Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 83 (1641. - 1660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1660. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 13:02:23
Üzenet elküldve: 2014-12-07 13:02:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Gomrak//
* Türelmesen végighallgatja a történetet, melyet inkább a másik törpnek címez az "Törp-úr", de Omont is érdekli. Egy kicsit gondolkozik a kérdés után, majd kiböki. *
- Amelyik a legizgalmasabb! * Feleli mosolyogva, elvégre ő nem ismeri annyira a törpe meséit, mint ő maga, úgyhogy döntsön ő.
Izgatottan várja, hogy belekezdjen a mesébe, vagy legalább azt mondja el, hogy miről fog mesélni. Mindeközben az elf nézegeti a felvonuló zenekart, majd hallgatja a feltörő hangokat, melyektől talán egy kicsit hangosabban kell majd beszélnie a törpének, de köztudott, hogy ez nem esik nagyon nehezükre az aprónépeknek. *<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Omon Rabark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.07 13:03:54</b></font>
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.12.07 21:13:39, a következő indokkal:
Kérésre
//Gomrak//
* Türelmesen végighallgatja a történetet, melyet inkább a másik törpnek címez az "Törp-úr", de Omont is érdekli. Egy kicsit gondolkozik a kérdés után, majd kiböki. *
- Amelyik a legizgalmasabb! * Feleli mosolyogva, elvégre ő nem ismeri annyira a törpe meséit, mint ő maga, úgyhogy döntsön ő.
Izgatottan várja, hogy belekezdjen a mesébe, vagy legalább azt mondja el, hogy miről fog mesélni. Mindeközben az elf nézegeti a felvonuló zenekart, majd hallgatja a feltörő hangokat, melyektől talán egy kicsit hangosabban kell majd beszélnie a törpének, de köztudott, hogy ez nem esik nagyon nehezükre az aprónépeknek. *<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Omon Rabark) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.07 13:03:54</b></font>
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.12.07 21:13:39, a következő indokkal:
Kérésre
1659. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 11:55:03
Üzenet elküldve: 2014-12-07 11:55:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Vaslábú Argus//
*Han bocsánatkérően int az ember férfi felé, amikor észreveszi a tegezés miatti rosszallását.*
~Jó. Akkor ne tegeződjünk.~*Annyira nem baj, csak mindig kicsit feszeng egy idő után amikor sokat kell beszélni valakivel tegezés nélkül.*
-Igen, bárki bemehet a könyvtárba. Inkább azzal szokott baj lenni, hogy nem sokan járnak. Amúgy egy csomó ismeretterjesztő, történelmi, állatos, növényes és földrajzi könyv van ott. És személyes kedvenceim a kaland regények. Sőt már szakácskönyveket is láttam. Tudja, dolgoztam ott két három éve a nyáron kisegítő munkásként. De főleg csak olvasgattam. Az volt az egyik kedvenc elfoglaltságom, hogy jól megnéztem magamnak az adott egyént aki épp bejött a könyvtárba és azt találgattam, hogy vajon milyen könyvet fog kivenni. Elég sok furcsa esettel találkoztam.*Nevet fel a régi emléken*-Egyszer az elf harcosok parancsnoka tévedt be és mit kölcsönzött ki? Az évszakoknak megfelelő viseleteket.*Idézi a könyv címét* Egyébként a falum eléggé messze van innen. Egy gyors lóval 2 nap az ideút.*Látja, hogy a férfinak nagyon elkalandoztak a gondolatai. Szeme csillogása elárulja.*~Vajon mire gondol?~
-Most jut eszembe. Nemsokára szerzek valahonnan egy lovat.*Elgondolkozik azon, amit mondott és rájön, hogy kicsit félreérthető és pontosítja saját szavait*-Úgy értem veszek egy lovat.
*Elgondolkodva veszi szemügyre az embert, Főleg talárját és magas botját, amiben sosem alszik ki a kicsi láng.*
-Tehát akkor maga, afféle mágus?* Jutnak eszébe az otthonában megforduló vándor emberek maskarában akik hókuszpókuszokkal tömték az elf gyerekek fejét.*Érdekes. És maga honnan származik?
*Ekkor hirtelen bejelentik, hogy hol kell jelentkezni a hógolyócsatára. A férfi egyből a hang irányába ugrik.*~Hirtelen milyen sietős lett.~*Tiltakozni akar az ellen, hogy az ő jegyét is fizesse a mágus, de már addigra kifizette.*
-Köszönöm. Menjünk arra, ott építsünk erődöt.*Mutat egy megfelelőnek kinéző helyre és elindul felé. De aztán körülnéz egy kicsit és észreveszi, hogy akik jelentkeztek a hógolyózásra nagyobb csapatokban érkeztek. Érdeklődve fordul a mágushoz.*
-Ketten elegen leszünk?
//Vaslábú Argus//
*Han bocsánatkérően int az ember férfi felé, amikor észreveszi a tegezés miatti rosszallását.*
~Jó. Akkor ne tegeződjünk.~*Annyira nem baj, csak mindig kicsit feszeng egy idő után amikor sokat kell beszélni valakivel tegezés nélkül.*
-Igen, bárki bemehet a könyvtárba. Inkább azzal szokott baj lenni, hogy nem sokan járnak. Amúgy egy csomó ismeretterjesztő, történelmi, állatos, növényes és földrajzi könyv van ott. És személyes kedvenceim a kaland regények. Sőt már szakácskönyveket is láttam. Tudja, dolgoztam ott két három éve a nyáron kisegítő munkásként. De főleg csak olvasgattam. Az volt az egyik kedvenc elfoglaltságom, hogy jól megnéztem magamnak az adott egyént aki épp bejött a könyvtárba és azt találgattam, hogy vajon milyen könyvet fog kivenni. Elég sok furcsa esettel találkoztam.*Nevet fel a régi emléken*-Egyszer az elf harcosok parancsnoka tévedt be és mit kölcsönzött ki? Az évszakoknak megfelelő viseleteket.*Idézi a könyv címét* Egyébként a falum eléggé messze van innen. Egy gyors lóval 2 nap az ideút.*Látja, hogy a férfinak nagyon elkalandoztak a gondolatai. Szeme csillogása elárulja.*~Vajon mire gondol?~
-Most jut eszembe. Nemsokára szerzek valahonnan egy lovat.*Elgondolkozik azon, amit mondott és rájön, hogy kicsit félreérthető és pontosítja saját szavait*-Úgy értem veszek egy lovat.
*Elgondolkodva veszi szemügyre az embert, Főleg talárját és magas botját, amiben sosem alszik ki a kicsi láng.*
-Tehát akkor maga, afféle mágus?* Jutnak eszébe az otthonában megforduló vándor emberek maskarában akik hókuszpókuszokkal tömték az elf gyerekek fejét.*Érdekes. És maga honnan származik?
*Ekkor hirtelen bejelentik, hogy hol kell jelentkezni a hógolyócsatára. A férfi egyből a hang irányába ugrik.*~Hirtelen milyen sietős lett.~*Tiltakozni akar az ellen, hogy az ő jegyét is fizesse a mágus, de már addigra kifizette.*
-Köszönöm. Menjünk arra, ott építsünk erődöt.*Mutat egy megfelelőnek kinéző helyre és elindul felé. De aztán körülnéz egy kicsit és észreveszi, hogy akik jelentkeztek a hógolyózásra nagyobb csapatokban érkeztek. Érdeklődve fordul a mágushoz.*
-Ketten elegen leszünk?
1658. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 03:38:22
Üzenet elküldve: 2014-12-07 03:38:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Taug//
*Wram mindig utálta a telet. A törzseknél a tél a rablóháborúk és nyomorgások ideje, míg itt a városban az ostobák dobáloznak a hóval, belehemperegnek, még meg is eszik, mit sem foglalkozva a világgal. Ő maga csupán azért jött ide, mert ez közelebb van, mint a Pegazus, márpedig Wram eléggé éhes. Miközben a termetes ork átverekszi magát a tömegen, nekimegy egy fickónak, gyakorlatilag kiverve a kezéből a botot. A vajákos rávigyorog az elfre. *
- Remélem nem tört csontod, mert nem érek rá, hogy ellássam a bajod. -
* Mondja, közben köpenye szétnyílik, s a démonfej a kardgombon szintén rávigyorogni látszik az elfre. *
//Taug//
*Wram mindig utálta a telet. A törzseknél a tél a rablóháborúk és nyomorgások ideje, míg itt a városban az ostobák dobáloznak a hóval, belehemperegnek, még meg is eszik, mit sem foglalkozva a világgal. Ő maga csupán azért jött ide, mert ez közelebb van, mint a Pegazus, márpedig Wram eléggé éhes. Miközben a termetes ork átverekszi magát a tömegen, nekimegy egy fickónak, gyakorlatilag kiverve a kezéből a botot. A vajákos rávigyorog az elfre. *
- Remélem nem tört csontod, mert nem érek rá, hogy ellássam a bajod. -
* Mondja, közben köpenye szétnyílik, s a démonfej a kardgombon szintén rávigyorogni látszik az elfre. *
1657. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 01:11:09
Üzenet elküldve: 2014-12-07 01:11:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Bersean J'ales Casthar//
*A puha hó, elnyomja a barna csizmába bújtatott lábak zajait. A lágyan hulló hó, lassan befedi az egész alakot. Egy bokáig érő fekete köpeny, csuklyáját mélyen a fejébe húzza. Ezredest kantárjánál fogva vezeti keresztül a tisztás mentén, míg végül a fesztivál helyszínére nem ér. Csuklyája alól, barna szemeivel tekint körbe. A városban hallott eme eseményről. Húgával annak idején azért indultak útnak, hogy felfedezzék a világot, akárcsak fivéreit. S reménykedtek, hogy szintén évekkel ezelőtt útnak indult nővérükkel is összefutnak. Lágyan mosolyodik el, miközben az egyik magányos fához sétál. Gyakorlott mozdulatokkal köti ki barna színű paripáját. Még végigsimít a sörényén, majd az orrán végig.*
- Viseld jól magad, amíg elvagyok. Nemsokára jövök, csak szétnézek.
*Mosolyodik rá. Ezzel a szavakkal hagyta a fogadóba még félig alvó húgát. Őt annyira nem érdekelte ez az összejövetel. Számára a déli irány a motiváló. Ami pedig őt illeti. Valahol mélyen hiányzott neki ez a jeges időjárás. Habár itt a tél is melegebb, mint fenti fagyos levegő. Olyannyira másnak érzékeli az itteni időt, hogy még a meleg kesztyűjére sem volt szüksége, s még a farkasbunda köpenyét is melegnek érzi. Ahogy visszagondol a régi idők teleire, ami az év minden napjára jellemző volt, óvatosan megfogja a köpenyét összekötő farkas fejet ábrázoló fibulát. A jellegzetes farkas fej, a már megszokott – vagyis a területükön megszokott – kék kővel díszített szemekkel rendelkezik.
Fejével óvatosan néz körbe az egyre sokasodó tömegben. Úgy tűnik, a déli népség élvezi eme évszakot, s igen játékosnak találja. Felvont szemöldökkel figyeli, hogy mily fajta játékokat játszanak. Már gyerekkorában végigjátszották az összest, nem lévén más játéklehetőségük. Számára ezek már nem jelenteken újdonságot. Igazság szerint nem ilyennek képzelte el az eseményt. Vagy csak náluk jelentett teljesen mást a tél?
Barnaszínű szemeivel ismerősöket keres a tömegben. Sok esélyt erre nem lát, hiszen útjuk során nem sok emberrel találkoztak, vagy álltak meg beszélgetni. Minden idejüket elveszi a menekülés, a testőrük elől, akiket még anyjuk sózott a nyakukba. Titkon reménykedett, hogy egy idő után feladják keresésüket, s hogy visszavigyék a kúriába, ám mikor tudatosítja, hogy kik is keresik rögtön elveti reményét. Fekete légiósok, ha valakik, hát ők sose adják fel, s akár életük árán is visszaviszik őket. Ha csak útközben nem találkozik legalább az egyik bátyjával, akik meg nem győzik társaikat, hogy hagyják őket békén. De egyelőre se Danettel se Darellel nem futottak össze. Se pedig nővérükkel.
De ha velük nem is, egy ismerős arcot meglát a tömegben. Hirtelen torpan meg, s szemöldöke rögtön fel is szalad homlokán, ám ezt mások nem láthatják. A fekete haj, s a hozzá hasonló barna szemek még ki sem emelnék a tömegből. Ám a tartása, s lélektükreinek érzéketlensége rögtön magára vonja figyelmét. Lassan, puha léptekkel indul meg a férfi felé, s ahogy egyre közelebb kerül hozzá, úgy válik egyre ismerősé az alak. Ismeretségéről bizonyságot tesz a nyakában hordott nyakék is. Közelebb kerülve hozzá, halkan, ám dallamosan szólítja meg. *
- Mondja csak jó uram, egy maga fajta harcost, mi veszi rá, hogy egy ilyen fesztiválon részt vegyen?
*Dobja hátra csuklyáját, s a férfi láthatja mosolyra húzódott száját. Barna, hullámos tincsei lágyan omlanak előre, egészen a mellkasáig. Talán a férfi nem ismeri fel, ám ő annál inkább. Kicsi volt az a kúria, az ő vágyainak, s szinte mindenkit ismert, mindenkit szemmel tartott. Nem sok mindent tudott csinálni, ám amikor emberek, harcosok, katonák jöttek a kúria udvarába, azokat mindig szemmel követte. Talán egyszer még egy bálon is láthatta a férfit. A néma, szűkszavú, zord férfi kevés emberrel beszélgetett, mindig is magába zárkózó volt. Ahogy a többiek emlegették, s ahogy meg is figyelhette ama kevés alkalmakkor, mikor láthatta. És már csak azért sem volt számára ismeretlen, mert apját is jól ismerte. No meg persze a fivérét is, akik mindig is taszították, így ha tehette kerülte őket. Már csak az ő szavaik, s történeteik a fiatalabb fiúról felkeltették érdeklődését, ám sokáig nem tudhatta, hogy kiről is szólnak azok a történetek. Mindenesetre most örül, hogy végre lát egy ismerős arcot. S, hogy az ráadásul az ő vidékéről is származik. Sose gondolta volna, hogy valaha ennyire fog hiányozni számára, az a táj, ahonnan mindig is elvágyott. Miközben várja a férfi válaszát, vagy legalább egy apró reakcióját, a közelben lévő árushoz fordul.*
- Egy adag Sült gesztenyétkérek. *Szólal meg, immár mellőzve a kedves hangját, s inkább fagyos, nemesekhez illő hangnemet üt meg. Közben kiszámol8csörgő aranyat, s halkan koppantja le a pultra, miután megkapta étkét.
*Nem reggelizett a fogadóban, sietett, hogy mihamarabb kiérjen, bár így is későn érkezett meg. Remélte, hogy elkerüli a tömeget.
Csendben majszolja a gesztenyéjét, barna íriszeit a férfin legeltetve.*
//Bersean J'ales Casthar//
*A puha hó, elnyomja a barna csizmába bújtatott lábak zajait. A lágyan hulló hó, lassan befedi az egész alakot. Egy bokáig érő fekete köpeny, csuklyáját mélyen a fejébe húzza. Ezredest kantárjánál fogva vezeti keresztül a tisztás mentén, míg végül a fesztivál helyszínére nem ér. Csuklyája alól, barna szemeivel tekint körbe. A városban hallott eme eseményről. Húgával annak idején azért indultak útnak, hogy felfedezzék a világot, akárcsak fivéreit. S reménykedtek, hogy szintén évekkel ezelőtt útnak indult nővérükkel is összefutnak. Lágyan mosolyodik el, miközben az egyik magányos fához sétál. Gyakorlott mozdulatokkal köti ki barna színű paripáját. Még végigsimít a sörényén, majd az orrán végig.*
- Viseld jól magad, amíg elvagyok. Nemsokára jövök, csak szétnézek.
*Mosolyodik rá. Ezzel a szavakkal hagyta a fogadóba még félig alvó húgát. Őt annyira nem érdekelte ez az összejövetel. Számára a déli irány a motiváló. Ami pedig őt illeti. Valahol mélyen hiányzott neki ez a jeges időjárás. Habár itt a tél is melegebb, mint fenti fagyos levegő. Olyannyira másnak érzékeli az itteni időt, hogy még a meleg kesztyűjére sem volt szüksége, s még a farkasbunda köpenyét is melegnek érzi. Ahogy visszagondol a régi idők teleire, ami az év minden napjára jellemző volt, óvatosan megfogja a köpenyét összekötő farkas fejet ábrázoló fibulát. A jellegzetes farkas fej, a már megszokott – vagyis a területükön megszokott – kék kővel díszített szemekkel rendelkezik.
Fejével óvatosan néz körbe az egyre sokasodó tömegben. Úgy tűnik, a déli népség élvezi eme évszakot, s igen játékosnak találja. Felvont szemöldökkel figyeli, hogy mily fajta játékokat játszanak. Már gyerekkorában végigjátszották az összest, nem lévén más játéklehetőségük. Számára ezek már nem jelenteken újdonságot. Igazság szerint nem ilyennek képzelte el az eseményt. Vagy csak náluk jelentett teljesen mást a tél?
Barnaszínű szemeivel ismerősöket keres a tömegben. Sok esélyt erre nem lát, hiszen útjuk során nem sok emberrel találkoztak, vagy álltak meg beszélgetni. Minden idejüket elveszi a menekülés, a testőrük elől, akiket még anyjuk sózott a nyakukba. Titkon reménykedett, hogy egy idő után feladják keresésüket, s hogy visszavigyék a kúriába, ám mikor tudatosítja, hogy kik is keresik rögtön elveti reményét. Fekete légiósok, ha valakik, hát ők sose adják fel, s akár életük árán is visszaviszik őket. Ha csak útközben nem találkozik legalább az egyik bátyjával, akik meg nem győzik társaikat, hogy hagyják őket békén. De egyelőre se Danettel se Darellel nem futottak össze. Se pedig nővérükkel.
De ha velük nem is, egy ismerős arcot meglát a tömegben. Hirtelen torpan meg, s szemöldöke rögtön fel is szalad homlokán, ám ezt mások nem láthatják. A fekete haj, s a hozzá hasonló barna szemek még ki sem emelnék a tömegből. Ám a tartása, s lélektükreinek érzéketlensége rögtön magára vonja figyelmét. Lassan, puha léptekkel indul meg a férfi felé, s ahogy egyre közelebb kerül hozzá, úgy válik egyre ismerősé az alak. Ismeretségéről bizonyságot tesz a nyakában hordott nyakék is. Közelebb kerülve hozzá, halkan, ám dallamosan szólítja meg. *
- Mondja csak jó uram, egy maga fajta harcost, mi veszi rá, hogy egy ilyen fesztiválon részt vegyen?
*Dobja hátra csuklyáját, s a férfi láthatja mosolyra húzódott száját. Barna, hullámos tincsei lágyan omlanak előre, egészen a mellkasáig. Talán a férfi nem ismeri fel, ám ő annál inkább. Kicsi volt az a kúria, az ő vágyainak, s szinte mindenkit ismert, mindenkit szemmel tartott. Nem sok mindent tudott csinálni, ám amikor emberek, harcosok, katonák jöttek a kúria udvarába, azokat mindig szemmel követte. Talán egyszer még egy bálon is láthatta a férfit. A néma, szűkszavú, zord férfi kevés emberrel beszélgetett, mindig is magába zárkózó volt. Ahogy a többiek emlegették, s ahogy meg is figyelhette ama kevés alkalmakkor, mikor láthatta. És már csak azért sem volt számára ismeretlen, mert apját is jól ismerte. No meg persze a fivérét is, akik mindig is taszították, így ha tehette kerülte őket. Már csak az ő szavaik, s történeteik a fiatalabb fiúról felkeltették érdeklődését, ám sokáig nem tudhatta, hogy kiről is szólnak azok a történetek. Mindenesetre most örül, hogy végre lát egy ismerős arcot. S, hogy az ráadásul az ő vidékéről is származik. Sose gondolta volna, hogy valaha ennyire fog hiányozni számára, az a táj, ahonnan mindig is elvágyott. Miközben várja a férfi válaszát, vagy legalább egy apró reakcióját, a közelben lévő árushoz fordul.*
- Egy adag Sült gesztenyétkérek. *Szólal meg, immár mellőzve a kedves hangját, s inkább fagyos, nemesekhez illő hangnemet üt meg. Közben kiszámol8csörgő aranyat, s halkan koppantja le a pultra, miután megkapta étkét.
*Nem reggelizett a fogadóban, sietett, hogy mihamarabb kiérjen, bár így is későn érkezett meg. Remélte, hogy elkerüli a tömeget.
Csendben majszolja a gesztenyéjét, barna íriszeit a férfin legeltetve.*
1656. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 00:08:46
Üzenet elküldve: 2014-12-07 00:08:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
*A válaszra elismerően bólint, majd visszahúzódik nyugodt kis szegletébe, amit csak egy másik ajánlat erejére szakítanak meg.*
-Nagyon köszönöm, de nem vagyok az a hócsatázós lélek.
*Tényleg nem az, nem igazán tud egy pillanat alatt megfelelő döntést hozni, mert ahhoz nem csak ész kell, hanem reflexek és tapasztalat is, ez meg hiányos harci képességei alapján nem lenne meg neki. Inkább kiértékeli a pihenés és a többi alkotás szépsége által kapott hatást és elkortyolgatja a már erősen kihűlni látszó teácskáját. Esetleg járkál egy keveset, midőn itala úgy is fogyni látszik és a hidegben egy minimális mozgás úgy sem árt.*
//Hó- és jégszobrászat//
*A válaszra elismerően bólint, majd visszahúzódik nyugodt kis szegletébe, amit csak egy másik ajánlat erejére szakítanak meg.*
-Nagyon köszönöm, de nem vagyok az a hócsatázós lélek.
*Tényleg nem az, nem igazán tud egy pillanat alatt megfelelő döntést hozni, mert ahhoz nem csak ész kell, hanem reflexek és tapasztalat is, ez meg hiányos harci képességei alapján nem lenne meg neki. Inkább kiértékeli a pihenés és a többi alkotás szépsége által kapott hatást és elkortyolgatja a már erősen kihűlni látszó teácskáját. Esetleg járkál egy keveset, midőn itala úgy is fogyni látszik és a hidegben egy minimális mozgás úgy sem árt.*
1655. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 23:23:35
Üzenet elküldve: 2014-12-06 23:23:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Ó, micsoda borzalom, micsoda gyötrelem és kín, vajon hová süllyedhet még lejjebb ez a szánalmas, halandók által benépesített világ? Hiszen tucatnyi szörnyűséget, és borzalmat lát nap mint nap. Rengeteg állandó fekélye van ennek a hatalmas, beteg testnek, amelyet az egyszerű ember csak világként emleget. Ott van például a bódító italok, és egyéb tudatölő szerek egyre gyorsabb terjedése, térnyerése, és hatalma. Elvégre hány és hány lény teszi ezt manapság? Elképzelhető lenne egy fogadó alkohol nélkül? Pedig régen, még a hordák előtti időkben nem is ismertek ilyesmit. Aztán a hatalom... ó a gazdagok uralma, hát lehet-e valaha fontos személy az, ki szegény? Nem valószínű. Betegség, szegénység, éhezés. Mind-mind egy fekély, és egyikre sincs orvosság. Mikor kaphat vagyont minden szegény, orvosságot minden beteg, és az éhezők ételt? Hát nem helytelen-e alapból fertelmes világunk? Viszont ezek annyira megszokott dolgok, hogy senki meg sem meri már kérdőjelezni. Capások, de olyan egyértelműek, hogy sokan már észre sem veszik. Viszont csapás maga az élet is. Kit érdekel? Élünk, halunk, és közben szenvedünk. Hát mi nagyobb csapást láthat ennél a világ? Hova süllyedhet még ezek után? Mily' borzalom és szégyen... Őrült Taug, a Szellem hű szolgája, a Kárhozottak feje, és józan személy hírében álló elf végül megjelent ezen az eseményen. A fabot méltatlankodva halad mindig lábai előtt egy lépéssel, és gyakorta nem talál helyet a koppanásra. Sőt, esetenként még a fából faragott kis portartó sem ütközik neki a botnak, ez pedig már ténylegesen felháborító. Taug maga sem biztos benne, hogy hogyan keveredett erre a helyre, viszont vannak róla halvány sejtelmei. Amint kiderült, hogy a szer hatása alatt elengedte az alárendeltjeit erre a nevetséges helyre, hangos "Hol vannak a katonáim?" kiáltás után már szinte lent is volt. A hosszú sétát felesleges volna kihangsúlyozni, ami ideáig vezetett, hiszen nem történt semmi, pusztán magában zsörtölődött. Felháborító, igazán felháborító, hogy akad a csapatból, aki ilyen helyen érzi jól magát, mondjuk... mit is várhatna Nadaetől? Neki sosem voltak nagy igényei. Azonban ahogyan egyre jobban bele kényszerül vetni magát a tömegbe, úgy egyre inkább azt érzi, hogy talán ez a hely sem utolsó, legalábbis abból a szempontból bizonyosan nem, hogy itt is akadhatnak sötét, alvilági alakok, vagy bárki, aki tagja szeretne lenni a csapatnak. Elvégre Taran óta már igazán nem lényeges, hogy velejéig romlott legye az illető, elég a szándék is, hiszen a Kárhozottak már több dolgot nyújthatnak, mint a wegtoreni banda valaha. Az a csaapt csak egy világtól elzárkózott, kitaszítottakból álló kis csapat volt, ami pusztán élelmet, és menedéket tudott biztosítani a hasonló cipőben járóknak. A Kárhozottak ellenben célt adhatnak, eszközt a megvalósításhoz, és később még hatalmat is, minden értelemben. Viszont addig is... itt kell szenvedjen ezen a helyen, és olyan arcot kényszerül vágni, mintha nem forogna a gyomra az ilyesmiktől.*
*Ó, micsoda borzalom, micsoda gyötrelem és kín, vajon hová süllyedhet még lejjebb ez a szánalmas, halandók által benépesített világ? Hiszen tucatnyi szörnyűséget, és borzalmat lát nap mint nap. Rengeteg állandó fekélye van ennek a hatalmas, beteg testnek, amelyet az egyszerű ember csak világként emleget. Ott van például a bódító italok, és egyéb tudatölő szerek egyre gyorsabb terjedése, térnyerése, és hatalma. Elvégre hány és hány lény teszi ezt manapság? Elképzelhető lenne egy fogadó alkohol nélkül? Pedig régen, még a hordák előtti időkben nem is ismertek ilyesmit. Aztán a hatalom... ó a gazdagok uralma, hát lehet-e valaha fontos személy az, ki szegény? Nem valószínű. Betegség, szegénység, éhezés. Mind-mind egy fekély, és egyikre sincs orvosság. Mikor kaphat vagyont minden szegény, orvosságot minden beteg, és az éhezők ételt? Hát nem helytelen-e alapból fertelmes világunk? Viszont ezek annyira megszokott dolgok, hogy senki meg sem meri már kérdőjelezni. Capások, de olyan egyértelműek, hogy sokan már észre sem veszik. Viszont csapás maga az élet is. Kit érdekel? Élünk, halunk, és közben szenvedünk. Hát mi nagyobb csapást láthat ennél a világ? Hova süllyedhet még ezek után? Mily' borzalom és szégyen... Őrült Taug, a Szellem hű szolgája, a Kárhozottak feje, és józan személy hírében álló elf végül megjelent ezen az eseményen. A fabot méltatlankodva halad mindig lábai előtt egy lépéssel, és gyakorta nem talál helyet a koppanásra. Sőt, esetenként még a fából faragott kis portartó sem ütközik neki a botnak, ez pedig már ténylegesen felháborító. Taug maga sem biztos benne, hogy hogyan keveredett erre a helyre, viszont vannak róla halvány sejtelmei. Amint kiderült, hogy a szer hatása alatt elengedte az alárendeltjeit erre a nevetséges helyre, hangos "Hol vannak a katonáim?" kiáltás után már szinte lent is volt. A hosszú sétát felesleges volna kihangsúlyozni, ami ideáig vezetett, hiszen nem történt semmi, pusztán magában zsörtölődött. Felháborító, igazán felháborító, hogy akad a csapatból, aki ilyen helyen érzi jól magát, mondjuk... mit is várhatna Nadaetől? Neki sosem voltak nagy igényei. Azonban ahogyan egyre jobban bele kényszerül vetni magát a tömegbe, úgy egyre inkább azt érzi, hogy talán ez a hely sem utolsó, legalábbis abból a szempontból bizonyosan nem, hogy itt is akadhatnak sötét, alvilági alakok, vagy bárki, aki tagja szeretne lenni a csapatnak. Elvégre Taran óta már igazán nem lényeges, hogy velejéig romlott legye az illető, elég a szándék is, hiszen a Kárhozottak már több dolgot nyújthatnak, mint a wegtoreni banda valaha. Az a csaapt csak egy világtól elzárkózott, kitaszítottakból álló kis csapat volt, ami pusztán élelmet, és menedéket tudott biztosítani a hasonló cipőben járóknak. A Kárhozottak ellenben célt adhatnak, eszközt a megvalósításhoz, és később még hatalmat is, minden értelemben. Viszont addig is... itt kell szenvedjen ezen a helyen, és olyan arcot kényszerül vágni, mintha nem forogna a gyomra az ilyesmiktől.*
1654. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 23:06:04
Üzenet elküldve: 2014-12-06 23:06:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Hó- és jégszobrászat//
- Kérlek, én nem szoktam csak úgy, mérlegelés meg fontolgatás nélkül belevágni az ilyesmibe. Kivéve, ha előre megfontolt szándékkal mégis.*Közben lehúzza az arca elől a sálát, hogy Moon megbizonyosodhasson arról, hogy valóban Svirrel van dolga. A sál remek álca, főleg az egyedi kalap mellé, csoda, hogy a többiek megismerték tőle.*
- Valamiféle dermesztett leves. *Ha kell, ha nem kell, akkor is Moon orra alá dugja az ételt. A sötételfből kinézi, hogy ért a mérgekhez, ez a tudomány pedig kulcsfontosságú lehet az összetevők eredetének megállapításánál.*
- Biztos, hogy ezt nem valami szegénynegyedi kifőzdében kotyvasztják verebekből, patkányokból, meg macskákból? *A nagyobb nyomaték kedvéért még egyet piszkál az ételen a kanalával.*
- Máris? Előbb még megenném, kedves Albun. Majd. Valamikor. Előbb vagy utóbb.
- Kérlek, én nem szoktam csak úgy, mérlegelés meg fontolgatás nélkül belevágni az ilyesmibe. Kivéve, ha előre megfontolt szándékkal mégis.*Közben lehúzza az arca elől a sálát, hogy Moon megbizonyosodhasson arról, hogy valóban Svirrel van dolga. A sál remek álca, főleg az egyedi kalap mellé, csoda, hogy a többiek megismerték tőle.*
- Valamiféle dermesztett leves. *Ha kell, ha nem kell, akkor is Moon orra alá dugja az ételt. A sötételfből kinézi, hogy ért a mérgekhez, ez a tudomány pedig kulcsfontosságú lehet az összetevők eredetének megállapításánál.*
- Biztos, hogy ezt nem valami szegénynegyedi kifőzdében kotyvasztják verebekből, patkányokból, meg macskákból? *A nagyobb nyomaték kedvéért még egyet piszkál az ételen a kanalával.*
- Máris? Előbb még megenném, kedves Albun. Majd. Valamikor. Előbb vagy utóbb.
1653. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 23:00:52
Üzenet elküldve: 2014-12-06 23:00:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Nolie//
*A név hallatán ezernyi név és arc bukkan fel emlékezetében, de mivel a tündér neve nincs köztük, ezért elkönyveli új ismerősnek.*
~Olyasmire is szüksége van az emberfiának. Nem barangolhatok örökké egyedül.~
*Ezen gondolatán elmosolyodik, hiszen az utóbbi egy évben még véletlenül sem volt egyedül, igaz, hogy ugyanaz a jó ismerős kísérte őt minden útjára, s ez fordítva is nagyon hasonlóan történt. Hiába, életre szóló barátságot kötöttek a Vörössel az előző télen...*
- Nos, semmi gond, nekem is volt néhány igazán furcsa...*egy pillanatra megáll, majd végül vállvon és folytatja*...és kellemetlen ismerkedésem, melyet nem szívesen ismételnék meg.
*Ez így nem teljesen igaz, elvégre azok az ismerősei, akik úgy kezdték a barátkozást, hogy fegyvert szegeztek neki, később sok bajból ki tudták hozni a Hóhajút, illetve helyenként sok pénzhez is juttatták.
Gondolatmenetéből - ismét - a lány szakítja ki. Egy pillanatig csak néz a tündérre, nem is igazán realizálja, hogy mit mondtak neki, aztán elmosolyodik s biccent.*
- Valóban szokatlanul csípős az idő. Remélhetőleg lesz ez még hidegebb is, s több hó is fog hullani.
*A Mordokhait nem ismerők nyilván igencsak furcsán néznének rá, közeli ismerősei azonban tudják, hogy a vándor által legkedveltebb évszak a tél. Fene se tudja miért, talán a fehér hajkorona indokolttá teszi a hó és fagy imádatát. Akárhogy is legyen, a földművesek nem néztek rá túl kedvesen, amikor valami ilyesmi mondat bukott ki a száján. Ami azt illeti, meg tudja érteni, hiszen a kemény téllel kézen fogva jár az éhezés.
Iszik egy korty forralt bort, majd úgy határoz, hogy ideje egy kicsit behatóbban megismernie a hölgyeményt, ha már így "összefutottak".*
- Tehát kedves Nolie... meséljen egy kicsit magáról! Mi szél hozta Artheniorba?
*Persze, ez a kérdés egy kicsit zsákbamacska, elvégre fogalma sincs róla, hogy nem-e a levegő városának egyik régebbi lakosával van dolga, úgy meg már nem olyan érdekes a téma. Ha pedig eleve itt született, akkor pedig tökmindegy.
Másrészről a Hóhajúnak semmi kedve magáról beszélgetni. Az elmúlt pár napban annyiszor kellett már elmondani életének rövid történetét, hogy már lassan megelégeli a társasági életet. Ennek ellenére, ha a tündér a múltjáról fogja kérdezni, akkor készséggel válaszol, hiszen ki akar tahónak tűnni egy hölgy szemében?*
//Nolie//
*A név hallatán ezernyi név és arc bukkan fel emlékezetében, de mivel a tündér neve nincs köztük, ezért elkönyveli új ismerősnek.*
~Olyasmire is szüksége van az emberfiának. Nem barangolhatok örökké egyedül.~
*Ezen gondolatán elmosolyodik, hiszen az utóbbi egy évben még véletlenül sem volt egyedül, igaz, hogy ugyanaz a jó ismerős kísérte őt minden útjára, s ez fordítva is nagyon hasonlóan történt. Hiába, életre szóló barátságot kötöttek a Vörössel az előző télen...*
- Nos, semmi gond, nekem is volt néhány igazán furcsa...*egy pillanatra megáll, majd végül vállvon és folytatja*...és kellemetlen ismerkedésem, melyet nem szívesen ismételnék meg.
*Ez így nem teljesen igaz, elvégre azok az ismerősei, akik úgy kezdték a barátkozást, hogy fegyvert szegeztek neki, később sok bajból ki tudták hozni a Hóhajút, illetve helyenként sok pénzhez is juttatták.
Gondolatmenetéből - ismét - a lány szakítja ki. Egy pillanatig csak néz a tündérre, nem is igazán realizálja, hogy mit mondtak neki, aztán elmosolyodik s biccent.*
- Valóban szokatlanul csípős az idő. Remélhetőleg lesz ez még hidegebb is, s több hó is fog hullani.
*A Mordokhait nem ismerők nyilván igencsak furcsán néznének rá, közeli ismerősei azonban tudják, hogy a vándor által legkedveltebb évszak a tél. Fene se tudja miért, talán a fehér hajkorona indokolttá teszi a hó és fagy imádatát. Akárhogy is legyen, a földművesek nem néztek rá túl kedvesen, amikor valami ilyesmi mondat bukott ki a száján. Ami azt illeti, meg tudja érteni, hiszen a kemény téllel kézen fogva jár az éhezés.
Iszik egy korty forralt bort, majd úgy határoz, hogy ideje egy kicsit behatóbban megismernie a hölgyeményt, ha már így "összefutottak".*
- Tehát kedves Nolie... meséljen egy kicsit magáról! Mi szél hozta Artheniorba?
*Persze, ez a kérdés egy kicsit zsákbamacska, elvégre fogalma sincs róla, hogy nem-e a levegő városának egyik régebbi lakosával van dolga, úgy meg már nem olyan érdekes a téma. Ha pedig eleve itt született, akkor pedig tökmindegy.
Másrészről a Hóhajúnak semmi kedve magáról beszélgetni. Az elmúlt pár napban annyiszor kellett már elmondani életének rövid történetét, hogy már lassan megelégeli a társasági életet. Ennek ellenére, ha a tündér a múltjáról fogja kérdezni, akkor készséggel válaszol, hiszen ki akar tahónak tűnni egy hölgy szemében?*
1652. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 21:09:16
Üzenet elküldve: 2014-12-06 21:09:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// Mortar Gríjachor //
*Ha az égbe szökő szemöldök nem lenne elég, még egy nagyon beszédes Ó hang is jelzi a férfi meglepettségét. Mi tagadás, ez azért mosolyt csal a nő arcára. A madarak, még ha jól is informáltak, csicsergésük kicsit szűkösre sikerült. Igaz, a meglepetés forrásában nem biztos, betudhatja félvér származásának, vagy esetleg ennyire kiüt rajta, hogy nem Artheniorban született és nőtt fel. Az valahogy meg sem fordul a fejében, hogy nő mivolta lenne a váratlan rész.
Mire a férfi bemutatkozik, már szembe fordul vele, azért mégis csak szeretné tudni, ki az aki ennyire jól informált, és beszélgetni is könnyebb azért így. A kézfogást viszonozza, ujjakat nem ropogtat, elvégre nem erőművész volna (ami azért látszik is), azonban határozottnak határozott az a mozdulat.*
- Igazán örvendek.
*Most viszont rajta a sor, hogy szemöldökét felfelé terelje. Pénz mellett hely és védelem? Nocsak, ez egy roppant komoly ajánlat. A rendszerben egyszer már csalódott, és azóta szabadúszóként tengeti napjait, az otthontól távol, aminek meg van a bája. Azt sem bánta igazán, hogy majd minden estét máshol töltött, elvégre amikor azt a sok mindent elveszítette, a világban betöltött helye is odalett, semmi nem köti sehova igazán. És egyelőre ezzel nincs is problémája. A kulcsszó, az igazi figyelem felkeltő tényező jelen helyzetben a védelem. Merthogy az mindig jól jön, főleg, ha előző felettesei haragtartóak lesznek, és mondjuk néhány év múlva, amikor Enra már biztonságban érzi magát, mégis utána küldenek valakiket megint. Mondjuk a friss generációból, akiket már nem ismer.*
- Mindenképpen elgondolkoztató ajánlat. *Bólint lassan, megfontoltan.* - De az ilyesmi mindig jár valamivel, nem igaz?
*Mert hát minden szerveződésnek vannak szabályai, minimum egy-kettő, amivel nem árt tisztában lenni. Legalább tudod, mikor kell elégtételt venni, ha valaki fölrúgja azokat. A következő kérdés megint megemeli kicsit a hóhajú szemöldökét. Máris jönnek a keresztkérdések?*
- Ismerkedünk, ismerkedünk? Nem nehéz a girbe-gurba ösvényre kerülni, ha az ember lánya hamar elárvul. Onnantól már nem sok választási lehetőség marad, bármilyen lehetőség is jön, azt meg kell ragadni, vagy életed végig maradékok után turkálsz, vagy mások rongybabája, esetleg lábtörlője leszel. Nem egy különleges történet, de hát ez van, ilyen az élet. Nincsenek hősök minden utcasarkon. *Von vállat a rövid mese után. Bővebben egyelőre úgysem fejti ki, nem egy vadidegennek fogja elmesélni nem éppen veszélytelen élete minden egyes apró titkát. A lényeg talán ennyiből is érthető, ha mégsem, hát a türelem rózsát terem.*
- De most én kérdezek. Kinek sikerült felkeltenem megtisztelő figyelmét? Persze megértem, ha ekkora zajban nem lehet ezt megtárgyalni. *Jelzi finoman, hogy részéről kereshetnek nyugodtabb helyet is kereshetnek a további diskurzushoz, elvégre tudja, mi az a diszkréció, és ez amúgy sem kéretlen füleknek való pletyka téma.*
// Mortar Gríjachor //
*Ha az égbe szökő szemöldök nem lenne elég, még egy nagyon beszédes Ó hang is jelzi a férfi meglepettségét. Mi tagadás, ez azért mosolyt csal a nő arcára. A madarak, még ha jól is informáltak, csicsergésük kicsit szűkösre sikerült. Igaz, a meglepetés forrásában nem biztos, betudhatja félvér származásának, vagy esetleg ennyire kiüt rajta, hogy nem Artheniorban született és nőtt fel. Az valahogy meg sem fordul a fejében, hogy nő mivolta lenne a váratlan rész.
Mire a férfi bemutatkozik, már szembe fordul vele, azért mégis csak szeretné tudni, ki az aki ennyire jól informált, és beszélgetni is könnyebb azért így. A kézfogást viszonozza, ujjakat nem ropogtat, elvégre nem erőművész volna (ami azért látszik is), azonban határozottnak határozott az a mozdulat.*
- Igazán örvendek.
*Most viszont rajta a sor, hogy szemöldökét felfelé terelje. Pénz mellett hely és védelem? Nocsak, ez egy roppant komoly ajánlat. A rendszerben egyszer már csalódott, és azóta szabadúszóként tengeti napjait, az otthontól távol, aminek meg van a bája. Azt sem bánta igazán, hogy majd minden estét máshol töltött, elvégre amikor azt a sok mindent elveszítette, a világban betöltött helye is odalett, semmi nem köti sehova igazán. És egyelőre ezzel nincs is problémája. A kulcsszó, az igazi figyelem felkeltő tényező jelen helyzetben a védelem. Merthogy az mindig jól jön, főleg, ha előző felettesei haragtartóak lesznek, és mondjuk néhány év múlva, amikor Enra már biztonságban érzi magát, mégis utána küldenek valakiket megint. Mondjuk a friss generációból, akiket már nem ismer.*
- Mindenképpen elgondolkoztató ajánlat. *Bólint lassan, megfontoltan.* - De az ilyesmi mindig jár valamivel, nem igaz?
*Mert hát minden szerveződésnek vannak szabályai, minimum egy-kettő, amivel nem árt tisztában lenni. Legalább tudod, mikor kell elégtételt venni, ha valaki fölrúgja azokat. A következő kérdés megint megemeli kicsit a hóhajú szemöldökét. Máris jönnek a keresztkérdések?*
- Ismerkedünk, ismerkedünk? Nem nehéz a girbe-gurba ösvényre kerülni, ha az ember lánya hamar elárvul. Onnantól már nem sok választási lehetőség marad, bármilyen lehetőség is jön, azt meg kell ragadni, vagy életed végig maradékok után turkálsz, vagy mások rongybabája, esetleg lábtörlője leszel. Nem egy különleges történet, de hát ez van, ilyen az élet. Nincsenek hősök minden utcasarkon. *Von vállat a rövid mese után. Bővebben egyelőre úgysem fejti ki, nem egy vadidegennek fogja elmesélni nem éppen veszélytelen élete minden egyes apró titkát. A lényeg talán ennyiből is érthető, ha mégsem, hát a türelem rózsát terem.*
- De most én kérdezek. Kinek sikerült felkeltenem megtisztelő figyelmét? Persze megértem, ha ekkora zajban nem lehet ezt megtárgyalni. *Jelzi finoman, hogy részéről kereshetnek nyugodtabb helyet is kereshetnek a további diskurzushoz, elvégre tudja, mi az a diszkréció, és ez amúgy sem kéretlen füleknek való pletyka téma.*
1651. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 19:17:52
Üzenet elküldve: 2014-12-06 19:17:52
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
*A szárny kész. Mire feltekint a munkából, már csak a kard és a fül hiányzik. Ebből a fület könnyebb megoldani, kard nélkül viszont elég botorul nézne ki egy ilyen védelmezésre termett jószág. Szóval akármilyen macerás is a feladat, valakinek fel kell vállalnia. S mivel a jelentkezők nem tolonganak, ez bizony szerény személye lesz. Ihletként rövid ideig tanulmányozza a Csávát. Látta már egy párszor, használta is bőven, de megformáznia még nem kellett. A markolattal és a keresztvassal kezd, majd a pengével folytatja, a tapasztásos, olvasztásos, fagyasztásos rögzítőtechnikával. Lassú és macerás munka, és időnként újraépítést is követel. Jópár percig elbajlódik vele, közben reméli, hogy Moonxylvery megalkotja a fület. Utoljára tőrével vércsatornát farigcsál, csak aztán mondhatja azt, hogy elkészült. Hátralép, hogy jobban rálásson az alkotásra.*
- Most mehetünk! *nyomja meg az első szócskát azáltal, hogy hosszabb szünetet hagy utána. Ezek után egy kis hógolyózás meg sem fog kottyanni. Ott amúgy sem a győzelemre fog törekedni, csak arra, hogy jól kimozogja magát. És ha emellett más is sikeredik, azt tiszta nyereségnek tekinti.*
//Hó- és jégszobrászat//
*A szárny kész. Mire feltekint a munkából, már csak a kard és a fül hiányzik. Ebből a fület könnyebb megoldani, kard nélkül viszont elég botorul nézne ki egy ilyen védelmezésre termett jószág. Szóval akármilyen macerás is a feladat, valakinek fel kell vállalnia. S mivel a jelentkezők nem tolonganak, ez bizony szerény személye lesz. Ihletként rövid ideig tanulmányozza a Csávát. Látta már egy párszor, használta is bőven, de megformáznia még nem kellett. A markolattal és a keresztvassal kezd, majd a pengével folytatja, a tapasztásos, olvasztásos, fagyasztásos rögzítőtechnikával. Lassú és macerás munka, és időnként újraépítést is követel. Jópár percig elbajlódik vele, közben reméli, hogy Moonxylvery megalkotja a fület. Utoljára tőrével vércsatornát farigcsál, csak aztán mondhatja azt, hogy elkészült. Hátralép, hogy jobban rálásson az alkotásra.*
- Most mehetünk! *nyomja meg az első szócskát azáltal, hogy hosszabb szünetet hagy utána. Ezek után egy kis hógolyózás meg sem fog kottyanni. Ott amúgy sem a győzelemre fog törekedni, csak arra, hogy jól kimozogja magát. És ha emellett más is sikeredik, azt tiszta nyereségnek tekinti.*
1650. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 17:50:01
Üzenet elküldve: 2014-12-06 17:50:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
* A munka halad. Talán már több órája is lapogatják, egyengetik, farigcsálják, simogatták a kerubot. A szárnyai majdnem készek. Ezt Moon a pihenője alatt szemrevételezte és szavak nélküli villogó tekintettel értékelte Albun élcelődését. Még két komoly feladat maradt, a hó szobor arcának megalkotása na meg a kard megoldásának kitalálása vagy üresen marad a kerub fegyvert tartó tenyere.*
- Természetesen a papnő elé vezetik ha a Kúriában tartózkodik, ha meg nem akkor velem kell részletesebben beszélgetnie a témáról. *mondja miközben az oroszlán sörényén ügyködik. Talán ezzel van a legkevesebb gondja. Kétszer háromszor ránéz a pergamenre és mondhatni szinte tökéletesen sikerül megalkotnia. Hamarosan vissza is térhet a szemek kifaragásához. Svir végre megjelenik és méltatja az óra hossza óta tartó munkájukat.*
- Nyugodtan segíthetsz te is. *feleli gyorsan majd a valamire néz amit a kezében tart és piszkálgat a férfi.*
- Az meg mi? *érdeklődik. Az illata jó és hasonlít is valamire amit pár éve evett egyszer egy téli ünnepélyen talán a Kúriában, de már ebben nem biztos annyira.
A kerub szemének vonala szépen alakul, nemsokára már a száját erősíti meg és közben a mellettük elhaladók beszédére lesz figyelmes. Az emberek valamilyen hógolyócsatát rebesgetnek. Moon miután késznek ítéli meg a munkáját hátralép, elégedetten nézegeti a kerubot a csizmája talpától a szárnya hegyén keresztül a feje búbjáig.*
- Kész! *jelenti ki elégedetten *Nincs kedvetek egy csupor forralt bor után egy hógolyócsatához? *kérdezi majd külön Nestar felé fordul *Az ajánlat önnek is él. *mondja mosolyogva majd ijedten kiált fel.*
- Jaj, megfeledkeztem a füléről!
//Hó- és jégszobrászat//
* A munka halad. Talán már több órája is lapogatják, egyengetik, farigcsálják, simogatták a kerubot. A szárnyai majdnem készek. Ezt Moon a pihenője alatt szemrevételezte és szavak nélküli villogó tekintettel értékelte Albun élcelődését. Még két komoly feladat maradt, a hó szobor arcának megalkotása na meg a kard megoldásának kitalálása vagy üresen marad a kerub fegyvert tartó tenyere.*
- Természetesen a papnő elé vezetik ha a Kúriában tartózkodik, ha meg nem akkor velem kell részletesebben beszélgetnie a témáról. *mondja miközben az oroszlán sörényén ügyködik. Talán ezzel van a legkevesebb gondja. Kétszer háromszor ránéz a pergamenre és mondhatni szinte tökéletesen sikerül megalkotnia. Hamarosan vissza is térhet a szemek kifaragásához. Svir végre megjelenik és méltatja az óra hossza óta tartó munkájukat.*
- Nyugodtan segíthetsz te is. *feleli gyorsan majd a valamire néz amit a kezében tart és piszkálgat a férfi.*
- Az meg mi? *érdeklődik. Az illata jó és hasonlít is valamire amit pár éve evett egyszer egy téli ünnepélyen talán a Kúriában, de már ebben nem biztos annyira.
A kerub szemének vonala szépen alakul, nemsokára már a száját erősíti meg és közben a mellettük elhaladók beszédére lesz figyelmes. Az emberek valamilyen hógolyócsatát rebesgetnek. Moon miután késznek ítéli meg a munkáját hátralép, elégedetten nézegeti a kerubot a csizmája talpától a szárnya hegyén keresztül a feje búbjáig.*
- Kész! *jelenti ki elégedetten *Nincs kedvetek egy csupor forralt bor után egy hógolyócsatához? *kérdezi majd külön Nestar felé fordul *Az ajánlat önnek is él. *mondja mosolyogva majd ijedten kiált fel.*
- Jaj, megfeledkeztem a füléről!
1649. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 17:01:02
Üzenet elküldve: 2014-12-06 17:01:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
// Mordach Harders //
*Nos, ideje újabb tömeg úszás tartani, ha nem akar egy helyben szobrozni az elf. Márpedig nem akar szobrozni. No nem a táncparkett felé igyekezne, már csak az hiányozna. És nem is a hógolyó csatára igyekszik, legalábbis nincs sok kedve hóembert csinálni magából - mert abban biztos, hogy fél pillanaton belül azzá válna, amint elkezdenek repkedni a gombócok. Ellenben a mérkőzést szívesen megnézné, az mindjárt mulatságosabb, ha mást dekorálnak fel hólabdacsokkal.
A dolog azonban mégsem jön össze, vagyis megtorpanásra kényszerül. Ugyanis ahogy épp az emberek és egyebek között próbál lavírozni, és egy asztal közelébe kerül, arra eszmél, hogy valakinek valamit sikerült az elfre löttyintenie.*
-Hát ez remek. *Dörmögi magának. A pontos okot, vagyis hogy egy hógolyónak áldozatul esett pohár volt a ludas, egyelőre nem ismeri, csak annyit sikerül megállapítania, hogy egy vörös hajú férfi nagyon magyarázkodik az asztalnál ülő hölgynek, aki feltehetőleg szintén kapott egy kis kéretlen italt.
Szerencséjére azonban csak keveset kapott, és mivel sötét ruhában van, igazán látszódni sem fog. De a tudat azért bosszantó.*
- Ha mindenkit így kárpótol, hamar ki fogják fosztani, bármilyen nagylelkű is legyen.
*Jegyzi még meg, miután kezéről lerázta azt a pár cseppet, ami oda hullott. Kellet neki levennie a kesztyűt, amíg ivott. Pontosabban kellett neki várnia azzal, hogy visszavegye őket.*
// Mordach Harders //
*Nos, ideje újabb tömeg úszás tartani, ha nem akar egy helyben szobrozni az elf. Márpedig nem akar szobrozni. No nem a táncparkett felé igyekezne, már csak az hiányozna. És nem is a hógolyó csatára igyekszik, legalábbis nincs sok kedve hóembert csinálni magából - mert abban biztos, hogy fél pillanaton belül azzá válna, amint elkezdenek repkedni a gombócok. Ellenben a mérkőzést szívesen megnézné, az mindjárt mulatságosabb, ha mást dekorálnak fel hólabdacsokkal.
A dolog azonban mégsem jön össze, vagyis megtorpanásra kényszerül. Ugyanis ahogy épp az emberek és egyebek között próbál lavírozni, és egy asztal közelébe kerül, arra eszmél, hogy valakinek valamit sikerült az elfre löttyintenie.*
-Hát ez remek. *Dörmögi magának. A pontos okot, vagyis hogy egy hógolyónak áldozatul esett pohár volt a ludas, egyelőre nem ismeri, csak annyit sikerül megállapítania, hogy egy vörös hajú férfi nagyon magyarázkodik az asztalnál ülő hölgynek, aki feltehetőleg szintén kapott egy kis kéretlen italt.
Szerencséjére azonban csak keveset kapott, és mivel sötét ruhában van, igazán látszódni sem fog. De a tudat azért bosszantó.*
- Ha mindenkit így kárpótol, hamar ki fogják fosztani, bármilyen nagylelkű is legyen.
*Jegyzi még meg, miután kezéről lerázta azt a pár cseppet, ami oda hullott. Kellet neki levennie a kesztyűt, amíg ivott. Pontosabban kellett neki várnia azzal, hogy visszavegye őket.*
1648. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 16:30:08
Üzenet elküldve: 2014-12-06 16:30:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
*A tisztásra érve egyből elkapja a fesztiváli hangulat. A sok boltos téli finomságokat árul, az emberek jókedvűek, örömteli lárma járja át a helyett. Sida jobban körülnéz, sétál egy darabig. Meglátja a sok fesztiváli játkot. Keres egy félreesőbb helyet a tisztáson, és nekikezd a meditációnak, pont úgy, ahogyan azt nemrég a könyvtárban olvasta. A gyakorlat után még visszamegy egy kicsit a nyüzsgő tömegbe, egy gesztenye árus előtt egy törp útbaigazítást kér tőle, a fogadót keresi.*
-Igazából még én sem ismerem a teljes várost, de azért a Pegazusba bárhonnan odatalálok.
*Útbaigazítja az idegent, aztán beszélgetni kezdenek. Egymásnak mesélnek az idevezető útjukról, a városi tapasztalataikról, végül pedig a törp a mókás kalandjairól kezd el regélni. A hosszas beszélgetés alatt gesztenyét ettek.*
-Mostmár szerintem indulnod kéne a Pegazusba, már sötétedik.
*Barátságosan elköszönnek egymástól.*
A hozzászólás írója (Sida Ryali) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.06 16:39:11
-Igazából még én sem ismerem a teljes várost, de azért a Pegazusba bárhonnan odatalálok.
*Útbaigazítja az idegent, aztán beszélgetni kezdenek. Egymásnak mesélnek az idevezető útjukról, a városi tapasztalataikról, végül pedig a törp a mókás kalandjairól kezd el regélni. A hosszas beszélgetés alatt gesztenyét ettek.*
-Mostmár szerintem indulnod kéne a Pegazusba, már sötétedik.
*Barátságosan elköszönnek egymástól.*
A hozzászólás írója (Sida Ryali) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.06 16:39:11
1647. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 14:42:12
Üzenet elküldve: 2014-12-06 14:42:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál //
// Omon Rabark, Hrothgaar Skyllagrimmson //
*A kitörő öröm tovább folytatódik, mikor a törpe kéri, hogy meséljen valamit, aztán az egészet nevetve hallgatja végig.*
- Szóval ezek a barbárok *áll fel, hogy majd demonstrálja* azzal a különlegességgel bírtak, hogy minden éjszaka felkeltek, és kiálltak a kis kunyhójuk által körberakott térre. *Ő két lépést arrébb megy az asztaltól, hogy legyen helye.* Ezután fogták magukat, és tettek tíz fordulatot a saját tengelyük körül, így ni. *Mutat be összesen három ilyet.* Ezután fogták magukat, és visszamentek aludni. Hát látott már Törp uram vagy Elf uram ilyen furcsaságot? *Kérdezi költőien, hisz alig egy lélegzetvételnyi szünet után folytatja.*
- Természetesen beszélni nem tudtam velük, mert ilyen fura nyelven kommunikáltak, de egyszer én is odamentem éjszaka, és én is körbefordultam tízszer magam körül. Ezután aludni tértem, ahogy a többiek. Reggelre egy halom étel és egy nő fogadott mezítelenül a nyughelyemnél. *Itt úgy gondolja, nem kell tovább mesélnie, mindenki tudja a történéseket. Majd szomorúan látja, hogy a másik törp ugyan örül a mesének, tetszik neki, de mégis távozni készül. Azért még a lelkükre köti, hogy látogassák meg ezt a Thatvalamit, végül elköszön, és arrébb áll hógolyócsatázni. Gomrak visszafordul az elf felé.*
- Nos, Elf uram, eldöntötted, melyik történetemet szeretnéd hallani?
// Omon Rabark, Hrothgaar Skyllagrimmson //
*A kitörő öröm tovább folytatódik, mikor a törpe kéri, hogy meséljen valamit, aztán az egészet nevetve hallgatja végig.*
- Szóval ezek a barbárok *áll fel, hogy majd demonstrálja* azzal a különlegességgel bírtak, hogy minden éjszaka felkeltek, és kiálltak a kis kunyhójuk által körberakott térre. *Ő két lépést arrébb megy az asztaltól, hogy legyen helye.* Ezután fogták magukat, és tettek tíz fordulatot a saját tengelyük körül, így ni. *Mutat be összesen három ilyet.* Ezután fogták magukat, és visszamentek aludni. Hát látott már Törp uram vagy Elf uram ilyen furcsaságot? *Kérdezi költőien, hisz alig egy lélegzetvételnyi szünet után folytatja.*
- Természetesen beszélni nem tudtam velük, mert ilyen fura nyelven kommunikáltak, de egyszer én is odamentem éjszaka, és én is körbefordultam tízszer magam körül. Ezután aludni tértem, ahogy a többiek. Reggelre egy halom étel és egy nő fogadott mezítelenül a nyughelyemnél. *Itt úgy gondolja, nem kell tovább mesélnie, mindenki tudja a történéseket. Majd szomorúan látja, hogy a másik törp ugyan örül a mesének, tetszik neki, de mégis távozni készül. Azért még a lelkükre köti, hogy látogassák meg ezt a Thatvalamit, végül elköszön, és arrébb áll hógolyócsatázni. Gomrak visszafordul az elf felé.*
- Nos, Elf uram, eldöntötted, melyik történetemet szeretnéd hallani?
1646. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 14:38:37
Üzenet elküldve: 2014-12-06 14:38:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
*Láthatóan Moont nem zavarja annyira a magasságok mértéke, mint ahogy őt, amikor még a földön ült, de ez nem is probléma. A papnőt még nem tudja kiértékelni, mivel elég széles körben használják a varázslók is magukra ezt a jelzőt, de ettől még nem zárja ki a vallási felekezetek meglétét sem.*
-Még egy utolsó kérdés. Az utóbbit még talán fel merem ismerni, de a papnő milyen ismertetőjegyekkel rendelkezik? Vagy gyanakodjak afelé, hogy majd elvezetnek ahhoz, aki éppen jelen lesz.
*A következő jelenet érdekesen cseng le a fülében, a kisebb diskurzus mérsékelten belsőséges hangulatban telik, bár azt még maga is megmondja, hogy sok mindent nem hihet el belőle.*
-Hát én örvendek, hogy ilyen változatos társaság gyűlt össze erre az alkalomra, bár remélem, hogy azért az úr nem kívánja sírba ásni a szobrot bizonyításképpen, hogy ért hozzá. Főleg egy ennyire fagyott földbe...
*Ezzel ő rendezni is kívánta a részvételét ezen ügyben, még a harmadik alakot is meglesi, aztán visszatér a szobrocskájához, aki bizonyára már hiányolja a társaságot.*
//Hó- és jégszobrászat//
*Láthatóan Moont nem zavarja annyira a magasságok mértéke, mint ahogy őt, amikor még a földön ült, de ez nem is probléma. A papnőt még nem tudja kiértékelni, mivel elég széles körben használják a varázslók is magukra ezt a jelzőt, de ettől még nem zárja ki a vallási felekezetek meglétét sem.*
-Még egy utolsó kérdés. Az utóbbit még talán fel merem ismerni, de a papnő milyen ismertetőjegyekkel rendelkezik? Vagy gyanakodjak afelé, hogy majd elvezetnek ahhoz, aki éppen jelen lesz.
*A következő jelenet érdekesen cseng le a fülében, a kisebb diskurzus mérsékelten belsőséges hangulatban telik, bár azt még maga is megmondja, hogy sok mindent nem hihet el belőle.*
-Hát én örvendek, hogy ilyen változatos társaság gyűlt össze erre az alkalomra, bár remélem, hogy azért az úr nem kívánja sírba ásni a szobrot bizonyításképpen, hogy ért hozzá. Főleg egy ennyire fagyott földbe...
*Ezzel ő rendezni is kívánta a részvételét ezen ügyben, még a harmadik alakot is meglesi, aztán visszatér a szobrocskájához, aki bizonyára már hiányolja a társaságot.*
1645. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 14:29:41
Üzenet elküldve: 2014-12-06 14:29:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
*Az árus azt mondta Svirtnek, hogy minden benne van, amit csak a szem és a száj megkívánhat. Egy pirosodó képű, kissé már pityókás fickó pedig azt is hozzátette, hogy az is benne van, amit még az ellenségének sem kívánná sem az ember, sem a legelvetemültebb sötételf. Próba szerencse! Vásárol 6 aranyért egy tál Dermesztett leves fantázianevű csodát. A részeg pasas intelmein gondolkozva, a dermesztett levesét elmélyültem piszkálgatva araszol be a színre. Csupán percek kellenek ahhoz, hogy figyelme a furcsa levesről a szoborra, majd a szobrot készítőkre vándoroljon. Tiszta szerencse, hogy rögtön ráhibázott, ha nem elsőre találta volna meg a saját csapatát, akkor egészen biztos, hogy ilyen tempóban estig is eltartott volna a keresés, akkor pedig nem csak a levese, de ő is megdermedt volna. Annyi pénz pedig nincs a világon, amennyiért akár csak egy szeletet is meg lehetne venni egy igazi, hamisíthatatlan és utánozhatatlan Kalapos fagyott testéből.*
- Nem rossz. *Mondja a készülő szoborra miközben tovább piszkálja a kocsonyát. Enni még egy falatot sem evett belőle, de egyre inkább úgy érzi, hogy kibírja majd nélküle. Meg aztán hideg is van, nem szeretné kicsomagolni magát az arca és a nyaka köré csavart vastag sálból, főleg, hogy ez kesztyűben különösen nehézkes mutatvány. Elkezdi komótosan körbejárni a szépen alakuló szobrot, hogy jó alaposan megnézze minden kis részletét, már amennyiben vannak már kisebb részletei is.*
- Kezdetnek nem rossz.*Motyogja valahol a kör felénél, majd megáll, hogy birizgálja még egy kicsit az ételt, ha ezt annak lehet nevezni egyáltalán. Svirnek még mindig erős ellenérzései vannak ezzel a furcsa izével szemben. Miért dermesztené meg bárki is a finom levest? Ha pedig nem finom, akkor nem dermeszteni kell, hanem kirakni a bozótba a rókáknak.*
//Hó- és jégszobrászat//
*Az árus azt mondta Svirtnek, hogy minden benne van, amit csak a szem és a száj megkívánhat. Egy pirosodó képű, kissé már pityókás fickó pedig azt is hozzátette, hogy az is benne van, amit még az ellenségének sem kívánná sem az ember, sem a legelvetemültebb sötételf. Próba szerencse! Vásárol 6 aranyért egy tál Dermesztett leves fantázianevű csodát.
A részeg pasas intelmein gondolkozva, a dermesztett levesét elmélyültem piszkálgatva araszol be a színre. Csupán percek kellenek ahhoz, hogy figyelme a furcsa levesről a szoborra, majd a szobrot készítőkre vándoroljon. Tiszta szerencse, hogy rögtön ráhibázott, ha nem elsőre találta volna meg a saját csapatát, akkor egészen biztos, hogy ilyen tempóban estig is eltartott volna a keresés, akkor pedig nem csak a levese, de ő is megdermedt volna. Annyi pénz pedig nincs a világon, amennyiért akár csak egy szeletet is meg lehetne venni egy igazi, hamisíthatatlan és utánozhatatlan Kalapos fagyott testéből.*- Nem rossz. *Mondja a készülő szoborra miközben tovább piszkálja a kocsonyát. Enni még egy falatot sem evett belőle, de egyre inkább úgy érzi, hogy kibírja majd nélküle. Meg aztán hideg is van, nem szeretné kicsomagolni magát az arca és a nyaka köré csavart vastag sálból, főleg, hogy ez kesztyűben különösen nehézkes mutatvány. Elkezdi komótosan körbejárni a szépen alakuló szobrot, hogy jó alaposan megnézze minden kis részletét, már amennyiben vannak már kisebb részletei is.*
- Kezdetnek nem rossz.*Motyogja valahol a kör felénél, majd megáll, hogy birizgálja még egy kicsit az ételt, ha ezt annak lehet nevezni egyáltalán. Svirnek még mindig erős ellenérzései vannak ezzel a furcsa izével szemben. Miért dermesztené meg bárki is a finom levest? Ha pedig nem finom, akkor nem dermeszteni kell, hanem kirakni a bozótba a rókáknak.*
1644. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 12:30:57
Üzenet elküldve: 2014-12-06 12:30:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
*Egy pillanatra megáll, amikor Moonxylvery kétségbe vonja a sírásóságát. A kard megdermed a kezében, szemöldökét pedig érdeklődve felhúzza. Néhány másodpercig csak méricskéli a sötételfet.*
- Jé, te felszolgálólány vagy a Rumos Rókában? *Akármi legyen is az.* - Pedig tényleg nem tűnsz annak. *Végigméri a lányt mellkastájékon, mint az efféle becses portékát szokás. Aztán visszatér a munkához, s ahogy fordul, még látható, hogy a pimasz mosoly visszatér a szája szélére. Leginkább már a tőrével dolgozik, finomítja a szárnyat, egyesével emeli ki a tollakat. Sokat vacakol vele, de ez komoly munka, s ha jól sikerül, talán az egész szobor legszebb részét alkothatja meg belőle. Már csak az lesz hátra, hogy lehetőség szerint átlátszóvá varázsolja a rá eső részeket, főként ott, ahol a szárnyak szabadon állnak, s a fények játéka a valóságban ezt amúgy is indokolná. De lassan elkészül vele, és akkor tud még a készülő alkotás más tájékán is munkálkodni.*
//Hó- és jégszobrászat//
*Egy pillanatra megáll, amikor Moonxylvery kétségbe vonja a sírásóságát. A kard megdermed a kezében, szemöldökét pedig érdeklődve felhúzza. Néhány másodpercig csak méricskéli a sötételfet.*
- Jé, te felszolgálólány vagy a Rumos Rókában? *Akármi legyen is az.* - Pedig tényleg nem tűnsz annak. *Végigméri a lányt mellkastájékon, mint az efféle becses portékát szokás. Aztán visszatér a munkához, s ahogy fordul, még látható, hogy a pimasz mosoly visszatér a szája szélére. Leginkább már a tőrével dolgozik, finomítja a szárnyat, egyesével emeli ki a tollakat. Sokat vacakol vele, de ez komoly munka, s ha jól sikerül, talán az egész szobor legszebb részét alkothatja meg belőle. Már csak az lesz hátra, hogy lehetőség szerint átlátszóvá varázsolja a rá eső részeket, főként ott, ahol a szárnyak szabadon állnak, s a fények játéka a valóságban ezt amúgy is indokolná. De lassan elkészül vele, és akkor tud még a készülő alkotás más tájékán is munkálkodni.*
1643. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 11:53:15
Üzenet elküldve: 2014-12-06 11:53:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*~A fene vigye el a telet, mindjárt megfagyok'~ -borzong magában Felthys, és vacogva kezd el sétálgatni a standok között.*
-Mivel szolgálhatok, uram? *kérdi egy nagyon is illedelmesen viselkedő gnóm.*
-Forralt borral! *dobja oda a 11aranyat.* -Gyorsan!
*A strázsáló hapsitól megtudta, hogy a hógolyócsata nemsokára elkezdődik. Eltűnődik, vajon hogy szerepelne ennyi ember ellen egyes-egyedül? Talán lenne esélye? Minden bizonnyal. ~Ha jön egy hógolyó, előveszem a kardom, és kettévágom az orrom előtt.~ -gondolja- ~Csak nehogy az orromat vágjam ketté.~
A forralt boros üveg kiürül, és felharsan a törpeasszonyság hangja. Itt az ideje, hogy menjen egyet dobálni.*
*~A fene vigye el a telet, mindjárt megfagyok'~ -borzong magában Felthys, és vacogva kezd el sétálgatni a standok között.*
-Mivel szolgálhatok, uram? *kérdi egy nagyon is illedelmesen viselkedő gnóm.*
-Forralt borral! *dobja oda a 11aranyat.*
-Gyorsan! *A strázsáló hapsitól megtudta, hogy a hógolyócsata nemsokára elkezdődik. Eltűnődik, vajon hogy szerepelne ennyi ember ellen egyes-egyedül? Talán lenne esélye? Minden bizonnyal. ~Ha jön egy hógolyó, előveszem a kardom, és kettévágom az orrom előtt.~ -gondolja- ~Csak nehogy az orromat vágjam ketté.~
A forralt boros üveg kiürül, és felharsan a törpeasszonyság hangja. Itt az ideje, hogy menjen egyet dobálni.*
1642. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 11:44:13
Üzenet elküldve: 2014-12-06 11:44:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hó és jégszobrászat //
* Moonak nincs semmi gondja a magasságával. Nemesnek született tehát az alig egy és fél méteres termetével olyan természetesen tud egzecírozni egy óriást is mintha csak a játékszere volna. Nestar felé magasodása sem zavarja meg, lehet a férfi akár két méteres is. Moon aprócska de tudja mi a feladata és arra nevelték, hogy azt elérje minden körülmények között.*
- Rendben, majd holnap este jelentkezz a Kúriánál ha érdekel. Ha otthon van a papnőnk vele kell megbeszélned a részleteket, ha nincs akkor én vagyok az ügyben a rangidős.
* Most ha egy harcosról lett volna szó Denhez kellet volna küldenie vagy a család primortorához esetleg meszorához, csak utolsó esetben az ő feladata a harcosok kiválasztása, levizsgáztatása.
Csak egy mérges morranást a válasz Albun komoly(talan) válaszra.*
- Akkor vagy te sírásó amikor én felszolgálólány a Rumos Rókában! *mondja kis sértődéssel a hangjában de nem faggatózik tovább. Utoljára amikor valamit nagyon meg akart tudni Albuntól és Svirtől egy csomó értelmetlen történetet mondtak. Ásó, Kalap na meg a Nagyharang biztos valamely tündérke lett volna, ha csak nem maga a sír tulajdonosa.*
- Folytassuk inkább. *mondja és ismét nekiáll a karok pontosításának. Sok munka árán de kezd elfogadhatóvá válni. Na nem tökéletes, attól még igen csak messze áll, de akinek nem tetszik az próbálkozzon meg a tökéletesítésével. Miközben a hol jobbról, hol balról való lefaragáson, tökéletes ívek megalkotásán ügyködik elgondolkodik azon a bizonyos "Albun ügyön". Abból ahogy a kardot tartja a férfi sok mindent le tudna szűrni Den. Moon csak annyira jön rá, hogy valószínűleg egy harcossal van dolga.
Amikor úgy érzi, hogy nem tudja már tökéletesebbre faragni a kerub testét hozzáfog a fej megformázásához. Egy oroszlán ábrázatát kell rávarázsolnia mégis az egész alakzat igen csak békés arcmimikával rendelkezik. Először csak nagyzolva alakítja ki a vadállat szemeit, orrát, száját majd pedig a sörényét próbálja egy igazi nagyfokú fésűvel belevésni az időközben szinte jéggé fagyott hóba.*
//Hó és jégszobrászat //
* Moonak nincs semmi gondja a magasságával. Nemesnek született tehát az alig egy és fél méteres termetével olyan természetesen tud egzecírozni egy óriást is mintha csak a játékszere volna. Nestar felé magasodása sem zavarja meg, lehet a férfi akár két méteres is. Moon aprócska de tudja mi a feladata és arra nevelték, hogy azt elérje minden körülmények között.*
- Rendben, majd holnap este jelentkezz a Kúriánál ha érdekel. Ha otthon van a papnőnk vele kell megbeszélned a részleteket, ha nincs akkor én vagyok az ügyben a rangidős.
* Most ha egy harcosról lett volna szó Denhez kellet volna küldenie vagy a család primortorához esetleg meszorához, csak utolsó esetben az ő feladata a harcosok kiválasztása, levizsgáztatása.
Csak egy mérges morranást a válasz Albun komoly(talan) válaszra.*
- Akkor vagy te sírásó amikor én felszolgálólány a Rumos Rókában! *mondja kis sértődéssel a hangjában de nem faggatózik tovább. Utoljára amikor valamit nagyon meg akart tudni Albuntól és Svirtől egy csomó értelmetlen történetet mondtak. Ásó, Kalap na meg a Nagyharang biztos valamely tündérke lett volna, ha csak nem maga a sír tulajdonosa.*
- Folytassuk inkább. *mondja és ismét nekiáll a karok pontosításának. Sok munka árán de kezd elfogadhatóvá válni. Na nem tökéletes, attól még igen csak messze áll, de akinek nem tetszik az próbálkozzon meg a tökéletesítésével. Miközben a hol jobbról, hol balról való lefaragáson, tökéletes ívek megalkotásán ügyködik elgondolkodik azon a bizonyos "Albun ügyön". Abból ahogy a kardot tartja a férfi sok mindent le tudna szűrni Den. Moon csak annyira jön rá, hogy valószínűleg egy harcossal van dolga.
Amikor úgy érzi, hogy nem tudja már tökéletesebbre faragni a kerub testét hozzáfog a fej megformázásához. Egy oroszlán ábrázatát kell rávarázsolnia mégis az egész alakzat igen csak békés arcmimikával rendelkezik. Először csak nagyzolva alakítja ki a vadállat szemeit, orrát, száját majd pedig a sörényét próbálja egy igazi nagyfokú fésűvel belevésni az időközben szinte jéggé fagyott hóba.*
1641. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-06 10:29:40
Üzenet elküldve: 2014-12-06 10:29:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál //
// Enrakhala Nieth //
*Mortar minden vágya, hogy minél hamarabb elintézhesse ezt az ügyet az illetővel, s hogy végre lelépjen erről a szánalmas helyről, mely annyira gyomorforgató, hogy még lassacskán magát is kezdi utálni azért, mert belement ebbe az egészbe. Mikor eme gondolatok törnek fel nála, mindig igyekszik arra összpontosítani, hogy a szirti barlang egy csodálatos hely, s a tengerre nyíló táj, ahol bármikor végignézheti az aranyló naplementét, megér ennyit. No meg azt sem kell elfelejteni, hogy hosszú évekig élt az ébenhajú a mocsárban, egyedül... Márpedig az a bizonyos barlang egyáltalán nincs még teljesen feltárva, ám ha erre szánnák magukat, teljesen biztos benne, hogy remek kis helyet alakítana ki magának a sötét, nyirkos falak közt...
Olyannyira elgondolkozik, hogy még mindig nem tűnik fel a kellemes illat hatására sem, hogy teljesen el van tájolva, így mikor oldalra fordítja a fejét a célszemély, szemöldöke az égbe szökik!*
- Ő...
*Ejti ki sápadtas ajkain az egyszerű kis betűt, mely jól tükrözi meglepettségét - mely nem tudni, hogy a téves információ, vagy a furcsa szépség hatására történik. Mintha azt említették volna, hogy férfi lesz az illető. Vagy... Talán nem is említettek semmit? ~ Nadae, te büdös szuka... ~ Szidja el magában a földig a kalózt, aki minden bizonnyal előre kitervelte az egészet. Dynti ezért meg fogja ölni, ha meg tudja...
Mindenesetre hiába hölgy az illető, szerencsére nem olyan gyomorforgató, mint az itteni némberek, akik még a tél s a hűvös idő beálltával is képesek magukat illegetni a népnek. A hóhajúnak egész elfogadható kisugárzása van, ami szerencsére így kicsit csökkenti az ébenhajú unalmát. Ugyanakkor az sem biztos, hogy pár mondatban elintézhetik az egészet, hiszen ha például Mortar elé állna egy idegen azzal, hogy "Hé, tudom, hogy bérgyilkos vagy, nem csatlakozol a klánunkhoz?" Azzal el akarná vinni kettesben a klánhely felé, teljesen biztosan képen röhögné, s valami hátsó szándékot látna benne. Jelen esetben nem tudja, hogy a hölgy hogy fog reagálni ajánlatára, úgyhogy felkészül arra, hogy esetleg egy hosszas fűzésnek néz elébe.*
- S ha azt mondom, hogy nem csak pénzt, hanem biztos helyet s védelmet is kapna a munkáért cserébe?
*Mondja ki végül enyhén ködösítve a témát, sejtelmes mosolyra húzva ajkait, miközben végigméri a hölgyeményt, ki Enrakhala névre hallgat.*
- Mortar... *mondja ki végül saját nevét, nyújtva kezét a hóhajú felé* Tán most is egy munkát végez el, vagy csak egy magafajta gyilkosnak is kell néha a szórakozás?
*Kérdi, miközben egyik szemöldökét haloványan felvonja. Közben az ötlik eszébe, hogy bár nagyon beharangozták neki a hölgyet, ő mit sem tud róla, s a képességeiről, így a későbbiekben még akár szívesen le is tesztelné, hogy mit tud... Persze ehhez előbb meg kell nyernie magának, vagy legalább enyhe kíváncsiságot ébresztenie benne.*
- Tehát Enrakhala... Mondja csak, érdekelne, hogy került erre a pályára. Mindenkinek az életében van egy pont, ami döntő fordulatot hozhat, s áttérhet egy sötét ösvényre. Ám vannak, kikben a sötétség már eredendően ott lakozik... Kegyednek mi a története?
*Támadja le végül váratlanul kérdésével, ami bár nem csak a megnyerés miatt tett fel, hanem őszinte kíváncsiságból is. Willnek is feltette ezt a kérdést, s az ő esetében is foglalkoztatja, hogy térhetett arra az útra, ahol most jár. Ezt a kérdést saját magának is feltehetné akár, ám mivel nem szokott magával beszélgetni, ezért ezen nem is igazán szokott töprengeni. Ő olyan, amilyen... Nem éppen egy szimpatikus alak, csupán azoknak, akik eleve valamilyen beteges vágyat éreznek magukban az efféle sötét alakok irányába.*
// Enrakhala Nieth //
*Mortar minden vágya, hogy minél hamarabb elintézhesse ezt az ügyet az illetővel, s hogy végre lelépjen erről a szánalmas helyről, mely annyira gyomorforgató, hogy még lassacskán magát is kezdi utálni azért, mert belement ebbe az egészbe. Mikor eme gondolatok törnek fel nála, mindig igyekszik arra összpontosítani, hogy a szirti barlang egy csodálatos hely, s a tengerre nyíló táj, ahol bármikor végignézheti az aranyló naplementét, megér ennyit. No meg azt sem kell elfelejteni, hogy hosszú évekig élt az ébenhajú a mocsárban, egyedül... Márpedig az a bizonyos barlang egyáltalán nincs még teljesen feltárva, ám ha erre szánnák magukat, teljesen biztos benne, hogy remek kis helyet alakítana ki magának a sötét, nyirkos falak közt...
Olyannyira elgondolkozik, hogy még mindig nem tűnik fel a kellemes illat hatására sem, hogy teljesen el van tájolva, így mikor oldalra fordítja a fejét a célszemély, szemöldöke az égbe szökik!*
- Ő...
*Ejti ki sápadtas ajkain az egyszerű kis betűt, mely jól tükrözi meglepettségét - mely nem tudni, hogy a téves információ, vagy a furcsa szépség hatására történik. Mintha azt említették volna, hogy férfi lesz az illető. Vagy... Talán nem is említettek semmit? ~ Nadae, te büdös szuka... ~ Szidja el magában a földig a kalózt, aki minden bizonnyal előre kitervelte az egészet. Dynti ezért meg fogja ölni, ha meg tudja...
Mindenesetre hiába hölgy az illető, szerencsére nem olyan gyomorforgató, mint az itteni némberek, akik még a tél s a hűvös idő beálltával is képesek magukat illegetni a népnek. A hóhajúnak egész elfogadható kisugárzása van, ami szerencsére így kicsit csökkenti az ébenhajú unalmát. Ugyanakkor az sem biztos, hogy pár mondatban elintézhetik az egészet, hiszen ha például Mortar elé állna egy idegen azzal, hogy "Hé, tudom, hogy bérgyilkos vagy, nem csatlakozol a klánunkhoz?" Azzal el akarná vinni kettesben a klánhely felé, teljesen biztosan képen röhögné, s valami hátsó szándékot látna benne. Jelen esetben nem tudja, hogy a hölgy hogy fog reagálni ajánlatára, úgyhogy felkészül arra, hogy esetleg egy hosszas fűzésnek néz elébe.*
- S ha azt mondom, hogy nem csak pénzt, hanem biztos helyet s védelmet is kapna a munkáért cserébe?
*Mondja ki végül enyhén ködösítve a témát, sejtelmes mosolyra húzva ajkait, miközben végigméri a hölgyeményt, ki Enrakhala névre hallgat.*
- Mortar... *mondja ki végül saját nevét, nyújtva kezét a hóhajú felé* Tán most is egy munkát végez el, vagy csak egy magafajta gyilkosnak is kell néha a szórakozás?
*Kérdi, miközben egyik szemöldökét haloványan felvonja. Közben az ötlik eszébe, hogy bár nagyon beharangozták neki a hölgyet, ő mit sem tud róla, s a képességeiről, így a későbbiekben még akár szívesen le is tesztelné, hogy mit tud... Persze ehhez előbb meg kell nyernie magának, vagy legalább enyhe kíváncsiságot ébresztenie benne.*
- Tehát Enrakhala... Mondja csak, érdekelne, hogy került erre a pályára. Mindenkinek az életében van egy pont, ami döntő fordulatot hozhat, s áttérhet egy sötét ösvényre. Ám vannak, kikben a sötétség már eredendően ott lakozik... Kegyednek mi a története?
*Támadja le végül váratlanul kérdésével, ami bár nem csak a megnyerés miatt tett fel, hanem őszinte kíváncsiságból is. Willnek is feltette ezt a kérdést, s az ő esetében is foglalkoztatja, hogy térhetett arra az útra, ahol most jár. Ezt a kérdést saját magának is feltehetné akár, ám mivel nem szokott magával beszélgetni, ezért ezen nem is igazán szokott töprengeni. Ő olyan, amilyen... Nem éppen egy szimpatikus alak, csupán azoknak, akik eleve valamilyen beteges vágyat éreznek magukban az efféle sötét alakok irányába.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587