Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 415 (8281. - 8300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

8300. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-24 21:23:34
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

* A páncélos csak mesél és mesél és mesél. Szinte mindent elmond, ami csak megtörtént vele a hárpia ügyében. Elég részletesen, hogy bárki megértse. Naná, hogy figyeli közben a másik arcjátékát, ami árulkodik az érzelmeiről. Értékeli azt is, hogy nem szólnak bele a mesélésébe, bár őszintén szólva nagyon lehetőséget sem hagy erre a páncélos. Amikor aztán végül befejezi a történetet Morzden rögtön kifejezi, hogy mennyire együtt érez a férfival.*
- Szíved nemes, bár még fiatal.* Dicséri, de azt már nem teszi hozzá, hogy ez vezet a gyors halálhoz is. Ötletet is ad neki, ami eddig még csak motoszkált a fejében.*
- Én is ezen gondolkodtam, bár a mágia nem áll túl közel a szívemhez.* Muszáj lesz nyitnia ebben az irányban, mert ha nem küzdi le az ellenszenvét, akkor soha nem találja meg azt a boszorkányt. Márpedig annak a fertelemnek pusztulnia kell! Talán lehet mégis meg kéne fontolnia, hogy igénybe vegye a kicsi segítségét. Egy darabig némán hallgat, de aztán megszólal fáradtan.*
- Jól van, legyen hát! Légy az apródom és segíts nekem az utam során! Cserébe én meg átadom a tudásom és tapasztalatom neked.* Komolyan veszi a másikat, így aztán fedetlen jobbját nyújtja, hogy megpecsételjék ezt az egyességet. Végül is úgy hallotta, hogy a gnómok nagy tudású népségek. Na meg erősek is, mint a bivaly. Két nagyon is jól kihasználható erény ez.*


8299. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-23 19:31:31
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// A tisztás csendje //

*Biztosan nem tudja a lovagot átverni a korát illetően, de ennyi titkot megenged a másikkal szemben. Érdeklődve hallgatja, ahogy Arelow a kovácsnál készítteti a fegyverzetét, majd a történet ebből bontakozik ki. Osztatlan figyelmet szentel a lovag történetének, hogy teljesen meg tudja érteni a helyzetet, amiben a harcos van. Történet közben elismerően tekint fel a másikra, annak bátorságát méltatva, hogy a tűzbe vetette magát egy rászorulóért. Nem akarja félbeszakítani Arelow-ot, de a hárpiánál kigubbad a szeme. Nem hallott még a hárpiákról, de azt biztosan megérti, hogy valami veszélyes, női alakú szörnyeteg lehet. Részletesebben is megtudja, hogy az a hárpia tényleg egy emberi nőre hasonlít, csak szárnya van, meg ezek szerint tyúk lába, meg szürke bőre. A két kicsiny hallatán újra nagyot néz a lovagra. Elszörnyülködik, amikor meghallja, hogy a hárpiát milyen mocskos módon használták ki. Szinte kezd mérges lenni arra az öregasszonyra, aki meg akarna ölni egy kihasználható teremtményt. Már kezdi sejteni, hogy nem a hárpia volt a szörny a történetben, hanem az öreg elf nő, aki ilyen gonosz lelkű volt vele. Újra elcsodálkozik, hogy a banya milyen egyszerűen eltűnt, megfoghatatlanul. Számtalan kérdése lenne közben, de tudja, hogy tiszteletlenség mindig közbe szólni. Arelow-ot komolyan felzaklatja a történet, amit teljesen jogosnak tart egy nemes lelkű lovag esetében. A történet végén egy darabig szótlanul emészti a hallottakat, majd elszántan szólal meg.*
- Ezért szeretnék az apródod lenni. Nem szeretem, ha bántanak másokat, és utálom az ilyen gonosz lényeket. Nem félek harcolni ellenük! *Őt is felzaklatja a történet, de csak pont annyira, hogy elszántsága még erősebb legyen. Az egyetlen nyomon elgondolkodik.*
- Biztosan valami mód, hogy az ékszer elvezessen a banyához, csak nem tudom mi. Itt már nem erő kell, hanem valami több. *Gondolkodóba esik, de egyelőre még nincs ötlete, inkább csak kimondja amit gondol.*
- Sajnálom szegény hárpiát. Attól még, hogy nem ember, nem szabad állatként bánni vele. Senkivel sem szabad ilyen csúnyán bánni! *Nagyon bántja az igazságérzetét, s egyáltalán nem ítéli el a lovagot amiért kiállt a hárpia mellett.*
- Talán egy mágus segíthetne, vagy valami varázs. *A banya ellen nem jut eszébe ennél jobb, de ezt már bizonyára jól tudja a lovag is. Már csak a módot kell megkeresniük.*
- Segíteni szeretnék benne. Engedd meg kérlek! *Fiatalos arca nagyon határozott, ugyanakkor kérlelő is. Szeretné a lovagok nemes életútját követni, és Arelow pont olyan lovag akire fel tud nézni az erényeiért.*


8298. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-22 22:25:10
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

* A kölyök titkolózik, ami annyit jelenthet, hogy fiatal. Talán túlságosan is. Jó emberismerő a lovag, szóval nagyjából elboldogul az ilyen dolgokkal. Mindegy egyelőre ezt nem firtatja. Talán később jobban kikérdezi. Meg majd attól is függ ez az egész, hogy miképpen szolgál, mert hát az is igaz, hogy az ilyesmit fiatalon kezdik, csak ő nem éppen veszélytelen küldetésre indul. Nem mellesleg elég kíváncsi is a természete. Na, de nem esik bele abba a hibába, mint legutóbb, így aztán pihenés közben elmondja neki a többi részletet is.*
- Ma is voltam a kovácsnál rendelést leadni. Éppen az egyik fogadó irányába tartottam, hogy egy pohár bort megigyak, amikor füstöt pillantottam meg. Nemsokára már kiáltozni is kezdtek a jó népek. Tűz ütött ki az egyik házban. Egy idős elf öregasszony házáról volt szó. Ez még hagyján, mert az is kiderült, hogy egy Rhinda nevezetű asszonyság meg bent ragadt a padláson. Már maga a tény elég gyanús volt, hogy a padláson van, de hallatszott is, hogy sikoltozik. A birka népség meg csak állt és nézet. Ha nem vagyok ott előttük ég porrá az egész kóceráj. Megszerveztem az oltást és aztán behatoltam az égő házba. Felrohantam a padlásra és ott a sötétben megtaláltam Rhinda asszonyságot. Tudod ki volt ez a Rhinda? Ne is találgass, mert soha nem jönnél rá. Egy teljesen meztelen hárpia nő volt. Érted? Egy hárpiát tartott a padláson az a vénasszony. Gondolhatod, hogy mekkorát néztem, de hát mit tehettem volna? Nem hagyhattam, hogy bent égjen, mert ahhoz túlságosan is emberi volt. Nem valami szörnyetegről volt szó. Nem! Egy szép asszonyról, akinek szárnyai is voltak, meg karmos tyúklábai. Na meg szürke bőre, mint egy halottnak. Megbontottam hát a tetőt, hogy ki tudjon szállni, de az a tyúkeszű nem akart. Az ingemet a fejére dobtam és úgy ugrottam rá, mint ahogyan azt a madaraknál is szokás. Csakhogy ez nem volt madár, így nem még, hogy megnyugodott volna, de inkább rugdosni kezdett. Úgy megrúgott, hogy majd felbuktam, pedig én nem vagyok egy kisember. Tudod miért nem akart kirepülni? Megmondom én neked. Mert volt két kicsinye fent egy fészekben. Úgy másztam fel értük. Az egyiket vitte ő a kezében, de a másik az nálam volt. Amint a kezembe vetem rögtön el is repült. Én meg kimásztam egy létrán, de úgy, hogy a kicsit a pólóm alá rejtettem el, mert félő volt, hogy a tudatlan csőcselék megöli. Egy gyermeket. Nem egy szörny volt, csak egy pihés gyermek. Aztán félrevonultam a nővel, hogy a kicsit a gondjaira bízzam. Erre kiderül, hogy az anyját jó pénzért örömlányként használta. Tudni kell, hogy ezek a lények eléggé könnyen elcsábíthatóak. Szóval valaki megtermékenyítette jó pénzért. Azt is elárulta, hogy bizony a kölyköket eladja, vagy levágja. Levágja. Érted? Nekem is felajánlotta, hogy fizet amiért segítettem, vagy megfőzi levesnek. Na ez aztán több, mint elég volt. Elhatároztam, hogy megölöm azt a nőt. Bementünk egy házba, de nem tudtam megölni. Amikor a felkínált aranyért nyúltam inkább a torkát ragadtam meg. Vagyis csak akartam, mert úgy arrébb táncolt, mintha ott sem lett volna előttem. Aztán hús! eltűnt, mintha ott sem lett volna. Se villanás, se fényjáték, semmi. Vele együtt a kicsi hárpia is eltűnt, de a földre eset arany meg ott lapult a zsebemben. Hát ez történt. Azt még hozzátenném, hogy a házát meg gyújtogatók gyújtották fel a hárpia miatt. A lovagi erkölcsök megkövetelik, hogy védjük az elesetteket és a szükséget szenvedőket. Az én szememben az a kicsi fióka is az volt. Az asszony pedig a szörnyeteg. Addig nem nyugszom, amíg az a négyszáz arany nem kerül a torkára.* Fejezi be a történetet a lovag, de hallatszik a hangján, hogy erősen feldúlt állapotban van.*
- Az egyetlen nyomom ez a ritka és egyedi készítésű ékszer, amit a fészekben találtam. Az is meglehet, hogy ez téves, de muszáj ezen a nyomon elindulnom. Szóval most már te is tudod.* Arelow nem ítélné el a kölyköt, ha az megszólná, amiért egy szörnyet védelmez, mert ez neki mást jelent, mint a többségnek. A szörnyek gyakorta köztünk járnak, csak kedves arcot öltenek.*


8297. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-22 10:28:33
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// A tisztás csendje //

*A próba és bemutatkozások után némi beszélgetésbe kezdenek. A lovag azt szeretné tudni, hogy hány éves Morz. Némi hezitálás után kitérő választ ad.*
- Fiatal, de pont elég idős, hogy apród legyek. Elbántam a pallosoddal is. *Bizonygatja továbbra is rátermettségét, úgy, hogy nem szeretné elárulni a korát. Fiatal, de az erő megvan benne, ahogy azt láthatta Arelow is. A lovag hangjában és szavaiban van elismerés, lát kurázsit a fiúban. Ennek ellenére röviden elmondja, hogy milyen lehetetlennek tűnő küldetésben van. Morz érdeklődve hallgatja és a szemöldökei is kíváncsian kúsznak fel, amint a sejtelmes történetet hallgatja. A történetről sok kérdése van, amire nagyon kíváncsi.*
- Mi az a boszorka, és miért segítettél neki, ha el akartad pusztítani? *Egy mondatban foglalja össze a kérdését és nagyfokú kíváncsisággal várja a választ. Nagyon érdekelné az egész történet, ez ki is ül egyre kerekedő szemgolyóira. Szereti a nem hétköznapi történeteket, főleg ha az élet úgy hozza, talán még részese is lehet a lovag kalandjának. Bár, egy ilyen ellenség, akit meg se lehetett sebezni az egyáltalán nem a könnyű ellenfelek közé tartozik. Nem hallott még az ilyen boszorkányokról ezért azt sem tudja nagyon, hogy mire képesek. Arelow erős lovag, jól felszerelt, és talán Morz leleményességével és gnómi képességeivel, ketten, együtt sikerülhet legyőzni azt a boszorkát, ami egyedül nem ment a lovagnak. Akárhogyan is nézzük, ketten sokkal többre mennének, mint egyedül. Morz kapott harci alapkiképzést, mint minden Pirtianesi, hiszen ez kötelező ott a gyerekeknek is. Ilyen furcsa dolgokban amit Arelow mesélt még nem volt dolga. Lehet, hogy itt nem a harci tudásával fogja tudni leghatékonyabban segíteni a lovag harcát. Mindenesetre nem tántorodik el. Továbbra is elszánt, hogy a lovag apródja legyen.*


8296. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-21 21:34:20
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

* Arelow is hasonlóan kosra vagy gwufra gondolna, ha már páncélozott harci állatról van szó. Viszont mivel ez csak feltételezés ki egyik fél sem mondja. A próba már annál inkább érdekes, mivel kiállja a gnóm. A bemutatkozást is megejtik, így aztán most már nem ismeretlenek egymásnak. A fiú elég illedelmes , meglátszik, hogy volt része valamilyen oktatásban.*
- Aztán az esztendőkkel hogy állsz? Hányszor vészelted már át a víz hideg hónapjait?* Tudja jól, hogy a gnómoknál másképpen telik az idő és ezért is olyan kíváncsi.*
- Azt látom, hogy megvan benned a kurázsi, szó se róla. Tudod én ám nem egy mindennapi esküt tettem le a mai napon. Ugyanis egy elvetemült boszorkába botlottam és meg kell, hogy mondjam nem tudta még csak hozzá se érni. Sőt még segítettem is neki. Megesküdtem rá, hogy elpusztítom a férget, de ahhoz meg is kéne találni. Kemény és rögös út áll előttem, de akad nyomom, de így se lesz egyszerű.* Sóhajtja fáradtan, mert a mai nap sok energiáját fel is emésztett. Azért, ha átgondolja a dolgot Morzden talán feltudja fogni, hogy miféle ereje lehet annak a boszorkánynak, ha még ez a megtermett férfi megfogni sem bírta. A másik reakcióitól függően talán még el is meséli a történteket részletesebben.*


8295. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-21 10:03:43
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Rixriel//

*Nem kell sokat latolgatnia magában, hogy vajon hogyan és miként fog reagálni a másik, mert egész hamar megkapja rá a választ, amit ugyan nem mondd ki hangosan, de előre számított rá. Ez máris egy aprócska győzelem a számára, s az ilyen aprócska győzelmekkel lehet legyűrni a szürke hétköznapokat, legalábbis Valuryen szerint. A lány szavaira csak bólogat komótosan és hümmög néha egyet-egyet. Bár elég ramaty állapotban van, az orra, az arca finom vonalai és a dús ajkak, valamint a haja némileg árulkodó, hogy mégsem egy nagyon finom, nemes fiúcskát talált meg a tisztáson. Persze biztos sosem lehet az ember. A védekező felhorkanásra pedig kedves mosoly húzódik arcára, s hagyja, hogy kiadja magából, nem is akar nagyon ellenkezni.*
-Én jobb szeretem a forró fürdőket, de te tudod, hogy mi a vágyad.
*Csíp oda, ahol talán a legjobban fájhat a másiknak egy aprócska, pimasz gödröcskével a szája szélén.*
-Tán a napot meg szoktad kérni, hogy keljen fel reggelente? Na látod. Néhány dolog csak úgy megtörténik magától, nem kell mögé látni dolgokat. Az elménk eleget tekereg eleve, nem szorul rá, hogy külön rátegyünk egy lapáttal, hidd el.
*Kuncog fel, ahogy orrából dől a füst. Kétes érzései a lánnyal kapcsolatban hamar billennek a mérlegen az egyik oldalra, amikor meghallja, hogy kipenderítették a fogadóból. ~Állítólag.~ Talán az első 50 évében még meg sem kérdőjelezte volna, a másodikban talán, de túl régóta él ezeken a földeken, hogy könnyű legyen kifogni rajta.*
-Hát persze, még megfázol ha beleugrasz itt a vízbe. Jer.
*Int kedvesen kezével a magas férfi, ahogy igyekszik kicsit közelebb férkőzni a lány falain belül.*
-Tudod arra jöttem rá közel három emberöltő alatt, hogy ha senkinek nem adok esélyt, úgy senki sem tudja azt kihasználni, viszont bizonyítani sem tud senki.
*Hallgat el egy pillanatra, mielőtt folytatná.*
-Tudod nagyon szép neved van, Rixriel.
*Mosolyodik el kedvesen, ahogy egy pillanatra igyekszik elkapni a másik szempárját.*
-Jer, a piac felé úgyis rövidebb, nézünk neked valami rendes ruhát.


8294. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-21 08:55:58
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// A tisztás csendje //

*Gnóm méretekben talán egy harci kos lenne a legideálisabb, de ahhoz pedig kellene páncélzat is. Nem tudni, hogy azt egy nagyobb darab kos elbírná-e. Talán farkas jöhetne még szóba, de azokat nem olyan könnyű megszelídíteni, ha egyáltalán lehet. Másrészt lehet, a páncélzatot meg sem tűrnék magukon. Sajnos Morz valószínű sosem fog csataménen lovagolni, de valami hasonlót ki fog találni, ami az ő magasságához is megfelel. A lovag részvétet kíván, amit a fiú egy kúrta biccentéssel fogad. A keserű múlton nem sokáig rágódva már a lovag figyelmét élvezheti, amint a pallosával birkózik. Amikor eséssel végződik a mutatványa, akkor a lovag ezen jót nevet. Morz is nevetni kezd, mivel nem így tervezte a pallos kihúzását, de mivel nagy lendület kellett ezt már visszatartani nem tudta. A lényeg, hogy sikerült kihúznia és még meg is nevetteti a lovagot. A felé nyújtott segítő kezet elfogadja a másiktól, így egykettőre újra két lábon áll a földön. A lovag elismeri, hogy a feladatot teljesítette. Most pedig a neve iránt érdeklődik.*
- Morzden Rathinos, szolgálatodra. *A fejét meghajtja, mert úgy tudja, hogy ilyenkor ezt illik csinálni. A pallos visszakerül eredeti gazdájához, aki szintén bemutatkozik. A sisakot levéve most láthatja is a lovag arcát. A férfi arca elsőre mogorvának tűnik, főleg a heg miatt, ami a bal szeme aljától az állkapcsáig vezet le. Látott már Pirtianesben. A férfinek szakálla is van, ami ápolt. A hangja így is dörmögő, sisak nélkül is, de ez sem zavarja a kíváncsi gnómot. A lovag még egyszer rákérdez, hogy komolyan gondolja-e az apródságot. Azt tudja, hogy apródként sok feladata lesz, és egy lovag élete sokszor veszélyes. Ezekkel tisztában van. A kérdésre mégis határozottan válaszol.*
- Engem sem könnyű eltántorítani. Megbirkózok szinte mindennel. *Ez egy határozott igen felelet a fiatal gnómtól. Ezek után már reméli, hogy nem kétkedik elszántásága felől a lovag.*


8293. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-20 17:10:06
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

* Hát ténynek tény, hogy a csatamént nem a gnómokra méretezték. Nekik inkább valami kisebben érdemes gondolkodniuk. Azonban a téma inkább a fiú apja felé terelődik. Volt egy olyan érzése a páncélosnak, hogy már nincs az élők sorában a férfi és ez most be is igazolódott.*
- Részvétem!* Mondja, bár az életnek ez a rendje, hogy a fiúk temessék el az apjukat. Még jó, hogy nem is ülnek tovább ezen a kényes témán. Apród ajánlás érkezik, amire a lovag egy teszttel válaszol. Morzden nem tétovázik, hanem neki esik a pallosnak íziben. Szemeiből is az elszántság lángol, ami dicséretre méltó. Érdeklődve figyeli az eseményeket, hiszen roppantul kíváncsi, hogy végül hogyan akarja kihúzni azt a kardot. A technikája nem is rossz, mivel igyekszik kihasználni teste adottságait, hogy legyűrje a feladatott. Az egész testével való ráhatás végül meghozza a kívánt hatást. A fegyver az egyik a gnóm meg a másik irányba borul el. Viszont a feladat meg lett oldva. Arelow elneveti magát majd a kezét nyújtja a földön fekvőnek.*
- Kihúztad ez igaz. Mi a neved kölykök?* Kérdezi meg miközben a pallosát újfent magához veszi. Most már komolyabban is fontolóra kell vegye a kapott ajánlatot. Ha Morz bemutatkozik, akkor ő is leveszi a sisakot és megteszi ugyan ezt.*
- Arelow Merlor vagyok!* A sisak le is kerül a földre és ő maga is leteszi magát a fatörzsére.*
- Mondd csak, te biztosan apród akarsz lenni? Veszélyes feladatkör, főleg nálam.* Ez igaz, mivel olyan lényt üldöz, akihez hozzá sem tudott érni. Tiszta küzdelemre még csak sor sem került.*


8292. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-20 13:36:47
 ÚJ
>Wertus Askander avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

* A törpe úgy dönt, hogy kipróbálja új fegyverét, meg a fejét is kiszellőzteti egy kicsit. Erre pedig a legalkalmasabb az erdő széli tisztás. Miután odaér, újra kézbe veszi csatabárdját. Kicsit nézegeti, méregeti, feldobja, majd elkapja, forgatja. Gyakorol hadd szokja a keze.
Miután egy órán keresztül a gyakorlással foglalatoskodik kezd megéhezni. Így hát leül egy kidőlt fatörzsre a hátizsákjából pedig előkotor valami maradék ennivalót. Evés közben, pedig azon gondolkodik, hogy hogyan tovább. Jó lenne itt a városban szerencsét próbálni és valami pénzhez jutni, hogy az összes felszerelését pótolni tudja, amit elvesztett… *


8291. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-20 12:06:45
 ÚJ
>Rixriel Ymirae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Valuryen//

*Hosszú percek telhetnek el, amíg próbálja magát rávenni a cselekvésre. De a helyzet még mindig ugyan úgy áll: koszos és büdös. Nem olyan egyszerű a helyzete, de sajnos a szükség nagy úr. Ha nem akarja, hogy megint mindenhonnan kipenderítsék akkor muszáj lesz megmosakodnia. Komoly agytornába telik, míg sorolgatja magában a pro és kontra érveket, egyelőre pedig a helyzet az, hogy mindkettő egálban van, így a döntésképtelenség, akár egy szablya a nyakán, még mindig ott ellenségeskedik.
Legalább valaki kizökkenti a monoton, de igen erőteljes gondolkodásból. Még szerencse, mert már nem hiányzik sok, hogy a kis fogaskerekek a fejében füstölögni kezdjenek az igen nagy meghajtástól.*
- Pajtás?
*Hörren is fel halkan, szeme sarkából pedig azonnal az idegen hang irányába pillant. Az őszes hajú férfit megpillantva forgatja meg a szemeit. Biztos megint valami piperkőc, akinek gond a szőkeség jelenléte. Szerencsére a tisztás pont az a hely, ahonnan nem zavarhatja el senki, így ha az idegennek ez lenne a terve, akkor komoly pofára esés lesz érte a jutalma.*
- Volt már jobb is.
*Dörmögi halkan a kis rekedtes hangján. Noha szép csilingelő, dallamos hangja lenne, a sok utcán töltött, hideg esték megtették a hatását egy alapos megfázással. Így a lányos hang most igen kérdéses tónusban szólal meg.*
- Na és, ha igen? Sokan csinálják, ha nem tudnád. A büdös ruhát moshatják itt, de én a hátsómat nem? De igaz is. A főtér szökőkútja tisztább vizű.
*Mosolyodik el bájosan, de abból a mosolyból a szarkazmust is igen komolyan kiolvashatja egy szemfülesebb illető. Majd kiderül, hogy ez az idegen mennyire ügyes ezen a téren. Ahogy közelebb jön és fölé magasodik szinte nyak kitörve mered fel rá. Az egyelőre kéretlen bemutatkozásra pedig hamar fel is szaladnak a szemöldökei.*
- Kérdeztem volna ilyet? *Billenti félre a fejét őszinte kíváncsisággal. Elsőre nem arról híres, hogy olyan barátságos lenne. A bizalma az évek alatt igencsak megcsappant az ismeretlenek felé, főleg, ha nincs érdeke az illetőből. De a morzsányi jó modor, ami még megtalálható benne azért ráveszi arra, hogy viszonozza azt.* Rixriel vagyok és kitaláltad, hogy éppen mosakodni szeretnék.
*Húzza el a száját kelletlenül, ahogy újfent a hideg víz felé sandít. A hirtelen terjengő dohányfüst szagára pedig a grimasz csak erősebbé válik a koszos kis arcon. Sosem értette, hogy mi a jó abban a bűzdémonban. Pedig pöfékelnek vele bőséggel. De büdös és még keserű is, arról nem is beszélve, hogy állítólag a szervezetnek sem tesz jót huzamosabb ideig. De ki ő, hogy lekorholja miatta a férfit.*
- Sajnos el kell, hogy keserítselek. Épp tegnap penderítettek ki onnan.
*Kel is fel komótosan, majd Valuryen felé fordulva tárja szét a karjait, hogy amaz jobban szemügyre vehesse az okát. A nadrágja már igencsak szétfoszló, mindkét térdén egy jókora szakadással, máshol pedig az ilyen lyukak elég ügyetlenül vannak befoltozva. A valaha fehér ing már sárga a kosztól, a mellénye is felbolyhosodott és szintén tele van félállású foltozással. Jobb bakancsának orrán is rés tátong, a balból még a fűző is hiányzik. Arról nem is beszélve, hogy a koszfoltok bőségesen tarkítják az arcát és ruháit is. A haja is csimbókos kissé, s szinte szürkének tűnik az utca mocskától. Egy épeszű fogadós sem látná szívesen, ez pedig többé-kevésbé érthető is. Pedig nem egy rossz gondolat, hogy a férfi kísérője legyen. Ha mást nem, legalább egy reggelit talán még ki is tudna kuncsorogni.*
- De elkísérhetlek, ha szeretnéd. Úgy sincs más dolgom.
*Biggyeszti le kissé az ajkait, miközben egyszerűen csak megrándítja vállait, mint akinek valóban teljesen mindegy, hogy mihez kezd a szabadidejével. Legalább ennyi előnye van a hontalanságnak, hogy ha mása nincs is, szabadidőben igencsak bővelkedik.*


8290. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-20 10:59:47
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 270
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Rixriel//

*Nem sokba telik, hogy a bőséges termést adó földeket elhagyja, s a viseltes csizmája, mivel talán csak szelleme ráncai vetekedhethetnek, fáradhatatlan gazdáját a nyugodt tisztásra segítse. Mély levegőt vesz, s megenged magának egy kis pihenőt. ~Tényleg kellene egy hátas, mintha egyre hosszabbak lennének az utak. Vajon ez lehetséges? Hogy az utak mindig hosszabbak lesznek, s éjszaka, mikor senki nem figyel, gonoszságból mindig kicsit több kanyart építenek bele, hogy ezzel büntessék az utazókat, kik folyton csak tapossák őket? Ennek utána kell járnom... ~ Természetesen az fel sem merül benne, hogy talán az ő lábai fáradtnak egyre el. Még csak az kéne. Ha az ember nem hisz saját magában, akkor minden odavész! Főleg igaz ez az elfekre. A mágusokra meg még inkább! Az elf mágusokról nem is beszélve. Ahogy lassan ismét dallamos tempót dúdolnak lábai, meglát egy alakot. Ha jól veszi ki, éppen a víz közelében ólálkodik, mint aki nem tudja, hogy mitévő legyen. ~Felettébb különös. ~ Csak remélni méri, hogy nem itt akar megmosakodni az illető, itt, ahová mások a nyugalomért járnak.*
-Pajtás, minden rendben?
*Kérdezi még tisztes távolságból, bár egyre közeledik felé. *
-Nem ez a legfényesebb napod, igaz-e?
*Nehéz megmondani, hogy egy soványka fiú az, vagy egy viseltes sorsú nő, sosem volt jó emberismerő. Talán a hangja majd elárulja. *
-Remélem nem ide akarod mosni a lábad.
*Nevet fel halkan, ahogy felé tornyosul, mindenesetre nehezen lehetne fenyegetőnek vélni a jelenlétét, inkább barátságosnak, a hangja sem korholó, vagy szidó. *
-Valuryen vagyok, és éppen a Pegazusba tartok.
*Mondja, miközben a távolba néz, s úgy beszél, mintha bárki kérdezte volna. Komótosan előveszi pipáját, s amint megtömte ujját tartja oda, hogy meggyújthassa azt, már ha sikerül a varázslat. Úgy kövér füstfelhőt eregetve nyújtaná szabad kezét. *
-Nincs kedved velem tartani? Nem szeretek egyedül reggelizni.
*Mosolyog hozzá kedvesen, ahogy felajánla a az közös étket.*

A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.

8289. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-20 08:59:27
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// A tisztás csendje //

*Egyetértve bólogat a lovag szavaira, miszerint a csatamén a testét is fegyverként tudja használni ha, szükség van rá.*
- Igen, nagyon csodálom őket. Bár én kicsi vagyok, hogy megüljem, de sokat láttam Pirtianesben. *Fiatal kora ellenére olyan közegben nőtt fel, ahol bőven volt lehetősége látni, tapasztalni a katonasághoz tartozó fegyvereket, lovakat, eszközöket. A lovag elismerően beszél az apjáról, ami jól esik neki. Itt egy kicsit szomorúan egészíti ki a másik szavait.*
- Igen, de már csak volt. *Nehezen vesz egy mély levegőt, hiszen apja már nincs az élők sorában, s ez nagyon szomorú emlékeket idéz fel a fiatal gnómban. Gyorsan el is tereli figyelmét és koncentrál arra, hogy mit reagál a lovag arra a kérésére, hogy az apródja szeretne lenni. A férfi elgondolkodni látszik a felkínáláson, de ezt először egy próbával kívánja elkezdeni. Felnéz a lovag szemébe és látni lehet rajta az elszántságot. Az kezén felgyűri a ruhát, hogy nekifeszülhessen a pallos kihúzásának. Fiatal kora ellenére nem a gyengébbek közé tartozik. A gnómok mindig is szívós, erős nép volt, és még mindig azok. Erősen rászorít a pallos markolatára, de tudja, hogy így nem fog neki sikerülni kihúzni. Nagyjából vállmagasságban van a hosszabb markolat neki. Így a vállával alátart a pallosnak, s így már nem csak a kezét, hanem a testének erejét is beveti, hogy kihúzza a pallost a fából. Nem kevés erőfeszítésébe telik, de nagy recsegés és ropogás következtében a pallos kiszabadul a fából, de ezzel a lendülettel Morz hátra is esik. Szerencsére a pallos a farönk mellé esik, így a gnómnak különösebben semmi baja sem keletkezik, hiszen puha fűre esik. A kezét elégedetten dörzsöli össze, mintha a piszkot akarná leseperni róla. Majd amikor feláll, a lovag felé fordul.*
- Kihúztam! *A lovag is nyilván látja az eseményeket, de Morz nem tudja örömét palástolni, így vigyorogva közli a feladat teljesítését a lovaggal.*


8288. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-19 21:55:04
 ÚJ
>Rixriel Ymirae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Godot-ra... vagyis Valuryenre várva //

* A mai reggelen felébredve azt kezdte el tapasztalni, hogy a harisnyában alvás igen macerás dolog, ha nyomban az ébredést követően kell eleget tennie a természet hívó szavának, amely egy röpke vizeletleadásban akar kibontakozni. A kótyagos, még igencsak álomittas fej nem igazán segíti hozzá, hogy hamar kibontsa magát, az akkor még igen feleslegessé váló és útban lévő ruhaneműből. Főleg az igyekezettel a háta mögött, hogy ne csurrantson maga alá. És eme gyötrelmét ma sem tudta még eddig megosztani senkivel sem. Mindig féltékenyen nézi azokat a városiakat, akik mellett van egy társ, akár szerető, barát, testvér, szülő képében. Ő pedig minden áldott reggel magányosan tér magához valamelyik ideiglenes szállójának egyikében. Jobb napjain egy fogadóban, rosszabbakon az egyik utca hideg talaján. Nem ilyen életet képzelt magának gyerekkorában. Senki épeszű sem képzel magának ilyet. De, ha jön a kegyetlen krach, a választás pedig csekély és kegyetlen, akkor nincs más hátra, bele kell törődni a megadatott sorsba. Már az is szerencse, hogy még vehet levegőt, így azt kell becsülje, ami megmaradt. Egyébként meg legalább kellemes városba sodorta a balszerencse. Ha nem is vele, de legalább mindig történik itt valami, s ha mást nem, legalább a meséjét meghallgathatja, ha már nem mindig lehet szemtanúja az izgalmaknak. Amúgy is ő csinál magának bőven izgalmat, ha úgy adódik. Mint a mai reggelen is. Alig, hogy átvészelte az ürítési drámát máris jött az elhatározás, hogy egy alapos fürdés sem ártana. Az az asszony tegnapról nem egészen volt megelégedve a szagával, mikor a fogadóba lépett, így igen hamar ki is penderítették onnan a formás hátsóját. A fürdés persze nem jöhet szóba akárhol, hiszen arany híján nehéz kényelmes mosakodási lehetőséget szerezni. De a nagy gond nem is a kényelem, hanem inkább az, hogy a meleg víz sem tartozik azok közé a luxus lehetőségek közé, amit ő élvezhet. A mosás és a mosdás helyszínéül leginkább a tisztás szolgál, ahol sok hozzá hasonló, kevésbé lelkes lakó fordul meg. Persze nem a hűvös idő beköszöntekor, s nem is a kora reggeli időkben. Legalábbis a mai reggel arra mutat rá, hogy ő az egyedüli, aki képes volt épp ilyen helyzetben kiballagni a vízpartra, hogy egy kicsit rendbe szedje magát. Egy esetleges arra tévelygő tökéletes szemtanúja lehet, ahogy a szőke koszgombóc a fűben gubbasztva, igen kritikus arccal kémleli a víztükröt. Akárhogy is, de hidegnek látszik a víz, amitől már most az egész testét elborítja a libabőr.*
- Nincs az a felsőbb hatalom. Még, ha rózsakert illatom lesz tőle sem...
*Motyogja maga elé, akár egy sült bolond. Viszont még mindig a fülében cseng annak a fajankónak a hangja, aki tegnap majdnem elsodorta a piacon a kölkével együtt.
"Apa, apa az a koszos fiú meglökött. Még büdös is..." Sápítozta a kisfiú, az apaként emlegetett férfi pedig majdhogynem vérig sértve horkant fel, ahogy undorral a szemében mérte végig a szőkeséget. "Nem lehet mindenki olyan szépen rendezett kisfiú, mint te, Imyrin." Riel ezek után még hosszasan azon tűnődött, hogy nem múlhatott sokon, hogy a férfi ne köpje le. Pedig az apa és az elkényeztetett vakarcsa voltak azok, akik galád mód bántak vele. Először is lefiúzták. Mondjuk ez még valamelyest érthető is, hisz hiába vannak formás kis mellei a bő ing és mellény eléggé elrejti őket a nézőközönség elől. Másodszor ő nem ment neki senkinek. Pont lehajolt (igaz elég hirtelen), hogy alaposabban szemügyre vegyen egy csillogó vackot, amire először azt hitte arany. De peche volt azzal is. A felismerés után pedig már fel is borította az a tuskó és a kölke. Végül pedig igen koszos, valóban még talán szaga is van egy kicsi, de ezt nem illik a másik szemére vetni. Olyan faragatlanság, mintha pacsit kérnének egy kar nélküli embertől. De ezek juttatták a mai elhatározásra, hogy, ha csodát nem is tud magával művelni, azért legalább enyhíthetne egy kicsit a problémán. De valahogy nem akaródzik rávennie magát a cselekvésre. A hűvös fuvallat, ami a szabadon lévő alkarját érinti nem igazán hozza meg a kedvét. Viszont most koldulni sincs kedve, pedig, ha egy kis aranyat összeharácsolna talán bejuthatna a fürdőházba. Még ad magának egy kevéske időt, hátha döntésre jut. De sajnos minden gondolatára több az ellenérv, mint amivel cselekvésre venné magát.*


8287. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-19 10:45:35
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

- Igen. Egy ilyen értékes és nemes állatra vigyázni kell. Ráadásul egy csatamén tudja is használni a saját testét fegyverként. Csap a fejével, rúg a lábával, ha több részen is megerősítjük, akkor komolyabb károkat is tud okozni.* Vázolja fel neki a tények. Ha a katonaállamból érkezett Morzden, akkor talán nem ismeretlen neki az ilyesmi.*
- Apád bölcs gnóm lehet. Érdemes hallgatni a jó szóra.* Tanácsolja a páncélos igencsak erőteljesen. Ami ezután történik, az egy hirtelen kirohanás Arelow részéről, de legalább utána valamivel jobban érzi magát. A jövevény nem ijed meg ezt látva, sőt inkább tesz neki egy ajánlatot. Arelow rögtön vágná is rá, hogy nem, de aztán mégsem teszi meg. Eltöpreng, hiszen akár tényleg hasznos segítője lehetne.*
- Szóval apród szeretnél lenni? Rajta, akkor húzd ki a pallosom ebből a fából. Ha sikerül, akkor megfontolom.* Tisztában van vele, hogy a gnóm van olyan jó erőben, mint ő, sőt akár jobban is, hiszen kicsi, de szívós fajról van szó. Ha képes kihúzni, akkor hátráltatni már nem fogja.*


8286. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-19 08:05:53
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// A tisztás csendje //

*Meglepődik egy kissé, hogy a lovag, a lovát alig egy órája vette meg. Biztosan nagyon jól érthet a lovakhoz, mert úgy látszik, tényleg nagyon jól kijönnek egymással. A páncél hallatán elcsodálkozik.*
- Azzal majdnem sebezhetetlenné teszed! *Már el is képzeli, amint az erős csatamén egy kemény páncélt viselve megtör, akármilyen rohamot. Kivételes lovag válik ebből a harcosból, azt már most lehet látni. A lovag elismerően ravasznak titulálja a fiatal gnómot, ami valamilyen szinten igaz is, ha a fegyverei elrejtésére gondolunk. Az, hogy soha ne becsülje le az ellenfelet egy nagyon fontos szabály. Apjától rengetegszer hallotta.*
- Apám is sokszor mondogatta nekem. *Nagyon jó harcos volt, és amit tudott átadott a fiának, persze még sokat kell erősödnie és nőnie, hogy egy szép napon igazi harcos váljon belőle. Nem tudja még pontos készségeit, képességeit felmérni, esetlegesen affinitását, de majd az idő ezt is fel fogja tárni. A lovag ismerheti a Pirtianesi viszonyokat, mert kemény környéknek nevezi, ami nagyon jól ráillik. Sikerül a lovagot meggyőznie, hogy saját magát meg tudja jól védeni. A másik fordulna el, amikor Morz utolsó kérdése láthatóan váratlanul éri a hatalmas harcost. Valami rossz dolog történhetett a lovag életében, mert azt mondja, hogy már nem szolgál senkit, és nem is lovag többé. Ezt együtt érzően reagálja le Morz, mert a becsület és tisztesség neki is sokat jelentenek. A harcos bosszúságában pallosát egy kidőlt fa tönkjébe vágja, mely mélyen beleszakít a tönkbe. Egy érdekes ötlete támad Morz-nak, amit nem habozik kimondani.*
- Talán lehetnék az apródod. Jól értek a fegyverekhez, meg tudom magam védeni és nagyon hasznos segítőd tudnék lenni. *Próbálja meggyőzni a hatalmas harcost, hogy ha már nem is tekinti magát lovagnak, attól még apródja lehet, amivel igazán lovagnak érezheti magát, hiszen minden híres lovagnak van apródja.*


8285. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-16 17:56:58
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

* Hamar elárulja a lova nevét, mivel nem titok.*
- Még nincs egy órája, hogy megvettem, de máris jól kijövünk egymással.* Árulja el ezt a kicsinek. Bár nem azért vette, hogy villogjon vele, attól még jól esik hallani a dicsérő szavakat.*
- Rendeltem neki páncélt is, csak arra még várni kell.* Akkor fogja csak igazán jól kihasználni az állatott, amikor ez is meglesz. Ki lesz olyan botor, hogy egy ilyen állat előtt megmálljék? Egyelőre viszont az még messze van. Most inkább a gnóm biztonsága után kérdezősködik. Amaz erre szétnyitja kabátját és ezzel fel fedi felszerelése java részét a páncélos előtt.*
- Ravasz. Nem is vagy te olyan védtelen. Fontos szabály, amire ma emlékeztettek többször is. Soha ne becsüld le az ellenfeled!* Még most is érzi egy ponton, hogy mennyire sajog annak a hárpiának a rúgása. Azt még el is viselné, de Sercáné mágiája anélkül őrli, hogy rábocsájtották volna. Morzden közli vele azt is, hogy elég messziről érkezett ide. Ráadásul családja katonai múltja se elhanyagolható.*
- Kemény környék. Meggyőztél arról, hogy téged nem kell félteni.* Dörmögi a sisakja alól és már fordulna is vissza, hogy folytassa az edzést, amikor váratlan kérdést kap.*
- Nem szolgálok már egy ideje senkit. Ahogyan lovag sem vagyok már.* Válaszolja szárazon. Az utóbbi még elég friss, mivel nem is olyan régen történt. Emiatt is van olyan rossz kedve, ami mondjuk eddig még annyira nem látszódott meg. Bosszús kedve megint csak fellángol, így aztán mérgében egy kidőlt fa tönkjébe vágja bele pallosát. Azt elég lesz majd kihúzni onnan az egyszer biztos. Nem igazán zavarja az, hogy ez most a gnóm előtt történt. Legalább sikerült kiadnia magából haragját egy időre.*


8284. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-16 14:06:39
 ÚJ
>Dakon Brudo avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

* A tisztáson nagy a nyugodtság. Elmélázik itt egy kicsit. Visszagondol a rég múlt időkre mikor még fiatal volt, és fékezhetetlen. Na meg féktelenül mohó. Annyit evett ivott, hogy annak még három ember is kevés lett volna. Ennek is köszönheti mostani alakját. A nőket is nagyon kedvelte. Erről szívesen álmodozik. Aztán felocsúdik álmodozásából, és elindulása előtt még lepihen egy kicsit a földre. A földön fekve elnyomja az álom. Ő sem tudja meddig maradt ott fekve, de igazából nem is foglalkoztatja. A szántó földeket akarta megnézni, hát el is indul feléje. *


8283. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-16 09:19:22
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// A tisztás csendje //

*Látja, hogy a lovag nagyon elmélyülten gyakorol, és szinte eggyé válik a páncéljával és a hatalmas pallossal. Sokszor látott már harcosokat edzés közben, hiszen egy katonai diktatúrából érkezett. Még a fiataloknak is alapkiképzésen kellett átesniük, hogy háború esetén minden férfi és nő elérhető legyen a város megvédésére. Ilyen páncélzatú és lóval rendelkező lovagot azonban még Pirtianes-ben sem lát minden nap a gnóm fia. Csodálattal figyeli a harcos mozdulatait, csapásait, s tekintete visszatér a gyönyörű paripára is, akinek puszta látványától is megrémülhet az ellenség. Miután megszólítja a lovagot, az abbahagyja gyakorlását és felé fordul. Az ifjú gnóm felnéz a hatalmas lovagra, de szemeiben nincsen félelem, inkább csodálat. Érzi a felmérő pillantásokat, majd a dicséretére válaszolva megtudja a csatamén nevét is. „Csóka”.*
- Különleges név egy különleges paripához. *Mosolyogva feleli a lovagnak, s azt is el tudja képzelni, hogy borsos árat fizethetett érte. A kereskedéshez nem sokat ért, de a ló árát így felszereléssel nagyjából ezer aranyra becsülné. A lovag közben az öltözéke és biztonsága felől érdeklődik a mi látszatra tényleg ingatag.*
- Meg tudom védeni magam. *Büszkén nyitja szét kabátját, ami alatt láthatóvá válik Rücskös bőrvértje, az oldalán lógó rövidkard és tőr. A bőrvértbe rejtett dobótőröket nem mutatja meg, annyira még nem bízik a másikban. A kis acélpajzsa is előkerül, amit most gyorsan vissza is csatol oldalára. A kabátját is összehúzza, mert reméli, hogy így már nem gondolja védtelen kis gnómnak a lovag. A lovag kis időre úgy látszik félre teszi a gyakorlást, legalább is addig, amíg beszélnek. Azért, hogy megerősítse harcosi mivoltát, megemlít egy részletet az életéből.*
- Pirtianes-ből származom. Apám bátor katona volt, az ő apja is. Én meg kaptam alapkiképzést is. *Talán így a lovag még jobban elhiszi, hogy nem kell őt annyira félteni.*
- Te melyik nemesi házat szolgálod? *A lovagokról tudja, hogy általában egy nemesi háznak fogadnak hűséget. Kíváncsi, hogy a lovag melyik háznak bátor harcosa.*


8282. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-15 21:40:05
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// A tisztás csendje //

* Edzés közben meg is feledkezik a külvilágról. Minden figyelmét a harci mozdulatok végrehajtására szenteli. Így aztán az érkező gnómot, csak akkor veszi észre, amikor az megszólítja. Ekkor aztán odafordul hozzá, hogy jobban szemügyre vegye az érkezőt. A viselete alapján nem sorolná a tudatlan pórnép közzé. Már csak maga a királykék kabát arany szegéllyel arról árulkodik, hogy van mit aprítani a tejbe.*
- Csókának hívják a csődőrt. Nem volt éppen olcsó a szentem.* Esetleg ha Morzden Rathinos jobban megnézi magának, akkor sejtheti, hogy jóval többet ér, mint 600 arany .*
- Csak így egyedül ilyen öltözékben? Nem félsz, hogy valaki rád támad a fák közül?* Magát nem félti, mert nem éppen egy könnyű célpont, de egy ilyen gyermeteg szerzet az már más tészta. Mondjuk vértjét meg kottás alkatát így a kabát miatt még nem is látta. A vénasszony is elég védtelennek tűnt, aztán mégis kicsúszott a markából. Átkozza is a napot, hogy ilyen vele megtörténhetett. Most egyelőre a fegyverét leereszti, mivel a beszélgetés és a gyakorlás is figyelmet igényel. Mind a kettő egyszerre való művelése valamelyik rovására megy. Persze azt sem tervezte, hogy a jövevénnyel napestig a lováról beszélgessenek. Neki még ma dolga van a könyvtárban is. Ezután oda fog indulni.*


8281. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-10-15 14:09:07
 ÚJ
>Morzden Rathinos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// A tisztás csendje //

*A földműves kordélya lassan megáll a tisztás szélén, hogy gnóm utasát itt letegye. Morz megköszöni, hogy elhozták ide, majd elbúcsúzik a földművestől. Megérkezik a város pereméhez. Sosem járt még itt, így ez a rész is teljesen új még neki. A tisztás különleges sziluettje tejesen ámulatba ejti a fiatal gnómot. Minden olyan csodálatosnak tűnik, mintha nem hétköznapi lenne. Csodálkozása közben egy hatalmas, felszerelt lovat pillant meg. ~Csatamén.~ Egy született Pirtianes-inek nem okoz gondot egy ilyen megállapítás. Mellette megleli a gazdáját is, egy hatalmas termetű férfi képében, akin egy míves lovagi páncél van. A ló békésen legelészik, a lovag pedig gyakorolni kezd a páncéljában és fegyverével. Mivel hozzászokott a látványhoz, így nem fél odamenni a hatalmas termetű lovaghoz.*
- Jó uram, gyönyörű csataméned van! *Elismerően tekint a lóra, annak nemes tartására, s a páncélzatára melyet visel. Nem szeretné megzavarni a lovagot gyakorlás közben, de feltétlenül úgy érezte, hogy egy ilyen gyönyörű állatot meg kell dicsérni. Egy csatában nem szívesen lenne a ló és lovasa ellenfele. Még egy darabig ott álldogál úgy tíz lépésnyire a lovagtól, s figyeli, ahogyan edz, puszta kíváncsiságból.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9234-9253