Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 104 (2061. - 2080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2080. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 18:42:31
 ÚJ
>Ceriger Tyregas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

//Nadae//

*A pultnál való nagy nyüzsgés folytatódott, fiatalok, s életük végén járók együtt szlopálják az alkoholt, élvezik a másik nem társaságát, s eszik a zsírosabbnál zsírosabb ételeket. Ceriger nem a legbeszédesebb fajta bár, s általában a gyilkolásban találja meg az örömét, mégis, ezúttal ha valaki megkérdezné, hogy érzi magát, azt felelné tetszetősnek találja a morajt, s a tömeget.
Tisztában van vele, hogy leszólítván a kalóz nőt, annak valószínűleg nem igazi nevét kapja vissza, hiszen ha híres kalóz vagy martalóc hangoztatná hogy kicsoda, könnyen fejét vehetnék a rosszakarói. Ez azonban talán nem is olyan fontos. Rövid ismeretségük nem követeli meg, hogy egymást titkait fürkésszék, vagy azt hogy őszinték legyenek egymással.
Válaszul tehát a Kerith nevet kapja, mely könnyen lehetne a valódi, de ki tudja azt. A szarkasztikus humort nemes egyszerűséggel elengedi a füle mellett, hisz már évek óta hallgatja sokféle ember sokféle szitkozódását. Kinek a szülei, kinek a rokonai akarnak bosszút állni rajta, de végül mind ugyan úgy végzi, habár a nő nem egy bosszúálló, csak egy egyszerű nő, akinek nem tetszik, hogy figyelmen kívül hagyták, s most hogy megkapja amit akar, úgy néz ki valamivel nyugodtabb.
Nemsokára őt is érik a kérdések, persze ez is szarkasztikus, de hát egy kalóztól az ember csak ilyesmit várhat. Sokszor a nyelvük gyorsabban pörög, mint ahogy a kardjuk, de ez csak gyakorlatban derül ki. Bár Sir Tyregasnak most nincs kedve harcolni, így ez nem derül ki.
Minek utána a nő valamiért a vállát érintgeti Ceriger szemeivel követi a mozdulatot, majd kicsit lehajolva a egyenesen a nő szemébe néz.*
- Ezzel mit akarnál elérni? -
*Vonja kérdőre, mivel új partnere jelenleg az egyetlen dolog, amivel eltöltheti a szabadidejét, amúgy meg zabálna, s vonulna is tovább erről az eseményről. Sosem érezte az, hogy neki szüksége lenne társasági életre, s sosem kereste a társaságot, de előbb utóbb a társaság mindig megtalálta őt.*
- Ceriger... Most épp Északról jöttem, s Délre tartok... olykor ez fordítva van... -
*Folytatja rezzenéstelen arccal. Nem igazán szokása érzelmeket mutatni. A dühös, boldog, tettre kész és minden egyéb arca talán pont ugyan úgy festhet, így a kiismerhetetlenségbe burkolózva teheti a dolgait.*
- S talán kedved tarja leinni magad? Ezen a helyen úgy sincs más szórakozás... Talán jó lenne tényleg elfelejteni, hogy mit csinálunk itt -
*Lassan fújja ki a levegőt, s továbbra is a nő arcát fürkészi, aztán feltartja az ujját, ezzel jelezve, hogy itt fogják folytatni. Tetemes léptekkel indul el egy társaság felé, akik nem is sejtik mi az egyetlen bűnük. Ez pedig az, hogy van ülő alkalmatosságuk, míg neki, s a nőnek nincs.
Mire odaér, egy szó nélkül elvonulnak a székekről, így neki már csak annyi marad hogy felkapjon kettőt, s a pulthoz cipelve lerakja az egyiket a nőnek a másikat magának.*
- Most már helyet is foglalhatsz, és ihatunk is, ennél jobb szórakozást kevésbé kereshetnénk. -


2079. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 18:34:49
 ÚJ
>Ziana Yedhir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//

*Kissé háttérbe vonulva, flaskáját dédelgetve figyeli a páros minden rezdülését. Mondjuk ő mindig akar műteni, de most ezt bölcsen nem kotyogja köbe. Boldoguljon csak Viaka, a saját képességeivel, ahogy tud. És tud! Érdeklődve hallgatja a jövendőmondó szavait, nagyokat hümmögve, jól megfontolva minden egyes kitételt, és célzottan szúrva közbe a hatásszünetekben.*
-Mind ilyen eleinte.
*Vagyis Zia számára meg sem lepő Amienas távolságtartása, a pasik így viselik a kis vörös udvarlási gesztusait.
Ezt a méregetést nem érti, jó melegen felöltözött, kicsit zavarja a mozgásban. És? Ha akció lesz úgyis ledobja magáról az ormótlan kabátot.*
-Mosmiva?
*Minden esetre feljebb tolja homlokán a rusnya zöld sapkát jobb kézfejével, a spatulától még nem vált meg. A kettes számú lehetőséget hallva, vet egy futó pillantást a zsoldosra, majd flaskáját Via kezébe nyomva, veregeti vigasztalólag hátba a nőt.*
-Használd az erőd.
*Tesz javaslatot mosolyogva, mert számára két diagnózis eggyel több, mint kellene, hogy legyen, és fordul vissza paciense felé. Volt valami sarkalatos kérdés, melyet még nem válaszolt meg. És félbe maradt az állapot ellenőrző vizsgálat is.*
-Szóval. Egy csomó balfácánt találtunk. De egyikkel sincs kedvem ágyba bújni.
*Jelenti ki mindezt olyan természetességgel, mintha épp csak az időjárás lenne a téma.*
-Vagyis aláveted magad egy futó ellenőrzésnek, vagy inkább lemondasz az élvezetről is?
*Talán itt már minden nő bedobna némi bájat, egy huncut mosolyt, rebegő szempillákat. Zia ezzel szemben csak áll, a fapálcát készen tartva, és komoly arccal alkudozik.*


2078. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 18:04:46
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//

// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //

*Isuriinak nem lett volna ellenére a szarka tollainak megtépázása, csupán szeretett volna megbizonyosodni arról, hogy szarkával van dolguk, mert ez itt előttük inkább tűnik mind végig vijjogó seregélynek. Legyen akármi Borsó - koldus, vagy királyi családból való - megmenekül a Szellemeknek hála és egy kicsit a varázslónő is megkönnyebbül. Egy bosszús pillantást azért vet Khanra, amiért megtévesztette őket, de egyebet nem fűz hozzá az eseményekhez, elvégre a szurtosnak baja nem lett, felesleges lenne eljátszadozni a szavai által megfeszített idegek húrjain, még ha tehetsége volna is az efféléhez.
Mi tagadás, Khan ügyesen bánik a szavakkal, s bár bizonyára Isurii is képes lenne rá, nem teszi. Számos oka van annak miért nem, de leginkább azért nem, mert nem szeretné tévedésbe ejteni a másikat. Meglehet, hogy nem árul el neki sok dolgot, de nem is bízza titkait más fantáziájára. Ez a fajta manipuláció neki sose ment, ellenben néhai féltestvére ezzel a módszerre még bátyjukat is könnyedén bírta rá olyasmire, miket nem állt szándékában megtenni neki. Ügyes kis boszorkány volt, de bizonyára ezen képességét szolga sorban lévő elf anyjától örökölte, nem pedig a benne csörgedező Thargodar vérnek köszönhette.
Tehát nem, Isurii nem partner az efféle romantikus diskurzusokban. Réveteg elvágyódó szín, sejtelmes sugallatok szárnyán tovarebbenő lezáratlan mondatvéget nem vonzzák. Egy éve, vagy akár pár hónapja epekedett volna valakiért, bárkiért aki képes megszédíteni a szavak varázsával, de azóta megkeményedett. Messze nem olyannyira, mint elvárható lenne az egy törzsi közösségben, de már nem az az iruló piruló kis ne bánts virág, aki volt.*
-Biztos lehet benne, hogy nem az egyedüli, akinek ez itt mind furcsa.
*Erősíti meg a másik szavait anélkül, hogy többet, vagy kevesebbet mondana. Gondolhatna itt Gabrienre is, aki vezetője a másiknak, most épp annyira tűnik elveszettnek a tisztás szélén, ahogy az ezüstös árnyakat kergeti, mintha maga sem ebből a városból, vagy Lanawinről származna. De gondolhat itt magára
is, hisz ő is idegen Artheniorban, hiába telepedtek meg a kikötő, s a várost összekötő ösvény mentén.
A következő kérdés azonban meglepi. Egyfelől, mert annyira konkrét, másfelől, mert annyira magától értetődő szófordulattá vált már számára az iménti, hogy erre vonatkozó kérdésekre nincs felkészülve.*
-Őseink Szellemeire. Mivel a városnak saját vallása nincs, hát mindenki hozza a magáét.
*Vonja meg vállait és inkább kortyol egyet italából, mielőtt az teljesen kihűl.*
-Oda nézz!
*Bök nevetve a vásároló, majd szalonnát habzsoló Tolvajuk felé.*
-Talán még is sikerült jó útra téríteni... Ha a vezetője ilyen serényen osztogatja az aranyait, szép kis koldus sereget verbuválhat maga mögé "Őlordsága". Vannak ilyen törekvései, vagy puszta véletlen lenne, hogy lekenyerezte ahelyett, hogy lekurtított volna belőle egy darabot?
*Érdeklődik könnyed, csevegő hangnemben miközben bögréjében próbálja tartani azt a leheletnyi kis meleget.*



2077. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 17:14:07
 ÚJ
>Nadae Eilwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Ceriger//

*Szem- és füllátomás a piszkos páncélú harcos mit sem törődik szavaival. Amivel gond nem is lenne, ha a vele szemben – illetve esetünkben háttal álló – nőszemélynek nem lenne ez olaj a tűzre. Idegei pattanásig feszülnek, hogy még a rúgása is, hiába talált célba, a másik meg sem rezzent rá. Bezzeg az ő talpa, az csak sajog. Nem hiába van ott a páncél, s hiába tudja ezt főhősnőnk, agyát lassan vörös köd borítja el, hiszen szavai nem érik el a kívánt hatást. Nem kíván ő harcolni a masszív testalkatú férfival, de legalább agyának húzásáig válaszolhatna. Hisz semmi más szórakozása nincs, ezen a hideg, vizes, nedves, idétlen napon.*
- Oh, hogy nyomorodnál meg, s hangyák falnának fel, iszonyat lassúsággal.
*Sziszegi is továbbra is az orra alatt. Nem hiába nem jár szárazföldre, az itteni népséget még kevésbé bírja, mint a tengerit. Ott legalább ahhoz szocializálódott, már tud velük bánni, s már-már ritka alkalomkor forr fel az agyvize- mint például hajójának elkockázása. Viszont a szárazföldi patkányok társaságát még mindig nem szokta meg, s érzése szerint már nem is fogják. Legalább a kikötőben néha napján bocsánatot kérnek az embertől, ha már neki mennek, de úgy tűnik, itt ez nem dívik.
Kecses léptekkel, pimasz pillantással s gunyoros mosollyal halad el, a harcos mellett, csípőjét akaratlanul is hintázva, hogy nőiességét mindjobban kiemelje. Mozdulatai reflexszerűek, ő maga bele sem gondol, vagy inkább észre sem veszi, hogy „kelleti” magát.
Sajnos udvariatlan nekimenője követi őt, amiből nem sok jót sejt. Hiába is, beképzeltsége határtalan, s saját magának az érdekességének írja le, a férfi közeledtét.
Lekönyököl a pultra, az italosnál, s már emelné kezét, hogy magára vonja, az árus figyelmét, mikor a tagbaszakadt, obsitos mellé érve, odébb rakja mellette álló félnótást. Úgy ahogy, az előbb tette vele is.*
- Szokások, mi? *Húzza el gúnyosan a száját, megjegyzése közben, ám a keze félúton megáll, megdöbbenésében. Épp visszafordulna az kofához, mikor még jobban meglepődik. Hozzászólnak! Mégpedig a lovagi!*
- Jé, nem vágták ki a nyelved! *Állapítja meg, ál-vidám hangnemen. Hogy a helyzetet még jobban dramatizálja, kezét a szívéhez kapja, s egy megkönnyebbült sóhajt hallat.* - Pedig már azt hittem, hogy a cicukák elvitték a nyelved. De ezek szerint, csak jellemből vagy bunkó, már megnyugodtam.
*Ha engedik, kezét a férfi vállaira teszi, bár ehhez némi lábujjhegyre állás szükségeltetik. Ha engedik, gyorsan vissza is húzza a kezét, s immár nem is foglalkozik az árussal, hiszen, ha nem is a szokványos módon, de a kedvenc szokását, elérte*
- Kerith… Kerith vagyok. *Mondja magabiztos hangnemben. Ha az imént a társnőjével úgyis az álnevekről beszélgettek, hát itt az ideje, hogy egy újabb nevet vessen be. Hiszen nem tudhatja, hogy ki az idegen, s nem tudhatja, hogy mi célból jött oda hozzá, az ilyenektől bármi kitelik. Bár legalább a fogyasztásáról megkérdezte. Ha meg mégis lebukna néhány jóakarója jelenléte miatt, akkor is könnyen kivágná magát.* - Hát és téged? Némák Fejedelme? Egyébként minél erősebb, s annál ütősebb jöhet. Lényeg, hogy a lehető leggyorsabban felejtesse el, hogy hol is vagyok, s mit is csinálok itt. Honnan jöttél?


2076. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 16:37:01
 ÚJ
>Borsószem Gweyrielane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

// A Tolvaj, a Hazug, és a Szépség, most már Kegyetlenül //

*És a mese folytatódik tovább. Szépség is újra Szépséggé lesz, hiszen megkérdőjelezi a tolvajlást, s lám mintha ez a kérdés fordítana a történet kerekén egyet.
Lanie kapálózik. Hogy a túróba ne kapálózna, hiszen nem akarja, hogy levágják a kezeit. De már nem olyan hangos, mint az imént, csak kétségbeesetten vinnyog párat, s amikor a Kegyetlen Óriás leereszkedik hozzá, s megragadja vállát, ösztönből lép hátra. Messzire nem jut, hiszen ott Khant találja, s háta a Hazug hasának nyomódik. Nincs tovább. Gabrien ujjai lila foltokat bűvölnek azon nyomban a csontos kis vállra, s ez, no meg a fényes penge látványa dermedté teszik a lánykát.*
-Jó.
*Kapva kap az alkalmon. Hát persze, hogy jó lesz. Becsszóra. Tanult a butaságából. S megkönnyebbülten sóhajt fel, amikor a tőr eltűnik a tokjában. Viszont a következő fordulatra egyáltalán nem számít. Csak tátott szájjal bámulja a tíz fényes korongot a tenyerében, s ha csak Khan odébb nem noszogatja, akkor lecövekelve támaszkodik neki a férfinek.
Vélhetően azonban megtörténik a noszogatás, hiszen Khan megmutatja, merre is tartja erszényét. Valóban, ha Lanie fel is érte volna, semmiképpen nem tudta volna elcsenni onnan.
A jó tanácsra csak biccent párat, s tekintete megbabonázottan fordul vissza a tíz arany felé.*
-Hijjj!
*Rikkant fel váratlanul, megengedve magának még egy ugrást is. Váratlanul tör ár az öröm. Még soha nem volt egyszerre a kezében tíz arany. S mielőtt bármi történnék, megiramodik. Ezúttal afelé a stand felé, ahol sülteket lehet vásárolni. Mikor sorra kerül, rendel egy Sült szalonnát, majd kifizeti a 9aranyat érte, és félrevonulva falatozni kezd. Életében először eszik úgy, hogy nem csórta a kaját, hanem vette. S ezért hálás az Óriásnak, aki már nem is Kegyetlen.*


2075. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 16:34:50
 ÚJ
>Meishannah Erynath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//És...//

*A borzongás elsimul lassan, mintha az éjteremtés gondolata bírta volna dacos meghunyászkodásra.
A hangokra kényes fülnek az ökölbe szoruló kéz nesze sem marad észrevétlen, ahogy a beálló csend sem s nem siet messzemenő következtetéseket levonni a férfi tettéből. Bár nem látszik, figyelmének minden érzéke most az óriások termetével feleselő hóhajúé.
Milyen különleges sörény… micsoda kivételes szempár. S csak a kérdés lehet ennél érdekesebb; vajon mi hívta elébe? Delíriumosan átható pillantásába nem egy férfi határozottsága roppant már, s szenvtelen kitartása is párját ritkítja.
Hogy nem rá érti szavait a nap-tekintetű – ki kénytelen szólni, ha meg kívánja törni a csendet -, hamar bizonyossá válik.*
- Nem a félelem tart vissza *csatlakozik maga is a sokaság fürkészéséhez, de szünetet hagy köztük.
Láthatóan nem zavarja az üdvözlés elmaradása, s akképp felel, mintha régről ismernék egymást…
…vagy nem sokkal ezelőtt váltak volna el útjaik, hogy most újra keresztezzék egymást.*
- És magát…? Mi űzte idáig, a peremére?
~…hozzám~
*A káosz nem sajátja, nem is vágyja, noha tartani sem tart tőle. Érdektelen felé s alkalmazkodó, ha szüksége kívánja.
Most még megfelel itt, innen a távolból követni a belefeledkezőket.
Most már megfelel.*

A hozzászólás írója (Meishannah Erynath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.08 17:22:27


2074. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 15:56:49
 ÚJ
>Alakim Aherber avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

//Hófesztivál//
//Moranshe Wylensur//

*A lány megjegyzésére a birtokkal kapcsolatban Alakim ismét elmosolyodik.*
-Én pedig örömmel adok. Sőt ajándékozok.
*Alakim mosolyog de, komolyan gondolja. Mint a legtöbb találmányánál most is biztos benne, hogy valami korszakalkotót hoz létre. Sok csalódás érte de, egyik sem szomorította el és mindig kitalált valami ujjat. Lehet, hogy most is ezt fogja tenni ha sikertelen lesz. De bízik magában. A pálya leleplezése a lányt is izgalommal töltötte el. A megjegyzésre Alakim hümmög egy sort.*
-Szerintem a város mint mindig az ilyen helyzetekhez is a mágiát használja. Perig nekem erre is lett volna jó pár ötletem.


2073. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 15:56:07
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//
//És...//

*Valóban úgy tűnhet, kóvályog csak a tisztás széle felé, mintha álomba révedt volna, napsárga tekintetét arra a pontra szegezve, ahol a sötét árny töri meg a havas táj fehérségét.
Valahol út közben döbben rá, hogy úton van, minden lépése alatt ropogva törik a szűz hó fagyott burka, s ez a ropogás téríti észre.
Megacélozza lépteit, egész lényébe határozottság és erő költözik, egyetlen mozdulattal rázza le magáról a bűbáj láncait, mint mamut az éjjel rátelepedett havat. Mire az árnyékból font jelenés elé ér, már újra erős és tántoríthatatlan kolosszus.
Kezei alatt halkan nyikordul fel a szarvasbőr, ahogy ökölbe szorítja kezeit, ahogy végigméri az előtte álló nőt, hasonlóan, ahogy ő tette az a hósörényűvel.
~ Ismerlek... ~
A gondolat most már nem kérdés, megkérdőjelezhetetlen kijelentés, már csak azt kellene kiderítenie, hogy honnan. Mert abban biztos, hogy sohasem találkozott még hozzá fogható jelenéssel. Sosem álmodik, vagyis még egyetlen egyszer sem emlékezett még soha egyetlen álomból szőtt illúziójára sem. Áldásnak gondolta mindig, hisz sosem volt rémálma, nem fertőzte tudatát a gonosz álom, reggel mindig kipihenten ébredt.
Ám így sosem volt egyetlen olyan álma sem, ahol rég elfeledett barátokkal, szeretőkkel találkozott, sosem járta az álom útján a maga mögött hagyott otthon köveit.
Máskor a neki tetsző nők, lányok teljesen más viselkedést váltanak ki belőle, de most valahogy képtelen hozni azt a formát, s kezd kellemetlenné válni a rájuk ereszkedő csendburok, melyen át mintha alig jutna el hozzájuk a tisztáson zajló hófesztivál tompa hangjai.
Nem találja a szavakat, Khan biztosan tudna egy furfangos szófordulatot, amivel megtörné a hallgatást és vele a csendet, de a kolosszus ajkait, mintha összefagyasztotta volna a tájat uraló fagy.*
- Nem annyira félelmetes, mint amilyennek látszik.
*Szólal meg végül a sokaság felé fordulva. A tisztás széléről egész békésnek tűnik a forgatag, csak belülről ragadja magával a halandót a káosz. Reméli, hogy bárdolatlansága nem riasztja el a hollóhajú nőt, hisz nem köszöntéssel kezdte a beszélgetést.*


2072. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 14:09:20
 ÚJ
>Khan Lero avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//

// A Tolvaj, a Hazug, a Kegyetlen és a Szépség //

*Hangosan és jókedvűen elneveti magát a dolgok fordultakor. A játék hasonlított valamiben ahhoz, amit "csirkefutamnak" neveznek és voltaképp egyetlen szabálya van csak, ami meghatározza nyertesét és veszteseit. Aki előbb feladja vagy kihátrál belőle. Ismertségük nem nyúlik dekádokra vissza, Khan mégis biztos volt benne, hogy Gabrien nem fogja bántani a lányt. Nem azért, mert a következmények fenyegető lehetősége riasztotta volna, olyanok minthogy a városőrség bíróság elé citálja és elítélik kegyetlenségből elkövetett embercsonkításért, ó, dehogy! A keményre fagyott felszín alatt lelni egy keveset abból, ami embert és állatot elválasztja egymástól. Érzéskezdemények, csírái annak amitől többek és kevesebbek is az ösztönök uralta lényeknél. Gabrien is rendelkezik velük, még ha szilárd arc mögé rejti őket és döntéseit csekély türelme és végletekig racionális szempontok határozzák meg.
Megrázza a fejét Isuriinak, természetesen semmit nem emelt el tőle Borsószem, legfeljebb némi időt abból, amit beszéddel töltöttek volna. De másképp hogyan adhattak volna leckét a hisztis enyveskezűnek? Khan elengedi a lánykát és mellkasához nyúl, amit tenyerével érint.*
- Amúgy is túl alacsony lettél volna hozzá, hogy innen elcsend. Egy tanácsot adnék a jövőre nézve, hasznos lesz: ne engedd soha, hogy elkapjanak. - *Nem fogja visszatartani többet alkalmi tolvajukat, pedig az imént úgy tűnt, hogy nem lépne közbe abban az esetben sem, ha Gabrien valóban a kézvágás mellett döntött volna. Négyük közül ketten láthatóan mulattatónak érzik a helyzetet, Borsó bizonyára másképp éli meg, Isuriiról pedig egyelőre nem tudná megmondani Khan. Gabrien leszámol egy kisebb aranymennyiséget a tapadós marokba és meghajol az "engedd el" utasítás hallatán. Leszegett fejjel és egy széles taglejtéssel vesz búcsút Gabrientől amikor amaz elbocsátja magát társaságukból.*
- Őlordságát nemrég óta van szerencsém ismerni, de sokat köszönhetik neki. Vezérlő lángom és kalauzom ebben az ismeretlen világban. Nem erről a környékről származom és ő segít eligazodnom az itteni szokásokban. De úgy tűnik, hogy nem én vagyok az egyedüli, akinek ez itt mind, furcsa. - *Már ezt előzően se volt célravezető nyitottan hagynia mondatokat, mert Isurii észrevehetően nem partner a ilyen jellegű diskurzusokban, de ad még egy esélyt. A következő opció már egyszerűbb élű lesz, olyan nyelvezet amit egyetemesen használnak a világon szinte bárhol.*
- Egyébként milyen Szellemekre?


2071. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 14:08:09
 ÚJ
>Meishannah Erynath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//És…//

*Bár fókuszra nem lel szemlélődésében, nehéz volna figyelmén kívül engednie a kolosszust. Lépteire fájón reccsen a hó érintetlensége, a hegyes ívű füleknek s az eddig szokott, hullámzó morajhoz képest szinte zavarón. Sötét pillái alig rebbennek nyomán, nyugtázásának lapos oldalpillantása ad jelet, mellyel a gondolatot is közel engedi; közeledik.
Mégis megvárja, míg elé lép, csak akkor emeli lustán a savószín szemeket mind feljebb, a másik csizmájától annak nadrágján át s kabátján túl a hósörényig, s tovább…
Kérdést mégsem szülnek az ajkak, mintha nem találná érdemesnek a másikat rá, pillantása ugyanakkor szenvtelen-ködösségében pihen meg az arany színét idéző tekintetben. Néma türelmében is várakozón. Mellkasa oly lassan emelkedik, mintha lélegzetet sem venne, csupán a bal szemöldök vet merészebb ívet.
Az Égi Anya pihen, s idő még, míg újra utat mutat… most az Atya uralkodik hófellegei mögé bújva, tán ő vezette fiát elé s hogy mi célból...
…hamarost kiderül.
Talán talált valami érdekeset.
Vagy az rá.*

A hozzászólás írója (Meishannah Erynath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.08 14:09:23


2070. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 13:50:08
 ÚJ
>Kaiyko Di'Arie avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//

*A felemás szemek múltba révedő csillogásából úgy tűnik, végre sikerült felpiszkálni valami gyermeki emléket. A feszes vonások is enyhülni látszanak.
Csak most ébred rá, hogy az elmúlt évek nehéz idői őt is jócskán megváltoztatták. Nagyon rég volt már, hogy önfeledt, boldog játéknak adózzon. Ez a nap azonban szívélyesen nyújtja felé, feléjük a lehetőséget. Lerázza hát magáról az akármely-másik-nap gondjait, nyűgeit, mint egy eb a bundájába telepedett port. Ez a tisztás itt és most a gondtalanság szentélye, ő pedig hálával adózik ezért.
Apró, csoszogó lépésekkel, csusszanásokkal halad előre és nagyokat kacag, mikor a lába egyszer-egyszer megindul a maga útján. Egyre bátrabban halad, persze nem átall jó szorosan az elfbe kapaszkodni, így a munka oroszlánrésze az övé.*
- Ú-úúúh! *sikkant, mikor a cél közelsége és a bátorsága túl messzire viszi és kiszalad alóla a lába. Természetesen estében is bőszen kapaszkodik, így valószínűleg a Vadász se marad ki a jóból. Ha valami égi csoda nem történik, elrántja őt is és mint két hátára fordult bogár, szánkáznak be a kikiáltó és a jó hadnagy úr lába elé.*
- A játékra jelentkeznénk *mondja elterülve a kacagástól. Valahogy sejti, hogy ez az elkapás annyira nem is lesz egyszerű mutatvány.*
- Kutya legyek, ha nem nyerjük meg *nevet tovább. Még a könnye is kicsordul, mert rá kell jöjjön, a felkászálódáshoz valami komolyabb stratégiára lesz szükség, főleg így, hogy a kacagás csak tetézi esetlenségét.*


2069. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 12:30:50
 ÚJ
>Amrod Galabrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Amrod Galabrien - Kaiyko Di'Arie//
//Jégen csúszás//

*Kaiyko szavai után kissé ostobának érzi magát. A lánynak valahol igaza van, emlékszik rá, hogy valaha ő is volt játékos, de történtek olyan események, melyek arra ösztönözték, gyorsan felnőjön.
Igen, valamikor még, nagyon rég ő is játszott, gondtalanul és kissé meggondolatlanul. Általában valami csínyt hajtott végre, pedig csak gyermeki kíváncsiságát szerette volna kielégíteni.
Egyszer kipróbálta, tud-e egyedül tüzet gyújtani, aminek az lett a vége, hogy apja élőfa-trónusát alig tudták megmenteni a Hajnal Házának elf papjai. A trón azóta is magán viseli a játék emlékeit. Akkor olyan büntetést kapott, amit nagyon nehezen felejtett el.
S ez csak egy volt a sok gyermeki játék közül, azok közül a csínyek közül, melyeket elkövetett. Aztán leszokott róla, hogy játsszon, mert mindig valami büntetés lett a vége.
Hogyan is felejthette el? Ám a könnyűléptűek népe nem ennyire gondtalan, talán mások szemében karót nyeltnek tűnik, játékaik, versengéseik kevésbé játékosak. A hosszúéletű amúgy sem az a játékos fajta, már elég régóta nem volt része ilyen játékos vetélkedésben.*
- Miért, úgy könnyen elkaphatnánk. - *Ráncolja össze homlokát, pár pillanatig kitart a komoly, értetlen kifejezés, majd halovány mosolyt villant Kaiyko-ra.*
- Nem fogom lelőni. - *nevet fel halkan. Azért azt sejtette, hogy nem fegyverrel kell elkapni a hadnagyot. A jégen csúszkálás viszont kevésbé tűnik veszélytelennek.
Ám a lány megnyugtatja, mosolyogva hagyja, hogy belé kapaszkodjon, amikor rálépnek a jégre.*
- A móka, igen. - *ismétli Kaiyko szavát, majd erősen koncentrál, hogy tényleg ne csússzanak el a jégen, miközben a kikiáltó felé tartanak.
Igyekszik megfeszíteni a lábán az izmokat, hogy ne csúszhassanak szét, néha lökni próbál egyet-egyet a lábával, hogy csússzanak a jégen, próbálgatja az ügyességét a jégpályán.*


2068. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 12:11:12
 ÚJ
>Isurii Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//

//A Tolvaj, a Hazug, a Kegyetlen és a Szépség//

*Ami azt illeti Khan keresztül húzza a számításait, de Borsószem is roppantul gyanússá válik, hogy nem a vádat, hanem a büntetést tagadja meg. Végignéz a kölykön ő is, de valamiért nehezen tud a "nem olyan családból való vagyok én" fordulatnak hitelt adni. Hiába, idegenek egymásnak ők mindannyian, egyetlen dologra hagyatkozhatnak: a látszatra.
A látszat pedig lehet csalóka, megtévesztő. Ugyan ki hinné el Isuriiról most, hogy Thargarod barbár vezérének vér szerinti húga ő?
Sóhajt egyet, majd szabad kezével halántékához nyúlva figyeli az eseményeket. Erős kétségei vannak a lány bűnösségét illetőleg, de nem csak a kolosszus, hanem maga az élet is Kegyetlen. Mindenkit érnek méltatlanul sérelmek. A szándékot még a vad barbárok közt sem szokás úgy büntetni, mint magát a véghez vitt tettet, de leckének jó lehet. Isu tesz még egy kísérletet arra, hogy kiderítse egyáltalán ellopott e tőlük bármit is értékes idejük drága percein kívül a szerencsétlen.*
-A Szellemekre, tényleg ellopott valamit?!
*Csattan fel türelmetlenül, mikor úgy tűnik nincs visszaút, s Gabrient nem állíthatja meg semmi. Aztán ahogy jött, úgy tovább is áll a nagyobbra nőtt hóhajú, ő pedig itt marad a Hazuggal és a Tolvajjal. Már ha ez utóbbi nem használja ki a kínálkozó lehetőséget és nem old kereket menten.*
-Szóval Khan, ismered ezt a férfit? Amolyan vezér, vezető féle?
*Mutat Isu a tisztás széle felé kóválygó Gabrienre poharat tartó kezével. Hangjából ki lehet szűrni, hogy nem egészen érti a másikat, különös hogyan vált a Kegyetlen egyből Kegyessé a szemük láttára. Igazi rejtély. Nem mintha ő komisz szarkafiókák levágott kezeinek látványában lelné meg saját élvezetét, de feléjük nem divat elhamarkodott ítélet után megjutalmazni a vádlottat. Persze, lehet hogy ez is csak rájuk, fagyott agyú északiakra jellemző. Nem tud már tisztán látni a város ezernyi színétől, de az elég világos számára, hogy inkább parancsot osztott ki Khannak, semmint kérte a lány elengedésére, minek után ő maga saját belátása szerint cselekedett a másik férfi ügyében.*



2067. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 11:52:07
 ÚJ
>Gabrien Chor'Un avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//

//A Tolvaj, a Hazug, a Kegyetlen és a Szépség//

*Tömör gyorsasággal mondanak ítéletet a bírák a bűnös felett, s a kolosszus képében ím, ott magasodik a törékeny félelf lányka felett a hóhér is, kezében meztelen, hideg és fájdalmas csókot ígérő pengével.
A meztelen tőr acélján élesen villan a havon felszikrázó napfény, a szarvaskesztyűbe bújt jobb rezzenéstelenül tartja a fegyvert.
Nincs tudomása róla, hogy milyen találó névvel illette kis társaságuk minden tagját, külön találónak tartaná a saját megnevezését.
Kegyetlen.
Senki sem tartja vissza attól, hogy bevégezze a büntetést, mellyel a tolvajokat büntetni szokás, sem Khan, sem az ismeretlen, hóhajú lány. Aranyba olvadt tekintete az izgő mozgó Borsószemet figyelik, hasonlóan rezzenéstelen, mint a tőr a kezében.
A kislány - érthetően - azonnal tiltakozni kezd, magabiztossága, ha volt is neki, kandallóra dobott hóként sistereg el a pillantások kereszttüzében.
Borsószem kalimpálása már kezd komikussá válni, bár a kolosszus nem tudja, ő hogyan viselkedne, ha az ő kezét akarnák levágni. Valószínűleg ő se örülne neki.
Leguggol a Khan fogságában vergődő félvér lányka mellé, baljával ráfog a csontos vállra, hogy nyugodtan tartsa, a jobbjában tartott tőrt pedig fenyegetően megvillantja előtte.*
- Figyelj rám, kislány.
*Megvárja, míg Borsóka lehiggad, majd folytatja.*
- Ezúttal nem vágom le a kezed, legyen ez figyelmeztetés számodra. Az utolsó.
*Mégsem olyan kegyetlen ő, legalábbis nem szurtos képű kölykökkel. Fordít egyet a tőrön és sima mozdulattal a combtokjába illeszti. Az övén viselt pénzestasakba túr, majd odanyújt 10 aranyat Borsószem Gweyrielane-nek. *
- Engedd el.
*Néz fel Khanra, majd éppen állna fel, amikor megpillant valamit a távolban, valahol Borsószem mögött, ami úgy ragadja magához figyelmét, hogy megszűnik körülötte a világ.*

//És...//

*A tisztás szélén álló jelenés úgy vonzza a tekintetét, mint éjjeli lepkét a mécsvilág. Annyira nem illik a hófehér tájba, mint egy fekete tintafolt a makulátlan pergamenre.
A kolosszus hanyagul összefogott hajából pár tincs kiszabadulva von függönyt napszín tekintete elé, de nem képes elszakítani tőle pillantását.
Nem figyeli már az félvért, Khan elengedi-e, pár szívdobbanásnyi időre csak ő és a sötét jelenés létezik a tökéletesen fehér világban.
Lassan felemelkedik, napszín tekintete összeszűkül, hószín szemöldökét összevonja.*
- Mindjárt jövök.
*Lép el Khan mellett, baljával megszorítva a férfi vállát egy pillanatra. Óvatos léptekkel indul el a tisztás széle felé, hatalmas alakja, széles vállai valószínűleg magára vonják a jelenés figyelmét. S ha így esett, az olvadt aranyszín szemekben ki nem mondott kérdés fészkel.
~ Ismerlek? ~ *


2066. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 08:57:09
 ÚJ
>Borsószem Gweyrielane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

//A Tolvaj, a Hazug, a Kegyetlen és a Szépség//

*Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Arthenioron túl, az Erdőkerülő Folyón innen, egy barátságos Erdőszéli tisztás. Nem is volt ennek a tisztásnak semmi nagyobb különlegessége, minthogy a városiak szerettek ide kijárni, és mindenféle bohókás szórakozással elütni az időt. Tavasszal Tavaszünnep, nyáron Napünnep, ősszel Lombhullásünnep, télen pedig mi más, mint Hófesztivál. Történt egyszer, hogy a nagy fesztiválozás közben egy kis csavargó félvérű lányka a vidáman mulatozó gazdagok közé keveredve, nekiténfergett egy fickónak, aki nyakon csípte, és mindjárt rá is fogta, hogy Tolvaj.*
-Hát öö... izéééé...
*Nem, nincs neki senkije, aki megvédhetné. Így aztán könyörgő tekintete a Szépség felé fordul.*
-Kérem szépen ne engedje, hogy bántsanak, nem csináltam én semmi rosszat. Nem olyan családból való vagyok én.
*Ám ekkor minden reményt széjjel zúzva az óriás is belekotnyelez a dolgok menetébe. Lanie pedig úgy tisztességesen félre nyel. Szólani nem áll módjában, csak bámul felfelé, nyakát kitekerve a Kegyetlenre. Ajkai elnyílnak, és csak néma hápogás bukik ki belőle. Legnagyobb csalódását mégiscsak Szépség okozza, aki ebben a pillanatban némileg Rútsággá avanzsálódik. Hiszen amaz rákontráz Kegyetlen szavaira. No, ez az a pillanat, amikor is visítani kezd, mint egy malac, amelyet épp ölni akarnak. Mert hát tulajdonképpen, nem is történik más. Ha levágják a kezét, vagy ne adj ég mindkettőt, akkor bizony az ő nyomorult kis életének vége is szakad. Bár, talán nem is annyira kár érte. Ez az élet idáig eléggé pocsék volt, sajnálkozni felette nincs miért. Lopni, hogy ehess, és ablaktalan házakban nyomorultul meghúzni magad éjszakára, úgy aludni, mint az őz, nehogy kinyiffantsanak azért a semmidért, amit össze csórtál, hát nem épp egy irigylésre méltó élet.
De azért meghalni sem akar. Még nem. S azt sem akarná, hogy Kegyetlen Óriás levágja a kezeit.*
-Kéééééééééééééééreem!!!! Neee!!!!
*Mindezt jó hosszan kitartva, amilyen magas hangon csak bír, sikítva adja elő. Ehhez társul nem kevés tekergőzés, rugdosás, és bizony még a kezeit is beveti. Úgy véli, ha gyorsan mozgatja azokat, akkor nem tudják elkapni, hogy levághassák. Hiába van a ruhája grabanca Khan markában, megpróbál szabadulni, bármi áron is. Pedig már éppen azon volt, hogy felajánlja mindenét, azt a keveset, és az élete hátralévő részében hűséggel szolgálná Szépséget, de a nő álnoksága belefojtotta az ajánlkozást. S igaz az is, hogy ezután közvetlenül az merült fel benne, hogy Melákúrnak tesz hasonló ajánlatot, de Hazuggá vált, s így kiesett a pikszisből.*
-Nem engedem, hogy levágják! Nem! Nem! Nem! Kérem szépen ne tegyék! Belehalok! Kicsi vagyok még! Kérem szépen!


2065. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 08:35:06
 ÚJ
>Dyntina Danbur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//
//Nadae,En//

*Hasonlóan a fehérhajú hölgyeményhez, ő is meghökkenve hallgatja, hogy kalózuknak mennyire teljesen mindegy kit fogad az ágyába, s akár, még lehet ez egy ork is. Szemöldökét megvonja és féloldalas mosollyal néz Nadaera.* Bezzeg Rinan nem elég jó neked, de egy ork megteszi? *Rázza a fejét rosszallóan.* Komolyan nem értelek. *Sóhajt is egyet mellé, de végül csak ráhagyja a másikra, elvégre a saját maga ízlése sem túl egyszerű.*
- Kényelmes... lehet. *Teszi hozzá gyorsan, szinte kapkodva. Egy pillanatra azért tényleg elmereng a másik szavain, habár mindent elé tettek mindig, neki az az élet mégsem volt olyan kényelmes, ahogy azt mindenki gondolná, ahhoz viszont, hogy erről beszéljen is a másiknak, meg kell róla bizonyosodnia, hogy nem-e egy álcázott fejvadász-e ő is, aki majd a vöröskén levő tetemes fejdíjért elárulja.
Ami feltűnik neki, az a kérdésére való válasz elhallgatása, amivel azonban En is csak tetézi a lányban bujkáló mérhetetlen kíváncsiságot, de miután a mai nap már egyszer majdnem elüldözték a nőt, úgy dönt, majd kifaggatja, amint sikerült jobban leitatnia. ~Olyankor mindenki szeret csicseregni.~ Úgyhogy visszafogja belső késztetését és nem erőlteti a témát. Nadae viszont nem fogja vissza magát, hangjából némi fenyegetés érezhető. A maga részéről azért szívesen felhívná a nő figyelmét arra, hogy a Szürkét is eltette valaki láb alól, ugyanis ő nem nagyon akarja elhinni, hogy egy sötételf csak úgy megszédül a sziklákon és leesik. Azt viszont nem tudja, hogy ez mennyire hadititok, és mi az amiről egy újdonsült tag is tudomást szerezhet, így továbbra is csak csendben hallgatja a másik kettő beszédét, minek a végén nagyokat bólogat, jelezvén, hogy ha ölni kell, ő bizony örömmel benne van.*
- Van benned bátorság az biztos. *Jegyzi meg azért a történet hallatán.* S ha idáig túlélted még ezek után is, hát azt el kell ismernem. *Előhúzza a rumot és sunyi vigyorral dugja a másik képébe. Nem nagyon bírja elviselni, ha valaki józan mellette, úgy, hogy ő viszont nem, ráadásul még faggatni szeretné a fehérkét.* Nehogy kiszáradj itt nekem. *Kacsint mellé egyet.
Lelkesedése, amit a jegen való részeg csúszkálás gondolata idéz elő belőle sajnos nem nagyon ragadt rá a többiekre, ami őt viszont nem zavarja meg semmiben. Akarják, vagy sem, de vele fognak tartani.*
- De a pálinkát kerüld! *Kiabál még a távozó Nadae felé, emlékeztetve, hogy milyen itallal kezdték itt létüket, majd vigyorogva, de némi értetlenséggel a hangjában fordul En felé.* Már miért ne lenne az? *Tárja szét karját hirtelen, majd ha a nő ivott a rumos üvegből, hát ő is meghúzza. Riasztóan közel lép a másikhoz és egyik kezében fogja az üveget, másikkal pedig amolyan félig barátilag, félig pofátlanul tolakodóan átkarolja a másik vállát, miközben a korcsolyapálya felé indítja meg lépésüket. A járásával egyébként az elfogyasztott rummennyiség után sincs semmi probléma, ilyen hidegben, és ilyen szintű italfogyasztási szokásokkal, nem igazán érezteti hatását az alkohol, maximum fejben. Ezért is kerül közelebb a nőhöz, mint aki valami nagyon titkos dolgot akar kérdezni. Gyanús a dolog, hogy mégis csak rákérdez a nő és annak feljebbvalójának sztorijára, vagy valami nagyon személyes dologra akar kilyukadni.* Mondd csak... Hogy lehet a legnagyobb kínokkal elintézni valakit? *Böki ki végül.* Én nem gyilkolni tanultam, csak harcolni, s hiába a tapasztalat, te azért mégis csak képzett vagy. Mert ha elvágom a torkát, akkor hamar vége, még picit rázkódik, meg küszködik, de az rövid. Ha hasba szúrom, akkor mondjuk sokáig tart mire elvérzik, de az sem olyan prózai. Valami szebb kell. Valami hatásos. *Szavait igen halkan közli, ki tudja ki mászkál körülöttük, így míg haladnak a céljuk felé, addig is igyekszik kerülni a nagyobb tömegeket, vagy a magányosan ácsorgó elfszerzeteket.* Muszáj rájönnöm, hogy mi a tökéletes gyilkosság. *Bukik ki belőle afféle megerősítésként. Már régóta tűnődik, miként tehetné el férjét a képből, s ha azt egyszer megteszi, annak bizony nagyot kell szólnia.*



2064. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 02:20:33
 ÚJ
>Meishannah Erynath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

*Távolról figyel csupán.
Hallotta hírét a sokadalomnak s ha kedvet nem is kapott hozzá, a benne motoszkáló ösztön vonzza a hófesztiválként emlegetett eseményre, ahol a város és peremvidékei ismét megmutatják ezerféle arcuk.
...és álarcuk.
Ezúttal sem hagyott üzenetet a nemesnek… amit nyilván szóvá tesz majd, ha visszatér. Talán az árát is felsrófolja tettének. Ha visszatér… de miért ne tenné?
Nem gondol tovább a kérdés megválaszolásával, nem olyasmi, amit most vetne boncasztalára az elme, hisz annyi más van, ami figyelméért versengjen. Elsőre, míg a savószín szempár éri, de meg nem pihen rajta. Egy-két lusta pislantást érdemel csupán, míg a rebbenő, sötét pillák újra árnyékba nem vonják a ködösnek tetsző tekintetet.
A tisztás szélén, a fák közt áll, tisztes távolból kísérve a hideg ellenére is örömködő arcokat. Ha nem is kedvelt, szokott tette ez, míg nem talál célt, mi bevonzaná az események "sűrűjébe".
Bélelt, fekete köpenye megvédi a hidegtől s csak a lusta alig-szellő, mi olykor mintha incselkedne a térdhajlatig érő hollótincsekkel; akárha csak táncra kérné a hó szikrázó parkettjén a teremtést, ki illetlenül hagyja figyelmen kívül a hívó szót.
Úgy tűnhet, vár valakit, s talán így is van. Ugyan ki volna megmondhatója?
Hallja a nevetést is, mi felé fodrozódik a jóízű morajba vesző kiáltásokon túl. A testét fedő kelmék alá bújik, a bőrén táncol, valahányszor felcsendül egy...
...borzongása alig-mosoly vet a sápadtra fagyott ajkakon, mely mosoly épp oly kérészéltű, mint szívének lusta dobbanása.*
~Remélem, "élvezed"...~

A hozzászólás írója (Meishannah Erynath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.08 02:21:59


2063. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 00:30:55
 ÚJ
>Cahlind Xiltyn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//

*A kegyes hazugság hallatán miszerint semmit sem változott, ajkai összepréselődnek de most nem próbál mosolyogni. Valójában nagyon is sokat változott ezzel pontosan tisztában van. Csuklyája miatt Moon eddig nem tudta jobban szemügyre venni ezért nem tűnhetett fel neki a dolog, na de majd!
A fal ismét nagyokat csattan és félelmetesen hullani kezd a hó a fejére. Időszerűvé válik a lány felszólításának eleget tenni. Felhúzza a kesztyűket amiket Moontól kapott, s miután összecsapkodta frissen bebugyolált kezeit, feltápászkodás közben gyúr egy hógolyót.
Az óvatlan mozdulat azonban rosszul sül el: Ahogy felegyenesedik egy Moonnak célzott hógolyó kupán találja amitől szitkozódva kell keresse az egyensúlyát. *
- Nem szabadultam el tőlük, de talán nem haragudnának meg ha most úgy döntenék, hogy búcsút veszek tőlük. - * mondja miközben leporolja a havat magáról. Az imént gyúrt hógolyót ledobja a földre, és fejével egy távolabbi pont felé int, ahol okosabb lenne elbújni. A helyváltoztatás sosem árt.
Ha Moon vele tart behúzott nyakkal siet odébb, és ismét lekuporodik amint megérkeznek. *
- Veled tarthatok a városba? - * fordítja komolyra a szót. ~ Nem bírnám ki a dombon a tél végéig. ~ A gondolattól a hideg futkos a hátán. *



2062. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 00:04:39
 ÚJ
>Khan Lero avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Vakmerő

//Hófesztivál//

// Isurii, Borsószem és egy Hóóriás //

- És mégis, mit kezdjek én két levágott kézzel? Még rossz hírű húspiacokon se tudnék túladni rajtuk. - *Fintorog az orra alatt és elmormol néhány jelentéktelen szót is, csakúgy a hatás kedvéért. Gabrien megtette, amit várt tőle a zöldszemű. A probléma adta csomót nem kioldani akarja, hanem a közepén elvágni. Hathatós módszer, de ez a hóhajú stílusjegye, Khan szeret ennél szofisztikáltabb lenni. Már amennyire képességei engedik.*
- Csitt, kölyök. Mi az apád, városőrkapitány? Nem? Akkor kétlem, hogy bárki kihúzni a ganéból. - *Négyük közül talán ő áll a legközelebb ahhoz, ami a szórakozást jelenti, a két színtelen hajúról tesz egy megállapítást, hogy egyiknek sem lehet kedvére való az ilyen szórakozás. Csak azt tudná, hogy akkor mivel múlatják épp az idejüket, mert Khan bizony nem sok opcióval találkozott eddig. Az emberek ágyba bújnak egymással vagy föld alá juttatják a másikat. Jó esetben ezt egymást követő sorrendben teszik, a facsartabb lelkű hajlamos megfordítani azt.
Nem bánja, hogy Isurii nem mutatkozott be, megmaradhatnak egyfajta prózai homályban is. Már, Isurii marad meg Khan számára, hisz fordítva nem titok a kilét.
Megpillantva Gabrien élesre fent pengéjét elhúzza a száját és Borsószemre pillant, aki csak nem akarja abbahagyni a fészkelődést. Figyelmez azért arra, hogy mit művel a leányzó, nehogy kézfejen találja harapni, vagy esetleg fájóbb ponton rúgni őt menekülésének reményében. Kis csitrik és szeleburdi fiúk hajlamosak ilyesmire. Tudja, hisz maga is egy volt közülük, nem is olyan felidézhetetlen távolságú múltban.*
- Rajta. - *Bólint Gabriennek, talán neki van igaza és ez a leghelyesebb út most. Példát statuálni egy esetén, hogy a többi már százszor is megfontolja tettét. Ő fogva tartja Borsószemet és átadja gólemtermetű komájának a kezdeményezés jogát: döntse el ő, hogy melyik kéztőt metszi le legelőször.*
- Sajnálom kisborsó, nem akartam faágakat használni igazi karok helyett, de nem lesz más választásom. Ez lehet, hogy egy kicsit csípni fog. - *Szisszenéssel bök a hűvös csókot ígérő pengére és a férfire, aki kezében forgatja azt.*
- Ne izegj és akkor gyorsan megvan. - *Gabrien dobta fel a labdát, Khan pedig nem tesz most semmit, ami eltéríteni pályájától. Legalábbis nem adja annak jelét, hogy ellenezné a csonkítást. Kérdés, hogy mit szól mindehhez Isurii és nem utolsósorban a szarka maga, akire (szó szerint) feje fölött mondanak ki végítéletet.*


2061. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-08 00:04:15
 ÚJ
>Ceriger Tyregas avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Hófesztivál//

//Nadae//

*Kimért és erőteljes lépésekkel halad tovább a pult felé, mely az étkeket szolgáltatja neki, melyekre áhítozik. Így maga mögött hagyva, már el is felejti, hogy az ott van.
Pár lépés után nem kerüli el a fülét, hogy az tovább szitkozódik, s képtelen abbahagyni az ugrándozást. Ceriger sok ilyen típusú embert vágott már ketté, de mivel még szüksége van a nyugalomra az étkezéshez, mert ugye nem lehet rendesen enni miközben mindenki meg akar ölni, inkább hanyagolja az ölre menést. Valaha Sir Tyregasként volt ismert, s sok nemes tettet is magáénak tudhatott, hiszen hitt az esküben, s hitt abban, hogy van valami hatása annak, hogy állandóan jót cselekszik, de mára már csak egy gyilkos maradt, aki nem problémázik azon kit kell megölnie.
Mivel a nő látja, hogy a szitkozódás nem célravezető, fogja magát és egy rúgással próbálkozik, ami be is talál bár, de ezt Tyregas nem veszi észre, amely talán szerencse is a nő számára.
Aztán csak annyit lát, hogy az tovább sétál, s valamiért jókedvűen vigyorog, avagy fintorog, nem tudja eldönteni, de nem is nagyon vesződik a gondolkodással ezen.*
~ Tengeri asszonyok... Fogalmuk sincs, mit tesznek... ~
*Arca egy fikarcnyit sem rezdül az események lefolyása alatt, inkább továbbindul a pult felé, ahova a nő is tart. Talán véletlen, talán direkt csinálja, ki tudja megállapítani erről a nőszemélyről.
Egy dolgot azonban megállapított, hogy kalóz vagy sem, pimasz vagy sem, de legalább formás ott, ahol kell.
Mikor megérkezik a standhoz, a nő talán odatámaszkodik a pultra, vagy leül, ha van hova. Ő pedig úgy dönt, talán a csülkök várhatnak addig, míg az új ismeretséget köt, nem mintha annyira tetszett volna neki a nő modora, de legalább formás.
Odalép, majd a grabancánál fogva arrébb rak egy fickót, aki foglalta a pultot előtte, innentől a többiek már maguktól helyet engednek neki.*
- Hogy hívnak? És mit iszol?-
* Teszi fel röviden tömören az őt érdeklő kérdéseket. *


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9119-9138