Kikötő - Rumos Rókalyuk
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 145 (2881. - 2893. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
2893. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-23 22:31:37
Üzenet elküldve: 2019-08-23 22:31:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Komblard//
-Legendás összecsapás...
*Jelenik meg arcán gunyoros félmosoly.*
-A sötétségnek nincs ellenfele, sem itt, sem máshol. Megtör és eltapos. Talán ez a Xurra sem fogja kímélni magát, ha tovább ólálkodik a nyomában.
*Jelenti ki fagyosan, majd hátrasimítja haját és ismét felhajtja a csuklyát.* ~Körszakállasok rendje, Xurra, nők... Miket hord itt össze?!~
-A sötét istennek számos ártatlan híve van, akinek bajt hozhat a fejére a kíváncsiskodásával... Nem beszélve a helyi erőkről, akik árgus szemekkel figyelnek mindent és mindenkit. Legyen óvatos.
*Veszi magához a botját és emelkedik fel az asztaltól.*
-Ha én lennék az embere, aki kettéhasítja az égboltot és rontást hoz a városra... Gondolja, hogy itt üldögélnék?
*Emelkedik fel a szemöldöke finoman, majd még egyszer visszafordul a válla felett.*
-Vigyázzon magára. A sötétségnek nem az életünk kell. Megpróbál, s ki gyenge, lelke rajta. A Fény áldja, Idegen a Szakállasok Rendjéből.
*Indul el az ajtó felé és tűnik el mögötte rövidesen. Bármennyire is furcsa volt e fickó, a szaglászók jelenléte a Kikötőben most a legkevésbé sem kívánatos.*
//Komblard//
-Legendás összecsapás...
*Jelenik meg arcán gunyoros félmosoly.*
-A sötétségnek nincs ellenfele, sem itt, sem máshol. Megtör és eltapos. Talán ez a Xurra sem fogja kímélni magát, ha tovább ólálkodik a nyomában.
*Jelenti ki fagyosan, majd hátrasimítja haját és ismét felhajtja a csuklyát.* ~Körszakállasok rendje, Xurra, nők... Miket hord itt össze?!~
-A sötét istennek számos ártatlan híve van, akinek bajt hozhat a fejére a kíváncsiskodásával... Nem beszélve a helyi erőkről, akik árgus szemekkel figyelnek mindent és mindenkit. Legyen óvatos.
*Veszi magához a botját és emelkedik fel az asztaltól.*
-Ha én lennék az embere, aki kettéhasítja az égboltot és rontást hoz a városra... Gondolja, hogy itt üldögélnék?
*Emelkedik fel a szemöldöke finoman, majd még egyszer visszafordul a válla felett.*
-Vigyázzon magára. A sötétségnek nem az életünk kell. Megpróbál, s ki gyenge, lelke rajta. A Fény áldja, Idegen a Szakállasok Rendjéből.
*Indul el az ajtó felé és tűnik el mögötte rövidesen. Bármennyire is furcsa volt e fickó, a szaglászók jelenléte a Kikötőben most a legkevésbé sem kívánatos.*
2892. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-23 06:51:17
Üzenet elküldve: 2019-08-23 06:51:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svornt Strinton, Danakir Atrena, Xurra elmegy//
*Eltöpreng egy pillanatra a kalóz válaszán. Aztán felfigyel arra, hogy Xurra mocorogni látszik. Fel is kel, és mint aki klotyóra megy ki, kinyitja az ajtót a benne hagyott kulccsal, és kimegy rajta. És elhagyja a színt.*
Fura kislány.
*Szól, pislog kettőt, majd újra felveszi a fonalat.*
Értem. Bár még nem láttam ilyen önzetlen tengerészt. Persze az én kapitányom szinte mindent megadott... De mindig megkövetelte a jussát. A legénységről nem is beszélve.
*Néz fel Svorntra.*
- Talán több olyan ember kellene, mint te.
*Eltöpreng egy pillanatra a kalóz válaszán. Aztán felfigyel arra, hogy Xurra mocorogni látszik. Fel is kel, és mint aki klotyóra megy ki, kinyitja az ajtót a benne hagyott kulccsal, és kimegy rajta. És elhagyja a színt.*
Fura kislány.
*Szól, pislog kettőt, majd újra felveszi a fonalat.*
Értem. Bár még nem láttam ilyen önzetlen tengerészt. Persze az én kapitányom szinte mindent megadott... De mindig megkövetelte a jussát. A legénységről nem is beszélve.
*Néz fel Svorntra.*
- Talán több olyan ember kellene, mint te.
2891. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-22 03:05:35
Üzenet elküldve: 2019-08-22 03:05:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Legalább nézzen bolondnak...
*Jegyzi meg, mikor a történet hatására még egy arcizma sem rezzen a nőnek. Valami nagyon nem stimmel. Ha elhiszi, lepődjön meg, ha nem, nézze hülyének, de úgy néz ki...
~ Talán untatom... Gyerünk, megy ez jobban is! Nem, az lehetetlen... ez a történet nem untathat senkit. Talán már hallotta? Vagy csak igazi csuklyást találtam a sarokban? Nem lepi meg semmi, mert tud mindent? Hát ez baromi jó! Nyugalom... higgadtság! Öreg, szakállas halász! ~
A következő kérdés elég érzékeny témát érint. Ez az, amiben ő maga sem biztos. Mindenesetre nincs igazán kedve túl sokat gondolkodni valami egyértelmű hazugságon. Ami hazugság nem jön azonnal az ember szájára, az nem érdemli meg, hogy ki legyen mondva, ez az új szabály.*
- Túl sok szabadidő, túl kevés izgalom, azt hiszem... Meg hát csuháshoz méltón kéne viselkednem, nemde? De... lehetek egészen őszinte? *hajol picit közelebb.* Szerintem akit egy ilyen titok nem vonz, az bolond. Mi lehet ennél izgalmasabb? Mármint ha nem lennék a szerzetesrend tagja, csak úgy kívülállóként láttam volna ezt... hát akkor is tudni akarnám, mi lehetett. Képzelje csak el... ott állna előttem egy olyan hatalmas valaki, mint Xurra. Nevezzük most Xurrának a mágust, aki széthasította az eget, az egyszerűség kedvéért. Talán tudnánk váltani pár szót, picit megismerhetném, milyen is ő vérmágus maszk mögött. Főleg formaság, persze, eztán kezdődne a harc. Micsoda csata lenne... Talán elérné őt a kezem, de talán a sötétsége még előtte bekebelezne, nem tudom. Nem is ez lenne a lényeg. Az egy legendás összecsapás lenne! Kivéve persze, ha ez a Xurra nő, akkor már a beszélgetésnél elbuknék, és megölne *sóhajt is egyet, ahogy eszébe jut, milyen buta halála lenne, majd észbe kap.* Bocsánat, már megint elragadott a fantáziám. Nem fogok hazudni, gyakran megesik, nyugodtan szóljon rám ilyenkor. Nem szeretném untatni.
*Ez utóbbit csak illemből teszi hozzá, ő maga meg van győződve róla, hogy izgalmas történetet vázolt fel, és ezzel bizonyára nem lehetne senkit untatni. A nő arckifejezése itt-ott elbizonytalanítja, de saját mesemondó képességeibe vetett hite egyelőre töretlen. A következő kérdés annyira nem hatja meg, erre van betárazott válasza, ami eztán jön, arra viszont nincs. Többé nem tudja már azt képzelni, hogy egy öreg és szakállas halásszal beszélget.
~ Nyugalom, cimbora, ne veszítsd el magad, ennél te jobb vagy. Ez egy betanult szöveg, mindenkit ezzel próbál levenni a lábáról. Honnan tudná? Kivéve persze, ha köze van hozzá. ~*
- Élve felfal... *suttogja átszellemülten.* Kérem bocsásson meg, az elején, mikor azt mondtam, nem ismerem a nevét... Nem is vettem figyelembe a lehetőséget, hogy akár ön is lehetne Xurra. Tiszteletlenség volt.
*Persze az is lehet, hogy a nő csak a bolondját járatja vele. Az egész valami torz komédia. Komblard viszont már elvesztette a fejét, a tudat, hogy akár vele szemben ülhet annak a több tucatnyi szanaszét hagyott névnek a gazdája... És persze szégyelli magát azért, ahogy az esetleges harcról beszélt, hisz a szíve mélyén tudja, hogy esélye sem lenne egy vérmágus ellen.*
- Köszönöm *reagálja le kurtán a lakónegyedes tippet. Bele sem gondol, hogy találkozhatott valaki ilyen pletykával, ha a névvel még nem, ahogy az sem zavarja, hogy ő is járt azon a helyen az elmúlt napokban elég sokat, és nem hallotta, hogy bárki vérmágust emlegetne. Nem igazán tud még koncentrálni. A kérdés megismétlése ébreszti fel picit gondolataiból.*
- Hogy kinek dolgozom... A Körszakállúak Rendjének szolgálatában állok, és őket képviselem a kalandom során.
*Végig is simít saját szakállán, hogy bizonyítsa, nem hazudik. Már ha ez valaha bárkinek bizonyítékként szolgálhat. Belső hangja közben szüntelenül igyekszik lecsillapítani a lelkében tomboló vihart.
~ Nem Xurra. Nem vérmágus. Nem fal fel élve. ~
Tény, hogy az elhangzottak megijesztették, de talán egészen más módon, mint ahogy azt beszélgetőtársa tervezte. Ha egyáltalán meg tervezte ijeszteni...*
- Legalább nézzen bolondnak...
*Jegyzi meg, mikor a történet hatására még egy arcizma sem rezzen a nőnek. Valami nagyon nem stimmel. Ha elhiszi, lepődjön meg, ha nem, nézze hülyének, de úgy néz ki...
~ Talán untatom... Gyerünk, megy ez jobban is! Nem, az lehetetlen... ez a történet nem untathat senkit. Talán már hallotta? Vagy csak igazi csuklyást találtam a sarokban? Nem lepi meg semmi, mert tud mindent? Hát ez baromi jó! Nyugalom... higgadtság! Öreg, szakállas halász! ~
A következő kérdés elég érzékeny témát érint. Ez az, amiben ő maga sem biztos. Mindenesetre nincs igazán kedve túl sokat gondolkodni valami egyértelmű hazugságon. Ami hazugság nem jön azonnal az ember szájára, az nem érdemli meg, hogy ki legyen mondva, ez az új szabály.*
- Túl sok szabadidő, túl kevés izgalom, azt hiszem... Meg hát csuháshoz méltón kéne viselkednem, nemde? De... lehetek egészen őszinte? *hajol picit közelebb.* Szerintem akit egy ilyen titok nem vonz, az bolond. Mi lehet ennél izgalmasabb? Mármint ha nem lennék a szerzetesrend tagja, csak úgy kívülállóként láttam volna ezt... hát akkor is tudni akarnám, mi lehetett. Képzelje csak el... ott állna előttem egy olyan hatalmas valaki, mint Xurra. Nevezzük most Xurrának a mágust, aki széthasította az eget, az egyszerűség kedvéért. Talán tudnánk váltani pár szót, picit megismerhetném, milyen is ő vérmágus maszk mögött. Főleg formaság, persze, eztán kezdődne a harc. Micsoda csata lenne... Talán elérné őt a kezem, de talán a sötétsége még előtte bekebelezne, nem tudom. Nem is ez lenne a lényeg. Az egy legendás összecsapás lenne! Kivéve persze, ha ez a Xurra nő, akkor már a beszélgetésnél elbuknék, és megölne *sóhajt is egyet, ahogy eszébe jut, milyen buta halála lenne, majd észbe kap.* Bocsánat, már megint elragadott a fantáziám. Nem fogok hazudni, gyakran megesik, nyugodtan szóljon rám ilyenkor. Nem szeretném untatni.
*Ez utóbbit csak illemből teszi hozzá, ő maga meg van győződve róla, hogy izgalmas történetet vázolt fel, és ezzel bizonyára nem lehetne senkit untatni. A nő arckifejezése itt-ott elbizonytalanítja, de saját mesemondó képességeibe vetett hite egyelőre töretlen. A következő kérdés annyira nem hatja meg, erre van betárazott válasza, ami eztán jön, arra viszont nincs. Többé nem tudja már azt képzelni, hogy egy öreg és szakállas halásszal beszélget.
~ Nyugalom, cimbora, ne veszítsd el magad, ennél te jobb vagy. Ez egy betanult szöveg, mindenkit ezzel próbál levenni a lábáról. Honnan tudná? Kivéve persze, ha köze van hozzá. ~*
- Élve felfal... *suttogja átszellemülten.* Kérem bocsásson meg, az elején, mikor azt mondtam, nem ismerem a nevét... Nem is vettem figyelembe a lehetőséget, hogy akár ön is lehetne Xurra. Tiszteletlenség volt.
*Persze az is lehet, hogy a nő csak a bolondját járatja vele. Az egész valami torz komédia. Komblard viszont már elvesztette a fejét, a tudat, hogy akár vele szemben ülhet annak a több tucatnyi szanaszét hagyott névnek a gazdája... És persze szégyelli magát azért, ahogy az esetleges harcról beszélt, hisz a szíve mélyén tudja, hogy esélye sem lenne egy vérmágus ellen.*
- Köszönöm *reagálja le kurtán a lakónegyedes tippet. Bele sem gondol, hogy találkozhatott valaki ilyen pletykával, ha a névvel még nem, ahogy az sem zavarja, hogy ő is járt azon a helyen az elmúlt napokban elég sokat, és nem hallotta, hogy bárki vérmágust emlegetne. Nem igazán tud még koncentrálni. A kérdés megismétlése ébreszti fel picit gondolataiból.*
- Hogy kinek dolgozom... A Körszakállúak Rendjének szolgálatában állok, és őket képviselem a kalandom során.
*Végig is simít saját szakállán, hogy bizonyítsa, nem hazudik. Már ha ez valaha bárkinek bizonyítékként szolgálhat. Belső hangja közben szüntelenül igyekszik lecsillapítani a lelkében tomboló vihart.
~ Nem Xurra. Nem vérmágus. Nem fal fel élve. ~
Tény, hogy az elhangzottak megijesztették, de talán egészen más módon, mint ahogy azt beszélgetőtársa tervezte. Ha egyáltalán meg tervezte ijeszteni...*
2890. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-21 21:47:34
Üzenet elküldve: 2019-08-21 21:47:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Komblard//
*A kérést elereszti a füle mellett, csak úgy, holmi kíváncsi jöttmentekkel a világért sem osztaná meg. Helyette leveti fejéről a csuklyát, majd hátradőlve, rezzenéstelen ábrázattal hallgatja a szakállas férfi történetét.*
-Igazán?
*Kérdi színtelen hangon, ahogy a férfi a mese végére ért. Arcán nem tükröződik sem meglepetés, sem kíváncsiság. Kifejezéstelen, sőt, egyenesen rideg.*
-Ugyan miért akar a végére járni e sötét titoknak? Na meg ennek a... Xurrának?
*Előredől ültében, az asztal fölé hajolva néz farkasszemet a szakállassal. Hogy a pasas a saját szakállára dolgozik-e, vagy megbízók is állnak mögötte, nem tudhatja. Mindenesetre ezek olyan információk, melyek még akár ártatlannak is tűnhetnek... Számára még is fontosak.*
-Talán tényleg ez a Xurra a kulcs...
*Söpri hátra a haját szórakozottan, majd ismét befókuszálja újdonsült asztaltársaságát.*
-Kinek dolgozik? Ki a megbízója?
*Kérdi hidegen, majd némi székrecsegés közepette előredől.*
-Itt a Kikötőben... Nincs olyan, hogy biztonság. Maga pedig olyan dologba üti az orrát, ami élve felfalja.
*Suttogja folytott hangon, majd kezeit ismét tarkóra fonva hátradől.*
-A Lakónegyedben vérmágiát emlegetnek és egy feketemágust. Talán Xurra a neve. Én ennyit tudok.
*Vonja meg a vállát, majd halovány mosolyt ereszt meg a férfi felé.*
-Szóval, kinek dolgozik?
//Komblard//
*A kérést elereszti a füle mellett, csak úgy, holmi kíváncsi jöttmentekkel a világért sem osztaná meg. Helyette leveti fejéről a csuklyát, majd hátradőlve, rezzenéstelen ábrázattal hallgatja a szakállas férfi történetét.*
-Igazán?
*Kérdi színtelen hangon, ahogy a férfi a mese végére ért. Arcán nem tükröződik sem meglepetés, sem kíváncsiság. Kifejezéstelen, sőt, egyenesen rideg.*
-Ugyan miért akar a végére járni e sötét titoknak? Na meg ennek a... Xurrának?
*Előredől ültében, az asztal fölé hajolva néz farkasszemet a szakállassal. Hogy a pasas a saját szakállára dolgozik-e, vagy megbízók is állnak mögötte, nem tudhatja. Mindenesetre ezek olyan információk, melyek még akár ártatlannak is tűnhetnek... Számára még is fontosak.*
-Talán tényleg ez a Xurra a kulcs...
*Söpri hátra a haját szórakozottan, majd ismét befókuszálja újdonsült asztaltársaságát.*
-Kinek dolgozik? Ki a megbízója?
*Kérdi hidegen, majd némi székrecsegés közepette előredől.*
-Itt a Kikötőben... Nincs olyan, hogy biztonság. Maga pedig olyan dologba üti az orrát, ami élve felfalja.
*Suttogja folytott hangon, majd kezeit ismét tarkóra fonva hátradől.*
-A Lakónegyedben vérmágiát emlegetnek és egy feketemágust. Talán Xurra a neve. Én ennyit tudok.
*Vonja meg a vállát, majd halovány mosolyt ereszt meg a férfi felé.*
-Szóval, kinek dolgozik?
2889. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-20 20:52:49
Üzenet elküldve: 2019-08-20 20:52:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
* Most már semmi akadálya, hogy felmenjenek a szobába. Vagyis van egy Xurra. A kalóz felkapja a kislányt és megindul vele a szoba felé. Ő is érzi az ital hatását, de annyira nem vészes. Volt része nagy vedelésekben, ennyitől éppen csak enyhe szédelgést érez. Ez még épen nem akadályozza a mozgásban. Nem úgy, mint a szőkét. Elég nehezen megy neki a mozgás. Valahogy felérnek az első emeletre. ~ Még jó, hogy az első emeleten van a szobánk.~ Aztán jön a zár kinyitása. Ez sem egyszerű ám ennyi ital után. Valahogy végül csak kinyílik az ajtó. Rövid rendezkedés után elégedett a végeredménnyel. A kislány ágyba került és a sajátjuk is megtisztult a rovaroktól. Danakir egyből végig is nyúlik rajta. Épp a kabátját veszi le, mikor odaadja neki az aranyat. A lány kijelentésére felnevet.*
– Ugyan semmi köze az érdemhez. Nézz rám! Se hajóm, se legénységem. Egy idegen helyen vagyok. Nincs okom rá, hogy játsszam a nagymenőt. Holnap megnézem keresek valami fejvadász munkát. Vagy vagy az áldozat meg fog halni. Ha megölöm úgyis lesz pénzem, ha nem akkor meg már minek. Jó helyen lesz nálad az a pénz. Ráadásul attól még, hogy kalóz vagyok, nem jelenti azt, hogy rossz ember lennék. Nekem is egy kalóz segített anno.* Talán az ital hatása miatt vált ilyen beszédesé. Tény, hogy régen volt ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Na de nem adja fel azért könnyen a dolgot. A madara eddig a vállán pihent, de most Svornt lerakja egy székre. Az ablakot kinyitja, hogy ha akar, akkor hadd menjen szétnézni. Ha már az ablaknál van vett egy pillantást a helyre is. Nem különbözik ez az eddig látottaktól. Aztán az ágyhoz lép, hogy lefeküdjön. Nem tudja, hogy a lány mennyire akarja még a dolgot. Saját részéről ne fog erősködni. Eddig úgy néz ki, hogy Danakir az egyetlen ismerőse a helyen és nem akar vele erőszakos lenni. Ki tudja, hogy mi lesz itt a lányból. Hajóról beszélt még odalent. Jól tudja, hogy egy nő sok mindent eltud érni ha akarja. Lehet később ő szorul majd a segítségére. A nemi vágyai kielégítésére úgyis talál a környéken lányt ha akar.*
* Most már semmi akadálya, hogy felmenjenek a szobába. Vagyis van egy Xurra. A kalóz felkapja a kislányt és megindul vele a szoba felé. Ő is érzi az ital hatását, de annyira nem vészes. Volt része nagy vedelésekben, ennyitől éppen csak enyhe szédelgést érez. Ez még épen nem akadályozza a mozgásban. Nem úgy, mint a szőkét. Elég nehezen megy neki a mozgás. Valahogy felérnek az első emeletre. ~ Még jó, hogy az első emeleten van a szobánk.~ Aztán jön a zár kinyitása. Ez sem egyszerű ám ennyi ital után. Valahogy végül csak kinyílik az ajtó. Rövid rendezkedés után elégedett a végeredménnyel. A kislány ágyba került és a sajátjuk is megtisztult a rovaroktól. Danakir egyből végig is nyúlik rajta. Épp a kabátját veszi le, mikor odaadja neki az aranyat. A lány kijelentésére felnevet.*
– Ugyan semmi köze az érdemhez. Nézz rám! Se hajóm, se legénységem. Egy idegen helyen vagyok. Nincs okom rá, hogy játsszam a nagymenőt. Holnap megnézem keresek valami fejvadász munkát. Vagy vagy az áldozat meg fog halni. Ha megölöm úgyis lesz pénzem, ha nem akkor meg már minek. Jó helyen lesz nálad az a pénz. Ráadásul attól még, hogy kalóz vagyok, nem jelenti azt, hogy rossz ember lennék. Nekem is egy kalóz segített anno.* Talán az ital hatása miatt vált ilyen beszédesé. Tény, hogy régen volt ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Na de nem adja fel azért könnyen a dolgot. A madara eddig a vállán pihent, de most Svornt lerakja egy székre. Az ablakot kinyitja, hogy ha akar, akkor hadd menjen szétnézni. Ha már az ablaknál van vett egy pillantást a helyre is. Nem különbözik ez az eddig látottaktól. Aztán az ágyhoz lép, hogy lefeküdjön. Nem tudja, hogy a lány mennyire akarja még a dolgot. Saját részéről ne fog erősködni. Eddig úgy néz ki, hogy Danakir az egyetlen ismerőse a helyen és nem akar vele erőszakos lenni. Ki tudja, hogy mi lesz itt a lányból. Hajóról beszélt még odalent. Jól tudja, hogy egy nő sok mindent eltud érni ha akarja. Lehet később ő szorul majd a segítségére. A nemi vágyai kielégítésére úgyis talál a környéken lányt ha akar.*
2888. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-20 18:06:29
Üzenet elküldve: 2019-08-20 18:06:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
- Jól van.
*Bólint. Meglepetten nézi, ahogy a férfi nem hagyja itt magára a kislányt. Sőt, a szobát is megosztja vele. Egyáltalán nem olyan, mint a többi kalózkapitány.*
- Most sem egy plüssmacit szorongat.
*Mutat rá, válaszul a dögben hempergésre. Felállnak. És eddig tartott a könnyű része. A sör, meg a fél rum teszik amihez értenek, és félrehúzzák. Minden irányba. Kapaszkodik, mindenbe – asztal, oszlop, fal, ha kell, padló, emellett próbál minél egyenesebben, és méltóságteljesebben végigmenni a kijelölt útvonalon. Persze így is, mintha egy kötéltáncost látnánk fogselymen gyalogolni.*
- Persze, máris...
*Tesz eleget a kérésnek, a zsebből kihalászni még sikerül a kulcsot, betalálni vele a kulcslyukba, csak a negyedik próbálkozásra. forgatás, balra, nem megy, jobbra, kattan, nem nyílik, megint forgat, kattan, nyílik. Kinyitja az ajtót, bemegy. Az ajtóba kapaszkodva figyeli, mint ténykedik a férfi. Közben becsukja az ajtót, és bezárja. A már kirázott ágyra levágódik. Felül, hogy a kabátot levethesse. Ekkor találja meg a férfi az arannyal.*
- Biztos, hogy megérdemlem én ezt? *Ragyog a férfira.* Igazán köszönöm, nagyon kedves vagy. És nem hiszem, hogy most korábban tudnék kelni majd, mint te.
*Szól, miközben a kapott aranyat a lerakott kabátja zsebébe rakja.*
- Jól van.
*Bólint. Meglepetten nézi, ahogy a férfi nem hagyja itt magára a kislányt. Sőt, a szobát is megosztja vele. Egyáltalán nem olyan, mint a többi kalózkapitány.*
- Most sem egy plüssmacit szorongat.
*Mutat rá, válaszul a dögben hempergésre. Felállnak. És eddig tartott a könnyű része. A sör, meg a fél rum teszik amihez értenek, és félrehúzzák. Minden irányba. Kapaszkodik, mindenbe – asztal, oszlop, fal, ha kell, padló, emellett próbál minél egyenesebben, és méltóságteljesebben végigmenni a kijelölt útvonalon. Persze így is, mintha egy kötéltáncost látnánk fogselymen gyalogolni.*
- Persze, máris...
*Tesz eleget a kérésnek, a zsebből kihalászni még sikerül a kulcsot, betalálni vele a kulcslyukba, csak a negyedik próbálkozásra. forgatás, balra, nem megy, jobbra, kattan, nem nyílik, megint forgat, kattan, nyílik. Kinyitja az ajtót, bemegy. Az ajtóba kapaszkodva figyeli, mint ténykedik a férfi. Közben becsukja az ajtót, és bezárja. A már kirázott ágyra levágódik. Felül, hogy a kabátot levethesse. Ekkor találja meg a férfi az arannyal.*
- Biztos, hogy megérdemlem én ezt? *Ragyog a férfira.* Igazán köszönöm, nagyon kedves vagy. És nem hiszem, hogy most korábban tudnék kelni majd, mint te.
*Szól, miközben a kapott aranyat a lerakott kabátja zsebébe rakja.*
2887. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-20 15:58:31
Üzenet elküldve: 2019-08-20 15:58:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*No lám, úgy látszik, a nő nem azon a feltételezésen sértődik meg, hogy bizonyára nem hallott még Komblardról, sokkal inkább a fordítottja érdekli. Ez jelentheti azt, hogy neki bizonyos körökben van neve. Meg azt is, hogy furcsán közelíti meg a dolgokat, ki tudja?*
- Kiváló kérdés! Azért, mert én nem ismerek itt senkit *feleli büszkén.* Ebből gondoltam azt is, hogy nem hallott még rólam. Én viszonylag messziről érkeztem, alig jártam még itt, és sosem bajlódtam nevekkel. De amennyiben megosztaná, úgy ígérem, megjegyzem.
*Persze a valóság rideg és kegyetlen, a Xurra nevet is csak nagyjából harmadszorra tudta csak úgy előrántani emlékezetéből, hogy nem lesett a legközelebbi ládáról. Ha hallani is fog egy nevet, valószínűleg fél perc múlva már nem fog emlékezni rá, de hát ezt nem szívesen kötné beszélgetőtársa orrára. Illetlenségnek is érzi, és nem árt meghagyni neki a döntés jogát, hogy elárulja-e ilyen feltételek mellett.*
- Akkor gondolom nem járt mostanság odakint, így aligha mondhatnék bármi izgalmasat. Vagy olyat, amit elhisz... A kikötőben mostanság furcsa jelenségek ütötték fel a fejüket. Egyik éjjel... még az ég is megnyílt, sőt... meghasadt. Én magam sem hittem volna, ha nem a saját szememmel látom. Rengett a föld, háborgott a tenger, a gonosz jelenlétét szinte tapintani lehetett. Aztán reggelre mindez eltűnt. Az itteniek zöme nyűgösen, kialvatlanul ébredt, de semmi komoly, legalábbis nem tudok áldozatokról. Ami engem illet, még örültem is, hogy így beindultak a dolgok, elvégre csak az ilyen jelenségek miatt érkeztem ide. És másnap reggel mindenfelé egy szó volt a falakon: Xurra. Eredetileg azt hittem, valami fogalom, de mostanság egyre inkább azt érzem, hogy ez egy név. Talán nem egy személyé, de... Valamit jelöl, talán egy szektát. Bármi legyen is, érzem, hogy ő vagy ők a kulcs ahhoz, hogy megtudjam, mi történt aznap éjjel. Bocsánat, eléggé hosszúra nyúlt a magyarázat.
*Mégsem mondhatta csak azt, hogy valami démonfajzat, akit vagy el kell pusztítani, vagy el kell fogni. Még komolytalanabbnak hatott volna az egész, mint alapból. Persze ilyen képtelen történetet nem lehet jól előadni. Az meg a lelke mélyéig meghatja, hogy a hölgy úgy ítéli meg, hasznát lehet venni neki is, ilyen szépet rég nem mondtak neki, nem is bajlódik hát a kiábrándítással, ráér még csalódást okozni.*
*No lám, úgy látszik, a nő nem azon a feltételezésen sértődik meg, hogy bizonyára nem hallott még Komblardról, sokkal inkább a fordítottja érdekli. Ez jelentheti azt, hogy neki bizonyos körökben van neve. Meg azt is, hogy furcsán közelíti meg a dolgokat, ki tudja?*
- Kiváló kérdés! Azért, mert én nem ismerek itt senkit *feleli büszkén.* Ebből gondoltam azt is, hogy nem hallott még rólam. Én viszonylag messziről érkeztem, alig jártam még itt, és sosem bajlódtam nevekkel. De amennyiben megosztaná, úgy ígérem, megjegyzem.
*Persze a valóság rideg és kegyetlen, a Xurra nevet is csak nagyjából harmadszorra tudta csak úgy előrántani emlékezetéből, hogy nem lesett a legközelebbi ládáról. Ha hallani is fog egy nevet, valószínűleg fél perc múlva már nem fog emlékezni rá, de hát ezt nem szívesen kötné beszélgetőtársa orrára. Illetlenségnek is érzi, és nem árt meghagyni neki a döntés jogát, hogy elárulja-e ilyen feltételek mellett.*
- Akkor gondolom nem járt mostanság odakint, így aligha mondhatnék bármi izgalmasat. Vagy olyat, amit elhisz... A kikötőben mostanság furcsa jelenségek ütötték fel a fejüket. Egyik éjjel... még az ég is megnyílt, sőt... meghasadt. Én magam sem hittem volna, ha nem a saját szememmel látom. Rengett a föld, háborgott a tenger, a gonosz jelenlétét szinte tapintani lehetett. Aztán reggelre mindez eltűnt. Az itteniek zöme nyűgösen, kialvatlanul ébredt, de semmi komoly, legalábbis nem tudok áldozatokról. Ami engem illet, még örültem is, hogy így beindultak a dolgok, elvégre csak az ilyen jelenségek miatt érkeztem ide. És másnap reggel mindenfelé egy szó volt a falakon: Xurra. Eredetileg azt hittem, valami fogalom, de mostanság egyre inkább azt érzem, hogy ez egy név. Talán nem egy személyé, de... Valamit jelöl, talán egy szektát. Bármi legyen is, érzem, hogy ő vagy ők a kulcs ahhoz, hogy megtudjam, mi történt aznap éjjel. Bocsánat, eléggé hosszúra nyúlt a magyarázat.
*Mégsem mondhatta csak azt, hogy valami démonfajzat, akit vagy el kell pusztítani, vagy el kell fogni. Még komolytalanabbnak hatott volna az egész, mint alapból. Persze ilyen képtelen történetet nem lehet jól előadni. Az meg a lelke mélyéig meghatja, hogy a hölgy úgy ítéli meg, hasznát lehet venni neki is, ilyen szépet rég nem mondtak neki, nem is bajlódik hát a kiábrándítással, ráér még csalódást okozni.*
2886. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-19 11:40:22
Üzenet elküldve: 2019-08-19 11:40:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Komblard//
-Ha nem tudja a nevem, honnan tudja, hogy nem hallott rólam?
*Jelenik meg arcán halovány mosoly, de csak a pillanat erejéig. Arcizmai hamar visszarendeződnek s Komblard ismét egy hideg-rideg szempárba pillanthat.*
-Xurra. Sosem hallottam még ezt a nevet.
*Feleli szárazon, majd kezeit levéve tarkójáról a kopott faasztalra helyezi őket és előredől.*
-Miért keresi?
*Tekintetében némi érdeklődés csillan, miközben körbekémlel az idegen válla felett az ivóban. Attól, hogy egyedül ült le az asztalához, még lehetnek társai. Kétszer is a háta mögé pislog a vérkerti incidens óta.*
-Az majd kiderül. Mindenkinek hasznát lehet venni... Így vagy úgy.
*Villan szeme a férfira újra, miközben elvigyorodik.*
-Szóval miért keresi ezt a "Xurrát"? Vannak tán megbízói? Talán elkövetett valamit? Nem úgy fest, mint valami fogdmeg.
*Méri végig ismét szenvtelenül Komblardot. Furcsa alak, de a Kikötő tele van furcsábbnál furcsább szerzetekkel... Ez sem lóg ki túlságosan a sorból.*
//Komblard//
-Ha nem tudja a nevem, honnan tudja, hogy nem hallott rólam?
*Jelenik meg arcán halovány mosoly, de csak a pillanat erejéig. Arcizmai hamar visszarendeződnek s Komblard ismét egy hideg-rideg szempárba pillanthat.*
-Xurra. Sosem hallottam még ezt a nevet.
*Feleli szárazon, majd kezeit levéve tarkójáról a kopott faasztalra helyezi őket és előredől.*
-Miért keresi?
*Tekintetében némi érdeklődés csillan, miközben körbekémlel az idegen válla felett az ivóban. Attól, hogy egyedül ült le az asztalához, még lehetnek társai. Kétszer is a háta mögé pislog a vérkerti incidens óta.*
-Az majd kiderül. Mindenkinek hasznát lehet venni... Így vagy úgy.
*Villan szeme a férfira újra, miközben elvigyorodik.*
-Szóval miért keresi ezt a "Xurrát"? Vannak tán megbízói? Talán elkövetett valamit? Nem úgy fest, mint valami fogdmeg.
*Méri végig ismét szenvtelenül Komblardot. Furcsa alak, de a Kikötő tele van furcsábbnál furcsább szerzetekkel... Ez sem lóg ki túlságosan a sorból.*
2885. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-19 02:07:15
Üzenet elküldve: 2019-08-19 02:07:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Meglepő, mi több, kétségbe ejtő, ahogy a dolgok alakulnak, mivel a nő láthatóan nem veszi be a mesét a rendelésről. Persze ezt nem lehet biztosra mondani, mivel ő a hangba bújtatott gúnyra érzéketlen, nem engedheti el a szerepet.*
- Bocsánat, én... kifelejtettem valamit? *kapja a hóna alá a botot, hogy lepillantson üres kezeire.* Úgy tudtam, nem rendelt semmit.
*Mély erkölcsi mondandóval szolgálhatna ez a jelenet bárkinek, aki látja, milyen kár, hogy a kutyát sem érdekli a dolog.
~ Hát, Eeyr, most add, hogy tényleg nem rendelt, különben elveszítem a munkámat! Várjunk... nem dolgozom itt. Jól van, nyugalom, ne veszítsd el a fejed... Megzavar a csuklya, de csak mert szakálla nincs, még lehet halász. Képzeld azt, hogy halász. ~
Vesz egy nagy levegőt, és leül. Nem érti, miért akarná bárki, hogy a felszolgáló helye foglaljon az asztalánál, emiatt kezdi úgy érezni, hogy lebukott. Talán nem kellett volna elfogadnia a nagylelkű felajánlást. Próba volt, és elbukott. A szándékra első körben azt szeretné reagálni, hogy "Volt, de már elmúlt", azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. A következő szavak ugyanis gyanút keltenek a férfi szívében.
~ Ez ismeri a gyenge pontod. Miféle halász ismeri a gyenge pontod? Csak nyugalom... Csak az fél aláírni, aki rejteget, minden okod megvan belemenni a játékba. Kölcsönös segítségről beszélt, ha ismerné a gyengédet, nem lenne ilyen nagylelkű. Ússz az árral, azt szeretik a halászok. ~
Enyhén megköszörüli a torkát, majd belevág.*
- Komblard Silkton a nevem, bár még biztosan nem hallott rólam. Én sem önről, szóval nem kérdezem meg a nevét. Ellenben érdekelne valaki, akiről mindketten hallottunk már. Xurra neve bizonyára ismerősen cseng. Miféle lény ő? Ez érdekelne, és persze az, hogy én mit tehetnék önért.
*És ez utóbbit nem is csak illemből teszi hozzá. Amióta a kölcsönös segítség került szóba, azon kattog az agya, vajon miből gondolhatja a hölgy valakiről, akit életében először látott, hogy segíthet neki bármiben. Kivéve persze, ha nincsenek túl nagy igényei. Szerzetesünk szeret olyan emberek közelében lenni, mellettük nem kell izguljon, hogy csalódást okoz.*
*Meglepő, mi több, kétségbe ejtő, ahogy a dolgok alakulnak, mivel a nő láthatóan nem veszi be a mesét a rendelésről. Persze ezt nem lehet biztosra mondani, mivel ő a hangba bújtatott gúnyra érzéketlen, nem engedheti el a szerepet.*
- Bocsánat, én... kifelejtettem valamit? *kapja a hóna alá a botot, hogy lepillantson üres kezeire.* Úgy tudtam, nem rendelt semmit.
*Mély erkölcsi mondandóval szolgálhatna ez a jelenet bárkinek, aki látja, milyen kár, hogy a kutyát sem érdekli a dolog.
~ Hát, Eeyr, most add, hogy tényleg nem rendelt, különben elveszítem a munkámat! Várjunk... nem dolgozom itt. Jól van, nyugalom, ne veszítsd el a fejed... Megzavar a csuklya, de csak mert szakálla nincs, még lehet halász. Képzeld azt, hogy halász. ~
Vesz egy nagy levegőt, és leül. Nem érti, miért akarná bárki, hogy a felszolgáló helye foglaljon az asztalánál, emiatt kezdi úgy érezni, hogy lebukott. Talán nem kellett volna elfogadnia a nagylelkű felajánlást. Próba volt, és elbukott. A szándékra első körben azt szeretné reagálni, hogy "Volt, de már elmúlt", azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. A következő szavak ugyanis gyanút keltenek a férfi szívében.
~ Ez ismeri a gyenge pontod. Miféle halász ismeri a gyenge pontod? Csak nyugalom... Csak az fél aláírni, aki rejteget, minden okod megvan belemenni a játékba. Kölcsönös segítségről beszélt, ha ismerné a gyengédet, nem lenne ilyen nagylelkű. Ússz az árral, azt szeretik a halászok. ~
Enyhén megköszörüli a torkát, majd belevág.*
- Komblard Silkton a nevem, bár még biztosan nem hallott rólam. Én sem önről, szóval nem kérdezem meg a nevét. Ellenben érdekelne valaki, akiről mindketten hallottunk már. Xurra neve bizonyára ismerősen cseng. Miféle lény ő? Ez érdekelne, és persze az, hogy én mit tehetnék önért.
*És ez utóbbit nem is csak illemből teszi hozzá. Amióta a kölcsönös segítség került szóba, azon kattog az agya, vajon miből gondolhatja a hölgy valakiről, akit életében először látott, hogy segíthet neki bármiben. Kivéve persze, ha nincsenek túl nagy igényei. Szerzetesünk szeret olyan emberek közelében lenni, mellettük nem kell izguljon, hogy csalódást okoz.*
2884. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-19 00:54:40
Üzenet elküldve: 2019-08-19 00:54:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Komblard//
*Magasra kúszik a szemöldök, miközben farkasszemet néz a látszólag megzavarodott férfival.*
-Rendelést.
*Visszhangozza szemrebbenés nélkül, némi gúnyt bújtatva a hanglejtésbe. Az világosnak tűnik, hogy az idegen akar valamit, ahogy az is, hogy nem a rendelését hozta meg. Ehhez sok emberismeretre nincs szüksége, elvégre semmi sincs a jövevény kezében, ami akár csak hajazna egy rendelésre.
Szemeivel jelez csak a szakállasnak, hogy leülhet vele szemközt. Kíváncsi, vajon mit akarhat a rejtélyes figura, legyen bármennyire is furcsa.
Zöldjei végigmustrálják az idegent, majd alig észrevehetően biccent.*
-Világos, hogy van szándékod. Mondd hát, hogy mit akarsz és lássuk, tudunk-e egymásnak segíteni.
*A hasonlóan kezdődő párbeszédek alighanem mindennaposak itt a Rumos Rókalyukban, az ő kis párosuk egyáltalán nem feltűnő jelenség. A csuklya azonban a fején marad egyelőre, így a férfi csak az arcát láthatja a táncoló fáklyafényben.*
-Először a neved.
*Sziszegi ellentmondást nem tűrően, de hangja szenvtelen marad. Egyelőre csak tapogatózik, de hamarosan biztosan kiderül, kit sodort útjába a szerencse vagy éppen a balszerencse.*
//Komblard//
*Magasra kúszik a szemöldök, miközben farkasszemet néz a látszólag megzavarodott férfival.*
-Rendelést.
*Visszhangozza szemrebbenés nélkül, némi gúnyt bújtatva a hanglejtésbe. Az világosnak tűnik, hogy az idegen akar valamit, ahogy az is, hogy nem a rendelését hozta meg. Ehhez sok emberismeretre nincs szüksége, elvégre semmi sincs a jövevény kezében, ami akár csak hajazna egy rendelésre.
Szemeivel jelez csak a szakállasnak, hogy leülhet vele szemközt. Kíváncsi, vajon mit akarhat a rejtélyes figura, legyen bármennyire is furcsa.
Zöldjei végigmustrálják az idegent, majd alig észrevehetően biccent.*
-Világos, hogy van szándékod. Mondd hát, hogy mit akarsz és lássuk, tudunk-e egymásnak segíteni.
*A hasonlóan kezdődő párbeszédek alighanem mindennaposak itt a Rumos Rókalyukban, az ő kis párosuk egyáltalán nem feltűnő jelenség. A csuklya azonban a fején marad egyelőre, így a férfi csak az arcát láthatja a táncoló fáklyafényben.*
-Először a neved.
*Sziszegi ellentmondást nem tűrően, de hangja szenvtelen marad. Egyelőre csak tapogatózik, de hamarosan biztosan kiderül, kit sodort útjába a szerencse vagy éppen a balszerencse.*
2883. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-18 23:50:53
Üzenet elküldve: 2019-08-18 23:50:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Csak elvergődött végre ide is. Már fel van készülve arra, hogy belépve azt mondja "Átrendeztétek a helyet?", azonban ennek a kocsmának a belső része végre ismerős kicsit. Azt illetően nem maradt kétsége, hogy ez a Róka, mivel olvasni még tud. Sosem értette, miért erről az állatról nevezték el, mi köze a rókának a kikötőhöz, a tengerhez, vagy a rumhoz. Az hagyján, hogy még sosem rókázott rumot, de ezt a szófordulatot sem volt alkalma megismerni. Őt azonban nem is holmi szófordulatok érdeklik, de nem ám! Neki kérdései vannak. Mi okozza a szokatlan jelenségeket a kikötőben? Ki az a Xurra? Miért bűzlik minden kocsma belseje ennyire? Vissza fogja sírni a Sellőházat, az már egyszer biztos.
Ekkor azonban minden fintor elszáll az arcáról, hiszen megpillant egy csuklyás alakot a sarokban. Egy dolgot tud az ilyenekről, vagy van fogalmuk a környéken zajló mindenféle dolgokról, vagy rosszban sántikálnak. Ezt pont abban a könyvtárban olvasta, ahonnan a legtöbb képtelen kitalációja származik. Elég csak arra gondolni, hány izgalmas kalandortörténet kezdődik a csuklyás alakkal a fogadó sarkában! Magának még soha egyhez sem volt szerencséje, hát meg lehet lepődni azon, hogy örült a szerencséjének? Különösebb túlgondolás nélkül indul meg az asztal felé, közben abban bízik, hogy a fickó nem valami öreg, szakállas halász lesz. Utálja, ha valakinek szakálla van. Még akkor sem tűnik fel neki, hogy hibázott, amikor már egyébként olyan közelségbe ér, hogy szándékát le sem tagadhatná. Már az asztalnál áll, amikor arcán a lelkesedés átcsap bárgyú megrökönyödés és riadtság keverékébe.
~ Ez nem valami öreg halász, aki hosszasan mesélhetne arról, mit szűrt le a tenger háborgásából! Ez egy nő! Átkozott csuklyák! Jól van, most már késő meghátrálni, hazudj! Hazudj, amíg levegő van a tüdődben! ~
Főleg a néhány másodpercnyi gondolkodás, miközben végig a nőt bámulta, na az tette igazán kellemetlenné a helyzetet, és lehetetlenné az egyszerű visszavonulást.*
- Meghoztam a rendelést, hölgyem!
*Agya lázasan zakatol, mi is az a megrendelés, amit hozhatott, mert hát semmi nincs nála a fabotot leszámítva, azt meg nem adja. Az álcának is van határa!*
*Csak elvergődött végre ide is. Már fel van készülve arra, hogy belépve azt mondja "Átrendeztétek a helyet?", azonban ennek a kocsmának a belső része végre ismerős kicsit. Azt illetően nem maradt kétsége, hogy ez a Róka, mivel olvasni még tud. Sosem értette, miért erről az állatról nevezték el, mi köze a rókának a kikötőhöz, a tengerhez, vagy a rumhoz. Az hagyján, hogy még sosem rókázott rumot, de ezt a szófordulatot sem volt alkalma megismerni. Őt azonban nem is holmi szófordulatok érdeklik, de nem ám! Neki kérdései vannak. Mi okozza a szokatlan jelenségeket a kikötőben? Ki az a Xurra? Miért bűzlik minden kocsma belseje ennyire? Vissza fogja sírni a Sellőházat, az már egyszer biztos.
Ekkor azonban minden fintor elszáll az arcáról, hiszen megpillant egy csuklyás alakot a sarokban. Egy dolgot tud az ilyenekről, vagy van fogalmuk a környéken zajló mindenféle dolgokról, vagy rosszban sántikálnak. Ezt pont abban a könyvtárban olvasta, ahonnan a legtöbb képtelen kitalációja származik. Elég csak arra gondolni, hány izgalmas kalandortörténet kezdődik a csuklyás alakkal a fogadó sarkában! Magának még soha egyhez sem volt szerencséje, hát meg lehet lepődni azon, hogy örült a szerencséjének? Különösebb túlgondolás nélkül indul meg az asztal felé, közben abban bízik, hogy a fickó nem valami öreg, szakállas halász lesz. Utálja, ha valakinek szakálla van. Még akkor sem tűnik fel neki, hogy hibázott, amikor már egyébként olyan közelségbe ér, hogy szándékát le sem tagadhatná. Már az asztalnál áll, amikor arcán a lelkesedés átcsap bárgyú megrökönyödés és riadtság keverékébe.
~ Ez nem valami öreg halász, aki hosszasan mesélhetne arról, mit szűrt le a tenger háborgásából! Ez egy nő! Átkozott csuklyák! Jól van, most már késő meghátrálni, hazudj! Hazudj, amíg levegő van a tüdődben! ~
Főleg a néhány másodpercnyi gondolkodás, miközben végig a nőt bámulta, na az tette igazán kellemetlenné a helyzetet, és lehetetlenné az egyszerű visszavonulást.*
- Meghoztam a rendelést, hölgyem!
*Agya lázasan zakatol, mi is az a megrendelés, amit hozhatott, mert hát semmi nincs nála a fabotot leszámítva, azt meg nem adja. Az álcának is van határa!*
2882. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-18 18:29:04
Üzenet elküldve: 2019-08-18 18:29:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
* Mire végére érnek a beszélgetésüknek, addigra Xurra majdnem teljesen kiüti magát. Néha még mond valamit, de inkább csak alszik. Bár nem egy szép látvány, azért a szőke megsimogatja a fejét. Felvázolja a lány további terveit a férfinak. Elég egyszerű a terve, de végül is logikusan hangzik. Ráadásul nem mondaná csúnyának se. A nála alvásra beleegyezik.*
– Persze. Mindjárt majd kiveszek egy kétágyas szobát. Annál nagyobbat úgy se találok itt szerintem.* Persze felvetődhet a kérdés, hogy fognak hárman egy kétágyas szobában aludni. Svorntnak semmi kedve a kislány mellé befeküdni, mert sejti, hogy milyen szaga lehet. Danakir újból felajánlja szolgálatait a férfinak. A kalóz jobban átgondolja a dolgot. ~ Ezzel megoldódna az ágy probléma is, meg hát kitudja, hogy holnap este életben leszek-e még. Lehet, hogy még örülne is a lány a dolognak, mert akkor úgy érezhetné, hogy törlesztett a tartozásából.~ Vélekedik magában. Ráadásul régen volt már nővel. *
– Jól van legyen. Ha már így felajánlottad megint a dolgot. Legalább egyikőnknek sem kell Xurra mellet aludnia.* Mondja Danakirnak. Aztán leinti a felszolgálót, hogy kibérelje a szobát.*
– Hé cicám! Egy kétágyas Szoba (1. emelet) akarok. Nesze itt a 10 aranyat érte.
.* Ha megkapta a kulcsot, akkor azt elteszi. Megeszi még azt a kevés ételt és aztán már készen is áll, hogy felmenjenek, ha Danakir is úgy gondolja. Ha elindulna, akkor felkapja a sötételfet és felviszi magával.*
– Húh, ez a kölyök olyan büdös, mintha dögök között hemperegne. Mondjuk szerintem pont azok között hempereg.* Mondja a másiknak. Ha felértek az emeletre a szőke segítségét kéri.*
– Itt van a zsebemben a kulcs. Az ajtót nyisd már ki nekem!* Addig ő a kezében tartja a kis sós zsákot. Ha nyitva a szoba, akkor Xurrát ledobja az egyik ágyra és szemügyre veszi a másikat. Az ágyneműt jól kirázza a nyitott ablaknál, mert úgy látja van benne néhány kéretlen lakó is. A földre kerülőket széttapossa. Ha ezzel megvan akkor lerúgja a cipőjét. A holmijait egy szekrénybe rakja be. Mielőtt még elzárná őket elővesz egy kisebb erszényt.Az erszényben 50 arany van, amit átad Danakir Atrena részére. *
– Tessék! Hogy legyen ne üres kézzel keljen, majd távoznod. Ha nem is találsz munkát egyből, akkor ezzel kihúzhatod egy rövid ideig. Azért adom oda most, mert az a tapasztalatom, hogy reggelre a nők egy része megpattan. Nekem se marad sok, de én majd holnap elválok valami piszkos melót.* Mondja neki. Nem szokott ilyen jó lelkű lenni, de most úgy se lesz szüksége erre a pénzre. Ha sikerül neki vérdíjat begyűjteni akkor úgyis lesz pénze. Ha meg nem akkor meg már nem is lesz rá szüksége.*
* Mire végére érnek a beszélgetésüknek, addigra Xurra majdnem teljesen kiüti magát. Néha még mond valamit, de inkább csak alszik. Bár nem egy szép látvány, azért a szőke megsimogatja a fejét. Felvázolja a lány további terveit a férfinak. Elég egyszerű a terve, de végül is logikusan hangzik. Ráadásul nem mondaná csúnyának se. A nála alvásra beleegyezik.*
– Persze. Mindjárt majd kiveszek egy kétágyas szobát. Annál nagyobbat úgy se találok itt szerintem.* Persze felvetődhet a kérdés, hogy fognak hárman egy kétágyas szobában aludni. Svorntnak semmi kedve a kislány mellé befeküdni, mert sejti, hogy milyen szaga lehet. Danakir újból felajánlja szolgálatait a férfinak. A kalóz jobban átgondolja a dolgot. ~ Ezzel megoldódna az ágy probléma is, meg hát kitudja, hogy holnap este életben leszek-e még. Lehet, hogy még örülne is a lány a dolognak, mert akkor úgy érezhetné, hogy törlesztett a tartozásából.~ Vélekedik magában. Ráadásul régen volt már nővel. *
– Jól van legyen. Ha már így felajánlottad megint a dolgot. Legalább egyikőnknek sem kell Xurra mellet aludnia.* Mondja Danakirnak. Aztán leinti a felszolgálót, hogy kibérelje a szobát.*
– Hé cicám! Egy kétágyas Szoba (1. emelet) akarok. Nesze itt a 10 aranyat érte.
.* Ha megkapta a kulcsot, akkor azt elteszi. Megeszi még azt a kevés ételt és aztán már készen is áll, hogy felmenjenek, ha Danakir is úgy gondolja. Ha elindulna, akkor felkapja a sötételfet és felviszi magával.*– Húh, ez a kölyök olyan büdös, mintha dögök között hemperegne. Mondjuk szerintem pont azok között hempereg.* Mondja a másiknak. Ha felértek az emeletre a szőke segítségét kéri.*
– Itt van a zsebemben a kulcs. Az ajtót nyisd már ki nekem!* Addig ő a kezében tartja a kis sós zsákot. Ha nyitva a szoba, akkor Xurrát ledobja az egyik ágyra és szemügyre veszi a másikat. Az ágyneműt jól kirázza a nyitott ablaknál, mert úgy látja van benne néhány kéretlen lakó is. A földre kerülőket széttapossa. Ha ezzel megvan akkor lerúgja a cipőjét. A holmijait egy szekrénybe rakja be. Mielőtt még elzárná őket elővesz egy kisebb erszényt.Az erszényben 50 arany van, amit átad Danakir Atrena részére.
*– Tessék! Hogy legyen ne üres kézzel keljen, majd távoznod. Ha nem is találsz munkát egyből, akkor ezzel kihúzhatod egy rövid ideig. Azért adom oda most, mert az a tapasztalatom, hogy reggelre a nők egy része megpattan. Nekem se marad sok, de én majd holnap elválok valami piszkos melót.* Mondja neki. Nem szokott ilyen jó lelkű lenni, de most úgy se lesz szüksége erre a pénzre. Ha sikerül neki vérdíjat begyűjteni akkor úgyis lesz pénze. Ha meg nem akkor meg már nem is lesz rá szüksége.*
2881. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-18 16:46:44
Üzenet elküldve: 2019-08-18 16:46:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 290
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A köd messzire hömpölyög az erdőből, átláthatatlan, tejfehér lepel alá vonva az egész vidéket, egész a tengerig. A város utcái közé is bemerészkedik, azt a maradék fényt is elcsenve, mit a fáklyák fénye ad az éjjel.
Sok lélek húzódik be ilyenkor a Rumosba, noha őt sem az éjjel, sem a hirtelen jött köd nem rémíti. Neki csak meg kell valahol húznia magát, míg eljön az idő.
A zöld szempár megcsillan a gyér fáklyafényben, ahogy körbekémleli a nem túl tisztelt társaságot. Szemmel láthatóan nem sokan törődnek a sarokban megbúvó, a társaságtól elkülönülő, csuklyás elffel, ő pedig kifejezetten hálás ezért. Még ha Kikötőben a sötétség urának számos követője akad is, bizonyára lenne egy-két keresetlen szavuk az álmatlan éjszakákért, ha tudnák, Ki ő. Majd elfelejtik... Ő azonban nem fogja. Kudarc volt, egymás után három is. Hogy a Kikötő népe ezt hogyan élte meg, a legkevésbé sem érdekli, ő azonban ahogy mindig, most sem fog belenyugodni a vereségbe.
Nagyot nyújtózik ültében, majd kezeivel támasztja meg tarkóját, hátát a hideg, érdes kőfalnak vetve. Hosszú éjjel lesz ez is.*
*A köd messzire hömpölyög az erdőből, átláthatatlan, tejfehér lepel alá vonva az egész vidéket, egész a tengerig. A város utcái közé is bemerészkedik, azt a maradék fényt is elcsenve, mit a fáklyák fénye ad az éjjel.
Sok lélek húzódik be ilyenkor a Rumosba, noha őt sem az éjjel, sem a hirtelen jött köd nem rémíti. Neki csak meg kell valahol húznia magát, míg eljön az idő.
A zöld szempár megcsillan a gyér fáklyafényben, ahogy körbekémleli a nem túl tisztelt társaságot. Szemmel láthatóan nem sokan törődnek a sarokban megbúvó, a társaságtól elkülönülő, csuklyás elffel, ő pedig kifejezetten hálás ezért. Még ha Kikötőben a sötétség urának számos követője akad is, bizonyára lenne egy-két keresetlen szavuk az álmatlan éjszakákért, ha tudnák, Ki ő. Majd elfelejtik... Ő azonban nem fogja. Kudarc volt, egymás után három is. Hogy a Kikötő népe ezt hogyan élte meg, a legkevésbé sem érdekli, ő azonban ahogy mindig, most sem fog belenyugodni a vereségbe.
Nagyot nyújtózik ültében, majd kezeivel támasztja meg tarkóját, hátát a hideg, érdes kőfalnak vetve. Hosszú éjjel lesz ez is.*
2880. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-18 13:07:08
Üzenet elküldve: 2019-08-18 13:07:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
*A nagy felnőttes beszélgetésükkel sikeresen álomba untatták a kislányt. Minden fura viselkedése, és baljóslatú jövője ellenére, na meg a pörköltszaftos-szőlős nyáladzástól függetlenül, így alvás közben azért elég aranyos. Megsimogatja a kis buksiját. Aztán Svornthoz fordul.*
- Én is a környéken leszek. Lehet felkeresem egyelőre ezeket a kombinéseket, hátha adnak munkát. Akkor alhatok ma nálad?
*Kérdezi, az hogy fényes nappal van, annyira zavarná őt ebben, mint Xurrát. És az alapján amit Svornt elmondott, neki is jól jöhet lassan egy alvás.*
- És tényleg, ha akarsz, visszaélhetsz a helyzettel. Tényleg nem vagyok a legjobb passzban, de vonaglani még tudok. Ha meg nem, látogass el egyszer a kombinésekhez, hátha ott találsz.
*Mondja, és meg van győződve róla, hogy errefelé mindenki így hívja őket.*
*A nagy felnőttes beszélgetésükkel sikeresen álomba untatták a kislányt. Minden fura viselkedése, és baljóslatú jövője ellenére, na meg a pörköltszaftos-szőlős nyáladzástól függetlenül, így alvás közben azért elég aranyos. Megsimogatja a kis buksiját. Aztán Svornthoz fordul.*
- Én is a környéken leszek. Lehet felkeresem egyelőre ezeket a kombinéseket, hátha adnak munkát. Akkor alhatok ma nálad?
*Kérdezi, az hogy fényes nappal van, annyira zavarná őt ebben, mint Xurrát. És az alapján amit Svornt elmondott, neki is jól jöhet lassan egy alvás.*
- És tényleg, ha akarsz, visszaélhetsz a helyzettel. Tényleg nem vagyok a legjobb passzban, de vonaglani még tudok. Ha meg nem, látogass el egyszer a kombinésekhez, hátha ott találsz.
*Mondja, és meg van győződve róla, hogy errefelé mindenki így hívja őket.*
2879. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-17 20:08:59
Üzenet elküldve: 2019-08-17 20:08:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
*Xurra egyre kevésbé tudja követni a beszélgetés fonalát (a sirályrobbantáson azért még düdörög egy sort), de az egyre laposodó pislogása ellenére még kitartóan válaszolgat. Legalábbis ő így érzékeli. Svornt és Danakir meg leginkább úgy, hogy a kis mélységi először csak támaszkodik, aztán könyököl az asztalon, aztán szépen komótos exponencialitásban csökken a távolság egészen addig míg Xurra elborulva horpaszt a tányér mellett. Egy már majdnem egészen megrágott szőlőszem, kivárva a legdrámaibb hatásra érdemes pillanatot, elválik a sötétlila nyelvecskétől és szépen az asztalra flottyan Xurra szájából. Az, hogy ő tulajdonképpen még mindig benne van a beszélgetésben ennek ellenére abban mutatkozik meg, hogy néha-néha motyog néhány szófoszlányt az orra alatt. Viszont egész sokáig jönnek bele a szavak a kis fejébe mindentől függetlenül. Az például egészen konkrétan megmarad, hogy: azon leszek, hogy a környék megismerje a Svornt nevet. Csak nála a Svornt automatikusan lecserélődik Xurrára. Egyértelműen és zökkenőmentesen.
Ha ott hagyják, békésen elkumik pár órát, mielőtt felébredne a nyáltócsában úszkáló fél szőlőszem mellett. Ha felviszik a szobába, az se zavarja meg az ernyedt vegetálásban. Egy dologból nem enged Rogarrt úgy szorítja, hogy késsel se lehetne kifeszegetni az ujjai közül. Na jó, talán igen, de akkor biztos harapna.
Mire besötétedik, azért magához tér. Álmatagon nyammogva megvakarja a tomporát és mint aki épp csak a klotyóra megy ki, elhagyja a színt.*
*Xurra egyre kevésbé tudja követni a beszélgetés fonalát (a sirályrobbantáson azért még düdörög egy sort), de az egyre laposodó pislogása ellenére még kitartóan válaszolgat. Legalábbis ő így érzékeli. Svornt és Danakir meg leginkább úgy, hogy a kis mélységi először csak támaszkodik, aztán könyököl az asztalon, aztán szépen komótos exponencialitásban csökken a távolság egészen addig míg Xurra elborulva horpaszt a tányér mellett. Egy már majdnem egészen megrágott szőlőszem, kivárva a legdrámaibb hatásra érdemes pillanatot, elválik a sötétlila nyelvecskétől és szépen az asztalra flottyan Xurra szájából. Az, hogy ő tulajdonképpen még mindig benne van a beszélgetésben ennek ellenére abban mutatkozik meg, hogy néha-néha motyog néhány szófoszlányt az orra alatt. Viszont egész sokáig jönnek bele a szavak a kis fejébe mindentől függetlenül. Az például egészen konkrétan megmarad, hogy: azon leszek, hogy a környék megismerje a Svornt nevet. Csak nála a Svornt automatikusan lecserélődik Xurrára. Egyértelműen és zökkenőmentesen.
Ha ott hagyják, békésen elkumik pár órát, mielőtt felébredne a nyáltócsában úszkáló fél szőlőszem mellett. Ha felviszik a szobába, az se zavarja meg az ernyedt vegetálásban. Egy dologból nem enged Rogarrt úgy szorítja, hogy késsel se lehetne kifeszegetni az ujjai közül. Na jó, talán igen, de akkor biztos harapna.
Mire besötétedik, azért magához tér. Álmatagon nyammogva megvakarja a tomporát és mint aki épp csak a klotyóra megy ki, elhagyja a színt.*
2878. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-17 16:27:43
Üzenet elküldve: 2019-08-17 16:27:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
* Xurra mielőtt folytatná elfogad egy kis szőlőt Danakirtól. Majd nem éppen gusztusos módon a pörköltbe mártva eszi meg. ~ Ez biztos bolond.~ Gondolja, de meghallgatja a története végét. Szóval Balarick kiment a klotyóra és Xurra egyszerűen lelépet. A pénzkeresésre vonatkozó ötlete, nem okoz nagy sikert. Mondjuk ésszerűen érvelnek a többiek.*
– Lehet, hogy igazatok van.* Mondja komoran. Danakir kérdésére, hogy merre találja, csak elmosolyodik.*
– Vagy itt találsz a környéken vagy a tengerben átvágott torokkal. Ha életben maradok, akkor fogsz könnyen megtalálsz majd, mert azon leszek, hogy a környék megismerje a Svornt nevet.* Válaszolja a lánynak. Ez a kijelentése a szőkének arra ad feltételezést, hogy valószínűleg tovább áll nemsokára.*
– Ha jól gondolom, akkor elválnak az útjaink.* Közben Xurrát figyeli, akin már kezd látszani a pia hatása.*
* Xurra mielőtt folytatná elfogad egy kis szőlőt Danakirtól. Majd nem éppen gusztusos módon a pörköltbe mártva eszi meg. ~ Ez biztos bolond.~ Gondolja, de meghallgatja a története végét. Szóval Balarick kiment a klotyóra és Xurra egyszerűen lelépet. A pénzkeresésre vonatkozó ötlete, nem okoz nagy sikert. Mondjuk ésszerűen érvelnek a többiek.*
– Lehet, hogy igazatok van.* Mondja komoran. Danakir kérdésére, hogy merre találja, csak elmosolyodik.*
– Vagy itt találsz a környéken vagy a tengerben átvágott torokkal. Ha életben maradok, akkor fogsz könnyen megtalálsz majd, mert azon leszek, hogy a környék megismerje a Svornt nevet.* Válaszolja a lánynak. Ez a kijelentése a szőkének arra ad feltételezést, hogy valószínűleg tovább áll nemsokára.*
– Ha jól gondolom, akkor elválnak az útjaink.* Közben Xurrát figyeli, akin már kezd látszani a pia hatása.*
2877. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-17 10:36:44
Üzenet elküldve: 2019-08-17 10:36:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
*Xurra válaszát figyeli, meg a pörköltbe tunkolt szőlőjét. ~Hogy ez eddig hogy nem jutott senki eszébe?~ Ő is arra tippelt volna, hogy ez a Balarick meghalt, egészen olyan neve van, mint egy halott régi barátnak. Azután Svorntnak úgy tűnik, rögtönöznie kell, akkor a korábbi feltevése a közös munkára bizonyára nem volt komoly. Ráadásul mintha mire kimondta, már le is mondott volna róla. Elmosolyodik, mert egy fura bóknak egészen betudható. Azért megrágja kicsit a tervet, hátha csak egy kicsi lehetőség akad benne.*
-Tehát megkeressük a prédát, én bemegyek hozzá, és amíg engem reszel, te mögé sunnyogsz, és hátba szúrod?
*Így még működőnek is hangzik.*
- Ez a csábítás nem olyan varázslat, mint a sirályrobbantás. Rajtad sem vált be, például, pedig nagyon próbáltam. És ha netán sikerül is, de lebukunk? Onnan már csak a felvágott holttestemet tudnád kimenteni. Persze nem azért mondom, tényleg mentsd ki, ha úgy alakul. Valaki itt biztos örülne neki.
*Mutat Xurrára. Majd a döntése:*
-Nem... Ez a gyilkolászás veszélyes nekem. De ha véletlenül előbb szereznél hajót, szívesen segítek rajta. Inkább azt mond meg, hogy merre leszel mostanában, hogy bármikor megtaláljuk egymást. Hiszen mindig a lekötelezetted leszek.
*Xurra válaszát figyeli, meg a pörköltbe tunkolt szőlőjét. ~Hogy ez eddig hogy nem jutott senki eszébe?~ Ő is arra tippelt volna, hogy ez a Balarick meghalt, egészen olyan neve van, mint egy halott régi barátnak. Azután Svorntnak úgy tűnik, rögtönöznie kell, akkor a korábbi feltevése a közös munkára bizonyára nem volt komoly. Ráadásul mintha mire kimondta, már le is mondott volna róla. Elmosolyodik, mert egy fura bóknak egészen betudható. Azért megrágja kicsit a tervet, hátha csak egy kicsi lehetőség akad benne.*
-Tehát megkeressük a prédát, én bemegyek hozzá, és amíg engem reszel, te mögé sunnyogsz, és hátba szúrod?
*Így még működőnek is hangzik.*
- Ez a csábítás nem olyan varázslat, mint a sirályrobbantás. Rajtad sem vált be, például, pedig nagyon próbáltam. És ha netán sikerül is, de lebukunk? Onnan már csak a felvágott holttestemet tudnád kimenteni. Persze nem azért mondom, tényleg mentsd ki, ha úgy alakul. Valaki itt biztos örülne neki.
*Mutat Xurrára. Majd a döntése:*
-Nem... Ez a gyilkolászás veszélyes nekem. De ha véletlenül előbb szereznél hajót, szívesen segítek rajta. Inkább azt mond meg, hogy merre leszel mostanában, hogy bármikor megtaláljuk egymást. Hiszen mindig a lekötelezetted leszek.
2876. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-14 22:52:31
Üzenet elküldve: 2019-08-14 22:52:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
*A felajánláson persze kapva kap, mert a kaja az jó. Elmar egy kisebb fürt szőlőt és a pörköltszaftban gondosan megtunkolva kezdi el majszolni. Csak akkor néz fel, amikor újabb váratlan kérdést intéznek hozzá.*
- Hát... *pislog kicsit fogalmatlanul. Nem tudja Svornt hogy érti, hogy mi lett Balarickkal.* - Hát ő... *emeli meg a vállait tanácstalan képpel* - kiment a klotyóra. *Xurra határozottan emlékszik, hogy így volt. Balarick kiment a klotyóra, ő meg hazajött.* - De hagytam neki levelet *teszi hozzá a tarkóját vakarva, mert egy kicsit azért bizonytalan a távozási módja vitathatósága kapcsán. Hát még ha érzékelné, hogy az a fél ívnyi értelmetlen krikszkraksz, a végén az egyetlen épkézláb szóval, amit le tud írni normálisan (viszonylag): XUЯЯA ... Szóval ez a levél gyanánt hagyott izé, valószínűleg nem a legmegnyugtatóbb dolog volt Balarick számára.
A további megbeszélés alatt inkább azzal van elfoglalva, hogy a szőlőmagokat minél pontosabban tudja a többi vendég nyakába köpni meg Rogarral ijesztgeti a pörköltje maradékát, aztán saját magát, mindenféle torok és fejhangokat kiadva hozzá. Közben elhörpöli a maradék sörét, aztán persze horkantva röhögcsél rajta. Mikor a másik kettő nagyon elhallgat, keresztben leteszi az ölébe Rogot és megmoderálva magát tovább szemezgeti a pörijét. De valami van, mert mintha rá várnának.*
- É nem dologozok *böki ki végül a szentül tartott hitvallását a lábát lóbálva és átszellemülten csámcsogva a mócsingos részeken.* - Ö-őőő *csóválja a fejét. Nem frankó az a dolgozás téma.* - Fárassztó. És ula... umalna...ssss iss.
*Xurra nem hogy befejezni nem fejezett még be semmi ilyesmit életében, de jó ha az elkezdésig egyáltalán eljutott (erről Balarick tudna mesélni). Aztán meg jön az elégedetlenkedés meg a számonkérés, neeeem! Kinek kell ez?!*
- Mega a Patkányokk nem szokták szeretni, ha öl... ölö... öllködnek csak úgy errefelé. Dea sssss... sirályok monnyuk nem baj... szovalazok nemszámitttanak *vigyorog állati szélesen az egyre laposodó pislogása mellé.*
*A felajánláson persze kapva kap, mert a kaja az jó. Elmar egy kisebb fürt szőlőt és a pörköltszaftban gondosan megtunkolva kezdi el majszolni. Csak akkor néz fel, amikor újabb váratlan kérdést intéznek hozzá.*
- Hát... *pislog kicsit fogalmatlanul. Nem tudja Svornt hogy érti, hogy mi lett Balarickkal.* - Hát ő... *emeli meg a vállait tanácstalan képpel* - kiment a klotyóra. *Xurra határozottan emlékszik, hogy így volt. Balarick kiment a klotyóra, ő meg hazajött.* - De hagytam neki levelet *teszi hozzá a tarkóját vakarva, mert egy kicsit azért bizonytalan a távozási módja vitathatósága kapcsán. Hát még ha érzékelné, hogy az a fél ívnyi értelmetlen krikszkraksz, a végén az egyetlen épkézláb szóval, amit le tud írni normálisan (viszonylag): XUЯЯA ... Szóval ez a levél gyanánt hagyott izé, valószínűleg nem a legmegnyugtatóbb dolog volt Balarick számára.
A további megbeszélés alatt inkább azzal van elfoglalva, hogy a szőlőmagokat minél pontosabban tudja a többi vendég nyakába köpni meg Rogarral ijesztgeti a pörköltje maradékát, aztán saját magát, mindenféle torok és fejhangokat kiadva hozzá. Közben elhörpöli a maradék sörét, aztán persze horkantva röhögcsél rajta. Mikor a másik kettő nagyon elhallgat, keresztben leteszi az ölébe Rogot és megmoderálva magát tovább szemezgeti a pörijét. De valami van, mert mintha rá várnának.*
- É nem dologozok *böki ki végül a szentül tartott hitvallását a lábát lóbálva és átszellemülten csámcsogva a mócsingos részeken.* - Ö-őőő *csóválja a fejét. Nem frankó az a dolgozás téma.* - Fárassztó. És ula... umalna...ssss iss.
*Xurra nem hogy befejezni nem fejezett még be semmi ilyesmit életében, de jó ha az elkezdésig egyáltalán eljutott (erről Balarick tudna mesélni). Aztán meg jön az elégedetlenkedés meg a számonkérés, neeeem! Kinek kell ez?!*
- Mega a Patkányokk nem szokták szeretni, ha öl... ölö... öllködnek csak úgy errefelé. Dea sssss... sirályok monnyuk nem baj... szovalazok nemszámitttanak *vigyorog állati szélesen az egyre laposodó pislogása mellé.*
2875. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-13 18:48:10
Üzenet elküldve: 2019-08-13 18:48:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
* Neki kezdenek a második fogásnak. Xurra a már tőle megszokott módon kézzel-lábbal eszik. Mondjuk a kérdésük meglepi, de lelkesen kezd el magyarázni nekik. A zavaros történetből Svornt annyit vesz ki, hogy árvaházban élt, csak az leéget. Valószínűleg a bent rekedtek ott haltak. Xurra meg a romok között éldegélhetett, addig amíg az a Balarick nevű alak magához nem vette. De úgy néz ki a pasas eltűnt a képből, ezért a kalóz rá kérdez a dologra.*
– Mi lett azzal a Balarick nevűvel?* Szerinte halott lehet az illető, de megvárja a lány válaszát. Aztán Danakir tesz fel olyan kérdést, amire még ő se tudja a választ. Bizonytalanul hagyja abba az evést.*
– Hát őőő ... * Próbálna mondani valamit, ha már eddig a túlélésről papolt. Igen égő dolog, hogy semmi terve nincs, pedig eddig pont ő beszélt az anyagi helyzet stabilitásáról. Zavarában a kezébe veszi azt a papírt, amit Xurra nézegetett érkezésükkor. Elkezdi gyűr kélni és közben folyamatosan jár az agya, hogy mit kéne mondani. Egyszer csak meg akad a szeme az arany szón. Érdeklődve hajtja szét ott a papírt és olvas bele. Fejük egyenként 500 aranyat ér a rumos padlójára dobva. Ekkor jut eszébe egy remek ötlet.*
– Mit szólnátok ha elvállalnánk pár fejvadász melót? Vagyunk rá elegen. Xurra ismeri a terepet, Danakír majd elcsábítja a férfiakat én meg tudok harcolni és ölni. Igaz, hogy egyikőnk sincs a helyzet magaslatán, de majd valahogy összehozzuk. Biztosan jól fizet. Na mit szóltok hozzá? Nekem jobb ötletem nincs. Előtte azért rendbe szedjük magunkat és majd meglátjuk a dolgot.* Fejezi be a beszédet. Végül is az sem érdekli, ha lehurrogják, mert ő tőle azt kérték, hogy mondjon valamit. Ő ezt meg is tette, most már csak a többieken múlik a dolog.*
* Neki kezdenek a második fogásnak. Xurra a már tőle megszokott módon kézzel-lábbal eszik. Mondjuk a kérdésük meglepi, de lelkesen kezd el magyarázni nekik. A zavaros történetből Svornt annyit vesz ki, hogy árvaházban élt, csak az leéget. Valószínűleg a bent rekedtek ott haltak. Xurra meg a romok között éldegélhetett, addig amíg az a Balarick nevű alak magához nem vette. De úgy néz ki a pasas eltűnt a képből, ezért a kalóz rá kérdez a dologra.*
– Mi lett azzal a Balarick nevűvel?* Szerinte halott lehet az illető, de megvárja a lány válaszát. Aztán Danakir tesz fel olyan kérdést, amire még ő se tudja a választ. Bizonytalanul hagyja abba az evést.*
– Hát őőő ... * Próbálna mondani valamit, ha már eddig a túlélésről papolt. Igen égő dolog, hogy semmi terve nincs, pedig eddig pont ő beszélt az anyagi helyzet stabilitásáról. Zavarában a kezébe veszi azt a papírt, amit Xurra nézegetett érkezésükkor. Elkezdi gyűr kélni és közben folyamatosan jár az agya, hogy mit kéne mondani. Egyszer csak meg akad a szeme az arany szón. Érdeklődve hajtja szét ott a papírt és olvas bele. Fejük egyenként 500 aranyat ér a rumos padlójára dobva. Ekkor jut eszébe egy remek ötlet.*
– Mit szólnátok ha elvállalnánk pár fejvadász melót? Vagyunk rá elegen. Xurra ismeri a terepet, Danakír majd elcsábítja a férfiakat én meg tudok harcolni és ölni. Igaz, hogy egyikőnk sincs a helyzet magaslatán, de majd valahogy összehozzuk. Biztosan jól fizet. Na mit szóltok hozzá? Nekem jobb ötletem nincs. Előtte azért rendbe szedjük magunkat és majd meglátjuk a dolgot.* Fejezi be a beszédet. Végül is az sem érdekli, ha lehurrogják, mert ő tőle azt kérték, hogy mondjon valamit. Ő ezt meg is tette, most már csak a többieken múlik a dolog.*
2874. hozzászólás ezen a helyszínen: Rumos Rókalyuk
Üzenet elküldve: 2019-08-13 00:37:53
Üzenet elküldve: 2019-08-13 00:37:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svornt Strinton, Xurra Xhul, Danakir Atrena//
- Négy evezős. Nulla árbocos, két ülé... Jjaa, hogy az én kapitányom hajója? Izé, igen, ő, az is két árbocos. És ja, igen, asszem én is olyat akarok. Három árbocos, az ám a legjobb.
*Bólogatva ráncolja közben a szemöldökét, mert úgy értesült, hogy így beszél az aki ért is hozzá. Erről jut eszébe, olyan ember is kell majd, aki nem csak a szemöldökráncolást, hanem az értést is birtokolja. De mindehhez ugye pénz kell. Persze ami pénzt utoljára sajátjaként látott, azt a 100 aranyat, amit elhozott a hajóról, a csónakkal együtt a halakkal (Mesélő (Nyíl)) pihen a tenger fenekén.
A kislány mondókája részleteiben elvész, de annyi átjön, hogy árva volt, meg hogy elutazott, sőt, kis agyalgás után még azt is felfogja, hogy a gyerek varázsolni tanult. ~Varázsolni? Eezee?~ Ül ki az elképedtség az arcára, amikor végre ezt kilogikázta, és nagyjából körvonalazódik számára a kislány várható életútja. Mondjuk Dana kapásból már csak vénasszonyként tudja elképzelni, aki mocsarakba csalogat gyerekeket, akik ha előkerülnek, azt holdkórosan, meztelenül, hiányzó végtagokkal, vagy darabokban teszik. Már nem mintha egy mocsárban egy boszorkány nélkül jobb sors várna egy kisgyerekre. Az viszont valószínű, hogy előnyösebb ennek a kislánynak a jó oldalára kerülni.
A sztorizások alatt a leves végére ért, és a gyümölcstálat kezdi el kiüríteni.*
- Ki kér gyümit?
*Kérdezi, vicces színű körtét ropogtatva. Teszi ezt időhúzásképp, hogy eszébe jusson, amit az előbb még meg akart kérdezni.*
- Ja igen, milyen munkáról beszéltél amúgy az előbb?
*Teszi fel a kérdést Svorntnak, remélve, hogy nem valami kikötői rakodómunkát akar javasolni mindhármójuknak.*
- Négy evezős. Nulla árbocos, két ülé... Jjaa, hogy az én kapitányom hajója? Izé, igen, ő, az is két árbocos. És ja, igen, asszem én is olyat akarok. Három árbocos, az ám a legjobb.
*Bólogatva ráncolja közben a szemöldökét, mert úgy értesült, hogy így beszél az aki ért is hozzá. Erről jut eszébe, olyan ember is kell majd, aki nem csak a szemöldökráncolást, hanem az értést is birtokolja. De mindehhez ugye pénz kell. Persze ami pénzt utoljára sajátjaként látott, azt a 100 aranyat, amit elhozott a hajóról, a csónakkal együtt a halakkal (Mesélő (Nyíl)) pihen a tenger fenekén.
A kislány mondókája részleteiben elvész, de annyi átjön, hogy árva volt, meg hogy elutazott, sőt, kis agyalgás után még azt is felfogja, hogy a gyerek varázsolni tanult. ~Varázsolni? Eezee?~ Ül ki az elképedtség az arcára, amikor végre ezt kilogikázta, és nagyjából körvonalazódik számára a kislány várható életútja. Mondjuk Dana kapásból már csak vénasszonyként tudja elképzelni, aki mocsarakba csalogat gyerekeket, akik ha előkerülnek, azt holdkórosan, meztelenül, hiányzó végtagokkal, vagy darabokban teszik. Már nem mintha egy mocsárban egy boszorkány nélkül jobb sors várna egy kisgyerekre. Az viszont valószínű, hogy előnyösebb ennek a kislánynak a jó oldalára kerülni.
A sztorizások alatt a leves végére ért, és a gyümölcstálat kezdi el kiüríteni.*
- Ki kér gyümit?
*Kérdezi, vicces színű körtét ropogtatva. Teszi ezt időhúzásképp, hogy eszébe jusson, amit az előbb még meg akart kérdezni.*
- Ja igen, milyen munkáról beszéltél amúgy az előbb?
*Teszi fel a kérdést Svorntnak, remélve, hogy nem valami kikötői rakodómunkát akar javasolni mindhármójuknak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2874-2893