Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 447 (8921. - 8940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8940. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-02 08:43:55
Üzenet elküldve: 2022-02-02 08:43:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
//Láz még 2 kör//
//Mana: 15//
*Nem is számított másra Lunitól sem, az elsütött izzasztás varázslatra egy megfelelőt mutat válaszul, amely elbódítja kicsit, felhevíti a fejét és a mozgását lassítja némileg. Bár talán még így is ő a szerencsésebb, hiszen hosszabb ideig gyengébb hatásnak van kitéve, mint Luni, ő ugyanis azonnal elszenvedi az egész folyamatot. Próbálja még így is kicsit kitisztítani a fejét, ám gyorsabb ma már bizonyára nem lesz, az egyik kezét a homlokához emeli, hogy némileg hűtse. Ekkor lendül az ellenfele támadásba, azaz varázslásra vetemedik. Érdekes légbuborékot alkot, amely kipukkadva enyhe széllökést produkál. Ám előtte még közeledik hozzá, hogy a varázslat eredményességét növelje, ami számára is mindenképpen hasznos, hiszen ő is csak közelebb akart jutni a lányhoz eddig, most pedig ő maga jön. Ha a széllökés kifújja a tollat a helyéről, ugyanis erre a szél észlelésekor számít is, ravasz trükk, amit már a férfitől is látott, de nem tudta, hogy erre Luni is képes, eddig. A toll után kap, és visszateszi egy mozdulattal a helyére, ám ezúttal ő következik, ha sikerült tervei szerint elkapni a szökevényt, amennyiben ellibben a helyéről. Nincs sok ideje, de immár kisebb is a távolság, így csak néhány nagyobbat lép, talán három is elég, hogy megfelelő közelségbe kerüljön és varázsol ő is. Előre nyújtja a tenyerét, hogy ezzel is lopja a távolságot, majd elmormolja az igét, amely hatására tűzcsóva törne elő a tenyeréből a lány felé. Nem akar komoly sérüléseket okozni, sőt számít rá, hogy ha a közelébe ér és esetleg megpörköli, hátra is ugrik reflexből, de talán a tollat eléri a tűz.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló tenyeréből kiindulva vékony csóva csap ki három lépés távolságra. Komolyabb égési sérüléseket okozhat (3), valamint tűzgyújtó hatású.
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
//Láz még 2 kör//
//Mana: 15//
*Nem is számított másra Lunitól sem, az elsütött izzasztás varázslatra egy megfelelőt mutat válaszul, amely elbódítja kicsit, felhevíti a fejét és a mozgását lassítja némileg. Bár talán még így is ő a szerencsésebb, hiszen hosszabb ideig gyengébb hatásnak van kitéve, mint Luni, ő ugyanis azonnal elszenvedi az egész folyamatot. Próbálja még így is kicsit kitisztítani a fejét, ám gyorsabb ma már bizonyára nem lesz, az egyik kezét a homlokához emeli, hogy némileg hűtse. Ekkor lendül az ellenfele támadásba, azaz varázslásra vetemedik. Érdekes légbuborékot alkot, amely kipukkadva enyhe széllökést produkál. Ám előtte még közeledik hozzá, hogy a varázslat eredményességét növelje, ami számára is mindenképpen hasznos, hiszen ő is csak közelebb akart jutni a lányhoz eddig, most pedig ő maga jön. Ha a széllökés kifújja a tollat a helyéről, ugyanis erre a szél észlelésekor számít is, ravasz trükk, amit már a férfitől is látott, de nem tudta, hogy erre Luni is képes, eddig. A toll után kap, és visszateszi egy mozdulattal a helyére, ám ezúttal ő következik, ha sikerült tervei szerint elkapni a szökevényt, amennyiben ellibben a helyéről. Nincs sok ideje, de immár kisebb is a távolság, így csak néhány nagyobbat lép, talán három is elég, hogy megfelelő közelségbe kerüljön és varázsol ő is. Előre nyújtja a tenyerét, hogy ezzel is lopja a távolságot, majd elmormolja az igét, amely hatására tűzcsóva törne elő a tenyeréből a lány felé. Nem akar komoly sérüléseket okozni, sőt számít rá, hogy ha a közelébe ér és esetleg megpörköli, hátra is ugrik reflexből, de talán a tollat eléri a tűz.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázsló tenyeréből kiindulva vékony csóva csap ki három lépés távolságra. Komolyabb égési sérüléseket okozhat (3), valamint tűzgyújtó hatású.
8939. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-02 07:27:36
Üzenet elküldve: 2022-02-02 07:27:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
*Egyet tud, hogy sokáig nem maradhat egy helyben, főleg nem a városban, lóval pedig jóval könnyebb helyet változtatni a környéken. Mikor kiér a tisztásra kiköti az állatot az egyik fához és leül enni. Mivel az alkohol már eléggé kimarta a gyomrát, ezen a cipó segíteni fog nagy valószínűséggel. Bár most nincsenek sokan, ám nézelődik, hátha meglát egy- egy ismerős arcot. ~Hol keressek mégis tanárt magamnak? ~ Nem igazán tudja merre kéne indulnia, hogy célt érjen, mert hallotta, sőt látta is a nyáron, hogy vannak a környékben mágusok, akik kézzel fogható varázslatokat tudnak megidézni, azonban, hogy honnan érkeztek arról nem esett szó. ~Csak nem egy helyen vannak besuvasztva? Biztos nem… ~ Bizonyára ők is pont olyan emberek vagy lények, mint mindenki más és járnak a városba is. Enni nekik is kell, meg bizonyára sok olyan termék van, amit csak itt lehet beszerezni a varázsitalokról nem is szólva. Bele is néz a táskájába, hogy eszébe is jutottak, ám nem igazán tudja melyik ital mire való, de jó drágának néznek ki, bizonyára megadnak majd értük egy keveset.*
-Ez a sötétzöld értékesnek látszik, ilyennel még eddig nem találkoztam. *Emeli ki, majd mutatja meg a lónak is, aki csak egy prüszkölésre méltatja a dolgot. Nem igazán érdeklik a fiolák, amiket a gazdája olyan alaposan megnéz, inkább néhány, még megmaradt fűcsomót részesít előnyben.*
-Ez szinte már ijesztő. *Emeli fel a vérvörös löttyöt, talán nem is biztos benne, hogy varázsital lapul a fiolában, inkább disznóvérre hasonlít a tartalma.*
-Lehet senki nem veszi meg majd. *Teszi vissza, majd befejezi az evést lassan.*
*Egyet tud, hogy sokáig nem maradhat egy helyben, főleg nem a városban, lóval pedig jóval könnyebb helyet változtatni a környéken. Mikor kiér a tisztásra kiköti az állatot az egyik fához és leül enni. Mivel az alkohol már eléggé kimarta a gyomrát, ezen a cipó segíteni fog nagy valószínűséggel. Bár most nincsenek sokan, ám nézelődik, hátha meglát egy- egy ismerős arcot. ~Hol keressek mégis tanárt magamnak? ~ Nem igazán tudja merre kéne indulnia, hogy célt érjen, mert hallotta, sőt látta is a nyáron, hogy vannak a környékben mágusok, akik kézzel fogható varázslatokat tudnak megidézni, azonban, hogy honnan érkeztek arról nem esett szó. ~Csak nem egy helyen vannak besuvasztva? Biztos nem… ~ Bizonyára ők is pont olyan emberek vagy lények, mint mindenki más és járnak a városba is. Enni nekik is kell, meg bizonyára sok olyan termék van, amit csak itt lehet beszerezni a varázsitalokról nem is szólva. Bele is néz a táskájába, hogy eszébe is jutottak, ám nem igazán tudja melyik ital mire való, de jó drágának néznek ki, bizonyára megadnak majd értük egy keveset.*
-Ez a sötétzöld értékesnek látszik, ilyennel még eddig nem találkoztam. *Emeli ki, majd mutatja meg a lónak is, aki csak egy prüszkölésre méltatja a dolgot. Nem igazán érdeklik a fiolák, amiket a gazdája olyan alaposan megnéz, inkább néhány, még megmaradt fűcsomót részesít előnyben.*
-Ez szinte már ijesztő. *Emeli fel a vérvörös löttyöt, talán nem is biztos benne, hogy varázsital lapul a fiolában, inkább disznóvérre hasonlít a tartalma.*
-Lehet senki nem veszi meg majd. *Teszi vissza, majd befejezi az evést lassan.*
8938. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-01 16:51:27
Üzenet elküldve: 2022-02-01 16:51:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
- Hát a nagy tó környéke tényleg varázslatos hely.* Járt már ott párszor, sőt ide Artheniortól sincs messze a tó déli csücske. Szinte már tengernek is lehetne mondani az édesvizű víztömeget. Ha valaki vissza vágy a természetbe, akkor az esetek túlnyomó részében ott telepedik le valahol. A laza kis csevejük viszont nem éppen tesz jót az íjászatnak, ami figyelmet és koncentrációt követel meg. Meg is látszik ez a lányon. Át is váltanak inkább a "szakmai" témára. Vranglil beszél, de még mutatja is, amit kérdeznek tőle. Az meg, hogy a kis elf közelről figyeli a legkevésbé sem zavarja. Ennek csak szimplán annyi oka van, hogy fajtársa, és még csak nem is városi pupák. Azokat nem állja, csak ha csinosak. Közben sikerül felvennie a lánynak egy alapállást.*
- Hogy jó ez így? Mondd meg te! Kényelmes ez az állás, testtartás? Ha nem kényelmes, akkor nem is tudsz majd rendesen koncentrálni, tehát máris rosszabb lesz az a lövés.
~ Ezt tényleg én mondtam? ~* Nem egy tanár típus, de erre a bölcseletére különösen büszke. Egyelőre most szépen ki is várná, hogy a következő néhány lövés, hogyan fog sikerülni. Talán máris érződik majd ennek az egésznek a hatása, ha nem, akkor majd bepróbálkozik egy másik módszerrel.*
- Hát a nagy tó környéke tényleg varázslatos hely.* Járt már ott párszor, sőt ide Artheniortól sincs messze a tó déli csücske. Szinte már tengernek is lehetne mondani az édesvizű víztömeget. Ha valaki vissza vágy a természetbe, akkor az esetek túlnyomó részében ott telepedik le valahol. A laza kis csevejük viszont nem éppen tesz jót az íjászatnak, ami figyelmet és koncentrációt követel meg. Meg is látszik ez a lányon. Át is váltanak inkább a "szakmai" témára. Vranglil beszél, de még mutatja is, amit kérdeznek tőle. Az meg, hogy a kis elf közelről figyeli a legkevésbé sem zavarja. Ennek csak szimplán annyi oka van, hogy fajtársa, és még csak nem is városi pupák. Azokat nem állja, csak ha csinosak. Közben sikerül felvennie a lánynak egy alapállást.*
- Hogy jó ez így? Mondd meg te! Kényelmes ez az állás, testtartás? Ha nem kényelmes, akkor nem is tudsz majd rendesen koncentrálni, tehát máris rosszabb lesz az a lövés.
~ Ezt tényleg én mondtam? ~* Nem egy tanár típus, de erre a bölcseletére különösen büszke. Egyelőre most szépen ki is várná, hogy a következő néhány lövés, hogyan fog sikerülni. Talán máris érződik majd ennek az egésznek a hatása, ha nem, akkor majd bepróbálkozik egy másik módszerrel.*
8937. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-01 09:28:33
Üzenet elküldve: 2022-02-01 09:28:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Plusz teher megszűnt //
* Gyors lépésekkel halad tovább az útján, hogy mihamarabb elérhesse a kívánt pontot. A tisztásra érkezve, nem vacakol tovább is megy meg sem állva. Az emberek egyre gyakoribb látvány, így már megállapíthatja, hogy a város már tényleg csak néhány lépésre van csupán. Határozott léptekkel halad tovább a piac felé, hogy hamar maga mögött hagyhassa az utolsó megbízásával járt felesleges stresszt. *
* Gyors lépésekkel halad tovább az útján, hogy mihamarabb elérhesse a kívánt pontot. A tisztásra érkezve, nem vacakol tovább is megy meg sem állva. Az emberek egyre gyakoribb látvány, így már megállapíthatja, hogy a város már tényleg csak néhány lépésre van csupán. Határozott léptekkel halad tovább a piac felé, hogy hamar maga mögött hagyhassa az utolsó megbízásával járt felesleges stresszt. *
8936. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-31 21:59:30
Üzenet elküldve: 2022-01-31 21:59:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 512
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 512
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 15//
*Ha így folytatják még a végén valamelyikük elájul az egymást módszeresen gyengítő és akadályozó varázslatoknak köszönhetően.
Mivel az igaziért sincsen egyáltalán oda, természetesen sohasem próbálta ki magán a mágiával előidézhető lázat, így nem tudja, hogy Mady, hogyan érezheti magát most, de azért gyanítja, hogyha nem is nagyon rosszul, azért nem is túl kellemesen, ahogyan az ő mágikus úton előidézett izzadása és szomjúsága is eléggé kellemetlen, pont, mintha "igazi" lenne.
Talán egymás zavarása helyett eljött az idő, az erőteljesebb és közvetlenül támadó varázslatok használatára, itt azonban megint szembekerül azzal a problémával, hogy nem egyhez, amit hasznosnak talál, közelebb kellene mennie, márpedig az persze rá nézve is legalább annyira veszélyes lehet, ha nem úgy sül el a dolog, ahogyan várja.
Az nem zavarja, hogy rövid harcuk eddig nem volt túl látványos, végtére is rengeteg varázslat nem az. Sok egyszerű, vagy csak egyszerűen szép, és inkább hasznos, mint bármi más, azzal viszont tisztában van, hogy örökké a karját, így a holdfénycsóvát sem tarthatja fent. Mindez eleve nem vinné közelebb a győzelemhez, és magát is csak jobban kifárasztaná vele.
Zavarkeltésnek, akár a láz alkalmas volt, de most már talán ismét olyan pillanat érkezett el, amikor kockáztatnia kell, főleg, mert úgy tűnik, hogy végre sikerült nyernie egy kis időt, és már nem csak arra van ideje, hogy reagáljon valahogyan a történtekre, hanem akár kezdeményezhet is. Csak védekezve különben sem lenne esélye győzni, főleg, hogy nem tudja, hogy a másik lánynak milyen varázslatai lehetnek még ellene bevetésre készen.
Amire most készül félig-meddig hirtelen ötlet, bár nem véletlenül nevezte be azt a varázslatát erre az utolsó harcra, amit éppen használni készül.
Az ötletet igazából Aborath adta hozzá, magától talán eszébe sem jutott volna, mivel leginkább hold és tűzmágiára szeretett volna támaszkodni végig a verseny folyamán, viszont azok után, hogy az ember mágusnak kétszer is sikerült róla alattomos szeleivel lerepítenie a tollát, így pedig majdnem kétszer ki is ejtenie, talán érdemes neki is megpróbálkoznia hasonlóval, ha már legalább egy kicsit ismeri a levegő ágat egy tündérnek köszönhetően.
Ehhez azonban szüksége van mind a két kezére, így a holdfénycsóváról lemondva elkezdi formálni velük a varázslathoz szükséges buborékot, majd ezúttal hirtelen határozottan megindul Mady felé, hogy közelebb legyen hozzá, amikor útjára engedi a mágikusan szőtt szelet. Ezt a kockázatot úgy érzi, hogy muszáj vállalnia. Nem megy a lány közvetlen közelébe, és persze eszében sincsen futni, de jó pár határozott lépést ezúttal tesz felé, hogy közelebb legyen, nem pedig egy helyben áll, vagy hátrál kicsit, mint eddig tette.
Mivel életében először csinálja ezt, egyáltalán nem biztos a sikerben, viszont nagyon reméli, hogy sikerül jól céloznia, jó helyen eresztenie el a szelet, és eltalálnia a tollat, ahogyan azt is, hogy a varászalt által előidézett enyhe széllökés is elég erős lesz ahhoz, hogy célját elérje vele.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.31 22:02:07
A varázsló buborékot formáz kezével, majd szabadjára engedi a benne keletkező, sűrű levegővel teli légbuborékot, mely ha kipukkad, egy gyenge széllökést eredményez.
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Mana: 15//
*Ha így folytatják még a végén valamelyikük elájul az egymást módszeresen gyengítő és akadályozó varázslatoknak köszönhetően.
Mivel az igaziért sincsen egyáltalán oda, természetesen sohasem próbálta ki magán a mágiával előidézhető lázat, így nem tudja, hogy Mady, hogyan érezheti magát most, de azért gyanítja, hogyha nem is nagyon rosszul, azért nem is túl kellemesen, ahogyan az ő mágikus úton előidézett izzadása és szomjúsága is eléggé kellemetlen, pont, mintha "igazi" lenne.
Talán egymás zavarása helyett eljött az idő, az erőteljesebb és közvetlenül támadó varázslatok használatára, itt azonban megint szembekerül azzal a problémával, hogy nem egyhez, amit hasznosnak talál, közelebb kellene mennie, márpedig az persze rá nézve is legalább annyira veszélyes lehet, ha nem úgy sül el a dolog, ahogyan várja.
Az nem zavarja, hogy rövid harcuk eddig nem volt túl látványos, végtére is rengeteg varázslat nem az. Sok egyszerű, vagy csak egyszerűen szép, és inkább hasznos, mint bármi más, azzal viszont tisztában van, hogy örökké a karját, így a holdfénycsóvát sem tarthatja fent. Mindez eleve nem vinné közelebb a győzelemhez, és magát is csak jobban kifárasztaná vele.
Zavarkeltésnek, akár a láz alkalmas volt, de most már talán ismét olyan pillanat érkezett el, amikor kockáztatnia kell, főleg, mert úgy tűnik, hogy végre sikerült nyernie egy kis időt, és már nem csak arra van ideje, hogy reagáljon valahogyan a történtekre, hanem akár kezdeményezhet is. Csak védekezve különben sem lenne esélye győzni, főleg, hogy nem tudja, hogy a másik lánynak milyen varázslatai lehetnek még ellene bevetésre készen.
Amire most készül félig-meddig hirtelen ötlet, bár nem véletlenül nevezte be azt a varázslatát erre az utolsó harcra, amit éppen használni készül.
Az ötletet igazából Aborath adta hozzá, magától talán eszébe sem jutott volna, mivel leginkább hold és tűzmágiára szeretett volna támaszkodni végig a verseny folyamán, viszont azok után, hogy az ember mágusnak kétszer is sikerült róla alattomos szeleivel lerepítenie a tollát, így pedig majdnem kétszer ki is ejtenie, talán érdemes neki is megpróbálkoznia hasonlóval, ha már legalább egy kicsit ismeri a levegő ágat egy tündérnek köszönhetően.
Ehhez azonban szüksége van mind a két kezére, így a holdfénycsóváról lemondva elkezdi formálni velük a varázslathoz szükséges buborékot, majd ezúttal hirtelen határozottan megindul Mady felé, hogy közelebb legyen hozzá, amikor útjára engedi a mágikusan szőtt szelet. Ezt a kockázatot úgy érzi, hogy muszáj vállalnia. Nem megy a lány közvetlen közelébe, és persze eszében sincsen futni, de jó pár határozott lépést ezúttal tesz felé, hogy közelebb legyen, nem pedig egy helyben áll, vagy hátrál kicsit, mint eddig tette.
Mivel életében először csinálja ezt, egyáltalán nem biztos a sikerben, viszont nagyon reméli, hogy sikerül jól céloznia, jó helyen eresztenie el a szelet, és eltalálnia a tollat, ahogyan azt is, hogy a varászalt által előidézett enyhe széllökés is elég erős lesz ahhoz, hogy célját elérje vele.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.31 22:02:07
A varázsló buborékot formáz kezével, majd szabadjára engedi a benne keletkező, sűrű levegővel teli légbuborékot, mely ha kipukkad, egy gyenge széllökést eredményez.
8935. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-31 19:08:53
Üzenet elküldve: 2022-01-31 19:08:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár - zárás//
//Lillyss, Nawanthiri//
*A nyakláncvásárlás ötletére csak legyint. Amennyire Kóczit megismerte, egyszerű vásári mütyürökkel nem lehetne megpuhítani, különleges dolognak meg nem biztos, hogy érdemes utánajárni. Főleg, ha belegondol, hogy a legutóbbi különleges dolog, amire a csaposlány igényt tartott, egy hulla nyelve és ujjai voltak.*
- No, az elf pultost meg én nem ismerem! *neveti el magát* Kaazem meg... alig tudok róla valamit, de nekem ő az otthon. Óriások neveltek, Wegtoren mellett, tudod? Kaazem minden pici dolgában rájuk emlékeztet. Ahogy mosolyog meg hajlong. Ahogy a kezét mozdítja, vagy a lábát szedi, vagy ahogyan néz, ha azt hiszi senki nem figyeli...
*A jégről egész lendületesen sikerül felállnia (még a kalapja sem esik le!) nem sokkal később azonban Lillyss esik el. A szerzetes somolyog a kettejük bénaságán. Nyújtja a kezét, hogy legyen mibe kapaszkodnia a másiknak, de a mélységit elkapja a virtus, felpattan magától, és elviszi a lendület. Nawanthiri ha nem is fürgén, de határozottan korcsolyázásra emlékeztető mozdulatokkal indul utána.*
- Próbáld mereven tartani a bokádat, aztán amelyik lábad épp rakod előre, arra tedd a súlyod! *egyelőre ő sem csinálja szépen, de amíg nem kell megállnia, egészen belesimul a jégpálya közönségébe. Nem megy gyorsan, úgyhogy ha Lillyss odateszi magát, simán tartja vele a tempót.
Talán egy fél kört mennek, amikor a korcsolyásbódéban elkezdenek zárórát harangozni. A tömegnek nem akaródzik ilyen korán lemenni a jégről, inkább csak szállingózik kifelé.*
- Hát... azt hiszem, nem ma fogunk ebbe beletanulni! *csóválja meg a fejét mosolyogva* Van még kedved beszélgetni? Kint voltam egész nap, kereshetnénk valami fűtött helyet... *előbb persze visszaketyeregnek a mélységi lány holmijához. Itt Nawanthiri lecsatolja a korcsolyáit, megvárja, míg a kolléganője is összekészül, aztán elindul vele leadni a korikat. A bódé gazdáival még cseverészik egy kicsit az udvariasság kedvéért, aztán megy, amerre Lillysszel a lábuk viszi őket. A műhelybe nincs kedve ilyen korán visszamenni, de egy fürdés nem lenne rossz.*
- A báróval találkoztál már? *kérdi menet közben* Magas, sárgaszemű, nagyon szép férfi, és mindig feketében jár...
//Téli vásár - zárás//
//Lillyss, Nawanthiri//
*A nyakláncvásárlás ötletére csak legyint. Amennyire Kóczit megismerte, egyszerű vásári mütyürökkel nem lehetne megpuhítani, különleges dolognak meg nem biztos, hogy érdemes utánajárni. Főleg, ha belegondol, hogy a legutóbbi különleges dolog, amire a csaposlány igényt tartott, egy hulla nyelve és ujjai voltak.*
- No, az elf pultost meg én nem ismerem! *neveti el magát* Kaazem meg... alig tudok róla valamit, de nekem ő az otthon. Óriások neveltek, Wegtoren mellett, tudod? Kaazem minden pici dolgában rájuk emlékeztet. Ahogy mosolyog meg hajlong. Ahogy a kezét mozdítja, vagy a lábát szedi, vagy ahogyan néz, ha azt hiszi senki nem figyeli...
*A jégről egész lendületesen sikerül felállnia (még a kalapja sem esik le!) nem sokkal később azonban Lillyss esik el. A szerzetes somolyog a kettejük bénaságán. Nyújtja a kezét, hogy legyen mibe kapaszkodnia a másiknak, de a mélységit elkapja a virtus, felpattan magától, és elviszi a lendület. Nawanthiri ha nem is fürgén, de határozottan korcsolyázásra emlékeztető mozdulatokkal indul utána.*
- Próbáld mereven tartani a bokádat, aztán amelyik lábad épp rakod előre, arra tedd a súlyod! *egyelőre ő sem csinálja szépen, de amíg nem kell megállnia, egészen belesimul a jégpálya közönségébe. Nem megy gyorsan, úgyhogy ha Lillyss odateszi magát, simán tartja vele a tempót.
Talán egy fél kört mennek, amikor a korcsolyásbódéban elkezdenek zárórát harangozni. A tömegnek nem akaródzik ilyen korán lemenni a jégről, inkább csak szállingózik kifelé.*
- Hát... azt hiszem, nem ma fogunk ebbe beletanulni! *csóválja meg a fejét mosolyogva* Van még kedved beszélgetni? Kint voltam egész nap, kereshetnénk valami fűtött helyet... *előbb persze visszaketyeregnek a mélységi lány holmijához. Itt Nawanthiri lecsatolja a korcsolyáit, megvárja, míg a kolléganője is összekészül, aztán elindul vele leadni a korikat. A bódé gazdáival még cseverészik egy kicsit az udvariasság kedvéért, aztán megy, amerre Lillysszel a lábuk viszi őket. A műhelybe nincs kedve ilyen korán visszamenni, de egy fürdés nem lenne rossz.*
- A báróval találkoztál már? *kérdi menet közben* Magas, sárgaszemű, nagyon szép férfi, és mindig feketében jár...
8934. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-31 09:17:58
Üzenet elküldve: 2022-01-31 09:17:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Íj és Nyíl //
*A lány felderül, örül hogy hasonszőrű elftársára bukkant. Bár valóban sok társuk előnyben részesíti a természetközeli életmódot, mostanság egyre többen választják a városi életet. *
- Így van, Lihanech környéki erdőkből származom. Sosem éltem tartósabban városban. Nehezen viselem, ha sokáig nem lehetek fák között.
*Közben folytatja a mozdulatokat és célra tartja a nyílvesszőt. Nem megy a legsimábban, beszéd közben még jobban elkalandozik a figyelme. Mostanra már kiderült számára, hogy érdemes meghallgatni a másik elf szavait, tanácsait, hozzáértőnek tűnik az előbbiek alapján. Kissé zavarban érzi magát a tekintetétől, de nagy nehezen összeszedi magát. *
- Ühümm. *Értelmes válaszra most nem futja tőle. Beáll végül a Vranglil-féle alapállásba próbaképp. *
~ Nem mond rosszakat. ~
*Nyugtázza magában a hallottakat. Leengedi az íját és óvatosan közelebb lép, hogy jobban lássa a helyes kéztartást. Mivel az elfek között elég aprócskának számít, így gyakorlatilag Vranglil mellkasáig ér a feje búbja. Így meglehetősen közelről tudja tanulmányozni a helyes fogást. Meg amúgy sem mindig sikerül neki értelmezni a „személyes tér” kifejezést. Szóval jó közelre pofátlankodik elmélyült arckifejezéssel. Hümmög kettőt és visszalép a helyére, hogy maga is megpróbálkozzon vele. Nem feltétlenül értette minden szavát a férfinak, de keményen próbálkozik, hogy újraalkossa a látottakat a saját vékony ujjaival. Sóhajt egyet és kézbe vesz egy nyílvesszőt. *
~ Most már a saját tudásomban sem vagyok biztos. ~
*Elhatározása szerint, akkor ő most a bal oldalra illesztené a nyilat. A vesszőt átcsúsztatja bal kezének hüvelykje és mutatóujja között, és jobb kezének két ujjával kihúzza az ideget. *
- Így?
* Ha esetleg mégsem tartaná helyesen, akkor szívesen veszi a finomításokat. Ha rendben vannak, akkor célba veszi a tuskót és megkísérel egy lövést. Ami a földbe fúródik a céltől fél méterre... *
*A lány felderül, örül hogy hasonszőrű elftársára bukkant. Bár valóban sok társuk előnyben részesíti a természetközeli életmódot, mostanság egyre többen választják a városi életet. *
- Így van, Lihanech környéki erdőkből származom. Sosem éltem tartósabban városban. Nehezen viselem, ha sokáig nem lehetek fák között.
*Közben folytatja a mozdulatokat és célra tartja a nyílvesszőt. Nem megy a legsimábban, beszéd közben még jobban elkalandozik a figyelme. Mostanra már kiderült számára, hogy érdemes meghallgatni a másik elf szavait, tanácsait, hozzáértőnek tűnik az előbbiek alapján. Kissé zavarban érzi magát a tekintetétől, de nagy nehezen összeszedi magát. *
- Ühümm. *Értelmes válaszra most nem futja tőle. Beáll végül a Vranglil-féle alapállásba próbaképp. *
~ Nem mond rosszakat. ~
*Nyugtázza magában a hallottakat. Leengedi az íját és óvatosan közelebb lép, hogy jobban lássa a helyes kéztartást. Mivel az elfek között elég aprócskának számít, így gyakorlatilag Vranglil mellkasáig ér a feje búbja. Így meglehetősen közelről tudja tanulmányozni a helyes fogást. Meg amúgy sem mindig sikerül neki értelmezni a „személyes tér” kifejezést. Szóval jó közelre pofátlankodik elmélyült arckifejezéssel. Hümmög kettőt és visszalép a helyére, hogy maga is megpróbálkozzon vele. Nem feltétlenül értette minden szavát a férfinak, de keményen próbálkozik, hogy újraalkossa a látottakat a saját vékony ujjaival. Sóhajt egyet és kézbe vesz egy nyílvesszőt. *
~ Most már a saját tudásomban sem vagyok biztos. ~
*Elhatározása szerint, akkor ő most a bal oldalra illesztené a nyilat. A vesszőt átcsúsztatja bal kezének hüvelykje és mutatóujja között, és jobb kezének két ujjával kihúzza az ideget. *
- Így?
* Ha esetleg mégsem tartaná helyesen, akkor szívesen veszi a finomításokat. Ha rendben vannak, akkor célba veszi a tuskót és megkísérel egy lövést. Ami a földbe fúródik a céltől fél méterre... *
8933. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-30 19:25:49
Üzenet elküldve: 2022-01-30 19:25:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Lillyss, Nawanthiri//
* A sóhajtozás a mélységinél már állandósult, mivel nem szándékozik senkivel sem a társai közül konfrontálódni, így csak ez maradhat neki. Régen csak felkiáltott Limmennek és már repültek a komplikációk, de most ezzel így nem nagyon tud élni. *
- Rendben, figyelni fogok rá.... * Húzza el a száját, de mást nem nagyon tehet. *
- Gondoltam, hogy veszek neki valami aranyos nyakláncot vagy valamit, talán attól megenyhül, de olyan személyiségnek tűnik, hogy hamar kételkedni kezdtem ebben a tervben.
* A cuccait ismét ellenőrzi, majd elindul vissza a jégre. Nem kellene ilyen hamar feladni a próbálkozást. *
- Megismerni? * Kapja fel a fejét. *
- Megismerkedtem az új pultos elf lánnyal, a hatalmas óriással akit eléggé bírok, igazán forma. * Mosolyodik el miközben lábával próbál a jégre kerülni, amint rákerül óvatosan totyogva próbál haladni lassan. *
- De hallottam másokról is, még nem volt szerencsém mindenkihez. De nem akarom elsietni. * És csusszan a jégen, majd koppan fenekére. *
- Au! * simítja végig fenekén a kezét miután feltérdel. Megpróbál felállni, de csak ügyetlenül botladozik. *
- Biztos megvan ennek a trükkje! * Emeli fel a hangját, majd egy nagy lendülettel talpra áll, azonnal elindul a jégen, akár akar akár nem. Szerencséjére le is lassul idővel, és megint elkezdheti a totyogást. *
- Szimpatikusak a műhelyben a társak. * Jegyzi meg mosolyogva, de közben próbál is haladni, amerre csak a jég viszi. *
//Téli vásár//
//Lillyss, Nawanthiri//
* A sóhajtozás a mélységinél már állandósult, mivel nem szándékozik senkivel sem a társai közül konfrontálódni, így csak ez maradhat neki. Régen csak felkiáltott Limmennek és már repültek a komplikációk, de most ezzel így nem nagyon tud élni. *
- Rendben, figyelni fogok rá.... * Húzza el a száját, de mást nem nagyon tehet. *
- Gondoltam, hogy veszek neki valami aranyos nyakláncot vagy valamit, talán attól megenyhül, de olyan személyiségnek tűnik, hogy hamar kételkedni kezdtem ebben a tervben.
* A cuccait ismét ellenőrzi, majd elindul vissza a jégre. Nem kellene ilyen hamar feladni a próbálkozást. *
- Megismerni? * Kapja fel a fejét. *
- Megismerkedtem az új pultos elf lánnyal, a hatalmas óriással akit eléggé bírok, igazán forma. * Mosolyodik el miközben lábával próbál a jégre kerülni, amint rákerül óvatosan totyogva próbál haladni lassan. *
- De hallottam másokról is, még nem volt szerencsém mindenkihez. De nem akarom elsietni. * És csusszan a jégen, majd koppan fenekére. *
- Au! * simítja végig fenekén a kezét miután feltérdel. Megpróbál felállni, de csak ügyetlenül botladozik. *
- Biztos megvan ennek a trükkje! * Emeli fel a hangját, majd egy nagy lendülettel talpra áll, azonnal elindul a jégen, akár akar akár nem. Szerencséjére le is lassul idővel, és megint elkezdheti a totyogást. *
- Szimpatikusak a műhelyben a társak. * Jegyzi meg mosolyogva, de közben próbál is haladni, amerre csak a jég viszi. *
8932. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-30 12:07:45
Üzenet elküldve: 2022-01-30 12:07:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Lillyss, Nawanthiri//
*Sajnos nem mennek Kóczival semmire. Persze, nem szép dolog csak úgy leteperni a kisebbet, de máshogy szóba se állt volna Lillysszel. A szerzetesnek meg elég jó szeme van felmérni mások harcértékét, és tudja, hogy bár a csaposlány nem valami képzett ilyen téren, azért erős, mint egy gwuff. Annyira tehát nem gondolja egyenlőtlennek a rövidke küzdelmet, de az önérzet a gnómoknál is önérzet, mit lehessen tenni!*
- Naa... Xavy, ne legyél már ilyen... *próbálkozik még egy gyenguskát, mindhiába. Nawanthiri azért titokban reménykedik, hogy mire kolléganőjük visszaér a Kalmárba, kifújja a szél a fejéből a morcot, és idővel megbékül. Nyerni úgysincs mit ezen a háborún.*
- Igazából nem tudom. *feleli egy bocsánatkérő pillantás kíséretében Lillyssnek* Lehet, már nincs akkora baj, csak becsületből puffog még egy kicsit. *vigasztalóan megsimogatja a sötételf hátát, miközben visszaindulnak a cuccaihoz* Enni-inni azért egy darabig ne fogadj el tőle, mert titokban bájitalokat kever, és ki tudja, mit itat meg veled. Csak legyél vele kedves, aztán kész. *Jobb tanácsot sajnos nem tud adni, hiába szeretne.*
- Legyen mindkettő! *mármint korizás és mesélés is* Kikkel találkoztál eddig? *közben ha a mélységi is készen áll, nekivág a jégnek. Azaz csak nekivágna, mert túl nagy lendületet vesz, és kiszaladnak alóla a lábai* Nyjáááj...! *nyikkan egyet ijedtében, mielőtt hanyatt vágódna. Nagy baja nem lesz, mert épp elégszer teremtették már földhöz, hogy megtanulja tompítani az esést, de attól még nagyra nőtt: nem tud kicsit bukni. Egy pillanatig csak megszeppenten mered maga elé, de aztán egy halk kis nyöszörgést követően nekilát talpra kecmeregni.*
- Nem egyszerű ez... *somolyog szégyenlősen.*
//sikertelen ügyességpróba//
//Téli vásár//
//Lillyss, Nawanthiri//
*Sajnos nem mennek Kóczival semmire. Persze, nem szép dolog csak úgy leteperni a kisebbet, de máshogy szóba se állt volna Lillysszel. A szerzetesnek meg elég jó szeme van felmérni mások harcértékét, és tudja, hogy bár a csaposlány nem valami képzett ilyen téren, azért erős, mint egy gwuff. Annyira tehát nem gondolja egyenlőtlennek a rövidke küzdelmet, de az önérzet a gnómoknál is önérzet, mit lehessen tenni!*
- Naa... Xavy, ne legyél már ilyen... *próbálkozik még egy gyenguskát, mindhiába. Nawanthiri azért titokban reménykedik, hogy mire kolléganőjük visszaér a Kalmárba, kifújja a szél a fejéből a morcot, és idővel megbékül. Nyerni úgysincs mit ezen a háborún.*
- Igazából nem tudom. *feleli egy bocsánatkérő pillantás kíséretében Lillyssnek* Lehet, már nincs akkora baj, csak becsületből puffog még egy kicsit. *vigasztalóan megsimogatja a sötételf hátát, miközben visszaindulnak a cuccaihoz* Enni-inni azért egy darabig ne fogadj el tőle, mert titokban bájitalokat kever, és ki tudja, mit itat meg veled. Csak legyél vele kedves, aztán kész. *Jobb tanácsot sajnos nem tud adni, hiába szeretne.*
- Legyen mindkettő! *mármint korizás és mesélés is* Kikkel találkoztál eddig? *közben ha a mélységi is készen áll, nekivág a jégnek. Azaz csak nekivágna, mert túl nagy lendületet vesz, és kiszaladnak alóla a lábai* Nyjáááj...! *nyikkan egyet ijedtében, mielőtt hanyatt vágódna. Nagy baja nem lesz, mert épp elégszer teremtették már földhöz, hogy megtanulja tompítani az esést, de attól még nagyra nőtt: nem tud kicsit bukni. Egy pillanatig csak megszeppenten mered maga elé, de aztán egy halk kis nyöszörgést követően nekilát talpra kecmeregni.*
- Nem egyszerű ez... *somolyog szégyenlősen.*
//sikertelen ügyességpróba//
8931. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-30 10:35:35
Üzenet elküldve: 2022-01-30 10:35:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
*Mint két rakoncátlan gyerek, akik élvezik a tél eljövetelét. A havat, a játékot benne. Az őszintét megvallva Rocha sincs teljesen másként ezzel, leszámítva azt, hogy már nem gyerek. De olyan szabadnak érzi most magát, hogy számára nem is igazán tűnnek fel az őket fürkésző, talán még bolondnak is néző városi szempárok. Számára most csak annyi a lényeg, hogy terve célba talált, s már a férfi hasán ücsöröghet. Az sem áll messze tőle, hogy egy adag havat nyomjon az arcába a pimasz megjegyzésért, miután galádul maga alá parancsolta a nőt. De most méltóztatik kegyelmet gyakorolni, lesz még ideje revansra. Legalábbis bízik benne. A férfi szavaira viszont eltűnődik azon, hogy sosem izgatta igazán, hogy mit gondolnak róla mások. Akkor most nem itt feküdne a hóban egy idegen férfi alatt miután megvívtak egy rövidke hócsatát. De talán Mordokhainak igaza lehet, s mielőtt bilincset tennének a csuklójára egy esetleges félreértés miatt, ő pedig taknyosan feküdne az ágyban napokig, azelőtt jobb, ha felkecmeregnek a hóból és visszabújik a köpenye alá.*
- Igenis apuci.
*Vigyorodik el kissé miután a férfi felsegítette. Mielőtt a köpeny alá bújna még lesöprögeti magáról a havat, majd halk sóhajjal ingatja meg a fejét.*
- Ha nem vagyunk gyerekek már ezért is megszólnak? Begyöpösödött egy banda, hogy ilyen perverz vagy polgárpukkasztó dolgot látnak a mi kis játékunkba.
*Teszi is szigorú arccal csípőre a kezeit, miután megkötötte köpenyét, majd kis vártatva azért csak elkuncogja magát.*
- Azért megért volna egy misét végig nézni, ahogy az őrök visszacsomagolnak a hóba, mert azt hiszik, hogy az ártatlanságomra törsz.
*Mereng is el a semmibe, mintha komolyan igyekezne maga elé képzelni az esetet, de valójában újfent csak a férfi vérét igyekszik szívni. De azt kullancsokat meghazudtoló módon próbálja kivitelezni.*
- Na jól van, gyere gróf úr. *Pillant is körbe a kutya után, aki elkapta tőlük a harci kedvet és valami láthatatlan ellenséggel birkózik a hóban.* Na gyere te rumlis kis Rumli.
*Lép oda az ebhez, majd apró mosollyal veszi fel, hogy a köpeny melegébe rejtse az állatot.*
- Akkor legyen a tisztás?
*Pillant fel kérdőn a férfira. De igazából nőhöz méltó módon választ sem vár, hanem indul a polgárnegyed felé, karjában a kölyökkel.*
- Csak úgy mondom, hogy azért az is elég nyílt terep. Meg nem tudom mennyire szereted a fagyos fürdőt.
*Ereszt is meg egy heccből született fenyegetést, miközben gonosz vigyorral az arcán halad át a negyeden, hogy azután a piacon vághassanak át. Mi tagadás itt is tehetnének egy kis kitérőt majd, de annyira nem fontos. Szóval, ha Mordokhainak nem lesz sokáig kedve a társaságához valószínűleg egyedül ejt meg egy utat ide. De most az elsődleges cél a tisztás, így nem nézelődik sokat csak kerülgeti a tömeget. Amikor pedig szabadabb részre érnek minduntalan bevárja újdonsült társát. Azután már lassan feldereng előttük a tisztás. Tavasszal a kedvence, de mi tagadás, most télen sem egy utolsó látvány. Bár kissé rideg a lomb nélküli fák látványától. Sokkal szebb lesz, ha az egész ismét zöldbe borul. Majd egyszer akkor is elrángatja ide Mordokhait.*
- Nagy jó uram, megérkeztünk az úti célunkhoz.
*Teszi le a kutyát, majd mélyen meghajol, akár hű szolgáló a nemes ura előtt. De a komisz mosoly ismét az arcára telepszik. Ettől valahogy a mai nap nem igazán tud megszabadulni.*
- Tiszta romantika ez a tisztás. Csendes, nyugodt fehérbe öltözött.
*Egyenesedik végül ki, majd a víz felé fordulva teszi karba a kezeit miután csuklyáját azért a fejére löki. Hiába no, a füleinek hegye azért kezd egy kicsit fázni, hiába a dús hajkorona. Hajkoronáról pedig el nem felejtkezve, azért időnként Mordokhai irányába sandítgat, hátha elbambul a látványtól annyira, hogy megszerezze ujjára azt a nem olyan rég emlegetett tincset.*
- Mihez szeretnél itt kezdeni?
*Rumli ismét kényelmesen eljátszik a hóban, néha azért őket is körbe szaladgálva. Nagyjából azt már megtanulta, hogy nem éri meg, ha elcsatangol, így Rocha nem aggódik még miatta.*
*Mint két rakoncátlan gyerek, akik élvezik a tél eljövetelét. A havat, a játékot benne. Az őszintét megvallva Rocha sincs teljesen másként ezzel, leszámítva azt, hogy már nem gyerek. De olyan szabadnak érzi most magát, hogy számára nem is igazán tűnnek fel az őket fürkésző, talán még bolondnak is néző városi szempárok. Számára most csak annyi a lényeg, hogy terve célba talált, s már a férfi hasán ücsöröghet. Az sem áll messze tőle, hogy egy adag havat nyomjon az arcába a pimasz megjegyzésért, miután galádul maga alá parancsolta a nőt. De most méltóztatik kegyelmet gyakorolni, lesz még ideje revansra. Legalábbis bízik benne. A férfi szavaira viszont eltűnődik azon, hogy sosem izgatta igazán, hogy mit gondolnak róla mások. Akkor most nem itt feküdne a hóban egy idegen férfi alatt miután megvívtak egy rövidke hócsatát. De talán Mordokhainak igaza lehet, s mielőtt bilincset tennének a csuklójára egy esetleges félreértés miatt, ő pedig taknyosan feküdne az ágyban napokig, azelőtt jobb, ha felkecmeregnek a hóból és visszabújik a köpenye alá.*
- Igenis apuci.
*Vigyorodik el kissé miután a férfi felsegítette. Mielőtt a köpeny alá bújna még lesöprögeti magáról a havat, majd halk sóhajjal ingatja meg a fejét.*
- Ha nem vagyunk gyerekek már ezért is megszólnak? Begyöpösödött egy banda, hogy ilyen perverz vagy polgárpukkasztó dolgot látnak a mi kis játékunkba.
*Teszi is szigorú arccal csípőre a kezeit, miután megkötötte köpenyét, majd kis vártatva azért csak elkuncogja magát.*
- Azért megért volna egy misét végig nézni, ahogy az őrök visszacsomagolnak a hóba, mert azt hiszik, hogy az ártatlanságomra törsz.
*Mereng is el a semmibe, mintha komolyan igyekezne maga elé képzelni az esetet, de valójában újfent csak a férfi vérét igyekszik szívni. De azt kullancsokat meghazudtoló módon próbálja kivitelezni.*
- Na jól van, gyere gróf úr. *Pillant is körbe a kutya után, aki elkapta tőlük a harci kedvet és valami láthatatlan ellenséggel birkózik a hóban.* Na gyere te rumlis kis Rumli.
*Lép oda az ebhez, majd apró mosollyal veszi fel, hogy a köpeny melegébe rejtse az állatot.*
- Akkor legyen a tisztás?
*Pillant fel kérdőn a férfira. De igazából nőhöz méltó módon választ sem vár, hanem indul a polgárnegyed felé, karjában a kölyökkel.*
- Csak úgy mondom, hogy azért az is elég nyílt terep. Meg nem tudom mennyire szereted a fagyos fürdőt.
*Ereszt is meg egy heccből született fenyegetést, miközben gonosz vigyorral az arcán halad át a negyeden, hogy azután a piacon vághassanak át. Mi tagadás itt is tehetnének egy kis kitérőt majd, de annyira nem fontos. Szóval, ha Mordokhainak nem lesz sokáig kedve a társaságához valószínűleg egyedül ejt meg egy utat ide. De most az elsődleges cél a tisztás, így nem nézelődik sokat csak kerülgeti a tömeget. Amikor pedig szabadabb részre érnek minduntalan bevárja újdonsült társát. Azután már lassan feldereng előttük a tisztás. Tavasszal a kedvence, de mi tagadás, most télen sem egy utolsó látvány. Bár kissé rideg a lomb nélküli fák látványától. Sokkal szebb lesz, ha az egész ismét zöldbe borul. Majd egyszer akkor is elrángatja ide Mordokhait.*
- Nagy jó uram, megérkeztünk az úti célunkhoz.
*Teszi le a kutyát, majd mélyen meghajol, akár hű szolgáló a nemes ura előtt. De a komisz mosoly ismét az arcára telepszik. Ettől valahogy a mai nap nem igazán tud megszabadulni.*
- Tiszta romantika ez a tisztás. Csendes, nyugodt fehérbe öltözött.
*Egyenesedik végül ki, majd a víz felé fordulva teszi karba a kezeit miután csuklyáját azért a fejére löki. Hiába no, a füleinek hegye azért kezd egy kicsit fázni, hiába a dús hajkorona. Hajkoronáról pedig el nem felejtkezve, azért időnként Mordokhai irányába sandítgat, hátha elbambul a látványtól annyira, hogy megszerezze ujjára azt a nem olyan rég emlegetett tincset.*
- Mihez szeretnél itt kezdeni?
*Rumli ismét kényelmesen eljátszik a hóban, néha azért őket is körbe szaladgálva. Nagyjából azt már megtanulta, hogy nem éri meg, ha elcsatangol, így Rocha nem aggódik még miatta.*
8930. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-29 23:32:31
Üzenet elküldve: 2022-01-29 23:32:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
* Csak hallgatja és bámul maga elé. Ledöbbenését nem nagyon tudja tagadni a mélységi. A kis gnóm továbbra is ellenségesen reagál rá. Egy nagyobb sóhajjal el is engedi. Miután elsétál sértődötten Nawanthirire néz. *
- Mindig ilyen? * Kérdi furcsálva a helyzetet. *
- Valahogy ezen a kis gnómon nem tudok ki igazodni. * Rázza meg a fejét. *
- Ő volt velem undok, és már akkor bocsánatot kértem tőle, de ő nem foglalkozik vele. Továbbra is bosszút áll. * Fogja meg fejét, majd ügyetlenül felállva elindul a korcsolyában a felszerelése közelébe. Amint eléri ellenőrzi, hogy minden úgy van ahogyan ő azt hagyta. *
- Ha van kedved folytathatjuk, de beszélgethetünk is. Mesélhetnél a társainkról, sajnos eléggé keveset tudok róluk. * Egy nagyobb sóhajjal folytatja is. *
- Limmen csak rólad beszélt jót. * Kacag fel. Kíváncsian várja a mélységi a további eseményeket. *
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
* Csak hallgatja és bámul maga elé. Ledöbbenését nem nagyon tudja tagadni a mélységi. A kis gnóm továbbra is ellenségesen reagál rá. Egy nagyobb sóhajjal el is engedi. Miután elsétál sértődötten Nawanthirire néz. *
- Mindig ilyen? * Kérdi furcsálva a helyzetet. *
- Valahogy ezen a kis gnómon nem tudok ki igazodni. * Rázza meg a fejét. *
- Ő volt velem undok, és már akkor bocsánatot kértem tőle, de ő nem foglalkozik vele. Továbbra is bosszút áll. * Fogja meg fejét, majd ügyetlenül felállva elindul a korcsolyában a felszerelése közelébe. Amint eléri ellenőrzi, hogy minden úgy van ahogyan ő azt hagyta. *
- Ha van kedved folytathatjuk, de beszélgethetünk is. Mesélhetnél a társainkról, sajnos eléggé keveset tudok róluk. * Egy nagyobb sóhajjal folytatja is. *
- Limmen csak rólad beszélt jót. * Kacag fel. Kíváncsian várja a mélységi a további eseményeket. *
8929. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-29 16:28:30
Üzenet elküldve: 2022-01-29 16:28:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
// Luninari, Maydeleine //
* A komédia tovább folytatódik. Újfent hasonló varázslatok kerülnek bevetésre. Luninari lázat küld ellenfelére, amíg Maydeleine izzadással köszöni meg neki ezt. A hatásokat mind a két fél elszenvedi, de ez még kevés lesz a győzelemre. Ettől még a tollak nem fognak földre hullani. Valami elmésebbet kell. Most Luninarin a sor, hogy támadjon. Eddig végig a másik lány kezdeményezett. Ennek most meg kell fordulnia!*
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
// Luninari, Maydeleine //
* A komédia tovább folytatódik. Újfent hasonló varázslatok kerülnek bevetésre. Luninari lázat küld ellenfelére, amíg Maydeleine izzadással köszöni meg neki ezt. A hatásokat mind a két fél elszenvedi, de ez még kevés lesz a győzelemre. Ettől még a tollak nem fognak földre hullani. Valami elmésebbet kell. Most Luninarin a sor, hogy támadjon. Eddig végig a másik lány kezdeményezett. Ennek most meg kell fordulnia!*
8928. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-28 20:12:06
Üzenet elküldve: 2022-01-28 20:12:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
* Kellemes beszélgetés kezd el kibontakozni a szerencsétlen találkozásból. Ez már kedvére van.*
- Hogy én? Ezt nehéz lenne meghatározni. Egyik város sem igazán az otthonom, én amolyan erdei nomád vagyok, mint ahogy sok más elf is. A környező erdőket járjuk, de ha valamit mondanom kéne, akkor az Arthenior.* Ettől még kihallat némi lihanechit is a hangjából. Sok erdőjáróval élt már együtt, akik arról a környékről származnak. Akaratlanul is ragad rá a nyelvjárásukból, de cserébe ez így van fordítva is.*
- És te? Ha jól gondolom nem helyi vagy, inkább Lihanechre tippelnék.* Görgeti tovább a témát, ami végül majd az íjászatban fog kiteljesedni.*
- Ahogy mondod, de azért alkalmanként engedek a csábításnak, hogy a város kényelmét élvezzem. Főleg ilyenkor a hidegebb időkben esik jól az ilyesmi.* Az íjat pedig már veszi is kézbe, hogy lőjön vele párat. Nem egy jó emberismerő, de le merné fogadni, hogy most több figyelmet kap, mint amennyit mutat a másik iránta. Ő is így tenne, ha hasonló cipőben járna. Megejti a lövéséket és aztán még a vesszőket is visszahozza.*
- Parancsolj!* Adja át a helyét neki. Most bizonyosodik be igazán, hogy figyeltek rá. Kérdéseket kap, amiken még meg is lepődik egy kicsit.*
~ Csak tud valamit a kicsike. ~* Figyelmesen nézi végig a neki bemutatott állásokat.*
- Igaza volt mind a kettőnek. Igazából ez a te döntésed kell, hogy legyen. Amelyik kényelmesebb számodra azt érdemes használni, de ez helyzetenként változhat. A legritkább eset az, hogy egy ilyen álló célpontra kell lőnöd.* Oktatja ki saját tapasztalatai alapján.*
- Nocsak. Én a katonára szavaznék. Az öreg ravasz egy vén róka lehet. A jobboldalt leginkább a nomádok szokták szeretni. Ilyenkor hüvelykujjal szokás kihúznod az ideget, ami pontosabb lövést eredményez, mert csak egy ponton törik meg az ideg. Viszont ehhez érdemes külön erre a célra készült íjászgyűrűt használni.* Magyarázza, majd rá is illeszt egy vesszőt az íja idegére.*
- Én például így szeretek lőni, hogy a két ujjam között helyezkedik el a vessző, de van aki mind a kettővel a alatta feszíti. Látod most az idegem? A két ujjnál külön külön kitüremkedik, ha csak a hüvelykkel húznám ki, csupán egyetlen ponton feszülne.* Reméli, hogy sikerül lenyűgöznie Fenophilët.*
- Kíváncsi lennék, hogy miféle alak ez az Ailmon.* Valószínűleg még ő is sokat tanulhatna tőle. Most viszont teljes mértékben a nő lövésén tartja a szemeit. Innen közelről jobban ki tudja majd elemezni a lövését, mint elsőnek a fa mellől.*
* Kellemes beszélgetés kezd el kibontakozni a szerencsétlen találkozásból. Ez már kedvére van.*
- Hogy én? Ezt nehéz lenne meghatározni. Egyik város sem igazán az otthonom, én amolyan erdei nomád vagyok, mint ahogy sok más elf is. A környező erdőket járjuk, de ha valamit mondanom kéne, akkor az Arthenior.* Ettől még kihallat némi lihanechit is a hangjából. Sok erdőjáróval élt már együtt, akik arról a környékről származnak. Akaratlanul is ragad rá a nyelvjárásukból, de cserébe ez így van fordítva is.*
- És te? Ha jól gondolom nem helyi vagy, inkább Lihanechre tippelnék.* Görgeti tovább a témát, ami végül majd az íjászatban fog kiteljesedni.*
- Ahogy mondod, de azért alkalmanként engedek a csábításnak, hogy a város kényelmét élvezzem. Főleg ilyenkor a hidegebb időkben esik jól az ilyesmi.* Az íjat pedig már veszi is kézbe, hogy lőjön vele párat. Nem egy jó emberismerő, de le merné fogadni, hogy most több figyelmet kap, mint amennyit mutat a másik iránta. Ő is így tenne, ha hasonló cipőben járna. Megejti a lövéséket és aztán még a vesszőket is visszahozza.*
- Parancsolj!* Adja át a helyét neki. Most bizonyosodik be igazán, hogy figyeltek rá. Kérdéseket kap, amiken még meg is lepődik egy kicsit.*
~ Csak tud valamit a kicsike. ~* Figyelmesen nézi végig a neki bemutatott állásokat.*
- Igaza volt mind a kettőnek. Igazából ez a te döntésed kell, hogy legyen. Amelyik kényelmesebb számodra azt érdemes használni, de ez helyzetenként változhat. A legritkább eset az, hogy egy ilyen álló célpontra kell lőnöd.* Oktatja ki saját tapasztalatai alapján.*
- Nocsak. Én a katonára szavaznék. Az öreg ravasz egy vén róka lehet. A jobboldalt leginkább a nomádok szokták szeretni. Ilyenkor hüvelykujjal szokás kihúznod az ideget, ami pontosabb lövést eredményez, mert csak egy ponton törik meg az ideg. Viszont ehhez érdemes külön erre a célra készült íjászgyűrűt használni.* Magyarázza, majd rá is illeszt egy vesszőt az íja idegére.*
- Én például így szeretek lőni, hogy a két ujjam között helyezkedik el a vessző, de van aki mind a kettővel a alatta feszíti. Látod most az idegem? A két ujjnál külön külön kitüremkedik, ha csak a hüvelykkel húznám ki, csupán egyetlen ponton feszülne.* Reméli, hogy sikerül lenyűgöznie Fenophilët.*
- Kíváncsi lennék, hogy miféle alak ez az Ailmon.* Valószínűleg még ő is sokat tanulhatna tőle. Most viszont teljes mértékben a nő lövésén tartja a szemeit. Innen közelről jobban ki tudja majd elemezni a lövését, mint elsőnek a fa mellől.*
8927. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-28 09:40:27
Üzenet elküldve: 2022-01-28 09:40:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Téli vásár//
//Zárás//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Nem igazán jön neki össze a menekülés, és nyilván csak a korcsolya meg a túl csúszós jég lehet az oka. Utoléri a két némber és a sötételf a hóba szorítja. Ez nem is elég, még meg is fenyegeti, hogy megeteti valakivel, nyilván a társára gondol, aki vele volt a kovácsműhelyben az incidens alkalmával. ~Verekedjen veled a hóhér! Pimasz kormos, gyere csak az én sikátoromba! ~ Úgy fest, lenyugszik, ám ez csak a látszat, a szája grimaszba fordul, de tudja, hogy a másik jobb kardforgató, ezért hagyja a dolgot. Majd eleresztik, mire felül és megint kap egy adag valamit a nyakába. Miután befejezte, csak utána szólal meg.*
-Könnyen beszél az, aki nagy és tud fegyvert forgatni. Akkor megsértettél most meg megfenyegetsz? Van bőr a képeden. *Tápászkodik fel miután ő is leveszi a korcsolyát.*
-Az meg, hogy társak? Én… neked ugyan nem… *Morogja, mert bizony ő bárkit ott hagyna a pácban, ha úgy fest, hogy az írhája a tét.*
-Amúgy meg rágós vagyok… *Integet vissza, Nawanthirit meg se hallgatja, csak egy csúnya nézést kap, hiszen a sötételfnek segített elkapni őt. Nyilván az ő oldalán áll, ami számára megvetendő. Miután leadta a korcsolyát elsétál, vissza a fogadóba.*
//Téli vásár//
//Zárás//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Nem igazán jön neki össze a menekülés, és nyilván csak a korcsolya meg a túl csúszós jég lehet az oka. Utoléri a két némber és a sötételf a hóba szorítja. Ez nem is elég, még meg is fenyegeti, hogy megeteti valakivel, nyilván a társára gondol, aki vele volt a kovácsműhelyben az incidens alkalmával. ~Verekedjen veled a hóhér! Pimasz kormos, gyere csak az én sikátoromba! ~ Úgy fest, lenyugszik, ám ez csak a látszat, a szája grimaszba fordul, de tudja, hogy a másik jobb kardforgató, ezért hagyja a dolgot. Majd eleresztik, mire felül és megint kap egy adag valamit a nyakába. Miután befejezte, csak utána szólal meg.*
-Könnyen beszél az, aki nagy és tud fegyvert forgatni. Akkor megsértettél most meg megfenyegetsz? Van bőr a képeden. *Tápászkodik fel miután ő is leveszi a korcsolyát.*
-Az meg, hogy társak? Én… neked ugyan nem… *Morogja, mert bizony ő bárkit ott hagyna a pácban, ha úgy fest, hogy az írhája a tét.*
-Amúgy meg rágós vagyok… *Integet vissza, Nawanthirit meg se hallgatja, csak egy csúnya nézést kap, hiszen a sötételfnek segített elkapni őt. Nyilván az ő oldalán áll, ami számára megvetendő. Miután leadta a korcsolyát elsétál, vissza a fogadóba.*
8926. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-28 08:47:19
Üzenet elküldve: 2022-01-28 08:47:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Drámai üldözőjelenet bontakozik ki a jégpályán. Xavy teknőcfürgeséggel száguld elfelé, ám lépten-nyomon akadályokba ütközik, akiket el is küld melegebb éghajlatra. Lillyss és a szerzetes pedig cammogó tretilként suhan a csaposlány után, csodák csodájára azonban nemhogy el nem esik egyikük sem, hanem még be is érik a koleganőjüket!
Nawanthirinek természetesen esze ágában nincs végigvárni, amíg Xavy megszabadul a korcsolyáitól. Igazából arra készül, hogy mihelyt utolérik, elkapja a grabancát, aztán kieszközöl a társnői közt legalább egy fegyverszünetet - bár egy hideg békének jobban örülne. Lillyss azonban jelzi, hogy terve van, mandulaszem meg arra jut, hogy ha Kóczinak nem görbül haja szála sem, akár meg is várhatja a terv kimenetelét. Fogadatlan prókátor ő ebben az ügyben, nem muszáj mindent jobban tudnia.
Mikor végül a csaposhoz érnek, a sötételf megpróbálja leteperni. Ha Kóczi nagyon fickándozna, Nawanthiri is beszáll a mókába azzal, hogy a gnőm valamelyik végtagját igyekszik elkapni, aztán ha sikerül, keres rajta fogást másik kézzel is. Csaposuk szerencsére jól be van öltözve, könnyű belekapaszkodni!*
- Lillyssnek igaza van. Legyetek most már kvittek... *ennyit fűz hozzá a témához, inkább kérőn, mint szigorúan. Nem számít átütő sikerre, de egy bosszúval tetézett bocsánatkérés talán elég hozzá, hogy a továbbiakban legalább ne vadásszanak egymásra a kolléganői. Ha nem, akkor jön Limmen, aztán befalatozza a csapost. Lehet meg se pucolja előtte, csak úgy zoknistul-mindenestül a szájába gyűri a sisakrostélyán keresztül! Ezek a kormosok mindenre képesek. Nawanthiri pedig egyedül a szerzetesi jó nevelésének köszönheti, hogy ilyen borzalmas fenyegetés hallatán is képes megőrizni a komolyságát.*
//Téli vásár//
//Kóczy, Lillyss, Nawanthiri//
*Drámai üldözőjelenet bontakozik ki a jégpályán. Xavy teknőcfürgeséggel száguld elfelé, ám lépten-nyomon akadályokba ütközik, akiket el is küld melegebb éghajlatra. Lillyss és a szerzetes pedig cammogó tretilként suhan a csaposlány után, csodák csodájára azonban nemhogy el nem esik egyikük sem, hanem még be is érik a koleganőjüket!
Nawanthirinek természetesen esze ágában nincs végigvárni, amíg Xavy megszabadul a korcsolyáitól. Igazából arra készül, hogy mihelyt utolérik, elkapja a grabancát, aztán kieszközöl a társnői közt legalább egy fegyverszünetet - bár egy hideg békének jobban örülne. Lillyss azonban jelzi, hogy terve van, mandulaszem meg arra jut, hogy ha Kóczinak nem görbül haja szála sem, akár meg is várhatja a terv kimenetelét. Fogadatlan prókátor ő ebben az ügyben, nem muszáj mindent jobban tudnia.
Mikor végül a csaposhoz érnek, a sötételf megpróbálja leteperni. Ha Kóczi nagyon fickándozna, Nawanthiri is beszáll a mókába azzal, hogy a gnőm valamelyik végtagját igyekszik elkapni, aztán ha sikerül, keres rajta fogást másik kézzel is. Csaposuk szerencsére jól be van öltözve, könnyű belekapaszkodni!*
- Lillyssnek igaza van. Legyetek most már kvittek... *ennyit fűz hozzá a témához, inkább kérőn, mint szigorúan. Nem számít átütő sikerre, de egy bosszúval tetézett bocsánatkérés talán elég hozzá, hogy a továbbiakban legalább ne vadásszanak egymásra a kolléganői. Ha nem, akkor jön Limmen, aztán befalatozza a csapost. Lehet meg se pucolja előtte, csak úgy zoknistul-mindenestül a szájába gyűri a sisakrostélyán keresztül! Ezek a kormosok mindenre képesek. Nawanthiri pedig egyedül a szerzetesi jó nevelésének köszönheti, hogy ilyen borzalmas fenyegetés hallatán is képes megőrizni a komolyságát.*
8925. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-27 10:14:51
Üzenet elküldve: 2022-01-27 10:14:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 274
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 274
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Hidegvér nélkül//
- Ó. *Annyira biztos volt saját feltevésében, hogy valóban meglepetésként érte a válasz. Bár a warg címert nézve valóban erre a lehetőségre is kellett volna gondolnia, elvégre nem először látja ezt egy városőrön. Legalábbis egy ifjúbbnak kinéző tagon.* ~ Akkor nem munkán kéne lenned? ~ *Vándorol agyán keresztül a kérdés, kissé megemelt szemöldökkel stírölve a segítőkész, nem nemesi uraságot. A magázást talán még meg kell tartania, a biztonság kedvéért.* - Biztosíthatom önt, hogy ezzel az alkattal nem hadonásznék egy karddal, vagy akármi nagyobb fegyverrel, mint ami a kezemben elfér. *Próbál megnyugtatást adni egyéni stílusával.* - Örülök, ha a Pegazusig el tudok lábalni innen kifulladás nélkül. *Ezt az utóbbit már csak magának morogja, önostorozás céljából. Egyensúlyt tartani a tonnákat nyomó könyvek bújása és nem létező fizikai állóképességének fejlesztése között az gyakorlatilag lehetetlen, és ez sajnos meg is látszik rajta. Ő is szabad levegőt enged fejének, csuklyája lehúzásával; arcán lévő jellemzői sok igazat adnak annak az esetleges feltevésnek, hogy már egy ideje nem tudta tisztesen kialudni magát.*
~ Hobbimágus...? ~ *E szó enyhén szólva is belefúr lelkébe, döfködve szívét, de nem tudja, melyik realizálás fáj jobban: Az, hogy most így is fest, vagy az, hogy amaznak igaza van még ezen a helyzeten kívül is. Látva, hogy a másik kísérletet tesz arra, hogy megrövidítse a kettőjük között lévő távolságot, inkább nem próbálkozik trükkje megismétlésével; megadóan legyint, és egy fának támasztja hátát. Megjegyzését és mosolyát csak nyelve csettintésével jutalmazza; nem épp a legjobb formájában kapta el, és e vicces sértés inkább büszkeségét sérti, minthogy lazítja hangulatát.*
- Hogy miért nem megy? Ezt kérdezném én is magamtól! *Morcosan megrázza fejét, lapos tekintetet véve saját kezeire. Nem látszott rajtuk semmi baj.* - Lehet hogy a város zaja őrjített meg, nem vagyok abban a, hogy is mondják, "kiegyensúlyozott" állapotban, de ennél a pontnál már az ég felé kéne tüzet lövelnem a tenyeremből! Vagy tűzgolyókkal zsonglőrködni, amelyik nehezebb. De erre meg begyújtani sem tudom magam. *Csettintgetni kezd ujjával, mintha azt mutatná, hogy a mozdulatok között szikráknak kéne létrejönniük, ami általában meg is történne. De nem most.* - Valahogy meg kell nyugodjak. Vissza abba a kötelezően stresszmentes nyugalmi pontba, ahol a sokadszorra való merész próbálkozásom remélhetőleg nem az utolsó lenne! Van e esetleg tanácsa? Ön hogyan szokta lehűteni magát?
//Hidegvér nélkül//
- Ó. *Annyira biztos volt saját feltevésében, hogy valóban meglepetésként érte a válasz. Bár a warg címert nézve valóban erre a lehetőségre is kellett volna gondolnia, elvégre nem először látja ezt egy városőrön. Legalábbis egy ifjúbbnak kinéző tagon.* ~ Akkor nem munkán kéne lenned? ~ *Vándorol agyán keresztül a kérdés, kissé megemelt szemöldökkel stírölve a segítőkész, nem nemesi uraságot. A magázást talán még meg kell tartania, a biztonság kedvéért.* - Biztosíthatom önt, hogy ezzel az alkattal nem hadonásznék egy karddal, vagy akármi nagyobb fegyverrel, mint ami a kezemben elfér. *Próbál megnyugtatást adni egyéni stílusával.* - Örülök, ha a Pegazusig el tudok lábalni innen kifulladás nélkül. *Ezt az utóbbit már csak magának morogja, önostorozás céljából. Egyensúlyt tartani a tonnákat nyomó könyvek bújása és nem létező fizikai állóképességének fejlesztése között az gyakorlatilag lehetetlen, és ez sajnos meg is látszik rajta. Ő is szabad levegőt enged fejének, csuklyája lehúzásával; arcán lévő jellemzői sok igazat adnak annak az esetleges feltevésnek, hogy már egy ideje nem tudta tisztesen kialudni magát.*
~ Hobbimágus...? ~ *E szó enyhén szólva is belefúr lelkébe, döfködve szívét, de nem tudja, melyik realizálás fáj jobban: Az, hogy most így is fest, vagy az, hogy amaznak igaza van még ezen a helyzeten kívül is. Látva, hogy a másik kísérletet tesz arra, hogy megrövidítse a kettőjük között lévő távolságot, inkább nem próbálkozik trükkje megismétlésével; megadóan legyint, és egy fának támasztja hátát. Megjegyzését és mosolyát csak nyelve csettintésével jutalmazza; nem épp a legjobb formájában kapta el, és e vicces sértés inkább büszkeségét sérti, minthogy lazítja hangulatát.*
- Hogy miért nem megy? Ezt kérdezném én is magamtól! *Morcosan megrázza fejét, lapos tekintetet véve saját kezeire. Nem látszott rajtuk semmi baj.* - Lehet hogy a város zaja őrjített meg, nem vagyok abban a, hogy is mondják, "kiegyensúlyozott" állapotban, de ennél a pontnál már az ég felé kéne tüzet lövelnem a tenyeremből! Vagy tűzgolyókkal zsonglőrködni, amelyik nehezebb. De erre meg begyújtani sem tudom magam. *Csettintgetni kezd ujjával, mintha azt mutatná, hogy a mozdulatok között szikráknak kéne létrejönniük, ami általában meg is történne. De nem most.* - Valahogy meg kell nyugodjak. Vissza abba a kötelezően stresszmentes nyugalmi pontba, ahol a sokadszorra való merész próbálkozásom remélhetőleg nem az utolsó lenne! Van e esetleg tanácsa? Ön hogyan szokta lehűteni magát?
8924. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-27 08:21:09
Üzenet elküldve: 2022-01-27 08:21:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Íj és Nyíl //
- Köszönöm. * Biccent a nevét méltató bókra. Igyekszik valami normálisféle beszélgetésbe bonyolódni vele, ha már ilyen érdekesen indult az ismeretségük. * És honnan származol? Talán Lihanech?
~ Olyan ismerősen formálja a szavakat, de lehet, tévedek. ~
* A lánynak a megfelel a "nemhíres, csaknémijártasság" is. Nem akar túl mohónak tűnni, ezért csak fél szemmel, nemtörődöm mód lesi a másik elfet, ahogy az íjat kezeli. *
- Ühümm, ühümm.
* Csak bólogat a hallottakra. *
- Én is így vagyok vele. Ha tehetem kint maradok. Nem szeretek a négy fal között aludni. Nem így szoktam meg. Túl sok a zaj egy fogadóban.
* Sebesen gesztikulál a kezeivel, hogy jobban alátámassza a mondanivalóját. Inkább hosszábújik a lovához és félig megfagy reggelre, mintsem egy borgőzös, ordibálástól hangos ivóban fizessen a szobáért. Csak a keményebb fagyok kergetik be. *
~ Csak egy ment mellé. ~
* Nincs bírálat a gondolataiban, hozzá képest ez csodálatos teljesítménynek tűnik. A mellé lőtt nyílvesszőt el is felejtette, gyorsan átveszi a férfi kezéből, ha az odanyújta neki. *
- Akkor most én jövök.
* Mélyet sóhajt. Úgy érzi, bizonytalansága némi magyarázatra szorulhat. *
- Tudod, kaptam kiképzést. Az első mesterem vadász volt, a második katona. Az egyik elf aggastyán, a második fiatal és ember. Eltérő módon lőttek. * Újabb heves gesztikuláció. * Szóval van bennem egyfajta zavar. Érted. Hogy most akkor melyiket használjam.
* Próbaképp beáll a Vranglil által mutatott alaphelyzetbe.*
- Ez az ember katonáéra jobban hasonlít.
* Aztán egyik lábával előrelép. *
- Ez meg az öreg mesterére. A katona bal oldalra helyezte a nyílvesszőt, az öreg pedig a jobb oldalra. * Elgondolkozik egy pillanatra, nem figyelte meg, hogy a másik elf hova helyezi. * Te hová?
* Félrebiccentett fejjel figyel a válaszra. *
- Az öreg Ailmon nem éppen az elegáns stílusáról volt híres, de legtöbbször mozgó célpontra lőtt, haladás közben. És mindig eltalálta.
* A mondat végére a magasba emeli az íjat és kiválaszt egyet a saját, lúdtollas nyílvesszőiből. *
- Köszönöm. * Biccent a nevét méltató bókra. Igyekszik valami normálisféle beszélgetésbe bonyolódni vele, ha már ilyen érdekesen indult az ismeretségük. * És honnan származol? Talán Lihanech?
~ Olyan ismerősen formálja a szavakat, de lehet, tévedek. ~
* A lánynak a megfelel a "nemhíres, csaknémijártasság" is. Nem akar túl mohónak tűnni, ezért csak fél szemmel, nemtörődöm mód lesi a másik elfet, ahogy az íjat kezeli. *
- Ühümm, ühümm.
* Csak bólogat a hallottakra. *
- Én is így vagyok vele. Ha tehetem kint maradok. Nem szeretek a négy fal között aludni. Nem így szoktam meg. Túl sok a zaj egy fogadóban.
* Sebesen gesztikulál a kezeivel, hogy jobban alátámassza a mondanivalóját. Inkább hosszábújik a lovához és félig megfagy reggelre, mintsem egy borgőzös, ordibálástól hangos ivóban fizessen a szobáért. Csak a keményebb fagyok kergetik be. *
~ Csak egy ment mellé. ~
* Nincs bírálat a gondolataiban, hozzá képest ez csodálatos teljesítménynek tűnik. A mellé lőtt nyílvesszőt el is felejtette, gyorsan átveszi a férfi kezéből, ha az odanyújta neki. *
- Akkor most én jövök.
* Mélyet sóhajt. Úgy érzi, bizonytalansága némi magyarázatra szorulhat. *
- Tudod, kaptam kiképzést. Az első mesterem vadász volt, a második katona. Az egyik elf aggastyán, a második fiatal és ember. Eltérő módon lőttek. * Újabb heves gesztikuláció. * Szóval van bennem egyfajta zavar. Érted. Hogy most akkor melyiket használjam.
* Próbaképp beáll a Vranglil által mutatott alaphelyzetbe.*
- Ez az ember katonáéra jobban hasonlít.
* Aztán egyik lábával előrelép. *
- Ez meg az öreg mesterére. A katona bal oldalra helyezte a nyílvesszőt, az öreg pedig a jobb oldalra. * Elgondolkozik egy pillanatra, nem figyelte meg, hogy a másik elf hova helyezi. * Te hová?
* Félrebiccentett fejjel figyel a válaszra. *
- Az öreg Ailmon nem éppen az elegáns stílusáról volt híres, de legtöbbször mozgó célpontra lőtt, haladás közben. És mindig eltalálta.
* A mondat végére a magasba emeli az íjat és kiválaszt egyet a saját, lúdtollas nyílvesszőiből. *
8923. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-26 19:05:34
Üzenet elküldve: 2022-01-26 19:05:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
* Éppen csak előlép, hogy szóljon máris sikerül egymás szavába vágniuk. Ezen a férfi el is neveti magát.*
- Semmi gond!* Legyint egyet, majd aztán végre bemutatkoznak.*
- Szép neve van, kellemes a hangzása.* Dicséri meg a lány nevét.*
- Ennek semmi akadálya. Annyira nem szeretek így udvariaskodni, de ezekben a városokban ki tudja, hogy kibe botlik bele az elf.* Ezzel már el is árulja rögtön magát, hogy nem teljesen idevalósi. Ajánlata is elfogadásra kerül, de azért mégsem teljesen úgy, ahogy ő gondolta, de a lelkesedés ami Fenophilë szemeiben csillan megbabonázzák. Ha ilyen nyájas szavakkal kényeztetik egoját, akkor nem tud ellenállni.*
- Nem tartom magam olyan híres íjásznak, de valóban már némi jártasságom benne. Én egyrészt az íjammal keresem a kenyerem.* Vág fel egy kicsit, miközben előkaparja íját.*
- Amíg itt vagyok a városban kijárkálok gyakorolni, hogy ne puhuljak el. A kényelem egyik átkozott mellékhatása ez.* Mivel ő nem tartja mindig felajzva fegyverét, ezért most kell megtennie ezt. Lábával támaszt rá, hogy kicsit meghajítva a fát felhelyezhesse rá az ideget. Tegezéből ezt követően egy nyilat vesz elő, amit az idegre illeszt.*
- Az sem mindegy tudod, hogy miképpen állunk be.* Ebbe most nem menne bele jobban, mert úgyis fogja látni a másik. Egy kisebb terpeszállást vesz. Baloldalán látható a cél. Az idegre illeszti a nyilat és egy mély lélegzetvételt követően kihúzza fegyverét egészen az álláig. Egy pillanatig így kitartja, hogy végül útjára eressze azt a nyilat. Ez most a fatörzsön koppan. Ilyen távolságból ez nem is nagydolog. Elereszt még ezután vagy négy vesszőt, de ezeket már gyorsabban lövi ki. Egy azért neki is megy, megmutatva, hogy ő sem csalhatatlan.*
~ Fene enné meg, csak mellé kellett egynek mennie. ~* Bosszankodik, de kifelé ezt igyekszik nem mutatni.*
- Na szedjük össze a vesszőket, mert hajlamosak az eltűnésre.* Indul el a törzs irányába, hogy magához vegye azt, ami a magáé, meg persze van ott egy, ami a Fenophilëé. Nem szól, de kíváncsi, már mit fog mondani a másik a lövéseire.*
* Éppen csak előlép, hogy szóljon máris sikerül egymás szavába vágniuk. Ezen a férfi el is neveti magát.*
- Semmi gond!* Legyint egyet, majd aztán végre bemutatkoznak.*
- Szép neve van, kellemes a hangzása.* Dicséri meg a lány nevét.*
- Ennek semmi akadálya. Annyira nem szeretek így udvariaskodni, de ezekben a városokban ki tudja, hogy kibe botlik bele az elf.* Ezzel már el is árulja rögtön magát, hogy nem teljesen idevalósi. Ajánlata is elfogadásra kerül, de azért mégsem teljesen úgy, ahogy ő gondolta, de a lelkesedés ami Fenophilë szemeiben csillan megbabonázzák. Ha ilyen nyájas szavakkal kényeztetik egoját, akkor nem tud ellenállni.*
- Nem tartom magam olyan híres íjásznak, de valóban már némi jártasságom benne. Én egyrészt az íjammal keresem a kenyerem.* Vág fel egy kicsit, miközben előkaparja íját.*
- Amíg itt vagyok a városban kijárkálok gyakorolni, hogy ne puhuljak el. A kényelem egyik átkozott mellékhatása ez.* Mivel ő nem tartja mindig felajzva fegyverét, ezért most kell megtennie ezt. Lábával támaszt rá, hogy kicsit meghajítva a fát felhelyezhesse rá az ideget. Tegezéből ezt követően egy nyilat vesz elő, amit az idegre illeszt.*
- Az sem mindegy tudod, hogy miképpen állunk be.* Ebbe most nem menne bele jobban, mert úgyis fogja látni a másik. Egy kisebb terpeszállást vesz. Baloldalán látható a cél. Az idegre illeszti a nyilat és egy mély lélegzetvételt követően kihúzza fegyverét egészen az álláig. Egy pillanatig így kitartja, hogy végül útjára eressze azt a nyilat. Ez most a fatörzsön koppan. Ilyen távolságból ez nem is nagydolog. Elereszt még ezután vagy négy vesszőt, de ezeket már gyorsabban lövi ki. Egy azért neki is megy, megmutatva, hogy ő sem csalhatatlan.*
~ Fene enné meg, csak mellé kellett egynek mennie. ~* Bosszankodik, de kifelé ezt igyekszik nem mutatni.*
- Na szedjük össze a vesszőket, mert hajlamosak az eltűnésre.* Indul el a törzs irányába, hogy magához vegye azt, ami a magáé, meg persze van ott egy, ami a Fenophilëé. Nem szól, de kíváncsi, már mit fog mondani a másik a lövéseire.*
8922. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-26 18:14:08
Üzenet elküldve: 2022-01-26 18:14:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Hidegvér nélkül//
* A felvetés megmosolyogtatja, de nem neveti ki a másikat. *
- Nem vagyok lovag. * Csóválja meg a fejét, és mély sóhajtással el is engedi a pillanatnyi hangulatot. Igazából, távolabb nem is állhatna valaki a lovagoktól, mint ő. *
- Nem mindenki lovag, aki magára aggat több kiló fémet, hogy védve legyen. És kiváltképp nem vagyok nemes. * Teszi még hozzá, bár név nem hagyja el ajkait. *
- A városőrség egy alakulatának a tagja vagyok. * Teszi még hozzá, a lovagi tabardon végig futó címerre mutatva. * Gondoltam segítek, mert arra gondoltam, hogy az izmokból próbálja kiűzni a fájdalmat. Gyakorta volt benne részem nekem is, főleg, amikor még nem szoktam hozzá a kard súlyához. * Ad magyarázatot arra, hogy miért is zaklatja szegény párát. *
- Nos, annak én is örülnék, ha nem gyújtaná fel a tisztást. * Teszi hozzá, közelebb lépve, de megszabadulva fejét fedő sisakjától, amit most hóna alá csap. Így látszik mogorva arckifejezése, és kifejezéstelen tekintete. *
- Semmi kedvem holmi hobbimágust üldözni, amiért átrendezte a város tájképét. Azt kell mondanom, hogy megnyugtat a gondolat, hogy ilyen veszélytől most nem kell tartani. * Folytatja a gondolatmenetet, és halovány mosoly jelenik meg arcán, ami már-már barátságosnak kezd hatni. *
- Hogyhogy nem megy? * Teszi hozzá, kedvesebb hanghordozással, és ismét közelebb lépve. *
//Hidegvér nélkül//
* A felvetés megmosolyogtatja, de nem neveti ki a másikat. *
- Nem vagyok lovag. * Csóválja meg a fejét, és mély sóhajtással el is engedi a pillanatnyi hangulatot. Igazából, távolabb nem is állhatna valaki a lovagoktól, mint ő. *
- Nem mindenki lovag, aki magára aggat több kiló fémet, hogy védve legyen. És kiváltképp nem vagyok nemes. * Teszi még hozzá, bár név nem hagyja el ajkait. *
- A városőrség egy alakulatának a tagja vagyok. * Teszi még hozzá, a lovagi tabardon végig futó címerre mutatva. * Gondoltam segítek, mert arra gondoltam, hogy az izmokból próbálja kiűzni a fájdalmat. Gyakorta volt benne részem nekem is, főleg, amikor még nem szoktam hozzá a kard súlyához. * Ad magyarázatot arra, hogy miért is zaklatja szegény párát. *
- Nos, annak én is örülnék, ha nem gyújtaná fel a tisztást. * Teszi hozzá, közelebb lépve, de megszabadulva fejét fedő sisakjától, amit most hóna alá csap. Így látszik mogorva arckifejezése, és kifejezéstelen tekintete. *
- Semmi kedvem holmi hobbimágust üldözni, amiért átrendezte a város tájképét. Azt kell mondanom, hogy megnyugtat a gondolat, hogy ilyen veszélytől most nem kell tartani. * Folytatja a gondolatmenetet, és halovány mosoly jelenik meg arcán, ami már-már barátságosnak kezd hatni. *
- Hogyhogy nem megy? * Teszi hozzá, kedvesebb hanghordozással, és ismét közelebb lépve. *
8921. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-01-26 09:39:06
Üzenet elküldve: 2022-01-26 09:39:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Íj és Nyíl //
*Az elf előbukkan, gyors végig is szalad rajt a pillantása, ahogy a másiké is rajta. Kölcsönös méricskélés után mindketten egyszerre szólalnak meg. *
- Sajnálom, tényleg, nem szándékoztam senkit eltalálni.
* Zavartan elhallgat, amikor ráeszmél, hogy egymás szavába vágnak éppen. Hegyes füle mögé tűri a haját és bólogat. *
- Láttam a nyomokat a tuskón. * Int kezével a szétlövöldözött fadarabra. * A nevem Fehérgyöngy Fenophilë.
~ Szörnyen udvarias. ~
* Önmaga nem nagyon szokott foglalkozni az ilyen társadalmi, udvariassági dolgokkal, meg is illetődik a hirtelen etikettbeli támadástól. *
- Kérlek, most lőttelek le majdnem, azt hiszem innentől akár közvetlenebbre is vehetjük a hangnemet. * Villant egy vigyort. *
- Öhm, igen, hát, nem vagyok büszke az íjászképességeimre.
*Nem sértődik meg, az előzmények után már mindketten tisztában vannak gyatra tudásával. Szeme az elf hátán lévő hosszú íjra vándorol. *
- Úgy látom te magad jártasabb vagy ebben, mint én. Gyakorolni jöttél a tuskódhoz? * Lelkesen csillant fel a tekintete. * Nem bánnád, ha egy kicsit figyelnélek? Ígérem nem fogok zavarni. Talán ellesek egy-két fogást.
* Hogy mondanivalóját alátámassza, hátrál is pár lépést, hogy teret adjon, ha a másik belekezdene a gyakorlásba. Ha úgy látja, a férfi hozzáértő, talán még megpróbál leckéket is kicsalni belőle. *
~ Nem tűnik dühösnek sem az előbbiek miatt. Bizonyára türelmes típus, jó tanár válna belőle. ~
*Az elf előbukkan, gyors végig is szalad rajt a pillantása, ahogy a másiké is rajta. Kölcsönös méricskélés után mindketten egyszerre szólalnak meg. *
- Sajnálom, tényleg, nem szándékoztam senkit eltalálni.
* Zavartan elhallgat, amikor ráeszmél, hogy egymás szavába vágnak éppen. Hegyes füle mögé tűri a haját és bólogat. *
- Láttam a nyomokat a tuskón. * Int kezével a szétlövöldözött fadarabra. * A nevem Fehérgyöngy Fenophilë.
~ Szörnyen udvarias. ~
* Önmaga nem nagyon szokott foglalkozni az ilyen társadalmi, udvariassági dolgokkal, meg is illetődik a hirtelen etikettbeli támadástól. *
- Kérlek, most lőttelek le majdnem, azt hiszem innentől akár közvetlenebbre is vehetjük a hangnemet. * Villant egy vigyort. *
- Öhm, igen, hát, nem vagyok büszke az íjászképességeimre.
*Nem sértődik meg, az előzmények után már mindketten tisztában vannak gyatra tudásával. Szeme az elf hátán lévő hosszú íjra vándorol. *
- Úgy látom te magad jártasabb vagy ebben, mint én. Gyakorolni jöttél a tuskódhoz? * Lelkesen csillant fel a tekintete. * Nem bánnád, ha egy kicsit figyelnélek? Ígérem nem fogok zavarni. Talán ellesek egy-két fogást.
* Hogy mondanivalóját alátámassza, hátrál is pár lépést, hogy teret adjon, ha a másik belekezdene a gyakorlásba. Ha úgy látja, a férfi hozzáértő, talán még megpróbál leckéket is kicsalni belőle. *
~ Nem tűnik dühösnek sem az előbbiek miatt. Bizonyára türelmes típus, jó tanár válna belőle. ~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587