//Második szál//
//Csillaghullás//
//Throggot//
*Régen járt ezen a tisztáson, és nem is kedveli kifejezetten, most viszont, hogy az égtől jelet kaptak, örömmel érkezik ide. Céllal. A célok, a jó célok pedig nemesíthetnek aztán minden földi és égi eszközt vagy tettet.
Ahogy az erdő felől a tisztásra érkezik, könnyű dolga van, megbeszélt találkája ugyanis egy óriáshoz szól, kivel együtt találtak egy-egy szilánkot korábban, de a csillagok úgy hozták, hogy külön kellett válniuk egy időre.
A sűrű nép látványa lenyűgözi, mindenki egyesülve, remélve a cél beteljesedését, a szálak összerakását, együtt egyesítik most az emberek a szilánkjaikat. Szép metafora ez neki a világ működéséről, hisz mindenkinek jutott valamiféle megértés, de magában alig ér valamit, össze kell azt tenni másokéval, hogy abból gyümölcsöző termés fakadjon.
Throggot, a maga nyolc lábas magasságával könnyen kiszúrató az éles szemű elf számára, így időt nem pazarolva közelít felé.
Ha az égimeszelő látóterébe ér, kezét intésre emeli, és ha hallóterébe érkezik, köszönti is őt szavaival.*
- A csillagok kegyelméből ismét láthatjuk egymást. - *De nem is húzza az időt, mindent úgy tesznek, ahogy megbeszélték, és a saját fekete szilánkját Throggot piros szilánkjához közelíti. Nem számít ellenállásra, hisz azt már jelezte volna a társa, inkább a hatást várja lélegzetvisszafojtva. Vajon mi fog történni?*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.02.25 14:35:11, a következő indokkal:
színkorrekció