Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 64 (1261. - 1280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1280. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-10-02 10:15:44
Üzenet elküldve: 2021-10-02 10:15:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa 2. forduló//
//2. kör//
//Mana: 4//
//Fegyveridézés még 9 kör//
*A terve részben sikerül, s látszik, hogy ez egy sokkal másabb taktikát igénylő pálya. Nem lehet hosszan tervezni, a tűz folyamatosan szűkül, így idővel elkerülhetetlen, hogy közel kerüljenek egymáshoz, és mindenképpen interakció szülessen. Bár persze eleve ez a cél, hisz a tollakat meg kell szerezni, ugyebár. Vagy a tüzet használni. Mivel a kapuba nem tud már beállni, oda nem is akar odafutni, felesleges lenne, inkább arra a döntésre jut, hogy a másik kettő felé indul el. Kezét a hátuk mögött lévő tűzre tartja, s azt próbálja meg megduzzasztani, hogy ezzel is elősegítse a zsugorodást. Nem tudja, hogy most pontosan milyen messze lehetnek tőle, de nem hiszi, hogy túlságosan nagy lenne a távolság, főleg hogy szűkült is a kor. Egy hirtelen ötlettől vezérelve May felé kezd el futni, s ha lendülete engedi, és elég gyors lesz, akkor megpróbálja kilökni a tűzkörbe, hogy ezzel ejtse ki. Botjával pedig tudja is fedezni, hogy ne tudjon visszaszaladni 1 körön belül. ~Győzzön a jobbik, ugye?~*
A hozzászólás írója (Valuryen Meloar'c) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.02 10:15:59
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa 2. forduló//
//2. kör//
//Mana: 4//
//Fegyveridézés még 9 kör//
*A terve részben sikerül, s látszik, hogy ez egy sokkal másabb taktikát igénylő pálya. Nem lehet hosszan tervezni, a tűz folyamatosan szűkül, így idővel elkerülhetetlen, hogy közel kerüljenek egymáshoz, és mindenképpen interakció szülessen. Bár persze eleve ez a cél, hisz a tollakat meg kell szerezni, ugyebár. Vagy a tüzet használni. Mivel a kapuba nem tud már beállni, oda nem is akar odafutni, felesleges lenne, inkább arra a döntésre jut, hogy a másik kettő felé indul el. Kezét a hátuk mögött lévő tűzre tartja, s azt próbálja meg megduzzasztani, hogy ezzel is elősegítse a zsugorodást. Nem tudja, hogy most pontosan milyen messze lehetnek tőle, de nem hiszi, hogy túlságosan nagy lenne a távolság, főleg hogy szűkült is a kor. Egy hirtelen ötlettől vezérelve May felé kezd el futni, s ha lendülete engedi, és elég gyors lesz, akkor megpróbálja kilökni a tűzkörbe, hogy ezzel ejtse ki. Botjával pedig tudja is fedezni, hogy ne tudjon visszaszaladni 1 körön belül. ~Győzzön a jobbik, ugye?~*
A hozzászólás írója (Valuryen Meloar'c) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.10.02 10:15:59
1279. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-29 22:25:54
Üzenet elküldve: 2021-09-29 22:25:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Vedelő bajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Ugh... nemis... nemis éreztem meg se.
*Motyogja, ami picivel talán hitelesebb lenne, ha nem tántorodott volna meg a rumtól. Látszik rajta, hogy nem áll messze tőle az asztalra feküdve elaludni. Lassacskán fakul is picit a haja, vagy inkább szürkül? Mindenesetre érezhetően álmos és lassú. Beletelik pár másodpercbe felfognia, hogy a Doki hozzá beszélt.*
-Van valami a hajammal? Nem tu'om, miről...
*A mondat közepén jön rá a válaszra, és látható módon legalább egy picit büszke is magára emiatt.*
-Ja hogy a színe! Valami égbő' pottyant kristály volt. Mármint az csinálta.
*Lehet, hogy ez csak Frandr szemszögéből tűnik kielégítő válasznak. Ebben az esetben viszont aki további magyarázatot szeretne, az sajnos így járt, ugyanis a pusztai harcos elé már odaraktak egy újabb pohárka italt, és így, hogy újra a versenyre fókuszál, szinte azonnal el is felejti az előző témát. Inkább iszik.*
//Nyárközépi piknik//
//Vedelő bajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
-Ugh... nemis... nemis éreztem meg se.
*Motyogja, ami picivel talán hitelesebb lenne, ha nem tántorodott volna meg a rumtól. Látszik rajta, hogy nem áll messze tőle az asztalra feküdve elaludni. Lassacskán fakul is picit a haja, vagy inkább szürkül? Mindenesetre érezhetően álmos és lassú. Beletelik pár másodpercbe felfognia, hogy a Doki hozzá beszélt.*
-Van valami a hajammal? Nem tu'om, miről...
*A mondat közepén jön rá a válaszra, és látható módon legalább egy picit büszke is magára emiatt.*
-Ja hogy a színe! Valami égbő' pottyant kristály volt. Mármint az csinálta.
*Lehet, hogy ez csak Frandr szemszögéből tűnik kielégítő válasznak. Ebben az esetben viszont aki további magyarázatot szeretne, az sajnos így járt, ugyanis a pusztai harcos elé már odaraktak egy újabb pohárka italt, és így, hogy újra a versenyre fókuszál, szinte azonnal el is felejti az előző témát. Inkább iszik.*
1278. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-28 07:49:40
Üzenet elküldve: 2021-09-28 07:49:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Táguló fejek //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Eddig ilyen füvet nem igazán kerestek nála, valószínű ez után se nagyon fognak, hiszen van itt valószínű a piacon is, aki ezt árulhatja. Főleg, ha ennyire könnyű belőle pénzhez jutni, hogy a gnóm csak kimegy az erdőbe, aztán ha felismerte a növényt leszakítja, kiszárítja, aztán eladja. Ebben semmi ördöngösséget nem vél felfedezni.*
-Értem. Bizonyára sokan ismerik ezt a növényt, meg tudják, hogy merre nő, nem kell oda még egy gnóm, aki tépkedi a füvet. *Mondja úgy, mintha az valami alantas munka lenne, szerinte jelen pillanatban az is. Az aranyér magyarázatára kicsit elborzad és szisszenésre húzza a száját, mintha imitálná az elképzelt betegség fájdalmát.*
-Juuuj, ezek az öregek, velük mindig csak a baj van. *Legyintget, mintha ő nem öregedne majd meg idővel és mintha egy külön állatfaj lenne. Hiszen szokta őket látni kiülni a ház elé, miközben az ember háta mögött sutyorognak, meg már a hallásuk se az igazi, így a kocsmában is meggyűlik a baja velük, arról nem is beszélve, hogy milyen piszok lassan tudnak még bottal is menni.*
-Most, akkor ezt az állattenyésztők veszik? Állatok izéltetésére? *Néz nagy szemekkel, látszik rajta, hogy ez a téma sem igazán testközeli neki, el is fanyalodik az arca.*
-Az enyémet nem teheneknek szokták adni. Az enyém emberekre hatásos, bár, hogy állatokon is működne- e… azt még nem tudom. Szóval… *Itt tart egy levegővételnyi hatásszünetet, hogy lássa a másikat mennyire érdekli a dolog. Nézi egy kicsit, nagyokat pislogva, amikor viszont megszólalni készül, közbe vág.*
-Néhány óráig az illető, aki megitta szerelmesnek érzi magát abba az illetőbe, akinek a szőrzetéből főzték az italt. Elég sok mindenre rávehető az illető ezen idő alatt, én például levágattam valakivel a szakállát, mert elhitte, hogy átgondolom az ajánlatot, ha megteszi. Kicsit össze- vissza is beszélt, de szerintem ez vele jár. Aztán elmúlik, mintha ott se lett volna.
// Táguló fejek //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Eddig ilyen füvet nem igazán kerestek nála, valószínű ez után se nagyon fognak, hiszen van itt valószínű a piacon is, aki ezt árulhatja. Főleg, ha ennyire könnyű belőle pénzhez jutni, hogy a gnóm csak kimegy az erdőbe, aztán ha felismerte a növényt leszakítja, kiszárítja, aztán eladja. Ebben semmi ördöngösséget nem vél felfedezni.*
-Értem. Bizonyára sokan ismerik ezt a növényt, meg tudják, hogy merre nő, nem kell oda még egy gnóm, aki tépkedi a füvet. *Mondja úgy, mintha az valami alantas munka lenne, szerinte jelen pillanatban az is. Az aranyér magyarázatára kicsit elborzad és szisszenésre húzza a száját, mintha imitálná az elképzelt betegség fájdalmát.*
-Juuuj, ezek az öregek, velük mindig csak a baj van. *Legyintget, mintha ő nem öregedne majd meg idővel és mintha egy külön állatfaj lenne. Hiszen szokta őket látni kiülni a ház elé, miközben az ember háta mögött sutyorognak, meg már a hallásuk se az igazi, így a kocsmában is meggyűlik a baja velük, arról nem is beszélve, hogy milyen piszok lassan tudnak még bottal is menni.*
-Most, akkor ezt az állattenyésztők veszik? Állatok izéltetésére? *Néz nagy szemekkel, látszik rajta, hogy ez a téma sem igazán testközeli neki, el is fanyalodik az arca.*
-Az enyémet nem teheneknek szokták adni. Az enyém emberekre hatásos, bár, hogy állatokon is működne- e… azt még nem tudom. Szóval… *Itt tart egy levegővételnyi hatásszünetet, hogy lássa a másikat mennyire érdekli a dolog. Nézi egy kicsit, nagyokat pislogva, amikor viszont megszólalni készül, közbe vág.*
-Néhány óráig az illető, aki megitta szerelmesnek érzi magát abba az illetőbe, akinek a szőrzetéből főzték az italt. Elég sok mindenre rávehető az illető ezen idő alatt, én például levágattam valakivel a szakállát, mert elhitte, hogy átgondolom az ajánlatot, ha megteszi. Kicsit össze- vissza is beszélt, de szerintem ez vele jár. Aztán elmúlik, mintha ott se lett volna.
1277. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-27 16:25:27
Üzenet elküldve: 2021-09-27 16:25:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
*Késő délután. Nem kapkodja el a dolgot, de volt is elég hosszú út amit meg kellett tennie. Végre elé tárul az ismerős város látképe. Megigazgatja a vállán a zsákot, és megáll egy pillanatra. Beleszagol a levegőbe. Kéményfüst, és a város összes illatát, szagát hozza magával a szél. Eltéveszthetetlen. Az északi, jobbnak látja, ha ma még nem megy vissza a kaszárnyába.*
~Nem szalad sehova.~
*Gondolja magában, és már szája sarkában érzi is a Pegazus langymeleg sörének zamatát. Erőltetett menetre kapcsol. Hátha valóra válik.*
~Nem szalad sehova.~
*Gondolja magában, és már szája sarkában érzi is a Pegazus langymeleg sörének zamatát. Erőltetett menetre kapcsol. Hátha valóra válik.*
1276. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-26 01:05:37
Üzenet elküldve: 2021-09-26 01:05:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 678
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 678
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa 2. forduló//
//2. kör//
//Mana: 15//
//Holdfényburok még 2 kör//
*Csak egy pillanatra lepődik meg azon, hogy mindenki középre iramodik, de ennél nem is tart tovább, hiszen érteni véli az okát. Nyilván valamennyien szeretnék elkerülni a legkülső tűzgyűrűt, ráadásul az első forduló kissé még bizonytalan óvatoskodása után, amikor legelején még majdnem az összes versenyző főleg saját védelmére koncentrált, most elsőre úgy tűnik, hogy mindenki támadni akar.
Ő sincs ezzel másképpen, célpontja pedig az elf, aki az előző körben rálőtt, leginkább azonban nem ezért, hanem mert éppen szemben áll vele a kör kezdetekor, így leginkább a véletlen és a vaksors jelölte ki a célpontjának őt.
A helyzet mégis hamar megváltozik. Úgy tűnik, mintha az elf és az ember versenyt futnának egymással a tűzkapuig, amit az utóbbi nyer meg. Maydeleine továbbra is az ember felé megy, az ő célpontja pedig ezúttal egy botot idéz meg, amivel vadul hadonászni kezd, és elég hatásosan, hiszen ennek köszönhetően esze ágába nem jut neki sem a közvetlen közelébe menni.
Közben a tűzkaput elérő ember igyekszik úgy helyezkedni, hogy takarásban legyen, és ez egész jól sikerül neki, főleg, hogy az elf mágusnak valószínűleg van némi gyakorlata hasonló botok forgatásában, mert elég ügyesen csinálja. Ahhoz mindenképpen, hogy zavarja őt abban, ha esetleg mégis az embert szeretné eltalálni egy varázslattal.
Így viszont azon kapja magát, hogy most pont az ellenkező helyzet állt elő, mint az előző fordulóban, amikor egyszerre ketten támadtak rá, de tudott reagálni; ezúttal éppen senki sem foglalkozik vele, éppen csak ő sem nagyon tudja hirtelen, hogy mit tegyen.
Az ember el van foglalva a helyezkedéssel, Maydeleine vele, az elf pedig úgy tűnik, hogy ezúttal egyelőre nem akar támadni, csak távol tartani magától az esetleges támadókat.
Közben látja, hogy a másik lány a tűzkapu felé fordítja a kezét. Sejti, hogy mit tervez, és akár be is válhat.
Büszkeség is eltölthetné, hogy tőle tanult, de tulajdonképpen csak szerencse volt, így pusztán csak örül neki.
Igyekszik olyan gyorsan mérlegelni a lehetőségeit, amennyire csak lehet, és arra jut, hogy jelen helyzetben nincsen olyan varázslata, amit eredményesen használhatna fel a két férfi ellen, és a tolluk megszerzésének legalább a lehetőségével kecsegtetne, de talán nem is kell, mert az elf ameddig csak saját védelmével foglalkozik, nem jelent rá veszélyt, az embert pedig talán már el is kapta Maydeleine. Talán, de az igazán nagy szerencse lenne, erre pedig nem tehet fel mindent. Ráadásul valamit muszáj varázsolnia, mert, ha most nem csinál semmit azt sikertelen varázslatnak is vehetik a bírák, ha pedig a következő véletlenül nem sikerülne, akkor úgy eshet ki, hogy a tolla még mindig rajta van.
Ugyanakkor szempont számára az is, hogy ne használjon el túl sok manát és komolyabb varázslatot a nagy semmire, valami látványos, erős, de a végső cél szempontjából teljesen eredménytelen varázslatra, mert ha esetleg sikerül ezen a körön is továbbjutnia, akkor még szüksége lesz rájuk.*
- Maydeleine! Nem támadlak meg, csak megyek feléd! Ha úgy adódik segítek *kiált oda neki, azért használva a nevét, hogy bármennyire is egyértelmű talán, mégis biztosan tudja, hogy neki szólt. Ha gond nélkül sikerül odaérnie hozzá, akkor pár méterre tőle áll meg, úgy, hogy ugyanabba az irányba nézzen, mint éppen ő.
Végtére is, a szabályzat nem tiltja az alkalmi szövetségek megkötését, és bár ő már attól nagyon boldog, hogy az első fordulóban nem esett ki, ettől még mind a kettőjüknek nyilván célja az, hogy a harmadikban is ott legyen. Ha pedig erre úgy nyílik lehetőségük, hogy nem egymás ellen kell harcolniuk, akkor miért ne?
Ismeretségük ugyan rövid volt és alkalmi, (bár eddig szerinte kölcsönösen hasznos) mégis úgy gondolja, hogy semmi okot nem adott arra Maydeleinek, hogy kételkedjen az őszinteségében, vagy valami alattomos cselt gyanítson szavai mögött.
Azért miközben az elftől távolodva a lány felé siet (ezúttal nem fut, csak gyors léptekkel igyekszik mellé érni) tekintete kissé nyugtalanul ide-oda cikázik az elf és az ember között. Egyikük támadása sem lepné meg különösebben, hiszen korábban már mindketten támadták. Ezen kívül az elf tánca a bottal talán csak csel, az ember pedig akár végső kétségbeesésében is rávetheti magát, ha elveszíti saját tollát.
Már csak ezért is reméli, hogy be fog jönni a jelenleg egyetlen értelmesnek érzett varázslat, mégis talán teljesen felesleges varázslat, amire készül.
Igaz ezúttal talán nagyobbat kell kockáztatnia, mint eddig bármikor. Először is még nem próbálta soha a most használni kívánt varázslatot, így nem ismerheti a határait. Másodszor, talán rossz tankönyvet olvasott, talán csak neki nem volt teljesen egyértelmű, hogy miféle létsíkból, vagy talán a semmiből idéz meg, és miféle entitást, hogy mit tekint egyáltalán vészhelyzetnek a lény, aki majd a segítségére jön, ha jön. Mégis, ez a varázslat legalább nem használ el túl sok manát, ha pedig sikerül, akkor lesz mellette egy védőkereubi.
Utasítani ugyan nem utasíthatja, de ő nem is utasítani, hanem kérni szeretné. Ennyi tűz közepette állni pedig talán még akkor is veszélynek számít, hogyha csak könnyebb égési sérüléseket szenvedhet el, így a várt segítség sem marad el, és amennyiben szükséges megteszi majd, amit kérni fog tőle, hogy megszüntesse a veszélyt.
Más előnye is van azonban ennek a varázslatnak reményei szerint, akkor is, ha nem sikerül majd úgy használnia, ahogyan eredetileg eltervezte, vagy hamarabb szertefoszlik, mint arra ő számít; talán megzavarja azokat, akik mégis úgy döntenek, hogy megtámadják, ő pedig nyer időt egy gyors ellentámadásra.
Ettől még érzi, hogy most valahogy megint túl sok itt a talán és a lehet. Bárhogy is, hamarosan úgy is kiderül, hogyan alakulnak tovább a dolgok.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.26 01:09:10
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa 2. forduló//
//2. kör//
//Mana: 15//
//Holdfényburok még 2 kör//
*Csak egy pillanatra lepődik meg azon, hogy mindenki középre iramodik, de ennél nem is tart tovább, hiszen érteni véli az okát. Nyilván valamennyien szeretnék elkerülni a legkülső tűzgyűrűt, ráadásul az első forduló kissé még bizonytalan óvatoskodása után, amikor legelején még majdnem az összes versenyző főleg saját védelmére koncentrált, most elsőre úgy tűnik, hogy mindenki támadni akar.
Ő sincs ezzel másképpen, célpontja pedig az elf, aki az előző körben rálőtt, leginkább azonban nem ezért, hanem mert éppen szemben áll vele a kör kezdetekor, így leginkább a véletlen és a vaksors jelölte ki a célpontjának őt.
A helyzet mégis hamar megváltozik. Úgy tűnik, mintha az elf és az ember versenyt futnának egymással a tűzkapuig, amit az utóbbi nyer meg. Maydeleine továbbra is az ember felé megy, az ő célpontja pedig ezúttal egy botot idéz meg, amivel vadul hadonászni kezd, és elég hatásosan, hiszen ennek köszönhetően esze ágába nem jut neki sem a közvetlen közelébe menni.
Közben a tűzkaput elérő ember igyekszik úgy helyezkedni, hogy takarásban legyen, és ez egész jól sikerül neki, főleg, hogy az elf mágusnak valószínűleg van némi gyakorlata hasonló botok forgatásában, mert elég ügyesen csinálja. Ahhoz mindenképpen, hogy zavarja őt abban, ha esetleg mégis az embert szeretné eltalálni egy varázslattal.
Így viszont azon kapja magát, hogy most pont az ellenkező helyzet állt elő, mint az előző fordulóban, amikor egyszerre ketten támadtak rá, de tudott reagálni; ezúttal éppen senki sem foglalkozik vele, éppen csak ő sem nagyon tudja hirtelen, hogy mit tegyen.
Az ember el van foglalva a helyezkedéssel, Maydeleine vele, az elf pedig úgy tűnik, hogy ezúttal egyelőre nem akar támadni, csak távol tartani magától az esetleges támadókat.
Közben látja, hogy a másik lány a tűzkapu felé fordítja a kezét. Sejti, hogy mit tervez, és akár be is válhat.
Büszkeség is eltölthetné, hogy tőle tanult, de tulajdonképpen csak szerencse volt, így pusztán csak örül neki.
Igyekszik olyan gyorsan mérlegelni a lehetőségeit, amennyire csak lehet, és arra jut, hogy jelen helyzetben nincsen olyan varázslata, amit eredményesen használhatna fel a két férfi ellen, és a tolluk megszerzésének legalább a lehetőségével kecsegtetne, de talán nem is kell, mert az elf ameddig csak saját védelmével foglalkozik, nem jelent rá veszélyt, az embert pedig talán már el is kapta Maydeleine. Talán, de az igazán nagy szerencse lenne, erre pedig nem tehet fel mindent. Ráadásul valamit muszáj varázsolnia, mert, ha most nem csinál semmit azt sikertelen varázslatnak is vehetik a bírák, ha pedig a következő véletlenül nem sikerülne, akkor úgy eshet ki, hogy a tolla még mindig rajta van.
Ugyanakkor szempont számára az is, hogy ne használjon el túl sok manát és komolyabb varázslatot a nagy semmire, valami látványos, erős, de a végső cél szempontjából teljesen eredménytelen varázslatra, mert ha esetleg sikerül ezen a körön is továbbjutnia, akkor még szüksége lesz rájuk.*
- Maydeleine! Nem támadlak meg, csak megyek feléd! Ha úgy adódik segítek *kiált oda neki, azért használva a nevét, hogy bármennyire is egyértelmű talán, mégis biztosan tudja, hogy neki szólt. Ha gond nélkül sikerül odaérnie hozzá, akkor pár méterre tőle áll meg, úgy, hogy ugyanabba az irányba nézzen, mint éppen ő.
Végtére is, a szabályzat nem tiltja az alkalmi szövetségek megkötését, és bár ő már attól nagyon boldog, hogy az első fordulóban nem esett ki, ettől még mind a kettőjüknek nyilván célja az, hogy a harmadikban is ott legyen. Ha pedig erre úgy nyílik lehetőségük, hogy nem egymás ellen kell harcolniuk, akkor miért ne?
Ismeretségük ugyan rövid volt és alkalmi, (bár eddig szerinte kölcsönösen hasznos) mégis úgy gondolja, hogy semmi okot nem adott arra Maydeleinek, hogy kételkedjen az őszinteségében, vagy valami alattomos cselt gyanítson szavai mögött.
Azért miközben az elftől távolodva a lány felé siet (ezúttal nem fut, csak gyors léptekkel igyekszik mellé érni) tekintete kissé nyugtalanul ide-oda cikázik az elf és az ember között. Egyikük támadása sem lepné meg különösebben, hiszen korábban már mindketten támadták. Ezen kívül az elf tánca a bottal talán csak csel, az ember pedig akár végső kétségbeesésében is rávetheti magát, ha elveszíti saját tollát.
Már csak ezért is reméli, hogy be fog jönni a jelenleg egyetlen értelmesnek érzett varázslat, mégis talán teljesen felesleges varázslat, amire készül.
Igaz ezúttal talán nagyobbat kell kockáztatnia, mint eddig bármikor. Először is még nem próbálta soha a most használni kívánt varázslatot, így nem ismerheti a határait. Másodszor, talán rossz tankönyvet olvasott, talán csak neki nem volt teljesen egyértelmű, hogy miféle létsíkból, vagy talán a semmiből idéz meg, és miféle entitást, hogy mit tekint egyáltalán vészhelyzetnek a lény, aki majd a segítségére jön, ha jön. Mégis, ez a varázslat legalább nem használ el túl sok manát, ha pedig sikerül, akkor lesz mellette egy védőkereubi.
Utasítani ugyan nem utasíthatja, de ő nem is utasítani, hanem kérni szeretné. Ennyi tűz közepette állni pedig talán még akkor is veszélynek számít, hogyha csak könnyebb égési sérüléseket szenvedhet el, így a várt segítség sem marad el, és amennyiben szükséges megteszi majd, amit kérni fog tőle, hogy megszüntesse a veszélyt.
Más előnye is van azonban ennek a varázslatnak reményei szerint, akkor is, ha nem sikerül majd úgy használnia, ahogyan eredetileg eltervezte, vagy hamarabb szertefoszlik, mint arra ő számít; talán megzavarja azokat, akik mégis úgy döntenek, hogy megtámadják, ő pedig nyer időt egy gyors ellentámadásra.
Ettől még érzi, hogy most valahogy megint túl sok itt a talán és a lehet. Bárhogy is, hamarosan úgy is kiderül, hogyan alakulnak tovább a dolgok.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.26 01:09:10
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
1275. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-24 07:41:09
Üzenet elküldve: 2021-09-24 07:41:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 2. kör //
//Mana: 18//
//Holdfényburok még 2 kör//
*Úgy tűnik, minden résztvevő levonta az előző kör tanulságát, történetesen, hogy nem szabad megvárni, míg valaki ránk varázsol valami borzalmat. Ahogy ő megindul az egyik ellenfele irányába, úgy iramodik meg az összes versenyző a saját céljai érdekében. A két férfi, furcsa mód azonosan gondolkodnak, mint ahogy ő is Lunival, ugyanis mind a ketten, a látszat alapján ugyan arra a varázslatra gondoltak először. Mivel ő eleinte az elfet vette volna célba, így az irányába fut, ám, ahogy elkezdi a helyváltoztatást, az irány is megváltozik. Azért megpróbál nem túl közel kerülni, a kaputól tíz méterre lévő egyik tűzoszlop mellé áll be. A futási versenyt a furcsa, szakállas alak nyeri, talán valami varázslatot is bevet, bár ebben nem egészen biztos, mert nem ismeri. Az elf pedig egy fegyvert idéz magának és forgatni is elkezdi, számítva arra, hogy valaki a toll ellopása céljából majd megközelíti. Az kéne még, hogy őt fejbe verje, bizony nem megy egy tapodtat se közelebb. Neki aztán mindegy, hogy ki áll be a kapuba, az a lényeg, hogy bizony áll ott valaki. Nem is tétlenkedik, felemeli az egyik tenyerét, hogy varázsoljon. Reményei szerint a kapu lángja nő annyira, hogy a középen álló férfi hátát elérje és leégesse a tollat. Ám neki az is elég, ha csak kiugrasztja onnan, megijeszti és egy kicsit óvatlanabb helyzetbe hozza, hogy a többiek lecsíphessék a hátáról azt a légiesen könnyű tárgyat, amiért most a küzdelem folyik. ~Erre biztos nem számítottak.~ Egészen büszke magára, hogy ez eszébe jutott.*
A varázsló tenyerét egy tűzforrás felé fordítja, melynek hatására a kiválasztott, közelében égő tűz ereje duplájára nő. Amint a varázsló elfordítja tenyerét, a hatás megszűnik.
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 2. kör //
//Mana: 18//
//Holdfényburok még 2 kör//
*Úgy tűnik, minden résztvevő levonta az előző kör tanulságát, történetesen, hogy nem szabad megvárni, míg valaki ránk varázsol valami borzalmat. Ahogy ő megindul az egyik ellenfele irányába, úgy iramodik meg az összes versenyző a saját céljai érdekében. A két férfi, furcsa mód azonosan gondolkodnak, mint ahogy ő is Lunival, ugyanis mind a ketten, a látszat alapján ugyan arra a varázslatra gondoltak először. Mivel ő eleinte az elfet vette volna célba, így az irányába fut, ám, ahogy elkezdi a helyváltoztatást, az irány is megváltozik. Azért megpróbál nem túl közel kerülni, a kaputól tíz méterre lévő egyik tűzoszlop mellé áll be. A futási versenyt a furcsa, szakállas alak nyeri, talán valami varázslatot is bevet, bár ebben nem egészen biztos, mert nem ismeri. Az elf pedig egy fegyvert idéz magának és forgatni is elkezdi, számítva arra, hogy valaki a toll ellopása céljából majd megközelíti. Az kéne még, hogy őt fejbe verje, bizony nem megy egy tapodtat se közelebb. Neki aztán mindegy, hogy ki áll be a kapuba, az a lényeg, hogy bizony áll ott valaki. Nem is tétlenkedik, felemeli az egyik tenyerét, hogy varázsoljon. Reményei szerint a kapu lángja nő annyira, hogy a középen álló férfi hátát elérje és leégesse a tollat. Ám neki az is elég, ha csak kiugrasztja onnan, megijeszti és egy kicsit óvatlanabb helyzetbe hozza, hogy a többiek lecsíphessék a hátáról azt a légiesen könnyű tárgyat, amiért most a küzdelem folyik. ~Erre biztos nem számítottak.~ Egészen büszke magára, hogy ez eszébe jutott.*
A varázsló tenyerét egy tűzforrás felé fordítja, melynek hatására a kiválasztott, közelében égő tűz ereje duplájára nő. Amint a varázsló elfordítja tenyerét, a hatás megszűnik.
1274. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-23 19:52:42
Üzenet elküldve: 2021-09-23 19:52:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 732
OOC üzenetek: 494
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 732
OOC üzenetek: 494
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Táguló fejek //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Végre a főzetekről meg az ilyen őt is jobban lekötő dolgokról cseverészhetnek. Aldeis meg közben eljátszadozik a fűben. Valami virágot bokszol nagyban, de aztán egy tarka pillangó megzavarja ebben a játékában, amit igyekezne levadászni. Lelkesen űzi a vadat, ha pedig leszáll megpihenni, akkor lekushad és óvatosan cserkeli. Mulatságos lehet ez a játék, de most Nimerilt leköti a magyarázás, amit mindennél jobban szeret.*
- A Rhéa félelme? Kérlek szépen megszabadít a terhességtől, ha olyan dózisban fogyasztod, de legtöbben a terhesség megelőzésére használják. Csak annyit kell tenned, ha pénzt akarsz belőle látni, hogy kimész gyűjteni, majd a vevőnek szépen kiporciózod.* Kétli, hogy riválisa lenne ez a gnóm, ezért nem is nagyon fél neki elmondani ezeket a titkokat. Főleg, hogy még az aranyérre is zagyvaságokat kezd el mondani.*
- Aranyér. Az a betegség, amikor a fáj segged meg vérzik. Az öregeknek szokott lenni, de szülés után is elő jöhet.* Magyarázza igen lelkesen, szinte már átszellemülten.*
- Egy két órára biztosan jó. Addig olyan merevedése van a férfi állatnak, hogy még egy fatörzset is meghágna. Tartós hosszú kufircolásokat lehet vele elérni. Mondhatni szerelmi főzet, mert hát mi másért tartana egy nő egy férfit, ha nem azért, hogy ott legyen az ágyban.* Kíváncsian figyeli a reakcióját, de már előre tudja, hogy baromságot fog mondani.*
- Szóval milyen volna a te "szerelmi bájitalod"? Hatása? Ideje?* Ugyan azt kérdezi, amit tőle kérdeztek, csak hogy legyen összehasonlítási alapjuk.*
// Táguló fejek //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Végre a főzetekről meg az ilyen őt is jobban lekötő dolgokról cseverészhetnek. Aldeis meg közben eljátszadozik a fűben. Valami virágot bokszol nagyban, de aztán egy tarka pillangó megzavarja ebben a játékában, amit igyekezne levadászni. Lelkesen űzi a vadat, ha pedig leszáll megpihenni, akkor lekushad és óvatosan cserkeli. Mulatságos lehet ez a játék, de most Nimerilt leköti a magyarázás, amit mindennél jobban szeret.*
- A Rhéa félelme? Kérlek szépen megszabadít a terhességtől, ha olyan dózisban fogyasztod, de legtöbben a terhesség megelőzésére használják. Csak annyit kell tenned, ha pénzt akarsz belőle látni, hogy kimész gyűjteni, majd a vevőnek szépen kiporciózod.* Kétli, hogy riválisa lenne ez a gnóm, ezért nem is nagyon fél neki elmondani ezeket a titkokat. Főleg, hogy még az aranyérre is zagyvaságokat kezd el mondani.*
- Aranyér. Az a betegség, amikor a fáj segged meg vérzik. Az öregeknek szokott lenni, de szülés után is elő jöhet.* Magyarázza igen lelkesen, szinte már átszellemülten.*
- Egy két órára biztosan jó. Addig olyan merevedése van a férfi állatnak, hogy még egy fatörzset is meghágna. Tartós hosszú kufircolásokat lehet vele elérni. Mondhatni szerelmi főzet, mert hát mi másért tartana egy nő egy férfit, ha nem azért, hogy ott legyen az ágyban.* Kíváncsian figyeli a reakcióját, de már előre tudja, hogy baromságot fog mondani.*
- Szóval milyen volna a te "szerelmi bájitalod"? Hatása? Ideje?* Ugyan azt kérdezi, amit tőle kérdeztek, csak hogy legyen összehasonlítási alapjuk.*
1273. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-23 16:19:37
Üzenet elküldve: 2021-09-23 16:19:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 1. kör //
* Elkezdődik a mágusviadal következő fordulója. Rögtön a két férfi varázslás után, megindul a központi kapu felé. Aborath varázslása okán gyorsabban szalad, így aztán ő ér hamarabb a kapuhoz. Itt megvetheti a lábát és felkészülhet a védekezésre, de még előtte bőven van ideje csökkenteni a zsugorodás idejét. Közben a lányok is indulnak, de mivel célpontjaik is a kapuhoz indultak, ezért ők is ott kötnek ki. Mindenki elég távol van a gyűrűtől, így egyelőre nem kell tartaniuk. Valuryen kerül legközelebb a kapuhoz Aborath után, így most egymáshoz ők lesznek legközelebb, hacsak az elf meg nem torpan, amint látja, hogy beelőzték. Botja keze ügyében van, amit használhat is, amíg ezzel a szabályok ellen nem vét.*
// A pálya 30 méteresre zsugorodott //
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 1. kör //
* Elkezdődik a mágusviadal következő fordulója. Rögtön a két férfi varázslás után, megindul a központi kapu felé. Aborath varázslása okán gyorsabban szalad, így aztán ő ér hamarabb a kapuhoz. Itt megvetheti a lábát és felkészülhet a védekezésre, de még előtte bőven van ideje csökkenteni a zsugorodás idejét. Közben a lányok is indulnak, de mivel célpontjaik is a kapuhoz indultak, ezért ők is ott kötnek ki. Mindenki elég távol van a gyűrűtől, így egyelőre nem kell tartaniuk. Valuryen kerül legközelebb a kapuhoz Aborath után, így most egymáshoz ők lesznek legközelebb, hacsak az elf meg nem torpan, amint látja, hogy beelőzték. Botja keze ügyében van, amit használhat is, amíg ezzel a szabályok ellen nem vét.*
// A pálya 30 méteresre zsugorodott //
1272. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-23 11:23:39
Üzenet elküldve: 2021-09-23 11:23:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 1. kör //
//Mana: 7//
*Lett volna még egy trükk Aborath perselyében ha úgy alakul a helyzet, hogy lehetősége lett volna használni, de úgy néz ki a fiatal legény kiesett a versenyből és ő a két hölggyel és az elf úriemberrel továbbjutott. Ez alapján a kör alapján el kell ismernie tényleg ügyes ellenfelei vannak. Itt a góleme miatt volt egy kis előnye, de így is megizzadt mikor leesett a tolla. Nincs mit tennie következő pályára valami taktikát ki kell majd találnia.*
-Gratulálok magunknak, hölgyeim és uram. Megtiszteltetés önökkel összemérnem szerény tudásom. Sok sikert a következő körben is.
*A következő a tűz pályája lesz. Látványos és talán az előzőnél is izgalmasabb megmérettetés elé nézhetnek. Aborath el is foglalja a neki szánt pozíciót. Figyeli a többieket majd mikor megérkezik a jelzés előbb elkezd sétálni a pálya közepén lévő kapu felé aztán megiramodik. Úgy néz ki nem csak neki volt ez a terve hanem az elf fiatalembernek is. A varázslatával pedig értékes pillanatokat vesztett. Ha mégis előbb jutna a tűzkapuba mint Valuryen akkor figyelné mit tesznek a többiek és igyekezne a látványos támadások elől kitérni. Ha megelőzné az elf akkor próbál úgy mozogni, hogy a kapu és a benne álló úriember mindig közé és a két hölgy közé kerüljön lehetőleg fedezéket adva egy varázslat elől vagy a figyelmet elterelve róla.*
A varázsló pár óvatos lépést tesz, melynek hatására a következő három körre a varázsló léptei sokkal halkabbak lesznek, és mozogni is könnyebben tud.
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 1. kör //
//Mana: 7//
*Lett volna még egy trükk Aborath perselyében ha úgy alakul a helyzet, hogy lehetősége lett volna használni, de úgy néz ki a fiatal legény kiesett a versenyből és ő a két hölggyel és az elf úriemberrel továbbjutott. Ez alapján a kör alapján el kell ismernie tényleg ügyes ellenfelei vannak. Itt a góleme miatt volt egy kis előnye, de így is megizzadt mikor leesett a tolla. Nincs mit tennie következő pályára valami taktikát ki kell majd találnia.*
-Gratulálok magunknak, hölgyeim és uram. Megtiszteltetés önökkel összemérnem szerény tudásom. Sok sikert a következő körben is.
*A következő a tűz pályája lesz. Látványos és talán az előzőnél is izgalmasabb megmérettetés elé nézhetnek. Aborath el is foglalja a neki szánt pozíciót. Figyeli a többieket majd mikor megérkezik a jelzés előbb elkezd sétálni a pálya közepén lévő kapu felé aztán megiramodik. Úgy néz ki nem csak neki volt ez a terve hanem az elf fiatalembernek is. A varázslatával pedig értékes pillanatokat vesztett. Ha mégis előbb jutna a tűzkapuba mint Valuryen akkor figyelné mit tesznek a többiek és igyekezne a látványos támadások elől kitérni. Ha megelőzné az elf akkor próbál úgy mozogni, hogy a kapu és a benne álló úriember mindig közé és a két hölgy közé kerüljön lehetőleg fedezéket adva egy varázslat elől vagy a figyelmet elterelve róla.*
A varázsló pár óvatos lépést tesz, melynek hatására a következő három körre a varázsló léptei sokkal halkabbak lesznek, és mozogni is könnyebben tud.
1271. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-23 08:54:12
Üzenet elküldve: 2021-09-23 08:54:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Táguló fejek //
*Úgy érzi, szerencsés nap a mai, még egyetlen kóbor kutya se ugrott rá, sőt még Nimeril se akarja lenyálazni a pulóverét. Így talán még egy hatig húzza, csak aztán kell kimossa. Utál mosni, mert olyan nehezen szárad meg minden, na meg ha be is gyújt, hogy segítse a száradást, akkor füst szaga lesz az összesnek. Majd rátérnek egy másfajta italcsoportra, amelyekkel néha ő is foglalkozik, bár visszajelzés nem igazán érkezett még a keverékkel kapcsolatban és nem tudja biztosan, hogy használ-e egyáltalán. De eddig tapasztalatot ilyen téren nem sikerült cserélnie senkivel. Mikor a nő megemlíti, hogy hatonta akár három adag is elkel belőle nagyot néz, tőle azért kevesebbet vesznek, lehet ezért is. Rhéa félelmével nem igazán foglalkozik, azt mindenki megveszi magának a piacon akinek szüksége van rá, eddig nem találkozott még vele, de bizonyára ez a növény is benne van az öregasszony naaaagy növényhatározó könyvében.*
-Hallottam már róla, az mire is való? *Kérdezi, miközben az állát markolászva felfelé tekint, mint, aki éppen keresi az emlékezetében a dolgot.*
-Arany ééér? Már csinálnak aranyból kenőcsöt is? Azt a rohadt anyját! *Üti össze az öklét a tenyerével, arra gondol, biztos valami nemesi hóbort ez már megint. Majd előkerül, hogy bizony a másik is készít szerelmi italokat, amin kicsit meglepődik, és itt kezd el hitetlenkedni.*
-És milyen hatásosak? Milyen a hatásuk és meddig érvényesül? *Csak, hogy megbizonyosodjon róla, hogy nem ugyan arról a szerelmi italról beszél, mint, ami neki van, mert mindenben le merné fogadni, hogy azt itt, ebben a városban csakis ő ismeri.*
// Táguló fejek //
*Úgy érzi, szerencsés nap a mai, még egyetlen kóbor kutya se ugrott rá, sőt még Nimeril se akarja lenyálazni a pulóverét. Így talán még egy hatig húzza, csak aztán kell kimossa. Utál mosni, mert olyan nehezen szárad meg minden, na meg ha be is gyújt, hogy segítse a száradást, akkor füst szaga lesz az összesnek. Majd rátérnek egy másfajta italcsoportra, amelyekkel néha ő is foglalkozik, bár visszajelzés nem igazán érkezett még a keverékkel kapcsolatban és nem tudja biztosan, hogy használ-e egyáltalán. De eddig tapasztalatot ilyen téren nem sikerült cserélnie senkivel. Mikor a nő megemlíti, hogy hatonta akár három adag is elkel belőle nagyot néz, tőle azért kevesebbet vesznek, lehet ezért is. Rhéa félelmével nem igazán foglalkozik, azt mindenki megveszi magának a piacon akinek szüksége van rá, eddig nem találkozott még vele, de bizonyára ez a növény is benne van az öregasszony naaaagy növényhatározó könyvében.*
-Hallottam már róla, az mire is való? *Kérdezi, miközben az állát markolászva felfelé tekint, mint, aki éppen keresi az emlékezetében a dolgot.*
-Arany ééér? Már csinálnak aranyból kenőcsöt is? Azt a rohadt anyját! *Üti össze az öklét a tenyerével, arra gondol, biztos valami nemesi hóbort ez már megint. Majd előkerül, hogy bizony a másik is készít szerelmi italokat, amin kicsit meglepődik, és itt kezd el hitetlenkedni.*
-És milyen hatásosak? Milyen a hatásuk és meddig érvényesül? *Csak, hogy megbizonyosodjon róla, hogy nem ugyan arról a szerelmi italról beszél, mint, ami neki van, mert mindenben le merné fogadni, hogy azt itt, ebben a városban csakis ő ismeri.*
1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-22 13:03:26
Üzenet elküldve: 2021-09-22 13:03:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 732
OOC üzenetek: 494
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 732
OOC üzenetek: 494
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Táguló fejek //
* A dicséret az jár neki, vagyis inkább fajának, mert azt vitathatatlan, hogy okosak. A szépség más tészta, ahogy az igényesség is. Az alig kéthatos pulóver mondjuk kicsit már bizarr, de ránézésre nem mondaná, hogy olyan régi lehet. Ezért biztosan nem fogja elítélni, mert a szappan mocskos drága egy dolog. Tudja, mert a saját bőrén tapasztalta. A mocskos ruhák hordásában meg lazán lekörözte régebben, mert a mocskos göncöket hónapig is viselte.*
- Ne féltsd azt a pulóvert! Meghagyom másnak, hogy összenyálazza.* A különös itallal végül nem jutnak dűlőre, így aztán vissza is kerül a helyére. Viszont legalább témánál maradnak. Szerelmi itallal éppen nem szolgálhat, bár hasonló lehet a vágykeltő.*
- Akadnak vevők rá mindig. Változó arányban, de akadnak.* Élvezettel meséli, mert végre olyan téma, amibe tevőlegesen is bele tud szólni.*
- Hatonta kettő három adag elmegy biztosan. Valószínűleg használ is, mert akadnak visszatérő vásárlók, de nekem ilyesmire nincs szükségem. A Rhéa félelme keverék szintén jövedelmező tud lenni, de nekem arra sincs szükségem. Különböző kenőcsöket szintén készítek, mint például aranyér kenőcs, ízületi fájdalmak meg a többi. Ez ugyan nem alkímia, de elég jövedelmező tud lenni.* Most pedig előnyben érzi magát, mert azért ez már valami.*
- Szóval szerintem igen, szerelmi italokat is készítek. ~ Na mi van? Hehehe. ~* Most örül, hogy saját sejtése szerint megnövekedett az erőviszonya a kis zakkanttal szemben.*
// Táguló fejek //
* A dicséret az jár neki, vagyis inkább fajának, mert azt vitathatatlan, hogy okosak. A szépség más tészta, ahogy az igényesség is. Az alig kéthatos pulóver mondjuk kicsit már bizarr, de ránézésre nem mondaná, hogy olyan régi lehet. Ezért biztosan nem fogja elítélni, mert a szappan mocskos drága egy dolog. Tudja, mert a saját bőrén tapasztalta. A mocskos ruhák hordásában meg lazán lekörözte régebben, mert a mocskos göncöket hónapig is viselte.*
- Ne féltsd azt a pulóvert! Meghagyom másnak, hogy összenyálazza.* A különös itallal végül nem jutnak dűlőre, így aztán vissza is kerül a helyére. Viszont legalább témánál maradnak. Szerelmi itallal éppen nem szolgálhat, bár hasonló lehet a vágykeltő.*
- Akadnak vevők rá mindig. Változó arányban, de akadnak.* Élvezettel meséli, mert végre olyan téma, amibe tevőlegesen is bele tud szólni.*
- Hatonta kettő három adag elmegy biztosan. Valószínűleg használ is, mert akadnak visszatérő vásárlók, de nekem ilyesmire nincs szükségem. A Rhéa félelme keverék szintén jövedelmező tud lenni, de nekem arra sincs szükségem. Különböző kenőcsöket szintén készítek, mint például aranyér kenőcs, ízületi fájdalmak meg a többi. Ez ugyan nem alkímia, de elég jövedelmező tud lenni.* Most pedig előnyben érzi magát, mert azért ez már valami.*
- Szóval szerintem igen, szerelmi italokat is készítek. ~ Na mi van? Hehehe. ~* Most örül, hogy saját sejtése szerint megnövekedett az erőviszonya a kis zakkanttal szemben.*
1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-22 09:12:07
Üzenet elküldve: 2021-09-22 09:12:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 1. kör //
//Mana: 7//
*Úgy látszik, hogy a többiek szépen eljátszottak egymással, s neki nem sok dolga volt, úgyhogy ezt sikernek könyvelő el. Ugyan aljas átkot kapott, de ez nem igazán veszélyes, s ha van elég ideje a két pálya között, úgy ezt igyekszik kiheverni addig. ~A tüzes jön, mi? ~ Gondolja magában, ahogy lassan feláll arra a helyre, ahová mutatják neki, hogy onnan indul. Úgy gondolja, hogy ez egy más taktikát igénylő pálya, úgyhogy igyekszik kitalálni valamit gyorsan. Amikor megszólal a rajtjelzés, úgy ő maga is megiramodik, de nem a versenytársait veszi célba, hanem a pálya közepén álló tűz kaput. Igyekszik odafutni amilyen gyorsan csak tud, hogy aktiválja a zsugorodást. Közpen pedig kezét ismét az ég felé nyújtja, hogy segítségül hívja Eeyr áldását, ám ezúttal egy roppant hosszú, egyszerű botot kíván megidézni. Ezzel konnyűszerrel távol tudná tartani magától a túlbuzgó ellenfeleket. Ha sikerül neki, úgy el is kezdi maga körül lengetni, nem célozva senkit kifejezetten vele, inkább csak egy mesterséges védőaurát létrehozni maga körül. Talán sikerül némileg elijesztenie a többieket. *
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa 2. forduló //
// 1. kör //
//Mana: 7//
*Úgy látszik, hogy a többiek szépen eljátszottak egymással, s neki nem sok dolga volt, úgyhogy ezt sikernek könyvelő el. Ugyan aljas átkot kapott, de ez nem igazán veszélyes, s ha van elég ideje a két pálya között, úgy ezt igyekszik kiheverni addig. ~A tüzes jön, mi? ~ Gondolja magában, ahogy lassan feláll arra a helyre, ahová mutatják neki, hogy onnan indul. Úgy gondolja, hogy ez egy más taktikát igénylő pálya, úgyhogy igyekszik kitalálni valamit gyorsan. Amikor megszólal a rajtjelzés, úgy ő maga is megiramodik, de nem a versenytársait veszi célba, hanem a pálya közepén álló tűz kaput. Igyekszik odafutni amilyen gyorsan csak tud, hogy aktiválja a zsugorodást. Közpen pedig kezét ismét az ég felé nyújtja, hogy segítségül hívja Eeyr áldását, ám ezúttal egy roppant hosszú, egyszerű botot kíván megidézni. Ezzel konnyűszerrel távol tudná tartani magától a túlbuzgó ellenfeleket. Ha sikerül neki, úgy el is kezdi maga körül lengetni, nem célozva senkit kifejezetten vele, inkább csak egy mesterséges védőaurát létrehozni maga körül. Talán sikerül némileg elijesztenie a többieket. *
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-22 08:19:21
Üzenet elküldve: 2021-09-22 08:19:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Táguló fejek //
*Bizony, néha irtó büszke tud lenni arra, amit nem bizonyítottan tud. Mert hát vak tyúk is találhat szemet. Arra meg, hogy vitathatatlanul az ő nemzettségéből kerülnek ki a nagyvilág tudósai, szinte már az orra az eget veri. Ám a szépség kérdésében nem igazán jutnak egy véleményre, de nem is a nők azok, akik a célközönségét alkotják az ő bájainak.*
-Ezt nem is biztos, hogy bánom, az kéne még, hogy a frissen mosott pulcsimra csorgasd a nyálad, még alig kéthatos. *Húzza ki a kezével a pulcsi alját, hogy jobban is megnézhesse a másik, alig van rajta még folt, valóban. Végül az lesz a megállapodás, hogy bizony itt az itallal ők semmit se fognak kezdeni, csak megnézegették kívülről.*
-Hát, te tudod. *Von vállat kicsit zsémbesen, majd elteszi, mert valóban elég ritka kincs ez errefelé. Mikor rákérdez, hogy tud-e valami spécit keverni a lány egy igen érdekes választ kap rá. Nagyokat pislog, mert ismeri az italt, bár, hogy azt mire használják nem igazán világos neki vagy, hogy egyáltalán használ-e az, amit árul.*
-És sokan veszik? *Mert hát azért a kíváncsiság erősebb, főleg ha már a konkurenciával így összesodorta a véletlen.*
-Mennyit adsz el belőle egy hat alatt? Te azt kipróbáltad már? *Mert hát ő azt még soha, de úgy tudja az öregasszonytól, hogy a férfiakon hatásos, magán úgy se tapasztalna semmit.*
// Táguló fejek //
*Bizony, néha irtó büszke tud lenni arra, amit nem bizonyítottan tud. Mert hát vak tyúk is találhat szemet. Arra meg, hogy vitathatatlanul az ő nemzettségéből kerülnek ki a nagyvilág tudósai, szinte már az orra az eget veri. Ám a szépség kérdésében nem igazán jutnak egy véleményre, de nem is a nők azok, akik a célközönségét alkotják az ő bájainak.*
-Ezt nem is biztos, hogy bánom, az kéne még, hogy a frissen mosott pulcsimra csorgasd a nyálad, még alig kéthatos. *Húzza ki a kezével a pulcsi alját, hogy jobban is megnézhesse a másik, alig van rajta még folt, valóban. Végül az lesz a megállapodás, hogy bizony itt az itallal ők semmit se fognak kezdeni, csak megnézegették kívülről.*
-Hát, te tudod. *Von vállat kicsit zsémbesen, majd elteszi, mert valóban elég ritka kincs ez errefelé. Mikor rákérdez, hogy tud-e valami spécit keverni a lány egy igen érdekes választ kap rá. Nagyokat pislog, mert ismeri az italt, bár, hogy azt mire használják nem igazán világos neki vagy, hogy egyáltalán használ-e az, amit árul.*
-És sokan veszik? *Mert hát azért a kíváncsiság erősebb, főleg ha már a konkurenciával így összesodorta a véletlen.*
-Mennyit adsz el belőle egy hat alatt? Te azt kipróbáltad már? *Mert hát ő azt még soha, de úgy tudja az öregasszonytól, hogy a férfiakon hatásos, magán úgy se tapasztalna semmit.*
1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-22 00:45:35
Üzenet elküldve: 2021-09-22 00:45:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*A nemtetszést észleli, de hogy minek szól, az már nem tiszta a számára. Várakozón is néz a másikra, mert a hallgatásából és abból, hogy indulás helyett még bámészkodik, arra következtet, hogy lehet még hozzáfűznivalója a témához. És akad is... Egy megjegyzés, amiben gunyorosságot érzékel.
Még nem múlt el róla az előbbi megszeppentség, így bizonytalanul néz az ifjúra, hogy ezzel most mit is akart mondani? Netán gondja van a törvényekkel? Vagy az őrséggel?
A köpenyes ez után még folytatja, és Garsinnak kicsit az az érzése, hogy a férfi valójában valami másra volt kíváncsi, amire nem kapott választ. Igyekszik fölidézni magában a pontos kérdést, de nem lesz sokkal okosabb. Úgyhogy felel valamit csak ez utóbbiakra.*
- Azért itt sem teljes a béke és a nyugalom. Különben nem volna szükség az őrségre. - *Kezd bele nem éppen kecsegtetően, cserébe őszintén.*
- Nem árt óvatosnak lenni. Történnek bűncselekmények. A városőrség is csak mostanában szerveződött újra, még tartanak a kiképzések. Volt itt egy lázadás, azért van annyi rom is a városban... A régi őrség megszűnt, a városnak nem volt vezetése sem egy ideig. És ez még nem történt olyan régen. De most már itt van a Népek Tanácsa, a törvények, az őrség... Van hogyan rendet tartani. A Sárvárost viszont jobb, ha kerüli. Oda még nem ért el az őrség, veszélyes ott, a szakadékon túl. - *Magyaráz végül egészen hosszan. Mindennek egy részét tapasztalatból, más részét hallomásból, vagy olvasmányokból tudja.
Eztán a másik is leporolja magát, amit jelzésnek vesz, hogy indulhatnak, de előbb még rákérdez arra a sérült fejre. Szó se róla, van benne némi bűntudat, amin nem segít az a fölszisszenés, de a másik állítása szerint megmarad.*
- Tényleg sajnálom. - *Böki oda bűnbánó arccal. Majd az indulás dolgára bólint és meg is teszi az első lépéseket vissza, a tisztás széle és a piac felé, mutatva az utat, ami megkerüli az árusok bódéit és visszavezet a főtérre.*
- Találtam egy futárt, aki ismeri az utat és vezet majd minket. Egy tanítványát is hozza, neki is megtanítja az útvonalat. A szökőkútnál várnak ránk... - *Meséli el a fejleményeket, miközben elhagyják a tisztást.*
*A nemtetszést észleli, de hogy minek szól, az már nem tiszta a számára. Várakozón is néz a másikra, mert a hallgatásából és abból, hogy indulás helyett még bámészkodik, arra következtet, hogy lehet még hozzáfűznivalója a témához. És akad is... Egy megjegyzés, amiben gunyorosságot érzékel.
Még nem múlt el róla az előbbi megszeppentség, így bizonytalanul néz az ifjúra, hogy ezzel most mit is akart mondani? Netán gondja van a törvényekkel? Vagy az őrséggel?
A köpenyes ez után még folytatja, és Garsinnak kicsit az az érzése, hogy a férfi valójában valami másra volt kíváncsi, amire nem kapott választ. Igyekszik fölidézni magában a pontos kérdést, de nem lesz sokkal okosabb. Úgyhogy felel valamit csak ez utóbbiakra.*
- Azért itt sem teljes a béke és a nyugalom. Különben nem volna szükség az őrségre. - *Kezd bele nem éppen kecsegtetően, cserébe őszintén.*
- Nem árt óvatosnak lenni. Történnek bűncselekmények. A városőrség is csak mostanában szerveződött újra, még tartanak a kiképzések. Volt itt egy lázadás, azért van annyi rom is a városban... A régi őrség megszűnt, a városnak nem volt vezetése sem egy ideig. És ez még nem történt olyan régen. De most már itt van a Népek Tanácsa, a törvények, az őrség... Van hogyan rendet tartani. A Sárvárost viszont jobb, ha kerüli. Oda még nem ért el az őrség, veszélyes ott, a szakadékon túl. - *Magyaráz végül egészen hosszan. Mindennek egy részét tapasztalatból, más részét hallomásból, vagy olvasmányokból tudja.
Eztán a másik is leporolja magát, amit jelzésnek vesz, hogy indulhatnak, de előbb még rákérdez arra a sérült fejre. Szó se róla, van benne némi bűntudat, amin nem segít az a fölszisszenés, de a másik állítása szerint megmarad.*
- Tényleg sajnálom. - *Böki oda bűnbánó arccal. Majd az indulás dolgára bólint és meg is teszi az első lépéseket vissza, a tisztás széle és a piac felé, mutatva az utat, ami megkerüli az árusok bódéit és visszavezet a főtérre.*
- Találtam egy futárt, aki ismeri az utat és vezet majd minket. Egy tanítványát is hozza, neki is megtanítja az útvonalat. A szökőkútnál várnak ránk... - *Meséli el a fejleményeket, miközben elhagyják a tisztást.*
1266. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-21 22:04:41
Üzenet elküldve: 2021-09-21 22:04:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
*Csalódott tekintetéből Elthur könnyen kiolvashatja, hogy nem volt számára éppenséggel kielégítő a válasza, de legalább leveszi róla a szemét, ahogy figyelme nemtörődően szóródik szét a tisztás kis részletein: egy kis hiányzó fűcsomó erre, egy érdekes alakzatban elnyújt faág arra. Semmi különös.*
- Törvények és városőrök? És én még azt hittem, süteménnyel tartják a népet sorban. *Csípős, de cseppet sem ártó szándékú megjegyzését egy vállrándítással díszíti ki.* - De mit faggatózok: lényeg, hogy működik, és nem kell attól félnem, hogy megnyúznak az első sikátorban. Remélem. *Felettük most már tisztes erővel, de még nem őrjítő hőséget árasztva kezd el sütni a nap, jelezve, hogy lassan indulniuk kéne. Leporolja magát, ahogy befejezi a nem túl izgalmasnak látszódó tisztás szemrevételezését, majd társa kérdését hallva kissé megszeppenve hozzáfordul. Nem számít amaz aggodalmára, így elsőre nem tudja, hogy reagáljon. De aztán válaszként próbát tesz, és ujját óvatosan a már maximum méretét valószínűleg elért, tehát böhömnagy duzzanatra teszi. Nem kell nyírásra szoruló hajában tapogatóznia, még elég friss ahhoz hogy érezze. Magától értetődőleg halkan felszisszen, de ujját levéve nem lát rajta vérnyomot, valamint a világ sem forog körülötte. Legalábbis nem az egészségügyi értelemben.*
- Aludni kényelmetlen lesz, de az amúgy is alig megy mostanában. Különben megvagyok... köszönöm az aggodalmát. *Teszi még hozzá gyorsan motyogva, és utána gyorsan igyekszik terelni terelni a témát:* - No de! Mint mondtam, én kész vagyok itt! Ha önnek sincsen más dolga, mit szól ahhoz, hogy útnak álljunk? Máskülönben mire visszaérünk a főtérre, megint nyomulhatok fel a Pegazusba húzni a lóbőrt. -
*Csalódott tekintetéből Elthur könnyen kiolvashatja, hogy nem volt számára éppenséggel kielégítő a válasza, de legalább leveszi róla a szemét, ahogy figyelme nemtörődően szóródik szét a tisztás kis részletein: egy kis hiányzó fűcsomó erre, egy érdekes alakzatban elnyújt faág arra. Semmi különös.*
- Törvények és városőrök? És én még azt hittem, süteménnyel tartják a népet sorban. *Csípős, de cseppet sem ártó szándékú megjegyzését egy vállrándítással díszíti ki.* - De mit faggatózok: lényeg, hogy működik, és nem kell attól félnem, hogy megnyúznak az első sikátorban. Remélem. *Felettük most már tisztes erővel, de még nem őrjítő hőséget árasztva kezd el sütni a nap, jelezve, hogy lassan indulniuk kéne. Leporolja magát, ahogy befejezi a nem túl izgalmasnak látszódó tisztás szemrevételezését, majd társa kérdését hallva kissé megszeppenve hozzáfordul. Nem számít amaz aggodalmára, így elsőre nem tudja, hogy reagáljon. De aztán válaszként próbát tesz, és ujját óvatosan a már maximum méretét valószínűleg elért, tehát böhömnagy duzzanatra teszi. Nem kell nyírásra szoruló hajában tapogatóznia, még elég friss ahhoz hogy érezze. Magától értetődőleg halkan felszisszen, de ujját levéve nem lát rajta vérnyomot, valamint a világ sem forog körülötte. Legalábbis nem az egészségügyi értelemben.*
- Aludni kényelmetlen lesz, de az amúgy is alig megy mostanában. Különben megvagyok... köszönöm az aggodalmát. *Teszi még hozzá gyorsan motyogva, és utána gyorsan igyekszik terelni terelni a témát:* - No de! Mint mondtam, én kész vagyok itt! Ha önnek sincsen más dolga, mit szól ahhoz, hogy útnak álljunk? Máskülönben mire visszaérünk a főtérre, megint nyomulhatok fel a Pegazusba húzni a lóbőrt. -
1265. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-21 11:25:14
Üzenet elküldve: 2021-09-21 11:25:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1597
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1597
OOC üzenetek: 262
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Vedelő bajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hogy miért pont őt kell megtalálnia egy lánynak ha meg kell görnyednie valamiért jó kérdés. Ha nem a cipője bánná akkor lehet még bóknak is venné, de így nem annyira érzi megtisztelve magát. Mindenesetre ezek után a szagos kis nyálgombóc félrevonul és a férfiak maradnak csak talpon. A hozott italt a doki lehúzza és magabiztosan nézne a másikra, de valami megzavarja. Megdörgöli a szemét majd rákérdez.*
-Mi a bánat van a hajaddal?
*Ilyet ő még nem látott. Pedig került már elé pár furcsa eset. Olyan is hallott, hogy valaki megőszült volna. De nem ivás közben.*
-Már megint beletettetek valamit ebbe a szarba? Az én hajam is megváltozott?
*Rémül meg egyből. Ha az ő haját elrontották elsőnek ő fogja megölni a bűnösöket. Majd utána az összes nő a világon. A doki haja ugyanis nemzeti kincsnek számít. Nem szabad azzal szórakozni. A következő italt már csak a riadalomra is lehúzza. Mi lesz itt vele ha... Bár a vörös lakótársának jól állt az aranyhaj...*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.21 11:25:34
//Nyárközépi piknik//
//Vedelő bajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hogy miért pont őt kell megtalálnia egy lánynak ha meg kell görnyednie valamiért jó kérdés. Ha nem a cipője bánná akkor lehet még bóknak is venné, de így nem annyira érzi megtisztelve magát. Mindenesetre ezek után a szagos kis nyálgombóc félrevonul és a férfiak maradnak csak talpon. A hozott italt a doki lehúzza és magabiztosan nézne a másikra, de valami megzavarja. Megdörgöli a szemét majd rákérdez.*
-Mi a bánat van a hajaddal?
*Ilyet ő még nem látott. Pedig került már elé pár furcsa eset. Olyan is hallott, hogy valaki megőszült volna. De nem ivás közben.*
-Már megint beletettetek valamit ebbe a szarba? Az én hajam is megváltozott?
*Rémül meg egyből. Ha az ő haját elrontották elsőnek ő fogja megölni a bűnösöket. Majd utána az összes nő a világon. A doki haja ugyanis nemzeti kincsnek számít. Nem szabad azzal szórakozni. A következő italt már csak a riadalomra is lehúzza. Mi lesz itt vele ha... Bár a vörös lakótársának jól állt az aranyhaj...*
A hozzászólás írója (Intath Aldeis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.21 11:25:34
1264. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-21 09:46:57
Üzenet elküldve: 2021-09-21 09:46:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Vedelő bajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hát nem igazán tudja kontrollálni, hogy hova megy az áldás, hát a szőkeség cipőjét találja meg, viszont már nem tudja visszafogni. Ha megindult, akkor ki kell jönnie. Szíve szerint meghajolna, ha nem kecsegtetne újabb hányáskörrel a dolog, csak leül a földre, onnan lejjebb már nem eshet, ugyanis a környezet igen erősen hullámzik még mindig.*
-Nejm is... tutam hogy ez egy …ajtó. *Kapaszkodik erősen a mellette lévő két nagyobb kődarabba. Látszik, hogy ő rá már számolni nem lehet, és nem fog innen holnap reggelig magától elmozdulni.*
//Nyárközépi piknik//
//Vedelő bajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hát nem igazán tudja kontrollálni, hogy hova megy az áldás, hát a szőkeség cipőjét találja meg, viszont már nem tudja visszafogni. Ha megindult, akkor ki kell jönnie. Szíve szerint meghajolna, ha nem kecsegtetne újabb hányáskörrel a dolog, csak leül a földre, onnan lejjebb már nem eshet, ugyanis a környezet igen erősen hullámzik még mindig.*
-Nejm is... tutam hogy ez egy …ajtó. *Kapaszkodik erősen a mellette lévő két nagyobb kődarabba. Látszik, hogy ő rá már számolni nem lehet, és nem fog innen holnap reggelig magától elmozdulni.*
1263. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-20 17:38:52
Üzenet elküldve: 2021-09-20 17:38:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*Egészen hirtelen élénkül meg a férfi, kicsit még meg is ijeszti Garsint, aki így guggolásból a fenekére ül, s így nézi végig tehetetlenül, ahogy a köpenyes hátraveti magát, fejét a fa törzsének csapva. Aztán már térdel föl és nyújtaná felé a karjait óvón és nyugtatón, hogy tartóztassa kicsit az ülő helyzetben, meg megnézhesse a fejét, mert elég csúnyán beverhette, legalábbis rossz volt nézni...
A temérdek káromkodás és indulat viszont megállítja a mozdulatban, s mikor az ifjú megjegyzi, hogy elég lett volna őt megszólítania ébresztgetés gyanánt, eléggé magára veszi és elszégyelli magát.*
- Bocsánat! - *Motyogja közbe megszeppenten, míg a másik tovább morgolódik. Most igazán nincs semmi katonás Garsinban, előjön belőle a régi berögződés és meghunyászkodón már-már büntetést vár, vagy további szidalmakat a hibájáért. Mert most ő is hibásnak érzi magát.
Adoaver viszont azzal a megjegyzéssel látszólag le is zárta a témát, mert már inkább ő kér elnézést, hogy elaludt. S a tekintetét ugyan kerüli az ifjú, amit Garsin úgy értelmez, hogy azért még mindig haragszik rá, de mikor legközelebb megszólal, akkor is csak mesél. Végül pedig a korábbi kérdését teszi föl, amire Garsinnak a piacon nem volt alkalma válaszolni.
Ő is föláll és eligazítja a ruháit. A másik kutató, kék szempárja láthatja rajta, hogy ő kicsit lassabban lép túl az előbbi jeleneten, de azért apránként csak összeszedi magát, hogy felelni tudjon. Bár ez a megszeppentség mellett azért is okoz némi nehézséget, mert neki magának is keresnie kell a választ.*
- Vannak törvényeink. És városőrök, hogy betartassák azokat. - *Mondja végül egészen egyszerűen, s noha úgy tűnhet haza beszél, valójában ténylegesen ez a meggyőződése és tapasztalata. Ő maga a Kikötőből származik, még egy éve sem él ebben a városban, s a leglényegesebb különbség, amit a két település között lát, azok ezek. Szeretné, ha egyszer a szülővárosába is elérne a törvény és ott is volna hová fordulniuk segítségért és védelemért az embereknek.*
- Rendben lesz? Nem szédül? - *Érdeklődik, és figyel is, ha a másik mozdul, látja-e megtántorodni. Lopva még a tarkóját is lesi, de túl sok haja van a férfinak, nem látja ilyen egyszerűen, hogy vérzik-e.*
A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.20 17:48:42
*Egészen hirtelen élénkül meg a férfi, kicsit még meg is ijeszti Garsint, aki így guggolásból a fenekére ül, s így nézi végig tehetetlenül, ahogy a köpenyes hátraveti magát, fejét a fa törzsének csapva. Aztán már térdel föl és nyújtaná felé a karjait óvón és nyugtatón, hogy tartóztassa kicsit az ülő helyzetben, meg megnézhesse a fejét, mert elég csúnyán beverhette, legalábbis rossz volt nézni...
A temérdek káromkodás és indulat viszont megállítja a mozdulatban, s mikor az ifjú megjegyzi, hogy elég lett volna őt megszólítania ébresztgetés gyanánt, eléggé magára veszi és elszégyelli magát.*
- Bocsánat! - *Motyogja közbe megszeppenten, míg a másik tovább morgolódik. Most igazán nincs semmi katonás Garsinban, előjön belőle a régi berögződés és meghunyászkodón már-már büntetést vár, vagy további szidalmakat a hibájáért. Mert most ő is hibásnak érzi magát.
Adoaver viszont azzal a megjegyzéssel látszólag le is zárta a témát, mert már inkább ő kér elnézést, hogy elaludt. S a tekintetét ugyan kerüli az ifjú, amit Garsin úgy értelmez, hogy azért még mindig haragszik rá, de mikor legközelebb megszólal, akkor is csak mesél. Végül pedig a korábbi kérdését teszi föl, amire Garsinnak a piacon nem volt alkalma válaszolni.
Ő is föláll és eligazítja a ruháit. A másik kutató, kék szempárja láthatja rajta, hogy ő kicsit lassabban lép túl az előbbi jeleneten, de azért apránként csak összeszedi magát, hogy felelni tudjon. Bár ez a megszeppentség mellett azért is okoz némi nehézséget, mert neki magának is keresnie kell a választ.*
- Vannak törvényeink. És városőrök, hogy betartassák azokat. - *Mondja végül egészen egyszerűen, s noha úgy tűnhet haza beszél, valójában ténylegesen ez a meggyőződése és tapasztalata. Ő maga a Kikötőből származik, még egy éve sem él ebben a városban, s a leglényegesebb különbség, amit a két település között lát, azok ezek. Szeretné, ha egyszer a szülővárosába is elérne a törvény és ott is volna hová fordulniuk segítségért és védelemért az embereknek.*
- Rendben lesz? Nem szédül? - *Érdeklődik, és figyel is, ha a másik mozdul, látja-e megtántorodni. Lopva még a tarkóját is lesi, de túl sok haja van a férfinak, nem látja ilyen egyszerűen, hogy vérzik-e.*
A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.20 17:48:42
1262. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-20 15:43:06
Üzenet elküldve: 2021-09-20 15:43:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Az útitárs//
*Hogy mégis miről álmodik, vagy ha egyáltalán eltelik annyi idő, hogy álmodni is tudjon, azt ugyan nem tudja megmondani. Nem is érdekli. Élvezi ezt az észbeli nemlétet, az elsötétedett világ eseménytelen békességét, hogy nem kell magát erőltetnie, pusztán ő, és gondolatai csigalassúsággal mozogva. Kis mosoly is látszik az arcán, ahogy szendereg. Valóban olyan mélyen el van merülve a semmiben, hogy nem érzi meg a vállán lévő idegen kezet. Viszont a rázásra már reagál, de nem az elvárt módon: a hirtelen keltésre agya rögtön maximum teljesítményre kapcsol, úgy felrázva Adoavert, hogy szemét azonnal felnyitva mered Elthurra. Ez megint csak egy nem várt reakciót vált ki belőle: Olyannyira meglepi társa számára teljesen hirtelen felbukkanása, valamint meg nem szokott, hirtelen közelsége, hogy teste ösztönösen hátra ugrik, hátát és fejét fájdalmasan nekiütve a mögötte nyugvó fatörzsnek.* - Hogyaza - *kiáltását félbeszakítja a koppanás, amitől egy óceánt felkáromkodva esik vissza eredeti ülőhelyére, szitkozódásai közben kobakját két kezével fogva, és fogán keresztül szívva be a levegőt.*
- 'Reggelt! *Dobja be két szitokszó közepette, majd jobb kezével a rohamosan növekvő púpot fogva föltápászkodik. Nem mondhatni, hogy kialudtabbnak néz ki.* - Az "Adoaver úr" elég lett volna! De elnézést a láblógatás miatt, nem volt jó a Pegazus ágya. *Használja föl az első eszébe ötlő kifogást mentségként. Nem is nagyon vesz föl szemkontaktust, úgy folytatja, miközben röstellő tekintettel néz szét a fagyűrűben.* - Meg akartam nézni, hogy valóban furcsább e ez a placc a mi kertjeinknél még Lihanechből. A válasz egy "igen" lenne. Én megvagyok a saját kérésemmel, és eleget pazaroltam az ön idejét is, úgy érzem. De mielőtt megint elfelejtem, egy kérdés. *Fordul most általános arckifejezéséhez képest egy komolyabbal a tabardoshoz; az eget tükröző szempárja az előző naphoz hasonlóan próbál kiolvasni minden gondolatot utazótársa arcából.* - Lihanechben még sosem találkoztam ilyen sokrétű lakossággal, pedig ott is van egy kis méretkülönbség. Ráadásul itt több, a másikkal örök viadalban élő faj is él egymás hegyén-hátán: elfek és sötételfek, orkok és nagyjából mindenki... Még eredart is láttam itt! Hogy csináljátok? Hogy nem omlik össze a rendszeretek egy nap alatt az örökös marakodásból kiszikrázott tűzcsóvában? Hogy nem tépitek szét egymást?
*Hogy mégis miről álmodik, vagy ha egyáltalán eltelik annyi idő, hogy álmodni is tudjon, azt ugyan nem tudja megmondani. Nem is érdekli. Élvezi ezt az észbeli nemlétet, az elsötétedett világ eseménytelen békességét, hogy nem kell magát erőltetnie, pusztán ő, és gondolatai csigalassúsággal mozogva. Kis mosoly is látszik az arcán, ahogy szendereg. Valóban olyan mélyen el van merülve a semmiben, hogy nem érzi meg a vállán lévő idegen kezet. Viszont a rázásra már reagál, de nem az elvárt módon: a hirtelen keltésre agya rögtön maximum teljesítményre kapcsol, úgy felrázva Adoavert, hogy szemét azonnal felnyitva mered Elthurra. Ez megint csak egy nem várt reakciót vált ki belőle: Olyannyira meglepi társa számára teljesen hirtelen felbukkanása, valamint meg nem szokott, hirtelen közelsége, hogy teste ösztönösen hátra ugrik, hátát és fejét fájdalmasan nekiütve a mögötte nyugvó fatörzsnek.* - Hogyaza - *kiáltását félbeszakítja a koppanás, amitől egy óceánt felkáromkodva esik vissza eredeti ülőhelyére, szitkozódásai közben kobakját két kezével fogva, és fogán keresztül szívva be a levegőt.*
- 'Reggelt! *Dobja be két szitokszó közepette, majd jobb kezével a rohamosan növekvő púpot fogva föltápászkodik. Nem mondhatni, hogy kialudtabbnak néz ki.* - Az "Adoaver úr" elég lett volna! De elnézést a láblógatás miatt, nem volt jó a Pegazus ágya. *Használja föl az első eszébe ötlő kifogást mentségként. Nem is nagyon vesz föl szemkontaktust, úgy folytatja, miközben röstellő tekintettel néz szét a fagyűrűben.* - Meg akartam nézni, hogy valóban furcsább e ez a placc a mi kertjeinknél még Lihanechből. A válasz egy "igen" lenne. Én megvagyok a saját kérésemmel, és eleget pazaroltam az ön idejét is, úgy érzem. De mielőtt megint elfelejtem, egy kérdés. *Fordul most általános arckifejezéséhez képest egy komolyabbal a tabardoshoz; az eget tükröző szempárja az előző naphoz hasonlóan próbál kiolvasni minden gondolatot utazótársa arcából.* - Lihanechben még sosem találkoztam ilyen sokrétű lakossággal, pedig ott is van egy kis méretkülönbség. Ráadásul itt több, a másikkal örök viadalban élő faj is él egymás hegyén-hátán: elfek és sötételfek, orkok és nagyjából mindenki... Még eredart is láttam itt! Hogy csináljátok? Hogy nem omlik össze a rendszeretek egy nap alatt az örökös marakodásból kiszikrázott tűzcsóvában? Hogy nem tépitek szét egymást?
1261. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-09-20 12:17:02
Üzenet elküldve: 2021-09-20 12:17:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az útitárs//
*Egy kis időbe beletelik, mire megjelenik a tisztás szélén, mert a kerülője a futárok felé nem ment éppen gyorsan és ide is a hosszabb úton jött. Pedig lassan ideje lesz indulniuk, mert ugyan még mindig korán van, de az idő múlását jelzi, hogy a tisztás füve már alig-alig harmatos, a levegő hűvössége is kezd fölszállni, s a napfény egyre kellemesebben melengeti őket.
Garsin nagyjából ilyenkor szokott errefelé járni egyébként is, szinte minden nap, így megnyugtatja ez az ismerős terep. Csakhogy most a szokásos sétája és kocogása helyett más feladat vár rá...
Tekintete nem keresgél sokáig, hamar kiszúrja a kék foltot az egyik fa tövében, integet is felé, de arra kell jutnia, hogy a másik alighanem nem vette őt észre.
Odasétál hát hozzá, s közelebbről már látja, hogy az ifjú nem is figyelhetett föl rá, ugyanis csukva a szeme.
Nos, Garsin még nem tud túl sokat a mágiáról, de azt tudja, hogy a mágusok szoktak meditálni, s itt is látott már egyeseket elmélyülni hasonló tevékenységben.
Elnézi Adoaver sápadt arcát. Valóban elég betegesnek és kimerültnek látszik azokkal a sötét foltokkal a szeme alatt, de kedves és békés is a látvány, magában így még kisfiúsabbnak ítéli a másik megjelenését.
Leguggol mellé, olyan karnyújtásnyi távolságban, s onnan figyeli pár pillanatig. Kicsit fél őt megzavarni, hátha éppen meditál, meg ha csak alszik is... nincs szíve őt fölébreszteni.
De aztán mégis erőt vesz magán, mert a szökőkútnál is várják őket és késlekedniük sem kellene tovább. Néhány légvételnyi várakozás után kinyújtja a karját és az ifjú vállára teszi a kezét. Ha ennyitől nem ébredne föl, finoman meg is rázza.*
- Adoaver úr! - *Szólítja halkan, mert nem akar durva lenni.*
*Egy kis időbe beletelik, mire megjelenik a tisztás szélén, mert a kerülője a futárok felé nem ment éppen gyorsan és ide is a hosszabb úton jött. Pedig lassan ideje lesz indulniuk, mert ugyan még mindig korán van, de az idő múlását jelzi, hogy a tisztás füve már alig-alig harmatos, a levegő hűvössége is kezd fölszállni, s a napfény egyre kellemesebben melengeti őket.
Garsin nagyjából ilyenkor szokott errefelé járni egyébként is, szinte minden nap, így megnyugtatja ez az ismerős terep. Csakhogy most a szokásos sétája és kocogása helyett más feladat vár rá...
Tekintete nem keresgél sokáig, hamar kiszúrja a kék foltot az egyik fa tövében, integet is felé, de arra kell jutnia, hogy a másik alighanem nem vette őt észre.
Odasétál hát hozzá, s közelebbről már látja, hogy az ifjú nem is figyelhetett föl rá, ugyanis csukva a szeme.
Nos, Garsin még nem tud túl sokat a mágiáról, de azt tudja, hogy a mágusok szoktak meditálni, s itt is látott már egyeseket elmélyülni hasonló tevékenységben.
Elnézi Adoaver sápadt arcát. Valóban elég betegesnek és kimerültnek látszik azokkal a sötét foltokkal a szeme alatt, de kedves és békés is a látvány, magában így még kisfiúsabbnak ítéli a másik megjelenését.
Leguggol mellé, olyan karnyújtásnyi távolságban, s onnan figyeli pár pillanatig. Kicsit fél őt megzavarni, hátha éppen meditál, meg ha csak alszik is... nincs szíve őt fölébreszteni.
De aztán mégis erőt vesz magán, mert a szökőkútnál is várják őket és késlekedniük sem kellene tovább. Néhány légvételnyi várakozás után kinyújtja a karját és az ifjú vállára teszi a kezét. Ha ennyitől nem ébredne föl, finoman meg is rázza.*
- Adoaver úr! - *Szólítja halkan, mert nem akar durva lenni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3160-3179