//Második szál//
//Silamon, meg valami dög nagy ork//
*Hagrar élesen stílust váltott. Ami már akkor feltűnik neki, mielőtt elkezdi mondandóját. Tekintetében nem csupán a tüzet, de a céltudatosságot is felfedezi. Ahogy ezt észreveszi Silamon az orkban nem egy nagyra nőtt bunkót lát. Inkább valami komolyabbat, akinek nem abból áll az élete, hogy hétvégente leigya magát és balhéban mutassa meg milyen kemény legény, hanem akinek igazi célja van és ambíciója az iránt. Bár ha jól megnézi az ember már akkor is megmondható, hogy komolyabb vidékeken jár. A hangja is komolyabbra fordult, éles és tiszta nemben. Nem tudja, hogy az ork kit ért a hanyatló népen, de azt tudja, hogy az orkok eléggé háttérbe szorultak az elmúlt időszakban. Minden megmozdulásukat bukás követte, valószínűleg a túlzott ellenségeskedés miatt. Viszont a fogadóban sok információ megfordul, bár igaz azoknak már a fele sem igaz, mire ide jut. Mert bizony hallott bizonyos ork szervezkedésről a közelmúltban, akik nem vetik meg a diplomatív eljárásokat. Számuk emiatt egyre nő és jelét mutatták a környékkel való együttműködésnek. Nem kizárt, hogy köze van hozzá.* ~ Ki vagy te? ~ *A szövetség melyet említ viszont bármi lehet. Ezt követően, mikor Hagrar a kocsmai csőcseléket és a határokon dúló háborút teszi szóvá, az bizony mélyen eltalálja Delathar lelkiismeretét. Persze már fontolgatta, hogy részt vesz benne, de gyakorlati eredménye ennek semmi nem volt még. Mikor ez szóba jön, Silamon jól látható reakcióként összehúzott szemöldökkel oldalra tekint, mert hogy bántja a dolog. Vicces, két perce még valami kötözködő baromnak nézi, most meg még a végén ő érzi magát rosszul, olyan szöveget letolt a harcos. Még mielőtt teljesen felállna a székből az ork, megállítja őt.*
-Várj! Ne menj még! *Ha a címzett így tesz, és visszaül, akkor Delathar kis hatásszünet után folytatja.*
-Meg kell hagynom nem beszélsz zöldségeket, sőt, igazából mély együttérzést nyertél tőlem. Ami meg kell hagyni ritkán fordul elő másokkal. Bár sokat nem számít, de engem is aggaszt, hogy amíg mások gyertyafényben nyalják ki egymást az emeleten, vagy extázisba esve virágokat gyűjtögetnek a város szélén, addig mások azért küzdenek, hogy ne egy hét poklos tömegsír legyen ez az ótvaros kóceráj.
Inkább azt áruld el nekem, milyen szövetségről beszélsz!
Megjegyzem klánba, céhbe vagy egyéb komolyabb szervezetbe nem áll szándékomban csatlakozni, de azt sem mondom, hogy nem működöm együtt egy komoly ügyért...
*Delathar szavai súlyt nyernek, nem mindennapi dolog, hogy hajlandóságot mutatna a kooperálásra. Ha nem egymagában kellene kimennie, bizony szükségtelen lenne sokat győzködni, hogy kardot rántson. Idáig az információ hiánya miatt nem fordított komolyabb figyelmet az élőholt veszedelemnek. Annyira nem foglalkozik vele itt senki, hogy az már vicc. Rilai munkájára pedig nem fog ücsörögve várni. Ha most harcolni megy az fontosabb lesz. Kíváncsian várja Hagrar részletezését. Az ork felkeltette érdeklődését és bár kissé nyers a szövege, elég meggyőző volt. Mostanra dohánya elégett, míg a másik folytatja ő kikotorja azt, majd hátradőlve, karba tett kézzel hallgat.*
A hozzászólás írója (Delathar Silamon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.23 22:58:35