Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 419 (8361. - 8380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8380. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-19 17:41:02
Üzenet elküldve: 2021-01-19 17:41:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
* Kara unatkozva nézi a felhőket az égen, az egyik fa tetején lógatva a lábát, miközben nyálbuborékokat fúj. Igen nehéz, és igen precíz művelet, még az olyan apró szájjal is nehéz, mint ami egy tündér osztályrésze. De ha valaki, hát Kara tudja, hogy hogyan kell szép pattanós nyálbuborékokat fújni. Közben egyre csak az jár a fejében, hogy miért vesztegeti az életét, és miért nem kezd magával valamit. Kezdetnek mondjuk lejöhetne erről a fáról, az nem lenne rossz indulási alap, amivel egyről a kettőre léphetne. Így is tesz végül, ügyesen lekászálódik, nagyot huppan a földön, de csak a talpaival, nem terül el mókás, de szánalmas módon. *
8379. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-17 20:10:37
Üzenet elküldve: 2021-01-17 20:10:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Kellemesen elszórakozta idejét a bájos nemes leányzóval, de érdeklődési körét most másfajta hölgyek keltik fel. Itt töltött ideje alatt hallott ezt-azt a helyi ittas polgároktól, köztük olyan érdekességeket is, hogy a Kikötőben akad egy bordély. Van aki szerint nívós hely, de sokan emlegetik, hogy a szolgáltatás nincs arányban az árral. Xidros pedig ég a vágytól, hogy kiderítse ez mennyire igaz. A wegtoreni híres bordélyt és annak hölgyeit már elég jól ismeri, és bár sejtési szerint a Sellőház nem tud azzal felérni, de mindenképpen szeretne saját tapasztalatokkal gazdagodni.*
*Kellemesen elszórakozta idejét a bájos nemes leányzóval, de érdeklődési körét most másfajta hölgyek keltik fel. Itt töltött ideje alatt hallott ezt-azt a helyi ittas polgároktól, köztük olyan érdekességeket is, hogy a Kikötőben akad egy bordély. Van aki szerint nívós hely, de sokan emlegetik, hogy a szolgáltatás nincs arányban az árral. Xidros pedig ég a vágytól, hogy kiderítse ez mennyire igaz. A wegtoreni híres bordélyt és annak hölgyeit már elég jól ismeri, és bár sejtési szerint a Sellőház nem tud azzal felérni, de mindenképpen szeretne saját tapasztalatokkal gazdagodni.*
8378. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-17 19:57:08
Üzenet elküldve: 2021-01-17 19:57:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
*Nos úgy néz ki, hogy a reggeli végeztével elválnak útjai újdonsült patronáltjától, s bár igazán akár lehetne meglepett is, különös módon egyáltalán nem az. Egészen megszokta már a magányt, és most kedves, régi barátként üdvözli, ahogy útját a tisztásra veszi. Gyűjteni egy kis magot, ami később még jól jöhet ugye bármikor, megnézni a saját munkáját, hogy ott találja-e még vajon, és csak úgy, mágusokhoz híven elkeveredni a saját gondolataiban, és persze a pipafüstben. Akárcsak a felhők a földön, úgy szövik körbe fejét.*
8377. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-16 21:03:51
Üzenet elküldve: 2021-01-16 21:03:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
- Nem is csodálom, hogy még nem találtad meg azt a fickót. A Könyvtár elszalasztását is csak magadnak köszönheted.* Gúnyolódik, de csak mert adott neki támadási felületet a maszkos. Valahogy egy fejvadászt körültekintőbbnek gondolt volna. Felvázolja a lehetséges verziókat, hogy hova mehetnének még. A maszkos közbe kotyog, hogy őt inkább a tisztás érdekelné, de a döntést meghagyja a szőke elf szépségnek.*
~ Vajon mire megy ki a játék? Tényleg kíváncsi, vagy csak valami más terve van. ~ *Ezt nem tudja megmondani. Mindegy is, majd nyitva tartja szemét meg fülét. Pihácska dönt és a tisztás mellett teszi le a szavazatát.*
- Jól van, akkor vissza megyünk a piacra és onnan át a tisztásra. Induljunk mielőbb, hogy mihamarább a fogadóba érjünk.* Néz jelentőségteljesen a lányra. Hazudna, ha azt mondaná, hogy a közös szoba gondolata nem fordult még meg a fejében. Na meg ot van egy fürdőház is. Az általa ismert legrövidebb úton vezeti el őket a piacra. A lakóházak között lavíroznak keresztül, ami már sokkal inkább élettel teltebb, mint a romos régió volt. Rohangáló gyerekek meg dolgozgató munkások. A piaci forgatag hasonló, mint korábban is volt. Itt sem időznek sokat, mivel a másik kijárata felé indul el Zran. Nemsokára maguk mögött hagyják a zajos vásárlókat. Egy szép fás ligetbe térnek, ahol szinte tökéletes kört alkotnak a fák. Most eléggé lehangoló a táj, mert a télies évszakban pucéron meredeznek a fák. A fű is sok helyen rozsdás. Csak pár megtépázott virágot lehet látni hiányos, gyűrött szirmokkal a kis dombon.*
- Na itt is vagyunk. Most ugyan nem annyira szép látvány, de majd, ha eljön az ideje, akkor kizöldül itt minden.* Végignéz rajtuk, majd aztán folytatja.*
- Eléggé szabályos a hely elrendezése. Valószínűleg valaki létrehozta ezt a helyet, de ennek az illetőnek a neve ismeretlen. Na meg az oka is, amiért ezt tette, de azért jól tette.* Szúrja oda saját véleményét, mert amúgy ezen a helyen kiválóan lehet enyelegni, ha jó az idő.*
- Ja igen, innen ki lehet jutni a Szántóföldekre is közvetlenül. Gyorsabb, mintha a főtérről indulnánk, mert az út arra jóval hosszabb. Látja fejvadász? Ha nem lép le, akkor érdekes információkat is lehet hallani. Utazás szempontjából lényeges. Arra kell menni, ha esetleg valakit érdekelne.* Bök kezével a földek irányába. Most már csak azt várja, hogy akad kérdés vagy indulhatnak a kocsmába.*
- Nem is csodálom, hogy még nem találtad meg azt a fickót. A Könyvtár elszalasztását is csak magadnak köszönheted.* Gúnyolódik, de csak mert adott neki támadási felületet a maszkos. Valahogy egy fejvadászt körültekintőbbnek gondolt volna. Felvázolja a lehetséges verziókat, hogy hova mehetnének még. A maszkos közbe kotyog, hogy őt inkább a tisztás érdekelné, de a döntést meghagyja a szőke elf szépségnek.*
~ Vajon mire megy ki a játék? Tényleg kíváncsi, vagy csak valami más terve van. ~ *Ezt nem tudja megmondani. Mindegy is, majd nyitva tartja szemét meg fülét. Pihácska dönt és a tisztás mellett teszi le a szavazatát.*
- Jól van, akkor vissza megyünk a piacra és onnan át a tisztásra. Induljunk mielőbb, hogy mihamarább a fogadóba érjünk.* Néz jelentőségteljesen a lányra. Hazudna, ha azt mondaná, hogy a közös szoba gondolata nem fordult még meg a fejében. Na meg ot van egy fürdőház is. Az általa ismert legrövidebb úton vezeti el őket a piacra. A lakóházak között lavíroznak keresztül, ami már sokkal inkább élettel teltebb, mint a romos régió volt. Rohangáló gyerekek meg dolgozgató munkások. A piaci forgatag hasonló, mint korábban is volt. Itt sem időznek sokat, mivel a másik kijárata felé indul el Zran. Nemsokára maguk mögött hagyják a zajos vásárlókat. Egy szép fás ligetbe térnek, ahol szinte tökéletes kört alkotnak a fák. Most eléggé lehangoló a táj, mert a télies évszakban pucéron meredeznek a fák. A fű is sok helyen rozsdás. Csak pár megtépázott virágot lehet látni hiányos, gyűrött szirmokkal a kis dombon.*
- Na itt is vagyunk. Most ugyan nem annyira szép látvány, de majd, ha eljön az ideje, akkor kizöldül itt minden.* Végignéz rajtuk, majd aztán folytatja.*
- Eléggé szabályos a hely elrendezése. Valószínűleg valaki létrehozta ezt a helyet, de ennek az illetőnek a neve ismeretlen. Na meg az oka is, amiért ezt tette, de azért jól tette.* Szúrja oda saját véleményét, mert amúgy ezen a helyen kiválóan lehet enyelegni, ha jó az idő.*
- Ja igen, innen ki lehet jutni a Szántóföldekre is közvetlenül. Gyorsabb, mintha a főtérről indulnánk, mert az út arra jóval hosszabb. Látja fejvadász? Ha nem lép le, akkor érdekes információkat is lehet hallani. Utazás szempontjából lényeges. Arra kell menni, ha esetleg valakit érdekelne.* Bök kezével a földek irányába. Most már csak azt várja, hogy akad kérdés vagy indulhatnak a kocsmába.*
8376. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-16 20:11:04
Üzenet elküldve: 2021-01-16 20:11:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
- Megmentettem? - *Kérdez vissza halkan. Csak arra az ugrásra tud gondolni, mikor a Kékszeműt megsebezte és ezzel megzavarta a varázslásban... De magában ezt nem tartja annyira fontos tettnek, hiszen a Kapitány egyébként is jött volna és megteszi ezt helyette. Viszont jól esik neki, ha Bredoc így vélekedik a történtekről. Nagy becsben tartja az elismerését, főleg mert szüksége is van a saját létezése fontosságának megerősítésére.
Egyébként nem a könnyedséget hiányolta a férfiból, nem emiatt tart tőle. Az természetes volt a körülményeik között, meg egyébként is... ilyesmivel nem lehet őt megijeszteni. Inkább az maradt meg benne, mikor kötélbe veréssel és vallatással fenyegetőzött a parancsnokhelyettes. Jóllehet, ezzel rá is bírta őt, hogy önszántából valljon...
A hír, hogy a Kikötő elég messze van innen, egy kicsit megnyugtatja, de teljesen persze nem tudja. De nem is csak attól fél, amire talán Bredoc gondol...
A nyugtató szavakra nem válaszol, csak összeszorítja a száját, majd pedig látva, hogy a férfi elindul valamerre, követi őt.
A számára oly fontos kérdésre aztán elég egyszerű választ kap, semmi konkrétumot. De már ez is elgondolkodtatja... Milyen is volna az a rendes élet?
Ahogy elindulnak beljebb, a városba, idegessé válik, a szíve is sűrűbben kezd verdesni. Van ebben már jóféle izgatottság is, de félelem is, hogy itt sem lesz igazán biztonságban, vagy hogy bárki erre vetődhet az ő városából, hogy valaki felismerheti...
Mikor Bredoc a következő lépésekről beszél, az legalább kicsit eltereli a figyelmét. Különösen az étel említése. Bár ehhez társul némi szégyenérzet is.*
- Köszönöm. Hálás lennék. - *Biccent komolyan. Nem magyarázza, hogy neki nincs pénze, feltételezi, hogy a férfi ezt tudja és szavait meghívásnak tekintheti. Nem jó érzés tehernek lennie, de most nincs más választása.
Azonban mikor Bredoc a ruháit említi...*
- Köszönöm, de... jók ezek. - *Mondja kitérőn. A börtönőröktől kapott nadrág és ing, meg a vörös köpeny neki éppen megfelelnek. Persze, örülne egy váltás ruhának, meg néhány alsóneműnek is, de úgy gondolja, ha talál munkát valahol, akkor ezeket be tudja majd maga szerezni idővel.
A ruháinál van más, ami jobban izgatja. S ha a korábbiakat megvitatták és beáll egy kis csönd, akkor összeszedi a bátorságát, hogy rákérdezzen.*
- Ha valaki kérdezné... mit kellene mondjak? Hogy honnan jöttem... és miért jöttem el?... Vagy mindenki tudni fogja? - *Bredoc valószínűleg érti, mire gondol, mitől tart... S ugyan a férfi azt mondta, nem kell aggódnia többé emiatt, ő mégis fél tőle, hogy mit gondolhatnak majd róla, vagy hogyan fogják őt kezelni, ha ez kitudódik. Szeretne Broxtól tanácsot kapni, vagy megegyezni vele a fedőtörténetben.*
- Megmentettem? - *Kérdez vissza halkan. Csak arra az ugrásra tud gondolni, mikor a Kékszeműt megsebezte és ezzel megzavarta a varázslásban... De magában ezt nem tartja annyira fontos tettnek, hiszen a Kapitány egyébként is jött volna és megteszi ezt helyette. Viszont jól esik neki, ha Bredoc így vélekedik a történtekről. Nagy becsben tartja az elismerését, főleg mert szüksége is van a saját létezése fontosságának megerősítésére.
Egyébként nem a könnyedséget hiányolta a férfiból, nem emiatt tart tőle. Az természetes volt a körülményeik között, meg egyébként is... ilyesmivel nem lehet őt megijeszteni. Inkább az maradt meg benne, mikor kötélbe veréssel és vallatással fenyegetőzött a parancsnokhelyettes. Jóllehet, ezzel rá is bírta őt, hogy önszántából valljon...
A hír, hogy a Kikötő elég messze van innen, egy kicsit megnyugtatja, de teljesen persze nem tudja. De nem is csak attól fél, amire talán Bredoc gondol...
A nyugtató szavakra nem válaszol, csak összeszorítja a száját, majd pedig látva, hogy a férfi elindul valamerre, követi őt.
A számára oly fontos kérdésre aztán elég egyszerű választ kap, semmi konkrétumot. De már ez is elgondolkodtatja... Milyen is volna az a rendes élet?
Ahogy elindulnak beljebb, a városba, idegessé válik, a szíve is sűrűbben kezd verdesni. Van ebben már jóféle izgatottság is, de félelem is, hogy itt sem lesz igazán biztonságban, vagy hogy bárki erre vetődhet az ő városából, hogy valaki felismerheti...
Mikor Bredoc a következő lépésekről beszél, az legalább kicsit eltereli a figyelmét. Különösen az étel említése. Bár ehhez társul némi szégyenérzet is.*
- Köszönöm. Hálás lennék. - *Biccent komolyan. Nem magyarázza, hogy neki nincs pénze, feltételezi, hogy a férfi ezt tudja és szavait meghívásnak tekintheti. Nem jó érzés tehernek lennie, de most nincs más választása.
Azonban mikor Bredoc a ruháit említi...*
- Köszönöm, de... jók ezek. - *Mondja kitérőn. A börtönőröktől kapott nadrág és ing, meg a vörös köpeny neki éppen megfelelnek. Persze, örülne egy váltás ruhának, meg néhány alsóneműnek is, de úgy gondolja, ha talál munkát valahol, akkor ezeket be tudja majd maga szerezni idővel.
A ruháinál van más, ami jobban izgatja. S ha a korábbiakat megvitatták és beáll egy kis csönd, akkor összeszedi a bátorságát, hogy rákérdezzen.*
- Ha valaki kérdezné... mit kellene mondjak? Hogy honnan jöttem... és miért jöttem el?... Vagy mindenki tudni fogja? - *Bredoc valószínűleg érti, mire gondol, mitől tart... S ugyan a férfi azt mondta, nem kell aggódnia többé emiatt, ő mégis fél tőle, hogy mit gondolhatnak majd róla, vagy hogyan fogják őt kezelni, ha ez kitudódik. Szeretne Broxtól tanácsot kapni, vagy megegyezni vele a fedőtörténetben.*
8375. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-16 18:00:52
Üzenet elküldve: 2021-01-16 18:00:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Mindkettejüknek jól esik szilárd talajt érezni a talpuk alatt, s Garsin ugyan hiheti, hogy Bredocot nem viseli meg annyira, valójában ugyanolyan nevetségesnek hathatnak mindketten. Mintha valami titkos tanok harcművészei lennének. *
-Nincs mit megköszönni, én köszönöm, hogy megmentettél!
*Hangsúlyozza ki. Ha a parancsnokhelyettes tudna olvasni a lány elméjében valószínűleg jót derülne rajta, hogy hogyan is tekint rá. Valójában egyáltalán nem szigorú, és kemény, persze ha épp nem akarják ellopni a lovát. Ez csupán egy szükséges jellemvonás, amit az évek alatt kénytelen volt elsajátítani, s sajnos a bánya kemény helyzete miatt nehezen tudott felengedni. Amikor sokak élete múlik az emberen nem teheti meg, hogy úgy tegyen, ahogy szeretne, háborúban, nehéz időkben egy vezető nem lehet túl könnyelmű és barátságos, legalábbis nem annyira amennyire alapvetően szeretne. De itt már más a helyzet, szerencsére. Az, hogy miattuk lenne biztonság már fogósabb kérdés, nem is tudja hogy mi van jelenleg az őrséggel. *
-Ne félj, elég messze van. Én tudom rólad az igazat, és hidd el, hogy nem kell amiatt aggódnod ami ott történt, soha többé.
*Kedvesen mosolyog a lányra, majd eloldozza a lovat, s vezetni kezdi maga mellett. *
-Egy rendes életre.
*Válaszolja. *
-Innen gyalog megyünk, először is eszünk valami finomat és szerzünk némi információt, no meg leöblítjuk a torkunkat. Mit szólsz?
*Ahogy vegignéz a lányon még valami eszébe jut. *
-Meg szerezhetnénk valami hozzád illő, rendes ruhát is.
*Mindkettejüknek jól esik szilárd talajt érezni a talpuk alatt, s Garsin ugyan hiheti, hogy Bredocot nem viseli meg annyira, valójában ugyanolyan nevetségesnek hathatnak mindketten. Mintha valami titkos tanok harcművészei lennének. *
-Nincs mit megköszönni, én köszönöm, hogy megmentettél!
*Hangsúlyozza ki. Ha a parancsnokhelyettes tudna olvasni a lány elméjében valószínűleg jót derülne rajta, hogy hogyan is tekint rá. Valójában egyáltalán nem szigorú, és kemény, persze ha épp nem akarják ellopni a lovát. Ez csupán egy szükséges jellemvonás, amit az évek alatt kénytelen volt elsajátítani, s sajnos a bánya kemény helyzete miatt nehezen tudott felengedni. Amikor sokak élete múlik az emberen nem teheti meg, hogy úgy tegyen, ahogy szeretne, háborúban, nehéz időkben egy vezető nem lehet túl könnyelmű és barátságos, legalábbis nem annyira amennyire alapvetően szeretne. De itt már más a helyzet, szerencsére. Az, hogy miattuk lenne biztonság már fogósabb kérdés, nem is tudja hogy mi van jelenleg az őrséggel. *
-Ne félj, elég messze van. Én tudom rólad az igazat, és hidd el, hogy nem kell amiatt aggódnod ami ott történt, soha többé.
*Kedvesen mosolyog a lányra, majd eloldozza a lovat, s vezetni kezdi maga mellett. *
-Egy rendes életre.
*Válaszolja. *
-Innen gyalog megyünk, először is eszünk valami finomat és szerzünk némi információt, no meg leöblítjuk a torkunkat. Mit szólsz?
*Ahogy vegignéz a lányon még valami eszébe jut. *
-Meg szerezhetnénk valami hozzád illő, rendes ruhát is.
8374. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-16 14:49:43
Üzenet elküldve: 2021-01-16 14:49:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Biccent a férfi szavaira, bár a másik ezt vélhetően nem látja. Meg... igazából nehéz is elképzelnie, milyen lehet ott az élet, a szántókon. A környezet szép, az biztos. És milyen sok hely van a házak körül! Az ő családja nagy volt és alig két szobában éltek, de nem csak a házon belül, azon kívül is zsúfolt volt. Itt kellemesnek tetszik... szabadabbnak, nyugodtabbnak.
Mikor Bredoc szóvá teszi az uram-ozást, Garsinnak ismerősen csengenek a szavak. Valójában nem először szólnak rá, de míg Soreyl esetén viszonylag jól rögzült már a megszólítás, addig Bredocot továbbra is "parancsnokhelyettes úr"-ként tartotta számon. Azon pedig külön megütközik, hogy a férfi barátként hivatkozik rá. Annyira elkönyvelte magában a férfit olyannak, aki jó kedvében kedves, de egyébként meg szigorú és jobb óvatosnak lenni a közelében, hogy most nehezére esik elfogadnia tőle ezt a közvetlenséget. Mert tényleg nagyon nehezen feledi a férfinak azt a fenyegető arcát, amit akkor mutatott felé, amikor találkoztak. Nem is éli bele magát ebbe a gyengédebb oldalba, elővigyázatos marad, de azért helyesel.*
- Rendben. Köszönöm.
*A férfi aztán tovább rajzolja a város képét a fejében.*
- Maguk miatt... - *Jegyzi meg a saját vélekedését, hogy miért is lehet itt biztonságosabb, mint a Kikötőben.*
- Messze vagyunk? A Kikötőtől? - *Kérdi aztán, mert bár ébren volt az úton, de korábban, a barlanghoz több napon át való bolyongást követően jutott, szóval fogalma sincs, mekkora távolságot tett meg. Egyedül vissza sem feltétlenül találna.
Közben egy szép tisztásra érnek, ahol Bredoc megállítja a lovat.
Kíváncsian néz körül, egyébként meg értőn hallgatja a férfi válaszát. Aztán mikor a pihenés kerül szóba, Garsin megkönnyebbülten fog át a parancsnokhelyettes törzséről a nyeregre.
Ha a férfi leszállt, ő is megpróbálkozik vele. Nehezen megy a mozgás, teljesen elgémberedett és fájnak a lábai meg a feneke, meg úgy nagyjából mindene... Nincs szokva a lovagláshoz és sok volt ez így egyszerre.
Mint egy vénséges vén öregasszony, úgy dől előre, majd próbálja áthúzni a lábát a ló háta fölött. Persze, ha esetleg a férfi segít, egy kicsit könnyebben lejut ő is.
Mikor végre már a földön áll, ő is kinyújtózkodik, meg görnyedezik, emelgeti a lábait, igyekszik visszarendezni őket a helyükre, ami a gyakorlott lovasok szemében viccesen festhet...
Miután a férfi megkötötte a lovat és kérdést intéz hozzá, némileg azért kihúzza magát.*
- Mire, uram? - *Kérdez vissza bizonytalanul, de tekintete megélénkül. Azt reméli ugyanis, hogy most majd megtudja, milyen sors vár rá. Elrendezik az útját, vagy csak elhozták idáig és most már magára lesz utalva? Vagy fogolynak számít azért, amit tett, és "büntetésből" kell majd dolgoznia az őrségnél?
Visszás módon ő ez utóbbiban reménykedik, ez biztonságot ígér neki.*
*Biccent a férfi szavaira, bár a másik ezt vélhetően nem látja. Meg... igazából nehéz is elképzelnie, milyen lehet ott az élet, a szántókon. A környezet szép, az biztos. És milyen sok hely van a házak körül! Az ő családja nagy volt és alig két szobában éltek, de nem csak a házon belül, azon kívül is zsúfolt volt. Itt kellemesnek tetszik... szabadabbnak, nyugodtabbnak.
Mikor Bredoc szóvá teszi az uram-ozást, Garsinnak ismerősen csengenek a szavak. Valójában nem először szólnak rá, de míg Soreyl esetén viszonylag jól rögzült már a megszólítás, addig Bredocot továbbra is "parancsnokhelyettes úr"-ként tartotta számon. Azon pedig külön megütközik, hogy a férfi barátként hivatkozik rá. Annyira elkönyvelte magában a férfit olyannak, aki jó kedvében kedves, de egyébként meg szigorú és jobb óvatosnak lenni a közelében, hogy most nehezére esik elfogadnia tőle ezt a közvetlenséget. Mert tényleg nagyon nehezen feledi a férfinak azt a fenyegető arcát, amit akkor mutatott felé, amikor találkoztak. Nem is éli bele magát ebbe a gyengédebb oldalba, elővigyázatos marad, de azért helyesel.*
- Rendben. Köszönöm.
*A férfi aztán tovább rajzolja a város képét a fejében.*
- Maguk miatt... - *Jegyzi meg a saját vélekedését, hogy miért is lehet itt biztonságosabb, mint a Kikötőben.*
- Messze vagyunk? A Kikötőtől? - *Kérdi aztán, mert bár ébren volt az úton, de korábban, a barlanghoz több napon át való bolyongást követően jutott, szóval fogalma sincs, mekkora távolságot tett meg. Egyedül vissza sem feltétlenül találna.
Közben egy szép tisztásra érnek, ahol Bredoc megállítja a lovat.
Kíváncsian néz körül, egyébként meg értőn hallgatja a férfi válaszát. Aztán mikor a pihenés kerül szóba, Garsin megkönnyebbülten fog át a parancsnokhelyettes törzséről a nyeregre.
Ha a férfi leszállt, ő is megpróbálkozik vele. Nehezen megy a mozgás, teljesen elgémberedett és fájnak a lábai meg a feneke, meg úgy nagyjából mindene... Nincs szokva a lovagláshoz és sok volt ez így egyszerre.
Mint egy vénséges vén öregasszony, úgy dől előre, majd próbálja áthúzni a lábát a ló háta fölött. Persze, ha esetleg a férfi segít, egy kicsit könnyebben lejut ő is.
Mikor végre már a földön áll, ő is kinyújtózkodik, meg görnyedezik, emelgeti a lábait, igyekszik visszarendezni őket a helyükre, ami a gyakorlott lovasok szemében viccesen festhet...
Miután a férfi megkötötte a lovat és kérdést intéz hozzá, némileg azért kihúzza magát.*
- Mire, uram? - *Kérdez vissza bizonytalanul, de tekintete megélénkül. Azt reméli ugyanis, hogy most majd megtudja, milyen sors vár rá. Elrendezik az útját, vagy csak elhozták idáig és most már magára lesz utalva? Vagy fogolynak számít azért, amit tett, és "büntetésből" kell majd dolgoznia az őrségnél?
Visszás módon ő ez utóbbiban reménykedik, ez biztonságot ígér neki.*
8373. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-16 14:08:34
Üzenet elküldve: 2021-01-16 14:08:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
//Hazatérés//
*Talán csak minél inkább szeretne a megszokott környezetbe visszatérnek Bredoc, talán csak túl sok teher nyomja a vállát, amit szeretne letenni, ha csak egy kis ideig is. Mindenesetre már igencsak kényelmes ütemben haladnak a lóval, van idő bőven gyönyörködni a tisztás szépségében.*
-A földműveléshez én sem értek, ha ez megnyugtat, de nyugodt életnek tűnik.
*Mosolyog hátra Garsinra. *
-Jaj, kérlek. Nem vagyok én úr. Barátok vagyunk, vagy nem? Hívj nyugodtan Broxnak.
*Már ha Garsin is így látja persze, nem szeretne semmit ráerőltetni. Már korábban is szúrta a fülét az uramozás, de nem volt érkezése szóvá tenni. *
-Tetszeni fog, hidd el. Nem kell félned semmitől, viszonylag biztonságos a város, nem olyan, mint a kikötőben.
*Majd el kell gondolkodnia egy pillanatra a lány kérdésén. *
-Mondjuk úgy, hogy a külső területe a városnak, talán így a legfontosabb.
*Majd szépen megállítja a jószágot. *
-Itt megpihenünk egy kicsit, a lónak sem fog ártani, és nekünk sem, azt hiszem.
*Megköti egy fához az állatot, hogy nyújtózhasson egyet.*
-Mondd csak, felkészültél?
*Mondja gyermeteg izgatottsággal, s mint korábban, a kérdést mintha saját magának is címezné. *
*Talán csak minél inkább szeretne a megszokott környezetbe visszatérnek Bredoc, talán csak túl sok teher nyomja a vállát, amit szeretne letenni, ha csak egy kis ideig is. Mindenesetre már igencsak kényelmes ütemben haladnak a lóval, van idő bőven gyönyörködni a tisztás szépségében.*
-A földműveléshez én sem értek, ha ez megnyugtat, de nyugodt életnek tűnik.
*Mosolyog hátra Garsinra. *
-Jaj, kérlek. Nem vagyok én úr. Barátok vagyunk, vagy nem? Hívj nyugodtan Broxnak.
*Már ha Garsin is így látja persze, nem szeretne semmit ráerőltetni. Már korábban is szúrta a fülét az uramozás, de nem volt érkezése szóvá tenni. *
-Tetszeni fog, hidd el. Nem kell félned semmitől, viszonylag biztonságos a város, nem olyan, mint a kikötőben.
*Majd el kell gondolkodnia egy pillanatra a lány kérdésén. *
-Mondjuk úgy, hogy a külső területe a városnak, talán így a legfontosabb.
*Majd szépen megállítja a jószágot. *
-Itt megpihenünk egy kicsit, a lónak sem fog ártani, és nekünk sem, azt hiszem.
*Megköti egy fához az állatot, hogy nyújtózhasson egyet.*
-Mondd csak, felkészültél?
*Mondja gyermeteg izgatottsággal, s mint korábban, a kérdést mintha saját magának is címezné. *
8372. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-16 12:59:05
Üzenet elküldve: 2021-01-16 12:59:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Lóháton Artheniorba//
*Miután odaadta Yathlanae Vyserra kezeibe a 150 arannyal ellátott szütyőt ismét megindul a lóval.
*
-Vigyázz magadra, legyél óvatos, bár szerintem neked ez nem kell magyarázzam. *Mosolyog még oda kedvesen a nőre, sokkal több aggodalmat okozna az, ha a kikötőben lennének, a várost egy fokkal biztonságosabbnak ítélte meg, eddigi tapasztalatai alapján. Dreyia szolgálataira sem igazán volt szüksége, mikor legutóbb ide látogatott, persze most is örülne, ha nem egyedül kellene kóborolnia a zsúfolt piacon, de nagylány már, meg tudja oldani egyedül is. ~Főleg most, hogy ennyi teher nyomja a vállam. ~ Sóhajt egy nagyot, majd, ahogy rálépnek az útra, még egyszer megtorpan.*
-Én a piacra megyek, mert Wrexan kért egy- két dolgot, akkor a megbeszéltek szerint találkozunk. *Int a nőnek, majd már fordul is a megfelelő irányba, miközben a cetlit kutatja, amire felírta azt a sok dolgot, amire szüksége van a piacról.*
-Hova rakhattam azt a fecnit… de idegesítő. *Mondja, közben a légy odaszáll fölé, és minden szögből próbálja meglesni, mi is lehet azaz izgalmas dolog, amit a nő ennyire keres.*
*Miután odaadta Yathlanae Vyserra kezeibe a 150 arannyal ellátott szütyőt ismét megindul a lóval.
*-Vigyázz magadra, legyél óvatos, bár szerintem neked ez nem kell magyarázzam. *Mosolyog még oda kedvesen a nőre, sokkal több aggodalmat okozna az, ha a kikötőben lennének, a várost egy fokkal biztonságosabbnak ítélte meg, eddigi tapasztalatai alapján. Dreyia szolgálataira sem igazán volt szüksége, mikor legutóbb ide látogatott, persze most is örülne, ha nem egyedül kellene kóborolnia a zsúfolt piacon, de nagylány már, meg tudja oldani egyedül is. ~Főleg most, hogy ennyi teher nyomja a vállam. ~ Sóhajt egy nagyot, majd, ahogy rálépnek az útra, még egyszer megtorpan.*
-Én a piacra megyek, mert Wrexan kért egy- két dolgot, akkor a megbeszéltek szerint találkozunk. *Int a nőnek, majd már fordul is a megfelelő irányba, miközben a cetlit kutatja, amire felírta azt a sok dolgot, amire szüksége van a piacról.*
-Hova rakhattam azt a fecnit… de idegesítő. *Mondja, közben a légy odaszáll fölé, és minden szögből próbálja meglesni, mi is lehet azaz izgalmas dolog, amit a nő ennyire keres.*
8371. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-16 10:33:26
Üzenet elküldve: 2021-01-16 10:33:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Jó doktorunk átszeli a máskor olyan gyönyörű szántókat. Most csak letarolt téli táj az egész de azért így is elmegy egynek. Nyilfa egyenes háttal bandukol végig a zimankóban. Most már jól esne azért egy leheletnyi meleg a tavernából. Nem olyan jó érzés ám a hidegben kimozdulni. Vénségére fázós lett mint az összes öreg. Na ezzel ugye nem tud mit kezdeni maximum felhúzni még magára pár réteg bárányos takarót. Pamut. Erre gondol a jó doktor. Majd meg kell nézze, hogy a piacon mibe mérnek ilyesmi bemelegítő ruházatot. Addig meddig fagyoskodik, hogy meg is jön a városba. Megy is egyből befelé a kovácskufár műhelybe.*
8370. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-15 21:44:26
Üzenet elküldve: 2021-01-15 21:44:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
-Ejnye Drameiloten, ne szerénykedjen! Igenis látványos volt!
*Próbálja jobb kedvre deríteni a férfit, s még csak füllentenie sem kell, valóban érdekesnek találta a kis tisztító varázslatot. Bár tekintve, hogy még nem látott ilyet, valójában nem nehéz lenyűgözni.*
-Áh, szóval akkor maga nem ilyen elementáris mágus, igaz?
*Pillant fel újonnan szerzett útitársára, magát is meglepve azzal, hogy eszébe jutott ez a szó. Nem gyakran szokott mágiáról csevegni.
Szavaival az elf valóban nem untatja a félvért, érdeklődve hallgatja, ahogy beavatja őt pár apróságba, amivel valószínűleg a legtöbb átlagember tisztában lehet.*
-És hogyan lehet ráhangolódni a rezgésekre? Ez tanulható?
*Na nem mintha szándékában állna mágiát tanulni, de talán, ha az élet egyszer úgy hozza...
Aly nyilvánvalóan nem véletlenül nem használta az utakat idefelé jövet. Bár tény és való, tájékozódási képességei hagynak némi kívánnivalót maguk után, az útjelzéseket még képes követni. Több, mint valószínű azonban, ha bárki utánaeredt a szülőhelyéről az pontosan az utakon kezdi keresni. Van egy olyan sejtése, hogy inkább Lichanech felé kezdenék el a kutatást, de jobb az elővigyázatosság.*
-Jobb szeretek egyedül utazni.
*Magyarázza gyorsan, miért is nem kéredzkedett fel senki szekerére*
-Na meg ugyan mi izgalmas van abban, ha az ember a kijelölt úton halad?
*Kunkorodik mosoly szája sarkában, mintha csak kalandvágyból vágott volna át árkon-bokron.
Dram arcát fürkészve észreveszi fintorát, s azt a következtetést vonja le, hogy tehetős alak lehet, díszes öltözete is erről árulkodik egyébként. Ez a tényező persze sokat nem számít neki, nem akarja kizsebelni vagy meghívatni magát, van neki elég pénze arra, hogy kivegyen egy szobát és megvacsorázzon. Az ilyen apró információk azonban mindig hasznosnak bizonyulnak a későbbiekben.*
-Dehogy is, semmi bajom!
*Próbál ellenkezni, de persze reszketése szemtelen módon elárulja őt. Bár igencsak hívogató a bélelt köpeny, tesz egy aprócska lépést hátra.*
-És mi lesz magával? Nem szeretném, hogy megfázzon.
-Ejnye Drameiloten, ne szerénykedjen! Igenis látványos volt!
*Próbálja jobb kedvre deríteni a férfit, s még csak füllentenie sem kell, valóban érdekesnek találta a kis tisztító varázslatot. Bár tekintve, hogy még nem látott ilyet, valójában nem nehéz lenyűgözni.*
-Áh, szóval akkor maga nem ilyen elementáris mágus, igaz?
*Pillant fel újonnan szerzett útitársára, magát is meglepve azzal, hogy eszébe jutott ez a szó. Nem gyakran szokott mágiáról csevegni.
Szavaival az elf valóban nem untatja a félvért, érdeklődve hallgatja, ahogy beavatja őt pár apróságba, amivel valószínűleg a legtöbb átlagember tisztában lehet.*
-És hogyan lehet ráhangolódni a rezgésekre? Ez tanulható?
*Na nem mintha szándékában állna mágiát tanulni, de talán, ha az élet egyszer úgy hozza...
Aly nyilvánvalóan nem véletlenül nem használta az utakat idefelé jövet. Bár tény és való, tájékozódási képességei hagynak némi kívánnivalót maguk után, az útjelzéseket még képes követni. Több, mint valószínű azonban, ha bárki utánaeredt a szülőhelyéről az pontosan az utakon kezdi keresni. Van egy olyan sejtése, hogy inkább Lichanech felé kezdenék el a kutatást, de jobb az elővigyázatosság.*
-Jobb szeretek egyedül utazni.
*Magyarázza gyorsan, miért is nem kéredzkedett fel senki szekerére*
-Na meg ugyan mi izgalmas van abban, ha az ember a kijelölt úton halad?
*Kunkorodik mosoly szája sarkában, mintha csak kalandvágyból vágott volna át árkon-bokron.
Dram arcát fürkészve észreveszi fintorát, s azt a következtetést vonja le, hogy tehetős alak lehet, díszes öltözete is erről árulkodik egyébként. Ez a tényező persze sokat nem számít neki, nem akarja kizsebelni vagy meghívatni magát, van neki elég pénze arra, hogy kivegyen egy szobát és megvacsorázzon. Az ilyen apró információk azonban mindig hasznosnak bizonyulnak a későbbiekben.*
-Dehogy is, semmi bajom!
*Próbál ellenkezni, de persze reszketése szemtelen módon elárulja őt. Bár igencsak hívogató a bélelt köpeny, tesz egy aprócska lépést hátra.*
-És mi lesz magával? Nem szeretném, hogy megfázzon.
8369. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-15 19:22:29
Üzenet elküldve: 2021-01-15 19:22:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
- Az első alkalmak mindig nagyon különlegesek. Sajnálom, hogy egy ilyen semmiséggel vettem el a lehetőséget valaki nálam érdemesebbtől, és fosztottam meg egy hatásosabb élménytől kegyedet. * Csóválja a fejét Drameiloten sajnálkozva. Ha tudta volna, akkor valami nagyszerűbbel áll elő, hogy igazán lenyűgözze a hallgatóságot. Na nem mintha lenne bármi ilyen a repertoárjában. *
- Oh, pedig nem is nehéz. * Legyint a férfi, és eszébe jut valami, amit olvasott az egyik könyvben. * Sőt, azt tartják, hogy bárki képes az ilyen egyszerű varázslatokra Eeyr oltára mellett, aki igazán hisz az istennőben. Csak kérnie kell.
* Vonja meg a vállát egyszerűen, hiszen ha ez tényleg igaz, akkor valóban felesleges túlzásokba esnie. Na persze ez Teysus varázslata volt, de ilyen mértékű pontatlanság még belefér, ha hozzá nem értő fül számára magyaráz. *
- Persze tanulni, és bárhol előhívni az ilyen képességeket már nem annyira könnyű. Rá kell hangolódni a mágia rezgéseire, érezni kell, ahogy körülvesz minket, hogy az akaratunk szerint tudjuk formázni. Ezt mágia affinitásnak nevezik, és enélkül képtelenség a legegyszerűbb mágia megtanulása is. * Teszi hozzá, egy kis információt csepegtetve a másiknak, ügyesen megválogatva a szavait, hogy fenntartsa az érdeklődését, de ne ijessze el a túl sok beszéddel. *
- Nem csodálom, hogy így érez. Mások ezért szoktak az úton járni, ahol táblák jelzik a távolságokat, és akár még egy arra járó szekérre is felkéredzkedhet a szerencsés utazó. Persze az utak veszélyesek is lehetnek... * teszi hozzá elgondolkodva, majd végül megrántja a vállát. * Bárhogy is alakult, örülök, hogy így lett, és segíthetek.
* Teszi hozzá inkább barátságosan, a fogadók említésére azonban fintor jelenik meg az arcán, ahogy elképzeli ezeket a helyeket, valószínűleg sokkal szörnyűbben, mint amilyenek valóban voltak. *
- Nos, akkor alighanem a Pegazus lesz a legjobb úti cél. Ha nem is a legolcsóbb hely, de ott vannak a legjobb ágyak a városban. * Teszi hozzá, és ahogy egymásba karolnak, nem tudja nem észre venni, hogy a másik reszket az oldalán. *
- Kedvesem, hiszen maga majd megfagy! * Kiált fel hirtelen, és azonnal ellép a félvér mellől, saját bélelt, meleg köpenyét pedig már oldani is kezdi, hogy a nő hátára teríthesse. *
- Kérem, bújjon bele, ez jó meleg. Bár nehéz dolga lesz, ha a ruhája átnedvesedett és átfagyott, de valamennyit mégis kint tart a hidegből. Ha sietünk, akkor hamar a Pegazusba érünk.
- Az első alkalmak mindig nagyon különlegesek. Sajnálom, hogy egy ilyen semmiséggel vettem el a lehetőséget valaki nálam érdemesebbtől, és fosztottam meg egy hatásosabb élménytől kegyedet. * Csóválja a fejét Drameiloten sajnálkozva. Ha tudta volna, akkor valami nagyszerűbbel áll elő, hogy igazán lenyűgözze a hallgatóságot. Na nem mintha lenne bármi ilyen a repertoárjában. *
- Oh, pedig nem is nehéz. * Legyint a férfi, és eszébe jut valami, amit olvasott az egyik könyvben. * Sőt, azt tartják, hogy bárki képes az ilyen egyszerű varázslatokra Eeyr oltára mellett, aki igazán hisz az istennőben. Csak kérnie kell.
* Vonja meg a vállát egyszerűen, hiszen ha ez tényleg igaz, akkor valóban felesleges túlzásokba esnie. Na persze ez Teysus varázslata volt, de ilyen mértékű pontatlanság még belefér, ha hozzá nem értő fül számára magyaráz. *
- Persze tanulni, és bárhol előhívni az ilyen képességeket már nem annyira könnyű. Rá kell hangolódni a mágia rezgéseire, érezni kell, ahogy körülvesz minket, hogy az akaratunk szerint tudjuk formázni. Ezt mágia affinitásnak nevezik, és enélkül képtelenség a legegyszerűbb mágia megtanulása is. * Teszi hozzá, egy kis információt csepegtetve a másiknak, ügyesen megválogatva a szavait, hogy fenntartsa az érdeklődését, de ne ijessze el a túl sok beszéddel. *
- Nem csodálom, hogy így érez. Mások ezért szoktak az úton járni, ahol táblák jelzik a távolságokat, és akár még egy arra járó szekérre is felkéredzkedhet a szerencsés utazó. Persze az utak veszélyesek is lehetnek... * teszi hozzá elgondolkodva, majd végül megrántja a vállát. * Bárhogy is alakult, örülök, hogy így lett, és segíthetek.
* Teszi hozzá inkább barátságosan, a fogadók említésére azonban fintor jelenik meg az arcán, ahogy elképzeli ezeket a helyeket, valószínűleg sokkal szörnyűbben, mint amilyenek valóban voltak. *
- Nos, akkor alighanem a Pegazus lesz a legjobb úti cél. Ha nem is a legolcsóbb hely, de ott vannak a legjobb ágyak a városban. * Teszi hozzá, és ahogy egymásba karolnak, nem tudja nem észre venni, hogy a másik reszket az oldalán. *
- Kedvesem, hiszen maga majd megfagy! * Kiált fel hirtelen, és azonnal ellép a félvér mellől, saját bélelt, meleg köpenyét pedig már oldani is kezdi, hogy a nő hátára teríthesse. *
- Kérem, bújjon bele, ez jó meleg. Bár nehéz dolga lesz, ha a ruhája átnedvesedett és átfagyott, de valamennyit mégis kint tart a hidegből. Ha sietünk, akkor hamar a Pegazusba érünk.
8368. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-15 17:12:09
Üzenet elküldve: 2021-01-15 17:12:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
*Mielőtt nagyon beleásná magát az egyéb dolgaiba, előbb a tisztás felé kerül egyet. Mindig jól esik neki fejben kicsit össszeszedni magát, hogy egy új lendületet adjon a napjának, s ehhez a tisztás csendje és nyugalma a legmegfelelőbb. Nagyokat sóhajt, s nyújtózkodik is, egy-egy ásítással megfűszerezve a rituálét. Egyébként jól érzi magát a Kalmár kötelékeiben, igazán pazar döntéw volt csatlakozni hozzájuk, és így egy jó pár lépéssel közelebb kerül a saját céljai eléréséhez is. Könnyebb így, mint egyedül. *
8367. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-15 15:11:43
Üzenet elküldve: 2021-01-15 15:11:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*Úgy tűnik a férfi nem neheztel rá a történtek miatt, amitől Aly bizony megkönnyebbül. Szeret a szimpatikus, kedves lány szerepében tetszelegni, s nagyon jól tudja, ha az első benyomás rosszul sikerül, később sokkal több erőfeszítést igényel megkedveltetnie magát. Márpedig jóval egyszerűbb, ha már a legelejétől kezdve rokonszenveznek vele, az emberek úgy sokkal segítőkészebbek.
A kérdésre szomorkás mosoly terül el arcán.*
-Sajnos nem. Ez az első alkalom, hogy egyáltalán ilyen közelről látok valakit mágiát használni.
*Vallja be töredelmesen. Persze onnan, ahonnan jött, páran tudtak egy-két egyszerűbb varázslatot, de sohasem volt igazán népszerű a mágiahasználat.*
-Nem tűnik egyszerűnek.
*Teszi még hozzá halkan, mert van egy olyan érzése, hogy a másik lelkesen magyarázna neki még tovább a varázslásról, Aly pedig még ha csak félig udvariasságból is, de szívesen hallgatná a magas fickót.*
-Hála az isteneknek! Már napok óta úgy érzem, a térképről is lesétáltam...
*Lélegzik fel, s nem is hazudik, már annyit utazott, nem lepődött volna meg, ha végül valahol a wegtoreni sivatagban köt ki. Mondjuk lehet nem is bánta volna annyira, ott biztosan nem fagyna bele a lába a csizmába és nem lenne állandóan nedves a haja a hótól.*
-Igazán kedves magától!
*Villant hálás mosolyt a felajánlásra.*
-Bár meg kell mondjam olyan fogadókban aludtam a napokban, hogy akár már egy kevéssé büdös pajta is megteszi.
*Nevetgél halkan visszagondolva a még nem is olyan vészes erdei tavernára, illetve a jóval kellemetlen kikötői késdobálóra.
A gáláns karnyújtást gondolkodás nélkül elfogadja, na nem azért, mert modortalan lenne visszautasítani, hanem legalább amíg valaki ilyen közel sétál mellette, addig sem vacog olyan nagyon.*
-Régóta él a városban?
*Kezd hát könnyed csevegésbe, amint elindulnak Arthenior felé.*
*Úgy tűnik a férfi nem neheztel rá a történtek miatt, amitől Aly bizony megkönnyebbül. Szeret a szimpatikus, kedves lány szerepében tetszelegni, s nagyon jól tudja, ha az első benyomás rosszul sikerül, később sokkal több erőfeszítést igényel megkedveltetnie magát. Márpedig jóval egyszerűbb, ha már a legelejétől kezdve rokonszenveznek vele, az emberek úgy sokkal segítőkészebbek.
A kérdésre szomorkás mosoly terül el arcán.*
-Sajnos nem. Ez az első alkalom, hogy egyáltalán ilyen közelről látok valakit mágiát használni.
*Vallja be töredelmesen. Persze onnan, ahonnan jött, páran tudtak egy-két egyszerűbb varázslatot, de sohasem volt igazán népszerű a mágiahasználat.*
-Nem tűnik egyszerűnek.
*Teszi még hozzá halkan, mert van egy olyan érzése, hogy a másik lelkesen magyarázna neki még tovább a varázslásról, Aly pedig még ha csak félig udvariasságból is, de szívesen hallgatná a magas fickót.*
-Hála az isteneknek! Már napok óta úgy érzem, a térképről is lesétáltam...
*Lélegzik fel, s nem is hazudik, már annyit utazott, nem lepődött volna meg, ha végül valahol a wegtoreni sivatagban köt ki. Mondjuk lehet nem is bánta volna annyira, ott biztosan nem fagyna bele a lába a csizmába és nem lenne állandóan nedves a haja a hótól.*
-Igazán kedves magától!
*Villant hálás mosolyt a felajánlásra.*
-Bár meg kell mondjam olyan fogadókban aludtam a napokban, hogy akár már egy kevéssé büdös pajta is megteszi.
*Nevetgél halkan visszagondolva a még nem is olyan vészes erdei tavernára, illetve a jóval kellemetlen kikötői késdobálóra.
A gáláns karnyújtást gondolkodás nélkül elfogadja, na nem azért, mert modortalan lenne visszautasítani, hanem legalább amíg valaki ilyen közel sétál mellette, addig sem vacog olyan nagyon.*
-Régóta él a városban?
*Kezd hát könnyed csevegésbe, amint elindulnak Arthenior felé.*
8366. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-15 15:05:17
Üzenet elküldve: 2021-01-15 15:05:17
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés Artheniorba - a Kalmár felé//
*A tisztásról már rálátni a városra, ami új erőt kölcsönöz átfagyott tagjainak. Nyikhajjal mosolyogva néznek össze, bár csak gondolja, hogy az öreg tengerészből lett szakács is mosolyog a vastag sál alatt.
A báró lelassít és amikor beérik, megtudják, hogy a wegtoreni a kovácsműhely felé kanyarodik majd, ők pedig mehetnek haza. Enni-inni, amit akarnak. Ez aztán végképp visszahozza a kedvét a hideg ellenére is.
Az már biztos, hogy jól be fog vacsorálni majd, vadkant fog enni azzal a csípős wegtoreni paprikával és bort inni mellé, mint az urak. Ők sem panaszkodhatnak ellátás terén, de azért nincs minden haton vadkan.
Biccentve köszön el a kalmártól és gyors tempóba vágva a lovát indulnak el a város felé. Át a piacon és be a Kalmárba. Mennyire jó lesz végre hazatérni. Megdörgöli majd Xavy kobakját, szétnéz a konyhán, forró vízben fürdik és vadkant eszik, mint az urak. Már alig várja, hogy hazaérjen.*
*A tisztásról már rálátni a városra, ami új erőt kölcsönöz átfagyott tagjainak. Nyikhajjal mosolyogva néznek össze, bár csak gondolja, hogy az öreg tengerészből lett szakács is mosolyog a vastag sál alatt.
A báró lelassít és amikor beérik, megtudják, hogy a wegtoreni a kovácsműhely felé kanyarodik majd, ők pedig mehetnek haza. Enni-inni, amit akarnak. Ez aztán végképp visszahozza a kedvét a hideg ellenére is.
Az már biztos, hogy jól be fog vacsorálni majd, vadkant fog enni azzal a csípős wegtoreni paprikával és bort inni mellé, mint az urak. Ők sem panaszkodhatnak ellátás terén, de azért nincs minden haton vadkan.
Biccentve köszön el a kalmártól és gyors tempóba vágva a lovát indulnak el a város felé. Át a piacon és be a Kalmárba. Mennyire jó lesz végre hazatérni. Megdörgöli majd Xavy kobakját, szétnéz a konyhán, forró vízben fürdik és vadkant eszik, mint az urak. Már alig várja, hogy hazaérjen.*
8365. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-15 14:21:14
Üzenet elküldve: 2021-01-15 14:21:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés Artheniorba - a Kovácsműhely felé//
*Az erdő se tartozik a kedvencei közé. Sok fa, meg sok növény és vadállatok. Nagy kunszt. Egy meleg szobánál és jó wegtoreni rumnál nincs is jobb és ezek közül egyiket sem találhatja meg egy erdőben. Meghagyja a sok lombevőnek, meg azoknak, akik tudják értékelni a szépségeit. Már ha vannak szépségei.
A nap egészét utazással töltötték, a keze elfagyott a kesztyű alatt, az ülepét is töri az idegen nyereg és nagyon szeretne már betérni a Kalmárba, hogy a kandalló előtt kiűzhesse a csontjaiból a hideget.
A tisztásról már jól kivehető a város és mivel elég korán sötétedik a hideg évszakban, egész szép rálátás nyílik onnan a városra. Felismeri a helyet, ahol Aenae egyszer kényeztette az egyik fa alatt és elmosolyodik. Eszébe jut a thargföldön hagyott lány és elgondolkodik, hogy hogyan is boldogul majd. De megnyugtatja magát, hogy talán sikerült felélesztenie benne valamit, hogy ne süllyedjen vissza az aggályai tengerébe és végre a sarkára álljon. Furcsa belegondolnia, de várja, hogy újra lássa.
A tisztáson átvágva kissé lelassít, mert eszébe ötlik egy gondolat. Amikor pedig beéri Mik és Nyikhaj, feléjük fordítja a fejét.*
- Menjetek vissza a Kalmárba, egyetek, igyatok, ami jól esik. Köszönöm, hogy elkísértetek. *Mosolyog zúzmarás szakálla alól a két férfire, majd levágva az utat a kovácsműhely felé kerül. Ideje megnéznie, hogy Aztyan mit szervezett míg távol volt.*
*Az erdő se tartozik a kedvencei közé. Sok fa, meg sok növény és vadállatok. Nagy kunszt. Egy meleg szobánál és jó wegtoreni rumnál nincs is jobb és ezek közül egyiket sem találhatja meg egy erdőben. Meghagyja a sok lombevőnek, meg azoknak, akik tudják értékelni a szépségeit. Már ha vannak szépségei.
A nap egészét utazással töltötték, a keze elfagyott a kesztyű alatt, az ülepét is töri az idegen nyereg és nagyon szeretne már betérni a Kalmárba, hogy a kandalló előtt kiűzhesse a csontjaiból a hideget.
A tisztásról már jól kivehető a város és mivel elég korán sötétedik a hideg évszakban, egész szép rálátás nyílik onnan a városra. Felismeri a helyet, ahol Aenae egyszer kényeztette az egyik fa alatt és elmosolyodik. Eszébe jut a thargföldön hagyott lány és elgondolkodik, hogy hogyan is boldogul majd. De megnyugtatja magát, hogy talán sikerült felélesztenie benne valamit, hogy ne süllyedjen vissza az aggályai tengerébe és végre a sarkára álljon. Furcsa belegondolnia, de várja, hogy újra lássa.
A tisztáson átvágva kissé lelassít, mert eszébe ötlik egy gondolat. Amikor pedig beéri Mik és Nyikhaj, feléjük fordítja a fejét.*
- Menjetek vissza a Kalmárba, egyetek, igyatok, ami jól esik. Köszönöm, hogy elkísértetek. *Mosolyog zúzmarás szakálla alól a két férfire, majd levágva az utat a kovácsműhely felé kerül. Ideje megnéznie, hogy Aztyan mit szervezett míg távol volt.*
8364. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-14 21:17:13
Üzenet elküldve: 2021-01-14 21:17:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
- Ne hibáztassa magát, megtörténik az ilyen. Sajnálom, hogy nem tudtam rajta segíteni, de ez a természet rendje. * Legyint Drameiloten, akinek valóban szimpatikus eddig a fiatal félvér. Nem véletlenül használt mágiát arra, hogy az amúgy alig feltűnő piszkot eltüntesse magáról. *
- Értek ehhez, és ahhoz. * Mosolyog titokzatosan, na nem mintha sok misztikum lenne ebben a témában. Elég egyértelmű tanúbizonyságát tette annak, hogy ha nem is mágus, de varázslatos képességei vannak. *
- Jól sejtem, hogy kegyed nem jeleskedik hasonló képességek terén? * Kérdez vissza, mert a reakcióból erre enged következtetni. Persze nem leszólni, vagy becsmérelni szeretné a másikat, csak felmérni, hogy mennyire lehet misztikus, és egzotikus a másik számára ez a képessége, és hogy mennyire lehet képes lenyűgözni vele a későbbiekben.
Bár Drameiloten szívesen folytatná észjárásának fejtegetését, és jó következtetőképességének is szívesen több tanúságát tenné, Alymeidha nem tervezi sokáig játszani ezt a fajta játékot. *
- Szóval Artheniorban. Nos, nem jár messze. * Mosolyog a férfi, hiszen számára is nyilvánvaló, hogy ha valaki nem járt még erre, akkor alighanem arra számít, hogy hosszú erdőség folytatódik tovább, és nem arra, hogy alig néhány percben belül falak és épületek veszik körbe. *
- De ha gondolja, szívesen bekísérem a városba, és segítek szállást keríteni. Hiszen megannyi fogadó, de mind változó minőséggel várja a városban vendégeit, és kész kiszolgálni azokat. Az újonnan érkezett könnyedén választ rosszul, hogy aztán bogaraktól összecsípve keljen fel a kihűlt szobában, hideg rongyok alatt dideregve. * Ajánlkozik az elf, és karját nyújtja a másiknak, hogy így vezesse be a városba. Persze nem erőlteti, ha a másik nem kíván élni a lehetőséggel, legyen ez akár a karjuk összefonása, akár az útmutatás, úgy minden döntést tiszteletben tart. Elvégre, jó modorú, magára valamit is adó férfiember tudja, hogy mit jelent a nem. *
- Ne hibáztassa magát, megtörténik az ilyen. Sajnálom, hogy nem tudtam rajta segíteni, de ez a természet rendje. * Legyint Drameiloten, akinek valóban szimpatikus eddig a fiatal félvér. Nem véletlenül használt mágiát arra, hogy az amúgy alig feltűnő piszkot eltüntesse magáról. *
- Értek ehhez, és ahhoz. * Mosolyog titokzatosan, na nem mintha sok misztikum lenne ebben a témában. Elég egyértelmű tanúbizonyságát tette annak, hogy ha nem is mágus, de varázslatos képességei vannak. *
- Jól sejtem, hogy kegyed nem jeleskedik hasonló képességek terén? * Kérdez vissza, mert a reakcióból erre enged következtetni. Persze nem leszólni, vagy becsmérelni szeretné a másikat, csak felmérni, hogy mennyire lehet misztikus, és egzotikus a másik számára ez a képessége, és hogy mennyire lehet képes lenyűgözni vele a későbbiekben.
Bár Drameiloten szívesen folytatná észjárásának fejtegetését, és jó következtetőképességének is szívesen több tanúságát tenné, Alymeidha nem tervezi sokáig játszani ezt a fajta játékot. *
- Szóval Artheniorban. Nos, nem jár messze. * Mosolyog a férfi, hiszen számára is nyilvánvaló, hogy ha valaki nem járt még erre, akkor alighanem arra számít, hogy hosszú erdőség folytatódik tovább, és nem arra, hogy alig néhány percben belül falak és épületek veszik körbe. *
- De ha gondolja, szívesen bekísérem a városba, és segítek szállást keríteni. Hiszen megannyi fogadó, de mind változó minőséggel várja a városban vendégeit, és kész kiszolgálni azokat. Az újonnan érkezett könnyedén választ rosszul, hogy aztán bogaraktól összecsípve keljen fel a kihűlt szobában, hideg rongyok alatt dideregve. * Ajánlkozik az elf, és karját nyújtja a másiknak, hogy így vezesse be a városba. Persze nem erőlteti, ha a másik nem kíván élni a lehetőséggel, legyen ez akár a karjuk összefonása, akár az útmutatás, úgy minden döntést tiszteletben tart. Elvégre, jó modorú, magára valamit is adó férfiember tudja, hogy mit jelent a nem. *
8363. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:43:49
Üzenet elküldve: 2021-01-13 20:43:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*Tartva mozdulatlanságát figyeli, ahogy hangját hallva végül a gida elindul az erdő felé, az ismeretlen férfi terve pedig kudarcot vall.*
-Sajnálom, hogy elijesztettem.
*Szól bűnbánó tekintettel a másikra pillantva, mikor az már felé fordul. Persze igazság szerint nem igazán érdekli a történet, a magas idegen viszont csalódottnak tűnik, ilyenkor pedig az együtt érzőnek hangzó szavak sokat segítenek - legalább is abban, hogy szimpatikusabbá váljon.
Szemöldöke meglepetten rándul meg látva, hogy a férfi mágiát használva eltünteti magáról a koszt, s ruhája patyolat tisztává változik.*
-Nahát, maga ilyen mágusféle?
*Fordítja fejét kissé oldalra őszintén érdeklődve, nem sok emberrel találkozott még, akit varázsolni látott volna.*
-Ó, semmi gond!
*Legyint halványan mosolyogva*
-Alymeidha.
*Mutatkozik be fattyúnevét gondosan kihagyva, bár ezen a környéken valószínűleg senkinek sem mond semmit, nem szívesen hívja fel a figyelmet félvérségére. Főleg nem úgy, hogy minden bizonnyal egy elf férfi magasodik előtte. Persze erre csak termetéből és alakjából következtet, árulkodó, hosszú füleit -csak úgy mint a lánynál- csuklya rejti el.*
-Mégis miből gondolja?
*Kérdez vissza, mikor a másik azt tippeli, nem idevalósi, mert hát szerinte annyira nem nyilvánvaló. Tekintete ezután a hóban hagyott nyomokra siklik majd újra a hosszúéltűre pillant.*
-Lehet, hogy kirándulni voltam.
*Rántja meg vállait szórakozottan, de aztán széles mosoly húzódik arcára.*
-Lekötelezne kedves Drameiloten, ha kisegítene.
*Szól közben kihűlt kezeit kezdi dörzsölgetni*
-Artheniorba tartok épp, de még sohasem jártam ott. Örülnék, ha megmondaná, jó irányba tartok-e egyáltalán és hogy hol találok szállást a városban.
*Tartva mozdulatlanságát figyeli, ahogy hangját hallva végül a gida elindul az erdő felé, az ismeretlen férfi terve pedig kudarcot vall.*
-Sajnálom, hogy elijesztettem.
*Szól bűnbánó tekintettel a másikra pillantva, mikor az már felé fordul. Persze igazság szerint nem igazán érdekli a történet, a magas idegen viszont csalódottnak tűnik, ilyenkor pedig az együtt érzőnek hangzó szavak sokat segítenek - legalább is abban, hogy szimpatikusabbá váljon.
Szemöldöke meglepetten rándul meg látva, hogy a férfi mágiát használva eltünteti magáról a koszt, s ruhája patyolat tisztává változik.*
-Nahát, maga ilyen mágusféle?
*Fordítja fejét kissé oldalra őszintén érdeklődve, nem sok emberrel találkozott még, akit varázsolni látott volna.*
-Ó, semmi gond!
*Legyint halványan mosolyogva*
-Alymeidha.
*Mutatkozik be fattyúnevét gondosan kihagyva, bár ezen a környéken valószínűleg senkinek sem mond semmit, nem szívesen hívja fel a figyelmet félvérségére. Főleg nem úgy, hogy minden bizonnyal egy elf férfi magasodik előtte. Persze erre csak termetéből és alakjából következtet, árulkodó, hosszú füleit -csak úgy mint a lánynál- csuklya rejti el.*
-Mégis miből gondolja?
*Kérdez vissza, mikor a másik azt tippeli, nem idevalósi, mert hát szerinte annyira nem nyilvánvaló. Tekintete ezután a hóban hagyott nyomokra siklik majd újra a hosszúéltűre pillant.*
-Lehet, hogy kirándulni voltam.
*Rántja meg vállait szórakozottan, de aztán széles mosoly húzódik arcára.*
-Lekötelezne kedves Drameiloten, ha kisegítene.
*Szól közben kihűlt kezeit kezdi dörzsölgetni*
-Artheniorba tartok épp, de még sohasem jártam ott. Örülnék, ha megmondaná, jó irányba tartok-e egyáltalán és hogy hol találok szállást a városban.
8362. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:54:16
Üzenet elküldve: 2021-01-13 18:54:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
* A lány hangjára összerezzen az őzike, és megpróbál össze guborodni a hóban, de nem jár sok sikerrel. Ahogy a sérült lába a földhöz ér, összerezzen, és felsír, Dramnak pedig kedve lenne vele együtt sírni. Továbbra is próbálja megközelíteni az állatot, óvatosa lépésekkel, leguggol, és a hóba dugja a kezét, amiről korábban már lehúzta a kesztyűt. A hóval és az alatta lévő földdel próbálja eltűntetni róla az elf szagot, mielőtt az állathoz érhetne. Már épp emelné a kezét, hogy a sérült lábhoz nyúljon, amikor Alymeidha felteszi a kérdését, amire a kis állat összerezzen, és minden lépésnél fel-felsírva elsiet az erdőbe. Dram szomorúan, és fáradtan fújja ki a bent tartott levegőt, észre se vette, hogy még lélegezni se mert. *
- Segíteni szerettem volna rajta. Meggyógyítani a lábát. * Mondja csalódottan, ezúttal már normális hangon, hiszen tovább nincs értelme halkan beszéljenek. Láthatóan szomorú az ügy miatt, talán kicsit mérges is, de hamar rendbe szedi arcvonásait. Végig pillant magán, a megközelítés közben nem figyelt oda túlzottan a környezetére, és lucskos, illetve koszos lett a ruhája, a kezével együtt. Végig simít a ruháján, nemrég tanult mágiáját alkalmazva, és ha sikerül amit szeretne, akkor patyolat tiszta, és rendezett formájú lesz a végére. *
- Elnézést a korábbiért, annyira beleolvadt a környezetébe, hogy észre se vettem. * Mosolyog a másikra, és két nagyobb lépéssel előtte terem. * Drameiloten Sayqueves, a szolgálatára, hölgyem. Segíthetek valamiben? Úgy látom, hogy nem a városból érkezett. * Mutat a nő hóban hagyott nyomaiban, amik elfelé mutatnak, miközben felteszi a kérdést, és közben alaposan végig is méri a másikat. Ruházata alapján nem tűnik túl előkelőnek, vagy nemesnek, de az arca és a bőre nem erről árulkodik. Finom vonásai, és főleg a tejfehér bőr kétségtelenül olyan vonások, amiket nehezen őriz meg az ember, ha nem négy fal között, a gondtalanság kényelmében teheti azt. A hideg miatt, a bemutatkozás végeztével arcába húzza csuklyáját, hogy ne fázzon annyira a nyaka, és a füle. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
* A lány hangjára összerezzen az őzike, és megpróbál össze guborodni a hóban, de nem jár sok sikerrel. Ahogy a sérült lába a földhöz ér, összerezzen, és felsír, Dramnak pedig kedve lenne vele együtt sírni. Továbbra is próbálja megközelíteni az állatot, óvatosa lépésekkel, leguggol, és a hóba dugja a kezét, amiről korábban már lehúzta a kesztyűt. A hóval és az alatta lévő földdel próbálja eltűntetni róla az elf szagot, mielőtt az állathoz érhetne. Már épp emelné a kezét, hogy a sérült lábhoz nyúljon, amikor Alymeidha felteszi a kérdését, amire a kis állat összerezzen, és minden lépésnél fel-felsírva elsiet az erdőbe. Dram szomorúan, és fáradtan fújja ki a bent tartott levegőt, észre se vette, hogy még lélegezni se mert. *
- Segíteni szerettem volna rajta. Meggyógyítani a lábát. * Mondja csalódottan, ezúttal már normális hangon, hiszen tovább nincs értelme halkan beszéljenek. Láthatóan szomorú az ügy miatt, talán kicsit mérges is, de hamar rendbe szedi arcvonásait. Végig pillant magán, a megközelítés közben nem figyelt oda túlzottan a környezetére, és lucskos, illetve koszos lett a ruhája, a kezével együtt. Végig simít a ruháján, nemrég tanult mágiáját alkalmazva, és ha sikerül amit szeretne, akkor patyolat tiszta, és rendezett formájú lesz a végére. *
- Elnézést a korábbiért, annyira beleolvadt a környezetébe, hogy észre se vettem. * Mosolyog a másikra, és két nagyobb lépéssel előtte terem. * Drameiloten Sayqueves, a szolgálatára, hölgyem. Segíthetek valamiben? Úgy látom, hogy nem a városból érkezett. * Mutat a nő hóban hagyott nyomaiban, amik elfelé mutatnak, miközben felteszi a kérdést, és közben alaposan végig is méri a másikat. Ruházata alapján nem tűnik túl előkelőnek, vagy nemesnek, de az arca és a bőre nem erről árulkodik. Finom vonásai, és főleg a tejfehér bőr kétségtelenül olyan vonások, amiket nehezen őriz meg az ember, ha nem négy fal között, a gondtalanság kényelmében teheti azt. A hideg miatt, a bemutatkozás végeztével arcába húzza csuklyáját, hogy ne fázzon annyira a nyaka, és a füle. *
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
8361. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2021-01-12 14:20:31
Üzenet elküldve: 2021-01-12 14:20:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*Épphogy csak pár pillanatig keresi szemeivel a zaj forrását, mikor valaki csaknem fellöki őt.*
-Hé!
*Bukik ki belőle meglepetésében, s egy lépést hátrál is látva, hogy egy nála jóval magasabb fickó sodorta el majdnem. Egyből elnézést kér, a lány pedig megnyugszik, hogy nagy valószínűséggel a másik nem azért van itt, hogy védtelen félvéreket végezzen ki a tisztáson. Legalább is egyelőre, most ugyanis úgy tűnik mással van elfoglalva. Tekintete immáron követve a férfit eljut a sérült őzgidához, vélhetőleg ez volt az amelyik neszezését hallotta az imént.
Nem szól semmit, csak kezét emeli megadóan az utasítást hallva majd igyekszik mozdulatlan maradni. Mereven figyeli hát ahogy az ismeretlen lassan az állat felé közelít, akinek jól láthatóan fáj a lába, ám szenvedése és sírása a másikkal ellentétben, a lányra semmilyen hatással sincs. Mindenféle érzelmektől mentes arcát persze aggódó pillantások veszik át, ha véletlenül a férfi felé néz, tisztában van vele, milyen reakció az, amit ilyenkor elvárnak tőle.
Elképzelni sem tudja, mit is akar tenni a magas idegen. Az őz még fiatal, ha hozzáér az anyja valószínűleg magára hagyja majd az emberszag miatt, máshogy pedig nem igazán tud rajta segíteni. A fattyú meglátása az, hogy jelen helyzetben a legkegyesebb talán a gyors halál lenne, a vég mindenképp elkerülhetetlen.*
-Mit csinál?
*Kérdi nem túl hangosan a férfit, s közben kíváncsian várja, mit is fog tenni.*
*Épphogy csak pár pillanatig keresi szemeivel a zaj forrását, mikor valaki csaknem fellöki őt.*
-Hé!
*Bukik ki belőle meglepetésében, s egy lépést hátrál is látva, hogy egy nála jóval magasabb fickó sodorta el majdnem. Egyből elnézést kér, a lány pedig megnyugszik, hogy nagy valószínűséggel a másik nem azért van itt, hogy védtelen félvéreket végezzen ki a tisztáson. Legalább is egyelőre, most ugyanis úgy tűnik mással van elfoglalva. Tekintete immáron követve a férfit eljut a sérült őzgidához, vélhetőleg ez volt az amelyik neszezését hallotta az imént.
Nem szól semmit, csak kezét emeli megadóan az utasítást hallva majd igyekszik mozdulatlan maradni. Mereven figyeli hát ahogy az ismeretlen lassan az állat felé közelít, akinek jól láthatóan fáj a lába, ám szenvedése és sírása a másikkal ellentétben, a lányra semmilyen hatással sincs. Mindenféle érzelmektől mentes arcát persze aggódó pillantások veszik át, ha véletlenül a férfi felé néz, tisztában van vele, milyen reakció az, amit ilyenkor elvárnak tőle.
Elképzelni sem tudja, mit is akar tenni a magas idegen. Az őz még fiatal, ha hozzáér az anyja valószínűleg magára hagyja majd az emberszag miatt, máshogy pedig nem igazán tud rajta segíteni. A fattyú meglátása az, hogy jelen helyzetben a legkegyesebb talán a gyors halál lenne, a vég mindenképp elkerülhetetlen.*
-Mit csinál?
*Kérdi nem túl hangosan a férfit, s közben kíváncsian várja, mit is fog tenni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586