Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 379 (7561. - 7580. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

7580. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-13 19:38:48
 ÚJ
>Navarentine Solichastra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 386
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

*Szomorúan veszi tudomásul, hogy Ephemia se érti jobban elrablóik tervét, mint ő, bár nem éri váratlanul a dolog. Mivel úgy tűnik, egyhamar nem is tudnak meg erről többet, így inkább a tájat és a szembejövőket fürkészi, egy idő után már inkább csak azért, hogy elfoglalja magát valamivel, hiszen szinte le merné fogadni, hogy egyikük se fog a segítségükre sietni. Ahogy azonban közelednek a város felé, gondolatai egyre inkább a múlt felé terelődnek, mikor legutóbb itt járt. Nem volt kellemes a látogatása, az akkor megtudott hírek pedig igencsak felkavarták és ez most sincs másként, ahogy újból eszébe jut, miért is tartotta magát eddig távol Artheniortól, valahogy mégsem tud másra gondolni. Maga elé meredve, emlékeibe mélyedve ül a lován, némán haladva úti céljuk felé, mikor ismét csak meghallja oldalról segítőjük hangját. Egy pillanatra összerezzen a váratlan megszólítástól, szívverése pedig a korábbi tempójának kétszeresére gyorsul, de hamar sikerül visszanyernie lélekjelenlétét, amikor tudatosul benne, csak Dak csatlakozott hozzájuk újra, és nem valami rossz fog történni velük. ~Vagy legalábbis nem most azonnal~ teszi hozzá magában, míg a férfit hallgatja*
- Azt én se ismerem, de a Szegénynegyedet igen. *válaszol kissé kitérően a kérdésre, hisz annak ellenére, hogy a városban nőtt fel, ezelőtt még nem hallott az említett részről, bár igaz, nem sokkal a lázadás után járt utoljára Artheniorban. A név alapján azonban úgy véli, bizonyára a Szegénynegyedben vagy annak környékén lehet az a bizonyos Sárváros, ha pedig tényleg így van, akkor talán tud pár hasznos tanáccsal szolgálni menekülésüket illetően, bár így is az az érzése, hármuk közül Dak mozoghat leginkább otthonosan az említett városrészben. Úgy véli, Ephemia is hasonlóan gondolkodhat, mikor a férfiba helyezi a bizalmát, így a lány szavaira csak egy bólintással felel. Kizártnak tartja, hogy Dak ártani akarna nekik, és a pillantás, amit a férfi Ephemiára vet, csak még inkább megerősíti abban, hogy hihetnek neki és rábízhatják az életüket*
- Örülnénk neki, ha velünk jönnél. *teszi hozzá Ephemia ígéretéhez egy halvány mosoly kíséretében, feszült figyelemmel várva, hogy kiderüljön, mit is tervez Dak a továbbiakat illetően.*


7579. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-12 21:23:12
 ÚJ
>Diynomit Dedhor N'athor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*A piac felé tartott, de úgy tűnik, hogy a Pegazus fogadónál rossz felé fordult. Egy csendes kis tisztáshoz érkezik valahol a város szélén. A hűvös idő ellenére mégis varázslatos érzést kelt a hely. Körbejárja egy kicsit a tisztást, a fák között sétál és elképzeli, hogy milyen pompázatos lehet a hely nyáron. Egy kis időre megáll és egy padra ül le, hogy némi időt eltöltsön itt. Kiváló hely arra, hogy kitisztítsa a gondolatait és tudjon egy kicsit összpontosítani a céljaira, jelenére és jövőjére. Miután eltölt itt egy kis időt úgy érzi, hogy elérkezett az indulás ideje. Ezt a helyet is látta és meg kell állapítsa, hogy biztosan sokszor fog még itt megfordulni. Most remélhetőleg jó irányba indul el, mivel feltett szándéka, hogy a helyi piacra ellátogasson.*


7578. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-12 20:21:33
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

*Nava tekintetére válasz gyanánt pusztán megrántja vállait. Ki tudja, miben sántikálnak ezek a pernahajderek! Ül hát tovább, csendben, tudatlanul. Nem beszél most, kedve sincsen hozzá. Ahogy a festői, deres szántók világa időközben átvált fasorok s ligetek sokaságába, úgy sejti ő is, hogy már közel vannak a városhoz. ~De rég voltam ott. Már hiányzott.~
A négy kísérő lovas lazábban halad közelükben, már nem fogják őket annyira. Így, ezen körülmények között, ahogy sorsába beletörődve halad tovább végzete felé, pisszenést hall. Engedelmesen nem néz oda a hang gazdájára, csak miután az már megkerülte őket.*
- Nem bántottak.
*Hol Dak matató kezét nézi, hol a tekintetét keresi. Suttogóra veszi hát a hangerőt.*
- Sárvárost nem ismerem. Hát...
*Nem igazán tudja pontosan behatárolni, mit akar Dak, és hogy azt a valamit is hogyan akarja kivitelezni, de tetszik neki az ötlet. Ebben a pillanatban talán okosabbnak tűnik nem is keresnie további válaszokat, hanem inkább vakon rá kellene bíznia magát. Na de mi van, ha nem jól sül el a dolog?*
- Ha meg tudjuk tenni, akkor te vezetsz. Amerre jónak látod.
*Aztán Navára néz, hátha ő is hasonlóképp gondolja, majd visszavándorolnak szemei a hősszerelmesre. Valami furcsát vél felfedezni benne. Talán őszintén segíteni akar rajtuk - vagy ki tudja, esetében talán többet is. Kezét Dak immáron eléri és megszorítja.*
- De volna hová menned. Segítenék, ha te is tudnál most rajtunk.
*Különben ne legyen neve a Vashegyi Gyapjastevék Úrnője.*


7577. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-11 21:39:55
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Temetetlen múlt//
//Ephemia, Navarentine//

*A szántóföldek magasztos távolságai messzire nyúlnak, s a lovas csapat immár néma csendben halad. Ha Ephemiáék jelezni próbálnának bárkinek, az bizonyára elfordítja csak fejét, a fekete csuklya, s a marcona, szokatlan alakok épp elég rosszat sejtetnek mindenkinek. Volt benne részük, nem is olyan rég, mikor még otthonukat dúlták fel, igaz, ide a peremterületekre csupán a hírek jutottak, de azok hatványozottan és eltúlozva, ahogyan csak a mendemondáktól és legendáktól elvárható. Pontosan emiatt Navarentine szándékos figyelme sem jár eredménnyel, sem ismerős, sem pedig esetleges segítő nem jön szembe. Nagyon úgy néz ki, hogy egyelőre a bolondos és kissé bárgyún romantikus Dak kezében áll, vagy bukik a sorsuk. A komor hallgatagságtól függetlenül, azonban nincs akadálya, hogy a két hölgy, néhány szót váltson egymással, főként, hogy a szántóföldek területe nem sok látvánnyal kínálkozik, igaz, kétségkívül van valami festői szépség, ebben a kopárságban is. Dak eltűnt valahol a sorban, s a többi lovas, azon kívül, hogy szorosan közrefogják őket, egyébként ügyet sem vetnek rájuk. A másik kettő, már réges rég előre lovagolt, már a vágtájukat követő porfelhő is rég leülepedett a láthatáron is. Hamarosan elfogy, az a néhány út mentén sétáló, vállán ásót, s csákányt tartó falusi paraszt is, valamint szekerek sem vágják fel a még néhol fagyott talajt, ismét csak a csapat Ephemia és Navarentine marad. A földek azonban hamarosan lassan el-eltünedeznek, s helyükbe, gondozott és rendezett fasor kerül, előbb csak néhány, aztán egész sor már-már rügyező fákkal. Madarak csicsergése is hallik, az egyik fáról mókus ugrik a másikra, szívet remegtető légtornász mutatvánnyal. Ephemia és Navarentine hamarosan azt veheti észre, hogy a négy lovas is el-elmaradozik. Nem látják már szükségét a szoros közrefogásnak, megelégszenek azzal, hogy szemmel tartják a lányokat, s a vezér sem ad erre más utasítást.*
- Pszt! *Hallik hirtelen most Navarentine oldaláról.* Pszt... ne nézzetek ide, csak én vagyok... *Kissé erőteljesebb suttogással, egyértelműen Dak jelez, aztán még közelebb sorol, s tekintetét előbb Navarentine, aztán Ephemia tekintetébe fúrja, Effiébe kissé hosszabb ideig talán, mint azt illő volna, láthatóan ellágyulva, megkönnyebbülve.*
- Nem bántottak benneteket, ugye? *Kérdezi aggódó tekintettel, majd megkerülve a hölgyeket, kifelé marcona tekintetet mímelve, de a lányok felé kedves mosolygós tekintetet írva, Ephemia oldalára érkezik, aki érezheti, hogy ismét kezét keresi sajátjával.*
- Ez már a tisztás... hamarosan késő lesz... *kezdi nagy levegő után, hadarva, ijedt tekintettel.* Mielőtt a romváros közepébe érünk, döntenünk kell. Két irányba tudlak vinni benneteket, de ebből csak egyben vagyok biztos, annak pedig... nem fogtok örülni. *Hirtelen ijedten felpillant, mert hangot észlel elölről, aztán megnyugodva, hogy csak egy lovas köhögött, lassan visszanéz Ephemiára és Navarentinere.*
- Mennyire vagytok ismerősek Sárvárosban? *Kérdezi.* Gyorsan... már nincs sok időnk! *Ha keze Effiét megtalálta, hát aprót szorít rajta. Mindkét lány láthatja az őszinteséget, s talán az őszinte szerelmet is szemeiben, őszinte aggodalmat, gyötrődést, mit talán a két élete közé szorított valóság okoz. Pihegő ajkai, egyszerre tűnnek bátortalannak, s elszántnak, látszik, hogy már döntött, s felszívta magát, hős akar lenni, hogy bizonyítson, hőse ennek a két hölgynek, kik méltánytalanul kerültek ebbe a megalázó helyzetbe, többek között az ő hibájából.*
- Viszont utána... mármint... ha sikerül... akkor nekem muszáj volna veletek... *Belezavarodik, s lesüti a szemét elvörösödve, majd Navarentinere és Ephemiára pillantva kinyögi.* Szóval, nekem nincsen senkim... nincs hová mennem... de nem! Mindent jóvá teszek, esküszöm az életemre kisasszonyok! *Húzza ki magát haragos tekintettel, bár inkább tűnik egy csenevész fiatal hiú szerelmes hősmeséjének, mint magának a valóságnak.*


7576. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-11 09:18:00
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Valuryen //

*Kíváncsi is meg nem is. Mihez lehetne hasonlítani a zöldes haját a fura szemszínét, és a jellemét. Ám valahol mégsem akar hallani több hasonlatot, hisz már annyi ilyen volt. Bár igaz elf férfi úgy még nem méricskélte semmihez sem, ahogy most Valuryen teszi. Győz hát a kíváncsiság.*
- Azért nekünk elfeknek igen hosszú évek állnak rendelkezésünkre, hogy mindent megnézzünk, ami szép. *felel erre, hogy ne kedvtelenedjen el. Az óriások, az emberek és a törpök sokkal rosszabb helyzetben vannak e téren.*
*Az elrévedő elfet figyeli, mit mondjon, helyeseljen, vagy inkább hallgasson? *
- Azt nem tudhatom, mi marad utána, de azt igen, ami most van. Én inkább azzal foglalkozom, ami most jár a fejemben. Hogy azután mi lesz *hangját felvonja, mintha kérdezne, és vállat von, jelzi tanácstalanságát* - annyira így lehet nem is érint.
*A faültetés jobban is érdekli. Figyelmesen issza Valuryen szavait.*
- Persze hogy érdekel. Ha nem lenne késő most is megmutathatnád. *mondja mosolyogva. Talán azért érdeklődik az ilyesmi iránt, mert nem az erdőlakó elfek táborába tartozik. Sosem élt erdőben nomád körülmények között, és igazán ezt magáról el se tudja képzelni. Az emlék állítás nüánsznyi különbsége között számára elveszik a lényeg. Számára a kettő egy és ugyanaz. Valamilyen nyomot hagy az elf, amiből emlékeznek majd rá, de ezzel igazán hozzá is tesz a világhoz. A nyomok már csak ilyenek, nem tűnnek el egy könnyen, ott maradnak, és mindenki láthatja, aki nem vak. Nem ossza meg ezt a véleményét most Valuryennel, talán máskor. A naplemente, és a holdfényében ragyogóvá váló ezüstös haj sokkal jobban érdekli annál, mint hogy filozofikus eszmecserébe kezdjen. A kis butus jelzőre az ajkát harapja, hogy úrrá legyen a mosolyán. A különleges szón azonban már fintorog.*
- Hát ebben nem értünk egyet azt hiszem. *sóhajt fel, és a következő szavak azonban már ismét mosolyt varázsolnak ajkaira.*
- Nem, ebből mindenképpen reggeli meghívás lesz, *lép közelebb Valuryenhez, hangja visszafogott suttogóvá válik.*
- Mert a hold csak most kel fel. És azt, nem szeretném elszalasztani. *hangja még mindig halkan szól, de még egy lépést nem tesz egyelőre.*

A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.11 09:20:11


7575. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:18:48
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Seawil//

*Ha akarná sem tudná tagadni, hogy mennyire kellemesen érzi magát a nő társaságában. Rég elveszettnek hitt érzések törnek elő a lelke legmélyéről.*
-És még mennyi mindenhez lehetne. Gondolj csak bele, mennyi gyönyörű dolog létezik a világon. Talán sosem láthatom mind...
*Réved el a messziben a tekintete, s mintha egy kis szomorúság is kiülne az ábrázatára.*
-Tudod remélem, hogy soha nem is fogom. Hisz mi maradna akkor utána? Nem igaz?
*Ismét mosolyog, ahogy felteszi a kérdést a lánynak. A fa ültetésére némi büszkeség tölti el.*-
-Nem olyan nehéz, tudod? Lehet varázslattal is. Bizony. Meg hát persze varázslat nélkül is. Csak pár magocska kell, meg víz, és egy jó termőtalaj. Talán majd megmutatom egyszer, ha érdekel.
*Szinte még a szemöldöke is mosolyog.*
-Tudod nem így értettem a dolgot. Nem nekem állítson emléket, inkább én szeretnék emléket állítani. Tudod, hogy úgy távozzak el, hogy tudjam, hogy hagytam itt valamit, hogy hozzátettem valamit a világhoz, hogy volt haszna az életemnek, és nem csak úgy eltöltöttem a napokat, egyiket a másik után.
*Talán nagyon magasröptű lehet ez a gondolatmenet, de igazából ez áll talán a legközelebb Valuryen gondolkodásához, életmódjához.*
-De kis butus vagy.
*Emeli kezét a szájához, s halkan mosolyog.*
-Hisz a te hajad sokkal különlegesebb! El ne merd dobni magadtól ezt az ajándékot.
*Hangja nem korholó, inkább csak kedves, majd Seawil kérdésére megtorpan egy pillanatra, majd széles vigyor ül az arcára, és túljátszott mimikával kérdez vissza.*
-Ezt most vegyem célzásnak? Hisz még egy vacsorára sem hívtál meg.


7574. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-08 23:37:52
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Téli vásár//
//Szőke herceg//

*Gwaandril felelete segít Karheiának jobban megértenie korábban elhangzott szavai valódi jelentésének megértésében. Tisztelettel biccent, majd megszólal.*
- Igazad van, elismerem.
*Örömmel látja, hogy a növényekről és állatokról szóló kutatásokkal milyen ügyesen beletenyerelt egy kellemesebb témába, ami Gwaandrilt feltüzeli. Egészen másnak látja így az elfet, aki a sok szomorú téma után látványosan kivirul, és kettejük között is szorosabbnak érzi a kapcsolódást.*
- Állatgyógyászat? De izgalmasan hangzik. Én elsősorban nagyanyám elveszett füves könyvét szeretném rekreálni. Részben emlékszem a tartalmára, de nem árt felfrissíteni az emlékezetemet. Meg persze bővíteni a tudást. A könyvekben sajnos igen felületes, szegényes a rendelkezésre álló információk mennyisége, mondhatni igen hanyag munkát végeztek az írók.
*Vagy csak Karheia igen maximalista abban, ami érdekli őt. Szerencsére egészséges módon az, és nem lehetetlenül szigorú önmagával szemben, így viszont képes a legjobbat, és legtöbbet kihozni abból, amibe belekezd.*
- Ez pompás. Biztos nagyon jó lesz majd a közös munka. Addig igyekszem is összegyűjteni mindent, amit tudok.
*Bele fog telni pár könyvtárban töltött napba, de Karheia is álmodozó természet tud lenni, és nem bánja, cserébe ahogy megjelenik előtte a vaskos könyv, megtöltve számtalan tudással.*
- Mágus, igen. Előtte népemnél amolyan szellemi vezető voltam, talán sámánként gyakrabban emlegetik itt. Már jó pár emberöltője öröklődik nálunk ez anyai ágon, ami hatalmas megtiszteltetés, és felelősség is egyben.
*Az átka is megvolt ennek, hiszen részben ez is sodorta őt bajba, amit viszont kicsit sem bán.*
- Tudok egy s mást, főleg a tűz elem érdekel, és elsőként ezen a vonalon indultam el. Ha azt tökéletesítettem, akkor a földdel folytatom, majd a nappal. De odáig még igen hosszú út vezet, sok munkával és türelemmel. Ezen kívül a Szellemek megajándékoztak egy farkas segítőtárssal, aki fantasztikus ételt készít. Gondoltam rá, hogy majd ételosztásba kezdek Arthenior szegényei között időnként.


7573. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-08 18:41:21
 ÚJ
>Alissäe Wyloora avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Úgy dönt inkább kiszakad a piactér forgatagából, volt belőle éppen elege. Kellőképpen ki is merítette a hideg, és a mozgás ahhoz, hogy lassan azt fontolgassa menjen vissza szállására kiscicáihoz pihenni. Viszont jól esik még kicsit neki a hideg levegő, érzi, hogy megnyugtatja, és kitisztítja elméjét, ezért tesz egy rövidke kitérőt a már ismert tisztás felé, ami eddig egyetlen helyszíne Artheniornak, ami tetszetős a számára, és érdekli. Gondosan összehúzza magán a bársonykabátját, miközben keres magának ülőhelyet, és kellemes csendben, békességben ott marad egy darabig.*


7572. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-08 17:58:20
 ÚJ
>Latamie Partalle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Garrikh minden korábbi önmagától eltérő megnyilvánulására Latamie mosolya egyre csak szélesedik. Hát létezik még a világon ekkora pálfordulás?
~Bámulatos~
~Mintha már ruha nélkül állnék itt...~ a gondolattal persze párhuzamosan fejében van még a kép, hogy azt sem értette amikor a vén kurtizán meginvitálta magához, véletlenül sem félreérthetőn. Szóval Latamieről elmondható, hogy jól szórakozik.*
- Erre rá kell gyújtani *Lapogatja meg a már jól ismert mozdulatokkal a lehetséges zsebeit.*
- Jap. Bűzlesz, mint egy disznóól. *Bólint helybenhagyólag minden sértő hangnemet mellőzve, pusztán megállapítja, ahogy Garikh azt ecseteli, hogy miként nem tudott mostanában megfürdeni.*
- Tényleg kurva hideg van, de miért a szökőkútban? Nem mintha nem lenne vicces *Vállát vonja, mert amúgy folytatni nem akaródzik neki, de a korábbi Garrikh illedelmes parasztfiú aztán biztosan nem fürdött volna a szökőkútban.*
- Nem tudod miről maradsz le *morran szórakozottan rekedtes hangján, mikor Garrikh elhárítja a vélt csókot, aztán a szerelmét is. Nem mintha ezt megeshetne, szándékai szerint.*
- Ezért a történetért, a dézsámat is kölcsön adom *Mert már csak ilyen nagylelkű ez a vörös leány. Csak senki nem látja feje felett a derengő ezüstkarikát. Ebben a pillanatban aztán sikerül is meggyújtania a dohányt, s szájába is löki.*
- Ami még jól is jöhet, hogy ilyen züllött vagy. A Kalmárban meg sem fognak ismerni. *Kuncogna, ha szokna olyat. Aztán persze, kiderül a komorrá váló tekintet oka is. Hogy cserben hagyta a bárót.*
- Jahogy. *Világosodik meg láthatóan.* A báró a bajod? *Ívelnek felfelé szemöldökei.*
- Minek magyarázkodnál? *Vonja meg a vállát, de már indul is száron vezetve lovát, dohányrúdba olykor beleszippantva fűszeres füstöt eregetve maga körül, hogy még aki percek múlva jár arra, annak is az orrába szökik. Feltételezi, hogy Garrikh követi, s ha nem téríti el valami ész érvvel, akkor a Kalmárig megy.*
- Amúgy sem féltelek. Simán kidumálod magad *Mondja még, ahogy a kalózkabát alatt rigó léptekkel maga mögött hagyja a tisztást.*


7571. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-07 20:00:31
 ÚJ
>Lainor Fairawell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Éjszakai kirándulás//

*Ziz szavaira csak fülel, miközben a lába alatt elterülő füvet megnézi. Rövid ismertetőt kap abból, hogy merre élnek a tündérek a szántóföldeken. Ezt megjegyzi, egyszer lehet, megnéz magának egy ilyen kis tündérfalut.*
- Szóval lejjebb egy kikötő van. És tengeri vagy folyó netán? *érdeklődik tovább, hiszen a Lihanechi tavon is lehet hajózni. A kérdésre bólint. *
- Igen, ám gondolkodom, hogy közelebb költözöm, hosszú idő, míg eljutok a városba, és néha ez hátráltat. *felel ismét hosszabban a tündérnek.*
- Jó kikapcsolódásnak nem mondanám, de üdítő beszélgetni valakivel. *mondja mosolyogva, közben a tündérre pillant, jelezvén a társaságát milyennek jellemzi.*
- Viszont van egy dolog, ami rég érdekelne. Ha nem bánod rákérdezek. *vesz erőt magán, és szembe áll meg a tündérrel. Lainor jó magas így le kell pillantania a lányra.*
- Tényleg virágból születnek a tündérek? *kérdése lehet butaság Ziznek, de nagyon is kíváncsi erre. Örül, hogy alkalma nyílik egytől ezt megkérdezni.*


7570. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-07 19:30:17
 ÚJ
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Téli vásár//
//Szőke herceg//

*Gwaandril tökéletesen azt gondolja, hogy az az út, melyet választott, az egyetlen járható számára. Ez nem feltétlenül az Ezer Levél Honának lakóinak tudható be, még érkezése előtt határozta el magában, hogy ragaszkodni fog régi, vagyis erdei életmódjához, ha az bizonyos igényeiből való lemondással is járna. Ez be is következett, csak sokkal drasztikusabban és eltérőbben, mint az a Viltheriel gondolta volna, emellett pedig elméjének akart-akaratlan befolyásolása is csak rátett egy lapáttal a tűzre. Ezeket még nem látja az elf, de talán az eljövendőkben máshogyan lesz. Mindenesetre Karheia szavai arra ösztönzik, hogy összeráncolják homlokát, s megvédje álláspontját, ezek alapján.*
-Mikor elmenekültem, választanom kellett, valamiről le kellett mondanom. Én pedig úgy döntöttem, az erdei közösségben való tagság fontosabb és tisztelendőbb emlék elhunyt őseim előtt, mintha egyéni érdekeimmel foglalkoznék. *Akár viccesnek is hathat ez a beszéd, ha belegondolunk, hogy mindene elpusztult az elfnek, s egyéni érdeken kívül már nem maradt más számára, főként most, hogy kutyája is elpusztult. Ezt Gwaandril viszont nem látja be, túlságosan elvakult, valamint az északi elfek kultúrájában mindig is volt valami berögzött kötődés a régiek tiszteléséhez, akárcsak a természet szeretetéhez is. A beszélgetés azonban más vizekre terelődik, amik hallatán az ifjú hosszúéletű is fellelkesül.*
-Ez remek ötlet! Ha elsősorban állatgyógyászattal is foglalkozok, ehhez meghoztad a kedvemet! Természetesen, bármikor benne lennék. *Mosolyodik el, majd arra gondol, vajon mennyi ismeretlen faj is lehet még itt, amiket talán pont, hogy ő fog felfedezni. Az álmodozás általánosan rossz tulajdonsága.*
-Ez a herceg többért is volt már képes bepiszkolni a kezeit. *Hunyorít gunyorosan.*
-Rendben, akkor majd igyekszem meglátogatni titeket, ha odakerülök. Egyébként te is mágus vagy? Van már valamilyen varázslat, amit tanultál?


7569. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-07 18:44:16
 ÚJ
>Garrikh Bathron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Nem zavarja a komor hangvétel, s a mosolytalan pofi, láthatóan Garrikh, ettől függetlenül kiválóan érzi magát, ugyanis vigyora csak egyre szélesebb, mennél több szóvirággal halmozza el a bájos érkezőt.*
- Nem fasz... bár az utóbbi időben néhány alkalommal hívtak már így is, *tettet mélázást, majd ismét a lányra szegezi tekintetét* de elég a Garrikh.
*Ismét teli vigyor, s csípőre vágott kéz, leplezetlenül vetkőztető tekintet. Az őt végigkísérő pillantásokat állja, s nem mozdul, olykor még mintha fordulna is egyet, hogy jobban lássák, csak fejével fordul, miközben Latamie körbejárja.*
- Ó, itt van az még, csak nem annyira látszik. *Ismét haját söpri, aztán legyint.* Maradjunk annyiban, hogy nem egyszerű az élet az utcán, szokatlanul sok ember vágyik arra, hogy az egyedül mászkálókat megtámadják. *Vakarja meg állát elgondolkodva.* Szóval... a szag is ennek köszönhető, ebben a kurva hidegben a francnak van kedve megmártózni a szökőkútban. Meg hát... próbáltam, de sokan megbotránkoztak, bár nem értem miért. Inkább fizetniük kellett volna e csodás test látványáért. *Hajtja meg magát, csupán magában kuncogva, s szemtelen vigyorral engedi, hogy állát fogják.*
- Csókod helyett, inkább némi ételt, s italt kérnék, szépségem... egy jó fürdő, aztán tőlem rám csücsöríthetsz. *Vonja meg a vállát, teljes mértékben szándékosan félreértve az elhangzottakat.*
- De semmi romantika, a világért sem akarom, hogy belém szeress... abban is volt részem az utóbbi időben, hát nem volt benne köszönet, de talán... egy ital mellett, vagy egy dézsában el is mesélhetném. Feltéve persze, ha nem bánod, hogy egy hajléktalan, züllött alakkal töltöd társaságod.
*Rezegteti meg szempilláját, s, ha Latamie elengedi, hát fordul is Reeno után.*
- Honnan, s hová tartasz? Régen jártam a Kalmárban... nem akartam a báró elé kerülni, miután eltűntem. *Tán először sötétlik arca, s fordul komorba.*
- Cserben hagytam. *Pillant a földre, megfeszülő állkapoccsal.* De eltűnt az asszony... mennem kellett, vagyis... úgy hiszem ez lehetett a fő oka távozásomnak. *Sétál lassan, amerre kell.*


7568. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-06 16:08:22
 ÚJ
>Latamie Partalle avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Nem tulajdonítana nagy figyelmet az őket leszólító férfinak, de a megjegyzés annyira nyitogatja a bicskát a zsebében, hogy kénytelen megtorpanni. Ami azt illeti, csak a hangja zavaró a vörös szirénnek, mert ismerősen cseng.*
~Jahj, még egy kéjenc.~ *Sóhajt magában.*
- Nem félek én attól. *Kuncogna fel, ha csinálna olyat, de Latamie sosem kuncog. Az a kevéske vidor rekedtes jókedv is a csodálkozás gyönyörű fintorát húzza Latamie arcára, mikor félresöpri az idegen a haját.*
- Miafasz *Szalad ki a száján az őszinte meglepetés.*
- Garrikh, te kis... *Hát a vörös szirénnek azért akad szókincse, vagy ilyen, vagy olyan, de azért most meglehetősen elakadt a dolog. Van ideje az ízes piaci monológra, ami amúgy Latamiet felettébb szórakoztatja, s közben alaposan meg is szemléli, szemtelenül ahol csak lehet.*
- Hová lett a bájos pofi? *Lép közelebb, miközben visszaengedi kabátjának szegélyét, melyet a felismerésben úgy felejtett, félrehúzva.*
- Hát ez nagyon jó *el van bűvölve, s csípőre tett kézzel méregetve indul körbe a férfi körül, ha a hely engedi.*
- Te Rheeno! Látod ezt? *Rheeno viszont már lépésben halad tovább, nem is érdekli Latamie felfedezése, az újonnan köttetett régi ismeretség. Valószínűleg kimerült, és unja a banánt, csak a vízszintes pózra vágyik. Nem is várja meg a vöröst, ha nincs veszély, ő tovább is áll. Latamie csak fintorog egyet a dolgon, de nem érinti mélyen.*
- Hát a szöveg nem változott, de végre valami ami hasznodra vált, Garrikhom. *Megáll a lecsúszott kereskedő előtt, majd ha akadálya nincs, állára fog, hogy közelebbről is megszemlélje minkét oldalról az arcát. Őszintén mondja, hogy jól áll ez a feslettség, bár kissé bűzlik.* Csak fürödnöd kellene, mert bűzlesz. *Nem annyira mint a kikötőben néhányan, de azért Latamie orra néha jobb a kelleténél, vagy a szája nagyobb. Vitathatatlan.* Hogyne ismernélek meg.


7567. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-06 02:00:54
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Téli vásár//
//Szőke herceg//

- Köszönöm.
*Elismerést érez Gwaandril szavaiból, főleg azért, mert Karheia tudja igazán, hogy nem mindig volt egyszerű hűnek lennie elveihez, és kultúrájához. Különösen hiszen ha távoli rokon is, de tharg vér csordogál ereiben, és saját véreiből származóknak köszönheti azt, hogy élete olyan mértékig felfordult. Még most is haraggal, gyűlölettel és főleg megvetéssel gondol arra a névre, hiába próbál megbocsátást gyakorolni.*
- Borzasztóak ezek a szavak.
*Csattan fel fájdalmasan, arcára is egy ezt tükröző grimasz ül ki. Jellemzően nagyon figyel reakcióira, most mégis úgy érzi, hogy ki kell mondania azt, amit érez.*
- Nincs olyan, hogy nem teheted. Kit érdekel mit engedtek meg?
*Persze saját közegében is léteznek szigorú szokások, Karheia viszont nem kedveli ezeket a megkötéseket, talán azért sem, mert túl sokáig volt szabadsága korlátozva.*
- Azt teszel amit akarsz, és ami jó neked. Nyilván a közre nézve nem veszélyes dolgokra gondolok éppen. A többibe pedig senkinek semmi beleszólása.
*Persze Gwaandril korábban említette, hogy nem volt neki jó régi közösségében, és csupán jót akarnak neki a jelenlegiben, ugyanakkor a korlátozó gondolatoktól viszketni kezd koponyája hátsó része, és csak kis híján állja meg, hogy ne forgassa szemeit, amit kifejezetten utálatos szokásnak tart.*
- Druida? De érdekes.
*Hirtelen fel is lelkesedik, hiszen ő is közel érzi magához a természetet, és talán egy druida igen nagy segítség lehetne számára, több szempontból is.*
- Örülnék ha lenne alkalmunk még találkozni. Érdekelne az állatok szokásainak megfigyelése, illetve a növények. Ezekről szeretnék feljegyzéseket készíteni. Majd segítenél nekem benne? Persze csak akkor, ha kedved is lenne hozzá.
*A végső kérdés meglepi, ez kiül arcára, és egy röpke pillanatra a szót is beléfojtja.*
- Synmirán minden baráti szándékú tanulni vágyót szívesen látnak, azt leszámítva, hogy herceg létedre is magad kellene mosnod a ruháidat.
*Mosolyával igyekszik jelezni, hogy csak viccelt. Feltételezi az elf közösségben is ugyanúgy részt kell vennie Gwaandrilnak a közös munkában.*
- Azt nem tudom megmondani mennyire menne neked, nem ismerlek eléggé. Azt tudom mondani, hogy egy próbát megérhet. Ha más nem, akkor tapasztalatot szerzel belőle, abból pedig levonhatod a tanulságot.


7566. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:27:53
 ÚJ
>Paranvyr Lughander avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

*Végzett a piacon, most jöhet az utazás. Természetesen most nem egyedül teszi ezt, hiszen macskája úgy döntött, elkíséri őt, így a cirádás cirmos léptei kísérik a sötéthajú elfet. Mire kikeveredik a tömegből, elérkezik a délután, vöröslő foltokat festve fel az égre. Ez megint csak hidegen hagyja Paranvyrt, csupán annyi jut neki róla eszébe, hogy még kevesebb ideje maradt arra, hogy időben kunyhójába érjen. A legkevésbé sem szeretné, ha éjszaka valamiféle orgyilkos, vagy bandita elvágja a torkát, miközben majd a kikötői erdőségben sétálgat a dokkok felé.*


7565. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-04 21:16:09
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Valuryen //

*Jó talán ezt nem vitatná, hogy kedves. Mert mindig is az volt mindenkivel, sosem bántott senkit. Csendessége, és segítőkészségét odahaza is erényként emlegették. Valuryern a szemébe néz, és egészen mélyen, Sea mosolyogva merül el a tekintetében, és hát mi tagadás tetszetős számára az amit ott talál. Közben azért próbálja is figyelmesen hallgatni az elfet, a kuncogásba itt most nem követi a másikat, csak figyeli. Kicsit talán rajongva, Seánál minden így kezdődik.*
- Óh hogy mennyi mindenhez hasonlítasz. *lepődik szelíden. Közben nem esik zavarba, ha tovább kell néznie Valuryent. Fény derül, hogy igencsak sok közös kedvenc helyeik vannak. A megállapításra azonnal őszintén tud felelni.*
- Haza látogattam. *csak ennyit mond, ebből az elf is ki fogja találni, hogy az nem a szomszédban van. Sőt ha úgy tetszik messze fent északon a nagy tó után. Igen a felsőbb hatalmat Sea szótárában szülőknek nevezik. Eldöntötte többet nem enged nekik, és nem fog csak úgy haza ugrani, ha érkezik egy levél vagy egy csomag. *
- De akkor is ültettél fát, és óó úgy szeretnék én is! *kezd bele szavaival elárasztani Valuryent. Követi az elfet szemével, s utána is lépked lassan. Megnézi az általa ültetett fát. Fura hogy az elf a nyomról beszél, amit a világban hagyna maga után. Emléket állítva önnön magának. Ilyesmi Seának sose jutott eddig eszébe. Mélázik is ezen egy sort. Ráébred, hogy a verseivel lehet nyomot hagy majd ő is. Még ha most kizárt, hogy bárki is megnézhesse őket, vagy elolvassa egyáltalán.*
- Egy nyom, ami emléket állít, ha már nem leszel? *kérdezi, és megsimítja Valuryen fáját. *
- Igazán szép tőled, hogy szebbé varázsolod a kedvenc tisztásomat. Nagyon köszönöm. *mondja játszva még egy kicsit. Amit követ a piactéri ruhaelvarázslás ténye. Ezen felnevet az elf is. Seának is vele kell kacagnia. *
- Mond, hogy nem lenne vicces. Mert nagyon is az lenne, én megpusztulnék, a nevetéstől azt hiszem. *mondja jó kedvűen, talán nem kell már addig várni, elég a puszta gondolat is. Azonban Seawil hamar úrrá lesz a nevetésén, és inkább csendesen megnézi megint Valuryen ezüstös haját. Valahogy kiderül a férfi kora, nagyjából. Ez semmit nem jelent neki, nagyon is jól érzi magát az elf mellett.*
- Ez egy nagyon szép családi örökség. Kár hogy én nem örököltem ilyesmit. *mondja, aztán eszébe jut.*
- Látod? Ha tudnék varázsolni más külsőt magamnak biztos ezüstös, lenne a hajam, mint neked. *magyarázza, mire használná. Sosem tagadja, hogy nem elégedett a hajszínével, ha megkérdezik. Csak módfelett kevesen kérdezik ezt meg.*
- Igazán szép a tisztásról a naplemente nem? *érdeklődik halkam, tán igencsak fülelnie kell Valuryennek ha hallania akarja.*
- Szabadna látnom a hajad ezüstös csillogását a hold fényében is? *kérdezi kedvesen, és ehhez bizony nap lebukását követően is itt kellene lenniük, kérdés az elf férfi hajlandó lenne-e ilyesmire a fura szemszínű elf lányért.*


7564. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-04 18:44:29
 ÚJ
>Wrexan Glunsz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Téli vásár//
//Felnőtt gyerekek//
//Zárás//

* Elkorcsolyáznak egy darabig, de aztán Rony, úgy dönt, hogy elérkezett az idő a távozásra. Kicsúszik hát a pálya szélére és nekiáll megszabadulni a korcsolyától, mivel Wrexan nem akadályozza meg ebben.*
- Persze csak nyugodtan. Lassan nekem is mennem kéne.* Amíg a tündér öltözködik ő csap még egy pár kört a jégen. Mikor Rony távozik, akkor integet neki és jókívánságokkal is megszórja.*
- Legyen szép napod! De a kikötőbe ha mész vigyázz, mert veszélyes hely!* Inti óva a csöppséget. Aztán ő maga is lekecmereg a jégről, hogy hazatérjen.*

A hozzászólás írója (Wrexan Glunsz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.04 18:55:18


7563. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-04 18:15:50
 ÚJ
>Zizdalriaz Clethitane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Éjszakai kirándulás//

*Lassan haladnak előre és végül az erdő szélére érnek. Már látható a tisztás is.*
-Nincsenek sokan, csak néhányan. Bár, hogy más kis településeken mennyi tündér van azt nem tudom. Innen délre van a Szántóföldek, utána egy újabb erdőség, majd a Kikötő.
*Mondja el dióhéjban a délebbre fekvő területeket.*
-Ilyen messze élsz?
*Lepődik meg.*
-Akkor jó kikapcsolódás lehet egy kicsit a városban lenni.
*A tisztást a két hold szépen megvilágítja és még a csillagok is fényesebbek mint eddig. Vagyis legalább ő így látja.*


7562. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-04 17:35:48
 ÚJ
>Eooghantar Weery'tas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

*Bármennyire is elszánt valaki egy idő után azért elkezdenek sajogni a lábai, jelen esetben pont ezt éli át Eooghan is. ~Persze ha fogtam volna valami kerek fenekűt, biztos elhozott volna a lován. ~ Dobja le magát egy nagyobb sziklára, ahogy kiér a tisztásra. Már egy ideje elfogyott az énekelni való energiája, így csak csöndben viseli a rá kiszabott sorsot, a bandukolást. ~Ez így tarthatatlan. ~ Simítja gondterhelten hátra a haját. Előkaparja a táskájából azt a cipót, amit még az utolsó kocsmában tett zsebre, majd óvatosan helyezi le maga mellé, hiszen az ajándékba kapott pia még benne lapul, nagy szégyen lenne eltörni, mielőtt belekóstolt volna. Egyelőre csak Yeza jár a fejében, meg azaz ijedős hátsója, hiszen csak reménykedni tud benne, hogy indokolatlan volt a félelme. ~Jobb nem a legrosszabbakra gondolni mindjárt. ~ Úgy tapasztalta, nem igazán kell félteni a vöröst sem, már régen hagyták őt is csak úgy ott az útmentén. De megtörtént, túl van rajta, meg a lázon is, ami vele járt.*
-Talán a péknél még van üresedés, ott mindig kihullik a korpa. *Vigyorog csak úgy magában, felidézve a régi emlékeket.*



7561. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-02-03 20:41:44
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Seawil//

*Kedvesen mosolyog Seawil szavain, s inkább csak úgy sejtelmesen, rejtélyesen néz el a levegőbe, oldalra egy kicsit.*
-Hogyne lennél, kedves...
*Mondja, ahogy ismét ránéz, egyenes a szemébe, bele a gyönyörű íriszekbe, s egy pár pillanatra, mintha Valuryen nyitott könyv lenne, egész a lelkébe láthat a másik, persze, ha egyáltalán akarja.*
-Ugyan, ezek ostoba kölkök lehettek. Bárki akinek van egy csöpp esze is, legalább annyi, mint egy marék szárított lepkének, ami valljuk be, azért nem sok.
*Kuncogni kezd, s kezét a szája elé emeli, majd köhög egy párat, hogy folytathassa.*
-Az olyasmiken gondolkozik, hogy mihez hasonlítson vajon. A hold tündöklő fényéhez? A nap éltető, kedves és meleg sugaraihoz? A kolibri kecsességéhez, vagy netán mind egyszerre? Látod, ez itt a jó kérdés.
*Majd mielőtt bármit is mondhatna, vagy tehetne a nő, Val elindul egy irányba, persze csak lassan, inkább csak egy pár lépés, hogy szándékosan megtörje azt a kósza pillanatot.*
-Ennek örülök, ezeket a helyeket magam is kedvelem, mi tagadás. Furcsa, hogy korábban nem futottunk össze. Talán egy felsőbb hatalom akarta így, ki tudja.
*Megsimít pár falevelet, bár egyre kevésbé látja őket, ahogy megy le lassan a nap, s örökös játszótársa, az éjszaka újra erőt vesz a másikon, hogy aztán reggel majd ismét elveszítse a küzdelmet.*
-Jajj dehogyis. Bár én ültettem volna!
*Jelenti ki egyértelműen.*
-Csak egy párat közölük, épp azt ott.
*Mutat az egyikre.*
-Nemrég jártam erre, és itt hagytam, hogy ha más nem is, én tudjam, hogy az én kezem munkája is itt pihen valahol. Hogy hagytam valamit a világra.
*Seawil ruhaváltoztatós varázslat elképzelésén nem tud nem nevetni, de olyan igaziból, jóízüen kezd nevetni.*
-És mindenkire egyszerre használni a piacon, aztán milyen kavalkád lenne belőle.
*Meleg kacaja betölti az egész tisztást is talán, míg nem fogja vissza magát.*
-Bocsánat. Ó, hogy a hajam?
*Néz kérdőn rá, majd a hajára is. Még sosem jegyezte meg senki neki ezt.*
-Most hogy mondod. Nem így jöttem a világra. Tudod ez egy családi örökség. Mindenki, aki megélte már a 100 évet, ilyen hajjal büszkélkedhet.


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9119-9138