Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 390 (7781. - 7800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7800. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 08:46:49
Üzenet elküldve: 2020-04-16 08:46:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Változtatni csakugyan nem lehet, de irigykedni irigykedhetne. Vagy legalább ráismerne mi fog örökre hiányozni az életéből. De ezen nem rágódik. Mori is elfogadta az életét, és ha nem is volt tökéletes a végeredménnyel azért elégedett.
Kockáztatni valóban könnyebb, ha az ember vagy fél-elf nem egyedül van. Mori jelenleg egyedül van, már önállósodott anyjától, így nem merész. A Kalmárt pedig nem tenné kockára, hiszen az nem csak az ő kudarca lenne.*
- Hát azért én nem tennék más megélhetését fel semmi bizonytalanra. Akkor nem csak az én életemet teszem tönkre, hanem másét is. *közben elsimít egy ráncot a ruháján.*
- De ha valaki rákényszerül, akkor is lehet gyorsabban és jobban teljesít. *jegyzi meg, hiszen néha az ilyen helyzetek előbb hoznak eredményt, mint a hosszas tanulás és gyakorlás. Bár Aztyan megjegyzése is igaz, gyakorlás is fontos. Nem Mori pont így értette, ahogy nem értette félre az Intézőt. Mindenki azt csinálja, amihez ért. A férfi a vezetéshez ért, hát vezessen, ne mosogasson. A mosogatás a konyhai teendők része. Utálja, de a szükséges rossz, úgy is megcsinálja. Persze talán ki kellett volna fejtenie, és akkor nem lett volna félreértés.*
- Szerintem, ha a vezetéshez értesz, akkor azt kell csinálnod, nem a konyhában mosogatni. Megszervezed a vacsorát, azt is kell valakinek. Amihez én például teljesen alkalmatlan vagyok. *osztja meg jobban kifejtve a gondolatait. Elvégre ebben nem jó. Már persze ha gyógyításról van szó és azt kell szervezni, akkor viszont jól tudja azt. Amúgy nem nagy vezetői készség szorult belé.*
- Van hát. Otthon mindig sütöttem egyféle citromos túrós krémes töltelékkel ilyen batyut. A tetején csoki öntettel. Nagyon finom. Azt megcsinálnám e jeles eseményre. *osztja meg a kedvenc süteményét. Persze nem pont így árulták, csak Mori kísérletező kedve látta el egy kis extrával a süteményt, így eléggé finomra sikeredett. Sokak kedvence lett, ezért az egyszeri próbából lett egy állandósult édesség. *
*Változtatni csakugyan nem lehet, de irigykedni irigykedhetne. Vagy legalább ráismerne mi fog örökre hiányozni az életéből. De ezen nem rágódik. Mori is elfogadta az életét, és ha nem is volt tökéletes a végeredménnyel azért elégedett.
Kockáztatni valóban könnyebb, ha az ember vagy fél-elf nem egyedül van. Mori jelenleg egyedül van, már önállósodott anyjától, így nem merész. A Kalmárt pedig nem tenné kockára, hiszen az nem csak az ő kudarca lenne.*
- Hát azért én nem tennék más megélhetését fel semmi bizonytalanra. Akkor nem csak az én életemet teszem tönkre, hanem másét is. *közben elsimít egy ráncot a ruháján.*
- De ha valaki rákényszerül, akkor is lehet gyorsabban és jobban teljesít. *jegyzi meg, hiszen néha az ilyen helyzetek előbb hoznak eredményt, mint a hosszas tanulás és gyakorlás. Bár Aztyan megjegyzése is igaz, gyakorlás is fontos. Nem Mori pont így értette, ahogy nem értette félre az Intézőt. Mindenki azt csinálja, amihez ért. A férfi a vezetéshez ért, hát vezessen, ne mosogasson. A mosogatás a konyhai teendők része. Utálja, de a szükséges rossz, úgy is megcsinálja. Persze talán ki kellett volna fejtenie, és akkor nem lett volna félreértés.*
- Szerintem, ha a vezetéshez értesz, akkor azt kell csinálnod, nem a konyhában mosogatni. Megszervezed a vacsorát, azt is kell valakinek. Amihez én például teljesen alkalmatlan vagyok. *osztja meg jobban kifejtve a gondolatait. Elvégre ebben nem jó. Már persze ha gyógyításról van szó és azt kell szervezni, akkor viszont jól tudja azt. Amúgy nem nagy vezetői készség szorult belé.*
- Van hát. Otthon mindig sütöttem egyféle citromos túrós krémes töltelékkel ilyen batyut. A tetején csoki öntettel. Nagyon finom. Azt megcsinálnám e jeles eseményre. *osztja meg a kedvenc süteményét. Persze nem pont így árulták, csak Mori kísérletező kedve látta el egy kis extrával a süteményt, így eléggé finomra sikeredett. Sokak kedvence lett, ezért az egyszeri próbából lett egy állandósult édesség. *
7799. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:49:48
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:49:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Itt már jelentősen csillapítja Árnyékot, nehogy túlhajszolja magát, sőt, lehetőség szerint le is száll, és úgy vezeti ő be a jószágot a tisztásra. Itt már érzi a város szagát, talán ez az utolsó mentsvár azoknak, kik félnek kimerészkedni a vadonba, de vágynak elszakadni a szürke kövektől. ~Valaki jól kitalálta ezt, az egyszer biztos!~ Bár ő eleve nem cuccolna be ilyen nehezen védhető helyekre, az elkényelmesedett emberek a legrosszabbak, mert nem is tudják, hogy mi leselkedhet rájuk. Talán épp egy Rorkir-féle barbár.*
7798. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:44:53
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:44:53
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
* Kóbor lassan sétál hazafelé, miközben a nyeregben egy öntudatlan test szuszog egyenletesen. Igazából ahhoz, hogy szuszogásnak nevezhessük, legalább félig süketnek kell lenni. Ha valakinek csak kicsit rossz a hallása, akkor azt mondhatná, hogy horkol. Aki viszont megfelelő hallószervvel rendelkezik, az inkább viszonyítaná egy vadkanhoz a férfit. Az ütemes hangot, amitől messzire szelelnek a környező állatok, csak néha töri meg egy-egy üveg koccanása, ahogy a ló oldalán lévő zsákban összekoccannak. Amikor a férfi az alkohol üde mámoros ködén keresztül elpakolta ezeket, akkor még úgy látta, hogy tele vannak, de ha felkel, akkor valószínűleg mérges lesz, amiért teljesen üresek. De most ilyenek még nem foglalkoztatják, hiszen álomtalan alvását végzi. *
7797. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 15:09:26
Üzenet elküldve: 2020-04-15 15:09:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Nem is kell sokat sétálnia, néhány sarokkal arrébb már kezdődik is a zöldellő pázsit, amit annyira szeret. Mindig is szerette, ha a természet háborítatlanságát közel tudhatja magához. Úgy tapasztalta, hogy errefelé nincsenek olyan szép vidékek, mint a Lichaneki tó körül, de ez az egy zug van, ami talán vetekszik azokkal. Bár tagadhatatlan, hogy első perctől fogva gyanúsak számára a szinte szabályos alakzatban elhelyezkedő, kecses fák, ám az idő múlásával már nem akar erre magyarázatot találni. Úgy vannak jól, ahogy vannak. Itt találkozik olyan madarakkal is, amik a város zajosabb részeit elkerülik, így mindig van a táskájában egy kis száraz kenyér.*
-Gyertek csak… *Ül le az egyik éppen erre alkalmas sziklára és előbányássza a táskából a fél karéj száraz kenyeret, majd ujjaival óvatosan összetörve elhelyezi egy nem olyan messzi, másik sziklán. Mert neki is kevés van, de annyi mindig, hogy a madaraknak is jusson belőle. Más kedvtelésre most úgy sem futja, ez pedig mindkét félnek előnyös, ő megfigyelheti a madarakat, azok meg hizlalhatják a belüket. Leül és figyel, szinte mozdulatlan némaság telepszik a környékére. Néhány perc elteltével oda is röppen egy kis barna, majd miután meggyőződött róla, hogy nincsen veszély a közelben, a csőrével csipeget, gyanakodva. Nem kell sok idő, hogy újabbak jelenjenek meg, minthogy társuk is ép bőrrel megúszta a kalandot, nekik sincsen félnivalójuk. Így lassacskán vagy öt madárka is hordja el szépen lassan a kőről a száraz darabokat, míg már egyetlen egy sem marad. Ekkor még az üres kőre leszáll egy és féloldalasan Pilar felé tekint, felé ugrándozva, talán már a repetát várva.*
-Ma nincsen több, ennyi, kész. *Mutatja fel lassan a kezeit és ujjait megmozgatva bizonyosodhat meg az állat arról, hogy nem rejteget semmit. Ám amint az ujjai elkezdenek hevesen mocorogni, már el is röppen a barna tollú. Ekkor áll csak fel és sétál tovább a fák közötti ösvény útmutatása nyomán.*
*Nem is kell sokat sétálnia, néhány sarokkal arrébb már kezdődik is a zöldellő pázsit, amit annyira szeret. Mindig is szerette, ha a természet háborítatlanságát közel tudhatja magához. Úgy tapasztalta, hogy errefelé nincsenek olyan szép vidékek, mint a Lichaneki tó körül, de ez az egy zug van, ami talán vetekszik azokkal. Bár tagadhatatlan, hogy első perctől fogva gyanúsak számára a szinte szabályos alakzatban elhelyezkedő, kecses fák, ám az idő múlásával már nem akar erre magyarázatot találni. Úgy vannak jól, ahogy vannak. Itt találkozik olyan madarakkal is, amik a város zajosabb részeit elkerülik, így mindig van a táskájában egy kis száraz kenyér.*
-Gyertek csak… *Ül le az egyik éppen erre alkalmas sziklára és előbányássza a táskából a fél karéj száraz kenyeret, majd ujjaival óvatosan összetörve elhelyezi egy nem olyan messzi, másik sziklán. Mert neki is kevés van, de annyi mindig, hogy a madaraknak is jusson belőle. Más kedvtelésre most úgy sem futja, ez pedig mindkét félnek előnyös, ő megfigyelheti a madarakat, azok meg hizlalhatják a belüket. Leül és figyel, szinte mozdulatlan némaság telepszik a környékére. Néhány perc elteltével oda is röppen egy kis barna, majd miután meggyőződött róla, hogy nincsen veszély a közelben, a csőrével csipeget, gyanakodva. Nem kell sok idő, hogy újabbak jelenjenek meg, minthogy társuk is ép bőrrel megúszta a kalandot, nekik sincsen félnivalójuk. Így lassacskán vagy öt madárka is hordja el szépen lassan a kőről a száraz darabokat, míg már egyetlen egy sem marad. Ekkor még az üres kőre leszáll egy és féloldalasan Pilar felé tekint, felé ugrándozva, talán már a repetát várva.*
-Ma nincsen több, ennyi, kész. *Mutatja fel lassan a kezeit és ujjait megmozgatva bizonyosodhat meg az állat arról, hogy nem rejteget semmit. Ám amint az ujjai elkezdenek hevesen mocorogni, már el is röppen a barna tollú. Ekkor áll csak fel és sétál tovább a fák közötti ösvény útmutatása nyomán.*
7796. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 12:12:50
Üzenet elküldve: 2020-04-15 12:12:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Némán bólint, tudja ő is, hogy mást sugalltak a mozdulatai és ezúttal egyáltalán nem vörösödik el, mert a dologban maximum a helyszín lehetne arcpirító. Viszont a vér nem tolul a lány arcába, hogy ilyen gondolatai voltak, vagyis vannak.*
- Tényleg nem?
*Általában bármit képes elhinni Cha'yssnak, de ezúttal mégis felébred benne a kétely, hiszen az imént olyan készségesen csúszott lejjebb.
Ahelyett, hogy a saját fejét támasztaná, újra a férfi combjának belső felét kezdi cirógatni. A kérdésre nem válaszol, csak megrázza a fejét, tulajdonképpen kicsit csalódott, de csak azért, mert Cha'yss másodjára már nincsen benne a játékban, de ez az apró dolog még nem szegi kedvét.*
- Örömöt sokkal szívesebben okozok.
*Féloldalas mosollyal néz a férfira és az ő pillantásában is van valami komoly. Szerencsére Cha'yss hasát már az imént kiszabadította, így az már nem akadályozhatja meg abban, hogy apró csókokkal hintse be az előbb megmerényelt területet. Mindezt szigorúan a férfi szemébe nézve műveli. Mert az ilyen úrinők is, mint Aenae, szeretnek örömöt okozni, tulajdonképpen bárhol, bár itt elég alacsony a népsűrűség. Neki igazán nincsenek aggályai, bár tény, hogy pár perce még voltak. A többi abszolút azon múlik, hogy Cha'yssnak vannak-e és megengedi-e neki, hogy megoldja övének csatját.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Némán bólint, tudja ő is, hogy mást sugalltak a mozdulatai és ezúttal egyáltalán nem vörösödik el, mert a dologban maximum a helyszín lehetne arcpirító. Viszont a vér nem tolul a lány arcába, hogy ilyen gondolatai voltak, vagyis vannak.*
- Tényleg nem?
*Általában bármit képes elhinni Cha'yssnak, de ezúttal mégis felébred benne a kétely, hiszen az imént olyan készségesen csúszott lejjebb.
Ahelyett, hogy a saját fejét támasztaná, újra a férfi combjának belső felét kezdi cirógatni. A kérdésre nem válaszol, csak megrázza a fejét, tulajdonképpen kicsit csalódott, de csak azért, mert Cha'yss másodjára már nincsen benne a játékban, de ez az apró dolog még nem szegi kedvét.*
- Örömöt sokkal szívesebben okozok.
*Féloldalas mosollyal néz a férfira és az ő pillantásában is van valami komoly. Szerencsére Cha'yss hasát már az imént kiszabadította, így az már nem akadályozhatja meg abban, hogy apró csókokkal hintse be az előbb megmerényelt területet. Mindezt szigorúan a férfi szemébe nézve műveli. Mert az ilyen úrinők is, mint Aenae, szeretnek örömöt okozni, tulajdonképpen bárhol, bár itt elég alacsony a népsűrűség. Neki igazán nincsenek aggályai, bár tény, hogy pár perce még voltak. A többi abszolút azon múlik, hogy Cha'yssnak vannak-e és megengedi-e neki, hogy megoldja övének csatját.*
7795. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-15 11:12:10
Üzenet elküldve: 2020-04-15 11:12:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Igaz lehet, az igric ritkán nevet felszabadultan, de ez csak azért lehet, mert nem az a hahotázós fajta. Most viszont a nevetés szívből jön, a kis galádságot remekül készítette elő és vezényelte le Aenae. Megérdemli a nevetésben mért elismerést.*
- Mást sugalltak a mozdulatai, úrnőm. *Válaszol még mindig nevetve a kérdésre. Mert mi másra gondolhatott volna egy férfiember, ha egy fehérnép ujjai a nadrágja csatján játszanak és még az ingét is kiszabadítja az öv szorításából? Aztán pedig ezt szemére vetni, már-már aljas dolog. Persze a körülmények nagyban enyhítik ezt az "aljasságot". Bár gondolhatta volna, hogy egy olyan úrinő, min Aenae nem fog ilyesmibe egy mondhatni közterületen, ahová gyakran járnak a városiak. Bár az igric sejti, hogy sokan nem ennyire visszafogottak, mint ők ketten.*
- Nem. *Hazudja szemrebbenés nélkül és őszintének tetszőn.*
- Te? *Kérdez vissza, mutatóujjával érintve a lány csinos orrát.
A színjáték újraindul, Aenae hangja és mozdulatai ugyanazt ígérik, mint korábban, aminek oly galád befejezése lett. Bár az igric még mosolyog, de keze határozottan állítja meg az övcsatján dolgozó ujjakat, még annak megoldása előtt. Ha valamit nem szeret a wegtoreni, ha vele játszanak, a szó rosszabb értelmében.*
- Azzal, ha nem okozol nekem csalódást. *Formálják ajkai a szavakat. Az ajka mosolyog, de a pillantása komoly és határozott. Nem szereti, ha a bolondját járatják vele, ha játszanak az érzéseivel, ha félrevezetik és ezen érzéseit nem csak az üzletben szeretné távol tartani magától. Egyszer elmegy, jó tréfa és tud nevetni rajta. Másodjára már nem biztos.*
*Igaz lehet, az igric ritkán nevet felszabadultan, de ez csak azért lehet, mert nem az a hahotázós fajta. Most viszont a nevetés szívből jön, a kis galádságot remekül készítette elő és vezényelte le Aenae. Megérdemli a nevetésben mért elismerést.*
- Mást sugalltak a mozdulatai, úrnőm. *Válaszol még mindig nevetve a kérdésre. Mert mi másra gondolhatott volna egy férfiember, ha egy fehérnép ujjai a nadrágja csatján játszanak és még az ingét is kiszabadítja az öv szorításából? Aztán pedig ezt szemére vetni, már-már aljas dolog. Persze a körülmények nagyban enyhítik ezt az "aljasságot". Bár gondolhatta volna, hogy egy olyan úrinő, min Aenae nem fog ilyesmibe egy mondhatni közterületen, ahová gyakran járnak a városiak. Bár az igric sejti, hogy sokan nem ennyire visszafogottak, mint ők ketten.*
- Nem. *Hazudja szemrebbenés nélkül és őszintének tetszőn.*
- Te? *Kérdez vissza, mutatóujjával érintve a lány csinos orrát.
A színjáték újraindul, Aenae hangja és mozdulatai ugyanazt ígérik, mint korábban, aminek oly galád befejezése lett. Bár az igric még mosolyog, de keze határozottan állítja meg az övcsatján dolgozó ujjakat, még annak megoldása előtt. Ha valamit nem szeret a wegtoreni, ha vele játszanak, a szó rosszabb értelmében.*
- Azzal, ha nem okozol nekem csalódást. *Formálják ajkai a szavakat. Az ajka mosolyog, de a pillantása komoly és határozott. Nem szereti, ha a bolondját járatják vele, ha játszanak az érzéseivel, ha félrevezetik és ezen érzéseit nem csak az üzletben szeretné távol tartani magától. Egyszer elmegy, jó tréfa és tud nevetni rajta. Másodjára már nem biztos.*
7794. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:27:53
Üzenet elküldve: 2020-04-14 23:27:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Visszatérő Aki Most Így Tökre Visszatért De Komolyan//
* Ahogy a tisztásra ér, egészen másfajta emlékek lesznek úrrá a fiún. Ezek is visszatérnek az álmaiban, de már nem emlékszik a nő arcára rendesen. Pedig sokat köszönhet neki, de már valószínűleg sose fogja ezt a szemébe mondani. Pedig itt van még mindig nála mindaz, amit vett, majdnem egy éve már, hogy őrizgeti. Többször akarta már eldobni, de sose vitte rá a lélek. Számtalanszor akarta felbontani a bort, elajándékozni a rózsaolajat, vagy eladni az arany karperecet. Mégis, mindig meggondolta magát az utolsó pillanatban. Most, ahogy itt áll, megint arra gondol, hogy milyen festői lenne itt önteni ki a bort, és elásni az aranyat. Sóhajt egyet, és tovább indul, mert ahogy eddig, úgy most is győz a benne élő fiú, aki még görcsösen kapaszkodik ahhoz, aki egykor volt. *
* Ahogy a tisztásra ér, egészen másfajta emlékek lesznek úrrá a fiún. Ezek is visszatérnek az álmaiban, de már nem emlékszik a nő arcára rendesen. Pedig sokat köszönhet neki, de már valószínűleg sose fogja ezt a szemébe mondani. Pedig itt van még mindig nála mindaz, amit vett, majdnem egy éve már, hogy őrizgeti. Többször akarta már eldobni, de sose vitte rá a lélek. Számtalanszor akarta felbontani a bort, elajándékozni a rózsaolajat, vagy eladni az arany karperecet. Mégis, mindig meggondolta magát az utolsó pillanatban. Most, ahogy itt áll, megint arra gondol, hogy milyen festői lenne itt önteni ki a bort, és elásni az aranyat. Sóhajt egyet, és tovább indul, mert ahogy eddig, úgy most is győz a benne élő fiú, aki még görcsösen kapaszkodik ahhoz, aki egykor volt. *
7793. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-14 09:56:48
Üzenet elküldve: 2020-04-14 09:56:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az alkimista a Romváros után meg sem áll az Erdőszéli tisztásig. Úgy érzi, hogy mielőtt visszatérne a Kalmárba, megpróbálja elmélyíteni a tudását, egy kis koncentrációval és az elméleti ismeretek felidézésével. Gyalogosan érkezik a tavasz jeleit mutató tisztáshoz, amely amúgy is pompásan fest, az év minden szakában. Egy száraz padot keres, ahová leülhet egy kicsit megpihenni és gondolkodni. A Kalmár fogadóban most nagy munka vár rá. Ha sikerül elkészíteni az üzletkötővel megbeszélt italokat, akkor talán hosszabb távon is jövedelmező kapcsolatot köthet az üzletházzal. Egy kis időt eltölt itt, hogy kitisztítsa a gondolatait, majd feláll a padról és nyugodt léptekkel indul el a Wegtoreni Kalmár irányába.*
7792. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 23:01:29
Üzenet elküldve: 2020-04-13 23:01:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A múlton nem lehet változtatni és elmondás alapján átélni pedig lehetetlen. Így ha még csak volna is egy olyan, aki megosztja élményeit azokkal, akiknek nem volt alkalma átélni őket, sajnos nem segítene. Aztyan beletörődött a sorsába és bár néha eszébe jut, hogy milyen lett volna ha, végül mindig rájön, hogy nem lenne az aki a múltja nélkül.
Leülnek ketten a fa tövébe, így elhelyezkedve folytatják a beszélgetést. A heges arcú égszín szemei Mori arcát fürkészik, amikor a lány arról beszél, szívesebben választja a biztosat a kockázatos helyett.*
- Könnyebb kockáztatni, ha az embernek biztos háttér áll a háta mögött. *Jegyzi meg. Senki felett nem törne pálcát amiatt, hogy félti azt, amit kínkeservesen sikerült összegyűjtenie és félti, hogy elveszítheti. Ő maga sem kockáztatna, ha a kereskedőház forrásai csekélyebbek volnának.
A beszélgetés könnyebbik részében, a kereskedőház tagjainak vacsoráját illetően sokkal könnyebben haladnak.*
- Nem kételkedek abban, hogy ne menne. *Mosolyog féloldalasan, mert eddig Mori tökéletesen ellátta a konyhai feladatokat.*
- Gyakorlat teszi a mestert, ahogy a mondás tartja. *Válaszol a félvér lány szerény szavaira. Ha egy matróz és egy hajós képesek voltak elvinni a Kalmár konyháját, akkor Morinak sem okoz majd gondot.
Az ironikus szavakra halkan felnevet. Láthatóan a lány félreértette azt, amit korábban mondott.*
- A Kalmárt olyanok vezetik, akik értenek a kereskedéshez, mint én, viszont én ugyanaz vagyok, aki kontár a konyhában és inkább csak a mosogatást bízza rá bárki. *Fejti, hogy pontosan mire is gondolt, amikor magát kontárként definiálta.*
- Szerintem tetszeni fog mindenkinek. *Fejti véleményét a közös vacsorával kapcsolatban. Miért ne volna bárki kedvére egy kötetlen vacsora a kereskedőház tagjai között.*
- Természetesen. *Válaszol, hisz egyértelmű, hogy ilyenkor lehet más a menü, mint az, ami az étlapon is van.*
- Van valami, amit szívesen elkészítenél? Mi volna az? *Kérdi, mert valóban érdekli, hogy mi lehet az, ha már Mori így kitért rá.*
*A múlton nem lehet változtatni és elmondás alapján átélni pedig lehetetlen. Így ha még csak volna is egy olyan, aki megosztja élményeit azokkal, akiknek nem volt alkalma átélni őket, sajnos nem segítene. Aztyan beletörődött a sorsába és bár néha eszébe jut, hogy milyen lett volna ha, végül mindig rájön, hogy nem lenne az aki a múltja nélkül.
Leülnek ketten a fa tövébe, így elhelyezkedve folytatják a beszélgetést. A heges arcú égszín szemei Mori arcát fürkészik, amikor a lány arról beszél, szívesebben választja a biztosat a kockázatos helyett.*
- Könnyebb kockáztatni, ha az embernek biztos háttér áll a háta mögött. *Jegyzi meg. Senki felett nem törne pálcát amiatt, hogy félti azt, amit kínkeservesen sikerült összegyűjtenie és félti, hogy elveszítheti. Ő maga sem kockáztatna, ha a kereskedőház forrásai csekélyebbek volnának.
A beszélgetés könnyebbik részében, a kereskedőház tagjainak vacsoráját illetően sokkal könnyebben haladnak.*
- Nem kételkedek abban, hogy ne menne. *Mosolyog féloldalasan, mert eddig Mori tökéletesen ellátta a konyhai feladatokat.*
- Gyakorlat teszi a mestert, ahogy a mondás tartja. *Válaszol a félvér lány szerény szavaira. Ha egy matróz és egy hajós képesek voltak elvinni a Kalmár konyháját, akkor Morinak sem okoz majd gondot.
Az ironikus szavakra halkan felnevet. Láthatóan a lány félreértette azt, amit korábban mondott.*
- A Kalmárt olyanok vezetik, akik értenek a kereskedéshez, mint én, viszont én ugyanaz vagyok, aki kontár a konyhában és inkább csak a mosogatást bízza rá bárki. *Fejti, hogy pontosan mire is gondolt, amikor magát kontárként definiálta.*
- Szerintem tetszeni fog mindenkinek. *Fejti véleményét a közös vacsorával kapcsolatban. Miért ne volna bárki kedvére egy kötetlen vacsora a kereskedőház tagjai között.*
- Természetesen. *Válaszol, hisz egyértelmű, hogy ilyenkor lehet más a menü, mint az, ami az étlapon is van.*
- Van valami, amit szívesen elkészítenél? Mi volna az? *Kérdi, mert valóban érdekli, hogy mi lehet az, ha már Mori így kitért rá.*
7791. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 22:37:02
Üzenet elküldve: 2020-04-13 22:37:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Társaság nélkül//
* Aly hűséges fehér lova, Wolly hátán érkezik a tisztásra. Mint mindig, most is egyenes háttal, büszke tartással ül a nyeregben. A lágy szellő kedvesen simít végig hófehér arcán, mintha csak üdvözölné az ifjú Tharganyor leányt. S a szellő bátorkodik még a hajába is kicsit beletúrni, de azt is kedvesen teszi. A nap meleg mosolyával kényezteti Alyt. Az egyik fánál megállítja lovát, s leszáll a nyeregből. Wolly rögvest neki is kezd a legelészésnek, Aly pedig a mellette terpeszkedő fa törzsének veti hátát. Lováért nem aggódik, hiszen hűséges állat, és csak is az ő szavára hallgat. Aly a fák sustorgását hallgatja, s átengedi magát a tisztáson uralkodó békességnek. Hosszú idő elteltével megfordul, s szeretettel végigsimítja a fa törzsét, miközben halk szavakat mond: *
- Téged is Sirmy istennő alkotott, mint annyi minden mást, ami szép ebben az elvadult világban.
* Sirmy istennő a Tharganyor család által mélyen tisztelt isten volt, a természet istene. Évszázadokkal ezelőtt arra kényszerítették a családot erőszakkal, hogy Eeyr tanait kövesse. A család látszólag így is tett, ám titokban tovább énekeltek Sirmy istennőnek, s tovább folytatták a szertartásokat. Ezen kívül egy ősi titkot is őriztek, olyan titkot, melyet a Tharganyor család öt tagja tudott minden generációból. Mindig csak öt tag. Aly is ismerte ezt a titkot, noha ma már nem élt négy családtagja. Szüleit és bátyját egyszerre vesztette el öt éves korában. A család szomszédságában élő kedves barát nevelte föl. Így ma már Aly a Tharganyor család egyetlen élő sarja, aki ismeri a titkot. Fogalma sincs, hogy mi lesz, ha ő is élete végéhez ér. Nagy valószínűséggel elviszi magával a titkot az Égi országba, s soha többé nem derül rá fény. ~ Talán jobb is lenne, ha soha senki nem tudná meg a titkot. Így is sok háború dúl szerte. ~ Mielőtt továbbindulna, megöleli a fát a természet iránt érzett tiszteletéből. Hogy más látja-e, azzal nem törődik. Ezek után lovához lép, s kantárszáron vezetve indul meg Arthenior irányába. *
* Aly hűséges fehér lova, Wolly hátán érkezik a tisztásra. Mint mindig, most is egyenes háttal, büszke tartással ül a nyeregben. A lágy szellő kedvesen simít végig hófehér arcán, mintha csak üdvözölné az ifjú Tharganyor leányt. S a szellő bátorkodik még a hajába is kicsit beletúrni, de azt is kedvesen teszi. A nap meleg mosolyával kényezteti Alyt. Az egyik fánál megállítja lovát, s leszáll a nyeregből. Wolly rögvest neki is kezd a legelészésnek, Aly pedig a mellette terpeszkedő fa törzsének veti hátát. Lováért nem aggódik, hiszen hűséges állat, és csak is az ő szavára hallgat. Aly a fák sustorgását hallgatja, s átengedi magát a tisztáson uralkodó békességnek. Hosszú idő elteltével megfordul, s szeretettel végigsimítja a fa törzsét, miközben halk szavakat mond: *
- Téged is Sirmy istennő alkotott, mint annyi minden mást, ami szép ebben az elvadult világban.
* Sirmy istennő a Tharganyor család által mélyen tisztelt isten volt, a természet istene. Évszázadokkal ezelőtt arra kényszerítették a családot erőszakkal, hogy Eeyr tanait kövesse. A család látszólag így is tett, ám titokban tovább énekeltek Sirmy istennőnek, s tovább folytatták a szertartásokat. Ezen kívül egy ősi titkot is őriztek, olyan titkot, melyet a Tharganyor család öt tagja tudott minden generációból. Mindig csak öt tag. Aly is ismerte ezt a titkot, noha ma már nem élt négy családtagja. Szüleit és bátyját egyszerre vesztette el öt éves korában. A család szomszédságában élő kedves barát nevelte föl. Így ma már Aly a Tharganyor család egyetlen élő sarja, aki ismeri a titkot. Fogalma sincs, hogy mi lesz, ha ő is élete végéhez ér. Nagy valószínűséggel elviszi magával a titkot az Égi országba, s soha többé nem derül rá fény. ~ Talán jobb is lenne, ha soha senki nem tudná meg a titkot. Így is sok háború dúl szerte. ~ Mielőtt továbbindulna, megöleli a fát a természet iránt érzett tiszteletéből. Hogy más látja-e, azzal nem törődik. Ezek után lovához lép, s kantárszáron vezetve indul meg Arthenior irányába. *
7790. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:33:51
Üzenet elküldve: 2020-04-13 17:33:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Cha'yss nevet és Aenae most jön rá, hogy milyen kevésszer hallotta nevetni. Ő maga csak mosolyog, tenyere a férfi hasán, állát tulajdon kézfején nyugtatja, a mosoly pedig Cha'yss méltatlankodásának hatására kiszélesedik.*
- Másra számítottál, jó uram?
*Felemeli a fejét, tenyerét is, mutatóujja Cha'yss köldöke körül köröz.*
- Persze, hogy másra számítottál.
*Mondhatná, hogy minden férfi egyforma és mind csak "azt" akarja, de egyrészt nem ismer minden férfit, másrészt az ő magatartása is igen erősen ráutaló volt... A kérdése és a hangja játékos, arcán féloldalas, meglehetősen pajkos mosoly. Mutató- és középső ujjával játékosan "gyalogol" Cha'yss hasán, csak ahhoz támaszkodik kissé le, hogy a csókot fogadni tudja. Még mindig mosolyog, keze pedig újra a férfi övének csatján, a másik még mindig a combja "körül", mert Aenae újra azon a kezén támaszkodik.*
- Csalódott vagy?
*Hangja érdeklődő, kicsit talán epés is, de alapvetően csak az előbbi pajkosság. Még a szeme is úgy csillog hozzá.*
- De biztos enyhíthetem valahogy a csalódottságodat, ugye?
*Nincs ugyan könyékig a férfi nadrágjában, de azért kínzó lassúsággal elbabrál az övcsaton. Tényleg a galádság határait súrolja. Nemhogy súrolja, hanem jócskán túl is lépi, ugyanis éppen az történik, ami az imént is. Galádság? Valóban az, de őt szórakoztatja, Cha'yss meg nem az a fajta, aki csak úgy aláveti magát mindennek, amivel találkozik, szóval úgyis szólni fog, ha ellenére van az az incselkedés, amit a lány művel most.*
*Cha'yss nevet és Aenae most jön rá, hogy milyen kevésszer hallotta nevetni. Ő maga csak mosolyog, tenyere a férfi hasán, állát tulajdon kézfején nyugtatja, a mosoly pedig Cha'yss méltatlankodásának hatására kiszélesedik.*
- Másra számítottál, jó uram?
*Felemeli a fejét, tenyerét is, mutatóujja Cha'yss köldöke körül köröz.*
- Persze, hogy másra számítottál.
*Mondhatná, hogy minden férfi egyforma és mind csak "azt" akarja, de egyrészt nem ismer minden férfit, másrészt az ő magatartása is igen erősen ráutaló volt... A kérdése és a hangja játékos, arcán féloldalas, meglehetősen pajkos mosoly. Mutató- és középső ujjával játékosan "gyalogol" Cha'yss hasán, csak ahhoz támaszkodik kissé le, hogy a csókot fogadni tudja. Még mindig mosolyog, keze pedig újra a férfi övének csatján, a másik még mindig a combja "körül", mert Aenae újra azon a kezén támaszkodik.*
- Csalódott vagy?
*Hangja érdeklődő, kicsit talán epés is, de alapvetően csak az előbbi pajkosság. Még a szeme is úgy csillog hozzá.*
- De biztos enyhíthetem valahogy a csalódottságodat, ugye?
*Nincs ugyan könyékig a férfi nadrágjában, de azért kínzó lassúsággal elbabrál az övcsaton. Tényleg a galádság határait súrolja. Nemhogy súrolja, hanem jócskán túl is lépi, ugyanis éppen az történik, ami az imént is. Galádság? Valóban az, de őt szórakoztatja, Cha'yss meg nem az a fajta, aki csak úgy aláveti magát mindennek, amivel találkozik, szóval úgyis szólni fog, ha ellenére van az az incselkedés, amit a lány művel most.*
7789. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 13:08:59
Üzenet elküldve: 2020-04-13 13:08:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az igric a lehetőségek kihasználásában hisz, abban, hogy mindenkinek a saját kezében van a sorsa és ha eleget tesz érte, képes elérni a célját. Lehetőségük volt találkozni, lehetőségük volt összejönni és most itt vannak. Bár ez inkább a bárónak köszönhető. Nehezebben győzte meg szándékairól a lányt, de végül, úgy látszik, sikerült. Vagyis most itt vannak és egymást cirógatják.
A történet Kathlynről meggyőzni látszik Aenaet és az igricben semmiféle rossz érzés nincs a kitalált történetet illetően. Akár így is történhetett volna. Bár nem így történt. Egyelőre szeretné megőrizni magának múltjának ezen szeletkéjét, s bár, minden arra vall, érzelmei iránta túlmutatnak az éhes, másnapos, kanos, fáradt, dühös és szomorú hat-fogatán, egyelőre még nem érzi olyan biztosnak, hogy felfedje ezeket az emlékeket.
Aenae szavaira nem mond semmit a történettel kapcsolatban, a hallgatás sokkal kifizetődőbb olykor. A bocsánatkérésre pedig csak egy gyengéd simítással válaszol a lány ajkain. Afelől sincs rossz érzése, hogy a hazugsága után még tőle kérnek bocsánatot. Ha volnának érzelmeinek ilyen aspektusai, véletlen se juthatott volna el oda, ahol most van. A bűntudat nem kifizetődő az olyanok életében, mint ő.
A bocsánatkérést követő mozdulatokra összevonja a szemöldökét, ajkának szélébe érdeklődő ránccal költözik egy halovány mosoly. Az övcsatjáig vándorló ujjakat követi sárga pillantása, kicsit lejjebb is csúszik, csak éppen, alig érezhetően, hogy a lánynak kézre essen az a csat. Mosolya kiszélesedik, amikor Aenae elkezdi kiszabadítani ingét, ám a merénylet, ami ellene készül vezeklésnek álcázva, váratlanul éri.
Ahogy a lány ajkai a hasfalára tapadnak és a kifújt levegő komikus hangokat csal elő, összerándul és felnevet, de igyekszik nem fájdalmat okozni és elkapni onnan Aenae fejét.*
- Nade, kérem, micsoda dolog ez? *Nevet fel felszabadultan. Más alkalommal, mással meglehet, hogy csalódott volna, de most ez egyáltalán nincs így.*
- Miféle galád módi ez, úrnőm? *Kérdi tréfálkozva, kicsit lejjebb hajol, hogy csókkal honorálhassa a nagyszerűen kidolgozott csapda csattanóját.*
*Az igric a lehetőségek kihasználásában hisz, abban, hogy mindenkinek a saját kezében van a sorsa és ha eleget tesz érte, képes elérni a célját. Lehetőségük volt találkozni, lehetőségük volt összejönni és most itt vannak. Bár ez inkább a bárónak köszönhető. Nehezebben győzte meg szándékairól a lányt, de végül, úgy látszik, sikerült. Vagyis most itt vannak és egymást cirógatják.
A történet Kathlynről meggyőzni látszik Aenaet és az igricben semmiféle rossz érzés nincs a kitalált történetet illetően. Akár így is történhetett volna. Bár nem így történt. Egyelőre szeretné megőrizni magának múltjának ezen szeletkéjét, s bár, minden arra vall, érzelmei iránta túlmutatnak az éhes, másnapos, kanos, fáradt, dühös és szomorú hat-fogatán, egyelőre még nem érzi olyan biztosnak, hogy felfedje ezeket az emlékeket.
Aenae szavaira nem mond semmit a történettel kapcsolatban, a hallgatás sokkal kifizetődőbb olykor. A bocsánatkérésre pedig csak egy gyengéd simítással válaszol a lány ajkain. Afelől sincs rossz érzése, hogy a hazugsága után még tőle kérnek bocsánatot. Ha volnának érzelmeinek ilyen aspektusai, véletlen se juthatott volna el oda, ahol most van. A bűntudat nem kifizetődő az olyanok életében, mint ő.
A bocsánatkérést követő mozdulatokra összevonja a szemöldökét, ajkának szélébe érdeklődő ránccal költözik egy halovány mosoly. Az övcsatjáig vándorló ujjakat követi sárga pillantása, kicsit lejjebb is csúszik, csak éppen, alig érezhetően, hogy a lánynak kézre essen az a csat. Mosolya kiszélesedik, amikor Aenae elkezdi kiszabadítani ingét, ám a merénylet, ami ellene készül vezeklésnek álcázva, váratlanul éri.
Ahogy a lány ajkai a hasfalára tapadnak és a kifújt levegő komikus hangokat csal elő, összerándul és felnevet, de igyekszik nem fájdalmat okozni és elkapni onnan Aenae fejét.*
- Nade, kérem, micsoda dolog ez? *Nevet fel felszabadultan. Más alkalommal, mással meglehet, hogy csalódott volna, de most ez egyáltalán nincs így.*
- Miféle galád módi ez, úrnőm? *Kérdi tréfálkozva, kicsit lejjebb hajol, hogy csókkal honorálhassa a nagyszerűen kidolgozott csapda csattanóját.*
7788. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 08:50:34
Üzenet elküldve: 2020-04-13 08:50:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ühüm.
*Hümmenti mosolyogva, immáron újra csukott szemmel. A konklúziót meg megtartja saját magának: ha csak egy lány a sok közül, aki senki sem veszi észre, nemhogy egy Cha'ysshoz hasonló férfi. Mindenesetre senkit sem kárhoztat ezért, hiszen szokott tükörbe nézni, annak ellenére is, hogy a tükrök nem tartoznak a barátai közé. Persze a történelem nem tárgyalja azokat a tényeket, hogy "mi lett volna, ha...?" és ezért talán neki is felesleges ezen merengenie. Ettől függetlenül nehezen engedi el, mert minden elméletére rácáfol az, hogy itt fekszik ennek a tökéletes férfinak az ölében és egymást cirógatják.
Csukott szemmel hallgatja a történetet a nőről, akiről a fegyver a nevét kapta, szerencse, hogy szemei csukva vannak, mert így nem guvadnak ki a csodálkozástól. Keze viszont újra cirógat.*
- Hümm.
*Hümment újra, aztán felpillant Cha'yssra.*
- A romantikus történeteket jobban szeretem. Azok akkor is jobbak, ha szomorú a végük. Szerencsétlen ember...
*Aenaeben fel sem merül, hogy Cha'yss nem az igazat, vagy nem a teljes igazat mondja.*
- Sajnálom, hogy erőszakoskodtam.
*Tényleg sajnálja, nagyon. Oldalára fordul és ehhez ismét be kell szüntesse a férfi combjának simogatását, annál is inkább, mert arra a karjára támaszkodik, így Cha'yss lába fel- és alkarja meg a nyaka közé kerül. Másik keze pedig végigsimít a másik felsőtestén, a kulcscsontjától az övcsatjáig, topáz tekintete saját ujjait követi. Kicsit elbabrál az övcsaton, mintha az előző erőszakossága miatt egy kis delejezéssel akarna vezekelni. Erről azonban szó sincsen, noha legalább egy percig úgy tűnhet, hogy ilyesmire készül. Ez alatt az egy perc alatt - egy percnek tűnő pár pillanat alatt - szabad kezével azon dolgozik, hogy szabaddá tegye Cha'yss hasát, aztán pedig mély levegőt vegyen ahhoz, hogy száját a férfi hasára tapasztva jól belefújja az imént beszívott összes levegőt.*
- Ühüm.
*Hümmenti mosolyogva, immáron újra csukott szemmel. A konklúziót meg megtartja saját magának: ha csak egy lány a sok közül, aki senki sem veszi észre, nemhogy egy Cha'ysshoz hasonló férfi. Mindenesetre senkit sem kárhoztat ezért, hiszen szokott tükörbe nézni, annak ellenére is, hogy a tükrök nem tartoznak a barátai közé. Persze a történelem nem tárgyalja azokat a tényeket, hogy "mi lett volna, ha...?" és ezért talán neki is felesleges ezen merengenie. Ettől függetlenül nehezen engedi el, mert minden elméletére rácáfol az, hogy itt fekszik ennek a tökéletes férfinak az ölében és egymást cirógatják.
Csukott szemmel hallgatja a történetet a nőről, akiről a fegyver a nevét kapta, szerencse, hogy szemei csukva vannak, mert így nem guvadnak ki a csodálkozástól. Keze viszont újra cirógat.*
- Hümm.
*Hümment újra, aztán felpillant Cha'yssra.*
- A romantikus történeteket jobban szeretem. Azok akkor is jobbak, ha szomorú a végük. Szerencsétlen ember...
*Aenaeben fel sem merül, hogy Cha'yss nem az igazat, vagy nem a teljes igazat mondja.*
- Sajnálom, hogy erőszakoskodtam.
*Tényleg sajnálja, nagyon. Oldalára fordul és ehhez ismét be kell szüntesse a férfi combjának simogatását, annál is inkább, mert arra a karjára támaszkodik, így Cha'yss lába fel- és alkarja meg a nyaka közé kerül. Másik keze pedig végigsimít a másik felsőtestén, a kulcscsontjától az övcsatjáig, topáz tekintete saját ujjait követi. Kicsit elbabrál az övcsaton, mintha az előző erőszakossága miatt egy kis delejezéssel akarna vezekelni. Erről azonban szó sincsen, noha legalább egy percig úgy tűnhet, hogy ilyesmire készül. Ez alatt az egy perc alatt - egy percnek tűnő pár pillanat alatt - szabad kezével azon dolgozik, hogy szabaddá tegye Cha'yss hasát, aztán pedig mély levegőt vegyen ahhoz, hogy száját a férfi hasára tapasztva jól belefújja az imént beszívott összes levegőt.*
7787. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-13 08:12:02
Üzenet elküldve: 2020-04-13 08:12:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*A természet csodálatos koncertjét hallgatva jut el a tisztásra. Itt is szintén hallani a hangokat, bár a fák leveleinek a hangja, amit a szél okoz, most sokkal dominálóbb. A madarak hangja is kiegészülhetett más fajokkal. Már nincs messze Artheniortól. A fákat elhagyva eljut a tisztásra, ahol csak a móka kedvéért megint felmászik a kis dombra. A másik oldal lejtőjére lefekszik néhány percre, hogy hallgassa a természet koncertjét. Nem akar estig itt feküdni, úgyhogy felkel és folytatja az útját Artheniorba.*
7786. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-12 16:33:20
Üzenet elküldve: 2020-04-12 16:33:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nem igazán tudja, milyen lenne a tökéletes gyermekkor, így nem is vágyhat rá. Ha netán találkozna valakivel, aki ilyesmiről mesél, akkor lehetne irigy. De a jelenesetben Aztyan is híján volt ennek, így tökéletesen elégedett a múltjával. Még ha néha nehéz is volt, nem változtatna rajta egy kicsit sem. Úgy bizonyára más lenne, magát pedig már ilyennek fogadta el. Hibáival együtt. Aztyan leül a fatövébe, Mori pedig követi, jobb ötlet és kényelmesebb is, mint állni. Márpedig a beszélgetésük úgy fest még ennél is hosszabbra nyúlik. Elrendezi maga körül a szoknyáját és a köpenyét, aztán már ülve sokkal kellemesebben cseveghetnek tovább.
Különös, de úgy érzi Aztyan meglátása helyes, anyjának pedig erről amúgy sem kell tudnia.*
- Sosem voltam eléggé bátor, hogy járatlan utat válasszak a biztos járt helyett. *jelenti ki, mert igaza van a férfinek, csak a megfogadásához kéne némi merészség is. Nem igazán van ilyesmi Moriban. Vagy csak sosem derült ki, hisz nem került olyan helyzetbe.
Aztyan biztosítja arról, hogy nem egy nagy közös főzést tervez a konyhában így megnyugszik.*
- Óh, akkor talán mégiscsak menni fog. *jegyzi meg. Ha nincsen tele a konyha, akkor jól tud főzni. Bár az is lehet, hogy még előtte pár órával előkészül, és akkor már csak az utolsó simításokkal kevesebb időt tölt majd a konyhában.*
- Azért attól szerintem messze állok még. *közben kiakad a következő megjegyzésre.*
- Nyilván Kalmárt is csak kontárok tudják vezetni, ugye? *kérdezi, kicsit ironikusan mosolyogva. Persze reméli, azért nem érti félre Aztyan. Nem gondolja ugyanis a férfit kontárnak. Nyilván nem mindenki ugyanahhoz ért. De ettől működik jól bármi, ha mindenki tudja hol a helye, és azt teszi, amihez ért.*
- Kíváncsi leszek, a többiek mit szólnak hozzá? *jegyzi meg, és bár idő, míg erre sor kerül, azért már alig várja. *
- Lehet olyan édességet is sütnöm, ami nincsen az étlapon? *kérdez és egy újabb jutott eszébe fogás jutott az eszébe, amit szeret, csak vajmi ritkán jut ideje arra, hogy megsüsse magának. Ám ezt csak akkor fejti ki, ha Aztyan igent mond rá.*
*Nem igazán tudja, milyen lenne a tökéletes gyermekkor, így nem is vágyhat rá. Ha netán találkozna valakivel, aki ilyesmiről mesél, akkor lehetne irigy. De a jelenesetben Aztyan is híján volt ennek, így tökéletesen elégedett a múltjával. Még ha néha nehéz is volt, nem változtatna rajta egy kicsit sem. Úgy bizonyára más lenne, magát pedig már ilyennek fogadta el. Hibáival együtt. Aztyan leül a fatövébe, Mori pedig követi, jobb ötlet és kényelmesebb is, mint állni. Márpedig a beszélgetésük úgy fest még ennél is hosszabbra nyúlik. Elrendezi maga körül a szoknyáját és a köpenyét, aztán már ülve sokkal kellemesebben cseveghetnek tovább.
Különös, de úgy érzi Aztyan meglátása helyes, anyjának pedig erről amúgy sem kell tudnia.*
- Sosem voltam eléggé bátor, hogy járatlan utat válasszak a biztos járt helyett. *jelenti ki, mert igaza van a férfinek, csak a megfogadásához kéne némi merészség is. Nem igazán van ilyesmi Moriban. Vagy csak sosem derült ki, hisz nem került olyan helyzetbe.
Aztyan biztosítja arról, hogy nem egy nagy közös főzést tervez a konyhában így megnyugszik.*
- Óh, akkor talán mégiscsak menni fog. *jegyzi meg. Ha nincsen tele a konyha, akkor jól tud főzni. Bár az is lehet, hogy még előtte pár órával előkészül, és akkor már csak az utolsó simításokkal kevesebb időt tölt majd a konyhában.*
- Azért attól szerintem messze állok még. *közben kiakad a következő megjegyzésre.*
- Nyilván Kalmárt is csak kontárok tudják vezetni, ugye? *kérdezi, kicsit ironikusan mosolyogva. Persze reméli, azért nem érti félre Aztyan. Nem gondolja ugyanis a férfit kontárnak. Nyilván nem mindenki ugyanahhoz ért. De ettől működik jól bármi, ha mindenki tudja hol a helye, és azt teszi, amihez ért.*
- Kíváncsi leszek, a többiek mit szólnak hozzá? *jegyzi meg, és bár idő, míg erre sor kerül, azért már alig várja. *
- Lehet olyan édességet is sütnöm, ami nincsen az étlapon? *kérdez és egy újabb jutott eszébe fogás jutott az eszébe, amit szeret, csak vajmi ritkán jut ideje arra, hogy megsüsse magának. Ám ezt csak akkor fejti ki, ha Aztyan igent mond rá.*
7785. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-12 15:32:02
Üzenet elküldve: 2020-04-12 15:32:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az igric viszont már jót nevet Aenae felcsattanásán, miszerint mosson fület, ha úgy hallotta, a lány meggyőzően mondta a szakajtónyi gyerek dolgot. Maga is emlékszik a pillanatra, amikor a topázszemű lány közölte vele, hogy terhes és ő azt hitte, hogy az övé a gyerek. Nagyon megkönnyebbült, amikor kiderült, hogy nem ő az apa.
A terhesség ideje alatt nem is találkoztak nagyon, így neki ez a rész kimaradt, aminek nagyon örül is. Wegtorenben, a bordélyházban különösen ügyeltek, hogy a lányok ne legyenek terhesek, de ha mégis megesett, akkor az a lány sokáig nem maradt a házban.
A visszakérdezésre csak a bal szemöldöke szalad feljebb, pár pillanatig azt latolgatja, mi okozhatta az éles kérdést.*
- Úgy. *Válaszolja kurtán, majd a folytatásra halkan felsóhajt.*
- Úgy érted, ha nem lettél volna a Vashegy úrnője? *Kérdi, de folytatja is.*
- Úgy történt, ahogy történnie kellett. Te úrnő vagy és kereskedő és találkoztunk. Most pedig itt vagyunk. *Mutat körbe szabad kezével a tisztás idilli látképén. Persze mindez nem ilyen egyszerű volt és az igric sem hisz az eleve elrendelésben, de talán van valami sorszerű a találkozásukban.
A fontos kérdésre adott cseppet sem kielégítő válasz egyáltalán nem volt Aenae ínyére, de ez nem lepi meg az igricet. A belsőcombjába enyhén mélyedő ujjakra egy aprót mozdul, ahogy hallgatja a lány szavait.
A téma boncolgatása nincs annyira az ínyére, mert olyan emlékeket ébreszt benne, amelyeket szeretett volna mélyen eltemetve tartani. Ha tudná Aenae, hogy milyen messze jár az igazságtól és félő, ha megtudná, olyan ajtót tárna fel, amely mögötti területeket nem szívesen mutatna meg a lánynak. Most még biztosan nem.*
- A fegyvert készítő mester nevezte el az általa készített fegyvereket. Minden számszeríjnak egy nevet adott, megtiszteltetés volt, ha egy céhtag fegyvert kapott tőle. *Kezd bele egy kitalált történetbe.*
- A lányai után adta a neveket, akiket elveszített. Egy ellenséges nemesi ház bérkardjai végeztek velük. A mi céhünk vállalta a vérbosszú teljesítését. A feladat teljesítése közben tanúsított tetteim elismeréseként kaptam tőle ezt a fegyvert. A legkisebb lányát hívták Kathlynnek. *Fejezi be elhalkulva, enyhe nosztalgikus, szomorkás felhangot csempészve a hangjába.
Most még nincs kész rá a kapcsolatuk, hogy feltárja magát Aenaenek. Most még nem.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 15:32:52
*Az igric viszont már jót nevet Aenae felcsattanásán, miszerint mosson fület, ha úgy hallotta, a lány meggyőzően mondta a szakajtónyi gyerek dolgot. Maga is emlékszik a pillanatra, amikor a topázszemű lány közölte vele, hogy terhes és ő azt hitte, hogy az övé a gyerek. Nagyon megkönnyebbült, amikor kiderült, hogy nem ő az apa.
A terhesség ideje alatt nem is találkoztak nagyon, így neki ez a rész kimaradt, aminek nagyon örül is. Wegtorenben, a bordélyházban különösen ügyeltek, hogy a lányok ne legyenek terhesek, de ha mégis megesett, akkor az a lány sokáig nem maradt a házban.
A visszakérdezésre csak a bal szemöldöke szalad feljebb, pár pillanatig azt latolgatja, mi okozhatta az éles kérdést.*
- Úgy. *Válaszolja kurtán, majd a folytatásra halkan felsóhajt.*
- Úgy érted, ha nem lettél volna a Vashegy úrnője? *Kérdi, de folytatja is.*
- Úgy történt, ahogy történnie kellett. Te úrnő vagy és kereskedő és találkoztunk. Most pedig itt vagyunk. *Mutat körbe szabad kezével a tisztás idilli látképén. Persze mindez nem ilyen egyszerű volt és az igric sem hisz az eleve elrendelésben, de talán van valami sorszerű a találkozásukban.
A fontos kérdésre adott cseppet sem kielégítő válasz egyáltalán nem volt Aenae ínyére, de ez nem lepi meg az igricet. A belsőcombjába enyhén mélyedő ujjakra egy aprót mozdul, ahogy hallgatja a lány szavait.
A téma boncolgatása nincs annyira az ínyére, mert olyan emlékeket ébreszt benne, amelyeket szeretett volna mélyen eltemetve tartani. Ha tudná Aenae, hogy milyen messze jár az igazságtól és félő, ha megtudná, olyan ajtót tárna fel, amely mögötti területeket nem szívesen mutatna meg a lánynak. Most még biztosan nem.*
- A fegyvert készítő mester nevezte el az általa készített fegyvereket. Minden számszeríjnak egy nevet adott, megtiszteltetés volt, ha egy céhtag fegyvert kapott tőle. *Kezd bele egy kitalált történetbe.*
- A lányai után adta a neveket, akiket elveszített. Egy ellenséges nemesi ház bérkardjai végeztek velük. A mi céhünk vállalta a vérbosszú teljesítését. A feladat teljesítése közben tanúsított tetteim elismeréseként kaptam tőle ezt a fegyvert. A legkisebb lányát hívták Kathlynnek. *Fejezi be elhalkulva, enyhe nosztalgikus, szomorkás felhangot csempészve a hangjába.
Most még nincs kész rá a kapcsolatuk, hogy feltárja magát Aenaenek. Most még nem.*
A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 15:32:52
7784. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-12 13:23:53
Üzenet elküldve: 2020-04-12 13:23:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Meggyőzően?! Moss fület, barátom!
*Nevetése nem egészen őszinte, bár igaz is, hogy Cha'yss nem látta, mikor két hányás között éppen leugrani készült Kagan kilátójából.*
- Nem. Egy is elég volt. Sőt még sok is. Sokk.
*Nem mintha ne lettek volna szép pillanatok benne, vagy mulatságosak, például mikor Cha'yssnak megvallotta, hogy állapotos. Emlékszik a férfi megkönnyebbülésére, ahogyan megmondta neki, hogy nem az övé. De összességében több hónapnyi nyűg volt, aminek szerencsére vége van már, különben végképp csont sovánnyá fogyott volna. Azóta sem sikerült visszaszednie magára semmit, de ehhez hozzájárul az is, hogy továbbra is utál enni, ha pedig rászánja magát a táplálkozásra, akkor is válogat és csak csipeget.*
- Igen? Úgy, ahogy történnie kell?
*Túlságosan is élesen kérdez vissza, de erről inkább a helyzet, nem pedig Cha'yss szavai tehetnek. No nem mintha ne dobná magát bármikor szívesen a férfi karjai közé...*
- Ha nem lennék a Vashegy úrnője, akkor nem lenne egymással semmiféle üzleti ügyünk...
*Amiknek rendszerint az a vége, hogy olyan közel kerülnek egymáshoz, amennyire közel férfi és nő csak kerülhet. Ez Aenaenek egy cseppet sem sincsen egyébként ellenére, bár örömmel is választja a kettőt.*
- A fegyvered...
*Ismétli a szót. Érzi persze, hogy ez egy kitérő válasz, hiszen ő sem most jött a falvédőről, az másik kérdés, hogy rendszerint visszavonulót fúj az ilyen helyzetekben, mert nem szeret konfrontálódni.*
- És miért pont ezt a női nevet választottad a fegyvered nevéül?
*A "női" szót kissé megnyomja.*
- Hallottad valahol és úgy megtetszett? Híres wegtoreni szépség? Színésznőnek képzelem. Akiért a fél város odavan és minden előadás után teli van az öltözője a hódolóktól kapott virágokkal.
*Ujjai Cha'yss belső combján most megállnak, arca is egészen komoly. Viszont nem csak úgy ott tartja a kezét, ahol eddig cirógatott, hanem a mozdulat kissé erőteljesebb, nem markol ugyan bele Cha'yssba, de az érintés nem olyan puha, mint eddig volt. Apró jelzés, hogy valódi választ vár? Netán egy önkénytelen mozdulat a kissé feszült szituációra? Nehéz lenne a férfinek megmondania ezt.*
- Meggyőzően?! Moss fület, barátom!
*Nevetése nem egészen őszinte, bár igaz is, hogy Cha'yss nem látta, mikor két hányás között éppen leugrani készült Kagan kilátójából.*
- Nem. Egy is elég volt. Sőt még sok is. Sokk.
*Nem mintha ne lettek volna szép pillanatok benne, vagy mulatságosak, például mikor Cha'yssnak megvallotta, hogy állapotos. Emlékszik a férfi megkönnyebbülésére, ahogyan megmondta neki, hogy nem az övé. De összességében több hónapnyi nyűg volt, aminek szerencsére vége van már, különben végképp csont sovánnyá fogyott volna. Azóta sem sikerült visszaszednie magára semmit, de ehhez hozzájárul az is, hogy továbbra is utál enni, ha pedig rászánja magát a táplálkozásra, akkor is válogat és csak csipeget.*
- Igen? Úgy, ahogy történnie kell?
*Túlságosan is élesen kérdez vissza, de erről inkább a helyzet, nem pedig Cha'yss szavai tehetnek. No nem mintha ne dobná magát bármikor szívesen a férfi karjai közé...*
- Ha nem lennék a Vashegy úrnője, akkor nem lenne egymással semmiféle üzleti ügyünk...
*Amiknek rendszerint az a vége, hogy olyan közel kerülnek egymáshoz, amennyire közel férfi és nő csak kerülhet. Ez Aenaenek egy cseppet sem sincsen egyébként ellenére, bár örömmel is választja a kettőt.*
- A fegyvered...
*Ismétli a szót. Érzi persze, hogy ez egy kitérő válasz, hiszen ő sem most jött a falvédőről, az másik kérdés, hogy rendszerint visszavonulót fúj az ilyen helyzetekben, mert nem szeret konfrontálódni.*
- És miért pont ezt a női nevet választottad a fegyvered nevéül?
*A "női" szót kissé megnyomja.*
- Hallottad valahol és úgy megtetszett? Híres wegtoreni szépség? Színésznőnek képzelem. Akiért a fél város odavan és minden előadás után teli van az öltözője a hódolóktól kapott virágokkal.
*Ujjai Cha'yss belső combján most megállnak, arca is egészen komoly. Viszont nem csak úgy ott tartja a kezét, ahol eddig cirógatott, hanem a mozdulat kissé erőteljesebb, nem markol ugyan bele Cha'yssba, de az érintés nem olyan puha, mint eddig volt. Apró jelzés, hogy valódi választ vár? Netán egy önkénytelen mozdulat a kissé feszült szituációra? Nehéz lenne a férfinek megmondania ezt.*
7783. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:24:24
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:24:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Halkan nevet Aenae válaszán, hogy mennyiszer hallgatná meg újra a választ. Kétségtelen, hogy a lány tökéletesen a hatása alá került és ezt máskor gátlástalanul kihasználná, hogy kiszipolyozza és a végén úgy állítsa be, hogy még véletlen se gondolhassák, ő volt a ludas mindebben. Ám most nem ez a helyzet, bár esetleg akadnak megkérdőjelezhető tettei vele kapcsolatban, mégsem az a célja, hogy kihasználja és kidobja, mint egy használt rongyot.
Valójában érez valamit iránta, hogy szerelmet-e vagy valami ahhoz hasonlót, még nem derült ki, de az biztos, hogy nem a megszokott érzések foglalkoztatják vele kapcsolatban. Szereti azt is, ahogy képes egyetlen szavára elvörösödni.
Persze ezek az érzések idővel változhatnak, de egyelőre nem gondol ilyesmivel. Főleg nem itt, a csendes, békés erdőszélen.
A gyerekkérdésre kapott válaszon már hangosabban fel kell nevetnie. Hangjába némi megkönnyebbülés is vegyül, hogy Aenae tényleg nem akar egy szakajtónyi gyereket. Ez lett volna az első krízispont a kapcsolatukban.*
- Pedig azt hittem. Olyan meggyőzően mondtad. *Mondja némi játékos feddéssel a hangjában. A csalásra csak beletörődően széttárja a karjait, mintha nem is akarta volna leplezni, hogy miféle trükkökkel képes élni a cél érdekében.
Az idilli pillanatba némi üröm vegyül, amikor szóba kerül a mostani helyzet tarthatatlansága. Hisz, ha együtt szeretnének maradni, akkor valamelyiküknek valóban fel kell áldoznia mostani életét. Kétség sincs az igricben, hogy melyikük lesz az.*
- Minden úgy történik, ahogy történnie kell. *Mondja megnyugtató, kedves hangon. Természetesen egyelőre kerüli a választ.
A kérdés meglepi, de ezt csak belül érzi, simogató keze sem áll meg Aenae homlokán, ahogy gyengéden, ujjainak végével becézi a lány bőrét.*
- A fegyverem. *Jön a magától értetődő válasz. Az igric fegyverének tusába vésett, hófehér betűket már láthatta Aeane, de biztos benne, hogy a lány nem erre gondolt, de kíváncsi, mit hoz ki belőle.*
*Halkan nevet Aenae válaszán, hogy mennyiszer hallgatná meg újra a választ. Kétségtelen, hogy a lány tökéletesen a hatása alá került és ezt máskor gátlástalanul kihasználná, hogy kiszipolyozza és a végén úgy állítsa be, hogy még véletlen se gondolhassák, ő volt a ludas mindebben. Ám most nem ez a helyzet, bár esetleg akadnak megkérdőjelezhető tettei vele kapcsolatban, mégsem az a célja, hogy kihasználja és kidobja, mint egy használt rongyot.
Valójában érez valamit iránta, hogy szerelmet-e vagy valami ahhoz hasonlót, még nem derült ki, de az biztos, hogy nem a megszokott érzések foglalkoztatják vele kapcsolatban. Szereti azt is, ahogy képes egyetlen szavára elvörösödni.
Persze ezek az érzések idővel változhatnak, de egyelőre nem gondol ilyesmivel. Főleg nem itt, a csendes, békés erdőszélen.
A gyerekkérdésre kapott válaszon már hangosabban fel kell nevetnie. Hangjába némi megkönnyebbülés is vegyül, hogy Aenae tényleg nem akar egy szakajtónyi gyereket. Ez lett volna az első krízispont a kapcsolatukban.*
- Pedig azt hittem. Olyan meggyőzően mondtad. *Mondja némi játékos feddéssel a hangjában. A csalásra csak beletörődően széttárja a karjait, mintha nem is akarta volna leplezni, hogy miféle trükkökkel képes élni a cél érdekében.
Az idilli pillanatba némi üröm vegyül, amikor szóba kerül a mostani helyzet tarthatatlansága. Hisz, ha együtt szeretnének maradni, akkor valamelyiküknek valóban fel kell áldoznia mostani életét. Kétség sincs az igricben, hogy melyikük lesz az.*
- Minden úgy történik, ahogy történnie kell. *Mondja megnyugtató, kedves hangon. Természetesen egyelőre kerüli a választ.
A kérdés meglepi, de ezt csak belül érzi, simogató keze sem áll meg Aenae homlokán, ahogy gyengéden, ujjainak végével becézi a lány bőrét.*
- A fegyverem. *Jön a magától értetődő válasz. Az igric fegyverének tusába vésett, hófehér betűket már láthatta Aeane, de biztos benne, hogy a lány nem erre gondolt, de kíváncsi, mit hoz ki belőle.*
7782. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:10:34
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:10:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Az erdőszéli tisztás nagyon tetszik a harcosnak. Elhatározza, hogy mindig ide fog jönni ha nyugalmat akar. Lefekszik a fűbe és pihenteti a testét. Most nem gondol a múlt tragikus eseményeire, hanem újabb erőt vesz magán, hogy fojtassa útját Artheniorban. Még sok mindent nem látott itt. Szeretne benézni a kovácsműhelybe is, de egyenlőre inkább élvezi a szabad levegőt. Értékelni tudja a nyugalmat és a békét. Nem úgy mint a heves fiatalság akik folyton folyvást keresik a kalandot. Ő már ki vette a részét a harcokból, de ha kell még most is jobban harcol akármelyik fiatal nyikhajnál. A kovácsműhely helyett a szántóföldek felé indul. *
A hozzászólás írója (Zargen Maghte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 12:03:09
A hozzászólás írója (Zargen Maghte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 12:03:09
7781. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:59:51
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:59:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Harangokkal a Vashegyről//
*Alig pár órája hagyhatták el a várost, s már újra itt is van, igaz, nem végállomásként megnevezve azt, egyelőre. Vannak tervei, álmai és kilátásai is, s jelenleg azon van, hogy a legutóbbiak minél pozitívabbak legyenek, hogy az első kettő teljesülhessen.*
- Rendben, köszönöm! *Válaszolja Miknek, majd leugrik Zsálya hátáról, Dudvát is levéve, vállára téve. Sorrend szerint köti ki a jószágokat, eloldozva a köteleket, majd újra, csak éppenséggel egy fa köré csavarva. Kicsit csodálkozik bennük mosolyogva, végigsimít oldalukon, hogy érezhesse puha bundájukat.*
- Akkor én indulok is, ha nem baj. Szia! *Szól még oda kissé, feltehetően a gikszer miatt Mikarrhoz, s ha a fiúnak nincs ellene kifogása, akkor Rony gyors, a tőle telhető legfürgébb léptekkel megindul a Kalmár felé, hogy elérhesse Aztyant.*
*Alig pár órája hagyhatták el a várost, s már újra itt is van, igaz, nem végállomásként megnevezve azt, egyelőre. Vannak tervei, álmai és kilátásai is, s jelenleg azon van, hogy a legutóbbiak minél pozitívabbak legyenek, hogy az első kettő teljesülhessen.*
- Rendben, köszönöm! *Válaszolja Miknek, majd leugrik Zsálya hátáról, Dudvát is levéve, vállára téve. Sorrend szerint köti ki a jószágokat, eloldozva a köteleket, majd újra, csak éppenséggel egy fa köré csavarva. Kicsit csodálkozik bennük mosolyogva, végigsimít oldalukon, hogy érezhesse puha bundájukat.*
- Akkor én indulok is, ha nem baj. Szia! *Szól még oda kissé, feltehetően a gikszer miatt Mikarrhoz, s ha a fiúnak nincs ellene kifogása, akkor Rony gyors, a tőle telhető legfürgébb léptekkel megindul a Kalmár felé, hogy elérhesse Aztyant.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9776-9795