Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-30 07:46:58
Üzenet elküldve: 2014-09-30 07:46:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* A város felé tartva kibontakozik előtte egy szép és békés tisztás. Úgy véli, hogy itt érdemes megállni egy kicsit. Így tesz, és egy kidőlt fa törzsén telepedik le. Az ég tiszta, a növények illata pedig nagyon bódító. Kisidő múlva azon kapja magát, hogy olyan lelki béke önti el, amit már rég nem tapasztalt. Lehunyja dús pilláit és transzba esik. Amikor ebben az állapotban van, olyankor megszűnik a külvilág és csak a belsőjét érzékeli. Ilyenkor születnek a nagy döntések, a nagyszerű ötletek garmadája is. Nem tudja ébredéskor, hogy mennyi idő telhetett el még ő a belső békéjét kereste, de a nap már jócskán odébb haladt égi útján. Nagy sóhajtással feltápászkodik, és elindul az ösvényen. Miközben lépked lassú léptekkel a célja felé, megpillant pár gyógynövényt is. Egy vállvonás után begyűjti, amit be lehet. Úgy véli, hogy talán még jó lesz a későbiekben valamire.*
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-28 21:42:39
Üzenet elküldve: 2014-09-28 21:42:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Erősen sántikál, mire megérkezik a tisztásra - hosszú séta ez az ő öreg lábainak. Azért jött, hogy gyógynövényeket szedjen, és kissé feltöltse a készleteit, de az az első dolga, hogy keres egy tűrhetően kényelmes helyet egy fa alatt, és ahogy tud, lekuporodik. Azt mondja magának, csak pihen pár percet, mielőtt keresgélni kezdene, de az lesz a vége, hogy elszundít, és csak jó egy óra múlva ébred fel. Akkor nagy nehezen feltápászkodik, és összeszedegeti, amire szüksége van, aztán az ösvény felé topog, hogy beszerezzen pár olyan növénykét is, ami csak a kikötő környékén nő.*
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-28 18:59:29
Üzenet elküldve: 2014-09-28 18:59:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*A rosszindulatú bokor lassan eltűnik a szeme elől, a helyét sok másik veszi át. Ezekben már szerencsére nem botlik meg, bár nem is nagyon keresztezik az útját. Meg nem is nagyon merül bele annyira a gondolataiba és a múlton való rágódásba, mint az imént.
Kicsit megszaporázza a lépteit, szeretne már a városban lenni, márpedig ha továbbra is olyan lassan halad, mint eddig, akkor nagyjából soha nem lesz ott.
A nap már felkelt, de a reggeli levegő még hideg, a férfi ilyenkor kicsit átkozza magát, hogy soha nem öltözik melegen. Bár tény, hogy rosszabbakat is túlélt már. Jeges teleket, tűzforró nyarakat és hasonlók.
A világító égitest biztosítja Mordokhait arról, hogy nagyjából biztonságban van. Fényes nappal csak a szegénynegyedben történnek kizsebelések. Persze, néha érkezik egy-egy vállalkozóbb kedvű bitóra való, de azok vagy hamar oda is kerülnek, vagy a tömlöcbe. Hiába, az őrség úgy általában jól végzi a dolgát, bár az is egy vitathatatlan tény, hogy akadnak ott még a legjobb zsebmetszőknél is kapzsibb és becstelenebb emberek.*
~Nem lehet minden és mindenki tökéletes.~
*Sóhajt, majd átgondolja, hogy hányszor is kellett már olyan dolgokat intéznie, amik még távolról sem engedték, hogy végig a törvény keretein belül maradjon. Végül arra jut, hogy meglehetősen sokszor. Ő sosem ígérte meg senkinek, hogy világ életében becsületes ember lesz. Talán még fegyverhordozó korában egykét elejtett fiatalkori elhatározást hallhattak tőle, de egyébként nem szokása ígérgetni.
A következő néhány percen ismét csak a múltbéli dolgokon gondolkodik, egészen pontosan addig, amíg fel nem tárul előtte a tisztás, amit már olyan sokszor látott. Tehát jó irányba halad. Most nincs se ideje, se kedve leállni és ismét csak gyönyörködni a valóban csodálatos helyben, gyorsan tovább indul. Minél hamarabb a városba ér, annál hamarabb pihenhet egy jót.*
Kicsit megszaporázza a lépteit, szeretne már a városban lenni, márpedig ha továbbra is olyan lassan halad, mint eddig, akkor nagyjából soha nem lesz ott.
A nap már felkelt, de a reggeli levegő még hideg, a férfi ilyenkor kicsit átkozza magát, hogy soha nem öltözik melegen. Bár tény, hogy rosszabbakat is túlélt már. Jeges teleket, tűzforró nyarakat és hasonlók.
A világító égitest biztosítja Mordokhait arról, hogy nagyjából biztonságban van. Fényes nappal csak a szegénynegyedben történnek kizsebelések. Persze, néha érkezik egy-egy vállalkozóbb kedvű bitóra való, de azok vagy hamar oda is kerülnek, vagy a tömlöcbe. Hiába, az őrség úgy általában jól végzi a dolgát, bár az is egy vitathatatlan tény, hogy akadnak ott még a legjobb zsebmetszőknél is kapzsibb és becstelenebb emberek.*
~Nem lehet minden és mindenki tökéletes.~
*Sóhajt, majd átgondolja, hogy hányszor is kellett már olyan dolgokat intéznie, amik még távolról sem engedték, hogy végig a törvény keretein belül maradjon. Végül arra jut, hogy meglehetősen sokszor. Ő sosem ígérte meg senkinek, hogy világ életében becsületes ember lesz. Talán még fegyverhordozó korában egykét elejtett fiatalkori elhatározást hallhattak tőle, de egyébként nem szokása ígérgetni.
A következő néhány percen ismét csak a múltbéli dolgokon gondolkodik, egészen pontosan addig, amíg fel nem tárul előtte a tisztás, amit már olyan sokszor látott. Tehát jó irányba halad. Most nincs se ideje, se kedve leállni és ismét csak gyönyörködni a valóban csodálatos helyben, gyorsan tovább indul. Minél hamarabb a városba ér, annál hamarabb pihenhet egy jót.*
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-26 08:42:50
Üzenet elküldve: 2014-09-26 08:42:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Tekintete elidőz még egy keveset a farkason. Sohasem tudna úgy rátekinteni az állatra, mint az ő farkasára. Sokkal több neki annál. Sokkal jobb társ tud lenni, mint az emberek többsége, de ha mégis jó társaságba keveredik, Agyart már nem feltétlen viselik mellette ennyire jó néven. Figyelemmel kíséri, ahogy a kis család elhagyja a tisztást, s csak azután tápászkodik fel, s nyújtózkodik egy nagyot.*
-Na Agyar? Ideje körül nézni rendesen is ezen a helyen. Na? Neked mi a véleményed róla?
*Persze nem várja el, hogy a farkas válaszoljon, csupán a megszokás mondatja ki vele, mit szívesen megosztana esetleg egy baráttal. A fa alacsonyabb ágait félre hajtva a szeme elől belép a tisztásra, hol a fák szinte szabályosan állják körbe a kis teret. A selymes fű simogatja lábát. Gondol egyet és elesik a fűben. Hamarosan Agyar nyelvét érzi az arcán, majd az orrát a feje alatt, végül a farkas szinte teljes súlyát, mivel amaz ráfekszik 'gazdájára'. Szemét kinyitja, s kissé nehézkesen beszélve oldalára gördül, hogy azért az állatnak ne essen rosszul ez a hirtelen eltávolítás.*
-Hát. Azt meg kell hagyni barátom, hogy van benned szufla. Vagyis bennem nincs.
*Paskolja meg az oldalát lihegve, majd felül a fűben.*
-Túl szép ugye?
*Most már áll, s a látóhatárt kémleli.*
-Ideje indulni. Úgy látszik ez ismert hely.
*A farkas azzal az okos szemével felsandít Azel'ir-re, majd ő maga hagyja el elsőként a területet, de ezúttal maga választja az útirányt. Az Artheniori erdőt.*
-Na Agyar? Ideje körül nézni rendesen is ezen a helyen. Na? Neked mi a véleményed róla?
*Persze nem várja el, hogy a farkas válaszoljon, csupán a megszokás mondatja ki vele, mit szívesen megosztana esetleg egy baráttal. A fa alacsonyabb ágait félre hajtva a szeme elől belép a tisztásra, hol a fák szinte szabályosan állják körbe a kis teret. A selymes fű simogatja lábát. Gondol egyet és elesik a fűben. Hamarosan Agyar nyelvét érzi az arcán, majd az orrát a feje alatt, végül a farkas szinte teljes súlyát, mivel amaz ráfekszik 'gazdájára'. Szemét kinyitja, s kissé nehézkesen beszélve oldalára gördül, hogy azért az állatnak ne essen rosszul ez a hirtelen eltávolítás.*
-Hát. Azt meg kell hagyni barátom, hogy van benned szufla. Vagyis bennem nincs.
*Paskolja meg az oldalát lihegve, majd felül a fűben.*
-Túl szép ugye?
*Most már áll, s a látóhatárt kémleli.*
-Ideje indulni. Úgy látszik ez ismert hely.
*A farkas azzal az okos szemével felsandít Azel'ir-re, majd ő maga hagyja el elsőként a területet, de ezúttal maga választja az útirányt. Az Artheniori erdőt.*
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:58:28
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:58:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lazelit és Fibienne//
*Kicsit még manőverezik, de aztán hagyja, hogy beérjék és Fibienne megkapja a kiérdemelt puszit meg még egyet, meg még egyet ráadásnak. Fibi vigasztaló szavai után, ránéz nevetve Lazelitre és látványosan komolyan elgondolkodva nézi, majd feltápászkodik a földről és mellé lép mosolyogva.*
-Igazad van gyorsan futott, neki is jár egy.
*Gyorsan lép mellé és adja át a puszit, de túláradó jókedvén keresztül is érzékeli a érzelmi feszültséget, ami rögtön feltámad, így hirtelen el is lép.*
-Most már tényleg mennünk kell.
*Mondja kicsit zavartan és megfogja Fibienne kezét, majd hagyja, hogy a másikat Lazelit fogja meg és elindulnak a fogadó felé búcsúpillantást vetve a virágokra, mint egy kis család, ami a kirándulás végére ért.*
*Kicsit még manőverezik, de aztán hagyja, hogy beérjék és Fibienne megkapja a kiérdemelt puszit meg még egyet, meg még egyet ráadásnak. Fibi vigasztaló szavai után, ránéz nevetve Lazelitre és látványosan komolyan elgondolkodva nézi, majd feltápászkodik a földről és mellé lép mosolyogva.*
-Igazad van gyorsan futott, neki is jár egy.
*Gyorsan lép mellé és adja át a puszit, de túláradó jókedvén keresztül is érzékeli a érzelmi feszültséget, ami rögtön feltámad, így hirtelen el is lép.*
-Most már tényleg mennünk kell.
*Mondja kicsit zavartan és megfogja Fibienne kezét, majd hagyja, hogy a másikat Lazelit fogja meg és elindulnak a fogadó felé búcsúpillantást vetve a virágokra, mint egy kis család, ami a kirándulás végére ért.*
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:44:50
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:44:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál és Lazelit//
*A beleegyezés hallatán boldogan ugrik egyet a levegőben egy hangos éljen kiáltás mellett, majd mikor Ziál, majd Lazelit is neki iramodik, ő is nyakába szedi a lábát, hogy utol érje a két futkározó felnőttet. Legalább is félig felnőttet, mert a játékot még a végén lehet, hogy jobban is élvezik nála. Lazelit kiáltására még inkább meggyorsítja lépteit, hogy nevetve elkaphassa nővérkéjét.*
-Azért a lovag úr se legyen rest! Ha megszökik, tessék elkapni!
*Kiálltja vissza, de a következő pillanatban már le is dönti lábáról a nevető Ziál-t. Akitől meg is kapja az ígért puszit.*
-Azért mg kell hagyni, hogy Lazelit is nagyon gyorsan fut!
*Dicséri meg a kedves lovagot.*
-Majd legközelebb!
*Tanácsolja, vagyis 'vigasztalja', ha esetleg elszomorodna, amiért ő nyert.*
*A beleegyezés hallatán boldogan ugrik egyet a levegőben egy hangos éljen kiáltás mellett, majd mikor Ziál, majd Lazelit is neki iramodik, ő is nyakába szedi a lábát, hogy utol érje a két futkározó felnőttet. Legalább is félig felnőttet, mert a játékot még a végén lehet, hogy jobban is élvezik nála. Lazelit kiáltására még inkább meggyorsítja lépteit, hogy nevetve elkaphassa nővérkéjét.*
-Azért a lovag úr se legyen rest! Ha megszökik, tessék elkapni!
*Kiálltja vissza, de a következő pillanatban már le is dönti lábáról a nevető Ziál-t. Akitől meg is kapja az ígért puszit.*
-Azért mg kell hagyni, hogy Lazelit is nagyon gyorsan fut!
*Dicséri meg a kedves lovagot.*
-Majd legközelebb!
*Tanácsolja, vagyis 'vigasztalja', ha esetleg elszomorodna, amiért ő nyert.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:35:43
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:35:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Fibienne és Ziál//
*Lazelit beletörődve sóhajt fel, és feltápászkodik a helyéről.*
-Nem bánom... *mosolyodik el.*-Egy kicsit még én is maradhatok...
*Aztán Ziál hirtelen játékra hívja fel őket, Lazelit pedig elneveti magát. Fibienne biztosan benne van a dologban, de ő úgy tesz, mintha nem érdekelné.*
-Nem vagyunk már öregek ehhez Ziál? *kérdezi tettetett komolysággal, aztán a következő pillanatban ő is nevetve nekiindul, hogy elkapja a lányt. Persze hagyja, hogy Fibienne mindig közelebb kerüljön Ziálhoz, hadd legyen a kislánynak sikerélménye, de azért ő is tudna örülni annak a puszinak, az biztos.*
-Elállom az útját, Te kapd el Fibienne! *kiáltja, és próbál úgy Ziál mögé kerülni, hogy ne legyen menekülési útvonala, és a kislány elérhesse, ha gyorsan odafut.*
*Lazelit beletörődve sóhajt fel, és feltápászkodik a helyéről.*
-Nem bánom... *mosolyodik el.*-Egy kicsit még én is maradhatok...
*Aztán Ziál hirtelen játékra hívja fel őket, Lazelit pedig elneveti magát. Fibienne biztosan benne van a dologban, de ő úgy tesz, mintha nem érdekelné.*
-Nem vagyunk már öregek ehhez Ziál? *kérdezi tettetett komolysággal, aztán a következő pillanatban ő is nevetve nekiindul, hogy elkapja a lányt. Persze hagyja, hogy Fibienne mindig közelebb kerüljön Ziálhoz, hadd legyen a kislánynak sikerélménye, de azért ő is tudna örülni annak a puszinak, az biztos.*
-Elállom az útját, Te kapd el Fibienne! *kiáltja, és próbál úgy Ziál mögé kerülni, hogy ne legyen menekülési útvonala, és a kislány elérhesse, ha gyorsan odafut.*
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:19:35
Üzenet elküldve: 2014-09-21 18:19:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lazelit és Fibienne//
*Lazelit ráébreszti, hogy tényleg későre jár és ideje lenne elindulni. Fibienne kérlelő szemei, azért elgondolkodtatják, de semmiképpen nem szeretné, ha rájuk esteledne idekint. Egy jól irányzott ugrással lenn terem a fáról és megsimogatja Fibienne fejét.*
-Tényleg mennünk kéne már. De ha igazán naaagyon... naaagyon szeretnéd, akkor kicsit még játszhatunk.
*Kacsint Lazelire, hogy tényleg csak pár percig, de legyenek még engedékenyek, szíve most amúgy is játékra éhes, lelke új szegletének felfedezése után, majd a szokásos cinkos pillantást vetve rájuk, amit Fibienne is jól ismer felkiált nevetve.*
-Aki el tud kapni az kap egy puszit tőlem.
*Néz mosolyogva a kislányra és el is iramodik mellette. Eszébe jut a verseny, amit Fibiennel futottak, milyen jó kis játék volt és azt gondolja, miért ne lehetne, így zárni a mai napot is futkározva. Távolabb nevetve megáll és gyors kanyarokkal cselezi ki, aki közel ér hozzá, aki utol akarja érni ügyesnek kell lennie.*
-Na, mi lesz tündérke és lovag úr, kapjatok el, ha tudtok!
*Tényleg úgy viselkedik, mint egy gyerek, de nem tudja megállni, most nem.*
*Lazelit ráébreszti, hogy tényleg későre jár és ideje lenne elindulni. Fibienne kérlelő szemei, azért elgondolkodtatják, de semmiképpen nem szeretné, ha rájuk esteledne idekint. Egy jól irányzott ugrással lenn terem a fáról és megsimogatja Fibienne fejét.*
-Tényleg mennünk kéne már. De ha igazán naaagyon... naaagyon szeretnéd, akkor kicsit még játszhatunk.
*Kacsint Lazelire, hogy tényleg csak pár percig, de legyenek még engedékenyek, szíve most amúgy is játékra éhes, lelke új szegletének felfedezése után, majd a szokásos cinkos pillantást vetve rájuk, amit Fibienne is jól ismer felkiált nevetve.*
-Aki el tud kapni az kap egy puszit tőlem.
*Néz mosolyogva a kislányra és el is iramodik mellette. Eszébe jut a verseny, amit Fibiennel futottak, milyen jó kis játék volt és azt gondolja, miért ne lehetne, így zárni a mai napot is futkározva. Távolabb nevetve megáll és gyors kanyarokkal cselezi ki, aki közel ér hozzá, aki utol akarja érni ügyesnek kell lennie.*
-Na, mi lesz tündérke és lovag úr, kapjatok el, ha tudtok!
*Tényleg úgy viselkedik, mint egy gyerek, de nem tudja megállni, most nem.*
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:59:35
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:59:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál//
*Ziál utána jön az almafához, aminek nagyon örül, mivel nem igazán éri fel egyedül a magasan lévő ágakat. Ámulva nézi, hogy nővérkéje milyen könnyedén mászik fel a fára, ezzel is elnyerve csodálatát, hiszen ő még ilyet nem tud. Egy gyereknek a felnőttek csupa fantasztikus lények, akik mindenre képesek, főleg ha mutatnak is magukból valamit. Ügyesen elkapja az almát, melyet Ziál átnyújt neki, majd egy alacsonyabban lévő ágon maga is elterpeszkedik, hogy aztán egy hatalmasat harapjon a piros és nagy almába.*
-Köszönöm.
*Mondja teli szájjal, s jóízűen fogyasztja tovább a gyümölcsöt. Nem is sejti, miféle gondolatok játszódnak le nővérkéje fejében. Hozzá képest valóban jó és szép gyerek kora volt, még ha a magány néha túlságosan is ráült a kislányra. Ziál kérdése kicsit meglepi, de aztán mosolyogva ránéz és ha elég közel van hozzá, akkor kicsi kezével végigsimít a lábán.*
-Én szívesen játszok veled! Veled nagyon jó játszani, mert mindig vidám vagy és mindig törődsz velem!
*Mondja ki kereken a gyermeki egyszerű, tagadhatatlan igazságot, melyet érez a lány iránt. Aztán A Lovag hangjára lesz figyelmes. Kérőn néz vissza Ziál-ra, mikor megtudja a felszólalás okát.*
-Nem maradhatunk még egy kicsit? Csak egy egészen picikét!
*Óvatosan, de azért egy kicsit talán túl gyorsan kászálódik le a fáról.*
-Persze ha Lazelit lovag nagyon elfáradt...
*Néz a lovagra beletörődően, de némi reménnyel a szemében.*
A hozzászólás írója (Fibienne Ayalsa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.21 18:05:18
*Ziál utána jön az almafához, aminek nagyon örül, mivel nem igazán éri fel egyedül a magasan lévő ágakat. Ámulva nézi, hogy nővérkéje milyen könnyedén mászik fel a fára, ezzel is elnyerve csodálatát, hiszen ő még ilyet nem tud. Egy gyereknek a felnőttek csupa fantasztikus lények, akik mindenre képesek, főleg ha mutatnak is magukból valamit. Ügyesen elkapja az almát, melyet Ziál átnyújt neki, majd egy alacsonyabban lévő ágon maga is elterpeszkedik, hogy aztán egy hatalmasat harapjon a piros és nagy almába.*
-Köszönöm.
*Mondja teli szájjal, s jóízűen fogyasztja tovább a gyümölcsöt. Nem is sejti, miféle gondolatok játszódnak le nővérkéje fejében. Hozzá képest valóban jó és szép gyerek kora volt, még ha a magány néha túlságosan is ráült a kislányra. Ziál kérdése kicsit meglepi, de aztán mosolyogva ránéz és ha elég közel van hozzá, akkor kicsi kezével végigsimít a lábán.*
-Én szívesen játszok veled! Veled nagyon jó játszani, mert mindig vidám vagy és mindig törődsz velem!
*Mondja ki kereken a gyermeki egyszerű, tagadhatatlan igazságot, melyet érez a lány iránt. Aztán A Lovag hangjára lesz figyelmes. Kérőn néz vissza Ziál-ra, mikor megtudja a felszólalás okát.*
-Nem maradhatunk még egy kicsit? Csak egy egészen picikét!
*Óvatosan, de azért egy kicsit talán túl gyorsan kászálódik le a fáról.*
-Persze ha Lazelit lovag nagyon elfáradt...
*Néz a lovagra beletörődően, de némi reménnyel a szemében.*
A hozzászólás írója (Fibienne Ayalsa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.21 18:05:18
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:51:07
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:51:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
// Fibienne és Ziál //
*Lazelit mosolyogva nyugtázza, hogy mennyire jól elvannak együtt Fibienne és Ziál.*
-Tündérhercegnő választás? *kérdezi nevetve.*-Nagyszerű, olyat még sohase láttam! Leülhetek? *kérdezi őket, majd letelepedik melléjük - egy picit távolabb tőlük, hogy ne zavarja meg a választást.
Fibienne kérdésére aztán Ziálra pillant, és a mellkasában a szörnyeteg ismét életre kel. Halvány mosollyal biccent.*
-De igen kis hercegnő... *mondja halkan.*-Neked van a legszebb...
*Nem is szól többet, csak halkan elmotyogja még, hogy akkor hát tanuljanak csak, és eztán csendben figyeli őket.
Csak úgy kavarognak a gondolatai közben.
A kis Fibienne egyszerűen varázslatos, hogy mennyire okos, és elbűvölő. Egy nap sok férfi fog majd a kegyeiért küzdeni... persze a legjobban azt érdemelné meg, ha ezek a férfiak nemesek lennének, és annyira gazdagok, hogy megadhassanak mindent a lánynak, amit megérdemel. Segíteni a szeretne a kislánynak, csak még azt nem tudja, hogyan. Egyelőre van egy jó állása, de ki tudja meddig? Ki kellene találnia valamit, ha ismét talpra akar állni. És ugyanakkor itt van Ziál is... a tegnap történtek nem tudja merre fogja tovább sodorni a barátságukat. Retteg attól, hogy egy napon el kell neki mondania az igazságot, amit szeretne egy életre maga mögött hagyni. De az ember nem tudja kitörölni az emlékeit...
Nem tudja, mi lesz ennek az egésznek a vége, pedig a férfi napról napra egyre hevesebb érzelmekkel tekint Ziálra. És ezek megrémítik.
Hamarosan teljesen rájuk esteledik már, a két lány pedig úgy tűnik annyira belemelegedett a tanulásba, aztán pedig a játékba, hogy ezt szinte észre sem veszik. Kisvártatva azért a férfi megköszörüli a torkát.*
-Későre jár. Nem kellene visszatérni a fogadóba? *kérdezi.*-Ami engem illet, hamarosan mennem kellesz, mert eléggé elfáradtam, de nem akarlak titeket egyedül hagyni a sötétben... és holnap, ha van hozzá kedvetek, akár csinálhatnánk is együtt valamit. Úgy hallottam megint vannak mutatványosok a városban.
A hozzászólás írója (Lazelit Eyron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.21 17:52:15
*Lazelit mosolyogva nyugtázza, hogy mennyire jól elvannak együtt Fibienne és Ziál.*
-Tündérhercegnő választás? *kérdezi nevetve.*-Nagyszerű, olyat még sohase láttam! Leülhetek? *kérdezi őket, majd letelepedik melléjük - egy picit távolabb tőlük, hogy ne zavarja meg a választást.
Fibienne kérdésére aztán Ziálra pillant, és a mellkasában a szörnyeteg ismét életre kel. Halvány mosollyal biccent.*
-De igen kis hercegnő... *mondja halkan.*-Neked van a legszebb...
*Nem is szól többet, csak halkan elmotyogja még, hogy akkor hát tanuljanak csak, és eztán csendben figyeli őket.
Csak úgy kavarognak a gondolatai közben.
A kis Fibienne egyszerűen varázslatos, hogy mennyire okos, és elbűvölő. Egy nap sok férfi fog majd a kegyeiért küzdeni... persze a legjobban azt érdemelné meg, ha ezek a férfiak nemesek lennének, és annyira gazdagok, hogy megadhassanak mindent a lánynak, amit megérdemel. Segíteni a szeretne a kislánynak, csak még azt nem tudja, hogyan. Egyelőre van egy jó állása, de ki tudja meddig? Ki kellene találnia valamit, ha ismét talpra akar állni. És ugyanakkor itt van Ziál is... a tegnap történtek nem tudja merre fogja tovább sodorni a barátságukat. Retteg attól, hogy egy napon el kell neki mondania az igazságot, amit szeretne egy életre maga mögött hagyni. De az ember nem tudja kitörölni az emlékeit...
Nem tudja, mi lesz ennek az egésznek a vége, pedig a férfi napról napra egyre hevesebb érzelmekkel tekint Ziálra. És ezek megrémítik.
Hamarosan teljesen rájuk esteledik már, a két lány pedig úgy tűnik annyira belemelegedett a tanulásba, aztán pedig a játékba, hogy ezt szinte észre sem veszik. Kisvártatva azért a férfi megköszörüli a torkát.*
-Későre jár. Nem kellene visszatérni a fogadóba? *kérdezi.*-Ami engem illet, hamarosan mennem kellesz, mert eléggé elfáradtam, de nem akarlak titeket egyedül hagyni a sötétben... és holnap, ha van hozzá kedvetek, akár csinálhatnánk is együtt valamit. Úgy hallottam megint vannak mutatványosok a városban.
A hozzászólás írója (Lazelit Eyron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.21 17:52:15
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:37:24
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:37:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
*Mikor a kishúga hátra dől elégedetten pakolja el az írófelszerelést és nagy gonddal csomagolja össze a kislány gyakorló lapjait és alkotásait. Mintha drága festmények lennének lassan óvatosan rendezi el táskájában, hogy biztosan ne essen semmi bajuk. Megdicsérné Fibit a kitartó munkáért, de ő úgy látszik talált, valami új mókát, mert felugrik és hirtelen szaladni kezd. Valamit kiabál, de nem hallani tisztán és kezd nyugtalankodni, hogy hova szaladhat ilyen hirtelen. Gyorsan utána fut, de nagy meg könnyebülésére csak egy közeli almafára kapaszkodik fel.*
-Vigyázz le ne ess!
*Szól egy kicsit aggodalmasan és mikor látja, hogy Fibienne nem éri el a gyümölcsöket int neki egyet, majd egy ugrással ő is egy közeli ágon terem és nevetve szakítja le, majd odaadja neki a hozzá legközelebb növő almát. A széles ágon kicsit hátradől és megtámasztja magát és körülnéz odalenn. Ámulattal nézi milyen jó innen fentről nézni a világot. Gyakran mászott ő már fára kelet erdejében is, de a fák ott olyan hatalmasra nőnek, hogy sosem éri az erdőt a fény és ágain is az állandó pára csúszós mohás nyomokat hagy nem olyan, mint itt. Itt most minden más. Hirtelen és nem vártan tudatosul benne, hogy azért szerette meg ilyen gyorsan Fibiennét, mert mindaz, ami egykor elmaradt az ő gyerekkorából, vele bepótolhatja. Mióta megismerte könnyedén és nagy élvezettel tud játszani vele és a kislány nem zárkózik el tőle, hagyja neki, hogy részese legyen a gyermeki énjének. Megdöbben a felfedezéstől és hálát ad magában a sors nagyasszonynak, amiért a cserfes kis cicát az útjába sodorta. Csak nézi a kis hercegnőt, aki mindig jó kedélyű és néha olyan élesen meglátja a dolgok lényegét, hogy egy felnőtt is megirigyelhetné.*
-Köszönöm... köszönöm, hogy játszol velem.
*Mondja neki mosolyogva, direkt fordítva, mintha nem ő játszana a kislánnyal, reméli megérti kishúga, hogy mit akar ezzel mondani, mert jobban nem tudja elmagyarázni neki, hogy mit érez legbelül. Az érzelmek kifejezésében kevesebb gyakorlata van, mint az írásban.*
*Mikor a kishúga hátra dől elégedetten pakolja el az írófelszerelést és nagy gonddal csomagolja össze a kislány gyakorló lapjait és alkotásait. Mintha drága festmények lennének lassan óvatosan rendezi el táskájában, hogy biztosan ne essen semmi bajuk. Megdicsérné Fibit a kitartó munkáért, de ő úgy látszik talált, valami új mókát, mert felugrik és hirtelen szaladni kezd. Valamit kiabál, de nem hallani tisztán és kezd nyugtalankodni, hogy hova szaladhat ilyen hirtelen. Gyorsan utána fut, de nagy meg könnyebülésére csak egy közeli almafára kapaszkodik fel.*
-Vigyázz le ne ess!
*Szól egy kicsit aggodalmasan és mikor látja, hogy Fibienne nem éri el a gyümölcsöket int neki egyet, majd egy ugrással ő is egy közeli ágon terem és nevetve szakítja le, majd odaadja neki a hozzá legközelebb növő almát. A széles ágon kicsit hátradől és megtámasztja magát és körülnéz odalenn. Ámulattal nézi milyen jó innen fentről nézni a világot. Gyakran mászott ő már fára kelet erdejében is, de a fák ott olyan hatalmasra nőnek, hogy sosem éri az erdőt a fény és ágain is az állandó pára csúszós mohás nyomokat hagy nem olyan, mint itt. Itt most minden más. Hirtelen és nem vártan tudatosul benne, hogy azért szerette meg ilyen gyorsan Fibiennét, mert mindaz, ami egykor elmaradt az ő gyerekkorából, vele bepótolhatja. Mióta megismerte könnyedén és nagy élvezettel tud játszani vele és a kislány nem zárkózik el tőle, hagyja neki, hogy részese legyen a gyermeki énjének. Megdöbben a felfedezéstől és hálát ad magában a sors nagyasszonynak, amiért a cserfes kis cicát az útjába sodorta. Csak nézi a kis hercegnőt, aki mindig jó kedélyű és néha olyan élesen meglátja a dolgok lényegét, hogy egy felnőtt is megirigyelhetné.*
-Köszönöm... köszönöm, hogy játszol velem.
*Mondja neki mosolyogva, direkt fordítva, mintha nem ő játszana a kislánnyal, reméli megérti kishúga, hogy mit akar ezzel mondani, mert jobban nem tudja elmagyarázni neki, hogy mit érez legbelül. Az érzelmek kifejezésében kevesebb gyakorlata van, mint az írásban.*
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:04:33
Üzenet elküldve: 2014-09-21 17:04:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál//
*Jólesően, s egyre nagyobb bátorsággal húzza a vonalakat, hiszen láthatólag nővérkéjének tetszik amit csinál. A rajzokat megdicséri, s ha egy betűt elront, akkor sem szidja meg, hanem kedvesen segít neki újra lerajzolni, csak a kezét vezeti ügyesen, hogy aztán újra megpróbálhassa. Mikor fáradtan kidől a fűben, elcsodálkozik, hogy milyen vicces is a táj fejjel lefelé. Ekkor megpillant pár lépésnyire az erdőben egy almafát tele pirosabbnál pirosabb gyümölcsökkel, s fel is pattan, hogy megízlelje az igen finomnak ígérkező almákat. Ziál-nak gyorsan magyaráz, hogy mit is szeretne, de nem biztos, hogy meghallja azt a távolodó, s szökdécselő kislánytól. Fibienne igyekszik minél kevesebbet gondolni a szüleire. Ez az is bizonyítja, hogy mindenen hangosan kacag, s jókedvével mindig megkacagtat másokat. Játékok mögé burkolódzik, így nem kell azzal törődnie, hogy mi is történt vele aznap, mikor szülei elhajóztak. Esténként mindig gondol rájuk, de úgy, mintha csak pár napra mentek volna el, s hamarosan újra láthatja majd őket. Még ha tudná is, akkor se vallaná be magának, hogy szülei nagy valószínűséggel soha többé nem jönnek őérte vissza. Az ő ideje most a játék, melynek hatására fel is kapaszkodik egy alacsonyabban lévő ágra, hogy elérje a földre hajló ágakat.*
*Jólesően, s egyre nagyobb bátorsággal húzza a vonalakat, hiszen láthatólag nővérkéjének tetszik amit csinál. A rajzokat megdicséri, s ha egy betűt elront, akkor sem szidja meg, hanem kedvesen segít neki újra lerajzolni, csak a kezét vezeti ügyesen, hogy aztán újra megpróbálhassa. Mikor fáradtan kidől a fűben, elcsodálkozik, hogy milyen vicces is a táj fejjel lefelé. Ekkor megpillant pár lépésnyire az erdőben egy almafát tele pirosabbnál pirosabb gyümölcsökkel, s fel is pattan, hogy megízlelje az igen finomnak ígérkező almákat. Ziál-nak gyorsan magyaráz, hogy mit is szeretne, de nem biztos, hogy meghallja azt a távolodó, s szökdécselő kislánytól. Fibienne igyekszik minél kevesebbet gondolni a szüleire. Ez az is bizonyítja, hogy mindenen hangosan kacag, s jókedvével mindig megkacagtat másokat. Játékok mögé burkolódzik, így nem kell azzal törődnie, hogy mi is történt vele aznap, mikor szülei elhajóztak. Esténként mindig gondol rájuk, de úgy, mintha csak pár napra mentek volna el, s hamarosan újra láthatja majd őket. Még ha tudná is, akkor se vallaná be magának, hogy szülei nagy valószínűséggel soha többé nem jönnek őérte vissza. Az ő ideje most a játék, melynek hatására fel is kapaszkodik egy alacsonyabban lévő ágra, hogy elérje a földre hajló ágakat.*
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 16:13:55
Üzenet elküldve: 2014-09-21 16:13:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
*Nevetve nézi a különféle rajzokat, amit a kislány rajzol a lapokra. Szeme sarkából a nagyszerű időtöltés közben, azért érzékeli a távolban a farkast és gazdáját, de mivel nem tűnnek veszélyesnek és Lazelit, azért nincs messze tőlük, így figyelmét ismét csak Fibienne felé fordítja. Hagyja hadd rajzolgasson kedvére, legalább gyakorolja a toll fogását. Közben gondolatai elkalandoznak a múltba. Milyen lett volna, ha ő is így tanulhatott volna szép virágok között, játszva, de nem volt ilyen szerencséje.*
~De vajon Fibienne szerencsés-e? A szülei, magára hagyták még, ha nem is vesz erről tudomást igazán. Vajon miért nem sír? Persze nem akarom szomorúnak látni egy cseppet sem, de akkor is. Vajon nem hiányoznak neki? Végül is jól megvagyunk és nagyon megszerettem, de két sötét múltú emberrel jár a világban a szülei helyett. Vajon jól vigyázok rá? Sosem gondoltam, hogy egyszer lehet gyerek a közelemben akit óvnom kell és tanítanom. Honnan tudjam, hogy jól csinálom? Nem akarom elrontani őt, olyan kedves szép gyerek, ennél többet érdemel.~
*Gondterhelten kezdi nézni a rajzolgató kislányt. Tudja jól egyszer, majd komolyan kell beszélnie vele. Mikor Lazelit említette, hogy terveznie kellene a jövőt, akkor nem vette igazán komolyan, mert megfelelt egyik napról a másikra élni, de ha hosszú távon együtt maradnak, akkor nem élhetnek örökké a fogadóban. Egy kicsi gyereknek otthon kellene, ezt tudja jól. Csak azt nem, hogy képes lesz e, megteremteni. Elvégre Fibit nem viheti kelet sötét erdejének mélyére. A gondolatára is kirázza a hideg.*
*Nevetve nézi a különféle rajzokat, amit a kislány rajzol a lapokra. Szeme sarkából a nagyszerű időtöltés közben, azért érzékeli a távolban a farkast és gazdáját, de mivel nem tűnnek veszélyesnek és Lazelit, azért nincs messze tőlük, így figyelmét ismét csak Fibienne felé fordítja. Hagyja hadd rajzolgasson kedvére, legalább gyakorolja a toll fogását. Közben gondolatai elkalandoznak a múltba. Milyen lett volna, ha ő is így tanulhatott volna szép virágok között, játszva, de nem volt ilyen szerencséje.*
~De vajon Fibienne szerencsés-e? A szülei, magára hagyták még, ha nem is vesz erről tudomást igazán. Vajon miért nem sír? Persze nem akarom szomorúnak látni egy cseppet sem, de akkor is. Vajon nem hiányoznak neki? Végül is jól megvagyunk és nagyon megszerettem, de két sötét múltú emberrel jár a világban a szülei helyett. Vajon jól vigyázok rá? Sosem gondoltam, hogy egyszer lehet gyerek a közelemben akit óvnom kell és tanítanom. Honnan tudjam, hogy jól csinálom? Nem akarom elrontani őt, olyan kedves szép gyerek, ennél többet érdemel.~
*Gondterhelten kezdi nézni a rajzolgató kislányt. Tudja jól egyszer, majd komolyan kell beszélnie vele. Mikor Lazelit említette, hogy terveznie kellene a jövőt, akkor nem vette igazán komolyan, mert megfelelt egyik napról a másikra élni, de ha hosszú távon együtt maradnak, akkor nem élhetnek örökké a fogadóban. Egy kicsi gyereknek otthon kellene, ezt tudja jól. Csak azt nem, hogy képes lesz e, megteremteni. Elvégre Fibit nem viheti kelet sötét erdejének mélyére. A gondolatára is kirázza a hideg.*
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 15:52:52
Üzenet elküldve: 2014-09-21 15:52:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál//
*Miután nővérkéje biztosítja róla, hogy akár ő is varázsolhat, csak tanulnia kell hozzá, egyre nagyobb lelkesedéssel veti bele magát a tanulásba. Az első próbálkozások sikerétől pedig, szívesen folytatja tovább a betűk gyakorlását. Végül felkerül a lapra a cica betű egy mosakodó kandúrral, a Csiga, D betű alatt pedig egy repülő darázs foglal helyet egészen az Eper-ig. Ziál láthatja, hogy a tintától maszatos kezű kislány mekkora örömét leli benne, hogy alkothat és közben játszvatanulhat. Az egyes rajzok talán még meg is nevettetik nővérkéjét, a lap végén pedig ott díszelegnek ketten, amint fogják egymás kezét. Még Lazelit-et is oda rajzolja, amint a fűben fekszik. Igazán jó szorakozás ez a részéről.*
*Miután nővérkéje biztosítja róla, hogy akár ő is varázsolhat, csak tanulnia kell hozzá, egyre nagyobb lelkesedéssel veti bele magát a tanulásba. Az első próbálkozások sikerétől pedig, szívesen folytatja tovább a betűk gyakorlását. Végül felkerül a lapra a cica betű egy mosakodó kandúrral, a Csiga, D betű alatt pedig egy repülő darázs foglal helyet egészen az Eper-ig. Ziál láthatja, hogy a tintától maszatos kezű kislány mekkora örömét leli benne, hogy alkothat és közben játszvatanulhat. Az egyes rajzok talán még meg is nevettetik nővérkéjét, a lap végén pedig ott díszelegnek ketten, amint fogják egymás kezét. Még Lazelit-et is oda rajzolja, amint a fűben fekszik. Igazán jó szorakozás ez a részéről.*
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 15:19:57
Üzenet elküldve: 2014-09-21 15:19:57
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Miután a piacon feltöltötte készleteit, elégedetten sétál a mutatott irányba. Szinte az első alkalommal sikerrel járt, hiszen ki ne árulna el bármit egy kis Elija csókjáért? Igen keresett növény lett mostanság, de nem is akarja tudni, hogy a szerelmi bájitalok készítésének lehetősége vagy az igazságszérumként felhasználható főzete miatt vásárolják. Még szerencse, hogy viszonylag változatos, no meg meglepően sok növénnyel rendelkezik. Azért utána járt még az itteni növényeknek is, így Ezüstcsörgő után kutatva indult a tisztás felé. Kezében egy piros alma, melybe jóízűen bele is harap, mikor pedig eléri a tisztást, egy könnyed mozdulattal hajítja az erdő fái közé. Bámulatos helyre érkezett, s csípőre tett kézzel meg is áll egy pillanatra, hogy gyönyörködhessen a varázsában. Szeme sarkából ekkor egy árnyat pillant meg a fák között. Halványan elmosolyodik, s gyorsan beljebb lép az erdőbe, mivel látja, hogy gyerek is tartózkodik a tisztáson.*
-Gyere koma! Nyugi, nem feledkeztem meg rólad!
*Hívja magához a farkast, akit elengedett, mikor a városba érkezett. Nyugodt szívvel helyet foglal a földön, s megvárja, míg barátja köszönésképpen megböki az orrával, majd letelepszik mellé a földre.*
-Tessék, de nekem aztán nehogy ezen élj!
*Veszi elő táskájából a sült csirkét, melyet még a piacon szerzett. A farkas pillanatok alatt elfogyasztja, s Azel rosszalóan csóválja miatta a fejét, de közben mosolyog.*
-Ha mindent azonnal elfogyasztasz, kieszel a vagyonomból! Tessék elmenni vadászni!
*De azért megvakargatja az állat füle tövét, mire amaz mancsait a lábára rakja, majd fejét is rátámasztva bűnbocsánóan néz felfelé. Persze Azel'ir nagyonis jól tudja, hogy nem gondolja komolyan.*
-Gyere koma! Nyugi, nem feledkeztem meg rólad!
*Hívja magához a farkast, akit elengedett, mikor a városba érkezett. Nyugodt szívvel helyet foglal a földön, s megvárja, míg barátja köszönésképpen megböki az orrával, majd letelepszik mellé a földre.*
-Tessék, de nekem aztán nehogy ezen élj!
*Veszi elő táskájából a sült csirkét, melyet még a piacon szerzett. A farkas pillanatok alatt elfogyasztja, s Azel rosszalóan csóválja miatta a fejét, de közben mosolyog.*
-Ha mindent azonnal elfogyasztasz, kieszel a vagyonomból! Tessék elmenni vadászni!
*De azért megvakargatja az állat füle tövét, mire amaz mancsait a lábára rakja, majd fejét is rátámasztva bűnbocsánóan néz felfelé. Persze Azel'ir nagyonis jól tudja, hogy nem gondolja komolyan.*
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 14:52:17
Üzenet elküldve: 2014-09-21 14:52:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
-Tudod a képesség, néhány kivételtől eltekintve mindenkiben ott van, de előfordul, hogy rejtve marad, mert soha nem tanulja meg kibontakoztatni magában valaki, vagy észre sem veszi, hogy ott rejlik benne. De, ha valaki rászánja az időt, akkor kibontakoztathatja a képességeit és azután... nos azután a mágiát igazán csak tanulni lehet. Meg kell tanulni a technikákat varázslatokat, hogy hogyan urald az erőt magadban és hogyan irányítsd.
*Magyarázza lelkesen, majd megfogja Fibienne kezét és kicsit vezeti, ahogyan a neveket leírja. Mikor kész megnézi a kicsit részeges itt ott tinta pacás betűket, de alapjában véve elégedett az eredménnyel.*
-Tetszik, ügyes vagy! Persze lehet még szebb is, ha sokat gyakorolsz, azt hiszem egyelőre elég lesz az első öt betű, aztán remélem rajzolsz nekünk valami szépet.
*Vetíti előre a jutalom játékot, amikor új lapot vesz elő és megfogja a kislány tollat tartó kezét, majd felírja az A betűt. Alá kanyarítja ALMA és a végén oda is rajzol egy szép almát, majd elengedi a kislány kezét és mosolyog egyet.*
-Látod? Így eszedbe fog jutni, hogy ez az A betű, mint A.L.M.A. Később telerajzolhatod a papírt az A betűvel és mire a végére érsz, már meg is tanulod meglátod.
*Egy másik lapra kanyarít egy B betűt, majd C és, így tovább az E betűig. Közben végig vezeti Fibienne kezét, hogy érezze, a betűk vonalát. Utána hagyja, hogy ő mondjon szavakat a kezdőbetűkhöz, amit felír a lapokra és ő rajzolja oda a képeket hogy szórakoztatóbb legyen a betű tanulás.*
-Tudod a képesség, néhány kivételtől eltekintve mindenkiben ott van, de előfordul, hogy rejtve marad, mert soha nem tanulja meg kibontakoztatni magában valaki, vagy észre sem veszi, hogy ott rejlik benne. De, ha valaki rászánja az időt, akkor kibontakoztathatja a képességeit és azután... nos azután a mágiát igazán csak tanulni lehet. Meg kell tanulni a technikákat varázslatokat, hogy hogyan urald az erőt magadban és hogyan irányítsd.
*Magyarázza lelkesen, majd megfogja Fibienne kezét és kicsit vezeti, ahogyan a neveket leírja. Mikor kész megnézi a kicsit részeges itt ott tinta pacás betűket, de alapjában véve elégedett az eredménnyel.*
-Tetszik, ügyes vagy! Persze lehet még szebb is, ha sokat gyakorolsz, azt hiszem egyelőre elég lesz az első öt betű, aztán remélem rajzolsz nekünk valami szépet.
*Vetíti előre a jutalom játékot, amikor új lapot vesz elő és megfogja a kislány tollat tartó kezét, majd felírja az A betűt. Alá kanyarítja ALMA és a végén oda is rajzol egy szép almát, majd elengedi a kislány kezét és mosolyog egyet.*
-Látod? Így eszedbe fog jutni, hogy ez az A betű, mint A.L.M.A. Később telerajzolhatod a papírt az A betűvel és mire a végére érsz, már meg is tanulod meglátod.
*Egy másik lapra kanyarít egy B betűt, majd C és, így tovább az E betűig. Közben végig vezeti Fibienne kezét, hogy érezze, a betűk vonalát. Utána hagyja, hogy ő mondjon szavakat a kezdőbetűkhöz, amit felír a lapokra és ő rajzolja oda a képeket hogy szórakoztatóbb legyen a betű tanulás.*
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 14:17:49
Üzenet elküldve: 2014-09-21 14:17:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál//
-A mágiát lehet tanulni?
*Kérdi kikerekedett szemekkel, s hangját ugyanúgy lehallkítja, mint nővérkéje, mivel úgy néz ki ez igen csak bizalmas és titokzatos téma.*
-Az nem úgy van, hogy valaki eleve tud varázsolni? Mint a varázslók a meséjben!
*Susogja tovább, de figyelme láthatóan sokkal koncertráltabbá válik. Izgatottan hajol közelebb a papírokhoz, mik közül a legfelsőre nővérkéje ráírja mindhármójuknak a nevét. Buzgón keresi az ismert betűket, s a hangok alapján próbálja azonosítani az újakat. Mikor Ziál kezébe adja az írószerszámot, kicsit úgyetlenül fogja, így segíteni kell neki egy kicsit, majd a tintába mártva megpróbálja lemásolni a rajzokat. Elsőként a tinta nem akart fogni, majd a túl nagy pacákkal kellett megbírkóznia, de a végeredményben ott állt a papíron mindhármuk neve.*
-Tetszik?
*Mutatja lelkesen a végeredményt nővérkéjének.*
-A mágiát lehet tanulni?
*Kérdi kikerekedett szemekkel, s hangját ugyanúgy lehallkítja, mint nővérkéje, mivel úgy néz ki ez igen csak bizalmas és titokzatos téma.*
-Az nem úgy van, hogy valaki eleve tud varázsolni? Mint a varázslók a meséjben!
*Susogja tovább, de figyelme láthatóan sokkal koncertráltabbá válik. Izgatottan hajol közelebb a papírokhoz, mik közül a legfelsőre nővérkéje ráírja mindhármójuknak a nevét. Buzgón keresi az ismert betűket, s a hangok alapján próbálja azonosítani az újakat. Mikor Ziál kezébe adja az írószerszámot, kicsit úgyetlenül fogja, így segíteni kell neki egy kicsit, majd a tintába mártva megpróbálja lemásolni a rajzokat. Elsőként a tinta nem akart fogni, majd a túl nagy pacákkal kellett megbírkóznia, de a végeredményben ott állt a papíron mindhármuk neve.*
-Tetszik?
*Mutatja lelkesen a végeredményt nővérkéjének.*
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 13:23:44
Üzenet elküldve: 2014-09-21 13:23:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
-A művelt lányok, olyanok, akik megtanultak már egy két dolgot és értenek is sok mindent. Például írni, olvasni is tudnak már. Tudod ez fontos Fibienne. Aki már meghalt, vagy akivel nem találkozol, mert messze él tőled, annak a szavait nem hallhatod, a gondolatai nem juthatnak el hozzád, de ha kinyitod a könyvet, vagy elolvasod, amit írtak őket hallod, akik nincsenek itt előtted. Nagyon érdekes és izgalmas dolgokat lehet, így megtudni és persze... a mágia tanulásához nagyon nagy szükséged lesz rá, ha komolyan gondolod, hogy szeretnéd kitanulni.
*Teszi, hozzá kicsit lehalkítva a hangját a végén, hogy Lazelit ne hallja, ha nem muszáj. Kibújik belőle az oktató és a sok papírt a lefektetett táskája sima felére illeszti, mert itt nincs asztal és nehéz lenne a füvön végrehajtani a műveletet aztán letekeri a tinta tetejét és belemártja a tollat, majd írni kezd.*
-F.Ib.I.E.N.N.E és ide mellé Z.I.Á.L...
*Kicsit nézegeti a betűket, majd a Ziál mellé odaírja azt is L.A.Z.E.L.I.T.*
-Látod itt áll mind a hármunk neve. Próbáld meg te is leírni! Tessék szeretném látni, hogy áll a toll a kezedben, ha ezzel megvagyunk akkor szép sorban az összes betűt leírom neked és gyakorolhatsz, amikor csak akarsz, vagy a kedved tartja és olvasni is fogsz tudni. Tudod mennyi gyönyörű történetet, írtak már királynőkről és tündérekről? Sajnálnám, ha nem olvashatnád el.
*Kishúga felé nyújtja a tollat és odatolja neki a papírokat. Reméli kicsit kedvet csinált neki az írás tanuláshoz. Hozzátette, hogy csak akkor kell, majd gyakorolnia, amikor ő akarja. Neki kötelező, volt a tanulás, ha akarta, ha nem. Ő nem akar ebbe a hibába esni, eszébe sincs Fibiennét bármire rákényszeríteni, de be kell látnia, hogy a sok tanulásnak köszönhetően, sok lehetőség is megnyílt előtte és mindenképpen hálás lehet a tudásért, amit kapott, akkor is, ha módja durva volt és kíméletlen. Kíváncsian nézi, húgocskáját, vajon megszereti e, az írást. Úgy dönt pár lapot feláldoz, majd azért, hogy rajzolgatni is lássa, mert nagy öröm neki, amikor gondtalanul láthatja játszani.*
-A művelt lányok, olyanok, akik megtanultak már egy két dolgot és értenek is sok mindent. Például írni, olvasni is tudnak már. Tudod ez fontos Fibienne. Aki már meghalt, vagy akivel nem találkozol, mert messze él tőled, annak a szavait nem hallhatod, a gondolatai nem juthatnak el hozzád, de ha kinyitod a könyvet, vagy elolvasod, amit írtak őket hallod, akik nincsenek itt előtted. Nagyon érdekes és izgalmas dolgokat lehet, így megtudni és persze... a mágia tanulásához nagyon nagy szükséged lesz rá, ha komolyan gondolod, hogy szeretnéd kitanulni.
*Teszi, hozzá kicsit lehalkítva a hangját a végén, hogy Lazelit ne hallja, ha nem muszáj. Kibújik belőle az oktató és a sok papírt a lefektetett táskája sima felére illeszti, mert itt nincs asztal és nehéz lenne a füvön végrehajtani a műveletet aztán letekeri a tinta tetejét és belemártja a tollat, majd írni kezd.*
-F.Ib.I.E.N.N.E és ide mellé Z.I.Á.L...
*Kicsit nézegeti a betűket, majd a Ziál mellé odaírja azt is L.A.Z.E.L.I.T.*
-Látod itt áll mind a hármunk neve. Próbáld meg te is leírni! Tessék szeretném látni, hogy áll a toll a kezedben, ha ezzel megvagyunk akkor szép sorban az összes betűt leírom neked és gyakorolhatsz, amikor csak akarsz, vagy a kedved tartja és olvasni is fogsz tudni. Tudod mennyi gyönyörű történetet, írtak már királynőkről és tündérekről? Sajnálnám, ha nem olvashatnád el.
*Kishúga felé nyújtja a tollat és odatolja neki a papírokat. Reméli kicsit kedvet csinált neki az írás tanuláshoz. Hozzátette, hogy csak akkor kell, majd gyakorolnia, amikor ő akarja. Neki kötelező, volt a tanulás, ha akarta, ha nem. Ő nem akar ebbe a hibába esni, eszébe sincs Fibiennét bármire rákényszeríteni, de be kell látnia, hogy a sok tanulásnak köszönhetően, sok lehetőség is megnyílt előtte és mindenképpen hálás lehet a tudásért, amit kapott, akkor is, ha módja durva volt és kíméletlen. Kíváncsian nézi, húgocskáját, vajon megszereti e, az írást. Úgy dönt pár lapot feláldoz, majd azért, hogy rajzolgatni is lássa, mert nagy öröm neki, amikor gondtalanul láthatja játszani.*
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 12:53:44
Üzenet elküldve: 2014-09-21 12:53:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ziál//
*Miután Ziál véget vet a róla szóló áradozásnak, egy teljesen új témával hozakodik elő, melyre csak meglepetten pislog. Azt hitte a lovag majd hősiesen felajánlja a segítségét, hogy megvédelmezze őt, no meg a virágok tündérét, de úgy látszik inkább lepihen. Fibienne kicsit sajnálja, hogy a játék ily módon nem folytatódik tovább, de azért kíváncsian pislog az előkerülő papírok, meg a tinta felé.*
-Milyenek azok a művelt kislányok?
*Nézegeti gyanakvóan a dolgokat. Mindazonáltal, igazán érdekelné, hogy miket jelentenek azok a fura ábrák a könyvekben és papírokon. Biztos nagyon nehéz lehet megtanulni papíron beszélni.*
-Azok tudnak rajzolni? Mert én igen. És miért kell tudni papíron beszélni, ha azt el is tudom mondani?
*Hangzik máris a szokásos szóáradat, ha nem ért valamit, vagy nem teljesen ért valamivel egyet.*
-Egyébként a nevemet le tudom írni. F-I-B-I-E-N-N-E.
*Mutogatja mutató ujjával a levegőbe nevének nagybetűit.*
-De sajnos csak ezeket tudom. F-i-b-e-n. Csak ezek vannak benne a nevemben. Jaj, meg még azt is le tudom írni, hogy apa, meg anya. De sajnos a Ziál-t nem tudom.
*Csiripel tovább, akárcsak egy kismadár.*
*Miután Ziál véget vet a róla szóló áradozásnak, egy teljesen új témával hozakodik elő, melyre csak meglepetten pislog. Azt hitte a lovag majd hősiesen felajánlja a segítségét, hogy megvédelmezze őt, no meg a virágok tündérét, de úgy látszik inkább lepihen. Fibienne kicsit sajnálja, hogy a játék ily módon nem folytatódik tovább, de azért kíváncsian pislog az előkerülő papírok, meg a tinta felé.*
-Milyenek azok a művelt kislányok?
*Nézegeti gyanakvóan a dolgokat. Mindazonáltal, igazán érdekelné, hogy miket jelentenek azok a fura ábrák a könyvekben és papírokon. Biztos nagyon nehéz lehet megtanulni papíron beszélni.*
-Azok tudnak rajzolni? Mert én igen. És miért kell tudni papíron beszélni, ha azt el is tudom mondani?
*Hangzik máris a szokásos szóáradat, ha nem ért valamit, vagy nem teljesen ért valamivel egyet.*
-Egyébként a nevemet le tudom írni. F-I-B-I-E-N-N-E.
*Mutogatja mutató ujjával a levegőbe nevének nagybetűit.*
-De sajnos csak ezeket tudom. F-i-b-e-n. Csak ezek vannak benne a nevemben. Jaj, meg még azt is le tudom írni, hogy apa, meg anya. De sajnos a Ziál-t nem tudom.
*Csiripel tovább, akárcsak egy kismadár.*
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-09-21 11:47:55
Üzenet elküldve: 2014-09-21 11:47:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fibienne//
-Azért ne ess túlzásokba, Fibienne! Biztosan nem vagyok annyira jó, amilyennek látsz engem. De jólesik, hogy ezt mondtad.
*Kicsit pillog még Lazelit és Fibienne között, aztán, úgy dönt a "boszorkányos praktikákból" elég lesz és, majd később tanulnak meditálni és a gyógyfüvekkel ismerkedni, mert nem igazán tenné próbára a férfi megértését a tegnapiak után. Úgy tűnik ő is letelepedett a közelben, így nem is zavarja. Eszébe jut egy elfoglaltság, ami ellen semelyik átlagos embernek nem lehet kifogása és széles mosollyal veszi elő táskájából az ügyesen összekötött papírokat és a tollat, majd egy kis üveg fekete tintát és felmutatja kishúgának.*
-Mi a véleményed egy kis írás tanulásról? Szerintem ezt minden művelt kislánynak illik tanulni.
*Őszintén reménykedik benne, hogy a lovagi várakban is, így van, mert ezt igazán nem tudja. Minden esetre a sötételfek között, nagyon ritka, aki nem tud írni, olvasni és nem ismeri az ősi nyelv és a mágia rúnáit.*
-Tanultál már valaha betűket rajzolni? Vagy kezdjük az elején?
*Néz kérdően kishúgára, mert nem tudja járt, e iskolába, vagy volt, e tanítója, erről még nem esett szó közöttük.*
-Azért ne ess túlzásokba, Fibienne! Biztosan nem vagyok annyira jó, amilyennek látsz engem. De jólesik, hogy ezt mondtad.
*Kicsit pillog még Lazelit és Fibienne között, aztán, úgy dönt a "boszorkányos praktikákból" elég lesz és, majd később tanulnak meditálni és a gyógyfüvekkel ismerkedni, mert nem igazán tenné próbára a férfi megértését a tegnapiak után. Úgy tűnik ő is letelepedett a közelben, így nem is zavarja. Eszébe jut egy elfoglaltság, ami ellen semelyik átlagos embernek nem lehet kifogása és széles mosollyal veszi elő táskájából az ügyesen összekötött papírokat és a tollat, majd egy kis üveg fekete tintát és felmutatja kishúgának.*
-Mi a véleményed egy kis írás tanulásról? Szerintem ezt minden művelt kislánynak illik tanulni.
*Őszintén reménykedik benne, hogy a lovagi várakban is, így van, mert ezt igazán nem tudja. Minden esetre a sötételfek között, nagyon ritka, aki nem tud írni, olvasni és nem ismeri az ősi nyelv és a mágia rúnáit.*
-Tanultál már valaha betűket rajzolni? Vagy kezdjük az elején?
*Néz kérdően kishúgára, mert nem tudja járt, e iskolába, vagy volt, e tanítója, erről még nem esett szó közöttük.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587