Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 191 (3801. - 3820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3820. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-12 19:41:59
Üzenet elküldve: 2013-11-12 19:41:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Eralil Namos//
*A bárd a költők lengeségével legyint a levegőbe a felkínált ital hallatán.*
- Bármit!* Teszi hozzá felnevetve. Valóban nem válogatós, és egy finom kis pincérlány után igazából még a víz is jólesik. Természetesen, azért reméli nem vizet kap a barátjától. A férfi megvárja, míg kihozzák a kívánt italokat, majd pedig teljes figyelmét Eralilra irányítja. Rögtön kezdené kérdéseit, azonban a mágus gyorsabbnak bizonyul. Daron kissé elhúzza a száját a pénz említésénél, azonban mikor a tényleges összeg is felmerül, szinte megugrik székében.* Mennyi?!* Kérdezi meghökkenve, majd kissé lenyugtatja magát.* Abból már, abból már vehetnél egy lakást is!* Hülledezik mesterségéhez méltóan, majd szélesen elmosolyodik.* Jó módszereid vannak komám, nagyon is jók.* Nevet fel jó ízzel Daron, majd a mágus szemeibe néz.* Na, és mennyi az annyi? *Bolond lenne egy ilyen üzletet kihagyni. Ha a férfi ennyi idő alatt képes volt ennyi pénzt összehozni, ki tudja hol a határ.*
*A bárd a költők lengeségével legyint a levegőbe a felkínált ital hallatán.*
- Bármit!* Teszi hozzá felnevetve. Valóban nem válogatós, és egy finom kis pincérlány után igazából még a víz is jólesik. Természetesen, azért reméli nem vizet kap a barátjától. A férfi megvárja, míg kihozzák a kívánt italokat, majd pedig teljes figyelmét Eralilra irányítja. Rögtön kezdené kérdéseit, azonban a mágus gyorsabbnak bizonyul. Daron kissé elhúzza a száját a pénz említésénél, azonban mikor a tényleges összeg is felmerül, szinte megugrik székében.* Mennyi?!* Kérdezi meghökkenve, majd kissé lenyugtatja magát.* Abból már, abból már vehetnél egy lakást is!* Hülledezik mesterségéhez méltóan, majd szélesen elmosolyodik.* Jó módszereid vannak komám, nagyon is jók.* Nevet fel jó ízzel Daron, majd a mágus szemeibe néz.* Na, és mennyi az annyi? *Bolond lenne egy ilyen üzletet kihagyni. Ha a férfi ennyi idő alatt képes volt ennyi pénzt összehozni, ki tudja hol a határ.*
3819. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-12 19:27:12
Üzenet elküldve: 2013-11-12 19:27:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*A fogadóba belépve pontosan azt találja, amit egy fogadótól elvár az ember: nyüzsgést, embereket, kellemes és kevésbé kellemes szagokat. Belép és igyekszik kiszűrni a tömegből a rendbontó elemeket - fő az óvatosság. Kikerül minden gyanús kinézetű embert és helyet foglal egy sarokban. A holmiját leteszi egy székre, felül az asztalra és játszani kezd a lantján. Persze nem biztos, hogy bárki is meghallja a játékát ilyen zajban, de ő azért bizakodik; hátha.
A vacsora gondolata pár percre, vagy talán fél órára kitörlődik a fejéből és a zenének szenteli minden figyelmét.*
A vacsora gondolata pár percre, vagy talán fél órára kitörlődik a fejéből és a zenének szenteli minden figyelmét.*
3818. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-12 17:50:07
Üzenet elküldve: 2013-11-12 17:50:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dongnor Alonuard//
*Kicsit türelmetlenül fészkelődik a helyén. Szeretne már menni valahová, ahol végre csinálhat valami érdekeset vagy újat.*
-A közemberek felőlem itt lehetnek, de akkor viselkedjenek és ne holmi disznó módjára töltsék mindennapjaikat.-*A kérdésre kicsit elgondolkodik. Nem gondolta végig még pontosan, hogy mit is szeretne, de most támadt ötlete.*
-Szeretnék egy farkasprémből készült kabátot, de olyan farkasnak a prémjéből készüljön melyet én lőttem és öltem meg. Na meg szeretnék elhajózni valamerre, egy nyugodt szigetre. Esetleg Önnek van valami más ötlete?-*Kérdi, miközben már az íjával babrál, de azért a legtöbb figyelmét a férfinak szenteli.*
*Kicsit türelmetlenül fészkelődik a helyén. Szeretne már menni valahová, ahol végre csinálhat valami érdekeset vagy újat.*
-A közemberek felőlem itt lehetnek, de akkor viselkedjenek és ne holmi disznó módjára töltsék mindennapjaikat.-*A kérdésre kicsit elgondolkodik. Nem gondolta végig még pontosan, hogy mit is szeretne, de most támadt ötlete.*
-Szeretnék egy farkasprémből készült kabátot, de olyan farkasnak a prémjéből készüljön melyet én lőttem és öltem meg. Na meg szeretnék elhajózni valamerre, egy nyugodt szigetre. Esetleg Önnek van valami más ötlete?-*Kérdi, miközben már az íjával babrál, de azért a legtöbb figyelmét a férfinak szenteli.*
3817. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-12 15:01:43
Üzenet elküldve: 2013-11-12 15:01:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Hartenus Iruka//
~ Remek, van elég aranyam ahhoz, hogy ne haljak éhen. Már csak valami olyan helyet kell keresnem, ahol kapok is valamit. *Gondolkozik, és körülnéz, miközben rakosgatja vissza az aranyakat az erszényébe, mikor megakad a szeme egy cégéren, melyen a következő áll: "Pegazus fogadó". Egyből fel is pattan a kút széléről, és már indul is a fogadó irányába. Ott aztán egy pár pillanatra megtorpan, hogy kicsit lenyugtassa magát, hisz arcán ott virít egy hatalmas mosoly, és azért van annyira normális, hogy tudja, nem kéne már az első napon leégetnie magát azzal, hogy ilyen idiótán viselkedik. Végre sikerül neki lejjebb venni a mosolyából, így benyit, vagyis szó szerint beront, ezzel magára vonva az itt jelen lévők nagy részének - főként a férfiak - figyelmét. Ezzel Karanda különösebben nem foglalkozik, egyenesen a pulthoz megy, és ott egy bájos mosoly kíséretében kiválasztja, hogy mit kér. Végül is az Őzragu levesen állapodott meg, amiért ki is fizeti a9aranyat.
Épp fordulna meg, hogy helyet keressen magának, azonban ezt egy kicsit nagy lendülettel teszi meg, így a levese nagy része a mellette ülő, vörös köpenyes férfi nyakába borul. A mosoly most már lefagy az arcáról, és szó szerint megdermed, először még mondani sem tud mit, de végül sikerül megszólalnia, de akkor is csak makog.*
- S-s-sajnálom, nem volt szándékos. K-k-kérem ne öljön meg! Még szükségem van az életemre. *mondja, majd a végén beleharap az ajkába, de ezt olyan erővel teszi, hogy kiserken a vére. Na, vajon ebből mi fog kisülni?*
A hozzászólás írója (Karanda Verst) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.12 15:03:20
~ Remek, van elég aranyam ahhoz, hogy ne haljak éhen. Már csak valami olyan helyet kell keresnem, ahol kapok is valamit. *Gondolkozik, és körülnéz, miközben rakosgatja vissza az aranyakat az erszényébe, mikor megakad a szeme egy cégéren, melyen a következő áll: "Pegazus fogadó". Egyből fel is pattan a kút széléről, és már indul is a fogadó irányába. Ott aztán egy pár pillanatra megtorpan, hogy kicsit lenyugtassa magát, hisz arcán ott virít egy hatalmas mosoly, és azért van annyira normális, hogy tudja, nem kéne már az első napon leégetnie magát azzal, hogy ilyen idiótán viselkedik. Végre sikerül neki lejjebb venni a mosolyából, így benyit, vagyis szó szerint beront, ezzel magára vonva az itt jelen lévők nagy részének - főként a férfiak - figyelmét. Ezzel Karanda különösebben nem foglalkozik, egyenesen a pulthoz megy, és ott egy bájos mosoly kíséretében kiválasztja, hogy mit kér. Végül is az Őzragu levesen állapodott meg, amiért ki is fizeti a9aranyat.
Épp fordulna meg, hogy helyet keressen magának, azonban ezt egy kicsit nagy lendülettel teszi meg, így a levese nagy része a mellette ülő, vörös köpenyes férfi nyakába borul. A mosoly most már lefagy az arcáról, és szó szerint megdermed, először még mondani sem tud mit, de végül sikerül megszólalnia, de akkor is csak makog.*- S-s-sajnálom, nem volt szándékos. K-k-kérem ne öljön meg! Még szükségem van az életemre. *mondja, majd a végén beleharap az ajkába, de ezt olyan erővel teszi, hogy kiserken a vére. Na, vajon ebből mi fog kisülni?*
A hozzászólás írója (Karanda Verst) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.12 15:03:20
3816. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-12 13:44:38
Üzenet elküldve: 2013-11-12 13:44:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 397
Játékstílus: Szelíd
//Ayrisz Emeraad//
*Lehet, hogy kellett volna a lánynak az a kolbász, hisz az alkohol ellen nincs jobb, mint a zsíros étel, mi hamar felszívja azt. Bár ebbe a mélységi nem gondol bele, neki mindegy, hogy reggel, délben, vagy este, éhgyomorra, vagy teli bendőre issza a jó erős pálinkát, az csak nehezen tud fejébe szállni, más, mint a vörös szőlőpárlat, mely hamar le tudja részegíteni. A kristálytiszta, átlátszó gyümölcspálinka általában már torkát sem marja, főleg ha minőségi és nem valami karcos, vegyszer ízű ital, a legjobb, ha tüzes, tisztán kellemes gyümölcsízű aromát hagy maga után nyelvén, melyet még hosszú percekig ízlelgethet, egészen addig, míg jön a következő kör. Mindig kell egy felesnyi evés előtt, hisz az csak még inkább meghozza az étvágyat, s jóleső melegséggel fűti fel az embert, majd kell egy utána is, leöblítve az elfogyasztott étket. De ha a Királylány nem szívleli a pálinkát, a második feles esetleg elmaradhat, talán nem fogja érte keresztben lenyelni a férfi.*
- Ugyan már, ez csak egy aprócska pohárnyi finom itóka, semmi bajod nem lesz tőle! Ha meg mégis, majd feldoblak a vállamra és úgy viszlek haza, mint egy zsák krumplit!
* Kacag az áttetsző nedűn keresztül szemlélve a vele szemben ülőt, forgatja, nézegeti ujjai közt a kicsiny pohárkát, nem tudja megállni, hogy bele ne szagoljon a párolgó, alkoholos illatfelhőbe, de még nem húzza le tartalmát, megvárja vele partnerét.*
- Nos, megfordultam már itt egy párszor, általában egész jó a felhozatal...
* Lopva, halovány mosollyal szája szélén körbepillant a kuncsaftok sokaságán, de kivételesen egy szemrevaló nőcskét sem lát odabenn, vagy csak nem veszi észre őket, így gyorsan visszaemeli bíborszín tekintetét a lányra, megjegyezve magában, hogy bizony a fogadó legvonzóbb teremtése üldögél vele szemben. Ez a felismerés szélesebbre húzza iménti kurta mosolyát.
-... de sokszor az ügyes-bajos munkaügyeket is itt intézem. Megbízások, meg fizetség átvétele, ilyesmi.
* Erről nem kíván sokat beszélni, most nem azért vannak itt, hogy a piszkos ügyeinek részleteit kivesézzék. Időközben a fogadó is megtelik szép lassan, az érkezők minden asztalt elfoglalnak, s a monoton hangzavar is erősödik az elfogyasztott alkohol mennyiséggel arányosan, harsány hahotázás, heves vitázás hangjai keverednek bele egyre gyakrabban, majd az éj leszálltával a sarokban ácsorgó kobzosok is belekezdenek a muzsikába, egészen kellemes hangulatot teremtve.*
- Hát akkor, kedves egészségünkre Királylány, örülök, hogy itt vagyunk, így kettecskén!
* Igaz, hogy körülöttük csak gyűlik a részegedő sokaság, de hát biztos tudja a lány, hogy hogyan érti ezt a "kettecsként". Ha végtelenül szentimentális, nyálas alak lenne, azt mondhatná, hogy ez valami udvarlásfurma, mint mikor a lovagok egy meghitt vacsorára invitálják szívük hölgyét, s csecsebecsékkel, szerelmetes lírákkal, meg mézes-mázos bókokkal halmozzák el kedvest, de hát a hóhajú olyan messze áll egy lovagtól, mint gnómok az óriásoktól. Bókolni persze szokott ő is, tenni a szépet szüntelen, attól mindig szétnyílnak a női combok, így Ayrisz ha nincs is ennek tudatában, de szerencsésnek érezheti magát, hogy az ékes, hízelgő szavak elmaradnak. Persze azok minden női szívnek édesen csengnek, de az a szív összetörik másnap reggel, mikor magányosan eszmélve a nedves ágyneműben ráébrednek, hogy engedve a bókoknak csak rútul kihasználták őket...
A torkán legördülő finom párlat felpezsdíti vérét, ujjai hegyén csiklandós bizsergés kél, s arca még a megszokottnál is jobban felderül. Hiába, ez az ő kedvenc itala, még csak szeme sem rebben tüzétől, olyan jólesően kóstolgatja nyelve hegyén az utolsó cseppeket, mint gyermek az édes gyümölcsszirupot.*
- Ez jól esett, remélem neked is. Most már jöhet a zabálás, jó étvágyat neked is!
* Eddig nem érezte magát éhesnek, de a fűszeres csirke ínycsiklandó illatára összefut szájában a nyál, úgy esik neki kézzel a combnak, hogy fel sem néz addig, míg ujjaival le nem szedegette az ízletes hús nagy részét a csontról. Ekkor szusszanásnyi szünetet tart, csak hogy az édes sörből is küldjön a szárnyas után, kezében a méretes korsó lágyan habzó sörrel kényelmesen hátradől a széktámlán, aztán...
... a rátörő nevetéstől enyhe sörpermetet prüszköl ölébe, alig bírja csukva tartani száját, hogy nehogy kiköpje a pezsgő nedűt. A hullámokban rátörő röhögés mellett valahogy lenyeldesi sörét, aztán csodálkozva, szórakozottan tekint a pityókásnak tűnő kisasszonyra.*
- Törplánnyal? Háhh, csak nem beütött a pálesz, Királylány?! Azt hittem jobban bírod ennél, hát hogy fogunk így felesezgetni? Hjajj, nagyon megkönnyíted a dolgom az esti összebújást illetően, ez így már túl könnyű lesz!
* Dallamos hangjából tisztán kiérezhető, hogy kiválóan szórakozik a becsiccsentett lányon, és annak felettébb mókás kérdésén.*
- A törplányok olyanok, mint a kismalacok, apró, csúnyácska nőstények, borostás pufók képpel, nincs az az isten, sem pia, amitől úgy hozzájuk nyúlnék. Miért, neked bejönnek a töpszli, mogorva, szakállas törpférfiak? Tudom-tudom, nem a méret a lényeg, de állítólag pocakjuktól még férfiasságukat sem látják, hehe!
* Ha a lány zöldségeket beszél, azzal csak a lovat adja a komolytalan hím alá, aki igencsak kedvét leli a faviccekben, meg a hülye poénokban, így cseppet sem nézi idiótának a nőstényt a vicces kérdés miatt, sőt, kiválóan szórakozik.
Ám nevetését egy dörmögő, kissé artikulálatlan hang szakítja félbe. Pont kettejük közt, az asztallapnak dőlve érkezik egy tömzsi, széles vállú, hosszú rőt szakállú törpe, dagadt krumpliorra és puffadt képe élénk vörös színben pompázik a torkán legurított alkoholmennyiségtől.
- Jól hallom, hogy ...hükk...emlegettél, szürke pálcika?! Tán vhhalami bhajod van velem??! Ó de milyen modortalan ma Fickós Durwdal, be shem mutatkozott még a kis barátnődnek.
* A láncinges kis alak dűlöngélve, csaknem magára borítva azt asztalt térdre rogy Ayrisz előtt, s mint egy úriember, jobb kezét mellkasára szorítva kezd sajátos udvarlásba előtte, gurgulázó, reszelős hangján.*
- Szééép hölgy, engedd mhegg, hogy buja cshókjaimmal... hükk... halmozzalak el, miután szétcsaptam a nyüzüge fehér búráját a baltámmal, mint egy érett dinnyhhhét.
* A törp uraság látszólag kellően morcos és részeg ahhoz, hogy megsértett becsületét védve itt helyben lecsapja a mélységi kezéről a csinos hölgyet, de hogy baltájához folyamodik-e ez ügyben, az kérdéses. Ezeknél a részeges mokány fickóknál sosem tudni, ám Zaraun egyenlőre nem lép semmit, csak kiválóan szórakozva figyeli a térdelő, homályos tekintettel vigyorgó törpöt, meg a csodálkozó Királylányt.*
*Lehet, hogy kellett volna a lánynak az a kolbász, hisz az alkohol ellen nincs jobb, mint a zsíros étel, mi hamar felszívja azt. Bár ebbe a mélységi nem gondol bele, neki mindegy, hogy reggel, délben, vagy este, éhgyomorra, vagy teli bendőre issza a jó erős pálinkát, az csak nehezen tud fejébe szállni, más, mint a vörös szőlőpárlat, mely hamar le tudja részegíteni. A kristálytiszta, átlátszó gyümölcspálinka általában már torkát sem marja, főleg ha minőségi és nem valami karcos, vegyszer ízű ital, a legjobb, ha tüzes, tisztán kellemes gyümölcsízű aromát hagy maga után nyelvén, melyet még hosszú percekig ízlelgethet, egészen addig, míg jön a következő kör. Mindig kell egy felesnyi evés előtt, hisz az csak még inkább meghozza az étvágyat, s jóleső melegséggel fűti fel az embert, majd kell egy utána is, leöblítve az elfogyasztott étket. De ha a Királylány nem szívleli a pálinkát, a második feles esetleg elmaradhat, talán nem fogja érte keresztben lenyelni a férfi.*
- Ugyan már, ez csak egy aprócska pohárnyi finom itóka, semmi bajod nem lesz tőle! Ha meg mégis, majd feldoblak a vállamra és úgy viszlek haza, mint egy zsák krumplit!
* Kacag az áttetsző nedűn keresztül szemlélve a vele szemben ülőt, forgatja, nézegeti ujjai közt a kicsiny pohárkát, nem tudja megállni, hogy bele ne szagoljon a párolgó, alkoholos illatfelhőbe, de még nem húzza le tartalmát, megvárja vele partnerét.*
- Nos, megfordultam már itt egy párszor, általában egész jó a felhozatal...
* Lopva, halovány mosollyal szája szélén körbepillant a kuncsaftok sokaságán, de kivételesen egy szemrevaló nőcskét sem lát odabenn, vagy csak nem veszi észre őket, így gyorsan visszaemeli bíborszín tekintetét a lányra, megjegyezve magában, hogy bizony a fogadó legvonzóbb teremtése üldögél vele szemben. Ez a felismerés szélesebbre húzza iménti kurta mosolyát.
-... de sokszor az ügyes-bajos munkaügyeket is itt intézem. Megbízások, meg fizetség átvétele, ilyesmi.
* Erről nem kíván sokat beszélni, most nem azért vannak itt, hogy a piszkos ügyeinek részleteit kivesézzék. Időközben a fogadó is megtelik szép lassan, az érkezők minden asztalt elfoglalnak, s a monoton hangzavar is erősödik az elfogyasztott alkohol mennyiséggel arányosan, harsány hahotázás, heves vitázás hangjai keverednek bele egyre gyakrabban, majd az éj leszálltával a sarokban ácsorgó kobzosok is belekezdenek a muzsikába, egészen kellemes hangulatot teremtve.*
- Hát akkor, kedves egészségünkre Királylány, örülök, hogy itt vagyunk, így kettecskén!
* Igaz, hogy körülöttük csak gyűlik a részegedő sokaság, de hát biztos tudja a lány, hogy hogyan érti ezt a "kettecsként". Ha végtelenül szentimentális, nyálas alak lenne, azt mondhatná, hogy ez valami udvarlásfurma, mint mikor a lovagok egy meghitt vacsorára invitálják szívük hölgyét, s csecsebecsékkel, szerelmetes lírákkal, meg mézes-mázos bókokkal halmozzák el kedvest, de hát a hóhajú olyan messze áll egy lovagtól, mint gnómok az óriásoktól. Bókolni persze szokott ő is, tenni a szépet szüntelen, attól mindig szétnyílnak a női combok, így Ayrisz ha nincs is ennek tudatában, de szerencsésnek érezheti magát, hogy az ékes, hízelgő szavak elmaradnak. Persze azok minden női szívnek édesen csengnek, de az a szív összetörik másnap reggel, mikor magányosan eszmélve a nedves ágyneműben ráébrednek, hogy engedve a bókoknak csak rútul kihasználták őket...
A torkán legördülő finom párlat felpezsdíti vérét, ujjai hegyén csiklandós bizsergés kél, s arca még a megszokottnál is jobban felderül. Hiába, ez az ő kedvenc itala, még csak szeme sem rebben tüzétől, olyan jólesően kóstolgatja nyelve hegyén az utolsó cseppeket, mint gyermek az édes gyümölcsszirupot.*
- Ez jól esett, remélem neked is. Most már jöhet a zabálás, jó étvágyat neked is!
* Eddig nem érezte magát éhesnek, de a fűszeres csirke ínycsiklandó illatára összefut szájában a nyál, úgy esik neki kézzel a combnak, hogy fel sem néz addig, míg ujjaival le nem szedegette az ízletes hús nagy részét a csontról. Ekkor szusszanásnyi szünetet tart, csak hogy az édes sörből is küldjön a szárnyas után, kezében a méretes korsó lágyan habzó sörrel kényelmesen hátradől a széktámlán, aztán...
... a rátörő nevetéstől enyhe sörpermetet prüszköl ölébe, alig bírja csukva tartani száját, hogy nehogy kiköpje a pezsgő nedűt. A hullámokban rátörő röhögés mellett valahogy lenyeldesi sörét, aztán csodálkozva, szórakozottan tekint a pityókásnak tűnő kisasszonyra.*
- Törplánnyal? Háhh, csak nem beütött a pálesz, Királylány?! Azt hittem jobban bírod ennél, hát hogy fogunk így felesezgetni? Hjajj, nagyon megkönnyíted a dolgom az esti összebújást illetően, ez így már túl könnyű lesz!
* Dallamos hangjából tisztán kiérezhető, hogy kiválóan szórakozik a becsiccsentett lányon, és annak felettébb mókás kérdésén.*
- A törplányok olyanok, mint a kismalacok, apró, csúnyácska nőstények, borostás pufók képpel, nincs az az isten, sem pia, amitől úgy hozzájuk nyúlnék. Miért, neked bejönnek a töpszli, mogorva, szakállas törpférfiak? Tudom-tudom, nem a méret a lényeg, de állítólag pocakjuktól még férfiasságukat sem látják, hehe!
* Ha a lány zöldségeket beszél, azzal csak a lovat adja a komolytalan hím alá, aki igencsak kedvét leli a faviccekben, meg a hülye poénokban, így cseppet sem nézi idiótának a nőstényt a vicces kérdés miatt, sőt, kiválóan szórakozik.
Ám nevetését egy dörmögő, kissé artikulálatlan hang szakítja félbe. Pont kettejük közt, az asztallapnak dőlve érkezik egy tömzsi, széles vállú, hosszú rőt szakállú törpe, dagadt krumpliorra és puffadt képe élénk vörös színben pompázik a torkán legurított alkoholmennyiségtől.
- Jól hallom, hogy ...hükk...emlegettél, szürke pálcika?! Tán vhhalami bhajod van velem??! Ó de milyen modortalan ma Fickós Durwdal, be shem mutatkozott még a kis barátnődnek.
* A láncinges kis alak dűlöngélve, csaknem magára borítva azt asztalt térdre rogy Ayrisz előtt, s mint egy úriember, jobb kezét mellkasára szorítva kezd sajátos udvarlásba előtte, gurgulázó, reszelős hangján.*
- Szééép hölgy, engedd mhegg, hogy buja cshókjaimmal... hükk... halmozzalak el, miután szétcsaptam a nyüzüge fehér búráját a baltámmal, mint egy érett dinnyhhhét.
* A törp uraság látszólag kellően morcos és részeg ahhoz, hogy megsértett becsületét védve itt helyben lecsapja a mélységi kezéről a csinos hölgyet, de hogy baltájához folyamodik-e ez ügyben, az kérdéses. Ezeknél a részeges mokány fickóknál sosem tudni, ám Zaraun egyenlőre nem lép semmit, csak kiválóan szórakozva figyeli a térdelő, homályos tekintettel vigyorgó törpöt, meg a csodálkozó Királylányt.*
3815. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-12 13:27:41
Üzenet elküldve: 2013-11-12 13:27:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Elisia hosszú utat tett meg idáig. Tűz a nap, szomjas, éhes és eléggé elfáradt. Ahogy benyit a fogadóba, rögtön megérzi a hűvöset és bemenekül egy üres asztalhoz. Választék az van, hisz még dél sincs, szinte kong az egész hely az ürességtől. Csak pár ember lézeng a fogadóban. Amint kényelmesen elhelyezkedik, hátradől a székén, hogy erőt gyűjtsön a nap további részéhez.*
- Minden csak most kezdődik el. * Suttogja Elisia szinte csak magába halkan.*
- Minden csak most kezdődik el. * Suttogja Elisia szinte csak magába halkan.*
3814. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-11 23:14:55
Üzenet elküldve: 2013-11-11 23:14:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
//Egy lépés a ranglétrán//
//Daron Siseve//
*Étkével bajlódik, mikor a nevét hangosan ismételgető, csöppet izgatott hangra lesz figyelmes. A hang forrása egy kissé idétlenül integető férfi - dalnok barátja. Mosollyal száján áll fel, hogy üdvözölje.*
- Kedves Daron. *Biccent felé, majd az egyik szék felé mutat asztalánál.* Megtisztelne a társaságával? *Sok mindenről kell beszélniük, amit a férfi valószínűleg nem is sejt. Ha leül vele szemben az asztalhoz, ő is helyet foglal, majd étkét félretolva húz egyet a korsó sörből.* Örülök, hogy újra láthatom. Fizethetek egy italt? *A választásától függően int a csaposnak, és felvéteti a rendelést. Fizetni akkor fog, ha kihozzák. Amint a csapos távozik az asztaltól, kisebb beszédbe kezd.*
- Így is rengeteget köszönhetek Önnek, dalnok barátom, sikerült hasznos dolgokra fordítanom a kapott pénzt, és ezt szeretném meghálálni. *Kezdi, és itt egy pillanatnyi szünetet tart.* Ehhez viszont további aranyakra lenne szükségem - de ígérem, kamatostul visszafizetem a régi és az új kölcsönt is. *Nem akar felvágni vele, de közelebb hajol, hogy a következő mondatokat csak bizalmasan a férfinak mondja, senki más ne hallhassa meg még véletlenül sem.* Jelenleg is közel hatezer arany lapul itt. *Mutat magára, köpenyére, majd visszadől hátra a székében, és ismét kortyol egyet italából.* Ha esetleg meg tudná támogatni a célomat még, akkor garantálhatom, hogy nem fog rosszul járni. Van egy jó módszerem, de erről nem itt és nem most, ha érdekli egyáltalán néhány ilyen részlet.
//Daron Siseve//
*Étkével bajlódik, mikor a nevét hangosan ismételgető, csöppet izgatott hangra lesz figyelmes. A hang forrása egy kissé idétlenül integető férfi - dalnok barátja. Mosollyal száján áll fel, hogy üdvözölje.*
- Kedves Daron. *Biccent felé, majd az egyik szék felé mutat asztalánál.* Megtisztelne a társaságával? *Sok mindenről kell beszélniük, amit a férfi valószínűleg nem is sejt. Ha leül vele szemben az asztalhoz, ő is helyet foglal, majd étkét félretolva húz egyet a korsó sörből.* Örülök, hogy újra láthatom. Fizethetek egy italt? *A választásától függően int a csaposnak, és felvéteti a rendelést. Fizetni akkor fog, ha kihozzák. Amint a csapos távozik az asztaltól, kisebb beszédbe kezd.*
- Így is rengeteget köszönhetek Önnek, dalnok barátom, sikerült hasznos dolgokra fordítanom a kapott pénzt, és ezt szeretném meghálálni. *Kezdi, és itt egy pillanatnyi szünetet tart.* Ehhez viszont további aranyakra lenne szükségem - de ígérem, kamatostul visszafizetem a régi és az új kölcsönt is. *Nem akar felvágni vele, de közelebb hajol, hogy a következő mondatokat csak bizalmasan a férfinak mondja, senki más ne hallhassa meg még véletlenül sem.* Jelenleg is közel hatezer arany lapul itt. *Mutat magára, köpenyére, majd visszadől hátra a székében, és ismét kortyol egyet italából.* Ha esetleg meg tudná támogatni a célomat még, akkor garantálhatom, hogy nem fog rosszul járni. Van egy jó módszerem, de erről nem itt és nem most, ha érdekli egyáltalán néhány ilyen részlet.
3813. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-11 21:15:52
Üzenet elküldve: 2013-11-11 21:15:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Zaraun Aleandar//
*"Hidd el, hozzád tudok úgy bújni, hogy úgy érezd tetőtől talpig elönt a forróság, úgyhogy keress jobb kifogást, te íjászok királynője!" Igen, ezt ő is tudja, hiszen már olyan sokszor zsibbadt bele a férfi akár egyetlen érintésébe is. Nem muszáj rá emlékeztetnie. Mégis, soha nem volt talán ennél jobb érzés, amely hatalmába kerítette volna. Most is beleborzong, ha csak visszagondol.*
-Ó, nos igazán köszönöm, remélem még alkalmam nyílik főzni rád. Legalább nem rohad rám.
*Nevetgél egy kicsit, saját tréfásnak hitt hozzáfűzésén. Bár kétségtelen, nem volt olyan vicces, mint amilyennek az az ő fejében hangzott.
A férfi után, ahogy azt kell, ő is belép a Pegazus alkoholtól, és meleg ételtől tömény illatfelhőjébe. Meg sem áll, hisz ha lát is ismerős arcokat, bizonyára csak látásból vélheti őket régi cimboráinak. Az ő régóta nem látott barátai, valószínűleg úgysem járnak ilyen helyekre, s nem is valószínű, hogy pont most találkoznának. Leül hát Zaraun-nal szemben, s aggódva hallgatja végig annak rendelését.*
-Én egy tál Puliszkát, és egy Sört kérek szépen.
*Terjeszti ő is a fiú elé kérését,s annak máris kezében landol, a Sör árát jelentő 11 arany, és a további 5, a Puliszkát kiváltó pénzérme. *
-Ó, és talán még egy sült kolbászt is kérek.
*Állítja még meg a távozni készülő fiút, de aztán int a fejével, mégsem kéri. Nem szerencsés választás most semmilyen zsíros, olajos étel, ha Zaraun ilyen gesztust tesz neki, s ezt ki is nyilvánítja, ahogy a fiú távozik az asztaltól, rendelésükkel együtt. Szinte ráfekszik az asztalra, úgy hajol a vele szemben ülőhöz, s a tőle telő legerőteljesebb, mégis suttogásnak nevezhető hangján szólítja meg.*
-Pálinka?! Meg akarsz ölni? Én ma még szeretném látni a csillagokat, de ha már most leitatsz, még az sem biztos, hogy hazáig eljutok két lábon. Bár csillagokat, lehet hogy látok majd...
*Egy rosszalló, mégis beletörődő mosoly ül ki arcára. Tudja, úgysem rázhatja le magáról, a tömény pálinka fenyegető közeledését, a férfi úgyis rátukmálja valami furmányos monológgal. Esélytelen tehát, hogy józanul töltse az éjszakát, már az első pohárka gyümölcspárlat is lórúgással ér majd fel, hiába minden italtűrése, és mértéktartása. Már előre látja, ahogy kedélyesen vonaglik a sötét utcákon hazafelé, és hallja, mekkora zöldségeket hadovál majd össze vissza, míg a gazdagnegyed utcáin el nem érik otthonát. Majd az is lejátszódik fejében, miképp fogja kihasználni sebezhetőségét az az egyén, ki bár nagyszájú, mégis szelíd alviláginak mutatja magát, nem kis ellentmondást teremtve ezzel, mégsem kétséges, hogy egy báránybőrbe bújt farkas, minden szavából és mozdulatából árad az erotika, s kiéhezetten, akár egy darab húsra a kivert kutya, úgy veti majd rá magát a felkínálkozó alkalomra, melyet az öntudatán kívüli lány nyújt majd neki. Még belegondolni is szörnyű. Mégsem utasíthatja vissza ezt az "ártatlan" meghívást, s ahogy ki ér az ital asztalukra, jobb ha minél hamarabb túlesik az elfogyasztásán, így talán akad egy aprócska esélye, hogy mielőtt hazaérnek valamelyest kijózanodik. Bár ez az esély, igencsak aprónak ígérkezik. De remélhetőleg Zaraun nem akar majd még több italt leönteni a lány torkán, s ezzel az eggyel is megelégszik, ha már őt nem is, de az erszényét megkímélve ezzel. Minden esetre, eddig még egész kellemes minden, de Ayrisz-nek előrelátónak kell lennie, nem lehet vigyázatlan, minden gesztust és szófordulatot fenntartással kell értelmeznie, nehogy csőbe húzzák. Kétségtelen, nagyon is szeretne már egy kicsit közelebb kerülni a sötételfehez, mégsem lenne jó, ha ártatlanságát az alkohol émelyítő burkába bugyolálva veszítené el, másnap már a felére sem emlékezve. Ráadásul azt is tudja, ha többet iszik a kelleténél, kikerülhetetlenek lesznek értelmetlen kérdései, és kissé kiábrándító viselkedése.
Ám most nem ezért van itt. Érezzék csak jól magukat, ameddig lehet. Ne árnyékolja be kedvét, a gyanakvás sötét fellege. Még nem szolgált rá a férfi, hogy ez így legyen.*
-Amúgy.
*Szólal meg újra, hogy elhessegesse előbbi kifakadásának foszlányait, melyek kezdtek kínos csendé szövődni.*
-Igen, szoktam ide járni, általában itt ebédelek, ha egy megrendelést adok át, és nem jutok haza ebédidőre. Szeretem kitt a Puliszkát. Míg velünk élt, a nagymamám is sokszor csinált. Úgy hatévesen ettem az övéből utoljára, de még tisztán emlékszem az ízére. Azóta nem ettem olyan finomat sehol.
És te? Gondolom ide jársz vadászni. Kiismerhetted már az egész étlapot. Ha-ha.
*Közben megérkeznek amiket kértek, s az asztalon máris abroszként terül el a meleg ételek, és a Pálinka átható aromája. Most ugrik a majom a vízbe. Ha minden igaz, Zaraun nem magának hozatta mind a két pálinkát, de ha mégis, legfeljebb Ayrisz rendel neki egy másikat.
Tétován az apró pohár felé nyúl, szemeivel a sötételfet figyelve, hogy megerősítést kapjon. Elvéve a kis üvegecskét, az időt húzva méregetni kezdi, hümmög, cammog, majd az asztal túlsó oldalán várakozó Zaraun-ra pillant.*
-Ilyet én is összedobok... Egész könnyű kis pohárka, nem túl bonyolult a készítése...
*Annak várakozó tekintetére azonban muszáj lesz legurítania az egyszerű pohárka tartalmát is.
Ahogy a szesz lecsúszik nyelőcsövén, az alkohol mardosó, égető bizsergése, egészen az orráig szalad.*
-Lórúgás... ahogy gondoltam.
*Krákogja, az friss alkoholtól kissé megrekedt hangján, szusszan egyet, s az asztalon várakozó tányérjára mered.*
-Jó étvágyat.
*Talán nem volt jó ötlet, még evés előtt felhörpinteni az italt, ugyanis a Puliszka kanalazgatása közben, máris hintázni érzi maga alatt a széket. Néhány hunyorgó pillantást vetve az előtte ülőre, azon morfondírozik, vajon tetetett-e valamit a férfi még pluszban, hogy nagyobb szerencsével járhasson. Igen, bizonyára van itt egy titkos jel, melyet már jól bejáratott itt, s csak egy ujjpöccintésébe kerül, hogy valami erős tudatmódosító port hintsenek a gyanútlan női áldozat poharába. Ha így van, valószínűleg az ételben, és a Sörben is van ebből a szerből, s e gondolatmenet végeredménye képen, Ayrisz fejében, már egy komplett összeesküvés elmélet áll össze. De azért csak kikaparja a maradékot tányérjából, s csak lecsúszik gyomrába a korsónyi sör is.
Kissé instabilnak érzi magát, de nem lenne jó, ha ez feltétlen meglátszana rajta, így muszáj valami értelmeset mondania, amivel újra párbeszédet kezdeményezhet.*
-Ümm... Zaraun! Te ugye szereted a... Törpéket?
Volt már dolgod tőrplánnyál?
*Kissé bizonytalan a kérdés, és nem is hiába. Az elkerülni vágyó lányka, pont most szaladt az értelmetlenségek csapdájába, s hiába is akarta valami módon elhagyni a zöldségeket beszélést a menetrendből, ezzel a kérdéssel, csak pityókásságáról tett tanúbizonyságot. Nagyon reméli, nem nézi majd idiótának őt a férfi, bár ennek kicsi a valószínűsége. És az igazat szólva, minden oka megvan rá, hogy infantilisnek nézze a lányt. Igen, ez nagyon is jogos lenne tőle.*
*"Hidd el, hozzád tudok úgy bújni, hogy úgy érezd tetőtől talpig elönt a forróság, úgyhogy keress jobb kifogást, te íjászok királynője!" Igen, ezt ő is tudja, hiszen már olyan sokszor zsibbadt bele a férfi akár egyetlen érintésébe is. Nem muszáj rá emlékeztetnie. Mégis, soha nem volt talán ennél jobb érzés, amely hatalmába kerítette volna. Most is beleborzong, ha csak visszagondol.*
-Ó, nos igazán köszönöm, remélem még alkalmam nyílik főzni rád. Legalább nem rohad rám.
*Nevetgél egy kicsit, saját tréfásnak hitt hozzáfűzésén. Bár kétségtelen, nem volt olyan vicces, mint amilyennek az az ő fejében hangzott.
A férfi után, ahogy azt kell, ő is belép a Pegazus alkoholtól, és meleg ételtől tömény illatfelhőjébe. Meg sem áll, hisz ha lát is ismerős arcokat, bizonyára csak látásból vélheti őket régi cimboráinak. Az ő régóta nem látott barátai, valószínűleg úgysem járnak ilyen helyekre, s nem is valószínű, hogy pont most találkoznának. Leül hát Zaraun-nal szemben, s aggódva hallgatja végig annak rendelését.*
-Én egy tál Puliszkát, és egy Sört kérek szépen.
*Terjeszti ő is a fiú elé kérését,s annak máris kezében landol, a Sör árát jelentő 11 arany,
és a további 5, a Puliszkát kiváltó pénzérme. *-Ó, és talán még egy sült kolbászt is kérek.
*Állítja még meg a távozni készülő fiút, de aztán int a fejével, mégsem kéri. Nem szerencsés választás most semmilyen zsíros, olajos étel, ha Zaraun ilyen gesztust tesz neki, s ezt ki is nyilvánítja, ahogy a fiú távozik az asztaltól, rendelésükkel együtt. Szinte ráfekszik az asztalra, úgy hajol a vele szemben ülőhöz, s a tőle telő legerőteljesebb, mégis suttogásnak nevezhető hangján szólítja meg.*
-Pálinka?! Meg akarsz ölni? Én ma még szeretném látni a csillagokat, de ha már most leitatsz, még az sem biztos, hogy hazáig eljutok két lábon. Bár csillagokat, lehet hogy látok majd...
*Egy rosszalló, mégis beletörődő mosoly ül ki arcára. Tudja, úgysem rázhatja le magáról, a tömény pálinka fenyegető közeledését, a férfi úgyis rátukmálja valami furmányos monológgal. Esélytelen tehát, hogy józanul töltse az éjszakát, már az első pohárka gyümölcspárlat is lórúgással ér majd fel, hiába minden italtűrése, és mértéktartása. Már előre látja, ahogy kedélyesen vonaglik a sötét utcákon hazafelé, és hallja, mekkora zöldségeket hadovál majd össze vissza, míg a gazdagnegyed utcáin el nem érik otthonát. Majd az is lejátszódik fejében, miképp fogja kihasználni sebezhetőségét az az egyén, ki bár nagyszájú, mégis szelíd alviláginak mutatja magát, nem kis ellentmondást teremtve ezzel, mégsem kétséges, hogy egy báránybőrbe bújt farkas, minden szavából és mozdulatából árad az erotika, s kiéhezetten, akár egy darab húsra a kivert kutya, úgy veti majd rá magát a felkínálkozó alkalomra, melyet az öntudatán kívüli lány nyújt majd neki. Még belegondolni is szörnyű. Mégsem utasíthatja vissza ezt az "ártatlan" meghívást, s ahogy ki ér az ital asztalukra, jobb ha minél hamarabb túlesik az elfogyasztásán, így talán akad egy aprócska esélye, hogy mielőtt hazaérnek valamelyest kijózanodik. Bár ez az esély, igencsak aprónak ígérkezik. De remélhetőleg Zaraun nem akar majd még több italt leönteni a lány torkán, s ezzel az eggyel is megelégszik, ha már őt nem is, de az erszényét megkímélve ezzel. Minden esetre, eddig még egész kellemes minden, de Ayrisz-nek előrelátónak kell lennie, nem lehet vigyázatlan, minden gesztust és szófordulatot fenntartással kell értelmeznie, nehogy csőbe húzzák. Kétségtelen, nagyon is szeretne már egy kicsit közelebb kerülni a sötételfehez, mégsem lenne jó, ha ártatlanságát az alkohol émelyítő burkába bugyolálva veszítené el, másnap már a felére sem emlékezve. Ráadásul azt is tudja, ha többet iszik a kelleténél, kikerülhetetlenek lesznek értelmetlen kérdései, és kissé kiábrándító viselkedése.
Ám most nem ezért van itt. Érezzék csak jól magukat, ameddig lehet. Ne árnyékolja be kedvét, a gyanakvás sötét fellege. Még nem szolgált rá a férfi, hogy ez így legyen.*
-Amúgy.
*Szólal meg újra, hogy elhessegesse előbbi kifakadásának foszlányait, melyek kezdtek kínos csendé szövődni.*
-Igen, szoktam ide járni, általában itt ebédelek, ha egy megrendelést adok át, és nem jutok haza ebédidőre. Szeretem kitt a Puliszkát. Míg velünk élt, a nagymamám is sokszor csinált. Úgy hatévesen ettem az övéből utoljára, de még tisztán emlékszem az ízére. Azóta nem ettem olyan finomat sehol.
És te? Gondolom ide jársz vadászni. Kiismerhetted már az egész étlapot. Ha-ha.
*Közben megérkeznek amiket kértek, s az asztalon máris abroszként terül el a meleg ételek, és a Pálinka átható aromája. Most ugrik a majom a vízbe. Ha minden igaz, Zaraun nem magának hozatta mind a két pálinkát, de ha mégis, legfeljebb Ayrisz rendel neki egy másikat.
Tétován az apró pohár felé nyúl, szemeivel a sötételfet figyelve, hogy megerősítést kapjon. Elvéve a kis üvegecskét, az időt húzva méregetni kezdi, hümmög, cammog, majd az asztal túlsó oldalán várakozó Zaraun-ra pillant.*
-Ilyet én is összedobok... Egész könnyű kis pohárka, nem túl bonyolult a készítése...
*Annak várakozó tekintetére azonban muszáj lesz legurítania az egyszerű pohárka tartalmát is.
Ahogy a szesz lecsúszik nyelőcsövén, az alkohol mardosó, égető bizsergése, egészen az orráig szalad.*
-Lórúgás... ahogy gondoltam.
*Krákogja, az friss alkoholtól kissé megrekedt hangján, szusszan egyet, s az asztalon várakozó tányérjára mered.*
-Jó étvágyat.
*Talán nem volt jó ötlet, még evés előtt felhörpinteni az italt, ugyanis a Puliszka kanalazgatása közben, máris hintázni érzi maga alatt a széket. Néhány hunyorgó pillantást vetve az előtte ülőre, azon morfondírozik, vajon tetetett-e valamit a férfi még pluszban, hogy nagyobb szerencsével járhasson. Igen, bizonyára van itt egy titkos jel, melyet már jól bejáratott itt, s csak egy ujjpöccintésébe kerül, hogy valami erős tudatmódosító port hintsenek a gyanútlan női áldozat poharába. Ha így van, valószínűleg az ételben, és a Sörben is van ebből a szerből, s e gondolatmenet végeredménye képen, Ayrisz fejében, már egy komplett összeesküvés elmélet áll össze. De azért csak kikaparja a maradékot tányérjából, s csak lecsúszik gyomrába a korsónyi sör is.
Kissé instabilnak érzi magát, de nem lenne jó, ha ez feltétlen meglátszana rajta, így muszáj valami értelmeset mondania, amivel újra párbeszédet kezdeményezhet.*
-Ümm... Zaraun! Te ugye szereted a... Törpéket?
Volt már dolgod tőrplánnyál?
*Kissé bizonytalan a kérdés, és nem is hiába. Az elkerülni vágyó lányka, pont most szaladt az értelmetlenségek csapdájába, s hiába is akarta valami módon elhagyni a zöldségeket beszélést a menetrendből, ezzel a kérdéssel, csak pityókásságáról tett tanúbizonyságot. Nagyon reméli, nem nézi majd idiótának őt a férfi, bár ennek kicsi a valószínűsége. És az igazat szólva, minden oka megvan rá, hogy infantilisnek nézze a lányt. Igen, ez nagyon is jogos lenne tőle.*
3812. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-11 18:31:33
Üzenet elküldve: 2013-11-11 18:31:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nymbeth Grathae//
-Engem...?*mereszt nagy szemeket törpünk a vele szemben ülő lányra. Elképzelni sem tudja, mi oka lenne éppen őt keresnie egy ilyen bakfisnak. Az felé nyújt valami pergamen-félét, amit Nymbar némi kétkedéssel a szemében át is vesz. Kihajtja, majd olvasni kezdi. Arcán semmiféle érzelem nem tükröződik, összevont szemöldökkel bámulja a papírdarabot. Kétszer-háromszor is elolvassa, mire felfogja annak jelentését, majd Nymbethre sandít. "Hogy ő vón' az én jányom?" kérdi magától, s gondolatban rá is bólint, mert hát amit eddig látott belőle végülis nem cáfolja ezt. A nőre meg emlékszik, legalábbis mostmár a jány hajáról beugrott neki kiről lehet szó. Nem most volt, annyi bizonyos. "No de azért ne piszkáljuk tüzes bottal az alvó sárkány valagát." figyelmezteti magát gondolatban. Bár tudni lehetne, mire is célzott ezzel, de Nymbar biztos tudja.*
-Hmmff...*szólal meg végül igen elmésen, majd az asztalra teszi a papírt, épp akkor, mikor Nymbeth egy hajtásra löki le a következő korsó sört a torkán. "Apja lánya, hmm? Hát igaz ami igaz, akad némi hasonlóság." gondolja már-már majdnemhogy büszkén.*
-No.*köszörüli meg a torkát törpünk.*
-Ez itten arról szól, hogy te volnál a lányom.*vág a dolog közepébe. Nem szokása túlcifrázni az ilyesmit. Noha az is igaz, hogy nem is volt még dolga 'ilyesmivel'.*
-Ezek szerint tizenhét telet értél meg... oszt a jóanyád, miért nem szólt nekem erről előbb? Elvégre, ki tudja, hányan mondhatnák magukról, hogy a híres Viharszakáll Nymbar utódai...*morfondírozik hangosan. Nem ütötte különösebben szíven a dolog, ennél jóval komolyabb gondjai is akadtak már. Vagy nem. De mindegy is.*
-Oszt erre mégis most mit kén' mondjak?*vakarja meg tanácstalanul a feje búbját újfent.*
-Hoztak istenek jányom, így tizenhét tél után? Nem éppen meghitt viszon'látás meg kell hagyni...*mormogja inkább magának, mintsem Nymbethnek.*
-Hát... végülis hoztak istenek jányom.*dönt végül mégis emellett, csak úgy jobb híján. Fogalma sincsen mit mondjon vagy tegyen most. Elvégre van egy tizenhét esztendős lánya... apa lett vagy afféle, de hát ez önmagában még nem olyan fajsúlyos dolog amitől hasra kéne vágja magát. Megváltoztat sok mindent, de az élet úgy szép, ha pörög. Legalább a pólyázás meg effélék időszakát már nem kell átvészelnie. Ez is valami.*
-Engem...?*mereszt nagy szemeket törpünk a vele szemben ülő lányra. Elképzelni sem tudja, mi oka lenne éppen őt keresnie egy ilyen bakfisnak. Az felé nyújt valami pergamen-félét, amit Nymbar némi kétkedéssel a szemében át is vesz. Kihajtja, majd olvasni kezdi. Arcán semmiféle érzelem nem tükröződik, összevont szemöldökkel bámulja a papírdarabot. Kétszer-háromszor is elolvassa, mire felfogja annak jelentését, majd Nymbethre sandít. "Hogy ő vón' az én jányom?" kérdi magától, s gondolatban rá is bólint, mert hát amit eddig látott belőle végülis nem cáfolja ezt. A nőre meg emlékszik, legalábbis mostmár a jány hajáról beugrott neki kiről lehet szó. Nem most volt, annyi bizonyos. "No de azért ne piszkáljuk tüzes bottal az alvó sárkány valagát." figyelmezteti magát gondolatban. Bár tudni lehetne, mire is célzott ezzel, de Nymbar biztos tudja.*
-Hmmff...*szólal meg végül igen elmésen, majd az asztalra teszi a papírt, épp akkor, mikor Nymbeth egy hajtásra löki le a következő korsó sört a torkán. "Apja lánya, hmm? Hát igaz ami igaz, akad némi hasonlóság." gondolja már-már majdnemhogy büszkén.*
-No.*köszörüli meg a torkát törpünk.*
-Ez itten arról szól, hogy te volnál a lányom.*vág a dolog közepébe. Nem szokása túlcifrázni az ilyesmit. Noha az is igaz, hogy nem is volt még dolga 'ilyesmivel'.*
-Ezek szerint tizenhét telet értél meg... oszt a jóanyád, miért nem szólt nekem erről előbb? Elvégre, ki tudja, hányan mondhatnák magukról, hogy a híres Viharszakáll Nymbar utódai...*morfondírozik hangosan. Nem ütötte különösebben szíven a dolog, ennél jóval komolyabb gondjai is akadtak már. Vagy nem. De mindegy is.*
-Oszt erre mégis most mit kén' mondjak?*vakarja meg tanácstalanul a feje búbját újfent.*
-Hoztak istenek jányom, így tizenhét tél után? Nem éppen meghitt viszon'látás meg kell hagyni...*mormogja inkább magának, mintsem Nymbethnek.*
-Hát... végülis hoztak istenek jányom.*dönt végül mégis emellett, csak úgy jobb híján. Fogalma sincsen mit mondjon vagy tegyen most. Elvégre van egy tizenhét esztendős lánya... apa lett vagy afféle, de hát ez önmagában még nem olyan fajsúlyos dolog amitől hasra kéne vágja magát. Megváltoztat sok mindent, de az élet úgy szép, ha pörög. Legalább a pólyázás meg effélék időszakát már nem kell átvészelnie. Ez is valami.*
3811. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-11 18:18:44
Üzenet elküldve: 2013-11-11 18:18:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Akárhogy fáj is, megmozgatja lábait a bakancsokban, s megnyugodva bólint, leginkább csak magának, hogy így már jóval kényelmesebbek.
A dicséretre szintén csak bólint, majd neve megismétlését újra betudja annak, hogy a másik törpe buta. Viszont, ahogy megkapja ő is a választ, nagyot néz, hirtelen még arról is elfeledkezik egy pillanatra, hogy levegőt kellene vegyen. Ahogy észhez tér, int is a fogadósnak, hogy rendeljen maguknak egy újabb kör Sört. Ezért sem fog sajnálni újabb 22 aranyat kiadni - s teszi ezt egyébként aközben, hogy az előző korsóban maradt pár korty nedűt leönti a torkán.
Ezután kapkodva túr a batyuba, amiből ilyenformán előkerül, s az asztalon végzi még néhány fogó és csipesz, és egy nagyító is, majd egy levél, amin a kezét pihenteti, míg megérkezik a sör. A levelet csak ekkor csúsztatja a másik elé az asztal lapján. Ahogy elengedi a papírost, máris a söréért kap.*
- Azt hiszem, téged kereslek..
*Eljti ki a szavakat, már megfeledkezve a szavakban rejlő gúnyolódó póriasságról. A mondat végét kicsit el is harapja, mert égető szükségét érzi, hogy legurítsa végre azt a sört - hát bele is kezd, s szinte nyelés nélkül ereszti le a torkán az egészet, az utolsó cseppig.
A levél ezt írja:*
"Kedves Nymbar!
Én, Maiareth Grathae írok neked. Nem vagyok benne biztos, hogy a nevemre emlékszel, inkább a szénakazalt említem. Bár abban sem vagyok biztos, hogy erről nem legalább három hölgy ugrik be. De mindegy is.
Aki veled szemben ül -mert lefogadom, hogy a helyi söntésben talál rád-, az lányod.
Tizenhét évig viseltem gondját ennek az ajándéknak, akit rám hagytál emlékül, de akárhogy is szeretem, nem tudok foglalkozni vele. Túlságosan hasonlít rád, rengeteg bajom volt vele. Ideje, hogy viseld te is kicsit a terhét fiatalkori léhaságodnak. Remélem, kóborlásaid során nem csak az ivók gazdagodtak. Mellette kelleni fog a pénz.
Maiareth.
Utóirat: ha kételkednél benne, hogy a te lányod, csak ülj le vele egyszer inni."
*Bett nagyokat nyelve, ismét száraz torokkal figyeli, mély csendbe süppedve a másik reakcióit.*
A dicséretre szintén csak bólint, majd neve megismétlését újra betudja annak, hogy a másik törpe buta. Viszont, ahogy megkapja ő is a választ, nagyot néz, hirtelen még arról is elfeledkezik egy pillanatra, hogy levegőt kellene vegyen. Ahogy észhez tér, int is a fogadósnak, hogy rendeljen maguknak egy újabb kör Sört. Ezért sem fog sajnálni újabb 22 aranyat
kiadni - s teszi ezt egyébként aközben, hogy az előző korsóban maradt pár korty nedűt leönti a torkán.Ezután kapkodva túr a batyuba, amiből ilyenformán előkerül, s az asztalon végzi még néhány fogó és csipesz, és egy nagyító is, majd egy levél, amin a kezét pihenteti, míg megérkezik a sör. A levelet csak ekkor csúsztatja a másik elé az asztal lapján. Ahogy elengedi a papírost, máris a söréért kap.*
- Azt hiszem, téged kereslek..
*Eljti ki a szavakat, már megfeledkezve a szavakban rejlő gúnyolódó póriasságról. A mondat végét kicsit el is harapja, mert égető szükségét érzi, hogy legurítsa végre azt a sört - hát bele is kezd, s szinte nyelés nélkül ereszti le a torkán az egészet, az utolsó cseppig.
A levél ezt írja:*
"Kedves Nymbar!
Én, Maiareth Grathae írok neked. Nem vagyok benne biztos, hogy a nevemre emlékszel, inkább a szénakazalt említem. Bár abban sem vagyok biztos, hogy erről nem legalább három hölgy ugrik be. De mindegy is.
Aki veled szemben ül -mert lefogadom, hogy a helyi söntésben talál rád-, az lányod.
Tizenhét évig viseltem gondját ennek az ajándéknak, akit rám hagytál emlékül, de akárhogy is szeretem, nem tudok foglalkozni vele. Túlságosan hasonlít rád, rengeteg bajom volt vele. Ideje, hogy viseld te is kicsit a terhét fiatalkori léhaságodnak. Remélem, kóborlásaid során nem csak az ivók gazdagodtak. Mellette kelleni fog a pénz.
Maiareth.
Utóirat: ha kételkednél benne, hogy a te lányod, csak ülj le vele egyszer inni."
*Bett nagyokat nyelve, ismét száraz torokkal figyeli, mély csendbe süppedve a másik reakcióit.*
3810. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-11 17:28:18
Üzenet elküldve: 2013-11-11 17:28:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nymbeth Grathae//
*Nymbar megvakargatja feje búbját, miközben figyeli a lány ügyködését. Magában meg is jegyzi, hogy annyira nem kétbalkezes, mint azt elsőre hitte volna, hisz' csak egyszer látta hogy is kell ezt csinálni, másodjára meg már magától is megy.*
-Nocsak.*jegyzi meg velősen, arcán pajkosnak szánt mosollyal.*
-Tán mégse' vóná' oly' elveszett, mint gondolná a törp elsőre.*felfoghatjuk ezen kijelentését akár dicséretnek is, elvégre annak szánta.*
-Nymbeth...*ismétli meg a nevet a szakállába túrva.*
-Különös...*teszi hozzá elgondolkozva, elvégre hasonlít az ő nevére, s még ismerős is neki valahonnét a jányka. De aztán elhessegeti a dolgot, hiszen számára az ilyesféle ügyek nem bírnak túlzott jelentőséggel.*
-Viharszakáll Nymbar, az Őrjöngő szolgálatodra.*csap öklével a mellére. Mármint a sajátjára, nem a lányéra. Jól is néznénk ki, ha itten mindenféle fehérnép mellét csapkodná nem igaz? De.*
-Nolátod. Nem is volt ez olyan bonyolult, igaze.*jegyzi meg egy böffentéssel kísérve, a lány ügyködésére célozván eme kijelentéssel.*
-S mijáratban vón' erre ha szabad megkérdőjelezni?*próbál szofisztikáltan fogalmazni, de hát ez nem az ő stílusa. Ő a jóval egyszerűbb megoldások törpje, s nem is tagadta ezt soha életében. Elsődleges ösztöne, hogy összetöri azt, amit nem tud megérteni, s ezzel részéről le is van tudva a dolog. Két régi törp mondást idéz fel magában ide vonatkozólag: "Több pénzt bele" és "Használj nagyobb kalapácsot". Ez a két örökérvényű igazság eddig minden bajból kihúzta. Ha ehhez vesszük még a saját közkedvelt mondását, mellyel gyakorlatilag bármiféle szituációban tud élni ("Oda köll sózni!") máris közelebb kerülünk Nymbar nem éppen bonyolult jellemének megfejtéséhez. Már ha érdekelne minket.*
*Nymbar megvakargatja feje búbját, miközben figyeli a lány ügyködését. Magában meg is jegyzi, hogy annyira nem kétbalkezes, mint azt elsőre hitte volna, hisz' csak egyszer látta hogy is kell ezt csinálni, másodjára meg már magától is megy.*
-Nocsak.*jegyzi meg velősen, arcán pajkosnak szánt mosollyal.*
-Tán mégse' vóná' oly' elveszett, mint gondolná a törp elsőre.*felfoghatjuk ezen kijelentését akár dicséretnek is, elvégre annak szánta.*
-Nymbeth...*ismétli meg a nevet a szakállába túrva.*
-Különös...*teszi hozzá elgondolkozva, elvégre hasonlít az ő nevére, s még ismerős is neki valahonnét a jányka. De aztán elhessegeti a dolgot, hiszen számára az ilyesféle ügyek nem bírnak túlzott jelentőséggel.*
-Viharszakáll Nymbar, az Őrjöngő szolgálatodra.*csap öklével a mellére. Mármint a sajátjára, nem a lányéra. Jól is néznénk ki, ha itten mindenféle fehérnép mellét csapkodná nem igaz? De.*
-Nolátod. Nem is volt ez olyan bonyolult, igaze.*jegyzi meg egy böffentéssel kísérve, a lány ügyködésére célozván eme kijelentéssel.*
-S mijáratban vón' erre ha szabad megkérdőjelezni?*próbál szofisztikáltan fogalmazni, de hát ez nem az ő stílusa. Ő a jóval egyszerűbb megoldások törpje, s nem is tagadta ezt soha életében. Elsődleges ösztöne, hogy összetöri azt, amit nem tud megérteni, s ezzel részéről le is van tudva a dolog. Két régi törp mondást idéz fel magában ide vonatkozólag: "Több pénzt bele" és "Használj nagyobb kalapácsot". Ez a két örökérvényű igazság eddig minden bajból kihúzta. Ha ehhez vesszük még a saját közkedvelt mondását, mellyel gyakorlatilag bármiféle szituációban tud élni ("Oda köll sózni!") máris közelebb kerülünk Nymbar nem éppen bonyolult jellemének megfejtéséhez. Már ha érdekelne minket.*
3809. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-11 10:54:27
Üzenet elküldve: 2013-11-11 10:54:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
- Egészség!
*Reagál a sör iránt kifejezett hódolatra, de csak az öreg elkövetkező süketelésére emeli fel fejét. Még a véső-szerű holmi is megáll a kezében, szintén úgy pislog a másikra, mintha bolondnak nézné. Majd megingatja a fejét, sóhajt, s visszafordul a bakancshoz.*
- Nocsak, nem csak bamba, még értetlen is. Ugyan ki hitte vón'?
*Morogja maga elé gúnyosan megint, aztán kénytelen ismét megállni a vasalásfeszítgető műveletben. Felpillant megint a törpére, csodálkozó szemeket mereszt rá.*
- Szóval asszondod, csináltál már ilyet? Nocsak! Pedig én komolyan aszittem, az én okos fejembül pattant ki az ötlet.
*Visszafordul a javítani való holmihoz, végre lepattintja a vasat, és elkezdi meghajlítgatni a szegek végét pontosan úgy, ahogy a másik bakancson is megoldotta az öreg.*
- Nem vónék benne bezonyos bátyám, ha nem épp az imént kérdeztem vón épp én is, hogy hogy híják... De ettől eltekintek mostan és megmondom az enyim. De utána várom a tenneved is, mert úgy leszünk egyenlően. Ugyi? Egen.
*Miután kész a szegekkel, vissza is illeszti a vasat a helyére, és a véső-szerű szerszám nyelével kopácsolja vissza.*
- Nymbeth Grathae vónék, de aligha hiszem, hogy ismerjük egymást. Nem-e?
*Felpillant az öregre, közben visszabújtatja végre lábát a bakancsba.*
- Ááh, így sokkal jobb, valóban. *sóhajt fel elégedetten* - Szóval osztán, elárulod-e te is a neved?
*A siker felett érzett elégedettséget leöblíti az előző korsóban maradt sörrel, majd még utána dönt a frissebbből is egy jókora adagot. Ahogy ő fogalmazna, két nyeletet... De ebben a korsóban is kevesebb marad a sör felénél.*
*Reagál a sör iránt kifejezett hódolatra, de csak az öreg elkövetkező süketelésére emeli fel fejét. Még a véső-szerű holmi is megáll a kezében, szintén úgy pislog a másikra, mintha bolondnak nézné. Majd megingatja a fejét, sóhajt, s visszafordul a bakancshoz.*
- Nocsak, nem csak bamba, még értetlen is. Ugyan ki hitte vón'?
*Morogja maga elé gúnyosan megint, aztán kénytelen ismét megállni a vasalásfeszítgető műveletben. Felpillant megint a törpére, csodálkozó szemeket mereszt rá.*
- Szóval asszondod, csináltál már ilyet? Nocsak! Pedig én komolyan aszittem, az én okos fejembül pattant ki az ötlet.
*Visszafordul a javítani való holmihoz, végre lepattintja a vasat, és elkezdi meghajlítgatni a szegek végét pontosan úgy, ahogy a másik bakancson is megoldotta az öreg.*
- Nem vónék benne bezonyos bátyám, ha nem épp az imént kérdeztem vón épp én is, hogy hogy híják... De ettől eltekintek mostan és megmondom az enyim. De utána várom a tenneved is, mert úgy leszünk egyenlően. Ugyi? Egen.
*Miután kész a szegekkel, vissza is illeszti a vasat a helyére, és a véső-szerű szerszám nyelével kopácsolja vissza.*
- Nymbeth Grathae vónék, de aligha hiszem, hogy ismerjük egymást. Nem-e?
*Felpillant az öregre, közben visszabújtatja végre lábát a bakancsba.*
- Ááh, így sokkal jobb, valóban. *sóhajt fel elégedetten* - Szóval osztán, elárulod-e te is a neved?
*A siker felett érzett elégedettséget leöblíti az előző korsóban maradt sörrel, majd még utána dönt a frissebbből is egy jókora adagot. Ahogy ő fogalmazna, két nyeletet... De ebben a korsóban is kevesebb marad a sör felénél.*
3808. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:56:33
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:56:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kataleia Parthenia//
*Moer alig tudja elrejteni örömét, amit a lány döntése idéz elő benne. Hálás mosollyal néz a a másik arcába, és kicsit ideges lesz, mert amire most készül az nem teljesen szokványos módszer.~Meg kell nyugodnom, nem hagyhatom, hogy az idegesség eluralkodjon rajtam. Ha ezt most nem teszem meg, akkor akár fel is köthetem magam. Itt a lehetőség az életem megváltoztatására, csak meg kell ragadnom.~Eme gondolatokkal próbálja meggyőzni magát cselekedete helyességéről. Ezután megpróbál felállni, de ez nem ép úgy történik, ahogy szeretné, mert hirtelen megszédül, és az asztalban próbál megkapaszkodni, hogy el ne essen. Szerencséje van, mivel a műveletet nem a földön fekve fejezi be, csak a székre huppan vissza. A szédülése még az előbbinél is erősebb, de ezt sikerül viszonylag jól palástolnia, nem akar gyengének látszani, pedig azzal végkép elnyerhetné a lány szánalmát. Ezután még egyszer megpróbál felállni, és most sikerrel jár. Egy kicsit dülöngél amikor ránéz a hölgyre, és halkan megszólal.*
-Nem vagyok biztos abban, hogy akár csak a lépcsőig el tudok menni egyedül, kérlek segíts.*Hangja most szinte könyörgővé válik, pedig a szédüléstől megtört az elszántsága, és már nem akar mást csak feküdni és aludni. Ha a lány segít, akkor megindul a lépcső felé, majd felsétál rajta a másik nem képviselőjére támaszkodva, bármennyire is alávalónak tartja a gyengeségét, majd mutatja melyik az ő szobája.*
*Moer alig tudja elrejteni örömét, amit a lány döntése idéz elő benne. Hálás mosollyal néz a a másik arcába, és kicsit ideges lesz, mert amire most készül az nem teljesen szokványos módszer.~Meg kell nyugodnom, nem hagyhatom, hogy az idegesség eluralkodjon rajtam. Ha ezt most nem teszem meg, akkor akár fel is köthetem magam. Itt a lehetőség az életem megváltoztatására, csak meg kell ragadnom.~Eme gondolatokkal próbálja meggyőzni magát cselekedete helyességéről. Ezután megpróbál felállni, de ez nem ép úgy történik, ahogy szeretné, mert hirtelen megszédül, és az asztalban próbál megkapaszkodni, hogy el ne essen. Szerencséje van, mivel a műveletet nem a földön fekve fejezi be, csak a székre huppan vissza. A szédülése még az előbbinél is erősebb, de ezt sikerül viszonylag jól palástolnia, nem akar gyengének látszani, pedig azzal végkép elnyerhetné a lány szánalmát. Ezután még egyszer megpróbál felállni, és most sikerrel jár. Egy kicsit dülöngél amikor ránéz a hölgyre, és halkan megszólal.*
-Nem vagyok biztos abban, hogy akár csak a lépcsőig el tudok menni egyedül, kérlek segíts.*Hangja most szinte könyörgővé válik, pedig a szédüléstől megtört az elszántsága, és már nem akar mást csak feküdni és aludni. Ha a lány segít, akkor megindul a lépcső felé, majd felsétál rajta a másik nem képviselőjére támaszkodva, bármennyire is alávalónak tartja a gyengeségét, majd mutatja melyik az ő szobája.*
3807. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:19:16
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:19:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
// Ingrtan Moer //
*Kissé megriad a gyanakvó pillantástól, hiszen nem igazán tudja mire vélni, de ijedelme hamar tova száll, hogy át adja helyét a megnyugvásnak, mikor Moer láthatóan jobban lesz. Maga is kortyol párat teájából, majd figyelme középpontjába újra a férfi kerül. Tegeződését nem veszi rossz néven, sőt felettébb örül neki, mivel azt igazolja, hogy hajlandó nyitni felé végre. Kataleia pedig bátorító mosollyal reagál arra, hogy Moer végre hosszabban is beszélni kezd. Kíváncsian hallgatja kérését, mely nem kevésbé hökkenti meg, s ha nem volna ilyen naiv bizonyára rögtön egér utat keresne. Ami igazából meglepetést okoz, hogy az eddig olyannyira tartózkodó Moer most mégis úgy tűnik bizalmába fogadja annyira, hogy segítségét kérje. Meglepetése azonban nem változtat elvein. Ki segítséget kér tőle, az meg is kapja, így hát kedves mosollyal arcán az elfre bólogat.*
- Szíves örömest felkísérlek! Emiatt ne kínozd magad, nem fáradtság, ha valakinek segíthetek!
*Nyugtatja csendesen, majd bögréje után nyúl, hogy a maradék teát elfogyassza belőle. Miután fenékig ürítette, tányérjával együtt, ha a férfi előtt is találna üres edényt, akkor azzal egyetemben a pulthoz viszi és illedelmesen megköszön mindent, majd visszalibben Moerhez. Patrónusként állva mellé, készen arra, hogy akár segítő kezet nyújtson vagy bármiféle támaszt amire most szüksége lehet. Közben arcáról még most sem tűnik el a vidámság, szemében pedig jószándék csillog.*
*Kissé megriad a gyanakvó pillantástól, hiszen nem igazán tudja mire vélni, de ijedelme hamar tova száll, hogy át adja helyét a megnyugvásnak, mikor Moer láthatóan jobban lesz. Maga is kortyol párat teájából, majd figyelme középpontjába újra a férfi kerül. Tegeződését nem veszi rossz néven, sőt felettébb örül neki, mivel azt igazolja, hogy hajlandó nyitni felé végre. Kataleia pedig bátorító mosollyal reagál arra, hogy Moer végre hosszabban is beszélni kezd. Kíváncsian hallgatja kérését, mely nem kevésbé hökkenti meg, s ha nem volna ilyen naiv bizonyára rögtön egér utat keresne. Ami igazából meglepetést okoz, hogy az eddig olyannyira tartózkodó Moer most mégis úgy tűnik bizalmába fogadja annyira, hogy segítségét kérje. Meglepetése azonban nem változtat elvein. Ki segítséget kér tőle, az meg is kapja, így hát kedves mosollyal arcán az elfre bólogat.*
- Szíves örömest felkísérlek! Emiatt ne kínozd magad, nem fáradtság, ha valakinek segíthetek!
*Nyugtatja csendesen, majd bögréje után nyúl, hogy a maradék teát elfogyassza belőle. Miután fenékig ürítette, tányérjával együtt, ha a férfi előtt is találna üres edényt, akkor azzal egyetemben a pulthoz viszi és illedelmesen megköszön mindent, majd visszalibben Moerhez. Patrónusként állva mellé, készen arra, hogy akár segítő kezet nyújtson vagy bármiféle támaszt amire most szüksége lehet. Közben arcáról még most sem tűnik el a vidámság, szemében pedig jószándék csillog.*
3806. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 20:35:24
Üzenet elküldve: 2013-11-10 20:35:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Eralil Namos//
*Daron fáradtan, eszmét törölgetve jelenik meg a fogadó lépcsőzetén. Kényelmes zekeéjét kigombolva hordja magán, tört fehér inge szinte világít a füstös fogadó sötétségében. Egy fürge pincérlány szalad le mellette, akinek finoman megpaskolja a fenekét, majd int felé egy csókot. Imádja Artheniort, főleg az itteni nőket... és italokat, meg az ételeket persze. Halkan felkuncog, ahogy a hölgyemény pirulva munkába áll, majd ő is letelepedik a pulthoz.*
- Egy teát, abból a jobbik fajtából. Tudod melyik, nem azt az olcsó falusi fajtát kérem, na tudod.* Hadarja gyorsan a kocsmárosnak, aki egy két szemforgatás között elkezdi forralni a vizet. A Gyümölcstea rögtön landol is előtte, ahogyan ő a pultra helyezi a 4 aranyat. Daron mosolyogva biccent, majd kapja el a bögrét. Dúdolva megfordul a fogadó irányába, hogy felmérje a mai nézősereget. "Egész sokan vannak. Egész sokan." Nyugtázza fejében, mikor tekintete megakad egy ismerős arcon. Daron arcán széles mosoly terül el, ahogy Eralil csuklyás buksiját méricskéli a tömeg fölött. Dalnokhoz illően, ruganyos léptekkel indul meg a varázsló felé, miközben annak nevét kiabálja és hozzá megfelelően ütemtelenül integet.*
*Daron fáradtan, eszmét törölgetve jelenik meg a fogadó lépcsőzetén. Kényelmes zekeéjét kigombolva hordja magán, tört fehér inge szinte világít a füstös fogadó sötétségében. Egy fürge pincérlány szalad le mellette, akinek finoman megpaskolja a fenekét, majd int felé egy csókot. Imádja Artheniort, főleg az itteni nőket... és italokat, meg az ételeket persze. Halkan felkuncog, ahogy a hölgyemény pirulva munkába áll, majd ő is letelepedik a pulthoz.*
- Egy teát, abból a jobbik fajtából. Tudod melyik, nem azt az olcsó falusi fajtát kérem, na tudod.* Hadarja gyorsan a kocsmárosnak, aki egy két szemforgatás között elkezdi forralni a vizet. A Gyümölcstea rögtön landol is előtte, ahogyan ő a pultra helyezi a 4 aranyat.
Daron mosolyogva biccent, majd kapja el a bögrét. Dúdolva megfordul a fogadó irányába, hogy felmérje a mai nézősereget. "Egész sokan vannak. Egész sokan." Nyugtázza fejében, mikor tekintete megakad egy ismerős arcon. Daron arcán széles mosoly terül el, ahogy Eralil csuklyás buksiját méricskéli a tömeg fölött. Dalnokhoz illően, ruganyos léptekkel indul meg a varázsló felé, miközben annak nevét kiabálja és hozzá megfelelően ütemtelenül integet.*
3805. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 19:48:42
Üzenet elküldve: 2013-11-10 19:48:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kataleia Parthenia//
*Moer teljesen elveszti a lába alól a talajt amikor a lány vizet hoz neki, eddig azzal a tudattal élt, hogy egy hölgy kegyeltjévé váláshoz hosszú sorát kell kiállni különböző igencsak nehéz feladatoknak. Erre egy lány csak így elkezd vele foglalkozni.~Mit akarhat tőlem? Talán csak megszánt, mint a gyengéket szokás? Vagy csak fel akar használni valamire, és ehhez kellek? Esetleg simán játszik velem, hogy utána eldobjon, mint egy törött játékszert? Lehet, hogy csak a testemmel akar valamit csinálni, és a vízben valami méreg van?*Tekintete egy pillanatra gyanakvóvá válik, de kiissza a pohár tartalmát. Ezután lassan megáll egy helyben, és abbahagyja a körözést a testével. A lány véleményét hallva, gyorsan helyeselni kezd.*
-Igen, biztos az utazás fárasztott ki. Köszönöm a segítséged, de kérhetek még valamit?*Tekintetét összeköti a lányéval, és folytatja a kéréssel.*-Felkísérsz kérlek a szobámba? Nem lenne kellemes, ha a lépcsőn gurulva jönnék vissza. Azt hiszem, most legjobb lesz, ha kipihenem magam. Ha jobban leszek, szívesen megteszek neked bármit, ha szükséged lesz rám. *Minden lelki ereje kell a kérés elmondásához, és ahhoz, amire készül. Tekintetével szinte kérleli a lányt, miközben kicsit fél attól amit tenni készül, de nem engedheti meg magának, hogy elszalassza a lehetőséget.~Most, vagy soha. Vannak pillanatok amikor nem szabad hibázni, és ez pontosan ilyen pillanat. Egy apró hiba, és elúszott a lehetőség.~Próbál betegesnek, látszani, hátha sikerül a szánalom útjára juttatnia eme bűvös személyt.*
*Moer teljesen elveszti a lába alól a talajt amikor a lány vizet hoz neki, eddig azzal a tudattal élt, hogy egy hölgy kegyeltjévé váláshoz hosszú sorát kell kiállni különböző igencsak nehéz feladatoknak. Erre egy lány csak így elkezd vele foglalkozni.~Mit akarhat tőlem? Talán csak megszánt, mint a gyengéket szokás? Vagy csak fel akar használni valamire, és ehhez kellek? Esetleg simán játszik velem, hogy utána eldobjon, mint egy törött játékszert? Lehet, hogy csak a testemmel akar valamit csinálni, és a vízben valami méreg van?*Tekintete egy pillanatra gyanakvóvá válik, de kiissza a pohár tartalmát. Ezután lassan megáll egy helyben, és abbahagyja a körözést a testével. A lány véleményét hallva, gyorsan helyeselni kezd.*
-Igen, biztos az utazás fárasztott ki. Köszönöm a segítséged, de kérhetek még valamit?*Tekintetét összeköti a lányéval, és folytatja a kéréssel.*-Felkísérsz kérlek a szobámba? Nem lenne kellemes, ha a lépcsőn gurulva jönnék vissza. Azt hiszem, most legjobb lesz, ha kipihenem magam. Ha jobban leszek, szívesen megteszek neked bármit, ha szükséged lesz rám. *Minden lelki ereje kell a kérés elmondásához, és ahhoz, amire készül. Tekintetével szinte kérleli a lányt, miközben kicsit fél attól amit tenni készül, de nem engedheti meg magának, hogy elszalassza a lehetőséget.~Most, vagy soha. Vannak pillanatok amikor nem szabad hibázni, és ez pontosan ilyen pillanat. Egy apró hiba, és elúszott a lehetőség.~Próbál betegesnek, látszani, hátha sikerül a szánalom útjára juttatnia eme bűvös személyt.*
3804. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 17:48:59
Üzenet elküldve: 2013-11-10 17:48:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
// Ingrtan Moer //
*Gyengéd érintése nem várt hatást kelt, amitől egészen összezavarodik, majd elengedi a kézfejet, s kissé távolabb is húzza kezét, de továbbra is az asztalon pihenteti.*
- Bocsássa meg közvetlenségemet, nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni!
*Bűnbánó szavait hasonló pillantás is követi, de rögtön helyet kér magának lelkében az aggodalom, mikor Moer szemmel láthatóan az ájulás határára kerül. Hogy mi okozhatja hirtelen rosszul létét, afelől sejtelme sincsen, de nem tétovázik, rögtön segítségére siet.*
- Maradjon, hozok Önnek egy pohár vizet!
*Fürgén felpattan és a pulthoz siet egy pohár Vízért, amit 2 arany ellenében meg is kap, s már igyekszik is vissza a férfihez.*
- Parancsoljon! Igyon egy keveset és mindjárt jobban lesz!
*Aggodalmas tekintettel követi Moer minden mozdulatát, hisz szívén viseli ő minden lény sorsát. Örömmel tölti el, ha segíthet valakin, ezért bízik benne, hogy nem utasítják vissza most sem. Közben találgatni próbál mi okozhatta hirtelen szédelgését.*
- Talán kimerítette az utazás, lehetséges? Elszaladhatott az idő, bizonyára későre jár már.
*Kissé talán sok a szóból ennyi hallgatás után, ezért aztán próbálja visszafogni magát. S bár csak gondoskodni próbál a férfiről nem sejtheti, hogy ez hogy érinti őt, így most inkább hallgatásba burkolózva figyeli az elkövetkezőket. Úgy tűnik Moer rosszulléte múlni látszik, s pillantását ismét Kataleia irányába fordítja. Ettől kicsit megkönnyebbül, s újra elmosolyodik, az megint csak nem ötlik eszébe, hogy a szemek épp aprócska kebleit fürkészik.*
*Gyengéd érintése nem várt hatást kelt, amitől egészen összezavarodik, majd elengedi a kézfejet, s kissé távolabb is húzza kezét, de továbbra is az asztalon pihenteti.*
- Bocsássa meg közvetlenségemet, nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni!
*Bűnbánó szavait hasonló pillantás is követi, de rögtön helyet kér magának lelkében az aggodalom, mikor Moer szemmel láthatóan az ájulás határára kerül. Hogy mi okozhatja hirtelen rosszul létét, afelől sejtelme sincsen, de nem tétovázik, rögtön segítségére siet.*
- Maradjon, hozok Önnek egy pohár vizet!
*Fürgén felpattan és a pulthoz siet egy pohár Vízért, amit 2 arany ellenében meg is kap, s már igyekszik is vissza a férfihez.*
- Parancsoljon! Igyon egy keveset és mindjárt jobban lesz!
*Aggodalmas tekintettel követi Moer minden mozdulatát, hisz szívén viseli ő minden lény sorsát. Örömmel tölti el, ha segíthet valakin, ezért bízik benne, hogy nem utasítják vissza most sem. Közben találgatni próbál mi okozhatta hirtelen szédelgését.*
- Talán kimerítette az utazás, lehetséges? Elszaladhatott az idő, bizonyára későre jár már.
*Kissé talán sok a szóból ennyi hallgatás után, ezért aztán próbálja visszafogni magát. S bár csak gondoskodni próbál a férfiről nem sejtheti, hogy ez hogy érinti őt, így most inkább hallgatásba burkolózva figyeli az elkövetkezőket. Úgy tűnik Moer rosszulléte múlni látszik, s pillantását ismét Kataleia irányába fordítja. Ettől kicsit megkönnyebbül, s újra elmosolyodik, az megint csak nem ötlik eszébe, hogy a szemek épp aprócska kebleit fürkészik.*
3803. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 15:41:11
Üzenet elküldve: 2013-11-10 15:41:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nymbeth Grathae//
*A lány hozza is a jól megérdemelt sörét, amit Nymbar szinte egyetlen hajtásra küld az előző után. A korsó máris üresen koppan az asztalon, törpünk pedig elégedetten böffent egy öblöset.*
-Há' hogyhogy kinek?*mereszt nagy szemeket a lányra.*
-Ki másnak, nekem köszönjed, én csináltam...*de azért a biztonság kedvéért körbekémlel, hátha volt itt más is, akivel a bakfis összetéveszthette volna. Minthogy ilyet nem talál szeme világának pásztázó sugara, visszafordul, s úgy néz a lányra, mint aki hülye. Mármint a lány, nem ő.*
-Ó hát azt nem volt bonyolult kitalálni, kalapáltam elég lovag vértezetét hozzá, hogy tudjam hol s mitől töri a lábát a vasalt cipellő.*vigyorog megnyerően, majd megvakargatja a feje búbját.*
-No ha már így összeismerkedtünk, hogy hínak lányom?*teszi fel a szerinte teljesen jogos és érthető kérdést. Elvégre úgy véli, joga van tudni annak a nevét aki nem is olyan régen még elgáncsolta orvul, hogy hasraesvén nevetség tárgyává váljék. Ő, Nymbar, minden törpök leghatalmasabbika! Tűrhetetlen. De hát ami volt elmúlt, s a múlton rágódni lótrágyának egy pofon, eső után köpönyeg, meg miegymás.*
-Ismerősek az orcád vonásai, tán csak nem ismerlek valahonnét?*vizslatja meg alaposabban a leányt, s különösen is annak hajtincseit, melyek furcsa, de ismerős színben pompáznak. Végülis előfordulhat, hogy találkoztak már, oly kicsi a világ, meg Nymbar sem tarthat a fejében minden gyüttment bakfist akivel az évek során összeakadt...*
*A lány hozza is a jól megérdemelt sörét, amit Nymbar szinte egyetlen hajtásra küld az előző után. A korsó máris üresen koppan az asztalon, törpünk pedig elégedetten böffent egy öblöset.*
-Há' hogyhogy kinek?*mereszt nagy szemeket a lányra.*
-Ki másnak, nekem köszönjed, én csináltam...*de azért a biztonság kedvéért körbekémlel, hátha volt itt más is, akivel a bakfis összetéveszthette volna. Minthogy ilyet nem talál szeme világának pásztázó sugara, visszafordul, s úgy néz a lányra, mint aki hülye. Mármint a lány, nem ő.*
-Ó hát azt nem volt bonyolult kitalálni, kalapáltam elég lovag vértezetét hozzá, hogy tudjam hol s mitől töri a lábát a vasalt cipellő.*vigyorog megnyerően, majd megvakargatja a feje búbját.*
-No ha már így összeismerkedtünk, hogy hínak lányom?*teszi fel a szerinte teljesen jogos és érthető kérdést. Elvégre úgy véli, joga van tudni annak a nevét aki nem is olyan régen még elgáncsolta orvul, hogy hasraesvén nevetség tárgyává váljék. Ő, Nymbar, minden törpök leghatalmasabbika! Tűrhetetlen. De hát ami volt elmúlt, s a múlton rágódni lótrágyának egy pofon, eső után köpönyeg, meg miegymás.*
-Ismerősek az orcád vonásai, tán csak nem ismerlek valahonnét?*vizslatja meg alaposabban a leányt, s különösen is annak hajtincseit, melyek furcsa, de ismerős színben pompáznak. Végülis előfordulhat, hogy találkoztak már, oly kicsi a világ, meg Nymbar sem tarthat a fejében minden gyüttment bakfist akivel az évek során összeakadt...*
3802. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 15:26:40
Üzenet elküldve: 2013-11-10 15:26:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nincs nyugta, a másik törpe csak mondja és mondja a magáét. Bár ezt már nem venné magára, belemerül a cipővel való szöszölésbe, de a másik ismét igyekszik rossz fát tenni a tűzre. Na nem mintha olyan túl sok félnivalója lenne a lánnyal szemben, hiszen éltesebb és termetesebb is... De ez persze nem tarthatja vissza Bettet attól, hogy utálja őt és ha lehet, esetleg még pimaszabb legyen vele.
Óriásira nyílt szemekkel figyeli a kezei közül kiemelkedő, majd távolodó holmikat. Műve iránt érzett aggodalmát újfent a düh váltja le, mikor a másik törpe szétgurít az asztalon pár aranyat. Valamennyire megalázónak érzi, hogy úgy kell összevadássza a pénzt mindenhonnét, de összeszorítja a száját és megteszi, majd fél lábán cipő nélkül -mert miért is ne?- elbattyog kettejük Söréért, amiért a pulton is hagyja a kapott 22 aranyat.
Ahogy visszaér az asztalhoz, meglepve látja, hogy az öreg már készen is van azzal, amivel ő már jó ideje szenved, és ennek örül is, meg nem is. Ugyan most már valószínűleg jóval kényelmesebb lesz az a bakancs, viszont ő maga akarta megoldani!
A korsók nagyot koppannak az asztalon ismét, majd ő dacosan huppan le a székére és kikapja a másik kezéből a cipőjét. Alaposan megnézi, belenyúl és úgy is megtapogatja ismét.*
- Nos, kinek is köszönhetem az ügyes munkát, amit én akartam megcsinálni?
*Csípős megjegyzéséhez egy hamiskás félmosolyt is ölt, majd aprót szisszenve felveszi a bakancsot, s lehúzza a másikat, hogy azt is megjavítsa.*
- Honnan tudtad, mit kell vele csinálni?
*Kérdi, majd erről a bakancsról is elkezdi lefeszegetni a rászegelt vasat, ám mostmár jobban ügyel arra, hogyan is veselkedik neki.*
Óriásira nyílt szemekkel figyeli a kezei közül kiemelkedő, majd távolodó holmikat. Műve iránt érzett aggodalmát újfent a düh váltja le, mikor a másik törpe szétgurít az asztalon pár aranyat. Valamennyire megalázónak érzi, hogy úgy kell összevadássza a pénzt mindenhonnét, de összeszorítja a száját és megteszi, majd fél lábán cipő nélkül -mert miért is ne?- elbattyog kettejük Söréért, amiért a pulton is hagyja a kapott 22 aranyat.
Ahogy visszaér az asztalhoz, meglepve látja, hogy az öreg már készen is van azzal, amivel ő már jó ideje szenved, és ennek örül is, meg nem is. Ugyan most már valószínűleg jóval kényelmesebb lesz az a bakancs, viszont ő maga akarta megoldani!
A korsók nagyot koppannak az asztalon ismét, majd ő dacosan huppan le a székére és kikapja a másik kezéből a cipőjét. Alaposan megnézi, belenyúl és úgy is megtapogatja ismét.*
- Nos, kinek is köszönhetem az ügyes munkát, amit én akartam megcsinálni?
*Csípős megjegyzéséhez egy hamiskás félmosolyt is ölt, majd aprót szisszenve felveszi a bakancsot, s lehúzza a másikat, hogy azt is megjavítsa.*
- Honnan tudtad, mit kell vele csinálni?
*Kérdi, majd erről a bakancsról is elkezdi lefeszegetni a rászegelt vasat, ám mostmár jobban ügyel arra, hogyan is veselkedik neki.*
3801. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2013-11-10 14:55:04
Üzenet elküldve: 2013-11-10 14:55:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Nymbeth Grathae//
-No hát azt mindjárt láttam, hogy a jóanyád lehetett volna válogatósabb is, akkor tán nem jöttél volna a világra, hogy másokat orvul elgáncsolj itten fene nagy jó dolgodban!*dohog Nymbar még egy sort, miközben leporolja magát. A következő szemtelen megjegyzésre nagy szemeket mereszt a lányra. Éppen azon tűnődik, hogy nevessen, vagy lekeverjen neki egy nyaklevest, hogy egy kis jómodort tanuljon, persze pusztán nevelői célzattal.*
-Tán a cipellőjét ne suvickoljam fényesre a kisasszonynak?*kérdez vissza csípőre tett kézzel.*
-Meg ha má' olyan mélye hajulok, meg is masszíroznám a lábát nemde, hátha elgémberedett a nagy gáncsolásban.*fújtat nagyot, de hát már mégse ütne meg egy kislányt nemugye? De. Akkor meg? Hát igen.
Na, minthogy Nymbar ilyen remekül elvitatkozik tenmagával, haragja is rögvest elszáll, amilyen gyorsan jött.*
-No, ha töri a lábad, ne arra feszegesd a vasalást, mert csak behorpasztod. Add má' ide, no, megcsinálom én csak rossz nézni ahogy szenvedsz vele...*azzal se szó se beszéd kikapja a lány kezéből a vésőt meg a bakancsot. Eztán pedig Nymbeth Grathae elé dobál 22 aranyat az asztalra, miközben lehuppan a mellette lévő székre.*
-Ne tátsd a szád fülesbagoly, inkább hozz addig két korsó sört, ha már így idefáradtam melléd.*mondja neki, aztán a maga részéről nekiáll megjavítani a lábbelit. Nem egy bonyolult szerkezet, Nymbar összetettebb dolgokkal is megbirkózott már (bár sokkal összetettebbekkel már gondja akadt). Megfelelő helyen kell ráfeszíteni, ez a titok nyitja.*
-Hoppacsek...*szalad ki a száján, mikor sikerül felpattintania a foglalatot. Rögtön látja, mi okozta a gondot, a hosszú szegek nyomták lefelé. Csak egy kicsit kell görbíteni rajtuk, így ni, és máris jobb lesz.*
-Itt van e, mostmár jónak köll legyen.*teszi az asztalra büszke vigyorral a mafla ábrázatán.*
A hozzászólás írója (Viharszakállú Nymbar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.10 14:56:19
-No hát azt mindjárt láttam, hogy a jóanyád lehetett volna válogatósabb is, akkor tán nem jöttél volna a világra, hogy másokat orvul elgáncsolj itten fene nagy jó dolgodban!*dohog Nymbar még egy sort, miközben leporolja magát. A következő szemtelen megjegyzésre nagy szemeket mereszt a lányra. Éppen azon tűnődik, hogy nevessen, vagy lekeverjen neki egy nyaklevest, hogy egy kis jómodort tanuljon, persze pusztán nevelői célzattal.*
-Tán a cipellőjét ne suvickoljam fényesre a kisasszonynak?*kérdez vissza csípőre tett kézzel.*
-Meg ha má' olyan mélye hajulok, meg is masszíroznám a lábát nemde, hátha elgémberedett a nagy gáncsolásban.*fújtat nagyot, de hát már mégse ütne meg egy kislányt nemugye? De. Akkor meg? Hát igen.
Na, minthogy Nymbar ilyen remekül elvitatkozik tenmagával, haragja is rögvest elszáll, amilyen gyorsan jött.*
-No, ha töri a lábad, ne arra feszegesd a vasalást, mert csak behorpasztod. Add má' ide, no, megcsinálom én csak rossz nézni ahogy szenvedsz vele...*azzal se szó se beszéd kikapja a lány kezéből a vésőt meg a bakancsot. Eztán pedig Nymbeth Grathae elé dobál 22 aranyat az asztalra,
miközben lehuppan a mellette lévő székre.*-Ne tátsd a szád fülesbagoly, inkább hozz addig két korsó sört, ha már így idefáradtam melléd.*mondja neki, aztán a maga részéről nekiáll megjavítani a lábbelit. Nem egy bonyolult szerkezet, Nymbar összetettebb dolgokkal is megbirkózott már (bár sokkal összetettebbekkel már gondja akadt). Megfelelő helyen kell ráfeszíteni, ez a titok nyitja.*
-Hoppacsek...*szalad ki a száján, mikor sikerül felpattintania a foglalatot. Rögtön látja, mi okozta a gondot, a hosszú szegek nyomták lefelé. Csak egy kicsit kell görbíteni rajtuk, így ni, és máris jobb lesz.*
-Itt van e, mostmár jónak köll legyen.*teszi az asztalra büszke vigyorral a mafla ábrázatán.*
A hozzászólás írója (Viharszakállú Nymbar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.10 14:56:19
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18871-18890