//Hófesztivál//
//Dynti//
*Kivételes a vastagabb kabátját vette fel, amit még eddig nem sűrűn volt alkalma hordania. Belül béléses, meleg zubbonyát összehúzza magán, így máris kevésbé fázik. Bár már számosszor elmondta a lánynak véleményét erről a kis kiruccanásról, az nem hallgatott rá. Mondjuk, a helyében ő sem tenné, még akkor, sem ha az élete múlna rajta. No meg azért sem tenné, mert ki tudja, hogy kivel hozza őket össze a sors? Ha más nem kapcsolatok építésére tökéletes lehet ez a hófeszkó.*
- Persze, nem is ettől tartunk. De ha Mi részt veszünk ilyen eseményen, nem gondolod, hogy mások is? Meg kiindulva a családod logikájából, biztos gondolnak arra, hogy itt vagy, hiszen egy „nemesi kisasszony” ilyen „ismerkedésre alkalmas” eseményeket, kihagyna? Vagy csak ismerik a gyerekes énedet, s rád szabadítanak itt valaki. *Vonja meg a vállát könnyedén.* - No de ne aggódj, azért vagyok én itt, hogy vigyázzak rád, s szóljak, ha valaki sandán néz rád. A többit már rád bízom. *Csapkodja meg a másik hátát, néhányszor vidáman, miközben támogatásáról tudósítja. Bármilyen jellegű is az.
A tábor emlegetésére, úgy tűnik, társának sincs nagyobb kedve hozzá. Hát, de meg kell tenni, amit megkövetel a haza. Vagy az a valami csoportosulás, amit a barlangba tenyésződik. Mert hogy mi az, nem tudja. De úgy érzi, hogy ahogy telnek a hetek, azok az emberi létformák egyre jobban kezdenek hozzánőni. Fura. S ez a hozzánövés követel némi kötelezettséget is. Mint az ellátás. No meg a pénz, s a munka. S erre összeborzong.*
- No, de az az Őrült azt mondta, hogy van rum. Ha van rum, akkor gond nincs. Meg rossz emberek nem lehetnek, a mi szempontunkból. Ha meg mégis, akkor egyszerűen csak rájuk gyújtjuk a rumot, s gond megoldva. Mi meg lelécelünk. Valahogy.
*Kedve kezd egyre jobban visszatérni, s már-már vidáman trécsel. Majd míg vár a másik válaszára, a mutatott irányba mégis milyenféle ostoba játékmódot játszhatnak, addig szórakoztatja magát. Ehhez nem kell sok minden, csak hogy száján keresztül lélegezzen ki, s némi fehér ködgomolyag lebegjen előtte. Ezt elég viccesnek találja, hogy néhányszor megismételje, hogy rumos lehelete teríti be közvetlen környezetét.*
- Meh, te is barbár szülemény vagy? Bár még mindig jobb, mint egy hercegkisasszony. S mégis mennyi időre volt szükségetek? Egy emberöltő nem old meg sok mindent. Lehet, hogy azok is majd eltunyulnak, s akkor már semmi hasznunk nem lesz belőlük. De elvileg most van. Bár fene se tudja. Megyünk, meglátjuk mi lesz. Bár nem tudom, hogy képzelte a Nyurga, bemegyünk egy barbárokkal teli táborba, hogy „Hé, helló, mi egy alvilági banda vagyunk, nem akartok valakit kinyíratni?”. Mert ez számomra elképzelhetetlen. Szerintem menten nyakunk csapják, még ha finomabb megfogalmazásba is adjuk elő, de hát…
*Vonja meg ismét a vállát. Mindazon által meglepi a lány közvetlen beszéde. Feltűnt már neki, hogy nem sűrűn beszél a családjáról, amit teljesen meg is tud érteni. Neki ilyen gondjai nincsenek, ha kérdik, válaszol, ha nem, akkor meg nem beszél róla. Sok titka a „családjával” kapcsolatban nincsen. Kezdve azzal, hogy nincs is.
Vörike válaszát hallva szemei elkerekednek.*
- Hogy mit csinálnak ezzel a fehér bigyóval? *Néz továbbra is értetlenül, s a lány tekintetét meglátva, még jobban értetlenné változik. S egy rossz, baljós érzés keríti hatalmába, az egész dologgal kapcsolatban. Inkább menne most már innen el, mert ki tudja, hogy ez az őrült nőszemély mit talál itt ki neki.* - Minek, s legfőképpen hogyan csinálnak belőle golyót?
*Számára ez az egész ügy túl gyanús, s ezután nem is erőlteti ennek a témáját. Inkább az ivászati hajlamait elégítené ki, s ha már lehúzták azt a förmedvényt, amit adtak nekik, előhúzza kabátja alól, a tőle már lassan elválaszthatatlan üveget. Rangjából adódó elsőbbséggel először belekortyol az italba, majd átnyújtja társnőjének. Ha az elfogadja, szemügyre veszi, hogy kit is kellene meglopni. Nagy, tömzsi, nem dagadt, de afelé hajazó – bár lehet, hogy csak a vastag ruha teszi – férfi. Beleborzong a látványba, látva, hogy nem is egyedül van.*
- Előbb szerintem csak nézzünk szét, ha eleget ittam, akkor talán bepróbálom azt az ürgét. Egyébként sem annak a típusnak tűnik, aki fizetne nekünk valamit. Azok általában nyurga, fiatal, kiéhezett ficsúrok. A felett meg már azért elhaladt a kor.
*Összegzi véleményét, amit első körben lát Kaganról* - Ha megtudja, hogy loptunk tőle, azon nyomban agyon üt. *Borzong újra össze.* - Inkább igyunk még.
*Adja végül javaslatát.*