//Toragg Trognoul//
*A kérdés hallatán láthatólag, nincs ellenére a férfinak, hogy vele tartson és ennek, hamarosan hangot is ad.*
-Természetesen, nincs ellene kifogásom. Jártam, már a városban, de igazán nem ismerem, sajnos. A szegénynegyedben nem volt alkalmam járni, azt a rész mindig elkerültük. De azt hiszem igazad, lehet, vannak annál szebb helyek is a városban.*örömét nem igazán tudja leplezni,az utolsó mondatokat szinte folyamatos vigyorgás mellett fogalmazza, s szemeiben is eddig nem látott csillogás tükröződik. Követi Toragg példáját és megissza a maradék teát. Míg az ork a fogadóssal beszél, helyre igazítja ruhája redőit és köpenyét. Mire visszaér addigra már ráncba is, szedi magát. Kézbe veszi a két csészét, és a másikra mosolyog.*
-Indulhatunk.* azzal meg is indul a söntés felé, leteszi a csészéket a fogadós elé, aki még mindig a poharakat törölgeti s rakja azokat vissza jól megérdemelt helyükre. Megvárja, míg a fogadós ráemeli kissé fáradt tekintetét.*
-Köszönjük, nagyon ízletes volt.* mosolyodik rá egy kacsintás kíséretében. Az derűsen fogadja, hisz mindig jó, ha az ember munkáját elismerik. Myryan nem tétovázik tovább az ork mellé, "csapódik". A maga 175 cm-el is eltörpül a jó 2 m-es Toragg mellett. Fogalma sincs róla, milyen harci tapasztalatai lehetnek egy ork sámának, de ha nincsenek is, meg van róla győződve, hogy termetéből adódóan is kétszer is meggondolják, hogy szóváltásba keveredjenek vele. Mivel említette, hogy a szegénynegyedet szeretné elkerülni, így nem lepődik meg azon, hogy a Holdudvar felé indul meg.*
„Tényleg sokat tölthetett emberek társaságában.” *gondolja magában, mikor ellép mellette, hogy kinyissa előtte az ajtót. A Nap már teljesen előbújt a horizont mögül, hogy teljes valójában díszítse az eget. A lágyan simogató szellő igazán kellemes érzéssel tölti el, ahogy kilép az ajtón.*
A hozzászólás írója (Myryan Arlyan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.06.21 15:25:04