Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 86 (1701. - 1720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1720. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-26 11:51:22
Üzenet elküldve: 2022-10-26 11:51:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
* Lassan leengedi a kezeit a füléről, mert már kezdi kínosnak érezni a helyzetet. Egy óvatos pillantást is megkísérel felfelé. Pislog párat gyorsan. *
- Halvány fogalmam sincs.
* Dalaf vöröses ajkát is roppant érdekesnek találja ilyen közelségből. Azt fixírozza tehát, miközben válaszol. *
- Hm, mondhatni van valamennyi.
~ Csak egy anya. Aki főállásban angyalokat csinál a Kikötő környékén, és meg is átkozza szívesen azt, aki létrehozta őket, némi juttatásért cserébe, ha igényli a kedves vendég. ~
- De nem kell ezt olyan negatív hangsúllyal mondani. A mágusokat sem ítéli el senki a képességükért.
* Halkan összekoccan a foga a mondat végén. A következő kérdésről bölcsen nem vesz tudomást. *
- Zavar téged, ha az vagyok?
* Felpillant a borostyán szemekbe. *
// Élők között, mert hol máshol //
* Lassan leengedi a kezeit a füléről, mert már kezdi kínosnak érezni a helyzetet. Egy óvatos pillantást is megkísérel felfelé. Pislog párat gyorsan. *
- Halvány fogalmam sincs.
* Dalaf vöröses ajkát is roppant érdekesnek találja ilyen közelségből. Azt fixírozza tehát, miközben válaszol. *
- Hm, mondhatni van valamennyi.
~ Csak egy anya. Aki főállásban angyalokat csinál a Kikötő környékén, és meg is átkozza szívesen azt, aki létrehozta őket, némi juttatásért cserébe, ha igényli a kedves vendég. ~
- De nem kell ezt olyan negatív hangsúllyal mondani. A mágusokat sem ítéli el senki a képességükért.
* Halkan összekoccan a foga a mondat végén. A következő kérdésről bölcsen nem vesz tudomást. *
- Zavar téged, ha az vagyok?
* Felpillant a borostyán szemekbe. *
1719. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-24 21:38:12
Üzenet elküldve: 2022-10-24 21:38:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Erőszéli tisztás. Milyen hangzatos név? S csakugyan olyan, mint amilyennek leírták. Csupa tökély a fák gyűrűje, dombocska, meg virágok és madárcsicsergés. Mindjárt erre andalog egy szerelmes párocska, kézen fogva, néha összeborulva egy-egy csicsergős csókra. Akkor aztán elhelyezhet néhány rókát a bokrok lágy ölén. Maszkja takarja arcát, így még a nap is boldogan süthet rá, nem kémleli ki, hogy mennyire giccsesnek tartja az egészet. Az ilyen szép, boldog érzések nem igen jutnak el az ő rideg szívéhez. Olykor kétséges az is, hogy valaha is érzett bármit is; fájdalmon és keserűségen, haragon kívül. Kétséges, hogy később változna valami. Apróságok persze, mint bizalom, hűség és kötelességtudat. Féltés? Nem, nem félelem. Másokért aggódni, igen, az olyan érzelem, ami erősebben hat rá, mint egy csokor virág és bók. Passz. Émelygős a virágok illata.*
1718. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-24 20:39:52
Üzenet elküldve: 2022-10-24 20:39:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
*Dalaf gonosz módszerrel melegíti fel az előtte álló fiatal nő testét. Olyan régen kapott már ekkora hatalmat, hogy még a saját lényét is valami boldog melegség járja át az egész lassú, az érzést kitartó esemény közben.*
- Mit gondolsz mit csinálok? *kérdezi a fülig pirult társaságától. Biztosan megvárja most a másik válaszát. Csak utána mosolyodik el játékosan*
- Próbálom most már harmadszorra megtudni van e közöd boszorkánysághoz. Már nem is tudom hogyan kérdeztem először *drámaian elgondolkodik ott a kezét még mindig lustán a másikon hagyva. Meglepődöttséget színlelve veszi észre magát*
- Oh, hogy ez! Segítek felmelegedni. Hagyjam abba?
//Élők között, mert hol máshol//
*Dalaf gonosz módszerrel melegíti fel az előtte álló fiatal nő testét. Olyan régen kapott már ekkora hatalmat, hogy még a saját lényét is valami boldog melegség járja át az egész lassú, az érzést kitartó esemény közben.*
- Mit gondolsz mit csinálok? *kérdezi a fülig pirult társaságától. Biztosan megvárja most a másik válaszát. Csak utána mosolyodik el játékosan*
- Próbálom most már harmadszorra megtudni van e közöd boszorkánysághoz. Már nem is tudom hogyan kérdeztem először *drámaian elgondolkodik ott a kezét még mindig lustán a másikon hagyva. Meglepődöttséget színlelve veszi észre magát*
- Oh, hogy ez! Segítek felmelegedni. Hagyjam abba?
1717. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-23 17:07:53
Üzenet elküldve: 2022-10-23 17:07:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*A világ összes ideje, ugyan mennyi lehet az? Boldogságban töltött percek akár az évek, lassan peregnek, akár gyöngy idő a selymen. Miképp a tegnapi nap is egy örökkévalóságnak tűnt és emiatt az éjszaka gyorsan jött el és furcsán lassan, mégis szaladón telt el, mire újra reggel lett. Mintha csak azt kérdezné, hány virága van a rétnek? Sok, rengeteg, mégis kevés. A féltés ott remeg a gyomrában és ez az érzés nem fog múlni, majd csak akkor, ha Nilevard újra itthon lesz, mellette. Így félelmeit inkább megtartja magának, csendben rágják csak tovább csontjait, szívét.*
- Tudom általában a kardnak melyik vége hegyes és melyik éles az, ami éles. De majd mikor visszatértél, megtanítasz pár dologra. Én pedig majd a gyógyításra és pár varázslatra, hogy nagyobb biztonságban legyél.
*Nilevard össze pakolja ebédjük maradékát és a kosarat felköti Ágas oldalára. A lónak láthatóan nincs nagy kedve szót fogadni, de attól még hagyja magát és velük tart a sétán. Kéz a kézben sétálgatnak, most még kellemes az idő.*
- Szeretnék minél több időt veled tölteni, és egy igazi otthont, ahová hozzám jöhetnél haza és nem az alakulatodhoz.
// Mézes hetek kezdete //
*A világ összes ideje, ugyan mennyi lehet az? Boldogságban töltött percek akár az évek, lassan peregnek, akár gyöngy idő a selymen. Miképp a tegnapi nap is egy örökkévalóságnak tűnt és emiatt az éjszaka gyorsan jött el és furcsán lassan, mégis szaladón telt el, mire újra reggel lett. Mintha csak azt kérdezné, hány virága van a rétnek? Sok, rengeteg, mégis kevés. A féltés ott remeg a gyomrában és ez az érzés nem fog múlni, majd csak akkor, ha Nilevard újra itthon lesz, mellette. Így félelmeit inkább megtartja magának, csendben rágják csak tovább csontjait, szívét.*
- Tudom általában a kardnak melyik vége hegyes és melyik éles az, ami éles. De majd mikor visszatértél, megtanítasz pár dologra. Én pedig majd a gyógyításra és pár varázslatra, hogy nagyobb biztonságban legyél.
*Nilevard össze pakolja ebédjük maradékát és a kosarat felköti Ágas oldalára. A lónak láthatóan nincs nagy kedve szót fogadni, de attól még hagyja magát és velük tart a sétán. Kéz a kézben sétálgatnak, most még kellemes az idő.*
- Szeretnék minél több időt veled tölteni, és egy igazi otthont, ahová hozzám jöhetnél haza és nem az alakulatodhoz.
1716. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-23 14:19:17
Üzenet elküldve: 2022-10-23 14:19:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla szavára csak rámosolyog, majd ajkaival a másik fél ajkát célozza. Egy hosszú csókkal válaszol a lánynak. Derekát átkarolva magához húzza, majd egy szabad levegőnél válaszol csak ténylegesen. *
- A világ összes ideje előttünk áll még, ezt ne felejtsd el. Gyere sétáljunk egyet.
* Újra megpróbál Ágas felé füttyenteni, de a ló továbbra is le se bagózza reakcióval. Gyorsan megpróbálja a füvön lévő dolgokat összepakolni, majd gondosan vissza tenni mindent a kosárba, majd a lóhoz kötni. *
- Mellesleg, megjegyezted, hogy nem tudsz harcolni, de talán mágiával megtudod védeni magad. Mit szólnál azért, ha később egy kardvívást is elsajátítanál, természetesen csak azért, hogy tudd miképp kell fogni a pengét.
* Néz rá mosolyogva, majd, ahogyan hallgatja a lányt úgy komorodik el. Végül megrázza a fejét. *
- Sajnálom kedvesem, de a legközelebbi hely ahol várhatsz ránk az Arthenior főtere. Nem tudnék a feladatomra koncentrálni, hogy ha tudnám, hogy veszélynek vagy kitéve, még a végén parancsot is tagadnék. Kérlek értsd meg, hogy jobb, ha a warg alakulat és a város feladatai közben csökkentjük az együttlétet. A lelkiismeretemmel nem tudnék megbirkózni, hogy ha veszélybe kevernélek.
* Egy kicsit eltávolodik, hogy aztán Ágashoz lépjen és megfogja a kantárt. *
- Te meg gyere.... Gyere...
* Húzza magukkal, majd kezét nyújtja Tanilla felé. Természetesen a kosarat már előtte feltette a lóra, hogy a lánynak ne kelljen. *
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla szavára csak rámosolyog, majd ajkaival a másik fél ajkát célozza. Egy hosszú csókkal válaszol a lánynak. Derekát átkarolva magához húzza, majd egy szabad levegőnél válaszol csak ténylegesen. *
- A világ összes ideje előttünk áll még, ezt ne felejtsd el. Gyere sétáljunk egyet.
* Újra megpróbál Ágas felé füttyenteni, de a ló továbbra is le se bagózza reakcióval. Gyorsan megpróbálja a füvön lévő dolgokat összepakolni, majd gondosan vissza tenni mindent a kosárba, majd a lóhoz kötni. *
- Mellesleg, megjegyezted, hogy nem tudsz harcolni, de talán mágiával megtudod védeni magad. Mit szólnál azért, ha később egy kardvívást is elsajátítanál, természetesen csak azért, hogy tudd miképp kell fogni a pengét.
* Néz rá mosolyogva, majd, ahogyan hallgatja a lányt úgy komorodik el. Végül megrázza a fejét. *
- Sajnálom kedvesem, de a legközelebbi hely ahol várhatsz ránk az Arthenior főtere. Nem tudnék a feladatomra koncentrálni, hogy ha tudnám, hogy veszélynek vagy kitéve, még a végén parancsot is tagadnék. Kérlek értsd meg, hogy jobb, ha a warg alakulat és a város feladatai közben csökkentjük az együttlétet. A lelkiismeretemmel nem tudnék megbirkózni, hogy ha veszélybe kevernélek.
* Egy kicsit eltávolodik, hogy aztán Ágashoz lépjen és megfogja a kantárt. *
- Te meg gyere.... Gyere...
* Húzza magukkal, majd kezét nyújtja Tanilla felé. Természetesen a kosarat már előtte feltette a lóra, hogy a lánynak ne kelljen. *
1715. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-23 13:52:18
Üzenet elküldve: 2022-10-23 13:52:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
*Őszintén meglepi, hogy Nolen bizony elregélte a pirtianesekkel között üzletét az apjának. Az illetődöttség árnya halványan át is suhan vonásain, de csak a zöldekbe pillantva válik egyértelművé. Ostoba húzásnak találja részéről. Elvégre épp csak most fogadta vissza az öreg a kegyeibe, s gyakorlatilag máris ellentmondott akaratának. Hogy Antorac mégis szóba áll vele és nem tagadta ki rögvest, valószínűleg csak annak köszönhető, hogy a férfi ferdíthette tette indokát, amely Daya számára mostanra már teljesen világossá vált.*
- Neki is előadtad, hogy bosszúból cselekedtél? *Az a sokatmondó mosoly ott csücsül a szája sarkában kérdése közben, ezzel is sejtetve, hogy ő már átlát a kis hazugságon. Eleinte persze csak puszta bosszantásból vetette fel, hogy az el nem feledett gyengéd érzelmek mozgatták a szálakat a háttérben, de az elmúlt napok eseményei eléggé egyértelműen rámutattak arra, az aljas felvetésnek bizony van valóságalapja. A másik próbálhat persze magyarázkodni, de teljesen felesleges.
A nem éppen örömteli témáktól eltekintve egyébként egészen kellemes a rövid kis séta. Nincs hozzászokva az ilyesfajta időjáráshoz, Wegtorenben rosszabb napokon is ennél jóval melegebb van, a tenger párás hűvöse pedig nem is hasonlítható ehhez a csípőssé váló hideghez.*
- Pedig meg sem erőltetem magam *sóhatja szerénykedve, mintha élete bókja hangzott volna el. Tudja milyen halvérű egyébként a kikötői, nem az a fajta, akit könnyen ki lehet hozni a sodrából, így akárhogy is nézzük, egy kis büszkeségre valóban okot ad, hogy Daya így fel tudja dühíteni. Akár egy szempillantás alatt. Mielőtt öntelten belesüppedne a hiúságát fényező szavakba, máris műsértődöttséggel húzza fel az orrát.* - Mindig jól viselem magam. *morogja egyértelműen ellentmondva a korábban elhangzottaknak, de nem zavartatja magát a következetlenségen.* -Varangyként reméljük kedvesebb leszel.
*A könnyed cseverészéssé vetkőző beszélgetés hamar újra komor kabátot ölt. Kirázza a hideg az esetleges újratalálkozás gondolatától Antorackal, vagy akár legénysége bármely tagjával. Nincsenek túl jó emlékei arról a hajón töltött hatról, azóta is átkozza magát, amiért hagyta, hogy Nolen odavigye. Megfeszül az állkapcsa, de akármennyire is kikívánkozik egy nyugatiakra jellemző felcsattanás, most a férfi karján gyengéden végigsimítva válaszol.*
- Szomorú, akkor nem lesz alkalmam megnézni a béka Nolent *biggyeszti le az ajkát aztán halkan folytatja a tengerész fülébe suttogva* - Úgy tűnik igencsak kevés időd maradt kiélvezni a zsákmányt.
*Külön ki sem kell emelnie, egyértelműen utal arra, hogy nem szándékozik maradni a Velasco'rrák látogatására, éppen elég volt neki egy családi találkozó.*
*Őszintén meglepi, hogy Nolen bizony elregélte a pirtianesekkel között üzletét az apjának. Az illetődöttség árnya halványan át is suhan vonásain, de csak a zöldekbe pillantva válik egyértelművé. Ostoba húzásnak találja részéről. Elvégre épp csak most fogadta vissza az öreg a kegyeibe, s gyakorlatilag máris ellentmondott akaratának. Hogy Antorac mégis szóba áll vele és nem tagadta ki rögvest, valószínűleg csak annak köszönhető, hogy a férfi ferdíthette tette indokát, amely Daya számára mostanra már teljesen világossá vált.*
- Neki is előadtad, hogy bosszúból cselekedtél? *Az a sokatmondó mosoly ott csücsül a szája sarkában kérdése közben, ezzel is sejtetve, hogy ő már átlát a kis hazugságon. Eleinte persze csak puszta bosszantásból vetette fel, hogy az el nem feledett gyengéd érzelmek mozgatták a szálakat a háttérben, de az elmúlt napok eseményei eléggé egyértelműen rámutattak arra, az aljas felvetésnek bizony van valóságalapja. A másik próbálhat persze magyarázkodni, de teljesen felesleges.
A nem éppen örömteli témáktól eltekintve egyébként egészen kellemes a rövid kis séta. Nincs hozzászokva az ilyesfajta időjáráshoz, Wegtorenben rosszabb napokon is ennél jóval melegebb van, a tenger párás hűvöse pedig nem is hasonlítható ehhez a csípőssé váló hideghez.*
- Pedig meg sem erőltetem magam *sóhatja szerénykedve, mintha élete bókja hangzott volna el. Tudja milyen halvérű egyébként a kikötői, nem az a fajta, akit könnyen ki lehet hozni a sodrából, így akárhogy is nézzük, egy kis büszkeségre valóban okot ad, hogy Daya így fel tudja dühíteni. Akár egy szempillantás alatt. Mielőtt öntelten belesüppedne a hiúságát fényező szavakba, máris műsértődöttséggel húzza fel az orrát.* - Mindig jól viselem magam. *morogja egyértelműen ellentmondva a korábban elhangzottaknak, de nem zavartatja magát a következetlenségen.* -Varangyként reméljük kedvesebb leszel.
*A könnyed cseverészéssé vetkőző beszélgetés hamar újra komor kabátot ölt. Kirázza a hideg az esetleges újratalálkozás gondolatától Antorackal, vagy akár legénysége bármely tagjával. Nincsenek túl jó emlékei arról a hajón töltött hatról, azóta is átkozza magát, amiért hagyta, hogy Nolen odavigye. Megfeszül az állkapcsa, de akármennyire is kikívánkozik egy nyugatiakra jellemző felcsattanás, most a férfi karján gyengéden végigsimítva válaszol.*
- Szomorú, akkor nem lesz alkalmam megnézni a béka Nolent *biggyeszti le az ajkát aztán halkan folytatja a tengerész fülébe suttogva* - Úgy tűnik igencsak kevés időd maradt kiélvezni a zsákmányt.
*Külön ki sem kell emelnie, egyértelműen utal arra, hogy nem szándékozik maradni a Velasco'rrák látogatására, éppen elég volt neki egy családi találkozó.*
1714. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:52:11
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:52:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Úgy érzi ennyi idő alatt sikerült megismernie kedvesét. Tudja, hiába kérné, hogy ne menjen el, egy lovag nem szegné meg a szavát. Márpedig az alakulatukat kérték fel, méghozzá a városi tanács. Mennie kell. Így ő csak annyit tehet, hogy visszavárja és imádkozik érte minden pillanatban. Így mikor Nilevard feláll és a víz partján letérdelve imádkozni kezd, ő is feláll és utána lépdel. Háta mögött megállva kezeit a vállaira teszi, a hosszú szőke sörényét nézi. Majd szemeit lehunyva imádkozni kezd ő is csendben. Sosem volt egy hangosan imádkozó típus, így csak csendben karolja át kedvesét, mintha ezzel is oltalmazni akarná. Mikor Nilevard feláll és átkarolja, újból elbújik ölelésében.*
- Bármit, amit csak szeretnél és lehetőleg minél később jöjjön el az este. Esetleg. De nem, nem.
*Egy hirtelen ötlet villan be, ám amilyen gyorsan jött, úgy el is veti. Abba nem egyezne bele, talán ő nem, lehet a parancsnoka akadályozná meg.*
- Eszembe jutott, veletek tarthatnék és valahol a közelben várnék rátok, tudod, arra az esetre, ha szükség lenne egy gyógyítóra. De úgy sejtem, nem lehetséges.
// Mézes hetek kezdete //
*Úgy érzi ennyi idő alatt sikerült megismernie kedvesét. Tudja, hiába kérné, hogy ne menjen el, egy lovag nem szegné meg a szavát. Márpedig az alakulatukat kérték fel, méghozzá a városi tanács. Mennie kell. Így ő csak annyit tehet, hogy visszavárja és imádkozik érte minden pillanatban. Így mikor Nilevard feláll és a víz partján letérdelve imádkozni kezd, ő is feláll és utána lépdel. Háta mögött megállva kezeit a vállaira teszi, a hosszú szőke sörényét nézi. Majd szemeit lehunyva imádkozni kezd ő is csendben. Sosem volt egy hangosan imádkozó típus, így csak csendben karolja át kedvesét, mintha ezzel is oltalmazni akarná. Mikor Nilevard feláll és átkarolja, újból elbújik ölelésében.*
- Bármit, amit csak szeretnél és lehetőleg minél később jöjjön el az este. Esetleg. De nem, nem.
*Egy hirtelen ötlet villan be, ám amilyen gyorsan jött, úgy el is veti. Abba nem egyezne bele, talán ő nem, lehet a parancsnoka akadályozná meg.*
- Eszembe jutott, veletek tarthatnék és valahol a közelben várnék rátok, tudod, arra az esetre, ha szükség lenne egy gyógyítóra. De úgy sejtem, nem lehetséges.
1713. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:39:45
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:39:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Függőségek kötelékében //
*A mellkasán megtámaszkodó kezek ellenállása és amit a lány szemében lát, mikor magához vonja, olyan édes, olyan mámoros fűszer ebben a csókban, ami nagyobb erővel járja át, mint az az iménti fiolányi csodaszer. Sosem fog ráunni erre a érzésre: ahogy Dayaneer megadja magát neki. Tünékeny kiskirályság, melynek csatáját újra és újra meg kell vívni. De egy wegtorenit szeretni már csak ezzel jár.
A Chressyst illető válaszra kissé rosszallón szűkülnek a kikötői szemei, de most nem akar ebbe belemenni. Bár vége lenne már az egésznek. Bár kimúlna már az a féreg és elcsendesedhetne a bosszú őrült vihara körülöttük.*
- De igen *feleli a pirtianesiek említésére.* - Jobb, ha tőlem tudja, mint ha másképp jut a fülébe. Hidd el. *Már kölyökként megtanulták, hogy az apjuk előtt nem jó ötlet titkolózni.
A tisztáson sétálva az ősz jellegzetes, dús illata szökik az orrába: nedves föld, avar és a fák ázott kérgének keveréke. Valóban egész csípős már az idő. A völgy alján megül a köd, a fejük felett pedig nehéz, szürke fellegek torlódnak, de a nap még gyönyörködtet a déli égbolt tiszta kékjén.
Bár Nolent a fivéreihez mérten akár szárazföldi patkánynak is lehetne csúfolni, most mégis belé hasít, hogy mennyire hiányzik neki a tenger. Az illata. A parti sziklákon megtörő hullámok morajlása. A sirályok és a szulák hangja.*
- Ó, szépségem, mintha nem lennél vele tisztában, hogy egy pillanat el tudod érni, hogy meg akarjalak fojtani egy kanál vízben *nevet fel. Senki más nem tudja olyan hathatósan kihozni a sodrából mint ez a megátalkodott wegtoreni némber.* - De most meglepően jól viseled magad. *Oldalvást a lányra hunyorít.* - A végén még gyanakodni kezdek, hogy tervezel valamit. *Tréfálkozó a hangsúly, de bizony tény, hogy a Velasco'rra már egy ideje óvatos és fenntartásokkal kezel mindent, ami a lánnyal kapcsolatos. A fenntartások viszont sajnos úgy oldódnak a női praktikákban, mint a só a langyos vízben. A duruzsolva cirógató megszólítás és a hozzá simuló testecske jóleső morranás mögé söpri az elkerülhetetlen vég felette függő intelmét.* - Vagy csak az éjfélt várod? *Megpaskolja a zsebét, ahová az üres elixíres fiolát tette.*
- Ha így van, remélem, jó terved van, mert az apám emberei nemsokára idejönnek. Gondolom tudni akarja, hányadán állunk. *Gondterhelt sóhajjal simít végig a szakállán.* - Sejthető volt, de sajnos nem igazán lehet elkerülni.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
*A mellkasán megtámaszkodó kezek ellenállása és amit a lány szemében lát, mikor magához vonja, olyan édes, olyan mámoros fűszer ebben a csókban, ami nagyobb erővel járja át, mint az az iménti fiolányi csodaszer. Sosem fog ráunni erre a érzésre: ahogy Dayaneer megadja magát neki. Tünékeny kiskirályság, melynek csatáját újra és újra meg kell vívni. De egy wegtorenit szeretni már csak ezzel jár.
A Chressyst illető válaszra kissé rosszallón szűkülnek a kikötői szemei, de most nem akar ebbe belemenni. Bár vége lenne már az egésznek. Bár kimúlna már az a féreg és elcsendesedhetne a bosszú őrült vihara körülöttük.*
- De igen *feleli a pirtianesiek említésére.* - Jobb, ha tőlem tudja, mint ha másképp jut a fülébe. Hidd el. *Már kölyökként megtanulták, hogy az apjuk előtt nem jó ötlet titkolózni.
A tisztáson sétálva az ősz jellegzetes, dús illata szökik az orrába: nedves föld, avar és a fák ázott kérgének keveréke. Valóban egész csípős már az idő. A völgy alján megül a köd, a fejük felett pedig nehéz, szürke fellegek torlódnak, de a nap még gyönyörködtet a déli égbolt tiszta kékjén.
Bár Nolent a fivéreihez mérten akár szárazföldi patkánynak is lehetne csúfolni, most mégis belé hasít, hogy mennyire hiányzik neki a tenger. Az illata. A parti sziklákon megtörő hullámok morajlása. A sirályok és a szulák hangja.*
- Ó, szépségem, mintha nem lennél vele tisztában, hogy egy pillanat el tudod érni, hogy meg akarjalak fojtani egy kanál vízben *nevet fel. Senki más nem tudja olyan hathatósan kihozni a sodrából mint ez a megátalkodott wegtoreni némber.* - De most meglepően jól viseled magad. *Oldalvást a lányra hunyorít.* - A végén még gyanakodni kezdek, hogy tervezel valamit. *Tréfálkozó a hangsúly, de bizony tény, hogy a Velasco'rra már egy ideje óvatos és fenntartásokkal kezel mindent, ami a lánnyal kapcsolatos. A fenntartások viszont sajnos úgy oldódnak a női praktikákban, mint a só a langyos vízben. A duruzsolva cirógató megszólítás és a hozzá simuló testecske jóleső morranás mögé söpri az elkerülhetetlen vég felette függő intelmét.* - Vagy csak az éjfélt várod? *Megpaskolja a zsebét, ahová az üres elixíres fiolát tette.*
- Ha így van, remélem, jó terved van, mert az apám emberei nemsokára idejönnek. Gondolom tudni akarja, hányadán állunk. *Gondterhelt sóhajjal simít végig a szakállán.* - Sejthető volt, de sajnos nem igazán lehet elkerülni.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
1712. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 17:26:45
Üzenet elküldve: 2022-10-22 17:26:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Nilevard csak elmosolyodik Tanilla válaszára. Kellemesen érinti, hogy a lány végül hozzá simul, meg is ragadja az alkalmat, hogy átkarolja a lányt. *
- Úgy látszik, hogy akkor mindketten veszélyes kalandra készülünk, ha szerencsénk van, akkor hamar vissza érkezünk mind ketten. Eeyr úrnő adja meg nekünk ezt az áldást.
* A lovag lassan kibontakozik az ölelkezésből, majd lassan feláll. A patakhoz lépve féltérdre ereszkedik, majd elkezdi a szokásos imáját. *
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok nevében, Eeyr jelenlétem fényében, az isteni fény hatalmával, a szeretet erejével, most készen állok, hogy magasabb tudatosságba emelkedjek. Eeyr önvalóm és isteni szeretet egységébe. Elengedem a régi terheket, feloldom a kötelékeket, felszabadítom lelkemet! * Egy nagyobb levegőt véve folytatja imáját a lovag. * - A fényt választom és visszatérek Eeyrhez. Befogadom az isteni kegyelmet, mely feloldoz most engem. Egy vagyok a forrás fényével, mely betölti egész lényemet! Megtestesítem a békét, és a harmóniát és a szeretetegységet. Egy vagyok a végtelen áradó isteni fénnyel és erővel. Szabad vagyok és független, Eeyr bennem él és én ő benne. Egy vagyok a világmindenséggel. Csak Eeyr és a fény hatalmának adok teret, mely betölti most egész lényemet, egységben vagyok Eeyrrel és önvalóm fényével. Kérlek óvd meg párom fényeddel, ahogy engem is felruházol hatalmaddal, hogy ismét ártatlanokat védhessem.
* Egy szótlanul töltött perc után mosolyogva feláll. *
- Most már az úrnő fénye is vigyázza utunk, de attól még csak óvatosan. Lenne kedved sétálni egyet?
* Kérdez rá a lovag. *
// Mézes hetek kezdete //
* Nilevard csak elmosolyodik Tanilla válaszára. Kellemesen érinti, hogy a lány végül hozzá simul, meg is ragadja az alkalmat, hogy átkarolja a lányt. *
- Úgy látszik, hogy akkor mindketten veszélyes kalandra készülünk, ha szerencsénk van, akkor hamar vissza érkezünk mind ketten. Eeyr úrnő adja meg nekünk ezt az áldást.
* A lovag lassan kibontakozik az ölelkezésből, majd lassan feláll. A patakhoz lépve féltérdre ereszkedik, majd elkezdi a szokásos imáját. *
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok nevében, Eeyr jelenlétem fényében, az isteni fény hatalmával, a szeretet erejével, most készen állok, hogy magasabb tudatosságba emelkedjek. Eeyr önvalóm és isteni szeretet egységébe. Elengedem a régi terheket, feloldom a kötelékeket, felszabadítom lelkemet! * Egy nagyobb levegőt véve folytatja imáját a lovag. * - A fényt választom és visszatérek Eeyrhez. Befogadom az isteni kegyelmet, mely feloldoz most engem. Egy vagyok a forrás fényével, mely betölti egész lényemet! Megtestesítem a békét, és a harmóniát és a szeretetegységet. Egy vagyok a végtelen áradó isteni fénnyel és erővel. Szabad vagyok és független, Eeyr bennem él és én ő benne. Egy vagyok a világmindenséggel. Csak Eeyr és a fény hatalmának adok teret, mely betölti most egész lényemet, egységben vagyok Eeyrrel és önvalóm fényével. Kérlek óvd meg párom fényeddel, ahogy engem is felruházol hatalmaddal, hogy ismét ártatlanokat védhessem.
* Egy szótlanul töltött perc után mosolyogva feláll. *
- Most már az úrnő fénye is vigyázza utunk, de attól még csak óvatosan. Lenne kedved sétálni egyet?
* Kérdez rá a lovag. *
1711. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 16:52:39
Üzenet elküldve: 2022-10-22 16:52:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
- Köszönöm.
*Csak ennyit felel arra, hogy kedvese jobban fog figyelni ezekre a dolgokra. Nem rója fel neki és annyira nem is haragudott meg rá. Kis idővel ez is változni fog, előnyére.*
- Jó most így is együtt veled, de a közös élet gondolata is izgalmas. Várom már.
*Sejtette, hogy szerelmének nem fog tetszeni az ötlet, hogy egyedül járja meg a vidéket oda és vissza a toronyig. De volt már eset ilyesmire és túlélte, bízik a szerencséjében.*
- Majd lehetőleg gyorsan, de óvatosan fogok haladni, muszáj lesz. Túl kell esnem ezen is.
*Igaz, örült volna annak, ha Nilevard elkíséri. Igaz akkor nem tudott volna úgy odafigyelni a tanulásra. Viszont az új hírnek sem örül, hogy szerelme épp ma készül olyan küldetésre, ami nagyon veszélyesnek hangzik.*
- Még ma este?
*Belekarol Nilevardba és érezhetően nem is akarja elengedni. Nem, nem akarja elengedni, maradjanak így, ne változzon semmi.*
- Értem. Azért kérlek vigyázz magadra és gyere haza egy darabban hozzám, jó? Imádkozom majd érted, tanulás közben is. Ha visszatérek, a rezidenciára megyek egyből és ott maradok, nem megyek sehová. Ott megvárom, amíg visszatérsz.
*Nilevard felé fordul ő is és látható, kissé küszködik a könnyeivel. Mégis inkább újra hozzá bújik és estig el sem engedi.*
// Mézes hetek kezdete //
- Köszönöm.
*Csak ennyit felel arra, hogy kedvese jobban fog figyelni ezekre a dolgokra. Nem rója fel neki és annyira nem is haragudott meg rá. Kis idővel ez is változni fog, előnyére.*
- Jó most így is együtt veled, de a közös élet gondolata is izgalmas. Várom már.
*Sejtette, hogy szerelmének nem fog tetszeni az ötlet, hogy egyedül járja meg a vidéket oda és vissza a toronyig. De volt már eset ilyesmire és túlélte, bízik a szerencséjében.*
- Majd lehetőleg gyorsan, de óvatosan fogok haladni, muszáj lesz. Túl kell esnem ezen is.
*Igaz, örült volna annak, ha Nilevard elkíséri. Igaz akkor nem tudott volna úgy odafigyelni a tanulásra. Viszont az új hírnek sem örül, hogy szerelme épp ma készül olyan küldetésre, ami nagyon veszélyesnek hangzik.*
- Még ma este?
*Belekarol Nilevardba és érezhetően nem is akarja elengedni. Nem, nem akarja elengedni, maradjanak így, ne változzon semmi.*
- Értem. Azért kérlek vigyázz magadra és gyere haza egy darabban hozzám, jó? Imádkozom majd érted, tanulás közben is. Ha visszatérek, a rezidenciára megyek egyből és ott maradok, nem megyek sehová. Ott megvárom, amíg visszatérsz.
*Nilevard felé fordul ő is és látható, kissé küszködik a könnyeivel. Mégis inkább újra hozzá bújik és estig el sem engedi.*
1710. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 09:44:57
Üzenet elküldve: 2022-10-22 09:44:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Szerencséjére a lovag megkönnyebbülhet, a lány végül a vállának dől, ő pedig átkarolja felsóhajtva. *
- Nem állt szándékomban megsérteni, ezzel csak az én saját módomon akartam jelezni, hogy jó lenne egy fedél alatt élni, idővel természetesen.
* Egy szolid mosolyt húz az arcára, majd szabad kezével a lány hajába túr. *
- Figyelni fogok rá kedvesem, figyelni fogok rá...
* Már nem bólogat, csak hallgatja a víz csobogását, és Ágas lelkes csámcsogását, az ostromlott fű réteg ellen. *
- Egyedül akarsz menni a toronyba? Biztos, hogy ez jó ötlet? Eléggé sok szörny és vész van a láp vidéken. Illetve ha jól hallottam vannak ott nagyobb szörnyek is, nem akarlak megijeszteni, de kíséret nélkül kérlek ne menj kedvesem.
* Simogatja meg újra a feje tetejét. Nilevard aggodalmas tekintettel kezd el gondolkozni az elkövetkezendő napokon. *
- Bárcsak elkísérhetnélek... Már reggel jelezték, hogy Bredoc parancsnok vár minket délután... Állítólag egy bandita fészket kell majd kiirtanunk. Ha minden igaz harmincnál is többen vannak.
* Újra a lombokra mered, ahogy halkan suhogtatja a szél. ~ Pont most kapunk egy ilyen megbízást? Sokszoros túlerővel fogunk szembenézni... Nem is tudom, hogy miképp mondjam el neki... Úrnőm kérlek segíts! Nem akarom megvezetni. ~ A lovag eddig nem nagyon gondolkozott az új megbízáson, párja közelsége megnyugtatta, így szinte teljesen megfeledkezett a következő nap atrocitásairól, de mikor a lány szóba hozta... Nos, már nem tudja kiszorítani a fejéből. *
- Tanilla...
* Harapja el a szó végét. *
- Szeretnék valamit elmondani....
* Egy kis szünetet hagy, majd a lányhoz fordul. *
- A mai nap este felé indulunk a falvakat ellenőrizni, és arthenior környékét. Utasítást kaptunk a város vezetéstől, hogy vizsgáljuk ki, és ha tehetjük ártalmatlanítsuk a banditákat. Mostanában sok utazót, és kereskedőt kifosztottak... De nem is ez a lényeg...
* Egy újabb sóhaj. *
- Nem kapunk támogatást, úgy látszik három alakulat tag fog menni... És ha tényleg harmincan vannak... Nos... Nem tudom... A város vezetőség nem biztosított számunkra mást, úgy vannak vele, hogy speciális alakulat, oldja meg...
* A lányra néz, majd egy szolid mosollyal vállat ránt. Még mielőtt bármit is mondhatna, gyorsan megszólal. *
- Vigyázok, Eeyr úrnőre esküszöm. Felesleges kockázatokba nem megyek.
// Mézes hetek kezdete //
* Szerencséjére a lovag megkönnyebbülhet, a lány végül a vállának dől, ő pedig átkarolja felsóhajtva. *
- Nem állt szándékomban megsérteni, ezzel csak az én saját módomon akartam jelezni, hogy jó lenne egy fedél alatt élni, idővel természetesen.
* Egy szolid mosolyt húz az arcára, majd szabad kezével a lány hajába túr. *
- Figyelni fogok rá kedvesem, figyelni fogok rá...
* Már nem bólogat, csak hallgatja a víz csobogását, és Ágas lelkes csámcsogását, az ostromlott fű réteg ellen. *
- Egyedül akarsz menni a toronyba? Biztos, hogy ez jó ötlet? Eléggé sok szörny és vész van a láp vidéken. Illetve ha jól hallottam vannak ott nagyobb szörnyek is, nem akarlak megijeszteni, de kíséret nélkül kérlek ne menj kedvesem.
* Simogatja meg újra a feje tetejét. Nilevard aggodalmas tekintettel kezd el gondolkozni az elkövetkezendő napokon. *
- Bárcsak elkísérhetnélek... Már reggel jelezték, hogy Bredoc parancsnok vár minket délután... Állítólag egy bandita fészket kell majd kiirtanunk. Ha minden igaz harmincnál is többen vannak.
* Újra a lombokra mered, ahogy halkan suhogtatja a szél. ~ Pont most kapunk egy ilyen megbízást? Sokszoros túlerővel fogunk szembenézni... Nem is tudom, hogy miképp mondjam el neki... Úrnőm kérlek segíts! Nem akarom megvezetni. ~ A lovag eddig nem nagyon gondolkozott az új megbízáson, párja közelsége megnyugtatta, így szinte teljesen megfeledkezett a következő nap atrocitásairól, de mikor a lány szóba hozta... Nos, már nem tudja kiszorítani a fejéből. *
- Tanilla...
* Harapja el a szó végét. *
- Szeretnék valamit elmondani....
* Egy kis szünetet hagy, majd a lányhoz fordul. *
- A mai nap este felé indulunk a falvakat ellenőrizni, és arthenior környékét. Utasítást kaptunk a város vezetéstől, hogy vizsgáljuk ki, és ha tehetjük ártalmatlanítsuk a banditákat. Mostanában sok utazót, és kereskedőt kifosztottak... De nem is ez a lényeg...
* Egy újabb sóhaj. *
- Nem kapunk támogatást, úgy látszik három alakulat tag fog menni... És ha tényleg harmincan vannak... Nos... Nem tudom... A város vezetőség nem biztosított számunkra mást, úgy vannak vele, hogy speciális alakulat, oldja meg...
* A lányra néz, majd egy szolid mosollyal vállat ránt. Még mielőtt bármit is mondhatna, gyorsan megszólal. *
- Vigyázok, Eeyr úrnőre esküszöm. Felesleges kockázatokba nem megyek.
1709. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-21 20:26:30
Üzenet elküldve: 2022-10-21 20:26:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
- Meg van mindenem, még ha a rezidencián csak befogadtak, akkor is.
*Kissé rosszul esett neki, mintha Nilevardnak kellene fizetnie bármit is az ő kedvéért. De kettejük között hamar tisztázódni látszik a helyzet, a férfi szabadkozik és ő sem akarja megbántani a másikat. Így mikor kedvese megint leül mellé, neki dől a vállával.*
- Én is megdolgoztam azért, amim van. De nekem nem a pénzed kell, hanem te magad. Ha azt mondod, hogy ekkor veszek egy birtokot, kérlek élj ott velem, akkor igent mondok. Vagy ha venni szeretnél nekem valami ajándékot, egy apróságot csak, az is más.
*Csaknem sírásban tör ki, mintha fizetni akarna neki mindezért. Végül csak össze szedi magát és nem szökik ki az a könnycsepp a szeme sarkából. Inkább elbújik a vállában és felsóhajt. Nem könnyű egy ilyen sértés lenyelni szó nélkül, de tudja jól, hogy Nilevard nem mestere az udvarlásnak. Ami nem is nagy baj azért, legalább nem csélcsap férfi. De majd apránként finomodni fog a női lélek rezdüléseire. Kénytelen lesz rá, mert máskülönben altájon lesz rúgva a következő sértésnél.*
- Holnap majd elmegyek a Mágustoronyba, mert tanulni szeretnék. De ha visszatértem találkozhatunk újra. Addigra szerintem el fog dőlni az is, hogy mikor indulunk a növények begyűjtésére.
// Mézes hetek kezdete //
- Meg van mindenem, még ha a rezidencián csak befogadtak, akkor is.
*Kissé rosszul esett neki, mintha Nilevardnak kellene fizetnie bármit is az ő kedvéért. De kettejük között hamar tisztázódni látszik a helyzet, a férfi szabadkozik és ő sem akarja megbántani a másikat. Így mikor kedvese megint leül mellé, neki dől a vállával.*
- Én is megdolgoztam azért, amim van. De nekem nem a pénzed kell, hanem te magad. Ha azt mondod, hogy ekkor veszek egy birtokot, kérlek élj ott velem, akkor igent mondok. Vagy ha venni szeretnél nekem valami ajándékot, egy apróságot csak, az is más.
*Csaknem sírásban tör ki, mintha fizetni akarna neki mindezért. Végül csak össze szedi magát és nem szökik ki az a könnycsepp a szeme sarkából. Inkább elbújik a vállában és felsóhajt. Nem könnyű egy ilyen sértés lenyelni szó nélkül, de tudja jól, hogy Nilevard nem mestere az udvarlásnak. Ami nem is nagy baj azért, legalább nem csélcsap férfi. De majd apránként finomodni fog a női lélek rezdüléseire. Kénytelen lesz rá, mert máskülönben altájon lesz rúgva a következő sértésnél.*
- Holnap majd elmegyek a Mágustoronyba, mert tanulni szeretnék. De ha visszatértem találkozhatunk újra. Addigra szerintem el fog dőlni az is, hogy mikor indulunk a növények begyűjtésére.
1708. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-21 19:36:00
Üzenet elküldve: 2022-10-21 19:36:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla már majdnem felháborodik, a lovag gyorsan vissza is húzza a zsák száját, hogy utána vissza vigye a lovához. *
- Elnézést, nem úgy gondoltam, csak... Öhmm...
* Hozza saját magát zavarba... De amint a nyeregtáskába kerül a szép summa, már könnyed léptekkel fordul meg Tanilla felé. *
- Ha nem lenne nektek a rezidencia, akkor arra gondoltam, hogy ebből a pénzből házat vehetnénk. Egészen jól keresek a munkámmal, és szeretném ha mindened meglenne, tudom... Tudom... Túl gyors vagyok ebben, de igazából... Nem tudom... Csak egy hirtelen ötlet volt, sajnálom.
* Biccent Tanilla felé, hogy aztán helyet foglaljon mellette, ha még mindig szeretne neki dőlni, akkor most bepótolhatja. *
- Atyámtól nem kaptam soha aranyat, csak a katonai szolgálat után, így büszke vagyok rá, hogy minden amit rajtam látsz... Azért én dolgoztam meg. Igazából nem volt eddig okom elkölteni sem... De rendben, igazad van. A képzésemet fogom belőle fedezni, de ha majd egyszer birtokot szeretnél venni tudasd velem előre.
* Nilevard kellemetlen helyzetbe került, de míg a lány nem lép mást, addig bizonytalannak érzi a helyzetét. Csak remélni tudja, hogy nem lefizetésnek vette a másik fél. *
- Sajnálom, hogy ha megbántottalak.
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla már majdnem felháborodik, a lovag gyorsan vissza is húzza a zsák száját, hogy utána vissza vigye a lovához. *
- Elnézést, nem úgy gondoltam, csak... Öhmm...
* Hozza saját magát zavarba... De amint a nyeregtáskába kerül a szép summa, már könnyed léptekkel fordul meg Tanilla felé. *
- Ha nem lenne nektek a rezidencia, akkor arra gondoltam, hogy ebből a pénzből házat vehetnénk. Egészen jól keresek a munkámmal, és szeretném ha mindened meglenne, tudom... Tudom... Túl gyors vagyok ebben, de igazából... Nem tudom... Csak egy hirtelen ötlet volt, sajnálom.
* Biccent Tanilla felé, hogy aztán helyet foglaljon mellette, ha még mindig szeretne neki dőlni, akkor most bepótolhatja. *
- Atyámtól nem kaptam soha aranyat, csak a katonai szolgálat után, így büszke vagyok rá, hogy minden amit rajtam látsz... Azért én dolgoztam meg. Igazából nem volt eddig okom elkölteni sem... De rendben, igazad van. A képzésemet fogom belőle fedezni, de ha majd egyszer birtokot szeretnél venni tudasd velem előre.
* Nilevard kellemetlen helyzetbe került, de míg a lány nem lép mást, addig bizonytalannak érzi a helyzetét. Csak remélni tudja, hogy nem lefizetésnek vette a másik fél. *
- Sajnálom, hogy ha megbántottalak.
1707. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-21 19:06:53
Üzenet elküldve: 2022-10-21 19:06:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Ha lovat választ majd, az úgy is amolyan első pillantásos választás lesz. Ha szimpatikus neki a paripa, akkor hajlandó felülni rá. Noha lovagolni tud és szeret is, de nem célja mindenhová lóháton menni. Nem akar nagy teherbírású hátast, mint amilyen Ágas, és nem gondolná, hogy szüksége lenne akár neki, akár lovának páncélra. Elvégre nem harcos. Ha teheti, inkább gyorsan kereket old a bajban. De azért nem árt, ha mondjuk egy sátrat és egy-két felszerelést el bír cipelni magán.*
- Majd ha meglátom és megtetszik, akkor megveszem. A szimpátia az első és legfontosabb kritériumom.
*Nilevard mellé sem ült volna le, ha nem szimpatikus neki a férfi, szóba sem álltak volna. Kedvese jól lakott, ez azért látszik az arcán és testtartásán is. El is fogyott a csirke mind, amit elhozott, mert végül is ezért készítette. A süteményeket most még nem veszi ki a kosárból, inkább félre teszi azokat a bögrékkel és a teával együtt.*
- Én már jól is laktam, majd később jöhet a süteményből még.
*Neki azért kisebb az étke, mint egy férfinak, aki lovag. Szüksége van az energiára, amit az étel ad. Már épp mellé ülne, hogy vállának dőlhessen, mikor Nilevard feláll és nyújtózkodni kezd. Ágast próbálja magához csalogatni, de a ló megmakacsolja magát. Hiába fütyül neki, csak a fejét kapta fel rá. Ezen kicsit elmosolyodik, de utána kíváncsian figyeli, mi az, amit kedvese nem vett le lováról? A méretes zsák láttán meglepődik, hiszen azt tudja, hogy egy üveg szegfűbort hozott magával. De csak nem azt hozta zsákban? Mikor belekukucskál nyitott száján keresztül, még inkább meglepődik. Sőt, ledöbben. Kissé komorabb is lehet az arca, vagy talán rémült?*
- Nilevard, miért hordasz ekkora vagyont magadnál? Tudom hogy jó harcos vagy, de ez, nagyon sok. És én igazán nem fogadhatom el tőled! Kedves vagy, de, azért nem kell, hogy ennyi pénzt költsél rám. Egy apróbb ajándékkal is beérem, ha tőled kapom.
*Most igazán zavarba jött. Nem a pénze miatt van a lovaggal és ez most így olyan furcsa. Ajándékot kapni egy dolog, vagy ha olyasmiről lenne szó, ami közös, de hogy ő rá költsön ennyit, az nem jó.*
- Bármi olyasmit, ami közös, akkor igen, de így, nem fogadhatom el.
// Mézes hetek kezdete //
*Ha lovat választ majd, az úgy is amolyan első pillantásos választás lesz. Ha szimpatikus neki a paripa, akkor hajlandó felülni rá. Noha lovagolni tud és szeret is, de nem célja mindenhová lóháton menni. Nem akar nagy teherbírású hátast, mint amilyen Ágas, és nem gondolná, hogy szüksége lenne akár neki, akár lovának páncélra. Elvégre nem harcos. Ha teheti, inkább gyorsan kereket old a bajban. De azért nem árt, ha mondjuk egy sátrat és egy-két felszerelést el bír cipelni magán.*
- Majd ha meglátom és megtetszik, akkor megveszem. A szimpátia az első és legfontosabb kritériumom.
*Nilevard mellé sem ült volna le, ha nem szimpatikus neki a férfi, szóba sem álltak volna. Kedvese jól lakott, ez azért látszik az arcán és testtartásán is. El is fogyott a csirke mind, amit elhozott, mert végül is ezért készítette. A süteményeket most még nem veszi ki a kosárból, inkább félre teszi azokat a bögrékkel és a teával együtt.*
- Én már jól is laktam, majd később jöhet a süteményből még.
*Neki azért kisebb az étke, mint egy férfinak, aki lovag. Szüksége van az energiára, amit az étel ad. Már épp mellé ülne, hogy vállának dőlhessen, mikor Nilevard feláll és nyújtózkodni kezd. Ágast próbálja magához csalogatni, de a ló megmakacsolja magát. Hiába fütyül neki, csak a fejét kapta fel rá. Ezen kicsit elmosolyodik, de utána kíváncsian figyeli, mi az, amit kedvese nem vett le lováról? A méretes zsák láttán meglepődik, hiszen azt tudja, hogy egy üveg szegfűbort hozott magával. De csak nem azt hozta zsákban? Mikor belekukucskál nyitott száján keresztül, még inkább meglepődik. Sőt, ledöbben. Kissé komorabb is lehet az arca, vagy talán rémült?*
- Nilevard, miért hordasz ekkora vagyont magadnál? Tudom hogy jó harcos vagy, de ez, nagyon sok. És én igazán nem fogadhatom el tőled! Kedves vagy, de, azért nem kell, hogy ennyi pénzt költsél rám. Egy apróbb ajándékkal is beérem, ha tőled kapom.
*Most igazán zavarba jött. Nem a pénze miatt van a lovaggal és ez most így olyan furcsa. Ajándékot kapni egy dolog, vagy ha olyasmiről lenne szó, ami közös, de hogy ő rá költsön ennyit, az nem jó.*
- Bármi olyasmit, ami közös, akkor igen, de így, nem fogadhatom el.
1706. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-20 21:00:56
Üzenet elküldve: 2022-10-20 21:00:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Elsődleges feladatát sikeresen teljesítette. Az összes csirkét megsemmisítette, elégedetten sóhajt fel a lovag teli hassal. Nem is tudna elképzelni még több ételt, egy ideig biztosan nem bírna többet enni. De ebben a pillanatban a keze ügyébe kerül a tea. Nos... Azt talán mégsem hagyhatja ki... Így kezébe fogva bele is kóstol... Ha már úgy is szegény lovag kiszáradt a nagy lakomázásban. *
- Jól hangzik, Szerintem amúgy jobb lenne ha te is nagy teherbírású lovat választanál. Igaz... Talán neked nem kell lovagi páncélzattal rendelkező... De talán nem is ártana... Ha banditák támadnak meg, Ágas nem fagy le, míg a legtöbb ló megijed és ledob.
* Mondja, majd újra kortyol a teából. *
- Szerintem a süteményeket tegyük kicsit félre, ez így sok volt most.
* Kacag fel, majd észbe kap. *
- De téged nem foglak vissza, nyugodtan egyél még.
* Kezét megtörli a rongyba, hogy utána lassan felálljon és kinyújtóztassa elgémberedett tagjait. De végül meghallja a lány elgondolását. *
- Jaj tényleg ne fáradj vele, úgy is kapjuk ezeket ingyen amikor a zsoldot is. Az erszényeket nem szokták vissza kérni.
* Füttyent egyet, mire Ágas felkapja a fejét, de nem jön oda. Fel is sóhajt Nilevard. *
- Ezt még gyakorolni kell.
* Lassan oda lép a lovához, hogy az oldaltáskába nyúljon. Az egyik kezével aláfog, hogy aztán kiemeljen egy igazán méretes erszényt, ami inkább zsákra hasonlít már. Oda viszi a lányhoz, majd leteszi elé. *
- Nyisd ki.
* Ha kinyitja a lány, akkor több mint háromezer aranyat láthat. A lovag azért gondosan kőrbe néz, hogy ne nagyon szúrjon senkinek szemet. *
- Egyenlőre még a képzésemre tartogattam, de ha gondolod akár egy lovat is vehetünk és akár szekeret is. Nem vagyok semmi jónak elrontója.
* Mosolyog rá Nilevard. *
// Mézes hetek kezdete //
* Elsődleges feladatát sikeresen teljesítette. Az összes csirkét megsemmisítette, elégedetten sóhajt fel a lovag teli hassal. Nem is tudna elképzelni még több ételt, egy ideig biztosan nem bírna többet enni. De ebben a pillanatban a keze ügyébe kerül a tea. Nos... Azt talán mégsem hagyhatja ki... Így kezébe fogva bele is kóstol... Ha már úgy is szegény lovag kiszáradt a nagy lakomázásban. *
- Jól hangzik, Szerintem amúgy jobb lenne ha te is nagy teherbírású lovat választanál. Igaz... Talán neked nem kell lovagi páncélzattal rendelkező... De talán nem is ártana... Ha banditák támadnak meg, Ágas nem fagy le, míg a legtöbb ló megijed és ledob.
* Mondja, majd újra kortyol a teából. *
- Szerintem a süteményeket tegyük kicsit félre, ez így sok volt most.
* Kacag fel, majd észbe kap. *
- De téged nem foglak vissza, nyugodtan egyél még.
* Kezét megtörli a rongyba, hogy utána lassan felálljon és kinyújtóztassa elgémberedett tagjait. De végül meghallja a lány elgondolását. *
- Jaj tényleg ne fáradj vele, úgy is kapjuk ezeket ingyen amikor a zsoldot is. Az erszényeket nem szokták vissza kérni.
* Füttyent egyet, mire Ágas felkapja a fejét, de nem jön oda. Fel is sóhajt Nilevard. *
- Ezt még gyakorolni kell.
* Lassan oda lép a lovához, hogy az oldaltáskába nyúljon. Az egyik kezével aláfog, hogy aztán kiemeljen egy igazán méretes erszényt, ami inkább zsákra hasonlít már. Oda viszi a lányhoz, majd leteszi elé. *
- Nyisd ki.
* Ha kinyitja a lány, akkor több mint háromezer aranyat láthat. A lovag azért gondosan kőrbe néz, hogy ne nagyon szúrjon senkinek szemet. *
- Egyenlőre még a képzésemre tartogattam, de ha gondolod akár egy lovat is vehetünk és akár szekeret is. Nem vagyok semmi jónak elrontója.
* Mosolyog rá Nilevard. *
1705. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-20 19:28:51
Üzenet elküldve: 2022-10-20 19:28:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Előveszi a kulacsot a kosárból és két fa bögrét, tölt a teából, amiket szárított málnával és eperrel ízesített meg. Így már kellemesebb az aromája é még langyos. Leteszi a teli bögrét Nilevard elé, akinek valóban nem lehet szava a terítékre. Ketten lassacskán el is költik a csirkecombokat és szárnyakat, amiket lesütött. Igaz, darabszámban kissé elmarad kedvese fogyasztásától, de egy lovagnak szükség van az energiára.*
- Igen, a végén még megszakad a sok teher alatt szegény Ágas. De majd segítesz venni egy lovat. Bár valamicskét értek hozzájuk, de nem árt egy szakértői szem. Akkor pedig el tudjuk osztani a súlyokat, bárhová is készülünk.
*Ha már a Mágustoronyba is készül elmenni, csak jól járna egy lóval, de az eddig lehet, hogy nem jön össze. Mindegy is, addig majd lesz valahogy.*
- Ha levadászod vagy kifogod, én elkészítem; de ahhoz is idő kell. Viszont a mágia tanulásában örömmel segítek majd.
*Noha azt nem gondolta, hogy a gyöngyfűzés érdekelné szerelmét, az erszény dolgában meglepődik kissé.*
- Nagyobb erszény? Hát, már lassan tíz év is eltelt, mióta utoljára foglalkoztam bőrcserzéssel. De ha megerőltetem magam, eszembe jutnának a fogások. Anyag kell hozzá, de, végül is. Meg lehet oldani mindent, nem igaz?
*Nem nagyon tűnik fel neki bármi is. Leszámítva azt, hogy lassan elfogy a csirke. Kis pihenés után majd meg lehet kóstolni a sütiket is.*
// Mézes hetek kezdete //
*Előveszi a kulacsot a kosárból és két fa bögrét, tölt a teából, amiket szárított málnával és eperrel ízesített meg. Így már kellemesebb az aromája é még langyos. Leteszi a teli bögrét Nilevard elé, akinek valóban nem lehet szava a terítékre. Ketten lassacskán el is költik a csirkecombokat és szárnyakat, amiket lesütött. Igaz, darabszámban kissé elmarad kedvese fogyasztásától, de egy lovagnak szükség van az energiára.*
- Igen, a végén még megszakad a sok teher alatt szegény Ágas. De majd segítesz venni egy lovat. Bár valamicskét értek hozzájuk, de nem árt egy szakértői szem. Akkor pedig el tudjuk osztani a súlyokat, bárhová is készülünk.
*Ha már a Mágustoronyba is készül elmenni, csak jól járna egy lóval, de az eddig lehet, hogy nem jön össze. Mindegy is, addig majd lesz valahogy.*
- Ha levadászod vagy kifogod, én elkészítem; de ahhoz is idő kell. Viszont a mágia tanulásában örömmel segítek majd.
*Noha azt nem gondolta, hogy a gyöngyfűzés érdekelné szerelmét, az erszény dolgában meglepődik kissé.*
- Nagyobb erszény? Hát, már lassan tíz év is eltelt, mióta utoljára foglalkoztam bőrcserzéssel. De ha megerőltetem magam, eszembe jutnának a fogások. Anyag kell hozzá, de, végül is. Meg lehet oldani mindent, nem igaz?
*Nem nagyon tűnik fel neki bármi is. Leszámítva azt, hogy lassan elfogy a csirke. Kis pihenés után majd meg lehet kóstolni a sütiket is.*
1704. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-19 23:16:10
Üzenet elküldve: 2022-10-19 23:16:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
*Tagadhatatlan riadalom villan a viharszürke tekintetben, mikor a wegtoreni az üzleteléséből visszatérve a sikátor sarkánál botlik bele a tengerészbe. Riadalom, aztán nyilvánvaló megkönnyebbülés. Nolen bizonyára azt hihette, hogy kapva az alkalmon meglépett, amire egyébként minden oka megvolna. És akármilyen illúziókba is ringatja magát a férfi, valójában minden lehetősége is megvan erre. Bármikor dönthetne úgy, hogy kereket old. Ha elég messzire menne, akárki kezében is kerül az az átkozott tulajdonlap, hollétének tudta nélkül igazából értéktelen. Egy adósságpapír, amit nincs kin behajtani. Hogy miért van még itt mégis? Miért nem vegyült el a piaci forgatagban és tűnt el a másik szeme elől végérvényesen és mindörökre? Egyrészről akarja azt az iratot, bármennyire is haszontalannak tűnhet a korábbiak alapján, nem szeretné, ha illetéktelenek kezébe kerülne. Nem akar egész életében bujkálni, titkon reménykedik abban, hogy akár még szülővárosába is visszatérhet egyszer. Másrészről mélyen tagadott, alaposan elfojtott indokok is állnak a háttérben, melyeket most leleményesen az előbbivel palástol, meg sem fontolva esetleges feltárásukat a kikötői előtt. Persze ettől még nagyon is sejthető, és csak sejthetőbbé válik minden együtt töltött perccel.
Meg kell hagyni, maga sem rajong túlzottan a bájitalokért. Az alkímia és a mindenféle hókuszpókusz igencsak távol áll tőle, és az esetek többségében igyekszik is ezt a kellemes távolságot meg is tartani. Vannak persze kivételes esetek, mikor a szükség úgy hozza, ez a mostani is pont ilyen. Feszülten figyeli, ahogy a férfi legurítja torkán a világoszöld italt. Mérget mert volna venni rá pedig, hogy nem fogja tőle elfogadni, vagy hogy hamarosan a patkányok lefetyelik fel majd szilánkok között a macskakőről. Kicsit ő is tart attól, hogy valami kotyvalékot adtak el neki, amitől hamarosan kiszőrösödik a tengerész füle, de úgy tűnik a helyiek nem verték át, amikor a gnómot ajánlották. Nolen máris sokkal jobban fest.*
- Áh majd csak éjfélkor változol varanggyá *legyint a méreg dolgára viccelődve, de azért ellenőrzőleg végigszaladnak rajta pillantásai valamiféle tényleges mellékhatás után kutatva.
Ahogy sóhajtva csendül felelete, már meg is bánja, hogy kimondta. Mégiscsak inkább emlegetni kellett volna azt a féleszű Nasirt, még ha valóban egy hangyányit sem érdekli, hogy él-e vagy hal. Könnyedén elkerülhette volna ezt a hirtelen kényelmetlenné váló pillanatot, és akkor most nem szorulna rá, hogy meneküljön. Merthogy elég nyilvánvalóan ezt teszi most, még ha hamar eredménytelenné is válik törekvése. Az ismerős meleg kéz finoman szorítva csuklóját húzza vissza a korábbi kényes közegbe, hiába tiltakozik minden porcikája. Tenyerei egy ellenkezés szándékával simulnak a széles mellkasra, ám amint a kikötői ajkai találkoznak az övével, máris cirógatássá szelídülnek. Egy szempillantás alatt adja meg magát a csóknak és dobja félre ismét a wegtoreniek hírhedt büszkeségét. Ha képes volna kívülről szemlélni a jelenetet, bizonyosan ostorozná magát emiatt. Az önutálat azonban elnémul abban a meghitt kis csendben a felsóhajtó válasz előtt.*
- Akkor még egy jó darabig morogni fog *suttogja mielőtt némi erőt véve magán elhúzódna. Cressys hatalma ugyan alaposan meggyengült az utóbbi években, de egyáltalán nem lesz könnyű dolga Antoracnak, ha a vérére szomjazik.* - A pirtianesi ügyletedről azonban nem tud, ha jól sejtem.
*A tréfára magasra szalad a szemöldöke, de zöldjei mindvégig mosolyognak*
- Nocsak-nocsak, már ilyeneken jár az eszed Kapitányom? *karol belé ismét, hogy közelebb húzódva folytassa a kis sétájukat* - Két napja még megfojtottál volna egy kanál vízben.
*Tagadhatatlan riadalom villan a viharszürke tekintetben, mikor a wegtoreni az üzleteléséből visszatérve a sikátor sarkánál botlik bele a tengerészbe. Riadalom, aztán nyilvánvaló megkönnyebbülés. Nolen bizonyára azt hihette, hogy kapva az alkalmon meglépett, amire egyébként minden oka megvolna. És akármilyen illúziókba is ringatja magát a férfi, valójában minden lehetősége is megvan erre. Bármikor dönthetne úgy, hogy kereket old. Ha elég messzire menne, akárki kezében is kerül az az átkozott tulajdonlap, hollétének tudta nélkül igazából értéktelen. Egy adósságpapír, amit nincs kin behajtani. Hogy miért van még itt mégis? Miért nem vegyült el a piaci forgatagban és tűnt el a másik szeme elől végérvényesen és mindörökre? Egyrészről akarja azt az iratot, bármennyire is haszontalannak tűnhet a korábbiak alapján, nem szeretné, ha illetéktelenek kezébe kerülne. Nem akar egész életében bujkálni, titkon reménykedik abban, hogy akár még szülővárosába is visszatérhet egyszer. Másrészről mélyen tagadott, alaposan elfojtott indokok is állnak a háttérben, melyeket most leleményesen az előbbivel palástol, meg sem fontolva esetleges feltárásukat a kikötői előtt. Persze ettől még nagyon is sejthető, és csak sejthetőbbé válik minden együtt töltött perccel.
Meg kell hagyni, maga sem rajong túlzottan a bájitalokért. Az alkímia és a mindenféle hókuszpókusz igencsak távol áll tőle, és az esetek többségében igyekszik is ezt a kellemes távolságot meg is tartani. Vannak persze kivételes esetek, mikor a szükség úgy hozza, ez a mostani is pont ilyen. Feszülten figyeli, ahogy a férfi legurítja torkán a világoszöld italt. Mérget mert volna venni rá pedig, hogy nem fogja tőle elfogadni, vagy hogy hamarosan a patkányok lefetyelik fel majd szilánkok között a macskakőről. Kicsit ő is tart attól, hogy valami kotyvalékot adtak el neki, amitől hamarosan kiszőrösödik a tengerész füle, de úgy tűnik a helyiek nem verték át, amikor a gnómot ajánlották. Nolen máris sokkal jobban fest.*
- Áh majd csak éjfélkor változol varanggyá *legyint a méreg dolgára viccelődve, de azért ellenőrzőleg végigszaladnak rajta pillantásai valamiféle tényleges mellékhatás után kutatva.
Ahogy sóhajtva csendül felelete, már meg is bánja, hogy kimondta. Mégiscsak inkább emlegetni kellett volna azt a féleszű Nasirt, még ha valóban egy hangyányit sem érdekli, hogy él-e vagy hal. Könnyedén elkerülhette volna ezt a hirtelen kényelmetlenné váló pillanatot, és akkor most nem szorulna rá, hogy meneküljön. Merthogy elég nyilvánvalóan ezt teszi most, még ha hamar eredménytelenné is válik törekvése. Az ismerős meleg kéz finoman szorítva csuklóját húzza vissza a korábbi kényes közegbe, hiába tiltakozik minden porcikája. Tenyerei egy ellenkezés szándékával simulnak a széles mellkasra, ám amint a kikötői ajkai találkoznak az övével, máris cirógatássá szelídülnek. Egy szempillantás alatt adja meg magát a csóknak és dobja félre ismét a wegtoreniek hírhedt büszkeségét. Ha képes volna kívülről szemlélni a jelenetet, bizonyosan ostorozná magát emiatt. Az önutálat azonban elnémul abban a meghitt kis csendben a felsóhajtó válasz előtt.*
- Akkor még egy jó darabig morogni fog *suttogja mielőtt némi erőt véve magán elhúzódna. Cressys hatalma ugyan alaposan meggyengült az utóbbi években, de egyáltalán nem lesz könnyű dolga Antoracnak, ha a vérére szomjazik.* - A pirtianesi ügyletedről azonban nem tud, ha jól sejtem.
*A tréfára magasra szalad a szemöldöke, de zöldjei mindvégig mosolyognak*
- Nocsak-nocsak, már ilyeneken jár az eszed Kapitányom? *karol belé ismét, hogy közelebb húzódva folytassa a kis sétájukat* - Két napja még megfojtottál volna egy kanál vízben.
1703. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-19 20:41:01
Üzenet elküldve: 2022-10-19 20:41:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Nilevard bár felszabadultabb mint a tegnapi nap folyamán, de az ötletekkel igazán bizonytalan. Nem tudja mi lenne a megfelelő közös program közöttük. Zavartan gondolkozik el a horgászaton, amit még soha nem próbált. ~ Biztos, hogy megnyugtató lenne, és ehető szórakozás is. De szegény Ágasra is már annyi mindent pakolok, még egy ló kellene? ~ A lány szavába vágva kezd bele. *
- Kezdek már azon gondolkozni, hogy nem elég nekem egy ló, lehet, hogy kettővel kellene járnom. Annyi mindennel fel kellene szerelnem, hogy már nem bírná. Csak arra gondolok, hogy sátor, akkor üst, a páncélom, az ő saját páncélja, a hátizsákom, és a két oldalsó táskáján kívül még takarók és a szükséges felszerelés. Szerintem már igás állatnak minősül szegény, ennyi holmival.
* Mosolyodik el a lovag, de utána hagyja végig mondani az ötleteket a lánynak. *
- Mágiát? Örülnék ha tanítanál nekem, sok minden érdekel abban is.... Örömmel veszem a szándékot, hogy miket érdemes, mert van egy elgondolásom, hogy mire vágyok... Csak meg kellene fogalmaznom.
* Hirtelen a semmiből sok lehetőséget ajánl Tanilla a közös programok terén, amire egy hanyag mosolyra telik csak a lovagnak. Nincs ellenére kipróbálni őket, de nem látja benne a jövőjét. *
- Talán én levadászom és te elkészíted? Mert az már most is menne.
* Kacag fel, majd komolyra fordítja a szót. *
- A lóval kapcsolatban szívesen segítek, ahogyan vevő vagyok több program kipróbálására is. Főzni is valamennyire tudok, de általában mindent túl fűszerezek.
* Nilevard nem feledkezett meg az ételről sem, így ameddig a lány beszél, ő addig tömi a fejét az ízletes fűszeres csirkével. Az ajánlatra csak bólogatni kezd, bár arcán zavar ül. ~ Gyöngyöt? ~ Próbálja magát elképzelni benne, de valahogy nem áll össze a kép. *
- Köszönöm, szerintem egy nagyobb erszény igazán hasznosnak bizonyulna.
* Mosolyodik el, és csak remélni tudja, hogy a másik fél nem veszi észre a trükkös vezetési szándékot. *
// Mézes hetek kezdete //
* Nilevard bár felszabadultabb mint a tegnapi nap folyamán, de az ötletekkel igazán bizonytalan. Nem tudja mi lenne a megfelelő közös program közöttük. Zavartan gondolkozik el a horgászaton, amit még soha nem próbált. ~ Biztos, hogy megnyugtató lenne, és ehető szórakozás is. De szegény Ágasra is már annyi mindent pakolok, még egy ló kellene? ~ A lány szavába vágva kezd bele. *
- Kezdek már azon gondolkozni, hogy nem elég nekem egy ló, lehet, hogy kettővel kellene járnom. Annyi mindennel fel kellene szerelnem, hogy már nem bírná. Csak arra gondolok, hogy sátor, akkor üst, a páncélom, az ő saját páncélja, a hátizsákom, és a két oldalsó táskáján kívül még takarók és a szükséges felszerelés. Szerintem már igás állatnak minősül szegény, ennyi holmival.
* Mosolyodik el a lovag, de utána hagyja végig mondani az ötleteket a lánynak. *
- Mágiát? Örülnék ha tanítanál nekem, sok minden érdekel abban is.... Örömmel veszem a szándékot, hogy miket érdemes, mert van egy elgondolásom, hogy mire vágyok... Csak meg kellene fogalmaznom.
* Hirtelen a semmiből sok lehetőséget ajánl Tanilla a közös programok terén, amire egy hanyag mosolyra telik csak a lovagnak. Nincs ellenére kipróbálni őket, de nem látja benne a jövőjét. *
- Talán én levadászom és te elkészíted? Mert az már most is menne.
* Kacag fel, majd komolyra fordítja a szót. *
- A lóval kapcsolatban szívesen segítek, ahogyan vevő vagyok több program kipróbálására is. Főzni is valamennyire tudok, de általában mindent túl fűszerezek.
* Nilevard nem feledkezett meg az ételről sem, így ameddig a lány beszél, ő addig tömi a fejét az ízletes fűszeres csirkével. Az ajánlatra csak bólogatni kezd, bár arcán zavar ül. ~ Gyöngyöt? ~ Próbálja magát elképzelni benne, de valahogy nem áll össze a kép. *
- Köszönöm, szerintem egy nagyobb erszény igazán hasznosnak bizonyulna.
* Mosolyodik el, és csak remélni tudja, hogy a másik fél nem veszi észre a trükkös vezetési szándékot. *
1702. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-19 19:30:58
Üzenet elküldve: 2022-10-19 19:30:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Egy kis fekete humor, gyógyító módra. Nem is akasztja meg nagyon az étkezést. Mennyivel másabb így. Nilevard egyre felszabadultabb lesz a közelében és már közös jövőt terveznek. A házi koszt is meggyőző, hiszen ízben másabb, mint amit egy fogadóban készítenek. Könnyebben tudja alakítani a saját ízlésük szerint az ételeket. Csendben falatoznak és az idő is annyira kellemes, így kicsit töprengőre vált és némileg elbambul. Elmélkedéséből kedvese szavai ébreszti fel.*
- A horgászat kezdetnek jó móka és még hasznos is lehet. Gyógynövényeket gyűjteni amúgy is terveztünk, ha sikerül, velünk tudsz jönni. Akkor megtaníthatlak pár dologra a növényekkel kapcsolatban. Hogy mely részeit használjuk és mire, hogyan kel elkészíteni és tárolni. Az elixír készítés már kicsit másabb.
*Az másabb tudást is igényel, azzal pedig még várna keveset. Másabb irányú tervei vannak.*
- Egy-két nap múlva elmegyek a toronyba mágiát tanulni. Lehet majd én foglak tanítani gyógyító mágiára?
*Nem lenne rossz ötlet, sok mindenben segíthetnék egymást. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel szórakoztatóbb és kellemesebb így, kettesben véghezvinni bármit is.*
- Elég sok mindent tudnánk kettesben még csinálni. Akár sütni és főzni is, habár az lehet neked unalmas lenne. De szeretek veled lenni és ha van bármilyen ötleted, akkor vállalom. Arra nem kérlek, hogy taníts meg harcolni, mert az szerintem nem menne nekem. De a mágiában vannak olyan fogások, amikkel meg tudom védeni magam. Csak arra nem tudok mindig hagyatkozni.
*Nem érez magában annyi erőt és rafináltságot, hogy akár a kezét emelje fel, akár kardot ragadjon. Egy serpenyővel mondjuk bárkit kupán tudna vágni. Vagy a sodrófával. Na, az kemény dolog.*
- Gyűjtögetek azért egy saját lóra, akkor majd lovagolhatnánk is együtt. Az is kellemes kikapcsolódás.
*Gondolkozik még hangosan, mik azok, amiket gyerekként szeretett, vagy legalábbis szeretett volna kipróbálni.*
- Rajzolni szeretek, gyöngyöt fűzni de ezeket fel sem ajánlom neked. De majd készítek neked saját kezűleg valami szépet.
// Mézes hetek kezdete //
*Egy kis fekete humor, gyógyító módra. Nem is akasztja meg nagyon az étkezést. Mennyivel másabb így. Nilevard egyre felszabadultabb lesz a közelében és már közös jövőt terveznek. A házi koszt is meggyőző, hiszen ízben másabb, mint amit egy fogadóban készítenek. Könnyebben tudja alakítani a saját ízlésük szerint az ételeket. Csendben falatoznak és az idő is annyira kellemes, így kicsit töprengőre vált és némileg elbambul. Elmélkedéséből kedvese szavai ébreszti fel.*
- A horgászat kezdetnek jó móka és még hasznos is lehet. Gyógynövényeket gyűjteni amúgy is terveztünk, ha sikerül, velünk tudsz jönni. Akkor megtaníthatlak pár dologra a növényekkel kapcsolatban. Hogy mely részeit használjuk és mire, hogyan kel elkészíteni és tárolni. Az elixír készítés már kicsit másabb.
*Az másabb tudást is igényel, azzal pedig még várna keveset. Másabb irányú tervei vannak.*
- Egy-két nap múlva elmegyek a toronyba mágiát tanulni. Lehet majd én foglak tanítani gyógyító mágiára?
*Nem lenne rossz ötlet, sok mindenben segíthetnék egymást. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel szórakoztatóbb és kellemesebb így, kettesben véghezvinni bármit is.*
- Elég sok mindent tudnánk kettesben még csinálni. Akár sütni és főzni is, habár az lehet neked unalmas lenne. De szeretek veled lenni és ha van bármilyen ötleted, akkor vállalom. Arra nem kérlek, hogy taníts meg harcolni, mert az szerintem nem menne nekem. De a mágiában vannak olyan fogások, amikkel meg tudom védeni magam. Csak arra nem tudok mindig hagyatkozni.
*Nem érez magában annyi erőt és rafináltságot, hogy akár a kezét emelje fel, akár kardot ragadjon. Egy serpenyővel mondjuk bárkit kupán tudna vágni. Vagy a sodrófával. Na, az kemény dolog.*
- Gyűjtögetek azért egy saját lóra, akkor majd lovagolhatnánk is együtt. Az is kellemes kikapcsolódás.
*Gondolkozik még hangosan, mik azok, amiket gyerekként szeretett, vagy legalábbis szeretett volna kipróbálni.*
- Rajzolni szeretek, gyöngyöt fűzni de ezeket fel sem ajánlom neked. De majd készítek neked saját kezűleg valami szépet.
1701. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-18 16:59:51
Üzenet elküldve: 2022-10-18 16:59:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Kellemes szél járja át a páros környezetét, a környezet talán még túlságosan békésnek mondható. Békésen kezdik el fogyasztani az étket, aminél egy pillanatnyi kizökkenést okoz Tanilla szava. *
- Mily kedves vagy, a doktornő az doktor marad? Ha pedig már itt vagyok, akkor teszt alanyként tökéletesen megfelelek?
* Kacag fel, majd új falatot vesz magához a csirkéből. Sok mindenen járatja Nilevard a fejét, az idő tökéletes elmélkedéshez, így megragadja a pillanatot. ~ KI kell találnunk közös szórakozásokat is. Miket szerethet? Az orvoslás, és a gyógynövények bizonyosak... De még mi lehet? Talán a fém megmunkálása sem áll messze tőle? ~ Gondolkozik el, de végül Tanilla válasszal áll elő. *
- Nem sok lehetőségem volt a horgászatra, de majd kipróbálhatjuk.
* Mosolyodik el, majd tekintetét a fűre irányítja. *
- Tanilla... Arra gondoltam, hogy kitalálhatnánk valami közös szórakozást, mondjuk akár az elixir készítésbe is belemerülhetnénk, vagy a kovácsolás művészetét fejleszthetnénk, vagy éppen akár a gyógynövényi kutatást is folytathatnánk. De az is lehet, hogy mágiát is tanulhatnánk.
* Tekintetét ráveti a lányra, majd egy újabb szolid mosolyt mutat felé. Szeretné, hogy jól szórakozzanak mindig, és a kapcsolatukat mihamarabb elmélyíthesse. *
- Olyan boldog vagyok melletted, és szeretném ezt az érzést természetessé tenni számomra. Mit szólsz hozzá?
// Mézes hetek kezdete //
* Kellemes szél járja át a páros környezetét, a környezet talán még túlságosan békésnek mondható. Békésen kezdik el fogyasztani az étket, aminél egy pillanatnyi kizökkenést okoz Tanilla szava. *
- Mily kedves vagy, a doktornő az doktor marad? Ha pedig már itt vagyok, akkor teszt alanyként tökéletesen megfelelek?
* Kacag fel, majd új falatot vesz magához a csirkéből. Sok mindenen járatja Nilevard a fejét, az idő tökéletes elmélkedéshez, így megragadja a pillanatot. ~ KI kell találnunk közös szórakozásokat is. Miket szerethet? Az orvoslás, és a gyógynövények bizonyosak... De még mi lehet? Talán a fém megmunkálása sem áll messze tőle? ~ Gondolkozik el, de végül Tanilla válasszal áll elő. *
- Nem sok lehetőségem volt a horgászatra, de majd kipróbálhatjuk.
* Mosolyodik el, majd tekintetét a fűre irányítja. *
- Tanilla... Arra gondoltam, hogy kitalálhatnánk valami közös szórakozást, mondjuk akár az elixir készítésbe is belemerülhetnénk, vagy a kovácsolás művészetét fejleszthetnénk, vagy éppen akár a gyógynövényi kutatást is folytathatnánk. De az is lehet, hogy mágiát is tanulhatnánk.
* Tekintetét ráveti a lányra, majd egy újabb szolid mosolyt mutat felé. Szeretné, hogy jól szórakozzanak mindig, és a kapcsolatukat mihamarabb elmélyíthesse. *
- Olyan boldog vagyok melletted, és szeretném ezt az érzést természetessé tenni számomra. Mit szólsz hozzá?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3160-3179