Kikötő - Vérkert
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van zenét hallgatni. (5.09 MB)


Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1046. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-04-12 13:25:04
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

//Az ork vágyak álomnyilasa//

-Azoknak is van ereje, kik a szemedben talán gyöngének tűnnek. Keress könnyű szíveket! *Hallhatóan Khunezk nem kívánja megkönnyíteni túlságosan Wruzto dolgát.*
-Építsd ki a hatalmad, ne a káoszra vágyj. Urunk azt nem kedveli. *Hangja oly zengő, mintha az egész Vérkertből szólna.*
-Nyugaton a Hármas kikelt sírjából. *Csitítólag emeli fel kezét, mintha csak megóhajtaná előzni, hogy Wruzto kérdéseket tegyen fel.*
-Valamelyikük talán megfog keresni, ha eljön az idő. Többet nem érdemes tudnod. És most menj, tégy belátásod szerint! De ne hibázz többé. *Utolsó szavai elmélyülnek, már-már fenyegetően hatnak. A homály felerősödik körülöttük, s mire a lángtekintetű ork kettőt pislogna, Khunezk is köddé válik. Egyedül marad, de most már tudhatja; figyelő tekintetek követik nyomon ténykedéseit.*


1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-04-11 11:53:35
 ÚJ
>Wruzto Molzichygk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Az ork vágyak álomnyilasa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Khunezk jót nevet a tervein, de semmi biztató nincs benne. Igaz, azt sem mondja, hogy faszság az egész.*
~Fejben félig megvan már az egyház alapító okirata is…~
*Szavakba nem önti a gondolatot, eleget szórakoztatta már a fehércsuklyást. Inkább eláll az útjából.*
~Mi az, hogy vagy megfogadom, vagy nem?~
*Nem fér a fejébe. Ha egyszer Khunezk a feljebbvalója, miért nem ad neki utasítást? Vagy miért nem fogja az ork testét, aztán végzi el vele, amit helyesnek tart? Ő a félisten, nyilván messzebbre lát!
Wruzto ugyanakkor harminc évig szolgálta a kormosokat, és tudja, mikor fogja be. Többek között akkor, ha a felettese nem kérdezi a véleményét.*
- Értettem. *bólint a fentieknek megfelelően. Reszel a hangja a szomjúságtól. Nem biztos, hogy a Rókalyuk olcsó söre el tudja majd oltani.
Ha Khunezk további tanácsokkal látja el, természetesen megjegyzi őket, és úgy veszi, mintha tágan értelmezhető parancsok volnának. Legalább valamiféle kerete lesz a működésének. Eddig ennyi se volt, nem csoda, ha nevetséges tervekkel tudott csak előállni.*


1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-04-10 22:12:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

//Az ork vágyak álomnyilasa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Khunezk szemmel láthatóan érdeklődve hallgatja Wruzto mondanivalóját. Az artheniori templom említésekor még érdeklődve előre is dől. De ahogy az ork halad előre igen csak nagyívű terveivel, rázkódni kezd az elfojtott kuncogástól. Ha szívből jön, ha nem, valahogy szívbe markolóan rideg e kacaj, lelkekig hatoló. Még a legelhivatottabb, legvakmerőbb kalandort is meggondolná terveit tőle.*
-Látom, elképzelésből akad bőven! De nem törhet csúcsra az, aki nem kapaszkodott fel előbb a hegygerincen, nem így van?
*Khunezk feltápászkodik a trónból, mire az eltűnik mögötte a homályban. Így, álló helyzetben kibomlik hófehér köpenye is maga mögött, mi majd a földet súrolja. Súlyos léptekkel indul el, s elsőre talán azt is hihetné Wruzto, hogy őt célozza a hatalmas, páncélos alak, az végül az oltár felé fordul.*
-Több az ellenséged, mint a barátod. *Mormolja a csuklya takarásából, miközben érdes fémkesztyűjében óvatosan simít végig az obszidiántömb sima felületén.*
-Bizonyosan akadnak még lehetőségeid önhitt gyilkosokon és megtört fénynővéreken kívül is. Próbálkozz! Szükséged van követőkre. *Végül csak Wruzto felé fordul.*
-Az élők világában mindenki saját sorsának kovácsa, és ez így van jól. Én csak tanáccsal szolgálhatok, amit vagy megfogadsz, vagy nem. Érdemes kicsiben kezdeni. Senkitől sem zavartatva. Másodszor már nem lesz, ki leszed a bitóról. *Összefonja kezeit maga előtt. Szemmel láthatóan rövidke csevejük a végéhez közelít; ha Wruztonak bármi akad még a tarsolyában vagy mondani kíván valamit, itt a lehetőség.*



1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-04-08 11:36:04
 ÚJ
>Wruzto Molzichygk avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Vakmerő

//Az ork vágyak álomnyilasa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Amilyen veszettül ellenáll, az őrök csak úgy tehetik nyakába a hurkot, ha előtte gyomron vágják. Míg levegő után kapkod, Cagon előadja a magáét, a parancsnok meg szarik rá magasról. Wruztónak nincs ideje kijátszani az utolsó lapját. Kirúgják alóla a sámlit, megszorul a nyakán a kötél, és a világ lassan elsötétül a szeme előtt.*
- Eljövök érted, Nariuss Gorkraff…
*Ez az utolsó, amit ki tud csikorogni magából. A parancsnok valószínűleg nem hallja, de a bitónál állók biztosan.
A következő pillanatban kis híján beszakad a dobhártyája a semmiből jött pukkanástól. Fekete űrben zuhan, immár kötél nélkül. Sárga szemei riadtan keresnek valami támpontot, ami elárulná, mi a lihanechi kurtarosseb történik. Állkapcája hol összeszorul, hol görcsösen kinyílik. Vadul, rettegő állat módjára hörög. Nincs se fent, se lent, csak a feneketlen üresség, perceken át. Hirtelen földet ér.*
- Geci…
*Mindene fáj a kemény landolástól. Nem is bír egyből megmozdulni, csak fekszik, mint egy kilapított bogár. Orrába szivárog a dögszag.*
- Geci…
*Négykézlábra kecmereg valahogy. Sűrű köd mindenütt. Kicsavarodott sziklák sziluettjei. A durva fű közt vörös nedvet izzad magából a talaj.*
~Szopattok, bazmeg…~
*Minden jel arra utal, hogy a Vérkertben van. Valami moccan a ködben. Wruzto úgy ugrik talpra, mint akit kígyó mart meg, jobbja a kése helyéhez kap. Aztán a fehércsuklyás alak kiröhögi. De legalább megmondja, kiféle.
Az orknak haloványan rémlik ez a név. A Pirtianesi Hittanban lehet, nem is szerepelt, de az egy vékony kis füzetecske volt Wruzto tanulóidejében. Talán valamelyik jelentésben olvasott a félistenről.
Akárhogyan is, nincs oka kételkedni, hogy a feljebbvalójával áll szemben, aki belátása szerint használhatja. "Pihenj"-be vágja magát, és megpróbálja összeszedni a gondolatait.*
- Vissza akarom szerezni az artheniori templomot Sa'Terethnek. Föl akarom ajánlani a Népek Tanácsának, hogy észrevétlenül bejuttatom a katonáikat a Vámházba, ahol leszámolhatnak a Patkányokkal. Ezzel övék lesz a Kikötő. Cserébe kérném a templomot, meg hogy Eeyr vallását helyezzék törvényen kívül.
*Letörli a habot a szája széléről. Némi pia jól jönne.*
- Kell pár dolog, mielőtt a Tanács elé állhatnék. Föl kell térképzenem a Csatornát, mer' azon át juttatnám be a támadókat. Mágiát kell tanulnom, hogy túl is éljem, meg hogy picsán tudjam rúgni, aki a terv útjába áll. Az arthenioriakkal meg kell értetnem, hogy a Halál Legyőzője nem hogy nem gonosz, de az egyetlen értelmes választás. A vallástalanság járhatatlan út, a többi isten meg hazudik, és csak hízik a halandók vérén anélkül, hogy bármit adna érte.
*Megnyalja az ajkát. Egy darab tapló a nyelve.*
- Ha a népben van támogatás, a Tanácsra is könnyebb lesz hatni. Ha a Tanács nem segít, túszul ejtem őket a gecibe.
*Megköszörüli a torkát.*
- Erre az egészre egyedül vagyok. Az isten eszközei eltűntek vagy megbízhatatlanok. A Fekete Nővér ül a vackán és baszik mindenre. Sa'Tereth Első Kardja faszom tudja hol van, de nem hallom, hogy bármit előre mozdítana. Találtam egy gnómot, egy boszorkányt, mindkettő fölszívódott idő előtt. Egy feltámadottat magam nyírtam ki, mer' csak áldozatnak volt jó. Más hívőkről nem tudok. Keresem őket, de igazából csak alkalmi szövetségeseim vannak, akik vagy kitartanak, vagy nem…
*Bár mindent elkövet, hogy tárgyilagos hangot üssön meg, nem tudja teljesen palástolni a keserűségét. Nem annyira az zavarja, hogy egyedül kell dolgoznia. Sokkal inkább az arthenioriak bicskanyitogató anyagiassága, önzése és léhasága, amivel éjszakáról éjszakára küszködnie kell.*

A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.08 12:33:38


1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-04-06 22:21:11
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 32

Játékstílus: Szelíd

//Az ork vágyak álomnyilasa//

*Noha másodpercekről van szó, Wruzto hosszú perceknek érzi. Végül hangos puffanással csak földet ér, s ahogy kinyitja sárga szemeit, hamar rájöhet, hová is került. A Vérkert most ködben úszik, ő pedig jó, ha két lépésnyire lát. A fehér, párás miazma teljesen kioltja a napot az égen, egykedvű szürkeségbe öltöztetve a helyet.
Wruzto a szeme sarkából mozgásra lehet figyelmes; valami moccan a ködben. Nem kell sokat meresztgetnie szemeit a homályba, hogy kivegye, mivel is van dolga. Egy jókora alak ücsörög egy addig még sosem látott kőtrónuson. A faragványokkal tarkított ülőalkalmatosság hatalmas, ahogy az is, aki benne ül. Akár óriás is lehetne első ránézésre. Nehéz lenne megállapítani, ugyanis vaskos, szépen mívelt páncélt visel, arca pedig egy hófehér csuklya árnyába vész. Az alak megrázkódik, a próféta pedig hallhatja, ahogy miért; amaz kuncog.*
-Nem Te vagy az első, akit kihúzunk a csávából. *Hangja mély és túlvilági, mintha csak síron túlról érkezne.*
-Szükség van még rád az élők sorában, ehhez nem férhet kétség. De többé nem hibázhatsz. *Hátborzongató látvány a sötétbe vesző arc, mi most kétségtelenül őt fixírozza.*
-Az én nevem Khunezk. Az én feladatom többek között urunk földi helytartóinak szolgálni iránymutatással. Már ha igénylik. *Szünetet tart. Ha el is mosolyodik, ezt az ork nem láthatja.*
-Avass be a terveidbe. Beszélj! Noha látok egy s mást a fejedben, a gondolatolvasás képességével nem rendelkezem.


1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-16 18:52:54
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Az, hogy tőle félhet esetleg Nori, az megüti füleit, de most úgy érzi, nem kell tovább feszíteni a húrt, bőven elég az, ami itt és most történt. Majd máskor lesz lehetősége ezt fejtegetniük. Talán másra gondol, mint a lány, talán ugyan arra. Egy biztos, kötődni valakihez amilyen szép, olyan veszélyes. Gondolkodott már ezen, azokon a nyugtalan éjszakákon, amikor várta a barátnőjét, hogy újra megjelenjen és akkor is, amikor ő hagyta ott. Mert így kevés dolog fájt neki eddig, mint ahogyan a hiánya és a kételyei. Persze ebből kijutott mástól is, de szerencsére nem gondol rá, mert van, aki ettől most fontosabb. Lehet hogy rászakad majd egy egyedül töltött éjjelen újra mindaz, amit átélt, de most erősnek kell lennie és bizakodónak. Bólint hát, tegye úgy Nori, ahogyan akarja. Fejlődjön, tanuljon és ne legyen szétesve, amikor varázslatra készült, mert most szét volt. Bár nem ért annyira hozzá, azt tudja, hogy semmi nem működik jól, ha nem elég nyugodt és fókuszált az, aki csinálja. Az sokszor szül rosszat.
Örül neki, hogy visszamennek majd a városba, bár szívesen megismerné ezt a fertőt itt, de éppen elég volt a sötét aurából, most szórakozni akar és kirántani a feketeséget ebből a gondolatvilágból.*
- Így, menjünk és éljünk. Mindkettőnkre ránk fér egy kis szórakozás.
*Mosolyog és elkapja a lányt, mikor elindulna kifelé a kertből. Még egyszer magához akarja szorítani, csak pár pillanatra, ha engedi, hogy ő is letegye végre ezt a napot és minden izgalmát.
Aztán indulhatnak.*
- Huh, szeretem a fogadókat. Mindegyik egy új kis világ és sohasem állandó.
*Gondol arra, hogy nincsen állandó lakhelye, s néha vágyik rá, de most sokkal jobb felmérni a helyet, ahová vándorolt, hogy megtalálja a neki megfelelőt. Addig a fogadók jóleső zajában is tökéletesen elvan, főleg, ha ott van vele a másik...fele. Mert a mai nap után akkor is úgy érzi, hogy ő az.
Nem kellene győzködni amúgy sem olyan sokat, hogy innen elmenjen, egy időre bőven elég volt minden ami mágia, és minden ami istenség. Ha magát az örök fiatalság forrását dobná utána az egyik, akkor sem kéne most. Megmarad ő olyannak, amilyen. És ez így van jól.*
- Neked van olyan hely, ahol hosszabb időt töltesz, élsz? Mindig úton vagy úgy tűnik. *Próbál másról is beszélni végre, ami semmi mély, csak puszta ismerkedés azon túl, hogy úgy érzi mindenét ismeri a másiknak.* - Élvezem a fogadókat, de egyszer talán meg kéne valahol állapodni.


1040. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-16 18:28:39
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 532
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Pedig nem olyan ritka ez a pánikszerű, depresszív hangulat sem szerencsétlen lány részéről, csak Mainak eddig szerencséje vagy épp pechje volt, hogy eddig a szórakozott kislány vagy a könyörtelen gyilkos szerepében látta őt, azonban van Norinak épp elég olyan pillanata, mikor nem csak elméje, de a lelke is darabokban van, és pátyolgatni kell őt, hogy ne törjön szét még jobban.*
- Nagyon fontos volt… nem kellett volna sem félnem tőled, sem féltenem téged.
*Újabb különös, meglepő mondat hagyja el a kis fekete szájat, merthogy beismeri, fél is Maitól. Nem a tőrétől, hanem a kettejük közt elmélyülő érzelmektől, ugyanis azok ugyanolyan halálosak lehetnek egy óvatlan pillanatban, mint bármilyen éles penge.
A biztatás jól esik neki, de ez itt és most nem fogja meggyőzni őt arról, hogy nem történt semmi baj, viszont az újrapróbálás lehetőségének hallatán már bólint egy aprót.*
- Egyszer talán, ha visszaszerzem az önbizalmam, és még jobbá váltam. Úgy látszik, Sa'Tereth szerint még nem vagyok eléggé felkészülve, és nem vagyok elég erős ahhoz, hogy az ő hatalmát használjam.
*Ezzel ő lezártnak is tekinti a témát, mert való igaz, hogy nem siránkozhat a sárban örökké azért, mert valami nem úgy jött össze, ahogy szerette volna. Majd találnak más megoldást, és vérköteléktől függetlenül is bízhatnak egymásban. Igaza van Mainak, mindennél jobban igaza van.
Elfogadja a segítő kezet és feltápászkodik a földről, közben már halványan mosolyog barátnője ötletére.*
- Talán igazad van, ez lenne a legjobb. Hagyjuk a francba a hatalmat, az istenekhez való kötődésünket, azt, hogy melyikünk miben jó vagy miben nem, éljünk egy kicsit.
*Mintha megint varázsszóra változott volna meg Nori személyisége és a dolgokhoz való hozzáállása. Most épp el akar nyomni magában minden sötét gondolatot, és ártatlan kisasszonyként tölteni az elkövetkezendő napjait, aminek Mai talán örülni is fog.*
- Mindenképp visszaviszlek a városba, de ma már nem indulunk el, mert akkor a legrosszabb helyen, az erdő közepén esteledne ránk. Nagyon korán, hajnalban kell indulnunk, ha biztonságban akarjuk tudni magunkat. Ismerek egy fogadót, ahol szerezhetünk szobát magunknak, és nincs is olyan messze. Menjünk oda!
*Vázolja fel az ötletét, amibe természetesen társának is lehet beleszólása, de bármi is lesz a válasz, közben elindul kifelé a Vérkertből, mára elég volt ebből a helyből.*


1039. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-16 17:54:23
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Azt sokkal rosszabb látni, amikor Nori összetörik, mint eddig bármi mást a világon. Egy kicsit neki is beletörik a lelke. Neki nem volt ez olyan fontos, talán meg is megijeszti a gondolat, hogy nem-e emiatt nem sikerült, ha nem sikerült. Valóban nem tudhatják, de azért azt gondolja, hogy érezte volna azt az elemi kapcsolódást kettejük között, már ha lehet fokozni egyáltalán azt, ami benne zajlik azóta, hogy mellé ült a padon.
Nem sértődik meg, hogy elkapja a fejét a másik, ez a reakció teljesen rendben van. Látja, mi zajlik, érzi is. Azért ő nem adja fel, ezért tovább beszél, akkor is, ha néha sületlenségnek érzi.
Amikor egy kicsit látszólag megnyugszik a lány, akkor az ő felhője is szakadozni kezd, nem azt jelentette ez a kirohanás, hogy itt és most elhagyja őt a feketeség. Mert ezt feltételezte. Félt nagyon, hogy a sikertelenség, majd azt fogja súgni neki, hogy nem valók egy légtérbe.*
- Tudom, hogy fontos neked. És azt is, hogy őszinte voltál. Én is az voltam, és betartom a szavam. Nincs ami megakadályozhatna, rajtad kívül. De talán még te sem tudnál elüldözni, látod, most is itt vagyunk egymásnak.
*Újra indul a keze, hogy bátorítóan megsimogassa a másik könnyes arcát, ha hagyja neki. Szemeiben pontosan az tükröződik, amit mondott, hogy őszintén, teljesen komolyan gondolja, hogy ő a kötelék nélkül is teljesíteni fogja, amit kért tőle.*
- Talán egyszer még újrapróbálhatjuk. Nem tudom, hogy szabad-e. Ha kettőből kettő nem jön össze, hát akkor magunkra leszünk utalva. De ne most, most meg kell látnod, hogy megy ez így is.
*Elmosolyodik. Nem boldogan, nem nevetni készül, egyszerűen csak nyugalmat szeretne sugározni, azt, ami belőle tényleg árad.*
- Menjünk. Felejtsük el ezt egy időre. Visszajönnél velem a városba? Végre megkereshetnénk álmaink ruháját és megmutathatnánk benne mindenkinek, hogy mi vagyunk a legjobbak.
*Sokszor játszadoztak a gondolattal, miért is ne tehetnék most meg? Talán pont a kikapcsolódás az, ami most nagyon rájuk fér. *
- Vagy, ha bármihez kedved van, csak mondd.
*Feláll, és a kezét nyújtja, hogy felsegítse barátját. A vér ott díszeleg még tenyereikben, és talán kötelék nem jött létre, de neki ez is egy szerződés volt. Nem is törli le a másikét, talán pont ennek a demonstrálása miatt.*


1038. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-15 21:27:44
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 532
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Nori teljesen összetört. Annyira beleélte magát, hogy egy varázslat segítségével megszüntethető minden problémájuk forrása, hogy képtelen felfogni és elfogadni ennek ellenkezőjét. Igazából jobb leckét nem is kaphatna Sa'Tereth-től. Nem választhatja mindig a könnyű utat, nem bízhatja rá a felelősségét valamiféle természetfeletti hatalomra. Ha nem akarja bántani Mait, akkor neki kell megküzdenie saját magával, hogy ne is tegye.
Mikor Mai simogatni kezdi, először hirtelen mozdulattal húzza el a fejét.*
- Hagyj békén! *Morran rá, miközben továbbra is kis gombócként bömbölve ül a földön. Most nem az ő hűsége a kérdés Sa'Tereth irányába. Haragszik az istenségre, de ezek csupán hirtelen indulatainak köszönhető. Ha majd megnyugszik, bizonyára megérti majd az okokat, de ezen ugyanúgy napokat kell majd rágódnia, ahogy Mainak is kellett a temetői eset után.*
- Tényleg? Azt… azt akarod mondani, hogy… nincs is szükség a vérkötelékre?
*Most pillant csak fel rá a pánikroham kezdete óta először, arca a szétfolyt fekete festéktől olyan, mintha egy korommal teli vödörbe dugta volna a fejét.
Igazából megpróbálhatnák újra meg újra a varázslatot egészen addig, míg nem sikerül, de ha tényleg Sa'Tereth keze van a dologban, akkor a végtelenségig próbálkozhatnának, úgysem fog sikerülni. Mai azonban új reményt ad neki, a nyugtatgatásnak szánt szavai valamelyest hatnak a vigasztalhatatlan lány lelkére.*
- Végül is… őszintén tettük meg az ígéreteinket. Ha hiszünk egymásban, akkor így is betarthatjuk.
*Próbálja már ő is meggyőzni saját magát, hogy valójában minden rendben van. Mondjuk, továbbra sem lehetnek benne biztosak, hogy tényleg nem jött létre a kötelék kettejük között, hisz fogalmuk sincs arról, minek kellett volna valójában történni. Lehet, hogy a szerződés már él, és feleslegesen pánikolnak, de Norit erről most úgysem lehetne meggyőzni.*
- Menjünk innen a fenébe, Mai… *Mondja lemondóan, de ahhoz persze először fel kéne tápászkodni a földről, annak pedig nem akaródzik nekikezdeni.*


1037. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-15 19:56:39
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Áll ott megszeppenve, és érzi, hogy nem jött össze, amit annyira vártak. Illetve abban biztos, hogy erre Norinak sokkal nagyobb szüksége volt, mint amit az elkövetkezendő percek történései mutatják is. Neki bőven elég a szavak ereje és a tettek is éppoly fontosak, de a lány már bizonyított neki azzal, hogy nem ölte meg akkor, amikor tehette volna. Segített volna ez a pecsét, de nem, nem engedte nekik meg semmilyen felsőbb hatalom.
Elhúzza hát tőle a kezét és csak bámul bele fehérke tenyerébe, ahol a másik vére alvad. Nagyot sóhajt, majd felkapja a fejét, amikor a feketeség pánikba esik. Hirtelen nem tud megszólalni, csak lassított felvételként látja, ahogy a lány fenékre esik, és megállíthatatlanul sírni kezd. Egy pillanat alatt terem mellette és guggol le hozzá, bár kicsit tart tőle, hogy nem fogja engedni neki a közelséget.*
- Édes, én nem ismerem a te Istenedet, de az nem létezhet, hogy nem tudja, hogy mennyire hű vagy hozzá. Minden percben ezt bizonyítod. *Nyúl a lány felé, ha hagyja és végigsimít annak fekete haján. Meg akarja nyugtatni, de tanácstalan, hiszen azt érzi megint be fog következni, hogy ellöki magától, csak most egy sikertelen varázslat miatt.*
- De megy, menni fog. Kérlek nyugodj meg, Nori...
*Térdel le hozzá, azt sem érdekli, ha mindene koszos és saras lesz, neki csak ez a kis síró démon a mindene és nem akarja összetörve látni.*
- Én enélkül is be fogom tartani az ígéretemet és sosem sodorlak olyan veszélybe, hogy ne higgyen benned maradéktalanul az istened. *Már kicsit ő is pánikol, mert nem tudja, hogyan is bizonyíthatná be neki is és az ő hatalmának, hogy Mai nem veszélyforrás, csak szimplán az ő lelke nem illik bele ebbe a képbe. De ettől el tudja fogadni, ha ez kell, elfogadja.* - De nekünk együtt kell maradnunk, nem hiába sodortak az utamba, érted? Akkor nem találkozhattunk volna... vagy megöltél volna azonnal, amikor tehetted. Nekünk ezt szabad. Muszáj.
*Magát is győzködi, mert lehetetlen, hogy egy félresikeredett ige miatt elveszítse a másikat. Már ő sem olyan összeszedett. Megint kockán forog az élete, legalábbis az élete legfontosabb része. Előbb halna meg most úgy érzi, minthogy el kelljen engednie.*


1036. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-15 19:33:52
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 532
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Az út feléd ugyan hová vezet?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Nori döbbenten és letörten áll maga előtt, ahogy várja, várja és csak várja, hogy megtörténjen valami intenzív, az elméjébe vagy a testébe markoló esemény, mint mindig, bármikor, amikor eddig Sa'Tereth hatalmához köthető dolog történt volna, de ezúttal semmi. Egy apró pici jele sem mutatkozik annak, hogy a vérkötelék megszületett volna kettejük között.
Lassan, erőtlenül húzza ki a kezét Mai-éből, és most még az is kicsit undroítóan hat, ahogy a véren csúszik végig egymáson a két tenyér.*
- Nem, nem… *Hevesen kezdi rázni ő is a fejét, mikor a másik lány megtöri a csendet.* Én sem, valami nem jó, Mai! Valami nagyon nincs rendben!
*Ahogy stresszelni kezd, amolyan öngerjesztő folyamatként taszítja saját magát egy pánikroham közeli állapotba. Légzése szaporává és ütemtelenné válik, szemeiben őszinte riadtságot látni. Lassú, remegő léptekkel kezd hátrálni Maitól, míg egy félbetört koponyában meg nem botlik, és hátra nem esik. Egy szánalmas esést követően a fenekén puffan, onnan bámul fel barátnőjére feketére festett szemeivel, amiben minden egyes pislogással egyre több könnycsepp jelenik meg.*
- Mai, azt hiszem elszúrtam! Azt hiszem, hogy tévedtem mindenben és nem… *Beszél össze-vissza hirtelen, kis teste egyre jobban reszket, de azért próbál koncentrálni, hogy ki tudjon nyögni egy értelmes mondatot.*
- Mai… *Egyelőre jó, a lány nevének ismételgetése még megy neki.* Én azt hiszem, Sa'Tereth nem akarja, nem engedi, hogy barátok legyünk. Megakadályozta a varázslatot, mert arra akartam használni, hogy megvédjelek tőle és magamtól! Azt várja, hogy hibázzunk, és az valamelyikünk életébe kerüljön, ő pedig jót nevessen rajta. Mai, nem vagy velem biztonságban, soha nem is leszel!
*A mondat végére már hisztérikusan bőg, patakokban folynak a könnyei a szeméből. A temetői helyzethez képest fordul a kocka, Nori válik bőgőmasniává, mert az oly szépnek tűnő terve egycsapásra meghiúsult. Bár, mit is várt volna? Az Arctalan a logikus gondolkodás és az érzelemmentes cselekedetek ura, hogy is gondolhatta, hogy majd pont az ő hatalmával lesz képes megpecsételni egy érzelmi kapcsolatot?*
- Sajnálom Mai! Ne haragudj, ne haragudj rám, de nem megy! *Ül a földön legyőzötten, lábait felhúzza magához és átkarolja őket, arcát térdei közé temeti, úgy sírdogál keservesen.*


1035. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-15 19:12:23
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Nagyon igyekezett a lehető legjobban fogalmazni, mert fontossá vált neki ez az egész. Az ő ereiben is kell csörgedezzen varázsnak, de sosem gondolta, hogy neki erre szüksége van, mindig is a tudós életet szerette volna, mindenféle "könnyítés" nélkül. Talán ez az a pillanat, amikor úgy érzi, hogy jó lenne az a tudás, ami a lányban is megvan, de ez is csak a puszta kíváncsiságnak az oka, és hogy mindig mindent meg akar érteni.
Hamar űzi el a gondolatot, mert most másra kell koncentrálnia, nem a csapongó képekre. Így hát fókusza teljes mértékben visszaterelődik a saját kis világukra, ahol okosnak és megfontoltnak kell lennie és ahol valaki őt választja és azt meg is akarja pecsételni. Elemi erővel hat rá a tudat, hogy Nori képes arra, hogy megígérje neki, hogy örökké ott lesz vele és minden ösztöne ellenére nem fogja bántani. Mi is lehet ennél fontosabb? E percben nem érdekli senki, akit hátrahagyott, senki aki őt hagyta hátra, csak a kéz a fontos, ami vértől nedvesen az övébe fonódik, megígérve neki mindent, amire valaha vágyott.
Egy kicsit be is hunyja a szemét és várja a katarzist. Várja, hogy a bőre alá kússzon az érzéseinek sokszorozódása, hogy az aurájuk összefonódjon, hogy a már most testvéreként szeretett lány tényleg azzá váljon neki. Hogy soha többet ne engedhesse el azt a kezet és ő se engedje el az övét. Még a vér érintését is élvezi, ami kettejük bőre között finom meleg hártyaként húzza egybe őket. Aztán vár, koncentrál, de maga sem tudja, hogy mire, mert végül nem történik semmi.
Mintha minden, amit várt és érzett elkúszna róla, a kezeiből indulva lefelé a lábain át a földbe és tűnne el nyomtalanul. Persze szívéből nem száll el a szeretet, de valami, amit várt, nem jött el.
Picit némán áll és végül ki meri nyitni szemeit. A jeges kékek félve csillannak meg és keresik a feketeség tekintetét. Nehezen mer megszólalni, mert nem tudja, hogy tart-e még a rituálé, avagy nem. Valami csalódottság lesz úrrá Norin, ekkor mer csak szót emelni, de akkor sem ereszti bő lére.*
- Nem érzek semmit, Nori.


1034. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-15 18:37:30
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 532
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Azt nem tudja pontosan, hogy őt minek sikerült ennyire megnyugtatni. Ekkora ereje lenne annak, ha nem hallgat el részleteket valaki elől, és aztán nem kell aggódnia azon, hogy maga cipelje a terhet egyedül, ami azzal jár, ha megtörténik, amit nem mondott el?
Bárhogy is, szüksége lesz a nyugalomra, mert zaklatottan nem lehet varázsolni, és ez valószínűleg hatványozottan igaz a vér és halál besorolású varázslatokra.
A következő pillanatok meghatározóak és olyanok, mintha valami rituálé kellős közepére kerültek volna. Mindketten „véresen” komolyan veszik a helyzetet. Először Nori, majd Mai mondják el a tőlük telhető legnagyobb precizitással az üzlet rájuk eső részét.
Mai utolsó mondata utána Nori komoly tekintete furcsa mosollyá alakul, de azzal, hogy vérző kezét némán a lány felé nyújtja, jelzi, hogy elfogadja az ajánlatot, amit Mai pecsételhet meg azzal, ha viszonozza a kézfogást.
Ha a két kis puha tenyér egymásba fonódik, és a varázslat is úgy sikerül, ahogy Nori szeretné, akkor valószínűleg a két kis feketeségnek különleges élményben lesz része. Valahogy úgy lehet elképzelni, mintha a két test hirtelen egyként kezdene funkcionálni. Szívük azonos frekvencián, egyszerre kezd verni egyre határozottabban és gyorsabban. Érezhetik, ahogy testük motorja erőteljesen pumpálja a vért az ereikbe, amik mintha összekapcsolódnának a két test között, és egy rendszerként léteznének arra a pár pillanatra, amíg a kézfogás tart. Érezhetik, ahogy valami vastag, sötét védelmező burok átöleli őket, mintha csak el akarná rejteni őket a világ elől, hogy szerződésük részlete köztük maradhasson.
Kívülről persze egy harmadik fél mit sem tapasztalhatna. Egy sima kézfogásnak tűnik, csupán Mai keze lesz csupa véres a Nori kezéből folydogáló vörös, éltető nedű miatt.
Ha a varázslat nem sikerül, elsőre talán a két lány nem is fogja érteni, hogy megtörtént-e, aminek történnie kellett. Csak az lehet árulkodó számukra, hogy nem éreznek semmi különöset és különlegeset.
Az előbbi esetben Nori arcán hamar elégedett vigyort lehet látni, utóbbiban azonban csak csalódottságot és értetlenséget.*

Norileina Vylrien megpróbált varázsolni egy Vérkötelék nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!

1033. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-15 17:39:31
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Az égész élete azzal telt, hogy vágyott egy olyan világra, ahol ő számít és az, amit akar. Elsodródott családjától, új helyen kezdett életet és most egy olyan szituációban áll, ahol ő számít és az, akit társul választott magának. Itt ő mondhat igent, vagy nemet valamire és a választás jogát meghagyják neki. Ő pedig semmit nem akar jobban ezen a világon, mint Nori barátságát és azt, hogy bármilyen módon megvédhessék egymást. Hogyha ehhez ez kell, akkor még azt is engedné, hogy az ő vérét is kifolyassák. Az őszinteség és a végre igazi magyarázat is pontosan elég neki. Összeállt a kép, a hiányzó darabok a helyére kerültek, s bár mellkasa szorít az izgalomtól, tudja, hogy jó döntést hozott. Ezt tanította neki Nori.*
- Rendben, már értem. Köszönöm, hogy elmondtad.
*Mosolyodik el kicsit sötéten, de jégkék szemeiben újra megcsillan valami. Úgy érzi felkészült arra, amire talán nem is lehet és most ő jön.
Pontosan átgondolt szavak kellenek és az, hogy a feketeség miatta ne sérülhessen és fordítva.
A szemei a másik mozdulatait vizslatják, végignézi a penge útját ahogy a tenyérbe hatol, szinte érzi amit a másik. Aztán az egyre nehezedő vércseppek útvonalát követi, ami az obszidián tömbre hull. Valahol irigyli ezt a pillanatot, ezt az elköteleződést, pedig rengeteg momentuma van annak, amit ebből az egészből nem akarna magának. Így még örül is, hogy legalább egy istenségtől elhatárolhatja magát, annyival kevesebb leselkedik rá.
Mélyen a fekete szemekbe néz, amikor elkezdi a szavakat kiejteni. Most tényleg elkezdődött...*
- Megfogadom neked, hogy távol tartom magam Eeyr minden tanától és befolyásától, valamint örök és hű barátod leszek és azt is ígérem, hogy a kígyómintás karkötődet csak a legszükségesebb esetben távolítom el rólad.
*Határozott és viszonylag szűkszavú akar maradni, mert minden egyet mondattal csak nő annak az esélye, hogy valami olyat tesz hozzá, ami nem odavaló. Kíváncsian kutat a másikban, hogy vajon megfelelő-e amit mondott és már nagyon kíváncsi ennek az egésznek a végkimenetelére. Teljesen biztos minden szavában, így az, hogy ez meg lesz pecsételve talán nem is olyan fontos. Ennyire nem akart még senkit sem meggyőzni a támogatásáról és szeretetéről. Várja, hogy érezzen valamit, fogalma sincsen hogy vetül majd ki a varázslat, ha egyáltalán nyoma lesz.*


1032. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-15 14:02:31
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 532
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Úgy látszik, végül sikerül meggyőznie Mait arról, hogy miért szükséges az alku Norira eső oldalát annyira szigorúan megfogalmazni. Egy erős mágia, egy életre szóló pecsét mégis csak hatékonyabb megoldás a démonja ellen, mintha barátnőjének mindig meg kéne kötöznie, mikor egyébként épp tombolni lenne kedve. Bár, érdekes játék volt az is, jól állt Mainak a hatalom. Még egy furcsán széles mosolyt is megejt, mikor belegondol.*
- Azért, mert a vipera kétféleképp is veszélyes rám. Tudom, igen, tudom, hogy mondtad, hogy nem érdekel, de ha Eeyr valahogy mégis az ujjai köré csavar téged, én pedig a mágia miatt nem fogok tudni elszakadni tőled, az számomra a biztos halált jelenti, mert a Drasszéra Gorra végezni fog velem. A másik oldalról viszont, ha ez az átokfajzat egyszer annyira éhes lesz, hogy te lehetnél az egyetlen célpontom, akkor inkább választom a saját halálomat.
*Így egyértelmű, hogy Eeyr miért kerül tiltólistára a szerződésben, azonban a mondandója második fele közben Norinak beugrik még valami. Végig hallgatja Mai példáját az alku szövegére, csak utána szólal meg ismét.*
- Nem, így sem lesz jó! Egyrészt az alkut mi ketten kötjük meg, nem pedig másnak mondjuk fel, mint egy verset, szóval én elmondom neked az én részem, te pedig nekem a tiédet. Azonban egy ponton változtatnék a lényegén is.
*Ha Yillith szavait idézi, úgy szólt a paktum, hogy ha elárulja Sa'Terethet vagy megsegít egy Eeyr hívőt, az entitás végez vele. Ha nem elégíti ki az éhségét, az entitás elhagyja őt. Szóval, ha nem eteti, és a démonnal kötött egyezséget ugyanannyira szó szerint kell érteni, mint a vérkötelék alkuját, akkor az utóbbi esetben az élete nincs veszélyben.*
- A vipera a halhatatlanságom záloga. Csupán azt ígérd meg nekem ezzel kapcsolatban, hogy csakis akkor veszed le a karkötőmet, ha feltétlenül muszáj. A démonnal kötött egyezségem úgy szólt, hogy meghalok, ha Sa'Tereth ellen cselekszem. Ha más miatt halnék meg, a kígyó megmenti az életemet, de cserébe szertefoszlik. Ha nem csitítom az éhségét vérrel, vagy ahogy szó szeirnt elhangzott, ha nem fizetem vissza vérrel az ajándék árát, a karkötőm megsérül vagy lekerül rólam, akkor is elveszítem őt.
*Így most megnyugszik a pici lelke, hogy őszinte volt a lánnyal, ráadásul magától, mindenféle varázstrükk nélkül. Reméli, hogy Mai értékelni fogja.
Közben megelőlegezi barátnőjének, hogy beleegyezik a vérkötelék létrejöttébe, így előveszi az egyik tőrét és egy mélyebb vágást ejt jobb tenyerén. A fájdalomtól nyöszörög, de az első pár csepp friss, vörös vért istenének ajánlja azzal, hogy az obszidiánra csepegteti, és engedi végigfolyni a barázdákban, majd komoly tekintettel újra Mai felé fordul.*
- Dönts belátásod szerint, hogy mit ígérsz nekem. Én, ahogy mondtam, és kérted, örök és hű barátságot fogadok neked, ha kéred őszinte leszek hozzád, és megígérem, hogy soha többé nem okozok neked maradandó lelki vagy testi sérülést, bármiféle indok is vezérelne.
*Ez már az. A következő pár másodpercben el fog dőlni kettejük sorsa, már ami a közös jövőjüket illeti. Most már minden csak azon múlik, hogy Mai száját miféle mondatok hagyják el. Mivel Nori hajtja majd végre a varázslatot, ha nem tetszik neki a félvér fogadalma, még mindig visszakozhat.*

A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.15 14:03:40


1031. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-14 18:23:59
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*A zaklatottság megmarad, de észérvei szerencsére hatásosak voltak, így hát mintha Nori a kezébe adná a gyeplőt, ami valahol jó, de hatalmas felelősség. Érti már a lényeget nagyjából, és nem akar kihátrálni, ezt már eldöntötte.*
- Értelek. Hát, jó lenne, ha nem történne meg az, ami a múltkor.
*Bólogat, bár így két hattal később pontosan tudja, hogy volt annak is értelme. Talán közösen meg tudják azt is tanulni, hogy Nori leckéi hogyan tudnak úgy is hatásosak lenni, hogy közben nem kell rettegnie attól, hogy megöli.*
- Rendben, akkor gondolkodjunk. Gondolkodok.
*Ha valamikor, most jól jönne az a meditatív állapot, amit nem is olyan rég a tisztáson élt át. Összeragaszthatná a kis foszlányokat egy egésszé és azzal mind a ketten jól tudnak járni.*
- A saját életedet miért teszed ezzel kockára?
*Kérdezi még, de sejti a választ, viszont nem tudhatja egészen biztosan.
Nagyot sóhajt, ez most rettentő nehéz feladat. Úgy érzi, sosem kellett még ennyire észnél lennie. Mindenkinek jót kell tenni, de úgy, hogy ne vesszen el a lényeg. Tényleg nem akar már egy makulátlan Norit maga mellé, de okosak ők, meg lesz a megfelelő mondat.*
- Szóval valahogy úgy kell hangoznia, hogy: "Mai bármi történjék is Eeyr befolyásától és tanaitól minden módon távol marad. Ezen felül Norinak örök és hű barátságot fogad, akit soha nem szabadíthat meg annak kígyó mintázatú karkötőjétől." Nem tudom kellenek-e a nevek, hiszen amúgy is kettőnk között köttetik, de mindegy. És "Norileina cserébe szintén örök és hű barátságot fogad Mainak, akivel, ha kéri őszinte lesz, valamint sem testi, sem lelki szinten nem okozhat maradandó kárt benne, bárki is irányítsa elméjét és tetteit."
*Olyan végtelenül butának hat most minden. Miért sodorja az élet őket olyan helyzetbe egyáltalán, hogy bármikor is fogadkozni kelljen, amit varázslat pecsétel meg? Bár nem fogja kimondani, de milyen istenség az, aki ennyit árt a léleknek úgy, hogy a világon semmi értelme nincs? Mert szerinte nincs értelme.*
- Szerinted kell még valami?
*Nem tanácstalan, de bár a fogalmazásban otthon érzi magát, a varázslatok terén igen butácska.*


1030. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-14 16:59:43
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 532
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Milyen jó, hogy itt van vele Mai, akibe nem kevés ész is szorult. Ő úgy látszik, sokkal inkább a helyén tudja kezelni a történteket, Mint Nori, aki láthatóan zaklatott, zavarodott, és egyáltalán nem koncentrál egy kicsit sem arra, hogy összeszedett gondolatai legyenek.*
- De, de, koncentrálni kell hozzá. *Bólogat egyetértően, miközben a szemeiben látszik a kétségbeesett kapkodás. Azt sejtette, hogy Mainak lesz beleszólása az alku tárgyába, de mindketten jobban járnak, ha innentől a tudós lány veszi át az egész irányítását, Nori pedig csak asszisztál hozzá a varázslattal, ha végül sikerül megegyezniük.*
- Nem kötelező egyik sem! *Vágja rá rögtön a felmerülő kérdésre.* Csak akkor egyáltalán nem tudom garantálni, hogy meg tudlak védeni magamtól, amikor annyira leszáll a fekete köd, hogy már semmit nem látok tőle.
*Ezzel elárulja, hogy a célja gyakorlatilag maga ellen felhasználni Sa'Tereth erejét, hogy megakadályozza, hogy bármikor is bánthassa az előtte álló lányt. Legyen szó Lilről, viperáról, démonról vagy hívjuk akárminek, a vérköteléket egyiküknek sem lesz elég hatalma megtörni.*
- Igen, jól kell. Szóval rád bízom ezt a részét, mert tudod, hogy én még olvasni sem tudok.
*Ebből következtetve fogalmazni sem, vagy csak nagyon ügyesen hárítja magáról a felelősséget, ha esetleg valami mégis rosszul sülne el. Mindenesetre ő már elmondta a feltételeit, most Main a sor, hogy felvázolja a saját elképzelését.*
- Nem tetszik? *Lepődik meg őszintén.* Hogy tessék? *Nem érti most őt. Azzal, amit Mai mond, szerinte nem védi meg magát teljesen attól, ha Nori esetleg végérvényesen bekattan, és mindenáron az életét követelné.*
Mai, ez nem lesz elég. *Ügyes gondolat, hogy a barát szó tágabb jelentését használják fel, de Nori szerint nincs olyan barátság, amiben nem fordulhat elő viszály, és ne vezethetne ugyanúgy csúnya véghez a történet.*
- Bármit is mondunk végül, ki akarom zárni annak a lehetőségét, hogy kárt tudjak benned tenni. Én ettől félek a legjobban… és… és a saját életemet is féltem.
*Nyögi ki végül annak a lényegét is, hogy két része van annak, ami most így felzaklatta. A saját halálfélelme és Mai barátsága együtt a megfelelő feltételek nélkül összeférhetetlennek tűnik, de ezen a vérkötelék valóban segíthet. Egyszer és mindenkorra feloldaná ezt a feloldhatatlan csomót.*


1029. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-14 08:55:36
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Figyeli, ahogy a lány járkál össze-vissza zavarodottan. Próbálja értelmezni a szituációt és kiharcolni, hogy a másik végre beszéljen. Ez meg is történik és nem szól közbe, minden szót végig hallgat, közben próbálja emészteni. Lényeges dolgokra nem kapott választ és nem akarja hagyni, hogy úgy menjen bármibe is bele, hogy nem tiszta.
Miután befejezte a monológot, csendben marad, nem hatásvadászat ez, csak elő kell csalnia magából a gondolkodás művészetét, mert bár mindent megérne neki, hogy össze legyen kötve Norival, azért ez sokkal súlyosabbnak hangzik. Ahogy kivette, utána nincsen szabad akarat.
Az oltár felé fordul, kezeit közel emeli és mintha meg akarná érinteni. Mintha várna tőle valami választ, valami elrettentőt, hogy fájjon, ha közelít a tömbhöz, de végül nem ér hozzá a bőre. És nem is történik semmi.
Reméli, hogy türelmes a másik, amíg ezt a kis időt gondolkodással tölti, itt most nincs helye semmilyen hirtelen cselekedetnek, ezt el is kell mondania. *
- Először is, ezt nem csinálhatjuk úgy, hogy zaklatott vagy. Koncentrálni nem árt hozzá, nem? Akkor gondoljuk át a megfelelő szavakat.
*Úgy tűnik, hogy benne van a varázslatban, ez megnyugtathatja a lányt, de most használniuk kell az eszüket, na meg azért nem ártana, ha ebben az ő akarata-igénye is részt venne, mert ez az egész a feketeség agyszüleménye, még ha úgy hangzik, hogy mind a kettejük javára is válik. *
- Arra még nem válaszoltál, hogy miért fontos, hogy valamelyik "ötleted" a kettő közül meg kell valósuljon. Miért kötelező?
*Fogva akarja tartani a lányt a tekintetével, hiába izeg-mozog, nem hagyja egy pillantás nélkül sem, hogy érezze, hogy súlya van ennek az egésznek és Mai nem beszél teljesen hülyeségeket. *
- Szóval... Jól meg kell fogalmazni? Akkor tényleg jól kell. Ha jól értelmezem ezt az egészet. Távol maradok Eeyrtől, stimmel, ezt amúgy is megígértem neked. Örökké a barátod leszek, rendben, én is ezt akarom. De nem használhatunk olyan szavakat, hogy ne hagyjalak magadra, mert még a végén akkor is melletted kell lennem amikor éppen a bokorban végzed a dolgod. Néha külön is kell lennünk. A barátságunk attól még összetart minket. A pontos fogalmazás nagy művészet. Ó, és a karkötőd, az is rendben. Ha ez neked fontos, akkor legyen.
*Reméli, hogy nem unja még a másik a sok szövegelést, de ha ezeket nem tisztázzák, akkor Mai nem fog belemenni, ez tisztán látszik. Rákényszerítheti, mert erősebb, de nem magától fog bele menni. *
- De amit kínálsz érte az nem tetszik. Így nem.
*Böki ki végül. Nem teljesen igaz, de ő barátságot olyasvalakitől akar, aki önmaga mellette. Ha néha az az önazonossága, hogy bántja őt, hogy tanuljon belőle, akkor inkább bántsa és legyen kegyetlenül őszinte. *
- Jobban szeretném, ha kedvtelésből nem bántanál. Néha vannak helyzetek, hogy akaratlanul is megfogjuk egymást bántani, ezt ne vegyük el, ez az élet része. Azt kérem, hogy ne szórakozásból kínozz, ne a sötétséged kielégítése miatt. És én is a barátságodat kérem. Egy barát alapból nem kényszerít olyanra, amit nem akarok. Ennyit kérek tőled.


1028. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-13 21:12:19
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 532
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Az út feléd ugyan hová vezet?//
//A hozzászólás 16+ jelentet tartalmaz!//

*Mai ellenkezése őszintén meglepi. Talán ez az első alkalom, hogy nem hagyta, hogy Nori vakon vezesse az ismeretlenbe őt, a feketeségnek nem is tetszik a szituáció. Egy nagyon kicsi körben járkál zaklatottan fel s alá, majd még egy hajgumit is előkotor a nadrágja zsebéből, hogy haját lófarokba fogja, és azzal is húzza az időt a válaszadás előtt.
Mennyivel könnyebb lenne ez az egész a nyavalyás érzések nélkül. El kellett volna vágnia a lány torkát a már a romok között, és be kellett volna mutatnia ott és akkor a véráldozatot. Eláshatta volna a temetőben is, vagy csak el kellett volna rángatnia ide, és feláldoznia most Sa'Terethnek, de rá kell döbbennie, hogy még mindig nem képes hidegvérrel gyilkolni. A benne lévő ártatlan lélek egyszerűen nem hagyja.
Végül ökölbe szorítja a kezeit, és kifakad végre.*
- Jól van már! Elmondok neked mindent. Elmondom, hogy mi fog velünk történni. *Most megint azt érzi, hogy kezdi elveszíteni az irányítást, és a képzeletbeli gyeplő Mai kezébe vándorol. Meg kell felelnie az elvárásának, ha azt akarja, hogy a tervei szerint alakuljanak a dolgok.*
- Létezik egy varázslat, amit a megszeghetetlen alkuként emlegetnek, a fajtám pedig csak vérköteléknek hívja. Nem próbáltam még ki soha, tehát nem lehetek benne biztos, hogy mi fog történni, de a szóbeszéd szerint, ha ezt alkalmazom, az egyezséget, amit előtte megfogadunk egymásnak, soha nem tudjuk majd megszegni.
*Vitathatatlan tény az említett varázslat sötét természete, ugyanis, ahogy Nori korábban említette, jól meg kell válogatniuk, hogy mit mondanak, ugyanis a mágia előtt elhangzó szavak mindegyikének hatalma lesz. Éppen emiatt veszélyes is ez az egész mind a varázshasználóra, mind a társára nézve.*
- Három dolgot kérek tőled. Egy, bármi történik, maradj távol Eeyrtől! Kettő, soha, de soha nem hagyhatsz magamra, örökké a barátomnak kell maradnod. Három, nem veheted le rólam ezt a karkötőt.
*A kígyós karkötőre gondol természetesen. Az első két pont talán egyértelmű, és várható volt, a harmadik viszont még magyarázatra szorulhat, de azt egyelőre megpróbálja elhallgatni, hogy miért kéri ezt.*
- Cserébe azt ajánlom neked, hogy örökké őszinte leszek veled, nem hazudok és nem titkolok el semmit előled, nem foglak soha többet bántani téged sem testileg, sem pedig lelkileg, és soha nem kényszerítelek olyasmire, amit nem akarsz.
*Ezek az ő feltételei, amiket ő a vérkötelék által létrejött szerződés részeként szeretne tudni, de természetesen számít rá, hogy ehhez még Mainak is lesz egy-két szava, így kérdően, de kíváncsian várja a félvér válaszát.*


1027. hozzászólás ezen a helyszínen: Vérkert
Üzenet elküldve: 2024-02-13 20:19:34
 ÚJ
>Mai Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Az út feléd ugyan hová vezet?//

*Az út további része kínosan csendes, de annál rohanósabb. Ezt az érzést már kezdi ismerni. Amikor valamivel nem tud mit kezdeni, nem érez fáradtságot, hanem majd csőstül szakad rá akkor, amikor végre feloldódik az egész. Ilyenkor eltűnik a cserfes, folyton kérdező Mai, és eltűnnek a világot megváltó gondolatai is. Elkezdődik egy ösztönös féltés, a másik határtalan szeretete, hogy szeretné megvédeni attól, amit érez, elnyomva ezzel saját rettegését. Mert ezek a reakciók mind-mind arra szolgálnak, hogy ne tudjon épelméjűen gondolkodni, mert akkor szembesülnie kéne azzal, hogy mibe sétált bele.
Kedvenc időtöltése, hogy a tájat figyeli, legyen az lápvidék, vagy fellegvár. Mindent szeret beinni a nagy kék szemeivel, de most nem érzékel semmi mást, mint a Nori után húzó erőt, kizárva mindent körülöttük. Persze tudja, hogy min sietnek át, érzi a szagokat, még a koponyák szinte mosolygó csontjait is látja, de nincsen rá hatással, mert nem lát mást, mint a feketeséget.
Amikor oda érnek, ahová a lány szánta őket megáll és a másik íriszeibe néz. Úgy néz bele, hogy pontosan lássa azt, hogy nem hazudott, itt van, itt is marad. De lassan ki kell tisztulnia. Mi sem józanítóbb annál, amit a kis fekete ajkak ejtenek ki és ami ismét megfagyasztja az ereiben a vért. Nem, nem ezért jött. Nem egy játékbaba és nem hajlandó valaki fanatizmusa miatt odakötni lelkét egy istenséghez, főleg, ha azt a kis tiszta lelkét akarja beszennyezni. Miért érzi, hogy minden el akarja tőle venni a benne élő ártatlan kislányt?
Az igaz, hogy megnyugszik, mikor kijelenti a másik, hogy ezt nem fogja megtenni vele. Ekkor talán időközben megmerevedett teste is újra életre kel. Csalódottan néz a lányra, mert most úgy érzi a saját vallása miatt használta ki a helyzetet és hozta ide. De lehetőséget kínál, hogy megértse mi történik igazából, mert tud az éhes entitástól kezdve a lélekszilánkokon át a másik ragaszkodásáig mindent. De most nem tudja, melyiket lássa.*
- Két lehetőséged? Nem, nem állok készen.
*Vesz nagy levegőt és fújja ki, olyan lassan, hogy elűzze magából a tombolni vágyó démont. Talán sosem beszélt még ilyen hidegen a másikhoz, mégis minden szavában ott lakik a másik megértése iránti vágy és hogy nem akarja őt elveszíteni.*
- Mindent. Mindent el kell mondanod. Érthetően. Látom a szemeidben a kétségbeesést, de nem tudom mitől félsz. Te látod az enyémben? Megkerestelek és te idehoztál, hogy valami olyan történjen, amit én nem biztos, akarok, vagy nem biztos, hogy jó nekem. Ha elárulod, türelmesen, hogy mit szeretnél és miért, akkor beszélhetünk bármiről.
*Már ha igazából van választási lehetősége ugye... Még egyszer megismétli a mély lélegzetvételt és egy lépéssel közelebb megy a lányhoz. Azt is tudja, hogy ha amaz úgy akarná, akkor választania sem kéne, csak suhintana egyet a kardjával és minden meg van oldva. De ettől muszáj, hogy fontosabb legyen Norinak.*
- Sok mindenre hajlandó vagyok érted, de te tanítottál meg arra, hogy ne legyek olyan végtelenül naiv. Akkor kérlek, beszéljünk. Ennyi időnk még biztos van. *Utal arra, hogy mennyire rohanni kellett, pedig tegnap még azt sem tudhatta a lány, hogy megérkezik hozzá.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1027-1046