Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 262 (5221. - 5240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5240. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-08 20:26:54
Üzenet elküldve: 2014-07-08 20:26:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Enoka Dynrys//
*A lányról a vak is leolvashatja a feszültséget, ha hallja válasza első felét. Azin is lejjebb hajtja arcát, hogy a lány szemébe nézhessen és talán kissé bizalom keltőbb legyen.
A végleges válaszra aztán elégedetten leül újdonsült asztaltársa elé, egy pillanatig sem véve le róla árgus tekintetét.
Csak egy függő. Nem tűnik túl értékesnek. A lány arca piszkos, akárcsak ruhái. Nem valószínű, hogy sokat profitálna, így Azin letesz a zsákmányszerzés tervéről. De ha már itt van...
Egyszerre az előtte ülő tányérjára tévednek szemei. Aztán a sajátjára pillant. Ugyan az a félnyers, lucskos tojás ül mindkettőn.
Bingó. A beszélgetés kezdete.
Látványosan beletúr villájával az ételbe, majd inkább a húst kezdi nyiszatolni. Persze az nem lenne elég, hogy a hús is pont annyira nincs átsülve mint a rántotta, még a kés is életlen, így ez a folyamat keservesen elhúzódik.*
-Nem túl jó a tojás, igaz?
*Keresi meg újból a lány szemeit, arcával a tányér fölött maradva. A nappali világosságban felragyognak tekintetében az apró kis fényfoltok, kivirítva az őket körülvevő éjkék sötétségből.
Rávillannak a fiatal hölgyre, és ha ő is visszanéz, mélyen fúródnak bele szikrázó szemeibe.*
-Meg tudnád mondani mennyi az idő? Vagy csak, hogy melyik napszakban járunk.
*Kérdezi lassan. Óvatosnak kell lennie. A lány az imént úgy reagált, mint egy őz a vadászszezonban. Ha nem vigyáz, könnyek elvesztheti beszélgető partnerét, pedig ki tudja? Lehet kiderül, hogy értékesebb dolgot is rejtenek ruhái, a kis macskás amulettnél.
Érdekes. Azinnak is van egy, de az egy patkányt ábrázol. Általában nem a macska kapja el az egeret? Vicces. De ez most biztosan nem így lesz. Ha valaki itt fogócskát játszik, csakis Azin játszhatja majd a fogó szerepét...
Észre se veszi, de halvány mosollyal nézi a lány medálját, majd hamar vissza is tér a hús darabolásához, mintha szemei nem is kalandoztak volna el. Egy érdekesebb irányba.*
A hozzászólás írója (Azin Namak Kalesaj) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.08 20:30:51
*A lányról a vak is leolvashatja a feszültséget, ha hallja válasza első felét. Azin is lejjebb hajtja arcát, hogy a lány szemébe nézhessen és talán kissé bizalom keltőbb legyen.
A végleges válaszra aztán elégedetten leül újdonsült asztaltársa elé, egy pillanatig sem véve le róla árgus tekintetét.
Csak egy függő. Nem tűnik túl értékesnek. A lány arca piszkos, akárcsak ruhái. Nem valószínű, hogy sokat profitálna, így Azin letesz a zsákmányszerzés tervéről. De ha már itt van...
Egyszerre az előtte ülő tányérjára tévednek szemei. Aztán a sajátjára pillant. Ugyan az a félnyers, lucskos tojás ül mindkettőn.
Bingó. A beszélgetés kezdete.
Látványosan beletúr villájával az ételbe, majd inkább a húst kezdi nyiszatolni. Persze az nem lenne elég, hogy a hús is pont annyira nincs átsülve mint a rántotta, még a kés is életlen, így ez a folyamat keservesen elhúzódik.*
-Nem túl jó a tojás, igaz?
*Keresi meg újból a lány szemeit, arcával a tányér fölött maradva. A nappali világosságban felragyognak tekintetében az apró kis fényfoltok, kivirítva az őket körülvevő éjkék sötétségből.
Rávillannak a fiatal hölgyre, és ha ő is visszanéz, mélyen fúródnak bele szikrázó szemeibe.*
-Meg tudnád mondani mennyi az idő? Vagy csak, hogy melyik napszakban járunk.
*Kérdezi lassan. Óvatosnak kell lennie. A lány az imént úgy reagált, mint egy őz a vadászszezonban. Ha nem vigyáz, könnyek elvesztheti beszélgető partnerét, pedig ki tudja? Lehet kiderül, hogy értékesebb dolgot is rejtenek ruhái, a kis macskás amulettnél.
Érdekes. Azinnak is van egy, de az egy patkányt ábrázol. Általában nem a macska kapja el az egeret? Vicces. De ez most biztosan nem így lesz. Ha valaki itt fogócskát játszik, csakis Azin játszhatja majd a fogó szerepét...
Észre se veszi, de halvány mosollyal nézi a lány medálját, majd hamar vissza is tér a hús darabolásához, mintha szemei nem is kalandoztak volna el. Egy érdekesebb irányba.*
A hozzászólás írója (Azin Namak Kalesaj) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.08 20:30:51
5239. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-08 19:39:24
Üzenet elküldve: 2014-07-08 19:39:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Azin Namak Kalesaj//
*Ahogy a mézsör negyedét magába is kortyolja lassan idejét látja, hogy hasába valami szilárdat is juttasson. Noha a rántotta kissé mócsingos, de éhes has nem válogat, így gyorsan neki is lát. Már kevésbé foglalkozik a zajongók hadával, inkább a rövidke pihenés kellemességével törődik.
Kis időbe telik, míg eljut a tudatáig, hogy pár falatnyi pillanat után már hozzá beszélnek.*
- Hogyan?
*Pillant is fel lustán tányérjáról két rágás között, ahogy apránként szemügyre veszi az idegent. Egy ében bőrű.
Már alakul is a gombóc a torkában, ahogy kissé a villájára szorít. Épp egy ilyen férfi jelent meg az asztalánál. Ennél már csak az lenne viccesebb, ha egy ork társaságában lenne.*
- Törpök?
*Elpillantva mustrálja újból végig az italozókat, majd ahogy pillantása megakad az említetteken kissé fel is kuncog. Talán egy esélyt megérdemel az, hogy ne kezdjen ellenszenveskedni, így apró mosollyal fordul vissza a férfihoz.*
- Csak nyugodtan... nincs asztaltársam, így foglaljon csak helyet.
*Biccent is fejével az egyik szabad székre, majd továbbra is az arcát fürkészve falatozgat tovább. Még nem egészen tudta eldönteni, hogy a szerencse vagy a balsors tevékenykedik vele. Igyekszik mindenkit elfogadni, de ellenszenve és gyanakvása nagyon nehezen csappan. Találkozott eleget eme két faj képviselőivel ahhoz, hogy rögtön ne tudjon bízni egyikben sem.
A bemutatkozást egyelőre késlelteti. Ha a férfi csendben eszik mellette, akkor társaságot nem kíván csupán csak helyet, akkor pedig Enoka nem fogja zaklatni csivitelésével. Ám, ha a férfi bemutatkozik, esetleg beszélgetést is kezdeményez, akkor ő nem lesz ellene és szóba elegyedik az ifjúval.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.09 18:38:11, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
*Ahogy a mézsör negyedét magába is kortyolja lassan idejét látja, hogy hasába valami szilárdat is juttasson. Noha a rántotta kissé mócsingos, de éhes has nem válogat, így gyorsan neki is lát. Már kevésbé foglalkozik a zajongók hadával, inkább a rövidke pihenés kellemességével törődik.
Kis időbe telik, míg eljut a tudatáig, hogy pár falatnyi pillanat után már hozzá beszélnek.*
- Hogyan?
*Pillant is fel lustán tányérjáról két rágás között, ahogy apránként szemügyre veszi az idegent. Egy ében bőrű.
Már alakul is a gombóc a torkában, ahogy kissé a villájára szorít. Épp egy ilyen férfi jelent meg az asztalánál. Ennél már csak az lenne viccesebb, ha egy ork társaságában lenne.*
- Törpök?
*Elpillantva mustrálja újból végig az italozókat, majd ahogy pillantása megakad az említetteken kissé fel is kuncog. Talán egy esélyt megérdemel az, hogy ne kezdjen ellenszenveskedni, így apró mosollyal fordul vissza a férfihoz.*
- Csak nyugodtan... nincs asztaltársam, így foglaljon csak helyet.
*Biccent is fejével az egyik szabad székre, majd továbbra is az arcát fürkészve falatozgat tovább. Még nem egészen tudta eldönteni, hogy a szerencse vagy a balsors tevékenykedik vele. Igyekszik mindenkit elfogadni, de ellenszenve és gyanakvása nagyon nehezen csappan. Találkozott eleget eme két faj képviselőivel ahhoz, hogy rögtön ne tudjon bízni egyikben sem.
A bemutatkozást egyelőre késlelteti. Ha a férfi csendben eszik mellette, akkor társaságot nem kíván csupán csak helyet, akkor pedig Enoka nem fogja zaklatni csivitelésével. Ám, ha a férfi bemutatkozik, esetleg beszélgetést is kezdeményez, akkor ő nem lesz ellene és szóba elegyedik az ifjúval.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.09 18:38:11, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
5238. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-08 18:19:47
Üzenet elküldve: 2014-07-08 18:19:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Enoka Dynrys//
*Halkan reccsennek meg csizmái alatt a fogadó korhadozó falépcsői, ahogy lesétál az emeletről.
Mikor felkelt, a lány, akivel az éjszakát töltötte, már sehol sem volt. Emlékszik, kicsit el is mosolyodott magában, nem szokta meg az üres szoba látványát, még nem fordult elő, hogy őt hagyták magára. Ösztönösen végig is kutatta ruhája zsebeit miközben öltözött, de mindene megvan. Végül is, nem kell mindig magából kiindulnia.
Ahogy végigpillant a vendégeken, nem igazán figyel fel semmire. Az áporodott kocsmaszag, most is ugyan úgy, töményen kúszik az orrlyukakba, elfedve a tiszta, kinti levegő létének puszta derengését is. A evő, ivó, bár többnyire inkább ivó vendégek monoton zúgása tölti meg fejét, kellemetlen aláfestést adva reggelének. Ha egyáltalán reggel van. Nem áll távol tőle a délutáni kelés sem. De a reggeli, az reggeli... Még délben is.
Kissé nyomottan ballag a pulthoz, hogy ~reggeli?~ ételhez jusson.*
-Reggelt!
*Könyököl a munkalapra, és álmosan túr bele ragyogó tincseibe.*
-Egy Szelet hús lesz. Rántottával. *És már csörren is az asztalon a 8 arany.
És a Rántotta ára is, a maga 6 arany magasságával.
Nem túl sok, de az erszényben csörgő pénzek száma sem az. Mivel tegnapi vendége, értékeivel együtt távozott a hajnallal, nincs bevétel. Márpedig pénzre szükség van, és így, most egy könnyű áldozatra is.
Megfogva tányérját fordul hátra, és észrevétlenül újra végigfut szemével a vendégeken. Hogy ne legyen túl feltűnő, el is indul közben előre, és nagy szerencséjére, meg is akad a szeme valakin. Egy lány ül egyedül tányérja előtt.
Lassan sétál oda hozzá, fél kezében ételét tartva, és a kiszemelt előtt magasodva, megszólal mély, az ébredés hatására, ezúttal nem olyan tisztán csengő hangján.*
-Szabad lesz ide ülnöm?
*Közben szüntelen méregetve a lányt, értékek után kutatva, különös tekintetével.*
-Nem szívesen ennék, egy részeges törpe társaságában.
*Szürke arcán, halvány mosoly sejlik fel, ám hamar el is tűnik, ahogy a kérdéséhez tartozó választ várja.*
A hozzászólás írója (Azin Namak Kalesaj) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.08 18:24:17
*Halkan reccsennek meg csizmái alatt a fogadó korhadozó falépcsői, ahogy lesétál az emeletről.
Mikor felkelt, a lány, akivel az éjszakát töltötte, már sehol sem volt. Emlékszik, kicsit el is mosolyodott magában, nem szokta meg az üres szoba látványát, még nem fordult elő, hogy őt hagyták magára. Ösztönösen végig is kutatta ruhája zsebeit miközben öltözött, de mindene megvan. Végül is, nem kell mindig magából kiindulnia.
Ahogy végigpillant a vendégeken, nem igazán figyel fel semmire. Az áporodott kocsmaszag, most is ugyan úgy, töményen kúszik az orrlyukakba, elfedve a tiszta, kinti levegő létének puszta derengését is. A evő, ivó, bár többnyire inkább ivó vendégek monoton zúgása tölti meg fejét, kellemetlen aláfestést adva reggelének. Ha egyáltalán reggel van. Nem áll távol tőle a délutáni kelés sem. De a reggeli, az reggeli... Még délben is.
Kissé nyomottan ballag a pulthoz, hogy ~reggeli?~ ételhez jusson.*
-Reggelt!
*Könyököl a munkalapra, és álmosan túr bele ragyogó tincseibe.*
-Egy Szelet hús lesz. Rántottával. *És már csörren is az asztalon a 8 arany.
És a Rántotta ára is, a maga 6 arany magasságával. Nem túl sok, de az erszényben csörgő pénzek száma sem az. Mivel tegnapi vendége, értékeivel együtt távozott a hajnallal, nincs bevétel. Márpedig pénzre szükség van, és így, most egy könnyű áldozatra is.
Megfogva tányérját fordul hátra, és észrevétlenül újra végigfut szemével a vendégeken. Hogy ne legyen túl feltűnő, el is indul közben előre, és nagy szerencséjére, meg is akad a szeme valakin. Egy lány ül egyedül tányérja előtt.
Lassan sétál oda hozzá, fél kezében ételét tartva, és a kiszemelt előtt magasodva, megszólal mély, az ébredés hatására, ezúttal nem olyan tisztán csengő hangján.*
-Szabad lesz ide ülnöm?
*Közben szüntelen méregetve a lányt, értékek után kutatva, különös tekintetével.*
-Nem szívesen ennék, egy részeges törpe társaságában.
*Szürke arcán, halvány mosoly sejlik fel, ám hamar el is tűnik, ahogy a kérdéséhez tartozó választ várja.*
A hozzászólás írója (Azin Namak Kalesaj) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.08 18:24:17
5237. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-08 17:59:56
Üzenet elküldve: 2014-07-08 17:59:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Letrion Wandar//
- Ha nincs ellenére élő csalinak lenni *jegyzi meg a törpe vigyorogva* Akkor viszont lássuk, milyen dolgok állnak rendelkezésünkre... Kellenek ásók... Ezzel tudok szolgálni önnek és magamnak, továbbá... Hát ami azt illeti, tudja hogy néz ki az eszközök nyele? Én egyszer vettem egyszerre sok ilyen eszköznyelet. Sosem tudhatja a törpe, mondtam akkor, hát eddig négy darab, ha kellett, és még vagy két tucatnyi ott van. Én azt mondom, húszat ebből felhasználhatunk karónak, már csak ki kell hegyezni őket. Viszont rájöttem én még valamire... kelleni fognak jó hosszú botok is, amelyek nagyobbak, mint én! Azokkal rakjuk majd körbe magunkat. Éppenséggel már az is elég védelem lehetne, de ha egy két farkas nekiugrik, könnyen kidől, vagy eltörik egy ilyen. Na de ha ezeket a hasam vagy vállam magasságáig föld borítja, akkor nekik meg kéne mászni azt a földkupacot, hogy egyáltalán hozzáférjenek a karóhoz, ami pedig megtöri a lendületüket, és amíg ott ügyetlenkednek a karóval, akár ki is döfhetek, vagy ön egy nyíllal rendre utasíthatja őket. Körülöttünk pedig több helyütt kis gödrök, lefedve, rajtuk egy nyúl tetemével, amikor rámennek... zsupsz! És már esnek is a gödörbe a karók közé. Figyeljünk rá viszont, hogy a legfrissebb tetem a mi erődünkben legyen! Vérezzen csak, jöjjenek a bestiák, és mindet megöljük! *összegzi végül a tervet, dacára annak, hogy a hozzá szükséges anyagoktól indult el* Szóval előtte még az erdőbe be kéne menni, és szép nagy, vastag faágakat keresni. A legnagyobb karókhoz. Aztán elmegyünk az én kis tanyámra, ott szépen kihegyezzük őket, ma, meg holnap, aztán holnapután megyünk ki az erdőbe, keresünk egy tisztást, aztán kezdődhet az ásás! No, mi a véleménye a dologról? *igazából ez egy igazán szép része lehet a törpe életének, lévén ilyen nagyszabású tervet még aligha ötölt ki egyedül, és maga a művelet gyakorlatban való végignézése és átélése is nagyon érdekesen hathat. Már csak az a része lesz nehéz a dolognak, hogy az összegyűjtött méretes ágakat elcibálják egészen a törpe földjéig, ahol pedig a megfaragás ahhoz képest már gyerekjáték lesz. Az ásás megint csak egy érekes művelet lesz, lévén egy nap alatt kell megcsinálják, de hát miért is ne sikerülhetne? Nem kellenek ide akkora gödrök... elég akkora is, hogy a farkas ne tudjon kijönni belőle, akkor se, ha valahogy mégsem a karókra esne. Ennek örömére a törpe ki is üríti az utolsó korsó sört, és a pultra vágja a poharat.*
- Ha nincs ellenére élő csalinak lenni *jegyzi meg a törpe vigyorogva* Akkor viszont lássuk, milyen dolgok állnak rendelkezésünkre... Kellenek ásók... Ezzel tudok szolgálni önnek és magamnak, továbbá... Hát ami azt illeti, tudja hogy néz ki az eszközök nyele? Én egyszer vettem egyszerre sok ilyen eszköznyelet. Sosem tudhatja a törpe, mondtam akkor, hát eddig négy darab, ha kellett, és még vagy két tucatnyi ott van. Én azt mondom, húszat ebből felhasználhatunk karónak, már csak ki kell hegyezni őket. Viszont rájöttem én még valamire... kelleni fognak jó hosszú botok is, amelyek nagyobbak, mint én! Azokkal rakjuk majd körbe magunkat. Éppenséggel már az is elég védelem lehetne, de ha egy két farkas nekiugrik, könnyen kidől, vagy eltörik egy ilyen. Na de ha ezeket a hasam vagy vállam magasságáig föld borítja, akkor nekik meg kéne mászni azt a földkupacot, hogy egyáltalán hozzáférjenek a karóhoz, ami pedig megtöri a lendületüket, és amíg ott ügyetlenkednek a karóval, akár ki is döfhetek, vagy ön egy nyíllal rendre utasíthatja őket. Körülöttünk pedig több helyütt kis gödrök, lefedve, rajtuk egy nyúl tetemével, amikor rámennek... zsupsz! És már esnek is a gödörbe a karók közé. Figyeljünk rá viszont, hogy a legfrissebb tetem a mi erődünkben legyen! Vérezzen csak, jöjjenek a bestiák, és mindet megöljük! *összegzi végül a tervet, dacára annak, hogy a hozzá szükséges anyagoktól indult el* Szóval előtte még az erdőbe be kéne menni, és szép nagy, vastag faágakat keresni. A legnagyobb karókhoz. Aztán elmegyünk az én kis tanyámra, ott szépen kihegyezzük őket, ma, meg holnap, aztán holnapután megyünk ki az erdőbe, keresünk egy tisztást, aztán kezdődhet az ásás! No, mi a véleménye a dologról? *igazából ez egy igazán szép része lehet a törpe életének, lévén ilyen nagyszabású tervet még aligha ötölt ki egyedül, és maga a művelet gyakorlatban való végignézése és átélése is nagyon érdekesen hathat. Már csak az a része lesz nehéz a dolognak, hogy az összegyűjtött méretes ágakat elcibálják egészen a törpe földjéig, ahol pedig a megfaragás ahhoz képest már gyerekjáték lesz. Az ásás megint csak egy érekes művelet lesz, lévén egy nap alatt kell megcsinálják, de hát miért is ne sikerülhetne? Nem kellenek ide akkora gödrök... elég akkora is, hogy a farkas ne tudjon kijönni belőle, akkor se, ha valahogy mégsem a karókra esne. Ennek örömére a törpe ki is üríti az utolsó korsó sört, és a pultra vágja a poharat.*
5236. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-08 17:27:03
Üzenet elküldve: 2014-07-08 17:27:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A fogadó ajtaja alig tárul ki, ahogy a csöppnyi termetű idegen átlépi a küszöböt. Fejét csukja fedi, törékeny alkatát köpeny takarja, mely alól csupán csak bekoszolódott csizmája látszik ki. Kék íriszei megvillannak a durva anyag árnyékából, ahogy futólag felméri a fogadó vendégseregét. A kocsmazaj nagy, még sincs akkora tömeg. Hiába tölti be a levegőt az alkoholgőz és a dohány füstje Enoka most kellemesnek tartja a légkört. Hiába, a lábai égnek a fájdalomtól, minden tagját úgy érzi, mintha ólomsúlyt kötöttek volna rá. A lényeg, hogy hátsó felét leteheti, s a fárasztó vándorút után egy kicsit megpihenhet.*
- Szebb napokat.
*Motyogja is szinte alig hallhatón, s meg sem lepi, hogy egér vékony hangjára senki sem emeli meg igazán a fejét. A közelben tartózkodók egy kósza pillantást vetnek rá, mikor az ajtón belép, köszönésére talán biccentenek is aprót, de a továbbiakban a csuklyás idegen el is veszik a forgatagban.
Tovább halad a pult felé, miközben fejéről le is löki a megkínzott anyagot, felfedve hullámos, búza színű tincseit. Arca kissé piszokfoltos, hiszen alig volt lehetősége a napokban rendesen megtisztálkodni, ha mégis, az is csupán csak egy gyors fürdő tavak, patakok vizében. Mégis, a piszok alatt is bájos arcú lányka apró mosollyal áll meg a fogadós előtt, ahogy a köpeny alól kiigazítja szőke tincseit.*
- Fogadós uramnak is szép napokat!
*Aprót biccent, ahogy kissé már megüresedett erszényét veszi elő. Nem sok arany az, amit jó ideje magánál őriz, de nem esik kétségbe miatta. Néhai útitársai gyakran javasolgatták, hogy díszes tőrét áldozza fel, így annyi aranyra szert tehetne, hogy napokig nem fájna a feje attól hogyan szerezzen szállást és élelmet éjszakára. De a penge fontosabb számára a jólétnél, így a tanácsot nem hogy nem fogadta meg, még számításba sem vette.*
- Egy nagy pohár Mézsört kérnék. *Vesz is elő a 13 aranyat. , majd újabb 6 aranyat leszámolva pakolja is a teljes összeget a pult lapjára.* És legyen mellé egy nagy adag Rántotta.
*Mosolyodik is el halványan, mire a fogadós csak szó nélkül söpri a markába az érméket, s el is indul, hogy a rendelést teljesítse. Amíg pedig várni kell arra, hogy hasát megtömhesse, a lány ismét a vendégek felé fordul kissé elmélázva. Az alkoholgőzös levegő lassan kúszik bele orrába, fülei köré a kocsmazaj morajlása költözik. Kék íriszei kíváncsian cikáznak az italozók között. Van aki jó kedélyűen beszélget asztaltársaival, egyesek csak magányosan ücsörögve forgatják megüresedő poharukat. Akadnak olyanok is, akik csak várnak, akár Enoka. Hogy társaságra, vagy az ételre, italra az a lány számára nem igen fog kiderülni, de amint ő is megkapja a maga adagját szedi is a tányért, s poharat, majd lassú léptekkel halad is egy eldugottabb, üres asztal felé. Ott köpenyét a szék háttámlájára teríti, s helyet foglalva kortyol is a finom nedűbe.*
- Szebb napokat.
*Motyogja is szinte alig hallhatón, s meg sem lepi, hogy egér vékony hangjára senki sem emeli meg igazán a fejét. A közelben tartózkodók egy kósza pillantást vetnek rá, mikor az ajtón belép, köszönésére talán biccentenek is aprót, de a továbbiakban a csuklyás idegen el is veszik a forgatagban.
Tovább halad a pult felé, miközben fejéről le is löki a megkínzott anyagot, felfedve hullámos, búza színű tincseit. Arca kissé piszokfoltos, hiszen alig volt lehetősége a napokban rendesen megtisztálkodni, ha mégis, az is csupán csak egy gyors fürdő tavak, patakok vizében. Mégis, a piszok alatt is bájos arcú lányka apró mosollyal áll meg a fogadós előtt, ahogy a köpeny alól kiigazítja szőke tincseit.*
- Fogadós uramnak is szép napokat!
*Aprót biccent, ahogy kissé már megüresedett erszényét veszi elő. Nem sok arany az, amit jó ideje magánál őriz, de nem esik kétségbe miatta. Néhai útitársai gyakran javasolgatták, hogy díszes tőrét áldozza fel, így annyi aranyra szert tehetne, hogy napokig nem fájna a feje attól hogyan szerezzen szállást és élelmet éjszakára. De a penge fontosabb számára a jólétnél, így a tanácsot nem hogy nem fogadta meg, még számításba sem vette.*
- Egy nagy pohár Mézsört kérnék. *Vesz is elő a 13 aranyat.
, majd újabb 6 aranyat leszámolva pakolja is a teljes összeget a pult lapjára.* És legyen mellé egy nagy adag Rántotta. *Mosolyodik is el halványan, mire a fogadós csak szó nélkül söpri a markába az érméket, s el is indul, hogy a rendelést teljesítse. Amíg pedig várni kell arra, hogy hasát megtömhesse, a lány ismét a vendégek felé fordul kissé elmélázva. Az alkoholgőzös levegő lassan kúszik bele orrába, fülei köré a kocsmazaj morajlása költözik. Kék íriszei kíváncsian cikáznak az italozók között. Van aki jó kedélyűen beszélget asztaltársaival, egyesek csak magányosan ücsörögve forgatják megüresedő poharukat. Akadnak olyanok is, akik csak várnak, akár Enoka. Hogy társaságra, vagy az ételre, italra az a lány számára nem igen fog kiderülni, de amint ő is megkapja a maga adagját szedi is a tányért, s poharat, majd lassú léptekkel halad is egy eldugottabb, üres asztal felé. Ott köpenyét a szék háttámlájára teríti, s helyet foglalva kortyol is a finom nedűbe.*
5235. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-08 11:43:10
Üzenet elküldve: 2014-07-08 11:43:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Őrült és a Szépség//
*Orrden egy kiszámíthatatlan férfi, mert sosem lehet tudni, hogy mi lesz a következő lépése. Meril jó megfigyelő lehet, ha észreveszi, hogy mikor veszti el a szikrát. A lány nevetésére nem tesz semmi különöset, csupán az ajkai görbülnek apró fintorba, ami lehet megszokás, de lehet aktuális állapotának kifejezése.*
- Valóban? Szerintem egyáltalán nincs úgy, de higgy bármit. Senki sem tilthatja meg neked, hogy kapaszkodj valami. * érkezik a hűvös válasz, mert a beszélgető társának halvány fogalma sem lehet, hogy mi minden fut át az agyán. Ezután rátérnek a tárgyra, sőt időt hagy a másiknak, hogy elmélkedjen rajta. Csak nézi, hogy mennyire ül ki az arcára a kifejezés, miközben csendben várakozik. A tizenöt perc elteltével meghallgatja a választ, amire elmosolyodik.*
- Akkor ezt megbeszéltük, s amint tudlak, értesítelek téged. Vagy személyesen, vagy pedig levél útján. * mondja el a nőnek a szavakat, miközben lassan feláll a helyéről. Első dolga, hogy körülnézzen a fogadóban. Nem lát ólálkodó alakot, sem hallgatózni vágyót. Pimasz mosolyra húzza az ajkait, az után elneveti magát.*
- További szép napot neked! * ejti ki a szavakat, és nekilát megmozgatni az elmacskásodott végtagjait. Mikor kellően bemelegedtek a testrészei, akkor a nem létező kalapját emeli a magasba Meril előtt; és megfordul, hogy hátát nézhesse a lány. Egy darabig úgy tűnik, hogy nem tágít, de jobban megnézve valamit motyog magának. Nem érti a szövegét, mert hang egyáltalán nem tör fel, csak az arcának játéka fedezhető fel. Egy percig marad ebben az állapotban, mikor meglódul kifelé. A Főtérre kívánkozik kimenni, de az után mi történik vele, azt senki sem tudja megjósolni. Az asztalok között a nyegle alkata könnyedén siklik át, míg meg nem érkezik az ajtóhoz. Onnan már egyszer hátra néz Merilre, hogy vajon őt figyeli, vagy régen másfelé vette az irányt. Csak rövid pillanatra teszi, s akár találkoznak a szemeik akár nem. Érdekesnek találta, de tudja nagyon jól, hogy a mai nap fel kell keresnie egy másikat, hogy tőle szintén kérdezősködjön. Unalmas foglalkozásnak találja, de ha sikerül kiszűrnie a legalkalmasabb személyeket, akkor utána gyerekjáték lesz minden. Tárul az ajtó, majd az ajtó zárjának apró kattanása jelzi Orrden távozását. Odakinn megnézi az embereket, aztán megindul, hogy elvegyülhessen a tömegben.*
*Orrden egy kiszámíthatatlan férfi, mert sosem lehet tudni, hogy mi lesz a következő lépése. Meril jó megfigyelő lehet, ha észreveszi, hogy mikor veszti el a szikrát. A lány nevetésére nem tesz semmi különöset, csupán az ajkai görbülnek apró fintorba, ami lehet megszokás, de lehet aktuális állapotának kifejezése.*
- Valóban? Szerintem egyáltalán nincs úgy, de higgy bármit. Senki sem tilthatja meg neked, hogy kapaszkodj valami. * érkezik a hűvös válasz, mert a beszélgető társának halvány fogalma sem lehet, hogy mi minden fut át az agyán. Ezután rátérnek a tárgyra, sőt időt hagy a másiknak, hogy elmélkedjen rajta. Csak nézi, hogy mennyire ül ki az arcára a kifejezés, miközben csendben várakozik. A tizenöt perc elteltével meghallgatja a választ, amire elmosolyodik.*
- Akkor ezt megbeszéltük, s amint tudlak, értesítelek téged. Vagy személyesen, vagy pedig levél útján. * mondja el a nőnek a szavakat, miközben lassan feláll a helyéről. Első dolga, hogy körülnézzen a fogadóban. Nem lát ólálkodó alakot, sem hallgatózni vágyót. Pimasz mosolyra húzza az ajkait, az után elneveti magát.*
- További szép napot neked! * ejti ki a szavakat, és nekilát megmozgatni az elmacskásodott végtagjait. Mikor kellően bemelegedtek a testrészei, akkor a nem létező kalapját emeli a magasba Meril előtt; és megfordul, hogy hátát nézhesse a lány. Egy darabig úgy tűnik, hogy nem tágít, de jobban megnézve valamit motyog magának. Nem érti a szövegét, mert hang egyáltalán nem tör fel, csak az arcának játéka fedezhető fel. Egy percig marad ebben az állapotban, mikor meglódul kifelé. A Főtérre kívánkozik kimenni, de az után mi történik vele, azt senki sem tudja megjósolni. Az asztalok között a nyegle alkata könnyedén siklik át, míg meg nem érkezik az ajtóhoz. Onnan már egyszer hátra néz Merilre, hogy vajon őt figyeli, vagy régen másfelé vette az irányt. Csak rövid pillanatra teszi, s akár találkoznak a szemeik akár nem. Érdekesnek találta, de tudja nagyon jól, hogy a mai nap fel kell keresnie egy másikat, hogy tőle szintén kérdezősködjön. Unalmas foglalkozásnak találja, de ha sikerül kiszűrnie a legalkalmasabb személyeket, akkor utána gyerekjáték lesz minden. Tárul az ajtó, majd az ajtó zárjának apró kattanása jelzi Orrden távozását. Odakinn megnézi az embereket, aztán megindul, hogy elvegyülhessen a tömegben.*
5234. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 23:22:11
Üzenet elküldve: 2014-07-07 23:22:11
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Drawar Agen//
*Bár feltűnt neki, de inkább nem korrigálja Drawar félreértelmezését, miszerint a veremben lévő karók, és a „karócsapda” ugyanaz. Méghozzá azért nem, mert teljesen felesleges karócsapdát építeni abban a szituációban, amit a törpe felvázolt. Ráadásul valahogy amúgy sem fért bele a szögletes képzeletébe az a kör alakú kép, hogy a farkasok beleugráljanak a földből egy méterre kiálló karókba, saját akaratukból. Esetleg egy bolond, vagy egy nagyon éhes farkas megcsinálná, a többi úgysem követné a példáját. Bár a kíváncsiság sokáig mardosta régen, hogy egyszer kipróbálja ezt a csapdát, az az egyszer nem most lesz, most biztosra akar menni. A veremcsapda viszont a legegyszerűbb elveken alapul, ráadásul egyesek nem csak vadak ellen használják, ami bizonyítja hatékonyságát (bár nem a legcivilizáltabb módon).*
- Éhtem, tehát mahradunk mi is csalinak. Az élő csali mindig jobban vonzza a fahrkasokat.
*Bár letagadná, de megrebbent nemesi lelke a tervtől: lőtt már ugyan, szarvasokra, és ásott már csapdát farkasok ellen – de akkor általában visszavonultak, hogy később csak ki kelljen kaparni az állatokat a csapdából. De hogy egy rohamosan közelítő, vérre éhes, mindenre elszánt farkasra lőjön, nos, azt sem a gyakorlótéren, sem a szarvasokon nem tudta gyakorolni. Mindenesetre nem rossz terv, (A sör besegít, hogy kétsége ne legyen) amíg az a föld erősség kitart. De csak addig.*
- Inkább leszek lent az „ehrődben”, nagyobb az esély a találatra. *ha már benne vagyunk, legyünk benne nyakig!* Amúgyis, fahrkasokat egyedül legfeljebb tüzes nyíllal tudnám báhrhova terelgetni. De nem akarjuk véletlen kigyújtani az ehrdőt, különben nem marad semmi a fahrkasokból, sőt, belőlünk se.
*Bár feltűnt neki, de inkább nem korrigálja Drawar félreértelmezését, miszerint a veremben lévő karók, és a „karócsapda” ugyanaz. Méghozzá azért nem, mert teljesen felesleges karócsapdát építeni abban a szituációban, amit a törpe felvázolt. Ráadásul valahogy amúgy sem fért bele a szögletes képzeletébe az a kör alakú kép, hogy a farkasok beleugráljanak a földből egy méterre kiálló karókba, saját akaratukból. Esetleg egy bolond, vagy egy nagyon éhes farkas megcsinálná, a többi úgysem követné a példáját. Bár a kíváncsiság sokáig mardosta régen, hogy egyszer kipróbálja ezt a csapdát, az az egyszer nem most lesz, most biztosra akar menni. A veremcsapda viszont a legegyszerűbb elveken alapul, ráadásul egyesek nem csak vadak ellen használják, ami bizonyítja hatékonyságát (bár nem a legcivilizáltabb módon).*
- Éhtem, tehát mahradunk mi is csalinak. Az élő csali mindig jobban vonzza a fahrkasokat.
*Bár letagadná, de megrebbent nemesi lelke a tervtől: lőtt már ugyan, szarvasokra, és ásott már csapdát farkasok ellen – de akkor általában visszavonultak, hogy később csak ki kelljen kaparni az állatokat a csapdából. De hogy egy rohamosan közelítő, vérre éhes, mindenre elszánt farkasra lőjön, nos, azt sem a gyakorlótéren, sem a szarvasokon nem tudta gyakorolni. Mindenesetre nem rossz terv, (A sör besegít, hogy kétsége ne legyen) amíg az a föld erősség kitart. De csak addig.*
- Inkább leszek lent az „ehrődben”, nagyobb az esély a találatra. *ha már benne vagyunk, legyünk benne nyakig!* Amúgyis, fahrkasokat egyedül legfeljebb tüzes nyíllal tudnám báhrhova terelgetni. De nem akarjuk véletlen kigyújtani az ehrdőt, különben nem marad semmi a fahrkasokból, sőt, belőlünk se.
5233. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 19:07:15
Üzenet elküldve: 2014-07-07 19:07:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Phedea//
-Aha... Én nem ismerem az apám. De anyámat igen. Igazán kegyetlen matróna, talán túlságosan is. Én fogom utána kapni ezt a címet.
~ Ha én is akarom.~
* Egy kis dicsekvés vegyül hangjába, végülis városuk első házában lehetne úrnő...
Úgy látszik nincs Phedea ellenére a dolog.*
- Egy mélységi nem hátrálhat meg, nemde?
* Néz rá vigyorogva. Ő igyekezett edzeni, reméli, hogy a sok évnyi tanulás gyömülcse meglesz. S a párbaj valóban baráti lesz, hisz csak fa fegyverek lesznek náluk. Komolyabb a tét, ha valódi pengék csattanak, hisz ott csak egy valaki marad életben... Ilyen harcokban is volt már része. Már az otthoni kiképzéseken is.*
-Aha... Én nem ismerem az apám. De anyámat igen. Igazán kegyetlen matróna, talán túlságosan is. Én fogom utána kapni ezt a címet.
~ Ha én is akarom.~
* Egy kis dicsekvés vegyül hangjába, végülis városuk első házában lehetne úrnő...
Úgy látszik nincs Phedea ellenére a dolog.*
- Egy mélységi nem hátrálhat meg, nemde?
* Néz rá vigyorogva. Ő igyekezett edzeni, reméli, hogy a sok évnyi tanulás gyömülcse meglesz. S a párbaj valóban baráti lesz, hisz csak fa fegyverek lesznek náluk. Komolyabb a tét, ha valódi pengék csattanak, hisz ott csak egy valaki marad életben... Ilyen harcokban is volt már része. Már az otthoni kiképzéseken is.*
5232. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 18:55:49
Üzenet elküldve: 2014-07-07 18:55:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Sitenda//
*A nagy borospohár hamar kiürült. Phedea mégis elégedett volt azzal a néhány korttyal, melyek szorgosan tüzet csiholtak a testében. Nem feltűnően, de arcának is kölcsönöztek egy-egy halovány pírt. Rég érzett hasonlót.
A fogadó fülledt levegője és az ital percek múltán együttesen tette meg a hatását. Előrehulló haját mániákusan söpörte vissza vállai mögé, valahányszor ficergésre késztette a kényelmetlen testhelyzet, vagy az átható meleg, melyet a bőre ontott magából. Szervezete szemmel láthatóan nem bírja az italt - Phedea legnagyobb sajnálatára. Persze a kívánalom nagy úr, így képes néha elviselni olyan kínokat, amiket könnyűszerrel elkerülhetne.*
- Sitenda Capphorn... jól hangzik. Anno apám is büszkélkedhetett a szépen csengő nevével... de semmi mással. Ha tagbaszakadt külseje nem is, legalább az presztízst biztosított neki a sötétség színpadán. *fakószín ajkairól önkéntelenül peregnek alá a szavak. Az apja már régen halott, s csak kevesen tudják, hogy maga Phedea tette el láb alól...
~Az első gyilkosság a P'erar kúriában.~ *
- Hogyne! Baráti...? *ó, zene ez füleinek. Nem a minap edzett, bár nem mintha olyan hamar elkanászodna a tespedtségben egy ereje teljében lévő fiatal nő. Kíváncsisága Sitenda tehetségére terelődik; úgy véli, egy kis erőfitogtatás igazán belefér... baráti részről.*
A hozzászólás írója (Phedea P'erar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.07 18:56:42
*A nagy borospohár hamar kiürült. Phedea mégis elégedett volt azzal a néhány korttyal, melyek szorgosan tüzet csiholtak a testében. Nem feltűnően, de arcának is kölcsönöztek egy-egy halovány pírt. Rég érzett hasonlót.
A fogadó fülledt levegője és az ital percek múltán együttesen tette meg a hatását. Előrehulló haját mániákusan söpörte vissza vállai mögé, valahányszor ficergésre késztette a kényelmetlen testhelyzet, vagy az átható meleg, melyet a bőre ontott magából. Szervezete szemmel láthatóan nem bírja az italt - Phedea legnagyobb sajnálatára. Persze a kívánalom nagy úr, így képes néha elviselni olyan kínokat, amiket könnyűszerrel elkerülhetne.*
- Sitenda Capphorn... jól hangzik. Anno apám is büszkélkedhetett a szépen csengő nevével... de semmi mással. Ha tagbaszakadt külseje nem is, legalább az presztízst biztosított neki a sötétség színpadán. *fakószín ajkairól önkéntelenül peregnek alá a szavak. Az apja már régen halott, s csak kevesen tudják, hogy maga Phedea tette el láb alól...
~Az első gyilkosság a P'erar kúriában.~ *
- Hogyne! Baráti...? *ó, zene ez füleinek. Nem a minap edzett, bár nem mintha olyan hamar elkanászodna a tespedtségben egy ereje teljében lévő fiatal nő. Kíváncsisága Sitenda tehetségére terelődik; úgy véli, egy kis erőfitogtatás igazán belefér... baráti részről.*
A hozzászólás írója (Phedea P'erar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.07 18:56:42
5231. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 16:24:41
Üzenet elküldve: 2014-07-07 16:24:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Phedea//
- Bizony.
* Ő is tovább kortyolgatja a vérszín nedűt. A pengéin is ehhez hasonló cseppek szoktak lenni. Talán a másik is jól bánik fegyverrel... Lehet, hogy orgyilkos. Mert a mélységieknél sokan adják erre a fejüket. Sitendának azonban nem alvilági foglalkozása van. Nem is lovag..., de rossz embereket ölt csak meg. Akik megérdemelték. Ezek az ő elvei.
Bólint. Talán elhívja a nőt majd valamerre, hogy ne egyedül kószáljon... A másik végül örülne, ha bemutatkoznának. Persze nem így mondja, csak tudni akarja a nevét. Gyakran mutatkozik be állnéven. Pl. Gyémánt, Ibolyafény... De a másik is teljes nevét mondja. Megrázza a felé nyújtott jobbot.*
- Sitenda Capphorn.
* Pár pillanatot vár, majd folytatja.*
- Ha kivilágosodik én elmennék edzeni a barakkba. Velem tartasz? Talán egy baráti párbajban benne lennél?
* Néz a nőre. Szinte biztos benne, hogy az nem fog meghátrálni.*
- Bizony.
* Ő is tovább kortyolgatja a vérszín nedűt. A pengéin is ehhez hasonló cseppek szoktak lenni. Talán a másik is jól bánik fegyverrel... Lehet, hogy orgyilkos. Mert a mélységieknél sokan adják erre a fejüket. Sitendának azonban nem alvilági foglalkozása van. Nem is lovag..., de rossz embereket ölt csak meg. Akik megérdemelték. Ezek az ő elvei.
Bólint. Talán elhívja a nőt majd valamerre, hogy ne egyedül kószáljon... A másik végül örülne, ha bemutatkoznának. Persze nem így mondja, csak tudni akarja a nevét. Gyakran mutatkozik be állnéven. Pl. Gyémánt, Ibolyafény... De a másik is teljes nevét mondja. Megrázza a felé nyújtott jobbot.*
- Sitenda Capphorn.
* Pár pillanatot vár, majd folytatja.*
- Ha kivilágosodik én elmennék edzeni a barakkba. Velem tartasz? Talán egy baráti párbajban benne lennél?
* Néz a nőre. Szinte biztos benne, hogy az nem fog meghátrálni.*
5230. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 14:42:46
Üzenet elküldve: 2014-07-07 14:42:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Hajtóvadászat//
*Éppen hogy csak betoppan az ajtón már int is egyet a fogadósnak. Aztán gyors, hirtelen léptekkel a legközelebbi üres asztalhoz ül. Amint odaér a fogadós, vagy akárki aki kiszolgál már mondja is mit óhajt szíve, na meg gyomra. Először is két darabb Sült szalonnát kér. Amiért le is számolja a 20 aranyat. Aztán még kér egy kupa Bort is. Ezért is kiméri a megfelelő mennyiségű, ebben az esetben 10 aranyat. Lassan nekilát falatozni. Először szépen lassan ízlelgeti az ételt. Aztán mikor már éppen eleget érezte ízét, neki áll normális iramban étkezni. Közben néha nagyot kortyol italából. Gondolkodik közben, hogy mennyi idő is telhetett el mialatt elért idáig. Amint az utolsó falat is elfogy tányérjáról, és leöblíti azt az utolsó korty borral, szépen elkényelmesedik, és vár a fickóra, akinek a csomagot hozta.*
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.07 14:49:42, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; Hiányzó jelek pótlása.
*Éppen hogy csak betoppan az ajtón már int is egyet a fogadósnak. Aztán gyors, hirtelen léptekkel a legközelebbi üres asztalhoz ül. Amint odaér a fogadós, vagy akárki aki kiszolgál már mondja is mit óhajt szíve, na meg gyomra. Először is két darabb Sült szalonnát kér. Amiért le is számolja a 20 aranyat.
Aztán még kér egy kupa Bort is. Ezért is kiméri a megfelelő mennyiségű, ebben az esetben 10 aranyat. Lassan nekilát falatozni. Először szépen lassan ízlelgeti az ételt. Aztán mikor már éppen eleget érezte ízét, neki áll normális iramban étkezni. Közben néha nagyot kortyol italából. Gondolkodik közben, hogy mennyi idő is telhetett el mialatt elért idáig. Amint az utolsó falat is elfogy tányérjáról, és leöblíti azt az utolsó korty borral, szépen elkényelmesedik, és vár a fickóra, akinek a csomagot hozta.*A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.07 14:49:42, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; Hiányzó jelek pótlása.
5229. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 14:27:54
Üzenet elküldve: 2014-07-07 14:27:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Sitenda//
- Mind ilyenek vagyunk. A tenni vágyás éltet bennünket - legyen az akár egy értelmetlen cél is.
*Szomjúsága csillapítást nyer. Az édes nedű gyógyírként folyik le torkán, s Phedea úgy érzi, mellőzve lett bármiféle rossz közérzet.
Kezével lassan zárja közre a borospoharat. Az oldalán épp szökni vágyó cseppet csak az ujja tartja vissza, a hideg érintésre pedig emlékek ostromolják fáradt elméjét.
Mikor ivott utoljára? Restelli, de fogalma sincs. Éppen ezért itt volna az ideje a pótolnivalónak.
Arcát a mélységi felé szegezi, bár fél füllel továbbra is mások ostoba beszélgetéseit hallgatja.*
- Nincs. *feleli kurtán* De napok óta csak tengődöm... *fűzi hozzá, s szemöldökét lágyan összevonja. Csak sejtheti, hogy a nő tervbe vett valamit. Talán ismeretséget szándékszik kötni és így invitálja majd valamerre. Bár nem tudhatja. A bájcsevej azonban rég tovaszállt, melyet annyira utál. A kemény, felszínes érdeklődés az ő osztályrésze. Nem több, és nem kevesebb.
Hivatása lévén vér tapad kezeihez. Egy ideig kötött volt a tartózkodási helye, de mára már szabad utakon jár. A maga ura. Ennélfogva a lila szemű és ő, némileg oldhatna a kissé monoton, egyszerű napjain. S most nem lenne ellenére egy társ... egy sötételf valódi lelkülete.*
- A neved sem tudom. *ötlik fel benne hirtelen a felismerés, ám Phedea az istennek se mutatkozott volna be korábban. Nem látta szükségesnek. Minden szembejövőnek nem szokás az orrára kötni az ilyesmit. A továbbiakban viszont - ha egyáltalán lehet beszélni olyanról -, hasznukra válna egy-két információ, már csak az együttműködés miatt is* Jó volna majd a sajátodon szólítani... *szórakozottan elneveti magát, azután ünnepélyesen nyújtja a jobbját.*
- Phedea P'erar.
A hozzászólás írója (Phedea P'erar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.07 14:33:24
- Mind ilyenek vagyunk. A tenni vágyás éltet bennünket - legyen az akár egy értelmetlen cél is.
*Szomjúsága csillapítást nyer. Az édes nedű gyógyírként folyik le torkán, s Phedea úgy érzi, mellőzve lett bármiféle rossz közérzet.
Kezével lassan zárja közre a borospoharat. Az oldalán épp szökni vágyó cseppet csak az ujja tartja vissza, a hideg érintésre pedig emlékek ostromolják fáradt elméjét.
Mikor ivott utoljára? Restelli, de fogalma sincs. Éppen ezért itt volna az ideje a pótolnivalónak.
Arcát a mélységi felé szegezi, bár fél füllel továbbra is mások ostoba beszélgetéseit hallgatja.*
- Nincs. *feleli kurtán* De napok óta csak tengődöm... *fűzi hozzá, s szemöldökét lágyan összevonja. Csak sejtheti, hogy a nő tervbe vett valamit. Talán ismeretséget szándékszik kötni és így invitálja majd valamerre. Bár nem tudhatja. A bájcsevej azonban rég tovaszállt, melyet annyira utál. A kemény, felszínes érdeklődés az ő osztályrésze. Nem több, és nem kevesebb.
Hivatása lévén vér tapad kezeihez. Egy ideig kötött volt a tartózkodási helye, de mára már szabad utakon jár. A maga ura. Ennélfogva a lila szemű és ő, némileg oldhatna a kissé monoton, egyszerű napjain. S most nem lenne ellenére egy társ... egy sötételf valódi lelkülete.*
- A neved sem tudom. *ötlik fel benne hirtelen a felismerés, ám Phedea az istennek se mutatkozott volna be korábban. Nem látta szükségesnek. Minden szembejövőnek nem szokás az orrára kötni az ilyesmit. A továbbiakban viszont - ha egyáltalán lehet beszélni olyanról -, hasznukra válna egy-két információ, már csak az együttműködés miatt is* Jó volna majd a sajátodon szólítani... *szórakozottan elneveti magát, azután ünnepélyesen nyújtja a jobbját.*
- Phedea P'erar.
A hozzászólás írója (Phedea P'erar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.07 14:33:24
5228. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 12:27:45
Üzenet elküldve: 2014-07-07 12:27:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Melyk Rakenwardan//
*Semmi más... Csak homály. A képek, a hangok, valahogy minden vendég, tárgy, az egész fogadó... Lassabb. Kicsit minden lassabb, és élesebb. A színek, és az érzet mind átveszi a szesz ízét Sem szájából. Már sokkal finomabb. Bár a nyelve hegyét, és az ajkait egyáltalán nem érzi. Ujjaival az asztal erezetét tapogatja hasztalan. Képtelen felfogni mit érzékelnek kezei. Azaz hogy semmit, ujjvégei is elzsibbadtak. Amit hall és lát, azt is egy kicsit később, mit ahogy valójában kéne.
Egyszerre valami furcsa hang tolakodik át a kocsma monoton zúgolódásán. Mint egy mennydörgés... Egy lassú, és a szokottnál halkabb mennydörgés.*
~Nahát... Mi ez? Ki ez? Talán az anyám... Oda is fordulok. Most megmondom neki, hogy kár volt meghalnia. Igen.~
*És már fordul is. Csak pár másodperc választja el megmozdulását az elhatározástól. Meglepően gyors mozdulat. Legalábbis neki, de viszi a lendület. Még visszhangzik a füleiben amit hallott. "Semmi... Semmi..."
Arca azonban nem anyjára talál. Egy férfi ágyékával találja szemben magát. Lassan emeli fel arcát, ahogy beugrik neki, kin látta már ezt a nadrágot. Vörös, könnytől csillogó szemeit a fiúra mereszti, ahogy talán szellemre szokás meredni. De végül is ő már meg volt róla győződve, hogy halott. A tündérnek is... Hol is van? Sem lassan oldalra fordul arcával, ám nem találja meg akit keres. A lány nincs sehol, talán megunta a részeg asztaltársa sületlenségeit hallgatni... Vagy nem is volt ott eleve?... Mindegy. Ami most fontosabb.
Visszafordul a fiúhoz. Hitetlenkedve, de reményteli ábrázattal méri végig, majd megpaskolja a lábát, hogy megbizonyosodjon róla, valódi aki előtte áll. Az. Minden kétséget kizáróan. Ő az.*
-Melyik?! Hát te élsz?
*Saját kérdése ismétlődik meg fejében. Később hallja, és furcsábban, mint ahogy kimondta. Érzi hogy elönti egy érzés. Erősen olyan a szaga, mint az elfogyasztott italnak. Az íze pedig... Keserű. Végig, végig csúszik a torkán, lassan és síkosan. Eltömi a száját, hogy ne tudjon szóhoz jutni. De Sem okos, tudja hogyan szabadulhat meg e kínzó rémségtől. Sokszor játszotta már le vele ezt a párbajt, régebben. Egész régen. De most újra itt az idő, visszatért, és csak egy módon szabadulhat meg tőle, ha nem áll ellent neki. Utat kell engednie. Az út pedig nem máshova vezet, mint Melyik csizmáira. Melegen, és büdösen lepi el a lábakat. Gyomorsav és alkohol. Semmi másból nem áll a dolog, de a hányás az hányás, és az sosem kellemes. De Sem nem is törődik vele. Legyőzte az érzést, ami most a fiú lábát takarja. Megtörli a száját a ruhaujjával, és megragadja Melyk kezeit.*
-Már azt hittem meghaltál.
*Mondja aggódva, bűntudattal teli tekintetet szegezve a fiúra.*
-Kölyök, én sajnálom. Sajnálom, hogy egyedül hagytalak. Nem akartam hogy feldobd a talpad... Meg tudsz nekem bocsájtani, amiért már megszerveztem a temetésed?
*Annyira kétségbeesett, és sajnálatra méltó. Sosem volt ilyen, valószínűleg egész életében. Általában, ha be is rúgott ennyire, azt egyedül tette. A magány csendes védelmében esélye sem volt hasonlóra. Talán nem is baj.*
-Itt volt... A tündér, ugye láttad te is? Azt mondta meggyógyít. Hogy ne legyek olyan... Amilyen vagyok. Megígérte, hogy majd téged is eltemet. De örülök hogy nem kell. Tényleg örülök. Én meg foglak téged becsülni, Kölyök. Kárpótollak is, kimosom a ruháidat egyedül. Tényleg. A Padlásomon van birkabőrből és tollal töltve egy nagy pótágy. Egy ponyva szerűség. Azon aludhatsz. Sokkal jobb mint az én ágyam, csak félre kell tolni az asztalt, hogy elférjen. Kicsit arrébb.
*Még folytatja a beszédet egy darabig, de csupa értelmetlen zagyvaság az egész a tündérről, egy madárról, meg a gyógyulásáról. Végeredményben csak annyi, hogy sajnálja. És mindent meg fog tenni, hogy Melyiket kiengesztelje. Végül visszafordul az italhoz, felhajtja az utolsó pohár alján maradt utolsó cseppeket, és elnyúlik az asztallapon. Nehézkesen mutogat még a gyümölcstál felé, motyog, hogy a fiú megeheti, jó vacsora, aztán elnyomja az alkoholtól elnehezült álom.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.07 13:07:34, a következő indokkal:
Fejléc dupla perjelek között, elírások és durva helyesírási hibák javítása
*Semmi más... Csak homály. A képek, a hangok, valahogy minden vendég, tárgy, az egész fogadó... Lassabb. Kicsit minden lassabb, és élesebb. A színek, és az érzet mind átveszi a szesz ízét Sem szájából. Már sokkal finomabb. Bár a nyelve hegyét, és az ajkait egyáltalán nem érzi. Ujjaival az asztal erezetét tapogatja hasztalan. Képtelen felfogni mit érzékelnek kezei. Azaz hogy semmit, ujjvégei is elzsibbadtak. Amit hall és lát, azt is egy kicsit később, mit ahogy valójában kéne.
Egyszerre valami furcsa hang tolakodik át a kocsma monoton zúgolódásán. Mint egy mennydörgés... Egy lassú, és a szokottnál halkabb mennydörgés.*
~Nahát... Mi ez? Ki ez? Talán az anyám... Oda is fordulok. Most megmondom neki, hogy kár volt meghalnia. Igen.~
*És már fordul is. Csak pár másodperc választja el megmozdulását az elhatározástól. Meglepően gyors mozdulat. Legalábbis neki, de viszi a lendület. Még visszhangzik a füleiben amit hallott. "Semmi... Semmi..."
Arca azonban nem anyjára talál. Egy férfi ágyékával találja szemben magát. Lassan emeli fel arcát, ahogy beugrik neki, kin látta már ezt a nadrágot. Vörös, könnytől csillogó szemeit a fiúra mereszti, ahogy talán szellemre szokás meredni. De végül is ő már meg volt róla győződve, hogy halott. A tündérnek is... Hol is van? Sem lassan oldalra fordul arcával, ám nem találja meg akit keres. A lány nincs sehol, talán megunta a részeg asztaltársa sületlenségeit hallgatni... Vagy nem is volt ott eleve?... Mindegy. Ami most fontosabb.
Visszafordul a fiúhoz. Hitetlenkedve, de reményteli ábrázattal méri végig, majd megpaskolja a lábát, hogy megbizonyosodjon róla, valódi aki előtte áll. Az. Minden kétséget kizáróan. Ő az.*
-Melyik?! Hát te élsz?
*Saját kérdése ismétlődik meg fejében. Később hallja, és furcsábban, mint ahogy kimondta. Érzi hogy elönti egy érzés. Erősen olyan a szaga, mint az elfogyasztott italnak. Az íze pedig... Keserű. Végig, végig csúszik a torkán, lassan és síkosan. Eltömi a száját, hogy ne tudjon szóhoz jutni. De Sem okos, tudja hogyan szabadulhat meg e kínzó rémségtől. Sokszor játszotta már le vele ezt a párbajt, régebben. Egész régen. De most újra itt az idő, visszatért, és csak egy módon szabadulhat meg tőle, ha nem áll ellent neki. Utat kell engednie. Az út pedig nem máshova vezet, mint Melyik csizmáira. Melegen, és büdösen lepi el a lábakat. Gyomorsav és alkohol. Semmi másból nem áll a dolog, de a hányás az hányás, és az sosem kellemes. De Sem nem is törődik vele. Legyőzte az érzést, ami most a fiú lábát takarja. Megtörli a száját a ruhaujjával, és megragadja Melyk kezeit.*
-Már azt hittem meghaltál.
*Mondja aggódva, bűntudattal teli tekintetet szegezve a fiúra.*
-Kölyök, én sajnálom. Sajnálom, hogy egyedül hagytalak. Nem akartam hogy feldobd a talpad... Meg tudsz nekem bocsájtani, amiért már megszerveztem a temetésed?
*Annyira kétségbeesett, és sajnálatra méltó. Sosem volt ilyen, valószínűleg egész életében. Általában, ha be is rúgott ennyire, azt egyedül tette. A magány csendes védelmében esélye sem volt hasonlóra. Talán nem is baj.*
-Itt volt... A tündér, ugye láttad te is? Azt mondta meggyógyít. Hogy ne legyek olyan... Amilyen vagyok. Megígérte, hogy majd téged is eltemet. De örülök hogy nem kell. Tényleg örülök. Én meg foglak téged becsülni, Kölyök. Kárpótollak is, kimosom a ruháidat egyedül. Tényleg. A Padlásomon van birkabőrből és tollal töltve egy nagy pótágy. Egy ponyva szerűség. Azon aludhatsz. Sokkal jobb mint az én ágyam, csak félre kell tolni az asztalt, hogy elférjen. Kicsit arrébb.
*Még folytatja a beszédet egy darabig, de csupa értelmetlen zagyvaság az egész a tündérről, egy madárról, meg a gyógyulásáról. Végeredményben csak annyi, hogy sajnálja. És mindent meg fog tenni, hogy Melyiket kiengesztelje. Végül visszafordul az italhoz, felhajtja az utolsó pohár alján maradt utolsó cseppeket, és elnyúlik az asztallapon. Nehézkesen mutogat még a gyümölcstál felé, motyog, hogy a fiú megeheti, jó vacsora, aztán elnyomja az alkoholtól elnehezült álom.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.07.07 13:07:34, a következő indokkal:
Fejléc dupla perjelek között, elírások és durva helyesírási hibák javítása
5227. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-07 09:14:05
Üzenet elküldve: 2014-07-07 09:14:05
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Phedea//
* A Sitenda sosem zavartatja magát, persze az alap illendőséget tudja, de van benne lazaság. A legtöbb mélységi valóban ilyen. Ezért is értik meg egymást, ha a felszínen találkoznak.*
- Én is ilyen vagyok.
* A tegezés felajánlására bólint. A másik rendel egy bort, s egy kis csönd áll be közöttük. Nem is bánja a lány, de aztán egy idő után újra megszólal.*
- Van most valami úticélod?
* Nem is tudja, hogy miért ilyen fontos a kérdés... De megfordul a fejében, hogy talán örülne egy ideiglenes útitársnak. Vagy, ha pont ugyanarra mennek, akkor elindulhatnak együtt is, régen beszélt már sötételfekkel.*
* A Sitenda sosem zavartatja magát, persze az alap illendőséget tudja, de van benne lazaság. A legtöbb mélységi valóban ilyen. Ezért is értik meg egymást, ha a felszínen találkoznak.*
- Én is ilyen vagyok.
* A tegezés felajánlására bólint. A másik rendel egy bort, s egy kis csönd áll be közöttük. Nem is bánja a lány, de aztán egy idő után újra megszólal.*
- Van most valami úticélod?
* Nem is tudja, hogy miért ilyen fontos a kérdés... De megfordul a fejében, hogy talán örülne egy ideiglenes útitársnak. Vagy, ha pont ugyanarra mennek, akkor elindulhatnak együtt is, régen beszélt már sötételfekkel.*
5226. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-06 22:51:21
Üzenet elküldve: 2014-07-06 22:51:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Sitenda//
*Most tűnik fel neki, hogy a nő milyen otthonosan rendezkedett be az asztal körül, s hogy a lábát az egyik széken pihenteti. Hát persze, egy mélységi teremtés sosem érzi magát feszélyezve. Ellenben látott már néhány zárkózott lényt, akik olyannyira sajnálták maguktól a helyet, hogy a keresztbe vetett kezükkel-lábukkal már nem is tetézhették volna jobban szánalmas megjelenésüket.
Legalább talált egy fajtársat, aki jólesően laza, és nem néz vissza rá riadt ábrázattal, ha egy kérdésre felelni kell... nincs idegzete a remegő nyárfalevelekhez.*
- Csupán két hete érkeztem a városba. Nem vagyok képes egy helyben lenni. Mindig valahonnan jövök és valahová sietek. *alig láthatóan vonja meg a vállát* Annak idején meg gondolom nem tűrtek meg odahaza. Ahogyan én sem őket... de tudja mit? Tegezzen nyugodtan.
*Ekkor a mellette tébláboló felszolgálóra emeli tekintetét, rendel egy pohár Bort, s aztán kifizeti az érte járó 9 aranyat.*
*Lassan kortyol bele az illatozó borba, s élvezi annak kellemes ízét, amint szétáradva felfrissíti egész testét.
Többször is körbepillant a fogadóban, elmélázva a történéseken, már-már megfeledkezve arról, hogy neki is van társasága...*
*Most tűnik fel neki, hogy a nő milyen otthonosan rendezkedett be az asztal körül, s hogy a lábát az egyik széken pihenteti. Hát persze, egy mélységi teremtés sosem érzi magát feszélyezve. Ellenben látott már néhány zárkózott lényt, akik olyannyira sajnálták maguktól a helyet, hogy a keresztbe vetett kezükkel-lábukkal már nem is tetézhették volna jobban szánalmas megjelenésüket.
Legalább talált egy fajtársat, aki jólesően laza, és nem néz vissza rá riadt ábrázattal, ha egy kérdésre felelni kell... nincs idegzete a remegő nyárfalevelekhez.*
- Csupán két hete érkeztem a városba. Nem vagyok képes egy helyben lenni. Mindig valahonnan jövök és valahová sietek. *alig láthatóan vonja meg a vállát* Annak idején meg gondolom nem tűrtek meg odahaza. Ahogyan én sem őket... de tudja mit? Tegezzen nyugodtan.
*Ekkor a mellette tébláboló felszolgálóra emeli tekintetét, rendel egy pohár Bort, s aztán kifizeti az érte járó 9 aranyat.
**Lassan kortyol bele az illatozó borba, s élvezi annak kellemes ízét, amint szétáradva felfrissíti egész testét.
Többször is körbepillant a fogadóban, elmélázva a történéseken, már-már megfeledkezve arról, hogy neki is van társasága...*
5225. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-06 21:55:52
Üzenet elküldve: 2014-07-06 21:55:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Letrion Wandar//
*Úgy látszik (legalábbis mintha a férfi arra utalna), hogy a karós dolog a legjobb. Azt már Drawar is végiggondolta, hogy egy nap alatt kell megcsinálják a terepet, este vadászni, majd következő napon rendbe rakni, nehogy valami szerencsétlen utazó essen a verembe, egyenesen a karókba. Szóval igen, egy nap alatt kiássák, de a karóknak már ott kell lenni, kell egy tisztás, aztán... Na de vajon van-e ott tisztás? Kéne legyen, legalábbis a törpe emlékei szerint legalább egy van (régebben kicsit eltévedt, akkor nem tudta megállapítani, hogy sokadszorra lyukad ki ugyanahhoz a tisztáshoz, vagy mindig új tisztást talál... mindenesetre egy biztosan van), szóval amint arra ráakadnak, minden a helyén lesz.*
- Akkor mondom mi lesz... Na szóval, abból, amit mondtál, úgy éreztem, hogy bízol a tüskés veremben, a gödörben, tele kihegyezett karókkal, amit aztán befedünk valamivel, és a farkas rásétál, és belezuhan... jól értem? Na akkor ezt hallgasd meg! Kiásunk pár ilyet, össze-vissza, ha találunk egy tisztást. Márpedig találunk. A földet egy gyűrűben hordjuk össze, neke vállmagasságig, ha lesz ennyi föld... bár nem vagyok túl magas. A földgyűrűbe zintén karókat döfünk körbe, teljesen, és félig (tehát átfúrni se tudják magukat a farkasok, és átugrani, vagy bemászni sem. Ha valamelyik mesterkedik, azt bentről leszúrom, már ha elég közel van. Namármost elhelyezünk vérző állatokat is a csapdákon csalinak, és nálam is, mert én ugye ott leszek a kis "erődben". Ez talán biztosítja, hogy a farkasok maradjanak abban a reményben, hogy engem megkaparinthatnak. Kockázatos, mert ezek a dögök mindig kieszelnek valamit, és lehet bejutnak, és megcsócsálnak kicsit, de mondjuk teszem azt jönnek tizen... ebből négy beleesik a csapdákba. Te pedig fent leszel egy fán, és igyekszel lelőni őket... vagy, ha nem vagy épp ijedős, akkor lehetsz velem bent a gyűrűben, az biztos, hogy jobb rálátásod lesz a bestiákra, viszont lényegesen nagyobb a kockázat is is. Ráadásul egy fáról esetleg (mondom esetleg) még megpróbálhatod pár nyíllal visszaterelni őket, ha elvesztenék a kedvüket vagy épp ijedten menekülnének. Na mit szólsz ehhez? Nagyszabású terv, és sok munkát igényel, de megoldható, nemde? *igazából ez nevetségesen nagyszabású tervnek tűnik néhány farkas elejtéséhez, de ha beválik, és olcsón megússzák, akkor ezt akár többször is eljátszhatják... tény, hogy egy egész napnyi előkészületet igényel, de utána talán hetekig nem kell dolgozni, mert lesz pénzük. Ráadásul a karókat is csak egyszer kell megcsinálni, utána max párat pótolni, amelyik eltörik, vagy ilyenek.*
- A prémet, de akár még a húst is, ki tudja? Van akinek ez is, az is jól jönne, ezért nem is adjuk a barakknak az egész farkast, csak a fejét *vihog a törpe.*
*Úgy látszik (legalábbis mintha a férfi arra utalna), hogy a karós dolog a legjobb. Azt már Drawar is végiggondolta, hogy egy nap alatt kell megcsinálják a terepet, este vadászni, majd következő napon rendbe rakni, nehogy valami szerencsétlen utazó essen a verembe, egyenesen a karókba. Szóval igen, egy nap alatt kiássák, de a karóknak már ott kell lenni, kell egy tisztás, aztán... Na de vajon van-e ott tisztás? Kéne legyen, legalábbis a törpe emlékei szerint legalább egy van (régebben kicsit eltévedt, akkor nem tudta megállapítani, hogy sokadszorra lyukad ki ugyanahhoz a tisztáshoz, vagy mindig új tisztást talál... mindenesetre egy biztosan van), szóval amint arra ráakadnak, minden a helyén lesz.*
- Akkor mondom mi lesz... Na szóval, abból, amit mondtál, úgy éreztem, hogy bízol a tüskés veremben, a gödörben, tele kihegyezett karókkal, amit aztán befedünk valamivel, és a farkas rásétál, és belezuhan... jól értem? Na akkor ezt hallgasd meg! Kiásunk pár ilyet, össze-vissza, ha találunk egy tisztást. Márpedig találunk. A földet egy gyűrűben hordjuk össze, neke vállmagasságig, ha lesz ennyi föld... bár nem vagyok túl magas. A földgyűrűbe zintén karókat döfünk körbe, teljesen, és félig (tehát átfúrni se tudják magukat a farkasok, és átugrani, vagy bemászni sem. Ha valamelyik mesterkedik, azt bentről leszúrom, már ha elég közel van. Namármost elhelyezünk vérző állatokat is a csapdákon csalinak, és nálam is, mert én ugye ott leszek a kis "erődben". Ez talán biztosítja, hogy a farkasok maradjanak abban a reményben, hogy engem megkaparinthatnak. Kockázatos, mert ezek a dögök mindig kieszelnek valamit, és lehet bejutnak, és megcsócsálnak kicsit, de mondjuk teszem azt jönnek tizen... ebből négy beleesik a csapdákba. Te pedig fent leszel egy fán, és igyekszel lelőni őket... vagy, ha nem vagy épp ijedős, akkor lehetsz velem bent a gyűrűben, az biztos, hogy jobb rálátásod lesz a bestiákra, viszont lényegesen nagyobb a kockázat is is. Ráadásul egy fáról esetleg (mondom esetleg) még megpróbálhatod pár nyíllal visszaterelni őket, ha elvesztenék a kedvüket vagy épp ijedten menekülnének. Na mit szólsz ehhez? Nagyszabású terv, és sok munkát igényel, de megoldható, nemde? *igazából ez nevetségesen nagyszabású tervnek tűnik néhány farkas elejtéséhez, de ha beválik, és olcsón megússzák, akkor ezt akár többször is eljátszhatják... tény, hogy egy egész napnyi előkészületet igényel, de utána talán hetekig nem kell dolgozni, mert lesz pénzük. Ráadásul a karókat is csak egyszer kell megcsinálni, utána max párat pótolni, amelyik eltörik, vagy ilyenek.*
- A prémet, de akár még a húst is, ki tudja? Van akinek ez is, az is jól jönne, ezért nem is adjuk a barakknak az egész farkast, csak a fejét *vihog a törpe.*
5224. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-06 21:37:25
Üzenet elküldve: 2014-07-06 21:37:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Phedea//
* A bor egész jó minőségű, pikáns ízvilág. Egy csendes, magányos estéhez tökéletes. Hirtelen akad társaság egy szintén sötételf személyében.*
- Foglaljon helyet!
* Mire a mondat végére ér, a másik már le is ül. Beáll egy kis csönd a két nő között, a hallgatást az idegen töri meg.*
- Az anyámtól.
* Mondja a lány, visszaemlékzve a matrónára, akinek szintén ilyen szemei voltak. A fehér haj, viszont apja miatt van. Kis gondolkozás után ő is visszakérdez.*
- Mióta van a városban? Vagy... a felszínen?
* Mivel mind a ketten sötételfek, ezért talán a másik megbízik benne egy kicsit. Csak annyira, hogy néhány információt eláruljon magáról, ha tévedett, akkor csak vállat von, s tovább issza a vörösbort.*
* A bor egész jó minőségű, pikáns ízvilág. Egy csendes, magányos estéhez tökéletes. Hirtelen akad társaság egy szintén sötételf személyében.*
- Foglaljon helyet!
* Mire a mondat végére ér, a másik már le is ül. Beáll egy kis csönd a két nő között, a hallgatást az idegen töri meg.*
- Az anyámtól.
* Mondja a lány, visszaemlékzve a matrónára, akinek szintén ilyen szemei voltak. A fehér haj, viszont apja miatt van. Kis gondolkozás után ő is visszakérdez.*
- Mióta van a városban? Vagy... a felszínen?
* Mivel mind a ketten sötételfek, ezért talán a másik megbízik benne egy kicsit. Csak annyira, hogy néhány információt eláruljon magáról, ha tévedett, akkor csak vállat von, s tovább issza a vörösbort.*
5223. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-06 21:13:54
Üzenet elküldve: 2014-07-06 21:13:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Sitenda//
*A lapos csizma kemény sarkai erősen koppannak minden dühös lépésnél.
A szegénynegyed lakói nem véletlenül élnek visszafogottan, túlontúl szerényen... s nem véletlenül reménykednek abban a kevéske aranyban, mellyel az arra tévedő talán megszánja őket.
Phedea néhány perce haladt át a nyomoron, mit sem törődve az elé botladozó koldusokkal. Soha életében nem hatotta meg őt az ilyesmi. Rideg tekintetével sújtott le ártatlan kisgyermekre és felnőttre, de egy vénember állta a tekintetét, és sehogy sem tágított mellőle. Többször is kérlelte őt pénz gyanánt, talán úgy gondolta, puhíthat egy nő szívén. Bár Phedeát nem lehet csak úgy meggyőzni, egyszerűen hidegen hagyja a számára érdektelen téma. De ma... élesen rápirított az öregre; enyhén meg is fenyegetve.
Vérig sértve vonul végig az utcákon, s oly' erősen csapja sarkát a macskaköves úthoz, mintha a pokolhoz vezető utat akarná kivájni. Merthogy oda kívánta a szerencsétlent...
A fogadó ajtaját már higgadtabban tépi fel. A tömeg megszokott, tekintetével pillanatok alatt pásztázza végig a bent lévőket, az asztalokat, s máris dönt. Inkább egy mélységi, mint egy törékeny, megszeppent tündér.*
- Szabad? *kérdi a kiszemelt nőhöz érve, de már kényelmesen le is ül a szabad helyre.
Maga sem tudja, mikor volt már igazán udvarias. De a hely látszólag üres, ő pedig türelmetlen.
Elnézve a szembe ülőt, a lila szempár valóban harmonizál a gyönyörű bor színével, melyet jóízűen fogyaszt. Szomjas lett, de ki tudja miért, még nem rendel.*
- Kitől örökölte az íriszeit? *kérdi egy hosszabb csönd után*
A hozzászólás írója (Phedea P'erar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.06 21:15:56
*A lapos csizma kemény sarkai erősen koppannak minden dühös lépésnél.
A szegénynegyed lakói nem véletlenül élnek visszafogottan, túlontúl szerényen... s nem véletlenül reménykednek abban a kevéske aranyban, mellyel az arra tévedő talán megszánja őket.
Phedea néhány perce haladt át a nyomoron, mit sem törődve az elé botladozó koldusokkal. Soha életében nem hatotta meg őt az ilyesmi. Rideg tekintetével sújtott le ártatlan kisgyermekre és felnőttre, de egy vénember állta a tekintetét, és sehogy sem tágított mellőle. Többször is kérlelte őt pénz gyanánt, talán úgy gondolta, puhíthat egy nő szívén. Bár Phedeát nem lehet csak úgy meggyőzni, egyszerűen hidegen hagyja a számára érdektelen téma. De ma... élesen rápirított az öregre; enyhén meg is fenyegetve.
Vérig sértve vonul végig az utcákon, s oly' erősen csapja sarkát a macskaköves úthoz, mintha a pokolhoz vezető utat akarná kivájni. Merthogy oda kívánta a szerencsétlent...
A fogadó ajtaját már higgadtabban tépi fel. A tömeg megszokott, tekintetével pillanatok alatt pásztázza végig a bent lévőket, az asztalokat, s máris dönt. Inkább egy mélységi, mint egy törékeny, megszeppent tündér.*
- Szabad? *kérdi a kiszemelt nőhöz érve, de már kényelmesen le is ül a szabad helyre.
Maga sem tudja, mikor volt már igazán udvarias. De a hely látszólag üres, ő pedig türelmetlen.
Elnézve a szembe ülőt, a lila szempár valóban harmonizál a gyönyörű bor színével, melyet jóízűen fogyaszt. Szomjas lett, de ki tudja miért, még nem rendel.*
- Kitől örökölte az íriszeit? *kérdi egy hosszabb csönd után*
A hozzászólás írója (Phedea P'erar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.06 21:15:56
5222. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-06 19:03:18
Üzenet elküldve: 2014-07-06 19:03:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A napfény még mindig rettenetesen égeti a bőrét, és átkozottul kiontja narancs szemei csillogását. Így a káros napsugarak ellen kénytelen ocsmány feje felé emelni vágásokkal teletűzdelt végtagját. ~Vajon itt mindig ilyen rohasztó meleg van?~ Kérdésére a választ a napokban megtudja, ám addig is muszáj ledölnie egy szusszanásra, hogy aztán újjult erővel vethesse magát a hajtóvadászatba. Ha most is kicsúszik a markából az a szarházi áruló, akkor az első adandó alkalommal felakasztja magát. De nem, ezúttal biztos a dolgában, most már nem menekülhet.
Ezzel a magabiztossággal tolakodik be a Pegazus küszöbén. A nehéz ajtó meg sem kottyan neki, hisz bármennyire is kistermetű mégis csak az orkok borzasztó ereje duzzad benne. Első lépésével meg is torpan a talapzaton, hogy jobban szemügyre vehesse a fogadó, számára talán kicsit giccses, de igazán kényelmesnek tűnő bútorzatát. Bárhogy is legyen, kénytelen lesz megszokni a helyzetet, hisz a napokban itt fog éjszakázni. Körbetekint, és szeme tükrében megcsillan a stabil falépcső aranyozott korlátja, majd az asztalokra siklik át pillantása, ahol a zsúfolt vendégtömeg között egy üres asztal után kutat. ~Ni, ott van egy!~ Már csak azért sem egy egymagában ücsörgő személyhez dobja le hátsóját, mert tudja, hogy ezekben a körökben valószínűleg nem szívesen látnak egy ronda, koszos orkot. Pedig nem tagadja, szívesen inna most egyet valakivel. De fajtárs híján muszáj lesz egymagában inni, mint az ökör.
Odalépdel hát a fogadóshoz, mielőtt ledobná hátsóját, és egy nem túl bizalomgerjesztő vicsorítás után, amit talán mosolynak szánt, rendel. Így hát kér 2 adag piszok erős Pálinkát és a pultra leszámolja a 34 aranyat. Az italával a kiszemelt helyre sétál, és egymás után gurítja le a két felest, amit egy jól eső fújtatással dícsér. ~Azt a mocskos... ez tényleg erős!~ Nyugtázza magában, és eldönti, hogy már csak ezért is visssza fog térni ide. Még a kupicák után ül ott, és a belépő, vagy az egymás közt társalgó lényeket bámulja.*
Ezzel a magabiztossággal tolakodik be a Pegazus küszöbén. A nehéz ajtó meg sem kottyan neki, hisz bármennyire is kistermetű mégis csak az orkok borzasztó ereje duzzad benne. Első lépésével meg is torpan a talapzaton, hogy jobban szemügyre vehesse a fogadó, számára talán kicsit giccses, de igazán kényelmesnek tűnő bútorzatát. Bárhogy is legyen, kénytelen lesz megszokni a helyzetet, hisz a napokban itt fog éjszakázni. Körbetekint, és szeme tükrében megcsillan a stabil falépcső aranyozott korlátja, majd az asztalokra siklik át pillantása, ahol a zsúfolt vendégtömeg között egy üres asztal után kutat. ~Ni, ott van egy!~ Már csak azért sem egy egymagában ücsörgő személyhez dobja le hátsóját, mert tudja, hogy ezekben a körökben valószínűleg nem szívesen látnak egy ronda, koszos orkot. Pedig nem tagadja, szívesen inna most egyet valakivel. De fajtárs híján muszáj lesz egymagában inni, mint az ökör.
Odalépdel hát a fogadóshoz, mielőtt ledobná hátsóját, és egy nem túl bizalomgerjesztő vicsorítás után, amit talán mosolynak szánt, rendel. Így hát kér 2 adag piszok erős Pálinkát és a pultra leszámolja a 34 aranyat.
Az italával a kiszemelt helyre sétál, és egymás után gurítja le a két felest, amit egy jól eső fújtatással dícsér. ~Azt a mocskos... ez tényleg erős!~ Nyugtázza magában, és eldönti, hogy már csak ezért is visssza fog térni ide. Még a kupicák után ül ott, és a belépő, vagy az egymás közt társalgó lényeket bámulja.*
5221. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2014-07-06 18:36:29
Üzenet elküldve: 2014-07-06 18:36:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Drawar Agen//
-Ó, sokféle csapda létezik.
*Látszólag a törpe elfogadottnak tekinti az ajánlatot. És végülis miért is ne fogadná el? Jobban hangzik a „farkasok tépték szét”, mint a „saját háza lapította össze”. Kortyol egyet a söréből, de nem jár sikerrel, mert a sör már nincs benne a korsóban. Ezt a zavaró tényezőt azzal semlegesíti, hogy újabb 11 aranyat költ el a következő adag Sör reményében
. Majd utána folytatja:*- Viszont csak néhány jó fahrkas ellen. A huhokcsapdákhoz nem igazán értek, és nem is lehet olyat báhrhol összerakni. A hálóba tudtommal belehajtani szokták a vadakat, viszont a létszám miatt valószínűbb, hogy ők hajtanának minket. Kethreceket venni kéne, ami nincs ingyen, vagy előhre kell készíteni, ami előnyös lehet, bár egy ketrecbe csak egy farkas fér. Az ásunk-egy-gödhröt,-és-teleszóhjuk-hegyes-karhókkal, - azaz a verem - akár többet is elkaphat egyszehrre, ráadásul nem költséges, bár igyekeznünk kell az ásással, amihez tudtommal te éhrtesz. Emellett próbálkozhatunk kahrócsapdával, ami bár szintén nem fog sokat, de elég egyszerű, és gyohrsan kész van - Báh sosem láttam még, hogy működik-e.
*Ezúttal sikeresen véghezviszi a kortyolási kísérletet, majd (talán épp ennek hatására) folytatja a szükségtelen oktatást a csapdák terén:*
-A bonyolultabb, és anyag-igényesebb csapdákat általában egy falu, vagy egy személy lábasjószágainak védelméhre állítják, ezek általában tartósak is. Most viszont mi megyünk a vadak területére, ezért gyohrsan összeállíthatót akarunk, a legkevesebb anyagból, vagy előhe elkészíthetőt. Tehát, hacsak nincs olyan meggyőzőképességed, amivel rávennéd a fahrkasokat, hogy szaladjanak a kahrdomba, vagy költözzenek be a házamba, ezek a legjobb lehetőségeink.
*ennyiből ki is merült Wandar csapdákkal kapcsolatos ismerete.*
-Nagyszerű, mert akár még többet is kereshetnénk a helyzetből. Ha néhánynak a phréme nem roncsolódik nagyon, eladhatjuk valakinek, aki le tudja nyúzni.
*Eszébe jut, hogy az utóbbi időkben ritkán használta a „nagyszerű” szót, még ironikusan is. Ráadásul, hogy oka is legyen rá… Valamilyen okból bosszantja először a felismerés, majd csodálkozik, hogy ezen bosszankodik. Azután megint bosszankodik, hogy ezen csodálkozik. Majd mindkét gondolatot leöblíti egy korttyal a sörből, a helyükön pedig egy kérdés fogalmazódik meg:*
-És mi ez a tehrv, amiről beszélsz?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18871-18890