Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 89 (1761. - 1780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1780. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-11 21:05:26
Üzenet elküldve: 2022-12-11 21:05:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás Északra//
*Meglepődik, amikor Bobbir érdeklődést mutat a társasága iránt, és mellé szegődik, egyáltalán nem számított erre. Bosszús is kissé, bár értékeli, hogy az elf felajánlotta a segítségét, igazán nem az ő hibája, hogy Sair ennyire magának való alkat. Azonban bármennyire is szeretne egyedül lenni, sosem volt udvariatlan, főleg nem olyasvalakivel, aki erre a legkevésbé sem szolgált rá, Bobbir pedig igazán tisztelettudóan viselkedett vele az első pillanattól fogva.*
- Nos, ebben valószínűleg igazad van. *Válaszolja az elf felajánlására.* - Valóban nem ismerem túl jól a várost, igaz, jártam már itt néhányszor, de az már jó régen volt, és akkor is csak átutazóban voltam. Remélem, nem okoz gondot, hogy segíts eligazodnom, és semmilyen fontos teendődben nem gátol meg.
*Tekintetét oldalra fordítja, hogy lássa Bobbir reakcióját. Ha valaki hazudni akar, a szeme vagy egy apró grimasz azonnal elárulja, Sair elég jó emberismerő. És valóban nem szeretne teher lenni, egy városi elfnek nyilvánvalóan jobb dolga is van, mint egy jöttment, nem túl barátságos vándorló elfet kísérgetni.*
- Egyébként a Polgárnegyedbe tartok, köszönöm, ha elkalauzolsz odáig.
*Meglepődik, amikor Bobbir érdeklődést mutat a társasága iránt, és mellé szegődik, egyáltalán nem számított erre. Bosszús is kissé, bár értékeli, hogy az elf felajánlotta a segítségét, igazán nem az ő hibája, hogy Sair ennyire magának való alkat. Azonban bármennyire is szeretne egyedül lenni, sosem volt udvariatlan, főleg nem olyasvalakivel, aki erre a legkevésbé sem szolgált rá, Bobbir pedig igazán tisztelettudóan viselkedett vele az első pillanattól fogva.*
- Nos, ebben valószínűleg igazad van. *Válaszolja az elf felajánlására.* - Valóban nem ismerem túl jól a várost, igaz, jártam már itt néhányszor, de az már jó régen volt, és akkor is csak átutazóban voltam. Remélem, nem okoz gondot, hogy segíts eligazodnom, és semmilyen fontos teendődben nem gátol meg.
*Tekintetét oldalra fordítja, hogy lássa Bobbir reakcióját. Ha valaki hazudni akar, a szeme vagy egy apró grimasz azonnal elárulja, Sair elég jó emberismerő. És valóban nem szeretne teher lenni, egy városi elfnek nyilvánvalóan jobb dolga is van, mint egy jöttment, nem túl barátságos vándorló elfet kísérgetni.*
- Egyébként a Polgárnegyedbe tartok, köszönöm, ha elkalauzolsz odáig.
1779. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-11 19:44:58
Üzenet elküldve: 2022-12-11 19:44:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utazás Északra//
– Ühüm, igen. *Egyetért Sair véleményével a városi nyüzsgésről. A mércéjük azonban valószínűleg eltér, Bobbir bizonyára ügyet sem vet több olyan dologra, amik egy távolról érkezett elfnek már nehezen kezelhetők. Az egyik ilyen talán pont az idegenekkel való ismerkedés illő hossza és mélysége. A másik elf sietségét érzékelve elgondolkodik, hogy esetleg túl hirtelen lépett közelebb, ám végül arra jut, hogy ez valószínűleg nem oszt, nem szoroz. Ha faragatlanul is viselkedett, ki lehet küszöbölni a csorbát.*
– Nyugalmas pillanatokat máskor is találhatok a tisztáson. Viszont nem mindennap ismerhetek meg egy új elfet a környéken. Sair, ha nincs ellenedre, akkor szívesen elkísérlek a városba. A vadonban talán jobban eligazodsz nálam, de Artheniort jól ismerem, a segítségedre lehetek. *Tudja, hogy viselkedése tolakodónak hathat, de közben kíváncsi is Sairra, akit különben nem ismerhetne meg jobban. Reméli, hogy a nő rábólint az ajánlatára. Az esetleges ellenkezést meg sem várva sétatempóban csatlakozik a másikhoz. Legfeljebb az első keresztutcánál egyikük faképnél hagyja majd a másikat.*
– Ühüm, igen. *Egyetért Sair véleményével a városi nyüzsgésről. A mércéjük azonban valószínűleg eltér, Bobbir bizonyára ügyet sem vet több olyan dologra, amik egy távolról érkezett elfnek már nehezen kezelhetők. Az egyik ilyen talán pont az idegenekkel való ismerkedés illő hossza és mélysége. A másik elf sietségét érzékelve elgondolkodik, hogy esetleg túl hirtelen lépett közelebb, ám végül arra jut, hogy ez valószínűleg nem oszt, nem szoroz. Ha faragatlanul is viselkedett, ki lehet küszöbölni a csorbát.*
– Nyugalmas pillanatokat máskor is találhatok a tisztáson. Viszont nem mindennap ismerhetek meg egy új elfet a környéken. Sair, ha nincs ellenedre, akkor szívesen elkísérlek a városba. A vadonban talán jobban eligazodsz nálam, de Artheniort jól ismerem, a segítségedre lehetek. *Tudja, hogy viselkedése tolakodónak hathat, de közben kíváncsi is Sairra, akit különben nem ismerhetne meg jobban. Reméli, hogy a nő rábólint az ajánlatára. Az esetleges ellenkezést meg sem várva sétatempóban csatlakozik a másikhoz. Legfeljebb az első keresztutcánál egyikük faképnél hagyja majd a másikat.*
1778. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-11 17:27:30
Üzenet elküldve: 2022-12-11 17:27:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Az elf kineveti. Orvul. Gyalázatos módon. Pedig az ő hibája, teljes mértékben.
Kicsit még szuszog, próbálja összeszedni a hangszálait. Második nekifutásra sikerül is kinyögnie. *
- Szerintem neked már késő.
* Így is ordít minden mozdulatáról a magabiztosság. Azért az utána következő aggodalma jól esik a lánynak. *
- Persze. Semmi gond. Biztos csak... elzsibbadt a lábam, vagy ilyesmi.
* Rettentő bénán, próbálja menteni a menthetőt. Pici, apró, madárszerű mozdulattal megrázza a fejét, hogy észhez térjen. *
- Miről akarsz beszélni?
* Kérdezi, Dalaf szemébe nézve kérdőn. Illetve, néha, nagy ritkán oda is felpillant, mert egyébként nehezen tudja elszakítani a tekintetét a férfi szájától. Amivel az imént olyan csodálatosan közeli kapcsolatba került.
Nem akar beszélgetni. Dehogy akar. Még elkezdene gondolkozni. Folytatni akarja. *
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Az elf kineveti. Orvul. Gyalázatos módon. Pedig az ő hibája, teljes mértékben.
Kicsit még szuszog, próbálja összeszedni a hangszálait. Második nekifutásra sikerül is kinyögnie. *
- Szerintem neked már késő.
* Így is ordít minden mozdulatáról a magabiztosság. Azért az utána következő aggodalma jól esik a lánynak. *
- Persze. Semmi gond. Biztos csak... elzsibbadt a lábam, vagy ilyesmi.
* Rettentő bénán, próbálja menteni a menthetőt. Pici, apró, madárszerű mozdulattal megrázza a fejét, hogy észhez térjen. *
- Miről akarsz beszélni?
* Kérdezi, Dalaf szemébe nézve kérdőn. Illetve, néha, nagy ritkán oda is felpillant, mert egyébként nehezen tudja elszakítani a tekintetét a férfi szájától. Amivel az imént olyan csodálatosan közeli kapcsolatba került.
Nem akar beszélgetni. Dehogy akar. Még elkezdene gondolkozni. Folytatni akarja. *
1777. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-11 16:39:23
Üzenet elküldve: 2022-12-11 16:39:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Noha valahol mindig is volt valami csábja az ijedt nőknek, Dalaf nem szereti, ha ez a rémület valami sokkal elemibb félelemmé csap át. Ha eltűnik a bizalom, a biztos beleegyezés. És ezt bizony most nagyon nem akarja. Finomabban néz egy pillanatig az ijedt lányra, és szinte vidám, csitító hangot ad ki, de ennél többet nem kímél a másikon. Az elf még halkan lihegve bámulja a lány puha ajkait, mikor az lassan felemlegeti az imént beszélt dolgokat és aztán, nos összeesik. A vörös mikor látja, hogy végül is csak "jól van" a másik, őszintén kuncogni kezd*
- Ez igazán hízelgő Ole, de azért egy kicsit mégiscsak túlzás. A végén túlságosan elbízom magamat. *Vigyorog és a lány elé guggol.*
- De most komolyan, jól vagy? *tart egy kis szünetet, hogy észhez térhessen a fél-elf, meg ugye nyugodtan válaszolhasson is*
- Beszéljünk róla?
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Noha valahol mindig is volt valami csábja az ijedt nőknek, Dalaf nem szereti, ha ez a rémület valami sokkal elemibb félelemmé csap át. Ha eltűnik a bizalom, a biztos beleegyezés. És ezt bizony most nagyon nem akarja. Finomabban néz egy pillanatig az ijedt lányra, és szinte vidám, csitító hangot ad ki, de ennél többet nem kímél a másikon. Az elf még halkan lihegve bámulja a lány puha ajkait, mikor az lassan felemlegeti az imént beszélt dolgokat és aztán, nos összeesik. A vörös mikor látja, hogy végül is csak "jól van" a másik, őszintén kuncogni kezd*
- Ez igazán hízelgő Ole, de azért egy kicsit mégiscsak túlzás. A végén túlságosan elbízom magamat. *Vigyorog és a lány elé guggol.*
- De most komolyan, jól vagy? *tart egy kis szünetet, hogy észhez térhessen a fél-elf, meg ugye nyugodtan válaszolhasson is*
- Beszéljünk róla?
1776. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-11 15:28:07
Üzenet elküldve: 2022-12-11 15:28:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás Északra//
*Nem tudja mire vélni Bobbir reakcióját arra, amikor közli vele, hogy Északra tart, de nem is töri rajta sokat a fejét, hamarosan indulnia kell tovább, nem szeretné sokáig a tisztáson álldogálva vesztegetni az idejét. Igyekszik lezárni a beszélgetést, aztán továbállni.*
- Hm, való igaz, a városban az ember nem tud befelé figyelni, annyi felesleges inger éri, hogy elterelődik a figyelme a valóban fontos dolgokról. Ez alkalommal azonban engem is a városon keresztül visz az utam, bár ha csak tehetem, kerülöm a nyüzsgő tömeget, nem igazán vagyok hozzászokva.
*Általában az erdőn át közlekedik, még akkor is, ha az kerülő, kivéve ha sietős a dolga, és a rövidebb utat kell választania, vagy a városban van elintéznivalója, ami igencsak ritka. Most viszont erről van szó, meg akar látogatni valakit Artheniorban, mielőtt az Erdőmélye felé venné az irányt.*
- Nos, örültem a találkozásnak, Bobbir, azonban ha nem bánod, most már ideje indulnom. Remélem, megtalálod az erdőben a nyugalmat, amit kerestél.
*Indulása jeléül a kámzsáját a fejére húzza, megigazítja a tegezét, majd biccent egyet az elfnek, és elindul a város irányába.*
*Nem tudja mire vélni Bobbir reakcióját arra, amikor közli vele, hogy Északra tart, de nem is töri rajta sokat a fejét, hamarosan indulnia kell tovább, nem szeretné sokáig a tisztáson álldogálva vesztegetni az idejét. Igyekszik lezárni a beszélgetést, aztán továbállni.*
- Hm, való igaz, a városban az ember nem tud befelé figyelni, annyi felesleges inger éri, hogy elterelődik a figyelme a valóban fontos dolgokról. Ez alkalommal azonban engem is a városon keresztül visz az utam, bár ha csak tehetem, kerülöm a nyüzsgő tömeget, nem igazán vagyok hozzászokva.
*Általában az erdőn át közlekedik, még akkor is, ha az kerülő, kivéve ha sietős a dolga, és a rövidebb utat kell választania, vagy a városban van elintéznivalója, ami igencsak ritka. Most viszont erről van szó, meg akar látogatni valakit Artheniorban, mielőtt az Erdőmélye felé venné az irányt.*
- Nos, örültem a találkozásnak, Bobbir, azonban ha nem bánod, most már ideje indulnom. Remélem, megtalálod az erdőben a nyugalmat, amit kerestél.
*Indulása jeléül a kámzsáját a fejére húzza, megigazítja a tegezét, majd biccent egyet az elfnek, és elindul a város irányába.*
1775. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-11 10:29:27
Üzenet elküldve: 2022-12-11 10:29:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utazás Északra//
*Kedves arccal és bátorító bólogatással köszöni meg a bemutatkozást. Egymás nevét ismerve máris sokkal kevésbé idegenek. Még a piaci kofáknak és a háza környékén dolgozóknak is szereti tudni a nevét, hogy később könnyebben szóba elegyedhessen velük vagy beszélhessen róluk másoknak.*
~Sair. Sair. Jegyezd meg! ~
– Á, északra. *Ismétli azon gondolkozva, hogy mi található északra a város közelében vagy éppen a lakott részektől jóval távolabb.*
– Szeretek időnként ellátogatni a tisztásra. Békés és nyugalmas hely az olyan napokon, mint a mai. A városban sokszor a saját gondolataimat sem hallom az utcákon. *Beszéd közben néhány lépéssel közelebb sétál a nőhöz, hogy lehalkíthassa a hangját. Bemutatkozás után túlzónak érzi, hogy a távolból kiabálva beszélgessenek.*
– Északra általában Arthenioron át vezet az út. A városban feltölthetők a készletek, és pihenhet egy utolsót az utazó, mielőtt nekivág az útnak. Természetesen kerülhetsz az erdőn át, ha elkerülnéd a várost. Nem semmi, ha valaki hosszú időn át egyedül is megél a vadonban. *Feltételezi, hogy Sair pont egy ilyen elf, és irigyli is ezért.*
*Kedves arccal és bátorító bólogatással köszöni meg a bemutatkozást. Egymás nevét ismerve máris sokkal kevésbé idegenek. Még a piaci kofáknak és a háza környékén dolgozóknak is szereti tudni a nevét, hogy később könnyebben szóba elegyedhessen velük vagy beszélhessen róluk másoknak.*
~Sair. Sair. Jegyezd meg! ~
– Á, északra. *Ismétli azon gondolkozva, hogy mi található északra a város közelében vagy éppen a lakott részektől jóval távolabb.*
– Szeretek időnként ellátogatni a tisztásra. Békés és nyugalmas hely az olyan napokon, mint a mai. A városban sokszor a saját gondolataimat sem hallom az utcákon. *Beszéd közben néhány lépéssel közelebb sétál a nőhöz, hogy lehalkíthassa a hangját. Bemutatkozás után túlzónak érzi, hogy a távolból kiabálva beszélgessenek.*
– Északra általában Arthenioron át vezet az út. A városban feltölthetők a készletek, és pihenhet egy utolsót az utazó, mielőtt nekivág az útnak. Természetesen kerülhetsz az erdőn át, ha elkerülnéd a várost. Nem semmi, ha valaki hosszú időn át egyedül is megél a vadonban. *Feltételezi, hogy Sair pont egy ilyen elf, és irigyli is ezért.*
1774. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-10 21:33:11
Üzenet elküldve: 2022-12-10 21:33:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás Északra//
*Egyetért az elffel, valószínűleg ő is ki akarta volna deríteni, ki vagy mi neszez a fák között, hiszen sosem lehet tudni miféle veszedelem leselkedik a félhomályban. Az ismeretlen barátságosan köszönti, tényleg nem tűnik olyasvalakinek, akitől Sairnek tartania kellene. Meglepő, de figyelmes gesztusnak találja, hogy a másik leveszi a sisakját, önkéntelenül is viszonozza azzal, hogy lehúzza a kámzsát a fejéről. A művelet közben kiszabadul egy tincs a hajfonatából, ezt gyorsan hegyes füle mögé söpri.
Miután a férfi bemutatkozik, illetlenségnek tartaná, ha ő nem így tenne.*
- Üdvözöllek, Bobbir, az én nevem Sair.
*Bármily kedves is Bobbir, nem tartaná bölcs dolognak, hogy felfedje egy idegennek pontos úti célját.*
- Éppen Észak felé tartok, csak átvágok az erdőn. Te mi járatban vagy errefelé?
*Meglepődik saját magán, a kérdés csak úgy kicsúszott a száján, hiszen eredetileg az volt a célja, hogy mielőbb lerázza a másikat, most pedig beszédbe elegyedik vele, és érdeklődik a dolgai iránt? Furcsán érzi magát, hiszen csak tovább akart állni, valamiért mégis még mindig itt van…*
~Mégis mi ütött belém? Miért hagytam magam eltéríteni?~
*Amíg Bobbir válaszára vár, elgondolkodik, mikor beszélgetett utoljára valakivel, vagy mikor mosolygott rá valaki kedvesen. Hát, nem ma volt, és nem is tegnap… Régóta nem érezte úgy, hogy szüksége lenne erre, de talán mégis. Ahogy felmerül benne ez a gondolat, azon nyomban el is oszlatja. Nem, nincs szüksége senkire.*
*Egyetért az elffel, valószínűleg ő is ki akarta volna deríteni, ki vagy mi neszez a fák között, hiszen sosem lehet tudni miféle veszedelem leselkedik a félhomályban. Az ismeretlen barátságosan köszönti, tényleg nem tűnik olyasvalakinek, akitől Sairnek tartania kellene. Meglepő, de figyelmes gesztusnak találja, hogy a másik leveszi a sisakját, önkéntelenül is viszonozza azzal, hogy lehúzza a kámzsát a fejéről. A művelet közben kiszabadul egy tincs a hajfonatából, ezt gyorsan hegyes füle mögé söpri.
Miután a férfi bemutatkozik, illetlenségnek tartaná, ha ő nem így tenne.*
- Üdvözöllek, Bobbir, az én nevem Sair.
*Bármily kedves is Bobbir, nem tartaná bölcs dolognak, hogy felfedje egy idegennek pontos úti célját.*
- Éppen Észak felé tartok, csak átvágok az erdőn. Te mi járatban vagy errefelé?
*Meglepődik saját magán, a kérdés csak úgy kicsúszott a száján, hiszen eredetileg az volt a célja, hogy mielőbb lerázza a másikat, most pedig beszédbe elegyedik vele, és érdeklődik a dolgai iránt? Furcsán érzi magát, hiszen csak tovább akart állni, valamiért mégis még mindig itt van…*
~Mégis mi ütött belém? Miért hagytam magam eltéríteni?~
*Amíg Bobbir válaszára vár, elgondolkodik, mikor beszélgetett utoljára valakivel, vagy mikor mosolygott rá valaki kedvesen. Hát, nem ma volt, és nem is tegnap… Régóta nem érezte úgy, hogy szüksége lenne erre, de talán mégis. Ahogy felmerül benne ez a gondolat, azon nyomban el is oszlatja. Nem, nincs szüksége senkire.*
1773. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-10 20:45:38
Üzenet elküldve: 2022-12-10 20:45:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utazás Északra//
*Türelmesen vár a felszólítás után. Megfordul a fejében, hogy esetleg csak egy állat neszezését hallotta, de egy pillanattal később már látja, hogy bizony igaza volt. Megkönnyebbül az elf nő láttán, kellemetlenebb lenne a helyzet, ha mondjuk egy barátságtalan fickót zavart volna meg dolga végzésében a fák mögött. Jóindulatú, barátságos mosollyal köszönti Sairt. Biccent az utazónak és közben hallgatja a másik mondandóját.*
– Igazán nem zavartál meg, de ki kellett derítenem, ki ólálkodik errefelé. Néha érnek meglepetések, amikor becsukom a szemem és az erdőt hallgatom.
~Egy kicsit azért mind a ketten csak megijesztettük egymást. Ó, talán a sisakom teszi!~
*A szarvakkal díszített barbár sisakjáért nyúl és leveszi a fejéről. Így mutatja, hogy igazán nem tart a nőtől, és így a másikban is több bizalmat ébreszthet. Közben megfontolja Sair javaslatát, miszerint hagyja figyelmen kívül őt, majd elveti azt és bemutatkozik.*
– Bobbir vagyok, itt élek Artheniorban. Téged hogy hívnak és merre tartasz? *Igyekszik udvarias, még nem túlságosan tolakodó érdeklődéssel kielégítenie kíváncsiságát. Ha már találkoztak, csak vált néhány szót az elffel.*
*Türelmesen vár a felszólítás után. Megfordul a fejében, hogy esetleg csak egy állat neszezését hallotta, de egy pillanattal később már látja, hogy bizony igaza volt. Megkönnyebbül az elf nő láttán, kellemetlenebb lenne a helyzet, ha mondjuk egy barátságtalan fickót zavart volna meg dolga végzésében a fák mögött. Jóindulatú, barátságos mosollyal köszönti Sairt. Biccent az utazónak és közben hallgatja a másik mondandóját.*
– Igazán nem zavartál meg, de ki kellett derítenem, ki ólálkodik errefelé. Néha érnek meglepetések, amikor becsukom a szemem és az erdőt hallgatom.
~Egy kicsit azért mind a ketten csak megijesztettük egymást. Ó, talán a sisakom teszi!~
*A szarvakkal díszített barbár sisakjáért nyúl és leveszi a fejéről. Így mutatja, hogy igazán nem tart a nőtől, és így a másikban is több bizalmat ébreszthet. Közben megfontolja Sair javaslatát, miszerint hagyja figyelmen kívül őt, majd elveti azt és bemutatkozik.*
– Bobbir vagyok, itt élek Artheniorban. Téged hogy hívnak és merre tartasz? *Igyekszik udvarias, még nem túlságosan tolakodó érdeklődéssel kielégítenie kíváncsiságát. Ha már találkoztak, csak vált néhány szót az elffel.*
1772. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-10 18:01:49
Üzenet elküldve: 2022-12-10 18:01:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás Északra//
*Reményei, miszerint nyugodtan és egyedül folytathatja útját, szertefoszlanak, amikor egy hang megszólal, és arra kéri, bújjon elő. Akár maradhatna elrejtőzve is, vagy gyorsan eliszkolhatna a másik irányba, de úgy gondolja, jobb gyorsan lerázni a hang gazdáját. Nem mintha félne az illetőtől (bár egyáltalán nem biztos, hogy ártalmatlan, mondjon akármit is), egyszerűen csak nem szereti mások társaságát. Ha egyedül van, nincsenek kérdések és kéretlen tanácsok, kedve szerint cselekedhet, és senkihez sem kell alkalmazkodnia. Életében egyszer fordult elő, hogy nem egyedül kelt útra, meg is lett az eredménye, nem szeretne még egyszer hasonló helyzetbe kerülni.
Lassan kiengedi a bent tartott levegőt, és ráérős léptekkel előjön a fa mögül. Tekintete egy szőke hajú elfen állapodik meg, aki legalább fél lábbal magasabb nála. Arca jóindulatot tükröz, nem olyasvalakinek tűnik, akinek ártó szándéka van. Annak ellenére, hogy első látásra kétségtelenül szimpátiát vált ki belőle, kellő távolságtartással méregeti.*
- Nem félek tőled – szólal meg higgadtan. – Csak reméltem, hogy elkerülhetem, akárki ólálkodik is errefelé. Nem akartalak megzavarni, bármit is csináltál itt. Kérlek, vedd úgy, hogy nem is láttál, és folytasd nyugodtan a dolgodat.
*Nem akar faragatlannak tűnni, és rögtön hátat fordítani, de reméli, hogy az ismeretlen elf beéri ennyivel, ő pedig folytathatja az útját.*
*Reményei, miszerint nyugodtan és egyedül folytathatja útját, szertefoszlanak, amikor egy hang megszólal, és arra kéri, bújjon elő. Akár maradhatna elrejtőzve is, vagy gyorsan eliszkolhatna a másik irányba, de úgy gondolja, jobb gyorsan lerázni a hang gazdáját. Nem mintha félne az illetőtől (bár egyáltalán nem biztos, hogy ártalmatlan, mondjon akármit is), egyszerűen csak nem szereti mások társaságát. Ha egyedül van, nincsenek kérdések és kéretlen tanácsok, kedve szerint cselekedhet, és senkihez sem kell alkalmazkodnia. Életében egyszer fordult elő, hogy nem egyedül kelt útra, meg is lett az eredménye, nem szeretne még egyszer hasonló helyzetbe kerülni.
Lassan kiengedi a bent tartott levegőt, és ráérős léptekkel előjön a fa mögül. Tekintete egy szőke hajú elfen állapodik meg, aki legalább fél lábbal magasabb nála. Arca jóindulatot tükröz, nem olyasvalakinek tűnik, akinek ártó szándéka van. Annak ellenére, hogy első látásra kétségtelenül szimpátiát vált ki belőle, kellő távolságtartással méregeti.*
- Nem félek tőled – szólal meg higgadtan. – Csak reméltem, hogy elkerülhetem, akárki ólálkodik is errefelé. Nem akartalak megzavarni, bármit is csináltál itt. Kérlek, vedd úgy, hogy nem is láttál, és folytasd nyugodtan a dolgodat.
*Nem akar faragatlannak tűnni, és rögtön hátat fordítani, de reméli, hogy az ismeretlen elf beéri ennyivel, ő pedig folytathatja az útját.*
1771. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-10 16:19:14
Üzenet elküldve: 2022-12-10 16:19:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utazás Északra//
*A tisztás kihalt ma délelőtt, ezért teljes nyugalommal fordít hátat a fák közötti nyílt területnek és a füvet átszelő útnak. Úgy áll meg két nagy fa között, hogy viszonylag jól belássa az erdőt. Messze előre néz, hogy szinte egészben lássa a távol lévő fákat, aztán az avarra siklik a tekintete, hátha ott vesz majd észre valami érdekeset. Egy pillanatra egy közeli nagyobb fán állapodik meg a tekintete, majd vesz egy jó mély levegőt és becsukja a szemét. Kihúzza magát, vállait hátra és lefelé görgeti, két kezét pedig a teste mellé lógatja. Lábai egyenesek, épp csak annyit hajlít a térdein, hogy ne legyen túl feszes a tartása. Hallgatja a szél susogását és beleszagol az esti eső után még nedves erdei levegőbe. Annyi mindent lát a városban, ideje, hogy pihentesse a szemeit és máshogy figyelje meg a világot. Az egyensúlyát is kipróbálja, először a sarkára helyezi a súlyát és hátra dől, majd a lábujjakon tartva magát előre. Mielőtt azonban teljesen belemerülhetne a meditációba egy faág elroppanásának hangja zökkenti ki a nyugodt, csendes megfigyelés állapotából. Figyelmen kívül is hagyhatná a zajt, de elővigyázatosságból inkább kinyitja a szemeit is a hang forrása felé fordul. A bujkáló elf ekkor még rejtve van előtte, nem lát be a fa mögé, de szinte biztosra veszi, hogy az ágat valakinek el kellett törnie, tehát lennie kell valakinek a közelben.*
- Nyugodtan előbújhatsz. Tőlem nincsen félnivalód. *Közli hangosan az erdő előtte tornyosuló részével. Ezután vár, hogy mit lép a feltételezett gallytörő. Hogy lesz-e bátorsága bemutatkozni.*
~És bújjon is csak elő, ne leselkedjen rám semmi és senki.~
*A tisztás kihalt ma délelőtt, ezért teljes nyugalommal fordít hátat a fák közötti nyílt területnek és a füvet átszelő útnak. Úgy áll meg két nagy fa között, hogy viszonylag jól belássa az erdőt. Messze előre néz, hogy szinte egészben lássa a távol lévő fákat, aztán az avarra siklik a tekintete, hátha ott vesz majd észre valami érdekeset. Egy pillanatra egy közeli nagyobb fán állapodik meg a tekintete, majd vesz egy jó mély levegőt és becsukja a szemét. Kihúzza magát, vállait hátra és lefelé görgeti, két kezét pedig a teste mellé lógatja. Lábai egyenesek, épp csak annyit hajlít a térdein, hogy ne legyen túl feszes a tartása. Hallgatja a szél susogását és beleszagol az esti eső után még nedves erdei levegőbe. Annyi mindent lát a városban, ideje, hogy pihentesse a szemeit és máshogy figyelje meg a világot. Az egyensúlyát is kipróbálja, először a sarkára helyezi a súlyát és hátra dől, majd a lábujjakon tartva magát előre. Mielőtt azonban teljesen belemerülhetne a meditációba egy faág elroppanásának hangja zökkenti ki a nyugodt, csendes megfigyelés állapotából. Figyelmen kívül is hagyhatná a zajt, de elővigyázatosságból inkább kinyitja a szemeit is a hang forrása felé fordul. A bujkáló elf ekkor még rejtve van előtte, nem lát be a fa mögé, de szinte biztosra veszi, hogy az ágat valakinek el kellett törnie, tehát lennie kell valakinek a közelben.*
- Nyugodtan előbújhatsz. Tőlem nincsen félnivalód. *Közli hangosan az erdő előtte tornyosuló részével. Ezután vár, hogy mit lép a feltételezett gallytörő. Hogy lesz-e bátorsága bemutatkozni.*
~És bújjon is csak elő, ne leselkedjen rám semmi és senki.~
1770. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-10 13:20:28
Üzenet elküldve: 2022-12-10 13:20:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás Északra//
*Örömmel fogadja, hogy végre hűvösebbre fordult az idő, és a szél is felélénkült. Szereti a szelet, az a vándor barátja, elrepíti hozzá a hangokat, a szagokat, sok mindenről értesül általa, nem egyszer a segítségére volt már utazásai során. Ez alkalommal is szokásos öltözékét viseli: mohazöld nadrágot és gesztenyebarna gyapjú felsőrészt, ugyanilyen színű bőrcsizmával és kámzsás köpennyel, melyet a szíve fölött egy borostyánköves bross díszít. Köpenye alatt bőr vértet és alkarvédőt visel, hosszú íját a hátán lévő tegezben, tőrét pedig a jobb csizmájára erősített tartóban hordja. Nyakában szarvas amulettet visel.
Északra tart, bár nincs meghatározott úti célja, de egy megérzés arra sarkallta, hogy az Erdőmélye felé vegye az irányt, és az évek alatt megtanulta, hogy fontos, hogy bízzon az intuícióban. Amint az Erdőszéli tisztás felé közeledik, lépteket hall, ezért behúzódik az egyik fa mögé, hogy megbizonyosodjon róla, valóban jár-e ott valaki, vagy csak a szél játszik vele. Csakhogy óvatlanul egy gallyra lép, ami azon nyomban hangosan kettétörik a lába alatt. A levegőt visszatartva, hátát a fának vetve mozdulatlanná dermed, abban bízva, hogy ha valóban van ott valaki, nem hallotta meg neszezését, és nem veszi észre.*
*Örömmel fogadja, hogy végre hűvösebbre fordult az idő, és a szél is felélénkült. Szereti a szelet, az a vándor barátja, elrepíti hozzá a hangokat, a szagokat, sok mindenről értesül általa, nem egyszer a segítségére volt már utazásai során. Ez alkalommal is szokásos öltözékét viseli: mohazöld nadrágot és gesztenyebarna gyapjú felsőrészt, ugyanilyen színű bőrcsizmával és kámzsás köpennyel, melyet a szíve fölött egy borostyánköves bross díszít. Köpenye alatt bőr vértet és alkarvédőt visel, hosszú íját a hátán lévő tegezben, tőrét pedig a jobb csizmájára erősített tartóban hordja. Nyakában szarvas amulettet visel.
Északra tart, bár nincs meghatározott úti célja, de egy megérzés arra sarkallta, hogy az Erdőmélye felé vegye az irányt, és az évek alatt megtanulta, hogy fontos, hogy bízzon az intuícióban. Amint az Erdőszéli tisztás felé közeledik, lépteket hall, ezért behúzódik az egyik fa mögé, hogy megbizonyosodjon róla, valóban jár-e ott valaki, vagy csak a szél játszik vele. Csakhogy óvatlanul egy gallyra lép, ami azon nyomban hangosan kettétörik a lába alatt. A levegőt visszatartva, hátát a fának vetve mozdulatlanná dermed, abban bízva, hogy ha valóban van ott valaki, nem hallotta meg neszezését, és nem veszi észre.*
1769. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-09 22:30:01
Üzenet elküldve: 2022-12-09 22:30:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Hűvös nap a mai, időnként a szél is fel-feltámad. A folyó felől érkezik a fák között, beköszön a tisztásra, aztán átsüvít a város utcáin. Felborzolja a hajakat, libbent egyet a szoknyákon és megpörgeti a szemetet. Aztán megy tovább, hiszen délutánra már északabbra hivatalos. A sok okozott bosszúság mellett egy haszna is van, a környéket megülő ködöt máris eltakarította, és szerencsére sok felhőt sem hozott magával.
Bobbir széllel szemben érkezik meg a tisztásra a város felől. Csak sétálni jött, de a teljes felszerelését viseli. Volt néhány kellemetlen találkozása mostanában, úgyhogy biztosra megy. Csizmát, kék nadrágot és zekét visel, felette pedig bőrpáncélt. Sőt az időjárásra való tekintettel a köpenyét is magára kanyarította. Csuklya helyett a két szarvval díszített barbár sisakját viseli. Ritka látvány az ilyen fejfedő a szőke elfen, de kedves emlékei kötődnek hozzá, ezért bátran és büszkén hordja. Fegyverövéről díszes kard és tőr lóg. Szépnek szépek, talán használni is képes őket az úrfi. A tisztáson az erdő fái felé fordulva áll meg, hogy a rengeteg belsejét figyelve szedje össze a gondolatait.*
Bobbir széllel szemben érkezik meg a tisztásra a város felől. Csak sétálni jött, de a teljes felszerelését viseli. Volt néhány kellemetlen találkozása mostanában, úgyhogy biztosra megy. Csizmát, kék nadrágot és zekét visel, felette pedig bőrpáncélt. Sőt az időjárásra való tekintettel a köpenyét is magára kanyarította. Csuklya helyett a két szarvval díszített barbár sisakját viseli. Ritka látvány az ilyen fejfedő a szőke elfen, de kedves emlékei kötődnek hozzá, ezért bátran és büszkén hordja. Fegyverövéről díszes kard és tőr lóg. Szépnek szépek, talán használni is képes őket az úrfi. A tisztáson az erdő fái felé fordulva áll meg, hogy a rengeteg belsejét figyelve szedje össze a gondolatait.*
1768. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-05 10:24:23
Üzenet elküldve: 2022-12-05 10:24:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Olea gúnyos mosolya nem a férfi felé, inkább saját maga felé, vagy úgy egészében véve az élet felé irányul. Na de a történések szélsebesen követik egymást, elcsattant az a bizonyos elcsattannivaló és Olea elrohant a fák közé.
Dalaf hosszú elflábai jóval gyorsabbak, mint az övéi. Mire éppen beugrana a fűz mögé, már utól is érte őt. A lánynak egy céltudatosan lassan haladó, vadat becserkésző ragadozó jut az eszébe róla. Apró lépésekkel hátralépeget, amíg neki nem ütközik a feje a fatörzsnek. Vörös arcából világító szürke szemei kapkodva fürkészik a másik arcát, valamiféle reakció után kutatva, de nem talál semmi használhatót. Sietősen nyel egy nagyot, a tenyerét ökölbe szorítja. Dalaf teljesen fölétornyosul, hirtelen, maga sem tudja miért, egy villanásra félelmet érez. *
~ Dühös rám? ~
* Mintha haragot látna kigyúlni azokban a borostyánsárga szemekben. Szívesen lesütné a szemeit és eltűnne máshová, főleg amikor az elf megragadja őt. Nem mer félrenézni. Behúzza egy picit a fejét a két válla közé, testét a fának szorítja. Dalaf lassan megragadja a nyakát, mire Oleából kiszalad egy rémült kis hang. Az elf halkan megszólal, mire az összes gondolatot elvágják a lány fejében.
Apró kis szikrák gyúlnak lehunyt szemhéja mögött, míg hátradöntött fejjel visszacsókol. Önkéntelenül is kiengedi eddig összeszorított markát és a férfi ruhájába kapaszkodik. *
~ Ez aztán a csók. ~
* Még sosem csókolta így őt senki. A volt Sellő szakértelme vitathatatlan, mire elereszti Oleát, a lányból csak egy szétfolyt pocsolya marad a sáros avarban. *
- Hhhh...
* Sóhajt egy rövidet és jó darabig sikertelenül próbálja a bepárásodott szemeit fókuszálásra bírni. Kivörösödött ajka bizsereg és finoman elnyílik. *
- Végül is... bejött az elméleted.
* Leheli alig hallhatóan, utalva Dalaf korábbi lelkesítő beszédére. A térdei viszont ebben a percben adják meg magukat és összerogynak a fa tövében. *
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Olea gúnyos mosolya nem a férfi felé, inkább saját maga felé, vagy úgy egészében véve az élet felé irányul. Na de a történések szélsebesen követik egymást, elcsattant az a bizonyos elcsattannivaló és Olea elrohant a fák közé.
Dalaf hosszú elflábai jóval gyorsabbak, mint az övéi. Mire éppen beugrana a fűz mögé, már utól is érte őt. A lánynak egy céltudatosan lassan haladó, vadat becserkésző ragadozó jut az eszébe róla. Apró lépésekkel hátralépeget, amíg neki nem ütközik a feje a fatörzsnek. Vörös arcából világító szürke szemei kapkodva fürkészik a másik arcát, valamiféle reakció után kutatva, de nem talál semmi használhatót. Sietősen nyel egy nagyot, a tenyerét ökölbe szorítja. Dalaf teljesen fölétornyosul, hirtelen, maga sem tudja miért, egy villanásra félelmet érez. *
~ Dühös rám? ~
* Mintha haragot látna kigyúlni azokban a borostyánsárga szemekben. Szívesen lesütné a szemeit és eltűnne máshová, főleg amikor az elf megragadja őt. Nem mer félrenézni. Behúzza egy picit a fejét a két válla közé, testét a fának szorítja. Dalaf lassan megragadja a nyakát, mire Oleából kiszalad egy rémült kis hang. Az elf halkan megszólal, mire az összes gondolatot elvágják a lány fejében.
Apró kis szikrák gyúlnak lehunyt szemhéja mögött, míg hátradöntött fejjel visszacsókol. Önkéntelenül is kiengedi eddig összeszorított markát és a férfi ruhájába kapaszkodik. *
~ Ez aztán a csók. ~
* Még sosem csókolta így őt senki. A volt Sellő szakértelme vitathatatlan, mire elereszti Oleát, a lányból csak egy szétfolyt pocsolya marad a sáros avarban. *
- Hhhh...
* Sóhajt egy rövidet és jó darabig sikertelenül próbálja a bepárásodott szemeit fókuszálásra bírni. Kivörösödött ajka bizsereg és finoman elnyílik. *
- Végül is... bejött az elméleted.
* Leheli alig hallhatóan, utalva Dalaf korábbi lelkesítő beszédére. A térdei viszont ebben a percben adják meg magukat és összerogynak a fa tövében. *
1767. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-04 18:05:53
Üzenet elküldve: 2022-12-04 18:05:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dalaf pár pillanatig már azt hiszi, hogy a másik ki fogja neki mutatni a foga valódi fehérjét. Hiszen azok a szavak valahol, olyan támadónak hangzanak. A gúnyos mosoly pedig mostanában különösen negatív jelentést vont maga után az elf életében. Valószínűleg a jövőben még gondjai lesznek a bizalommal. Szerencsére azonban a motivációs tréningek rögtönözésével nem igazán gyűlik meg a baja. A tartásához való lelkesedésen pedig egy nagyot dob az, hogy míg beszél a másik jóízűen kacag. Az ilyesmi beszédek egyébként az anyjától sem álltak sosem távol, így valószínűleg faji jellegzetesség lehet. Ahogy a vérük gyorsasága is, hiszen a másik olyan gyorsan tapad az ajkaira, hogy azzal a lendülettel már el is hagyta azokat. A vörös férfi azonban még megáll egy pillanatra és hüvelykujjával végig simít a most már nedves és többet akaró ajkán. Csak ezután iramodik a másik után, minden gyorsaságát kihasználva. És amikor utoléri őt az utolsó egy métert, már nem rohanva teszi meg. Lassú, határozott léptekkel halad Ole felé, némán, a lány szemeit fűrkészve. Arcán az érzelmek kiolvashatatlanok, a bal kezével végül a fűzfa kérgére támaszkodik, így a helyére zárja szinte egészen a nőt. És ekkor, ott alig pár centire egymástól a sárga szemeiben megcsillan a düh. És amennyiben a balszerencséje bem kívánná máshogy, jobb kezét a másik vállára helyezi. Lassú, cirógató mozdulattal a lány nyakára tér és a lomha, gyengéd érintésből egy körbeölelő, határozott fogás lesz. A hüvelykujjával alulról nyomja meg a másik állát így feljebb billentené azt. És mindeközben továbbra is intenzíven a másikat figyeli, míg nem megteszi felé az utolsó lépést. És mély suttogással szól a másikhoz*
- Nem szeretem, ha elfutnak előlem cica *ezt közölve csókolja meg a nőt. Ezúttal pedig, ha rajta múlik rendesen is teszik azt. Az az apró fogás a másik nyakáról közben eltűnik és helyét a lány hajába túró ujjak veszik át. Izgalmát pedig az a pillanat, amikor a férfi a szájába szívja a másik mézízű ajkait és a csípőjét egy pillanatig kóstolóul hozzátolja. Ha mindez, így sikerül, akkor végül nagy erőfeszítéssel, de a csók végével elengedi Olea ajkát és már, csak jobb keze cirógatja az arcát. Miközben a sajátján széles és őszinte mosoly ül*
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dalaf pár pillanatig már azt hiszi, hogy a másik ki fogja neki mutatni a foga valódi fehérjét. Hiszen azok a szavak valahol, olyan támadónak hangzanak. A gúnyos mosoly pedig mostanában különösen negatív jelentést vont maga után az elf életében. Valószínűleg a jövőben még gondjai lesznek a bizalommal. Szerencsére azonban a motivációs tréningek rögtönözésével nem igazán gyűlik meg a baja. A tartásához való lelkesedésen pedig egy nagyot dob az, hogy míg beszél a másik jóízűen kacag. Az ilyesmi beszédek egyébként az anyjától sem álltak sosem távol, így valószínűleg faji jellegzetesség lehet. Ahogy a vérük gyorsasága is, hiszen a másik olyan gyorsan tapad az ajkaira, hogy azzal a lendülettel már el is hagyta azokat. A vörös férfi azonban még megáll egy pillanatra és hüvelykujjával végig simít a most már nedves és többet akaró ajkán. Csak ezután iramodik a másik után, minden gyorsaságát kihasználva. És amikor utoléri őt az utolsó egy métert, már nem rohanva teszi meg. Lassú, határozott léptekkel halad Ole felé, némán, a lány szemeit fűrkészve. Arcán az érzelmek kiolvashatatlanok, a bal kezével végül a fűzfa kérgére támaszkodik, így a helyére zárja szinte egészen a nőt. És ekkor, ott alig pár centire egymástól a sárga szemeiben megcsillan a düh. És amennyiben a balszerencséje bem kívánná máshogy, jobb kezét a másik vállára helyezi. Lassú, cirógató mozdulattal a lány nyakára tér és a lomha, gyengéd érintésből egy körbeölelő, határozott fogás lesz. A hüvelykujjával alulról nyomja meg a másik állát így feljebb billentené azt. És mindeközben továbbra is intenzíven a másikat figyeli, míg nem megteszi felé az utolsó lépést. És mély suttogással szól a másikhoz*
- Nem szeretem, ha elfutnak előlem cica *ezt közölve csókolja meg a nőt. Ezúttal pedig, ha rajta múlik rendesen is teszik azt. Az az apró fogás a másik nyakáról közben eltűnik és helyét a lány hajába túró ujjak veszik át. Izgalmát pedig az a pillanat, amikor a férfi a szájába szívja a másik mézízű ajkait és a csípőjét egy pillanatig kóstolóul hozzátolja. Ha mindez, így sikerül, akkor végül nagy erőfeszítéssel, de a csók végével elengedi Olea ajkát és már, csak jobb keze cirógatja az arcát. Miközben a sajátján széles és őszinte mosoly ül*
1766. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-04 17:33:29
Üzenet elküldve: 2022-12-04 17:33:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Elszántan lép ki a Pegazus hátsó ajtaján az incidens után. Olyan érzés, mintha évek óta történt volna mindez, pedig épp csak az imént volt. De a következő időszakban kicsit be kell húznia fülét-farkát-nyakát, hogy ne keltsen még több feltűnést. Az eléggé ártalmas a biznisznek. Így heteket, ha nem hónapokat tölt a városban, nyugiban, minden gondot a lehető legjobb tudása szerint elkerülvén. Szerencsére a napi betevőt pár hétre előre összeszedte már, így ebből nem lesz gond. De még nem kíván új célpontot keresni.
Hetekkel később a tisztáson találja magát, simán csak kiélvezvén az itteni nyugalmat. Sokszor jár-kel tömegben, hisz tökéletes környezet az ilyesmi, ezért néha szüksége van némi nyugalomra. A tisztás pedig mindig is tökéletes hely volt erre. Mielőtt kitér a tisztásra, az "alkalomnak megfelelően" öltözik, átvedlik a zöld színű ruhaszettjébe, arcát pedig a szokásos maszkkal takarja. Az elmúlt hetekben többször váltott felszerelést, kinézetet, ruhát, hogyha esetleg valaki követte vagy megfigyelte volna a mltkori incidens óta, azt végleg lerázza, és ne találjanak rá, ismerjék fel. Most pedig, a természet zöldjét is természetesen a saját zöldjében járja.*
Hetekkel később a tisztáson találja magát, simán csak kiélvezvén az itteni nyugalmat. Sokszor jár-kel tömegben, hisz tökéletes környezet az ilyesmi, ezért néha szüksége van némi nyugalomra. A tisztás pedig mindig is tökéletes hely volt erre. Mielőtt kitér a tisztásra, az "alkalomnak megfelelően" öltözik, átvedlik a zöld színű ruhaszettjébe, arcát pedig a szokásos maszkkal takarja. Az elmúlt hetekben többször váltott felszerelést, kinézetet, ruhát, hogyha esetleg valaki követte vagy megfigyelte volna a mltkori incidens óta, azt végleg lerázza, és ne találjanak rá, ismerjék fel. Most pedig, a természet zöldjét is természetesen a saját zöldjében járja.*
1765. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-04 17:06:22
Üzenet elküldve: 2022-12-04 17:06:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
* Témaváltása nem bizonyul hosszútávon sikeresnek. Dalaf visszakanyarodik a sanyarú gyermekkorához. Sóhajt. Lélekben berendezkedik egy lehangoló beszélgetéshez. *
- Szerencsés a te fajod. Olyan hosszú az életetek, hogy több alkalmatok is van hibázni és újrakezdeni.
* Bánatosan gúnyos mosolyt villant. *
- Nekünk egyszerű embereknek, vagy fél elfeknek, kevesebb idő jut elesni, majd felállni.
* Az elf lelkesítő, motivációs tréningje most már valódi mosolyt csal az arcára. Aztán már nevet, főleg a szeretős résznél. *
~ Vajon tudja? ~
* Olea elgondolkozik, mennyit sejthet korábbi keszekusza gondolataiból a férfi, vagy csak véletlenül hibázott rá a témára? Némi visszafogott álmélkodással szemléli a Dalaf arcán végbemenő változásokat, azt a rengeteg érzelmet, ami átfut rajta. Kicsit úgy érzi magát, mint egy rajongó kislány. Azért elgondolkozik a lelkes mondatokon, sok igazságot lát benne. Továbbra is kuncogva, összegyűjti a bátorságát és csillogó szemmel gyorsan átszeli a köztük lévő távolságot. *
~ Egy, kettő, három. ~
* Villámgyorsan lábujjhegyre ereszkedik és az elf nyakába kapaszkodva sietős csókot nyom az ajkára. Amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan is távozik. Mire a férfi felfogná, mi történt, Olea már jó néhány métert szaladt és nevetgélve elbújik egy fűz mögött, hogy kifújja magát. *
//Élők között, mert hol máshol//
* Témaváltása nem bizonyul hosszútávon sikeresnek. Dalaf visszakanyarodik a sanyarú gyermekkorához. Sóhajt. Lélekben berendezkedik egy lehangoló beszélgetéshez. *
- Szerencsés a te fajod. Olyan hosszú az életetek, hogy több alkalmatok is van hibázni és újrakezdeni.
* Bánatosan gúnyos mosolyt villant. *
- Nekünk egyszerű embereknek, vagy fél elfeknek, kevesebb idő jut elesni, majd felállni.
* Az elf lelkesítő, motivációs tréningje most már valódi mosolyt csal az arcára. Aztán már nevet, főleg a szeretős résznél. *
~ Vajon tudja? ~
* Olea elgondolkozik, mennyit sejthet korábbi keszekusza gondolataiból a férfi, vagy csak véletlenül hibázott rá a témára? Némi visszafogott álmélkodással szemléli a Dalaf arcán végbemenő változásokat, azt a rengeteg érzelmet, ami átfut rajta. Kicsit úgy érzi magát, mint egy rajongó kislány. Azért elgondolkozik a lelkes mondatokon, sok igazságot lát benne. Továbbra is kuncogva, összegyűjti a bátorságát és csillogó szemmel gyorsan átszeli a köztük lévő távolságot. *
~ Egy, kettő, három. ~
* Villámgyorsan lábujjhegyre ereszkedik és az elf nyakába kapaszkodva sietős csókot nyom az ajkára. Amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan is távozik. Mire a férfi felfogná, mi történt, Olea már jó néhány métert szaladt és nevetgélve elbújik egy fűz mögött, hogy kifújja magát. *
1764. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-02 23:01:09
Üzenet elküldve: 2022-12-02 23:01:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
*~Egy örömtanyán nőtt fel, fú Dalaf, te hülye fasz!~ szidja magát, ahogy rájön, hogy valószínűleg most milyen érzés is lehetett a másiknak a kis monológját hallgatnia. Később azon a roppant meggyőző "minden rendben"-en, csak kételkedve összehúzza a szemét. Noha mostanában tényleg nem olvasott jól a nőkből, de azért ezt próbálja biztosan hinni, hogy jól látja, hogy ez most nem volt túl őszinte reakció. Nem úgy, mint az utóbbi hatai során az a sok furcsa vendég, akiket valahogy mindig túl gondolt vagy leegyszerűsített. Az valami isteni csapás kellett, hogy legyen, de egytől egyig. Karriere kezdete óta nem botlott, olyan őrült esetekbe, mint a Sellőházban. Lehetséges, hogy az egész valami jel volt, hogy most már igazán tényleg újra kezdhetné az életét, de bárhogy is legyen elég hatásos volt. Már itt és most máshogy érzi magát. Sokkal inkább annak a régi, jól elrejtett Dalafnak vagy valakinek, aki lenni akart volna kisebb- nagyobb eltérésekkel a történetében. Például azt a hátrébb lépést, úgy kihagyta volna, ha az élete sztoriját a fiatal énje írja*
- A lakás keresés? *kicsit megzavarja a hirtelen téma*
- Hát míg az ingemet mostam nem kaptam kulcsot valami szép villához senkitől. Szóval továbbra is fenálló dilemma. *Egy pillanatnyi csend áll be, míg a sellő valahol egészen mélyen elgondolkodik és maga sem tudja hogyan, de a gondolatai valahova visszafelé kanyarodnak el*
- Azt mondtad sokszor gondolkozol el azon mi lett volna belőled. Szóval most kihasználva öregapói mivoltomat felvilágosítlak, hogy ha szeretnél még mindig, szinte bármit elérhetsz. *finoman a másikra mosolyog*
- Meg is tiltom neked azt a múlt időt a jövőre vonatkozó mondataiddal kapcsolatban. Fiatal vagy, szinte ragyogsz, tele vagy élettel, bárki mellé betudnál jutni tanulónak egy ilyen karizmával. És szard le, hogy mások a hátad mögött mit suttognak! Jó, ha szeretőt szeretnél akkor ez már nehezebb, de ott is van, ami segít. Ha volt valami, ami mindig bevált, amikor nem tudtam, hogy mit akar tőlem valaki, akkor az a csók volt. A legjobb pillanatokat tudja okozni, amíg a munkád nem rontja el és szoktat le róla. Ezt azért lehetőleg kerüld el! Viszont hidd el, ha akarsz valakit, akkor már ő is tudja akar e téged. És nincs okunk szégyenkezni, akkor sem, ha visszautasítanak. A világunk rossz felfogásban van. Pedig annyira természetes. Vágyj, érezz, cselekedj! Mindenki erre vágyik, csak talál valami buta ellenindokot. De kérdem én miért nem hagyjuk abba most? *magyarázza hatalmas beleéléssel az arcán, hiába nem tudja, olyan tökéletesen megfogni a szavaival a gondolatát. *
//Élők között, mert hol máshol//
*~Egy örömtanyán nőtt fel, fú Dalaf, te hülye fasz!~ szidja magát, ahogy rájön, hogy valószínűleg most milyen érzés is lehetett a másiknak a kis monológját hallgatnia. Később azon a roppant meggyőző "minden rendben"-en, csak kételkedve összehúzza a szemét. Noha mostanában tényleg nem olvasott jól a nőkből, de azért ezt próbálja biztosan hinni, hogy jól látja, hogy ez most nem volt túl őszinte reakció. Nem úgy, mint az utóbbi hatai során az a sok furcsa vendég, akiket valahogy mindig túl gondolt vagy leegyszerűsített. Az valami isteni csapás kellett, hogy legyen, de egytől egyig. Karriere kezdete óta nem botlott, olyan őrült esetekbe, mint a Sellőházban. Lehetséges, hogy az egész valami jel volt, hogy most már igazán tényleg újra kezdhetné az életét, de bárhogy is legyen elég hatásos volt. Már itt és most máshogy érzi magát. Sokkal inkább annak a régi, jól elrejtett Dalafnak vagy valakinek, aki lenni akart volna kisebb- nagyobb eltérésekkel a történetében. Például azt a hátrébb lépést, úgy kihagyta volna, ha az élete sztoriját a fiatal énje írja*
- A lakás keresés? *kicsit megzavarja a hirtelen téma*
- Hát míg az ingemet mostam nem kaptam kulcsot valami szép villához senkitől. Szóval továbbra is fenálló dilemma. *Egy pillanatnyi csend áll be, míg a sellő valahol egészen mélyen elgondolkodik és maga sem tudja hogyan, de a gondolatai valahova visszafelé kanyarodnak el*
- Azt mondtad sokszor gondolkozol el azon mi lett volna belőled. Szóval most kihasználva öregapói mivoltomat felvilágosítlak, hogy ha szeretnél még mindig, szinte bármit elérhetsz. *finoman a másikra mosolyog*
- Meg is tiltom neked azt a múlt időt a jövőre vonatkozó mondataiddal kapcsolatban. Fiatal vagy, szinte ragyogsz, tele vagy élettel, bárki mellé betudnál jutni tanulónak egy ilyen karizmával. És szard le, hogy mások a hátad mögött mit suttognak! Jó, ha szeretőt szeretnél akkor ez már nehezebb, de ott is van, ami segít. Ha volt valami, ami mindig bevált, amikor nem tudtam, hogy mit akar tőlem valaki, akkor az a csók volt. A legjobb pillanatokat tudja okozni, amíg a munkád nem rontja el és szoktat le róla. Ezt azért lehetőleg kerüld el! Viszont hidd el, ha akarsz valakit, akkor már ő is tudja akar e téged. És nincs okunk szégyenkezni, akkor sem, ha visszautasítanak. A világunk rossz felfogásban van. Pedig annyira természetes. Vágyj, érezz, cselekedj! Mindenki erre vágyik, csak talál valami buta ellenindokot. De kérdem én miért nem hagyjuk abba most? *magyarázza hatalmas beleéléssel az arcán, hiába nem tudja, olyan tökéletesen megfogni a szavaival a gondolatát. *
1763. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-02 21:48:29
Üzenet elküldve: 2022-12-02 21:48:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
- Tényleg, nagyon irigylem őt. Sokszor gondolkozom azon, mi lett volna belőlem, ha... nem oda születek, ahova születtem. Érted.
* Tanulhatna rendesen, zongorázhatna, kényelmes életet élhetne, udvarolhatna neki egy lovagias ifjú... Ehelyett egy erdei düledező kunyhó, csúfolódások, buta tréfák és bántalmazások, döglött állatok, mindenféle bűzös kotyvalék, sikoltozó lányok és asszonyok hangja... Gyorsan apró mozdulatokkal megrázza a fejét, hogy kiverje a fejéből korántsem örömteli gyermekkora képeit. *
~ A letört az nem kifejezés. ~
- Minden rendben.
~ Hozzám képest még egy sellőházi selyemfiú is maga a daliás herceg. Csak rá kell nézni. Nem vagyunk egy súlycsoportban. ~
* Mosolyra húzza a száját, bár maga is érzi, hogy nem az igazi a próbálkozása. Különben is, valószínűleg csak beképzelte Dalaf érdeklődését. Egy pillanatra lehunyja a szemét, hogy összeszedje a gondolatait. *
~ Ostoba vagyok. ~
* Gyorsan összezúzza magában gyerekes álmodozását, mielőtt az elf teszi azt meg. Saját magától jobban elviseli az elutasítást. Mindazonáltal, az elhatározása bebiztosításához szüksége lenne egy kis térre. Lép egyet hátra. *
- Khm. És mi a helyzet a lakáskereséssel?
//Élők között, mert hol máshol//
- Tényleg, nagyon irigylem őt. Sokszor gondolkozom azon, mi lett volna belőlem, ha... nem oda születek, ahova születtem. Érted.
* Tanulhatna rendesen, zongorázhatna, kényelmes életet élhetne, udvarolhatna neki egy lovagias ifjú... Ehelyett egy erdei düledező kunyhó, csúfolódások, buta tréfák és bántalmazások, döglött állatok, mindenféle bűzös kotyvalék, sikoltozó lányok és asszonyok hangja... Gyorsan apró mozdulatokkal megrázza a fejét, hogy kiverje a fejéből korántsem örömteli gyermekkora képeit. *
~ A letört az nem kifejezés. ~
- Minden rendben.
~ Hozzám képest még egy sellőházi selyemfiú is maga a daliás herceg. Csak rá kell nézni. Nem vagyunk egy súlycsoportban. ~
* Mosolyra húzza a száját, bár maga is érzi, hogy nem az igazi a próbálkozása. Különben is, valószínűleg csak beképzelte Dalaf érdeklődését. Egy pillanatra lehunyja a szemét, hogy összeszedje a gondolatait. *
~ Ostoba vagyok. ~
* Gyorsan összezúzza magában gyerekes álmodozását, mielőtt az elf teszi azt meg. Saját magától jobban elviseli az elutasítást. Mindazonáltal, az elhatározása bebiztosításához szüksége lenne egy kis térre. Lép egyet hátra. *
- Khm. És mi a helyzet a lakáskereséssel?
1762. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-12-02 21:07:44
Üzenet elküldve: 2022-12-02 21:07:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi kicsit mindig belefeletkezik abba, hogy a lánya esetében nem tartják egyértelműnek mindazt, amit egy másik gyermek "mindenképpen" tanulna, ugyanis a témában hozott döntése nem éppen volt megszokott*
- Mindent, amit egy jobb módú fiú is tanulna. Számtan, olvasás, a tudomány alapjai, alkímia és még zene is. Egy vagyonom van a dologban, de azt akarom, hogy legyen lehetősége gondolkodni, ismereteket szerezni, saját értékrendet kialakítani, több világnézetet látva, történeteket ismerve. Ne mások határozzák meg ki lehet belőle és sose szoruljon arra, hogy fel kelljen adnia önmagát vagy az álmait. Joga van ahhoz, hogy tudja mi mindent választhatsz. Annyi nőt láttam a munkám során, akik sose kaptak információt sem arról, hogy milyen lesz a nászéjszakájuk, a férjük és milyen lehetőség közül választottak nekik. Nem is mérlegelhettek. Az ilyesmitől rosszul vagyok, így a város házasságainak legtöbbjétől is. Nem pusztán a szakmához közel álló témát érintően. *Kihallatszódik a szavaiból, hogy a legnagyobb félelme az, hogy a lánya is ilyen sorsra jut, ő viszont tényleg mindent megtesz azért, hogy ez ne történhessen majd meg. Fontos neki a lánya, ahogy az is, hogy így ezen részét el is fogadják. Úgyhogy tapogatózni próbál hát Olénél, de az nem nagyon ad neki választ. Viszont máshogy viselkedik furcsán, mint ahogy azt várta*
- Minden rendben? *kérdezi*
- Elég letört arcot vágtál, hol járt a fejed?
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi kicsit mindig belefeletkezik abba, hogy a lánya esetében nem tartják egyértelműnek mindazt, amit egy másik gyermek "mindenképpen" tanulna, ugyanis a témában hozott döntése nem éppen volt megszokott*
- Mindent, amit egy jobb módú fiú is tanulna. Számtan, olvasás, a tudomány alapjai, alkímia és még zene is. Egy vagyonom van a dologban, de azt akarom, hogy legyen lehetősége gondolkodni, ismereteket szerezni, saját értékrendet kialakítani, több világnézetet látva, történeteket ismerve. Ne mások határozzák meg ki lehet belőle és sose szoruljon arra, hogy fel kelljen adnia önmagát vagy az álmait. Joga van ahhoz, hogy tudja mi mindent választhatsz. Annyi nőt láttam a munkám során, akik sose kaptak információt sem arról, hogy milyen lesz a nászéjszakájuk, a férjük és milyen lehetőség közül választottak nekik. Nem is mérlegelhettek. Az ilyesmitől rosszul vagyok, így a város házasságainak legtöbbjétől is. Nem pusztán a szakmához közel álló témát érintően. *Kihallatszódik a szavaiból, hogy a legnagyobb félelme az, hogy a lánya is ilyen sorsra jut, ő viszont tényleg mindent megtesz azért, hogy ez ne történhessen majd meg. Fontos neki a lánya, ahogy az is, hogy így ezen részét el is fogadják. Úgyhogy tapogatózni próbál hát Olénél, de az nem nagyon ad neki választ. Viszont máshogy viselkedik furcsán, mint ahogy azt várta*
- Minden rendben? *kérdezi*
- Elég letört arcot vágtál, hol járt a fejed?
1761. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-30 10:13:54
Üzenet elküldve: 2022-11-30 10:13:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Elmosolyodik az emlékektől, amikor az ismerős tisztásra ér. Rápillant a folyóra, ahova múltkor sikerült beleesnie, végig is fut a hátán a hideg. Meg is állna egy pillanatra, de iszonyatosan hideg van, és a szél fúj a víz felől, így hát gyorsan továbbsiet. De azért továbbra is mosolyog magában elhaladtában. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3078-3097