//Hófesztivál//
//Nadae, En//
*A neveket hallgatva arca egyre jobban förmed el, száját pedig elhúzza.*
- Mahazak? Most komolyan? *Kérdez vissza szemöldökét felvonva.* Mint egy tüsszentés. Na meg nem is túl nőiesek, de a Zaro végülis, nem rossz. *Gyengét ránt a vállán, majd elmereng a felvetett ötleten.* Hmm… Én már így is álnevet használok, inkább nem zavarom össze magam egy újabbal. A képek miatt pedig tényleg ne aggódj, láttad volna a rólam készülteket… *Felröhög, miközben kezét a másik vállára helyezi.* Volt, amelyikről én sem ismertem fel magam, pedig azt nem is barbárok készítették. Egyébként meg szerintem ne aggódj annyira, ha maradni akarnak a város közelében szükségük lesz szövetségekre, pláne ilyen szépekre. *Rebegteti pilláit a másik felé, majd félresimít egy kósza vörös tincset a szeme elől.*
- Taran? *Kérdez vissza az enyhe célozgatásra.* Vagy a varjúbűvölő? *Viccelődik kicsit, de azért egészen érezhető szavaiból, hogy tudja, hogy melyik mágusszerzetre gondol.* Nem is tudom. Tényleg van némi hasonlóság a viselkedésükben, de ha ez így van az nem egy örökké tartó barátsághoz vezet, hanem valamelyik haláláig. Hmm, kinek is szurkoljak? *Emeli az állához az ujját mélázgatva. Tény, ami tény. Leszámítva a tündérkét és a nyakát kitört Zaraun nővérkéjét valójában ők vannak ketten nőstényként a barlangban (legalábbis a hóhajú jövőbeli csatlakozásáig), így érthető, hogy túlteng a tesztoszteron szint a szirtek rejtekében. Őt nem zavarja egyik férfi stílusa sem, sőt hízelgő, ha valaki kifogja magának, persze nem mintha ha valakinek is esélye lehetne nála. Vagyis persze egyet leszámítva.
A nőkkel kapcsolatos kérdésre őszintén rázza a fejét, tágra nyílt szemekkel.* Hát, annak is örültem, ha épkézláb és nem vén férfi közelébe kerültem, nemhogy nőkön kísérletezzek. A hajón pedig egyedüli nőként, nos… De amúgy nem, neeem, nem. Egyébként sem. Nem. *Inkább magának tiltakozik, mint Nadae felé. Jobban belegondolva, tényleg nem tudja elképzelni, hogy nővel legyen, ahhoz ő túlságosan is… nő.* Olyan biztos nem lehet, mint férfivel. *Ismét megvonja a vállát, de azért a kíváncsiság csak felütötte magát a fejében.*
- A nővérem? Vagy inkább az anyám? *Pimaszkodik tovább egy kicsit, ha már a másik feldobta a labdát, valakinek le kell ütnie. Ugyan nem hallja a másik gondolatait, de maga sem lepődne meg, ha mindenki Nadaet tartaná, ha nem is sokkal, de idősebbnek magánál. Jóval megfontoltabb, mint a vöröske, ami jól is van így. Eddig nem volt aki tarkón csapja, ha idióta volt, most már legalább van.*
- Ugyan, ha tudnám, hogy megállja itt a helyén simán bevállalnék néhány fejvadászt cserébe. *Vágja rá rögtön, nem érzékelve a másik hangjából áradó komolytalanságot, a témával kapcsolatban, hanem rögtön elkalandozik fejben.* Bár, minden bizonnyal rögtön el is terelődne rólunk a figyelem, már ami a férfiakat illeti. *Szinte látható arcán a mélázás, amint elképzeli aranyló fürtökkel ellátott húgocskáját, ahogy makulátlanul tiszta és mindenféle gyűrődéstől mentes ruhájában belépkedne a barlangba kínosan ügyelve arra, hogy hova ülhet le, vagy kihez szólhat hozzá. ~Willel minden bizonnyal kijönne.~ Fantáziálgat kicsit egyetlen kedvelt rokonával kapcsolatban.
Bár kezdte magát egyre kínosabban érezni az érzelmi élete nyilvános kitárgyalásától a kalózka által felvetett elméleten mégis csak nevetni tud, ezzel is enyhítve a dolgon, nem is reagál rá semmit, legalábbis nem szavakkal, s nem most. Pláne, amikor Nadae hirtelen idegrohamot kap a rum leáltalánosításának következtében. Dynti szemei elkerekednek és nyakát behúzva nézi a kialakult helyzetet, hogy mikor kell esetleg közbeavatkoznia. Végül azonban csak beleegyezően bólogat a nő szavaira.* Ambrózia bizony. *Harap az ajkára, de ő lényegesen barátságosabb képet fest most már magáról, mint az érkezésükkor, s kimondottan örül neki, hogy lassan inkább a rumimádó társa kezd kifordulni önmagából. Gyorsan a hóhajú segítségére siet a helyzetben, már amennyire ez persze segítségnek számít, de tekintve a vöröske empátia szintjét, ami egy átlagos napon körülbelül a nulla körül mozog, még ez is nagy dolog részéről.* Oh ne aggódj bőven lesz rá lehetőség, hogy rájöjj az életed mit sem ért e nélkül. *Lötyögteti meg arca előtt az üveget.* S már alig várom, hogy legközelebb felőled lássak ilyen kirohanásokat. *Kacarászik, ugyan a fehérkéről nehéz elképzelni, hogy olyan instabil legyen, mint a Dynti-Nadae páros, de ki tudja, lehet velük is az ital művelte ezt a hosszú idők folyamán.*
- Barlang bizony. *Bólogat nagyokat.* Egy nagy és hideg barlang, de legalább eldugott helyen. *Válaszol a nő kérdésére, talán nem a legbiztatóbb módszerrel, de ha már kibukott a száján, visszavonni nem tudja, nem is nagyon van rá ideje. Ekkor érkezik Nadae különös megnyilvánulása a pénzzel kapcsolatban. Teljes testével a nő felé fordul és szemöldökét szinte a hajtövéig emeli.* Mi? *Kérdezi, s közben alaposan végigméri a másikat, lehet csupán megfázott itt a nagy hidegben, s azért beszél ilyen butaságokat. Azért némi megnyugvással veszi annak reakcióját, amikor magához tér.* Fuh… *Fújja ki a levegőt fogai közül.* Kezdtem megijedni, hogy valamit tettek az italodba. *Rázza a fejét rosszallóan.* Még egy ilyen kijelentés és mehetsz a Szürke mellé. Még, hogy a pénz túlbecsülve… Ilyen egy marhaságot. *Motyogja inkább csak magának címezve, de azért néha egy-egy kósza pillantást vetve a kalóz felé. Reakciója természetes. Körülbelül ez az egy dolog élteti, a csillogó arany, amit aztán finom nedűre válthat.
Elismerően néz En felé, végre valaki, akivel ki tudja beszélni a fegyverek hasznosságának kérdését. Már előre látja is lelki szemei előtt, ahogy egy-egy rumosüveggel ücsörögnek a barlangban a tűz körül miközben ádáz szócsatát vívnak a pengék hosszúságának fontosságáról. Ezért hát, a kezdeti ellenszenv egyre inkább szimpátiává alakul benne, s immár nem csak a zöldszemű kedvéért, hanem saját maga miatt is őszintén megörül, amikor a nő kijelenti csatlakozási készségét feléjük. Kislányosan ugrik egyet és széles vigyorra húzza a száját izgatottan.*
- Remek! *Kiált fel kicsit hangosabban is, mint kellene.* Hát erre talán igyunk még egyet. Nadae, légy oly kedves és kínáld meg ismét rummal leendő társunkat. *Pimaszkodik kicsit, miközben újabbat húz a saját üvegéből, majd visszadugja a dugóját és pofátlanul elrejti köpenye alá.* Hát, el lettünk öhm… nos zavarva, hogy keressünk fel valami barbár bandát, akik a Kikötőtől nem messze vetették meg a lábukat, hogy tárgyaljunk vele valamiféle üzletről. Én a magam részéről inkább remélem, hogy Nadaenak sikerülne összeüzletelnünk valami épkézláb fickót, amíg én valahol csendesen eliszogatok.
*Kekeckedése után, szúrós szemmel néz vissza barna hajú társnője felé, miután vette annak célzását, amint arra utalgat, hogy Dynti esetleg nincs teljesen magánál, amikor az éjhajú a közelben van.*
- Nos, állítom, hogy ezt csak te képzeled be magadnak. *Húzza ki magát dacosan, s ekkor kapja el Rinan elf cimborájának pillantását. Előbb meglepődik, ám végül csak előveszi legbájosabb mosolyát, hogy ezzel reagáljon az ismeretlen elfre.* Mint látod, más férfiakkal is foglalkozom. *Magasan tartja az állát, de persze azért nem komoly nála ez a sértettség, ha valaki, hát ezt a másik fél nagyon jól tudhatja.*
- Ami pedig a városban fellelhető férfi lakosságot illeti… Akadnak azért egész figyelemre méltó egyedek is, csak drága kalózkánk túlságosan is válogatós, ami őket illeti. Mellesleg… *Fordul ezúttal a hóhajú felé és ujjával a haja felé bök.* így születtél, vagy te is találkoztál egy béna mágussal? *Ujját ezúttal a sajátjára irányítja.* Mármint, nem azért mert nem tetszene, csak izé, tudod… *Mentegetőzik, majd rájön, még mindig jobb ha csendben marad.*
A hozzászólás írója (Dyntina Danbur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.15 17:11:00