//Lilianah Cross//
*Lilianah emlékszik Pyrkonra. Na igen, őt nehéz is elfelejteni, elég jellegeztes alak... Azt is észrevette, hogy valami nem stimmel vele. Aki annyit foglalkozik emberekkel, mint ő, az nyilván hamar meglátja az ilyesmit. Mikor szabadkozik, hogy nem kellene ilyeneket mondania, a gnóm megnyugtatja:*
- Teljesen igaza van, Lilianah. Ahogy beszélgettem vele, én is ugyanezt láttam. Ki lehet vele jönni, de vigyázni kell. Főleg a hölgyeknek, ha érti, mire gondolok.
*Pyrkon már itt a fogadóban is próbált udvarolni Nara-nak és útközben is, bár elég esetlenül. Amiket viszont elmondott, azok elég ijesztő dolgok. Henua Tikron nem mondja el részletesen, hogy miket tudott meg, mert azt nem egy pincérnővel kell közölni. A városőrséghez viszont egyelőre hiába fordulna, mert bizonyíték nincs (szerencsére Nara sem lett áldozat), a szóbeszédre meg nem adnak. Amikor a gnóm megtudta, miféle alak az útitársa, meg akarta mérgezni, hogy utána bevallja a bűneit és megkapja a méltó büntetését egy tömlöcben. A zsamlevesnek van egy olyan elkészítési módja, amitől az ember rosszul lesz és gyanútlanná válik, így mindent elmond. A terve viszont nem sikerült, mert Pyrkon máshogy akarta a főzést és végül csak egy finom leves készült. Azért mondott ennyit kissé rejtélyesen a pincérnőnek, hogy ha esetleg a langaléta nála is próbálkozna, még véletlenül se bízzon benne. Ezzel csak megerősíti, amit az elf lány látott a férfiban. Nem akarja, hogy bármi baja is történjen ennek a kedves pincérnőnek.*
- A leves viszont jól sikerült*mondja mosolyogva.*Nos, a recept a következő: Először is kell egy zsamgyökér. Inkább gazdag aljnövényzetű, füves-bokros területeken lehet megtalálni. Érdemes a vakondok túrásait figyelni, mivel ezek az állatok kiszagolják az ilyesmit és ha szerencsénk van, egy kicsit hagynak is belőle. Vagy ha nagyon nagy szerencsénk van, megtaláljuk az éléskamrájukat, amit a földbe rejtenek. Láttam már ilyet, ahogy egy földcsuszamlás miatt a felszínre került minden. Akkora adag levest csináltam belőle, hogy csak na!
A zsamgyökeret ujjnyi vastagságra kell vágni. Rendkívül kemény, ezért a legerősebb kés kell vagy egy balta.
A következő lépés a szederke, amiből kell legalább egyszer, de inkább másfélszer annyi, mint a felvágott gyökérdarabok. Általában ezek egy helyen teremnek. Ahol van zsam, ott van szederke is. Kivéve persze az ilyen ritka helyeket, mint Arthenior erdeje. A szemekkel már nem kell semmit csinálni előzetesen. Megmoshatja, ha gondolja, de anélkül is megteszi. A forró vízben úgyis elfőnek a káros anyagok.
A krumpli viszont legyen pontosan kétszerese a zsamdarabok mennyiségének! Egyben kell beletenni, meghámozva.
Ha mindez megvan, akkor a már forrásban lévő vízben körülbelül fél órát kell főzni a gyökeret. Utána mehet bele a szederke és a krumpli, ezeknek már csak 10 perc kell együtt. És meglátja, fantasztikus íze lesz! Ez főleg a vándorok eledele, én már csináltam párszor.
*A pincérnő nagyon figyel és szorgalmasan jegyzetel. Miután a papirost elteszi a kötényébe, hamar elkészíti, amit a gnóm kért.*
- Köszönöm! Hmm, nagyon jól néz ki!
*Itt a pultnál neki is lát a rántottának, ami igazán ízletesnek bizonyul. Jól tette, hogy megbízott a pincérnő ízlésében. Közben érdeklődve hallgatja, ahogy Lilianah lelkesen mosolyogva mesél az esküvő szervezéséről. Már legutóbb is említette, hogy a menyasszonyi ruhájára még gyűjtenie kell. Úgy tűnik, addig nem is igazán akarja beleásni magát a szervezésbe komolyabban és ideje sincs sok.
Mikor a gnóm befejezi a reggelit, legurítja torkán a gyümölcsteát, ami eddigre már pont fogyasztható hőmérsékletűre hűlt.*
- Remélem, hogy minél hamarabb eljöhet ez a boldog napja, drága Lilianah! Nagyon köszönöm a reggelit, igazán kitűnő volt! További szép napot Önnek!