Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 99 (1961. - 1980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1980. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-30 16:03:48
Üzenet elküldve: 2014-12-30 16:03:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Ziana, és bárki//
- Na látod, ha valami rossz történik, legalább valakinek legyen haszna belőle. *Bólogat kereseti formáik megállapításakor. Ha már valaki lesérül, megbetegedik, hozzanak ki belőle valami jót, legalább nm hal éhen a gyógyító. Vagy szomjan. És ha már valaki ennyire könnyen megtéveszthető, ennyire hisz a hihetetlenben, akkor már a másik vöri se maradjon étlen-szomjan.*
- A végén még kiderül, hogy benned is van látnok vér. *Nevet fel.* De mivel ez már nagyon apró és nagyon jelentéktelen részletekbe menne bele, már a jövő szempontjából, közvetlen közelről kellene megnézni a személyt, sőt, lehet, hogy még az auráját is vizsgálni kellene. *Jön megint a hangzatos, áltudományos magyarázattal, ajj, de begyakorolta már ezeket. Lefordítva mindez annyit tesz, hogy elég közel kell kerülnie a célszemélyhez ahhoz, hogy alaposan megfigyelhesse, megnézhesse, és ízekre szedhesse néhány aranyat hozó megállapításért.*
- Akkor bizony rossz helyen keresel, a városiak nyeszlettek. Aki nem az erejéből él, az mind olyan.
*Mutat egy ha véznának nem is, de Zia kritériumaitól jó messzire esett egyénre.* - Nagy eséllyel az ilyenek nem is látogattak ki ide, mert vagy a kocsmában maradtak, vagy dolguk van. De ha más nem, hát ott a hóháborús csapatkapitány.
*Von vállat somolyogva, direkt nem pontosítva, melyikre is gondolt. Kortyol egyet a borából, már nem olyan kellemes meleg, de meginni még meglehet, finom italt meg nem pazarolunk.*
- Nincs favorit megjelenés, de azért az emberi külső nem árt, ha megvan. De az unalmas alakokat nem szeretem. Tudom, tudom, nem beszélgetni kell velük, de a fantáziátlanság a hancúrban is megmutatkozik. Miért? Megjövendölöd, hogy nálam ki lesz a befutó? *Villant fel egy vigyort Ziára. Azért kíváncsi rá, a lány mi tippelne neki, kit ajánlana, vagy szimplán kivel ugratná. Harag nem lesz belőle, ahhoz túl jó kedve van, és le is lett kenyerezve már.*
//Egészségügyi szolgálat - Ziana, és bárki//
- Na látod, ha valami rossz történik, legalább valakinek legyen haszna belőle. *Bólogat kereseti formáik megállapításakor. Ha már valaki lesérül, megbetegedik, hozzanak ki belőle valami jót, legalább nm hal éhen a gyógyító. Vagy szomjan. És ha már valaki ennyire könnyen megtéveszthető, ennyire hisz a hihetetlenben, akkor már a másik vöri se maradjon étlen-szomjan.*
- A végén még kiderül, hogy benned is van látnok vér. *Nevet fel.* De mivel ez már nagyon apró és nagyon jelentéktelen részletekbe menne bele, már a jövő szempontjából, közvetlen közelről kellene megnézni a személyt, sőt, lehet, hogy még az auráját is vizsgálni kellene. *Jön megint a hangzatos, áltudományos magyarázattal, ajj, de begyakorolta már ezeket. Lefordítva mindez annyit tesz, hogy elég közel kell kerülnie a célszemélyhez ahhoz, hogy alaposan megfigyelhesse, megnézhesse, és ízekre szedhesse néhány aranyat hozó megállapításért.*
- Akkor bizony rossz helyen keresel, a városiak nyeszlettek. Aki nem az erejéből él, az mind olyan.
*Mutat egy ha véznának nem is, de Zia kritériumaitól jó messzire esett egyénre.* - Nagy eséllyel az ilyenek nem is látogattak ki ide, mert vagy a kocsmában maradtak, vagy dolguk van. De ha más nem, hát ott a hóháborús csapatkapitány.
*Von vállat somolyogva, direkt nem pontosítva, melyikre is gondolt. Kortyol egyet a borából, már nem olyan kellemes meleg, de meginni még meglehet, finom italt meg nem pazarolunk.*
- Nincs favorit megjelenés, de azért az emberi külső nem árt, ha megvan. De az unalmas alakokat nem szeretem. Tudom, tudom, nem beszélgetni kell velük, de a fantáziátlanság a hancúrban is megmutatkozik. Miért? Megjövendölöd, hogy nálam ki lesz a befutó? *Villant fel egy vigyort Ziára. Azért kíváncsi rá, a lány mi tippelne neki, kit ajánlana, vagy szimplán kivel ugratná. Harag nem lesz belőle, ahhoz túl jó kedve van, és le is lett kenyerezve már.*
1979. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-30 13:50:23
Üzenet elküldve: 2014-12-30 13:50:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata - 10/10//
*A hógolyó becsapódó hangját azért felismeri, arra is kapja a fejét rögtön. Az óriás máris kapott két lövedéket, de szerencsére csak a törzsét találták le, az legalább kevesebb élet levonással jár. Közben tőlük is röppennek a golyók, pontosabban egy falbontónak szánt hógörgeteg is, vezérük pedig még a pajzshasználatot is beveti. Végül is, nem mondták, hogy nem szabad, akkor meg miért is ne. A parancs is érkezik, miszerint Albunra kell szórni a hideg áldást, már ha megpillantják.
Rhena a kezébe is vesz egy hógolyót, hogy az alkalmas pillanatban kikukkancson, és remélhetőleg megfelelő célpontot találva el is hajítsa azt. A kérdés csak az, mikor lesz alkalmas a pillanat. A szerencséjét ismerve, és abból kiindulva, pont amikor kipillantana a fal mögül, reppenne el egy kósza, eltévedt golyóbis, ami pont az ő arcában landolna, mert miért is ne. Már a gondolatra elhúzza a száját. Éppen azon lenne, hogy miután rászánta magát, csak kinézzen a fedezék mögül, és valami megdobálandó ellenfél után nézzen, amikor is megüti fülét az ismerős hang. Nini, hiszen pont Albun az, és az az utasítás, hogy őt vegyék célba. Még fel is ajálnkozik célpontnak, ez remek. Nem mintha ez garantálná, hogy ő speciel eltalálja a férfit, de az esély legalább megadatott.
Ki is dugja a fejét a hófal mögül, és bőszen imádkozik, hogy fehér haja ezúttal legyen hasznára, és ne tűnjön fel rögtön, hogy ott nézelődik valaki. Kiszúrnia a célpontot nem is nehéz, hát már dobja is a köpenye mögé rejtőzött férfi felé a fehér, gyurkászott labdát. Azt azért még megvárja, behúzott nyakkal, hogy mennyivle süvít el a célpont mellett, vagy valami érthetetlen csoda folytán eltalálta-e, majd már gubbasztódik is vissza a fedezék mögé vissza.*
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata - 10/10//
*A hógolyó becsapódó hangját azért felismeri, arra is kapja a fejét rögtön. Az óriás máris kapott két lövedéket, de szerencsére csak a törzsét találták le, az legalább kevesebb élet levonással jár. Közben tőlük is röppennek a golyók, pontosabban egy falbontónak szánt hógörgeteg is, vezérük pedig még a pajzshasználatot is beveti. Végül is, nem mondták, hogy nem szabad, akkor meg miért is ne. A parancs is érkezik, miszerint Albunra kell szórni a hideg áldást, már ha megpillantják.
Rhena a kezébe is vesz egy hógolyót, hogy az alkalmas pillanatban kikukkancson, és remélhetőleg megfelelő célpontot találva el is hajítsa azt. A kérdés csak az, mikor lesz alkalmas a pillanat. A szerencséjét ismerve, és abból kiindulva, pont amikor kipillantana a fal mögül, reppenne el egy kósza, eltévedt golyóbis, ami pont az ő arcában landolna, mert miért is ne. Már a gondolatra elhúzza a száját. Éppen azon lenne, hogy miután rászánta magát, csak kinézzen a fedezék mögül, és valami megdobálandó ellenfél után nézzen, amikor is megüti fülét az ismerős hang. Nini, hiszen pont Albun az, és az az utasítás, hogy őt vegyék célba. Még fel is ajálnkozik célpontnak, ez remek. Nem mintha ez garantálná, hogy ő speciel eltalálja a férfit, de az esély legalább megadatott.
Ki is dugja a fejét a hófal mögül, és bőszen imádkozik, hogy fehér haja ezúttal legyen hasznára, és ne tűnjön fel rögtön, hogy ott nézelődik valaki. Kiszúrnia a célpontot nem is nehéz, hát már dobja is a köpenye mögé rejtőzött férfi felé a fehér, gyurkászott labdát. Azt azért még megvárja, behúzott nyakkal, hogy mennyivle süvít el a célpont mellett, vagy valami érthetetlen csoda folytán eltalálta-e, majd már gubbasztódik is vissza a fedezék mögé vissza.*
1978. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-30 09:48:02
Üzenet elküldve: 2014-12-30 09:48:02
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 10/10//
// Isteni szél(lelbélelt) hadművelet//
*Elkezdődik az ütközet érdemi része, süvítenek az első hógolyók, sőt, a hófalukat érő nagyobb puffanás arra enged következtetni, hogy valami más is zajlik a háttérben. Ki nem néz, egyelőre nem mutatja magát, így csak a csapattársak egy-egy reakciójából következtet arra, mi is történt. A hosszú dobálózásokban nem hisz, az rendkívül unalmas, és szerencse dolga is; a mielőbbi forralt borozás reményében viszont igen. Szóval vastag, hosszú köpenyét lekanyarítja a válláról, majd a kezeivel belülről fogva a fal mögött félfordulattal maga elé emelinti néhány centiméterrel. Ügyel arra, hogy ne testközelben legyen, mert az esetlegesen köpenynek csapódó hógolyók így az anyag enyhe rugalmasságán vezethetik le erejüket. Kilátni nem lát, nem is akar, a támadás lehetőségét pedig most feladja, pusztán a köpeny mögé bújik, és védekezik.*
- Találkozunk odaát *veti oda ma már másodszor a többieknek. Ezúttal nem a kocsmát érti a az odaáton, hanem a boroskuckót. Lehet, hogy rövid úton eljut odáig, de ezt nem bánja túlzottan.* - Amint megindul rám a figyelem és az össztűz, bombázzátok meg Kagant és az óriást, ahogy csak tőletek telik.
*Lehajolva, behajlított lábakkal lép ki a fal takarásából, az ellenfél felé fordítva, egy kicsit a feje magassága felé is emelve a köpenyt. Nem rohan, nem szeretne elbotlani, de azért túlzottan sok ideig nem szeretne a fal közelében tartózkodni. Nem úgy tűnik, hogy túl sok értelme van annak, amit csinál, hiszen nem az ellenfél falát célozza be - így maga is a lővonalba kerülne, hátulról is -, hanem középre tart, a senkiföldjére. Az irányt nagyjából tudja, talán eljut odáig. Ha valamilyen csoda folytán majd sikerülne odaérnie, letérdel, a köpenyt továbbra is maga előtt-fölött tartva.*
- Itt a remek célpont, ide lőjetek! *biztatja addig is a szomszéd hóvár lakóit. Reméli, hogy valódi össztűz fog zúdulni rá.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata 10/10//
// Isteni szél(lelbélelt) hadművelet//
*Elkezdődik az ütközet érdemi része, süvítenek az első hógolyók, sőt, a hófalukat érő nagyobb puffanás arra enged következtetni, hogy valami más is zajlik a háttérben. Ki nem néz, egyelőre nem mutatja magát, így csak a csapattársak egy-egy reakciójából következtet arra, mi is történt. A hosszú dobálózásokban nem hisz, az rendkívül unalmas, és szerencse dolga is; a mielőbbi forralt borozás reményében viszont igen. Szóval vastag, hosszú köpenyét lekanyarítja a válláról, majd a kezeivel belülről fogva a fal mögött félfordulattal maga elé emelinti néhány centiméterrel. Ügyel arra, hogy ne testközelben legyen, mert az esetlegesen köpenynek csapódó hógolyók így az anyag enyhe rugalmasságán vezethetik le erejüket. Kilátni nem lát, nem is akar, a támadás lehetőségét pedig most feladja, pusztán a köpeny mögé bújik, és védekezik.*
- Találkozunk odaát *veti oda ma már másodszor a többieknek. Ezúttal nem a kocsmát érti a az odaáton, hanem a boroskuckót. Lehet, hogy rövid úton eljut odáig, de ezt nem bánja túlzottan.* - Amint megindul rám a figyelem és az össztűz, bombázzátok meg Kagant és az óriást, ahogy csak tőletek telik.
*Lehajolva, behajlított lábakkal lép ki a fal takarásából, az ellenfél felé fordítva, egy kicsit a feje magassága felé is emelve a köpenyt. Nem rohan, nem szeretne elbotlani, de azért túlzottan sok ideig nem szeretne a fal közelében tartózkodni. Nem úgy tűnik, hogy túl sok értelme van annak, amit csinál, hiszen nem az ellenfél falát célozza be - így maga is a lővonalba kerülne, hátulról is -, hanem középre tart, a senkiföldjére. Az irányt nagyjából tudja, talán eljut odáig. Ha valamilyen csoda folytán majd sikerülne odaérnie, letérdel, a köpenyt továbbra is maga előtt-fölött tartva.*
- Itt a remek célpont, ide lőjetek! *biztatja addig is a szomszéd hóvár lakóit. Reméli, hogy valódi össztűz fog zúdulni rá.*
1977. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 22:45:40
Üzenet elküldve: 2014-12-29 22:45:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Számát sem tudja már, hányszor fordult meg vele a világ, mióta Artheniorba érkezett, naponta többször kerül szembe önmagával, elveivel és gondolataival, többször kell számot vetnie magával és legalább annyiszor kénytelen belátni, hogy nem minden úgy van, ahogy azt elgondolta korábban.
Most fizikailag is megfordul vele a világ, ahogy a hóréteg alatt alattomosan megbújó jégtócsára lépve megcsúszik és Kaiyko-t is magával rántva a hóban kötnek ki.
Kaiyko. A lány, aki előbb megtámadta, megsebezte, majd olyan titkokkal szembesítette melyek alapjaiban rengették meg világát, másodjára szembesítette gyarlóságával. És most is a hóban kötnek ki, a hideg, fagyos hóban.
Ám egyelőre csak nevetni tud, kacag, ahogy még soha és képtelen abbahagyni. A lány oldalt hemperedik róla, de ülve marad mellette, onnan konstatálja, hogy talán megbolondult a könnyűléptű.
Soha nem leckéztették meg így, még otthon sem, a Hajnal Házában sem mert senki kezet emelni rá, még az apja sem, pedig őt igazán haragra tudta gerjeszteni egyetlen szavával. Erre most jön ez a lány, egy ember nő, aki szavait olyan fájdalommal és tanúsággal fűszerezte, hogy kénytelen elgondolkodni igazán.*
- Bocsánatodat kell kérnem, Kaiyko. - *tornássza ülő helyzetbe magát, lábait maga alá húzza, kezeit megtámasztja térdein. A hátán összekuszálódott a tegez szíja és az íj fája, az egész ruházata rendezetlen és komikus így.*
- Sajnálom, hogy úgy beszéltem veled az előbb. - *emeli fel jobbjával a lány állát, hogy a felemás szemek végre Kaiyko tekintetébe nézhessenek.*
- Nem tudom, mihez kezdjek ebben a városban. Nincs tervem, nincs hol laknom, még az aranyam is fogyóban. - *komorodik el kissé, s ezúttal rajta a sor, hogy lesüsse kétszínű tekintetét. Egy apró hógolyót kezd formálni kesztyűs kezei közt, ahogy továbbfonja gondolatait.*
- Amikor ideértem, azt hittem, mindenki térdre esik majd előttem, mert a Hajnal Házának örököse vagyok, de szembesülnöm kellett azzal, hogy egy senki vagyok. De ha tudták volna is, mi az a Hajnal Háza, senkit sem érdekelne, úgy érzem. Nem tudom, mit tegyek, mihez kezdjek. Csak téged ismerlek és képes vagyok még téged is elmarni magam mellől, pedig úgy érzem, valami különös kötelék feszül közöttünk. Nem hiába adta neked apám családunk gyűrűjét. - *fejezi be halovány, szomorú mosollyal. Eldobja a közben elkészült hógolyót, majd felkel a hóból. Leveri térdéről a ráfagyott havat, jobbját nyújtja Kaiyko-nak, hogy felsegítse a földről.*
- Szeretném, ha segítenél nekem. - *böki ki végül halkan. Talán még senkitől nem kért semmit, de erre most nagyon szüksége van, különben menthetetlenül elveszik és szégyen szemre, megtörten és megalázkodva kell visszakönyörögnie magát apjához.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Számát sem tudja már, hányszor fordult meg vele a világ, mióta Artheniorba érkezett, naponta többször kerül szembe önmagával, elveivel és gondolataival, többször kell számot vetnie magával és legalább annyiszor kénytelen belátni, hogy nem minden úgy van, ahogy azt elgondolta korábban.
Most fizikailag is megfordul vele a világ, ahogy a hóréteg alatt alattomosan megbújó jégtócsára lépve megcsúszik és Kaiyko-t is magával rántva a hóban kötnek ki.
Kaiyko. A lány, aki előbb megtámadta, megsebezte, majd olyan titkokkal szembesítette melyek alapjaiban rengették meg világát, másodjára szembesítette gyarlóságával. És most is a hóban kötnek ki, a hideg, fagyos hóban.
Ám egyelőre csak nevetni tud, kacag, ahogy még soha és képtelen abbahagyni. A lány oldalt hemperedik róla, de ülve marad mellette, onnan konstatálja, hogy talán megbolondult a könnyűléptű.
Soha nem leckéztették meg így, még otthon sem, a Hajnal Házában sem mert senki kezet emelni rá, még az apja sem, pedig őt igazán haragra tudta gerjeszteni egyetlen szavával. Erre most jön ez a lány, egy ember nő, aki szavait olyan fájdalommal és tanúsággal fűszerezte, hogy kénytelen elgondolkodni igazán.*
- Bocsánatodat kell kérnem, Kaiyko. - *tornássza ülő helyzetbe magát, lábait maga alá húzza, kezeit megtámasztja térdein. A hátán összekuszálódott a tegez szíja és az íj fája, az egész ruházata rendezetlen és komikus így.*
- Sajnálom, hogy úgy beszéltem veled az előbb. - *emeli fel jobbjával a lány állát, hogy a felemás szemek végre Kaiyko tekintetébe nézhessenek.*
- Nem tudom, mihez kezdjek ebben a városban. Nincs tervem, nincs hol laknom, még az aranyam is fogyóban. - *komorodik el kissé, s ezúttal rajta a sor, hogy lesüsse kétszínű tekintetét. Egy apró hógolyót kezd formálni kesztyűs kezei közt, ahogy továbbfonja gondolatait.*
- Amikor ideértem, azt hittem, mindenki térdre esik majd előttem, mert a Hajnal Házának örököse vagyok, de szembesülnöm kellett azzal, hogy egy senki vagyok. De ha tudták volna is, mi az a Hajnal Háza, senkit sem érdekelne, úgy érzem. Nem tudom, mit tegyek, mihez kezdjek. Csak téged ismerlek és képes vagyok még téged is elmarni magam mellől, pedig úgy érzem, valami különös kötelék feszül közöttünk. Nem hiába adta neked apám családunk gyűrűjét. - *fejezi be halovány, szomorú mosollyal. Eldobja a közben elkészült hógolyót, majd felkel a hóból. Leveri térdéről a ráfagyott havat, jobbját nyújtja Kaiyko-nak, hogy felsegítse a földről.*
- Szeretném, ha segítenél nekem. - *böki ki végül halkan. Talán még senkitől nem kért semmit, de erre most nagyon szüksége van, különben menthetetlenül elveszik és szégyen szemre, megtörten és megalázkodva kell visszakönyörögnie magát apjához.*
1976. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 22:07:37
Üzenet elküldve: 2014-12-29 22:07:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
* A hirtelen elzúgó hógolyók valószínűleg elterelték a törzsfőnök figyelmét, mert borulnak már a a boros kupák, emberek ugranak be a fedezékek mögé és elkezdődik a dobálózás. Xiltyn úgy veszi, le van tudva az ügye, ismét sarkon fordul és Moon után ered. A még mindig meleg bor a kupában kilöttyen az igyekezettől, amit próbál lenyalogatni de ezzel csak azt éri el, hogy az állán is végig folyik a bor. Elröppen mellette egy hógolyó, ami a hófalon csattan szét, egy másik átrepül felette őt meg egy sem célozza, ellenben a nagyhangú fickóval aki fogadásba bocsátkozott. Jobb is ez így, legalább biztonságban eléri a fedezéket.
Szuszogva kuporodik le hátát a fal védett oldalának támasztva, térdeit felhúzva. Az ibrikbe nem sok minden maradt, de azt még azért kihörpinti, majd egy elégedetlen mozdulattal hátrafelé hajítja az ivóedényt az ellenség állásai felé. *
- Mond csak, feltétlenül szükséges volt csatát kirobbantani rögtön miután bort és süteményt kaptam? - * néz szúrósan a csuklya árnyékából Moonra. Annyi mindent mondana, a kialakult furcsa helyzet ajkára forrasztja a szavakat. Inkább csak csendben nézi, hogy a lány és társai dobálják a falon át a hógolyókat. Fekete ujjait fázósan összekulcsolja térde felett jelezve, hogy semmi kedve a havat tapogatni.*
//Hógolyócsata//
* A hirtelen elzúgó hógolyók valószínűleg elterelték a törzsfőnök figyelmét, mert borulnak már a a boros kupák, emberek ugranak be a fedezékek mögé és elkezdődik a dobálózás. Xiltyn úgy veszi, le van tudva az ügye, ismét sarkon fordul és Moon után ered. A még mindig meleg bor a kupában kilöttyen az igyekezettől, amit próbál lenyalogatni de ezzel csak azt éri el, hogy az állán is végig folyik a bor. Elröppen mellette egy hógolyó, ami a hófalon csattan szét, egy másik átrepül felette őt meg egy sem célozza, ellenben a nagyhangú fickóval aki fogadásba bocsátkozott. Jobb is ez így, legalább biztonságban eléri a fedezéket.
Szuszogva kuporodik le hátát a fal védett oldalának támasztva, térdeit felhúzva. Az ibrikbe nem sok minden maradt, de azt még azért kihörpinti, majd egy elégedetlen mozdulattal hátrafelé hajítja az ivóedényt az ellenség állásai felé. *
- Mond csak, feltétlenül szükséges volt csatát kirobbantani rögtön miután bort és süteményt kaptam? - * néz szúrósan a csuklya árnyékából Moonra. Annyi mindent mondana, a kialakult furcsa helyzet ajkára forrasztja a szavakat. Inkább csak csendben nézi, hogy a lány és társai dobálják a falon át a hógolyókat. Fekete ujjait fázósan összekulcsolja térde felett jelezve, hogy semmi kedve a havat tapogatni.*
1975. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 21:47:19
Üzenet elküldve: 2014-12-29 21:47:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 1429
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 8/10//
//Faltámadás: 7, úgyhogy -2 az "élete"//
* Vezére szavaira bólint, majd felvesz egy nagyobb féle hógolyót. Először megvizsgálná, hogy merre is van az az erőd, mikor észreveszi, hogy egy hógolyó süvít felé. Vagyis kettő. Sőt! Csak akkor veszi ezt is észre, mikor már mellkasán pihen két fehér folt. Ez nem túl jó kezdésnek tűnik. Nem bizony.
Egyből visszadugja egész testét, s lentről elhajítja a nagy labdát a vár felé.
Úgy tűnik a dobás sikeres, így egy kisebb adag hó le is csúszik az oldaláról. Ez persze még nem dönti le az erődítményt, de még eldob néhányszor egy-egy ilyet és az már meg fog látszódni... Főleg, ha esetleg a jövőben siekresebbek is lesznek a dobások.
A fal mögé bújik, majd felvesz egy újabb nagy bombát, amit majd nemsokára elhajít. *
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 8/10//
//Faltámadás: 7, úgyhogy -2 az "élete"//
* Vezére szavaira bólint, majd felvesz egy nagyobb féle hógolyót. Először megvizsgálná, hogy merre is van az az erőd, mikor észreveszi, hogy egy hógolyó süvít felé. Vagyis kettő. Sőt! Csak akkor veszi ezt is észre, mikor már mellkasán pihen két fehér folt. Ez nem túl jó kezdésnek tűnik. Nem bizony.
Egyből visszadugja egész testét, s lentről elhajítja a nagy labdát a vár felé.
Úgy tűnik a dobás sikeres, így egy kisebb adag hó le is csúszik az oldaláról. Ez persze még nem dönti le az erődítményt, de még eldob néhányszor egy-egy ilyet és az már meg fog látszódni... Főleg, ha esetleg a jövőben siekresebbek is lesznek a dobások.
A fal mögé bújik, majd felvesz egy újabb nagy bombát, amit majd nemsokára elhajít. *
1974. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 21:46:40
Üzenet elküldve: 2014-12-29 21:46:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Mély lélegzet fagyos kristályai karcolják végig a zaklatott tüdőt. Jön már. Itt is van.
Hallja a tegezben egymásnak dőlő vesszők hangját, a bőr nyikordulását, a hó szelíd roppanását a léptek alatt. Most... most szembe kell, hogy nézzen vele.
Gondolatát a világ valahogy elorozza, kirántja a lába alól és önkényesen fordul. Hirtelen nem is tudja, mi történik, csak az ösztönei működnek: kapaszkodik nyomban, s ahogy a törékenyebbek, kisebbek léttörvénye diktálja, helyezkedik estében is, nehogy a nehezebb alá kerüljön.
Kell egy szusszanásnyi idő, míg a hirtelen kavarodásból végre megállapodnak a dolgok s szilárd nyugvópontra lelnek. A tekintet is megkapaszkodik a tekintetben, de a felemás íriszek haragvó szikrái hamar hátrébb is rebbentik a lányt.
Aztán valami változik. Nevetés szakad ki a férfiból. Önfeledt, szívből jövő kacagás. Kaiyko csak figyeli egy darabig, tenyerei az elf mellkasán támaszkodnak, pillantása a fák fiának vonásait fürkészi.*
~Megháborodott talán? Vagy épp most tért észre?~
*Óvatosan csusszan oldalvást, s marad a hóban ülve a nevetéstől rázkódó férfi mellett, szemét le sem véve róla.*
- Meg *mondja csendesen. Már a tény kimondása is leszegni kárhoztatja a fekete pillákat. Szelíd természete feddi a képtelen elragadtatás miatt, jogát viszont nem engedi elvitatni. Érdeme szerint kapta jussát e tékozló fiú. Így lehajtott fővel is felvállalja tettét. Nem keres kibúvót vagy kifogásokat.
Bizalmatlansága azonban éber. Sok-sok arcát mutatta már neki ez a férfi. Talán túl sokat is. Többet, mint egy ily rövid ismeretség elbírna. Ki tudja, mikor fordul újra az elkapatott úrfi kedve?*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Mély lélegzet fagyos kristályai karcolják végig a zaklatott tüdőt. Jön már. Itt is van.
Hallja a tegezben egymásnak dőlő vesszők hangját, a bőr nyikordulását, a hó szelíd roppanását a léptek alatt. Most... most szembe kell, hogy nézzen vele.
Gondolatát a világ valahogy elorozza, kirántja a lába alól és önkényesen fordul. Hirtelen nem is tudja, mi történik, csak az ösztönei működnek: kapaszkodik nyomban, s ahogy a törékenyebbek, kisebbek léttörvénye diktálja, helyezkedik estében is, nehogy a nehezebb alá kerüljön.
Kell egy szusszanásnyi idő, míg a hirtelen kavarodásból végre megállapodnak a dolgok s szilárd nyugvópontra lelnek. A tekintet is megkapaszkodik a tekintetben, de a felemás íriszek haragvó szikrái hamar hátrébb is rebbentik a lányt.
Aztán valami változik. Nevetés szakad ki a férfiból. Önfeledt, szívből jövő kacagás. Kaiyko csak figyeli egy darabig, tenyerei az elf mellkasán támaszkodnak, pillantása a fák fiának vonásait fürkészi.*
~Megháborodott talán? Vagy épp most tért észre?~
*Óvatosan csusszan oldalvást, s marad a hóban ülve a nevetéstől rázkódó férfi mellett, szemét le sem véve róla.*
- Meg *mondja csendesen. Már a tény kimondása is leszegni kárhoztatja a fekete pillákat. Szelíd természete feddi a képtelen elragadtatás miatt, jogát viszont nem engedi elvitatni. Érdeme szerint kapta jussát e tékozló fiú. Így lehajtott fővel is felvállalja tettét. Nem keres kibúvót vagy kifogásokat.
Bizalmatlansága azonban éber. Sok-sok arcát mutatta már neki ez a férfi. Talán túl sokat is. Többet, mint egy ily rövid ismeretség elbírna. Ki tudja, mikor fordul újra az elkapatott úrfi kedve?*
1973. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 21:07:54
Üzenet elküldve: 2014-12-29 21:07:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
*Morwon megkapja a válaszát és a parancsot is.*
- Óriásgolyóval bontsd a falukat, de ne nagyon dugd ki a fejed. Inkább csak úgy, mint a katapult! *Morwon nagy célpont, sőt, a legnagyobb, nem kellene idő előtt közszemlére tenni, ráérnek még, amíg kicsit ritkul vagy fárad az ellenség. Vagy hatni kezd a szesz. Ehhez nem kell katonai akadémia, se jövőbelátás. A másik egyértelmű célpont pedig ő, a csapatvezér.*
*Erielnek csak int kettőt, hogy "később, később", miközben egy keményre gyúrt hógolyót már jobb kezébe is vesz. Baljába - sunyi és gané, de nem tiltott módon - pajzsa kerül, így tűnik fel a fedezék mögött. Fejét és kilógó részét pajzsával igyekszik fedezni, miközben Argusra céloz.*
~ Megvagy. ~ *célpontja éppen teljes vagyonát ajánlgatja a pálya szélén, amit Kagan hajlandó is elfogadni - ezt pedig egy célzott lövéssel, Argus feje felé küldi. Egyetlen lövés, de abba mindent belead, amit csak tud, még ha nem is túl ügyes ebben a fajta játékban. Még soha nem csinálta. Ezt követően adja ki a parancsot.*
- Össztűz Albun uraságra, szorongassátok meg!
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata 10/10//
*Morwon megkapja a válaszát és a parancsot is.*
- Óriásgolyóval bontsd a falukat, de ne nagyon dugd ki a fejed. Inkább csak úgy, mint a katapult! *Morwon nagy célpont, sőt, a legnagyobb, nem kellene idő előtt közszemlére tenni, ráérnek még, amíg kicsit ritkul vagy fárad az ellenség. Vagy hatni kezd a szesz. Ehhez nem kell katonai akadémia, se jövőbelátás. A másik egyértelmű célpont pedig ő, a csapatvezér.*
*Erielnek csak int kettőt, hogy "később, később", miközben egy keményre gyúrt hógolyót már jobb kezébe is vesz. Baljába - sunyi és gané, de nem tiltott módon - pajzsa kerül, így tűnik fel a fedezék mögött. Fejét és kilógó részét pajzsával igyekszik fedezni, miközben Argusra céloz.*
~ Megvagy. ~ *célpontja éppen teljes vagyonát ajánlgatja a pálya szélén, amit Kagan hajlandó is elfogadni - ezt pedig egy célzott lövéssel, Argus feje felé küldi. Egyetlen lövés, de abba mindent belead, amit csak tud, még ha nem is túl ügyes ebben a fajta játékban. Még soha nem csinálta. Ezt követően adja ki a parancsot.*
- Össztűz Albun uraságra, szorongassátok meg!
1972. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 19:59:52
Üzenet elküldve: 2014-12-29 19:59:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Semmi sem áll messzebb most a könnyűléptűtől, mint a gondtalan hógolyózás, ahogy lelkében lobogó haraggal suhan Kaiyko után a hó felett. Az ágyékában még mindig fájdalom fészkel, de lassanként múlóban van a kín, melyet a lány csontos térdének támadása okozott.
Nem számított rá, egyáltalán nem gondolt azzal, hogy támadás éri majd, még annak ellenére sem, hogy vitába keveredtek. Azaz nem is inkább vita volt, hanem a hosszúéletű vesztette el kicsinyt a kontrollt viselkedése felett és torkolta le Kaiyko-t.
A fájdalom legalább arra jó volt, hogy nem küldött nyilat a hátába. Ha netán pofon vágja és úgy fut el, a haragtól elködösült tudat talán nem tudja megakadályozni a sértett ösztönt, hogy a fegyveréért nyúljon és nyilat helyezzen az idegre.
Megbánta volna, tudja már, s most, hogy a tudat is munkálni kezd a büszkeség mellett, rájön, hogy nem is igazán tudja, mit kezdjen vele, ha utolérte.
Sajnos nincs ideje eldönteni, mert fordul a kocka és ezzel felborul minden, amit eddig gondolt. Nincs már üldöző és üldözött, nincs vad és vadász, mert Kaiyko megtorpan a hócsatát vívók perifériáján. Pár lépés csak és beéri őt, döntenie kell...
Dönt is, ám a sorsnak nevezett szajha másképpen akarja, és ahogy a könnyűléptű igyekszik megvetni a lábát a lány mögött, hogy elé kerüljön és megragadja, egy hó alatt megbújó gonosz jégtükrön megcsúszik a lába, melyre súlyát helyezné és azzal a lendülettel sodorja ki Kaiyko lábait is.
Csak egy kétségbeesett nyikkanásra futja tőle, ahogy belekapaszkodik a lány ruhájába és magával rántja a hideg, magas hóba. Ezúttal valahogy úgy keverednek, hogy Kaiyko lesz felül és a felemás tekintetű alul. Csaknem beteríti őket a hó, a köpeny csuklyája felcsúszik a fejére, félig eltakarja az arcát, melyet először a harag vonásai torzítják.*
- Te... te... megrúgtál. - *sziszegi, majd egyszeriben tudatosul benne, hogy hol is vannak és milyen helyzetben.
Kívülről teljesen úgy tűnhet most már, hogy két hócsatázóról van szó, akik gondtalan mókázással töltik az időt csupán.*
- Megrúgtál. - *nevet fel másodjára és ajkai széles mosolyra húzódnak.
Nevet, őszintén és önfeledten, miközben a hóban fekszik félig eltemetve, nyakában érzi a kristályos pelyhek hidegét, mellkasát pedig Kaiyko súlya nyomja.
Talán még sosem nevetett ennyire.*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Semmi sem áll messzebb most a könnyűléptűtől, mint a gondtalan hógolyózás, ahogy lelkében lobogó haraggal suhan Kaiyko után a hó felett. Az ágyékában még mindig fájdalom fészkel, de lassanként múlóban van a kín, melyet a lány csontos térdének támadása okozott.
Nem számított rá, egyáltalán nem gondolt azzal, hogy támadás éri majd, még annak ellenére sem, hogy vitába keveredtek. Azaz nem is inkább vita volt, hanem a hosszúéletű vesztette el kicsinyt a kontrollt viselkedése felett és torkolta le Kaiyko-t.
A fájdalom legalább arra jó volt, hogy nem küldött nyilat a hátába. Ha netán pofon vágja és úgy fut el, a haragtól elködösült tudat talán nem tudja megakadályozni a sértett ösztönt, hogy a fegyveréért nyúljon és nyilat helyezzen az idegre.
Megbánta volna, tudja már, s most, hogy a tudat is munkálni kezd a büszkeség mellett, rájön, hogy nem is igazán tudja, mit kezdjen vele, ha utolérte.
Sajnos nincs ideje eldönteni, mert fordul a kocka és ezzel felborul minden, amit eddig gondolt. Nincs már üldöző és üldözött, nincs vad és vadász, mert Kaiyko megtorpan a hócsatát vívók perifériáján. Pár lépés csak és beéri őt, döntenie kell...
Dönt is, ám a sorsnak nevezett szajha másképpen akarja, és ahogy a könnyűléptű igyekszik megvetni a lábát a lány mögött, hogy elé kerüljön és megragadja, egy hó alatt megbújó gonosz jégtükrön megcsúszik a lába, melyre súlyát helyezné és azzal a lendülettel sodorja ki Kaiyko lábait is.
Csak egy kétségbeesett nyikkanásra futja tőle, ahogy belekapaszkodik a lány ruhájába és magával rántja a hideg, magas hóba. Ezúttal valahogy úgy keverednek, hogy Kaiyko lesz felül és a felemás tekintetű alul. Csaknem beteríti őket a hó, a köpeny csuklyája felcsúszik a fejére, félig eltakarja az arcát, melyet először a harag vonásai torzítják.*
- Te... te... megrúgtál. - *sziszegi, majd egyszeriben tudatosul benne, hogy hol is vannak és milyen helyzetben.
Kívülről teljesen úgy tűnhet most már, hogy két hócsatázóról van szó, akik gondtalan mókázással töltik az időt csupán.*
- Megrúgtál. - *nevet fel másodjára és ajkai széles mosolyra húzódnak.
Nevet, őszintén és önfeledten, miközben a hóban fekszik félig eltemetve, nyakában érzi a kristályos pelyhek hidegét, mellkasát pedig Kaiyko súlya nyomja.
Talán még sosem nevetett ennyire.*
1971. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 19:47:48
Üzenet elküldve: 2014-12-29 19:47:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Viaka, és bárki//
*Cinkosan kacag fel Viaka életelvén, mely nem is annyira áll távol sajátjától.*
-Igaz. Te a hiszékenységükből, én a fájdalmaikból.
*Vonja meg vállát, mintha e kettő lenne a világ legtermészetesebb kereseti lehetősége.
Már nincs értelme a kihűlő félben lévő bögrét két kézzel szorongatnia, így kényelmesen fér meg az baljában, míg jobbja a flaskát birtokolja. Ez utóbbit emeli magasra, és húzza meg, csak a jóleső korty után egészítve ki az áldomást vigyorogva.*
-És nem a többiekére.
*Figyelmesen hallgatja a vörös érveit, és kezdi el bőszen csóválni fejét, már az első félmondat után.*
-Nem, nem, nem. Nem használod okosan az adományod.
*Magyaráz tök komolyan.*
-Azt a pontot keresd mikor öltözködik, virágot szagol, vagy parfümöt vásárol.
*Gúnyos félmosolyra húzza ajkait, a minél magasabb bevétel reményében, mely könnyen hullana ölébe, ha tudná előre melyik libának konkrétan mit kínáljon eladásra.
Ismét csak ingatja lángszín kobakját.*
-Gyér a felhozatal. Valami magas, izmos, erős, batár, egészséges.
*Sorolja elvárásait lassan, miközben a tömeget fürkészi. Mondjuk magasat még könnyű találni, elvégre nála bárki az, ki nem a tündérek, és törpék sorát erősíti. Tekintete ismét megakad a megjövendölt pároson, homlok ráncolva latolgatja a helyzetet.*
-Talán ketten együtt.
*Jelenti ki oly könnyedséggel, mintha az lenne számára a hétköznapi, a megszokott. Majd egy nagy fintorral int nemet újra.*
-Nem, még sem. Nyeszlettek.
*Ránt egyet tarisznyája pántján, ezzel elvégzettnek tekintve a dolgot, és dobja vissza a kérdést, és mutatkozik be egyúttal, hanyagul támaszkodva az italmérő bódé pultjának.*
-Zia. Te melyikkel henteregnél? Megjegyzem van eladó szerem teherbeesés ellen.
//Egészségügyi szolgálat - Viaka, és bárki//
*Cinkosan kacag fel Viaka életelvén, mely nem is annyira áll távol sajátjától.*
-Igaz. Te a hiszékenységükből, én a fájdalmaikból.
*Vonja meg vállát, mintha e kettő lenne a világ legtermészetesebb kereseti lehetősége.
Már nincs értelme a kihűlő félben lévő bögrét két kézzel szorongatnia, így kényelmesen fér meg az baljában, míg jobbja a flaskát birtokolja. Ez utóbbit emeli magasra, és húzza meg, csak a jóleső korty után egészítve ki az áldomást vigyorogva.*
-És nem a többiekére.
*Figyelmesen hallgatja a vörös érveit, és kezdi el bőszen csóválni fejét, már az első félmondat után.*
-Nem, nem, nem. Nem használod okosan az adományod.
*Magyaráz tök komolyan.*
-Azt a pontot keresd mikor öltözködik, virágot szagol, vagy parfümöt vásárol.
*Gúnyos félmosolyra húzza ajkait, a minél magasabb bevétel reményében, mely könnyen hullana ölébe, ha tudná előre melyik libának konkrétan mit kínáljon eladásra.
Ismét csak ingatja lángszín kobakját.*
-Gyér a felhozatal. Valami magas, izmos, erős, batár, egészséges.
*Sorolja elvárásait lassan, miközben a tömeget fürkészi. Mondjuk magasat még könnyű találni, elvégre nála bárki az, ki nem a tündérek, és törpék sorát erősíti. Tekintete ismét megakad a megjövendölt pároson, homlok ráncolva latolgatja a helyzetet.*
-Talán ketten együtt.
*Jelenti ki oly könnyedséggel, mintha az lenne számára a hétköznapi, a megszokott. Majd egy nagy fintorral int nemet újra.*
-Nem, még sem. Nyeszlettek.
*Ránt egyet tarisznyája pántján, ezzel elvégzettnek tekintve a dolgot, és dobja vissza a kérdést, és mutatkozik be egyúttal, hanyagul támaszkodva az italmérő bódé pultjának.*
-Zia. Te melyikkel henteregnél? Megjegyzem van eladó szerem teherbeesés ellen.
1970. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 18:57:04
Üzenet elküldve: 2014-12-29 18:57:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
*Mikor a homály és a halvány gondolatok kavalkádjából sikerül kikeverednie Kagan Támadás kiáltásának jóvoltából és feje elbicsaklik a kardja felé felébred és mint a vaddisznó akit a vadászok ijesztettek meg pattan fel, hogy teljes erővel, kipihenten vethesse bele magát a harcba. ~Harc...~ A képtelen szóhasználat mosolyt csal az arcára és a heg az arcán csúnyán meggyűrődik ami a mosolyt ijesztővé és groteszké teszi. ~Nem vagyok már egykori önmagam ha ezt a játékot harcnak nevezem. Hol a vér? Hol az őrjöngés és a fájdalom? Bemelegítésnek jó lesz aztán valaki hátába mártom Beatrix hegyét. ~ Ujját végighúzza az említett penge bársony bőrtokján. Ekkor egy hógolyó süvít el a füle mellett amely ismét alaktalan fehér porrá válik mikor találkozik a földdel. Az ügyetlen dobás a fal felett hatolt be az erődbe, hogy megmosolyogtassa a biztonságos "kastélyban" kuporgókat. Aztán Scorrage észhez tér és áldozatot keres akit megsorozhat egy adag hólabdával. Egy köpcös emberkén akad meg elsőnek a tekintete aki rendkívül ismerős neki.*
-Argus.*Morogja alig hallhatóan a régi sérelmek feltörő hullámait visszaszorítva. A célpont megvan. Hógolyókat markol szám szerint hármat aztán jól irányzott mozdulatokkal a mágus felé repteti őket. Egy belecsapódik az ellenséges vár falába és ahol a hógolyó és a fal találkozott egy kevés hópor csúszik le a várról és kupacban halmozódik a fal tövében. Egy lövés jól láthatóan a földet fogja érni de a harmadikat már nem tudja végignézni, hogy végül bosszút tud-e állni az agyturkászásért Arguson mert nem meri kockáztatni, hogy esetleg kapjon egy esetleg kettő marék havat az arcába így egy esést bukfencként álcázva visszagurul a fal mögé majd egy mély lélegzet után újra a hókupac felé veszi az irányt, hogy ismételten lövéseket adjon le a túlsó csapathoz tartozó fejeket célozva.*
//Hógolyócsata//
*Mikor a homály és a halvány gondolatok kavalkádjából sikerül kikeverednie Kagan Támadás kiáltásának jóvoltából és feje elbicsaklik a kardja felé felébred és mint a vaddisznó akit a vadászok ijesztettek meg pattan fel, hogy teljes erővel, kipihenten vethesse bele magát a harcba. ~Harc...~ A képtelen szóhasználat mosolyt csal az arcára és a heg az arcán csúnyán meggyűrődik ami a mosolyt ijesztővé és groteszké teszi. ~Nem vagyok már egykori önmagam ha ezt a játékot harcnak nevezem. Hol a vér? Hol az őrjöngés és a fájdalom? Bemelegítésnek jó lesz aztán valaki hátába mártom Beatrix hegyét. ~ Ujját végighúzza az említett penge bársony bőrtokján. Ekkor egy hógolyó süvít el a füle mellett amely ismét alaktalan fehér porrá válik mikor találkozik a földdel. Az ügyetlen dobás a fal felett hatolt be az erődbe, hogy megmosolyogtassa a biztonságos "kastélyban" kuporgókat. Aztán Scorrage észhez tér és áldozatot keres akit megsorozhat egy adag hólabdával. Egy köpcös emberkén akad meg elsőnek a tekintete aki rendkívül ismerős neki.*
-Argus.*Morogja alig hallhatóan a régi sérelmek feltörő hullámait visszaszorítva. A célpont megvan. Hógolyókat markol szám szerint hármat aztán jól irányzott mozdulatokkal a mágus felé repteti őket. Egy belecsapódik az ellenséges vár falába és ahol a hógolyó és a fal találkozott egy kevés hópor csúszik le a várról és kupacban halmozódik a fal tövében. Egy lövés jól láthatóan a földet fogja érni de a harmadikat már nem tudja végignézni, hogy végül bosszút tud-e állni az agyturkászásért Arguson mert nem meri kockáztatni, hogy esetleg kapjon egy esetleg kettő marék havat az arcába így egy esést bukfencként álcázva visszagurul a fal mögé majd egy mély lélegzet után újra a hókupac felé veszi az irányt, hogy ismételten lövéseket adjon le a túlsó csapathoz tartozó fejeket célozva.*
1969. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 18:47:39
Üzenet elküldve: 2014-12-29 18:47:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Egy pillanatra elfutja a rémület. Mintha vessző surranását hallotta volna az imént. Az nem lehet! Ha forrófejű, önző és beképzelt alak is ez a Vadász, akkor sem gyilkos...
Valami a mellkasába hasít, oly erővel, hogy majd' felbukik.*
~De bizony az. Gyilkos. Hisz a saját szemével látta. Érezte. Meghalt belé...~
*Túl messzire ment. Nem kellett volna beleavatkoznia. Nem kellett volna belekeverednie. Ha az ifjú lelkét a sötétség magának akarja, hát egyedül rajta áll. Hagynia kellett volna, elmenni mellette. Szemlélődő kívülállóként kimaradni ebből az őrületből, melyet most a fejére vont.
A nagy rohanásban csaknem a hócsata kellős közepébe keveredik, de még idejében megtorpan. Bár minden zsigere azt súgja, fusson tovább, csak el, minél messzebb a hosszúéletű elől, ő mégis megveti a lábát. Bevárja őt. Törvényt bont a vadászat ősi rendjében és szembefordul a Vadásszal. Egyelőre még csak lélekben. Nem kockáztatná meg, hogy pillantásával friss lobot szítson egy sértett férfi büszkeségében.
Nem fordul meg, csupán áll ott a hócsatát figyelők karéjának peremén. Lesz, ami lesz...*
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
*Egy pillanatra elfutja a rémület. Mintha vessző surranását hallotta volna az imént. Az nem lehet! Ha forrófejű, önző és beképzelt alak is ez a Vadász, akkor sem gyilkos...
Valami a mellkasába hasít, oly erővel, hogy majd' felbukik.*
~De bizony az. Gyilkos. Hisz a saját szemével látta. Érezte. Meghalt belé...~
*Túl messzire ment. Nem kellett volna beleavatkoznia. Nem kellett volna belekeverednie. Ha az ifjú lelkét a sötétség magának akarja, hát egyedül rajta áll. Hagynia kellett volna, elmenni mellette. Szemlélődő kívülállóként kimaradni ebből az őrületből, melyet most a fejére vont.
A nagy rohanásban csaknem a hócsata kellős közepébe keveredik, de még idejében megtorpan. Bár minden zsigere azt súgja, fusson tovább, csak el, minél messzebb a hosszúéletű elől, ő mégis megveti a lábát. Bevárja őt. Törvényt bont a vadászat ősi rendjében és szembefordul a Vadásszal. Egyelőre még csak lélekben. Nem kockáztatná meg, hogy pillantásával friss lobot szítson egy sértett férfi büszkeségében.
Nem fordul meg, csupán áll ott a hócsatát figyelők karéjának peremén. Lesz, ami lesz...*
1968. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 13:07:58
Üzenet elküldve: 2014-12-29 13:07:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Assa//
*Neki nem kell mondani milyen az, ha az ember nincs hozzászokva ehhez a szélsőséges időjáráshoz. Lent több ezer méter mélyen sosincs olyan, hogy hőmérséklet változás, de nincs is rá szükség. Minek az egyáltalán? Tény, hogy fejleszteni tudja az állóképességet, de a dolgukat is nagyban meg is nehezítené. Hiába tetszik neki a hó, nem akarná hazavinni ezt az „élményt”. Senkinek sem hiányozna ez a csípős, hideg levegő ami hozzá párosul.
A tündérke kíváncsisága nem vártan éri. Nem remélte, hogy Assát érdekelné, hogy mik folynak odalent.*
- Hát…öhm… *Gondolkodik el pár pillanatra, amíg összeszedi a gondolatait, mik is történtek vele azokon a napokon. Kissé homlokráncolva mereng a történteken, majd végül úgy dönt jobb inkább a legelején kezdeni.* Igazából az elején nem terveztem, hogy magam megyek le a föld alá az ígéretem miatt, viszont ahogy meg tudták, hogy a közelben vagyok anyám értem küldetett. Csak néhány napot maradtam. Hát ö…az első nap véget nem érő prédikációt kaptam arról, amit ők arról tudnak, hogy én itt fent mit csináltam illetve csinálok, amikről néhányra magyarázatot is kellett adnom, azután néhány szertartáson meg egyéb rituálékon kellett részt vennem, meg persze be kellett bizonyítanom, hogy nem csak a lábamat lógatom itt fent, és nem rozsdásodtak be a reflexeim, és a fegyverforgatásom. *Magyarázza dióhéjban a pár nap eseményeit, nem kitérve egy-két szertartás vérességére, meg persze a némi kis veszekedésre a „fent mit szabad és mit nem” kérdéssel kapcsolatban. Amit Erfalody nem is tekintett kérdésnek, az anyja viszont már annál inkább.
Mikor Assán a sor, hogy meséljen, kihasználja az alkalmat amíg nem kell beszélnie, és nagyot kortyol a gőzölgő italból. Ő személy szerint már az idejére sem emlékszik, hogy mikor is volt utoljára beteg, ha egyáltalán betegedett már le életében. A kúria hallatán, viszont sokkal kíváncsibban figyeli a tündérke meséjét, elgondolkozón kicsit oldalra döntött fejjel, az állára téve két ujját. Már épp megfogalmazódna benne a kérdés, hogy mi az Éj lelte ezt az ostoba tündérkét, hogy a kis nyuszi önszántából besétál a farkasverembe, de aztán jön a gyors magyarázat. A sötételfek felszíniek. És ezzel minden meg is lett magyarázva, Erfalody-nak pedig eddig tartott az érdeklődése. A kíváncsi tekintet egyből elutasító grimasszá alakul.*
- Pont olyanok mint az elfek, vagy az emberek, csak sötétebb ízléssel. Vagy még annyival se. *Böki oda unottan a saját megállapítását, és biztos is benne, hogy nem lő túlzottan mellé. Elvégre, akik végleg önszántukból feljönnek, azok ezzel elutasítják a saját társadalmuk fajtáját és normáit, akik pedig itt fent születtek, azok pedig nem is ismerhették meg soha a mélységet. Sem viselkedésre sem pedig jellemre nincs sok közük egymáshoz. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek felszíni sötételf gyilkosok, de hát azok elfekből, és emberekből is ugyanúgy vannak.
De ha igazi mélységiekről is lett volna szó, a fiatal mélységi nőstényke fejében már megszületett a legvalószínűbb magyarázat arra, hogy Assának, azok után, hogy testközelből tapasztalta milyen is egy -még szelídebb- mélységi jelleme, hogy juthatott eszébe egy sötételf otthonába betennie a lábát, ahol az ő szabályaik élnek. Erre a válasz egy szó: Mordach! Az az ostoba, naiv, kalandvágyó belerángat a veszélybe mindent, és mindenkit maga körül. Csak egyszer becsülje túl a saját erejét, és nagyon pofára fog esni...
Szerencsére a Hófesztivál említése visszazökkenti a valóságba, mielőtt az egész hangulatát porig rombolná ez az incidens. Igen, a Vörös is rendesen szóba került azon a bizonyos szóváltáson Őméltóságával.*
- Furcsa egy szokás. És minek a tiszteletére rendezik? Vagy csak a hó miatt? *Nem sok fesztiválban volt része. Náluk ez nem igazán divat, de ha bármiféle esemény van, az mindig nyomós okból. Lehet ez is csak így van nevezve, viszont valójában valamilyen fontos eseményt ünnepelnek vele ilyenkor. Bár van egy olyan erős gyanúja, hogy túl sok értelmet próbál belelátni valami olyanba, ami egy felszíni agyából pattant ki.*
//Assa//
*Neki nem kell mondani milyen az, ha az ember nincs hozzászokva ehhez a szélsőséges időjáráshoz. Lent több ezer méter mélyen sosincs olyan, hogy hőmérséklet változás, de nincs is rá szükség. Minek az egyáltalán? Tény, hogy fejleszteni tudja az állóképességet, de a dolgukat is nagyban meg is nehezítené. Hiába tetszik neki a hó, nem akarná hazavinni ezt az „élményt”. Senkinek sem hiányozna ez a csípős, hideg levegő ami hozzá párosul.
A tündérke kíváncsisága nem vártan éri. Nem remélte, hogy Assát érdekelné, hogy mik folynak odalent.*
- Hát…öhm… *Gondolkodik el pár pillanatra, amíg összeszedi a gondolatait, mik is történtek vele azokon a napokon. Kissé homlokráncolva mereng a történteken, majd végül úgy dönt jobb inkább a legelején kezdeni.* Igazából az elején nem terveztem, hogy magam megyek le a föld alá az ígéretem miatt, viszont ahogy meg tudták, hogy a közelben vagyok anyám értem küldetett. Csak néhány napot maradtam. Hát ö…az első nap véget nem érő prédikációt kaptam arról, amit ők arról tudnak, hogy én itt fent mit csináltam illetve csinálok, amikről néhányra magyarázatot is kellett adnom, azután néhány szertartáson meg egyéb rituálékon kellett részt vennem, meg persze be kellett bizonyítanom, hogy nem csak a lábamat lógatom itt fent, és nem rozsdásodtak be a reflexeim, és a fegyverforgatásom. *Magyarázza dióhéjban a pár nap eseményeit, nem kitérve egy-két szertartás vérességére, meg persze a némi kis veszekedésre a „fent mit szabad és mit nem” kérdéssel kapcsolatban. Amit Erfalody nem is tekintett kérdésnek, az anyja viszont már annál inkább.
Mikor Assán a sor, hogy meséljen, kihasználja az alkalmat amíg nem kell beszélnie, és nagyot kortyol a gőzölgő italból. Ő személy szerint már az idejére sem emlékszik, hogy mikor is volt utoljára beteg, ha egyáltalán betegedett már le életében. A kúria hallatán, viszont sokkal kíváncsibban figyeli a tündérke meséjét, elgondolkozón kicsit oldalra döntött fejjel, az állára téve két ujját. Már épp megfogalmazódna benne a kérdés, hogy mi az Éj lelte ezt az ostoba tündérkét, hogy a kis nyuszi önszántából besétál a farkasverembe, de aztán jön a gyors magyarázat. A sötételfek felszíniek. És ezzel minden meg is lett magyarázva, Erfalody-nak pedig eddig tartott az érdeklődése. A kíváncsi tekintet egyből elutasító grimasszá alakul.*
- Pont olyanok mint az elfek, vagy az emberek, csak sötétebb ízléssel. Vagy még annyival se. *Böki oda unottan a saját megállapítását, és biztos is benne, hogy nem lő túlzottan mellé. Elvégre, akik végleg önszántukból feljönnek, azok ezzel elutasítják a saját társadalmuk fajtáját és normáit, akik pedig itt fent születtek, azok pedig nem is ismerhették meg soha a mélységet. Sem viselkedésre sem pedig jellemre nincs sok közük egymáshoz. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek felszíni sötételf gyilkosok, de hát azok elfekből, és emberekből is ugyanúgy vannak.
De ha igazi mélységiekről is lett volna szó, a fiatal mélységi nőstényke fejében már megszületett a legvalószínűbb magyarázat arra, hogy Assának, azok után, hogy testközelből tapasztalta milyen is egy -még szelídebb- mélységi jelleme, hogy juthatott eszébe egy sötételf otthonába betennie a lábát, ahol az ő szabályaik élnek. Erre a válasz egy szó: Mordach! Az az ostoba, naiv, kalandvágyó belerángat a veszélybe mindent, és mindenkit maga körül. Csak egyszer becsülje túl a saját erejét, és nagyon pofára fog esni...
Szerencsére a Hófesztivál említése visszazökkenti a valóságba, mielőtt az egész hangulatát porig rombolná ez az incidens. Igen, a Vörös is rendesen szóba került azon a bizonyos szóváltáson Őméltóságával.*
- Furcsa egy szokás. És minek a tiszteletére rendezik? Vagy csak a hó miatt? *Nem sok fesztiválban volt része. Náluk ez nem igazán divat, de ha bármiféle esemény van, az mindig nyomós okból. Lehet ez is csak így van nevezve, viszont valójában valamilyen fontos eseményt ünnepelnek vele ilyenkor. Bár van egy olyan erős gyanúja, hogy túl sok értelmet próbál belelátni valami olyanba, ami egy felszíni agyából pattant ki.*
1967. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-29 01:09:30
Üzenet elküldve: 2014-12-29 01:09:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Moranshe Wylensur//
*Bizony Alakim sok mindent látott már és sok története van. Csak a tapasztalatai személyesen egyedül Artheniorhoz kötődnek. Nem véletlen ha a többi városról szóló információi nem aktuálisak vagy rosszul emlékszik néhány dologra. De a várost azt jól ismeri. Ezért mer tanácsokat adni a lánynak. Aki jól is fogadja őket. Az öreg reméli, hogy hasznosak is voltak a tanácsai és a lány megtalálja a helyét a városban. Ezt el is mondja.*
-Ugyan semmiség. Remélem megleled majd a helyed. Bár biztos vagyok benne.
~Bár ebbe se fogadnék.~
*A lány következő kérdésén és megjegyzésén nem sértődik meg a gnóm pedig sokan ezt tennék.*
-Még mindig foglalkozom. Nem is akár mivel. Feltaláló vagyok. Bár egy találmányomat sem láthatod sehol. Egyszer sem sikerült jó támogatókat találnom a találmányaimnak. Az írói sikereim jobbak voltak. De majd most. A legújabb találmányom korszerűsíti majd a ruhaipart. Feltalálom a varrógépet. Megkönnyíti a varrást és szinte minden háztartásban meg fog jelenni. Ebben szinte biztos vagyok.
//Moranshe Wylensur//
*Bizony Alakim sok mindent látott már és sok története van. Csak a tapasztalatai személyesen egyedül Artheniorhoz kötődnek. Nem véletlen ha a többi városról szóló információi nem aktuálisak vagy rosszul emlékszik néhány dologra. De a várost azt jól ismeri. Ezért mer tanácsokat adni a lánynak. Aki jól is fogadja őket. Az öreg reméli, hogy hasznosak is voltak a tanácsai és a lány megtalálja a helyét a városban. Ezt el is mondja.*
-Ugyan semmiség. Remélem megleled majd a helyed. Bár biztos vagyok benne.
~Bár ebbe se fogadnék.~
*A lány következő kérdésén és megjegyzésén nem sértődik meg a gnóm pedig sokan ezt tennék.*
-Még mindig foglalkozom. Nem is akár mivel. Feltaláló vagyok. Bár egy találmányomat sem láthatod sehol. Egyszer sem sikerült jó támogatókat találnom a találmányaimnak. Az írói sikereim jobbak voltak. De majd most. A legújabb találmányom korszerűsíti majd a ruhaipart. Feltalálom a varrógépet. Megkönnyíti a varrást és szinte minden háztartásban meg fog jelenni. Ebben szinte biztos vagyok.
1966. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:49:56
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:49:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Alakim Aherber//
*Lassan elképzeli maga előtt a jelenetet, ahogy felül az ork a versenyre összedobott tákolmányával, majd hatalmasat bukik vele. A végén nevetésben tör ki.*
- Azt megnéztem volna! Feledhetetlen látvány lehetett.
*Megerősítés gyanánt bólint. Bizony, Pirtianes a föld város, de nem rója fel a kis bakit a gnóm bácsinak, sokan még ennyit se tudnak, az öregkor pedig meg tudja tréfálni az elmét.*
- Egyelőre még ismerkedem a várossal, azután meglátom, milyen lehetőségek vannak. Mindenesetre köszönöm a tippeket, Alakim bácsi. *Az egyszerű városőri léthez nem nagyon fűlne a foga, hát még a most kapott információk hogy elvették a nem létező kedvét tőle. Az egymást fúró alakokból köszöni, de elege van, és ha egy egész falkányi lenne belőle körülötte, előbb-utóbb elpattanna benne valami, és annak véres vége lenne. Néhány alattomos mocsokkal kevesebb lenne, de ő is lógna, az meg árt az egészségnek.*
- Hát igen, nem sokan versenyezhetnek korban Alakim bácsival. *Mosolyodik el.* Ki tudja, talán a kor mindenkit megszelídít. Mivel foglalkozott Alakim bácsi? Vagy foglalkozik még?
//Alakim Aherber//
*Lassan elképzeli maga előtt a jelenetet, ahogy felül az ork a versenyre összedobott tákolmányával, majd hatalmasat bukik vele. A végén nevetésben tör ki.*
- Azt megnéztem volna! Feledhetetlen látvány lehetett.
*Megerősítés gyanánt bólint. Bizony, Pirtianes a föld város, de nem rója fel a kis bakit a gnóm bácsinak, sokan még ennyit se tudnak, az öregkor pedig meg tudja tréfálni az elmét.*
- Egyelőre még ismerkedem a várossal, azután meglátom, milyen lehetőségek vannak. Mindenesetre köszönöm a tippeket, Alakim bácsi. *Az egyszerű városőri léthez nem nagyon fűlne a foga, hát még a most kapott információk hogy elvették a nem létező kedvét tőle. Az egymást fúró alakokból köszöni, de elege van, és ha egy egész falkányi lenne belőle körülötte, előbb-utóbb elpattanna benne valami, és annak véres vége lenne. Néhány alattomos mocsokkal kevesebb lenne, de ő is lógna, az meg árt az egészségnek.*
- Hát igen, nem sokan versenyezhetnek korban Alakim bácsival. *Mosolyodik el.* Ki tudja, talán a kor mindenkit megszelídít. Mivel foglalkozott Alakim bácsi? Vagy foglalkozik még?
1965. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:40:49
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:40:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Bersean J’ales Casthar, Rhana Vrynn Worf, Vaslábú Argus //
*Kommunikációik hamar lerövidülnek, fejbólintásaik által. A férfi megunta hasztalan vitáikat, ami csak egy apró mosolyt csal az arcára. Úgy is értelmezheti, hogy újra megtörtént, aminek meg kellett történnie, s ismét övé volt az utolsó szó. Egészen addig fennmarad mosolya az arcán, amíg meg nem kapja a válaszát a férfitól.
Szemeit hirtelen húzza össze, ahogy hallgatja a másikat. Úgy ahogy a férfi tette az imént, ugyanúgy a szavaiba vág.*
- Egy szóval sem állítottam, hogy ismerlek. De hazám védelme mindennél fontosabb nekem.
*Hangsúlyozza ki szavait. A férfi hangsúlya nem üti mellbe, hozzá szokott már ehhez rosszabb hangvételű beszélgetésekhez is. Worf-papival nem a legegyszerűbb az élet, ezt mindenki tudja, s akaratukat nála nehezebb volt érvényesíteni. De tény, hogy nem ismeri jobban sem őt, sem a tanácsost. A fiúról csak cselédbéli legendákat hallott, a tanácsost meg ha tehette kerülte. Ha mégis szembe kerültek, az mézes mázas szavaira szükségszerű volt kedvesen válaszolnia. Persze az is csak utólag jutott eszébe, hogy talán a közelébe is férkőzhetett volna, s talán most többet tudhatna a másiknak mondani vádjáról. Bersean szavait hallva el kellene hinnie, hogy tényleg úgy van ahogy mondta. Csak egy kolonc volt apja nyakán, s mielőbb meg akart szabadulni tőle.
Szeretne hinni a férfinak, nagyon is. De valami belső hang, azt mondja, hogy ne tegye. Mindazon által igyekszik a fiúnak hinnie. Még ha hátsó szándéka is van, a férfi a tábor neveltje.*
- Biztonsága mindennél fontosabb, ezt ne feledd.
*Még folytatná tovább szavait, ám egy elé suhanó árny jelenik meg. Reflexszerűen lép hátra, hogy minél messzebb határolódjon el, az idegentől, aki behatolt magán szférájába. Alig tesz egy fél lépést, hátra, már két kar karolja is át, s vonja magához. Oly gyorsan történnek az események, hogy fel sem fogja mi történik. Csak egy bordó hajzuhatagot lát, s finom illatot érez.
Eleinte idegenkedik az ölelésből, s feszülten áll, amit a másik könnyen ki is szúrhat. Idegenkedve próbál kitörni belőle, mikor meghallja az ismerős hangot. S ahogy meghallja le is merevedik.*
- Rahna?
*Hangja halk, s erőtlen, s inkább hitetlenkedő. Ahogy fejét kissé hátra hajtja látja, hogy régen látott, ám az imént említett nővére áll előtte. Tekintete rögtön meleggé változik, s arca hirtelen derül fel. Elfelejti az iménti percek jeges viselkedését a férfival, s annak igen csak jeges viszonzását is. Ölelését rögtön viszonozza, s elengedni sem kívánná, ám a viszontlátás örömének nem most van itt az ideje.*
- Hogy kerülsz ide? Hiszen… *Tekintete a jeges északira vándorol. Persze, hogy ismerik, s kezdeti értetlenkedése pillanatok alatt el is múlik. Csak az imént említette a Légiós, hogy volt szerencséje nővére társaságához. Rahna kacérságán, csak elmosolyodik, de nem szól bele, mit is csinál.*
- Igen, volt szerencsém Cashtar úrhoz. Épp az imént futottam vele is össze.
*Mosolyodik el, de mosolya hamar zavarodottá változik, ahogy kérdést intéznek hozzá. Ha valakinek hát a nővéreinek sose hazudott, s nem is most szeretné elkezdeni. De hogy itt, mindenki előtt, elmondja, hogy valójában megszökött.*
- Megszökni? *Nevet kissé zavarodottan, de magyarázkodását nem tudja folytatni, hisz, épp egy arra járó taszítja meg. Egyensúlyát vesztve, tántorodik meg, s néhány apró lépést tesz meg. Hamar abba az irányba fordul, amerre az áll, ki véletlen, vagy nem neki ment.
Szikrázó tekintettel nézi a férfit, de hamar megenyhülnek barna íriszei, ahogy felismeri magyarázkodásából megmentett férfit.*
- Argus! *Adja mások tudtára is, ama felismerését, hogy kit is lát maga előtt. Régen volt már, hogy a mágussal találkozott.* - Kérlek, csal Elyne. *Mondja kedves hangján, ahogy mosolyogva nézi a mágust.* - Mi járatban erre?
*Ám oly sokáig nem tudja faggatni, pedig annyi kérdése lenne hozzá is, hisz ha valakinek van tudomása fivéreiről, az csak a mágus lehet. Az oly nyugodalmasnak indult nap, hirtelen oly sok eseményt tartogat, hogy azt sem tudja mire fordítsa figyelmét. Hamar eldönti a mágus szavait hallgatva.*
~ Thargorymek? Miért oly ismerős ez nekem?~
*Gondolkozik el, ahogy végignéz azokon, akiket Argus emleget. Emlékszik, hogy olvasott róluk, még a kúria falai mögött.*
- Remélem Argus, hogy nem hozol Északra kudarcot, s győzedelmet hozol Kagan vezérrel szemben. Remélem, hogy lesz alkalmunk még beszélgetni.
*Mosolyodik továbbra is, s a tovahaladó mágus után néz.
Viszont a Láthatatlan épp ezt az apró alkalmat találta meg, hogy lassan elsomfordáljon tőlük. Fejét a távozó után kapja, majd nővérére. Halvány, csintalan mosoly jelenik meg arcán, ahogy a férfi után lép. Kezeivel annak köpenyege után nyúl, s ha sikerül elkapnia, akkor érezheti a Légiós, hogy valami megtántorítja.*
- Valóban kedves nővérem, találkoztam vele. Tőle tudtam meg, hogy nem is oly régen találkoztatok, s hogy épségben látott téged. Nagyon megkönnyebbült hír volt ez számomra.
*Mosolyodik a férfira, ha az megállt, s visszafordult feléjük. Meglehet, hogy nővére is szívesen élvezné a Légiós társaságát, ahogy ő tette mikor megszólította.*
//Bersean J’ales Casthar, Rhana Vrynn Worf, Vaslábú Argus //
*Kommunikációik hamar lerövidülnek, fejbólintásaik által. A férfi megunta hasztalan vitáikat, ami csak egy apró mosolyt csal az arcára. Úgy is értelmezheti, hogy újra megtörtént, aminek meg kellett történnie, s ismét övé volt az utolsó szó. Egészen addig fennmarad mosolya az arcán, amíg meg nem kapja a válaszát a férfitól.
Szemeit hirtelen húzza össze, ahogy hallgatja a másikat. Úgy ahogy a férfi tette az imént, ugyanúgy a szavaiba vág.*
- Egy szóval sem állítottam, hogy ismerlek. De hazám védelme mindennél fontosabb nekem.
*Hangsúlyozza ki szavait. A férfi hangsúlya nem üti mellbe, hozzá szokott már ehhez rosszabb hangvételű beszélgetésekhez is. Worf-papival nem a legegyszerűbb az élet, ezt mindenki tudja, s akaratukat nála nehezebb volt érvényesíteni. De tény, hogy nem ismeri jobban sem őt, sem a tanácsost. A fiúról csak cselédbéli legendákat hallott, a tanácsost meg ha tehette kerülte. Ha mégis szembe kerültek, az mézes mázas szavaira szükségszerű volt kedvesen válaszolnia. Persze az is csak utólag jutott eszébe, hogy talán a közelébe is férkőzhetett volna, s talán most többet tudhatna a másiknak mondani vádjáról. Bersean szavait hallva el kellene hinnie, hogy tényleg úgy van ahogy mondta. Csak egy kolonc volt apja nyakán, s mielőbb meg akart szabadulni tőle.
Szeretne hinni a férfinak, nagyon is. De valami belső hang, azt mondja, hogy ne tegye. Mindazon által igyekszik a fiúnak hinnie. Még ha hátsó szándéka is van, a férfi a tábor neveltje.*
- Biztonsága mindennél fontosabb, ezt ne feledd.
*Még folytatná tovább szavait, ám egy elé suhanó árny jelenik meg. Reflexszerűen lép hátra, hogy minél messzebb határolódjon el, az idegentől, aki behatolt magán szférájába. Alig tesz egy fél lépést, hátra, már két kar karolja is át, s vonja magához. Oly gyorsan történnek az események, hogy fel sem fogja mi történik. Csak egy bordó hajzuhatagot lát, s finom illatot érez.
Eleinte idegenkedik az ölelésből, s feszülten áll, amit a másik könnyen ki is szúrhat. Idegenkedve próbál kitörni belőle, mikor meghallja az ismerős hangot. S ahogy meghallja le is merevedik.*
- Rahna?
*Hangja halk, s erőtlen, s inkább hitetlenkedő. Ahogy fejét kissé hátra hajtja látja, hogy régen látott, ám az imént említett nővére áll előtte. Tekintete rögtön meleggé változik, s arca hirtelen derül fel. Elfelejti az iménti percek jeges viselkedését a férfival, s annak igen csak jeges viszonzását is. Ölelését rögtön viszonozza, s elengedni sem kívánná, ám a viszontlátás örömének nem most van itt az ideje.*
- Hogy kerülsz ide? Hiszen… *Tekintete a jeges északira vándorol. Persze, hogy ismerik, s kezdeti értetlenkedése pillanatok alatt el is múlik. Csak az imént említette a Légiós, hogy volt szerencséje nővére társaságához. Rahna kacérságán, csak elmosolyodik, de nem szól bele, mit is csinál.*
- Igen, volt szerencsém Cashtar úrhoz. Épp az imént futottam vele is össze.
*Mosolyodik el, de mosolya hamar zavarodottá változik, ahogy kérdést intéznek hozzá. Ha valakinek hát a nővéreinek sose hazudott, s nem is most szeretné elkezdeni. De hogy itt, mindenki előtt, elmondja, hogy valójában megszökött.*
- Megszökni? *Nevet kissé zavarodottan, de magyarázkodását nem tudja folytatni, hisz, épp egy arra járó taszítja meg. Egyensúlyát vesztve, tántorodik meg, s néhány apró lépést tesz meg. Hamar abba az irányba fordul, amerre az áll, ki véletlen, vagy nem neki ment.
Szikrázó tekintettel nézi a férfit, de hamar megenyhülnek barna íriszei, ahogy felismeri magyarázkodásából megmentett férfit.*
- Argus! *Adja mások tudtára is, ama felismerését, hogy kit is lát maga előtt. Régen volt már, hogy a mágussal találkozott.* - Kérlek, csal Elyne. *Mondja kedves hangján, ahogy mosolyogva nézi a mágust.* - Mi járatban erre?
*Ám oly sokáig nem tudja faggatni, pedig annyi kérdése lenne hozzá is, hisz ha valakinek van tudomása fivéreiről, az csak a mágus lehet. Az oly nyugodalmasnak indult nap, hirtelen oly sok eseményt tartogat, hogy azt sem tudja mire fordítsa figyelmét. Hamar eldönti a mágus szavait hallgatva.*
~ Thargorymek? Miért oly ismerős ez nekem?~
*Gondolkozik el, ahogy végignéz azokon, akiket Argus emleget. Emlékszik, hogy olvasott róluk, még a kúria falai mögött.*
- Remélem Argus, hogy nem hozol Északra kudarcot, s győzedelmet hozol Kagan vezérrel szemben. Remélem, hogy lesz alkalmunk még beszélgetni.
*Mosolyodik továbbra is, s a tovahaladó mágus után néz.
Viszont a Láthatatlan épp ezt az apró alkalmat találta meg, hogy lassan elsomfordáljon tőlük. Fejét a távozó után kapja, majd nővérére. Halvány, csintalan mosoly jelenik meg arcán, ahogy a férfi után lép. Kezeivel annak köpenyege után nyúl, s ha sikerül elkapnia, akkor érezheti a Légiós, hogy valami megtántorítja.*
- Valóban kedves nővérem, találkoztam vele. Tőle tudtam meg, hogy nem is oly régen találkoztatok, s hogy épségben látott téged. Nagyon megkönnyebbült hír volt ez számomra.
*Mosolyodik a férfira, ha az megállt, s visszafordult feléjük. Meglehet, hogy nővére is szívesen élvezné a Légiós társaságát, ahogy ő tette mikor megszólította.*
1964. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:33:04
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:33:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Ziana és bárki//
*Kezet ráztak hát, úgyhogy már csak ezért is kellene valamit kitalálni, ami feladattal látná el a gyógyítót. Addig is, amíg jön az ihlet ehhez, folytatja a jós tevékenységet. A bókot hallva cinkos mosolyt villant Zianára.*
- Mindenkinek meg kell élnie valamiből.
*Még forralt bort is kap, hát ez egy igazán remeg nap. Hálás biccentéssel fogadja, már csak emiatt is el kéne gáncsolnia valakit, hogy a kiment bokáját Zia kezelhesse.*
- Egészségünkre! *Emeli a kupát a másik lány felé, majd bele is iszik az italba, mielőtt az övé is a kihűlés sanyarú sorsára jutna. A következő próba hallatán hamiskás mosoly kúszik arcocskájára.*
- Erre csak akkor lenne esélyem válaszolni, ha a kedvenc illata megváltozna, teszem azt, a füstölt szalonna helyett a füstölt sajt illatáért epekedne. No de ne tereljük olyan hamar a témát. Egy dolog, hogy az én szemem mit lát ma estére, de te kinéztél-e már egy szép szál bikát?
*Végtére még ő is lehet kíváncsi, és muris dolog kivesézni egy harmadik, nem jelenlevő személyt is.*
- Ha már ilyen jól megértjük egymást, Viaka vagyok. *Ejt meg egy gyors bemutatkozást. Ugyan hallgat egyéb megnevezésekre is, mint Vöri, sőt, ha olyan kedve van, még a Hé te párosra is odafordul. De azért ad egy esélyt a nevének is.*
//Egészségügyi szolgálat - Ziana és bárki//
*Kezet ráztak hát, úgyhogy már csak ezért is kellene valamit kitalálni, ami feladattal látná el a gyógyítót. Addig is, amíg jön az ihlet ehhez, folytatja a jós tevékenységet. A bókot hallva cinkos mosolyt villant Zianára.*
- Mindenkinek meg kell élnie valamiből.
*Még forralt bort is kap, hát ez egy igazán remeg nap. Hálás biccentéssel fogadja, már csak emiatt is el kéne gáncsolnia valakit, hogy a kiment bokáját Zia kezelhesse.*
- Egészségünkre! *Emeli a kupát a másik lány felé, majd bele is iszik az italba, mielőtt az övé is a kihűlés sanyarú sorsára jutna. A következő próba hallatán hamiskás mosoly kúszik arcocskájára.*
- Erre csak akkor lenne esélyem válaszolni, ha a kedvenc illata megváltozna, teszem azt, a füstölt szalonna helyett a füstölt sajt illatáért epekedne. No de ne tereljük olyan hamar a témát. Egy dolog, hogy az én szemem mit lát ma estére, de te kinéztél-e már egy szép szál bikát?
*Végtére még ő is lehet kíváncsi, és muris dolog kivesézni egy harmadik, nem jelenlevő személyt is.*
- Ha már ilyen jól megértjük egymást, Viaka vagyok. *Ejt meg egy gyors bemutatkozást. Ugyan hallgat egyéb megnevezésekre is, mint Vöri, sőt, ha olyan kedve van, még a Hé te párosra is odafordul. De azért ad egy esélyt a nevének is.*
1963. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:12:39
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:12:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Djayá egyedül vagy Laderrel, de az Erdőszéli tisztásra lyukad ki. Nem feltételnül sikerül mindig az előre eltervezett útvonalon haladnia a városban, az utcák kaotikus összevisszaságában jóval elveszettebbnek érzi magát mint az erdő mélyén, ahol a természet elárulja magát; veszélyeit és szeszélyeit nyíltan vállalja az avatott szemnek egyértelmű jelek sokaságával. Meg aztán az is igaz, hogy vonzza a hangzavar, és ezeddig általában jó ötletnek tűnt követni a tömeget. Most sem történt ez máshogy: az erdő széli tisztás, az erdőhöz közel - fél siker. Még sosem járt itt, de nem habozik sokat, megindul az álldogálló, bámészkodó emberek irányába, de hirtelen kellemes illatok csapják meg az orrát és ez sikeresen eltéríti figyelmét elsődleges szándékától. Az első szélfútta bódénál, amit meglát Forró teát rendel majd tarsolyából 4 aranyat számol ki érte dideregve.
Az italát kezei között szorongatva, és azon morfondírozva, hogy miért nem sikerült jobban az téli időjárásnak megfelelően felöltöznie közelíti meg a látványosságokat. Beáll a bámészkodók közé, és amennyire lehet megpróbál elvegyülni, nem lehet olyan nehéz, hiszen, ott ahol mindenki hangosabban mulat nála, semmi oka nincs senkinek felfigyelni rá. Nekidől az egyik fatákolmány oldalának, odabentről szűrődik ki a meleg, hiszen húst sütnek az ideiglenesen összeeszkábált építmény belsejében. A körülötte állók lehelete, testük és italaik felmelegítik a körülötte lévő teret. Orrát az izzadság, bor és frissen sült étkek szagának elegye csapja meg. Szórakozottan kezdi szürcsölni a forró italt és közben hagyja, hogy elméje elvesszen a részletekben és ne nyüstölje magát olyan értelmetlen és sehova sem vezető kérdésekkel, hogy mit keres itt és hogyan találja majd meg az utat hazafelé.*A hozzászólás írója (Djayá Rakh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.28 22:38:51
1962. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:06:20
Üzenet elküldve: 2014-12-28 22:06:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Erf//
* Assa már csak ilyen. Akit meglát, s egy kicsit is megkedvelt, akkor annak már jókedvűen köszön. Na, meg Erfnek akármilyen a modora, mégiscsak volt egy-két kalandjuk, meg egészen sokáig mentek együtt, eszébe sem jut az, hogy néha voltak konfliktusaik.*
- Igen, cudar idő van. Én sem ehhez vagyok szokva. Felénk is mindig melegebb volt, havat nemigen láttunk.
* Bizony, a szigeten, ahol Assa felnőtt nagyjából örökké meleg volt. Vihar, na meg eső előfordult. De míg Artheinorban ilyen hideg van, addig náluk körübelül tavaszias az idő. Ritka az alacsony hőmérséklet, a hó meg már kész csoda.*
- Szerencsére nekem akad néhány melegebb holmim. S mondd, mit csináltál ott, ha szabad kérdeznem?
* Mert nyilván Erf nem csak a meleg ruhák miatt látogatott vissza otthonába.*
- Igazából tanulok és tanulok. Meg meg is betegedtem, majd két hét volt mire felgyógyultam. Egyébként elmentem a mágustoronyba is. Kedves az öreg, sokat tanultam. A könyvek is tetszettek. Na, meg ki ne felejtsem, találkoztam Mordachal. Ellátogattunk egy sötételf kúriába. De, persze, felszíni sötételfekről van szó.
* Mielőtt még Erf azt gondolná, hogy Assa lement a mélységiekhez.*
- A tanárom azt mondta, hogy ez valami Hófesztivál. Vannak versenyek, játékok, étel, ital, zene. Ami kell a szórakozáshoz.
* Von vállat.*
//Erf//
* Assa már csak ilyen. Akit meglát, s egy kicsit is megkedvelt, akkor annak már jókedvűen köszön. Na, meg Erfnek akármilyen a modora, mégiscsak volt egy-két kalandjuk, meg egészen sokáig mentek együtt, eszébe sem jut az, hogy néha voltak konfliktusaik.*
- Igen, cudar idő van. Én sem ehhez vagyok szokva. Felénk is mindig melegebb volt, havat nemigen láttunk.
* Bizony, a szigeten, ahol Assa felnőtt nagyjából örökké meleg volt. Vihar, na meg eső előfordult. De míg Artheinorban ilyen hideg van, addig náluk körübelül tavaszias az idő. Ritka az alacsony hőmérséklet, a hó meg már kész csoda.*
- Szerencsére nekem akad néhány melegebb holmim. S mondd, mit csináltál ott, ha szabad kérdeznem?
* Mert nyilván Erf nem csak a meleg ruhák miatt látogatott vissza otthonába.*
- Igazából tanulok és tanulok. Meg meg is betegedtem, majd két hét volt mire felgyógyultam. Egyébként elmentem a mágustoronyba is. Kedves az öreg, sokat tanultam. A könyvek is tetszettek. Na, meg ki ne felejtsem, találkoztam Mordachal. Ellátogattunk egy sötételf kúriába. De, persze, felszíni sötételfekről van szó.
* Mielőtt még Erf azt gondolná, hogy Assa lement a mélységiekhez.*
- A tanárom azt mondta, hogy ez valami Hófesztivál. Vannak versenyek, játékok, étel, ital, zene. Ami kell a szórakozáshoz.
* Von vállat.*
1961. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-28 21:52:37
Üzenet elküldve: 2014-12-28 21:52:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Viaka, és bárki//
*Fogadja a parolát, vékonyka keze fürgén siklik Viakáéba, és nem is feltételezett erővel szorít rá.
Újabb részletek a próféciák nagylexikonából, nem túlzottan érdekli. Ahogy önmagán kívül kevés dolog. Mégis elgondolkodó arccal hallgatja, majd szótlanul hagyja elsiklani a hideg levegőbe.
kíváncsian követi az irányt, melyet a lány mutat, és megtalálva a tömegben a kalapost halkan, röviden nevet fel.*
-Nagy sumák vagy te, de jól adod elő.
*Esélytelen a páros, már csak testalkatuk okán hullottak el, tovább sem jutva egy lényegesen alaposabb szűrőig.*
-Bort?
*Szabadul meg saját bögréjétől a pultra pakolva azt, és válaszra nem várva adja le rendelését.*
-Főnök, még egyet! *rikkant rá az ital mérőre, és szórja elé a 11 aranyat, hogy lelkesen nyújthassa át a jó adag Forralt bort újdonsült ismerősének.*
-Na még egy próba!
*Kezdi pásztázni ismét a tömeget. Hogy rövidesen állával Berkeskurd felé bökve vázolja az újabb feladványt.*
-Mi lehet a kedvenc illat? Miért? És miért illik hozzá?
*Emeli meg flaskáját kacsintva a vöröske felé, kortyol egy nagyot, majd nyúl lassan teljesen kihűlt boráért.*
//Egészségügyi szolgálat - Viaka, és bárki//
*Fogadja a parolát, vékonyka keze fürgén siklik Viakáéba, és nem is feltételezett erővel szorít rá.
Újabb részletek a próféciák nagylexikonából, nem túlzottan érdekli. Ahogy önmagán kívül kevés dolog. Mégis elgondolkodó arccal hallgatja, majd szótlanul hagyja elsiklani a hideg levegőbe.
kíváncsian követi az irányt, melyet a lány mutat, és megtalálva a tömegben a kalapost halkan, röviden nevet fel.*
-Nagy sumák vagy te, de jól adod elő.
*Esélytelen a páros, már csak testalkatuk okán hullottak el, tovább sem jutva egy lényegesen alaposabb szűrőig.*
-Bort?
*Szabadul meg saját bögréjétől a pultra pakolva azt, és válaszra nem várva adja le rendelését.*
-Főnök, még egyet! *rikkant rá az ital mérőre, és szórja elé a 11 aranyat, hogy lelkesen nyújthassa át a jó adag Forralt bort újdonsült ismerősének.*
-Na még egy próba!
*Kezdi pásztázni ismét a tömeget. Hogy rövidesen állával Berkeskurd felé bökve vázolja az újabb feladványt.*
-Mi lehet a kedvenc illat? Miért? És miért illik hozzá?
*Emeli meg flaskáját kacsintva a vöröske felé, kortyol egy nagyot, majd nyúl lassan teljesen kihűlt boráért.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9776-9795