszakítják.*
- Semmi baj! Majd ha befejezted és még kíváncsi vagy, akkor mesélek.* Ígéri meg neki. Így hát nincs más dolga egyelőre, mint, hogy nézze ahogyan eszik a lány.*
* Na most Nazinak részletesen is ki kell fejtenie a mondandóját, úgy tűnik. Mondjuk jogosnak tűnik a dolog. Mostanra kezd leesni neki, hogy miért is ilyen elmaradott a tudása. ~ Persze, hiszen mondta, hogy valami törzsben nőt fel. Biztosan, azért ilyen tudatlan. ~ Mély levegőt vesz és részletesebben kifejti a dolgot.*
- Nos tudod a város nem olyan, int egy törzs. Ott vadideg népek élik világukat. Nem foglalkoznak másokkal, csak magukkal. Ahhoz, hogy megélj pénzre van szükséged. Hiszen azért szinte bármit megkaphatsz. Például az én családom ruha készítésből élt. Mással nem foglalkozott. Nem úgy, mint mondjuk egy törzsben, ahol javarészt közösen csináltok mindent. Ezért is lehet az, hogy a városban minőségibb ruhát kaphatsz, mint amilyet esetleg a törzsedben csináltatok. Na most mi eladtuk a ruhát és azért aranyat kaptunk. Aranyból vettük meg az ételt, meg minden más használati eszközt meg ilyesmit. Akinek nincs pénze, annak nehéz az élete, mivel másoktól nem kap semmit. Én is elvesztettem mindent, így hát utcára kerültem. Akinek nincs semmije az ott él a házak között és mások szemetéből próbál meg megélni. Na így már érthetőbb?* Kérdezi, mert ennél jobban már nem igazán tudja leegyszerűsíteni a dolgokat. Még szerencse, hogy rendes taníttatásban részesült. Mondjuk lehet, hogy kicsit sok lesz, amit most elmondott.*
- Ez szörnyű. Nekem az apám halt, meg korán, de én azért ismertem.* Mondja szomorúan. Az örege halála rendesen megviselte kicsi korában.*
- Teysus egy isten a háromból. Ő az ösztönösség és a függetlenség istene. Valamint az egyensúly is ő hozzá fűződik. A másik az Eeyr aki a szeretett istene. A harmadikat meg már ismered. Ő Sa'Tereth a hideg logika és a becsvágy istene.* Az ő nevét jóval halkabban mondja ki, mint a többiét.*
- Mindegyiknek megvannak a saját tanai, amit a hívők követnek.* Ha kéri a lány, akkor majd ezeket is felsorolja.*
- Helyes. Nekem hihetsz is. Téged nem csapnálak, hiszen megmentettél.* Általában a tehetősebbekre vadászik. Az ahogyan reagál a lány a sütire mindent elmond. Olyan, mint egy kisgyermek, aki ismerkedik az új dolgokkal. Ráadásul ez egy finom dolog. Közben amíg eszik Naz beszél, de aztán félbeszakítják.*
- Semmi baj! Majd ha befejezted és még kíváncsi vagy, akkor mesélek.* Ígéri meg neki. Így hát nincs más dolga egyelőre, mint, hogy nézze ahogyan eszik a lány.*
3260. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-24 19:06:05
Üzenet elküldve: 2020-03-24 19:06:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Rumos Rókába reggeli //
*Bizony, meglepődik, és mégis jól esik neki, hogy ilyent mondott neki a fiú. Nem tudja elképzelni, milyen lehet egy városban egyedül utcán felnőni. És persze van itt is bőven olyan, amit nem ért. Lisé fejében a város az olyan, mint a törzse. Egy nagy csapat ember és egyéb fajú közösen élnek.*
- De hogy érted, hogy csak az utca maradt? Ezt nem értem. A városokban is sokan élnek, mint egy törzsben. Miért nem segítettek neked. Hogy hagyhattak el a tieid? Engem sosem hagytak el… *itt elcsuklik a hangja, mert de elhagyták, vagy Lisé maradt el a törzstől. Mindegy a végeredmény, egyedül maradt, bár már nagyobb volt és talpra esettebb. Szóval így túlélte ezt a hánykolódást, ám a magány keserű űrje és a keserű érzés a lelkébe fészkelte magát.*
- Anya igazán a születésemkor meghalt, rá nem emlékszem. Apa azonban hiányzik, ő nevelt fel.*magyarázza. Nazron egy fura nevet mond, ami Lisének lehet városnév, vagy egy növény is.*
- Mi az a Tesius? *kérdezi, meglehet, nem jól ejti ki, de nyilván érteni fogja Naz, hogy mire gondol.*
- Ah, jó hiszek neked.* biccent rá Naz határozott szavaira. Ezután érkezik a sütemény, ami őszinte meglepődést, bizalmatlanságot és fura gondolatokat ébreszt benne. De úgy van vele, hogy ha Nazron azt mondja, hogy jó, hát lehet igaza lesz. Egy próbát megér, és eddig semmi rossz nem történt vele, mióta a fiúval találkozott. ~Leszámítva az esti rémálmot.~ Arról viszont nem tehet. Míg Lisé ismerkedik a süteménnyel, addig Nazron mesélni kezd. Egy villával egy kis darab sütikét levág, és a szájába veszi, hogy aztán meglepetten kikerekedő szemmel hallgassa a mesében rejlő szavakat.
~Síny micsodált? Biztos a kínra gondol. Nemes, mint az acél? Pol mi? Patkányok?~
Ez az utolsó, amire már teljesen elveszettnek érzi magát. Nazron azonban csak tovább fokozza ezt. Valami hívásról is beszél, ami szintén teljesen érthetetlen a lánynak. A sütemény darabját lenyeli, és egy hm hangot hallat. Úgy dönt, egyszerűen fogja fel ezt. Süteményt eszik, és nem tud ilyen íz orgia mellett figyelni a fiúra. Újabb falatot vesz a szájába.*
- Ne haragudj.* mondja teli szájjal. Lassan ízlelgeti, majd lenyeli a sütit, és úgy szólal meg ismét.*
- Nem tudok rád figyelni, amíg ezt meg nem eszem. Mintha eltompítaná a hallásom, amikor lenyelem, olyan jó érzés. *sorolja el és újabb falat sütit vesz a szájába, ezt is olyan módon eszi meg, mint az előbb. Kiül az arcára mennyire új ez számára, mennyire élvezi minden morzsáját.
~Most mégis mi a frászról beszélt. Az egészből az ölést, a kifosztotta és lerombolta szavakat értettem. ~ Közben azonban jár az esze, hogy mégis mit mondhatott el Nazron neki?*
*Bizony, meglepődik, és mégis jól esik neki, hogy ilyent mondott neki a fiú. Nem tudja elképzelni, milyen lehet egy városban egyedül utcán felnőni. És persze van itt is bőven olyan, amit nem ért. Lisé fejében a város az olyan, mint a törzse. Egy nagy csapat ember és egyéb fajú közösen élnek.*
- De hogy érted, hogy csak az utca maradt? Ezt nem értem. A városokban is sokan élnek, mint egy törzsben. Miért nem segítettek neked. Hogy hagyhattak el a tieid? Engem sosem hagytak el… *itt elcsuklik a hangja, mert de elhagyták, vagy Lisé maradt el a törzstől. Mindegy a végeredmény, egyedül maradt, bár már nagyobb volt és talpra esettebb. Szóval így túlélte ezt a hánykolódást, ám a magány keserű űrje és a keserű érzés a lelkébe fészkelte magát.*
- Anya igazán a születésemkor meghalt, rá nem emlékszem. Apa azonban hiányzik, ő nevelt fel.*magyarázza. Nazron egy fura nevet mond, ami Lisének lehet városnév, vagy egy növény is.*
- Mi az a Tesius? *kérdezi, meglehet, nem jól ejti ki, de nyilván érteni fogja Naz, hogy mire gondol.*
- Ah, jó hiszek neked.* biccent rá Naz határozott szavaira. Ezután érkezik a sütemény, ami őszinte meglepődést, bizalmatlanságot és fura gondolatokat ébreszt benne. De úgy van vele, hogy ha Nazron azt mondja, hogy jó, hát lehet igaza lesz. Egy próbát megér, és eddig semmi rossz nem történt vele, mióta a fiúval találkozott. ~Leszámítva az esti rémálmot.~ Arról viszont nem tehet. Míg Lisé ismerkedik a süteménnyel, addig Nazron mesélni kezd. Egy villával egy kis darab sütikét levág, és a szájába veszi, hogy aztán meglepetten kikerekedő szemmel hallgassa a mesében rejlő szavakat.
~Síny micsodált? Biztos a kínra gondol. Nemes, mint az acél? Pol mi? Patkányok?~
Ez az utolsó, amire már teljesen elveszettnek érzi magát. Nazron azonban csak tovább fokozza ezt. Valami hívásról is beszél, ami szintén teljesen érthetetlen a lánynak. A sütemény darabját lenyeli, és egy hm hangot hallat. Úgy dönt, egyszerűen fogja fel ezt. Süteményt eszik, és nem tud ilyen íz orgia mellett figyelni a fiúra. Újabb falatot vesz a szájába.*
- Ne haragudj.* mondja teli szájjal. Lassan ízlelgeti, majd lenyeli a sütit, és úgy szólal meg ismét.*
- Nem tudok rád figyelni, amíg ezt meg nem eszem. Mintha eltompítaná a hallásom, amikor lenyelem, olyan jó érzés. *sorolja el és újabb falat sütit vesz a szájába, ezt is olyan módon eszi meg, mint az előbb. Kiül az arcára mennyire új ez számára, mennyire élvezi minden morzsáját.
~Most mégis mi a frászról beszélt. Az egészből az ölést, a kifosztotta és lerombolta szavakat értettem. ~ Közben azonban jár az esze, hogy mégis mit mondhatott el Nazron neki?*
3259. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-24 15:54:25
Üzenet elküldve: 2020-03-24 15:54:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A Rumos Rókába reggeli //
* Úgy tűnik, hogy bókja célba ért. Ennek kifejezetten örül a fiú, de igyekszik nem kimutatni. Ezután a család téma jön a sorban.*
- Úgy tűnik szerencsés voltál, akkor. Nekem csak az utca maradt. Sokat nélkülöztem, ezért is van az, hogy nem sajnálom a pénzt az ételre. Addig kell enni, amíg tud az ember.* Bizony nem egyszer volt, hogy kimaradt aznapról az étkezés. Talán ezért is van, hogy nem ennyi idősen is fiatalabbnak néz ki, mint amennyi.*
- Köszönöm! Én is sajnálom a te a szüleidet.* Mondja együtt érzően. Mondjuk nem kezd bele abba, hogy az igazi apja neki is korán halt meg. A nevelőjét meg nem igazán csípte. Feleslegesen terhelné vele a lányt. A vizes kérdésnél egy pillanatra habozik Lisé és aztán egy inkább arra hivatkozik, hogy nem emlékszik pontosan erre az esetre. Nincs mit tenni, Naz kénytelen beérni ennyivel. Sajnos azért van egy olyan sanda megérzése, hogy nem álom volt.*
- Értem.* A szerencse kapcsán érdekes nézetei vannak a lánynak.*
- Talán igazad van. Lehet Teysus vezetett hozzám téged, hogy segíts nekem.* Vezeti tovább a fonalat, bár annyira nem mondható fanatikus hívőnek, de azért a tanokat megfogadja. Az is igaz, hogy Sa'Tereth tanai is közel állnak hozzá, de egyelőre még nem került szorosabb kapcsolatba vele.*
- Még szép, hogy igazam van.* Helyes ő is. Lisének nem kell ám visszafognia magát az étkezésnél, hiszen két tál ételt rendel a fiú. Úgy tűnik, hogy süteménnyel még nem volt dolga a lányak, ami kicsit meg is lepi a bárdot. Gyermeki zavarán, csak mosolyog. Örül neki, hogy sikerül egy pozitív élményhez juttatnia, mert így majd mindig eszébe fog jutni, ha édesget eszik. És hát melyik férfi nem örülne annak, ha egy nő jó véleménnyel van róla.*
- Finom, de ennél többet nem árulok el. Kóstold meg és meglátod!* Nem akarja lelőni a poént. Hadd fedezze fel saját maga a lány a krémes gyönyöreit. Amíg az étellel ismerkedik kérdést intéz felé. Most Nazon a sor, hogy válaszolgasson neki.*
- Hát tudod az úgy volt, hogy az alja nép sínylődőt. Nélkülöztek, amíg a nemesek dőzsöltek. Ezt unták meg a helyi jó népek és a hatalmasságok ellen fordultak. Sajnos az én családom a keresztűben ragadt, mivel mi kisiparos polgárok voltunk. Mi viszonylag jól éltünk. Szóval az eredmény az lett, hogy a lázongó tömeg kifosztotta és aztán lerombolta a gazdagok lakhelyét. Sokat meg is öltek közülük. Ezután a lázadás után kitört a pestis járvány, ami szintén megtizedelte a lakosságot. Rájárt a rúd erre a városra. Valaha eza környék is más volt. Csak miután kivonult a városi őrség a helyi bandák vették át az irányítást. A Patkányok bizonyultak a legerősebbeknek, így most az ő kezükben van minden. Bár annyira nem rossz a helyzet. Vasmarokkal irányítanak. Jó néhány hivatalnok is dolgozik nekik, akik a régi rendszerből maradtak itt. Röviden ennyit tudnék most nagy hirtelen összeszedni itt.* Fejezi be a mesélést. Közben azért várja a reakciót a találkozást a krémessel.*
* Úgy tűnik, hogy bókja célba ért. Ennek kifejezetten örül a fiú, de igyekszik nem kimutatni. Ezután a család téma jön a sorban.*
- Úgy tűnik szerencsés voltál, akkor. Nekem csak az utca maradt. Sokat nélkülöztem, ezért is van az, hogy nem sajnálom a pénzt az ételre. Addig kell enni, amíg tud az ember.* Bizony nem egyszer volt, hogy kimaradt aznapról az étkezés. Talán ezért is van, hogy nem ennyi idősen is fiatalabbnak néz ki, mint amennyi.*
- Köszönöm! Én is sajnálom a te a szüleidet.* Mondja együtt érzően. Mondjuk nem kezd bele abba, hogy az igazi apja neki is korán halt meg. A nevelőjét meg nem igazán csípte. Feleslegesen terhelné vele a lányt. A vizes kérdésnél egy pillanatra habozik Lisé és aztán egy inkább arra hivatkozik, hogy nem emlékszik pontosan erre az esetre. Nincs mit tenni, Naz kénytelen beérni ennyivel. Sajnos azért van egy olyan sanda megérzése, hogy nem álom volt.*
- Értem.* A szerencse kapcsán érdekes nézetei vannak a lánynak.*
- Talán igazad van. Lehet Teysus vezetett hozzám téged, hogy segíts nekem.* Vezeti tovább a fonalat, bár annyira nem mondható fanatikus hívőnek, de azért a tanokat megfogadja. Az is igaz, hogy Sa'Tereth tanai is közel állnak hozzá, de egyelőre még nem került szorosabb kapcsolatba vele.*
- Még szép, hogy igazam van.* Helyes ő is. Lisének nem kell ám visszafognia magát az étkezésnél, hiszen két tál ételt rendel a fiú. Úgy tűnik, hogy süteménnyel még nem volt dolga a lányak, ami kicsit meg is lepi a bárdot. Gyermeki zavarán, csak mosolyog. Örül neki, hogy sikerül egy pozitív élményhez juttatnia, mert így majd mindig eszébe fog jutni, ha édesget eszik. És hát melyik férfi nem örülne annak, ha egy nő jó véleménnyel van róla.*
- Finom, de ennél többet nem árulok el. Kóstold meg és meglátod!* Nem akarja lelőni a poént. Hadd fedezze fel saját maga a lány a krémes gyönyöreit. Amíg az étellel ismerkedik kérdést intéz felé. Most Nazon a sor, hogy válaszolgasson neki.*
- Hát tudod az úgy volt, hogy az alja nép sínylődőt. Nélkülöztek, amíg a nemesek dőzsöltek. Ezt unták meg a helyi jó népek és a hatalmasságok ellen fordultak. Sajnos az én családom a keresztűben ragadt, mivel mi kisiparos polgárok voltunk. Mi viszonylag jól éltünk. Szóval az eredmény az lett, hogy a lázongó tömeg kifosztotta és aztán lerombolta a gazdagok lakhelyét. Sokat meg is öltek közülük. Ezután a lázadás után kitört a pestis járvány, ami szintén megtizedelte a lakosságot. Rájárt a rúd erre a városra. Valaha eza környék is más volt. Csak miután kivonult a városi őrség a helyi bandák vették át az irányítást. A Patkányok bizonyultak a legerősebbeknek, így most az ő kezükben van minden. Bár annyira nem rossz a helyzet. Vasmarokkal irányítanak. Jó néhány hivatalnok is dolgozik nekik, akik a régi rendszerből maradtak itt. Röviden ennyit tudnék most nagy hirtelen összeszedni itt.* Fejezi be a mesélést. Közben azért várja a reakciót a találkozást a krémessel.*
3258. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-23 16:34:30
Üzenet elküldve: 2020-03-23 16:34:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Rumos Rókába reggeli //
*Több esze van, mint amit általában kinéznek belőle. Muszáj eszesnek lennie, ha már képtelen harcolni és úgy megvédeni magát. Nem büszke ugyan rá, de még írni és olvasni is tud, ha bár ezt a törzsében haszontalan képességnek tartják.
Nazron azonban meglepi a nevének megdicsérésével. Még soha senki nem mondott rá ilyet.*
- Óh. * egy ilyen sóhaj szakad fel belőle. Kissé tán zavarba jön, de nem nagyon. *
- Köszönöm. *mond sután csak ennyit rá. Arra azonban hogy sorstársak lennének határozottan nemet kell, mondjon.*
- Nekem csak a szüleim haltak meg, a törzs, akik neveltek, ők még élnek. Csak azt nem tudom, hogy ők hagytak el engem vagy én őket. *ezen el kell ismét gondolkodnia. Valahogy nem tud dűlőre jutni ezzel kapcsolatban.*
- Sajnálom a szüleidet. *mondja, együtt érez Nazronnal, hiszen még emlékszik milyen volt elveszítenie az apját, habár az már tényleg régen volt. A kérdés zökkenti ki, és még a maga kíváncsiskodó kérdését sem tudta feltenni. Tűnődőn rágcsálja az ajkát, hogy erre most mit mondjon.*
- Volt valami vizes rész, de nem emlékszem rá pontosan. Tudod én nagyon fáradt voltam. *magyarázza. Ami igaz is, bár a memóriája kikezdhetetlen sajnos. Egész pici koráig vissza tud emlékezni élete főbb szakaszaira.*
- Kicsit nekem is ködös a tegnap este. Igaz engem nem az alkohol ködösített el. *ad szintén egy kitérő választ erre. Így nem kínos egyiküknek sem.*
- Én nem hiszek a szerencsében. Minden okkal történik. *mondja el a véleményét. Mert az is kiderült, hogy régebben annak is oka volt, hogy leszúrták, amibe majdnem belehalt, amiatt van most itt. Ezért találkozhatott Nazronnal. Ha nem szúrják le, akkor ez az egész meg sem történik. Erre egy tisztán elkülönülő szúró érzés hasít a lapockájába, nem olyan erős, hogy hangtani reakciót csaljon ki belőle. Ezúttal így nem vesz tudomást róla. De sejti egy helyeslés akart ez lenni. Ezután érkezik az étel, és a pénzbeli ajánlatot Nazron elutasítja. Pénzt könnyen lehet szerezni, ezt is jó tudni.*
- Azt hiszem, igazad van. *mondja, és egészen belelendül a táplálkozásba. Csendben is van addig. Az ételnek szigorúan csak egy kisebb részét eszi meg. Elvégre nem akarja a fiú elől elenni. Ezután jön a meglepetés, aminek annyira nem tud örülni.*
- Aaa. *kezdi zavartan. *
- Én még soha nem ettem ilyesmit. *magyarázza, hogy mi a baja ezzel. Ismeretlen dolgokkal pedig bizonytalan.*
- Amúgy aranyos tőled. Milyen íze van te már ettél ilyent? *kérdezgeti, és közben megpiszkálja a sütit, hogy milyen az állaga. Megszagolja és mivel az illata kellemes, így pici ismerkedés után lehet egy kis falatot megkóstol. Addig is kérdez valamit, ami még az elején felkeltette az érdeklődését.*
- Egyébként milyen lázadás volt? * érdekli ez is nagyon.*
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 16:37:32
*Több esze van, mint amit általában kinéznek belőle. Muszáj eszesnek lennie, ha már képtelen harcolni és úgy megvédeni magát. Nem büszke ugyan rá, de még írni és olvasni is tud, ha bár ezt a törzsében haszontalan képességnek tartják.
Nazron azonban meglepi a nevének megdicsérésével. Még soha senki nem mondott rá ilyet.*
- Óh. * egy ilyen sóhaj szakad fel belőle. Kissé tán zavarba jön, de nem nagyon. *
- Köszönöm. *mond sután csak ennyit rá. Arra azonban hogy sorstársak lennének határozottan nemet kell, mondjon.*
- Nekem csak a szüleim haltak meg, a törzs, akik neveltek, ők még élnek. Csak azt nem tudom, hogy ők hagytak el engem vagy én őket. *ezen el kell ismét gondolkodnia. Valahogy nem tud dűlőre jutni ezzel kapcsolatban.*
- Sajnálom a szüleidet. *mondja, együtt érez Nazronnal, hiszen még emlékszik milyen volt elveszítenie az apját, habár az már tényleg régen volt. A kérdés zökkenti ki, és még a maga kíváncsiskodó kérdését sem tudta feltenni. Tűnődőn rágcsálja az ajkát, hogy erre most mit mondjon.*
- Volt valami vizes rész, de nem emlékszem rá pontosan. Tudod én nagyon fáradt voltam. *magyarázza. Ami igaz is, bár a memóriája kikezdhetetlen sajnos. Egész pici koráig vissza tud emlékezni élete főbb szakaszaira.*
- Kicsit nekem is ködös a tegnap este. Igaz engem nem az alkohol ködösített el. *ad szintén egy kitérő választ erre. Így nem kínos egyiküknek sem.*
- Én nem hiszek a szerencsében. Minden okkal történik. *mondja el a véleményét. Mert az is kiderült, hogy régebben annak is oka volt, hogy leszúrták, amibe majdnem belehalt, amiatt van most itt. Ezért találkozhatott Nazronnal. Ha nem szúrják le, akkor ez az egész meg sem történik. Erre egy tisztán elkülönülő szúró érzés hasít a lapockájába, nem olyan erős, hogy hangtani reakciót csaljon ki belőle. Ezúttal így nem vesz tudomást róla. De sejti egy helyeslés akart ez lenni. Ezután érkezik az étel, és a pénzbeli ajánlatot Nazron elutasítja. Pénzt könnyen lehet szerezni, ezt is jó tudni.*
- Azt hiszem, igazad van. *mondja, és egészen belelendül a táplálkozásba. Csendben is van addig. Az ételnek szigorúan csak egy kisebb részét eszi meg. Elvégre nem akarja a fiú elől elenni. Ezután jön a meglepetés, aminek annyira nem tud örülni.*
- Aaa. *kezdi zavartan. *
- Én még soha nem ettem ilyesmit. *magyarázza, hogy mi a baja ezzel. Ismeretlen dolgokkal pedig bizonytalan.*
- Amúgy aranyos tőled. Milyen íze van te már ettél ilyent? *kérdezgeti, és közben megpiszkálja a sütit, hogy milyen az állaga. Megszagolja és mivel az illata kellemes, így pici ismerkedés után lehet egy kis falatot megkóstol. Addig is kérdez valamit, ami még az elején felkeltette az érdeklődését.*
- Egyébként milyen lázadás volt? * érdekli ez is nagyon.*
A hozzászólás írója (Lisé Henna Hawless) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.23 16:37:32
3257. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-23 13:14:57
Üzenet elküldve: 2020-03-23 13:14:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A Rumos Rókába reggeli //
* a nő jól kikerülte a férfi testére vonatkozó kérdést. Naz egy kicsit csalódott is, mert már készült volna valami érces válasszal. ~ Eszes a kis drága azt meg kell hagyni. ~ A szobában már nem váltanak több szót. Korán van még a beszélgetéshez. A további csevejre az asztalnál kerül sor.*
- Szép neved van. *Hízeleg egy keveset, mert az sosem árthat.*
- Akkor sorstársak vagyunk. Én is elvesztettem a családomat pár éve a lázadáskor. Én viszont nem vagyok túl jártas a növények terén, viszont egész elboldogulok a városokban.* Úgy tűnik a fiú beszédesebbnek bizonyul. Végül is ez a megélhetésének a kulcsa. Kapcsolat teremtés az emberekkel. Nos Lisé beszámolója alapján eszébe jut még néhány dolog. Azzal tisztában van, hogy eltaknyolt, mert egyes részei még most is fájdogálnak. Az is feldereng neki, hogy a lány húzta fel. Aztán a következő különös és furcsa emléke az, hogy a felé tartott kulacsból iszik.*
- Van egy olyan emléken, ahol kulacs végén cuppogok, mint egy újszülött. Mondd, hogy nem történt ilyesmi. Remélem, csak álmodtam.* Égne a képéről a bőr, ha ez megtörtént volna. Ha viszont meg erősítés kap, róla, akkor vörössé fog változni a képe a szégyen miatt. A következő emléke a leves. Aztán meg, hogy szenved a ruhája levételével.*
- Mondd csak milyen voltam az ágyban?* Szúr be egy újabb pajzán megjegyzést.*
- Azt hiszem szó szerint részemről a szerencse.* Sajnos ez tényleg igaz, mert kitudja, most hol lenne Nazron, ha Lisé nem veszi pártfogásába.*
- Dehogy is nem. Ha nem táplálkozik az ember megfelelően, akkor megette a fene. Egyél csak! A pénzzel meg ne foglalkozz! Könnyedén pénzhez lehet itt jutni kis erőfeszítéssel is.* Azt már nem teszi hozzá, hogy nem éppen legális úton, de erről egyelőre ne mis kell a másiknak tudnia.*
- Nem főznek itt olyan rosszul, csak az a titka, hogy jókor kell érkezni.* Már járt itt párszor szóval nem teljesen ismeretlen számára a terep. Mondjuk, ha teheti a Sellőház kényelmét élvezi. Mikor már túl vannak az a reggelei javán, akkor érkezik meg a Rumos-krémes sütemény.*
- Ez a tiéd, mert a gondomat viselted tegnap este. Fogyaszd egességgel! Ez a ház specialitása. Nem is gondolná a vándor, hogy egy ilyen helyen ilyen remek süteményhez lehet jutni.* Naz ha megette a kajáját, akkor hátradöl a székben és figyeli, hogy bánik el Hawless kisasszony a krémessel. *
* a nő jól kikerülte a férfi testére vonatkozó kérdést. Naz egy kicsit csalódott is, mert már készült volna valami érces válasszal. ~ Eszes a kis drága azt meg kell hagyni. ~ A szobában már nem váltanak több szót. Korán van még a beszélgetéshez. A további csevejre az asztalnál kerül sor.*
- Szép neved van. *Hízeleg egy keveset, mert az sosem árthat.*
- Akkor sorstársak vagyunk. Én is elvesztettem a családomat pár éve a lázadáskor. Én viszont nem vagyok túl jártas a növények terén, viszont egész elboldogulok a városokban.* Úgy tűnik a fiú beszédesebbnek bizonyul. Végül is ez a megélhetésének a kulcsa. Kapcsolat teremtés az emberekkel. Nos Lisé beszámolója alapján eszébe jut még néhány dolog. Azzal tisztában van, hogy eltaknyolt, mert egyes részei még most is fájdogálnak. Az is feldereng neki, hogy a lány húzta fel. Aztán a következő különös és furcsa emléke az, hogy a felé tartott kulacsból iszik.*
- Van egy olyan emléken, ahol kulacs végén cuppogok, mint egy újszülött. Mondd, hogy nem történt ilyesmi. Remélem, csak álmodtam.* Égne a képéről a bőr, ha ez megtörtént volna. Ha viszont meg erősítés kap, róla, akkor vörössé fog változni a képe a szégyen miatt. A következő emléke a leves. Aztán meg, hogy szenved a ruhája levételével.*
- Mondd csak milyen voltam az ágyban?* Szúr be egy újabb pajzán megjegyzést.*
- Azt hiszem szó szerint részemről a szerencse.* Sajnos ez tényleg igaz, mert kitudja, most hol lenne Nazron, ha Lisé nem veszi pártfogásába.*
- Dehogy is nem. Ha nem táplálkozik az ember megfelelően, akkor megette a fene. Egyél csak! A pénzzel meg ne foglalkozz! Könnyedén pénzhez lehet itt jutni kis erőfeszítéssel is.* Azt már nem teszi hozzá, hogy nem éppen legális úton, de erről egyelőre ne mis kell a másiknak tudnia.*
- Nem főznek itt olyan rosszul, csak az a titka, hogy jókor kell érkezni.* Már járt itt párszor szóval nem teljesen ismeretlen számára a terep. Mondjuk, ha teheti a Sellőház kényelmét élvezi. Mikor már túl vannak az a reggelei javán, akkor érkezik meg a Rumos-krémes sütemény.*
- Ez a tiéd, mert a gondomat viselted tegnap este. Fogyaszd egességgel! Ez a ház specialitása. Nem is gondolná a vándor, hogy egy ilyen helyen ilyen remek süteményhez lehet jutni.* Naz ha megette a kajáját, akkor hátradöl a székben és figyeli, hogy bánik el Hawless kisasszony a krémessel. *
3256. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-23 10:49:54
Üzenet elküldve: 2020-03-23 10:49:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Rumos Rókába reggeli //
*A választ nem kimértnek szánta, így nem is érti hogyan sikerült ilyenre. Vállat von, ezen nem tud már változtatni. Zavartalanul nézi a fiú testét, mert miért ne. Sosem volt szégyenlős, ha véletlen rajtakapták, akkor abból nem csinált problémát. Azonban a törzs egy nomád életmódot folytató jó részt emberekből álló volt, na, az ottani férfiak kicsit sem voltak szégyenlősek. Onnan ered hát, hogy hozzá van szokva a pucér test látványához. De nem nagyon tud mit felelni rá. Ha azt mondja, hogy nem rossz, akkor Nazron még a végén túlzott önbizalmat kap, ha nemleges felel, akkor megsértődik. Ezért kitérő választ ad.*
- Pajzán viccek helyett inkább öltözz fel, mert ha megfázol, azon nem tudok segíteni. *pedig ismer pár gyógynövényt, ami jó náthára, csak hogy egy darabja sincsen.
Ezután egészen sokáig csendben vannak, míg leérnek a fogadótérbe. Lisé leül, és várja, hogy megérkezzen Naz. Sejtelme sincsen mennyi mindent rendelt, így egyelőre nem mond erre semmit. A fiú vele szemben leül. A kijelentésre bólint. A bemutatkozásra ajkába harapva nyomja el a mosolyát. Egész meglepi Naz ezzel az udvarias formával.*
- Lisé Henna Hawless vagyok. *ezután bajban van mi is? Nem igazán volt tehetsége bármiben is.*
- Egy nomád törzs árvája, és gyógyítója. *mond ennyit, mert végül is a törzsében leginkább ebben segédkezett. A harcra sose találták alkalmasnak, így a fegyverektől állandóan távol tartották. A kérdésre bólint, hogy persze hogy elmeséli. *
- Persze, de nem volt egészen érdekes. A Vérkertben szedtelek össze. Ha hagyom, hogy menj a fejed után lehet, az erdőben elveszel. Aztán nem volt semmi érdekes. Bejöttük ide kivettem szobát, és ettünk egy levest. Vagyis inkább te. Ezután aludtunk. *fejezi be végül, nem igazán történt semmi. Hacsak nem az hogy dobott egy hátast Nazron a kertben. *
- Amúgy örülök, hogy találkoztunk. *elmosolyodik, mert igen csak rendhagyóra sikeredett ez a megismerkedés. Ezután meghozzák az ételeket. Lisé gyanúsan forgatja a szemét.*
- Nem volt szükség ennyi mindenre. * hajol közelebb és suttogja a szavait. Azon aggódik, hogy a fiú tegnap este még aranyat is adott, most meg ennyit költ maradt egyáltalán pénze.*
- Kifizetem a felét jó? *kérdezi, de mivel éhes nem igazán tudja tartani magát. Enni fog az biztos.*
- Neked is jó étvágyat. *mondja, majd egy hal rudat vesz a kezébe és enni kezdi. Bizalmatlan, mert tart attól, hogy rossz lesz.*
- Nem is rossz. *mondja meglepetten, de örömmel.*
*A választ nem kimértnek szánta, így nem is érti hogyan sikerült ilyenre. Vállat von, ezen nem tud már változtatni. Zavartalanul nézi a fiú testét, mert miért ne. Sosem volt szégyenlős, ha véletlen rajtakapták, akkor abból nem csinált problémát. Azonban a törzs egy nomád életmódot folytató jó részt emberekből álló volt, na, az ottani férfiak kicsit sem voltak szégyenlősek. Onnan ered hát, hogy hozzá van szokva a pucér test látványához. De nem nagyon tud mit felelni rá. Ha azt mondja, hogy nem rossz, akkor Nazron még a végén túlzott önbizalmat kap, ha nemleges felel, akkor megsértődik. Ezért kitérő választ ad.*
- Pajzán viccek helyett inkább öltözz fel, mert ha megfázol, azon nem tudok segíteni. *pedig ismer pár gyógynövényt, ami jó náthára, csak hogy egy darabja sincsen.
Ezután egészen sokáig csendben vannak, míg leérnek a fogadótérbe. Lisé leül, és várja, hogy megérkezzen Naz. Sejtelme sincsen mennyi mindent rendelt, így egyelőre nem mond erre semmit. A fiú vele szemben leül. A kijelentésre bólint. A bemutatkozásra ajkába harapva nyomja el a mosolyát. Egész meglepi Naz ezzel az udvarias formával.*
- Lisé Henna Hawless vagyok. *ezután bajban van mi is? Nem igazán volt tehetsége bármiben is.*
- Egy nomád törzs árvája, és gyógyítója. *mond ennyit, mert végül is a törzsében leginkább ebben segédkezett. A harcra sose találták alkalmasnak, így a fegyverektől állandóan távol tartották. A kérdésre bólint, hogy persze hogy elmeséli. *
- Persze, de nem volt egészen érdekes. A Vérkertben szedtelek össze. Ha hagyom, hogy menj a fejed után lehet, az erdőben elveszel. Aztán nem volt semmi érdekes. Bejöttük ide kivettem szobát, és ettünk egy levest. Vagyis inkább te. Ezután aludtunk. *fejezi be végül, nem igazán történt semmi. Hacsak nem az hogy dobott egy hátast Nazron a kertben. *
- Amúgy örülök, hogy találkoztunk. *elmosolyodik, mert igen csak rendhagyóra sikeredett ez a megismerkedés. Ezután meghozzák az ételeket. Lisé gyanúsan forgatja a szemét.*
- Nem volt szükség ennyi mindenre. * hajol közelebb és suttogja a szavait. Azon aggódik, hogy a fiú tegnap este még aranyat is adott, most meg ennyit költ maradt egyáltalán pénze.*
- Kifizetem a felét jó? *kérdezi, de mivel éhes nem igazán tudja tartani magát. Enni fog az biztos.*
- Neked is jó étvágyat. *mondja, majd egy hal rudat vesz a kezébe és enni kezdi. Bizalmatlan, mert tart attól, hogy rossz lesz.*
- Nem is rossz. *mondja meglepetten, de örömmel.*
3255. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-23 09:20:49
Üzenet elküldve: 2020-03-23 09:20:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A Rumos Rókába reggeli //
* Kérdésére, csak egy kimért választ kap, de igazából már nincs is rá szüksége, mert addigra már dereng neki ez-az. Az kifejezetten tetszik neki, hogy a nő zavartalanul nézi a meztelen testét.*
- Remélem tetszik, amit látsz.* Szúrja oda kaján vigyorral az arcán. Aztán folytatja az öltözködést. A reggelire való felkérést elfogadja a lány, így már semmi akadálya annak, hogy lemenjek az étkezőbe. Az ajtót kinyitja, majd mikor már mind a ketten kint vannak gondosan bekulcsolja. A kulcsot átnyújtja Liének. Lent most nem nagyon akad vendég, mert vagy mindenki dolgozik vagy még józanodnak kifelé. Naz a pult felé veszi az irányt, hogy rendeljen valamit reggelire. Kezdetnek Halrudakat választ 18 aranyért körítésnek két Fűszeres zöldségtálra gondolt 24 aranyért és végül inni Teát kér 8 aranyért, mert még korán van. Lisének szeretne köszönetet mondani ezért rendel nekiRumos-krémes süteményt ajándékba 10 aranyért . A reggelire rámegy az összes pénze, de nem bánja, mert enni azt kell. Ezek után csatlakozik a lányhoz az asztalnál.*
- Hamarosan érkezik a reggeli. Addig bemutatkoznék, mivel nem emlékszem rá, hogy megtettem volna korábban. Nazron Trimlend csavargó bárd volnék. Önben kit tisztelhetek?* Megejti a tisztességes bemutatkozást. Viszont ugyan erre kéri a lányt is, mert a neve nem rémlik. Egyszer hallotta a a kertben, de az már régen volt.*
- Ha szépen megkérlek, akkor elmesélnéd nekem, hogy mi történt az éjjel? Nem vagyok teljesen képben.* Kéri meg Lisét. Ha belekezd a mesélésbe, akkor hamarosan tapasztalhatják, hogy megérkezik az ételük. Minden kivéve a sütemény. Az meghagyta a fiú, hogy csak reggeli után hozzák ki. Jó maga neki is lát az étkezésnek.*
- Jó étvágyat!* Aztán már nyúl is a forró teájáért. Talán reggel a kevesebb vendére való tekintettel minőségibb ételt kapnak, mint az este. Majd kiderül, hogy is van ez.*
* Kérdésére, csak egy kimért választ kap, de igazából már nincs is rá szüksége, mert addigra már dereng neki ez-az. Az kifejezetten tetszik neki, hogy a nő zavartalanul nézi a meztelen testét.*
- Remélem tetszik, amit látsz.* Szúrja oda kaján vigyorral az arcán. Aztán folytatja az öltözködést. A reggelire való felkérést elfogadja a lány, így már semmi akadálya annak, hogy lemenjek az étkezőbe. Az ajtót kinyitja, majd mikor már mind a ketten kint vannak gondosan bekulcsolja. A kulcsot átnyújtja Liének. Lent most nem nagyon akad vendég, mert vagy mindenki dolgozik vagy még józanodnak kifelé. Naz a pult felé veszi az irányt, hogy rendeljen valamit reggelire. Kezdetnek Halrudakat választ 18 aranyért
körítésnek két Fűszeres zöldségtálra gondolt 24 aranyért és végül inni Teát kér 8 aranyért, mert még korán van. Lisének szeretne köszönetet mondani ezért rendel nekiRumos-krémes süteményt ajándékba 10 aranyért . A reggelire rámegy az összes pénze, de nem bánja, mert enni azt kell. Ezek után csatlakozik a lányhoz az asztalnál.*- Hamarosan érkezik a reggeli. Addig bemutatkoznék, mivel nem emlékszem rá, hogy megtettem volna korábban. Nazron Trimlend csavargó bárd volnék. Önben kit tisztelhetek?* Megejti a tisztességes bemutatkozást. Viszont ugyan erre kéri a lányt is, mert a neve nem rémlik. Egyszer hallotta a a kertben, de az már régen volt.*
- Ha szépen megkérlek, akkor elmesélnéd nekem, hogy mi történt az éjjel? Nem vagyok teljesen képben.* Kéri meg Lisét. Ha belekezd a mesélésbe, akkor hamarosan tapasztalhatják, hogy megérkezik az ételük. Minden kivéve a sütemény. Az meghagyta a fiú, hogy csak reggeli után hozzák ki. Jó maga neki is lát az étkezésnek.*
- Jó étvágyat!* Aztán már nyúl is a forró teájáért. Talán reggel a kevesebb vendére való tekintettel minőségibb ételt kapnak, mint az este. Majd kiderül, hogy is van ez.*
3254. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-23 00:07:59
Üzenet elküldve: 2020-03-23 00:07:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// A Rumos Rókába reggeli //
*Szándékosan áll úgy, hogy ne tudjon leskelődni, még ha ébren is van. Lisé egy törzsben nőtt fel, és eléggé jól megtanulta az ilyen trükköket. Hajszínével ellentétben szótlan és türelmes is tud lenni. Sokan nem nézik ki belőle, de hát néha jó meglepni másokat így. Egészen elpilled, mire Nazron felülve ébred, és kérdést tesz fel.*
- A Rumos Róka egyik szobájában. *felel rá, egykedvűen. Jön az öltözködés, amit szeretne nem figyelni, mégis zavartalanul nézi a fiú pucér hátsóját. Van némi kérdés benne, de ezúttal visszatartja. A fiú átkutatja a cuccait, semmit nem vitt el tőle. Nem tolvaj, tulajdonképpen ez a mesterség mindig is idegen volt számára. Ahogy Nazron felöltözött rögtön le akar indulni.
~Előtte beszélhetnénk.~
Gondolja, de a fiú lent akar beszélni. Hát így akkor Lisé biztos csendesebb lesz. Az kell még, hogy valaki hallja miket kérdez, milyen bajai vannak.*
- Rendben menjünk. *bólint rá. Feláll, igazán egész könnyedén. Közben várja a hege felől a szúrást, de most az csendben van. Legalább van egy kis nyugalma. Az ajtó zárjában a kulcs, szóval a kár Nazron is nyithatja az ajtót. Lisé mindenesetre mögötte lesz, és követi le a fiút.*
- Levest semmi esetre sem kérek. *mondja halkan. Szinte suttog, nehogy meghallja valaki. Még a végén hálátlannak tartja majd. Az egy fájó szúrása megérkezik a lapockájába.
~Na nem tudtam mi hiányzik a mai napból.~
Bosszankodik magában. Közben lehet, elérik már az ívót. Az most meglepően csendes. Lisé ezúttal hagyja Nazt rendelni, és egy asztalnál leül, hogy ott várja meg a fiút.*
*Szándékosan áll úgy, hogy ne tudjon leskelődni, még ha ébren is van. Lisé egy törzsben nőtt fel, és eléggé jól megtanulta az ilyen trükköket. Hajszínével ellentétben szótlan és türelmes is tud lenni. Sokan nem nézik ki belőle, de hát néha jó meglepni másokat így. Egészen elpilled, mire Nazron felülve ébred, és kérdést tesz fel.*
- A Rumos Róka egyik szobájában. *felel rá, egykedvűen. Jön az öltözködés, amit szeretne nem figyelni, mégis zavartalanul nézi a fiú pucér hátsóját. Van némi kérdés benne, de ezúttal visszatartja. A fiú átkutatja a cuccait, semmit nem vitt el tőle. Nem tolvaj, tulajdonképpen ez a mesterség mindig is idegen volt számára. Ahogy Nazron felöltözött rögtön le akar indulni.
~Előtte beszélhetnénk.~
Gondolja, de a fiú lent akar beszélni. Hát így akkor Lisé biztos csendesebb lesz. Az kell még, hogy valaki hallja miket kérdez, milyen bajai vannak.*
- Rendben menjünk. *bólint rá. Feláll, igazán egész könnyedén. Közben várja a hege felől a szúrást, de most az csendben van. Legalább van egy kis nyugalma. Az ajtó zárjában a kulcs, szóval a kár Nazron is nyithatja az ajtót. Lisé mindenesetre mögötte lesz, és követi le a fiút.*
- Levest semmi esetre sem kérek. *mondja halkan. Szinte suttog, nehogy meghallja valaki. Még a végén hálátlannak tartja majd. Az egy fájó szúrása megérkezik a lapockájába.
~Na nem tudtam mi hiányzik a mai napból.~
Bosszankodik magában. Közben lehet, elérik már az ívót. Az most meglepően csendes. Lisé ezúttal hagyja Nazt rendelni, és egy asztalnál leül, hogy ott várja meg a fiút.*
3253. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2020-03-22 22:38:05
Üzenet elküldve: 2020-03-22 22:38:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A Rumos Rókába megszállva //
* Ha ébren lenne a fiú, akkor biztosan megpróbálna kukucskálni. Sajnos alszik, így lemaradt a műsorról. Biztosan jó ideig elücsörög a lány, mire felébred a fiú. Na, de azért annak is elérkezik az ideje, hogy végre felébredjen. Eleinte csak mocorgást lehet hallani, de aztán egy nagy ásítás után felül az ágyon.*
- Hol vagyok? * Teszi fel a kérdést, mikor körbenéz, de aztán hirtelen az elméjébe hasít egy nagy csomó emlék a tegnapi napról. Nem mindre emlékszik, de azért már össze tudja rakni a képet. Lassan kimászik az ágyból és a ruhája után kezd el kajtatni.*
- Áh itt is vannak a cuccaim. Jól aludtál?* Kérdez rá a lánynál, hogy megtörje a csendet. Közben igyekszik leporolni a nadrágjára száradt véres sarat. Javarészt lejön a nagyja. A kabátjával könnyebb dolga van, mert a bőrről simán letudja seperni az egészet. Természetesen nem zavarja, hogy közben meztelen. Ha végre sikeresen letisztította őket, akkor felöltözik végre. Hát igen neki nem futotta alsónadrágra, amíg az utcán élt, de azután se vette a fáradságot rá, hogy vegyen egyet, miután lett volna rá pénze. Egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartotta a dolgot. Különösebb haszna amúgy sincsen. Arra emlékszik, hogy megfújták a cuccait, szóval gyorsan leellenőrzi, hogy mennyi mennyi pénze maradt a rejtett zsebecskében. Két kis erszényt tapint ki, ami összesen hatvan arany. Hát nem sok, de egyelőre elég lesz.*
- Azt hiszem beszélnünk kéne! Egy reggeli mellet ez megejthetnénk. Én állom. Na mit szólsz?* Invitálja a nőt le étkezni. Lenne kérdése felé azzal kapcsolatban, hogy mi történt a múlt este.*
* Ha ébren lenne a fiú, akkor biztosan megpróbálna kukucskálni. Sajnos alszik, így lemaradt a műsorról. Biztosan jó ideig elücsörög a lány, mire felébred a fiú. Na, de azért annak is elérkezik az ideje, hogy végre felébredjen. Eleinte csak mocorgást lehet hallani, de aztán egy nagy ásítás után felül az ágyon.*
- Hol vagyok? * Teszi fel a kérdést, mikor körbenéz, de aztán hirtelen az elméjébe hasít egy nagy csomó emlék a tegnapi napról. Nem mindre emlékszik, de azért már össze tudja rakni a képet. Lassan kimászik az ágyból és a ruhája után kezd el kajtatni.*
- Áh itt is vannak a cuccaim. Jól aludtál?* Kérdez rá a lánynál, hogy megtörje a csendet. Közben igyekszik leporolni a nadrágjára száradt véres sarat. Javarészt lejön a nagyja. A kabátjával könnyebb dolga van, mert a bőrről simán letudja seperni az egészet. Természetesen nem zavarja, hogy közben meztelen. Ha végre sikeresen letisztította őket, akkor felöltözik végre. Hát igen neki nem futotta alsónadrágra, amíg az utcán élt, de azután se vette a fáradságot rá, hogy vegyen egyet, miután lett volna rá pénze. Egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartotta a dolgot. Különösebb haszna amúgy sincsen. Arra emlékszik, hogy megfújták a cuccait, szóval gyorsan leellenőrzi, hogy mennyi mennyi pénze maradt a rejtett zsebecskében. Két kis erszényt tapint ki, ami összesen hatvan arany. Hát nem sok, de egyelőre elég lesz.*
- Azt hiszem beszélnünk kéne! Egy reggeli mellet ez megejthetnénk. Én állom. Na mit szólsz?* Invitálja a nőt le étkezni. Lenne kérdése felé azzal kapcsolatban, hogy mi történt a múlt este.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3253-3272