//Második szál//
//Csillaghullás//
//Relam//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Relael vádaskodására Sam felnevet, keserűen, megtörten. *
- Üres vagyok, mert azzá tettél. Láttál már kincses térképet, Relael? Én láttam már. Tudod mit mondanak róluk? Hogy az x jelöli a kincset. * Vág vissza, és letépi magáról a ruhát, felfedve mellkasát, amin megcsillan az X alakú bőrpír, a heg, ami örök életre jelzi, hogy Sam megismerte szívének választottját. * Ez egy hazugság. Az X alatt nincs semmi, gondoskodtál róla.
* Csóválja meg a fejét, pedig igaza van a nőnek, a kötődés komoly veszélyeket hordoz magával. Ezt Sam is megtapasztalta, többször is. *
- Ezért is ijedtem meg annyira, te hülye kurva, hát nem érted? Mindketten tudjuk, hogy nincs veszélyesebb, mint szeretni valakit, kötődni hozzá. Te mégis elérted, hogy basznád meg! * Csattan fel a férfi. Nem zavarja, hogy mérges, és dühös. Azt tapasztalta, hogy az emberek akkor a legőszintébbek, ha haragszanak, ha elönti a fejüket a forró köd, ami kikapcsolja azokat a szociális korlátokat, amik akadályoznák a valódi személyiséget. Talán Relael is eljutott már erre a felismerésre, és lehet, hogy belátja, a férfi talán életében először őszinte valakivel.
Amikor pedig a nő odalép hozzá, akkor Sam már nem törődik a kristállyal, a haraggal, amit érez, amiért ismeri a nőt, és a vággyal, ami elönti a közelségében. Úgy csókolja viszont, ahogy még sosem csókolt nőt, és azt se tudja, hogy a saját, vagy az elf vérét érzi, de az biztos, hogy egyikük véresre sebezte a fogával a másik száját. Az is lehet, hogy mindketten így tettek, de ez nem érdekli a férfit. A vértől csak még vadítóbb az egész. *