//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
//Bato, Syss, Drayen//
*Leül ő is, illetve inkább a sarkaira kuporodik, mert a föld hideg, és így egy kisebb kört alkotnak, Syss, Bato és ő maga.
Mae türelmesen és érdeklődve hallgatja Bato történetét, ami nem kevésbé kalandos, mint az övé.*
– Ezt nem mondanám, Bato *felel komolyan.* És mi volt Lihanech után? Hogy kerültél a szerzetesekhez? *kíváncsiskodik, és látni rajta valóban érdekli minden. Ha Bato felel, ő biztosan figyel.
De közben Syss tőle is kérdezett, így neki is válaszolnia illik.*
– A thargok, hát, nos, ilyenek is meg olyanok is. Már nem csak a törzsbeliek élnek ott, vannak kóbor lovagok, zsoldosok, volt nemesek, mindenféle nép. Városiak is, műveltek is, de még a törzsbeliek is, akik ugyan csavaros eszűek, de nem a modorukról híresek.
*Mae sóhajt egy aprót.*
– Harcias nép. Mármint a törzs is az, de a jövevények talán kevésbé, és én valahogy inkább velük találtam meg a hangot. Bry óriáslány, olyasminek képzelt mint Aleat, csak nos, mások azért, de Bry okos. Építeni tud, meg kedves is. Aletai pedig félvér, szépen énekel, egyébként harcos, de beállt mellénk építeni, Ewa a kedvese. Mikor őket láttam, arra gondoltam ilyesmi lehet szép, meg olyasmi ami otthon a falunkban volt a szüleim között.
*Mélyet sóhajt, ha már ennyit elmondott igazán nem gond megosztani a többit is. Főleg, látva együtt Aleat és Kuhnt. Igen, Maereh nem vak. Lágyan elmosolyodik, nagyon aprót int a fejével a két óriás felé.*
– A thánnal ez nem jutott ki, reméltem, de mégsem. Pontosan tudta, hogy meghallhatom a szavait, mégis olyan, nos, olyan nagyon csúnyát mondott arról, ahogy voltak a dolgok, mindaz, aminek én is részese voltam, hogy rájöttem, neki nem kell társ, nem való. A barátaim szétszéledtek, Bry más tájakra ment, Ale és Ewa az élőholtak ellen vonultak, úgy tudom… Bár, Ale azt mondta, ha tud, majd eljön a városba, és akkor találkozunk. Hát még az is lehet, hogy megismeritek majd.
*Syssre pillant és Batora, aki épp mondana valamit, de ekkor ő is hallja, a kiáltás elég kétségbeesettnek tűnik, valaki Batot hívja. A hang pedig ismerős neki is.*
~Rhebosse!~
*Batora villannak a szemei, int neki, hogy menjen, majd Syssre néz, kinyújtja felé a kezét, és óvatosan megfogja a tündér apró ujjait. Tudja milyen félős a másik lány.*
– Mi itt maradunk. Bato erős és ügyes. Itt téged nem érhet baj, itt vagyok veled. Ha pedig Batonak kellenénk *Mae szándékosan többes számban fogalmaz*, mi itt vagyunk és akkor majd kiabálnak.
~Így biztosabb, akármi történik, ha Syss megrémül, lefagy, harc közben nem tudnánk rá is figyelni, egyedül meg nem maradhat, hiszen tündérként gyengécske. És még mágusnak sem tapasztalt.~
*Drayen, aki kérdezni akart, valószínűleg már csak Bató hátát látja.
Mae felnéz rá.*
– Bocsáss meg neki! De ha a kérdésed nem titkos, csak nyugodtan, hátha tudunk felelni, aztán reméljük, Bato hamarost visszatér, izé… a barátunkkal. Igen.