Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 449 (8961. - 8980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8980. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-16 17:51:26
Üzenet elküldve: 2022-02-16 17:51:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Rémálmok és lidércek//
*A tisztás felé indul meg. Noha nem pillanat lesz, amíg haza érnek, de igyekszik minél gyorsabb utat választani. A köpeny óv valamelyest a hidegtől, de édes kevés lesz huzamosabb ideig. Így igyekszik nem megterhelő, de azért sietős tempót felvenni.*
- Hálálkodni ráér, ha már haza jutottunk.
*Ereszt meg egy apró mosolyt, miközben finoman noszogatja a férfit. A tisztás még ebben a rideg időben is gyönyörű látványt nyújt, de most nem az a helyzet van, hogy nézelődni kezdjen. Az egyszerű kis sétája megmentésbe fordult, így kötelességének érzi, hogy felelősséggel álljon a dologhoz. Lépteit egy pillanatra sem lassítja le, célirányosan halad a piac felé, hogy azon átvágva lassan haza is érkezhessenek.*
*A tisztás felé indul meg. Noha nem pillanat lesz, amíg haza érnek, de igyekszik minél gyorsabb utat választani. A köpeny óv valamelyest a hidegtől, de édes kevés lesz huzamosabb ideig. Így igyekszik nem megterhelő, de azért sietős tempót felvenni.*
- Hálálkodni ráér, ha már haza jutottunk.
*Ereszt meg egy apró mosolyt, miközben finoman noszogatja a férfit. A tisztás még ebben a rideg időben is gyönyörű látványt nyújt, de most nem az a helyzet van, hogy nézelődni kezdjen. Az egyszerű kis sétája megmentésbe fordult, így kötelességének érzi, hogy felelősséggel álljon a dologhoz. Lépteit egy pillanatra sem lassítja le, célirányosan halad a piac felé, hogy azon átvágva lassan haza is érkezhessenek.*
8979. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-16 16:16:09
Üzenet elküldve: 2022-02-16 16:16:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Látszólagos semmittevés//
*Számára teljesen érthető, miért Wrexanra esett a választás, mint vezető személy. Pont a fiú egyszerűsége és megbízhatósága teszi jó vezetővé. Bár nem árt, ha a kikötőben egy főnök pozícióban lévő személy tud fenyegető, simlis, és ravasz lenni, ezt a szerepet talán May intézi. A fiú pedig precízségét és őszinteségét adja hozzá.*
-Szerintem érthető.
*Csupán ennyit mond, nem fejti ki, miért gondolja így.*
-Nos, egyelőre úgy tűnik, ez az ár jó helyre sodort. Mégis csak más a Boszorkánykonyha vezetőjének lenni, mint valahol napszámért a földet túrni.
*Lehet persze a fiú inkább lenne egyszerű földműves, bár nehezen tudja elképzelni a mélységi, hogy jelenleg nagyon elvágyódna az egyszerűbb életformához.*
-S azt nem élvezed, hogy sok szép lány vesz körül?
*Más talán ezzel élcelődne, Rey viszont egyszerűen csak kíváncsi. Wrexan fiatal, ereje teljében van, a korabeli fiúknak egy álom lenne az a munka és környezet, amit a fiú végez.
Közben végre felbukkannak Arthenior ismerős épületei és utcái, a páros lassacskán becsorog a város nyüzsgő folyamaiba.*
*Számára teljesen érthető, miért Wrexanra esett a választás, mint vezető személy. Pont a fiú egyszerűsége és megbízhatósága teszi jó vezetővé. Bár nem árt, ha a kikötőben egy főnök pozícióban lévő személy tud fenyegető, simlis, és ravasz lenni, ezt a szerepet talán May intézi. A fiú pedig precízségét és őszinteségét adja hozzá.*
-Szerintem érthető.
*Csupán ennyit mond, nem fejti ki, miért gondolja így.*
-Nos, egyelőre úgy tűnik, ez az ár jó helyre sodort. Mégis csak más a Boszorkánykonyha vezetőjének lenni, mint valahol napszámért a földet túrni.
*Lehet persze a fiú inkább lenne egyszerű földműves, bár nehezen tudja elképzelni a mélységi, hogy jelenleg nagyon elvágyódna az egyszerűbb életformához.*
-S azt nem élvezed, hogy sok szép lány vesz körül?
*Más talán ezzel élcelődne, Rey viszont egyszerűen csak kíváncsi. Wrexan fiatal, ereje teljében van, a korabeli fiúknak egy álom lenne az a munka és környezet, amit a fiú végez.
Közben végre felbukkannak Arthenior ismerős épületei és utcái, a páros lassacskán becsorog a város nyüzsgő folyamaiba.*
8978. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-16 16:00:33
Üzenet elküldve: 2022-02-16 16:00:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
- Végre.
*Sóhajt fel megkönnyebbülten, amikor Arthenior ismerős utcáira ér. Érzi, hogy nagyon nagy szüksége van most erre a kis kitérőre, egyben kikapcsolódásra.*
- Elég mozgalmas napjaink vannak mostanság, igaz?
*Kérdezi az ebeket, akik meg sem kívánnak mozdulni karjában, csak elcsigázottan pislognak a nő hangját hallva, majd rövidesen megint visszazárják szemhéjukat, hogy az egyenletes ritmust élvezve békésen szuszoghassanak tovább.*
- Már nincs messze a Pegazus, ott végre nagyot alhatunk.
*Nyugtázza, és lassabb tempóban a fogadó felé vezeti hátasát.*
*Sóhajt fel megkönnyebbülten, amikor Arthenior ismerős utcáira ér. Érzi, hogy nagyon nagy szüksége van most erre a kis kitérőre, egyben kikapcsolódásra.*
- Elég mozgalmas napjaink vannak mostanság, igaz?
*Kérdezi az ebeket, akik meg sem kívánnak mozdulni karjában, csak elcsigázottan pislognak a nő hangját hallva, majd rövidesen megint visszazárják szemhéjukat, hogy az egyenletes ritmust élvezve békésen szuszoghassanak tovább.*
- Már nincs messze a Pegazus, ott végre nagyot alhatunk.
*Nyugtázza, és lassabb tempóban a fogadó felé vezeti hátasát.*
8977. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-14 07:56:03
Üzenet elküldve: 2022-02-14 07:56:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
*A mágus mindjárt meg is válaszolja a benne felmerült kérdést, bizony, hogy a tusán az ott kapott ruhákban illegették magukat. ~Bizonyára csupán az egyenlőség kedvéért.~ A ruházatára tett megjegyzés közben azért észlelheti, hogy bizony rajta sem éppen most vásárolt posztó díszeleg, sőt talán az övé még régebben is volt mosva, ám ezen már régen túllépett, őt nem zavarja. A férfi ki is kéri magának, hogy így leszólta a gúnyáját, ekkor ötlik fel benne, hogy talán nem kéne sértegetnie a másikat, mert az talán annak vette, mert akar tőle valamit. ~Ilyen esetben azt hiszem egyetérteni és hízelegni szokás, bizonyára az még a mágusoknál is beválik. Nem igazán tűnik meglett alaknak, aki már sok évet a könyvek felett görnyedve eltöltött, de ha a tusára bekerült csak tudhat valamit.~*
-A zöld, hát persze! Különleges szín, bizonyára sok mágus hord… effajta… dolgokat. *Nem igazán tudja megítélni, mert az egyetlen mágus, akit maga is ismert az nemes volt, az meg alapból olyan csicsásak meg fennhéjázók.*
-De nekem aztán tényleg mindegy, hogy mit szeret magán valaki hordani.*Végül a férfi is bemutatkozik, majd fel is segíti, ha már így szóba elegyedtek. Aborath mindjárt elő is vezeti, hogy a mágia nem olyan kis trükközés, hanem komoly tudomány. YIlanda egy pillanatra körbe forgatja a szemeit a helyükön, de gyorsan visszatér, mert hát neki, most bólogatnia kell meg helyeselni, ha jót akar. ~Ezek az értelmiségiek annyit tudnak dumálni, aztán kiderül, hogy nem is olyan nagy szám.~ Majd a férfi megemlíti, hogy van olyan mágus, aki egy egész tornyot képes a levegőben lebegtetni.*
-Hallottam már róla, de nem gondoltam, hogy azt is a mágia tartja fenn, meg hogy tényleg létezik. *Mindjárt meg is jelenik lelki szemei előtt, ahogy ő a főtéren egy egész lovat felemel a levegőbe a többi bolond meg sikítozva szalad szét. ~Az már lenne valami.~ Mikor a férfi befejezi a mondandóját lendít a karján és vállon veregeti.*
-Hiszem én azt, akkor megfizetném rendesen, ha bevezetnél ebbe a tudományba. *Bár még legbelül nem igazán hiszi el, hogy ez tényleg komoly tanulást fog maga után vonni. Leoldja az erszényét az oldaláról, amit nemrég újított a Kalmárban és átadja Aborath Artoisnak, már súlyra is szép példány, mert 2000 arany lapul benne.
*
-Aztán, indulhatunk is… *Nyújtja a kezét, a súlyos erszénnyel eleinte csupán dicsekedni akart, ám most már döntést vár a mágustól. Egy kézrázást megejt, ha megállapodtak, majd a lováért megy. Neki az lenne a legjobb, ha minél hamarabb városon kívül lennének, és egy darabig ott is maradnának.*
-Merre megyünk?
*A mágus mindjárt meg is válaszolja a benne felmerült kérdést, bizony, hogy a tusán az ott kapott ruhákban illegették magukat. ~Bizonyára csupán az egyenlőség kedvéért.~ A ruházatára tett megjegyzés közben azért észlelheti, hogy bizony rajta sem éppen most vásárolt posztó díszeleg, sőt talán az övé még régebben is volt mosva, ám ezen már régen túllépett, őt nem zavarja. A férfi ki is kéri magának, hogy így leszólta a gúnyáját, ekkor ötlik fel benne, hogy talán nem kéne sértegetnie a másikat, mert az talán annak vette, mert akar tőle valamit. ~Ilyen esetben azt hiszem egyetérteni és hízelegni szokás, bizonyára az még a mágusoknál is beválik. Nem igazán tűnik meglett alaknak, aki már sok évet a könyvek felett görnyedve eltöltött, de ha a tusára bekerült csak tudhat valamit.~*
-A zöld, hát persze! Különleges szín, bizonyára sok mágus hord… effajta… dolgokat. *Nem igazán tudja megítélni, mert az egyetlen mágus, akit maga is ismert az nemes volt, az meg alapból olyan csicsásak meg fennhéjázók.*
-De nekem aztán tényleg mindegy, hogy mit szeret magán valaki hordani.*Végül a férfi is bemutatkozik, majd fel is segíti, ha már így szóba elegyedtek. Aborath mindjárt elő is vezeti, hogy a mágia nem olyan kis trükközés, hanem komoly tudomány. YIlanda egy pillanatra körbe forgatja a szemeit a helyükön, de gyorsan visszatér, mert hát neki, most bólogatnia kell meg helyeselni, ha jót akar. ~Ezek az értelmiségiek annyit tudnak dumálni, aztán kiderül, hogy nem is olyan nagy szám.~ Majd a férfi megemlíti, hogy van olyan mágus, aki egy egész tornyot képes a levegőben lebegtetni.*
-Hallottam már róla, de nem gondoltam, hogy azt is a mágia tartja fenn, meg hogy tényleg létezik. *Mindjárt meg is jelenik lelki szemei előtt, ahogy ő a főtéren egy egész lovat felemel a levegőbe a többi bolond meg sikítozva szalad szét. ~Az már lenne valami.~ Mikor a férfi befejezi a mondandóját lendít a karján és vállon veregeti.*
-Hiszem én azt, akkor megfizetném rendesen, ha bevezetnél ebbe a tudományba. *Bár még legbelül nem igazán hiszi el, hogy ez tényleg komoly tanulást fog maga után vonni. Leoldja az erszényét az oldaláról, amit nemrég újított a Kalmárban és átadja Aborath Artoisnak, már súlyra is szép példány, mert 2000 arany lapul benne.
*-Aztán, indulhatunk is… *Nyújtja a kezét, a súlyos erszénnyel eleinte csupán dicsekedni akart, ám most már döntést vár a mágustól. Egy kézrázást megejt, ha megállapodtak, majd a lováért megy. Neki az lenne a legjobb, ha minél hamarabb városon kívül lennének, és egy darabig ott is maradnának.*
-Merre megyünk?
8976. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-13 17:50:09
Üzenet elküldve: 2022-02-13 17:50:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
- A papnő azért túlzás. *Legyintget is tettetett szemérmességgel, még szemeit is szégyenlősen süti le.* Amúgy meg látnád milyen vagyok, amikor nem erőlködöm azon, hogy legalább ezt a minimális ártatlanságot magamra erőltessem. Az, hogy egy idegen férfival hentergek a hóban az kiskutya füle ahhoz.
*Veszi is fenyegetőre, hogy most kicsit fordítson a kockán és az ártatlan, szerény lány sikertelen játékából próbálja elhitetni, hogy ő milyen veszélyesen vérmes nőszemély igazából. Ami az igazat megvallva valamivel közelebb is áll a valósághoz.*
- Persze az is lehet, hogy csak azért nem bújt elő belőlem a kis démon, mert a partnerem nem akkora úr, hogy előbújtassa.
*Kacsint is széles, ravasz mosollyal, ahogy most haditervet váltva próbálja egy kicsit megnyomorgatni azt a híres férfiúi önbecsülést. Állítólag az fájó pont egy némelyiknek, ennek ismerete pedig komoly fegyver lehet egy nő kezében.
Az újabb replikát viszont már bújtatott durcássággal, magasra szaladt szemöldökkel hallgatja végig. De milyen játék lenne az, ahol hangot adna a sértettségnek, hogy Mordokhai még nyerőbb helyzetbe kerüljön. A végére csak vigyorogva húzza ki magát, majd értőn bólogat a szavakra, időnként gondolkodást mímelve bólogat is rájuk.*
- Van neked egy remek partim. Nem lakik olyan messze a piactól. Tudod... elég formás...
*Mutatja is kezeivel a nagyobbacska bögyöket maga előtt, ahogyan az igencsak kerek csípőt is a sajátja fölött. Amolyan bögyös-valagas tüneményt, ahogy egy-két kocsmahuligán nevezné meg.*
- Szívesen bemutatlak neki, persze csak, ha a kor nem számít. Meg a fogak száma.
*Billenti félre őszinte érdeklődéssel a fejét, közben pedig minden tudását bevetve igyekszik visszafojtani a kitörni készülő vihogást.
Ami végül is sikerrel jár, de csak a férfi komolyabbá váló szavai hallatán. Kissé elgondolkodik menet közben, majd ő is ugyancsak egy vállrándítással nyugtázza az egészet.*
- Igazából én sem hiszek a sorsban. Főleg nem abban, hogy előre meg van írva minden. Milyen élet az, amiben azt a kis lehetőséget is elveszik tőled, hogy változz és változtass. Persze, ha csak nem az van megírva a sorsodban, vagy hogyan szokták mondani. Ördögi kör ez.
*Ingatja meg a fejét, majd tenyereit összecsapva azért csak elvigyorodik kissé.*
- Mindamellett a kíváncsiság rávenne, hogy egyszer ellátogassak egy jövendőmondóhoz.
*Ezzel félig-meddig lezártnak is tekinti a témát. Jobban leköti figyelmét a tisztás hófödte szépsége, valamint a benne bujkáló harci láz is. Tudja, hogy a főtéren kezdődött háború még nem egészen lezárt. Meg ugye ott a fogadása is, amit így nehéz lesz megnyernie. Az idő véges, a sok duma, az akciók nélküli percek pedig nem fogják a mámoros győzelem felé sodorni.*
- Pedig jobban szeretek felül lenni. Onnan jobb a kilátás.
*Húzza össze szemeit sunyi mosollyal, majd a hóba markolva pattan fel, hogy a kézbe került havat golyóvá gyúrja. Szerencsétlenségére a felé induló első csapást későn veszi észre, így a kitérése is csak annyit segít, hogy amaz nem mellkason, hanem csak vállon találja.*
- Te galád.
*Mivel azt leszűrte a főtéri harcból, hogy a közvetlen támadáshoz több idő és nagyobb megfontoltság kell, így még nem a férfi felé vezető, hanem inkább a hátráló utat választja. Közben a kezében pihenő hógolyót azért az útjára indítja. Az egyelőre fel sem tűnik neki, hogy a folyó felé igyekeznek elvágni a menekülő útját, így lassú lépésekkel hátrál és hátrál.*
- Azért ahhoz előbb utol kell, hogy érj kedveském.
*Ölt is nyelvet, ahogy gyorsan lehajol, hogy újabb adag havat markolva vegye célba játszópajtiját.*
- A papnő azért túlzás. *Legyintget is tettetett szemérmességgel, még szemeit is szégyenlősen süti le.* Amúgy meg látnád milyen vagyok, amikor nem erőlködöm azon, hogy legalább ezt a minimális ártatlanságot magamra erőltessem. Az, hogy egy idegen férfival hentergek a hóban az kiskutya füle ahhoz.
*Veszi is fenyegetőre, hogy most kicsit fordítson a kockán és az ártatlan, szerény lány sikertelen játékából próbálja elhitetni, hogy ő milyen veszélyesen vérmes nőszemély igazából. Ami az igazat megvallva valamivel közelebb is áll a valósághoz.*
- Persze az is lehet, hogy csak azért nem bújt elő belőlem a kis démon, mert a partnerem nem akkora úr, hogy előbújtassa.
*Kacsint is széles, ravasz mosollyal, ahogy most haditervet váltva próbálja egy kicsit megnyomorgatni azt a híres férfiúi önbecsülést. Állítólag az fájó pont egy némelyiknek, ennek ismerete pedig komoly fegyver lehet egy nő kezében.
Az újabb replikát viszont már bújtatott durcássággal, magasra szaladt szemöldökkel hallgatja végig. De milyen játék lenne az, ahol hangot adna a sértettségnek, hogy Mordokhai még nyerőbb helyzetbe kerüljön. A végére csak vigyorogva húzza ki magát, majd értőn bólogat a szavakra, időnként gondolkodást mímelve bólogat is rájuk.*
- Van neked egy remek partim. Nem lakik olyan messze a piactól. Tudod... elég formás...
*Mutatja is kezeivel a nagyobbacska bögyöket maga előtt, ahogyan az igencsak kerek csípőt is a sajátja fölött. Amolyan bögyös-valagas tüneményt, ahogy egy-két kocsmahuligán nevezné meg.*
- Szívesen bemutatlak neki, persze csak, ha a kor nem számít. Meg a fogak száma.
*Billenti félre őszinte érdeklődéssel a fejét, közben pedig minden tudását bevetve igyekszik visszafojtani a kitörni készülő vihogást.
Ami végül is sikerrel jár, de csak a férfi komolyabbá váló szavai hallatán. Kissé elgondolkodik menet közben, majd ő is ugyancsak egy vállrándítással nyugtázza az egészet.*
- Igazából én sem hiszek a sorsban. Főleg nem abban, hogy előre meg van írva minden. Milyen élet az, amiben azt a kis lehetőséget is elveszik tőled, hogy változz és változtass. Persze, ha csak nem az van megírva a sorsodban, vagy hogyan szokták mondani. Ördögi kör ez.
*Ingatja meg a fejét, majd tenyereit összecsapva azért csak elvigyorodik kissé.*
- Mindamellett a kíváncsiság rávenne, hogy egyszer ellátogassak egy jövendőmondóhoz.
*Ezzel félig-meddig lezártnak is tekinti a témát. Jobban leköti figyelmét a tisztás hófödte szépsége, valamint a benne bujkáló harci láz is. Tudja, hogy a főtéren kezdődött háború még nem egészen lezárt. Meg ugye ott a fogadása is, amit így nehéz lesz megnyernie. Az idő véges, a sok duma, az akciók nélküli percek pedig nem fogják a mámoros győzelem felé sodorni.*
- Pedig jobban szeretek felül lenni. Onnan jobb a kilátás.
*Húzza össze szemeit sunyi mosollyal, majd a hóba markolva pattan fel, hogy a kézbe került havat golyóvá gyúrja. Szerencsétlenségére a felé induló első csapást későn veszi észre, így a kitérése is csak annyit segít, hogy amaz nem mellkason, hanem csak vállon találja.*
- Te galád.
*Mivel azt leszűrte a főtéri harcból, hogy a közvetlen támadáshoz több idő és nagyobb megfontoltság kell, így még nem a férfi felé vezető, hanem inkább a hátráló utat választja. Közben a kezében pihenő hógolyót azért az útjára indítja. Az egyelőre fel sem tűnik neki, hogy a folyó felé igyekeznek elvágni a menekülő útját, így lassú lépésekkel hátrál és hátrál.*
- Azért ahhoz előbb utol kell, hogy érj kedveském.
*Ölt is nyelvet, ahogy gyorsan lehajol, hogy újabb adag havat markolva vegye célba játszópajtiját.*
8975. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-13 07:56:15
Üzenet elküldve: 2022-02-13 07:56:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 513
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 513
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Zárás//
*Nem sikerült. Ezt rögtön megérti, amint ösztönösen összeszorítja szemhéjait, majd felharsannak a kürtök. Ugyanakkor azt kívánja, hogy bárcsak ennyire ne sikerülne neki soha semmi az életben többé, mint ahogyan a mostani győzelem nem jött össze...
Eredetileg ugyanis csak a tisztességes helytállás és tapasztalatszerzés volt a célja. Már az mérhetetlenül boldoggá tette, hogy nem ő lett a legelső kieső a tusán, mostanra pedig nem csak bőven túlteljesítette saját magával szembeni elvárásait, hanem úgy érzi, hogy valamennyire még büszke is lehet magára.
Ugyan kellett szerencse is, hogy eljusson egészen a végső, egy az egy elleni döntőig, és ott veszítsen olyan ellenféllel szemben, aki ellen veszteni sokkal inkább realitás volt, mint bármi más, viszont pusztán szerencsével mindez nem sikerülhetett volna.
Nem is érte váratlanul, hogy így alakult, hiszen ugyan tanultak egymástól varázslatokat, mégis nyilván sokkal inkább Maydeleine volt az ő mestere, mint ő az övé. Talán el sem indult volna ezen a versenyen a másik lánytól tanult igék nélkül, pusztán az általa már ismert holdvarászlatokkal. Az előző körben ráadásul, ha vert helyzetben, rácson lógva, használható varázslatok nélkül nem kap még váratlanul egy utolsó lehetőséget győzni, már hamarabb véget ért volna számára a verseny.
Élnie ugyan nem sikerült ezzel a lehetőséggel, de majdnem igen, és úgy érzi tényleg nagyon közel volt ehhez, így viszont legalább a repülés élményével gazdagabb lett. De amit ennél is fontosabbnak érez, hogy tényleg a legutolsó pillanatban sem adta fel, ahogyan az előző körben is küzdött volna tovább, bármennyire is kiszorított helyzetben volt már. Leginkább erre és a kettő jégtábla közé kifeszített ezüsthídjára büszke. Utóbbi kétségbeesett ötlet volt, de csak működött. Még azt is el tudja képzelni, hogy, még ha sürgető kényszer hatása alatt tette is, de mégiscsak ő az első mágus a világon, aki ezt a varázslatot ennyire nem szokványos módon és terepen használta fel, és jutott át végül a segítségével egyik instabil jégtábláról egy másikra.
De ez már a múlt, még akkor is, ha végleg éppen csak pár pillanattal ezelőtt vált azzá.
Most a jelenben szabadon lebeg felfelé, pusztán apró árnyalatnyi csalódottságot érezve, de, ha őszinte akar lenni magához, sokkal erősebb benne a megkönnyebbülés, ettől pedig úgy érzi, hogy nem csak testben, hanem lélekben is lebeg.
Nem mintha nem szeretett volna győzni, és nem örült volna a győzelemnek, ugyanakkor elismeri magában, hogy igazságos végeredmény született, valamint azt is bevallja magának, hogy kicsit azért nyomasztotta is volna, ha ennyire fiatalon és gyakorlatilag kezdő mágusként megnyer egy ehhez hasonló tusát. Lehet, hogy akkor innentől kezdve hirtelen mindenki nagy, meglepő, és rendkívüli dolgokat várt volna tőle, pedig ő igazából szereti az egyszerűséget és a kiszámíthatóságot, miközben nyugodt élete Szarvasligetben tulajdonképpen tökéletesen boldoggá teszi.
Jobb így, ha egyelőre megmarad számára álomnak, hogy esetleg egyszer, valamelyik későbbi mágustusán, ha lesz még ilyen, felkészültebben és tapasztaltabban nyerhet. Ha pedig akkor esik ki az elején, akkor már nem lesz oka szégyenkezésre, hiszen egyszer eljutott már a döntőig, ezzel pedig úgy érzi bizonyított, saját magának is, innentől kezdve pedig már nincsen vesztenivalója hasonló megmérettetésen.
Nem véletlen, hogy egyáltalán nem is lászik csalódottnak. Bár nem tudja, hogy mennyire van az arcára írva, amikor lebeg felfelé, vagy akkor, amikor a mágusok pódiuma elé áll, de mindenképpen felszabadultnak, megkönnyebbültnek és főleg boldognak érzi magát.*
- Köszönöm. *hajol meg széles mosollyal a bírák előtt, majd integet vidáman a közönségnek, amikor őt tapsolják meg.* És persze gratulálok a győzelemhez! *mondja Madynek, aztán miután gyönyörködik kicsit a mágikus tűzijátékban izgatottan követi a három mágust, kíváncsian arra, hogy vajon milyen varázslatot tanulhat tőlük, ami csak az övé lesz. Szinte még azt is elfelejti közben, hogy szomjas.
Sokkal jobban izgatja most, amit tanulhat, meg persze az, hogy hamarosan újra a családjával lehet.
A mai nap nyilván ünnepelni és pihenni fognak és csak holnap indulnak haza Szarvalisgetbe. Mindent egybevetve, nagyon örül, hogy eljött, de azért jó érzés lesz végre otthon lenni a tó és a tűzrakó mellett újra.*
//Nyárközépi piknik//
//Mágustusa döntő//
//Zárás//
*Nem sikerült. Ezt rögtön megérti, amint ösztönösen összeszorítja szemhéjait, majd felharsannak a kürtök. Ugyanakkor azt kívánja, hogy bárcsak ennyire ne sikerülne neki soha semmi az életben többé, mint ahogyan a mostani győzelem nem jött össze...
Eredetileg ugyanis csak a tisztességes helytállás és tapasztalatszerzés volt a célja. Már az mérhetetlenül boldoggá tette, hogy nem ő lett a legelső kieső a tusán, mostanra pedig nem csak bőven túlteljesítette saját magával szembeni elvárásait, hanem úgy érzi, hogy valamennyire még büszke is lehet magára.
Ugyan kellett szerencse is, hogy eljusson egészen a végső, egy az egy elleni döntőig, és ott veszítsen olyan ellenféllel szemben, aki ellen veszteni sokkal inkább realitás volt, mint bármi más, viszont pusztán szerencsével mindez nem sikerülhetett volna.
Nem is érte váratlanul, hogy így alakult, hiszen ugyan tanultak egymástól varázslatokat, mégis nyilván sokkal inkább Maydeleine volt az ő mestere, mint ő az övé. Talán el sem indult volna ezen a versenyen a másik lánytól tanult igék nélkül, pusztán az általa már ismert holdvarászlatokkal. Az előző körben ráadásul, ha vert helyzetben, rácson lógva, használható varázslatok nélkül nem kap még váratlanul egy utolsó lehetőséget győzni, már hamarabb véget ért volna számára a verseny.
Élnie ugyan nem sikerült ezzel a lehetőséggel, de majdnem igen, és úgy érzi tényleg nagyon közel volt ehhez, így viszont legalább a repülés élményével gazdagabb lett. De amit ennél is fontosabbnak érez, hogy tényleg a legutolsó pillanatban sem adta fel, ahogyan az előző körben is küzdött volna tovább, bármennyire is kiszorított helyzetben volt már. Leginkább erre és a kettő jégtábla közé kifeszített ezüsthídjára büszke. Utóbbi kétségbeesett ötlet volt, de csak működött. Még azt is el tudja képzelni, hogy, még ha sürgető kényszer hatása alatt tette is, de mégiscsak ő az első mágus a világon, aki ezt a varázslatot ennyire nem szokványos módon és terepen használta fel, és jutott át végül a segítségével egyik instabil jégtábláról egy másikra.
De ez már a múlt, még akkor is, ha végleg éppen csak pár pillanattal ezelőtt vált azzá.
Most a jelenben szabadon lebeg felfelé, pusztán apró árnyalatnyi csalódottságot érezve, de, ha őszinte akar lenni magához, sokkal erősebb benne a megkönnyebbülés, ettől pedig úgy érzi, hogy nem csak testben, hanem lélekben is lebeg.
Nem mintha nem szeretett volna győzni, és nem örült volna a győzelemnek, ugyanakkor elismeri magában, hogy igazságos végeredmény született, valamint azt is bevallja magának, hogy kicsit azért nyomasztotta is volna, ha ennyire fiatalon és gyakorlatilag kezdő mágusként megnyer egy ehhez hasonló tusát. Lehet, hogy akkor innentől kezdve hirtelen mindenki nagy, meglepő, és rendkívüli dolgokat várt volna tőle, pedig ő igazából szereti az egyszerűséget és a kiszámíthatóságot, miközben nyugodt élete Szarvasligetben tulajdonképpen tökéletesen boldoggá teszi.
Jobb így, ha egyelőre megmarad számára álomnak, hogy esetleg egyszer, valamelyik későbbi mágustusán, ha lesz még ilyen, felkészültebben és tapasztaltabban nyerhet. Ha pedig akkor esik ki az elején, akkor már nem lesz oka szégyenkezésre, hiszen egyszer eljutott már a döntőig, ezzel pedig úgy érzi bizonyított, saját magának is, innentől kezdve pedig már nincsen vesztenivalója hasonló megmérettetésen.
Nem véletlen, hogy egyáltalán nem is lászik csalódottnak. Bár nem tudja, hogy mennyire van az arcára írva, amikor lebeg felfelé, vagy akkor, amikor a mágusok pódiuma elé áll, de mindenképpen felszabadultnak, megkönnyebbültnek és főleg boldognak érzi magát.*
- Köszönöm. *hajol meg széles mosollyal a bírák előtt, majd integet vidáman a közönségnek, amikor őt tapsolják meg.* És persze gratulálok a győzelemhez! *mondja Madynek, aztán miután gyönyörködik kicsit a mágikus tűzijátékban izgatottan követi a három mágust, kíváncsian arra, hogy vajon milyen varázslatot tanulhat tőlük, ami csak az övé lesz. Szinte még azt is elfelejti közben, hogy szomjas.
Sokkal jobban izgatja most, amit tanulhat, meg persze az, hogy hamarosan újra a családjával lehet.
A mai nap nyilván ünnepelni és pihenni fognak és csak holnap indulnak haza Szarvalisgetbe. Mindent egybevetve, nagyon örül, hogy eljött, de azért jó érzés lesz végre otthon lenni a tó és a tűzrakó mellett újra.*
8974. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-12 16:19:15
Üzenet elküldve: 2022-02-12 16:19:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
*Más körökből származnak. Bár, hogy a lány mit szólna ha egy fa mellé lepihenve egy ismeretlen elkezdene kiabálni vele, majd az arcát akarná fogdosni jó kérdés. A mágus nem tudja hova tenni a félvért egyelőre. Nem tanította az biztos, de azért megemlíti hátha onnan ismeri mégis valahogy. Aztán kiderül a titok. Mégpedig, hogy nyáron azon a mágustusán figyeltek fel rá.*
-Igen. Ott, kapott ruhákban versenyeztünk.
*Tájékoztatja a másikat a változás okáról. Aztán megmutatják egymásnak az arcukat és a hajukat is és mintha a lány nem erre számított volna.*
~Túl fiatal lennék az elváráshoz képest?~
*Hát nem. A ruhái nem tetszenek a feltűnő hajú félelfnek. Méghozzá le is szólja Aborath megjelenését.*
-Na, de kérem! Azért nem durva posztóról beszélünk és ez a zöld szerény véleményem szerint igen is szép szín.
~Bár egy mosás lehet tényleg ráférne. De akkor is! Igencsak udvariatlan leánnyal hozott össze a sors.~
*Nem épp a legjobb módon mutatkozott be a másik. Amin azért javít mikor kezet nyújt a mágusnak, hogy felsegítse.*
-Aborath Artois. Köszönöm.
*Azzal fel is kel, hogy ne fölé magasodva tárgyaljanak. Mert mint kiderül valóban tárgyalni tervez vele a lány. Aki, ismét rosszul választja meg a szavait.*
-A mágia nem kis trükkökből áll kisasszony. Ez egy tudomány, ami komoly tudást igényel és nem szabad lebecsülni a hatalmát. Én még csak az utam elején állok, de ezt az egész várost a levegő mágiája hatotta át hosszú évtizedeken vagy századokon át.*Mutat botjával a város felé ami mozdulat ha egy hegyen vagy magaslaton állnának feltűnőbb lenne.*Abogr mester, a környék legnagyobb tudású mágusa egy egész tornyot lebegtet pusztán a levegő erejével és a hatalom amit el lehet érni a mágia által nem kizárt, hogy korlátlan. Sőt, azt is valószínűnek tartom, hogy kellő tapasztalattal és tudással az istenek hatalmát is megközelítheti halandó létére egy mágus. Szóval ha kérhetem ne nézze egyszerű mutatványosnak ezen tudomány művelőit! Amennyiben meg is értette, hogy mit mondtam az előbb és hajlandó tanulni tőlem, aki szintén csak kezdő még és a levegő mágia nem túl látványos, de sok lehetőséget rejtő ága érdekli szívesen bevezethetem az alapokba.
*Más körökből származnak. Bár, hogy a lány mit szólna ha egy fa mellé lepihenve egy ismeretlen elkezdene kiabálni vele, majd az arcát akarná fogdosni jó kérdés. A mágus nem tudja hova tenni a félvért egyelőre. Nem tanította az biztos, de azért megemlíti hátha onnan ismeri mégis valahogy. Aztán kiderül a titok. Mégpedig, hogy nyáron azon a mágustusán figyeltek fel rá.*
-Igen. Ott, kapott ruhákban versenyeztünk.
*Tájékoztatja a másikat a változás okáról. Aztán megmutatják egymásnak az arcukat és a hajukat is és mintha a lány nem erre számított volna.*
~Túl fiatal lennék az elváráshoz képest?~
*Hát nem. A ruhái nem tetszenek a feltűnő hajú félelfnek. Méghozzá le is szólja Aborath megjelenését.*
-Na, de kérem! Azért nem durva posztóról beszélünk és ez a zöld szerény véleményem szerint igen is szép szín.
~Bár egy mosás lehet tényleg ráférne. De akkor is! Igencsak udvariatlan leánnyal hozott össze a sors.~
*Nem épp a legjobb módon mutatkozott be a másik. Amin azért javít mikor kezet nyújt a mágusnak, hogy felsegítse.*
-Aborath Artois. Köszönöm.
*Azzal fel is kel, hogy ne fölé magasodva tárgyaljanak. Mert mint kiderül valóban tárgyalni tervez vele a lány. Aki, ismét rosszul választja meg a szavait.*
-A mágia nem kis trükkökből áll kisasszony. Ez egy tudomány, ami komoly tudást igényel és nem szabad lebecsülni a hatalmát. Én még csak az utam elején állok, de ezt az egész várost a levegő mágiája hatotta át hosszú évtizedeken vagy századokon át.*Mutat botjával a város felé ami mozdulat ha egy hegyen vagy magaslaton állnának feltűnőbb lenne.*Abogr mester, a környék legnagyobb tudású mágusa egy egész tornyot lebegtet pusztán a levegő erejével és a hatalom amit el lehet érni a mágia által nem kizárt, hogy korlátlan. Sőt, azt is valószínűnek tartom, hogy kellő tapasztalattal és tudással az istenek hatalmát is megközelítheti halandó létére egy mágus. Szóval ha kérhetem ne nézze egyszerű mutatványosnak ezen tudomány művelőit! Amennyiben meg is értette, hogy mit mondtam az előbb és hajlandó tanulni tőlem, aki szintén csak kezdő még és a levegő mágia nem túl látványos, de sok lehetőséget rejtő ága érdekli szívesen bevezethetem az alapokba.
8973. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-11 11:07:16
Üzenet elküldve: 2022-02-11 11:07:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza a városba//
*A tisztásról már látni, hogy a város fényei felgyúltak a szürkület okán, talán mégis tanácsosabb lenne inkább otthon pihenni, mint idekinn a tisztáson. A ló már érezhetően fárad, jobban örülne talán ő is, ha a pihenés mellé mindjárt járna abrak és víz is, így leszáll a hátáról és már csak maga mellett vezetve viszi tovább. Nem kell ugyanis sok utcakövet taposni, hogy a szállásukhoz érjenek végre. Az utcákon már kevesebben bóklásznak, így a lóval kényelmesen elfér, még a keskenyebb részeken is, amerre levágják az utat.*
*A tisztásról már látni, hogy a város fényei felgyúltak a szürkület okán, talán mégis tanácsosabb lenne inkább otthon pihenni, mint idekinn a tisztáson. A ló már érezhetően fárad, jobban örülne talán ő is, ha a pihenés mellé mindjárt járna abrak és víz is, így leszáll a hátáról és már csak maga mellett vezetve viszi tovább. Nem kell ugyanis sok utcakövet taposni, hogy a szállásukhoz érjenek végre. Az utcákon már kevesebben bóklásznak, így a lóval kényelmesen elfér, még a keskenyebb részeken is, amerre levágják az utat.*
8972. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-10 10:15:20
Üzenet elküldve: 2022-02-10 10:15:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
// Zárás //
*Az előző körben sikerült végre a végjátékra ráfordulni azzal, hogy Luni tolla elégett. Valóban, ő is tisztában van vele, hogy már csak percek kérdése és valahogy véget fog érni ez az egész, így jól kell varázslatot választania. Az ellenfele ismét egy légbuborékra készül, ő maga pedig egy kis eltereléssel hozakodik elő, egy pillanat erejéig ismét előhúzza a tarsolyából a vakító gömböt, ám ez alkalommal, mikor ismét kinyitja a szemét azzal szembesül, hogy a lány még időben becsukta a szemét, még úgy is tartja. A megidézett léggömb pukkanását viszont nem érezte, így valószínűleg sikerült meghiúsítania a varázslat kivitelezését. Még fel se fogta az egészet, mikor felcsendülnek a kürtök és azon kapja magát, hogy furcsa mód elemelkedik a pályáról és a levegőben elindul, Lunival egyetemben, így a kezdeti pánikot el is illan, hogy látja, szándékos a dolog. Hiszen egyenest a mágus pódium felé lebegnek, ahol már mindenki várja őket. Mikor az idős mágus felemelkedik és kihirdeti az eredményeket tisztul csak ki és válik biztossá a dolog. Először Aborathoz szól a mágus dicsérő szava, majd Lunit és végül őt méltatja. Mindegyikőjük egy egyedi varázslatot tanulhat az idős mágusoktól, amely nem forog közkézen, csupán nekik nyílik ezúton lehetőségük elsajátítani azokat. Természetesen majd kiugrik a bőréből, a tenyerét is vörösre tapsolja. Még meg is jegyzik, hogy néhány ellenfelét személyesen ejtette ki. Ő valahogy nem vette véresen komolyan, inkább az volt neki, mint egy játékos gyakorlás. Eddig nem igazán nyílt esélye rá, hogy a tanult igéket élesben is kipróbálhassa.*
-Ez nagyszerű, köszönöm. *Hálálkodik, még meg is hajtja a derekát, a száját pedig a kezével takarja, mivel a mosolya olyan széles, hogy az már illetlen. Biccent még a másik két mágus felé is, mert a nagy tapsviharban úgy se hallanák, a gratulációt. Még int is feléjük, mielőtt félrevonulnak és megjegyzi a nevüket és a férfi arcát is, hogy esetleg ha legközelebb összefutnak, talán rá tudja venni, hogy megtanítsa neki is azt a szeles trükköt. Majd elsétál, hogy átvegye a nyereményét a nagytiszteletű mesterektől.*
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
// Zárás //
*Az előző körben sikerült végre a végjátékra ráfordulni azzal, hogy Luni tolla elégett. Valóban, ő is tisztában van vele, hogy már csak percek kérdése és valahogy véget fog érni ez az egész, így jól kell varázslatot választania. Az ellenfele ismét egy légbuborékra készül, ő maga pedig egy kis eltereléssel hozakodik elő, egy pillanat erejéig ismét előhúzza a tarsolyából a vakító gömböt, ám ez alkalommal, mikor ismét kinyitja a szemét azzal szembesül, hogy a lány még időben becsukta a szemét, még úgy is tartja. A megidézett léggömb pukkanását viszont nem érezte, így valószínűleg sikerült meghiúsítania a varázslat kivitelezését. Még fel se fogta az egészet, mikor felcsendülnek a kürtök és azon kapja magát, hogy furcsa mód elemelkedik a pályáról és a levegőben elindul, Lunival egyetemben, így a kezdeti pánikot el is illan, hogy látja, szándékos a dolog. Hiszen egyenest a mágus pódium felé lebegnek, ahol már mindenki várja őket. Mikor az idős mágus felemelkedik és kihirdeti az eredményeket tisztul csak ki és válik biztossá a dolog. Először Aborathoz szól a mágus dicsérő szava, majd Lunit és végül őt méltatja. Mindegyikőjük egy egyedi varázslatot tanulhat az idős mágusoktól, amely nem forog közkézen, csupán nekik nyílik ezúton lehetőségük elsajátítani azokat. Természetesen majd kiugrik a bőréből, a tenyerét is vörösre tapsolja. Még meg is jegyzik, hogy néhány ellenfelét személyesen ejtette ki. Ő valahogy nem vette véresen komolyan, inkább az volt neki, mint egy játékos gyakorlás. Eddig nem igazán nyílt esélye rá, hogy a tanult igéket élesben is kipróbálhassa.*
-Ez nagyszerű, köszönöm. *Hálálkodik, még meg is hajtja a derekát, a száját pedig a kezével takarja, mivel a mosolya olyan széles, hogy az már illetlen. Biccent még a másik két mágus felé is, mert a nagy tapsviharban úgy se hallanák, a gratulációt. Még int is feléjük, mielőtt félrevonulnak és megjegyzi a nevüket és a férfi arcát is, hogy esetleg ha legközelebb összefutnak, talán rá tudja venni, hogy megtanítsa neki is azt a szeles trükköt. Majd elsétál, hogy átvegye a nyereményét a nagytiszteletű mesterektől.*
8971. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-10 07:13:49
Üzenet elküldve: 2022-02-10 07:13:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
*A kíváncsiskodó mozdulatot a férfi hárítja, nem igazán szeretné, ha oda nyúlkálna YIlanda, így ezt annyiban is hagyja. A kérem kérdésre nem igazán tud mit felelni, nem ismeri az ilyen udvariassági formulákat. Mikor kinyögi, hogy végül is tanítóként dolgozott korábban, egyáltalán nem jut közelebb a megoldáshoz. Őt bizonyosan nem tanította, ilyesfajta drága dolgokra egy utcagyereknek nem futotta. De nem kell sokat találgatnia szerencsére, mert csak kibukik a dolog, így szerencsére beigazolódik az, amit súgott neki a belső tudata, valóban látta már a férfit!*
-A tusán, ott! Csak más volt a gúnya. *Csap rá egy nagyot a combjára, miután a másik is felfedi magát, így már össze is áll a kép bár az arcára valamiféle csalódott ábrázat telepedik.*
-Én meg azt hittem, hogy a mágusok mind nagyra becsült emberek és szebb gúnyákban járnak. *Talán nem is baj, hogy ez az egy mágus vagy tanító, ahogy ő maga nevezte a dolgot, nem jár olyan előkelő ruhákban, ez talán arra utal, hogy nem vitte fel egyik isten se a dolgát és talán kevesebbel is megelégszik.*
-Micsoda véletlen, hogy pont itt találkozunk. YIlanda Hyths volnék. *Nyújtja a kezét, hogy esetlegesen kezet rázzanak vagy ha a másik félreérti a gesztust, talán még talpra is segíti.*
-Éppen egy tanítót keresek, aki megtanítana ilyen kis izékre… trükkökre, amiket a mágusok tudnak. *Erősen gesztikulál is a kezével, mert fingja sincsen, hogy a mágusok világában mi honnan jön és mit hogyan is hívnak. Csupán Aleimordot látta még varázsolni, de aztán ő füstöt eregetett a szájából meg meggyújtotta a saját kezét, lehet nem is volt éppen százas. Ki tudja, lehet a mágus is csak akkor az, ha már nincs ki mind a négy kereke.*
-Persze megfizetném, nem kérném ingyen. *Mutatja az erszényét, amit meg is mozgat, hogy hallja a férfi a benne csörgő aranyakat.*
*A kíváncsiskodó mozdulatot a férfi hárítja, nem igazán szeretné, ha oda nyúlkálna YIlanda, így ezt annyiban is hagyja. A kérem kérdésre nem igazán tud mit felelni, nem ismeri az ilyen udvariassági formulákat. Mikor kinyögi, hogy végül is tanítóként dolgozott korábban, egyáltalán nem jut közelebb a megoldáshoz. Őt bizonyosan nem tanította, ilyesfajta drága dolgokra egy utcagyereknek nem futotta. De nem kell sokat találgatnia szerencsére, mert csak kibukik a dolog, így szerencsére beigazolódik az, amit súgott neki a belső tudata, valóban látta már a férfit!*
-A tusán, ott! Csak más volt a gúnya. *Csap rá egy nagyot a combjára, miután a másik is felfedi magát, így már össze is áll a kép bár az arcára valamiféle csalódott ábrázat telepedik.*
-Én meg azt hittem, hogy a mágusok mind nagyra becsült emberek és szebb gúnyákban járnak. *Talán nem is baj, hogy ez az egy mágus vagy tanító, ahogy ő maga nevezte a dolgot, nem jár olyan előkelő ruhákban, ez talán arra utal, hogy nem vitte fel egyik isten se a dolgát és talán kevesebbel is megelégszik.*
-Micsoda véletlen, hogy pont itt találkozunk. YIlanda Hyths volnék. *Nyújtja a kezét, hogy esetlegesen kezet rázzanak vagy ha a másik félreérti a gesztust, talán még talpra is segíti.*
-Éppen egy tanítót keresek, aki megtanítana ilyen kis izékre… trükkökre, amiket a mágusok tudnak. *Erősen gesztikulál is a kezével, mert fingja sincsen, hogy a mágusok világában mi honnan jön és mit hogyan is hívnak. Csupán Aleimordot látta még varázsolni, de aztán ő füstöt eregetett a szájából meg meggyújtotta a saját kezét, lehet nem is volt éppen százas. Ki tudja, lehet a mágus is csak akkor az, ha már nincs ki mind a négy kereke.*
-Persze megfizetném, nem kérném ingyen. *Mutatja az erszényét, amit meg is mozgat, hogy hallja a férfi a benne csörgő aranyakat.*
8970. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-09 20:38:12
Üzenet elküldve: 2022-02-09 20:38:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Vakmerő
*Nagy mázli, hogy a Kovácsműhely ily közel esik a város széléhez és nem kell visszafelé is végig trappolnia az utcákon. Amúgy sem túl nagy rajongója Artheniornak. Amilyen nagy, legalább annyira unalmas is egyben. A törvény őrei minden sarkon ott leledzenek, s azt mondják, még vesztegetni is jóval nehezebb őket, mint azt ő megszokta. Bezzeg a Kikötő... Fővesztés terhe ide vagy oda, ő bizony oda tart. Méghozzá egy kisebb halom fegyverrel bukszájában. Ha a dög ork is hozzá hasonló utat járt be - és lássuk be, Vaszív jóval eltökéltebb szolgája volt Sa'Terethnek - úgy szüksége lehet rá. A patkányok kovácsai kevésbé lesznek segítőkészek, miután annyit levágtak közülük.
Bezzeg ha tudnák, ki indult útnak! Reszketnének a Dokkoktól a Vámházig! Meggyőződése, hogy teljes erejük felvonultatnák, hogy megállítsák. De a Királyt senki sem állítja meg visszatértében. Nem fogja sem kard, sem nyílvessző. Ahhoz előbb el kell találniuk.
Nagyot ránt a vállán átvetett zsákon, s kilép. Egek! Bár zsákmányolt volna egy lovat! Azóta nem ült lóháton, hogy annak idején "eljött" a thargoktól. Úri muri volt az ottlét, de mellette dögunalom is. És még azt az átokverte kancát sem tudta elkötni távoztában... De eljön még a Király ideje.*
Bezzeg ha tudnák, ki indult útnak! Reszketnének a Dokkoktól a Vámházig! Meggyőződése, hogy teljes erejük felvonultatnák, hogy megállítsák. De a Királyt senki sem állítja meg visszatértében. Nem fogja sem kard, sem nyílvessző. Ahhoz előbb el kell találniuk.
Nagyot ránt a vállán átvetett zsákon, s kilép. Egek! Bár zsákmányolt volna egy lovat! Azóta nem ült lóháton, hogy annak idején "eljött" a thargoktól. Úri muri volt az ottlét, de mellette dögunalom is. És még azt az átokverte kancát sem tudta elkötni távoztában... De eljön még a Király ideje.*
8969. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-09 19:35:45
Üzenet elküldve: 2022-02-09 19:35:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
// Zárás //
* Luninari nem adja fel még a harcot. Megpróbálja azt, amit meg kell próbálnia. Ha játékban akar maradni, akkor kénytelen lesz kezdeni valamit azzal a tollal. A terv hasonló, mint az imént. Légbuborék, ami talán elég erős lesz ahhoz, hogy megszabadítsa Maydeleinet a tollától. Viszont a sellő ravasz, mint a róka. Varázslatát remekül megválasztja. Sellőként pedig a manipulációval keresi a kenyerét. Sikerül rászednie ellenfelét, hogy tényleg csak a tollát próbálja védeni, de közben gonosz varázslatot enged szabadjára. Viszont még ez a csel sem tudja legyőzni a másik páratlan reakcióját. Egy lehelettel hamarabb képes reagálni Luni, így még éppen be tudja csukni a szemét. Viszont ennek ára van. Meg éppen nem vakul, de támadását így jóval nehezebb lesz kivitelezni. Sajnos ez be is igazolódik, mert éppen csak nem sikerül neki ez most. Ez azt is jelenti, hogy a bajnoki cím is itt úszik el. Nincs több esélye, hogy fordítson az álláson. Az epikus végső harc ezzel véget is ért. Felcsendülnek a kürtök, amik eddig azt jelezték, hogy indulnak a mérkőzések. Az utolsó két játékos hirtelen elemelkedik a pályától és elkezd felfelé lebegni, egészen a nagy mágusok pódiuma elé. Aborath már ott várja őket, mivel őt is ide kérették. A legöregebb mágus emelkedik fel újfent szóra.*
- Gratulálok nektek! Szépen és becsületesen küzdöttetek. Kiérdemeltétek a jutalmatokat.* Egy kis hatásszünet következik, majd aztán folytatja az öreg.*
- Te fiam Aborath ritka és módfelett mellőzött mágiáddal megmutattad, hogy mennyi mindent ki lehet hozni egy kis levegőből. A jutalmad sem marad el. Egy szerényebb kis varázslattal leszel megjutalmazva, ami csakis a tiéd lesz.* Taps vihar jön, ami ilyenkor elvárható. Ezt követően fordul Luninarihoz a mester.*
- Te lányom Luninari szépen harcoltál és még a végén sem adtad fel. Kis kitartással remek mágus válik majd belőled. Nyereményed egy saját egyedi varázslat lesz, ami csak a tiéd. Ez már egy komolyabb mágushoz illő ige lesz, szóval becsüld meg!* Szintén taps következik. Ezt követően pedig a győztes elé lép a mester.*
- Maydeleine, lányom te aztán nem vagy semmi! Kiejtettél három versenyzőt is. Jutalmad egy egyedi varázslat lesz, egy olyan ige, ami párját ritkítja.*
Hatalmas tapsvihar és mágikus tűzijáték zárja a tusát. A versenyzőkhöz pedig 3-3 mester lép oda, hogy félrevonuljanak velük. Mindegyiknek megtanítják a saját varázslatát. Ezzel a Nyárközépi piknik a végére is ért.*
//Nyárközépi piknik//
// Mágustusa döntő //
// Zárás //
* Luninari nem adja fel még a harcot. Megpróbálja azt, amit meg kell próbálnia. Ha játékban akar maradni, akkor kénytelen lesz kezdeni valamit azzal a tollal. A terv hasonló, mint az imént. Légbuborék, ami talán elég erős lesz ahhoz, hogy megszabadítsa Maydeleinet a tollától. Viszont a sellő ravasz, mint a róka. Varázslatát remekül megválasztja. Sellőként pedig a manipulációval keresi a kenyerét. Sikerül rászednie ellenfelét, hogy tényleg csak a tollát próbálja védeni, de közben gonosz varázslatot enged szabadjára. Viszont még ez a csel sem tudja legyőzni a másik páratlan reakcióját. Egy lehelettel hamarabb képes reagálni Luni, így még éppen be tudja csukni a szemét. Viszont ennek ára van. Meg éppen nem vakul, de támadását így jóval nehezebb lesz kivitelezni. Sajnos ez be is igazolódik, mert éppen csak nem sikerül neki ez most. Ez azt is jelenti, hogy a bajnoki cím is itt úszik el. Nincs több esélye, hogy fordítson az álláson. Az epikus végső harc ezzel véget is ért. Felcsendülnek a kürtök, amik eddig azt jelezték, hogy indulnak a mérkőzések. Az utolsó két játékos hirtelen elemelkedik a pályától és elkezd felfelé lebegni, egészen a nagy mágusok pódiuma elé. Aborath már ott várja őket, mivel őt is ide kérették. A legöregebb mágus emelkedik fel újfent szóra.*
- Gratulálok nektek! Szépen és becsületesen küzdöttetek. Kiérdemeltétek a jutalmatokat.* Egy kis hatásszünet következik, majd aztán folytatja az öreg.*
- Te fiam Aborath ritka és módfelett mellőzött mágiáddal megmutattad, hogy mennyi mindent ki lehet hozni egy kis levegőből. A jutalmad sem marad el. Egy szerényebb kis varázslattal leszel megjutalmazva, ami csakis a tiéd lesz.* Taps vihar jön, ami ilyenkor elvárható. Ezt követően fordul Luninarihoz a mester.*
- Te lányom Luninari szépen harcoltál és még a végén sem adtad fel. Kis kitartással remek mágus válik majd belőled. Nyereményed egy saját egyedi varázslat lesz, ami csak a tiéd. Ez már egy komolyabb mágushoz illő ige lesz, szóval becsüld meg!* Szintén taps következik. Ezt követően pedig a győztes elé lép a mester.*
- Maydeleine, lányom te aztán nem vagy semmi! Kiejtettél három versenyzőt is. Jutalmad egy egyedi varázslat lesz, egy olyan ige, ami párját ritkítja.*
Hatalmas tapsvihar és mágikus tűzijáték zárja a tusát. A versenyzőkhöz pedig 3-3 mester lép oda, hogy félrevonuljanak velük. Mindegyiknek megtanítják a saját varázslatát. Ezzel a Nyárközépi piknik a végére is ért.*
8968. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-09 17:35:39
Üzenet elküldve: 2022-02-09 17:35:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Rocha Burcqar//
- Nem, nem látszik. *Feleli teljesen komoly arccal a felháborodott rikácsolásra.* Tudod, az ártatlanság és erkölcs mintaképe aligha támadna rám ilyen sunyi módon, és alighanem megbotránkozna azokon a sejtelmes, csípős megjegyzéseken, amiknek úgy tűnik kifogyhatatlan tárháza vagy. *Kuncog.* Persze lehet, hogy csak én vagyok borzasztó emberismerő és valójában a város egyik nagy becsben tartott papnőjét tisztelhetem benned, kérlek, ne habozz tudtomra adni, ha esetleg így lenne!
*Kérdő pillantást vet a lányra, de fene tudja miért, erősen kételkedik benne, hogy az megerősítené az imént elhangzottakat. Ami a férfit illeti, ő nagyon is élvezi a kis színjátékot, mivel ezen keresztül tudja fokozni cinikus humorát, e tekintetben pedig Rocha is rendkívül szórakoztató előadó. Azzal persze nem áltatja magát, hogy ilyen rövid idő alatt egy kicsit is sikerült megismernie a lányt, egyrészt mert inkább ő mesélt magáról, másrészt mert legfőképp a komolytalankodással voltak elfoglalva, így pedig elég körülményes túljutni a felszín kapargatásán. Mindez persze egy cseppet sem zavarja Mordokhait, ő annak is örül, hogy nem kell egy újabb napot egyedül, dögunalomban eltöltenie.
Szélesen vigyorogva hallgatja végig, ahogy a leány felsorolja, hogy szerinte mi mindent jósolhatott neki sok évvel ezelőtt Kaiyko.*
- Lenyűgöző vagy, pontosan ezt mondta. *Mondja csodálkozva.* Remélem tényleg igazat mondott és egyszer tényleg találkozom egy gyönyörű, hóhajú hajadonnal, akitől remegni kezd a térdem. Minő fájdalom, eddig még nem jött senki, aki ebből mindegyik feltételnek megfelelne.
*Somolyog hamisan, majd nem bírja megállni, hogy nyelvet öltsön. Végül azért csak megkomolyodik és vállat von, ha már egyszer előkerült ez a történet, igazán be is fejezheti.*
- Valójában Csontvetőként hivatkozott magára, és azt olvasta ki a csontokból, hogy bolond vagyok, de egy végtelenül szerencsés bolond. Közöltem vele, hogy ez egy minden tekintetben hibátlan megállapítás. *Nevet, ezúttal őszintén.* Volt valaki, akivel nagyon szoros barátságban álltunk. Igazából szinte már testvérek voltunk. Erről és még néhány dologról is olyan dolgokat mondott, amiket nem tudhatott, és nem lehetett őket csak úgy kikövetkeztetni. *Mondja és tekintete kissé elködösül. Végül újfent vállat von és folytatja.* Valójában nem hiszek az ilyesmiben, a sorsban, vagy hogy valaki csontokból, belekből, esetleg a tenyeredből képes megmondani mit tartogat a jövő. De az ő szavaiban sok igazság volt és úgy van, ahogy mondtad, hálából csinálta, nem fizetségért. Mellesleg nem is fizetnék ilyesmiért.
*Az utolsó mondatra visszatér a vidámság a hangjába. Számát sem tudja hányszor próbáltak meg magukat jövendőmondónak tartó alakok így vagy úgy aranyat kicsalni belőle. Szerencsére egy-két jól irányzott gyilkos pillantás az ilyen esetekben is megteszi a hatását, többnyire.
Rocha kis mondókájára a tisztáson felszalad a szemöldöke.*
- Úgy mégiscsak át kell gondolnom a korábbi papnős állításomat.*Nevet. Amikor végül szembetalálja magát a leány vigyorgó ábrázatával, már több sem kell neki, de a kihívó kijelentéssel kiegészülve végképp félresöpri minden révedezését és az ő szemében is fellobban a harci kedv.*
- Elhamarkodottan magabiztos állítás ez valakitől, aki legutóbb csúfosan alulmaradt, a szó legszorosabb értelmében véve. Úgy tűnik szerény személyen szintén szemtanúk nélkül teljesítheti végre a kívánságodat és fürdethet meg a hóban.
*Utóbbi szavakat szinte már szavalva zengi miközben kiegyenesedik, és útjára is engedi az időközben elkészült hógolyót, hogy aztán azonnal újabb marék havat kapjon fel és dolgozni kezdjen rajta. Tesz néhány lépést és igyekszik úgy helyezkedni, hogy a lány mozgásterét leszűkítse, miszerint vagy a folyó felé hátrál, vagy felé közeledik.*
- Nem, nem látszik. *Feleli teljesen komoly arccal a felháborodott rikácsolásra.* Tudod, az ártatlanság és erkölcs mintaképe aligha támadna rám ilyen sunyi módon, és alighanem megbotránkozna azokon a sejtelmes, csípős megjegyzéseken, amiknek úgy tűnik kifogyhatatlan tárháza vagy. *Kuncog.* Persze lehet, hogy csak én vagyok borzasztó emberismerő és valójában a város egyik nagy becsben tartott papnőjét tisztelhetem benned, kérlek, ne habozz tudtomra adni, ha esetleg így lenne!
*Kérdő pillantást vet a lányra, de fene tudja miért, erősen kételkedik benne, hogy az megerősítené az imént elhangzottakat. Ami a férfit illeti, ő nagyon is élvezi a kis színjátékot, mivel ezen keresztül tudja fokozni cinikus humorát, e tekintetben pedig Rocha is rendkívül szórakoztató előadó. Azzal persze nem áltatja magát, hogy ilyen rövid idő alatt egy kicsit is sikerült megismernie a lányt, egyrészt mert inkább ő mesélt magáról, másrészt mert legfőképp a komolytalankodással voltak elfoglalva, így pedig elég körülményes túljutni a felszín kapargatásán. Mindez persze egy cseppet sem zavarja Mordokhait, ő annak is örül, hogy nem kell egy újabb napot egyedül, dögunalomban eltöltenie.
Szélesen vigyorogva hallgatja végig, ahogy a leány felsorolja, hogy szerinte mi mindent jósolhatott neki sok évvel ezelőtt Kaiyko.*
- Lenyűgöző vagy, pontosan ezt mondta. *Mondja csodálkozva.* Remélem tényleg igazat mondott és egyszer tényleg találkozom egy gyönyörű, hóhajú hajadonnal, akitől remegni kezd a térdem. Minő fájdalom, eddig még nem jött senki, aki ebből mindegyik feltételnek megfelelne.
*Somolyog hamisan, majd nem bírja megállni, hogy nyelvet öltsön. Végül azért csak megkomolyodik és vállat von, ha már egyszer előkerült ez a történet, igazán be is fejezheti.*
- Valójában Csontvetőként hivatkozott magára, és azt olvasta ki a csontokból, hogy bolond vagyok, de egy végtelenül szerencsés bolond. Közöltem vele, hogy ez egy minden tekintetben hibátlan megállapítás. *Nevet, ezúttal őszintén.* Volt valaki, akivel nagyon szoros barátságban álltunk. Igazából szinte már testvérek voltunk. Erről és még néhány dologról is olyan dolgokat mondott, amiket nem tudhatott, és nem lehetett őket csak úgy kikövetkeztetni. *Mondja és tekintete kissé elködösül. Végül újfent vállat von és folytatja.* Valójában nem hiszek az ilyesmiben, a sorsban, vagy hogy valaki csontokból, belekből, esetleg a tenyeredből képes megmondani mit tartogat a jövő. De az ő szavaiban sok igazság volt és úgy van, ahogy mondtad, hálából csinálta, nem fizetségért. Mellesleg nem is fizetnék ilyesmiért.
*Az utolsó mondatra visszatér a vidámság a hangjába. Számát sem tudja hányszor próbáltak meg magukat jövendőmondónak tartó alakok így vagy úgy aranyat kicsalni belőle. Szerencsére egy-két jól irányzott gyilkos pillantás az ilyen esetekben is megteszi a hatását, többnyire.
Rocha kis mondókájára a tisztáson felszalad a szemöldöke.*
- Úgy mégiscsak át kell gondolnom a korábbi papnős állításomat.*Nevet. Amikor végül szembetalálja magát a leány vigyorgó ábrázatával, már több sem kell neki, de a kihívó kijelentéssel kiegészülve végképp félresöpri minden révedezését és az ő szemében is fellobban a harci kedv.*
- Elhamarkodottan magabiztos állítás ez valakitől, aki legutóbb csúfosan alulmaradt, a szó legszorosabb értelmében véve. Úgy tűnik szerény személyen szintén szemtanúk nélkül teljesítheti végre a kívánságodat és fürdethet meg a hóban.
*Utóbbi szavakat szinte már szavalva zengi miközben kiegyenesedik, és útjára is engedi az időközben elkészült hógolyót, hogy aztán azonnal újabb marék havat kapjon fel és dolgozni kezdjen rajta. Tesz néhány lépést és igyekszik úgy helyezkedni, hogy a lány mozgásterét leszűkítse, miszerint vagy a folyó felé hátrál, vagy felé közeledik.*
8967. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-09 17:19:25
Üzenet elküldve: 2022-02-09 17:19:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
*A nem túl udvarias vagy csak túlságosan egyszerű lány nem válaszol a kérdésére. Ehelyett inkább Aborath arca felé nyúl ami mozdulatot a férfi finoman hárítja.*
-Kérem?
*Nem tudja hova tenni az idegent. Főleg mivel az úgy köszöntötte, hogy kiabált mint egy agyalágyult most meg nem szólt semmit. Ha a kérdést megkapja akkor a mágus végignéz a másikon. Nem gy néz ki mint akivel azonos körökből származnának. Nem nézné ki a lányból, hogy egy előkelőbb összejövetelen látták volna egymást.*
-Korábban tanítóként dolgoztam a városnak.
*Neki nem ismerős a másik. Kezd gyanús is lenni ez a történet mikor aztán megvilágosodik.*
-Oh, igen! A nyári fesztiválon láthatott. Egyike voltam a mágustusa fellépőinek.
*Csak akkor húzná hátra a csuklyáját mikor az érdekes hajszínnel megáldott félvér is megtiszteli ezzel. Aminek alapján már biztos benne, hogy nem találkoztak mert megjegyezte volna.*
*A nem túl udvarias vagy csak túlságosan egyszerű lány nem válaszol a kérdésére. Ehelyett inkább Aborath arca felé nyúl ami mozdulatot a férfi finoman hárítja.*
-Kérem?
*Nem tudja hova tenni az idegent. Főleg mivel az úgy köszöntötte, hogy kiabált mint egy agyalágyult most meg nem szólt semmit. Ha a kérdést megkapja akkor a mágus végignéz a másikon. Nem gy néz ki mint akivel azonos körökből származnának. Nem nézné ki a lányból, hogy egy előkelőbb összejövetelen látták volna egymást.*
-Korábban tanítóként dolgoztam a városnak.
*Neki nem ismerős a másik. Kezd gyanús is lenni ez a történet mikor aztán megvilágosodik.*
-Oh, igen! A nyári fesztiválon láthatott. Egyike voltam a mágustusa fellépőinek.
*Csak akkor húzná hátra a csuklyáját mikor az érdekes hajszínnel megáldott félvér is megtiszteli ezzel. Aminek alapján már biztos benne, hogy nem találkoztak mert megjegyezte volna.*
8966. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-09 09:09:01
Üzenet elküldve: 2022-02-09 09:09:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
*Ugye első körben nem igazán látta a csuklya miatt kivel is van pontosan dolga, az se igazán segítette benne, hogy bottal járja a vidéket, mint egy idősödő értelmiségi. Mikor viszont megszólal és feljebb emeli a fejét kiderül számára is, hogy ez a kukac bizony még nagyon is mocorgós a talajban, bármelyik kölök kikapná, hogy horgásszon vele a folyóban. Csak elhanyagoltan szőrös és talán már el is van fáradva. Mindjárt vissza is kapja a kérdéseire, hogy ugyan minek is faggatja őt, akar-e ezzel valamit. Nyilván akar. Egy pillanatra elgondolkodik, mert ismerős neki a férfi, ám a csuklya még mindig félig belelóg az arcába így lenyúl és ha nem kapják el a kezét, akkor megemeli az anyagot, hogy teljesen belásson alá.*
-Te… ismerős az arcod… nem láthattalak már valahol? *Mert bizony a városi rendezvényekre mindig jár, de már fogalma sincsen, hogy melyiken és milyen spektusban volt szerencséjük egymáshoz.*
-Talán a nyári fesztiválon vagy a téli tisztáson? Nem te árultad a forralt bort? Mivel tengeted a mindennapjaidat? *Kíváncsiskodik, közben maga is leveszi a csuklyát, hogy kivillanjon az aranyozott hajzuhatag, hiszen hogyan tudná megmondani, honnan ismerik egymást, ha nem mutatja meg magát.*
-Vagy a piacról? *Szűkíti össze a szemeit, kutat az emlékezetében, de csak nem jut eszébe. ~Biztos, hogy a nyári vásáron találkoztunk. Csak remélhetem, hogy nem épp kizsebeltem az ipsét. Neeem. Arra emlékeznék, azokat jobban megnézem, de akkor hol... hol láthattam? Az hiszem talán jobb ruhákba is volt, meg talán nem is volt ilyen borostás? Fene tudja.~*
*Ugye első körben nem igazán látta a csuklya miatt kivel is van pontosan dolga, az se igazán segítette benne, hogy bottal járja a vidéket, mint egy idősödő értelmiségi. Mikor viszont megszólal és feljebb emeli a fejét kiderül számára is, hogy ez a kukac bizony még nagyon is mocorgós a talajban, bármelyik kölök kikapná, hogy horgásszon vele a folyóban. Csak elhanyagoltan szőrös és talán már el is van fáradva. Mindjárt vissza is kapja a kérdéseire, hogy ugyan minek is faggatja őt, akar-e ezzel valamit. Nyilván akar. Egy pillanatra elgondolkodik, mert ismerős neki a férfi, ám a csuklya még mindig félig belelóg az arcába így lenyúl és ha nem kapják el a kezét, akkor megemeli az anyagot, hogy teljesen belásson alá.*
-Te… ismerős az arcod… nem láthattalak már valahol? *Mert bizony a városi rendezvényekre mindig jár, de már fogalma sincsen, hogy melyiken és milyen spektusban volt szerencséjük egymáshoz.*
-Talán a nyári fesztiválon vagy a téli tisztáson? Nem te árultad a forralt bort? Mivel tengeted a mindennapjaidat? *Kíváncsiskodik, közben maga is leveszi a csuklyát, hogy kivillanjon az aranyozott hajzuhatag, hiszen hogyan tudná megmondani, honnan ismerik egymást, ha nem mutatja meg magát.*
-Vagy a piacról? *Szűkíti össze a szemeit, kutat az emlékezetében, de csak nem jut eszébe. ~Biztos, hogy a nyári vásáron találkoztunk. Csak remélhetem, hogy nem épp kizsebeltem az ipsét. Neeem. Arra emlékeznék, azokat jobban megnézem, de akkor hol... hol láthattam? Az hiszem talán jobb ruhákba is volt, meg talán nem is volt ilyen borostás? Fene tudja.~*
8965. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-09 05:10:51
Üzenet elküldve: 2022-02-09 05:10:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
*Aborath épp összeszedi még magát testben és fejben. Összerakja magában, hogy hova is kell eljutnia még mikor a közelébe megy valaki. Egy lány az. Egy félvér lány. Egy hangos félvér lány. Annak az arcába néz kicsit értetlen képpel. Nem tudja megállapítani, hogy most megsértették vagy tényleg ilyen volna szegény. Mivel az utóbbit nem zárja ki így nyugodt, szelíd hangon szólal meg.*
-Csendesebben is hallak téged. Pár évet leéltem itt a lázadás előtt. Miért érdekel?
~Mégiscsak egy mágus volnék. Nem volna rendjén, hogy mindenféle apróságon felkapjam a fejem. Megfontoltnak és nyugodtnak kell lenni minden helyzetben. Így viselkedik egy mágus.~
*Aborath épp összeszedi még magát testben és fejben. Összerakja magában, hogy hova is kell eljutnia még mikor a közelébe megy valaki. Egy lány az. Egy félvér lány. Egy hangos félvér lány. Annak az arcába néz kicsit értetlen képpel. Nem tudja megállapítani, hogy most megsértették vagy tényleg ilyen volna szegény. Mivel az utóbbit nem zárja ki így nyugodt, szelíd hangon szólal meg.*
-Csendesebben is hallak téged. Pár évet leéltem itt a lázadás előtt. Miért érdekel?
~Mégiscsak egy mágus volnék. Nem volna rendjén, hogy mindenféle apróságon felkapjam a fejem. Megfontoltnak és nyugodtnak kell lenni minden helyzetben. Így viselkedik egy mágus.~
8964. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-08 19:29:29
Üzenet elküldve: 2022-02-08 19:29:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Téli délután //
* Lassú tempóban a piacon át indul el Sylvar. Az eddigi hangos és acsarkodó tömeg már lefeleződött. A nap már lenyugvóban van, így az emberek nagy része is már otthonuk közelében vagy egy ívóban bújnak el. *
- Nagy valószínűséggel akkor a Pegazus az.
* Biccent egy határozottat miközben a lába viszi a fogadó irányában. Ha már így alakult, akkor nem fog panaszkodni egy új útitárs miatt. Eddig sem szívlelt senkit, ez továbbra sem változik benne. A hűvös fuvallat felkapja alkalmanként hajzuhatagát, de ez nem igazán zavarja őt. *
- A tudást hajszolom a városban, de sajnos rám jár a rúd. Mágiával kapcsolatban köteteket keresek. De a könyvtár szinte teljesen üres.
* Teszi hozzá szokatlanul őszintén. Csalódottság kivehető szavaiból, de a kíváncsiság is felcsillan egy pillanatra hangjából. * - Feltételezem nem akar sokáig maga se itt maradni, ha így fogalmazza a kérdést. Ez a város egy káosz. Az, hogy nem találok semmit amit keresek igazán lehangoló.
* Teszi hozzá hangosan, mintha már egyedül lépdelne csak. De ha követi a társalkodó partnere, akkor alkalmanként tekintete a másik félre téved, de csak a kíváncsiságból. ~ Mit kereshetett a tisztáson? ~ *
* Lassú tempóban a piacon át indul el Sylvar. Az eddigi hangos és acsarkodó tömeg már lefeleződött. A nap már lenyugvóban van, így az emberek nagy része is már otthonuk közelében vagy egy ívóban bújnak el. *
- Nagy valószínűséggel akkor a Pegazus az.
* Biccent egy határozottat miközben a lába viszi a fogadó irányában. Ha már így alakult, akkor nem fog panaszkodni egy új útitárs miatt. Eddig sem szívlelt senkit, ez továbbra sem változik benne. A hűvös fuvallat felkapja alkalmanként hajzuhatagát, de ez nem igazán zavarja őt. *
- A tudást hajszolom a városban, de sajnos rám jár a rúd. Mágiával kapcsolatban köteteket keresek. De a könyvtár szinte teljesen üres.
* Teszi hozzá szokatlanul őszintén. Csalódottság kivehető szavaiból, de a kíváncsiság is felcsillan egy pillanatra hangjából. * - Feltételezem nem akar sokáig maga se itt maradni, ha így fogalmazza a kérdést. Ez a város egy káosz. Az, hogy nem találok semmit amit keresek igazán lehangoló.
* Teszi hozzá hangosan, mintha már egyedül lépdelne csak. De ha követi a társalkodó partnere, akkor alkalmanként tekintete a másik félre téved, de csak a kíváncsiságból. ~ Mit kereshetett a tisztáson? ~ *
8963. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-08 18:46:34
Üzenet elküldve: 2022-02-08 18:46:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Téli délután //
*Hm, ahham a piacon keresztül… De innen merre lehet a piac? Ezek a gondolatok persze nem hagyják el a fiú száját, csak elméje csavaros zugain suhan keresztül.*
- Nem vagyok ismerős errefelé, * kezdi szabadkozással s némi bizonytalanság is csendül szavaiban*
- Sajnos nem jegyeztem meg a fogadó nevét. Az biztos, hogy egy tágas térről nyílik és a hátsó udvarról közvetlen az erdőbe lehet jutni!
* Amíg az elf felkel és közelebb jön, Rionnak alkalma nyílik alaposabban szemügyre venni őt. Veszélyérzete lassan nyugovóra tér, így nincs több akadálya annak, hogy csatlakozzon hozzá és együtt menjenek abba a bizonyos Pegazusba.*
- Tökéletes lenne, ha amúgy is arra tart, köszönöm! *fogadja a kedves felajánlást megkönnyebbült mosollyal.*
- Nekem is ott van a szállásom, legalábbis ma éjjelre.
* Türelmesen megvárja, hogy a másik elindul-e valamerre és aztán maga is mellé lép, hogy kövesse. S mivel pár méter után úgy dönt , hogy nem kívánja a teljes utat csendben eltölteni, óvatosan keres valami beszélgetési témát*
- Szintén átutazóban? * kérdi, hiszen miért is lakna más okból az elf vagy bárki egy fogadóban, hacsak nem épp ott dolgozik.*
*Hm, ahham a piacon keresztül… De innen merre lehet a piac? Ezek a gondolatok persze nem hagyják el a fiú száját, csak elméje csavaros zugain suhan keresztül.*
- Nem vagyok ismerős errefelé, * kezdi szabadkozással s némi bizonytalanság is csendül szavaiban*
- Sajnos nem jegyeztem meg a fogadó nevét. Az biztos, hogy egy tágas térről nyílik és a hátsó udvarról közvetlen az erdőbe lehet jutni!
* Amíg az elf felkel és közelebb jön, Rionnak alkalma nyílik alaposabban szemügyre venni őt. Veszélyérzete lassan nyugovóra tér, így nincs több akadálya annak, hogy csatlakozzon hozzá és együtt menjenek abba a bizonyos Pegazusba.*
- Tökéletes lenne, ha amúgy is arra tart, köszönöm! *fogadja a kedves felajánlást megkönnyebbült mosollyal.*
- Nekem is ott van a szállásom, legalábbis ma éjjelre.
* Türelmesen megvárja, hogy a másik elindul-e valamerre és aztán maga is mellé lép, hogy kövesse. S mivel pár méter után úgy dönt , hogy nem kívánja a teljes utat csendben eltölteni, óvatosan keres valami beszélgetési témát*
- Szintén átutazóban? * kérdi, hiszen miért is lakna más okból az elf vagy bárki egy fogadóban, hacsak nem épp ott dolgozik.*
8962. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-08 17:34:41
Üzenet elküldve: 2022-02-08 17:34:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Téli délután //
* A csend és a nyugalom felpezsdíti az ereiben a vért. Nyugalom száll rá a testére, nem hátráltatja semmisem a békéjét. A madarak télen is nyugodtan csicseregnek, hogy ha nyugalmat ad nekik az élet. Teljesen eggyé válni a békével, csak ez volt a vágya az elfnek, de erre megszólítják. Egyik szemét ki nyitva a hang irányába fordítja a tekintetét. * - A fogadó a piacon keresztül található. De melyikre gondol? Pegazus vagy a Wegtoreni Kalmárra?
* Nem kell neki sok idő mire egy nagyobb sóhajjal a kényelmes meditációjából felálljon. Most már teljes testtel a másik fél felé fordul, ekkor eszmél rá, hogy milyen késő is van már. Egy pillanatra meglepődik, de utána ő is késztetést érez, hogy a fogadóban pihenhesse a további napját. *
- Ha jó önnek akkor a Pegazusba eltudom kísérni. Ott van szobám.
* Lép ki a fáktól, nem tesz semmi ellenséges szándékot. Fegyverzete díszes tőrén kívül nem igen van. Az ostora gondosan összetekerve az oldalán lifeg léptei alatt. *
- Megfelel önnek?
* Néz rá érdeklődve az érdekes férfin. ~ Egy félvér? Eléggé sok van ebben a városban mit ne mondjak. ~ Állapítja meg az elf. *
* A csend és a nyugalom felpezsdíti az ereiben a vért. Nyugalom száll rá a testére, nem hátráltatja semmisem a békéjét. A madarak télen is nyugodtan csicseregnek, hogy ha nyugalmat ad nekik az élet. Teljesen eggyé válni a békével, csak ez volt a vágya az elfnek, de erre megszólítják. Egyik szemét ki nyitva a hang irányába fordítja a tekintetét. * - A fogadó a piacon keresztül található. De melyikre gondol? Pegazus vagy a Wegtoreni Kalmárra?
* Nem kell neki sok idő mire egy nagyobb sóhajjal a kényelmes meditációjából felálljon. Most már teljes testtel a másik fél felé fordul, ekkor eszmél rá, hogy milyen késő is van már. Egy pillanatra meglepődik, de utána ő is késztetést érez, hogy a fogadóban pihenhesse a további napját. *
- Ha jó önnek akkor a Pegazusba eltudom kísérni. Ott van szobám.
* Lép ki a fáktól, nem tesz semmi ellenséges szándékot. Fegyverzete díszes tőrén kívül nem igen van. Az ostora gondosan összetekerve az oldalán lifeg léptei alatt. *
- Megfelel önnek?
* Néz rá érdeklődve az érdekes férfin. ~ Egy félvér? Eléggé sok van ebben a városban mit ne mondjak. ~ Állapítja meg az elf. *
8961. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-02-08 17:20:00
Üzenet elküldve: 2022-02-08 17:20:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Téli délután//
*Szép a látvány, hosszasan leköti a fiút, kimondottan sokáig marad és nézelődik. A csendben talán el is pilledne fejét a fatörzsnek billentve, ha nem lenne egyre hűvösebb. Már egészen szürkületig süllyed a napkorong a távolabbi fák peremének határán mire rászánja magát, hogy ültéből felemelkedjen. Ideje visszamenni a fűtött szobába!
Előbújva a fűz ágainak rejtekéből Rion körbe néz, merre is kell menni?
Talán mégsem kellett volna csak úgy elindulnia cél nélkül. Mindössze remélheti, hogy majd visszafelé is olyan könnyű lesz meglelnie az utat, mint ahogy ide jutott.
Szerencsére nem messze megpillant valakit, ~Hátha útba tud igazítani.~ Az alak egyedül van, persze a fiú jól tudja, hogy ettől még lehet amaz veszélyes. Az egyre közelgő sötét azonban arra sarkallja, hogy a tisztás másik széle felé vegye az irányt és oda érve, olyan bő tíz lépés távolságról megszólítsa az idegent.*
- Jó estét! Nem akarom zavarni! Csak egy kis útbaigazítást kérnék a fogadó felé.
*Átutazóként arról persze fogalma sincsen, hogy a városkának több fogadója is lehet, de ha mégis így lenne, bizonyára nem a legtávolabbihoz vezető útra kíváncsi.*
*Szép a látvány, hosszasan leköti a fiút, kimondottan sokáig marad és nézelődik. A csendben talán el is pilledne fejét a fatörzsnek billentve, ha nem lenne egyre hűvösebb. Már egészen szürkületig süllyed a napkorong a távolabbi fák peremének határán mire rászánja magát, hogy ültéből felemelkedjen. Ideje visszamenni a fűtött szobába!
Előbújva a fűz ágainak rejtekéből Rion körbe néz, merre is kell menni?
Talán mégsem kellett volna csak úgy elindulnia cél nélkül. Mindössze remélheti, hogy majd visszafelé is olyan könnyű lesz meglelnie az utat, mint ahogy ide jutott.
Szerencsére nem messze megpillant valakit, ~Hátha útba tud igazítani.~ Az alak egyedül van, persze a fiú jól tudja, hogy ettől még lehet amaz veszélyes. Az egyre közelgő sötét azonban arra sarkallja, hogy a tisztás másik széle felé vegye az irányt és oda érve, olyan bő tíz lépés távolságról megszólítsa az idegent.*
- Jó estét! Nem akarom zavarni! Csak egy kis útbaigazítást kérnék a fogadó felé.
*Átutazóként arról persze fogalma sincsen, hogy a városkának több fogadója is lehet, de ha mégis így lenne, bizonyára nem a legtávolabbihoz vezető útra kíváncsi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587