//Hófesztivál//
//Nadae, En//
-Próbáltál már nevet váltani? Nem megy csak úgy egyik pillanatról a másikra. *Olyan hangnemmel mondja, mintha ezt mindenkinek tudnia kellene, vagy mindenkivel naponta megtörténne, hogy hirtelen megváltoztatja a nevét.* Ez volt az első ami kibukott a számon, amikor a tónál, mármint Lichanech mellett, felkértem magam egy folyami hajóra. Utána napokig előfordult, hogy szólongattak én meg oda sem figyeltem rá. *Kacarászik kicsit az emlékeken.* Valamikor a tengeren szoktam meg. Bár utána is előfordult, hogy Neenta néven mutatkoztam be.* Súgja oda, alaposan felmérve környezetét.* Ittasan még mindig fennáll a veszélye ennek. *Azért csak elmosolyodik Nadaen. Végülis igaza van, s új neve jobban kifejezi mostani életét, a régi pedig megmarad gyerekkorának, amikor még nyafka, de szemtelen kisasszonyként tengette napjait. Ebből a szemtelen viszont meg is maradt.*
- Bekötözte, mi? *Vigyorog kacéran vonogatva szemöldökét. Ha a nő nem tud leállni az ő szivatásáról, hát akkor majd ő meg Rinannal fogja piszkálni. Ekkor ugrik be neki, hogy elfelejtett válaszolni egy korábbi kérdésére az elffel kapcsolatban.* Hogy kétirányú lenne az érdeklődése? *Méregeti a távolban felékacsintó férfit, s bár valóban egy hasonlóan hímegyeddel cseverészik, ő azért elvetné ezt a dolgot.* Áh, amennyire hajtja feléd a szerszáma, ezt nem hinném. *Inti le a dolgot, elég csak néha egy-egy pillantást vetni a férfi pimasz vigyorára, s nem is kérdés merre húzzák vágyai.*
- Aki elfedné a hegedet? *Kérdez vissza, majd elmereng, de végül csak válasz nélkül rázza a fejét.* De ha szerzel festéket megoldom én is. Tanultam festeni. *Ismét elneveti a dolgot, bár felajánlása őszinte volt, de mégis van valami a hangjában, ami arra késztetheti a másikat, hogy ezt a dolgot, ne a vöröskével oldja meg. Tény, hogy tanult efféle dolgokat, de célszerűbb szóhasználat lenne inkább az, hogy próbálták tanítani.
Heves tagadásával, mint mindig most is ellenkezőjét éri el, s bár úgy tűnik a hóhajú nőszemélyt teljesen hidegen hagyja a dolog, társának azért mégis akad némi odaszúrkálandó megjegyzése, amivel mi mást érne el, minthogy pillanatokra is, de belefagyassza a szót a vöröskébe.*
- Hogy mi? *Böki ki végül teljesen megilletődve. Az nem okoz újdonságot számára, hogy Nadae átlát rajta, na de ez nyíltság, amivel utolsó szavait hozzáintézte. Elsőre nem is igazán érti a kifejezést, amit használt a kalózka, majd szépen lassan leesik neki, s ismét füléig elvörösödik. Kislányosan zavarában lehajtja a fejét, hogy megkémlelve havas, jobb napokat is régen látott kis csizmáját, majd amint érzi, hogy a vér szépen lassan távozik az arcából ismét felnéz.* Hát lehet nem utasítanám vissza egy estére, de csakis ennyi. *Emeli fel mutatóujját, s maga is tényleg elhiszi, hogy ennyi az egész. Ebben a tekintetben pedig nincs mit szemérmeskednie, s a benne dolgozó rum nem is igazán engedné, hogy visszafogja magát. Ugyanakkor előrelépés már ez is, hogy nem kezd újabb tiltakozásba, viszont tovább nem kíván belemélyedni a dologba, főleg nem egy idegen jelenlétében.
Közben persze érkezik a visszavágó a bárd részéről, s ekkor már ő sem állja meg, hogy ne röhögjön fel hangosan. Az emberi kreativitást tudja értékelni, s mivel úgy tűnik a dalos fickó ennek birtokában van, így feleslegesen idegelné tovább magát azzal, hogy beszólogat neki, újabb és újabb revansra kerülne sor. Ezért csak nevetgélve adja meg magát a helyzetnek, majd végül csak annyit mond.* Nekem mégis úgy tűnik, hogy a nyelved jobban ficánkol, mint az említett testrész. *Kacsint felé egyet, immár némileg barátságosabban, majd hagyja haladjon tovább útján, hogy polgárpukkasztó dalaival mások kedélyeit is felborzolja. Mindenesetre megjegyzi magának az arcát.
Visszakeveredve a Mortar által rájuk hagyott küldetéshez, meglepetten tapasztalja a levegőben szinte szikrázó feszültséget, ami Nadae felől árad a En felé, aki meglehetős hidegséggel reagál szavaira. Egy röpke pillanatra azért mégis csak megsajnálja, hiszen nincs egyszerű dolga. Ők ketten a kalózkával, amúgy sem a visszafogottságukról és szavaik megválogatásairól híresek, most viszont lassan egy órája döntik magukba a piát, így még kezelhetetlenebbek. Nem tudja ugyan, hogy Mortar miket sutyorgott a nő fülébe, de egyre biztosabb benne, hogy most rontják el az egészet. Azért egy elismerő tekintettel adózik a nő visszavágójának a kalózka felé, akit oldalba is bök, jelezvén, hogy méltó ellenfélre talált az éles szavak tekintetében. Bár meglepi, hogy a nő hátat fordít nekik, majd elindul a tömeg felé, az talán még inkább, amikor azt tapasztalja, hogy lábai automatikusan indulnak utána. Fejében ott ismétlődnek Mortar intő szavai, hogy ezt ne szúrják el, s ő a maga részéről nem kíván vágyakozásának tárgya elé kerülni úgy, hogy mégis ezt tették. Még egy pillanatra azért hátrafordul Nadae felé intve neki, hogy kövesse, majd gyorsan lereagálja, miért is kell ezt helyrehozniuk.*
- Mortar nem lelkesedik az emberek iránt, senki felé, s ha szerinte ez a nő jó lenne közénk, annak biztos, hogy oka van, talán igaza van. *Nem olyan meglepő, hogy mégis a zöldszeművel magyarázza meg tettét, mert tényleg van benne valami. A férfi aki egyedül őt képes elviselni, mégis azon munkálkodott, hogy valaki mást befűzzön? Hát akkor valami biztos van a háttérben.
Már csak fél méter választja el őt a nő lobogó fehér hajától, s a hátától, s kezei önkényesen indulnak meg a köpeny alól, hogy megfogják annak karját, ezzel késztetve, hogy álljon meg, amikor még időben megálljt tud magának parancsolni. Ha tényleg olyan jól bánik a nő a tőrrel, s valóban orgyilkos, akinek önérzetét sikerült megsérteniük pillanatok alatt, talán nem a legjobb ötlet ha elkezdi rángatni. Ezért szökkenésre váltja a lépteit, hogy ezzel En elé kerüljön, elállva az útját.*
- Na jó, tudom, hogy nem jól indultunk, de bízom Mortarban, így kezdjük előről. *Emeli maga elé a kezét, jelezve, hogy ne induljon tovább a nő. Csak reméli, hogy rumos barátnéja követi őt.* Csak hallgass meg minket, s ha továbbra is menni akarsz *Széttárja a karjait.* Hát menj, nem tartunk fel. *Ha látja, hogy a nő hallgat a szavaira, leereszti a kezét, majd mély lélegzetvétellel folytatja.* Ha mi nem is leszünk továbbra sem szimpatikusak, hát nem egyedül vagyunk, találsz mást közöttünk, aki jobban elnyeri tetszésed, bár ezt őszintén kétlem. *Még egy apró kacajt is megejt mellé. Ugyan ki lenne náluk is jobb fej? Az a hatalommániás Taug? A kutyabelező Will? A Bájgúnár Rinan? Esetleg az a fura tündérke? Esélytelen. Kínos helyzet meg kell hagyni, de hamar megtalálja azt a pontot, amivel talán némi enyhülést érhet el a fennálló hidegháborús helyzetben.* Szóval értesz a tőrökhöz. Pompás. Esetleg a kardokhoz is? Szívesen felmérném a tudásod. *Emeli meg kissé a köpenyét, hogy röpke pillanatra megvillantsa az övén díszelgő szablyjáját, s egyik tőrét.* Persze, csak amolyan "baráti" mérkőzés keretein belül. *Emeli meg kezeit, hogy idézőjelet formáljon vele, s izgatottan várja, hogy idétlen ténykedése a kapcsolat előrehaladásában hoz-e némi sikert, vagy Nadae az előretörő ellenszenvével ismét a visszafordítja a folyamatot, amiért nem tudna rá haragudni. Ahogy most sem. Az iménti kis kirohanásán is csak röhögni tudott volna, ha nem a mocsárlakó, hanem valaki más bízta volna rájuk a hölgyeményt.*