Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 442 (8821. - 8840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

8840. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-11 22:59:10
 ÚJ
>Syndrathul Pernelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 223
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* Árnyék a félvér parancsainak engedelmeskedik, ahogy kiadja a '' Cöcöcö-t '' már ügetni is kezd. A továbbiakban is oda figyel a lányra, de késztetést érez már a patak vizéből fogyasztani. Az elf karba tett kézzel figyeli a közelből a műsort, ahhoz képest, hogy nem rég kezdte a lány, egészen ügyesnek ítéli. *
- Bámulatosan aranyos vagy, ahogy csinálod! Esküszöm Tesyusra! * Esküdözik az elf. * - Néhány nap alatt kiváló lovas válhat belőled. Már nagyon sokat fejlődtél. Ne csodálkozz, hogy néhány óra alatt nem leszel mestere a lovaglásnak. Én már gyermek korom óta folyamatosan lovagoltam, és már 3 lovam is volt. Neked még csak lesz.
* Magyarázza neki az elf. Ebbe már próbál kicsit komolyságot is vinni, ezért amikor már rákérdez a félvér és a remény kigyúl ártatlan kicsi szemeibe, egy mélyebb sóhajjal elindul az elf, hogy megfogja lovát. *
- Javíthatatlan vagy, ne add fel oly hamar. De Árnyéknak nem árt semmiképp egy kis szünet. Gyere segítek leszállni.
* Lép a ló jobb oldalára, kezeit kitárva várja, hogy a lány megpróbáljon a lábaival legalább azon az oldalon kapálózni. Ha így tesz, akkor a derekát megfogja és le emeli. Természetesen csak ha a másik fél is úgy akarja. De mint mindenbe, semmi se lehet tökéletes, ahogy a fogás se. Amint kezébe kaparintja azt a derekat, keze megcsúszik és elindul felfele ahogyan a lány lefele érkezik. Ha pedig ez történik, akkor kebleinél gyorsan átfogja a karjait, hogy ne süllyedjen tovább. Természetesen nem erősen, csak óvatosan. Hisz nem oly nehéz a lány, hogy ez a művelet gondot okozhasson. *
- Jaj bocsánat, megcsúszott a kezem. * Nevet fel bugyután, tényleg nem így tervezte Syndra. Amint leér a lány, kezeit le veszi a keblekről és Árnyékot megindítja a folyó felé. *
- Biztos már eléggé szomjas lehetsz, eléggé sokat fárasztottunk már téged ugye?
* A vízhez érve a paripa elégedetten prüszköl, ahogy szájához ér a hűsítő folyadék. De el is engedi, hogy ha utána kicsit legelni szeretne, nem ő lesz az aki megtiltja. *
- Nos akkor? Menjünk a fogadóba? * Az előbbi kicsi malőrről próbál nem ügyet csinálni, mert kellemetlen lehet a másik félnek. ~ Alapból elég szendének tűnik a lány, talán még szűz? ~ Merül el a fejébe, míg árnyék a jól megérdemelt ital után füvet vesz magához. *


8839. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-11 16:10:02
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 392

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* A szóbeli instrukciókat, gyakorlatba is átültetik. Minden olyan könnyűnek tűnik így, de a valóság az kegyetlen. Eddig is erősen fogta, de még inkább így tesz a figyelem felhívásra.*
~ Ha harapnál se tudnál rábírni, hogy engedjelek el. ~* Teszi hozzá fejben az elhangzottakhoz. Üde vágta következik, majd kis bemutató, hogyan lehet megállítani a száguldó szörnyeteget. Látni ebből viszont az elf hátán kívül nem lát sokat. Azt persze érzékeli, hogy a kezei mozdulnak, így tud következtetni, hogy mit is csinálhat. A szóbeli utasítást meg hallja, szóval nagyjából tiszta neki a dolog.*
~ Ha van, elég hely...~* Nem akar inkább belegondolni abba, hogy mi van, ha nincs.*
- Ó ilyenről már hallottam. A parasztok mesélték, hogy a lovak szekerestől haza mentek, csak a részeg papa maradt kint a réten.* Leghamarabb ezzel tudta azonosítani az elhangzottakat. Még pár szóbeli okítás és máris a tisztáson vannak, ahol újra Nimeril kezébe kerül az irányítás.*
- Egye fene megpróbálom megint, de a vágtát kihagynám.* Őszintén szólva már nem igazán van kedve ehhez az egészhez. Az első próbálkozása még élénken él az emlékezi között. Most pedig kezdi elölről az egészet. Körbe sétáltatja a lovat egy jó darabig. Aztán megállítja a lovat.*
- Hé haver! Ugye nem fogsz kiszúrni velem?* Dől a nyakára az állatnak, miközben hozzá intézi a szavait. Árnyék a füleit felé fordítja, így jelezvén, hogy figyel rá, vagy legalábbis a beszédre reagál. Nagy sóhaj hallatszik Nimeriltől, mielőtt megindítja a húshegyet előre. Rövid séta után gombóccal a torkában, de kiadja a mágikus parancsot.*
- Cöcöcö.* A ló megindul ő pedig a már jól ismert rongybaba stílust magára öltve kezd el pattogni a nyeregben. Most viszont még elmarad a visítás. Megpróbálkozik az emelkedéses dologgal. Egyelőre sikertelenül, mert a ritmust elkapni nem akaródzik neki. Cserébe oda csattan a nyereghez párszor. Még most ezzel nem adja fel. Minden eddigi tudását beleadva próbálkozik és láss csodát valahogy elkapja a ritmust. Rövid ideig legalábbis megy.*
- Igen!! Megy ez megy!* Lelkendezik, de aztán kiesik a ritmusból és csattogni kezd a nyereghez. Meg is billen, így rögtön bekapcsol a túlélő ösztön, ami nem más, min kapaszkodni vadul a lósörényébe.*
- Le fogok esni!!* Kiált fel és aztán rádől a ló nyakára és úgy marad. Szerencsére az állat elég intelligens, így aztán meg is áll nem sokra rá, hogy lovasa pánikba esik. Ekkor pillant fel a félvér.*
- Nem estem le.* Lepődik meg hangosan. Aztán elvörösödik szégyenében. Ránéz oktatójára, majd aztán ennyit szól.*
- Jó még egyszer megpróbálom, de aztán annyi.* Így is tesz. Ügetésre sarkallja a lovat. Most sikerül elkapnia a ritmus még az elején, de tartósan nem képes ezt az állapotot megtartani. Pattogásba vált egy darabig, de most még sikerül neki időben megállítani az állatott.*
- Mehetünk?* Kérdezi szinte már kérlelőn.* Már alig érzem a fenekem.* Ez igaz is, de leszállni nem akaródzik neki. Főleg, hogy még mit sem tud az elf további terveiről. Ha más nem, akkor talán lóháton elmehetnek odáig, ahol elválnak útjaik.*


8838. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-11 08:52:48
 ÚJ
>Syndrathul Pernelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 223
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* A tisztáson néhány kör erejéig újra bemutatja a lánynak a mozdulatokat. Miképp lassíthatja le a lovat, gyorsíthatja, indíthatja vágtába. Természetesen el is várja, hogy erősen fogja, hisz egy ekkora lóról való le esés könnyen sérüléshez vezethet. ~ Bár van egy orvos közöttünk. De akkor mi lenne ha az orvos sérül meg? ~ Arcát pont olyan irányba fordítja, hogy a gonosz mosolyt ne lássa a másik fél. De utána hamar vissza is rántja magát ebbe a dimenzióba. *
- Most fogj erősen. Megmutatom, hogy miképp tudsz vágtából megállni anélkül, hogy bántanád a lovat.
* Megvárja míg erősen bele kapaszkodik a lány. * - Nyugodtan kapaszkodj, nem harapok. * Nevelt fel ismételten az elf. Nem is gondolta volna, hogy ilyen jó mókát tartogat neki az elkövetkezendő napok. ~ Ezt meg kell ismételni, olyan kis aranyosan ügyeskedik. ~ Amint megvan a megfelelő pozíció Árnyékot vágtára buzdítja, aki nincs is ellene a cselekedetnek és hatalmas bősz patáival neki indul, hogy valamennyi élmény legyen benne, egy ideig vágtába haladnak a mező felé ismételten. De amikor már a határánál vannak a területnek hangosan elkezd '' hóózni '' és szolidan vissza felé húzni a szárat. * - Hóóó Árnyék hóó! * Oldalát pedig lábával szorítani, hogy a lendület őt se vigye le. A ló a vágtából elkezd lassítani majd teljesen megáll. *
- Látod, ezzel nem ártasz neki és ha van hely arra, hogy le lassuljon bármi rövid táv ellenére, akkor senkinek nem fáj és mindenki boldog.
* Lovának oldalát meglapogatja és dicsérgetni kezdi. * - Ügyes vagy szépségem, ügyes.
* Szépen lassan a lovat vissza fordítja az eredeti állomás felé és ügetve elindulnak vissza. *
- Ne feledd azt se, hogy ha nem irányítod a lovat, ő is felismeri az utat. Ezzel arra akarok utalni, hogy ha nem egy erdőn keresztül haladsz ami balgaság. Mert könnyen lábát törheti! * Emeli ki gyorsan magyarázat közben. * - Ő is tudja, hogy merre kell mennie, míg nincs elágazódás. Szóval nem szükséges folyamatosan irányításod alatt tartani. Érzéssel bánj vele és megfogja hálálni kamatostul.
* A már megszokott tisztáson le pattan a lóról, hogy át adja az irányítást ismételten a másiknak. Türelmesen nézi, hogy boldogul a másik. Reméli, hogy ügyesen váltogatni tud. *
- Ha a vágtát egyedül ki akarod próbálni azt is megteheted. Ha bizonytalan vagy, akkor a nyakát öleld át olyankor a lónak.
* ~ Nézzük csak mit tartogat nekünk ez az ügyes leányzó. ~ Nyalja meg a szája szélét. *


8837. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-10 22:23:57
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 392

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* Nimeril valahogy a legkevésbé sem érzi magát jelen helyzetben bájosnak. vagy aranyosnak. Mások sem, de most különösen nem.*
- Jól van, csak ülj fel!* Adja be a derekát nyöszörögve, a további cukiságos dologgal leginkább vitába szálnak, de nincs ereje hozzá, sőt valójában nem is tudja, hogy mikor hallott ilyet bárki szájából is. Kislányosan bele is pirul a bókokba.*
- Nem mondj ilyeneket! Nem is igaz.* Préseli ki magából nagy nehezen. Viszont végre fent van a nyeregben a másik is. Átöleli újból, ami igazán jól esik neki. Nem csak biztonságérzetet nyújt neki az elf ezzel, hanem valami más bizsergető érzés is átjárja a lányt. A valóság az, hogy a fizikai kontaktusok életéből szinte teljesen kimaradtak az utóbbi években. Se barátok, se szerelmek, se család. A sok nehézséget mind egyedül állta ki, pedig jó lett volna, ha áll mellette valaki, aki olykor megöleli, vagy ha más nem, csak szavakkal támogatja. Szégyelli is magát a rátörő gondolatok miatt, de részben okkal is szükség van az erős kapaszkodásra. Eleinte csukva tartja a szemeit, amikor vágtára vált a hátas, de aztán lassan kinyitja a szemeit. Még szorosabban öleli a hóhajút, mert félelmetes ez a sebesség, ami egyben lenyűgöző is. Na nem azt mondja, hogy a lovaglás lesz a kedvenc sportja, de a végére eléggé élvezi a dolgot. Örül neki, hogy most még csak nem is kell a másik szemeibe néznie, mert valahogy szégyellné még ezt is. A szalag előtte szabadul el, de ő aztán biztos nem fog utána nyúlni. Csupán követi tekintetével egy darabig, ahogy lobogva hull a földre a félvér terheivel együtt. Erre a rövid időre sikerül mondhatni felhőtlenül érezni magát. Aztán vissza lassítanak ügetésre. A rohanó táj is lassít velük, a kopasz mezők, pedig intenek neki, ahogy eltűnnek a fák között. Újfent a tisztáson vannak.*
- Ez fantasztikus volt.* Lelkendezik, ami annyira feltűnő, hogy saját magának is feltűnik.* Akarom mondani jó volt.* Ez máris komolyabban hangzik egy fokkal, jobb szereti, ha ilyennek látják az emberek, még ha nem is megy neki annyira. Ügetnek visszafelé és most Nimeril próbál kicsit tanulni. Ahogy kapaszkodik érzi a ritmust, amire a lány emelkedik meg süllyed. Szavaira pedig úgy figyel, mintha az élete múlna rajta. Talán egyszer fog is. A kiinduló pont lesz a végpontja a közös lovagolásnak, ahol valószínűleg társa le fog pattanni a nyeregből.*
- Igen élveztem, jó volt nagyon.* Ismeri be újra, de még megtoldja.* Főleg úgy, hogy volt aki irányítsa. Ha egyedül vagyok, akkor a ló egyedül vágtázott volna, amíg én a földről tápászkodom felfelé.* Ezen nincs mit tagadni, elvégre az ügetése is elég gázul sikeredet. Na, de majd most meg fogja próbálni, ha újra az övé lesz az irányítás, persze előbb csak sétálgatnak majd pár kört.*


8836. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-09 09:51:36
 ÚJ
>Syndrathul Pernelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 223
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* Széles mosoly terül szét az arcán az elfnek. Egy szaktekintély, tudós, orvos, és mégis egy lóval olyan idegenül bánik mintha életébe először látna egy ilyen egyedi teremtményt. Mulatságosan hat, de egyben aranyosan is. *
- Egy feltétellel ülök fel melléd. * Néz rá határozottan. * - Ha még majd össze jövünk még néhány alkalmat. * Fonja karba a kezét. * - Egyszerűen aranyos ahogyan csinálod. Illetve bájos. * Nevet fel. * - Nah jó menj hátrébb.
* Indul el, hogy fel pattanjon a lóra. Amint eléri már pillanatok alatt a nyeregbe pattan. *
- Fogj meg erősen. Most megmutatok néhány dolgot is mellé, de csak azért, hogy érezd milyen igazából rendben?
* A lónak először csak lassú sétát ad ki utasításnak, lábával könnyedén megindítja.* - És most kapaszkodj.
* Majd a semmiből kiadja az utászt. * - Gyiá! * Emeli fel a hangját és rúg határozottan az oldalába a lónak. Árnyék a parancsnak engedelmeskedve, először ügetni, utána vágtába megindul. Függetlenül, hogy miként viselkedik a másik fél, nem áll meg az elf. Vágtázva végig megy a lóval teljesen a mezőkig. Ahol a szabadabb úton, végig vágtázik. A szél hajából a szalagot el távolítja, és haja hátra felé kezd el lobogni a kellemesen ható ellen irányú szélnek. * - Gyiá! Gyiá! * Kiállt fel az elf és Árnyék pedig lelkesen és szabadon vágtat a mezőn. Ténylegesen irányt nem ad a lónak, így Árnyékra van bízva, hogy merre halad. Természetesen így a szabad úton vágtat csak. Amint elérik néhány perc vágta után a mezők közepét, megszólal újra az elf. * - Hóóh * És kezdi vissza húzni a szárat, hogy ezzel megállásra késztesse a paripát. Egy széles mosoly keretébe a másik felé fordul csak fél oldalasan fejével. * - Nah milyen? * De közben már adja ki a parancsot újra és fordul meg a lovával. * - Cöcö * És ügetve elindul Árnyék vissza fele az eredeti helyszínre. ~ Talán már az ügetést megszokta annyira, hogy ne rettegjen tőle. Rá fog jönni, hogy nem kell annyira rángatózni közben. ~ * - Csak engedd át magad, és mozogj a lóval. Engedd, hogy az ügetéssel vigyen, ne próbáld végig tartani magadat, mert azért dobált téged eddig. * Árnyékkal hamar ügetve beérnek a tisztásra újra. Utána pedig az eddig rótt körök helyszínére vissza térve, szépen lelassít vele, hogy további köröket tegyen vele. *
- Ne haragudj, nem tudtam kihagyni. Remélem élvezted is, szabad érzés ahogyan vágtatsz ugye?


8835. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-08 20:51:36
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 427
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Védőkerubi idézése: még 2 kör//
//Mana: 11//

*Ösztönösen is megkönnyebbült sóhajtás hagyja el ajkait, amikor végre újra lát.
Hiába tudta eszével nagyon is jól, hogy a tusát felügyelő mágusok úgy sem engedélyeztek volna olyan varázslatot a versenyen, ami tartós károsodást, vagy komoly sérülést okozhat bármelyiküknek, teste ami tulajdonképpen valamennyire mégiscsak tudatától függetlenül működik, saját törvényei szerint és azoknak engedelmeskedve ettől még ugyanúgy megijedt az őt letámadó ingereknek köszönhetően, mintha ő maga mindezt nem tudta volna. Már persze csak akkor, ha feltétlenül meg szeretné személyesíteni magát a testét.
Igazából nem igazán akarja. Végtére is, addig jó, ameddig az, akit önmagának gondol, és a teste egyek, mert amint ez már nem így lesz, az nyilván nem jelenthet mást, mint azt, hogy álmodik, vagy halott, márpedig jelen pillanatban, egyik sem lenne túl jó, amennyiben akár győzni szeretne, akár legalább azt szeretné elkerülni, hogy ő legyen a következő kieső.
Ha pedig, akár véletlennek, akár mások visszalépésének, mégis saját képességeinek, tudásának és szerencséének köszönhetően is sikerült eddig eljutnia, már legalább ez utóbbit szeretné elkerülni, a halált pedig eleve mégiscsak jobb lenne magától a lehető legtávolabbi jövőbe tolni.
Egy terv pedig már a pislogás, szemdörgölés, kerubi idézés pillanatai közepette is körvonalazódott homályosan az elméjében, de most, hogy végre újra, - reményei szerint egyszerre óvatosan és gyorsan - fel tudja mérni a környezetét, nehogy újra vakító gömbbe nézzen, rájön, hogy lehet nem is nagyon maradt más választása.
Ha jól sejti és reméli is, társaitól messze sodródott, így, ha támadni nem is tud ő sem, legalább a támadásaiknak sincsen kiszolgáltatva éppen.
A férfit Maydeleine, - kizárásos alapon, hiszen nem ő tette, aki szintén megtehette volna, - holdfal mögé zárta, a lány viszont elérte a csónakot, amelynek elérése neki is ott szerepelt tartalék tervei között. Mert az biztos, hogy a jégtáblák hamarosan szanaszét szakadnak, erre pedig ő maga erősített rá nem sokkal korábban a varázslatával, amikor némiképp elsietve, de mindenképpen elveszettnek ítélte saját helyzetét.
A lényeg, hogy ettől még jég jó eséllyel hamarosan eltűnik mindhármuk alól, és ő az ember mágussal együtt vízbe fog kerülni elveszíteni a tollát.
Hacsak nem kerülnek le a magáról a jégről. A csónak viszont már foglalt.
Közben nem mer nem varázsolni, hiába tudja, hogy a mostani igéje jelen helyzetben kissé haszontalan. Mégis ez legalább gyors, a szakállas mágus pedig akár védőmágiának is nézheti az őt reményei szerint hamarosan körül ölelő ezüstös ragyogást, ha minden igaz.*
- Segíts kérlek eljutni odáig, ahogyan csak tudsz! *kéri a kerubit ezek után, megindulva a hozzá legközelebb lévő, akár hold, akár napfényrács felé, ami a küzdőteret lezárja, remélve, hogy valóban annyira közel van hozzá, mint amennyire hirtelen visszatért látásával együtt látszik. Korábban karját nyújtotta ennek a másik létsík különös, de mégis e világi holdmágia által idehívott teremtményének, remélve, hogy tényleg elvezeti és átsegíti őt egészen a céljáig, főleg, ha a többiek addig sem foglalkoznak vele.*
- Muszáj lesz felmásznom a rácsra. *teszi hozzá. Reméli, hogy segítője, tényleg képes lesz megsegíteni annyira, hogy akár be, akár szétszakadó jégtábla próbálja akadályozni, eljusson addig ameddig a segítségével szeretne.
Végső esetben, ha kell, talán átrepül vele a jég által feltárt víz felett, hogy kezével és lábával szilárd támaszt legyen képes találni magának a rácson, mert hiába szakadt be a part és a híd, bízik abban, hogy a mágikus rácsokat, ami elválasztja a külvilágtól mesterségesen elszeparált arénájukat, nem ingatta meg még az ő földrengése sem.
Ha nincs más lehetősége akár ugrik is, hogy elérje a célját, reménykedve abban, hogy minden erejét megfeszítve sikerül a legközelebbi jégtábláról ráugrania a hozzá legközelebb eső rácsra.
A célja mindenképpen az, hogy sikerüljön, és mindent meg is tesz érte, hogy akár saját erejéből, gyorsaságából és ügyességéből, akár védőangyala segítségével sikerüljön legalább egy-két lépés magasságban, de a jég felett kapaszkodni valamiben, ami a csónakot leszámítva pillanatnyilag az egyetlen biztos pontnak látszik.*


A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.12.08 21:07:21

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstös derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől vagy forróságtól. Hatása maximum három körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.

8834. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-08 16:29:21
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 392

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* Nehezen tudja elképzelni, hogy kényelmetlen volna a nyereg. Nincs tapasztalata ilyen téren, de hallani már korábban is hallotta, hogy feltörte valaki valagát a sok lovaglás.*
- Oké.* Adja tudtára, hogy megértette. Az irányítási parancsokkal van némi kérdése, mert ő egészen másképpen hallotta, de hamar megvilágítják neki a homályos foltokat.*
- Aha. Értem. Nem szeretném, ha szegény lovat vágtára ösztönözném egy rossz szó miatt.* Később ettől függetlenül így indít majd, de hát még a legjobbakkal is megesik. Szóval neki is lát körbe sétálgatni Árnyékkal. Ez megy neki, mintha mindig is ezt csinálta volna. A ló valóban engedelmes állat, pedig, ha akarná, akkor oda tenné félvért, ahová csak szeretné. Cibálhatná teljes erejével azt a szárat. Most, hogy már magabiztosan megy a körözés, jöhet az ügetés. A mai nap legrosszabb döntése. Két környi rémálom következik, amiben az életéért küzd. Viszont legalább Syndra utasításaival nincs baj, mert azt teljes erejével igyekszik betartani, hogy a nyeregben maradjon. Még jó, hogy a ló az alkalmatlan lovasa nélkül is tudja, hogy mit tegyen. Vagy csak nem szeret ügetni, így hát megáll. Nimeril viszont még most is görcsösen kapaszkodik immáron a sörényébe, mintha megfagyott volna. Az elf szavai is csak tompán jutnak el hozzá. Arca lesápadt, ahogy mostanra már az ujjai a szorítás miatt.*
- Ügyes voltam, ügyes voltam, ügye...* Mondogatja az elhangzott dicséretet. Lassan kezd csak kitisztulni a feje. Nincs kedve tovább a lovon ülni, de jelen esetben még csak leszállni se.*
- Felülnél megint egy kicsit?* Kérdezi reménykedve. Az biztos, ha megteszi a hóhajú, akkor ő lesz Nimeril újabb áldozata a kápa és a sörény után. Úgy átkarolja a derekát, mintha az élete múlna rajta. Azt reméli, így legalább némi bátorságát visszanyerheti.*


8833. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-08 07:34:49
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 860
OOC üzenetek: 54

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
//Mana: 13//
//Vértezet még 6 kör//
// Holdfal 4 kör //

*A varázslat nyomán egyelőre még mindenki a sötétben tapogatózik, miközben ő a csónak felé tart, a férfi elé pedig sikeresen beékelődik a fal, amely most nekik is némi védelmet nyújt. Ezzel ad némi időt Luninak is hogy valamit kitaláljon és összekapja magát. Beszáll a csónakba, érzi, hogy az is imbolyog, de legalább a csúszástól nem kell itt tartania. Az evezőt is felkapja és terpeszben elhelyezkedik benne, majd megpróbál megindulni a csónakkal úgy, hogy az evezőt a vízbe meríti és húz egyet. Nyilván a következő hang amit hall és amivel szembesülnie kell, hogy bizony a jégtáblák az útját is állják, de nem csügged. Amelyik útban van, azt evezővel próbálja a víz tükrén arrébb tolni, csak van már annyi hely, hogy csónakkal el tudjon jutni a férfi által használt tábláig. Az a célja, hogy minél közelebb manőverezzen a csónakkal hozzá. Azért felméri, hogy ha esetleg kinyújtaná a kezében az evezőt elérne-e a jégtábla közepéig vagy nagyobb? Hisz akár azzal is megpróbálhatja majd beborítani a vízbe Aborathot. Most nem varázsol, egyelőre nincs olyan a listán ami segítene neki, csak figyeli, hogy boldogul a férfi a fallal.*


8832. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-08 07:01:03
 ÚJ
>Syndrathul Pernelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 223
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lovagoltatás//

- Szokd csak meg a fenekeddel, mert idővel kényelmetlenné tud válni. * Nem egyszer volt hozzá szerencséje az elfnek, hogy a formás kis fenekét elülje a lovon. Kellemetlenül fájt utána napokig. ~ Valahogy az egész napi út nem az én világom. ~ Rázza le magáról a múlt fenék fájásait. A gyí és a ló oldalának rugdosására meglepődik. *
- De bizony, azok is működnek. Csak nem mindegy, hogy melyiket mikor. A cöncögéssel csak gyorsít a ló, míg a gyíre és az oldalának rugdosására már vágtába indíthat.
* Teszi hozzá mielőtt még a félvér valami meggondolatlant tenne. A tisztáson már szabadabb területen mozoghatnak Árnyékkal. A ló nyugodtan prüszköl egyet és halad kőrbe gazdájának irányításába. Miután a vörös hajú nő átveszi az irányítást, egy darabon gond nem akad. Árnyék nyugodtan halad ugyanúgy körbe ahogyan eddig is. Kisebb irányításokra azonnal kapcsol a paripa és arra fordul, merre a lány vezeti. A félvér egy meggondolatlan döntéssel megadja neki a parancsot az ügetésre. Az elf csak távolról nézi ahogyan a ló elkezd ügetésbe váltani, de mivel eddig is körbe-körbe haladtak így ugyanazon a pályán haladva minden irányítás nélkül. A félvér a nyeregbe úgy rángatózik mint akik éppen egy vadlovat ülnek meg, hogy betörjék. *
- Ne aggódj! Maradj a nyeregbe! Nem lesz semmi baj!.
* Amint a ló észre veszi, hogy új irányítója nem ad parancsot 2 kör ügetés után lelassít majd megáll. Kivéve ha kapna más utasítást a nyeregben ülő személytől. Az elf arcára nem ül ki, de éppen most fejében valahol messze annyira röhögött, hogy majdnem belefordult még a valóságba is patakba. *
- Huh, bocsi. Kicsit megszédültem. Megijedtem, hogy bajod lesz. De ügyes voltál!
* ~ Ez hatalmas volt! De ez a lány komolyan, nagyon aranyos! Össze kell barátkozni az ilyenekkel! Szerintem ezek után még meg is hívom valahova. ~ Játssza végig fejébe, ahol már megint távolabb jár. *
- Ügyes voltál! Nehogy itt le álljunk. Tegyél vele nyugodtan még néhány kört. Utána ha van kedved megint megpróbálni az ügetést, akkor már felkészülve természetesen. Amúgy ha hátra húzod a szárat akkor pedig megáll.
* Ha újra megpróbálja, Árnyék engedelmesen követi a sétára az utasítást, illetve az irányítására is cselekszik. Ha ügetésbe menne át a másik fél, abban az esetben ha egy ideig nem érzi a ló, hogy az irányító jelen van, automatikusan megáll. *


8831. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-07 21:32:57
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 392

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* Még időben érkezik a figyelmeztetés a fejére. Éppen csak elkerüli a balesetet, de megússza. A további figyelmeztetésekre is élénken figyel. Nem nehéz ellazulnia a sétál nagy állaton. A vigyorgó őrök pedig hidegen hagyják. Nem hiszi, hogy jó ötlet volna kikezdeni velük, elvégre hivatalos szerv az őrség.*
- Ez egész jó. Kényelmes, és olyan jó messze el lehet innen látni.* Most lelkes meg minden, mert így olyan egyszerű a lovaglás. Mondhatni jó muri, hiszen semmire sincs gondja. Irányítják helyette Árnyékot.*
- Csak húzni kell?* Pislog rá a kantárszárra.* Nem hangzik nehéznek.* Jobban megszemlélve a mechanika pofon egyszerű. A ló száját húzod és, ha az nem szeretné, hogy fájjon neki, akkor enged és abba az irányba fordul.*
- Cöcögni? Nem azt szokás mondani, hogy gyí, meg rúgni az oldalát?* Őszintén kétli, hogy tudna akkorát rúgni ebbe a lóba így, hogy bármit is érezzen belőle ez az izomkolosszus.*
- Emelni a tomporom?* Jó az rémlik neki, hogy látott már lovasokat, fura módon hasonló mozdulatokat csinálni, de, hogy ezt ő maga csinálja.*
~ Emelkedni, meg kapaszkodni is. Ez nem hangzik túlságosan egyszerűnek. ~* Mindegy, mert hamarosan saját bőrén tapasztalhatja meg, amikor a tisztásra érnek. Kicsit hülyén is néz rá, hogy az fel akar mászni hozzá a nyeregbe, de engedelmesen hátrébb csusszan. Kiguvadt szemekkel figyeli, ahogy az elf felpattan rutinosan elé. Nem is kell kétszer kérni, hogy kapaszkodjon belé. Úgy belé karol, mintha soha többé nem akarná elengedni. Valamit csinál és már üget is a ló, Nimeril meg csak úgy pattog a hátán. Elég félelmetes érzés, még így is, de a java most jön.*
- Egyedül irányítsam?* Gondolta, hogy el fog jönni a pillanat, és ez a kijelentés is leginkább saját magának szólt. Syndra távozik, ezzel együtt biztonságos kapaszkodója is.*
- Jól van, akkor körbe fogok menni vele.* Veszi bizonytalanul kezébe a szárat.*
- Gyía!* Próbál az oldalába rúgni, de hát ez csak egy paskolással érhet fel. Igaz, hogy ciccegnie kéne, de a köztudatban a gyía van benne. Vagy így, vagy az elf segítségével, de biztosan elindul a ló. Nimeril pedig élvezettel irányítja.*
- Én irányítom, én irányítom!* Visítozik örömében, mint egy kislány. Ezzel egy jó darabig el is van, de az ügetés az nem akaródzik neki. Addig biztosan nem próbálja meg, amíg a másik nem kezdi el újfent emlegetni neki. Akkor beletörődve próbálja meg.*
- Cö-cö-cö.* Aztán ha a ló veszi a lapot és elkezd ügetni, akkor jön a visítás.*
- Áhhhhh!!! Le fogok esni, le fogok esni!!!* Úgy pattog a nyeregben, mint egy rongybaba a ló meg mehet arra amerre akar. Szegény félvér a kápába, vagy éppen a ló sörényébe kapaszkodva visong az életérét.*


8830. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-07 20:23:39
 ÚJ
>Inbieth Inicolesil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Elf vére okán akár imádhatná is a telet, hiszen ez is épp úgy a természethez tartozik, mint az összes többi évszak, és annyi sok minden más is. De nem. A hideg újra és újra eszébe juttatja, hogy nem éjszakázhat ezúttal kint a szabadban, ahogy tette azt volt annyiszor a nyár folyamán. Ez most már nem az az időszak.
Fázósan húzza össze magán a köpenyt, a csuklyáját is fejére hajtja. Sóhajtva sétál átlósan a tisztáson, a város irányába. Úgy emlékszik legalább is, hogy arra van a Piactér, és onnan könnyű valami megfelelő szálláshelyre jutni.
Aztán neszt hall oldalról és arra felé fordul, így lesz éppen háttal a tisztásra ügető lovasnak, aki túl sokat nem láthat belőle, mindent takar a majd földig érő köpeny. Csak az íjtegez lehet szembeötlő, mely átlósan metszi a hátát. Tekintete a nesz forrását keresi, de hát épp elegen veszik körül ahhoz, hogy a fura kis zaj érdeklődését veszítse. Nem így a hang, mely ezúttal mögötte szólal fel, s most bánja csak igazán, hogy az az íj nincs felajzva a kezében. S ez a szerencséje a szerencse-lovagnak is.
Felhő fut át homlokán, ahogy az oly ismerős hang hulláma fülén át végig borzolja idegeit. Ajkai megfeszülnek, s mondhatni nem éppen ragyogó a mosoly arcán, amellyel megfordul. Egy ragadozó gyilkos vérszomjas mosolya ragyog rá az ismert arcra.*
-Ló nélkül is megjárja veled, aki bedől a mézes-mázos szavaknak. Régen láttalak Zaejn. Hogy s mint megy sorod?
*Hangjában gúny, keserűség és nem kevés fenyegetés csendül, mely egyveleg hatására nehéz eldönteni, hogy valójában örül, csak eljátssza a kelletlenséget, vagy igazi mély vérszomj buggyan fel torkából, hiszen a vad ím itt van, eléje járult, még csak vadászni sem kell rá.*


8829. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-07 16:56:08
 ÚJ
>Zaejn Draek Rhozzar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Zaejn vándorló természete ellenére utóbbi időben egész kényelmesen berendezkedett Artheniorban, és elég sok csalódást okozott másoknak, ahogy élete során jóformán mást sem tett. Ellenben ő rendkívül elégedett az leszámítva, hogy éppenséggel unatkozik, és megint egy ágymelegítő után kell kutatnia az elkövetkezendő pár napra, ami annyira nem egyszerű, hiszen aranya valamelyest megcsappant. Ez az év nem bővelkedett munkában számára, ellenben hedonista természete sem javult meg, és a hölgyek bizony igénylik a meleg szobát és finom italokat azért cserébe, hogy Zaejn meg élvezheti őket.
Ezen gondolatok egy hatalmas sóhaj formájában szakadnak ki belőle miközben a tisztás felé vezeti hátasát. Az isteneknek hála szerencséje akad - és mert a tisztáson egyébként is sok időt töltenek az ifjú hölgyek - rövidesen megpillant egy formás alakot, aki ugyan megmozgatja emlékezetét de arca hiányában nem tudja beazonosítani. Gyorsabb tempóra fogja hátasát, hogy hamar leküzdjek a látszólag idegen, és közte lévő távolságot, majd közelebb érve lelassít.*
- Szép napot hölgyem! Mondja csak nem fázik kedves? Szívesen elviszem egy meleg, biztonságos helyre, lóháton gyorsabban megjárná.
*Reméli a leány felé fordul, hogy bevethesse megnyerő mosolyát, ami helyesnek mondható külseje okán eddig igen szép számmal hozott neki sikereket, és Zaejn már ég a vágytól, hogy maga alá gyűrhessen egy újabb heves kisasszonyt.*


8828. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-07 15:02:49
 ÚJ
>Inbieth Inicolesil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Váratlan találkozás//

*Újra tél van. Nem szeretem idő. A fák már eldobták lombjukat, a nappalok lerövidültek, és a világ lassan fagyba dermed. Az emberfajúak pedig mindent magukra szednek, hogy megóvhassák nyamvadt testüket a hidegtől.
Nincsen ezzel másként Inbieth sem. Vastag, bélelt köpenye alatt ugyan meleg holmikat visel, lábait is bélelt csizma óvja, nyakába, fejére sálat tekert, de hát ettől még hideg van.
Mikor is járt Arthenior környékén utoljára? Kora tavasszal talán? Akkor kezdték rügyeiket megduzzasztani a fák. És akkor is hagyta hátra, maga mögött a csalódás színhelyét. Délen töltötte a nyarat, a kikötő közelében, ahol mindig akadt valami munka a maga fajta világcsavargójának. Hol kísérni kellett egy karavánt, hol védelmezni valakit, hol csak egyszerűen vadásztudományát vették igénybe. Egyik sem volt kirívó esemény, dúsgazdag sem lett belőle, de azért a nyár egészen jól telt.
Valami most mégiscsak visszahúzta a városba, és önmagának sem tudná megmagyarázni, mi a nyavalyáért is jött ide? Maradhatott is volna, meg mehetett is volna más felé. De nem, neki ide kellett jönni, és mit ád az ég, éppen arra a helyre veti először a sorsa, ahol akkor, egykor, világokkal korábban, beleakadt a Hűtlenbe.
Most, hogy itt áll az erdő szélén, a tisztás télbe öltözött talaján, megint eszébe villan, miként is lécelt le egy bánatos hajnalon Zaejn. Bosszúsan morran egy halkat, hogy aztán beljebb sétáljon, remélve, hogy majd csak akad valami, amivel eltöltheti az időt délutánig. Akkor majd a házak közé fog indulni, elvégre éjszakára nem fog ártani valami szállást is találni.*


8827. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-06 19:23:47
 ÚJ
>Syndrathul Pernelis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 223
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Lovagoltatás//

* A lány már a nyeregbe tartózkodik, így Syndra kivezeti a lovat szépen lassan az istállóból. *
- Vigyázz a fejedre.
* Mosolyodik el az elf. Szépen ütemesen viszi kantárral a lovat, hogy a másik fél megszokja a nyeregbe való üldögélést. *
- Helyezd magad kényelembe fenn nyugodtan, kapaszkodj de nyugodtan nézelődj. És ne foglalkozz azokkal a barmokkal, mert ha még egyszer röhögni próbálnak a pöcsüket csak nyakláncként fogják tudni hordani!
* Emeli fel a hangját az elf. Soha nem szerette a gúnyolódó alakokat. A piactér felé veszi a lóval az irányt, hogy a fogadó előtt elhaladva a tisztásig vezethesse. Közben próbál szó elegyedni az óvatos leányzóval. *
- Ne aggódj, csak az első néhány alkalom szokatlan. Utána hamar hozzá szoksz. Elmagyarázom, hogy miként működik akkor. Először is ugye ezzel irányítod. * Emeli fel a vezető szárat. * - Amelyik irányba húzod arra fog menni a ló, de nem érdemes agresszívan kezelni mert kellemetlen lehet neki. Egy enyhe utalás elég neki, kivéve ha makacs. Árnyék jó paci, szóval nem lesz vele gondod. * Lépdel tovább a kövezett úton a piac végéig, hogy mihamarabb a tisztást elérhesse. * - Mondjuk ez ló válogató, de ha Árnyéknak cöcögsz akkor gyorsít. Három különböző módon közlekedhetsz vele. Van a mostani tempó, utána az ügetés, és van a vágta. * Mosolyodik el undokul. ~ Mekkorát borulna lefele. Tesyus esélyem sincs, hogy lássam mi? ~ Nevet fel szolidan. * - Ügetni megtanulunk. Az hamar megy. Érzed ahogyan lépdel a ló nem? Fokozatosan érzed a tomporod alatt a mozgását. Az ügetésnél is hasonlót fogsz érezni, ha ütemre emeled a feneked, akkor segítesz a lónak is és nem fog neki se fájni. Árnyék nem olyan paci akinek ténylegesen gondot okozna. De azért gondoltam megemlítem.
* A tisztásra érve, meg is mutatja neki. *
- Csusszanj hátrébb a nyeregbe. * Ha megteszi a lány, akkor gyorsan felmászik a paripára ő is. Megfogja a szárat és először lassú tempóba elkezd haladni. *
- Nah most kapaszkodj belém.
* Ha belekapaszkodik akkor gyengéden megbillenti a csizmáját, hogy a ló elkezdjen ügetni. Egy kisebb szabad területet választott ki ahol bőven van lehetőség körbe-körbe haladni.Ügetéssel néhányszor körbe viszi a másik felet ha hagyja. De utána néhány kör után már le is száll. *
- Oda adom próbáld meg, csak körbe-körbe. Lassan először, nem szükséges ügetni. Nincsen futtató szárunk, szóval csak középen fogok állni és ha van valami itt vagyok oké? Vidd körbe néhányszor. Ha pedig úgy érzed akkor ügess is vele. Láttad, hogy miképp csináltam.


8826. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-05 22:28:29
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana:5//

*Az érzés, hogy bármikor megtámadhatják vagy beleboríthatják a vízbe vagy talán épp most állítanak csapdát neki nem épp a legkellemesebb. Ahogy az se, hogy nem tudja meddig fog ez tartani. A varázslata legalább létrejött. Érzi ahogy belekap a szél a szakállába. Próbál a fülére koncentrálni hátha hall valamit, de nem jár ezzel se túl nagy sikerrel. Elf mestere sajnos a fajának köszönhető hallását nem tudta átadni neki. Egyre inkább kezdi elveszteni a reményt. Ha jól számolta talán egyszer használhatja újra az előbbi varázslatát mielőtt kiesne miatta. És csak pár másodpercet nyer vele. Szóval nagy kő esik le a szívéről mikor ismét kezdenek összeállni előtte a színek és a formák. Heves pislogással igyekszik felgyorsítani a folyamatot. Mikor lát meg is lepődik az előtte lévő falon. Örül is neki hátha védi majd, de ki tudja mi lesz még abból? Fel is méri merre vannak az ellenfelei és megpróbálja megkerülni a falat mikor érkezik az újabb meglepetés. Az hirtelen előtte jelenik meg újra. A többi irányba is próbálkozik és hamar rájön, hogy csapdába került. Elismerő mosoly húzódik szakállas képére hisz valóban jól megszorongatták a lányok. Bármilyen ártó varázslatától biztos távolban vannak úgyhogy helyben kezd sétálni és megpróbálja felfrissíteni az egyetlen eszébe jutó hasznosnak tűnő varázslatát.*

A varázsló pár óvatos lépést tesz, melynek hatására a következő három körre a varázsló léptei sokkal halkabbak lesznek, és mozogni is könnyebben tud.

8825. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-04 10:20:02
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 274
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Megfontolt

*Az utóbbi napokban megtanulta, hogy a stresszes órák után néha a legjobb a városi zajt a helyetek alatt lehető legjobban elfedő csönd. És mivel most se kedve, se ideje nincs a külső vidékekre elkezdeni túrázgatni, ennek a kis tisztással meg kell most elégednie. Szerencsére az ork a tűrő típusok közé tartozik, és ennél a kis füves helynél jobbra nem szokott könyörögni kemény szíve. Termetéhez képest meglehetősen halk léptekkel ballag el a fakör két tagja között, hogy aztán az egyik alatt nagyot nyögve, a tőle lehető legjobb módon elkényelmesedve leüljön. Nincs is jobb, mint ilyenkor egy pár perces (vagy órás) szunya, hogy aztán mehessen vissza a néptömeg poklába. Úgy is tesz.*


8824. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-12-04 00:44:58
 ÚJ
>Hamvas Ravaynor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

~Azért örülök, hogy a fattyút nem kellett idáig vonszolnom. Jó helyen lesz az erdőben, legalább lesz is valami haszna.~
*Nagyot sóhajt, ahogy a tisztáson megáll fújni egyet, nem igazán van mostanában valami jó erőben, biztos valami betegség kínozhatja, vagy megátkozták volna? Esetleg a többnapi éhezés okozhatja? ~Biztos az átok.~ Gondolja magában, mert ezt egyszerűbb elfogadnia, mint azt, hogy a saját hibája lenne bármi is ezen a világon. Egy fa tövében ül le megpihenni, bár már hűvösebb idők járnak, ő mégis megizzadni látszik. Nem kell sok idő, hogy a kellemes fuvallatok lehűtsék a testét, és újult erővel induljon el azért, amiért idáig eljött.*
-Na akkor ha már itt vagyunk.
*Elővesz egy aprócska, fából faragott nyulat, majd maga elé teszi a földre ahogy ott ül. Mintha csak értelmes társalgópartnere lenne. Ez a figura nagyon kopott, piszkos is, láthatóan sok-sok éves múltja van, néhol pedig még fekete égésfoltok is akadnak rajta.*
-Hogy is állunk most a tervvel Szélvész?
*Nos persze választ hiába vár, mégis olybá tűnik, mintha ő hallaná. Igazából csak hangosan gondolkozik, vagy inkább magában beszél, amelyik tetszik.*
-Egész jól? Azt mondod? Helyes. Már csak pár ezer arany kell és meg is vagyunk.
*Azzal elégedetten csapja zsebre Szélvészt, és egy nagy lendületet véve felpattan, hogy ismét egyik lábát tehesse a másik után. Nagyon otthonosan mozog ezen a terepen, pedig soha életében nem járt még Artheniorban. Mindig csak kerülgette, mint a forró kását és valahogy sose kanalazott bele a sűrűjébe. Ám ennek is eljött az ideje, mímelt határozottsággal veszi az irányt az orra felé. ~Vajon tényleg van itt ilyen gazdagnegyed, amiről sokat meséltek régen az üstfoltozók? Megnézném azokat a nagy házakat, biztos nem zárnak minden ajtót és ablakot!~ Az persze eszébe sem jut, hogy ezek a történetek jó húsz évvel korábban szálltak egyik kicsiny faluból a másikra. A remény hal meg utoljára. Meg aztán a saját szemének szeret hinni, legyen szó bármiről is, nem pedig másik részeges pletykáinak. Úgyhogy ha már itt van, biztosan vet rá egy pillantást ha teheti.*


8823. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-30 11:08:23
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 593
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Kitérő//

*Miközben törölgeti a korsókat eszébe ötlik, hogy neki bizony találkozója van ma a tisztáson egy ügyféllel, aki nagyon nem akart a Kalmárban találkozni. ~Ilyenek ezek a nemesek, beképzelt suttyó mind! ~ Mivel már későn jutott eszébe, így az utcaköveken erősen szedi a lábát, a kezében hurcolászva a zsákját, hogy végül a tisztásra érjen, kifulladt állapotban. Nem az a villám futó fajta, lassan megy neki és még jól meg is lihegi utána. Nyilván a megbeszélt helyen, a tisztás jobb sarkában a furcsa alakú kő mellett már ott ácsorog a csuklyás alak, akik, amint meglátja már integet is neki. Bár ez nem az a fajta intés, amivel az emberek üdvözlik egymás, inkább az ideges kézlóbálás körébe esne bele.*
-Itt… vagyok… na… *Lihegi míg elvonszolja magát odáig, majd ledobja magát a sziklára, hogy megpihenjen.*
-Én meg aztán várhatok rád! Hol voltál?! Már vagy tíz perce itt vagyok! Vagy az órát se ismered már? *Egyértelmű, hogy fel van háborodva, mint, akit vérig sértettek.*
-Ne sipákoljál már itt, az a lényeg, hogy ideértem egyben, meg ezek is. *Kotorászik a zsákjában, majd miután kiveszi a fiolákat már adja is a férfi kesztyűs kezébe, aki egy pillanatot se habozik, hogy elvegye.*
-Nagyon remélem, hogy az, aminek mondod! Mert akkor ne is kerülj a szemem elé, ha nem. *Fenyegeti meg még mielőtt kifizeti neki a jussát, ő meg csak a szemeit forgatja.*
-Nem váglak át, nyugi már. Mindegyik az, ami rá van írva. *Merthogy még fel is címkézte a fiolákat nehogy véletlenül rosszat vegyen be, aztán szidja hetekig míg rá nem döbben a saját hülyeségére. Az aranyakat elteszi, mert hát ezért megdolgozott. A férfi pedig miután átszámolta a fiolákat, hogy mind megvan-e, nagy svunggal viharzik keresztül a tisztáson, a várossal ellenkező irányba.*
-Gyagyás. *Söpri le magáról a koszt miután felállt ültéből, majd indul, hogy visszaálljon a pult mögé, mert hát, erre a rövid időre a mosogatófiú is megteszi, de az nem olyan talpraesett teremtmény, mint ő.*



8822. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-28 18:39:35
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//

* Maydeleine varázslata nyomán mindenki megvakul. Ezt ki, hogy reagálja le. A szélmágus megpróbál egy varázslattal védekezni, amíg Luninari inkább helyezkedik, meg egy újabb kerubit idéz. Mady talán próbálkozhatna a támadással, de úgy tűnik, hogy nem óhajt kockáztatni. A szél jó döntés a védekezésre, így aztán a nő inkább a csónakot célozza meg, ami rendelkezik evezőkkel is. Ingatagnak az is ingatag, de legalább nem csúszik, mint a jég. Elég távol vannak egymástól most a versenyzők. Ideális lehet ez a letámadásokra, mert a harmadik félnek időbe telhet reagálnia. Csak sajnos Aborath van jelenleg szorult helyzetben, mert az a fal gátolja az előre haladásban.*



8821. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-11-26 17:34:07
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 427
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 11//

*Legszívesebben felkiáltana örömében, amiért sikerült átszaladnia az ezüsthídon és visszaszereznie elveszített tollát, amiről tulajdonképpen már lemondott nem sokkal korábban, de nem teszi, mert azt azért érzi, hogy ez bizony nagyon kevésen múlott. A két jégtábla, amelyek között varázslatát létrehozta, meglehetősen ingatag, a tollat éppen csak eléri még úgy is, hogy a kerubi is segít neki, de mégis, akkor is, legalább megvan.
Mielőtt viszont egyáltalán ideje lenne kicsit örülni és megkönnyebbülni, és miközben megpróbálná felmérni éppen aktuális helyzetét a toll ruhájára való visszatűzése után, belenéz valamiféle villanásba, aminek hatására hirtelen nem lát semmit, illetve igen, de azok a homályos pacák nem sokat segítenek neki a tájékozódásban.
Iszonyatos és persze rémisztő érzés, de utóbbi csak az első pillanatban, mivel biztos benne, hogy mindez csak ideiglenes hatása lehet, majdnem teljesen biztosan Maydeleine valamelyik varázslatának.
Szerencséjére viszont jelen pillanatban ez az egyetlen rossz dolog, ami történik vele, és bizonyos értelemben talán előnyösebb helyzetbe került, mint társai vannak éppen. Hiába nem látja őket, ha jól okoskodik, akkor most ők mind a ketten közelebb vannak egymáshoz, mint bármelyikük, illetve ketten együtt hozzá. Talán lefoglalják egymást, ameddig ő kicsit összeszedi magát, ráadásul látásnak ideiglenes elvesztése nem akadályozza meg abban, hogy varázslatai többségét bevesse.
Ennek ellenére persze a lehetőségei is kezdenek beszűkölni. Támadó varázslataihoz messze van a többiektől, a hidat látása nélkül nem idézheti meg újra, de már az imént is elég veszélyes volt, így talán másodszorra már nem is nagyon lenne értelme.
Egy röpke pillanatra erős kísértést érez újabb kis földrengés előidézésére, de aztán gyorsan el is veti. Ha ilyesmit tenne, csak a puszta szerencsében reménykedhetne, hogy Maydeleine és az ember férfi előbb kerülnek a vízbe nála, és hamarabb válik le a tolluk, mint az övé. Viszont éppen ez a varázslat az előző alkalommal is nagyobb pusztítást okozott, mint azt várta, természetétől pedig eleve idegen mindent feltenni a puszta szerencsére.
Menni sem nagyon tud most semerre, még csak az kéne, hogy félig vakon belebotorkáljon a vízbe két jégtábla közé, pont most, amikor Maydeleine és az ember talán lefoglalják egymást tényleg.
Végül három dolgot tesz.
Először is megfordul, próbálva annyira megvetni a lábát amennyire az csak egy jégtáblán lehetséges. Ideje ugyan nem volt pontosan felmérni a helyzetét, de, ha minden igaz, akkor, amikor eltalálta a lány varázslata, abba az irányba kellett néznie, amerre ő és az ember vannak éppen. Így pedig, ha jól számol, akkor most, hogy megfordult, háttal kell állnia a férfinek, aki eddig két esetben sodorta le róla a tollat, és mind a kétszer nagyjából rá is látott a céljára. Abban reménykedik, hogy így, hogy neki, - reméli tényleg, - háttal áll, ha esetleg úgy dönt, hogy védekezés helyett inkább őt támadja tovább, akkor is, a legrosszabb, ami történhet vele, hogy lefejeli a jeget, nem pedig a tolla fog még egyszer messzire repülni tőle.
Másodszor varázsol, jobbját nyújtva a reményei szerint ismét megjelenő védőkerubinak, hogy akár vízbe, akár jégre esne, kapja el.
Harmadszor pedig miközben sűrű szemnyitások és csukások közepette igyekszik kipislogni szemeiből az ideiglenes vakságot, szabad bal kezével óvatosan megpróbálja ki is dörgölni belőle azt.
Ha mindez sikerül, csak akkor gondolkodhat tovább, hogyan érheti el a csónakot, vagy a hozzá legközelebbi hold, vagy napfényrácsot, mielőtt az egész pálya összeomlik alattuk.*

A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.11.26 17:45:34

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9120-9139