Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 227 (4521. - 4540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4540. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-28 08:45:27
Üzenet elküldve: 2016-09-28 08:45:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Morgós éjszaka//
*Az asszony látja a gyönyörűen megrajzolt szerveket, varratokat. Tudja, hogy a lány felkészült és nagyon szeretne már fontoskodni. Azonban azt is tudja, hogy más a papír és más a hús vér ember.* ~Valamikor nagyon régen több emberöltővel ezelőtt magam is ugyan ilyen szorgos, jó tanuló voltam. Alig vártam, hogy mesterem igazi sebeken engedjen gyakorolni, hogy doktori munkát végezhessem. Aztán jól fel is sültem, az első betegem ellátása közben úgy remegett a kezem, hogy alig bírtam megtartani a tűt, pedig az én kezem még most, ilyen vén satrafaként sem remeg sosem.~ *Gondolatai a régmúltba tévednek. Közben megágyaz mindkettőjüknek és büszke pillantásokkal nézi a szorgos tanítványát. Sokkal több Ő már mint egy tanítvány, nagyon megszerette Relist, aki szorgalmával, és kitartásával, és türelmével az eddigi diákok közül a legtehetségesebbnek bizonyult. Minden elcsendesedik körülöttük. A gyertyákat eloltották, csak a hold sugarai világítják meg a szoba falait.*
-Holnap. Holnap megkezdheted a tudásod bemutatását. Ha minden rendben megy, és miért ne menne, akkor hamarosan valóra válhat az álmod és gyógyíthatod a város lakóit, átutazóit. Nagyon sokat tanultál, és nagyon szorgalmas vagy. Sikerülni fog. Én tudom. Jó éjszakát!
*Az asszony látja a gyönyörűen megrajzolt szerveket, varratokat. Tudja, hogy a lány felkészült és nagyon szeretne már fontoskodni. Azonban azt is tudja, hogy más a papír és más a hús vér ember.* ~Valamikor nagyon régen több emberöltővel ezelőtt magam is ugyan ilyen szorgos, jó tanuló voltam. Alig vártam, hogy mesterem igazi sebeken engedjen gyakorolni, hogy doktori munkát végezhessem. Aztán jól fel is sültem, az első betegem ellátása közben úgy remegett a kezem, hogy alig bírtam megtartani a tűt, pedig az én kezem még most, ilyen vén satrafaként sem remeg sosem.~ *Gondolatai a régmúltba tévednek. Közben megágyaz mindkettőjüknek és büszke pillantásokkal nézi a szorgos tanítványát. Sokkal több Ő már mint egy tanítvány, nagyon megszerette Relist, aki szorgalmával, és kitartásával, és türelmével az eddigi diákok közül a legtehetségesebbnek bizonyult. Minden elcsendesedik körülöttük. A gyertyákat eloltották, csak a hold sugarai világítják meg a szoba falait.*
-Holnap. Holnap megkezdheted a tudásod bemutatását. Ha minden rendben megy, és miért ne menne, akkor hamarosan valóra válhat az álmod és gyógyíthatod a város lakóit, átutazóit. Nagyon sokat tanultál, és nagyon szorgalmas vagy. Sikerülni fog. Én tudom. Jó éjszakát!
4539. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-27 20:25:33
Üzenet elküldve: 2016-09-27 20:25:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Még az Ébredés előtt//
* Őszben jár már az idő, mikor újra kettesben indulnak meg a tisztás felé. A ház és fontosabb részei körül már elkészültek a kerítéssel és a verem is meg van már. Néhány szükséges dolgot már elraktároztak benne. Azért van még benne hely és az erdő most még alkalmas arra, hogy ezt-azt összegyűjtsenek benne. Aztán még a hússal is foglalkozni kell, így még legalább egy szarvast jó lenne elejteni, annak húsával kihúznák a telet. Így most némileg harciasan felszerelkezve érik el a tisztást és persze Szelíd is velük tart, hogy segítsen az esetleges cipekedésben. Valamin Acél, a farkas, akit ők neveltek. Rajta páncél, oldalán a kardja, és itt van a hajítóbárd is, meg a tőrök. Csapdának való kötelékek és hurkok, ami csak kellhet most. S persze jókora adag éberség a részükről a környezetük felé. *
* Őszben jár már az idő, mikor újra kettesben indulnak meg a tisztás felé. A ház és fontosabb részei körül már elkészültek a kerítéssel és a verem is meg van már. Néhány szükséges dolgot már elraktároztak benne. Azért van még benne hely és az erdő most még alkalmas arra, hogy ezt-azt összegyűjtsenek benne. Aztán még a hússal is foglalkozni kell, így még legalább egy szarvast jó lenne elejteni, annak húsával kihúznák a telet. Így most némileg harciasan felszerelkezve érik el a tisztást és persze Szelíd is velük tart, hogy segítsen az esetleges cipekedésben. Valamin Acél, a farkas, akit ők neveltek. Rajta páncél, oldalán a kardja, és itt van a hajítóbárd is, meg a tőrök. Csapdának való kötelékek és hurkok, ami csak kellhet most. S persze jókora adag éberség a részükről a környezetük felé. *
4538. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-27 18:17:02
Üzenet elküldve: 2016-09-27 18:17:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morgós éjszaka//
*Ha Rhozy végzett, akkor elveszi előle a tányérját, és a konyhának elnevezett helyiség egyik asztalára teszi. A kérdésre egy lappal válaszol, melynek sarkán egy megfolyt kék tintapaca található, közepén, és minden máshol, a papiros teljes terjedelmében, emberi, és más fajok testrészei, zsigeri szerveinek rajza, vagy éppen öltés minták. Izom varrás, bőr varrás, kötések, és rögzítések. A lap mindkét oldalán.*
-Csak azt amit eddig. Szeretném végre gyakorlatban is kipróbálni magam valamikor. Embereken segíteni. Vagy akár csak állatokon.
*Teljesen palástolja eredeti gondolatait, melyek kissé ingerültebben futnak végig agyán, mintsem ahogy ezt mondta.*
~Orvosok vagyunk az égre is!~
*Gondolja, magában, mintha folytatná az eredeti kis monológját.*
~A frontvonal mögött lenne a helyünk a csatánál! Nem a fákat kell gyógyítgatni, hol emberek halnak, halottak kezétől!~
*Persze elfolytja az ilyen jellegű mondatait. Tudja hogy vélekedik erről Morgós asszonyság.*
~Nagy tudású nő! Csak ilyen gyáva ne lenne!~
*Teszi magában hozzá a dologhoz. Persze ha tudná, hogy éppen azért merednek itt, mert az asszony van olyan bölcs, hogy ne mozduljon el Arthenior mellől, s valóban átbeszélnék a dolgot akkor máshogy állna hozzá. Most viszont csak csöndben hallgat. Majd visszaveszi a rajzot. Maga is megnézi újra, és önelismertséggel hümmög. El is mosolyodik ügyes kis munkáján.*
-Sebaj! Vannak itt is betegek a városban, s sérültek is akár.
*Mondja kicsit felhígultabban már, hátha ezzel meg tudja hatni Rhozy szívét.*
*Ha Rhozy végzett, akkor elveszi előle a tányérját, és a konyhának elnevezett helyiség egyik asztalára teszi. A kérdésre egy lappal válaszol, melynek sarkán egy megfolyt kék tintapaca található, közepén, és minden máshol, a papiros teljes terjedelmében, emberi, és más fajok testrészei, zsigeri szerveinek rajza, vagy éppen öltés minták. Izom varrás, bőr varrás, kötések, és rögzítések. A lap mindkét oldalán.*
-Csak azt amit eddig. Szeretném végre gyakorlatban is kipróbálni magam valamikor. Embereken segíteni. Vagy akár csak állatokon.
*Teljesen palástolja eredeti gondolatait, melyek kissé ingerültebben futnak végig agyán, mintsem ahogy ezt mondta.*
~Orvosok vagyunk az égre is!~
*Gondolja, magában, mintha folytatná az eredeti kis monológját.*
~A frontvonal mögött lenne a helyünk a csatánál! Nem a fákat kell gyógyítgatni, hol emberek halnak, halottak kezétől!~
*Persze elfolytja az ilyen jellegű mondatait. Tudja hogy vélekedik erről Morgós asszonyság.*
~Nagy tudású nő! Csak ilyen gyáva ne lenne!~
*Teszi magában hozzá a dologhoz. Persze ha tudná, hogy éppen azért merednek itt, mert az asszony van olyan bölcs, hogy ne mozduljon el Arthenior mellől, s valóban átbeszélnék a dolgot akkor máshogy állna hozzá. Most viszont csak csöndben hallgat. Majd visszaveszi a rajzot. Maga is megnézi újra, és önelismertséggel hümmög. El is mosolyodik ügyes kis munkáján.*
-Sebaj! Vannak itt is betegek a városban, s sérültek is akár.
*Mondja kicsit felhígultabban már, hátha ezzel meg tudja hatni Rhozy szívét.*
4537. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-27 10:37:09
Üzenet elküldve: 2016-09-27 10:37:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csillag születik//
- Na de az megbűvölt kosz volt! Ez itt csak... fű, meg föld, meg ilyesmik...
*Tudja hogy teljesen feleslegesen beszél erről, úgysem fog lemászni a tündér, de azért elmondja a véleményét.*
- A fajok eredete más, már ha lehet hinni a legendáknak, akik többségében én igencsak kételkedem... Ha más és máshogyan hozta létre a különböző fajokat, annak ízlése szerint alakított mindent ami velük kapcsolatos. Beszéld meg az istenekkel, ha tényleg léteznek, tőlük kérdezd mi miért olyan amilyen.
*A kórus kérdésére nem tér ki, egyszerűen túl sok mindenről beszél a tündér ahhoz hogy mindenre külön külön válaszolgatni tudna. A gondolattal azért eljátszik, hogy egy seregnyi Nuth követi és körülzengik mindenféle csodás hőstettekkel amiket ő hajtott végre... De rá kell jönnie, hogy akkor egy egész sereg Nuth ücsörögne a vállán, meg a fején, ami azért már kissé komikus lenne. Esetleg plusz egy... annyit még elbírnának az idegei, de úgysincs ilyen varázslat.*
- Akkora mint én, nem.
*Tér ki inkább a fontosabb kérdésekre.*
- Az adott alany méreteihez viszonyítva lesz valamivel nagyobb vagy kisebb. Tehát mondjuk, másfélszer akkorára esetleg megnöveszthetne, mint amekkora most vagy, vagy legalább úgy húsz-harminc centit. De engem is magamhoz viszonyítva növesztene, tehát én nem húsz-harminc centit kapnék, hanem vagy másfél métert. Rég olvastam ilyesmiről, talán nem is él már aki kitalálta, meg az is lehet hogy már rosszul emlékszem...
*Az a baj a sok meséjével, hogy némelyikről már elfelejtette hogy tényleg igaz-e, vagy csak ő találta ki, és ez pont ebbe a kategóriába tartozik.*
- Engem egyáltalán nem zavar hogy akkora vagyok amekkora. Nem engem zavarnak az ágak, az ágakat zavarom én, az meg az ő bajuk. A fogadó meg...
*Nagyot sóhajt.*
- Megszoktam már a szűkös helyeket.
*Abba is hagyja a forgolódást és elindul a város felé vezető ösvényen.*
- Bárkiből lehet hős, az ostobákból is, ha elég nagy a szerencséjük, ugyanígy bármilyen dal lehet híres, ha elég nagy a szerencséd. Olyan dalok is vannak, amik annyira rosszak, hogy pont azért ismeri és énekli mindenki.
*Nekiáll megint a botjával hessegetni az ágakat ahogy beérnek a fák közé.*
- Mit fogsz kezdeni Artheniorban? Ha folyton csak a vállamon ücsörögsz, sosem leszel híres. A kikötőben is volt kosz meg mocsok mielőtt találkoztunk volna, valahogy csak kibírtad a közlekedést akkor is. Írj egy dalt a tündérről, aki sosem lett híres mert folyton csak egy óriás vállán ücsörgött.
- Na de az megbűvölt kosz volt! Ez itt csak... fű, meg föld, meg ilyesmik...
*Tudja hogy teljesen feleslegesen beszél erről, úgysem fog lemászni a tündér, de azért elmondja a véleményét.*
- A fajok eredete más, már ha lehet hinni a legendáknak, akik többségében én igencsak kételkedem... Ha más és máshogyan hozta létre a különböző fajokat, annak ízlése szerint alakított mindent ami velük kapcsolatos. Beszéld meg az istenekkel, ha tényleg léteznek, tőlük kérdezd mi miért olyan amilyen.
*A kórus kérdésére nem tér ki, egyszerűen túl sok mindenről beszél a tündér ahhoz hogy mindenre külön külön válaszolgatni tudna. A gondolattal azért eljátszik, hogy egy seregnyi Nuth követi és körülzengik mindenféle csodás hőstettekkel amiket ő hajtott végre... De rá kell jönnie, hogy akkor egy egész sereg Nuth ücsörögne a vállán, meg a fején, ami azért már kissé komikus lenne. Esetleg plusz egy... annyit még elbírnának az idegei, de úgysincs ilyen varázslat.*
- Akkora mint én, nem.
*Tér ki inkább a fontosabb kérdésekre.*
- Az adott alany méreteihez viszonyítva lesz valamivel nagyobb vagy kisebb. Tehát mondjuk, másfélszer akkorára esetleg megnöveszthetne, mint amekkora most vagy, vagy legalább úgy húsz-harminc centit. De engem is magamhoz viszonyítva növesztene, tehát én nem húsz-harminc centit kapnék, hanem vagy másfél métert. Rég olvastam ilyesmiről, talán nem is él már aki kitalálta, meg az is lehet hogy már rosszul emlékszem...
*Az a baj a sok meséjével, hogy némelyikről már elfelejtette hogy tényleg igaz-e, vagy csak ő találta ki, és ez pont ebbe a kategóriába tartozik.*
- Engem egyáltalán nem zavar hogy akkora vagyok amekkora. Nem engem zavarnak az ágak, az ágakat zavarom én, az meg az ő bajuk. A fogadó meg...
*Nagyot sóhajt.*
- Megszoktam már a szűkös helyeket.
*Abba is hagyja a forgolódást és elindul a város felé vezető ösvényen.*
- Bárkiből lehet hős, az ostobákból is, ha elég nagy a szerencséjük, ugyanígy bármilyen dal lehet híres, ha elég nagy a szerencséd. Olyan dalok is vannak, amik annyira rosszak, hogy pont azért ismeri és énekli mindenki.
*Nekiáll megint a botjával hessegetni az ágakat ahogy beérnek a fák közé.*
- Mit fogsz kezdeni Artheniorban? Ha folyton csak a vállamon ücsörögsz, sosem leszel híres. A kikötőben is volt kosz meg mocsok mielőtt találkoztunk volna, valahogy csak kibírtad a közlekedést akkor is. Írj egy dalt a tündérről, aki sosem lett híres mert folyton csak egy óriás vállán ücsörgött.
4536. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-27 10:12:28
Üzenet elküldve: 2016-09-27 10:12:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Morgós éjszaka//
*Ahogy belép az ajtón összerándul egy pillanatra a hang hallatán. Annyira rövid ez a pillanat, hogy a kedves gyermek észre sem veszi.*
-Neked is jó estét, drága Relis!
*Válaszol a lánynak barátságosan.*
-A Holdudvarban jártam, mint minden este, téged is hívtalak, de annyira beletemetkeztél a könyvekbe, hogy meg se hallottad. Gondoltam nem zavarlak, megyek egyedül.
*Leül, és csak most veszi észre mennyire elfáradt.* ~Milyen jól esik lepihenni, egyre rövidebb mozgás az, ami kifáraszt, és nagyon éhes is vagyok. Ennek a ragunak az illata, igazán fenséges.~
-Köszönöm a vacsorát! És azt is, hogy gondoskodsz rólam, és az állatokról. Láttam, hogy az etetőket feltöltötted. Mond, az a sánta őz nem járt erre uzsonnaidőben?
*Kérdezi miközben merít a tálból és enni kezd. A húsdarabokat a kanalával ügyesen kerülgeti. A kenyérrel mártogat a szaftból.*
-Nagyon finom, igazán nagyon!
*Mondja miközben a kézfejével próbálja letörölni a szája szélén elkenődött ragut. Látja, hogy a lány pakolás közben vet rá egy két pillantást, de nem igyekszik a húst megenni. Tudja, hogy rövidesen ismét eljön az az idő az évben, amikor nem lesz elég elropogtatni egy répát, vagy almát, hanem muszáj a húst is megennie, főleg ha az friss és nem szárított. Márpedig ez most friss.*
~Kell ennem néhány kockányit, hogy az erőm ne veszítsem el. A tél hosszú lesz és kemény. A történések mostanában pedig azt jósolják, hogy nem csak a természettel kell majd megküzdenünk.~
*Gondolatai elterelik a figyelmét a körülötte folyó szöszmötölésről. Akkor tér vissza újra a világba, mikor Niff hangos károgásba kezd az ajtó előtt. Feláll az asztaltól és beengedi a madarat, aki körberepüli a helyiséget és letelepszik a saját zugában. Vissza ül a székre, de a vacsorája maradékához már nem nyúl. Érdeklődve fordul Relis felé.*
-Miket néztél át a könyvekből? Az új ismereteidet hol kívánod gyakorlatba átültetni?
Felkészültnek érzed magad a következő megmérettetésre?
*Kérdezi a lányt és várja figyelmesen annak válaszait.*
*Ahogy belép az ajtón összerándul egy pillanatra a hang hallatán. Annyira rövid ez a pillanat, hogy a kedves gyermek észre sem veszi.*
-Neked is jó estét, drága Relis!
*Válaszol a lánynak barátságosan.*
-A Holdudvarban jártam, mint minden este, téged is hívtalak, de annyira beletemetkeztél a könyvekbe, hogy meg se hallottad. Gondoltam nem zavarlak, megyek egyedül.
*Leül, és csak most veszi észre mennyire elfáradt.* ~Milyen jól esik lepihenni, egyre rövidebb mozgás az, ami kifáraszt, és nagyon éhes is vagyok. Ennek a ragunak az illata, igazán fenséges.~
-Köszönöm a vacsorát! És azt is, hogy gondoskodsz rólam, és az állatokról. Láttam, hogy az etetőket feltöltötted. Mond, az a sánta őz nem járt erre uzsonnaidőben?
*Kérdezi miközben merít a tálból és enni kezd. A húsdarabokat a kanalával ügyesen kerülgeti. A kenyérrel mártogat a szaftból.*
-Nagyon finom, igazán nagyon!
*Mondja miközben a kézfejével próbálja letörölni a szája szélén elkenődött ragut. Látja, hogy a lány pakolás közben vet rá egy két pillantást, de nem igyekszik a húst megenni. Tudja, hogy rövidesen ismét eljön az az idő az évben, amikor nem lesz elég elropogtatni egy répát, vagy almát, hanem muszáj a húst is megennie, főleg ha az friss és nem szárított. Márpedig ez most friss.*
~Kell ennem néhány kockányit, hogy az erőm ne veszítsem el. A tél hosszú lesz és kemény. A történések mostanában pedig azt jósolják, hogy nem csak a természettel kell majd megküzdenünk.~
*Gondolatai elterelik a figyelmét a körülötte folyó szöszmötölésről. Akkor tér vissza újra a világba, mikor Niff hangos károgásba kezd az ajtó előtt. Feláll az asztaltól és beengedi a madarat, aki körberepüli a helyiséget és letelepszik a saját zugában. Vissza ül a székre, de a vacsorája maradékához már nem nyúl. Érdeklődve fordul Relis felé.*
-Miket néztél át a könyvekből? Az új ismereteidet hol kívánod gyakorlatba átültetni?
Felkészültnek érzed magad a következő megmérettetésre?
*Kérdezi a lányt és várja figyelmesen annak válaszait.*
4535. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-27 00:49:39
Üzenet elküldve: 2016-09-27 00:49:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csillag születik//
- Látod! Még Te is hallottál róla, hogy a kosz már evett meg másokat! *mutat rá sürgetően Nuth, habár nem gondolja ő sem komolyan, hogy pont ezért ne menne a földre. De ha nem muszáj, azért mégsem.*
- Miért nőnek másképp a különböző fajok? Ez igazságtalan. És nem is igaz, hogy mi tündérek lassan növünk... tavaly előtt még egész jó volt rám a köpenyem! *túloz egy kissé. Hiszen volt az már több ideje is. Közben Zim széthatja az ágakat maguk előtt, és végre kiérnek a tiszta ég alá a fák sűrűjéből. Nuth hatalmasat sóhajt.*
- Na vééégreee. Már nagyon untam, hogy napokig semmit sem láttam csak fát, meg fát és még egy kis fát. *mondja megkönnyebbülten. Aztán kissé felhúzza az orrát ahogyan az óriás közli, hogy nem akarná megsokszorozni.*
- Nem szeretnél egy egész kóruséneket hallani tőlem? *kérdezi.*- Kár... pedig egészen jó lenne. Mondjuk igazad van... én amúgy is páratlan vagyok! *vigyorog, és pózol kissé, hogy még jobban nyomatékosítsa a dolgot az óriásban.*
- Azt mondod vannak olyan dolgok amiktől megnőhet vagy összemehet valaki? Én is lehetnék akkora mint Te? *érdeklődik.*- Tényleg! Nem zavar, hogy ilyen nagy vagy? Nem vered be mindig a fejedet az ágakba? Meg hogyan fogsz beférni a fogadóba? Jártam már ott, nem túl nagy hely. Bár nekem elég nagy. *vigyorog továbbra is. Aztán csak vállat von.*
- Hát én nem értek ezekhez, amiket mondasz... de azt mondod minden hős csak azért hős mert éppen asszonyt akart és még szerencséje is volt hozzá? Hát ha ez tényleg így van, erről írnom kéne egy dalt... csak nem tudom mennyire aratnék vele sikert. *nevet fel kicsit. Aztán elhangzik egy kérdés, amin Nuth összeráncolja a szemöldökét.*
- Minek? Hát tündérnek! Meg dalnoknak. Micsoda kérdés ez? És miért pont tíz szó? Tíz szó sok egy felsoroláshoz és kevés ahhoz, hogy mondatokba foglaljuk. Vagy úgy gondolod, hogy mondjam úgy, hogy "én-egy-tündér-dalnoknak-tartom-magam-aki-egy-napon-híres-lesz"... oh, ez tizenegy... *számolgat az ujjain.*
- Vedd ki az egyik egy-et. *vigyorodik el ismét.*
- Látod! Még Te is hallottál róla, hogy a kosz már evett meg másokat! *mutat rá sürgetően Nuth, habár nem gondolja ő sem komolyan, hogy pont ezért ne menne a földre. De ha nem muszáj, azért mégsem.*
- Miért nőnek másképp a különböző fajok? Ez igazságtalan. És nem is igaz, hogy mi tündérek lassan növünk... tavaly előtt még egész jó volt rám a köpenyem! *túloz egy kissé. Hiszen volt az már több ideje is. Közben Zim széthatja az ágakat maguk előtt, és végre kiérnek a tiszta ég alá a fák sűrűjéből. Nuth hatalmasat sóhajt.*
- Na vééégreee. Már nagyon untam, hogy napokig semmit sem láttam csak fát, meg fát és még egy kis fát. *mondja megkönnyebbülten. Aztán kissé felhúzza az orrát ahogyan az óriás közli, hogy nem akarná megsokszorozni.*
- Nem szeretnél egy egész kóruséneket hallani tőlem? *kérdezi.*- Kár... pedig egészen jó lenne. Mondjuk igazad van... én amúgy is páratlan vagyok! *vigyorog, és pózol kissé, hogy még jobban nyomatékosítsa a dolgot az óriásban.*
- Azt mondod vannak olyan dolgok amiktől megnőhet vagy összemehet valaki? Én is lehetnék akkora mint Te? *érdeklődik.*- Tényleg! Nem zavar, hogy ilyen nagy vagy? Nem vered be mindig a fejedet az ágakba? Meg hogyan fogsz beférni a fogadóba? Jártam már ott, nem túl nagy hely. Bár nekem elég nagy. *vigyorog továbbra is. Aztán csak vállat von.*
- Hát én nem értek ezekhez, amiket mondasz... de azt mondod minden hős csak azért hős mert éppen asszonyt akart és még szerencséje is volt hozzá? Hát ha ez tényleg így van, erről írnom kéne egy dalt... csak nem tudom mennyire aratnék vele sikert. *nevet fel kicsit. Aztán elhangzik egy kérdés, amin Nuth összeráncolja a szemöldökét.*
- Minek? Hát tündérnek! Meg dalnoknak. Micsoda kérdés ez? És miért pont tíz szó? Tíz szó sok egy felsoroláshoz és kevés ahhoz, hogy mondatokba foglaljuk. Vagy úgy gondolod, hogy mondjam úgy, hogy "én-egy-tündér-dalnoknak-tartom-magam-aki-egy-napon-híres-lesz"... oh, ez tizenegy... *számolgat az ujjain.*
- Vedd ki az egyik egy-et. *vigyorodik el ismét.*
4534. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-26 22:13:46
Üzenet elküldve: 2016-09-26 22:13:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Morgós éjszaka//
*A tanítvány szigorú tekintettel, már amennyire szigorú telik a folyton kedves, és gyermeki arcról, nézi az ajtót amin az öreg asszonyság lép be.*
-Szép jó estét!
*Mondja, egy erőteljes, irónia, cinizmus koktéllal fűszerezett éllel.*
-Merre tetszett járni öreganyám?
*Mondja, immáron nem megjátszva, magát tehát kissé felháborodva. A válaszra valószínűleg csak hümmög, és az asztalra mutat kecsesen, ahol egy kedves tálacska tartogatja a vacsorát. Ragu. Gazdagon. A lányka megfőzött, kitakarított, és feltöltötte az etetőket. Az asztal sarkán néhány könyv nyugszik, amiket Relis nem rakott vissza a helyére. Ezeket olvasta amíg várt. Mindegyiken nagy betű hirdeti a lány anatómia iránti rajongó érdeklődését. Kiszolgálja mesterét. Tör neki kenyeret, hoz kanalat, majd a könyvek elpakolásának lát neki.*
-Jó étvágyat.
*Mondja, s minden sértődöttség nélkül most már.*
-Nem szeretem, hogy ilyen soká maradsz estelente. A hullák a felszínen járnak! Nem szeretném, hogy te pedig a föld alá kerülj.
*Mondja, s ezzel el is magyarázza, hogy mire volt a számonkérés. Csak most látni a tündéren, hogy menyire aggódott az öregért.*
*A tanítvány szigorú tekintettel, már amennyire szigorú telik a folyton kedves, és gyermeki arcról, nézi az ajtót amin az öreg asszonyság lép be.*
-Szép jó estét!
*Mondja, egy erőteljes, irónia, cinizmus koktéllal fűszerezett éllel.*
-Merre tetszett járni öreganyám?
*Mondja, immáron nem megjátszva, magát tehát kissé felháborodva. A válaszra valószínűleg csak hümmög, és az asztalra mutat kecsesen, ahol egy kedves tálacska tartogatja a vacsorát. Ragu. Gazdagon. A lányka megfőzött, kitakarított, és feltöltötte az etetőket. Az asztal sarkán néhány könyv nyugszik, amiket Relis nem rakott vissza a helyére. Ezeket olvasta amíg várt. Mindegyiken nagy betű hirdeti a lány anatómia iránti rajongó érdeklődését. Kiszolgálja mesterét. Tör neki kenyeret, hoz kanalat, majd a könyvek elpakolásának lát neki.*
-Jó étvágyat.
*Mondja, s minden sértődöttség nélkül most már.*
-Nem szeretem, hogy ilyen soká maradsz estelente. A hullák a felszínen járnak! Nem szeretném, hogy te pedig a föld alá kerülj.
*Mondja, s ezzel el is magyarázza, hogy mire volt a számonkérés. Csak most látni a tündéren, hogy menyire aggódott az öregért.*
4533. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-25 20:50:14
Üzenet elküldve: 2016-09-25 20:50:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A faágakról leszedett, és gondosan elcsomagolt leveleket a tarisznyájába téve indul útnak a kis tölgyfából készült, kellemes hangulatú viskója felé. A vállán pihenő madár, egy egy furcsa hanggal, amit sárgás csőrén présel ki, éhes beggyel, jelzi a haza, és a magvas tál közeledtét. A barnás, feketés falapokból tákolt házacska a tisztás szélén helyezkedik el, bár azért az erdő sűrűsödő részén. Oldalt itató, etető az erdő vadjainak, a ház tetején esővízgyűjtő. Nem egy ácsmester, de okos asszony. A folyóvíz rendszert maga tervezte, és egy kedves barátja csinálta meg neki nemrég, mikor kigyógyította valami nyavalyából. Megfáradt derékkal, és korának ellentmondóan statikusan nem remegő ujjakkal öleli át a kilincset. Mára nyugovóra tér.*
4532. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-25 15:34:13
Üzenet elküldve: 2016-09-25 15:34:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Az entitás hamar elhallgat, de el nem tűnik, bizonyos, hogy van még mit mondania. Ha bőrének nem lenne ennyire élettelen, sápadt árnyalata, most kifutna arcából minden vér. Megijesztette a monológ, de nem fél, nem szokása. Valószínűleg születésétől fogva képtelen erre az érzelemre, úgy, mint az empátiára vagy a könyörület. Kétségbe ejti a bizonytalanság és a jövőkép, miszerint egy démonmester jön át Lanawin világába. Eddig úgy tekintett mindenkire, minden élő lényre, mint életképtelen, gerinctelen élősködők, akik nem becsülik sem mások, sem a saját életüket. Még most is így tekint rájuk, de itt az ideje, hogy ne másokat akarjon megnevelni és élhetővé tenni a világot, hanem a saját élete miatt aggódjon. Nem akar meghalni, de fogalma sincs, mit kéne tenni. Szerencsére, Lorew már tapasztaltabb, tisztában van vele hogyan és kinek kell behódolni ahhoz, hogy túléljenek egy ekkora csapást. Ezt persze a lány nem tudhatja. Annyit fog fel, hogy a szerzetesnek van terve, neki pedig nincs, úgyhogy kénytelen feladni a helyzet feletti uralmát és csak követni a másikat. Persze, csak ha életben szeretne maradni...*
-Nem akarok meghalni. *Jelenti ki határozottan, de hangjából már nem sugárzik az eddigi határozottság, magabiztosság és önbizalom.* Úgyhogy... *Kimondani is fájdalmas.* Kénytelen leszek megbízni benned. Merre van a temető? *Tekint körbe. Egyszer már járt arra, futtában átgyalogolt a sírok között, de fogalma sincs, a tisztáshoz képest, hol van.*
-Tudsz járni? *Fordul Lorew felé. Órákig kínozta, az is csoda, hogy egyáltalán magánál van, de azért hátha lábra tud állni.* Ha nem, nekem az is megfelel, ha csúszol utánam, csak mondd, merre kell menni.
*Az entitás hamar elhallgat, de el nem tűnik, bizonyos, hogy van még mit mondania. Ha bőrének nem lenne ennyire élettelen, sápadt árnyalata, most kifutna arcából minden vér. Megijesztette a monológ, de nem fél, nem szokása. Valószínűleg születésétől fogva képtelen erre az érzelemre, úgy, mint az empátiára vagy a könyörület. Kétségbe ejti a bizonytalanság és a jövőkép, miszerint egy démonmester jön át Lanawin világába. Eddig úgy tekintett mindenkire, minden élő lényre, mint életképtelen, gerinctelen élősködők, akik nem becsülik sem mások, sem a saját életüket. Még most is így tekint rájuk, de itt az ideje, hogy ne másokat akarjon megnevelni és élhetővé tenni a világot, hanem a saját élete miatt aggódjon. Nem akar meghalni, de fogalma sincs, mit kéne tenni. Szerencsére, Lorew már tapasztaltabb, tisztában van vele hogyan és kinek kell behódolni ahhoz, hogy túléljenek egy ekkora csapást. Ezt persze a lány nem tudhatja. Annyit fog fel, hogy a szerzetesnek van terve, neki pedig nincs, úgyhogy kénytelen feladni a helyzet feletti uralmát és csak követni a másikat. Persze, csak ha életben szeretne maradni...*
-Nem akarok meghalni. *Jelenti ki határozottan, de hangjából már nem sugárzik az eddigi határozottság, magabiztosság és önbizalom.* Úgyhogy... *Kimondani is fájdalmas.* Kénytelen leszek megbízni benned. Merre van a temető? *Tekint körbe. Egyszer már járt arra, futtában átgyalogolt a sírok között, de fogalma sincs, a tisztáshoz képest, hol van.*
-Tudsz járni? *Fordul Lorew felé. Órákig kínozta, az is csoda, hogy egyáltalán magánál van, de azért hátha lábra tud állni.* Ha nem, nekem az is megfelel, ha csúszol utánam, csak mondd, merre kell menni.
4531. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-25 13:15:23
Üzenet elküldve: 2016-09-25 13:15:23
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Idya//
*A dolog elmúlt, így nem is indokolja meg, miért szerette volna megérinteni. Lényegtelen, és nem is lenne nagyon ideje, mert Idya már rá is tér a koponyára, a kínzás pedig egy időre elvágja a világtól. A lobotómia kérdésénél viszont egészen új megvilágításba helyeződik a dolog, amikor felvetődik a saját test, mint börtön. Nos, Lorew idővel egyszerűen megőrülne, nála amúgy sem kell sok ehhez, legutóbb már úgyis eltávolodott a világtól, amikor azt hitte, hogy meghalt. Mondjuk akkor ki ne távolodna el? Átkerült egy másik világba, nyilván távolságot akar tartani tőle eleinte, hiszen az nem a sajátja. Viszont ettől függetlenül azért bólint, mert egyetért. Reagálni is reagálna valamit, de sajnos már nem marad ideje, mert az amúgy is borús fellegek még gomolyogni is kezdenek, majd egy hang söpör végig a tisztáson. És megjelenik az élőholtak úrnőjének arca. Persze nem ismeri fel, de amaz kedvesen bemutatkozik, és mikor már semmi kétség nem marad benne (ugyanis az a nyomasztó érzés rámászik a szívére, ami nem gyakori jelenség), felnyög.*
- A temetőbe kell mennünk *pillant a tündérre, amikor az entitás monológja még legfeljebb a felénél járhat* Muszáj... ha valóban leigázták a világot az élőholtak, akkor találkoznunk kell a vezetőjükkel. Elvégre ha úgy vesszük, én mellettük állok. Hátha nem ölnek meg minket...
*Amikor pedig rátér arra, hogy a mesterét is át akarja hívni, nos... nem, az nem annyira jó terv, Lorew egyelőre a démonúrnő közvetlen talpnyalója akar maradni, de hát az még odébb van, majd elbeszélgetnek róla. Most a legfontosabb, hogy eljussanak a temetőbe, azonban arról fogalma sincs, hogyan fogják kivitelezni.*
- Még legalább egy óránk van napkeltéig. Hátha megjelenik... legutóbb is megjelent, amikor hívtam... Ha pedig most nem megyünk, talán nem érjük meg a következő éjszakát. Őszintén szólva örömteli, hogy végre egyszer olyasmibe fektettem energiát, aminek eredménye lett... amikor átálltam hozzájuk, még nem gondoltam, hogy ebből lesz valami... Alig várom, hogy láthassuk az új világot.
*A Derengő fa pedig meghalt, vagy rövidesen meg fog halni, így ér véget a monológ, és a fej eltűnik az égről. Minő izgalom!*
*A dolog elmúlt, így nem is indokolja meg, miért szerette volna megérinteni. Lényegtelen, és nem is lenne nagyon ideje, mert Idya már rá is tér a koponyára, a kínzás pedig egy időre elvágja a világtól. A lobotómia kérdésénél viszont egészen új megvilágításba helyeződik a dolog, amikor felvetődik a saját test, mint börtön. Nos, Lorew idővel egyszerűen megőrülne, nála amúgy sem kell sok ehhez, legutóbb már úgyis eltávolodott a világtól, amikor azt hitte, hogy meghalt. Mondjuk akkor ki ne távolodna el? Átkerült egy másik világba, nyilván távolságot akar tartani tőle eleinte, hiszen az nem a sajátja. Viszont ettől függetlenül azért bólint, mert egyetért. Reagálni is reagálna valamit, de sajnos már nem marad ideje, mert az amúgy is borús fellegek még gomolyogni is kezdenek, majd egy hang söpör végig a tisztáson. És megjelenik az élőholtak úrnőjének arca. Persze nem ismeri fel, de amaz kedvesen bemutatkozik, és mikor már semmi kétség nem marad benne (ugyanis az a nyomasztó érzés rámászik a szívére, ami nem gyakori jelenség), felnyög.*
- A temetőbe kell mennünk *pillant a tündérre, amikor az entitás monológja még legfeljebb a felénél járhat* Muszáj... ha valóban leigázták a világot az élőholtak, akkor találkoznunk kell a vezetőjükkel. Elvégre ha úgy vesszük, én mellettük állok. Hátha nem ölnek meg minket...
*Amikor pedig rátér arra, hogy a mesterét is át akarja hívni, nos... nem, az nem annyira jó terv, Lorew egyelőre a démonúrnő közvetlen talpnyalója akar maradni, de hát az még odébb van, majd elbeszélgetnek róla. Most a legfontosabb, hogy eljussanak a temetőbe, azonban arról fogalma sincs, hogyan fogják kivitelezni.*
- Még legalább egy óránk van napkeltéig. Hátha megjelenik... legutóbb is megjelent, amikor hívtam... Ha pedig most nem megyünk, talán nem érjük meg a következő éjszakát. Őszintén szólva örömteli, hogy végre egyszer olyasmibe fektettem energiát, aminek eredménye lett... amikor átálltam hozzájuk, még nem gondoltam, hogy ebből lesz valami... Alig várom, hogy láthassuk az új világot.
*A Derengő fa pedig meghalt, vagy rövidesen meg fog halni, így ér véget a monológ, és a fej eltűnik az égről. Minő izgalom!*
4530. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-25 12:13:34
Üzenet elküldve: 2016-09-25 12:13:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
* A művadászó Démon ráébredt, hogy új játszótársa visszavonult fújt, tehát unott ügetéssel visszatér a nőstény és a hím közé. Visszavackolja magát és egy halk morrantással jelzi, hogy akár lehet folytatni a simogatást, vakargatást. A kényeztetés mindig jól jön és sohasem elég.*
- Na vissza jöttél?* kérdezi Moon a kutyát.*
- Sehol egy nyúl? Egy icipici sem?* simogatja meg a hátát amire a kutya prüsszent egyet mintha legalábbis nemet mondana majd busa fejét a mancsaira fekteti.
Moon örül, hogy Nil elfogadta az ajánlatát. Nem szívesen hagy kint az utcán betegnek, elveszettnek tűnő mélységit. Ha rendbejön majd maga dönthet megy vagy marad. A kérdésre csak bólint. Nem akárki lányába sikerült belebotlania a hímnek.*
- Igen, akad. Van lovászunk, szobalányunk és szakácsnőnk. Vannak testőrök, alkimisták és mágusok a házon belül.
* A művadászó Démon ráébredt, hogy új játszótársa visszavonult fújt, tehát unott ügetéssel visszatér a nőstény és a hím közé. Visszavackolja magát és egy halk morrantással jelzi, hogy akár lehet folytatni a simogatást, vakargatást. A kényeztetés mindig jól jön és sohasem elég.*
- Na vissza jöttél?* kérdezi Moon a kutyát.*
- Sehol egy nyúl? Egy icipici sem?* simogatja meg a hátát amire a kutya prüsszent egyet mintha legalábbis nemet mondana majd busa fejét a mancsaira fekteti.
Moon örül, hogy Nil elfogadta az ajánlatát. Nem szívesen hagy kint az utcán betegnek, elveszettnek tűnő mélységit. Ha rendbejön majd maga dönthet megy vagy marad. A kérdésre csak bólint. Nem akárki lányába sikerült belebotlania a hímnek.*
- Igen, akad. Van lovászunk, szobalányunk és szakácsnőnk. Vannak testőrök, alkimisták és mágusok a házon belül.
4529. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-25 12:08:44
Üzenet elküldve: 2016-09-25 12:08:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Furcsállja a dolgot, nem is kicsit, de a napfolyamán már látott és hallott elég furcsa dolgot Lorewtől, ez sem különb a többitől. Már el is döntötte magában, mit fog kezdeni vele az ominózus éjszaka után. Néhány órája még úgy tervezte, hogy megöli, szétveri az aszott fejét a kunyhó kemény padlóján és nézi, ahogy a gondolatai virágba borulnak a talajon. Szép is lenne, de ezt már nem teheti meg. Ígéretet tett, és nem mellesleg kíváncsi is, hogyan fog kinézni végleges formájában a skiccelt szárnypár. Mostanra odáig jutott, hogy megfontolta, érdemes-e hosszú távra terveznie a szerzetessel. Mintha szeretők lennének, de Idya számára inkább játékszer, egy rongybaba, akin kiélheti magát. Ennél alkalmasabb jelöltet keresve sem találhatna. Nem azért, mert Lorew annyira odáig van érte, bár az sem utolsó érv; csupán izgalmas számára, hogy valaki, akit kínoz, ennyire együttműködő, engedelmes, alkalmazkodó és minden reakciója teljesen intuitív, semmi színjáték.*
-Megérinteni? *Nem lehet ennyire értetlen. Sosem beszélgetett ennyit az áldozataival, ezért teljesen új neki, ha valami érdekes dolgot közölnek vele, önkéntelenül is visszakérdez. Végigtekint törékeny testén. Miért akarná őt bárki megérinteni. Bőre száraz és hideg, alakja csontos, haja töredezett... semmi érinteni való nincs rajta.* De elmúlt szerencsére. *Legyint.* Akkor mindegy is. *Ezzel lezárta a témát. Ha a férfi még hozzátenne bármit, érdemben nem tud mit reagálni rá.
Kifejezetten élvezi a fej feltárását. Sosem jutott ilyen messzire senkivel, teljesen új élmény, és önmagának is egy új oldalát ismerheti meg. Ki gondolta volna, hogy ennyire ügyesen el tudja húzni a koponya kínzását? Szinte meglepődik, hogy a szerzetes végig bírja ájulás nélkül. Vannak pillanatok, mikor elakad a lélegzete vagy fennakadnak a szemei, de még ha szeretne sem sikerül az ájulásba menekülnie. Ez ugyan nem Idya érdeme, mégis büszkeséggel tölti el.*
-Azért nem teljesen. *Száll vitába.* Rosszabb, mint a halál. Az elülső lebeny méretétől és a lepattintás helyétől függően változhat a beteg állapota. Valaki tényleg olyan lesz agyilag, mint egy élőholt: csak él, de már nincs tudata. Viszont vannak esetek, amikor nem sikerül ilyen jól a beavatkozás. Megesik, hogy mozogni, enni, inni már nem tud egyedül, teljesen rá van utalva a többiekre, de magánál van. Képzeld csak el, milyen szörnyű lehet a saját testedbe zárva rabként élni. Az ilyenek emberek nagy része legszívesebben öngyilkos lenne, de fizikailag képtelen véghez vinni. Az az élet maga lehet a földi pokol, legalábbis szerintem... *Ugyan még sosem hajtott végre senkin lobotómiát, nem is találkozott pácienssel, de sok történetet hallott orvosoktól, gyógyászoktól, akiknek már volt ehhez szerencséje.
Lassan kezdi unni a helyzetet. Kezd kifogyni az ötletekből, a nap is hamarosan felkel, talán ideje lenne tovább állni... Már majdnem komolyan fontolóra veszi a dolgot, mikor az égen örvény keletkezik, sötét felhők gomolyognak természetellenesen, majd kirajzolódik egy kifejezetten ronda arc, ami meg is szólal. Nem igazán tudja hova rakni az égen lebegő rusnyaság monológját, de a szavak eljutnak az agyáig, és cseppet sem bizalomgerjesztőek. Sőt, életében először megijedt. Hallotta az élőholtak seregéről és egy Démoni Úrnőről szóló híreket, de nem hitte volna, hogy idáig fajulnak a dolgok.*
-Ez... meg... mi... volt?
*Furcsállja a dolgot, nem is kicsit, de a napfolyamán már látott és hallott elég furcsa dolgot Lorewtől, ez sem különb a többitől. Már el is döntötte magában, mit fog kezdeni vele az ominózus éjszaka után. Néhány órája még úgy tervezte, hogy megöli, szétveri az aszott fejét a kunyhó kemény padlóján és nézi, ahogy a gondolatai virágba borulnak a talajon. Szép is lenne, de ezt már nem teheti meg. Ígéretet tett, és nem mellesleg kíváncsi is, hogyan fog kinézni végleges formájában a skiccelt szárnypár. Mostanra odáig jutott, hogy megfontolta, érdemes-e hosszú távra terveznie a szerzetessel. Mintha szeretők lennének, de Idya számára inkább játékszer, egy rongybaba, akin kiélheti magát. Ennél alkalmasabb jelöltet keresve sem találhatna. Nem azért, mert Lorew annyira odáig van érte, bár az sem utolsó érv; csupán izgalmas számára, hogy valaki, akit kínoz, ennyire együttműködő, engedelmes, alkalmazkodó és minden reakciója teljesen intuitív, semmi színjáték.*
-Megérinteni? *Nem lehet ennyire értetlen. Sosem beszélgetett ennyit az áldozataival, ezért teljesen új neki, ha valami érdekes dolgot közölnek vele, önkéntelenül is visszakérdez. Végigtekint törékeny testén. Miért akarná őt bárki megérinteni. Bőre száraz és hideg, alakja csontos, haja töredezett... semmi érinteni való nincs rajta.* De elmúlt szerencsére. *Legyint.* Akkor mindegy is. *Ezzel lezárta a témát. Ha a férfi még hozzátenne bármit, érdemben nem tud mit reagálni rá.
Kifejezetten élvezi a fej feltárását. Sosem jutott ilyen messzire senkivel, teljesen új élmény, és önmagának is egy új oldalát ismerheti meg. Ki gondolta volna, hogy ennyire ügyesen el tudja húzni a koponya kínzását? Szinte meglepődik, hogy a szerzetes végig bírja ájulás nélkül. Vannak pillanatok, mikor elakad a lélegzete vagy fennakadnak a szemei, de még ha szeretne sem sikerül az ájulásba menekülnie. Ez ugyan nem Idya érdeme, mégis büszkeséggel tölti el.*
-Azért nem teljesen. *Száll vitába.* Rosszabb, mint a halál. Az elülső lebeny méretétől és a lepattintás helyétől függően változhat a beteg állapota. Valaki tényleg olyan lesz agyilag, mint egy élőholt: csak él, de már nincs tudata. Viszont vannak esetek, amikor nem sikerül ilyen jól a beavatkozás. Megesik, hogy mozogni, enni, inni már nem tud egyedül, teljesen rá van utalva a többiekre, de magánál van. Képzeld csak el, milyen szörnyű lehet a saját testedbe zárva rabként élni. Az ilyenek emberek nagy része legszívesebben öngyilkos lenne, de fizikailag képtelen véghez vinni. Az az élet maga lehet a földi pokol, legalábbis szerintem... *Ugyan még sosem hajtott végre senkin lobotómiát, nem is találkozott pácienssel, de sok történetet hallott orvosoktól, gyógyászoktól, akiknek már volt ehhez szerencséje.
Lassan kezdi unni a helyzetet. Kezd kifogyni az ötletekből, a nap is hamarosan felkel, talán ideje lenne tovább állni... Már majdnem komolyan fontolóra veszi a dolgot, mikor az égen örvény keletkezik, sötét felhők gomolyognak természetellenesen, majd kirajzolódik egy kifejezetten ronda arc, ami meg is szólal. Nem igazán tudja hova rakni az égen lebegő rusnyaság monológját, de a szavak eljutnak az agyáig, és cseppet sem bizalomgerjesztőek. Sőt, életében először megijedt. Hallotta az élőholtak seregéről és egy Démoni Úrnőről szóló híreket, de nem hitte volna, hogy idáig fajulnak a dolgok.*
-Ez... meg... mi... volt?
4528. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-24 21:22:59
Üzenet elküldve: 2016-09-24 21:22:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Korinia Liberity//
*A csók után hagyja, hogy Korinia az ölébe kuporodjon és átöleli. Ha lehetne sose eresztené el egy pillanatra sem.*
- Még én mennyire örülök neki
*Közben egy csókot nyom a lány feje tetejére. Ha minden jól megy minden nap a karjai közt tarthatja majd a lányt és érezheti finom illatát.*
- Talán a fogadóban, de ha esetleg van egy jó ötleted akár az is lehet majd.
*Még nagyon nem is gondolt bele, hogy addig merre lesznek. Talán a fogadóban vagy máshol. De neki csak az a fontos, hogy Koriniával lehessen és mindent megadhasson neki amit csak kíván.*
*A csók után hagyja, hogy Korinia az ölébe kuporodjon és átöleli. Ha lehetne sose eresztené el egy pillanatra sem.*
- Még én mennyire örülök neki
*Közben egy csókot nyom a lány feje tetejére. Ha minden jól megy minden nap a karjai közt tarthatja majd a lányt és érezheti finom illatát.*
- Talán a fogadóban, de ha esetleg van egy jó ötleted akár az is lehet majd.
*Még nagyon nem is gondolt bele, hogy addig merre lesznek. Talán a fogadóban vagy máshol. De neki csak az a fontos, hogy Koriniával lehessen és mindent megadhasson neki amit csak kíván.*
4527. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-24 20:13:42
Üzenet elküldve: 2016-09-24 20:13:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az ajánlat túl szépen hangzik ahhoz, hogy igaz legyen. Mégis kifújhatja magát egy pillanatra; az emlékek és a fekete arc sem rohanja le, jeleként annak, hogy lehet némi bizodalma Moonxylweryben. Menedékre van szüksége, és ezt most megkaphatja. Talán az csillapítja lelkének torz, ólmos fáradtságát. Egy pillantás a művadászó Démonra, aztán beleegyező bólintás.*
- Elfogadom.
*Még a maga számára is tud meglepetést okozni ezzel. Erőt vesz rajta a kíváncsiság, hogy találkozhat a saját fajtájával, úgy, hogy azok egy házban élnek, és szabadok. Vagy nem?*
- Cselédség? *szűkül össze kissé a szeme, nem haragtól, inkább valami félelemféle állhat a hátterében.*
- Szolgák?
*Talán őt is erre a sorsra szánja az Úrnő? Becsalogatja a házába, és ott kap egy ugyanolyan életet, mint a régi volt? Az eddigiek alapján nem úgy tűnt, de mit lehet tudni.*
*Az ajánlat túl szépen hangzik ahhoz, hogy igaz legyen. Mégis kifújhatja magát egy pillanatra; az emlékek és a fekete arc sem rohanja le, jeleként annak, hogy lehet némi bizodalma Moonxylweryben. Menedékre van szüksége, és ezt most megkaphatja. Talán az csillapítja lelkének torz, ólmos fáradtságát. Egy pillantás a művadászó Démonra, aztán beleegyező bólintás.*
- Elfogadom.
*Még a maga számára is tud meglepetést okozni ezzel. Erőt vesz rajta a kíváncsiság, hogy találkozhat a saját fajtájával, úgy, hogy azok egy házban élnek, és szabadok. Vagy nem?*
- Cselédség? *szűkül össze kissé a szeme, nem haragtól, inkább valami félelemféle állhat a hátterében.*
- Szolgák?
*Talán őt is erre a sorsra szánja az Úrnő? Becsalogatja a házába, és ott kap egy ugyanolyan életet, mint a régi volt? Az eddigiek alapján nem úgy tűnt, de mit lehet tudni.*
4526. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-24 00:13:17
Üzenet elküldve: 2016-09-24 00:13:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csillag születik//
- A föld olyan amilyennek lennie kell, a föld az föld, semmi bajod nem lesz tőle, a kosz még senkit nem evett meg. Bár... Hallottam róla hogy volt egy megbűvölt láp, ahol a sár életre kelt, hatalmas gömbbé formálódott és "megevett" népeket. Persze nem volt mivel rágjon, de belefulladtak.
*A méretek kérdésén elmosolyodik, pedig ez igazán ritka nála.*
- Nem, én már nem fogok nőni. És mi... Nos, igen, gyorsan növünk. Nálatok sokkal gyorsabban, és persze sokkal többet, de rövidebb ideig. Én úgy tudom, hogy a tündérek egész lassan nőnek. Azt a pár centit is amekkorák vagytok, sok-sok év alatt éritek el, míg mi öt-tíz év alatt növünk akár két métert.
*Elhajtja az utolsó belógó ágat is, és kilép a tisztásra, természetesen továbbra is vállán a tündérrel.*
- Te sosem fogod hallani ahogy a fű nő, a fű fogja hallgatni ahogy énekelsz.
*Beljebb sétál a tisztás közepére, hogy onnan nézhessenek körül.*
- Sokat, igen. De ne félj, eszembe se jutna téged megnöveszteni, se megsokszorozni. Egyiket sem lehetne. Bár... az elsőt még talán, hallottam róla hogy valakinek sikerült olyan tárgyakat előállítani, amuletteket, ilyesmiket, ami megnöveszti vagy összezsugorítja a viselőjét, de rettentő drága az ilyesmi. A hősök pedig azok, akik okosok is és szerencsések is, éppen ezért olyan ritkák. A bátrak az ostobák és szerencsések. Az önfeláldozók... nos... hmm... Önfeláldozó azt hiszem bárki lehet. Azok meg akik a csodaszép kisasszony kedvéért küzdenek egy tretillel...
*Röviden felkacag.*
- Nos, ők elsősorban... fickósak.
*Próbál szépen fogalmazni.*
- De ők is sokfélék lehetnek, csak gyávák nem. Ha reális terve van, akkor okos. Ha ostoba, akkor valószínűleg veszíteni fog, kivéve ha szerencsés is. Sőt.
*Kicsit elhallgat ahogy végiggondolja.*
- Igazából, bőven elég csak a szerencse. Hiszen a szerencsén múlik az is, hogy valaki okosnak vagy ostobának születik. Tehetségesnek, vagy tehetségtelennek. Szépnek, tündérnek, vagy óriásnak.
*Körbe fordul ahogy a fákat vizsgálja, biztos benne hogy ez a tisztás valamiféle mágia közbenjárásával készült, de mi célja lehet? Csupán a szépség maga, vagy valami hasznosabb szerepet is szolgál?*
- Te minek tartod magad? Ha csak tíz szavad lenne, hogyan jellemeznéd magadat?
- A föld olyan amilyennek lennie kell, a föld az föld, semmi bajod nem lesz tőle, a kosz még senkit nem evett meg. Bár... Hallottam róla hogy volt egy megbűvölt láp, ahol a sár életre kelt, hatalmas gömbbé formálódott és "megevett" népeket. Persze nem volt mivel rágjon, de belefulladtak.
*A méretek kérdésén elmosolyodik, pedig ez igazán ritka nála.*
- Nem, én már nem fogok nőni. És mi... Nos, igen, gyorsan növünk. Nálatok sokkal gyorsabban, és persze sokkal többet, de rövidebb ideig. Én úgy tudom, hogy a tündérek egész lassan nőnek. Azt a pár centit is amekkorák vagytok, sok-sok év alatt éritek el, míg mi öt-tíz év alatt növünk akár két métert.
*Elhajtja az utolsó belógó ágat is, és kilép a tisztásra, természetesen továbbra is vállán a tündérrel.*
- Te sosem fogod hallani ahogy a fű nő, a fű fogja hallgatni ahogy énekelsz.
*Beljebb sétál a tisztás közepére, hogy onnan nézhessenek körül.*
- Sokat, igen. De ne félj, eszembe se jutna téged megnöveszteni, se megsokszorozni. Egyiket sem lehetne. Bár... az elsőt még talán, hallottam róla hogy valakinek sikerült olyan tárgyakat előállítani, amuletteket, ilyesmiket, ami megnöveszti vagy összezsugorítja a viselőjét, de rettentő drága az ilyesmi. A hősök pedig azok, akik okosok is és szerencsések is, éppen ezért olyan ritkák. A bátrak az ostobák és szerencsések. Az önfeláldozók... nos... hmm... Önfeláldozó azt hiszem bárki lehet. Azok meg akik a csodaszép kisasszony kedvéért küzdenek egy tretillel...
*Röviden felkacag.*
- Nos, ők elsősorban... fickósak.
*Próbál szépen fogalmazni.*
- De ők is sokfélék lehetnek, csak gyávák nem. Ha reális terve van, akkor okos. Ha ostoba, akkor valószínűleg veszíteni fog, kivéve ha szerencsés is. Sőt.
*Kicsit elhallgat ahogy végiggondolja.*
- Igazából, bőven elég csak a szerencse. Hiszen a szerencsén múlik az is, hogy valaki okosnak vagy ostobának születik. Tehetségesnek, vagy tehetségtelennek. Szépnek, tündérnek, vagy óriásnak.
*Körbe fordul ahogy a fákat vizsgálja, biztos benne hogy ez a tisztás valamiféle mágia közbenjárásával készült, de mi célja lehet? Csupán a szépség maga, vagy valami hasznosabb szerepet is szolgál?*
- Te minek tartod magad? Ha csak tíz szavad lenne, hogyan jellemeznéd magadat?
4525. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-21 23:02:32
Üzenet elküldve: 2016-09-21 23:02:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
* Démon hiába próbál minél halkabban haladni, ez bizony már rég veszett ügy. Valószínűleg a kutya sem éhségében adta fejét a vadászatra. Egyszerűen csak úgy érezte ideje egy keveset mozogni. Az utolsó pár lépést már rohanva teszi meg, a végén pedig mancsaival a fának támaszkodva néz fel és ugat vadul. A mókus természetesen visszavonult az oduja mélyébe és ki sem dugja onnan a orrát másnap reggelig.
Nil válaszára bólint, kérdésére pedig elmosolyodik.*
- Egy hatot a vendégem vagy. Ha utána még maradni akarsz, a részleteket a kúriában megbeszéljük.
* A következő kérdés kissé meglepi.*
- Elég sokan.* nincs amit szépítse, bizony akadnak páran a házban.*
- Ott él a családom és a cselédség.
* Démon hiába próbál minél halkabban haladni, ez bizony már rég veszett ügy. Valószínűleg a kutya sem éhségében adta fejét a vadászatra. Egyszerűen csak úgy érezte ideje egy keveset mozogni. Az utolsó pár lépést már rohanva teszi meg, a végén pedig mancsaival a fának támaszkodva néz fel és ugat vadul. A mókus természetesen visszavonult az oduja mélyébe és ki sem dugja onnan a orrát másnap reggelig.
Nil válaszára bólint, kérdésére pedig elmosolyodik.*
- Egy hatot a vendégem vagy. Ha utána még maradni akarsz, a részleteket a kúriában megbeszéljük.
* A következő kérdés kissé meglepi.*
- Elég sokan.* nincs amit szépítse, bizony akadnak páran a házban.*
- Ott él a családom és a cselédség.
4524. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-21 20:30:16
Üzenet elküldve: 2016-09-21 20:30:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Szinte Démonnal együtt kapja fel a fejét a zörejre. Persze ebben inkább a hirtelen mozduló kutya a ludas, mintsem a saját hallása. Egy ideig eltart, míg rájön, mi is a portyázás oka. Onnantól már kevéssé érdekes a számára a dolog. Jövendő életének részletei jobban lefoglalják. El is feledkezik róla, hogy az oldala már nem is annyira védett.*
- Megfelel *bólint. Neki csak az a fontos, hogy megoldható legyen a fénymentesítés. Ez pedig ebben az esetben is fennáll.*
- És mivel tartozom érte?
*Kissé hunyorog, mintha zavarná valami a szemét. Nem bővelkedik pénzben, köszönhetően a vele történteknek, de azért a vendéglátásért cserébe tud valamennyit áldozni.*
- Sokan laktok a házban?
*Ez alapvető kérdés. A nagy tömeget nem igazán kedveli.*
*Szinte Démonnal együtt kapja fel a fejét a zörejre. Persze ebben inkább a hirtelen mozduló kutya a ludas, mintsem a saját hallása. Egy ideig eltart, míg rájön, mi is a portyázás oka. Onnantól már kevéssé érdekes a számára a dolog. Jövendő életének részletei jobban lefoglalják. El is feledkezik róla, hogy az oldala már nem is annyira védett.*
- Megfelel *bólint. Neki csak az a fontos, hogy megoldható legyen a fénymentesítés. Ez pedig ebben az esetben is fennáll.*
- És mivel tartozom érte?
*Kissé hunyorog, mintha zavarná valami a szemét. Nem bővelkedik pénzben, köszönhetően a vele történteknek, de azért a vendéglátásért cserébe tud valamennyit áldozni.*
- Sokan laktok a házban?
*Ez alapvető kérdés. A nagy tömeget nem igazán kedveli.*
4523. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-20 23:14:00
Üzenet elküldve: 2016-09-20 23:14:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Sikerül ismét a tisztáson kilyukadnia, valahogy elkeveredett az ösvények között és ment egy szép kört vissza oda ahonnan elindult.*
- Heh. Csak jobban jártam volna ha elkísér az a fajankó.
*Nagyon nem bosszankodik miatta, legalább már tudja hogy merre ne menjen.*
~ Jobban oda kell majd figyelnem, hogy milyennek mutatom magam. ~
*Körbenéz azért a tömegen, hátha lát valami érdekeset, de nem sok változott azóta amióta elsétált innen. Sóhajt egyet, sarkon fordul, és megpróbálja megtalálni a városba vezető utat.*
~ Remélem azért nem mindenki olyan mint az a fickó volt. ~
- Heh. Csak jobban jártam volna ha elkísér az a fajankó.
*Nagyon nem bosszankodik miatta, legalább már tudja hogy merre ne menjen.*
~ Jobban oda kell majd figyelnem, hogy milyennek mutatom magam. ~
*Körbenéz azért a tömegen, hátha lát valami érdekeset, de nem sok változott azóta amióta elsétált innen. Sóhajt egyet, sarkon fordul, és megpróbálja megtalálni a városba vezető utat.*
~ Remélem azért nem mindenki olyan mint az a fickó volt. ~
4522. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-20 22:38:31
Üzenet elküldve: 2016-09-20 22:38:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
* Démon úgy dönt, hogy tovább áll. Fülét megcsapja egy mókus motoszkálása, fejét felkapja. Látszik nagyon figyel, izmai is megfeszülnek, majd újabb jelzések nélkül lapulva indul el a fa felé. Kushadva kúszik végig de a mókus fülét nem csapja be. Néha a kutyára kapja a fejét majd ismét a termést rángatja, emelgeti.
Moon szórakozottan figyeli a kutyát. Tekintete követi őt, majd a fára is felnéz melyen olyan öt méter magasságban egy odú rejtőzködik.*
- Esélye sincs.* jegyzi meg halkan majd elgondolkodva néz Nil felé.*
- Ablaktalan szobánk a földszinten nincs.* jegyzi meg a hímnek majd vállat rándítva teszi hozzá.*
- Majd behúzod a sötételőt.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.10.01 16:02:00, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
* Démon úgy dönt, hogy tovább áll. Fülét megcsapja egy mókus motoszkálása, fejét felkapja. Látszik nagyon figyel, izmai is megfeszülnek, majd újabb jelzések nélkül lapulva indul el a fa felé. Kushadva kúszik végig de a mókus fülét nem csapja be. Néha a kutyára kapja a fejét majd ismét a termést rángatja, emelgeti.
Moon szórakozottan figyeli a kutyát. Tekintete követi őt, majd a fára is felnéz melyen olyan öt méter magasságban egy odú rejtőzködik.*
- Esélye sincs.* jegyzi meg halkan majd elgondolkodva néz Nil felé.*
- Ablaktalan szobánk a földszinten nincs.* jegyzi meg a hímnek majd vállat rándítva teszi hozzá.*
- Majd behúzod a sötételőt.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.10.01 16:02:00, a következő indokkal:
Durva/tömeges helyesírási hibák.
4521. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-09-20 18:57:11
Üzenet elküldve: 2016-09-20 18:57:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
~ El innen! ~
*Rohanó, tántorgó lábak, melyet csak az akarat hajt előre. Fájdalom mindenhol, a szűk alagút falának csapódó vállak, hol az egyik, hol a másik oldalnak. A távolban éles, elviselhetetlen vakító fény, mégis hajtja magát, s közeledik hozzá, szinte önkívületben. A ragyogás betölti nyurga alakját, ahogy előrobban a föld alá húzódó rejtekből. Ereje elfogy, kusza gyökerek állják útját. Elterül az avarban. S úgy is marad. Újra sötétség, ezúttal nem kívül, hanem belül.
Az újabb emlék eltompítja Moonxylweryt, de a hangját azért érzékeli, s vissza is zökkenti ebbe a világba. Az ajánlat kecsegtetőnek hangzik. Nincs hol hálnia, és az Úrnőtől sem kellene eltávolodnia.*
- Hálás szívvel elfogadom az ajánlatot *simogatja tovább Démont. Csak a mosakodás hallatán vág egy erős fintort. Számára a dézsa sem sokkal elfogadhatóbb, mint a folyó vize. Formára erősen hasonlít az üsthöz, melybe kínzása során belenyomták a fejét.*
- Bármilyen zug jó. Főleg, ha nem tör be a rajta a fény.
~ El innen! ~
*Rohanó, tántorgó lábak, melyet csak az akarat hajt előre. Fájdalom mindenhol, a szűk alagút falának csapódó vállak, hol az egyik, hol a másik oldalnak. A távolban éles, elviselhetetlen vakító fény, mégis hajtja magát, s közeledik hozzá, szinte önkívületben. A ragyogás betölti nyurga alakját, ahogy előrobban a föld alá húzódó rejtekből. Ereje elfogy, kusza gyökerek állják útját. Elterül az avarban. S úgy is marad. Újra sötétség, ezúttal nem kívül, hanem belül.
Az újabb emlék eltompítja Moonxylweryt, de a hangját azért érzékeli, s vissza is zökkenti ebbe a világba. Az ajánlat kecsegtetőnek hangzik. Nincs hol hálnia, és az Úrnőtől sem kellene eltávolodnia.*
- Hálás szívvel elfogadom az ajánlatot *simogatja tovább Démont. Csak a mosakodás hallatán vág egy erős fintort. Számára a dézsa sem sokkal elfogadhatóbb, mint a folyó vize. Formára erősen hasonlít az üsthöz, melybe kínzása során belenyomták a fejét.*
- Bármilyen zug jó. Főleg, ha nem tör be a rajta a fény.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586