Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 120 (2381. - 2400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2400. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-12-01 09:09:25
Üzenet elküldve: 2024-12-01 09:09:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Nem bántotta meg a férfit, ami miatt kissé megkönnyebbül, bár, ha sikerült volna neki, akkor is lennének módszerei a kiengesztelésre. Úgy tűnik, tényleg teljesen igaza van, ezt a munkát külön kellett végezniük. Ha már az első gondolata az a közelében, hogy miként vidítsa fel az egyáltalán meg sem bántódott elfet, akkor be kell látnia, hogy szerencsésebb volt ez így. Bele is mar azokba a zöldekbe, amik helyett a gazokat kellett néznie, de hamar mosolyodik el újra.*
- Jó az nem volt, csak szükséges.
*Mármint távol lenni. A többi már rég elfelejtődött. Nem távolodik a simogató keze annak derekáról, de azért más is eszébe jut ismét. Amikor éppen Nori-t vizsgálta, voltak pillanatok, mikor nem vették le egymásról a szemüket, de még mindig az a kép él benne a Dokiról, hogy azonnal komollyá vált, amikor a munka érdemi része történt. Pont ez volt, ami úgy igazán megdobbantotta a szívét. Amellett, hogy valaki eszes, azt is imádja, ha fegyelmezett, már amennyire, és amikor a helyzet azt megköveteli. Lehetséges, hogy a növények begyűjtése nem igényel ilyesfajta odaadást, de mindig arra jut Mai is, hogy szétválva kellett ezt a feladatot megugrani. Túl van tárgyalva, megszerezték, ami kell, és Mai-nak igen jól fog jönni.*
- Látod, egészen tegnap óta hogy elkerüllek.
*Nevet fel, majd tesz már egy apró lépést hátra, talán menniük kéne, persze így kettesben már mindegy hol vannak. Viszont a rezidencia kis árvái minden bizonnyal várják, pedig még lesz dolguk.*
- Nem hiszed el, hogy bírni fogom.
*De ez nem baj, kitart a terve mellett. Egyszer majd úgyis sikerül.*
- Menjünk vissza a rezidenciára?
*Egy pillanatra komorodik csak el a tekintet. Sokáig már nem tudja odázni a dolgot, már a másik keze, s az ő haja is tele van.*
*Nem bántotta meg a férfit, ami miatt kissé megkönnyebbül, bár, ha sikerült volna neki, akkor is lennének módszerei a kiengesztelésre. Úgy tűnik, tényleg teljesen igaza van, ezt a munkát külön kellett végezniük. Ha már az első gondolata az a közelében, hogy miként vidítsa fel az egyáltalán meg sem bántódott elfet, akkor be kell látnia, hogy szerencsésebb volt ez így. Bele is mar azokba a zöldekbe, amik helyett a gazokat kellett néznie, de hamar mosolyodik el újra.*
- Jó az nem volt, csak szükséges.
*Mármint távol lenni. A többi már rég elfelejtődött. Nem távolodik a simogató keze annak derekáról, de azért más is eszébe jut ismét. Amikor éppen Nori-t vizsgálta, voltak pillanatok, mikor nem vették le egymásról a szemüket, de még mindig az a kép él benne a Dokiról, hogy azonnal komollyá vált, amikor a munka érdemi része történt. Pont ez volt, ami úgy igazán megdobbantotta a szívét. Amellett, hogy valaki eszes, azt is imádja, ha fegyelmezett, már amennyire, és amikor a helyzet azt megköveteli. Lehetséges, hogy a növények begyűjtése nem igényel ilyesfajta odaadást, de mindig arra jut Mai is, hogy szétválva kellett ezt a feladatot megugrani. Túl van tárgyalva, megszerezték, ami kell, és Mai-nak igen jól fog jönni.*
- Látod, egészen tegnap óta hogy elkerüllek.
*Nevet fel, majd tesz már egy apró lépést hátra, talán menniük kéne, persze így kettesben már mindegy hol vannak. Viszont a rezidencia kis árvái minden bizonnyal várják, pedig még lesz dolguk.*
- Nem hiszed el, hogy bírni fogom.
*De ez nem baj, kitart a terve mellett. Egyszer majd úgyis sikerül.*
- Menjünk vissza a rezidenciára?
*Egy pillanatra komorodik csak el a tekintet. Sokáig már nem tudja odázni a dolgot, már a másik keze, s az ő haja is tele van.*
2399. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-30 20:51:02
Üzenet elküldve: 2024-11-30 20:51:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Alig voltak távol és máris egymást falják. Ha az elf keze nem volna tele akkor az is szégyentelenül bejárná a lány testét ellenőrizve, hogy még mindig megvan- e rajta minden. Mikor pedig elválnak akkor egy őszinte választ kap a feltett kérdésére. Amin előbb meglepődik, de aztán felnevet. Hát, a képzelet igencsak meg tudja lepni az embert, de a félelfet is. A doki munkájának nagy része nem halálos sebek ellátásával vagy egyéb izgalmakkal telik. A szülésről is hiába mondják, hogy egy új élet csodája, valakiből anya lesz, gyönyörű folyamat... Ő az, aki a leendő anyának beöntést ad és akit összeken a lucskos kis torz valami, ami kijön a nőből szerencsés esetben úgy, hogy utána nem kell varrni. Ezt viszont nem teszi szóvá csak mosolyog.*
-Pont ezért volt jó erre az időre távol lenni. Tudod Édes, ha ebben a ruhában hajlongsz a közelemben akkor biztos, hogy nem tudtam volna a virágokkal foglalkozni.
*Kicsit sincs megbántva attól, hogy a volt kisasszony nem szereti a munkát. Meg is érti. Azon viszont, hogy a munkája izgalmasabb részébe vonja be a másikat megint csak elmosolyogja magát.*
-Vigyázz mit kívánsz, Édes! A legtöbben inkább elkerülnék az orvosokat ha lehet.
*Nem buta mondás, hogy egészség legyen és a többi nem számít. Kívülről akármilyen csábítónak is tűnhetett Rien helyzete ahogy az elf pátyolgatta, de ő maga lehet inkább kihagyja. Vagy nem, de akkor is egészségesen jobban élvezte volna.*
*Alig voltak távol és máris egymást falják. Ha az elf keze nem volna tele akkor az is szégyentelenül bejárná a lány testét ellenőrizve, hogy még mindig megvan- e rajta minden. Mikor pedig elválnak akkor egy őszinte választ kap a feltett kérdésére. Amin előbb meglepődik, de aztán felnevet. Hát, a képzelet igencsak meg tudja lepni az embert, de a félelfet is. A doki munkájának nagy része nem halálos sebek ellátásával vagy egyéb izgalmakkal telik. A szülésről is hiába mondják, hogy egy új élet csodája, valakiből anya lesz, gyönyörű folyamat... Ő az, aki a leendő anyának beöntést ad és akit összeken a lucskos kis torz valami, ami kijön a nőből szerencsés esetben úgy, hogy utána nem kell varrni. Ezt viszont nem teszi szóvá csak mosolyog.*
-Pont ezért volt jó erre az időre távol lenni. Tudod Édes, ha ebben a ruhában hajlongsz a közelemben akkor biztos, hogy nem tudtam volna a virágokkal foglalkozni.
*Kicsit sincs megbántva attól, hogy a volt kisasszony nem szereti a munkát. Meg is érti. Azon viszont, hogy a munkája izgalmasabb részébe vonja be a másikat megint csak elmosolyogja magát.*
-Vigyázz mit kívánsz, Édes! A legtöbben inkább elkerülnék az orvosokat ha lehet.
*Nem buta mondás, hogy egészség legyen és a többi nem számít. Kívülről akármilyen csábítónak is tűnhetett Rien helyzete ahogy az elf pátyolgatta, de ő maga lehet inkább kihagyja. Vagy nem, de akkor is egészségesen jobban élvezte volna.*
2398. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-30 17:28:08
Üzenet elküldve: 2024-11-30 17:28:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyerekjáték//
*Ilyen rég járt volna azon a helyen? Nincs különösebb dolga arrafelé, de azért meglepi, hogy már nem csak lakatlan romhalmazok állnak egymástól tisztes távolságra. Biztos ő is birtokba vette volna valamelyiket, ha sehová nem fogadják be, de ilyesmire nem volt szükség. De egyre jobban hunyorog, ahogy hallgatja a lányt. Rezidencia? Állt ott olyan, nem is egy. Épp azok lettek romosak. Árvaház? Megcsóválja a fejét, ahogy a magyarázatot hallja. Bár nem tudott róla, hogy van ilyesmi, főleg nem a városban, de a jelentése neki egészen más. *
- Árvaház? Szóval egy régi nagy házból árvaház lett? Hmm. *Kezd érthető lenni. Annyi esze már van, hogy össze tudja rakni a képet. A hely, ami semmire nem jó, ami senkinek nem kell, az jó lesz azoknak, akik szintén senkinek nem kellenek. Egyesek szerint senkinek nem is jók, s ezt már a saját bőrén is tapasztalta. Elmélkedik egy kicsit, de nem tudja, hogy mit érezzen ezzel kapcsolatban, így inkább más felé hagyja terelődni azt, ami a fejében megfogant. Nincs nehéz dolga, hiszen az elf következő lépésére a gondolat is megfagy. Ahogy ő maga is, mint egy kis szobor áll és meg sem mozdul. Az arcára költözött enyhe pír jelzi csak, hogy folyik benne vér, pislogni sem sikerül, amíg el nem távolodik a mosolygós lány. Olyan rettentően rég volt része ilyenben, s akkor még meglehetősen utálta is. Most egyszerűen fogalma sincs, hogy mit kell tennie. Levegőt venni, azt mondjuk nem ártana.*
- Mindenkivel ezt csinálod?
*Vigyorodik el végül, de amolyan zavarosan. Nem volt ellenére a dolog, de megijesztette ez a fajta kedvesség. Pedig nemrég még ő fogta kézen a lányt és szaladt vele az álomfűzhöz. Eztán elkezdenek újabb témákat feszegetni, amit túl is beszélnek. Így kanyarodnak vissza az árvaházhoz újra. El akarta hessegetni a gondolatait, de már nehéz.*
- Ott is kell dolgozni minden nap az ételért? És nagyon koszos? Nem félsz, hogy rád omlanak azok a romos falak? Ott van Deres is, ugye?
*Mintha csak az összes elfojtott kérdése kiszakadt volna belőle, mindez egyszerre és újfent hadarva. Már nem is nagyon vár azzal, hogy eldöntsék, menjenek-e, egyértelműnek tűnik, hogy meg kell indulniuk a folyó felé.*
- Pattogósat? Amikor a kővel dobod a víztükröt? Azt ott nehéz, elnyeli hamar.
*Merthogy nem állóvíz. De kit érdekel ez most?*
*Ilyen rég járt volna azon a helyen? Nincs különösebb dolga arrafelé, de azért meglepi, hogy már nem csak lakatlan romhalmazok állnak egymástól tisztes távolságra. Biztos ő is birtokba vette volna valamelyiket, ha sehová nem fogadják be, de ilyesmire nem volt szükség. De egyre jobban hunyorog, ahogy hallgatja a lányt. Rezidencia? Állt ott olyan, nem is egy. Épp azok lettek romosak. Árvaház? Megcsóválja a fejét, ahogy a magyarázatot hallja. Bár nem tudott róla, hogy van ilyesmi, főleg nem a városban, de a jelentése neki egészen más. *
- Árvaház? Szóval egy régi nagy házból árvaház lett? Hmm. *Kezd érthető lenni. Annyi esze már van, hogy össze tudja rakni a képet. A hely, ami semmire nem jó, ami senkinek nem kell, az jó lesz azoknak, akik szintén senkinek nem kellenek. Egyesek szerint senkinek nem is jók, s ezt már a saját bőrén is tapasztalta. Elmélkedik egy kicsit, de nem tudja, hogy mit érezzen ezzel kapcsolatban, így inkább más felé hagyja terelődni azt, ami a fejében megfogant. Nincs nehéz dolga, hiszen az elf következő lépésére a gondolat is megfagy. Ahogy ő maga is, mint egy kis szobor áll és meg sem mozdul. Az arcára költözött enyhe pír jelzi csak, hogy folyik benne vér, pislogni sem sikerül, amíg el nem távolodik a mosolygós lány. Olyan rettentően rég volt része ilyenben, s akkor még meglehetősen utálta is. Most egyszerűen fogalma sincs, hogy mit kell tennie. Levegőt venni, azt mondjuk nem ártana.*
- Mindenkivel ezt csinálod?
*Vigyorodik el végül, de amolyan zavarosan. Nem volt ellenére a dolog, de megijesztette ez a fajta kedvesség. Pedig nemrég még ő fogta kézen a lányt és szaladt vele az álomfűzhöz. Eztán elkezdenek újabb témákat feszegetni, amit túl is beszélnek. Így kanyarodnak vissza az árvaházhoz újra. El akarta hessegetni a gondolatait, de már nehéz.*
- Ott is kell dolgozni minden nap az ételért? És nagyon koszos? Nem félsz, hogy rád omlanak azok a romos falak? Ott van Deres is, ugye?
*Mintha csak az összes elfojtott kérdése kiszakadt volna belőle, mindez egyszerre és újfent hadarva. Már nem is nagyon vár azzal, hogy eldöntsék, menjenek-e, egyértelműnek tűnik, hogy meg kell indulniuk a folyó felé.*
- Pattogósat? Amikor a kővel dobod a víztükröt? Azt ott nehéz, elnyeli hamar.
*Merthogy nem állóvíz. De kit érdekel ez most?*
2397. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-30 13:54:39
Üzenet elküldve: 2024-11-30 13:54:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Éppen elég a felé forduló nevető arc, a másik minden szép vonásával együtt, hogy tovaszálljon az elmúlt kis idő gyötrelme. Mindenből lehet tanulni és Mai ebből azt tanulta meg, hogy van, ami nem neki való. Nem volt céltalan a séta, sőt, igen eredményes is, hiszen ő ugyan nem tudja, hogy miből mennyi szükséges, de szép számmal aratott le a növényekből, amit hűen tükröz az is, hogy szinte több a hajában a lila, mint a fekete. Ennyi játékosság belefér. Az a nóta is ebből fakadhatott, aminek egy részét elcsípte; szinte biztos benne, hogy ezt az elf sem élvezi túlzottan. Bár ennyire még nem ismerheti, de az elmúlt nap és reggel aktivitása nem azt feltételezteti vele, hogy a szőkének kielégítő az ilyesfajta kutakodás. Nagy mosollyal sétál felé, megkönnyebbülten, hogy végeztek. Még nem képes válaszolni, az ajkakat kutatja, hogy megmutassa mennyire sok idő is volt, míg ezt nélkülöznie kellett. Lassan szakad csak ki belőle.*
- Borzalmas. *Ijed meg egy pillanatra, ahogy kiszaladt a száján, kissé a kékek is elkerekednek és önkéntelenül az egyik virághoz kap, ami a tincsei között ékeskedik.*
- Jaj, ez így is hat?
*Általában visszafogja magát és diplomatikus akkor is, ha arról van szó, hogy valami nem tetszett neki. Más oka nem lehet, mint az, hogy az az igazmondó növény a bőre alá kúszott. Sajnálkozóan nevet fel. Pedig semmi másról nincs szó, csak arról, hogy a Doki előtt nem kívánja megjátszani magát, ha csak nem épp valamiben mesterkednek.*
- Tudod, kényelmetlen egy ilyen ruhában növényeket keresni. Főleg, ha nem is ismerem őket. És tőled sem volt jó távol.
*Menti a menthetőt, miközben finoman simít végig annak derekán, remélve, hogy nem bántotta meg.*
- Biztos van sokkal izgalmasabb része is a munkádnak, ez pedig szükséges hozzá.
*Mert pontosan tudja, hogy hogy működik ez. Néha el kell szenvedni egy kis kényelmetlenséget a jó részekért.*
- Remélem, egyszer abba is bevonsz.
*Éppen elég a felé forduló nevető arc, a másik minden szép vonásával együtt, hogy tovaszálljon az elmúlt kis idő gyötrelme. Mindenből lehet tanulni és Mai ebből azt tanulta meg, hogy van, ami nem neki való. Nem volt céltalan a séta, sőt, igen eredményes is, hiszen ő ugyan nem tudja, hogy miből mennyi szükséges, de szép számmal aratott le a növényekből, amit hűen tükröz az is, hogy szinte több a hajában a lila, mint a fekete. Ennyi játékosság belefér. Az a nóta is ebből fakadhatott, aminek egy részét elcsípte; szinte biztos benne, hogy ezt az elf sem élvezi túlzottan. Bár ennyire még nem ismerheti, de az elmúlt nap és reggel aktivitása nem azt feltételezteti vele, hogy a szőkének kielégítő az ilyesfajta kutakodás. Nagy mosollyal sétál felé, megkönnyebbülten, hogy végeztek. Még nem képes válaszolni, az ajkakat kutatja, hogy megmutassa mennyire sok idő is volt, míg ezt nélkülöznie kellett. Lassan szakad csak ki belőle.*
- Borzalmas. *Ijed meg egy pillanatra, ahogy kiszaladt a száján, kissé a kékek is elkerekednek és önkéntelenül az egyik virághoz kap, ami a tincsei között ékeskedik.*
- Jaj, ez így is hat?
*Általában visszafogja magát és diplomatikus akkor is, ha arról van szó, hogy valami nem tetszett neki. Más oka nem lehet, mint az, hogy az az igazmondó növény a bőre alá kúszott. Sajnálkozóan nevet fel. Pedig semmi másról nincs szó, csak arról, hogy a Doki előtt nem kívánja megjátszani magát, ha csak nem épp valamiben mesterkednek.*
- Tudod, kényelmetlen egy ilyen ruhában növényeket keresni. Főleg, ha nem is ismerem őket. És tőled sem volt jó távol.
*Menti a menthetőt, miközben finoman simít végig annak derekán, remélve, hogy nem bántotta meg.*
- Biztos van sokkal izgalmasabb része is a munkádnak, ez pedig szükséges hozzá.
*Mert pontosan tudja, hogy hogy működik ez. Néha el kell szenvedni egy kis kényelmetlenséget a jó részekért.*
- Remélem, egyszer abba is bevonsz.
2396. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 21:11:08
Üzenet elküldve: 2024-11-29 21:11:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mindenkinek megvan a maga módja, hogy a munkát elviselje. Van aki addig káromkodik míg a harag ad neki erőt kibírni a napot, van aki némán magába fordul, a doki énekel. És volna még a dalból. Nem derült még ki a kormányos, a kapitány, a szakács vagy mélységi matróz hímtagjának története, de úgy néz ki nem is fog ugyanis a félvér hangját hallja meg az elf. Mikor hátrafordul fel is nevet a lány ötletességét látva.*
-Ez de jó. Elég bizony. Én is találtam bőven. Ennyiből szerintem két kis fiolányit le is tudok főzni. Tényleg jól áll a lila a hajadba. Na, mit szóltál a munkámhoz? Most egy részébe bele tudtál kukkantani.
*Sétál oda a másikhoz széles vigyorral, hogy jobban megnézze, azt a hajkoronát és megkóstolja azokat az ajkakat amiktől nem tudja meddig volt távol, de túl sokáig.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mindenkinek megvan a maga módja, hogy a munkát elviselje. Van aki addig káromkodik míg a harag ad neki erőt kibírni a napot, van aki némán magába fordul, a doki énekel. És volna még a dalból. Nem derült még ki a kormányos, a kapitány, a szakács vagy mélységi matróz hímtagjának története, de úgy néz ki nem is fog ugyanis a félvér hangját hallja meg az elf. Mikor hátrafordul fel is nevet a lány ötletességét látva.*
-Ez de jó. Elég bizony. Én is találtam bőven. Ennyiből szerintem két kis fiolányit le is tudok főzni. Tényleg jól áll a lila a hajadba. Na, mit szóltál a munkámhoz? Most egy részébe bele tudtál kukkantani.
*Sétál oda a másikhoz széles vigyorral, hogy jobban megnézze, azt a hajkoronát és megkóstolja azokat az ajkakat amiktől nem tudja meddig volt távol, de túl sokáig.*
2395. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:56:57
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:56:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Túl lassan telik az idő. Neki nincsenek dalai, amikkel feldobhatná saját kedvét. Kevés unalmasabb dolgot tudna mondani, mint az, amit most csinál. És még mások képesek és azt mondják, hogy kiolvasni egy fél könyvtárat nem túl izgalmas. Dehogynem. Vágyja a Templom dohos illatát, ahová a lábát sem tehetné be, mert húga kiakadna rajta. Bár azt is elfogadta, hogy a rezidencia is Eeyr oltalma alatt áll. Mai-t ez egyáltalán nem érdekli. Ahol könyveket talál, ott némi boldogságot is. Eddig azt hitte, hogy ahol munkát talál, ott is jobb kedvre derül. És hogy az a jobb kedv nem illan úgy el, mint amikor megpillant egy újabb adagot a keresett lilából. Hasonlóan tesz vele is, mint az előzőkkel, leszakít, amennyit szabad és telefűzi vele a haját. Nincs is már hely benne, de még mindig nem szeretné a kezében cipelni.
Így, hogy ekkora szerencséje volt, nem is kíván tovább egyedül lenni. Elindul vissza az elfhez, s ahogy egyre közelebb jut, - még mindig pásztázva a környezetét is – hallja meg annak igen cifra nótáját. Megáll, hogy pislogva párat befogadja a hallottakat. Úgy dönt, hogy pontosan azt cselekszi, mint amikor a zsíros ujjait törölte bele a nadrágjába; szemet huny és megpróbálja elfelejteni. Nehéz lesz. Bár ez szórakoztatóbb, mindig tud neki meglepetést okozni a másik, hát még milyen meglepetést okozhat az a satuba szorult férfiasság, amit amaz emleget. Nem is rossz a hangja. Mai dallama szebben szólna persze, de nem most mutatná meg. Újra megindul, hogy a szőke megcsodálhassa a tincsei közül kivillanó ékeket. *
- Édes, elég lesz?
*Sosem hitte volna, de ez egyszer azt reméli, hogy azokból az ajkakból azt fogja hallani, hogy „elég”.*
*Túl lassan telik az idő. Neki nincsenek dalai, amikkel feldobhatná saját kedvét. Kevés unalmasabb dolgot tudna mondani, mint az, amit most csinál. És még mások képesek és azt mondják, hogy kiolvasni egy fél könyvtárat nem túl izgalmas. Dehogynem. Vágyja a Templom dohos illatát, ahová a lábát sem tehetné be, mert húga kiakadna rajta. Bár azt is elfogadta, hogy a rezidencia is Eeyr oltalma alatt áll. Mai-t ez egyáltalán nem érdekli. Ahol könyveket talál, ott némi boldogságot is. Eddig azt hitte, hogy ahol munkát talál, ott is jobb kedvre derül. És hogy az a jobb kedv nem illan úgy el, mint amikor megpillant egy újabb adagot a keresett lilából. Hasonlóan tesz vele is, mint az előzőkkel, leszakít, amennyit szabad és telefűzi vele a haját. Nincs is már hely benne, de még mindig nem szeretné a kezében cipelni.
Így, hogy ekkora szerencséje volt, nem is kíván tovább egyedül lenni. Elindul vissza az elfhez, s ahogy egyre közelebb jut, - még mindig pásztázva a környezetét is – hallja meg annak igen cifra nótáját. Megáll, hogy pislogva párat befogadja a hallottakat. Úgy dönt, hogy pontosan azt cselekszi, mint amikor a zsíros ujjait törölte bele a nadrágjába; szemet huny és megpróbálja elfelejteni. Nehéz lesz. Bár ez szórakoztatóbb, mindig tud neki meglepetést okozni a másik, hát még milyen meglepetést okozhat az a satuba szorult férfiasság, amit amaz emleget. Nem is rossz a hangja. Mai dallama szebben szólna persze, de nem most mutatná meg. Újra megindul, hogy a szőke megcsodálhassa a tincsei közül kivillanó ékeket. *
- Édes, elég lesz?
*Sosem hitte volna, de ez egyszer azt reméli, hogy azokból az ajkakból azt fogja hallani, hogy „elég”.*
2394. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:37:37
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:37:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mennyibe kerülhet egy adag ebből a növényből? Vagy fizetni valakinek az egész napi bérét, aki csak ezt szedi? Jó mikor még a városban dolgozott akkor volt, hogy vett dolgokat. Sőt, utcakölykök egész olcsón szereztek neki különböző varázsitalokat vagy növényeket. Ha pedig rosszat hoztak nem fizetett. Ami, ha nem tetszett nekik akkor se tehettek semmit. Persze voltak akik megfenyegették őt, de nem kellett őt félteni. Pár suhanctól nem ijedt meg. Meg voltak a háta mögött akik vigyáztak rá, mert hasznot hajtott nekik. De már nincsenek ilyen kapcsolatai és nincs is szüksége annyi növényre. Amire mégis, azt majd a leendő kertje kiszolgálja. Ha nem akkor kell majd gyűjtögetnie. Ami, nem a kedvenc időtöltése, de jobban megéri mint fizetni valamiért. Nagyobb a haszon. Főleg úgy, hogy a leendő vevőt is munkára fogta. Persze ilyen mélyen ezt nem gondolta át mikor megkérte a lányt. Közben talál még egy telepet amit leszed és most már biztos, hogy sikerül majd neki egy talán két adag szérumot is lefőznie. Bár a biztonság kedvéért jobb lenne többet úgyhogy miután megszedte magát keresgél még egy kicsit.*
-A hajóács a hajóács ládájában van egy spatulya
Tévedésből saját faszát húzta be a satuba
hollaríí hollaróó hollaríaríaría holláríaholláró
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mennyibe kerülhet egy adag ebből a növényből? Vagy fizetni valakinek az egész napi bérét, aki csak ezt szedi? Jó mikor még a városban dolgozott akkor volt, hogy vett dolgokat. Sőt, utcakölykök egész olcsón szereztek neki különböző varázsitalokat vagy növényeket. Ha pedig rosszat hoztak nem fizetett. Ami, ha nem tetszett nekik akkor se tehettek semmit. Persze voltak akik megfenyegették őt, de nem kellett őt félteni. Pár suhanctól nem ijedt meg. Meg voltak a háta mögött akik vigyáztak rá, mert hasznot hajtott nekik. De már nincsenek ilyen kapcsolatai és nincs is szüksége annyi növényre. Amire mégis, azt majd a leendő kertje kiszolgálja. Ha nem akkor kell majd gyűjtögetnie. Ami, nem a kedvenc időtöltése, de jobban megéri mint fizetni valamiért. Nagyobb a haszon. Főleg úgy, hogy a leendő vevőt is munkára fogta. Persze ilyen mélyen ezt nem gondolta át mikor megkérte a lányt. Közben talál még egy telepet amit leszed és most már biztos, hogy sikerül majd neki egy talán két adag szérumot is lefőznie. Bár a biztonság kedvéért jobb lenne többet úgyhogy miután megszedte magát keresgél még egy kicsit.*
-A hajóács a hajóács ládájában van egy spatulya
Tévedésből saját faszát húzta be a satuba
hollaríí hollaróó hollaríaríaría holláríaholláró
2393. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:18:57
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:18:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Kissé motiválatlanná válik, lassan eltűnik az öröm, amit nemrégiben még érzett. Újabb percek telnek el, hogy csak a bogaraknak tetszeleghet a lila virágokkal a hajában, nem pedig az elfnek. Biztos jobban szórakozna akkor is, hogyha annak tincsei közül kellene kiszedni a beleragadt ágakat, vagy leveleket. De most egyedül rója a köröket és próbál eleget tenni a kérésnek. Fizetnie kellene azért, hogy valaki megtegye helyette. Vagy helyettük. Van, amit szeret saját maga intézni, de ez nem az. Még nagyobbat nő a szemében a doki, hogy képes és ilyesmire vetemedik, ha főzetre van szüksége. Biztos nem ez az első alkalom. Borzalmas.
Szereti a természetet, de csak amolyan tisztes távolságra a bokáig, néhol térdig érő gazoktól. Például, egy padon ülve, enyelegve, mint a Holduldvaron az éjjel. Mennyivel jobb volt. De ha ilyen képek töltik meg újra az elméjét, akkor biztos, hogy nem lel újra Elijá-ra. Akkor mehettek volna akár együtt is, mert pontosan csak ennyire tudna figyelni a férfi közelében, mint most. Megrázza a fejét. A fertályóra fele biztos letelt. Indulhat vissza, aprócska kitérővel egy újabb helyen, ahol talán már járt… ki tudná megmondani?*
*Kissé motiválatlanná válik, lassan eltűnik az öröm, amit nemrégiben még érzett. Újabb percek telnek el, hogy csak a bogaraknak tetszeleghet a lila virágokkal a hajában, nem pedig az elfnek. Biztos jobban szórakozna akkor is, hogyha annak tincsei közül kellene kiszedni a beleragadt ágakat, vagy leveleket. De most egyedül rója a köröket és próbál eleget tenni a kérésnek. Fizetnie kellene azért, hogy valaki megtegye helyette. Vagy helyettük. Van, amit szeret saját maga intézni, de ez nem az. Még nagyobbat nő a szemében a doki, hogy képes és ilyesmire vetemedik, ha főzetre van szüksége. Biztos nem ez az első alkalom. Borzalmas.
Szereti a természetet, de csak amolyan tisztes távolságra a bokáig, néhol térdig érő gazoktól. Például, egy padon ülve, enyelegve, mint a Holduldvaron az éjjel. Mennyivel jobb volt. De ha ilyen képek töltik meg újra az elméjét, akkor biztos, hogy nem lel újra Elijá-ra. Akkor mehettek volna akár együtt is, mert pontosan csak ennyire tudna figyelni a férfi közelében, mint most. Megrázza a fejét. A fertályóra fele biztos letelt. Indulhat vissza, aprócska kitérővel egy újabb helyen, ahol talán már járt… ki tudná megmondani?*
2392. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:01:39
Üzenet elküldve: 2024-11-29 20:01:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A dokinak van még egy oka amiért nem szereti a természetet. Az pedig a következő. Nem csak mocskos, unalmas, fárasztó és veszélyes, de még kényelmetlen is. A haja ügyesen beleakad az egyik bokorba, ami néhány szitokszót és legalább fél perc kínlódást eredményez. Főleg mert miután kiszabadította magát még a hajába akadt dolgokat is ki kell halásznia. Amihez le kell pakolnia a kezéből az eddigi zsákmányát is. Mikor mindezzel végzett akkor megint felveszi, sértetten morog kicsit az orra alatt. Szidja a fakúró rokonokat akik annyira oda vannak a természet szelleméért, majd folytatja a munkát és a dalt.*
-Tengerészek tengerészek rájuk gondolni sem jó
Akkor basznak a legjobban mikor süllyed a hajó
hollaríí hollaróó hollaríaríaría holláríaholláró
*A dokinak van még egy oka amiért nem szereti a természetet. Az pedig a következő. Nem csak mocskos, unalmas, fárasztó és veszélyes, de még kényelmetlen is. A haja ügyesen beleakad az egyik bokorba, ami néhány szitokszót és legalább fél perc kínlódást eredményez. Főleg mert miután kiszabadította magát még a hajába akadt dolgokat is ki kell halásznia. Amihez le kell pakolnia a kezéből az eddigi zsákmányát is. Mikor mindezzel végzett akkor megint felveszi, sértetten morog kicsit az orra alatt. Szidja a fakúró rokonokat akik annyira oda vannak a természet szelleméért, majd folytatja a munkát és a dalt.*
-Tengerészek tengerészek rájuk gondolni sem jó
Akkor basznak a legjobban mikor süllyed a hajó
hollaríí hollaróó hollaríaríaría holláríaholláró
2391. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 19:32:55
Üzenet elküldve: 2024-11-29 19:32:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Mindennek a titka a hideg fej, legalábbis Mai akkor tud érvényesülni, ha tisztán gondolkodik. Egészen addig egy árva valamirevaló növényt sem talált, míg nem űzte el messzire az a sok gátló tényezőt, ami a fejébe szökött. Kisvártatva ki is kerekedik a szeme, ahogy végre sikerült rálelnie arra, amit keresett.*
- Megvagy!
* Hogy a ruháját nem arra találták ki, hogy guggoljon és hajlongjon benne, az biztos, maga sem tudja, hogyan sikerült éppen ebben felugrania az elf ölébe. Talán azt akarta, ezt pedig kevésbé, így érzi, ahogy az anyag kényelmetlenül feszül, mikor közelebbről szeretné megnézni a virágot. Minden kétséget kizáróan Elija Csókja. Fogalma sincs, hogy mennyire van szükség belőle, de épp úgy cselekszik, ahogy kérte a másik. Úgy szedi le, hogy még maradjon utánpótlásra való. Szemeibe öröm költözik, s mivel nincs kedve fogdosni az igazmondáshoz szükséges lila szirmost, inkább a haját tűzdeli vele tele. Felbuzdulva a sikeren, még egyetlen fertályórányit hajlandó bóklászni, de már egyre közelítve a szőkéhez. Sikerült, amit akart, részéről mehetnének is tovább. *
*Mindennek a titka a hideg fej, legalábbis Mai akkor tud érvényesülni, ha tisztán gondolkodik. Egészen addig egy árva valamirevaló növényt sem talált, míg nem űzte el messzire az a sok gátló tényezőt, ami a fejébe szökött. Kisvártatva ki is kerekedik a szeme, ahogy végre sikerült rálelnie arra, amit keresett.*
- Megvagy!
* Hogy a ruháját nem arra találták ki, hogy guggoljon és hajlongjon benne, az biztos, maga sem tudja, hogyan sikerült éppen ebben felugrania az elf ölébe. Talán azt akarta, ezt pedig kevésbé, így érzi, ahogy az anyag kényelmetlenül feszül, mikor közelebbről szeretné megnézni a virágot. Minden kétséget kizáróan Elija Csókja. Fogalma sincs, hogy mennyire van szükség belőle, de épp úgy cselekszik, ahogy kérte a másik. Úgy szedi le, hogy még maradjon utánpótlásra való. Szemeibe öröm költözik, s mivel nincs kedve fogdosni az igazmondáshoz szükséges lila szirmost, inkább a haját tűzdeli vele tele. Felbuzdulva a sikeren, még egyetlen fertályórányit hajlandó bóklászni, de már egyre közelítve a szőkéhez. Sikerült, amit akart, részéről mehetnének is tovább. *
2390. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 18:46:39
Üzenet elküldve: 2024-11-29 18:46:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A dal véget ért, de már belelovalta magát az éneklésbe. Sőt, ha már ilyen csúnya vége volt az előzőnek és az olyan olyan jót nevetett rajta akkor folytatódjon is ez a minőség. Közben tekintete az ezer színű gazszőnyeget járja. Keresve a lila virágokat. Amiket talál, de nem olyanokat amikre neki szüksége van. Egy jobban benőtt területen szét is hajtja a növényeket, hogy alaposabban szétnézzen, de ott nem jutalmazza az alaposságát siker. Megy hát tovább.*
-A sirályok, a sirályok rájuk gondolni sem jó
Akkor szarnak a fedélzetre ha tiszta a hajó
hollaríí hollaróó hollaríaríaría holláríaholláró
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A dal véget ért, de már belelovalta magát az éneklésbe. Sőt, ha már ilyen csúnya vége volt az előzőnek és az olyan olyan jót nevetett rajta akkor folytatódjon is ez a minőség. Közben tekintete az ezer színű gazszőnyeget járja. Keresve a lila virágokat. Amiket talál, de nem olyanokat amikre neki szüksége van. Egy jobban benőtt területen szét is hajtja a növényeket, hogy alaposabban szétnézzen, de ott nem jutalmazza az alaposságát siker. Megy hát tovább.*
-A sirályok, a sirályok rájuk gondolni sem jó
Akkor szarnak a fedélzetre ha tiszta a hajó
hollaríí hollaróó hollaríaríaría holláríaholláró
2389. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 17:24:15
Üzenet elküldve: 2024-11-29 17:24:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Vakmerő
//Gyerekjáték//
*Akik fentről figyelik ezt az érdekes kis párost, valószínűleg sok sikert kívánnak szegény fiúnak. Hiszen aki összeakarja rakni azt a törött képet Szikrával kapcsolatban, bizony fel kell kötnie a nadrágszíját.
Szerencsére Szikra türelmes, már bizonyos értelemben, mert ha várnia kell valakire akkor kevésbé az. A semmittevés a legtöbbször megőrjíti. Különösen ha Mai a sarokba állítja mert valami rossz fát tett a tűzre.
A mostani helyzet azonban más, a fiú kérdései nem untatják, az a szótlan időszak amit Deressel az erdőben eltöltött, most fizetődik csak ki igazán.
A fiú válaszára lassan, szinte kioktatóan rázza meg a fejét, hozzá pedig úgy ciccent mint Alaver, amikor nem helyesel valamit.*
- A romokon túl van az Odú. Alenia kisasszony rezidenciának hívja. Mai pedig néha Árvaháznak. Biztos azért mert árván áll a többi rom között.
* Vonja meg a vállát, számára ez volt az első lekövetkeztetés mikor a szót először hallotta.
Ha pár hattal ezelőtt látta volna meg Tryl, akkor már látomásból tudná, hogy utcagyerek ő is csak mint maga.
A kéznyújtásnál nem húzza vissza a kezét, érdeklődve figyeli, ahogy a másik szinte belefeledkezik annak elmagyarázásában. A nevetést most nem viszonozza, mert hát nem érti ebben mi olyan vicces, meg hogy miért is ez a helyes a bemutatkozáshoz.*
- Én így szoktam köszönteni akiket szeretek.
* Engedi el a fiú kezét, majd egy nagy lépést előre térve, karjait pedig a fiú háta mögött kulcsolja össze, hogy megölelje amazt. Majd száján egy kedves mosollyal lép hátra, hogy hallgassa a fiú további válaszait.*
- Igen tudom, Nimeril és Mai egyszer már elmagyarázta honnan jönnek a babák. Nimeril kicsit pontosabban, amit nem igazán értek Mai könnyebb volt.
* Bólint hozzá egy kettőt, ahogy megosztja véleményét.*
- Igen sokan, gyerekek is vannak. Mai mondta lehet több is fog majd jönni idővel.
* A smaragdok kedvessége nem hűl ki, ahogy meglátja a komorságot a másikon, csak úgy ahogy Mai néz néha rá, most ő tekint úgy a fiúra, aggodalommal és törődően, bár hamar visszagyúl az öröm fénye, ahogy a fiú is felderül saját mondandóján.*
- Uhum, tudsz pattogósat játszani?
* Kérdezi lelkesen, a fiút. Csak remélni tudja, hogy a folyó most kicsit nyugodtabb, mert akkor a legjobb ezt játszani. Ha túlságosan fodrozódik a víz, akkor nehezebb, mert elnyeli a lapos kavicsot hamar.*
*Akik fentről figyelik ezt az érdekes kis párost, valószínűleg sok sikert kívánnak szegény fiúnak. Hiszen aki összeakarja rakni azt a törött képet Szikrával kapcsolatban, bizony fel kell kötnie a nadrágszíját.
Szerencsére Szikra türelmes, már bizonyos értelemben, mert ha várnia kell valakire akkor kevésbé az. A semmittevés a legtöbbször megőrjíti. Különösen ha Mai a sarokba állítja mert valami rossz fát tett a tűzre.
A mostani helyzet azonban más, a fiú kérdései nem untatják, az a szótlan időszak amit Deressel az erdőben eltöltött, most fizetődik csak ki igazán.
A fiú válaszára lassan, szinte kioktatóan rázza meg a fejét, hozzá pedig úgy ciccent mint Alaver, amikor nem helyesel valamit.*
- A romokon túl van az Odú. Alenia kisasszony rezidenciának hívja. Mai pedig néha Árvaháznak. Biztos azért mert árván áll a többi rom között.
* Vonja meg a vállát, számára ez volt az első lekövetkeztetés mikor a szót először hallotta.
Ha pár hattal ezelőtt látta volna meg Tryl, akkor már látomásból tudná, hogy utcagyerek ő is csak mint maga.
A kéznyújtásnál nem húzza vissza a kezét, érdeklődve figyeli, ahogy a másik szinte belefeledkezik annak elmagyarázásában. A nevetést most nem viszonozza, mert hát nem érti ebben mi olyan vicces, meg hogy miért is ez a helyes a bemutatkozáshoz.*
- Én így szoktam köszönteni akiket szeretek.
* Engedi el a fiú kezét, majd egy nagy lépést előre térve, karjait pedig a fiú háta mögött kulcsolja össze, hogy megölelje amazt. Majd száján egy kedves mosollyal lép hátra, hogy hallgassa a fiú további válaszait.*
- Igen tudom, Nimeril és Mai egyszer már elmagyarázta honnan jönnek a babák. Nimeril kicsit pontosabban, amit nem igazán értek Mai könnyebb volt.
* Bólint hozzá egy kettőt, ahogy megosztja véleményét.*
- Igen sokan, gyerekek is vannak. Mai mondta lehet több is fog majd jönni idővel.
* A smaragdok kedvessége nem hűl ki, ahogy meglátja a komorságot a másikon, csak úgy ahogy Mai néz néha rá, most ő tekint úgy a fiúra, aggodalommal és törődően, bár hamar visszagyúl az öröm fénye, ahogy a fiú is felderül saját mondandóján.*
- Uhum, tudsz pattogósat játszani?
* Kérdezi lelkesen, a fiút. Csak remélni tudja, hogy a folyó most kicsit nyugodtabb, mert akkor a legjobb ezt játszani. Ha túlságosan fodrozódik a víz, akkor nehezebb, mert elnyeli a lapos kavicsot hamar.*
2388. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 15:45:28
Üzenet elküldve: 2024-11-29 15:45:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gyerekjáték//
*Próbálja összerakosgatni fejében a hallottakat, de nem akar tisztázódni a kép. Persze ez nem gond akkor, amikor válaszolnak a kérdéseire, amik tényleg csak úgy ömlenek belőle. Ritka manapság, hogy türelemmel fordulnak felé, de azoknak talán nincs is okuk kielégíteni az ő vágyát arra, hogy mindenről minél többet tudjon. Ennek a célpontja most a lány.*
- A romokon túl is csak romok vannak.
*Ismeri a várost, itt nőtt fel, de arról nem tud, hogy milyen szépen újult meg az a rezidencia, amiről a másik beszél. Így nem is tárul elé annak képe, csak az, hogy nem lehet ott túl jó a lét. Szinte megsajnálja az elfet, hogy olyan borzasztó körülmények között kell laknia. Nem hiába nevezi odúnak. Bár a ruhái nem nélkülözést sejtetnek, viszont ennyire még nem figyelmes, hogy ebből bármilyen következtetést levonjon.
Lemászott róla a szőkehajú, cseppet sem megszokott módon, ami először kényelmetlen, de azok a csillogó smaragdok elfeledtetik vele az élményt. Jó olyannal társalogni, aki hasonló, mint ő. Mert valamiért hasonlónak érzi. Újra nyújtja a kezét, majd összefonja a két tenyeret, ha amaz nem húzza el, s ráz rajta finoman egyet, talán kettőt is. Úgy lefoglalja, hogy megmutassa eme tudományt, hogy számolni is elfelejt.*
- Így!
*Nevet fel végül, de aztán újabb komoly kérdéskört feszegetnek, ami miatt alábbhagy a kacagás, újra az érdeklődés okozta hunyorgás kap szerepet az arcán.*
- Mindenkinek vannak. Valahogy lettünk mi is. Tőlük. *Túr bele sűrű barna hajába, hogy megvakargassa kicsit a fejét, ahogy próbálja feldolgozni az információkat.* - De ez jó sok név, sokan lakhattok együtt.
*Ők négyen voltak, aztán ketten, aztán maradt egyedül. Fogalma sincs, hogy kikről beszél a másik, de mégis úgy formálja a szavakat, hogy idilli képek tárulnak elé. Ők biztos nem hajtják el Szikrát csak azért, mert inkább a pengével dolgozna, mint a vizes vedrekkel.
Kifejezetten örül, hogy nem szeretne menni a lány. Bármit kitalálhatnak, csak ne kelljen újra keresgélnie, bár az ikrek is megérkeztek már talán, hogy velük töltse az idejét, mégsem húz most feléjük a szíve. De amikor az ő hazamenetelét emlegeti a fonotthajú, akkor elkomorodik a pillantása egy egészen röpke időre.*
- Nem, ők, ők már nincsenek, nem várnak haza. Addig maradok, amíg akarok! *Máris megtalálta a rosszban a jót. Bár szívesen nézné a nap irányát is, hogy mikor nyugszik le, hogy haza kelljen futnia, most mégis sokkal jobb, hogy nem kell ezt tennie. Másért jó mind a kettő.*
- Mihez van kedved? Menjünk a folyóhoz? Vagy máshová?
*Próbálja összerakosgatni fejében a hallottakat, de nem akar tisztázódni a kép. Persze ez nem gond akkor, amikor válaszolnak a kérdéseire, amik tényleg csak úgy ömlenek belőle. Ritka manapság, hogy türelemmel fordulnak felé, de azoknak talán nincs is okuk kielégíteni az ő vágyát arra, hogy mindenről minél többet tudjon. Ennek a célpontja most a lány.*
- A romokon túl is csak romok vannak.
*Ismeri a várost, itt nőtt fel, de arról nem tud, hogy milyen szépen újult meg az a rezidencia, amiről a másik beszél. Így nem is tárul elé annak képe, csak az, hogy nem lehet ott túl jó a lét. Szinte megsajnálja az elfet, hogy olyan borzasztó körülmények között kell laknia. Nem hiába nevezi odúnak. Bár a ruhái nem nélkülözést sejtetnek, viszont ennyire még nem figyelmes, hogy ebből bármilyen következtetést levonjon.
Lemászott róla a szőkehajú, cseppet sem megszokott módon, ami először kényelmetlen, de azok a csillogó smaragdok elfeledtetik vele az élményt. Jó olyannal társalogni, aki hasonló, mint ő. Mert valamiért hasonlónak érzi. Újra nyújtja a kezét, majd összefonja a két tenyeret, ha amaz nem húzza el, s ráz rajta finoman egyet, talán kettőt is. Úgy lefoglalja, hogy megmutassa eme tudományt, hogy számolni is elfelejt.*
- Így!
*Nevet fel végül, de aztán újabb komoly kérdéskört feszegetnek, ami miatt alábbhagy a kacagás, újra az érdeklődés okozta hunyorgás kap szerepet az arcán.*
- Mindenkinek vannak. Valahogy lettünk mi is. Tőlük. *Túr bele sűrű barna hajába, hogy megvakargassa kicsit a fejét, ahogy próbálja feldolgozni az információkat.* - De ez jó sok név, sokan lakhattok együtt.
*Ők négyen voltak, aztán ketten, aztán maradt egyedül. Fogalma sincs, hogy kikről beszél a másik, de mégis úgy formálja a szavakat, hogy idilli képek tárulnak elé. Ők biztos nem hajtják el Szikrát csak azért, mert inkább a pengével dolgozna, mint a vizes vedrekkel.
Kifejezetten örül, hogy nem szeretne menni a lány. Bármit kitalálhatnak, csak ne kelljen újra keresgélnie, bár az ikrek is megérkeztek már talán, hogy velük töltse az idejét, mégsem húz most feléjük a szíve. De amikor az ő hazamenetelét emlegeti a fonotthajú, akkor elkomorodik a pillantása egy egészen röpke időre.*
- Nem, ők, ők már nincsenek, nem várnak haza. Addig maradok, amíg akarok! *Máris megtalálta a rosszban a jót. Bár szívesen nézné a nap irányát is, hogy mikor nyugszik le, hogy haza kelljen futnia, most mégis sokkal jobb, hogy nem kell ezt tennie. Másért jó mind a kettő.*
- Mihez van kedved? Menjünk a folyóhoz? Vagy máshová?
2387. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-29 15:07:43
Üzenet elküldve: 2024-11-29 15:07:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Túl csalódott és túl ideges ahhoz, hogy egyáltalán meglássa azt, amit keres. Megáll egy kis séta után, hogy vegyen pár mély lélegzetet. Sokkal megfontoltabb ő ennél, nem szabadna hagynia, hogy csak azért, mert valami nincs az ínyére, ilyen állapotba kergesse. Végtére is, miatta van az egész. Kell néhány perc, hogy újra a normális mederben folyjanak a gondolatai, hiszen csak akadályozza magát. Nincs akkor sem baj, ha nem talál semmit, miért is lenne? Elvégre ezt a terepet nem ő ültette be, nem ő a hibás, mindössze nem adottak a feltételek. Kezd megnyugodni.
Újra elindul, hogy olyan részt fésüljön át, ahol még nem járt. Nem tudja, hogy közeledik a dokihoz, de annak hangját meghallja. Azt az egyetlen szót a nótája végéből, amiről még csak nem is tudja, hogy egy dal. Talán csak káromkodik, mert ő sem talál semmit. Vagy megcsípte egy méh. Megrázza a fejét, még nem megy vissza hozzá. Bármennyire is megbeszélte magával, hogy nem probléma az üres kéz, mégsem térne szívesen úgy vissza. Még egy utolsó esélyt ad ennek az egésznek.*
*Túl csalódott és túl ideges ahhoz, hogy egyáltalán meglássa azt, amit keres. Megáll egy kis séta után, hogy vegyen pár mély lélegzetet. Sokkal megfontoltabb ő ennél, nem szabadna hagynia, hogy csak azért, mert valami nincs az ínyére, ilyen állapotba kergesse. Végtére is, miatta van az egész. Kell néhány perc, hogy újra a normális mederben folyjanak a gondolatai, hiszen csak akadályozza magát. Nincs akkor sem baj, ha nem talál semmit, miért is lenne? Elvégre ezt a terepet nem ő ültette be, nem ő a hibás, mindössze nem adottak a feltételek. Kezd megnyugodni.
Újra elindul, hogy olyan részt fésüljön át, ahol még nem járt. Nem tudja, hogy közeledik a dokihoz, de annak hangját meghallja. Azt az egyetlen szót a nótája végéből, amiről még csak nem is tudja, hogy egy dal. Talán csak káromkodik, mert ő sem talál semmit. Vagy megcsípte egy méh. Megrázza a fejét, még nem megy vissza hozzá. Bármennyire is megbeszélte magával, hogy nem probléma az üres kéz, mégsem térne szívesen úgy vissza. Még egy utolsó esélyt ad ennek az egésznek.*
2386. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-28 21:17:13
Üzenet elküldve: 2024-11-28 21:17:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Ha tudná, hogy ez a kis kitérő milyen hangulatba hozta a lányt akkor ő maga mondaná, hogy elég volt fejezzék be. Így viszont a legnagyobb lelki békében és tökéletes elégedettséggel sétál és nézelődik a gazok között. Közben pedig egyre jobban belelendül a nótázásba aminek sikerül is a végére érnie.*
-Hát akkor én őt elviszem! hahó-hahó,
Hát akkor én őt elviszem! hahó-hahó,
…a tengeren is túl viszem!
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Nem, nem uram őt nem viszed! hahó-hahó,
Nem, nem uram őt nem viszed! hahó-hahó,
…a házamból ki nem viszed!
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Három kalóz tengerre szállt. hahó-hahó,
Három kalóz tengerre szállt. hahó-hahó,
…s elvitt aranyat, bort leányt!
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd*Kivár, hogy aztán jó hangosan rikkantson fel*a faszodra!
*Röhög fel vidáman. Nem egy finom nóta főleg úgy ahogy a doki befejezte, de kit érdekel. Rajta így jön ki a fáradtság és a munka utálata. Fárad az agya is. Ennél csak rosszabb lesz.*
*Ha tudná, hogy ez a kis kitérő milyen hangulatba hozta a lányt akkor ő maga mondaná, hogy elég volt fejezzék be. Így viszont a legnagyobb lelki békében és tökéletes elégedettséggel sétál és nézelődik a gazok között. Közben pedig egyre jobban belelendül a nótázásba aminek sikerül is a végére érnie.*
-Hát akkor én őt elviszem! hahó-hahó,
Hát akkor én őt elviszem! hahó-hahó,
…a tengeren is túl viszem!
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Nem, nem uram őt nem viszed! hahó-hahó,
Nem, nem uram őt nem viszed! hahó-hahó,
…a házamból ki nem viszed!
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Három kalóz tengerre szállt. hahó-hahó,
Három kalóz tengerre szállt. hahó-hahó,
…s elvitt aranyat, bort leányt!
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd*Kivár, hogy aztán jó hangosan rikkantson fel*a faszodra!
*Röhög fel vidáman. Nem egy finom nóta főleg úgy ahogy a doki befejezte, de kit érdekel. Rajta így jön ki a fáradtság és a munka utálata. Fárad az agya is. Ennél csak rosszabb lesz.*
2385. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-28 21:02:59
Üzenet elküldve: 2024-11-28 21:02:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Hogy hogyan jutott el a folyópartig, nem tudja, de lehetséges, hogy nem víz mellett kellene ilyesmit keresnie. Vagy mégis? Erre nem tért ki az elf magyarázata. Mindenesetre sokkal jobban süpped a talaj, így inkább még egyszer irányt változtat.
Nem látja a szőkét. Biztos ő sem talált semmit, mert ez egy lehetetlen küldetés. Nincs egy valamirevaló növény sem. Nem lesz igazságszéruma, nem szed ki senkiből semmit, csak magára lesz utalva, mint ezen a kietlen vidéken. Nem való ez neki. Pedig, amikor önszántából jön ide ki, akkor élvezi minden percét. A napsütést, a gyenge szellőt, a csendet. Most mégis tele van a feje szitokszavakkal, amivel illeti a hajdan volt kedvenc tisztását. Mert most igazán gyűlöli. Ha nem az lebegne a szeme előtt, hogy valamit prezentálnia kell, akkor rég csípőre tett kézzel állna a másik előtt, hogy induljanak már. Ehelyett tovább kutat, de már végét járja a türelme. Vissza kellene mennie a Dokihoz. Majd hozzábújik, végigsimít rajta néhány csók kíséretében és el lesz felejtve, hogy az ég világon semmit nem talált ezidáig.*
*Hogy hogyan jutott el a folyópartig, nem tudja, de lehetséges, hogy nem víz mellett kellene ilyesmit keresnie. Vagy mégis? Erre nem tért ki az elf magyarázata. Mindenesetre sokkal jobban süpped a talaj, így inkább még egyszer irányt változtat.
Nem látja a szőkét. Biztos ő sem talált semmit, mert ez egy lehetetlen küldetés. Nincs egy valamirevaló növény sem. Nem lesz igazságszéruma, nem szed ki senkiből semmit, csak magára lesz utalva, mint ezen a kietlen vidéken. Nem való ez neki. Pedig, amikor önszántából jön ide ki, akkor élvezi minden percét. A napsütést, a gyenge szellőt, a csendet. Most mégis tele van a feje szitokszavakkal, amivel illeti a hajdan volt kedvenc tisztását. Mert most igazán gyűlöli. Ha nem az lebegne a szeme előtt, hogy valamit prezentálnia kell, akkor rég csípőre tett kézzel állna a másik előtt, hogy induljanak már. Ehelyett tovább kutat, de már végét járja a türelme. Vissza kellene mennie a Dokihoz. Majd hozzábújik, végigsimít rajta néhány csók kíséretében és el lesz felejtve, hogy az ég világon semmit nem talált ezidáig.*
2384. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:45:28
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:45:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Vakmerő
//Gyerekjáték//
*Ha már végre egyszer életében képes kiélvezni a magaslati levegőt, akkor bizony ficánkolva és teljes odaadással fogja azt tenni. Sokszor kívánta azt bárcsak magasabb lenne. Pusztán abban bízik, hogy még nőni fog, legalább egy picit.
Volt e vagy sem, arról ő nem tud semmit. Azt tudja, hogy már van, azoknak az illetőktől akik segítettek neki a városba érkezése után.
Megrázza a fejét, tudatlanságát kifejezve a fiúnak, arcán a halovány mosoly nem szűnik meg. Nem úgy tűnik mint akit zavarna, hogy nevét és mi voltát homály fedi.*
- Nem emlékeszem rá. A romokon túl, egy nagy odú elkerítve. Sok más gyerekkel.
*Írja le saját szavaival a rezidenciát, hogy eleget tegyen a fiú kíváncsiskodására. Ami amúgy nem zavarja őt egyáltalán. Rokonléleknek érzi, hiszen ő is képes magából ontani a kérdéseket, oooh de még, hogy!*
- Így?
* Néz meglepetten a lány, és ő is hasonlóan mint a fiú kinyújtja a kezét, így hogy már egymással szemben állnak.*
- Neked vannak? Nekem olyan nincs. De van Maim, meg Alaverom, Lunim, Nimerilem és Alenia kisasszonyom.
*Sorolja fel szépen a neveket, amik mind kedvesek számára. Bár Alenia kisasszonnyal még elég nagy a távolság, hiszen a kisasszony a sok dolga miatt nem ér rá velük foglalkozni. Az Mai dolga. Na meg persze Alaveré, ha Mai arra kéri meg, hogy egy extra figyelő szempár kell a rosszaságok mellé.
Hozzászokott, hogy a fiúk szívósabbak nála, így nem félti őket, különös akkor, ha épp egy fának kell megfelelniük, ha épp rajtuk mászik. Bár ez szituáció életében először fordult elő. Eléggé érdekes, sőt kimondottan vicces élmény volt lemászni a fiúról ilyen módon.*
- Nem tudom, még nem. Itt most olyan csendes minden.
* Tárja kissé szét karjait a lombokra mutatva, mert kettejük kívül semmi mást nem hall. Pont erre volt szüksége, egy kis csendre, hogy gondolati végre lehiggadjanak, és hátra hagyják annak a rossz álomnak a szájízét amit az hátrahagyott.
Majd szelíden a fiúra tekint, smaragd szemei, hálásan csillannak rá, egy kedves mosollyal az arcán.*
- Maradni szeretnék még, maradsz velem? Nem szeretnék egyedül lenni.
* Érinti össze kezeit végül, azokat szégyenlősen idegesen morzsolva.*
- Persze ha akarsz, de ha vissza akarsz menni a szüleidhez megértem.
* Bólint egyet kissé csalódottan, szemeivel a fiú arcát vizslatva, örül a társaságnak, főleg egy olyan kíváncsiskodónak mint amilyen ő maga is.*
*Ha már végre egyszer életében képes kiélvezni a magaslati levegőt, akkor bizony ficánkolva és teljes odaadással fogja azt tenni. Sokszor kívánta azt bárcsak magasabb lenne. Pusztán abban bízik, hogy még nőni fog, legalább egy picit.
Volt e vagy sem, arról ő nem tud semmit. Azt tudja, hogy már van, azoknak az illetőktől akik segítettek neki a városba érkezése után.
Megrázza a fejét, tudatlanságát kifejezve a fiúnak, arcán a halovány mosoly nem szűnik meg. Nem úgy tűnik mint akit zavarna, hogy nevét és mi voltát homály fedi.*
- Nem emlékeszem rá. A romokon túl, egy nagy odú elkerítve. Sok más gyerekkel.
*Írja le saját szavaival a rezidenciát, hogy eleget tegyen a fiú kíváncsiskodására. Ami amúgy nem zavarja őt egyáltalán. Rokonléleknek érzi, hiszen ő is képes magából ontani a kérdéseket, oooh de még, hogy!*
- Így?
* Néz meglepetten a lány, és ő is hasonlóan mint a fiú kinyújtja a kezét, így hogy már egymással szemben állnak.*
- Neked vannak? Nekem olyan nincs. De van Maim, meg Alaverom, Lunim, Nimerilem és Alenia kisasszonyom.
*Sorolja fel szépen a neveket, amik mind kedvesek számára. Bár Alenia kisasszonnyal még elég nagy a távolság, hiszen a kisasszony a sok dolga miatt nem ér rá velük foglalkozni. Az Mai dolga. Na meg persze Alaveré, ha Mai arra kéri meg, hogy egy extra figyelő szempár kell a rosszaságok mellé.
Hozzászokott, hogy a fiúk szívósabbak nála, így nem félti őket, különös akkor, ha épp egy fának kell megfelelniük, ha épp rajtuk mászik. Bár ez szituáció életében először fordult elő. Eléggé érdekes, sőt kimondottan vicces élmény volt lemászni a fiúról ilyen módon.*
- Nem tudom, még nem. Itt most olyan csendes minden.
* Tárja kissé szét karjait a lombokra mutatva, mert kettejük kívül semmi mást nem hall. Pont erre volt szüksége, egy kis csendre, hogy gondolati végre lehiggadjanak, és hátra hagyják annak a rossz álomnak a szájízét amit az hátrahagyott.
Majd szelíden a fiúra tekint, smaragd szemei, hálásan csillannak rá, egy kedves mosollyal az arcán.*
- Maradni szeretnék még, maradsz velem? Nem szeretnék egyedül lenni.
* Érinti össze kezeit végül, azokat szégyenlősen idegesen morzsolva.*
- Persze ha akarsz, de ha vissza akarsz menni a szüleidhez megértem.
* Bólint egyet kissé csalódottan, szemeivel a fiú arcát vizslatva, örül a társaságnak, főleg egy olyan kíváncsiskodónak mint amilyen ő maga is.*
2383. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:45:10
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:45:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
-Hohohó!
*Kár tagadni magát a természetet, a koszt, a munkát nem szereti, de mindig mikor talál valamit az feldobja a kedvét. Ha úgy számolna, hogy nagy igény lenne ezekre akkor minden bizonnyal megfoganna benne is a gondolat, hogy a leendő gyógynövényes kertjébe besuvassza. De pár nő meggyalázásán vagy egy féktelenebb ereszd el a hajamon kívül, meg igazságszérumon kívül más haszna nincs. A doki pedig jobban szereti a vigyort ha már saját használatra akarna kedélyjavítót termeszteni. Leszed egy újabb adag lila virágot. Hogy fele annyit talált, mint korábban, azt se bánja. Fel lesz használva az is. Bár a kosárkáját egyre jobban hiányolja mert kezd tele lenni a keze. Majd ahogy folytatja a keresést úgy folytatódik a nóta is. Pont ott ahol félbe maradt.*
-Kocsmáros van-e lányod is? hahó-hahó,
Kocsmáros van-e lányod is? hahó-hahó,
…nevető szemű és hamis?
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Igen uram van lányom is hahó-hahó,
Igen uram van lányom is hahó-hahó,
…nevető szemű és hamis.
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
-Hohohó!
*Kár tagadni magát a természetet, a koszt, a munkát nem szereti, de mindig mikor talál valamit az feldobja a kedvét. Ha úgy számolna, hogy nagy igény lenne ezekre akkor minden bizonnyal megfoganna benne is a gondolat, hogy a leendő gyógynövényes kertjébe besuvassza. De pár nő meggyalázásán vagy egy féktelenebb ereszd el a hajamon kívül, meg igazságszérumon kívül más haszna nincs. A doki pedig jobban szereti a vigyort ha már saját használatra akarna kedélyjavítót termeszteni. Leszed egy újabb adag lila virágot. Hogy fele annyit talált, mint korábban, azt se bánja. Fel lesz használva az is. Bár a kosárkáját egyre jobban hiányolja mert kezd tele lenni a keze. Majd ahogy folytatja a keresést úgy folytatódik a nóta is. Pont ott ahol félbe maradt.*
-Kocsmáros van-e lányod is? hahó-hahó,
Kocsmáros van-e lányod is? hahó-hahó,
…nevető szemű és hamis?
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Igen uram van lányom is hahó-hahó,
Igen uram van lányom is hahó-hahó,
…nevető szemű és hamis.
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
2382. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:28:47
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:28:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1180
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Ostobaság volt az egész. Ettől még az is sokkal jobb volna, ha hallgatnia kellene az elfet, amint a munkaadójával üvöltözik. Vajon Alenia mit fog egyáltalán szólni ahhoz, ha beállítanak a rezidenciára? Át kell ezt gondolni, hiszen nem tűnhet úgy, hogy a nyakára hozott valakit, aki biztosan nem fogja kedves szavakkal illetni őt. Valakit, aki veszélyes. De hisz olyan szép zöld szeme van… nem ezen kellene most merengenie, mivel dolga van. Lila virágok. Újabb nagy sóhaj kíséretében nézelődik, de nem lát egyetlen szálat sem. A finom kis keze megérinti azt, ami a hajában van. Legalább olyat talált. Ha nem is büszkélkedhet Elija csókjával, azzal igen, hogy jól áll neki.
A feje már nem fáj, de egyre inkább eluralkodik rajta az, amit mások hisztinek szoktak nevezni. Nem akarja ezt, de meg kell mutatnia, hogy nem csak az esze éles, hanem a szemei is igen jól látnak. De mégis mit látnak jól? Bogáncsot, gazokat… és valami barnát, ami cseppet sem növény. Ekkor áll meg és nyög fel fájdalmasan. Ez az, amit nem akart észrevenni. A másik irányba indul inkább. Hogyan lehetett olyan ostoba, hogy egyáltalán igent mondott? Ha nem lel semmit, már úgy lehet, hogy azért van, mert eluralkodott rajta az érzés, hogy itt sem akar lenni. De nem adja fel. Még egy kis ideig biztosan nem.*
*Ostobaság volt az egész. Ettől még az is sokkal jobb volna, ha hallgatnia kellene az elfet, amint a munkaadójával üvöltözik. Vajon Alenia mit fog egyáltalán szólni ahhoz, ha beállítanak a rezidenciára? Át kell ezt gondolni, hiszen nem tűnhet úgy, hogy a nyakára hozott valakit, aki biztosan nem fogja kedves szavakkal illetni őt. Valakit, aki veszélyes. De hisz olyan szép zöld szeme van… nem ezen kellene most merengenie, mivel dolga van. Lila virágok. Újabb nagy sóhaj kíséretében nézelődik, de nem lát egyetlen szálat sem. A finom kis keze megérinti azt, ami a hajában van. Legalább olyat talált. Ha nem is büszkélkedhet Elija csókjával, azzal igen, hogy jól áll neki.
A feje már nem fáj, de egyre inkább eluralkodik rajta az, amit mások hisztinek szoktak nevezni. Nem akarja ezt, de meg kell mutatnia, hogy nem csak az esze éles, hanem a szemei is igen jól látnak. De mégis mit látnak jól? Bogáncsot, gazokat… és valami barnát, ami cseppet sem növény. Ekkor áll meg és nyög fel fájdalmasan. Ez az, amit nem akart észrevenni. A másik irányba indul inkább. Hogyan lehetett olyan ostoba, hogy egyáltalán igent mondott? Ha nem lel semmit, már úgy lehet, hogy azért van, mert eluralkodott rajta az érzés, hogy itt sem akar lenni. De nem adja fel. Még egy kis ideig biztosan nem.*
2381. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:12:48
Üzenet elküldve: 2024-11-28 20:12:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1559
OOC üzenetek: 257
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Ő már tudja, hogy ha nem is egy egész üvegre valót, de valamennyi italt már fog tudni készíteni. Ennek ellenére neki se ez a kedvenc elfoglaltsága. Talán ezért is tereli el a saját figyelmét is a dalolászással. Ki tudja, hogy ha teljes figyelmét a keresésre fordította volna akkor mennyit talált volna? Ő mivel tudja, hogy egy hosszú szárú virágról van szó ezért csak ott néz szét alaposabban ahol szintén magas növények vannak. Amúgy nem hajlong ő se, hogy félre söpörje őket. Közben nem kitanult énekhangon, de nem is fülbántó módon ömlik belőle a nóta.*
-Kocsmáros van-e aranyad? hahó-hahó,
Kocsmáros van-e aranyad? hahó-hahó,
…és van-e rajta hét lakat?
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Igen uram van aranyam hahó-hahó,
Igen uram van aranyam hahó-hahó,
…és van is rajta hét lakat.
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
*Ő már tudja, hogy ha nem is egy egész üvegre valót, de valamennyi italt már fog tudni készíteni. Ennek ellenére neki se ez a kedvenc elfoglaltsága. Talán ezért is tereli el a saját figyelmét is a dalolászással. Ki tudja, hogy ha teljes figyelmét a keresésre fordította volna akkor mennyit talált volna? Ő mivel tudja, hogy egy hosszú szárú virágról van szó ezért csak ott néz szét alaposabban ahol szintén magas növények vannak. Amúgy nem hajlong ő se, hogy félre söpörje őket. Közben nem kitanult énekhangon, de nem is fülbántó módon ömlik belőle a nóta.*
-Kocsmáros van-e aranyad? hahó-hahó,
Kocsmáros van-e aranyad? hahó-hahó,
…és van-e rajta hét lakat?
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
Igen uram van aranyam hahó-hahó,
Igen uram van aranyam hahó-hahó,
…és van is rajta hét lakat.
hahó te kalóz, hahó, te kalóz,
hát húzd a kötelet!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3077-3096