Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 391 (7801. - 7820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7820. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-31 15:21:20
Üzenet elküldve: 2015-07-31 15:21:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok - Zárás//
* Habár a Fekete Griff hozta eleinte a legnagyobb sikert, végül a Negyvenes játék volt a legjövedelmezőbb. Már akinek. A játékvezetőnő csendesen figyeli a játékot és osztja a lapokat és felügyel, nehogy valaki csaláshoz folyamodjon, de úgy tűnik senki nem folyamodik ilyen dolgokhoz, mindenki bízik a maga szerencséjében. Az a bizonyos szerencse pedig legvégül Sylthyriel Eoul'renor-t pártolja 405 arany formájában.
A nő gyorsan végigfuttatja szemét a kirakott lapokon és bólint egyet. A tét tehát hozzá kerül, a többiek pedig szegényebbek lettek fejenként 135 arannyal. Legalábbis ebben a körben, az előző játékok során talán többet vesztettek már, de ettől függetlenül a játékélmény remélhetőleg megvolt, valamint ha nem is nyertek sokat, legalább egy kis ajándék mindenkihez eljutott, aki akár csak egy kört is lejátszott itt. A többi játékvezető lassan összecsomagolja motyójukat, mivel a nyári forgatagnak itt a vége, mindegyikük eltűnik, végül csak a negyvenes játékosai maradnak. *
- Rendkívül jó játszma volt, remélem még találkozunk. * Mosolyog a kis csapatra és ő is el kezd szedelőzködni, majd elhagyja a Pegazust. *
//Szerencsejátékok - Zárás//
* Habár a Fekete Griff hozta eleinte a legnagyobb sikert, végül a Negyvenes játék volt a legjövedelmezőbb. Már akinek. A játékvezetőnő csendesen figyeli a játékot és osztja a lapokat és felügyel, nehogy valaki csaláshoz folyamodjon, de úgy tűnik senki nem folyamodik ilyen dolgokhoz, mindenki bízik a maga szerencséjében. Az a bizonyos szerencse pedig legvégül Sylthyriel Eoul'renor-t pártolja 405 arany formájában.
A nő gyorsan végigfuttatja szemét a kirakott lapokon és bólint egyet. A tét tehát hozzá kerül, a többiek pedig szegényebbek lettek fejenként 135 arannyal. Legalábbis ebben a körben, az előző játékok során talán többet vesztettek már, de ettől függetlenül a játékélmény remélhetőleg megvolt, valamint ha nem is nyertek sokat, legalább egy kis ajándék mindenkihez eljutott, aki akár csak egy kört is lejátszott itt. A többi játékvezető lassan összecsomagolja motyójukat, mivel a nyári forgatagnak itt a vége, mindegyikük eltűnik, végül csak a negyvenes játékosai maradnak. *- Rendkívül jó játszma volt, remélem még találkozunk. * Mosolyog a kis csapatra és ő is el kezd szedelőzködni, majd elhagyja a Pegazust. *
7819. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-31 08:01:15
Üzenet elküldve: 2015-07-31 08:01:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ismeretlen arc//
*Amint belép a fogadó ajtaján, megcsapja az a jellegzetes fogadó szag, illetve kiszúrja a kályhát is, tőle jobb oldalra. Sajnálattal veszi azonban észre a dolgot, aminek nem éppen örül* ~ Ez a fogadó is tele van, mint az a fránya főtér is. Bár egy fokkal jobb így, hát egy ideig még itt maradok, aztán majd lesz, ami lesz. Maga a fogadó egészen jól néz ki; talán még szállást is ki veszek magamnak, remélem, nem olyan drága. Viszont most csökkentem éhségem és szomjúságom. ~
- Csapos! Egy korsó tejet kérek és egy rántottát, de rögtön! * Szól oda az éppen pult mögött álldogáló, kissé elbambult csaposnak. Az pedig rögtön felkapja a fejét és már hozzá is lát a vendég kéréseinek eleget tenni.
Kicsit később odalép a pulthoz és örömmel látja meg, hogy a rántotta milyen finomnak néz ki, illetve a tej mennyisége is örömmel önti el. Ezek az örömök megjelennek a vörösen izzó szemében is, egy csillanás képében. *
- Köszönöm a gyors és egyelőre minőséginek tűnő munkádat. Remélem nem gond, ha utólag fizetek? * A csapos csak morog egyet, aztán elfordul ~ Na most ez igent vagy nemet jelent? Na, mindegy! Gondolom, ha elfordult és elsétált, akkor neki mindegy, én pedig a nekem kényelmesebb utat fogom választani.* ~ Elsétál jobb kezében a korsó tejjel, balban pedig a tál rántottával, majd leül egy sötét sarokban lévő üres asztalnál. Belekortyol a tejébe, finom volt sőt kitűnő.* ~ Kecsketej. Most következik a rántotta megkóstolása. ~ *Belekóstol a rántottájába és szinte azonnal -, ahogy az étel elérte az ízlelőit -, felderül az arca. Illetve, ha bárki is látná a szemét, azt láthatná, hogy a vörös szeme fellángol a túlélési ösztönei miatt.* ~ Végre! Végre normális ételt eszem, nem egy félig megsült, általam agyonütött állatot kell valahogy leerőszakolnom a torkomon, hanem ilyen finom tojásból - mely pedig szeretett fürjektől származik - készült rántottát.~
- Csapos! Eddig minden kitűnő, köszönök mindent!
* Majd eszik tovább, néha belekortyolgat az általa nagyon finomnak ítélt tejbe.* ~ A csapos nem válaszol. Talán nem gyakran hallja ezt a vendégeitől. Vagy kifogtam a jó menüt, vagy csak olyan nagyon éhes és szomjas voltam, hogy minden finomnak hat. ÁÁÁ! Túl sokat gondolkodom, nekem nem való ez. ~ Befejezi az evést és ivást is. Feláll és visszaviszi a tányérját és korsóját a csaposnak. Majd fizet.
Átadja az 5 aranyat *pipa*, majd visszaadja a Tej korsóját. Majd átadja a Rántotta tálját is illetve az árát is amely 6 arany *pipa*. Yannx visszamegy a régi helyére és leül. Most néz csak körül a fogadóban igazán. Eddig csak amolyan gyors szemlét tartott. * ~ A pult mögött mindenféle bort látok, amelyektől undorodom és 1000 aranyért sem innék megy egy kornyit sem. Az aranyszabály, amit még a dédapám mondott nekem halála napján: - Soha semennyi bort ne igyál semennyi pénzért. Akkor még nem értettem a gondolatmenetét. Hisz a többiek(családon kívüliek) mindig mondták, hogy milyen finom bort ittak. Mostanra azonban megértettem a papát. Mivel nekünk, sötételfeknek vigyáznunk kell magunkra a házainkon kívül, sőt még ott is ébernek kell lennünk és egy korty bortól is kábul a sötételf, az pedig nagyon nagy hátrányt jelent számára.
Látja, hogy a fogadóban több ember is iszik bort, köztük a csapos is.* ~Na mindegy nem gondolkodhatom egy témáról túl sokat, mert megfájdul a fejem, mint a múltkor, amikor megöltem egy nyulat akiről később kiderült, hogy gyerekei vannak. Érdekes egy sötételf vagyok én, elvileg nagyon gonosznak kéne lennem, de valahogy nekem soha nem ment és most sem megy a kegyetlen gonoszság. ~
~ Eléggé elment itt az idő a kis elmélkedésemmel, és ma még nem is edzettem, sőt tegnap sem sikerült. Ha így folytatom, nagyon el fogok puhulni és olyan leszek, mint a lekvár. Rám néz az ellenség és elolvadok. Szóval ez a helyzet, így nem tartható, menni kell edzeni, mégpedig most rögtön, mivel vittem be fehérjét a szervezetbe és mindenki tudja, hogy a fehérje az izmok építőeleme. Na várjunk csak! Hol lehet itt edzeni, azért mégsem fogok itt a fogadóban elkezdeni edzeni. Megkérdezek valakit. A Csapos biztos tudja. ~
- Csapos! Hol tudok Artheniorban edzeni?
- A barakkban - *válaszol úgy, hogy felé se fordul.*
- Na, és aztat merre találom?
- Kimész a főtérre, megkeresed a gazdagnegyedet és azon keresztül lépvén fogod megtalálni a Barakkot. Egy magas tágas épület. Fel fogod ismerni.
- Rendben van, köszönöm szépen.
~ Na ezt egészen jól megértettem, remélem ez a barakk megfelelő lesz képességeim fejlesztésére, és használata nem is lesz túlságosan drága. Spórolnom kell, különben nem leszek soha gazdag. ~ * Gondolkodik magában Yannx miközben kilép a nagy, vaskos, faajtón.*
A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.07.31 12:18:22, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, hozzászólások egybeszerkesztése. Kérlek, ne floodolj.
*Amint belép a fogadó ajtaján, megcsapja az a jellegzetes fogadó szag, illetve kiszúrja a kályhát is, tőle jobb oldalra. Sajnálattal veszi azonban észre a dolgot, aminek nem éppen örül* ~ Ez a fogadó is tele van, mint az a fránya főtér is. Bár egy fokkal jobb így, hát egy ideig még itt maradok, aztán majd lesz, ami lesz. Maga a fogadó egészen jól néz ki; talán még szállást is ki veszek magamnak, remélem, nem olyan drága. Viszont most csökkentem éhségem és szomjúságom. ~
- Csapos! Egy korsó tejet kérek és egy rántottát, de rögtön! * Szól oda az éppen pult mögött álldogáló, kissé elbambult csaposnak. Az pedig rögtön felkapja a fejét és már hozzá is lát a vendég kéréseinek eleget tenni.
Kicsit később odalép a pulthoz és örömmel látja meg, hogy a rántotta milyen finomnak néz ki, illetve a tej mennyisége is örömmel önti el. Ezek az örömök megjelennek a vörösen izzó szemében is, egy csillanás képében. *
- Köszönöm a gyors és egyelőre minőséginek tűnő munkádat. Remélem nem gond, ha utólag fizetek? * A csapos csak morog egyet, aztán elfordul ~ Na most ez igent vagy nemet jelent? Na, mindegy! Gondolom, ha elfordult és elsétált, akkor neki mindegy, én pedig a nekem kényelmesebb utat fogom választani.* ~ Elsétál jobb kezében a korsó tejjel, balban pedig a tál rántottával, majd leül egy sötét sarokban lévő üres asztalnál. Belekortyol a tejébe, finom volt sőt kitűnő.* ~ Kecsketej. Most következik a rántotta megkóstolása. ~ *Belekóstol a rántottájába és szinte azonnal -, ahogy az étel elérte az ízlelőit -, felderül az arca. Illetve, ha bárki is látná a szemét, azt láthatná, hogy a vörös szeme fellángol a túlélési ösztönei miatt.* ~ Végre! Végre normális ételt eszem, nem egy félig megsült, általam agyonütött állatot kell valahogy leerőszakolnom a torkomon, hanem ilyen finom tojásból - mely pedig szeretett fürjektől származik - készült rántottát.~
- Csapos! Eddig minden kitűnő, köszönök mindent!
* Majd eszik tovább, néha belekortyolgat az általa nagyon finomnak ítélt tejbe.* ~ A csapos nem válaszol. Talán nem gyakran hallja ezt a vendégeitől. Vagy kifogtam a jó menüt, vagy csak olyan nagyon éhes és szomjas voltam, hogy minden finomnak hat. ÁÁÁ! Túl sokat gondolkodom, nekem nem való ez. ~ Befejezi az evést és ivást is. Feláll és visszaviszi a tányérját és korsóját a csaposnak. Majd fizet.
Átadja az 5 aranyat *pipa*, majd visszaadja a Tej korsóját. Majd átadja a Rántotta tálját is illetve az árát is amely 6 arany *pipa*. Yannx visszamegy a régi helyére és leül. Most néz csak körül a fogadóban igazán. Eddig csak amolyan gyors szemlét tartott. * ~ A pult mögött mindenféle bort látok, amelyektől undorodom és 1000 aranyért sem innék megy egy kornyit sem. Az aranyszabály, amit még a dédapám mondott nekem halála napján: - Soha semennyi bort ne igyál semennyi pénzért. Akkor még nem értettem a gondolatmenetét. Hisz a többiek(családon kívüliek) mindig mondták, hogy milyen finom bort ittak. Mostanra azonban megértettem a papát. Mivel nekünk, sötételfeknek vigyáznunk kell magunkra a házainkon kívül, sőt még ott is ébernek kell lennünk és egy korty bortól is kábul a sötételf, az pedig nagyon nagy hátrányt jelent számára.
Látja, hogy a fogadóban több ember is iszik bort, köztük a csapos is.* ~Na mindegy nem gondolkodhatom egy témáról túl sokat, mert megfájdul a fejem, mint a múltkor, amikor megöltem egy nyulat akiről később kiderült, hogy gyerekei vannak. Érdekes egy sötételf vagyok én, elvileg nagyon gonosznak kéne lennem, de valahogy nekem soha nem ment és most sem megy a kegyetlen gonoszság. ~
~ Eléggé elment itt az idő a kis elmélkedésemmel, és ma még nem is edzettem, sőt tegnap sem sikerült. Ha így folytatom, nagyon el fogok puhulni és olyan leszek, mint a lekvár. Rám néz az ellenség és elolvadok. Szóval ez a helyzet, így nem tartható, menni kell edzeni, mégpedig most rögtön, mivel vittem be fehérjét a szervezetbe és mindenki tudja, hogy a fehérje az izmok építőeleme. Na várjunk csak! Hol lehet itt edzeni, azért mégsem fogok itt a fogadóban elkezdeni edzeni. Megkérdezek valakit. A Csapos biztos tudja. ~
- Csapos! Hol tudok Artheniorban edzeni?
- A barakkban - *válaszol úgy, hogy felé se fordul.*
- Na, és aztat merre találom?
- Kimész a főtérre, megkeresed a gazdagnegyedet és azon keresztül lépvén fogod megtalálni a Barakkot. Egy magas tágas épület. Fel fogod ismerni.
- Rendben van, köszönöm szépen.
~ Na ezt egészen jól megértettem, remélem ez a barakk megfelelő lesz képességeim fejlesztésére, és használata nem is lesz túlságosan drága. Spórolnom kell, különben nem leszek soha gazdag. ~ * Gondolkodik magában Yannx miközben kilép a nagy, vaskos, faajtón.*
A hozzászólást Shiro (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.07.31 12:18:22, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő, hozzászólások egybeszerkesztése. Kérlek, ne floodolj.
7818. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 22:17:01
Üzenet elküldve: 2015-07-30 22:17:01
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
*Várható volt, hogy nagyon sok nincs már hátra, bár abban reménykedett, hogy még egy kört átvészel, de ez nem így történik. A mélységi nő kiterít, és bejelenti, hogy megvan a negyvene, ezzel a szép kis összeg az ő zsebében fog landolni.*
-Gratulálok. *mondja neki is, természetesen ezt nem megjátssza, hanem valóban gratulációját fejezi ki. Nincs más hátra, minthogy ő is befejezze ezzel a körrel a szerencsejátékot, elég volt hirtelen ennyi, és már a Griff asztalhoz sem fog visszamenni.*
-Részemről volt a szerencse. Legközelebb majd rendezünk egy visszavágót. *mosolyodik el, mivel nagyon jó lenne, ha nem most először és utoljára játszana ilyen kártyajátékot. Megtetszett a mágusnak még akkor is, ha nem volt kifejezetten szerencsés benne.*
-Hölgyem, köszönjük a játékvezetést. *mondja az osztónak, aki szintén megérdemel egy köszönetnyilvánítást. Összehúzza köpenyét, mágusbotját a kezébe veszi, majd nincs más hátra, mint távozni a fogadóból. Worenth ahogy érkezett, úgy távozik annyi különbséggel, hogy kicsit kevesebb arany nyomja erszényét, de teljesen azért nincs mínuszban, mivel a Fekete Griffen csak sikerült nyernie egy kis aprót. Még egy utolsó pillantás a szerencsejáték hazájába, ami most a Pegazus fogadó volt, és a mágus már ki is lép az ajtón remélve, hogy hamarosan újra rendeznek szerencsejátékokat mindenki számára.*
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
*Várható volt, hogy nagyon sok nincs már hátra, bár abban reménykedett, hogy még egy kört átvészel, de ez nem így történik. A mélységi nő kiterít, és bejelenti, hogy megvan a negyvene, ezzel a szép kis összeg az ő zsebében fog landolni.*
-Gratulálok. *mondja neki is, természetesen ezt nem megjátssza, hanem valóban gratulációját fejezi ki. Nincs más hátra, minthogy ő is befejezze ezzel a körrel a szerencsejátékot, elég volt hirtelen ennyi, és már a Griff asztalhoz sem fog visszamenni.*
-Részemről volt a szerencse. Legközelebb majd rendezünk egy visszavágót. *mosolyodik el, mivel nagyon jó lenne, ha nem most először és utoljára játszana ilyen kártyajátékot. Megtetszett a mágusnak még akkor is, ha nem volt kifejezetten szerencsés benne.*
-Hölgyem, köszönjük a játékvezetést. *mondja az osztónak, aki szintén megérdemel egy köszönetnyilvánítást. Összehúzza köpenyét, mágusbotját a kezébe veszi, majd nincs más hátra, mint távozni a fogadóból. Worenth ahogy érkezett, úgy távozik annyi különbséggel, hogy kicsit kevesebb arany nyomja erszényét, de teljesen azért nincs mínuszban, mivel a Fekete Griffen csak sikerült nyernie egy kis aprót. Még egy utolsó pillantás a szerencsejáték hazájába, ami most a Pegazus fogadó volt, és a mágus már ki is lép az ajtón remélve, hogy hamarosan újra rendeznek szerencsejátékokat mindenki számára.*
7817. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 19:12:27
Üzenet elküldve: 2015-07-30 19:12:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//A Kerekasztal, meg a többé-kevésbé lovagok//
- Szia A’frad! - *Rilai vidáman köszön az ifjúra. Mulattatja igyekezete, amint az majdhogynem hasmánt érkezik meg becses körükbe. Felkuncog.* - Szerintem reggelizz meg nyugodtan, aztán kedvedre keltegetheted Gabrient. Nem is tudtam, hogy te is társaságunkhoz csapódsz. Mármint, gondolom, csapódsz, hmm? Vagy nem?
*A szokásos négyeshez már kezdett hozzászokni. Már-már szívéhez nőnek az eleddig kvázi idegennek számító útitársak. Érthető okokból kíváncsiskodik a srác szándékairól. Neki nemigen pakolná életét kezébe, míg a többiekről ezen kritériumnak már határozottan eleget tettek. Ha épp úgy hozná a forgandó szerencse. De inkább ne hozza. Utóbb visszarebben tekintete Janemitára, ugyanis még nem tisztázták az Amon Ruadh kérdéskört. *
- Dehogy viccelek! Én aztán soha! - *Teátrális szemforgatás. Kicsit elgondolkozik a leány kérdésein. Khannal ért egyet, borúlátásra nincs sok ok, talpraesettek.* - Szerintem a szekerek meg az elcipelés meg a többi a legkevesebb. Mindenki és minden megvehető, a kérdés csupán az ár, meg hogy hogyan tudjuk lejjebb tornászni. Szerintem megtaláljuk a módját.
*Khanra bök fejével.*
- Jól beszélsz. Kapcsolatokra van szükségünk és sok-sok segítő kézre. Hogy önszántukból segítők, vagy kibélelik a zsebüket, az mellékes. - *Jobbját mellkasára lapítja, meghajlásszerű mozdulatot tesz ültében.* - Tán megfigyeltétek, affinitásom van kidumálni az embereket ingükből-gatyájukból. Szívesen kipróbálnám élesben, vesztenivalónk nagyon nincs, mivel így is hetek óta földön futunk.
*Elmorfondírozik, szórakozottan ölébe hajtogatja a fügétől belakott vicsorkát. Ujjain számolja a potenciális lejmolandó alanyokat.*
- Hát, hallottam már az Ametiszt Házról. Persze fogalmam sincs, hogy hol vannak, vagy mit csinálnak, de ha igazak a pletykák, valami puccos, pénzes família, szerteágazó kapcsolatokkal. Aztán ott van a kis vörös, akiről te meséltél, Khan. - *Eszébe idézi a beszélgetést. Roppantmód igyekszik a dialógusra magára koncentrálni, és nem a felettébb arcpirító részletekre, melyek a kérdéses epizódot keresztbe-kasul fonják emlékeiben.* -A Vércse? A Fecske? Valami csicsergő nevű madár volt, nem?
*Tovább merengenek. Elunván Rili vállat ránt.*
- Végső soron a hivatalos, városi kereskedőcéhet is felkereshetjük. Csak ötletelek. Nem ismerem jobban a várost tinálatok. Legrosszabb esetben kilépünk innen, és tesszük egyik lábunk a másik után, míg valakinek neki nem ütközünk.
*Ahogy így belegondol, maga számára sem tűnik elég határozottnak. Azt meg végképp kényelmetlennek érzi, hogy társai esetleg úgy érezzék, rájuk rakná saját döntését, vagy rárugdalná őket a saját útjára. Ugyanis erről szó sincs. Mentségére mondva, mentőötlete is születik ezügyben. Ábrázata ismét felragyog.*
- Vagy eszembe jutott még valami! Lehet, ezzel is szerezhetnénk némi kezdőtőkét. Mármint hogy ti. Ugyanis ti bocsájtanátok áruba kardotok, íjatok, rettenthetetlen hősi természetetek, harci képzettségetek, s már-már legendás háborús tapasztalatotok! És nem olcsón. - *Cinkosan előrehajol.* - Zárójelben: Ha esetlen ez utóbbiak mégsem lennének oly mesébe illőn értékesek, hogy halomba hordják az erszényeket a lábatokhoz, egyet se féljetek. Én mindent kimagyarázok.
- Szia A’frad! - *Rilai vidáman köszön az ifjúra. Mulattatja igyekezete, amint az majdhogynem hasmánt érkezik meg becses körükbe. Felkuncog.* - Szerintem reggelizz meg nyugodtan, aztán kedvedre keltegetheted Gabrient. Nem is tudtam, hogy te is társaságunkhoz csapódsz. Mármint, gondolom, csapódsz, hmm? Vagy nem?
*A szokásos négyeshez már kezdett hozzászokni. Már-már szívéhez nőnek az eleddig kvázi idegennek számító útitársak. Érthető okokból kíváncsiskodik a srác szándékairól. Neki nemigen pakolná életét kezébe, míg a többiekről ezen kritériumnak már határozottan eleget tettek. Ha épp úgy hozná a forgandó szerencse. De inkább ne hozza. Utóbb visszarebben tekintete Janemitára, ugyanis még nem tisztázták az Amon Ruadh kérdéskört. *
- Dehogy viccelek! Én aztán soha! - *Teátrális szemforgatás. Kicsit elgondolkozik a leány kérdésein. Khannal ért egyet, borúlátásra nincs sok ok, talpraesettek.* - Szerintem a szekerek meg az elcipelés meg a többi a legkevesebb. Mindenki és minden megvehető, a kérdés csupán az ár, meg hogy hogyan tudjuk lejjebb tornászni. Szerintem megtaláljuk a módját.
*Khanra bök fejével.*
- Jól beszélsz. Kapcsolatokra van szükségünk és sok-sok segítő kézre. Hogy önszántukból segítők, vagy kibélelik a zsebüket, az mellékes. - *Jobbját mellkasára lapítja, meghajlásszerű mozdulatot tesz ültében.* - Tán megfigyeltétek, affinitásom van kidumálni az embereket ingükből-gatyájukból. Szívesen kipróbálnám élesben, vesztenivalónk nagyon nincs, mivel így is hetek óta földön futunk.
*Elmorfondírozik, szórakozottan ölébe hajtogatja a fügétől belakott vicsorkát. Ujjain számolja a potenciális lejmolandó alanyokat.*
- Hát, hallottam már az Ametiszt Házról. Persze fogalmam sincs, hogy hol vannak, vagy mit csinálnak, de ha igazak a pletykák, valami puccos, pénzes família, szerteágazó kapcsolatokkal. Aztán ott van a kis vörös, akiről te meséltél, Khan. - *Eszébe idézi a beszélgetést. Roppantmód igyekszik a dialógusra magára koncentrálni, és nem a felettébb arcpirító részletekre, melyek a kérdéses epizódot keresztbe-kasul fonják emlékeiben.* -A Vércse? A Fecske? Valami csicsergő nevű madár volt, nem?
*Tovább merengenek. Elunván Rili vállat ránt.*
- Végső soron a hivatalos, városi kereskedőcéhet is felkereshetjük. Csak ötletelek. Nem ismerem jobban a várost tinálatok. Legrosszabb esetben kilépünk innen, és tesszük egyik lábunk a másik után, míg valakinek neki nem ütközünk.
*Ahogy így belegondol, maga számára sem tűnik elég határozottnak. Azt meg végképp kényelmetlennek érzi, hogy társai esetleg úgy érezzék, rájuk rakná saját döntését, vagy rárugdalná őket a saját útjára. Ugyanis erről szó sincs. Mentségére mondva, mentőötlete is születik ezügyben. Ábrázata ismét felragyog.*
- Vagy eszembe jutott még valami! Lehet, ezzel is szerezhetnénk némi kezdőtőkét. Mármint hogy ti. Ugyanis ti bocsájtanátok áruba kardotok, íjatok, rettenthetetlen hősi természetetek, harci képzettségetek, s már-már legendás háborús tapasztalatotok! És nem olcsón. - *Cinkosan előrehajol.* - Zárójelben: Ha esetlen ez utóbbiak mégsem lennének oly mesébe illőn értékesek, hogy halomba hordják az erszényeket a lábatokhoz, egyet se féljetek. Én mindent kimagyarázok.
7816. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 15:51:48
Üzenet elküldve: 2015-07-30 15:51:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//A Véres Bál//
*Egy csöppet zavarja a füleit a könnyed tegeződés, melynek köze sincs a barátságos közvetlenséghez, egyszerű modortalanság és sértés az egyelőre névtelenségbe burkolódzott katonától, azonban nem teszi szóvá mindezt.
A két férfi között végbemenő közjátékba sem szól közbe, s valahogy a családnév elhangzása sem mozgat meg benne semmit. Egy ilyen fráter után végkép úgy érzi, hogy szüksége lenne a nyugalomra, személyes gondjai mellé nincs indíttatása valami olyasmibe keveredni, amely messze túlmutat a képességein. Valószínűleg ilyen körülmények közepette csak az életét keserítené meg, de igazságot sosem nyerhetne az elhunyt leánynak, elvégre a férfi szavaiból úgy veszi ki, ez senkinek nem érdeke. Artheniorban régóta letelepedett, és hálóikat mindenfelé szövögető családokkal, személyekkel pedig nem kívánja felvenni a versenyt, mert ő is könnyeden az ara sorsára juthat.
Gondolkodás közben vet egy pillantást a könyvre, amelyről talán a társa is beszélt nemrégiben, azonban újdonsült elhatározásának fényében immáron nem sokat jelent neki a kötet.*
- Nos, e lényegre törő előadás végett én sem kívánnám soká húzni a válaszomat. Köszönöm a megbízója ajánlatát, részemről az elsőt elfogadom. Nyilvánvalóan veszélyesebb tengerekre eveztem, mint korábban sejtettem, effajta gondokat pedig nem kívánok hordozni a vállaimon. *Magyarázza csöndesen.*
*Egy csöppet zavarja a füleit a könnyed tegeződés, melynek köze sincs a barátságos közvetlenséghez, egyszerű modortalanság és sértés az egyelőre névtelenségbe burkolódzott katonától, azonban nem teszi szóvá mindezt.
A két férfi között végbemenő közjátékba sem szól közbe, s valahogy a családnév elhangzása sem mozgat meg benne semmit. Egy ilyen fráter után végkép úgy érzi, hogy szüksége lenne a nyugalomra, személyes gondjai mellé nincs indíttatása valami olyasmibe keveredni, amely messze túlmutat a képességein. Valószínűleg ilyen körülmények közepette csak az életét keserítené meg, de igazságot sosem nyerhetne az elhunyt leánynak, elvégre a férfi szavaiból úgy veszi ki, ez senkinek nem érdeke. Artheniorban régóta letelepedett, és hálóikat mindenfelé szövögető családokkal, személyekkel pedig nem kívánja felvenni a versenyt, mert ő is könnyeden az ara sorsára juthat.
Gondolkodás közben vet egy pillantást a könyvre, amelyről talán a társa is beszélt nemrégiben, azonban újdonsült elhatározásának fényében immáron nem sokat jelent neki a kötet.*
- Nos, e lényegre törő előadás végett én sem kívánnám soká húzni a válaszomat. Köszönöm a megbízója ajánlatát, részemről az elsőt elfogadom. Nyilvánvalóan veszélyesebb tengerekre eveztem, mint korábban sejtettem, effajta gondokat pedig nem kívánok hordozni a vállaimon. *Magyarázza csöndesen.*
7815. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:55:05
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:55:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kaiyko Di'Arie//
- Persze, nem tudhatok ilyesmikről, amíg nem jártam a Hermelinben.*Mondja tréfás mosollyal, majd jobban belegondol, hogy mit is mondott. Eszéb jut, hogy nem mindeki éli meg úgy a kalandokat, mint ő. Mordokhai is csak a szerencsének köszönheti, hogy még mindig életben van, legalábbis a testén található számtalan heg ezt bizonyítja. Ő maga is fél az életveszélyes helyzetekben s csak utána gondol bele, hogy mindent összevetve ez egy élvezetes kaland volt. Ennek megfelelően a Hóhajú elméje is torzult némileg, sok olyan dolgot tett, amire nem büszek, s ami sötétté színezte a kalandot. Mindazonáltal nem fog változtani az életmódján, de ezen beszélgetés után mindenképp egy kicsit máshogy látja a dolgokat.
Gondolataiból ismét Kaiyko szavai ragadják ki*
- Bölcsen teszed. De ne felejtsd el kérni a "jutalmadat", ha eljön az ideje.
*Felnéz a lányra, majd barátságosan bólint.*
- Nincs mit megköszönni. További szép napot és sok sikert a jóslásban. Remélem még találkozunk.*Mondja, majd ő is feltápászkodik az asztaltól, biccent egyet a fogadós irányába, majd felballag a szobájába.*
//Kaiyko Di'Arie//
- Persze, nem tudhatok ilyesmikről, amíg nem jártam a Hermelinben.*Mondja tréfás mosollyal, majd jobban belegondol, hogy mit is mondott. Eszéb jut, hogy nem mindeki éli meg úgy a kalandokat, mint ő. Mordokhai is csak a szerencsének köszönheti, hogy még mindig életben van, legalábbis a testén található számtalan heg ezt bizonyítja. Ő maga is fél az életveszélyes helyzetekben s csak utána gondol bele, hogy mindent összevetve ez egy élvezetes kaland volt. Ennek megfelelően a Hóhajú elméje is torzult némileg, sok olyan dolgot tett, amire nem büszek, s ami sötétté színezte a kalandot. Mindazonáltal nem fog változtani az életmódján, de ezen beszélgetés után mindenképp egy kicsit máshogy látja a dolgokat.
Gondolataiból ismét Kaiyko szavai ragadják ki*
- Bölcsen teszed. De ne felejtsd el kérni a "jutalmadat", ha eljön az ideje.
*Felnéz a lányra, majd barátságosan bólint.*
- Nincs mit megköszönni. További szép napot és sok sikert a jóslásban. Remélem még találkozunk.*Mondja, majd ő is feltápászkodik az asztaltól, biccent egyet a fogadós irányába, majd felballag a szobájába.*
7814. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:11:40
Üzenet elküldve: 2015-07-30 14:11:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
* A kártya lapjai na meg a mozdulatok tovább viszik a játékot. Gid döntése szerint Ónixtól, húz egy lapot, egy egészen szépet. Ez már nem megvetendő, már ő maga is közelebb került a negyvenhez mint a harminchoz. A mágus ismét lapot húz majd pedig jön a meglepetés.
Tekintetét kíváncsian emeli a kártyákra, átszámolja majd apró főhajtással a nőstény felé szól.
- Gratulálok! *majd később amikor a köszönet is elhangzik jókedvűen áll fel és hajol meg Ónix felé.*
- Nagyon szívesen és köszönöm a játékot. *szól először a nősténynek majd pedig külön elköszön a mágustól is.
- Jó játék volt méltó játékostársak ellen. Önnek is köszönöm. *szól majd még visszatekint sötételfre.*
- Feltételezem nem bánta meg, hogy hozzánk csatlakozott. *mondja majd eszébe jut, hogy talán ideje volna a piacon az öreg árusnál hagyott cseppnyi állatért mennie.*
- Elnézésüket kérem de teljesen megfeledkeztem valamiről. *mondja és már siet is ki az ajtón, hogy még elkapja a kereskedőt mielőtt összepakolná a holmijait. Tőle átveszi a kis kalitkát és a Kúriába siet vele.*
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
* A kártya lapjai na meg a mozdulatok tovább viszik a játékot. Gid döntése szerint Ónixtól, húz egy lapot, egy egészen szépet. Ez már nem megvetendő, már ő maga is közelebb került a negyvenhez mint a harminchoz. A mágus ismét lapot húz majd pedig jön a meglepetés.
Tekintetét kíváncsian emeli a kártyákra, átszámolja majd apró főhajtással a nőstény felé szól.
- Gratulálok! *majd később amikor a köszönet is elhangzik jókedvűen áll fel és hajol meg Ónix felé.*
- Nagyon szívesen és köszönöm a játékot. *szól először a nősténynek majd pedig külön elköszön a mágustól is.
- Jó játék volt méltó játékostársak ellen. Önnek is köszönöm. *szól majd még visszatekint sötételfre.*
- Feltételezem nem bánta meg, hogy hozzánk csatlakozott. *mondja majd eszébe jut, hogy talán ideje volna a piacon az öreg árusnál hagyott cseppnyi állatért mennie.*
- Elnézésüket kérem de teljesen megfeledkeztem valamiről. *mondja és már siet is ki az ajtón, hogy még elkapja a kereskedőt mielőtt összepakolná a holmijait. Tőle átveszi a kis kalitkát és a Kúriába siet vele.*
7813. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 13:20:08
Üzenet elküldve: 2015-07-30 13:20:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// A kerekasztal, meg a többé-kevésbé lovagok //
*Hogy is szólt az anekdota arról a várúrról, akinek első várát elnyelte a mocsár? Ha Khant jól szolgálja emlékezete, felhúzott egy kőerősséget, valahol a lápvidéken, aztán csodálkozva állt annak elsüllyedt romjai mellett. De a lordot nem tántorította el, hogy a természet szólalt fel ellene, így hát épített egy másikat, még nagyobbat: az leégett, összedőlt, aztán süllyedt el. Álhatatos barom volt a fickó, mert élete hátralévő részét azzal töltötte, hogy olyan kőfalakat emeljen az ingatag terepen, amik majd korokon át hirdetik ember győzelmét az örökös törvényekkel szemben.
Mi tagadás, a félszemű is szereti kísérteni szerencséjét és igen gyakran megesik, hogy szembeszélbe vizel, de aki így tesz, készüljön fel rá, hogy a feladóhoz is visszajut valamennyi. Meghasonlása előtt tisztelte Kagant és hajlandó volt követni is, dacára nehezen induló szövetségük buktatóinak. E napoknak azonban leáldozott azzal, amikor a hosszú menetelésre induló népét önzésből a háta mögött hagyta. Neki, mint fél életét bérkardként élő férfinek nincsen tapasztalata abban, hogy miként kell az embereket jól és helyesen vezetni, de éppen elég időt töltött egy olyan mellett, aki utolsó napjáig elöljáró példája lehet ebben. És Amon Ruadh ura magát választotta a Vashegy népe helyett.
A kezét azért nem teszi fel, bár kétli, hogy ennyivel Rilai lelkesedését tudná szegni, véleménye nagyját mégsem dobja a közösbe. Visszafogottsága épp elég beszédes lehet, holott tudvalevő, hogy Khan is szereti csavarni a szót, ha azzal előbb érvényt tud magának szerezni.*
- A nyersanyag megszerzése, még ha most másként is fest, a könnyebb része a dolognak Janey. - *Álla alatt összehajtja kezeit, azokon támaszkodik meg, ahogy előrébb hajol az asztalon. Vállán a holló egykedvű nyugalommal dől kissé meg, az ónixszemű madáróriás azonban mintha éppen álmot látna, a sötét szemhéjak csak ritkán és akkor is lustán emelkednek meg. Számára érdektelen és felesleges időtöltésnek tűnhet az emberek állandó útkeresése.*
- És nem is a munkaerő: biztos vagyok benne, hogy Kagan már tucatnyi markoslegényt dolgoztat a Hegyen, hogy megszerezzenek minden matériát. Ők most nem izomerő vagy anyag híján vannak, hanem az itt rejlő kritikus tömegnek. - *Először saját koponyáját kocogtatta volna meg, de nem orozza el az ötletgazda érdemeit, ezért aprót bök Rilai halántékán, jelezve, hogy mit is ért a hiányzó rész alatt.*
- Mi történetesen a városban most remek helyen vagyunk, hogy felhajtsunk néhány kapcsolatot, akik révén majd megoldódik a szállítás és nyersanyagszerzés gondja is. De az emberekkel, különösen ha a kereskedést választották életük hivatásául, piszok nehéz tárgyalni, mert vér helyett is arany folyik az ereikben és a megfelelő összegért még tulajdon anyjukat is exhumálnák neked. Tisztelet minden kivételt képezőnek, természetesen. Szerencse, hogy nekünk is van egy titkos fegyverünk ellenük. - *Az ötlet ugyanolyan gyorsan pattan ki a fejéből, mint általában bármely másik, szavainak azzal kíván nyomatékot adni, hogy az imént megbökött halántékra jóízű, hangos csókot nyom.*
- Ez Rilai játszmája lesz Janey, valószínűleg kevesebb karmolászással és lövöldözéssel mint az erdőben, azon az éjjelen, viszont kilátásban van ellentételezés minden fáradozásért. Biztosra veszem, hogy Amon Ruadh hajlandó megfizetni a gyors és precíz munka árát. - *A második mézsör valahogy e körül varázsolódik elé, éppen időben, hogy teret engedjen A'fradnak és aggálya serény leplezésének, ami Gabrien hollétéről kérdi őket.*
- Nyugodj meg kölyök, a mestered még a lóbőrt húzza. De én igen morcos lennék a helyében, ha magamtól ébrednék arra, hogy a társaim már asztalnál ülnek és az apródom meg levest szürcsölget ahelyett, hogy engem is felköltene. De persze nekem nem sok közöm van ezekhez a dolgokhoz, sosem voltam apród vagy úr, lehet, hogy Gabrien elnéző a mulasztásokkal szemben. - *Cinkos vigyort villant Janeyre, ő és mindenki más is pontosan tudhatja mostanra már, hogy miféle temperamentum jellemzi a hóhajú mamlaszt.
Vissza a meggazdagodás témájához.*
- Melyik kereskedőházat akarod felkeresni elsőként? - *Eddigi gondolatvezetése alapján ez a kérdés tűnik legkézenfekvőbbnek, de ha tévedett, akkor dobhat ki mindent a kukába. Hamarost kiderül, hogy az aranyat nagy becsben tartó félszemű és az azzal bánni tudó kereskedőlány egyre gondoltak-e.*
*Hogy is szólt az anekdota arról a várúrról, akinek első várát elnyelte a mocsár? Ha Khant jól szolgálja emlékezete, felhúzott egy kőerősséget, valahol a lápvidéken, aztán csodálkozva állt annak elsüllyedt romjai mellett. De a lordot nem tántorította el, hogy a természet szólalt fel ellene, így hát épített egy másikat, még nagyobbat: az leégett, összedőlt, aztán süllyedt el. Álhatatos barom volt a fickó, mert élete hátralévő részét azzal töltötte, hogy olyan kőfalakat emeljen az ingatag terepen, amik majd korokon át hirdetik ember győzelmét az örökös törvényekkel szemben.
Mi tagadás, a félszemű is szereti kísérteni szerencséjét és igen gyakran megesik, hogy szembeszélbe vizel, de aki így tesz, készüljön fel rá, hogy a feladóhoz is visszajut valamennyi. Meghasonlása előtt tisztelte Kagant és hajlandó volt követni is, dacára nehezen induló szövetségük buktatóinak. E napoknak azonban leáldozott azzal, amikor a hosszú menetelésre induló népét önzésből a háta mögött hagyta. Neki, mint fél életét bérkardként élő férfinek nincsen tapasztalata abban, hogy miként kell az embereket jól és helyesen vezetni, de éppen elég időt töltött egy olyan mellett, aki utolsó napjáig elöljáró példája lehet ebben. És Amon Ruadh ura magát választotta a Vashegy népe helyett.
A kezét azért nem teszi fel, bár kétli, hogy ennyivel Rilai lelkesedését tudná szegni, véleménye nagyját mégsem dobja a közösbe. Visszafogottsága épp elég beszédes lehet, holott tudvalevő, hogy Khan is szereti csavarni a szót, ha azzal előbb érvényt tud magának szerezni.*
- A nyersanyag megszerzése, még ha most másként is fest, a könnyebb része a dolognak Janey. - *Álla alatt összehajtja kezeit, azokon támaszkodik meg, ahogy előrébb hajol az asztalon. Vállán a holló egykedvű nyugalommal dől kissé meg, az ónixszemű madáróriás azonban mintha éppen álmot látna, a sötét szemhéjak csak ritkán és akkor is lustán emelkednek meg. Számára érdektelen és felesleges időtöltésnek tűnhet az emberek állandó útkeresése.*
- És nem is a munkaerő: biztos vagyok benne, hogy Kagan már tucatnyi markoslegényt dolgoztat a Hegyen, hogy megszerezzenek minden matériát. Ők most nem izomerő vagy anyag híján vannak, hanem az itt rejlő kritikus tömegnek. - *Először saját koponyáját kocogtatta volna meg, de nem orozza el az ötletgazda érdemeit, ezért aprót bök Rilai halántékán, jelezve, hogy mit is ért a hiányzó rész alatt.*
- Mi történetesen a városban most remek helyen vagyunk, hogy felhajtsunk néhány kapcsolatot, akik révén majd megoldódik a szállítás és nyersanyagszerzés gondja is. De az emberekkel, különösen ha a kereskedést választották életük hivatásául, piszok nehéz tárgyalni, mert vér helyett is arany folyik az ereikben és a megfelelő összegért még tulajdon anyjukat is exhumálnák neked. Tisztelet minden kivételt képezőnek, természetesen. Szerencse, hogy nekünk is van egy titkos fegyverünk ellenük. - *Az ötlet ugyanolyan gyorsan pattan ki a fejéből, mint általában bármely másik, szavainak azzal kíván nyomatékot adni, hogy az imént megbökött halántékra jóízű, hangos csókot nyom.*
- Ez Rilai játszmája lesz Janey, valószínűleg kevesebb karmolászással és lövöldözéssel mint az erdőben, azon az éjjelen, viszont kilátásban van ellentételezés minden fáradozásért. Biztosra veszem, hogy Amon Ruadh hajlandó megfizetni a gyors és precíz munka árát. - *A második mézsör valahogy e körül varázsolódik elé, éppen időben, hogy teret engedjen A'fradnak és aggálya serény leplezésének, ami Gabrien hollétéről kérdi őket.*
- Nyugodj meg kölyök, a mestered még a lóbőrt húzza. De én igen morcos lennék a helyében, ha magamtól ébrednék arra, hogy a társaim már asztalnál ülnek és az apródom meg levest szürcsölget ahelyett, hogy engem is felköltene. De persze nekem nem sok közöm van ezekhez a dolgokhoz, sosem voltam apród vagy úr, lehet, hogy Gabrien elnéző a mulasztásokkal szemben. - *Cinkos vigyort villant Janeyre, ő és mindenki más is pontosan tudhatja mostanra már, hogy miféle temperamentum jellemzi a hóhajú mamlaszt.
Vissza a meggazdagodás témájához.*
- Melyik kereskedőházat akarod felkeresni elsőként? - *Eddigi gondolatvezetése alapján ez a kérdés tűnik legkézenfekvőbbnek, de ha tévedett, akkor dobhat ki mindent a kukába. Hamarost kiderül, hogy az aranyat nagy becsben tartó félszemű és az azzal bánni tudó kereskedőlány egyre gondoltak-e.*
7812. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 12:59:09
Üzenet elküldve: 2015-07-30 12:59:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
*Kivételesen sikerült egy egész használható lapot felhúznia, de mikor Gidralds lerakja a csere kártyát már tudja hogy ő fog következni. Hisz az elf is biztos nyerni akar és a lapok számából arra gondolhat mindenki hogy Ónix áll a legjobban. Mindegy, már beletörődött hogy úgysem ő fog nyerni.*
- Csak nyugodtan.
*Lemondó sóhajjal ejti ki a szavakat miközben szétteríti kártyáit ellenfele felé, hogy könnyebben válogathasson. Jól tippel Gid, szép nagy lapot halászik el tőle, utána ismét összetolja egymásba a lapokat és arccal lefelé az asztal lapjára helyezi kis gyűjteményét a felfordított kettese mellé. Kényelmesen hátradől, ábrázata olyan mint aki már feladta az egészet, kezeit mellkasa előtt keresztbe fonva várja Worenth lépését aki ismét lapot húz így hamar megint ő következik. Előre dől és az asztalra helyezett lapokért nyúl, megfordítja és szétteríti őket.*
- Nyertem.
*És valóban, ha megszámolják akkor kijön a negyven. Egy ötös, királynő, négyes, bolond, nyolcas, és végül egy tízes amit utoljára húzott. Gidralds egy királynőt azaz tizenkettőt vett el tőle így az ötvenkettőjéből negyvenet csinált.*
- Köszönöm a segítséget.
*Fordul hálás mosollyal az elf felé, aztán megvárja hogy a játékmester is kimondja az ítéletet. A pénzért nem nyúl, nem siet sehova, remélhetőleg azt is majd elé tolják. Hiába, most az egyszer csak piszok szerencséje lett, egy kis segítséggel. Nem is nagyon bírja levakarni vigyorát az arcáról, hisz nem kis összeggel lett ma gazdagabb.*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.30 13:00:45
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
*Kivételesen sikerült egy egész használható lapot felhúznia, de mikor Gidralds lerakja a csere kártyát már tudja hogy ő fog következni. Hisz az elf is biztos nyerni akar és a lapok számából arra gondolhat mindenki hogy Ónix áll a legjobban. Mindegy, már beletörődött hogy úgysem ő fog nyerni.*
- Csak nyugodtan.
*Lemondó sóhajjal ejti ki a szavakat miközben szétteríti kártyáit ellenfele felé, hogy könnyebben válogathasson. Jól tippel Gid, szép nagy lapot halászik el tőle, utána ismét összetolja egymásba a lapokat és arccal lefelé az asztal lapjára helyezi kis gyűjteményét a felfordított kettese mellé. Kényelmesen hátradől, ábrázata olyan mint aki már feladta az egészet, kezeit mellkasa előtt keresztbe fonva várja Worenth lépését aki ismét lapot húz így hamar megint ő következik. Előre dől és az asztalra helyezett lapokért nyúl, megfordítja és szétteríti őket.*
- Nyertem.
*És valóban, ha megszámolják akkor kijön a negyven. Egy ötös, királynő, négyes, bolond, nyolcas, és végül egy tízes amit utoljára húzott. Gidralds egy királynőt azaz tizenkettőt vett el tőle így az ötvenkettőjéből negyvenet csinált.*
- Köszönöm a segítséget.
*Fordul hálás mosollyal az elf felé, aztán megvárja hogy a játékmester is kimondja az ítéletet. A pénzért nem nyúl, nem siet sehova, remélhetőleg azt is majd elé tolják. Hiába, most az egyszer csak piszok szerencséje lett, egy kis segítséggel. Nem is nagyon bírja levakarni vigyorát az arcáról, hisz nem kis összeggel lett ma gazdagabb.*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.30 13:00:45
7811. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 02:08:09
Üzenet elküldve: 2015-07-30 02:08:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
* Mikor lecsendesedik a forgalom, félre hívja Ziát, s megköszönve a bizalmat, vesz búcsút a vörös tapétás háztól. A bevétel helyéről tájékoztatja az eddig elfogyasztott ital mennyiségről. Szobája kulcsát átnyújtva, lép ki az ajtón. A pinty egy jó menő hely, jó italok s szép lányok. Vonzzák majd az embereket, mint légy a mézet. De úgy látszik mindkét fél részéről rossz döntés született. Az egykor kihalt negyed, most részeg emberektől hangos. Ezen az úton halad a Pegazusig. Most meglehetősen csendes a hely, mindenki a Pintyben múlatja az időt. A fogadós egykedvűen törölgeti a poharait, talán azon gondolkozik, mit kellene kitalálnia, hogy visszacsalogassa a vendégeit. Fáradt mosollyal köszönti a lányt, s tudakolja miben is segíthet. Nay csak egy Szobát kér 3 éjszakára, miközbe leszámolja érte a 36 aranyat. Hogy aztán felsétálva, hajtsa álomra a fejét. *
Hogy aztán felsétálva, hajtsa álomra a fejét. *
7810. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 01:49:22
Üzenet elküldve: 2015-07-30 01:49:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 167
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lidérces álmok//
- Lehet. De, tapasztalatból mondom, hogy leheleted messze áll a hűvöstől.
*Nem veszi kioktatásnak a férfi szavait. Elgondolkodtatják a hallottak. S arra következtetésre kell jutnia, hogy félreértették egymást. Szín igaz, amit Rynizz mond. De, számra a kérdés arra vonatkozott, hogy miért nem látnak tovább saját magukon. S szerinte ennek az oka a beléjük nevelt büszkeség. Az, hogy sokan nem tudnak tovább lépni, ami elmúlt. *
- Nem. Félre értesz.
* Rázza meg fejét. A korábban kibontott haj még mindig ugyanúgy terül szét vállain, népiképp meglágyítva a vonásokat. *
- Nem azt mondtam, hogy ezek nem jók. A hagyományaink fontosak, számomra is. De, pont a megrögzöttség az, ami nem engedi, hogy tovább lépjünk. A görcsös ragaszkodás ahhoz, ami már nem működik. Ezért nem is nem látnak tovább.
* Pillant oldalra Ryzre, játszik tovább a kezében lévő kupával. *
- S nem gyűlölöm őket.
* Int a tömeg felé.*
- Szánom őket. Egyik fél sem ismeri fel, hogy akár gyümölcsöző kapcsolat is lehetne a mélységiek és a felszíniek között. És ehhez még szeretni se kellene egymást. Csak kicsit nyitottabbnak lenni. Nekünk s nekik is. Hagyni, hogy egy kicsit betekintést nyerjenek a színfalak mögé.
*Tekint bele a pohárba lévő borba, megmozgatja, majd kortyol egy újabbat. *
- Nem fogadnak el minket, mert mások vagyunk. S mert viselünk egy béklyót, ami őseink hagyatéka. S ez mindaddig így marad, míg valamelyik fél meg nem nyitja a kapukat. De, igazad van ezt, okosan kell csinálni.
* Néz újra a vérszín szemekbe. Halvány mosoly, s kiissza az utolsó kortyot is. Viszont elbeszélgették az időt, s ideje indulnia, ha időben akar érkezni, s még a Bestét is meg kell találnia. *
- Hmm…
*Húzza el ajkait, s keresi a tekintetet. *
- Mennem kell. Sajnálom, hogy nem volt másra időnk.
* Áll fel, s mosolyodik el sejtelmesen.*
- Talán majd máskor. Egy másik álomban.
* Kacsint a férfira. Nehéz szívvel fordít hátat a másiknak, s távozik az éppen nyíló ajtón, melyen betódulnak a lemenő nap sugarai, narancssárgára s rózsaszínre festve a fogadó falait, miközben furcsa aurát von a bent lévők köré.*
A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.30 01:49:45
//Lidérces álmok//
- Lehet. De, tapasztalatból mondom, hogy leheleted messze áll a hűvöstől.
*Nem veszi kioktatásnak a férfi szavait. Elgondolkodtatják a hallottak. S arra következtetésre kell jutnia, hogy félreértették egymást. Szín igaz, amit Rynizz mond. De, számra a kérdés arra vonatkozott, hogy miért nem látnak tovább saját magukon. S szerinte ennek az oka a beléjük nevelt büszkeség. Az, hogy sokan nem tudnak tovább lépni, ami elmúlt. *
- Nem. Félre értesz.
* Rázza meg fejét. A korábban kibontott haj még mindig ugyanúgy terül szét vállain, népiképp meglágyítva a vonásokat. *
- Nem azt mondtam, hogy ezek nem jók. A hagyományaink fontosak, számomra is. De, pont a megrögzöttség az, ami nem engedi, hogy tovább lépjünk. A görcsös ragaszkodás ahhoz, ami már nem működik. Ezért nem is nem látnak tovább.
* Pillant oldalra Ryzre, játszik tovább a kezében lévő kupával. *
- S nem gyűlölöm őket.
* Int a tömeg felé.*
- Szánom őket. Egyik fél sem ismeri fel, hogy akár gyümölcsöző kapcsolat is lehetne a mélységiek és a felszíniek között. És ehhez még szeretni se kellene egymást. Csak kicsit nyitottabbnak lenni. Nekünk s nekik is. Hagyni, hogy egy kicsit betekintést nyerjenek a színfalak mögé.
*Tekint bele a pohárba lévő borba, megmozgatja, majd kortyol egy újabbat. *
- Nem fogadnak el minket, mert mások vagyunk. S mert viselünk egy béklyót, ami őseink hagyatéka. S ez mindaddig így marad, míg valamelyik fél meg nem nyitja a kapukat. De, igazad van ezt, okosan kell csinálni.
* Néz újra a vérszín szemekbe. Halvány mosoly, s kiissza az utolsó kortyot is. Viszont elbeszélgették az időt, s ideje indulnia, ha időben akar érkezni, s még a Bestét is meg kell találnia. *
- Hmm…
*Húzza el ajkait, s keresi a tekintetet. *
- Mennem kell. Sajnálom, hogy nem volt másra időnk.
* Áll fel, s mosolyodik el sejtelmesen.*
- Talán majd máskor. Egy másik álomban.
* Kacsint a férfira. Nehéz szívvel fordít hátat a másiknak, s távozik az éppen nyíló ajtón, melyen betódulnak a lemenő nap sugarai, narancssárgára s rózsaszínre festve a fogadó falait, miközben furcsa aurát von a bent lévők köré.*
A hozzászólás írója (Medliel Falenys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.30 01:49:45
7809. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-30 01:36:13
Üzenet elküldve: 2015-07-30 01:36:13
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//A Véres Bál//
-Sajnos nem ilyen egyszerű az élet, nem szabadultok tőlünk ilyen könnyen. Illetve, talán, de ennek még nincs itt az ideje.
*Jegyzi meg a hölgy kérdésére.*
-Drága jó Zebo barátom *fordul a magasabb felé* - légy oly gáláns úriember és közöld a szőkeséggel hogy fontos dolga van messze. Nagyon fontos és nagyon messze. Itt csak én hallgatózhatom ki a beszélgetésüket.
*Az elhangzottak tartalma nem csak belőlük válthat ki ellenszenvet, ugyanis a Zebonak nevezett is gyilkos pillantásokra szúrja az eddig társának elfogadott egyént, kezét a kardján megpihenteti, de feláll. Erre csak kinyitja a mosolyát a beszédesebb, meglepően ápolt fogai mögé még több aljasságot rejtve.*
-Ha még egyszer Zebonak hívsz...
*Fejezi be ezzel a beszélgetést, lezáratlanul, majd megy a dolgára. Félúton persze a barnahajú nem állja meg magát és csak azért is rászól.*
-És Zebo, legyél jófiú.
*Ez több, mint meggontolatlan volt, de kinevetve magát visszatér a pároshoz. A háttérben a nő egy elég gyors párbeszéd után már távozik is a fogadóból, egyedül, majd a fekete hajú a fogadóstól kér rendelést.*
-Ja, titeket meg majdnem elfelejtettelek. Elnézést a közjátékért. Nem a Gornathin család küldöttje vagyok, bár kétségtelen, hogy ők is érdekeltek abban, hogy elfedjék a kis affért az arával... úgy is tudjátok.
*Egy keveset hesseget a levegőbe, őt egyáltalán nem érdekli, hogy éppen ki halt meg, csak nem beszélhet róla sokat. A család neve tényleg nem jellegzetes, kicsit esetlenül is hangzik, nem csoda, hogy nem épült be mélyen a tudatukba.*
-De hoztam ajándékot, csak szépíteni kellett rajt.
*Ezzel az asztalra is dobja a könyvet, mely szintén ismerős lehet Aborath számára. Még a saját oldalára és rá is könyököl.*
-És egy ajánlatot, ugyanis kezdenek csúnya dolgok történni, a kisasszony legújabb barátjához sem értünk már oda, megelőztek. Kicsit zavaró, nem mintha nem azért mentünk volna oda mi is, de mellékes. Az egyik barátotok megpiszkálta a fészket, így senki nem érzi magát biztonságban, úgymond mindenki takarít maga után. Ti még nem nyúltatok bele mélyen semmibe, bár a szép hölgy megtagadta a vizsgálódásainkat. A szívem szakadt meg... A lényeg, hogy egyelőre nem tudtok annyit, hogy bajotok essék, bár ez nem mindenkit akadályozna meg. A megbízóm pedig arra tenne egy ajánlatot, hogy ez vagy maradjon így vagy pedig, nyújthatnátok számára segítő kezet a dolgok előkutatásában. Esetleg dolgozhattok továbbra is a saját szakállatokra, de akkor még egyszer fogjuk látni egymást. Persze csak akkor, ha a tudomására jut. Én ezt három járható útnak látom, bár az egyik nagyon is rizikós és nem igazán ajánlhatom.
*Egy kis hatásszünetet vár, majd a mellette lévő székre sandít, ahol nincs senki még.*
-Természetesen lesz időtök gondolkodni ezen.
-Sajnos nem ilyen egyszerű az élet, nem szabadultok tőlünk ilyen könnyen. Illetve, talán, de ennek még nincs itt az ideje.
*Jegyzi meg a hölgy kérdésére.*
-Drága jó Zebo barátom *fordul a magasabb felé* - légy oly gáláns úriember és közöld a szőkeséggel hogy fontos dolga van messze. Nagyon fontos és nagyon messze. Itt csak én hallgatózhatom ki a beszélgetésüket.
*Az elhangzottak tartalma nem csak belőlük válthat ki ellenszenvet, ugyanis a Zebonak nevezett is gyilkos pillantásokra szúrja az eddig társának elfogadott egyént, kezét a kardján megpihenteti, de feláll. Erre csak kinyitja a mosolyát a beszédesebb, meglepően ápolt fogai mögé még több aljasságot rejtve.*
-Ha még egyszer Zebonak hívsz...
*Fejezi be ezzel a beszélgetést, lezáratlanul, majd megy a dolgára. Félúton persze a barnahajú nem állja meg magát és csak azért is rászól.*
-És Zebo, legyél jófiú.
*Ez több, mint meggontolatlan volt, de kinevetve magát visszatér a pároshoz. A háttérben a nő egy elég gyors párbeszéd után már távozik is a fogadóból, egyedül, majd a fekete hajú a fogadóstól kér rendelést.*
-Ja, titeket meg majdnem elfelejtettelek. Elnézést a közjátékért. Nem a Gornathin család küldöttje vagyok, bár kétségtelen, hogy ők is érdekeltek abban, hogy elfedjék a kis affért az arával... úgy is tudjátok.
*Egy keveset hesseget a levegőbe, őt egyáltalán nem érdekli, hogy éppen ki halt meg, csak nem beszélhet róla sokat. A család neve tényleg nem jellegzetes, kicsit esetlenül is hangzik, nem csoda, hogy nem épült be mélyen a tudatukba.*
-De hoztam ajándékot, csak szépíteni kellett rajt.
*Ezzel az asztalra is dobja a könyvet, mely szintén ismerős lehet Aborath számára. Még a saját oldalára és rá is könyököl.*
-És egy ajánlatot, ugyanis kezdenek csúnya dolgok történni, a kisasszony legújabb barátjához sem értünk már oda, megelőztek. Kicsit zavaró, nem mintha nem azért mentünk volna oda mi is, de mellékes. Az egyik barátotok megpiszkálta a fészket, így senki nem érzi magát biztonságban, úgymond mindenki takarít maga után. Ti még nem nyúltatok bele mélyen semmibe, bár a szép hölgy megtagadta a vizsgálódásainkat. A szívem szakadt meg... A lényeg, hogy egyelőre nem tudtok annyit, hogy bajotok essék, bár ez nem mindenkit akadályozna meg. A megbízóm pedig arra tenne egy ajánlatot, hogy ez vagy maradjon így vagy pedig, nyújthatnátok számára segítő kezet a dolgok előkutatásában. Esetleg dolgozhattok továbbra is a saját szakállatokra, de akkor még egyszer fogjuk látni egymást. Persze csak akkor, ha a tudomására jut. Én ezt három járható útnak látom, bár az egyik nagyon is rizikós és nem igazán ajánlhatom.
*Egy kis hatásszünetet vár, majd a mellette lévő székre sandít, ahol nincs senki még.*
-Természetesen lesz időtök gondolkodni ezen.
7808. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:54:39
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:54:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A kerekasztal, meg a többé-kevésbé lovagok//
*Eljut tudatáig, amit a kereskedőlány sugalmaz kolosszusa fáradtságának okáról, ám nem kap válaszul többet, csak egy széles vigyort némi bujasággal szájzugában. A fattyú lány nem az a fajta, akit csak úgy zavarba lehet hozni.
Elkerekedett szemekkel hallgatja tovább asztaltársai szavait, mikor végül számára is világossá válik, hogy bizony Kagan tért vissza a porig égetett erődjébe és kezdett bele annak újjá építésébe. Egy erősebbe, nagyobba.*
-Viccelsz.
*Közli Rialival, hiába látszik rajta, hogy valójában nagyon is elhiszi a lány szavait. Elvégre miért hazudna Ewangel csak úgy?
Nagyot kortyol a teából, amibe a kereskedőlány beleszimatolt előzőleg, majd tekintetét elragadja a szőrös kis majmóca, aki talán nem is él már sokáig, ha Khan madara véletlenül megcsípi a bundáját.
Miközben feldolgozza a hallottakat, gondolatai a Kopár Hegy erődítménye körül járnak; látja a gyilokjáróról eléjük táruló tájat, érzi Baul tollas buksijának tapintását ujjbegyein, miközben emlékszik még arra is, miként égett le otthonuk és fordult el tőlük a Vezér. Sosem felejti el, hogyan töltötte meg orrát a füst maró szaga, milyen hangja volt a recsegve összeomló faépítményeknek és mekkorára nyújtóztak a táncoló lángok, amiket életre hívásában ő is részt vett.
Boldog lenne a kis szíve, ha újra láthatná Kagant az újjáépített erődjében, megleshetné mennyit nőtt Baul és annak fura kistestvére, valamint mennyien maradtak meg a Thargok földjén. Ha beszállnak ebbe a munkába, akkor láthatja újra az erődöt. Üzleti érzékkel viszont nincs megáldva, ahogy túl sok ésszel sem, hogy rendesen meg tudja ítélni Riali ötletének jövedelmezőségét.*
-Honnan akarod beszerezni ezt a sok cuccot és elszállíttatni Amon Ruadhra? Nincsenek szekereink, Gabe pedig tuti nem viszi a hátán a nagy kavicsokat.
*Valahogy aranyat kell teremteni, hogy megvehessék vagy bérelhessék a szállítóeszközöket, amikkel a szintén megvett építőanyagot, de a lány inkább Rialira bízza ennek megoldását. Egy pillanatra elszakítja kékjeit asztaltárairól, hogy a hálók felé tekintsen, hátha nagydarab kedvese már megébredt és csatlakozik hozzájuk a "hogyan tovább" kérdés megvitatásában, majd tapasztja is vissza a kereskedőlányra, amikor csak a majdnem felbukó fegyverhordozót pillantja meg.*
-Ezen felül benne vagyok a buliban, ha tényleg annyi arany üti a markunkat, amennyit sejteni vélsz.
*Valamiért azt gondolja, hogy Khannak jó orra van az aranyhoz, így az ő arcát kezdi vizsgálgatni egy ideig. Kíváncsi rá, mit szól a dologhoz és mit sugall tekintete. Ebben csak a hozzájuk érkező A'frad zavarja valamicskét, akinek kérdését hamar meg is válaszolja.*
-Alszik még, de tán nemsoká kikergeti az éhség az ágyból.
*Rámosolyog a fiúkára, majd folytatja.*
-Ha szeretnéd, magad is felébresztheted.
*Eljut tudatáig, amit a kereskedőlány sugalmaz kolosszusa fáradtságának okáról, ám nem kap válaszul többet, csak egy széles vigyort némi bujasággal szájzugában. A fattyú lány nem az a fajta, akit csak úgy zavarba lehet hozni.
Elkerekedett szemekkel hallgatja tovább asztaltársai szavait, mikor végül számára is világossá válik, hogy bizony Kagan tért vissza a porig égetett erődjébe és kezdett bele annak újjá építésébe. Egy erősebbe, nagyobba.*
-Viccelsz.
*Közli Rialival, hiába látszik rajta, hogy valójában nagyon is elhiszi a lány szavait. Elvégre miért hazudna Ewangel csak úgy?
Nagyot kortyol a teából, amibe a kereskedőlány beleszimatolt előzőleg, majd tekintetét elragadja a szőrös kis majmóca, aki talán nem is él már sokáig, ha Khan madara véletlenül megcsípi a bundáját.
Miközben feldolgozza a hallottakat, gondolatai a Kopár Hegy erődítménye körül járnak; látja a gyilokjáróról eléjük táruló tájat, érzi Baul tollas buksijának tapintását ujjbegyein, miközben emlékszik még arra is, miként égett le otthonuk és fordult el tőlük a Vezér. Sosem felejti el, hogyan töltötte meg orrát a füst maró szaga, milyen hangja volt a recsegve összeomló faépítményeknek és mekkorára nyújtóztak a táncoló lángok, amiket életre hívásában ő is részt vett.
Boldog lenne a kis szíve, ha újra láthatná Kagant az újjáépített erődjében, megleshetné mennyit nőtt Baul és annak fura kistestvére, valamint mennyien maradtak meg a Thargok földjén. Ha beszállnak ebbe a munkába, akkor láthatja újra az erődöt. Üzleti érzékkel viszont nincs megáldva, ahogy túl sok ésszel sem, hogy rendesen meg tudja ítélni Riali ötletének jövedelmezőségét.*
-Honnan akarod beszerezni ezt a sok cuccot és elszállíttatni Amon Ruadhra? Nincsenek szekereink, Gabe pedig tuti nem viszi a hátán a nagy kavicsokat.
*Valahogy aranyat kell teremteni, hogy megvehessék vagy bérelhessék a szállítóeszközöket, amikkel a szintén megvett építőanyagot, de a lány inkább Rialira bízza ennek megoldását. Egy pillanatra elszakítja kékjeit asztaltárairól, hogy a hálók felé tekintsen, hátha nagydarab kedvese már megébredt és csatlakozik hozzájuk a "hogyan tovább" kérdés megvitatásában, majd tapasztja is vissza a kereskedőlányra, amikor csak a majdnem felbukó fegyverhordozót pillantja meg.*
-Ezen felül benne vagyok a buliban, ha tényleg annyi arany üti a markunkat, amennyit sejteni vélsz.
*Valamiért azt gondolja, hogy Khannak jó orra van az aranyhoz, így az ő arcát kezdi vizsgálgatni egy ideig. Kíváncsi rá, mit szól a dologhoz és mit sugall tekintete. Ebben csak a hozzájuk érkező A'frad zavarja valamicskét, akinek kérdését hamar meg is válaszolja.*
-Alszik még, de tán nemsoká kikergeti az éhség az ágyból.
*Rámosolyog a fiúkára, majd folytatja.*
-Ha szeretnéd, magad is felébresztheted.
7807. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:52:55
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:52:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A Véres Bál//
*Aborath is sietősen elmondja amit tud. Most már a nő is értheti a tanító zavarát. Ami megnő mikor a múltkori két alak ismét megjelenik.*
-Engem ismernek jól. Nem hinnék ezt.
*Nem túl elmés válasz, de Aborath-nak nem erőssége az ilyesmikre való válasz. Neki általában nemesi csemetékkel van dolga. Méghozzá ha valamelyik gyerek túl pimasz akkor egyszerűen csak megtagadja a tanítását. A szülők meg helyette is megnevelik a gyereküket vagy fizetnek egy másik tanítónak. Aborath-ot érdekelné az a magbízó és, hogy valóban véletlenül nem jött-e el.*
-Ki a maguk megbízója és mit akar?
*Aborath is sietősen elmondja amit tud. Most már a nő is értheti a tanító zavarát. Ami megnő mikor a múltkori két alak ismét megjelenik.*
-Engem ismernek jól. Nem hinnék ezt.
*Nem túl elmés válasz, de Aborath-nak nem erőssége az ilyesmikre való válasz. Neki általában nemesi csemetékkel van dolga. Méghozzá ha valamelyik gyerek túl pimasz akkor egyszerűen csak megtagadja a tanítását. A szülők meg helyette is megnevelik a gyereküket vagy fizetnek egy másik tanítónak. Aborath-ot érdekelné az a magbízó és, hogy valóban véletlenül nem jött-e el.*
-Ki a maguk megbízója és mit akar?
7806. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:04:27
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:04:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//A kerekasztal, meg a többé-kevésbé lovagok//
*Miután Gabrien, letolása csöndre intette, s sétálva követte csak halkan őket, hamar úrrá lesz rajta a fáradtság, s ha szól is felé valaki, csak röviden tőmondatokba felel, vagy ha nem muszáj még annyit se inkább csak biccent, s üveges szemekkel, zombi módjára öntudatlanul követi a többieket.
Az esti tervek a fürdőzésről, és az ivászatról nem igazán jutnak el tudatáig, de valahogyan csak sikerül tisztálkodnia és ágyba kerülnie a fogadóba, bár ha kést tartanának torkához sem tudná megmondani hogyan is, de az biztos, hogy tisztán és kipihenten ébred reggel.
Kitekintve az ablakon hirtelen ugrik talpra.*
~Azt ménkűvert jó eget~
*Megpillantva, hogy a nap, már bőven a házak felett jár, tán még sosem öltözött fel olyan gyorsan mint ahogy most magára kapkodja még mindig szakadozott kicsit koszos ruháját.
A szobából kisietve a lépcsőt kettesével szedve siet lefele, s a végén elvétve egy fokot kis híján orra is bukik, úgy érkezik be a már lent lévő társaság asztalához.*
-Jó reggelt.
*Néz gyorsan körben az asztalnál ülő hármason, majd fürkészve tekint körbe a fogadó többi részén*
-Gabrien?
*Kérdi, majd ha jön a számára megnyugtató válasz hogy ő még biz nem ébredt meg, megkönnyebbülve huppan le egy székre, majd a Rilai előtti gyümölcstál, s a félszemű előtti már csak kolbász zsíros üres tányér láttán, elkordul a gyomra.
Nem is tétovázik, felpattan s a pulthoz sétálva kis gondolkodás után, egy tányérŐzragu leves mellet dönt, amelyért ki is fizeti a 10aranyt.
Majd már félúton járva az asztal és a pult között fordul vissza és további 2 aranyat letéve kér egy Szelet kenyeret is.
Majd végre visszatérve az asztalhoz, jóízűen kezdi el majszolni ételét, egyelőre csak hallgatva a többiek beszélgetését.*
*Miután Gabrien, letolása csöndre intette, s sétálva követte csak halkan őket, hamar úrrá lesz rajta a fáradtság, s ha szól is felé valaki, csak röviden tőmondatokba felel, vagy ha nem muszáj még annyit se inkább csak biccent, s üveges szemekkel, zombi módjára öntudatlanul követi a többieket.
Az esti tervek a fürdőzésről, és az ivászatról nem igazán jutnak el tudatáig, de valahogyan csak sikerül tisztálkodnia és ágyba kerülnie a fogadóba, bár ha kést tartanának torkához sem tudná megmondani hogyan is, de az biztos, hogy tisztán és kipihenten ébred reggel.
Kitekintve az ablakon hirtelen ugrik talpra.*
~Azt ménkűvert jó eget~
*Megpillantva, hogy a nap, már bőven a házak felett jár, tán még sosem öltözött fel olyan gyorsan mint ahogy most magára kapkodja még mindig szakadozott kicsit koszos ruháját.
A szobából kisietve a lépcsőt kettesével szedve siet lefele, s a végén elvétve egy fokot kis híján orra is bukik, úgy érkezik be a már lent lévő társaság asztalához.*
-Jó reggelt.
*Néz gyorsan körben az asztalnál ülő hármason, majd fürkészve tekint körbe a fogadó többi részén*
-Gabrien?
*Kérdi, majd ha jön a számára megnyugtató válasz hogy ő még biz nem ébredt meg, megkönnyebbülve huppan le egy székre, majd a Rilai előtti gyümölcstál, s a félszemű előtti már csak kolbász zsíros üres tányér láttán, elkordul a gyomra.
Nem is tétovázik, felpattan s a pulthoz sétálva kis gondolkodás után, egy tányérŐzragu leves mellet dönt, amelyért ki is fizeti a 10aranyt.
Majd már félúton járva az asztal és a pult között fordul vissza és további 2 aranyat letéve kér egy Szelet kenyeret is.
Majd végre visszatérve az asztalhoz, jóízűen kezdi el majszolni ételét, egyelőre csak hallgatva a többiek beszélgetését.*
7805. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 21:26:02
Üzenet elküldve: 2015-07-29 21:26:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//A Véres Bál//
*Az uraság ködös megfogalmazásán enyhén összevonódnak a szemöldökei. Rövidebb látogatásra törekedtek? Ez alatt vajon mit érthet? Elvégre nála igen csak sokáig időzött az illető, aki meglátása szerint az életére kívánt volna törni. A hölgy végül abban marad, hogy talán a leplezetlen betörésre kívánt ekképpen rávilágítani az úr, vagyis, hogy nem húzták az idejüket észrevétlen s alapos próbálkozással, hanem esetleg nála is a főbejáraton keresztül kívántak bejutni.*
- Attól tartok... *Jegyzi meg, ajkaira felengedve egy egészen árnyalt mosolyt a teát illetően, miután pedig szó nélkül elmegy a felszolgáló, kiélezett figyelemmel hallgatja a férfi információit, melyek így hirtelenjében egyszerre tűnnek kuszának, ám annál több lehetőséget vetnek fel a gondolatai között.
~Megeshet, hogy a könyvnek semmi köze az egészhez, de ha mégis, akkor talán üzleti ügyek végett kellett halnia a leánynak.~
Azt sem ártana tudnia, kinek a szobájából került elő a könyv, de legelőször talán a család nevét kellene kiderítenie, hiszen ha fel is tüntették az esküvő hirdetményén, bizony szégyen szemre elfelejtette...
Mielőtt azonban kérdéseit megfogalmazhatná, két kellemetlen alak keveredik az asztalukhoz. A beszédesebb szavai alapján társát már ismerik, talán ők az említett városőrök, de vajon kinek dolgoznak? Egyelőre nem szól semmit, kíváncsi a köpenyes válaszára, azonban kizökkenti a tény, hogy a szőke nőszemélynek nincs köze a két alakhoz. Talán csak egy kíváncsi, pletykákra éhes nő volna? Meglehet, elvégre minden visszakozás nélkül ment el, hogy hozzon neki teát.*
- Tehát, miről lenne szó? Vagy csupán az időpont alkalmatlanságát kívánták közölni? *Kérdezi higgadtan, bár felkészülve a lehető legrosszabbakra is.*
*Az uraság ködös megfogalmazásán enyhén összevonódnak a szemöldökei. Rövidebb látogatásra törekedtek? Ez alatt vajon mit érthet? Elvégre nála igen csak sokáig időzött az illető, aki meglátása szerint az életére kívánt volna törni. A hölgy végül abban marad, hogy talán a leplezetlen betörésre kívánt ekképpen rávilágítani az úr, vagyis, hogy nem húzták az idejüket észrevétlen s alapos próbálkozással, hanem esetleg nála is a főbejáraton keresztül kívántak bejutni.*
- Attól tartok... *Jegyzi meg, ajkaira felengedve egy egészen árnyalt mosolyt a teát illetően, miután pedig szó nélkül elmegy a felszolgáló, kiélezett figyelemmel hallgatja a férfi információit, melyek így hirtelenjében egyszerre tűnnek kuszának, ám annál több lehetőséget vetnek fel a gondolatai között.
~Megeshet, hogy a könyvnek semmi köze az egészhez, de ha mégis, akkor talán üzleti ügyek végett kellett halnia a leánynak.~
Azt sem ártana tudnia, kinek a szobájából került elő a könyv, de legelőször talán a család nevét kellene kiderítenie, hiszen ha fel is tüntették az esküvő hirdetményén, bizony szégyen szemre elfelejtette...
Mielőtt azonban kérdéseit megfogalmazhatná, két kellemetlen alak keveredik az asztalukhoz. A beszédesebb szavai alapján társát már ismerik, talán ők az említett városőrök, de vajon kinek dolgoznak? Egyelőre nem szól semmit, kíváncsi a köpenyes válaszára, azonban kizökkenti a tény, hogy a szőke nőszemélynek nincs köze a két alakhoz. Talán csak egy kíváncsi, pletykákra éhes nő volna? Meglehet, elvégre minden visszakozás nélkül ment el, hogy hozzon neki teát.*
- Tehát, miről lenne szó? Vagy csupán az időpont alkalmatlanságát kívánták közölni? *Kérdezi higgadtan, bár felkészülve a lehető legrosszabbakra is.*
7804. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 20:04:18
Üzenet elküldve: 2015-07-29 20:04:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//A kerekasztal, meg a többé-kevésbé lovagok//
- Ja igen. A macskafattyak meg a menetelés. - *Beleprüszköl a teamaradékba Janemita szavaira. Hangját hamisítatlan kaján él színezi. Feldereng előtte a végtelennek tetsző erdei út során a társaság férfiasabbik fele irányából gyakorta felhangzó kívánalom: sör, még több sör, asszonyi ölelés, még annál is több sör. Ha esetleg a kócos zavarba jönne, vigalma fokozódik. Ha kihozzák az íjászlány italát, az asztalon áthajolva bizalmatlanul megszagolgatja a löttyöt. Nem nyeri el tetszését. Reggeli gyanánt végül egy Gyümölcstál mellett dönt, 4arany értékben. *
- Hideg-hideg-jéghideg! - *Ingatja fejét somolyogva a találgatásra. Nem a mágusnőre gondol, bár nincs kétsége afelől, hogy Isuri is nagyságrendileg elég tökös ahhoz, hogy az ottmaradt jószágcsordát egy fedél alá terelgesse. A félszemű közelebb jár. Méterszélesen elmosolyodik, két ujjával tisztelgő mozdulatot tesz lovagja irányába.* - Talált, süllyedt. A hegyesfülű azt ecsetelte éppenséggel, hogy újult erővel ugrik neki a világnak, amit felégetett, lerombolt, újraépíti, nem hagyja magára a népét, nem felejt. Tegye fel a kezét, aki szerint nem eszményi hír!
*Az érkező szeletelt gyümölcsök ismét kényszeredett szünetre késztetik. A nyakára kucorodott szüttyögő megélénkül. Lecsavarja hosszú, vékony végtagjait a lány nyakáról-válláról, a levegőbe szimatol, rézaranycirmos szemét a reggelire villantja. Legott megrohamozza a tálkát, lelkes csikorgással-visongással fügét, szőlőszemet zsákmányol. Az asztalszélre kucorodva ízekre szedegeti a gyümölcsöt apró ujjaival. Elégedett, szüttyögő hangokat hallat csemegézés közben. A hollóra fittyet hány. Rilai kedvtelve nézegeti a majmócát, mutatóujjával végigsimít finoman ívelt, csontos gerincén.*
- Hát nem mesegyönyörű? Nehéz lesz illő nevet találni a kicsikének. - *Szippant meghatottan. Ő is teletömi magát a friss gyümölcsel, utóbb felháborodottan és színültig telt pofazacskókkal Khanra mered. Szemei addig is szórják a villámokat, míg nyeldekel. Levegőhöz jutván szóban is felháborodik.*
- Hogy visszamenjek? Hova gondolsz! Elegem van, hogy más női személyek jobban tudjanak mindent nálam! A főzésből, mosogatásból, koránkelésből, későnfekvésből is elegem van! Ha tudnád, mennyire! Hát nem megmondtam tegnap, hogy sutba vágom a mosogatórongyot, és virágzó kereskedelembe kezdek? - *Felcsattanásának körmére szúrt gyümölcscikkel ad nyomatékot. Meglengeti mutatóujját intő jelleggel a pasas előtt. Hegyéről lehullik a negyedelt őszibarack.* - És így is lesz. Szóval, azért meséltem el csak a hírt, mert ez is a páratlan terv része. Segítsünk Kagannak, hadd húzza fel a várát ismét. Kerítsünk követ, fát, cementet, mittudomén, mi a jó eget pakolnak még bele egy erődítménybe. Vigyük ki Amon Ruadhra, adjunk túl rajta gusztustalanul méltatlan haszonnal.
*Megenyhül. Királynői fejbiccentéssel visszacsatol.*
- Ily módon megalapozhatjuk jövőnk és hírnevünk. Mintha azt mondtad volna, hogy ősöreg aggastyánként vágysz meghalni, aranyhegyen heverdelve, egyik kezedben egy delnő keblével, másikban boroskancsóval. Nem lehet elég korán kezdeni a megalapozását. De ez csak az egyik része a dolognak. Van egyéb is, ami érdekelhetné a törzsbelieket, de a városig aligha jönnek érte. És habár jóval könnyebb és kisebb mint egy szekér építőanyag, sokkalta nehezebb hozzájutni.
- Ja igen. A macskafattyak meg a menetelés. - *Beleprüszköl a teamaradékba Janemita szavaira. Hangját hamisítatlan kaján él színezi. Feldereng előtte a végtelennek tetsző erdei út során a társaság férfiasabbik fele irányából gyakorta felhangzó kívánalom: sör, még több sör, asszonyi ölelés, még annál is több sör. Ha esetleg a kócos zavarba jönne, vigalma fokozódik. Ha kihozzák az íjászlány italát, az asztalon áthajolva bizalmatlanul megszagolgatja a löttyöt. Nem nyeri el tetszését. Reggeli gyanánt végül egy Gyümölcstál mellett dönt, 4arany értékben. *
- Hideg-hideg-jéghideg! - *Ingatja fejét somolyogva a találgatásra. Nem a mágusnőre gondol, bár nincs kétsége afelől, hogy Isuri is nagyságrendileg elég tökös ahhoz, hogy az ottmaradt jószágcsordát egy fedél alá terelgesse. A félszemű közelebb jár. Méterszélesen elmosolyodik, két ujjával tisztelgő mozdulatot tesz lovagja irányába.* - Talált, süllyedt. A hegyesfülű azt ecsetelte éppenséggel, hogy újult erővel ugrik neki a világnak, amit felégetett, lerombolt, újraépíti, nem hagyja magára a népét, nem felejt. Tegye fel a kezét, aki szerint nem eszményi hír!
*Az érkező szeletelt gyümölcsök ismét kényszeredett szünetre késztetik. A nyakára kucorodott szüttyögő megélénkül. Lecsavarja hosszú, vékony végtagjait a lány nyakáról-válláról, a levegőbe szimatol, rézaranycirmos szemét a reggelire villantja. Legott megrohamozza a tálkát, lelkes csikorgással-visongással fügét, szőlőszemet zsákmányol. Az asztalszélre kucorodva ízekre szedegeti a gyümölcsöt apró ujjaival. Elégedett, szüttyögő hangokat hallat csemegézés közben. A hollóra fittyet hány. Rilai kedvtelve nézegeti a majmócát, mutatóujjával végigsimít finoman ívelt, csontos gerincén.*
- Hát nem mesegyönyörű? Nehéz lesz illő nevet találni a kicsikének. - *Szippant meghatottan. Ő is teletömi magát a friss gyümölcsel, utóbb felháborodottan és színültig telt pofazacskókkal Khanra mered. Szemei addig is szórják a villámokat, míg nyeldekel. Levegőhöz jutván szóban is felháborodik.*
- Hogy visszamenjek? Hova gondolsz! Elegem van, hogy más női személyek jobban tudjanak mindent nálam! A főzésből, mosogatásból, koránkelésből, későnfekvésből is elegem van! Ha tudnád, mennyire! Hát nem megmondtam tegnap, hogy sutba vágom a mosogatórongyot, és virágzó kereskedelembe kezdek? - *Felcsattanásának körmére szúrt gyümölcscikkel ad nyomatékot. Meglengeti mutatóujját intő jelleggel a pasas előtt. Hegyéről lehullik a negyedelt őszibarack.* - És így is lesz. Szóval, azért meséltem el csak a hírt, mert ez is a páratlan terv része. Segítsünk Kagannak, hadd húzza fel a várát ismét. Kerítsünk követ, fát, cementet, mittudomén, mi a jó eget pakolnak még bele egy erődítménybe. Vigyük ki Amon Ruadhra, adjunk túl rajta gusztustalanul méltatlan haszonnal.
*Megenyhül. Királynői fejbiccentéssel visszacsatol.*
- Ily módon megalapozhatjuk jövőnk és hírnevünk. Mintha azt mondtad volna, hogy ősöreg aggastyánként vágysz meghalni, aranyhegyen heverdelve, egyik kezedben egy delnő keblével, másikban boroskancsóval. Nem lehet elég korán kezdeni a megalapozását. De ez csak az egyik része a dolognak. Van egyéb is, ami érdekelhetné a törzsbelieket, de a városig aligha jönnek érte. És habár jóval könnyebb és kisebb mint egy szekér építőanyag, sokkalta nehezebb hozzájutni.
7803. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 19:21:52
Üzenet elküldve: 2015-07-29 19:21:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
*Nagyon jó lapot húz fel, képzeletben szélesen el is mosolyodik. Immáron ledolgozta a hátrányt, amibe Gidralds jóvoltából került, és most már lőtávolságon belül van, nagyon kevés kell már a negyvenhez. Hirtelen az asztalon halmozódó összegre pillant, ami még mindig szép kis összeg, de egy ideje már nem gyarapodott. Worenth ezt szívesen megtörné, csak az a baj, hogy a másik kettő már biztosan nem fogja eldobni a lapjait, ha eddig már eljutott, ő meg amit emelni tudna, amit erre rászánna, az maximum száz arany. Ez meg nem akkora összeg, amitől bárki is megijedne, és sarkon fordulva rohanna ki a fogadóból. A sötételf nő lapot kér, az elf férfi pedig most ugyan ahhoz folyamodik, amire korábban a hóhajú mágus. Történetesen lapot húz, ezúttal a mélységi hölgy az áldozat, és az ő paklija fog megcsappanni egy lappal, ami akár lehet olyan is, ami két szeme fénye. Ilyenkor látható, mennyi bosszúságot is lehet okozni csupán egyetlen lap elhúzásával. A kör lepereg, ismét Worenth a soros, most is ugyan azt fogja csinálni mint eddig, csak most a szokásosnál csillogóbb szemmel, és mohóbban nyúl a lapjáért.*
-Lapot húzok.
*Persze még ha szerencséje is van, és kihúzza azt a lapot, amivel kigyűlik a negyven, még akkor is csak egy kör múlva tudná kiteríteni, addig pedig még sok minden történhet az asztalnál.*
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
*Nagyon jó lapot húz fel, képzeletben szélesen el is mosolyodik. Immáron ledolgozta a hátrányt, amibe Gidralds jóvoltából került, és most már lőtávolságon belül van, nagyon kevés kell már a negyvenhez. Hirtelen az asztalon halmozódó összegre pillant, ami még mindig szép kis összeg, de egy ideje már nem gyarapodott. Worenth ezt szívesen megtörné, csak az a baj, hogy a másik kettő már biztosan nem fogja eldobni a lapjait, ha eddig már eljutott, ő meg amit emelni tudna, amit erre rászánna, az maximum száz arany. Ez meg nem akkora összeg, amitől bárki is megijedne, és sarkon fordulva rohanna ki a fogadóból. A sötételf nő lapot kér, az elf férfi pedig most ugyan ahhoz folyamodik, amire korábban a hóhajú mágus. Történetesen lapot húz, ezúttal a mélységi hölgy az áldozat, és az ő paklija fog megcsappanni egy lappal, ami akár lehet olyan is, ami két szeme fénye. Ilyenkor látható, mennyi bosszúságot is lehet okozni csupán egyetlen lap elhúzásával. A kör lepereg, ismét Worenth a soros, most is ugyan azt fogja csinálni mint eddig, csak most a szokásosnál csillogóbb szemmel, és mohóbban nyúl a lapjáért.*
-Lapot húzok.
*Persze még ha szerencséje is van, és kihúzza azt a lapot, amivel kigyűlik a negyven, még akkor is csak egy kör múlva tudná kiteríteni, addig pedig még sok minden történhet az asztalnál.*
7802. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 18:51:15
Üzenet elküldve: 2015-07-29 18:51:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// A kerekasztal, meg a többé-kevésbé lovagok //
*Abban az egy momentumban, amit tekintete távol tölt az asztaltól, elcsíp egy délibábnak tetsző képet. Az első blikk nem is igazán találja eszméleténél, s a második is csak azután, hogy a mézsör eltünteti a kolbász enyhén csípős utóízét. Az utcán jó néhány rikácstól hallott már, akár homályos kinyilatkoztatásnak is beillő monológot arról, hogy a várostól nem oly messze felbukkant egy jós, aki a csontok állásából képes az eljövendőről beszélni. E téma Khan számára ugyan éppoly közömbös, mintha egy nő az éppen aktuális városi divatról akarna vele mélyfilozófiai beszélgetést folytatni, ám a jós, személyének különc voltáról ekképp is bizonyságot adva, nem öltötte magára a névtelenség palástját. És a név, amit a fültől fülig kormos fiú mondott... most a félszemű láttára lép ki a Pegazus ajtaján.*
~ A Szeszélyes Hermelinben, mi? ~
*Van még régről egy adóssága, lóban és acélban mért, a közeljövő teendői közé feljegyzi őket, s noha teljes nem biztos abban, hogy egyetlen megmaradt szeme nem épp a hülyéjét járatja vele, úgy némiképp megnyugvással tölti el, hogy a vadon nem ragadta el a lányt, mi több: a hallottak alapján új irányt is vett élete. Bár afelől sem biztos, hogy e képességre nem korábban, még találkozásuk előtt tett szert, de ha igen, akkor azt máris tudhatja, hogy jövendőmondónak igen pocsék. Más esetben rengeteg kellemetlen szituációtól kímélhette volna meg magát és az akasztófaszökevény zsoldost is.
Rilainak kivételesen nem tépi le az arcát azért a sercliért, ezt a lány betudhatja annak a különleges státusznak, amit jelenleg betölt a férfi életében. Ám most, hogy képbe került az a vén halálmadár, számol Khan maga is azzal, hogy idővel a másik megelégeli majd a szárnyas állandó kárálását, különösképp amikor ő és szívének legújabb csücske, a szőrgombóc is karnyújtásnyi közelségben vannak. Ez a válaszút sem lesz különb azoknál, amelyekkel az ember élete során találkozik: ritkán van lehetőség visszafordulni és a másikat választani helyette, mert addigra már túl késő, s túl mélyen benne jár a korábban választottban.
Minden lehetséges várakozással ellentétben, nem kezd el konspirációs tézisek gyártásába Rilai titokzatossága nyomán, ami persze korántsem jelenti azt, hogy ne érdekelné mi kihirdetnivalója van e reggel fő szószólójának. A pohár felett elvigyorodik, amikor az utolsó hajtásnyival is végez a mézsörből, s szólni is még azelőtt szól, hogy az asztallapon koppantaná a fatégelyt.*
- Kiköpöm a fogsorom, ennek a fickónak nagyobb káosz van a fejében, mint amilyet az enyémben valaha is feltételeztek. Felégeti népe otthonát, majd lóra szállva a romantikus nyugatnak indul, hogy egy újabb agymenés visszafordítsa Amon Ruadhnak. - *Ha még most sem volna Janeynek egyértelmű fejének kitartó ingatása közben, hogy nem ért egyet tippjével Isuriira, fennhangon is kimondja.*
- A nyáj gondolom szerfelett örül, hogy a vezérürü mégis őket választotta a néhány évtizedes magány helyett. Aztán miben változtat meg ez bármit is? - *Nem teljesen érzéketlen a kimondott szavakban feszülő érzésekre és valószínűleg szándékában sem áll titkolni, hogy a múltat pátoszosabb napjainál fogva rángatja vissza, de azok nem mindük számára jelentik ugyanazt.*
- Visszamennél és a Fabódét kőből épültre cserélnéd? - *Amennyiben Rilai ezt tervezi, úgy az az imént idézett válaszút nem is marad annyira a távoli napok döntéskényszere. Nem ellenezné, nem is állna jogában, de...*
- Csapos, ebből a mézsörből még egyet. - **Kelleni fog az a Mézsör, és essen belé a rohadás, ott van érte a 13 arany is.*
*Abban az egy momentumban, amit tekintete távol tölt az asztaltól, elcsíp egy délibábnak tetsző képet. Az első blikk nem is igazán találja eszméleténél, s a második is csak azután, hogy a mézsör eltünteti a kolbász enyhén csípős utóízét. Az utcán jó néhány rikácstól hallott már, akár homályos kinyilatkoztatásnak is beillő monológot arról, hogy a várostól nem oly messze felbukkant egy jós, aki a csontok állásából képes az eljövendőről beszélni. E téma Khan számára ugyan éppoly közömbös, mintha egy nő az éppen aktuális városi divatról akarna vele mélyfilozófiai beszélgetést folytatni, ám a jós, személyének különc voltáról ekképp is bizonyságot adva, nem öltötte magára a névtelenség palástját. És a név, amit a fültől fülig kormos fiú mondott... most a félszemű láttára lép ki a Pegazus ajtaján.*
~ A Szeszélyes Hermelinben, mi? ~
*Van még régről egy adóssága, lóban és acélban mért, a közeljövő teendői közé feljegyzi őket, s noha teljes nem biztos abban, hogy egyetlen megmaradt szeme nem épp a hülyéjét járatja vele, úgy némiképp megnyugvással tölti el, hogy a vadon nem ragadta el a lányt, mi több: a hallottak alapján új irányt is vett élete. Bár afelől sem biztos, hogy e képességre nem korábban, még találkozásuk előtt tett szert, de ha igen, akkor azt máris tudhatja, hogy jövendőmondónak igen pocsék. Más esetben rengeteg kellemetlen szituációtól kímélhette volna meg magát és az akasztófaszökevény zsoldost is.
Rilainak kivételesen nem tépi le az arcát azért a sercliért, ezt a lány betudhatja annak a különleges státusznak, amit jelenleg betölt a férfi életében. Ám most, hogy képbe került az a vén halálmadár, számol Khan maga is azzal, hogy idővel a másik megelégeli majd a szárnyas állandó kárálását, különösképp amikor ő és szívének legújabb csücske, a szőrgombóc is karnyújtásnyi közelségben vannak. Ez a válaszút sem lesz különb azoknál, amelyekkel az ember élete során találkozik: ritkán van lehetőség visszafordulni és a másikat választani helyette, mert addigra már túl késő, s túl mélyen benne jár a korábban választottban.
Minden lehetséges várakozással ellentétben, nem kezd el konspirációs tézisek gyártásába Rilai titokzatossága nyomán, ami persze korántsem jelenti azt, hogy ne érdekelné mi kihirdetnivalója van e reggel fő szószólójának. A pohár felett elvigyorodik, amikor az utolsó hajtásnyival is végez a mézsörből, s szólni is még azelőtt szól, hogy az asztallapon koppantaná a fatégelyt.*
- Kiköpöm a fogsorom, ennek a fickónak nagyobb káosz van a fejében, mint amilyet az enyémben valaha is feltételeztek. Felégeti népe otthonát, majd lóra szállva a romantikus nyugatnak indul, hogy egy újabb agymenés visszafordítsa Amon Ruadhnak. - *Ha még most sem volna Janeynek egyértelmű fejének kitartó ingatása közben, hogy nem ért egyet tippjével Isuriira, fennhangon is kimondja.*
- A nyáj gondolom szerfelett örül, hogy a vezérürü mégis őket választotta a néhány évtizedes magány helyett. Aztán miben változtat meg ez bármit is? - *Nem teljesen érzéketlen a kimondott szavakban feszülő érzésekre és valószínűleg szándékában sem áll titkolni, hogy a múltat pátoszosabb napjainál fogva rángatja vissza, de azok nem mindük számára jelentik ugyanazt.*
- Visszamennél és a Fabódét kőből épültre cserélnéd? - *Amennyiben Rilai ezt tervezi, úgy az az imént idézett válaszút nem is marad annyira a távoli napok döntéskényszere. Nem ellenezné, nem is állna jogában, de...*
- Csapos, ebből a mézsörből még egyet. - **Kelleni fog az a Mézsör, és essen belé a rohadás, ott van érte a 13 arany is.
*
7801. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-07-29 14:14:43
Üzenet elküldve: 2015-07-29 14:14:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
* Elég izgalmasan alakulnak a dolgok és Gidralds kezében egyre gyűlnek az érdekesebbnél érdekesebb lapok. Sajnos akárhogyan is számolgat, a kártyák összege még mindig igen csak kicsi. Az egyik különleges lap igen csak felcsigázza az érdeklődését, pontosan az amit a mágus is bevetett ellene. Az említett lapot kiteszi maga elé jelezve, hogy fel fogja használni de egyelőre még úgymond nem tudja azt, hogy mégis melyikőjük ellen. Ónixot nem akarja felharagítani vagy akár elkedvetleníteni, Worenthel meg nem akar ismét kiszúrni. Szóval akár harmadik lehetőség ként az egyszerű cserélés is ott volna de Gid valami mást akar, komolyabbat. Végül elnézést kérő tekintettel néz a nőstény felé.*
- Megengeded? *kérdezi majd amennyire csak lehet ha elé tartják a kézben tartott lapokat akkor pont középről választ és húz el egyet majd charme-os mosollyal teszi hozzá.*
- Igazán köszönöm hölgyem.
//Szerencsejátékok//
//Negyvenes//
* Elég izgalmasan alakulnak a dolgok és Gidralds kezében egyre gyűlnek az érdekesebbnél érdekesebb lapok. Sajnos akárhogyan is számolgat, a kártyák összege még mindig igen csak kicsi. Az egyik különleges lap igen csak felcsigázza az érdeklődését, pontosan az amit a mágus is bevetett ellene. Az említett lapot kiteszi maga elé jelezve, hogy fel fogja használni de egyelőre még úgymond nem tudja azt, hogy mégis melyikőjük ellen. Ónixot nem akarja felharagítani vagy akár elkedvetleníteni, Worenthel meg nem akar ismét kiszúrni. Szóval akár harmadik lehetőség ként az egyszerű cserélés is ott volna de Gid valami mást akar, komolyabbat. Végül elnézést kérő tekintettel néz a nőstény felé.*
- Megengeded? *kérdezi majd amennyire csak lehet ha elé tartják a kézben tartott lapokat akkor pont középről választ és húz el egyet majd charme-os mosollyal teszi hozzá.*
- Igazán köszönöm hölgyem.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18873-18892