Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 393 (7841. - 7860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7860. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-26 15:05:08
Üzenet elküldve: 2020-04-26 15:05:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A férfi a piac után a tisztásra ér. Nagyot szippant a levegőből, és egy jóleső érzés önti el a belsejét. Érzi a megújuló természet varázsát, az illatokat, a napfényt. Kicsit sajnálja, hogy már a nap lefelé hanyatlik, de így is élvezi azokat a gyönyöröket, amiket azokon a napokon dalba önt amikor homlokon csókolja a múzsa. Viszont nem akar tétlenkedni. Estére a Szántóföldekre akar érni, ott meg majd csak talál egy fát ahová leheveredhet. Léptei lassan, tompán szólnak a puha füvön, már majdnem, hogy nesztelenül suhan.*
7859. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-26 14:22:48
Üzenet elküldve: 2020-04-26 14:22:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Toronyiránt //
*~Ha akar, eljöhet utánunk.~ gondolja még a füvész, de aztán már az úton gondolkodik, hogy merre induljanak, mennyi idő, amíg odaérhetnek, meg az apóra figyel. Nem is gondolta volna, milyen érdekeseket mesél magáról. Még a faluja nevét is mintha hallotta volna már. Nem lehet olyan messze attól az elf falutól, ahol Isq nőtt fel, hiszen onnan Lihanech csak valamicskével több mint félnapi járásnyira van, ha kilép az útonjáró, gyalogosan.*
- Ismerős! *mondja is a falu nevére, de aztán tovább figyel Xung apóra.
A szellemvilág említésére csak bólogat: nem áll ez olyan távol az elfek természet imádásától, és Isq nagyon sok mesét hallgatott az öreg Kimmeritől a régi időkből. Tudja, hogyne tudná, hogy szellemek vannak, hogy mindennek: helynek, hegynek, erdei tónak, a Nagy Erdőkerülő Folyónak, de egész Erdőmélyének is megvan a maga szelleme, bárhogyan és bárminek is nevezze őket az egyszerű halandó.
De hogy az apó is ilyesmit ért-e azalatt, ahogyan mesél, azért rákérdez:*
- Ezek a szellemek a ti hitetek szerint minek a szellemei? Az elemeké? A természet erőié? Helyeké? Vagy a már meghaltak, vagy a még meg nem születettek szellemeivel tudtok kapcsolatba lépni? *kérdezi kíváncsian. Mert azt Isq pontosan tudja, hogy a világ és a valóság nem csupán annyi, amit a halandók az öt testi érzékelésükön keresztül látnak, hallanak, éreznek belőle, még ha számukra úgy is tűnik.
Mindenesetre nagyon tetszik neki az a faluközösség, amit Xung apó leír.*
- Nos, igazából nem sokat tudok róla. *válaszol az apó kérdésére.*
- Az elmúlt tél előtt egy erdőmélyi erődben éltem egy ideig. Vadvéd volt a neve, és az Erdőszellem védelme alatt állt. Sokféle út vezetett oda. *néz el messzire, elmélázón.*
- Korábban is éltek már ott mások, előttünk. *folytatja aztán.*
- Nos, Umon Palasannak hívták azt a szerzetest, aki a Fekete Fa rendjéből vetődött oda, Vadvédbe. Furcsa egy lelkületű, de nagyon jó kétkezi ember volt. Én meg mindig szerettem az olyanokat.
- Stigmatizált volt *néz jelentőségteljesen az apóra egy pillanatra* - a bőre feketén rovátkolt, és ezek a rovátkák néha, mint valami fekete kukacok, életre keltek. *idézi fel maga előtt Umon arcát, amikor ilyen volt.*
- Hogy a rend tette-e vele, vagy Umonnal magával volt valami nagy baj mélyen, legbelül, nem tudom. De sokat küzdött a benne élő gonosz démonnal.
- És az néha a felszínre tört *fordul az öreg felé, a szemébe nézve* - amikor nem tudta kordában tartani. *mondja el röviden, amit el tud mesélni Umonnal kapcsolatban. ~Vajon most mi lehet vele? Megküzdött a démonával, vagy az kerekedett felül?~ tűnődik.*
- A vezetőnk is egy szerzetesrendben nőtt fel. Nagyon fegyelmezett harcos volt, és igazán különleges kapcsolatban állt az Erdő szellemével. *emlékszik vissza a beszélgetésre, amit Pyctával folytatott az istenekről. Egyelőre nem akar többet beszélni, nehogy az öreg elunja még a végén.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.26 14:28:49
*~Ha akar, eljöhet utánunk.~ gondolja még a füvész, de aztán már az úton gondolkodik, hogy merre induljanak, mennyi idő, amíg odaérhetnek, meg az apóra figyel. Nem is gondolta volna, milyen érdekeseket mesél magáról. Még a faluja nevét is mintha hallotta volna már. Nem lehet olyan messze attól az elf falutól, ahol Isq nőtt fel, hiszen onnan Lihanech csak valamicskével több mint félnapi járásnyira van, ha kilép az útonjáró, gyalogosan.*
- Ismerős! *mondja is a falu nevére, de aztán tovább figyel Xung apóra.
A szellemvilág említésére csak bólogat: nem áll ez olyan távol az elfek természet imádásától, és Isq nagyon sok mesét hallgatott az öreg Kimmeritől a régi időkből. Tudja, hogyne tudná, hogy szellemek vannak, hogy mindennek: helynek, hegynek, erdei tónak, a Nagy Erdőkerülő Folyónak, de egész Erdőmélyének is megvan a maga szelleme, bárhogyan és bárminek is nevezze őket az egyszerű halandó.
De hogy az apó is ilyesmit ért-e azalatt, ahogyan mesél, azért rákérdez:*
- Ezek a szellemek a ti hitetek szerint minek a szellemei? Az elemeké? A természet erőié? Helyeké? Vagy a már meghaltak, vagy a még meg nem születettek szellemeivel tudtok kapcsolatba lépni? *kérdezi kíváncsian. Mert azt Isq pontosan tudja, hogy a világ és a valóság nem csupán annyi, amit a halandók az öt testi érzékelésükön keresztül látnak, hallanak, éreznek belőle, még ha számukra úgy is tűnik.
Mindenesetre nagyon tetszik neki az a faluközösség, amit Xung apó leír.*
- Nos, igazából nem sokat tudok róla. *válaszol az apó kérdésére.*
- Az elmúlt tél előtt egy erdőmélyi erődben éltem egy ideig. Vadvéd volt a neve, és az Erdőszellem védelme alatt állt. Sokféle út vezetett oda. *néz el messzire, elmélázón.*
- Korábban is éltek már ott mások, előttünk. *folytatja aztán.*
- Nos, Umon Palasannak hívták azt a szerzetest, aki a Fekete Fa rendjéből vetődött oda, Vadvédbe. Furcsa egy lelkületű, de nagyon jó kétkezi ember volt. Én meg mindig szerettem az olyanokat.
- Stigmatizált volt *néz jelentőségteljesen az apóra egy pillanatra* - a bőre feketén rovátkolt, és ezek a rovátkák néha, mint valami fekete kukacok, életre keltek. *idézi fel maga előtt Umon arcát, amikor ilyen volt.*
- Hogy a rend tette-e vele, vagy Umonnal magával volt valami nagy baj mélyen, legbelül, nem tudom. De sokat küzdött a benne élő gonosz démonnal.
- És az néha a felszínre tört *fordul az öreg felé, a szemébe nézve* - amikor nem tudta kordában tartani. *mondja el röviden, amit el tud mesélni Umonnal kapcsolatban. ~Vajon most mi lehet vele? Megküzdött a démonával, vagy az kerekedett felül?~ tűnődik.*
- A vezetőnk is egy szerzetesrendben nőtt fel. Nagyon fegyelmezett harcos volt, és igazán különleges kapcsolatban állt az Erdő szellemével. *emlékszik vissza a beszélgetésre, amit Pyctával folytatott az istenekről. Egyelőre nem akar többet beszélni, nehogy az öreg elunja még a végén.*
A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.26 14:28:49
7858. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-26 13:13:37
Üzenet elküldve: 2020-04-26 13:13:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Toronyiránt //
* A lányra vártak egy darabig, de aztán csak nem jött vissza. Egész nap csak nem ülhetek egy helyben, így elindultak végül.*
- Reméljük, hogy nem esett semmi baja. Talán csak valamilyen családi ügy jött közben.* Vélekedik az öreg. Az erdős tisztás felé indulnak el és Isq rögtön kérdésekkel özönével árasztja el az apókát. Fel is nevet jóízűen az öreg.*
- Mesélek, mesélek, csak szépen sorban. Nos én mint már említettem korábban egy Lihanechtől nem messze lévő faluból származom. Nevén nevezve Mikauwa. Gondtalan gyermekkorom volt, szóval panaszra semmi okom. Nálunk az oktatás szerzetes mesterek végzik. Hitünk nagyon egyszerű. Mi a szellemeket és az elemeket tiszteljük, de az isteneket sem utasítjuk el. A szellemvilág nagyon közzel van ám, csak nyitott szemmel kell járni. A falumban valamilyen szintem mindenki szerzetes, ez a kultúránk része. Persze akadnak rituálé meseterek is, meg vezető papok is. Mi nem zárkózunk be kolostorokba. Sokunk fenőt korba lépve elindul világot járni. Én is így tettem és csak aztán alapítottam családot, hogy hazatértem sok-sok év múlva. Született is három gyermekem. Két fiam meg egy lányom, de mára már ők is felnőttek és élik a maguk életét. A feleségem nem is olyan régen hunyt el. Én meg úgy döntöttem, hogy öreg napjaimra újra nekilátok a világnak. Hát a lábam idehozott.* Tart egy kis szünetet és aztán folytatja.*
- Még nem hallottam a Fekete Fa rendjéről. Mesélhetnél arról híres mesterről egy kicsit.* Kéri meg Xung bácsi, miközben öreges tempójában halad Isq mellet. Most egy kicsit azt szeretné, ha az úrfi mesélne. Utána majd mesél még ő is az utazásairól. Botja nagy segítéségére van a haladásban, így talán kellően gyorsan tud haladni, hogy ne akadályozza Isqheát.*
* A lányra vártak egy darabig, de aztán csak nem jött vissza. Egész nap csak nem ülhetek egy helyben, így elindultak végül.*
- Reméljük, hogy nem esett semmi baja. Talán csak valamilyen családi ügy jött közben.* Vélekedik az öreg. Az erdős tisztás felé indulnak el és Isq rögtön kérdésekkel özönével árasztja el az apókát. Fel is nevet jóízűen az öreg.*
- Mesélek, mesélek, csak szépen sorban. Nos én mint már említettem korábban egy Lihanechtől nem messze lévő faluból származom. Nevén nevezve Mikauwa. Gondtalan gyermekkorom volt, szóval panaszra semmi okom. Nálunk az oktatás szerzetes mesterek végzik. Hitünk nagyon egyszerű. Mi a szellemeket és az elemeket tiszteljük, de az isteneket sem utasítjuk el. A szellemvilág nagyon közzel van ám, csak nyitott szemmel kell járni. A falumban valamilyen szintem mindenki szerzetes, ez a kultúránk része. Persze akadnak rituálé meseterek is, meg vezető papok is. Mi nem zárkózunk be kolostorokba. Sokunk fenőt korba lépve elindul világot járni. Én is így tettem és csak aztán alapítottam családot, hogy hazatértem sok-sok év múlva. Született is három gyermekem. Két fiam meg egy lányom, de mára már ők is felnőttek és élik a maguk életét. A feleségem nem is olyan régen hunyt el. Én meg úgy döntöttem, hogy öreg napjaimra újra nekilátok a világnak. Hát a lábam idehozott.* Tart egy kis szünetet és aztán folytatja.*
- Még nem hallottam a Fekete Fa rendjéről. Mesélhetnél arról híres mesterről egy kicsit.* Kéri meg Xung bácsi, miközben öreges tempójában halad Isq mellet. Most egy kicsit azt szeretné, ha az úrfi mesélne. Utána majd mesél még ő is az utazásairól. Botja nagy segítéségére van a haladásban, így talán kellően gyorsan tud haladni, hogy ne akadályozza Isqheát.*
7857. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-26 12:44:35
Üzenet elküldve: 2020-04-26 12:44:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenaenek esze ágában sincsen hazudni, amúgy sem jellemző rá a dolog, bár szeret elhallgatni ezt-azt, de általában semmi életbevágót.
Hogy mit is érez ezzel az egész dologgal kapcsolatban? Sok mindent, de jellemzően elszomorítja a szituáció, ráadásul nem is igen látja a kiutat. Egy ideig úgy hitte, hogy tud majd színlelni, de viszonylag hamar rájött, hogy képtelen rá és ebben talán Cha'yssnak is része van.*
- És nem tudom, hogy hogyan mondjam el Nirsnek? "Bocs, csak játszottam veled." "Bocs, csak azért kellettél, hogy borsot törjek Kagan orra alá."? Megmondom őszintén kicsit félek a hirtelen haragjától.
*Tudja ő is, hogy ezt akkor sem lehet tovább halogatni, így számolni kell azzal, hogy Nirs tényleg agyoncsapja. Valószínűleg jogosan tenné és még a hőn áhított, egészen kicsi kora óta dédelgetett bosszúját is beteljesítené. Összerázkódik a gondolatra. Pont jókor jön Cha'yss ölelése ahhoz, hogy el tudja hessenteni a rossz érzést, nem ölel vissza, de hozzásimul a férfihez, homlokát a másik nyakának támasztja, orra hegye nagyjából Cha'yss kulcscsontjához ér. Szereti az illatát, lehunyt szemmel élvezi és ölelést is. A könnyek meg ugyan elfátyolozzák a szemét, de nem patakzanak, sűrű pillogással viszonylag hamar meg is tud tőlük szabadulni. Nyomai azért fellelhetők, mikor Cha'yss sokára elhangzó kérdésére felemeli a fejét. Könnyes szemei ellenére is mosolyog, bár csak haloványan.*
- Kettő. Kettő nem elég? Cecil Ciprián Caldorcor és Titius Timoteúsz Thargodar?
*A hülyeség néha simán kiömlik a száján, most is ez történik, de a saját hülyesége legalább egy kicsit jobb kedvre deríti.*
- De remélem, hogy a nevedre veszel engem is.
*Aenaenek esze ágában sincsen hazudni, amúgy sem jellemző rá a dolog, bár szeret elhallgatni ezt-azt, de általában semmi életbevágót.
Hogy mit is érez ezzel az egész dologgal kapcsolatban? Sok mindent, de jellemzően elszomorítja a szituáció, ráadásul nem is igen látja a kiutat. Egy ideig úgy hitte, hogy tud majd színlelni, de viszonylag hamar rájött, hogy képtelen rá és ebben talán Cha'yssnak is része van.*
- És nem tudom, hogy hogyan mondjam el Nirsnek? "Bocs, csak játszottam veled." "Bocs, csak azért kellettél, hogy borsot törjek Kagan orra alá."? Megmondom őszintén kicsit félek a hirtelen haragjától.
*Tudja ő is, hogy ezt akkor sem lehet tovább halogatni, így számolni kell azzal, hogy Nirs tényleg agyoncsapja. Valószínűleg jogosan tenné és még a hőn áhított, egészen kicsi kora óta dédelgetett bosszúját is beteljesítené. Összerázkódik a gondolatra. Pont jókor jön Cha'yss ölelése ahhoz, hogy el tudja hessenteni a rossz érzést, nem ölel vissza, de hozzásimul a férfihez, homlokát a másik nyakának támasztja, orra hegye nagyjából Cha'yss kulcscsontjához ér. Szereti az illatát, lehunyt szemmel élvezi és ölelést is. A könnyek meg ugyan elfátyolozzák a szemét, de nem patakzanak, sűrű pillogással viszonylag hamar meg is tud tőlük szabadulni. Nyomai azért fellelhetők, mikor Cha'yss sokára elhangzó kérdésére felemeli a fejét. Könnyes szemei ellenére is mosolyog, bár csak haloványan.*
- Kettő. Kettő nem elég? Cecil Ciprián Caldorcor és Titius Timoteúsz Thargodar?
*A hülyeség néha simán kiömlik a száján, most is ez történik, de a saját hülyesége legalább egy kicsit jobb kedvre deríti.*
- De remélem, hogy a nevedre veszel engem is.
7856. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-26 10:58:47
Üzenet elküldve: 2020-04-26 10:58:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Újra az az álszerény mosoly, amikor Aenae született tehetségnek mondja. Valóban ért a nőkhöz, talán az is igaz, hogy hangszerként bánik velük, de eddig nem volt panasz rá. Nem szerénykedik, hogy nincs igaza a lánynak, de nem is büszkélkedik vélt vagy valós tehetségével.
A múltjának egy olyan darabját adta át, amelyről valóban csak nagyon kevesen tudnak. Így is rengeteget mondott, ahhoz képest, hogy eddig szinte semmit sem beszélt senkinek a múltjáról. Valójában kicsit megkönnyebbült, ritkán van alkalma így elmélkedni és eddig nem is volt senki, akivel megoszthatott volna ilyeneket. Tart tőle, hogy mégis túl közel engedte már magához Aenaet.
Tudja, hogy bonyolult és nem kevésbé személyes kérdést tett fel, de a lány láthatóan nem veszi a szívére, hanem válaszolni kezd.
A válasz bonyolultsága egyáltalán nem lepi meg, nem is szól semmit, nem sürgeti, hagyja, hogy összeszedje a gondolatait.
Rövid betekintést nyer közben a Thargodar család múltjába, viszályaiba, amelyek, mint minden ilyen történet, haláltól és bosszútól terhesek. És persze olyasmire is fény derül, amit nem kérdezett, de fontos lehet. Hogy miért is ment Aenae ahhoz a férfihez, ha nem szereti.
Az igric figyelmesen hallgatja, nem szól közbe, nem is kérdez, csak figyel. Nem csak a szavakra figyel, hanem a gesztusokra is. Hazugságtól nem tart, inkább a valódi érzelmeket akarja feltérképezni. Nirstől nem tart, annak ellenére sem, hogy a lány hirtelen természetűnek írja le.
Nem tartja felkavarónak, sem megnyugtatónak a választ. Csak válasznak. Ugyan nem derül ki, hogy pontosan hol is van a gyermek, de ez számára nem is fontos. Hisz abban, hogy valóban jó helyen van, jobb helyen, mint egy bordélyház.
Amikor Aenae befejezte, nem mond semmit, csak átkarolja a vállát és magához vonja, ha a lány is engedi. Nem lehetett könnyű lemondani a gyermekről, de teljesen megérti őt. Ha valóbaj jó helyen van, akkor esélye lesz szerető közegben felnőnie.*
- Akkor mégse lesz szakajtónyi gyerekünk? *Kérdi nagy sokára, amikor már Aenae kigondolkodhatta magát. Reméli, hogy ez a korábbi beszélgetésükhöz visszacsatolható kérdés oldja majd kicsit a lány rosszkedvét.*
- Bár nem hiszek a sors megváltoztathatatlanságában, de abban igen, hogy minden okkal történik. *Mondja még halkan, őszintén.*
*Újra az az álszerény mosoly, amikor Aenae született tehetségnek mondja. Valóban ért a nőkhöz, talán az is igaz, hogy hangszerként bánik velük, de eddig nem volt panasz rá. Nem szerénykedik, hogy nincs igaza a lánynak, de nem is büszkélkedik vélt vagy valós tehetségével.
A múltjának egy olyan darabját adta át, amelyről valóban csak nagyon kevesen tudnak. Így is rengeteget mondott, ahhoz képest, hogy eddig szinte semmit sem beszélt senkinek a múltjáról. Valójában kicsit megkönnyebbült, ritkán van alkalma így elmélkedni és eddig nem is volt senki, akivel megoszthatott volna ilyeneket. Tart tőle, hogy mégis túl közel engedte már magához Aenaet.
Tudja, hogy bonyolult és nem kevésbé személyes kérdést tett fel, de a lány láthatóan nem veszi a szívére, hanem válaszolni kezd.
A válasz bonyolultsága egyáltalán nem lepi meg, nem is szól semmit, nem sürgeti, hagyja, hogy összeszedje a gondolatait.
Rövid betekintést nyer közben a Thargodar család múltjába, viszályaiba, amelyek, mint minden ilyen történet, haláltól és bosszútól terhesek. És persze olyasmire is fény derül, amit nem kérdezett, de fontos lehet. Hogy miért is ment Aenae ahhoz a férfihez, ha nem szereti.
Az igric figyelmesen hallgatja, nem szól közbe, nem is kérdez, csak figyel. Nem csak a szavakra figyel, hanem a gesztusokra is. Hazugságtól nem tart, inkább a valódi érzelmeket akarja feltérképezni. Nirstől nem tart, annak ellenére sem, hogy a lány hirtelen természetűnek írja le.
Nem tartja felkavarónak, sem megnyugtatónak a választ. Csak válasznak. Ugyan nem derül ki, hogy pontosan hol is van a gyermek, de ez számára nem is fontos. Hisz abban, hogy valóban jó helyen van, jobb helyen, mint egy bordélyház.
Amikor Aenae befejezte, nem mond semmit, csak átkarolja a vállát és magához vonja, ha a lány is engedi. Nem lehetett könnyű lemondani a gyermekről, de teljesen megérti őt. Ha valóbaj jó helyen van, akkor esélye lesz szerető közegben felnőnie.*
- Akkor mégse lesz szakajtónyi gyerekünk? *Kérdi nagy sokára, amikor már Aenae kigondolkodhatta magát. Reméli, hogy ez a korábbi beszélgetésükhöz visszacsatolható kérdés oldja majd kicsit a lány rosszkedvét.*
- Bár nem hiszek a sors megváltoztathatatlanságában, de abban igen, hogy minden okkal történik. *Mondja még halkan, őszintén.*
7855. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-26 10:09:31
Üzenet elküldve: 2020-04-26 10:09:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A mosolyra mosollyal válaszol.*
- Akkor viszont igazi, született tehetség vagy.
*Halkan felnevet és kicsit bele is pirul a gondolatba, hogy Cha'yss olyan, mint valami jó zenész, az ő teste pedig a hangszer, amin tökéletes hozzáértéssel, sőt virtuozitással játszik. Csoda, hogy elviseli az ő bénázásait, merthogy tutira bénázik.
Bólint, kap valami képet arról, hogy hogyan is teheti egy gyerek hasznossá magát egy bordélyban. Félrebiccentett fejjel próbálja elképzelni a kamasz Cha'ysst, lelki szemei előtt egy sovány langaléta jelenik meg, szakáll és sebhely nélkül és olyan ingben, ami nincs ilyen ropogósra keményítve. Aztán lehet, hogy nem ilyen volt, de ő ilyennek képzeli.
Újra bólint, az eset előtt sosem volt másnapos, utána pedig már nem akar többé az lenni, néha ugyan megiszik egy-egy pohár bort, de annál többet nemigen. Arra, hogy szép nevet adott a kislánynak csak morrant és megrándítja a vállát, Briwal és Kagan anyjának a nevéből rakta össze, egy szentimentális pillanatában, mikor úgy gondolta, hogy valami módon meg kell emlékezzen mindkettőről.*
- Bonyolult kérdés.
*Sóhajt.*
- És bonyolult a válasz. Bonyolult helyzet. Kagan ezelőtt sok-sok évvel meggyilkolta Nirs apját, aki a fivére volt. Az igazságérzetem azt mondja, hogy jó okkal tette, másrészt viszont ott maradt árván egy gyerek. Akit dühös és bosszúszomjas családtagok neveltek dühössé és bosszúszomjassá.
*Elhúzza a száját. Őszintén sajnálja Nirst emiatt.*
- Azért jött délre, hogy bosszút álljon. Csak közbejöttem én. Tényleg kedvelem, de Kagant bosszantotta ez, csak az is, ha egy kedves szót szóltam hozzá, attól végképp plafonon volt, hogy le is fekszem Nirsszel. És őszintén megmondva, jól esett bosszantani. Tudom, gyerekes ostobaság. Aztán egyszer csak ott állok egy istállóban, egy idegennel.
*Megsimítja Cha'yss kezét. Cha'yss kezdettől fogva lehengereli, olyan hatással van rá, amilyen hatással Nirs soha nem volt.*
- Kagan már halott, de Nirs már menthetetlenül szerelmes. Én pedig bűntudattal telve, egy gyenge pillanatomban igent mondok neki. Politikailag ugyan jó döntés, hiszen egyfajta békeajánlat az északon maradtaknak.
*Nem néz Cha'yss szemébe, a mellkasát nézi, ahol az imént a férfi igazgatta az ingét a sebhely fölött.*
- Tudod a hónapok alatt hányszor gondoltam rá, hogy megszabadulok a gyerektől a hasamban? Minden nap, minden órában. De sosem vitt rá a lélek. Azt viszont nem mertem megkockáztatni, hogy Nirs rájöjjön, hogy tényleg nem az övé. Hirtelen természete van. Meg megmondom őszintén, hogy féltem attól, hogy nem tudom szeretni. Most sem érzem azt, hogy szeretem, vagy hiányzik. Jó helyen van. Sokkal jobb helyen, mint nálam. És Nirs sem érheti el. A lehető legjobb helyen. Szóval bonyolult.
*A mosolyra mosollyal válaszol.*
- Akkor viszont igazi, született tehetség vagy.
*Halkan felnevet és kicsit bele is pirul a gondolatba, hogy Cha'yss olyan, mint valami jó zenész, az ő teste pedig a hangszer, amin tökéletes hozzáértéssel, sőt virtuozitással játszik. Csoda, hogy elviseli az ő bénázásait, merthogy tutira bénázik.
Bólint, kap valami képet arról, hogy hogyan is teheti egy gyerek hasznossá magát egy bordélyban. Félrebiccentett fejjel próbálja elképzelni a kamasz Cha'ysst, lelki szemei előtt egy sovány langaléta jelenik meg, szakáll és sebhely nélkül és olyan ingben, ami nincs ilyen ropogósra keményítve. Aztán lehet, hogy nem ilyen volt, de ő ilyennek képzeli.
Újra bólint, az eset előtt sosem volt másnapos, utána pedig már nem akar többé az lenni, néha ugyan megiszik egy-egy pohár bort, de annál többet nemigen. Arra, hogy szép nevet adott a kislánynak csak morrant és megrándítja a vállát, Briwal és Kagan anyjának a nevéből rakta össze, egy szentimentális pillanatában, mikor úgy gondolta, hogy valami módon meg kell emlékezzen mindkettőről.*
- Bonyolult kérdés.
*Sóhajt.*
- És bonyolult a válasz. Bonyolult helyzet. Kagan ezelőtt sok-sok évvel meggyilkolta Nirs apját, aki a fivére volt. Az igazságérzetem azt mondja, hogy jó okkal tette, másrészt viszont ott maradt árván egy gyerek. Akit dühös és bosszúszomjas családtagok neveltek dühössé és bosszúszomjassá.
*Elhúzza a száját. Őszintén sajnálja Nirst emiatt.*
- Azért jött délre, hogy bosszút álljon. Csak közbejöttem én. Tényleg kedvelem, de Kagant bosszantotta ez, csak az is, ha egy kedves szót szóltam hozzá, attól végképp plafonon volt, hogy le is fekszem Nirsszel. És őszintén megmondva, jól esett bosszantani. Tudom, gyerekes ostobaság. Aztán egyszer csak ott állok egy istállóban, egy idegennel.
*Megsimítja Cha'yss kezét. Cha'yss kezdettől fogva lehengereli, olyan hatással van rá, amilyen hatással Nirs soha nem volt.*
- Kagan már halott, de Nirs már menthetetlenül szerelmes. Én pedig bűntudattal telve, egy gyenge pillanatomban igent mondok neki. Politikailag ugyan jó döntés, hiszen egyfajta békeajánlat az északon maradtaknak.
*Nem néz Cha'yss szemébe, a mellkasát nézi, ahol az imént a férfi igazgatta az ingét a sebhely fölött.*
- Tudod a hónapok alatt hányszor gondoltam rá, hogy megszabadulok a gyerektől a hasamban? Minden nap, minden órában. De sosem vitt rá a lélek. Azt viszont nem mertem megkockáztatni, hogy Nirs rájöjjön, hogy tényleg nem az övé. Hirtelen természete van. Meg megmondom őszintén, hogy féltem attól, hogy nem tudom szeretni. Most sem érzem azt, hogy szeretem, vagy hiányzik. Jó helyen van. Sokkal jobb helyen, mint nálam. És Nirs sem érheti el. A lehető legjobb helyen. Szóval bonyolult.
7854. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-25 22:27:40
Üzenet elküldve: 2020-04-25 22:27:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kevesen jutnak el az igric valódi személyiségéig. Legtöbbször csak a felszínt kapargatják és csak azt látják meg, amit a wegtoreni enged, hogy lássanak.
A múlt eseményei, amelyekről fellebbenti Aeane előtt a fátylat, ezúttal valódiak, minden igaz. Ha a lánynak nincs is tapasztalata a bordélyházakat illetően, hisz nemesek között nőtt fel, mégiscsak el tudja képzelni, milyen lehetett felnőni egy olyan közegben.*
- Nem, én nem. *Mosolyodik el a kérdésen. Semmi kivetnivalót nem talál benne, hisz nem csak a férfiaknak lehetnek efféle szükségletei. Bár akadnak olyan férfiak is, akik épphogy a fiatal fiúkat szeretik.*
- Az én dolgom az volt, hogy kitisztítsam a ruháikat, élezzem a fegyvereiket vagy suvikszoljam a páncéljukat. Futár voltam, ha kellett levelet vittem. Ezért fizettek, arannyal és a titkaikkal. *Mondja el, hogyan kereste a betevőt a bordélyházban. A tüdőbaj alattomosságára csak bólint.
Amikor észleli, hogy önkéntelen mozdulatában megérintette a sebhelyet a szíve felett, megigazítja az ingét. A meglepetése meglepetést okoz Aenaenek. Márpedig a hírrel is meglepte, amikor közölte vele, hogy terhes. Most pedig azzal, hogy a gyerek nem a férjéé.
Kiderül, kié a gyermek, erről a Briwalról akkor hallott, amikor a lány egykori házuknál jártak. Nincs szükség a fantáziájára, hogy továbbgondolhassa a dolgot, de mivel egyáltalán.*
- A másnap már csak olyan. *Sóhajtja. Volt pár ilyen másnapja, de nem tud róla, hogy volna gyermeke egy-egy ilyen afférból. Lehet, hogy mégis hazudott korábban Aenaenek? Valójában mindegy.*
- Nievesha. *Ismétli a nevet.*
- Szép név. *Mosolyodik el.*
- Nem szeretnéd, hogy veled legyen? *Kérdi. Érdekli, miért mondott le a gyerekéről, hisz a nők nem szívesen mondanak le róluk.*
*Kevesen jutnak el az igric valódi személyiségéig. Legtöbbször csak a felszínt kapargatják és csak azt látják meg, amit a wegtoreni enged, hogy lássanak.
A múlt eseményei, amelyekről fellebbenti Aeane előtt a fátylat, ezúttal valódiak, minden igaz. Ha a lánynak nincs is tapasztalata a bordélyházakat illetően, hisz nemesek között nőtt fel, mégiscsak el tudja képzelni, milyen lehetett felnőni egy olyan közegben.*
- Nem, én nem. *Mosolyodik el a kérdésen. Semmi kivetnivalót nem talál benne, hisz nem csak a férfiaknak lehetnek efféle szükségletei. Bár akadnak olyan férfiak is, akik épphogy a fiatal fiúkat szeretik.*
- Az én dolgom az volt, hogy kitisztítsam a ruháikat, élezzem a fegyvereiket vagy suvikszoljam a páncéljukat. Futár voltam, ha kellett levelet vittem. Ezért fizettek, arannyal és a titkaikkal. *Mondja el, hogyan kereste a betevőt a bordélyházban. A tüdőbaj alattomosságára csak bólint.
Amikor észleli, hogy önkéntelen mozdulatában megérintette a sebhelyet a szíve felett, megigazítja az ingét. A meglepetése meglepetést okoz Aenaenek. Márpedig a hírrel is meglepte, amikor közölte vele, hogy terhes. Most pedig azzal, hogy a gyerek nem a férjéé.
Kiderül, kié a gyermek, erről a Briwalról akkor hallott, amikor a lány egykori házuknál jártak. Nincs szükség a fantáziájára, hogy továbbgondolhassa a dolgot, de mivel egyáltalán.*
- A másnap már csak olyan. *Sóhajtja. Volt pár ilyen másnapja, de nem tud róla, hogy volna gyermeke egy-egy ilyen afférból. Lehet, hogy mégis hazudott korábban Aenaenek? Valójában mindegy.*
- Nievesha. *Ismétli a nevet.*
- Szép név. *Mosolyodik el.*
- Nem szeretnéd, hogy veled legyen? *Kérdi. Érdekli, miért mondott le a gyerekéről, hisz a nők nem szívesen mondanak le róluk.*
7853. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-25 17:16:01
Üzenet elküldve: 2020-04-25 17:16:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
// Toronyiránt //
*Isq és az apó végül megunják a lányra való várakozást.*
- Talán meggondolta magát. Csak nem esett valami baja... *vélkedett Isqeha, de tovább már nem tudtak várni. Indulniuk kellett.*
- Kérelk mesélj magadról, apó! *kezdi kérlelni a mágusfiú az öreget, amíg az erdőszéli tisztás felé igyekeznek.*
- Hol nőttél fel? Milyen életed volt? Vannak-e fiaid, lányaid? Miféle az a szerzetesrend, ahol szerzetessé váltál? Ismertem egy szerzetest, aki a Fekete Fa rendjének avatottja volt. Különös szerzet volt. Te is éltél ilyen elzárt kolostorban vagy helyen?
- Na és merre jártál Lanawinen? Csak északon? *kérdezgeti az öreg vándor szerzetest kíváncsian. Isqeha mindig szerette az öregeket, talán mert Kimmeri, a mestere is már jócskán túl volt élete delén, amikor magához vette a fiút, aki nagyon megszerette az idős, messze földön híres gyógyítót.*
*Isq és az apó végül megunják a lányra való várakozást.*
- Talán meggondolta magát. Csak nem esett valami baja... *vélkedett Isqeha, de tovább már nem tudtak várni. Indulniuk kellett.*
- Kérelk mesélj magadról, apó! *kezdi kérlelni a mágusfiú az öreget, amíg az erdőszéli tisztás felé igyekeznek.*
- Hol nőttél fel? Milyen életed volt? Vannak-e fiaid, lányaid? Miféle az a szerzetesrend, ahol szerzetessé váltál? Ismertem egy szerzetest, aki a Fekete Fa rendjének avatottja volt. Különös szerzet volt. Te is éltél ilyen elzárt kolostorban vagy helyen?
- Na és merre jártál Lanawinen? Csak északon? *kérdezgeti az öreg vándor szerzetest kíváncsian. Isqeha mindig szerette az öregeket, talán mert Kimmeri, a mestere is már jócskán túl volt élete delén, amikor magához vette a fiút, aki nagyon megszerette az idős, messze földön híres gyógyítót.*
7852. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-25 12:22:03
Üzenet elküldve: 2020-04-25 12:22:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae álmában sem gondolná, hogy Cha'yss milyen féltve őrzött titkokat oszt meg vele. Szótlanul hallgatja a férfit, arcán leginkább a meglepetés látszódik. Nem gondolja sötétnek a másik múltját, szóval nem ez lepi meg, hanem csak próbálja elképzelni a szituációt, amiben egy bordélyban, egy szajha gyermekeként felnövekvő fiú keveredhet. A szituáció elképzelését nagyban nehezíti az, hogy sosem járt bordélyban, bár a Pinty régen az volt, de akkoriban Aenae még a csattogós lepkét tolta. Egyébként a válasz újabb kérdést vet fel, ami ráadásul úgy csúszik ki a lány száján, hogy észre sem veszi és ráadásul a kimondás pillanatában meg is bánja.*
- És te is, izé? Veled is?
*Mivel őszintén bánja, hogy ezt a kérdést feltette, ezért nem is fejti ki bővebben, de valójában női kuncsaftokra gondol. Ez a kérdés valahol jogos is lehet, hiszen Cha'yss nagyon tudja, hogy mit kell csinálnia ahhoz, hogy megőrjítse.*
- Olvastam róla, hogy milyen alattomos betegség.
*Ezt még a tüdőbajra visszautalja mondja, libabőrös lesz a gondolatra is.
A Wegtorenről való elbeszélésre újra elcsendesedik, ismét némán hallgatja a másikat, egyre érdekesebb helynek találja és egyre inkább el akar oda menni. Figyelmét nem kerüli el Cha'yss mozdulata, ahogyan megérinti a mellkasán a sebhelyet. Amiért ő úgy rajong. Biztos ez lehet a fétise: férfiak testén lévő sebhelyek. Türtőzteti magát, hogy ő maga is odanyúljon, inkább cirógatja Cha'yss másik kezét.
Ezúttal a férfin a sor, hogy kérdéseket tegyen fel, meglepettnek ható kérdéseket. Aenae úgy vette észre, hogy Cha'ysst nehéz meglepni. Mondhatni, hogy meglepi a meglepettsége. Ezen pedig elmosolyodik, de a mosoly pillanatokon belül el is tűnik az arcáról.*
- Sosem mondtam, hogy az övé, mert nem az. Neki is mondtam vagy ezerszer, de nem hitte el.
*Mivel Briwal elhitette vele, hogy Aenaevel csak a pánik mondatja, hogy nem Nirsé, hogy emiatt a pánik miatt van tagadásban.*
- A Pegazusba mentünk Briwallal miután felgyújtottuk anyám házát és eltemettük a két öccsét meg az apját. Ittunk. Nem is tudom, hogy pontosan mit, vagy mennyit.
*Cha'yss fantáziájára bízza, hogy mi is történt ezek után, mondjuk azért is muszáj a fantáziájára bíznia, mert pontosan ő maga sem tudja. Villanások vannak, de semmi konkrétumot nem tud felidézni.*
- Borzasztó volt a másnapi fejfájás.
*Újra elmosolyodik, igazából nevetni szeretne az ostoba önmagán, de nem teszi.*
- Kislány. Nievesha a neve és jó helyen van. A legjobb helyen, ahol csak lehet.
*Egyáltalán nem sértődik meg a kérdésen, igazából jól esik neki, hogy elmondhatta valakinek.*
*Aenae álmában sem gondolná, hogy Cha'yss milyen féltve őrzött titkokat oszt meg vele. Szótlanul hallgatja a férfit, arcán leginkább a meglepetés látszódik. Nem gondolja sötétnek a másik múltját, szóval nem ez lepi meg, hanem csak próbálja elképzelni a szituációt, amiben egy bordélyban, egy szajha gyermekeként felnövekvő fiú keveredhet. A szituáció elképzelését nagyban nehezíti az, hogy sosem járt bordélyban, bár a Pinty régen az volt, de akkoriban Aenae még a csattogós lepkét tolta. Egyébként a válasz újabb kérdést vet fel, ami ráadásul úgy csúszik ki a lány száján, hogy észre sem veszi és ráadásul a kimondás pillanatában meg is bánja.*
- És te is, izé? Veled is?
*Mivel őszintén bánja, hogy ezt a kérdést feltette, ezért nem is fejti ki bővebben, de valójában női kuncsaftokra gondol. Ez a kérdés valahol jogos is lehet, hiszen Cha'yss nagyon tudja, hogy mit kell csinálnia ahhoz, hogy megőrjítse.*
- Olvastam róla, hogy milyen alattomos betegség.
*Ezt még a tüdőbajra visszautalja mondja, libabőrös lesz a gondolatra is.
A Wegtorenről való elbeszélésre újra elcsendesedik, ismét némán hallgatja a másikat, egyre érdekesebb helynek találja és egyre inkább el akar oda menni. Figyelmét nem kerüli el Cha'yss mozdulata, ahogyan megérinti a mellkasán a sebhelyet. Amiért ő úgy rajong. Biztos ez lehet a fétise: férfiak testén lévő sebhelyek. Türtőzteti magát, hogy ő maga is odanyúljon, inkább cirógatja Cha'yss másik kezét.
Ezúttal a férfin a sor, hogy kérdéseket tegyen fel, meglepettnek ható kérdéseket. Aenae úgy vette észre, hogy Cha'ysst nehéz meglepni. Mondhatni, hogy meglepi a meglepettsége. Ezen pedig elmosolyodik, de a mosoly pillanatokon belül el is tűnik az arcáról.*
- Sosem mondtam, hogy az övé, mert nem az. Neki is mondtam vagy ezerszer, de nem hitte el.
*Mivel Briwal elhitette vele, hogy Aenaevel csak a pánik mondatja, hogy nem Nirsé, hogy emiatt a pánik miatt van tagadásban.*
- A Pegazusba mentünk Briwallal miután felgyújtottuk anyám házát és eltemettük a két öccsét meg az apját. Ittunk. Nem is tudom, hogy pontosan mit, vagy mennyit.
*Cha'yss fantáziájára bízza, hogy mi is történt ezek után, mondjuk azért is muszáj a fantáziájára bíznia, mert pontosan ő maga sem tudja. Villanások vannak, de semmi konkrétumot nem tud felidézni.*
- Borzasztó volt a másnapi fejfájás.
*Újra elmosolyodik, igazából nevetni szeretne az ostoba önmagán, de nem teszi.*
- Kislány. Nievesha a neve és jó helyen van. A legjobb helyen, ahol csak lehet.
*Egyáltalán nem sértődik meg a kérdésen, igazából jól esik neki, hogy elmondhatta valakinek.*
7851. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-25 09:50:43
Üzenet elküldve: 2020-04-25 09:50:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A lány közben felül mellé, eligazítva a szoknyáit, úgy hallgatja az igric válaszait. A wegtoreni halkan beszél, bizalmasan, de minden szavát érteni és azok, amiket elmond, tényleg titkok. Csak nagyon kevesen ismerik a múltját Artheniorban. Talán csak Aztyan, de ő a sírig lojális, tőle senki sem fog megtudni semmit.
Sosem szokott ilyenekről beszélni, senkivel, ám most Aenaevel mégis kivételt tesz. Talán tényleg túl közel engedte magához. Annyira közel, hogy bizalmat szavaz neki és betekintést enged a múltjába, amelyet annyira óvott mindeddig mindenki előtt.
A részvéten, anyja és testvére elvesztése felett csak szomorúan elmosolyodik. Meronnannal nem voltak mindig jóban, de számíthatott rá. Akkor is, amikor gyerek volt és még kicsit ezen a földön is. Nagy veszteség, hogy megölték.*
- Magam sem tudom. *Válaszolja viszonyára az anyjával. Fejét a fa törzsének dönti, úgy néz fel a levelekre és megpróbálja elképzelni az arcát. Szomorú, hogy már alig tudja felidézni.*
- Nem voltam ott, amikor meghalt. Tüdőbaj vitte el. *Kezd bele halkan.*
- Egy szajha fiaként felnőni egy bordélyházban nem egyszerű. Eltűrni a férfiakat, ahogy az anyáddal bánnak és semmit sem tehetsz. Tehetetlen vagy. *Hajtja le a fejét.*
- De azt hiszem, szeretett. Jót akart nekem még abban a mostoha világban is. Rosszat biztosan nem akart. *Akkor egyszerűen elverte volna a háztól és mehetett volna az utcára, ahol biztosan a halál várta volna. Ő nem volt olyan erős gyereknek, mint Meronnan. Eszes volt, de az utcai gyerekbandák ököltörvényei ellen keveset ért az ész akkoriban.
Nem tudja, megválaszolta-e Aenae kérdését, de nem mond többet. Csak akkor eszmél fel merengéséből, amikor a lány kezeibe zárja a kezét.*
- Persze. Kérdezz csak. *Mosolyodik el nagyon haloványan.*
- Wegtorent törvények nélküli városnak mondják, de megvan a saját rendszere, belső felépítése. *Kezd bele a válaszba szinte azonnal. Talán örül, hogy másról beszélhet, nem a gyerekkoráról, amikor nem volt ereje változtatni az életén.*
- De a szokásjogok és családi kódexek, amelyek alapján élik az életüket, lehetőséget adnak egy szajha fiának is, hogy kiemelkedjen. Én pedig éltem a lehetőségekkel. Jókor, jó helyen. *Mosolyodik el, de ez a mosoly is gyorsan elolvad, amikor felötlik benne, milyen árat kellett fizetnie érte. Sosem fogja elfeledni Krish pillantását, amikor hátba szúrta. Szó szerint és átvitt értelemben is. Önkéntelen is a mellkasa alatti sebhez nyúl szabad kezével.
Az emlékek közül ezúttal is Aenae zökkenti ki, aki új, ismeretlen információt említ meg. Azt tudta, hogy a lánynak van gyermeke, hisz egyszer majdnem szélütést kapott miatta, amikor azt hitte, az övé. Ám azt nem sejtette, hogy nem a férjétől van a kölyök.*
- A gyerek nem azé a Nirsé? *Kérdi meglepett hangon.*
- És hol van? *Talán némileg közvetlen a kérdés, de az igric ritkán zavartatja magát és korábban komoly titkokkal szolgált, s bár ez nem verseny, Aenae talán nem sértődik meg a kérdésen.*
*A lány közben felül mellé, eligazítva a szoknyáit, úgy hallgatja az igric válaszait. A wegtoreni halkan beszél, bizalmasan, de minden szavát érteni és azok, amiket elmond, tényleg titkok. Csak nagyon kevesen ismerik a múltját Artheniorban. Talán csak Aztyan, de ő a sírig lojális, tőle senki sem fog megtudni semmit.
Sosem szokott ilyenekről beszélni, senkivel, ám most Aenaevel mégis kivételt tesz. Talán tényleg túl közel engedte magához. Annyira közel, hogy bizalmat szavaz neki és betekintést enged a múltjába, amelyet annyira óvott mindeddig mindenki előtt.
A részvéten, anyja és testvére elvesztése felett csak szomorúan elmosolyodik. Meronnannal nem voltak mindig jóban, de számíthatott rá. Akkor is, amikor gyerek volt és még kicsit ezen a földön is. Nagy veszteség, hogy megölték.*
- Magam sem tudom. *Válaszolja viszonyára az anyjával. Fejét a fa törzsének dönti, úgy néz fel a levelekre és megpróbálja elképzelni az arcát. Szomorú, hogy már alig tudja felidézni.*
- Nem voltam ott, amikor meghalt. Tüdőbaj vitte el. *Kezd bele halkan.*
- Egy szajha fiaként felnőni egy bordélyházban nem egyszerű. Eltűrni a férfiakat, ahogy az anyáddal bánnak és semmit sem tehetsz. Tehetetlen vagy. *Hajtja le a fejét.*
- De azt hiszem, szeretett. Jót akart nekem még abban a mostoha világban is. Rosszat biztosan nem akart. *Akkor egyszerűen elverte volna a háztól és mehetett volna az utcára, ahol biztosan a halál várta volna. Ő nem volt olyan erős gyereknek, mint Meronnan. Eszes volt, de az utcai gyerekbandák ököltörvényei ellen keveset ért az ész akkoriban.
Nem tudja, megválaszolta-e Aenae kérdését, de nem mond többet. Csak akkor eszmél fel merengéséből, amikor a lány kezeibe zárja a kezét.*
- Persze. Kérdezz csak. *Mosolyodik el nagyon haloványan.*
- Wegtorent törvények nélküli városnak mondják, de megvan a saját rendszere, belső felépítése. *Kezd bele a válaszba szinte azonnal. Talán örül, hogy másról beszélhet, nem a gyerekkoráról, amikor nem volt ereje változtatni az életén.*
- De a szokásjogok és családi kódexek, amelyek alapján élik az életüket, lehetőséget adnak egy szajha fiának is, hogy kiemelkedjen. Én pedig éltem a lehetőségekkel. Jókor, jó helyen. *Mosolyodik el, de ez a mosoly is gyorsan elolvad, amikor felötlik benne, milyen árat kellett fizetnie érte. Sosem fogja elfeledni Krish pillantását, amikor hátba szúrta. Szó szerint és átvitt értelemben is. Önkéntelen is a mellkasa alatti sebhez nyúl szabad kezével.
Az emlékek közül ezúttal is Aenae zökkenti ki, aki új, ismeretlen információt említ meg. Azt tudta, hogy a lánynak van gyermeke, hisz egyszer majdnem szélütést kapott miatta, amikor azt hitte, az övé. Ám azt nem sejtette, hogy nem a férjétől van a kölyök.*
- A gyerek nem azé a Nirsé? *Kérdi meglepett hangon.*
- És hol van? *Talán némileg közvetlen a kérdés, de az igric ritkán zavartatja magát és korábban komoly titkokkal szolgált, s bár ez nem verseny, Aenae talán nem sértődik meg a kérdésen.*
7850. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-25 09:18:16
Üzenet elküldve: 2020-04-25 09:18:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenae igazán jó hallgatóság, immáron a férfi mellett ül, felhúzott térdeit átkarolja, állát az egyik térdén nyugtatva. Nem épp úrinőhöz méltó pozitúra, főleg meg szoknyát visel, de azt eligazította úgy, hogy csak cipőinek orra látszódjon ki, emellett arra is ügyelve, hogy Cha'yss köpenyét úgy igazítsa, hogy ne taposson rajta. Kicsit olyan a póz, mintha a kisgyerek várná az esti meséjét.*
- Sajnálom, hogy elvesztetted az édesanyád és a fivéred.
*Ezt teljesen őszintén mondja, végtére is ő is elvesztette az anyját és a fivéreit is. És ha nem is a szó szorosan vett értelmében, de szajha volt, legalábbis Aenae sokszor gondolt így rá, főleg egy-egy veszekedésük után. Ezen az álláspontján most sem akar változtatni, hiszen anyja őt is eladta volna azért, hogy biztosítsa a megszokott életszínvonalát. Abban mindenesetre biztos, hogy gyomor kell ahhoz, hogy valaki prostituálja magát, szóval nem egyszerű a dolog.*
- Jó viszonyban voltatok?
*Ő borzalmas viszonyban volt a magáéval, Effyé meghalt még, mikor barátnője egész kicsi volt, szóval jó lenne végre megismerni olyasvalakit, aki jóban volt a magáéval.
A nőket és gyerekeket érintő választ simán elengedi a füle mellett, mert olyan választ kapott a kérdésre, amit hallani szeretett volna.*
- Nem az elégedettség, amit érzek.
*Elmosolyodik, megsimítja Cha'yss kézfejét. Iszonyatosan hálás azért, hogy választ kapott minden kérdésére.*
- Csak egy utolsó, ha megengeded...
*Két tenyere közé szeretné fogni Cha'yss kezét, ha a férfinak sincs ez ellenére.*
- Hogy jutottál idáig? Kutyabőr, meg minden...
*Wegtoren furcsa hely, de legalább nincsenek kőbe vésve a társadalmi osztályok - látszólag -, ha egy szajha gyereke ilyen magasra jutott. Artheniorban, legalábbis abban az Artheniorban, amiben ő felnőtt, elképzelhetetlen lenne az ilyesmi, illetve ha elképzelhetetlen nem is, de sosem mosná le magáról, hogy honnan is jött.*
- Nekem van. Hátrahagyott. Balkézről való.
*Bukik ki végül belőle a dolog.*
*Aenae igazán jó hallgatóság, immáron a férfi mellett ül, felhúzott térdeit átkarolja, állát az egyik térdén nyugtatva. Nem épp úrinőhöz méltó pozitúra, főleg meg szoknyát visel, de azt eligazította úgy, hogy csak cipőinek orra látszódjon ki, emellett arra is ügyelve, hogy Cha'yss köpenyét úgy igazítsa, hogy ne taposson rajta. Kicsit olyan a póz, mintha a kisgyerek várná az esti meséjét.*
- Sajnálom, hogy elvesztetted az édesanyád és a fivéred.
*Ezt teljesen őszintén mondja, végtére is ő is elvesztette az anyját és a fivéreit is. És ha nem is a szó szorosan vett értelmében, de szajha volt, legalábbis Aenae sokszor gondolt így rá, főleg egy-egy veszekedésük után. Ezen az álláspontján most sem akar változtatni, hiszen anyja őt is eladta volna azért, hogy biztosítsa a megszokott életszínvonalát. Abban mindenesetre biztos, hogy gyomor kell ahhoz, hogy valaki prostituálja magát, szóval nem egyszerű a dolog.*
- Jó viszonyban voltatok?
*Ő borzalmas viszonyban volt a magáéval, Effyé meghalt még, mikor barátnője egész kicsi volt, szóval jó lenne végre megismerni olyasvalakit, aki jóban volt a magáéval.
A nőket és gyerekeket érintő választ simán elengedi a füle mellett, mert olyan választ kapott a kérdésre, amit hallani szeretett volna.*
- Nem az elégedettség, amit érzek.
*Elmosolyodik, megsimítja Cha'yss kézfejét. Iszonyatosan hálás azért, hogy választ kapott minden kérdésére.*
- Csak egy utolsó, ha megengeded...
*Két tenyere közé szeretné fogni Cha'yss kezét, ha a férfinak sincs ez ellenére.*
- Hogy jutottál idáig? Kutyabőr, meg minden...
*Wegtoren furcsa hely, de legalább nincsenek kőbe vésve a társadalmi osztályok - látszólag -, ha egy szajha gyereke ilyen magasra jutott. Artheniorban, legalábbis abban az Artheniorban, amiben ő felnőtt, elképzelhetetlen lenne az ilyesmi, illetve ha elképzelhetetlen nem is, de sosem mosná le magáról, hogy honnan is jött.*
- Nekem van. Hátrahagyott. Balkézről való.
*Bukik ki végül belőle a dolog.*
7849. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-24 15:07:37
Üzenet elküldve: 2020-04-24 15:07:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hiszek neked. *Mosolyog a galádság beismerésén. Természetesen nem tartja galádnak a lányt. Bár saját magát sem tartja annak, viszont olyannak, aki megragadja a lehetőségeket és élni is tud velük.
Amikor Aenae ujjai finoman belemarnak a hasfalába, kicsit összerándul, de csak alig, épphogy megfeszülnek izmai.
Megegyeznek abban, hogy szeretnék megismerni a másikat. Ahhoz viszont előbb még el kell intézniük pár fontos dolgot. Azaz inkább a lánynak kell elrendeznie a dolgait, hisz addig nem lehetnek komolyan együtt, amíg házassági kapcsolatban van egy másik férfivel.
Az igric kérdése nyomán kiderül, hogy Aenaenak rengeteg kérdése van hozzá és mivel kimondatlan engedélyt adott a kérdésekre, érkeznek is sorjában. A wegtoreni szótlan hallgatja a szavakat és pár pillanatnyi ideig nem is válaszol, mintha csak sorra venné előbb a múltjának állomásait.*
- Nem vagy tapintatlan. Semmi baj. *Mondja kedves hangon, mert tényleg nincs oka neheztelni. Aztán válaszolni kezd a kérdésekre.*
- Az anyám nem volt előkelő asszony. *Kezd bele halk, nosztalgikus hangon, talán most őszintén szomorú vagy csak szégyelli az anyját.*
- Szajha volt egy wegtoreni bordélyházban, így az apámat nem is ismertem. *Teszi hozzá, miközben lenéz Aeanere, mintha a reakcióit figyelné.*
- Az anyámat Yressának hívták. Meghalt már talán egy évtizede. Volt egy féltestvérem, de ő is meghalt. *Azt persze nem árulja el, hogy hol és hogyan. Hisz Meronnan éppen a Vashegyen halt meg.*
- Voltak nőim, nem tagadom, de gyerekről nem tudok. *Nem hazudik, nincs is oka rá, hisz jó ideje eljött Wegtorenből, nem gondolja, hogy a múltnak azon része utánanyúlna. A múltjának másik részétől sokkal jobban tart.*
- Elégedett vagy? *Kérdi mosolyogva, mert mindezek elmondása semmiféle rossz hatással nem volt rá. Ím, válaszolt hát minden kérdésre.*
- Van még valami? *Kérdi készségesen, ahogy megsimítja Aenae arcát.*
- Hiszek neked. *Mosolyog a galádság beismerésén. Természetesen nem tartja galádnak a lányt. Bár saját magát sem tartja annak, viszont olyannak, aki megragadja a lehetőségeket és élni is tud velük.
Amikor Aenae ujjai finoman belemarnak a hasfalába, kicsit összerándul, de csak alig, épphogy megfeszülnek izmai.
Megegyeznek abban, hogy szeretnék megismerni a másikat. Ahhoz viszont előbb még el kell intézniük pár fontos dolgot. Azaz inkább a lánynak kell elrendeznie a dolgait, hisz addig nem lehetnek komolyan együtt, amíg házassági kapcsolatban van egy másik férfivel.
Az igric kérdése nyomán kiderül, hogy Aenaenak rengeteg kérdése van hozzá és mivel kimondatlan engedélyt adott a kérdésekre, érkeznek is sorjában. A wegtoreni szótlan hallgatja a szavakat és pár pillanatnyi ideig nem is válaszol, mintha csak sorra venné előbb a múltjának állomásait.*
- Nem vagy tapintatlan. Semmi baj. *Mondja kedves hangon, mert tényleg nincs oka neheztelni. Aztán válaszolni kezd a kérdésekre.*
- Az anyám nem volt előkelő asszony. *Kezd bele halk, nosztalgikus hangon, talán most őszintén szomorú vagy csak szégyelli az anyját.*
- Szajha volt egy wegtoreni bordélyházban, így az apámat nem is ismertem. *Teszi hozzá, miközben lenéz Aeanere, mintha a reakcióit figyelné.*
- Az anyámat Yressának hívták. Meghalt már talán egy évtizede. Volt egy féltestvérem, de ő is meghalt. *Azt persze nem árulja el, hogy hol és hogyan. Hisz Meronnan éppen a Vashegyen halt meg.*
- Voltak nőim, nem tagadom, de gyerekről nem tudok. *Nem hazudik, nincs is oka rá, hisz jó ideje eljött Wegtorenből, nem gondolja, hogy a múltnak azon része utánanyúlna. A múltjának másik részétől sokkal jobban tart.*
- Elégedett vagy? *Kérdi mosolyogva, mert mindezek elmondása semmiféle rossz hatással nem volt rá. Ím, válaszolt hát minden kérdésre.*
- Van még valami? *Kérdi készségesen, ahogy megsimítja Aenae arcát.*
7848. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-24 13:00:44
Üzenet elküldve: 2020-04-24 13:00:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A hosszú út//
//Egy kis biznisz//
//Találkozás egy haverral//
//Nyitott//
*Hydrik a kovácsműhely felől jön, igen jókedvűen. Örül, hogy végre tud találkozni a barátjával Bedowirral, de addig még el kell jutnia a kikötőig. Egy kis kitérő, hogy végre kiürítse az elmélyét és tudjon elf barátunk egy kicsit meditálni. Útközben talál néhány követ, amit fel is vesz, hogy a másik barátjának oda tudja adni. Egész úton azon gondolkodott, hogy mi lesz amikor végre újra találkozik élete szerelmével. Amikor végre feltűnik a tisztás, meg jobb kedve lesz és még nyugottabb lesz. Valamikor még régen járt itt és valamiféle hihetetlen nyugalmat érzett. Persze ő nem tudja, hogy ez volt az a hely, de valahonnan ismerős volt neki az érzés. Azt érzi, hogy szereti az életet, nem úgy mint a szegénynegyedben. Oda még máig fél visszamenni. De ez most nem lényeg, hanem az, hogy itt van és megérkezett.*
//Egy kis biznisz//
//Találkozás egy haverral//
//Nyitott//
*Hydrik a kovácsműhely felől jön, igen jókedvűen. Örül, hogy végre tud találkozni a barátjával Bedowirral, de addig még el kell jutnia a kikötőig. Egy kis kitérő, hogy végre kiürítse az elmélyét és tudjon elf barátunk egy kicsit meditálni. Útközben talál néhány követ, amit fel is vesz, hogy a másik barátjának oda tudja adni. Egész úton azon gondolkodott, hogy mi lesz amikor végre újra találkozik élete szerelmével. Amikor végre feltűnik a tisztás, meg jobb kedve lesz és még nyugottabb lesz. Valamikor még régen járt itt és valamiféle hihetetlen nyugalmat érzett. Persze ő nem tudja, hogy ez volt az a hely, de valahonnan ismerős volt neki az érzés. Azt érzi, hogy szereti az életet, nem úgy mint a szegénynegyedben. Oda még máig fél visszamenni. De ez most nem lényeg, hanem az, hogy itt van és megérkezett.*
7847. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:35:44
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:35:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Sokszor összetévesztik a szigort a szervezettséggel és a hatékonyságra való törekvéssel. Ha valami működik és eredményes, az nem a szigor eredménye, hanem a megfelelő szervezésé és előkészítésé. Az más kérdés, hogy csak szigorral lehet rendet tartani. Ha nincs, aki megmondja, merre vezessen az út, akkor az egyéniségek különbözősége okán, a folyamat szétesik és saját utat talál magának. Ez pedig káoszhoz és eredménytelenséghez vezet.*
- Valóban nem. *Erősíti meg szavaiban Morit. Bár ő nem a "pacsizhat" szót használná. Valójában, ha belegondol, még sosem használta ezt a szót.*
- És úgy gondolod, a kőszív ebben az esetben megfelelő? *Kérdi komoly hangéllel. Sokszor gyanúsították meg azzal, hogy valójában nincsenek is érzései, hogy a szíve kőből van és emiatt magányosan éri majd a vég.*
- Rendben. *Mosolyodik el féloldalasan a kivételes eset megállapításakor. Bár saját bevallásuk szerint mindketten maguknak való személyiségek, most mégis könnyeden társalognak egy erdőszéli tisztáson.*
- Talán ez a kivétel, ami erősíti a szabályt. *Mondja elmélázva.*
- Bevallom, nem tűnsz annyira magadnak valónak. Mármint, barátságos vagy és közvetlen. *Jegyzi meg elismerésként. Mert Mori tényleg kedves és segítőkész. Nehéz elhinni róla, hogy nehezen teremt társas kapcsolatokat.*
- Köszönöm, igyekszem jól dolgozni. *Szerény, féloldalas mosollyal fogadja az elismerést. Tényleg igyekszik mindent kézben tartani, ami persze nagy feladat és teljes embert igényel, így másra nem is nagyon jut ideje.
Az érzelgősség kérdésében is egyet értenek, talán hasonlítanak is egymásra és lehet, emiatt értik meg olyan jól a másikat és kerülnek egy hullámhosszra.*
- Egyszer áldás, másszor átok. *A mosolya újra kissé szomorú.*
- Bár nem tartanak érzelgősnek, vannak érzéseim, csak remekül palástolom őket. Amit könnyű összetéveszteni az érzelemmentességgel. *Magyarázza a saját magáról alkotott gondolatait.
A félresikerült sütemény történetét hallva halovány mosoly jelenik meg az arcán, míg el nem érnek Mori édesanyjának reakciójához. Ott összevonja szemöldökét.*
- Ami volt, elmúlt. Néha jobb magunk mögött hagyni a múltat és a jövőbe tekinteni. *Szakítja el tekintetét a félvér lány arcáról és messze, a fák felett a távolba réved. Mindenkinek vannak ilyen jellemformáló, rossz emlékei, amiket ha akarna sem tudna kitörölni magából. Hibák, amik valóban rosszul sültek el. Helytelen döntések, hazugságok, elhamarkodottan kimondott szavak és meggondolatlan cselekvések. Egy-egy mérföldkő a múltból az idáig vezető úton a jelenbe.*
- A lényeg talán az, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, hogy azok a jövő épülésére szolgáljanak. *Újra az a bölcselkedő Aztyan, akit szeretett volna már korábban is elhagyni.*
*Sokszor összetévesztik a szigort a szervezettséggel és a hatékonyságra való törekvéssel. Ha valami működik és eredményes, az nem a szigor eredménye, hanem a megfelelő szervezésé és előkészítésé. Az más kérdés, hogy csak szigorral lehet rendet tartani. Ha nincs, aki megmondja, merre vezessen az út, akkor az egyéniségek különbözősége okán, a folyamat szétesik és saját utat talál magának. Ez pedig káoszhoz és eredménytelenséghez vezet.*
- Valóban nem. *Erősíti meg szavaiban Morit. Bár ő nem a "pacsizhat" szót használná. Valójában, ha belegondol, még sosem használta ezt a szót.*
- És úgy gondolod, a kőszív ebben az esetben megfelelő? *Kérdi komoly hangéllel. Sokszor gyanúsították meg azzal, hogy valójában nincsenek is érzései, hogy a szíve kőből van és emiatt magányosan éri majd a vég.*
- Rendben. *Mosolyodik el féloldalasan a kivételes eset megállapításakor. Bár saját bevallásuk szerint mindketten maguknak való személyiségek, most mégis könnyeden társalognak egy erdőszéli tisztáson.*
- Talán ez a kivétel, ami erősíti a szabályt. *Mondja elmélázva.*
- Bevallom, nem tűnsz annyira magadnak valónak. Mármint, barátságos vagy és közvetlen. *Jegyzi meg elismerésként. Mert Mori tényleg kedves és segítőkész. Nehéz elhinni róla, hogy nehezen teremt társas kapcsolatokat.*
- Köszönöm, igyekszem jól dolgozni. *Szerény, féloldalas mosollyal fogadja az elismerést. Tényleg igyekszik mindent kézben tartani, ami persze nagy feladat és teljes embert igényel, így másra nem is nagyon jut ideje.
Az érzelgősség kérdésében is egyet értenek, talán hasonlítanak is egymásra és lehet, emiatt értik meg olyan jól a másikat és kerülnek egy hullámhosszra.*
- Egyszer áldás, másszor átok. *A mosolya újra kissé szomorú.*
- Bár nem tartanak érzelgősnek, vannak érzéseim, csak remekül palástolom őket. Amit könnyű összetéveszteni az érzelemmentességgel. *Magyarázza a saját magáról alkotott gondolatait.
A félresikerült sütemény történetét hallva halovány mosoly jelenik meg az arcán, míg el nem érnek Mori édesanyjának reakciójához. Ott összevonja szemöldökét.*
- Ami volt, elmúlt. Néha jobb magunk mögött hagyni a múltat és a jövőbe tekinteni. *Szakítja el tekintetét a félvér lány arcáról és messze, a fák felett a távolba réved. Mindenkinek vannak ilyen jellemformáló, rossz emlékei, amiket ha akarna sem tudna kitörölni magából. Hibák, amik valóban rosszul sültek el. Helytelen döntések, hazugságok, elhamarkodottan kimondott szavak és meggondolatlan cselekvések. Egy-egy mérföldkő a múltból az idáig vezető úton a jelenbe.*
- A lényeg talán az, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, hogy azok a jövő épülésére szolgáljanak. *Újra az a bölcselkedő Aztyan, akit szeretett volna már korábban is elhagyni.*
7846. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 20:31:27
Üzenet elküldve: 2020-04-23 20:31:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mimóza, Májmétely//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Épp hogy dolgát végzi, indulna is tovább, de ez nem olyan egyszerű feladat, mint ahogy azt először hinné a gnóm. ~Mi a francot keres itt ennyi nép? Rohadjon meg mind!~ Rosszalló tekintet és morcos arckifejezés az, amit reagál, mígnem gyermekek kezdenek fújjogni és dobálózni.*
-Az anyátok picsáját fúj! Tán ti nem szoktatok szarni, vagy mi? Kiköhögitek? Na, hagyjátok békén az öreget, nekem tisztelet jár! Sokat megéltem már, dolgoztam az apádért neked is, te kis taknyos!
*Leporolja magát, és fájlalja a kisebb kövek hagyta nyomot, mikor a bokor rezzen meg. ~Hát nem hiszem el...~*
-Jó'van már jó'van már, megyek, amúgy is mennék.
*Morog a zsémbes öreg, és ha módja van rá, úgy elsétál a helyszínről, mint aki jól végezte dolgát. Persze nem takarítja fel, nem hülye ő, bár eszébe jut, hogy visszadobjon vele a neveletlen kölköknek, hagy fújjogjanak jogosan, de nem akarja bepiszkolni a kezét, ha egy mód van rá. Bár jó elképzelni, hogy szaros képpel szaladnak az anyjukhoz, vagy a péklegény apjukhoz.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Épp hogy dolgát végzi, indulna is tovább, de ez nem olyan egyszerű feladat, mint ahogy azt először hinné a gnóm. ~Mi a francot keres itt ennyi nép? Rohadjon meg mind!~ Rosszalló tekintet és morcos arckifejezés az, amit reagál, mígnem gyermekek kezdenek fújjogni és dobálózni.*
-Az anyátok picsáját fúj! Tán ti nem szoktatok szarni, vagy mi? Kiköhögitek? Na, hagyjátok békén az öreget, nekem tisztelet jár! Sokat megéltem már, dolgoztam az apádért neked is, te kis taknyos!
*Leporolja magát, és fájlalja a kisebb kövek hagyta nyomot, mikor a bokor rezzen meg. ~Hát nem hiszem el...~*
-Jó'van már jó'van már, megyek, amúgy is mennék.
*Morog a zsémbes öreg, és ha módja van rá, úgy elsétál a helyszínről, mint aki jól végezte dolgát. Persze nem takarítja fel, nem hülye ő, bár eszébe jut, hogy visszadobjon vele a neveletlen kölköknek, hagy fújjogjanak jogosan, de nem akarja bepiszkolni a kezét, ha egy mód van rá. Bár jó elképzelni, hogy szaros képpel szaladnak az anyjukhoz, vagy a péklegény apjukhoz.*
7845. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:23:12
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:23:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Igen. Nálam galádabb nincs is, széles e világon.
*Ismét az oldalára fordul, ujjai Cha'yss inggombjai közé hatolnak a hasán, újabb galádság gyanánt, bár ez ezúttal elég enyhe, csak körmeit "mélyeszti bele". Fájdalmat aligha okoz, inkább csak jelzésértékű.*
- Ha te mondod, uram, akkor én elhiszem.
*Ő maga nem gondolja, hogy különösebben megváltozott volna a viselkedése, maximum Cha'yss esetében. De ennek valószínűleg tényleg az az oka az, hogy túl sokszor malackodtak egymással, a legutóbbi óta meg még fertályóra sem telt el.
Fektében bólint arra, hogy Cha'yss is egyetért abban, hogy valójában alig ismerik egymást.*
- Remélem is, hogy van rá lehetőségünk.
*Az imént karmolászta a férfi hasát, de most megcirógatja az arcát és automatikusan emeli a fejét kicsit, hogy Cha'yss megcsókolhassa a homlokát, de aztán vissza is heveredik a férfi ölébe.*
- Számtalan kérdésem van.
*Úgy érzi, hogy ezen kérdések feltételéhez már nem maradhat fekve, úgyhogy felegyenesedik, fél karján támaszkodva néz a férfira.*
- Mivel foglalkoznak vagy foglalkoztak a szüleid? Mi a nevük? Van testvéred? Vagy testvéreid? Wegtorenben hátrahagyott nőd meg gyereked? Ne haragudj rám, ha tapintatlan vagyok, de tényleg megöl a kíváncsiság.
*A kérdéseit ugyan komoly, mosolytalan arccal teszi fel, de az utolsó mondatnál már kicsit, félénken elmosolyodik és az arcát is pír futja el, érzi is ezt, úgyhogy tenyerébe rejti arcát.*
- Igen. Nálam galádabb nincs is, széles e világon.
*Ismét az oldalára fordul, ujjai Cha'yss inggombjai közé hatolnak a hasán, újabb galádság gyanánt, bár ez ezúttal elég enyhe, csak körmeit "mélyeszti bele". Fájdalmat aligha okoz, inkább csak jelzésértékű.*
- Ha te mondod, uram, akkor én elhiszem.
*Ő maga nem gondolja, hogy különösebben megváltozott volna a viselkedése, maximum Cha'yss esetében. De ennek valószínűleg tényleg az az oka az, hogy túl sokszor malackodtak egymással, a legutóbbi óta meg még fertályóra sem telt el.
Fektében bólint arra, hogy Cha'yss is egyetért abban, hogy valójában alig ismerik egymást.*
- Remélem is, hogy van rá lehetőségünk.
*Az imént karmolászta a férfi hasát, de most megcirógatja az arcát és automatikusan emeli a fejét kicsit, hogy Cha'yss megcsókolhassa a homlokát, de aztán vissza is heveredik a férfi ölébe.*
- Számtalan kérdésem van.
*Úgy érzi, hogy ezen kérdések feltételéhez már nem maradhat fekve, úgyhogy felegyenesedik, fél karján támaszkodva néz a férfira.*
- Mivel foglalkoznak vagy foglalkoztak a szüleid? Mi a nevük? Van testvéred? Vagy testvéreid? Wegtorenben hátrahagyott nőd meg gyereked? Ne haragudj rám, ha tapintatlan vagyok, de tényleg megöl a kíváncsiság.
*A kérdéseit ugyan komoly, mosolytalan arccal teszi fel, de az utolsó mondatnál már kicsit, félénken elmosolyodik és az arcát is pír futja el, érzi is ezt, úgyhogy tenyerébe rejti arcát.*
7844. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:57:35
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:57:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Rasskour Sanjho//
*A fával, melynek a takarásában a gnóm dolgát végzi, egy szép bokor nőtt. Örökzöld, de nem a tüskés fajta, sokáig egy levél sem rezzen rajta. Lakója, a lázadásban földönfutóvá vált, mára ószeressé avanzsált ember, döbbenten szemléli a bokra előtti jelenetet.*
- Én sem szarok az ágyadba, ember!
*Hallatszik a félháborodás, alig egy fél pillanattal előzve meg a szintén nagyon felháborodott gyerekeket. Emberünk azonban nem kezd dobálózásba, mert éppen azzal van elfoglalva, hogy a kölykök vackai elől egy lyukas fazék mögé húzódjon, ugyanis ami nem találja el a gnómot az őt és a szép bokrát, meg a portékáit éri és ő köszöni szépen, de nem akarja elveszíteni a szeme világát, hiszen már olyan sok mindent elveszített.*
- Na szeggyed fel, aszt húzzál innét! Meg ti is!
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 16:59:47
*A fával, melynek a takarásában a gnóm dolgát végzi, egy szép bokor nőtt. Örökzöld, de nem a tüskés fajta, sokáig egy levél sem rezzen rajta. Lakója, a lázadásban földönfutóvá vált, mára ószeressé avanzsált ember, döbbenten szemléli a bokra előtti jelenetet.*
- Én sem szarok az ágyadba, ember!
*Hallatszik a félháborodás, alig egy fél pillanattal előzve meg a szintén nagyon felháborodott gyerekeket. Emberünk azonban nem kezd dobálózásba, mert éppen azzal van elfoglalva, hogy a kölykök vackai elől egy lyukas fazék mögé húzódjon, ugyanis ami nem találja el a gnómot az őt és a szép bokrát, meg a portékáit éri és ő köszöni szépen, de nem akarja elveszíteni a szeme világát, hiszen már olyan sok mindent elveszített.*
- Na szeggyed fel, aszt húzzál innét! Meg ti is!
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 16:59:47
7843. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:49:25
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:49:25
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 177
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Rasskour Sanjho//
*Rasskour eléggé gondatlan, vagy csak nem ismeri kellőképpen a járást ahhoz, hogy tudja, az Erdőszéli tisztáson mindig akad ember, ha csak elvétve is, de még csak fáradtságot sem vesz, hogy a tisztás szélén kiválasztott szimpatikus fán túl sétáljon. Így nem meglepő, hogy rövidesen a következőt hallja pár felháborodott gyermek szájából.*
- FÚÚÚJ!
*Tekintetét a hangok irányába kapva láthat pár koszos kölyköt, kezeik tele van apró tobozokkal, makkokkal, faágakkal és kis kavicsokkal, amiket gyűjtögetve játszottak itt.*
- Ilyet nem szabad csinálni! Tessék elmenni innen, vagy szólok a papámnak, a péklegénynek!
*Csattan fel az egyik gyerek, kidüllesztett mellkassal, míg a többiek undorodva fordítják el tekintetüket. A három fős kis csoport egyik tagja megijedve eldobja az egyik makkot, amely a férfi felsőtestének csapódik. Majd így tesz a másik, és a harmadik is, és rövidesen a mérges gyermekek dobálásának elszenvedőjévé válik, ami inkább az apróbb kavicsoknál lesz igazán kényelmetlen.*
*Rasskour eléggé gondatlan, vagy csak nem ismeri kellőképpen a járást ahhoz, hogy tudja, az Erdőszéli tisztáson mindig akad ember, ha csak elvétve is, de még csak fáradtságot sem vesz, hogy a tisztás szélén kiválasztott szimpatikus fán túl sétáljon. Így nem meglepő, hogy rövidesen a következőt hallja pár felháborodott gyermek szájából.*
- FÚÚÚJ!
*Tekintetét a hangok irányába kapva láthat pár koszos kölyköt, kezeik tele van apró tobozokkal, makkokkal, faágakkal és kis kavicsokkal, amiket gyűjtögetve játszottak itt.*
- Ilyet nem szabad csinálni! Tessék elmenni innen, vagy szólok a papámnak, a péklegénynek!
*Csattan fel az egyik gyerek, kidüllesztett mellkassal, míg a többiek undorodva fordítják el tekintetüket. A három fős kis csoport egyik tagja megijedve eldobja az egyik makkot, amely a férfi felsőtestének csapódik. Majd így tesz a másik, és a harmadik is, és rövidesen a mérges gyermekek dobálásának elszenvedőjévé válik, ami inkább az apróbb kavicsoknál lesz igazán kényelmetlen.*
7842. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:24:50
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:24:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
~Az a fasszopó parasztja... Nem hiszem el baszdmeg, hogy csak úgy elém jött azzal a szekérrel. És még fel se vett volna, hogy : ne haragudjon nagyságos uram, ha már ilyen nyomorult voltam, hagy vigyem el.~
*Bosszankodik, rázza a fejét, és magában motyog, ahogy a tisztás friss és üde fűjén lépked apró lábaival. Kénytelen szedni őket, hogy haladjon is valahová, hisz ha nem haladna, csak egy helyben állna, de talán még visszafelé is menne, az meg ugye senkinek nem hiányzik. Ő úgy szokta, hogy ahová akar menni, azt eldönti magában, aztán egyik lábát teszi a másik után, és egyszer csak odaér. Rém egyszerű, és borzalmasan hatásos technika, nem hiába a nagy feje, sok ész szorult belé. ~Vagy sok káposztalé, höhöhöhö.~ Röhög fel hangosan a saját hülyeségén, mígnem elfárad. Az egyik vastagabb fa tövében keres árnyékot, és újratölti pipáját, egy ideje csak lóg a szájában, de csak hamu van benne, dohány nemigen.*
-Ez is megoldva!
*Gyújtja és szívja, köhög is egy párat, de mindjárt jobban érzi magát. Kár lenne, hogy ne hagyjon itt nyomot, ha már itt jár, úgyhogy a fa tövében, ahol a pipáját is tömte, körbe néz, nem-e jön senki, majd letolja a nadrágját, és egy méretes adag hulladékot telepít maga alá, néhány bugyorgó hang kíséretében. Keres némi nem szúros falevelet, megtakarítja magát, mert hát mégiscsak úri gnóm ő, aztán tovább indul, már egészen kezd kiszáradni a torka a sok utazgatástól.*
-Öreg vagyok én már ehhez...
~Az a fasszopó parasztja... Nem hiszem el baszdmeg, hogy csak úgy elém jött azzal a szekérrel. És még fel se vett volna, hogy : ne haragudjon nagyságos uram, ha már ilyen nyomorult voltam, hagy vigyem el.~
*Bosszankodik, rázza a fejét, és magában motyog, ahogy a tisztás friss és üde fűjén lépked apró lábaival. Kénytelen szedni őket, hogy haladjon is valahová, hisz ha nem haladna, csak egy helyben állna, de talán még visszafelé is menne, az meg ugye senkinek nem hiányzik. Ő úgy szokta, hogy ahová akar menni, azt eldönti magában, aztán egyik lábát teszi a másik után, és egyszer csak odaér. Rém egyszerű, és borzalmasan hatásos technika, nem hiába a nagy feje, sok ész szorult belé. ~Vagy sok káposztalé, höhöhöhö.~ Röhög fel hangosan a saját hülyeségén, mígnem elfárad. Az egyik vastagabb fa tövében keres árnyékot, és újratölti pipáját, egy ideje csak lóg a szájában, de csak hamu van benne, dohány nemigen.*
-Ez is megoldva!
*Gyújtja és szívja, köhög is egy párat, de mindjárt jobban érzi magát. Kár lenne, hogy ne hagyjon itt nyomot, ha már itt jár, úgyhogy a fa tövében, ahol a pipáját is tömte, körbe néz, nem-e jön senki, majd letolja a nadrágját, és egy méretes adag hulladékot telepít maga alá, néhány bugyorgó hang kíséretében. Keres némi nem szúros falevelet, megtakarítja magát, mert hát mégiscsak úri gnóm ő, aztán tovább indul, már egészen kezd kiszáradni a torka a sok utazgatástól.*
-Öreg vagyok én már ehhez...
7841. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:04:45
Üzenet elküldve: 2020-04-23 16:04:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Mármint galád? *Kérdez vissza szinte azonnal, amikor Aenae kérdése elhangzik. Persze ezúttal is tréfál és ez a mosolyában is látszik. A szeme is mosolyog, a lánynak semmi oka kételkedni a tréfa valódiságában.*
- Szerintem napról napra fejlődsz. *Mondja és biztos benne, hogy a lány nem fogja rossz néven venni a "fejlődésére" tett megjegyzést. Hisz arról beszélnek, hogy Aenae egyik napról a másikra egyre magabiztosabb és határozottabb. Mindezt neki is éreznie kell és biztosan érzi is magában.
A kijelentésre az ismeretségről nem is mond először semmit. A kijelentés komolyságának és jelentésének súlyának megfelelően mérlegel, mielőtt megszólalna.*
- Ebben lehet valami. *Vallja be komoly hangon. Valójában eddig csak a felszínt kapargatták, igazán mélyre még egyikük sem jutott.*
- Azt gondolom, ez a helyzetünkből fakad. *Teszi hozzá magyarázatként. Mármint, ha valóban tudnának megfelelő minőségű időt együtt tölteni, akkor nem csak ilyen felszínes ismeretségig jutottak volna.
Persze ezt sem szemrehányásként említi, csak hozzátesz a témához, amelyet Aenae felvetett. Ha már erre a területre értek a beszélgetésben.*
- De lehetőségünk van változtatni. *Teszi hozzá és ebben most semmi sürgető vagy neheztelő nincs. Egyszerű ténymegállapítás.
Aenae megerősíti abban, hogy együtt vannak. Kurtán-furcsán, ahogy ő jellemezte. Igen, ez igaz lehet, mármint a kurtán-furcsán. A kijelentés, hogy csak vele akar lenni, jólesik neki. El is mosolyodik és kicsit felül, de csak hogy csókkal illesse a lány homlokát. Nem érzi szükségét, hogy maga is bizonygassa, hogy a saját részéről is így van. Elégszer elmondta már. Majd amikor visszafekszik, rövid csend telepedhet rájuk, ha Aenae nem töri meg. Ha pedig így lesz, nemsokára az igric szólal meg.*
- Szeretnél kérdezni rólam valamit? *Kérdi halkan, hunyt szemmel, ahogy élvezi a napsütést és a csendes, idilli kis pillanatot, amely most megadatott nekik.*
- Mármint galád? *Kérdez vissza szinte azonnal, amikor Aenae kérdése elhangzik. Persze ezúttal is tréfál és ez a mosolyában is látszik. A szeme is mosolyog, a lánynak semmi oka kételkedni a tréfa valódiságában.*
- Szerintem napról napra fejlődsz. *Mondja és biztos benne, hogy a lány nem fogja rossz néven venni a "fejlődésére" tett megjegyzést. Hisz arról beszélnek, hogy Aenae egyik napról a másikra egyre magabiztosabb és határozottabb. Mindezt neki is éreznie kell és biztosan érzi is magában.
A kijelentésre az ismeretségről nem is mond először semmit. A kijelentés komolyságának és jelentésének súlyának megfelelően mérlegel, mielőtt megszólalna.*
- Ebben lehet valami. *Vallja be komoly hangon. Valójában eddig csak a felszínt kapargatták, igazán mélyre még egyikük sem jutott.*
- Azt gondolom, ez a helyzetünkből fakad. *Teszi hozzá magyarázatként. Mármint, ha valóban tudnának megfelelő minőségű időt együtt tölteni, akkor nem csak ilyen felszínes ismeretségig jutottak volna.
Persze ezt sem szemrehányásként említi, csak hozzátesz a témához, amelyet Aenae felvetett. Ha már erre a területre értek a beszélgetésben.*
- De lehetőségünk van változtatni. *Teszi hozzá és ebben most semmi sürgető vagy neheztelő nincs. Egyszerű ténymegállapítás.
Aenae megerősíti abban, hogy együtt vannak. Kurtán-furcsán, ahogy ő jellemezte. Igen, ez igaz lehet, mármint a kurtán-furcsán. A kijelentés, hogy csak vele akar lenni, jólesik neki. El is mosolyodik és kicsit felül, de csak hogy csókkal illesse a lány homlokát. Nem érzi szükségét, hogy maga is bizonygassa, hogy a saját részéről is így van. Elégszer elmondta már. Majd amikor visszafekszik, rövid csend telepedhet rájuk, ha Aenae nem töri meg. Ha pedig így lesz, nemsokára az igric szólal meg.*
- Szeretnél kérdezni rólam valamit? *Kérdi halkan, hunyt szemmel, ahogy élvezi a napsütést és a csendes, idilli kis pillanatot, amely most megadatott nekik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9776-9795