// Baltan //
- Az előbbi inkább lényegretörő, mint barátkozós. *Kacsint cinkosan a férfira. Hát erről is szól az alkohol, nemde? Ami még ártatlan bókolás józanul, az már tettlegessig fajul részegen. Nem veszi észre a férfi ösztönös mozdulatát, jobban el van foglalva a sörével és azzal, hogy körbenézzen a fogadón. Nem túl szemfüles, ha úgy tetszik, de ezt igazán meg lehet neki bocsátani: miért is bírna kiváló érzékekkel egy egyszerű, polgári leányzó?
Arcát visszafordítja, ahogy Baltan mesélni kezd és ezt szótlanul hallgatja is. Nagyjából a második mondatig, nem tudja befogni a száját.*
- Persze, hogy mondhatod. Amíg nem valami fejessel vagy egy önérzetes barommal beszélsz, addig azt mondhatsz róla, amit akarsz. *Vonja meg nemtörődömül a vállait. Ő amúgy sincs oda a köntörfalazásért, ha valakinek nem tetszik valami, akkor azt mondja is meg! Nem azért találták fel a beszédet, hogy órákig körbeírjanak valamit, amit három szóban is el lehet mondani. Vegyük példának a puliszkát: lehet rá azt mondani, hogy egy igen érdekes állagú, kis összegből elkészíthető, hamisítatlan földműves étel, meg azt is, hogy fúj. És melyik igaz a kettő közül? Mindkettő, természetesen, de a második azért egy kicsivel mégis igazabb.* Itt, rendszerek? Hmmm. *Azért ezen el kell gondolkoznia, de hamar megtalálja rá a választ.* Aligha. Itt pénzeseket és nem pénzeseket tartanak számon, ahogy én vettem észre. Ha valaki harcos... az lehet kardforgató, íjász, mágus, lényegtelen, amíg meg lehet venni a szolgálatait pénzért és megoldja a problémát, addig csinálhatja úgy, ahogy akarja. De aztán megint, mivel sokfélék vagyunk, más máshogy gondolhatja. *Felfelé mutatja tenyereit, hogy szerinte ez így van, de ha nem mond igazat, ő akkor aztán mossa a kezeit. Ezután viszont már tényleg befogja a lepénylesőjét és hallgatja a meglehetősen egyedi történetet. Egy ország, ami felfedezőket küld? Ez egyet jelenthet! ~ Hogy micsoda?! Ritkán kereskednek? Ez tarthatatlan! Ez teljességgel tarthatatlan!! ~ Visszafogja magát, hogy ne csapjon felháborodva az asztalra, de rögvest megváltoztatja gondolatainak irányát. ~ Ez az ember végtére is híd a két ország között... Ha kicsi is, akkor is híd. Hidacska. Valamit csak kezdhetnék vele... ~ *
- Ez érdekes. Mármint, nem, tényleg komolyan gondolom. A fenntartásokat mondjuk el tudom hinni, nem vagyunk egy álomváros, ha itt valaki eltűnik, azt a kutya se fogja keresni, csak ha olyan a családja. *Felhúzza a vállait, hogy ezzel aligha lehet mit tenni.* Ettől függetlenül én szeretek itt lenni. Arthenior ilyen... hogy is mondjam, tele van lehetőségekkel, pontosan azért, mert tele vagyunk mindenféle népséggel. Ha gondolod, majd körbevezetlek. *Magát is meglepi, hogy milyen messzire el tud menni némi teafűért, de be kell vallania: egyáltalán nem rossz társaság a férfi és amúgy is, semmi dolga sincs ma estére.*