Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 638 (12741. - 12760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
12760. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-12 08:20:32
Üzenet elküldve: 2018-08-12 08:20:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
-Nagyon köszönöm!* Megfogja a kolbászt és Luri felé fordul. Azonban a macska már nem volt ott. Körbetekint és éppen látja ahogy kilép a fogadó bejáratán.* Bocsánat, egy pillanat és visszajövök csak nem akarom, hogy túl messze barangoljon.* Lepattan a székről és gyors léptekkel Luri után szalad. A macska a bejárati ajtó mellett ücsörög.* Minek jöttél ki?* kérdezi Lurit. A macska felemeli a fejét de nem néz a lányra.* Egyrészt, untam már ezt a beszélgetést. Másrészt, hogy nem veszed észre, hogy eddig bármit mondott ez az ember az hazugság volt. Mármint most komolyan? Olyan allergia ami a macska sötétségétől függ? Ennyi erővel én meg egy varjú vagyok!* A lány csak sóhajt.* Az is lehetnél tudod? Az meg, hogy nem mondja el valójában miért van itt az nem az én dolgom. Most inkáb mennyünk vissza. Meg szeretném enni a vacsorám.* Megfordul.*
12759. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-12 01:46:51
Üzenet elküldve: 2018-08-12 01:46:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Úgy látszik, a fickót nem zavarja a lány közeledése, bár Dora nem az a fajta, aki gondot csinálna belőle, ha valaki nem szeretné, hogy mellé üljön. Sőt, annyira nem veszi rossz néven az idegen, hogy a kézfogás után még be is mutatkozik jó hosszú nevén.*
- A sírás metaforája. *Hümmög a lány.* Igazad van. De nincs is jobb, mint az esőben sírni. Olyankor nem látja senki. *Meggondolva idejét se tudja, mikor sírt utoljára. Azok a bolond kamaszévek csak úgy elszeleltek… Azóta meg nem túlságosan az érzelmek rabja.
Cha'yss nem először emlegeti az egyszerű falusiakat pórként, ez a vesszőparipája. Ez egyszerre hívja fel Dora figyelmét arra, hogy Cha'yss maga valószínűleg nem „pór”, és Dorát sem tartja annak. A lánynak ennyi elég, szereti ezeket tisztázni.*
- A pórok *Kezdi, hogy hangsúlyozza ezt a szívének kedves szót.* számára az életet jelenti a föld, nekem pedig a szemtelen, mélyre nyúló kíváncsiságot. *Mondja, és ravaszul elmosolyodik, értelmes szemében az őrület apró szikrája csillan.* Mást jelent nekik az eső, és mást nekem, ami táplálja. És egyikünknek sincs igaza: az eső nélkülünk, szomorúság, boldogság és szántóföldek nélkül is pont ugyanolyan víz lenne, ami az égből potyog.
*A zenész egy vidámabb esődal kiötlésén töpreng, Dora pedig érdeklődve nézi a hangszerét, meg leginkább őt magát, ahogy épp koncentrál. Meg is lepi, hogy hirtelen mégse lesz a dalból dal.*
- Keresztrím-párbaj? *Kérdezi nagyobb izgatottsággal, mint amit egy természettudóstól várna az ember. A jegyzetei szélére firkált rímeire gondol, amiket a legnagyobb jóindulattal se lehet versnek nevezni, olyan félkészek, mégis a kedvenc elfoglaltsága újabbakat és újabbakat faragni belőlük. Kihívó pillantást vet a férfira, kényelmesen elhelyezkedik a székben.*
- Nem, nem tudom, de azért élek, hogy új dolgokat tudjak meg, nem igaz? Még szerencse, hogy jómagam is verselgetek néha. *Teszi hozzá, a körmeivel babrálva. Felnéz Cha'yssra, szemében huncut fény csillan.*
*Úgy látszik, a fickót nem zavarja a lány közeledése, bár Dora nem az a fajta, aki gondot csinálna belőle, ha valaki nem szeretné, hogy mellé üljön. Sőt, annyira nem veszi rossz néven az idegen, hogy a kézfogás után még be is mutatkozik jó hosszú nevén.*
- A sírás metaforája. *Hümmög a lány.* Igazad van. De nincs is jobb, mint az esőben sírni. Olyankor nem látja senki. *Meggondolva idejét se tudja, mikor sírt utoljára. Azok a bolond kamaszévek csak úgy elszeleltek… Azóta meg nem túlságosan az érzelmek rabja.
Cha'yss nem először emlegeti az egyszerű falusiakat pórként, ez a vesszőparipája. Ez egyszerre hívja fel Dora figyelmét arra, hogy Cha'yss maga valószínűleg nem „pór”, és Dorát sem tartja annak. A lánynak ennyi elég, szereti ezeket tisztázni.*
- A pórok *Kezdi, hogy hangsúlyozza ezt a szívének kedves szót.* számára az életet jelenti a föld, nekem pedig a szemtelen, mélyre nyúló kíváncsiságot. *Mondja, és ravaszul elmosolyodik, értelmes szemében az őrület apró szikrája csillan.* Mást jelent nekik az eső, és mást nekem, ami táplálja. És egyikünknek sincs igaza: az eső nélkülünk, szomorúság, boldogság és szántóföldek nélkül is pont ugyanolyan víz lenne, ami az égből potyog.
*A zenész egy vidámabb esődal kiötlésén töpreng, Dora pedig érdeklődve nézi a hangszerét, meg leginkább őt magát, ahogy épp koncentrál. Meg is lepi, hogy hirtelen mégse lesz a dalból dal.*
- Keresztrím-párbaj? *Kérdezi nagyobb izgatottsággal, mint amit egy természettudóstól várna az ember. A jegyzetei szélére firkált rímeire gondol, amiket a legnagyobb jóindulattal se lehet versnek nevezni, olyan félkészek, mégis a kedvenc elfoglaltsága újabbakat és újabbakat faragni belőlük. Kihívó pillantást vet a férfira, kényelmesen elhelyezkedik a székben.*
- Nem, nem tudom, de azért élek, hogy új dolgokat tudjak meg, nem igaz? Még szerencse, hogy jómagam is verselgetek néha. *Teszi hozzá, a körmeivel babrálva. Felnéz Cha'yssra, szemében huncut fény csillan.*
12758. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 23:38:18
Üzenet elküldve: 2018-08-11 23:38:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* A fogadós időközben az asztalhoz lépett, hogy felvegye a rendelést. *
- A következőket szeretném rendelni:
egy Szobát éjszakára 14
két Rántottát 12
két Sült kolbász-t 26
egy pohár Vizet 2
egy hideg Mézsör-t 13 és igen,
két Szelet kenyeret 4, ha lehet megpirítva.
* A fogadós felvette a rendelést, és elsiet. Visszafordul a tündér felé, és komoly arccal mondja *
- Ami az allergiámat illeti… Ez bizony függ a macskától. Minél sötétebb, annál rosszabb. Az ilyen fehér cicus… nos, egy tüsszentés és kész… de egy fekete macska… az kibírhatatlan tüsszögőroham, sőt… még a szemem is könnybe lábad. * Ijedt képet vágva, füllenti. A fogadós megérkezik közben a gőzölgő étellel. Felcsippent egy kolbászt és a tündér tányérjára teszi *
- Ez a cicusé… amolyan engesztelő ajándék az ijedtségre. Amúgy, ha tudok, szívesen segítek megkeresni az ismerősét. Jó étvágyat! * Választ nem várva, nekiáll elfogyasztani az ételt. Most érzi csak, hogy mennyire éhes. A hideg sör is jól esik*
- A következőket szeretném rendelni:
egy Szobát éjszakára 14
két Rántottát 12
két Sült kolbász-t 26
egy pohár Vizet 2
egy hideg Mézsör-t 13
és igen, két Szelet kenyeret 4
, ha lehet megpirítva.* A fogadós felvette a rendelést, és elsiet. Visszafordul a tündér felé, és komoly arccal mondja *
- Ami az allergiámat illeti… Ez bizony függ a macskától. Minél sötétebb, annál rosszabb. Az ilyen fehér cicus… nos, egy tüsszentés és kész… de egy fekete macska… az kibírhatatlan tüsszögőroham, sőt… még a szemem is könnybe lábad. * Ijedt képet vágva, füllenti. A fogadós megérkezik közben a gőzölgő étellel. Felcsippent egy kolbászt és a tündér tányérjára teszi *
- Ez a cicusé… amolyan engesztelő ajándék az ijedtségre. Amúgy, ha tudok, szívesen segítek megkeresni az ismerősét. Jó étvágyat! * Választ nem várva, nekiáll elfogyasztani az ételt. Most érzi csak, hogy mennyire éhes. A hideg sör is jól esik*
12757. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 21:53:19
Üzenet elküldve: 2018-08-11 21:53:19
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Learon Derin //
- Biztosan.
*Hümmög és kicsit bánja amit mondott, mert semmi esetre sem szeretné túlzottan rossz színben feltüntetné kedves féltestvérét, különösen, hogy annyira megromlott a kapcsolatuk. Egyébként nagyon szívesen cukkolta mindig, néha talán bántóbban is, de Relael aligha hallgatott valaha a szép szóra. Legalábbis egy ponton túl.
Érdeklődve hallgatja Learont és mikor felkínálja kezét, akkor közelebb hajolva vizsgálja meg. Kíváncsisága és lenyűgözöttsége őszintén és látványosan ül ki arcára.*
- Az én életem ehhez képest unalmas. Elképesztő, hogy ezen mind végig mentél.
*Elismerősen bólint megenged egy mosolyt. A démonnal való harcolás libabőrt eredményez. Kicsit elszomorodik a témától, mert emlékeket idéz fel benne, és olyan sebeket piszkál meg, amik még nem gyógyultak be. Talán sosem fognak. Nem is magát sajnálja, ez a legszörnyűbb az egészben, ami pedig ólom súllyal nehezedik szívére bűntudat formájában.*
- Nem hiszem ezt.
*Picit kivirul arca, röviden felnevet az új témájukon.*
- Teljesen érthető, senki nem hibáztathat a szép nők szeretetéért.
*Valea maga is csodálja őket és élvezi társaságukat alkalomadtán, ez talán kiérződik szavaiból, de talán Learon gyakorlatiasságából fakadóan most sem fog többet a szavaiba látni. A pimasz nézést nem veszi észre, vagy talán igen, csak nem tulajdonít neki jelentőséget. Ha esetleg tetszés is rejlene mögötte nem vallja be magának, elvégre mindent gondol magáról, csak azt nem, hogy vonzó lenne. Annyira nem is bánja, mert nem szeretne az lenni.*
- Ó kicsit visszakanyarodva, érdekelne valami.
*Jut hirtelen eszébe, kíváncsi jégkék íriszeivel Learon tekintetét keresve.*
- Ugye az állataidat te neveled fel, és gondozod. Ezek haszonállatok és egyértelműen azért vannak tartva, hogy téged szolgáljanak, de azért látom, hogy kötődsz hozzájuk. Hozzá tenném, hogy nem sértés a kérdésem, csupán kíváncsi vagyok. Tehát az érdekelne, hogy milyen leölnöd egy lényt, akit szeretsz és bízik benned? Vagy ezzel a részével te nem foglalkozol?
// Learon Derin //
- Biztosan.
*Hümmög és kicsit bánja amit mondott, mert semmi esetre sem szeretné túlzottan rossz színben feltüntetné kedves féltestvérét, különösen, hogy annyira megromlott a kapcsolatuk. Egyébként nagyon szívesen cukkolta mindig, néha talán bántóbban is, de Relael aligha hallgatott valaha a szép szóra. Legalábbis egy ponton túl.
Érdeklődve hallgatja Learont és mikor felkínálja kezét, akkor közelebb hajolva vizsgálja meg. Kíváncsisága és lenyűgözöttsége őszintén és látványosan ül ki arcára.*
- Az én életem ehhez képest unalmas. Elképesztő, hogy ezen mind végig mentél.
*Elismerősen bólint megenged egy mosolyt. A démonnal való harcolás libabőrt eredményez. Kicsit elszomorodik a témától, mert emlékeket idéz fel benne, és olyan sebeket piszkál meg, amik még nem gyógyultak be. Talán sosem fognak. Nem is magát sajnálja, ez a legszörnyűbb az egészben, ami pedig ólom súllyal nehezedik szívére bűntudat formájában.*
- Nem hiszem ezt.
*Picit kivirul arca, röviden felnevet az új témájukon.*
- Teljesen érthető, senki nem hibáztathat a szép nők szeretetéért.
*Valea maga is csodálja őket és élvezi társaságukat alkalomadtán, ez talán kiérződik szavaiból, de talán Learon gyakorlatiasságából fakadóan most sem fog többet a szavaiba látni. A pimasz nézést nem veszi észre, vagy talán igen, csak nem tulajdonít neki jelentőséget. Ha esetleg tetszés is rejlene mögötte nem vallja be magának, elvégre mindent gondol magáról, csak azt nem, hogy vonzó lenne. Annyira nem is bánja, mert nem szeretne az lenni.*
- Ó kicsit visszakanyarodva, érdekelne valami.
*Jut hirtelen eszébe, kíváncsi jégkék íriszeivel Learon tekintetét keresve.*
- Ugye az állataidat te neveled fel, és gondozod. Ezek haszonállatok és egyértelműen azért vannak tartva, hogy téged szolgáljanak, de azért látom, hogy kötődsz hozzájuk. Hozzá tenném, hogy nem sértés a kérdésem, csupán kíváncsi vagyok. Tehát az érdekelne, hogy milyen leölnöd egy lényt, akit szeretsz és bízik benned? Vagy ezzel a részével te nem foglalkozol?
12756. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 18:28:01
Üzenet elküldve: 2018-08-11 18:28:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Valea//
*Learon továbbra sem érti, hogy a lány miről beszél, ezért úgy dönt, hogy inkább bólogat, mintha egyetértene, csak, hogy meg ne sértse Valeat, vagy ki ne mutassa saját oktalanságát.*
-Hát, azt hiszem mindenkinek van egy ilyen rokona! *A pásztornak is volt egy, méghozzá a sógornője, bátyja felesége, akiről mindenki tudta a faluban, hogy eljár másokhoz is egy kis egy kis aranyért vagy egy jó oldalszalonnáért. Minden időben akadnak ilyenek. Kinek közelebb, kinek távolabb, de lát egyet a családban. Learon régen még elutasítóan beszélt volna róla, de mióta a thargokhoz került, és találkozott Akheelal, utána pedig Khrosas-al, megtanulta, hogy a hűség egy túlértékelt fogalom. Felhúzza a szemöldökét arra a kijelentésre, hogy nem olyan könnyű megölni a lányt.* ~Márpedig, ha akarnám, elég lenne most megfognom ezt a villát és beleállítani! Nem vagy elég elővigyázatos!~ *Persze ezt csak ő gondolja. Könnyen lehet, hogy jobbak a reflexei az idősödő férfiénál, vagy lehet, hogy képzettebb harcos. Persze bármi lehet, Learon mégis úgy gondolja, hogy ez egy könnyelmű kijelentés. Aztán ahogy a jelentkezőkre terelődik a szó, Learon elneveti magát, ahogy visszagondol, hogy őt hányan akarták már megölni. Már azelőtt is, hogy Arthenior közelébe ért volna. Az egész kalandja azzal kezdődött, hogy leszúrták.*
-Igazából, meghalni sem olyan könnyű! *Tart továbbra is a mosolya.*
-Ha hiszi, ha nem, nagyon sokszor meg kellett volna halnom már. Egyszer egy mélységi leszúrt, és ha pár centire véti el, meghalok. Akkor le is bénult a karom. Aztán leütöttek, van is egy horpadás a fejemen. *Tapogatja meg az aprócska mélyedést, ami óta sokszor megtörténik, hogy elfelejt dolgokat. De hát ez van, ha az ember egyedül sétálgat az erdőben!*
-De a legérdekesebb, hogy harcoltam egy démonnal, ami megölt, majd az egyik félistennek nevezett alak feltámasztott! *Kezével tesz egy hessegető mozdulatot.*
-Akkor kaptam ezt a varázsos jelet ide a kezemre, és még meg is gyógyult! *Mutatja a tenyerét a lánynak, hogyha nem hisz neki, hát nézze meg!*
-Na mindegy, ezzel csak igazolni akartam azt a mondatot, hogy tényleg akkor halunk meg, amikor kell! Én sokszor rohantam a vesztembe, de mindig elvétett valahogy az a bizonyos nagybetűs! *A következő téma sokkal emészthetőbb. Erre széttárja karjait, és kacsint a lánynak.*
-Szabadabb! Azzal fekszem, akivel szeretnék, és aki szeretne velem! A felmenőim pedig nagyon messze vannak innen, de ha a közelemben lennének se lenne ezzel dolguk! De ne higgyed, hogy valami nagy kéjvágyó vagyok, szimplán csak szeretem a szép nők társaságát! *Vigyorog, és néz bele pimaszul a lány szemeibe.*
//Valea//
*Learon továbbra sem érti, hogy a lány miről beszél, ezért úgy dönt, hogy inkább bólogat, mintha egyetértene, csak, hogy meg ne sértse Valeat, vagy ki ne mutassa saját oktalanságát.*
-Hát, azt hiszem mindenkinek van egy ilyen rokona! *A pásztornak is volt egy, méghozzá a sógornője, bátyja felesége, akiről mindenki tudta a faluban, hogy eljár másokhoz is egy kis egy kis aranyért vagy egy jó oldalszalonnáért. Minden időben akadnak ilyenek. Kinek közelebb, kinek távolabb, de lát egyet a családban. Learon régen még elutasítóan beszélt volna róla, de mióta a thargokhoz került, és találkozott Akheelal, utána pedig Khrosas-al, megtanulta, hogy a hűség egy túlértékelt fogalom. Felhúzza a szemöldökét arra a kijelentésre, hogy nem olyan könnyű megölni a lányt.* ~Márpedig, ha akarnám, elég lenne most megfognom ezt a villát és beleállítani! Nem vagy elég elővigyázatos!~ *Persze ezt csak ő gondolja. Könnyen lehet, hogy jobbak a reflexei az idősödő férfiénál, vagy lehet, hogy képzettebb harcos. Persze bármi lehet, Learon mégis úgy gondolja, hogy ez egy könnyelmű kijelentés. Aztán ahogy a jelentkezőkre terelődik a szó, Learon elneveti magát, ahogy visszagondol, hogy őt hányan akarták már megölni. Már azelőtt is, hogy Arthenior közelébe ért volna. Az egész kalandja azzal kezdődött, hogy leszúrták.*
-Igazából, meghalni sem olyan könnyű! *Tart továbbra is a mosolya.*
-Ha hiszi, ha nem, nagyon sokszor meg kellett volna halnom már. Egyszer egy mélységi leszúrt, és ha pár centire véti el, meghalok. Akkor le is bénult a karom. Aztán leütöttek, van is egy horpadás a fejemen. *Tapogatja meg az aprócska mélyedést, ami óta sokszor megtörténik, hogy elfelejt dolgokat. De hát ez van, ha az ember egyedül sétálgat az erdőben!*
-De a legérdekesebb, hogy harcoltam egy démonnal, ami megölt, majd az egyik félistennek nevezett alak feltámasztott! *Kezével tesz egy hessegető mozdulatot.*
-Akkor kaptam ezt a varázsos jelet ide a kezemre, és még meg is gyógyult! *Mutatja a tenyerét a lánynak, hogyha nem hisz neki, hát nézze meg!*
-Na mindegy, ezzel csak igazolni akartam azt a mondatot, hogy tényleg akkor halunk meg, amikor kell! Én sokszor rohantam a vesztembe, de mindig elvétett valahogy az a bizonyos nagybetűs! *A következő téma sokkal emészthetőbb. Erre széttárja karjait, és kacsint a lánynak.*
-Szabadabb! Azzal fekszem, akivel szeretnék, és aki szeretne velem! A felmenőim pedig nagyon messze vannak innen, de ha a közelemben lennének se lenne ezzel dolguk! De ne higgyed, hogy valami nagy kéjvágyó vagyok, szimplán csak szeretem a szép nők társaságát! *Vigyorog, és néz bele pimaszul a lány szemeibe.*
12755. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 17:58:57
Üzenet elküldve: 2018-08-11 17:58:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
-Nos egy rántotta jól esne és egy kis víz, Lurinak pedig egy szelet húst kérnék ha nem megterhelő.*Ekkor látja meg Lurit aki egy egérrel a szájában közeledik. Fölugrik Niagi ölébe és elkezdi fogyasztani áldozatát. A lány fancsali képet vág elnézve a még vérző állatot majd leteszi Lurit a földre.
A macska felemeli a fejét és egy szúrós tekintet után visszafordul a vacsorájához. *De úgy látom az utóbbira nem lesz szükség. Ami pedig az ittlétemet illeti...* Kis szünetet tart átgondolva a lehetőségeit.* Nos meg kell keresnem valakit akinek nyomát vesztettem és nála van valami amit vissza kell kérnem.* Ami azt illeti a dolognak van igazságtartalma. * Jut eszembe... Nem úgy volt, hogy allergiás a macskákra vagy valami ilyesmi. Bocsásson meg ha tévedek, tisztában vagyok a saját szétszortságommal. *Luri nyávog egyet mintha alátámasztaná az utóbbi állítást.*
A macska felemeli a fejét és egy szúrós tekintet után visszafordul a vacsorájához. *De úgy látom az utóbbira nem lesz szükség. Ami pedig az ittlétemet illeti...* Kis szünetet tart átgondolva a lehetőségeit.* Nos meg kell keresnem valakit akinek nyomát vesztettem és nála van valami amit vissza kell kérnem.* Ami azt illeti a dolognak van igazságtartalma. * Jut eszembe... Nem úgy volt, hogy allergiás a macskákra vagy valami ilyesmi. Bocsásson meg ha tévedek, tisztában vagyok a saját szétszortságommal. *Luri nyávog egyet mintha alátámasztaná az utóbbi állítást.*
12754. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 17:51:13
Üzenet elküldve: 2018-08-11 17:51:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Learon Derin //
- Nem is mondtam ilyet. Arra gondoltam, hogy a hűség a férfiak büszkesége miatt sokkal fontosabb nekik. Nekik a méltóságuk, adott esetben a nőknek meg a bizalmuk sérül ilyenkor.
*Rázza meg a fejét.*
- Nem, a nők sem hűségesebbek, ez valóban így van. Elég sokáig ennek az élő példájával éltem együtt; a húgommal.
*Mosolyog, bár talán haragosnak vagy lesajnálónak kéne lennie, de úgy van ezzel, hogy ami nem az ő dolga nem is üti bele az orrát. Persze vannak olyan radikális helyzetek amik ez alól kivételt képeznek, de valaki vérbősége nem tartozik ebbe a kategóriába.
A kutyás eseten csak mosolyogva hallgat, miközben megállapítja magában, hogy Learon sokkal gyakorlatiasabb nála, amivel természetesen semmi gond nincs, de lehetséges, hogy érdemes lenne a szavait és példáit jobban átgondolnia.*
- Egyetértek.
*Teszi hozzá röviden, lezárva ezzel a téma ezen részét, utána pedig egy rövidke pár másodpercig elgondolkodva erre, hogy ez mennyire igaz egyes emberekre, egy kicsit talán önmagára is, hiszen ugyanúgy harapós és elutasító tud lenni, mint egy sokat megélt, elvadult kutya. Az agyoncsapás része pedig apja sok igyekezete ellenére sem sikerült, mert nem számolt azzal, hogy Valea makacssága van olyan erős, hogy ez ne legyen olyan könnyű.*
- Megöletni magam? Ó nem olyan könnyű az.
*Elégedetten dől hátra. Majdnem lehúzza kesztyűjét, hogy megmutassa a karján éktelenkedő sebet, nem is beszélve a lábain és hátán lévőkre, végül úgy dönt, hogy bölcsebb ha nem tesz így. Elvégre nem is kell semmit bizonyítania.*
- Voltak lelkes jelentkezők, de kellőképpen makacs vagyok ahhoz, hogy ne tegyek ilyen szívességet senkinek. Ha pedig meg kell halnom, akkor meghalok.
*Megrántja vállait. Láthatóan számára nem egy rémisztő jelenség a halál, aminek közelében már volt párszor, talán emiatt. Vagy talán amiatt, mert megviseltnek és fáradtnak érzi magát, hiába korát illetően ereje teljében van. Kicsit vágyik is a halál békéjére annyi szenvedés után.*
- Ez egy.
*Mutatóujjával demonstrálja.*
- Egy párat elnézek, aztán mint nálunk a rossz viselkedésért mindenért 1 arany a ki rót büntetés.
*Természetesen viccel, ezt Learon tudtára is adja egy széles vigyorral. Már a felkínált ételt és italt sem fogadta el, logikusan ezután sem venne el egy aranyat sem tőle.*
- Szabad mint a madár? Meglep. Felmenőid nem ösztökélnek az ellenkezőre?
// Learon Derin //
- Nem is mondtam ilyet. Arra gondoltam, hogy a hűség a férfiak büszkesége miatt sokkal fontosabb nekik. Nekik a méltóságuk, adott esetben a nőknek meg a bizalmuk sérül ilyenkor.
*Rázza meg a fejét.*
- Nem, a nők sem hűségesebbek, ez valóban így van. Elég sokáig ennek az élő példájával éltem együtt; a húgommal.
*Mosolyog, bár talán haragosnak vagy lesajnálónak kéne lennie, de úgy van ezzel, hogy ami nem az ő dolga nem is üti bele az orrát. Persze vannak olyan radikális helyzetek amik ez alól kivételt képeznek, de valaki vérbősége nem tartozik ebbe a kategóriába.
A kutyás eseten csak mosolyogva hallgat, miközben megállapítja magában, hogy Learon sokkal gyakorlatiasabb nála, amivel természetesen semmi gond nincs, de lehetséges, hogy érdemes lenne a szavait és példáit jobban átgondolnia.*
- Egyetértek.
*Teszi hozzá röviden, lezárva ezzel a téma ezen részét, utána pedig egy rövidke pár másodpercig elgondolkodva erre, hogy ez mennyire igaz egyes emberekre, egy kicsit talán önmagára is, hiszen ugyanúgy harapós és elutasító tud lenni, mint egy sokat megélt, elvadult kutya. Az agyoncsapás része pedig apja sok igyekezete ellenére sem sikerült, mert nem számolt azzal, hogy Valea makacssága van olyan erős, hogy ez ne legyen olyan könnyű.*
- Megöletni magam? Ó nem olyan könnyű az.
*Elégedetten dől hátra. Majdnem lehúzza kesztyűjét, hogy megmutassa a karján éktelenkedő sebet, nem is beszélve a lábain és hátán lévőkre, végül úgy dönt, hogy bölcsebb ha nem tesz így. Elvégre nem is kell semmit bizonyítania.*
- Voltak lelkes jelentkezők, de kellőképpen makacs vagyok ahhoz, hogy ne tegyek ilyen szívességet senkinek. Ha pedig meg kell halnom, akkor meghalok.
*Megrántja vállait. Láthatóan számára nem egy rémisztő jelenség a halál, aminek közelében már volt párszor, talán emiatt. Vagy talán amiatt, mert megviseltnek és fáradtnak érzi magát, hiába korát illetően ereje teljében van. Kicsit vágyik is a halál békéjére annyi szenvedés után.*
- Ez egy.
*Mutatóujjával demonstrálja.*
- Egy párat elnézek, aztán mint nálunk a rossz viselkedésért mindenért 1 arany a ki rót büntetés.
*Természetesen viccel, ezt Learon tudtára is adja egy széles vigyorral. Már a felkínált ételt és italt sem fogadta el, logikusan ezután sem venne el egy aranyat sem tőle.*
- Szabad mint a madár? Meglep. Felmenőid nem ösztökélnek az ellenkezőre?
12753. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 16:31:02
Üzenet elküldve: 2018-08-11 16:31:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
- Ahogy már mondtam, egy barátommal kellett volna találkoznom ebben a városban, de úgy tűnik valami fontosabb dolga akadt. Nem baj, én azért körül nézek egy kicsit, ha már idáig eljöttem. Bebarangolom a várost, lesz mit mesélnem az unokáimnak. * kicsit kacarászik ezen a távoli jövőképen, és persze azon, hogy milyen egyszerű, de ugyanakkor kézen fogható magyarázatot talált ki *
- De, látom jön is a vendéglős, válasszon és én hozzácsapom a számlámhoz, ne fogja vissza magát! * kérleli *
- Ha választott, ön is elárulja nekem, hogy mi járatban van itt? Biztos vagyok benne, hogy nem önszántából jött ide, ebbe a nem veszélytelen városba.
- De, látom jön is a vendéglős, válasszon és én hozzácsapom a számlámhoz, ne fogja vissza magát! * kérleli *
- Ha választott, ön is elárulja nekem, hogy mi járatban van itt? Biztos vagyok benne, hogy nem önszántából jött ide, ebbe a nem veszélytelen városba.
12752. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 10:32:34
Üzenet elküldve: 2018-08-11 10:32:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
-Nagyon köszönöm! Igazán kedves, hogy meghívott. Különben én kifejezetten szeretem az emberi ételeket szóval nem hiszem, hogy ezzel probléma lesz.* A férfi hirtelen dúdolni kezd. A hangja mély és kellemes. Biztos benne, hogy hallotta már valahol ezt a dallamot de nem emlékszik hol.* Ha szabad kérdeznem, mi hozta ebbe a városba? Nem olyan embernek tűnik aki szereti az ilyen helyeket.* Közben a szemével Lurit keresi.*
12751. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 10:15:31
Üzenet elküldve: 2018-08-11 10:15:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Valea//
*Learon most elég furán érzi magát, mert csak annyi történik, hogy felfogja, hogy a lány célozni szeretne valamire, de azt már nem, hogy mire. Szóval egyszerű pásztor lévén válaszol arra, ami a füle előtt van.*
-A nők semmivel sem hűségesebbek. *Húzza fel a szemöldökét. A hűség mindig két emberen áll, és őt pontosan ugyan annyiszor hagyták el, mint ahányszor ő hagyta ott asszonyát.*
-Ha egy kutya megharap valakit, ott a kutyát meg kell rángatni, aztán megtanítani arra, hogy ne harapjon. Az egy elmebeteg, aki ennyi miatt agyoncsapja, vagy kételkedni kezd a jószágában. Nem tudjuk a kutya történetét, nem tudjuk miért harapott, de biztos vagyok benne, ha kiderülne, ezt a bizonyos kutyát is tökéletes társsá tudnánk tenni! *Mosolyog a lányra, bár nem egészen biztos benne, hogy jó választ adott, ám ha mégsem ezt várta a lány, akkor majd kifejti a véleményét, és újra kérdez, most valahogy egyenesebben, nem ilyen rébuszokban.*
-Persze, én nem mondom, hogy nem jó, hogy vannak önfejű állatok is. Vegyük az én kecskémet, Fachutát, a vezérbakot. Sokkal bátrabb, sokkal kevésbé szófogadó, de emiatt bíznak benne a többiek, mert látják, hogy erős. Néha jobban bíznak benne, mint a kutyában! *Ez mindig így van az állatoknál. A legdominánsabb nyer, ő vezeti a csapatot.*
-Akkor előtted a lehetőség, csak meg ne ölessed magad! *Mosolyog kedvesen Valeara, miközben próbálja eltűntetni a szemében csillogó aggódást. Alig ismeri a lányt, de sajnos a pásztor ilyen. Akivel pár mondatnál többet beszélt, azért elkezd aggodalmaskodni. Persze tudja jól, hogy ez egy nem túlzottan jó tulajdonság, ezért is rejti el. Ez alatt a pár perc alatt is nagyon megkedvelte Valeat, mert ilyen nyílt és barátságos jellemmel régen akadt dolga. Szinte minden szava játékosságról árulkodik, de mégsem érzi azt a két lépés távolságot, mint az ilyen játszmázó nőszemélyeknél.*
-Mégis, ha bókolnék, bocsájtsd meg nekem, hiszen nehezemre esik a nyilvánvalót nem kimondani néha! *Vigyorodik el a Sajt-mester.*
-Hogy családom? A családom nagyrészt kint van az istállósfiúnál. Egy befogadott fiam van otthon, de igazából őt csak amolyan munkásnak mondanám. Nem jó környezetben nőtt fel, szóval befogadtam. Ha arra célzol, asszonyom az nincs. A pillanatnak élek ilyen szempontból! *Kacsint rá Valeara.*
//Valea//
*Learon most elég furán érzi magát, mert csak annyi történik, hogy felfogja, hogy a lány célozni szeretne valamire, de azt már nem, hogy mire. Szóval egyszerű pásztor lévén válaszol arra, ami a füle előtt van.*
-A nők semmivel sem hűségesebbek. *Húzza fel a szemöldökét. A hűség mindig két emberen áll, és őt pontosan ugyan annyiszor hagyták el, mint ahányszor ő hagyta ott asszonyát.*
-Ha egy kutya megharap valakit, ott a kutyát meg kell rángatni, aztán megtanítani arra, hogy ne harapjon. Az egy elmebeteg, aki ennyi miatt agyoncsapja, vagy kételkedni kezd a jószágában. Nem tudjuk a kutya történetét, nem tudjuk miért harapott, de biztos vagyok benne, ha kiderülne, ezt a bizonyos kutyát is tökéletes társsá tudnánk tenni! *Mosolyog a lányra, bár nem egészen biztos benne, hogy jó választ adott, ám ha mégsem ezt várta a lány, akkor majd kifejti a véleményét, és újra kérdez, most valahogy egyenesebben, nem ilyen rébuszokban.*
-Persze, én nem mondom, hogy nem jó, hogy vannak önfejű állatok is. Vegyük az én kecskémet, Fachutát, a vezérbakot. Sokkal bátrabb, sokkal kevésbé szófogadó, de emiatt bíznak benne a többiek, mert látják, hogy erős. Néha jobban bíznak benne, mint a kutyában! *Ez mindig így van az állatoknál. A legdominánsabb nyer, ő vezeti a csapatot.*
-Akkor előtted a lehetőség, csak meg ne ölessed magad! *Mosolyog kedvesen Valeara, miközben próbálja eltűntetni a szemében csillogó aggódást. Alig ismeri a lányt, de sajnos a pásztor ilyen. Akivel pár mondatnál többet beszélt, azért elkezd aggodalmaskodni. Persze tudja jól, hogy ez egy nem túlzottan jó tulajdonság, ezért is rejti el. Ez alatt a pár perc alatt is nagyon megkedvelte Valeat, mert ilyen nyílt és barátságos jellemmel régen akadt dolga. Szinte minden szava játékosságról árulkodik, de mégsem érzi azt a két lépés távolságot, mint az ilyen játszmázó nőszemélyeknél.*
-Mégis, ha bókolnék, bocsájtsd meg nekem, hiszen nehezemre esik a nyilvánvalót nem kimondani néha! *Vigyorodik el a Sajt-mester.*
-Hogy családom? A családom nagyrészt kint van az istállósfiúnál. Egy befogadott fiam van otthon, de igazából őt csak amolyan munkásnak mondanám. Nem jó környezetben nőtt fel, szóval befogadtam. Ha arra célzol, asszonyom az nincs. A pillanatnak élek ilyen szempontból! *Kacsint rá Valeara.*
12750. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 09:33:55
Üzenet elküldve: 2018-08-11 09:33:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Udvariasan kihúzza a széket az asztal mellől, de amikor rácsüccsen a tündér az apró termetével, észreveszi, hogy az ormótlan bútordarab olyan magas, hogy nem ér le a lába. Így nincs mit tenni, beemeli az asztalhoz. Ő maga szembe ül vele, és persze óvatosságból úgy helyezkedik, hogy a fogadó nagyrészét belássa. Próbálja elkapni a fogadós tekintetét, hogy az asztalhoz hívja. Miután ez megtörtént a lányra néz. Látja a feszültséget a mozdulataiban és az arcán. * ~ Nagyon idegen lehet neki ez a hely, ez nyilvánvaló. Biztos zavarja az is, hogy ezek a bútorok nem az ő méretére készültek ~ * Hogy kicsit enyhítse a szituáció abszurditását, beszélni kezd *
- Nem tudom a tündérek mit szeretnek enni, de nyugodtan válasszál, amennyiben a fogadós ide méltóztatik fáradni.
* Mondja kicsit gunyorosan, majd egy kedves mosoly után halkan elkezdi dúdolni a Nyugalom dalát *
- Nem tudom a tündérek mit szeretnek enni, de nyugodtan válasszál, amennyiben a fogadós ide méltóztatik fáradni.
* Mondja kicsit gunyorosan, majd egy kedves mosoly után halkan elkezdi dúdolni a Nyugalom dalát *
12749. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 08:51:52
Üzenet elküldve: 2018-08-11 08:51:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Követi Benozar-t a fogadóba. Eddigi életében nem gyakran fordult elő, hogy fogadóban evett ezért egy kicsit kényelmetlenül érzi magát. A férfi a sarokban lévő helyre mutat.* Az tökéletesen megfelel.* válaszol majd elindul a hely felé. Közben az emberekre sandít akik a közelükben vannak. Egyelőre senki ismerős arcot nem lát. Lurira néz.*~Talán most biztonságban vagyunk.~*A macska a bennlévőket pásztázza majd leugrik a válláról és eltűnik az asztalok között.*
12748. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 06:55:38
Üzenet elküldve: 2018-08-11 06:55:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Benyit a fogadó ajtaján és megpróbálja felmérni a helyet és a bent lévőket. A pultnál egy ösztövér fehér hajú alak áll és valamit iszogat, és bár tekintélyt parancsoló kard van a hátára csatolva, nem gondolja, hogy veszélyes lenne. Már csak azért sem, mert az a pár ember, akik az asztalok mellett ülnek nyugodtan fecserésznek. Kezével int a háta mögé *
- Úgy tűnik itt nyugodtan leülhetünk Niagi kisasszony! * A sarokban meglát egy üres asztalt, amire rámutat *
- Az a hely nekünk megfelelne, ha nincs ellene kifogása.
- Úgy tűnik itt nyugodtan leülhetünk Niagi kisasszony! * A sarokban meglát egy üres asztalt, amire rámutat *
- Az a hely nekünk megfelelne, ha nincs ellene kifogása.
12747. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-11 00:29:28
Üzenet elküldve: 2018-08-11 00:29:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Learon Derin //
- A hűség, az bizony az. Különösen a férfiaknál.
*Gondolkodóba esik, egy hosszú pillanatnyi szünet után végül folytatja a gondolatmenetet, bár talán bölcsebb lenne nem így tenni.*
- Ha egy kutya megharap egy férfit dühbe gurul, mert sérül az önérzete és agyoncsapja. Ha egy nőt harap meg, az bizalmatlanná válik, de ennyi. Érdekes, nemde?
*Természetesen a kutya és annak harapása mással is behelyettesíthető, de ez elég nyilvánvaló a számára ahhoz, hogy ne kelljen kimondania. Egy kósza ötlet, semmi több. Kicsit reménykedik is benne, hogy a földműves rácáfol, hiszen mindig szívesen megy bele intellektuális vitákba.*
- Ha haszon szempontjából nézzük ezeket a lényeket, akkor az önfejűség nem egy kedvelendő tulajdonság. Ha nem, akkor észrevehető annak a szépsége is.
*Bár ő maga is a kutyafélékhez kötődik jobban, mégis mélyebb tisztelettel viseltetik egy a függetlenségüket jobban megőrző faj iránt, mint mondjuk a macskák. Az előbb említett farkasokhoz pedig olyan megmagyarázhatatlan érzelmi kötelék fűzi, hogyha választania kellene inkább egy falkával vacogna zord teleken, és mancsosokat választana testvérül, mint tényleges fajtársait. Nem is sejti miből fakad ez, feltételezhetően belé lett kódolva születéskor, legalábbis ez az egyetlen magyarázata erre.*
- Lehet úgy lesz.
*Gondolkodás közben a semmibe bámulva hunyorog, láthatóan koncentrál, ahogy felületesen végigmegy a mikénteken.*
- Kivitelezhetőnek tűnik. Egyébként is szeretnék jobban megfigyelni fajokat és feljegyzéseket készíteni.
*Szinte hálásan mosolyog a Kecskésre, hogy eléggé megszilárdította benne az ötletet ahhoz, hogy elhatározássá formálódjon.*
- Nem, nem gúnynak éreztem. Ha így lenne, azt már éreznéd a bőrödön.
*Kacsint egyet jelezve, hogy ez játékos fenyegetés, semmi több, közben elképzeli, hogy vajon a szavak hogyan lennének képesek fizikailag is egy másik ember arcán csattanni. A válaszán hosszan töpreng, láthatóan komoly gondban van. Sok mindent vehetne bóknak, akár azt ami szívósságát, kitartását dicséri, akár ami intelligenciáját ismeri el, végül határozottan arra jut, hogy;*
- Nem kifejezetten kedvelem, ha bókolnak nekem, tehát maradjunk a bókmentességnél. Azért az csak nem lesz nehéz.
*Úgy dönt inkább jobb is terelni a témát.*
- No és mondd csak Kecskés, a családod mit szól ahhoz, hogy te itt éjszaka idegen leánykáknak osztogatsz ételt? Nem kifogásolja ezt senki?
*Lehet kicsit indiszkrét a kérdése, bár Valea maga nem érzi annak, az a feltételezés pedig, hogy Learonnak van asszonya és esetleg kicsi gyermeke nem tűnik abszurdumnak.*
// Learon Derin //
- A hűség, az bizony az. Különösen a férfiaknál.
*Gondolkodóba esik, egy hosszú pillanatnyi szünet után végül folytatja a gondolatmenetet, bár talán bölcsebb lenne nem így tenni.*
- Ha egy kutya megharap egy férfit dühbe gurul, mert sérül az önérzete és agyoncsapja. Ha egy nőt harap meg, az bizalmatlanná válik, de ennyi. Érdekes, nemde?
*Természetesen a kutya és annak harapása mással is behelyettesíthető, de ez elég nyilvánvaló a számára ahhoz, hogy ne kelljen kimondania. Egy kósza ötlet, semmi több. Kicsit reménykedik is benne, hogy a földműves rácáfol, hiszen mindig szívesen megy bele intellektuális vitákba.*
- Ha haszon szempontjából nézzük ezeket a lényeket, akkor az önfejűség nem egy kedvelendő tulajdonság. Ha nem, akkor észrevehető annak a szépsége is.
*Bár ő maga is a kutyafélékhez kötődik jobban, mégis mélyebb tisztelettel viseltetik egy a függetlenségüket jobban megőrző faj iránt, mint mondjuk a macskák. Az előbb említett farkasokhoz pedig olyan megmagyarázhatatlan érzelmi kötelék fűzi, hogyha választania kellene inkább egy falkával vacogna zord teleken, és mancsosokat választana testvérül, mint tényleges fajtársait. Nem is sejti miből fakad ez, feltételezhetően belé lett kódolva születéskor, legalábbis ez az egyetlen magyarázata erre.*
- Lehet úgy lesz.
*Gondolkodás közben a semmibe bámulva hunyorog, láthatóan koncentrál, ahogy felületesen végigmegy a mikénteken.*
- Kivitelezhetőnek tűnik. Egyébként is szeretnék jobban megfigyelni fajokat és feljegyzéseket készíteni.
*Szinte hálásan mosolyog a Kecskésre, hogy eléggé megszilárdította benne az ötletet ahhoz, hogy elhatározássá formálódjon.*
- Nem, nem gúnynak éreztem. Ha így lenne, azt már éreznéd a bőrödön.
*Kacsint egyet jelezve, hogy ez játékos fenyegetés, semmi több, közben elképzeli, hogy vajon a szavak hogyan lennének képesek fizikailag is egy másik ember arcán csattanni. A válaszán hosszan töpreng, láthatóan komoly gondban van. Sok mindent vehetne bóknak, akár azt ami szívósságát, kitartását dicséri, akár ami intelligenciáját ismeri el, végül határozottan arra jut, hogy;*
- Nem kifejezetten kedvelem, ha bókolnak nekem, tehát maradjunk a bókmentességnél. Azért az csak nem lesz nehéz.
*Úgy dönt inkább jobb is terelni a témát.*
- No és mondd csak Kecskés, a családod mit szól ahhoz, hogy te itt éjszaka idegen leánykáknak osztogatsz ételt? Nem kifogásolja ezt senki?
*Lehet kicsit indiszkrét a kérdése, bár Valea maga nem érzi annak, az a feltételezés pedig, hogy Learonnak van asszonya és esetleg kicsi gyermeke nem tűnik abszurdumnak.*
12746. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-10 12:11:21
Üzenet elküldve: 2018-08-10 12:11:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Valea//
*Learon is bólogat, de sajnos tőle nem hiteles, mert ő is mindig rohan. Már, ha a lassú, folyamatos egyik helyből a másikba menést értjük rohanás alatt, mert hiszen egy hatalmas nyájjal és egy lassú, idős igáslóval már nem lehet rohanni. Azért az tény, hogy nincs megállása egy ideje.* ~Igencsak nehéz összeegyeztetni a mágusi létet az egyszerű pásztorkodással. Más már biztosan feladta volna legalább az egyiket!~ *Egyre szimpatikusabbá válik neki a lány, hiszen sok mindenben osztja a véleményét a Sajt-mesternek, és aki ennyire szereti a jószágokat, az rossz ember nem lehet. Legalábbis, anyja mindig ezt mondta neki, és ő ritkán tévedett. Learon bátyja egy szadista vadállat volt, mindig kínozta a csirkéket, és lám, hamar meg is halt. Nem szép halállal. Valamint senki nem is szerette.* ~Mint mindig, most is igaza volt anyámnak! Milyen bölcs asszony!~ *Elnézi Valea-t és arra jut, hogy idős korában ő is legalább olyan lesz, mint az említett anyuka.* ~Szép gondolat Learon, de ne törjed ezen a fejed! Van már egy menyasszonyod, meg ott van Akheel, Meg a másik vörös, aki azt akarja, hogy elvegyed! Ejnye, no!~ *Persze belső monológjából nem látszik egyéb, csak, hogy mosolyog és bólogat hallva a lány szavait.*
-Nayka-nak nem tud tompulni! Higgye el, egy pásztorkutyának mindig résen kell lennie! Bár a hűség az nagyon fontos. Feltétlenül meg kell tennie, amit mondok, és ezt jól tudja. Egy patkány vagy egy varjú talán sokkal önfejűbb lehet ennél. *Már amennyire ezeket a fajokat ismeri, olyannak tudja elképzelni őket, mint a macskákat. Meg lehet tanítani bármire, amit meg akar tanulni.*
-Hát fogj be egy farkas és figyeld meg! Nem olyan bonyolult, nemrég láttam egy orknál, neki két farkasa is volt, és tökéletesen tették, amit parancsolt nekik. *Ahogy a lány kineveti, Learon is csatlakozik, egy percig sem sértődve meg a mondaton.*
-Igen, igen! Addig jó amíg nem látja mire vagyok képes! Ha én használom a mágiámat, ott már komoly bajok vannak! *Még Worenth mester mondta nekik annak idején, hogy nem szabad ostoba módon varázsolgatni. Márpedig az, hogy mutogatja, hogy milyen nagyon hatalmas, az kimeríti a feleslegesség fogalmát.*
-Úgy nézek én ki, mint aki gúnyolódik? *Húzza fel a szemöldökét a Sajt-mester.*
-Akkor mégis mi lenne az a bók, aminek örülnél?
//Valea//
*Learon is bólogat, de sajnos tőle nem hiteles, mert ő is mindig rohan. Már, ha a lassú, folyamatos egyik helyből a másikba menést értjük rohanás alatt, mert hiszen egy hatalmas nyájjal és egy lassú, idős igáslóval már nem lehet rohanni. Azért az tény, hogy nincs megállása egy ideje.* ~Igencsak nehéz összeegyeztetni a mágusi létet az egyszerű pásztorkodással. Más már biztosan feladta volna legalább az egyiket!~ *Egyre szimpatikusabbá válik neki a lány, hiszen sok mindenben osztja a véleményét a Sajt-mesternek, és aki ennyire szereti a jószágokat, az rossz ember nem lehet. Legalábbis, anyja mindig ezt mondta neki, és ő ritkán tévedett. Learon bátyja egy szadista vadállat volt, mindig kínozta a csirkéket, és lám, hamar meg is halt. Nem szép halállal. Valamint senki nem is szerette.* ~Mint mindig, most is igaza volt anyámnak! Milyen bölcs asszony!~ *Elnézi Valea-t és arra jut, hogy idős korában ő is legalább olyan lesz, mint az említett anyuka.* ~Szép gondolat Learon, de ne törjed ezen a fejed! Van már egy menyasszonyod, meg ott van Akheel, Meg a másik vörös, aki azt akarja, hogy elvegyed! Ejnye, no!~ *Persze belső monológjából nem látszik egyéb, csak, hogy mosolyog és bólogat hallva a lány szavait.*
-Nayka-nak nem tud tompulni! Higgye el, egy pásztorkutyának mindig résen kell lennie! Bár a hűség az nagyon fontos. Feltétlenül meg kell tennie, amit mondok, és ezt jól tudja. Egy patkány vagy egy varjú talán sokkal önfejűbb lehet ennél. *Már amennyire ezeket a fajokat ismeri, olyannak tudja elképzelni őket, mint a macskákat. Meg lehet tanítani bármire, amit meg akar tanulni.*
-Hát fogj be egy farkas és figyeld meg! Nem olyan bonyolult, nemrég láttam egy orknál, neki két farkasa is volt, és tökéletesen tették, amit parancsolt nekik. *Ahogy a lány kineveti, Learon is csatlakozik, egy percig sem sértődve meg a mondaton.*
-Igen, igen! Addig jó amíg nem látja mire vagyok képes! Ha én használom a mágiámat, ott már komoly bajok vannak! *Még Worenth mester mondta nekik annak idején, hogy nem szabad ostoba módon varázsolgatni. Márpedig az, hogy mutogatja, hogy milyen nagyon hatalmas, az kimeríti a feleslegesség fogalmát.*
-Úgy nézek én ki, mint aki gúnyolódik? *Húzza fel a szemöldökét a Sajt-mester.*
-Akkor mégis mi lenne az a bók, aminek örülnél?
12745. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-09 23:32:01
Üzenet elküldve: 2018-08-09 23:32:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*Lassú léptekkel ballag az ajtó felé, amit már olyan jól ismer. Kellemes szellő simogatja a bőrét, ami kétségkívül jól esik neki, de valamiért mégis szomorúsággal tölti el. Már a szellőt sem érzi ugyanolyannak. Az egész város megváltozott, sőt talán az egész világ. Minden porcikájában érzi, hogy itt már semmi sem olyan, amilyennek évekkel ezelőtt megismerte, hogy talán a város, ami időről-időre hazahívta, már réges-régen elmerült a feledés homályában és többé nem is szándékozik előbújni onnan. Miért van itt újra? Maga sem tudná megmondani. Meddig lesz itt? A válasz ugyanaz. Hanyag mozdulattal löki be a fogadó ajtaját. Egyszerű sötét öltözéket visel, inget, vékony nadrágot, bakancsot és egy poros köpenyt, semmi feltűnősködés. Öltözékétől azonban kedve támadna mebszabadulni, amint belép a fogadóba, melynek beltere a szellő híján jóval melegebb annál, amit a Hóhajú kedvel. Futó pillantást a környezetére, de csak azt állapítja meg belőle, hogy nincsenek sokan, illetve senkit nem ismer a jelenlévők közül. Kivéve persze azt az egyet aki most épp a pult mögött törölget egy poharat, de nem ritka látvány az sem, hogy az asztalok között sürgölődik. Egyenesen oda is megy hát, lassú, kimért léptekkel. A fogadós elsőre nem veszi észre, így hát megköszörüli a torkát és megkocogtatja a pultot. Az végre felemeli fejét és a férfi szomorkás vigyorával találja szemben magát.*
- Mordokh…
*Eddig jut a meglepődésben, amikor is hősünk felemeli a kezét jelezvén, hogy nincs beszédes kedvében és csak annyit szeretne, ha kiszolgálnák. Egy kupa Bor és 9 arany cserél gazdát. A férfi kedvetlenül lögyböli az italt, végül leküld belőle egy kortyot. Rövid mérlegelés után, pedig ismét felemeli a fejét.*
- Két napra kérném a hatos szobát!
*Egy pillanat múlva már ott is terem előtte a Szoba kulcsa, ő maga pedig 28 aranyat helyez a pultra. A továbbiakban némán támasztja a pultot, egyetlen társasága az ital, ami bár nem túl beszédes, de a Mordokhainak most pont nem valami szófosó idiótára van szüksége. A kupa tartalma idegőrlően lassan fogy, a férfin pedig a vak is láthatja, hogy fejben valahol messze jár, egy oly' távolinak tűnő múltban, ami talán nem is volt soha.*
- Mordokh…
*Eddig jut a meglepődésben, amikor is hősünk felemeli a kezét jelezvén, hogy nincs beszédes kedvében és csak annyit szeretne, ha kiszolgálnák. Egy kupa Bor és 9 arany cserél gazdát.
A férfi kedvetlenül lögyböli az italt, végül leküld belőle egy kortyot. Rövid mérlegelés után, pedig ismét felemeli a fejét.*- Két napra kérném a hatos szobát!
*Egy pillanat múlva már ott is terem előtte a Szoba kulcsa, ő maga pedig 28 aranyat helyez a pultra.
A továbbiakban némán támasztja a pultot, egyetlen társasága az ital, ami bár nem túl beszédes, de a Mordokhainak most pont nem valami szófosó idiótára van szüksége. A kupa tartalma idegőrlően lassan fogy, a férfin pedig a vak is láthatja, hogy fejben valahol messze jár, egy oly' távolinak tűnő múltban, ami talán nem is volt soha.*
12744. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-08 20:57:22
Üzenet elküldve: 2018-08-08 20:57:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A választ biztosan meghallja, de nem kíván válaszolni rá, csak tovább bűvöli a húrokat és mintha csak a szája szélét húzta volna feljebb kissé hallatára. Halkan pengeti tovább a dalt, de már nem társít mellé strófát, hagyja, hogy önmagában csengjen és betöltse a fogadó ivójának terét.
A zenélést nem nevezné teljesen hivatásnak, hisz a hangszer és a hang, amelyet előcsal belőle, csupán eszköz a nagy egész kezében, melyet az önmegvalósítás útján képvisel. Olyan, mintha a tinta miatt írónak neveznénk a városi tisztségviselőt. Persze, nem hibáztathatja a lányt együgyűséggel, hisz a zenész mindenkori velejárója a hangszer. Bár annyiban nem téved, hogy képes úgy nézni valamire, ahogy akár a lány a könyveire. De a mandolin helyett az a számszeríj.
Amikor a lány felkel az asztalától és táncos léptekkel megközelíti őt, a sárga szemek felé rebbennek, a mozdulatokat látván a mosoly nem lesz haloványabb, sem szélesebb, csak a kettészelt szemöldök fut feljebb leheletnyit.*
- Talán csak a sírás metaforájaként azonosítjuk, ezért társítunk mellé, ily szomorú jelentéseket. *Veszi fel a beszélgetés fonalát könnyedén, ahogy megforgatja kezében a hangszert. A bocsánatkérésre már kiszélesedik a mosolya és maga is kézfogásra nyújtja jobbját az asztal felett.*
- Természettudós. *Ismétli meg érdeklődve, bár fogalma sincs, hogy mit takarhat ez a szakma. Gyanítja, a lány elf mivolta révén, meg az elhangzott esős gondolat révén valamiféle természetközeli tudományt takarhat.*
- Örülök, hogy megismerhetlek, Dora. Az én nevem Cha'yss Cano Caldorcor, Wegtorenből. *Mutatkozik be maga is, a kézfogáshoz nem társul semmiféle más gesztus, a fogása könnyed, de nem gyenge.*
- Az esőt a pórok mindig is a teremtés allegóriájaként szokták definiálni, bár igaz, hogy alkalomadtán valóban szomorú érzelmek kifejezésére is előszeretettel használják. *Szól hozzá a korábbi témához, kissé visszalépve a beszélgetésben.*
- Kedvem volna most egy pozitív érzelmű dalt keríteni az esőről, ha már így beskatulyáztuk, mint a hangszeres zenészeket. *Dől hátra kényelmesen, ahogy újra ölébe veszi a mandolint és ujjai máris keresik a megfelelő hangot, hogy könnyed hátteret adjon a dalnak.*
- Dora, tudod, mi az a keresztrím-párbaj? *Kérdi hirtelen felnézve, ragadozószemei az elf lány kékjeit keresik.*
*A választ biztosan meghallja, de nem kíván válaszolni rá, csak tovább bűvöli a húrokat és mintha csak a szája szélét húzta volna feljebb kissé hallatára. Halkan pengeti tovább a dalt, de már nem társít mellé strófát, hagyja, hogy önmagában csengjen és betöltse a fogadó ivójának terét.
A zenélést nem nevezné teljesen hivatásnak, hisz a hangszer és a hang, amelyet előcsal belőle, csupán eszköz a nagy egész kezében, melyet az önmegvalósítás útján képvisel. Olyan, mintha a tinta miatt írónak neveznénk a városi tisztségviselőt. Persze, nem hibáztathatja a lányt együgyűséggel, hisz a zenész mindenkori velejárója a hangszer. Bár annyiban nem téved, hogy képes úgy nézni valamire, ahogy akár a lány a könyveire. De a mandolin helyett az a számszeríj.
Amikor a lány felkel az asztalától és táncos léptekkel megközelíti őt, a sárga szemek felé rebbennek, a mozdulatokat látván a mosoly nem lesz haloványabb, sem szélesebb, csak a kettészelt szemöldök fut feljebb leheletnyit.*
- Talán csak a sírás metaforájaként azonosítjuk, ezért társítunk mellé, ily szomorú jelentéseket. *Veszi fel a beszélgetés fonalát könnyedén, ahogy megforgatja kezében a hangszert. A bocsánatkérésre már kiszélesedik a mosolya és maga is kézfogásra nyújtja jobbját az asztal felett.*
- Természettudós. *Ismétli meg érdeklődve, bár fogalma sincs, hogy mit takarhat ez a szakma. Gyanítja, a lány elf mivolta révén, meg az elhangzott esős gondolat révén valamiféle természetközeli tudományt takarhat.*
- Örülök, hogy megismerhetlek, Dora. Az én nevem Cha'yss Cano Caldorcor, Wegtorenből. *Mutatkozik be maga is, a kézfogáshoz nem társul semmiféle más gesztus, a fogása könnyed, de nem gyenge.*
- Az esőt a pórok mindig is a teremtés allegóriájaként szokták definiálni, bár igaz, hogy alkalomadtán valóban szomorú érzelmek kifejezésére is előszeretettel használják. *Szól hozzá a korábbi témához, kissé visszalépve a beszélgetésben.*
- Kedvem volna most egy pozitív érzelmű dalt keríteni az esőről, ha már így beskatulyáztuk, mint a hangszeres zenészeket. *Dől hátra kényelmesen, ahogy újra ölébe veszi a mandolint és ujjai máris keresik a megfelelő hangot, hogy könnyed hátteret adjon a dalnak.*
- Dora, tudod, mi az a keresztrím-párbaj? *Kérdi hirtelen felnézve, ragadozószemei az elf lány kékjeit keresik.*
12743. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-08 17:29:36
Üzenet elküldve: 2018-08-08 17:29:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nirs, Aenae//
*Kényszeredetten elmosolyodik, mikor a férfi kijelenti, hogy beceneve jobban tetszik neki. Amúgy neki is jobban tetszik.*
- Csak a barátaim nevezhetnek így.
*Nirs nyilvánvalóan nem a barátja, csak valaki, aki a frászt hozza rá, és aki miatt úgy érzi, hogy markolásznia kell a villáját és a fájdalmas pontokat keresnie a másikon. Kényszeredett mosolyához hamarosan betársul a "menj anyádba" nézés is, mikor Nirs megjegyzést tesz a villa markolászására.*
- Mert ragyogóan bele lehet szúrni a szemedbe.
*szűri a fogai között. Borzasztóan vacak napja volt az előző is, ez is nagyon pocsékul indult, mikor felébredt a pucér Briwal mellett, de a mélypont a sárga szemű idegen fenyegetőzése.
Nirs közelebb hajol, Aenae meg kitolja magát székestől. Természetesen volt gyerekszobája, így végighallgatja, hogy mit is mond neki a másik.*
- Nemtom', hogy kik ezek.
*Tényleg nem tudja, természetesen ismeri Kagan kis fivér- és orkgyilkosságának történetét, de neveket nem tud, ezért az egyikről sejti, hogy valamiféle rokon lehet, a másik meg nyilván valamim csatlós.*
- De ha mondani akarnak valamit neki, akkor mondják személyesen, mert nem vagyok senki futárja meg szócsöve.
*Hangjában ott az a dac, ami rendszerint hajtja előre, emiatt fordít hátat a fickónak - komolyan fontolgatja azt, hogy jól orrba vágja - és emiatt a dac miatt sétál el úgy, hogy vissza sem néz, a hátizsákjáért is úgy nyúlt le a széke lábához, hogy direkt nem nézett már a másikra. Tartása tökéletes, végtére is a városban nevelkedett úri kisasszony, aki nem mindig csak trappol. Amúgy nem is mer hátranézni, egy dologra koncentrál, mégpedig arra, hogy elvergődjön valahogy a lováért az istállóba, aztán pedig visszarohanjon a Vashegyre.*
*Kényszeredetten elmosolyodik, mikor a férfi kijelenti, hogy beceneve jobban tetszik neki. Amúgy neki is jobban tetszik.*
- Csak a barátaim nevezhetnek így.
*Nirs nyilvánvalóan nem a barátja, csak valaki, aki a frászt hozza rá, és aki miatt úgy érzi, hogy markolásznia kell a villáját és a fájdalmas pontokat keresnie a másikon. Kényszeredett mosolyához hamarosan betársul a "menj anyádba" nézés is, mikor Nirs megjegyzést tesz a villa markolászására.*
- Mert ragyogóan bele lehet szúrni a szemedbe.
*szűri a fogai között. Borzasztóan vacak napja volt az előző is, ez is nagyon pocsékul indult, mikor felébredt a pucér Briwal mellett, de a mélypont a sárga szemű idegen fenyegetőzése.
Nirs közelebb hajol, Aenae meg kitolja magát székestől. Természetesen volt gyerekszobája, így végighallgatja, hogy mit is mond neki a másik.*
- Nemtom', hogy kik ezek.
*Tényleg nem tudja, természetesen ismeri Kagan kis fivér- és orkgyilkosságának történetét, de neveket nem tud, ezért az egyikről sejti, hogy valamiféle rokon lehet, a másik meg nyilván valamim csatlós.*
- De ha mondani akarnak valamit neki, akkor mondják személyesen, mert nem vagyok senki futárja meg szócsöve.
*Hangjában ott az a dac, ami rendszerint hajtja előre, emiatt fordít hátat a fickónak - komolyan fontolgatja azt, hogy jól orrba vágja - és emiatt a dac miatt sétál el úgy, hogy vissza sem néz, a hátizsákjáért is úgy nyúlt le a széke lábához, hogy direkt nem nézett már a másikra. Tartása tökéletes, végtére is a városban nevelkedett úri kisasszony, aki nem mindig csak trappol. Amúgy nem is mer hátranézni, egy dologra koncentrál, mégpedig arra, hogy elvergődjön valahogy a lováért az istállóba, aztán pedig visszarohanjon a Vashegyre.*
12742. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-08 14:38:43
Üzenet elküldve: 2018-08-08 14:38:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Learon Derin //
- Ó igen, az örökös rohanás és ilyen olyan problémák.
*Bólogatva egyetért, kezével homlokát fogva mintha már csak a nyüzsgés gondolatától is migrént kaphatna. Egy fáradt arckifejezéssel elengedi a témát, miután megbizonyosodtak arról, hogy ezen a téren is hasonlóképpen gondolkodnak.*
- Persze, semmilyen élőlény nem kedveli a huzamosabb tétlenséget.
~ Még azok sem akik ezt állítják. ~
- Mivel feltételezem az ég világon mindent megkap, ezért másra sincs gondja, csak hogy idejét és energiáit munkával eltöltse. A kötődésről nem is beszélve, elvégre már más a testfelépítésük igényük ugyanúgy van a gondoskodásra, és meglepően sokat hajlandóak megtenni érte. Hiszen mindenki szereti, ha szeretik.
*Hasonlóan a férfihoz, mosolyog. Kellemes meleg érzéssel tölti el mellkasát a tudat, hogy egy egyenes, jóravaló emberrel találkozott. Egyébként is komorsága mellett meglepően empatikus, így könnyen tud mások érzéseivel azonosulni, adott esetben Learon szeretetével patás barátja iránt. A butuska állatokról eszébe jut az, amikor gyerekként féltestvérével olykor elcsatangoltak a kis kacsákat nézni. Emlékszik a boldogan kiviruló arcára, és nevetésére ahogy csodálattal nézte a viccesen közlekedő aprócska csipogó pihegombócokat. Akkoriban egészen boldogok voltak, vagy legalábbis tudtak azok lenni, ha csak pár jelentéktelen perc erejéig is.*
- A kutyákat sem az eszükért, sokkal inkább a hűségükért szeretik az emberek, hiszen a gazdájuk mellett tompulhat a problémamegoldó készségük, hacsak célzottan nincs fejlesztve. Érdekes lehetne megfigyelni vajon a farkasok vadságuk mellett miben különböznek még szelídebb változatuktól.
*Mindezek csak sejtések és megfigyelések, hiszen sokat hallgat és üldögél, van alkalma szemügyre venni mindent. Ha Valeának lenne sejtése a disznók is milyen okosak, valószínűleg az ő idomításukkal is próbálkozna, kicsit sem érezve szokatlannak ha kutya helyett egy malacot sétáltatna. Ezek a kirekesztett, taszítónak vagy butának titulált állatok pedig mind inkább jobban érdekelték, talán mert saját magára emlékeztetik.
A hatalmas mágus jelzőre kitör belőle egy jóízű nevetés.*
- Hűha, rettegek.
*Szemei kihívóan csillannak, ugyanakkor továbbra sem lekezelő, megmarad az előbbi ártalmatlan kóstolgatásnál, ami látszólag nem zavarta akkor sem Learont, ezért feltehetően most sem fogja.*
- Aranyos hölgy?
*Félrehúzott szájjal grimaszol.*
- Na hát ilyet is legfeljebb gúnyból mondtak még nekem.
*Kelletlensége még egy darabig arcán marad, aztán feloldódik, vigyorog, láthatóan nem sértődött meg a hozzá semmiképpen sem passzoló jelzőkön.*
// Learon Derin //
- Ó igen, az örökös rohanás és ilyen olyan problémák.
*Bólogatva egyetért, kezével homlokát fogva mintha már csak a nyüzsgés gondolatától is migrént kaphatna. Egy fáradt arckifejezéssel elengedi a témát, miután megbizonyosodtak arról, hogy ezen a téren is hasonlóképpen gondolkodnak.*
- Persze, semmilyen élőlény nem kedveli a huzamosabb tétlenséget.
~ Még azok sem akik ezt állítják. ~
- Mivel feltételezem az ég világon mindent megkap, ezért másra sincs gondja, csak hogy idejét és energiáit munkával eltöltse. A kötődésről nem is beszélve, elvégre már más a testfelépítésük igényük ugyanúgy van a gondoskodásra, és meglepően sokat hajlandóak megtenni érte. Hiszen mindenki szereti, ha szeretik.
*Hasonlóan a férfihoz, mosolyog. Kellemes meleg érzéssel tölti el mellkasát a tudat, hogy egy egyenes, jóravaló emberrel találkozott. Egyébként is komorsága mellett meglepően empatikus, így könnyen tud mások érzéseivel azonosulni, adott esetben Learon szeretetével patás barátja iránt. A butuska állatokról eszébe jut az, amikor gyerekként féltestvérével olykor elcsatangoltak a kis kacsákat nézni. Emlékszik a boldogan kiviruló arcára, és nevetésére ahogy csodálattal nézte a viccesen közlekedő aprócska csipogó pihegombócokat. Akkoriban egészen boldogok voltak, vagy legalábbis tudtak azok lenni, ha csak pár jelentéktelen perc erejéig is.*
- A kutyákat sem az eszükért, sokkal inkább a hűségükért szeretik az emberek, hiszen a gazdájuk mellett tompulhat a problémamegoldó készségük, hacsak célzottan nincs fejlesztve. Érdekes lehetne megfigyelni vajon a farkasok vadságuk mellett miben különböznek még szelídebb változatuktól.
*Mindezek csak sejtések és megfigyelések, hiszen sokat hallgat és üldögél, van alkalma szemügyre venni mindent. Ha Valeának lenne sejtése a disznók is milyen okosak, valószínűleg az ő idomításukkal is próbálkozna, kicsit sem érezve szokatlannak ha kutya helyett egy malacot sétáltatna. Ezek a kirekesztett, taszítónak vagy butának titulált állatok pedig mind inkább jobban érdekelték, talán mert saját magára emlékeztetik.
A hatalmas mágus jelzőre kitör belőle egy jóízű nevetés.*
- Hűha, rettegek.
*Szemei kihívóan csillannak, ugyanakkor továbbra sem lekezelő, megmarad az előbbi ártalmatlan kóstolgatásnál, ami látszólag nem zavarta akkor sem Learont, ezért feltehetően most sem fogja.*
- Aranyos hölgy?
*Félrehúzott szájjal grimaszol.*
- Na hát ilyet is legfeljebb gúnyból mondtak még nekem.
*Kelletlensége még egy darabig arcán marad, aztán feloldódik, vigyorog, láthatóan nem sértődött meg a hozzá semmiképpen sem passzoló jelzőkön.*
12741. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-08-08 13:51:20
Üzenet elküldve: 2018-08-08 13:51:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Valea//
*Nem is kell azon sokat képzelni, hiszen a legtöbben a városban már látták is a furcsa kompániát. Lassan már megszokott is lett az egyre növekvő csapat. Learon emlékszik, hogy először csak egy kutya, utána nem sokkal rá, már ló, majd egyre nagyobb számban kecskék, végül juhok lettek a családja. Meg még az időnként hozzáverődő nők, szépen sorjában lassan egy fél tucat már.*
-Nem sértődnék meg rajta. Bizonyos szempontból igen, civilizáltabbak, ami nem feltétlenül jó, hiszen így most ott is zsúfoltság van, fejetlenség. Amit nem szeretek. Én azért mentem oda, hogy kecskéket legeltessek, és nyugalomban legyen, most viszont, ha beteszem a lábam, rögtön hatan jönnek oda valami kéréssel! *Ezzel nincs mit tenni, a Sajt-mester csak abban reménykedik, hogy oly hosszú idő után, talán végre meg tudja oldani a vezér, hogy mindenki a saját dolgát végezhesse, és ne kelljen ide oda rohangásznia minden feladattal.*
-Bizonyosan igaza van. *Válaszol ő is, hiszen minden jószággal így van. Még a vadakat is meg tudja szelídíteni egy kis odafigyeléssel, meg némi tudással. Az elején nem így volt, de most már biztosan a vérnyulakat is jobban tudná kezelni. Talán most nem harapnák szét a csizmáját, és nem lenne rajta azóta is nagy luk a szárán.*
-Igazad van, ámbár a lovak is érdekes teremtmények. Az enyém, Redul, aki egy hatalmas igás, már szinte rosszul érzi magát, ha nem húzhatja a szekeret. Ha pár napig anélkül van, már jön, hogy szeretne segíteni. *Nagyon békés mosoly terül el a pásztor arcán, ahogy szeretettel gondol lovára.*
-Bár, lehet, ha nem egy ilyen buta lovacska lenne, akkor nem akarna dolgozni! *Neveti el magát az oktalan igás miatt.*
-Igen, én is találkoztam már olyannal, aki varjat szelídített. Én mondjuk a szárnyasokért nem rajongom, de elhiszem neked, ha azt mondod, hogy okos. A patkányokban nem kételkedem, mert tapasztaltam, hogy okosabbak, mint a kutyák, vagy az egyéb állataink. *Elég sok gond is volt belőle. Akármit találtak ki otthon a rágcsálók mindig túljártak az eszükön sajnos.*
-Akkor hát várni fogom! A Derin birtokot ismerik a thargoknál. Elég ha megkérdezel a környéken valakit, útbaigazítanak. *Mostanában egyre több olyannal találkozik, akit érdekelne a munka. Be is igazodott az állítása, miszerint a városban csak azért nem dolgoznak, mert nem tudják, hogy mit kéne csinálniuk.*
-Nem sokan. Eddig ami földem volt, az nekem elég volt. Most viszont megnőtt négy hektárra, és nemsoká megnövelem még egyszer ennyivel. Egy fiú van, aki aktívan segédkezik nekem odahaza. *A következőkre csak felvonja a szemöldökét és elvigyorodik.*
-Ha el akarná, csak szólok, hogy legyél tisztában vele, hogy egy hatalmas mágus vagyok. Nem blöfföltem vele, tényleg tudom mit csinálok, és a fegyverem is jól forgatom! *Vigyorodik el, az áthallásos mondatra, bár az nem biztos, hogy a lánynak is leesik, hogy mire céloz.* ~Megtanítom én kesztyűbe dudálni, azt, aki ilyesmire vetemedik, meglássad!~
-Meg, egy ilyen aranyos hölgy egyébként sem tűnik olyannak, aki elvágná mások torkát. Persze nem azért mondom, elhiszem hogy megvédi magát, ha kell, de nem hiszem, hogy pont én lennék az, akit meg akarnál ölni!
//Valea//
*Nem is kell azon sokat képzelni, hiszen a legtöbben a városban már látták is a furcsa kompániát. Lassan már megszokott is lett az egyre növekvő csapat. Learon emlékszik, hogy először csak egy kutya, utána nem sokkal rá, már ló, majd egyre nagyobb számban kecskék, végül juhok lettek a családja. Meg még az időnként hozzáverődő nők, szépen sorjában lassan egy fél tucat már.*
-Nem sértődnék meg rajta. Bizonyos szempontból igen, civilizáltabbak, ami nem feltétlenül jó, hiszen így most ott is zsúfoltság van, fejetlenség. Amit nem szeretek. Én azért mentem oda, hogy kecskéket legeltessek, és nyugalomban legyen, most viszont, ha beteszem a lábam, rögtön hatan jönnek oda valami kéréssel! *Ezzel nincs mit tenni, a Sajt-mester csak abban reménykedik, hogy oly hosszú idő után, talán végre meg tudja oldani a vezér, hogy mindenki a saját dolgát végezhesse, és ne kelljen ide oda rohangásznia minden feladattal.*
-Bizonyosan igaza van. *Válaszol ő is, hiszen minden jószággal így van. Még a vadakat is meg tudja szelídíteni egy kis odafigyeléssel, meg némi tudással. Az elején nem így volt, de most már biztosan a vérnyulakat is jobban tudná kezelni. Talán most nem harapnák szét a csizmáját, és nem lenne rajta azóta is nagy luk a szárán.*
-Igazad van, ámbár a lovak is érdekes teremtmények. Az enyém, Redul, aki egy hatalmas igás, már szinte rosszul érzi magát, ha nem húzhatja a szekeret. Ha pár napig anélkül van, már jön, hogy szeretne segíteni. *Nagyon békés mosoly terül el a pásztor arcán, ahogy szeretettel gondol lovára.*
-Bár, lehet, ha nem egy ilyen buta lovacska lenne, akkor nem akarna dolgozni! *Neveti el magát az oktalan igás miatt.*
-Igen, én is találkoztam már olyannal, aki varjat szelídített. Én mondjuk a szárnyasokért nem rajongom, de elhiszem neked, ha azt mondod, hogy okos. A patkányokban nem kételkedem, mert tapasztaltam, hogy okosabbak, mint a kutyák, vagy az egyéb állataink. *Elég sok gond is volt belőle. Akármit találtak ki otthon a rágcsálók mindig túljártak az eszükön sajnos.*
-Akkor hát várni fogom! A Derin birtokot ismerik a thargoknál. Elég ha megkérdezel a környéken valakit, útbaigazítanak. *Mostanában egyre több olyannal találkozik, akit érdekelne a munka. Be is igazodott az állítása, miszerint a városban csak azért nem dolgoznak, mert nem tudják, hogy mit kéne csinálniuk.*
-Nem sokan. Eddig ami földem volt, az nekem elég volt. Most viszont megnőtt négy hektárra, és nemsoká megnövelem még egyszer ennyivel. Egy fiú van, aki aktívan segédkezik nekem odahaza. *A következőkre csak felvonja a szemöldökét és elvigyorodik.*
-Ha el akarná, csak szólok, hogy legyél tisztában vele, hogy egy hatalmas mágus vagyok. Nem blöfföltem vele, tényleg tudom mit csinálok, és a fegyverem is jól forgatom! *Vigyorodik el, az áthallásos mondatra, bár az nem biztos, hogy a lánynak is leesik, hogy mire céloz.* ~Megtanítom én kesztyűbe dudálni, azt, aki ilyesmire vetemedik, meglássad!~
-Meg, egy ilyen aranyos hölgy egyébként sem tűnik olyannak, aki elvágná mások torkát. Persze nem azért mondom, elhiszem hogy megvédi magát, ha kell, de nem hiszem, hogy pont én lennék az, akit meg akarnál ölni!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18871-18890