Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 388 (7741. - 7760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7760. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-08 13:59:17
Üzenet elküldve: 2020-04-08 13:59:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Cerlyna sajnálja, hogy egyedül marad, pedig Henigard igazán nagyon érdekes dolgokat mondott neki. Például azt, hogy Eeyr őt nem áldotta meg, amit nem hisz el. Aztán eszébe jut, hogy talán őt megáldotta volna? Sosem töprengett még ezen, hiszen olyan aprócskának érzi magát, ugyan miért is törődne vele bárki is? Valami oka bizonyosan van annak, hogy fogékonyabb Eeyr tanaira, és a felkínált erejére, de vajon ez sosem ismert szülei képességeiből, vagy egy nagyobb erő akaratából származhat? Kicsit bele is sajdul a feje ahogy ezen töpreng.
Hirtelen felpattan. Nyakában lógó virágfüzérkéjét megigazítja, és tündérlámpását a napra helyezi.*
- Kinek van kedve táncolni?
*Kérdezi vidáman, majd körbefordul egy párszor. Lerúgja magáról cipőjét is, hogy csupasz talpa alatt érezhesse a friss fű puhaságát. Ez még inkább meghozza a kedvét, ezért lelkesen pördül még egy párat.*
*Cerlyna sajnálja, hogy egyedül marad, pedig Henigard igazán nagyon érdekes dolgokat mondott neki. Például azt, hogy Eeyr őt nem áldotta meg, amit nem hisz el. Aztán eszébe jut, hogy talán őt megáldotta volna? Sosem töprengett még ezen, hiszen olyan aprócskának érzi magát, ugyan miért is törődne vele bárki is? Valami oka bizonyosan van annak, hogy fogékonyabb Eeyr tanaira, és a felkínált erejére, de vajon ez sosem ismert szülei képességeiből, vagy egy nagyobb erő akaratából származhat? Kicsit bele is sajdul a feje ahogy ezen töpreng.
Hirtelen felpattan. Nyakában lógó virágfüzérkéjét megigazítja, és tündérlámpását a napra helyezi.*
- Kinek van kedve táncolni?
*Kérdezi vidáman, majd körbefordul egy párszor. Lerúgja magáról cipőjét is, hogy csupasz talpa alatt érezhesse a friss fű puhaságát. Ez még inkább meghozza a kedvét, ezért lelkesen pördül még egy párat.*
7759. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-07 20:23:45
Üzenet elküldve: 2020-04-07 20:23:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Munkára vadászva//
* A sötétben botorkálva tévednek eme helyre ketten, kik nem mások, mint egy szürke szamár, de nem a ködben, valamint Hagarr. Fáradtan huppan le a fűre és Mindha, a csacsi is hasonlóképpen viselkedik. Gyakorlatilag csak annyi ereje maradt, hogy levegye hű hátasáról holmiját és rögtönözzön egy fekvőhelyet. Az álom szinte azonnal elnyomja őket. Másnap ébrednek fel, a nem túl erős napfényben. Mindha, sejtve, hogy komolyabb elemózsiára nem számíthat, a füvet kezdte el legelni. Hagarr nem fanyalodik szamara példájára. Tarisznyája mélyén még leledzik egy kis megszáradt kenyér, hát azt majszolja el meglehetős lassúsággal. Jól meg kell rágnia a falatokat. Részint, mert már azok kemények, részint, hogy így csapja be gyomrát és keltsen magában teltség érzetet. A lakoma így sem tart sokáig. Összepakolja felszerelését, amit hű állatára pakol fel, majd indul is tovább a szántóföldek felé. Akár haza is mehetne, hiszen nincs messze otthona. De most más az úti célja, így egyenlőre nem látogatja meg rokonait. Egyébként sem szolgálhatna túl sok jó hírrel.*
* A sötétben botorkálva tévednek eme helyre ketten, kik nem mások, mint egy szürke szamár, de nem a ködben, valamint Hagarr. Fáradtan huppan le a fűre és Mindha, a csacsi is hasonlóképpen viselkedik. Gyakorlatilag csak annyi ereje maradt, hogy levegye hű hátasáról holmiját és rögtönözzön egy fekvőhelyet. Az álom szinte azonnal elnyomja őket. Másnap ébrednek fel, a nem túl erős napfényben. Mindha, sejtve, hogy komolyabb elemózsiára nem számíthat, a füvet kezdte el legelni. Hagarr nem fanyalodik szamara példájára. Tarisznyája mélyén még leledzik egy kis megszáradt kenyér, hát azt majszolja el meglehetős lassúsággal. Jól meg kell rágnia a falatokat. Részint, mert már azok kemények, részint, hogy így csapja be gyomrát és keltsen magában teltség érzetet. A lakoma így sem tart sokáig. Összepakolja felszerelését, amit hű állatára pakol fel, majd indul is tovább a szántóföldek felé. Akár haza is mehetne, hiszen nincs messze otthona. De most más az úti célja, így egyenlőre nem látogatja meg rokonait. Egyébként sem szolgálhatna túl sok jó hírrel.*
7758. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-07 20:07:35
Üzenet elküldve: 2020-04-07 20:07:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//
*Amikor feltápászkodnak, a férfi, még erősen rámarkoz Zirnanda gömbölyű hátsójára.*
- Igen, nézzük meg mire jutott vele a mester.*-szól a férfi, és követi az óriást.*
- Ha kipróbáltuk a hangszert, akkor mit szólnál, ha este elkényeztetnélek. Hidd el nem fogod megbánni.*-mosolyodik el kajánul a férfi, persze egy-két összetevőre talán szüksége lesz a piacról a tökéletes estéhez, de ez a férfinak egyáltalán nem szab gátat. Nem az az ember, aki könnyen elfutna egy feladat elől. Inkább megoldani szokta őket.*
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//
*Amikor feltápászkodnak, a férfi, még erősen rámarkoz Zirnanda gömbölyű hátsójára.*
- Igen, nézzük meg mire jutott vele a mester.*-szól a férfi, és követi az óriást.*
- Ha kipróbáltuk a hangszert, akkor mit szólnál, ha este elkényeztetnélek. Hidd el nem fogod megbánni.*-mosolyodik el kajánul a férfi, persze egy-két összetevőre talán szüksége lesz a piacról a tökéletes estéhez, de ez a férfinak egyáltalán nem szab gátat. Nem az az ember, aki könnyen elfutna egy feladat elől. Inkább megoldani szokta őket.*
7757. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-07 17:49:11
Üzenet elküldve: 2020-04-07 17:49:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Tharg birtokok felé//
* A meglehetősen nyüzsgő piacot elhagyva útja a tisztáson vezet keresztül. Ide érve mély, vágyódó sóhajtás kíséretében gondol a leendő kézműves boltjára, amely itt, a tisztás szélén fog állni. Reméli, hogy sikere lesz majd az üzletnek. Mivel a tisztáson nem zavar senkit, ezért elő is veszi furulyáját, s a fa csillagképről eszébe jutott dallamot kezdi játszani. Amikor a piacon ihletet kapott, olyan jónak tűnt a dallam, most viszont, hogy elfújja, kicsit laposnak érzi. Ezért hát, miközben a ragyogó napsütésben vág keresztül a nyugodt helyen, több változatban kipróbálja a dallamot. Alakul az szépen lassan, de mivel nem igénytelenül szeretné megírni ezt a művet, ezért tovább formálja, alakítgatja, szépíti. Némi próbálkozás után picit abbahagyja a játékot, s emlékezetében igyekszik felidézni, hogyan is nézett ki a fa csillagkép. Szerencsére tisztán emlékszik rá, ami - valljuk be őszintén - mégiscsak megkönnyíti a dolgát a komponálásban. És hirtelen, mint a nyári zápor, megjön az ihlet. Ajkához emeli hangszerét, és játszani kezd. Többször is elfújja egymás után, hogy biztosan ne felejtse el. Még ezen is finomít kicsit, de már lényegesen kevesebbet, mint néhány perce. A dallam már csak megközelítőleg hasonlít arra, ami a piactéren eszébe jutott. Ezt azonban nem bánja, mert az új dallam, amit az ihlet szele hozott, sokkal jobban kifejezi számára a csillagképet. *
* A meglehetősen nyüzsgő piacot elhagyva útja a tisztáson vezet keresztül. Ide érve mély, vágyódó sóhajtás kíséretében gondol a leendő kézműves boltjára, amely itt, a tisztás szélén fog állni. Reméli, hogy sikere lesz majd az üzletnek. Mivel a tisztáson nem zavar senkit, ezért elő is veszi furulyáját, s a fa csillagképről eszébe jutott dallamot kezdi játszani. Amikor a piacon ihletet kapott, olyan jónak tűnt a dallam, most viszont, hogy elfújja, kicsit laposnak érzi. Ezért hát, miközben a ragyogó napsütésben vág keresztül a nyugodt helyen, több változatban kipróbálja a dallamot. Alakul az szépen lassan, de mivel nem igénytelenül szeretné megírni ezt a művet, ezért tovább formálja, alakítgatja, szépíti. Némi próbálkozás után picit abbahagyja a játékot, s emlékezetében igyekszik felidézni, hogyan is nézett ki a fa csillagkép. Szerencsére tisztán emlékszik rá, ami - valljuk be őszintén - mégiscsak megkönnyíti a dolgát a komponálásban. És hirtelen, mint a nyári zápor, megjön az ihlet. Ajkához emeli hangszerét, és játszani kezd. Többször is elfújja egymás után, hogy biztosan ne felejtse el. Még ezen is finomít kicsit, de már lényegesen kevesebbet, mint néhány perce. A dallam már csak megközelítőleg hasonlít arra, ami a piactéren eszébe jutott. Ezt azonban nem bánja, mert az új dallam, amit az ihlet szele hozott, sokkal jobban kifejezi számára a csillagképet. *
7756. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-07 10:18:56
Üzenet elküldve: 2020-04-07 10:18:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zárás//
*Pyr színészien eltúlzott mozdulatait és jelzéseit a távolság megtartásáról egy sanda mosollyal figyeli. Nagyon szórakoztató társaságnak találja a fiút, örül, hogy ez a válasza, ahelyett, hogy zokon venné a kérését, így ő is jobban érzi magát. Annyira, hogy még viccelődni is van kedve, s míg a tündér olyan nagy üggyel betartja a képzeletben fölrajzolt határt, ő karját hirtelen kinyújtja és egyetlen ujjal megböki a fiú vállát, majd visszahúzza a kezét. Csak mint egy gyerek, aki örömét leli a szabály megszegésében, de nem viszi túlzásba...
Majd repül az a bumeráng és szerencsétlenül földet ér. Ő meg kimentené Pyrt, egy elég átlátszó módon, amit persze a fiú is észrevesz. Nem erősíti meg az állítást, helyette sunyin hallgat és somolyog.
Aztán figyel, amerre a tündér mutat, s bár innen nézve ő annyira nem találja vonzónak a sötét tisztást, a körülöttük lebegő csillag meleg fénye bátorítja és a tudat, hogy oda is elkíséri őket.
Miután a fiú előrement és hívogatja őt, tétován, de beadja a derekát és elindul felé. Felmerül benne, hogy ő tud jobbat a kabátnál, de mivel Pyr már sorolni is kezdi a csillagképeket, úgy dönt, nem utasítja vissza a kedvességét és egyszerűen leül mellé a fölkínált helyre, hogy tekintetét mielőbb az égre szegezhesse.
És valóban csodás látvány tárul a szemei elé. Ritkán van alkalma megfigyelni a csillagos égboltot, igazán jobban ismeri könyvekből mint a valóságból, mert a félelme megakadályozza, hogy önfeledten kint tartózkodjon szürkület után.
Most azonban nem fél, s a csillag mellett alighanem Pyrnek is van köze ehhez, aki lényének vidámságával azt a másik fajta sötétséget is kívül tartja kettejük körén. Krestvir halkan, szusszanón még nevet is az újabb hangutánzáson. Jól érzi magát, hasonlóan meghitt, szívmelengető élményt tapasztal, mint régebben, abban a helyzetben, amiről a festményt is kérte a gólemtől. Az ilyen pillanatok ritkák az életében, mert ritkán enged közel magához valakit. Valószínűleg most is megijedne, mert fél a kötődéstől, feltételezi, hogy egyoldalú és kinevetik, vagy elutasítják, úgyhogy barátnak is keveseket mer nevezni. Az érzelmek túl átláthatatlanok és bizonytalanok a számára, pedig ő sem mentes tőlük, még ha néhányan ezt is gondolják.
De most még csak élvezi a látványt, a társaságot, ezt a nem mindennapos élményt, mikre Pyr szavai mintegy visszhangként érkeznek. Elmosolyodik, kicsit talán zavarba is jön, hogy a fiú is azt mondja, szeret vele lenni. Így annyira nem is félelmetes, hogy ő maga is szeretne még itt lenni és együtt lenni Pyrrel, mert előre feltételezheti, hogy ezt szabad, ez az érzés viszonzásra talált.*
- Jó. Az jó lesz. - *Feleli és már előre van benne egy várakozás.
Ezzel a furcsa, bizakodó érzéssel a szívében fordul vissza az égbolt felé. Hogy ez után mi történik, az már egy másik történet...*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.07 10:44:58
//Zárás//
*Pyr színészien eltúlzott mozdulatait és jelzéseit a távolság megtartásáról egy sanda mosollyal figyeli. Nagyon szórakoztató társaságnak találja a fiút, örül, hogy ez a válasza, ahelyett, hogy zokon venné a kérését, így ő is jobban érzi magát. Annyira, hogy még viccelődni is van kedve, s míg a tündér olyan nagy üggyel betartja a képzeletben fölrajzolt határt, ő karját hirtelen kinyújtja és egyetlen ujjal megböki a fiú vállát, majd visszahúzza a kezét. Csak mint egy gyerek, aki örömét leli a szabály megszegésében, de nem viszi túlzásba...
Majd repül az a bumeráng és szerencsétlenül földet ér. Ő meg kimentené Pyrt, egy elég átlátszó módon, amit persze a fiú is észrevesz. Nem erősíti meg az állítást, helyette sunyin hallgat és somolyog.
Aztán figyel, amerre a tündér mutat, s bár innen nézve ő annyira nem találja vonzónak a sötét tisztást, a körülöttük lebegő csillag meleg fénye bátorítja és a tudat, hogy oda is elkíséri őket.
Miután a fiú előrement és hívogatja őt, tétován, de beadja a derekát és elindul felé. Felmerül benne, hogy ő tud jobbat a kabátnál, de mivel Pyr már sorolni is kezdi a csillagképeket, úgy dönt, nem utasítja vissza a kedvességét és egyszerűen leül mellé a fölkínált helyre, hogy tekintetét mielőbb az égre szegezhesse.
És valóban csodás látvány tárul a szemei elé. Ritkán van alkalma megfigyelni a csillagos égboltot, igazán jobban ismeri könyvekből mint a valóságból, mert a félelme megakadályozza, hogy önfeledten kint tartózkodjon szürkület után.
Most azonban nem fél, s a csillag mellett alighanem Pyrnek is van köze ehhez, aki lényének vidámságával azt a másik fajta sötétséget is kívül tartja kettejük körén. Krestvir halkan, szusszanón még nevet is az újabb hangutánzáson. Jól érzi magát, hasonlóan meghitt, szívmelengető élményt tapasztal, mint régebben, abban a helyzetben, amiről a festményt is kérte a gólemtől. Az ilyen pillanatok ritkák az életében, mert ritkán enged közel magához valakit. Valószínűleg most is megijedne, mert fél a kötődéstől, feltételezi, hogy egyoldalú és kinevetik, vagy elutasítják, úgyhogy barátnak is keveseket mer nevezni. Az érzelmek túl átláthatatlanok és bizonytalanok a számára, pedig ő sem mentes tőlük, még ha néhányan ezt is gondolják.
De most még csak élvezi a látványt, a társaságot, ezt a nem mindennapos élményt, mikre Pyr szavai mintegy visszhangként érkeznek. Elmosolyodik, kicsit talán zavarba is jön, hogy a fiú is azt mondja, szeret vele lenni. Így annyira nem is félelmetes, hogy ő maga is szeretne még itt lenni és együtt lenni Pyrrel, mert előre feltételezheti, hogy ezt szabad, ez az érzés viszonzásra talált.*
- Jó. Az jó lesz. - *Feleli és már előre van benne egy várakozás.
Ezzel a furcsa, bizakodó érzéssel a szívében fordul vissza az égbolt felé. Hogy ez után mi történik, az már egy másik történet...*
A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.07 10:44:58
7755. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-07 08:27:42
Üzenet elküldve: 2020-04-07 08:27:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zárás//
*Hatalmas kő esik le a szívéről, talán sikerült meggyőznie a lányt. Nem hiába, Pyr meggyőzőképessége még a régi, talán tökélyre is fejlesztette. A gondolatra szélesen elmosolyodik, s biccent. A trónon való utazás lehetőségére egyenesen madarat lehetne vele fogatni. Sugárzik égszínkék tekintete a köröttük repkedő csillag fényében, ez az öröm az arcára is kiül. A beszélgetés hátralévő része már indokolatlanul megnevetteti, hiszen, az a kép, mit magáról fest egy őrülten mászkáló szatír benyomását kelti, s tisztában van azzal, hogy tán még egy kicsit úgy is néz ki, bár jelenleg normálisan van felöltözve.*
- Tartom a távolságot, nyuginyugi! *Tartja fel két tenyerét, s máris képzeletbeli határt rajzol maguk közé, amit bőszen figyel, hogy egyetlen kis lábujjával se lépje át azt. Ezt jó látványosan szemlélteti is, csak amolyan Pyres módon, színésziesen. A látványos prezentációt, látványosabb bumeráng dobás követi, mondani sem kell, hogy vajmi kevés eredménnyel. ~ Mint általában... ~ Sóhajt fel leégését követően, s csak szolidan elmosolyogva vállát rántja meg Krestvirre nézve. Vállat ránt. Mint mindenre, mi komoly, vagy nehéz ezen a világon, mert Pyr ilyen, holott meg van a magához való esze. Talán ezért boldog, talán ezért mosolyog mindig.*
- Mindketten tudjuk, hogy ez nem így van, de jól esik, köszönöm! *Nevet fel, aztán egy kósza gondolat fészkeli be magát elméjébe, aztán körbenéz, nem is olyan távol a fák között egy apró szigetecskeként terül el a fátlan tisztás, mely már az éjszakai pára ködében úszik csendesen. A táj kihalt persze, de ez nem okozza egyben félelmetességét is, pusztán a nyugalom egy kis szeletkéje. Szárnyait hátához húzza.*
- Nem küldöm... ellenben támadt egy ötletem... nézd! *Mutat az apró tisztás felé, mely már sokkal vadregényesebb, mint a kissé mesterségesnek tűnő erdőszéli.*
- Talán ki sem kell mennünk, s hajnalban, mikor pirkad, elmegyünk a trónodért, úgysem bírja senki elvinni, nehéz, mint állat! *Kocogtatja meg halántékát elmés megjegyzésén.*
- Gyere! *Mondja, s majdnem elindul, amikor hirtelen megtorpan, s a csillagra néz.* Te maradj, s Krestvirt kövesd, ne hagyd el egy pillanatra sem! *Szól, s a csillag azonnal a lány köré koncentrálódik, s az őt körbevevő területet világítja meg, míg előresiet, hogy megmutassa, mire is gondolt, egészen a tisztás közepéig. Ott leül, két kezére támaszkodva háta mögött, s az éjszakai égboltra mered.*
- Gyere! Krestvir, gyere! *Még valami eszébe jut, s kabátját lekanyarítja válláról, majd maga mellé teszi, s kezével meglapogatja azt.*
- Erre ülj, egyáltalán nem hideg! *Mosolyog, s sugárzik tekintete a reményei szerint közeledő lány felé. Hátravágja magát, majd kezeit összefonja feje alatt.*
- Nézd, milyen gyönyörű! Az ott a Fal, az meg a Gyertya, vagy mi. *Fitogtatja rögtön tudását.* A Hydra, a Lótusz! Volt időm megfigyelni a főtéren. *Kuncog fel, s ha a lány mellé ér csak szelíden rátekint, majd visszaemeli fejét az égboltra.*
- A Gyermek, a Sárkány! Roáááár! *Utánozza rögtön.* A szerelmesek... tudod, csodáak ám a csillagok, olyan sok mindent mondanak, pedig egyik sem beszél. *Vonja meg a vállát, majd hirtelen a lányra néz.*
- Szeretek veled lenni, azt hiszem meglátogatlak majd Synmirán egyszer jó? *Kérdezi reménykedve, még akkor is, ha már beszélték. Azt persze nem mondja el, hogy mindig itt lesz, mindig Krestvir közelében, s talán mindig látni is fogja, hogy vigyázzon rá. Nem fogja megijeszteni, nem fogja felfedni magát, de egy kis tündér a fák sűrűjében, ágról-ágra repkedve valamilyen talán megmagyarázhatatlan oknál fogva nem fog elszakadni a lány közeléből. Már csak azt sajnálja, hogy azt a csillagot elfogadta, most a lányé lehetne, de nem adhatja át, pedig megtenné. Most is itt kőröz, mintha nem akarna túl fényesen ragyogni, hogy társainak fényét az égbolton ne nyomja el. Égszínkék tekintete Krestvirén függ, arca megmagyarázhatatlanul fordul egy kicsit szomorkásba, de a mosoly nem kopik el. Neeem. Az soha nem kopik el. Törhetetlen, akár a hit és az erény. Talán egész éjjel itt fekszenek a lánnyal, talán nem, mindenesetre a kép örökre megmarad számára, mint egy sötét, érzelmes festmény. Igen, talán ez a legjobb szó. Egy festmény, amiben megállt az idő.*
//Zárás//
*Hatalmas kő esik le a szívéről, talán sikerült meggyőznie a lányt. Nem hiába, Pyr meggyőzőképessége még a régi, talán tökélyre is fejlesztette. A gondolatra szélesen elmosolyodik, s biccent. A trónon való utazás lehetőségére egyenesen madarat lehetne vele fogatni. Sugárzik égszínkék tekintete a köröttük repkedő csillag fényében, ez az öröm az arcára is kiül. A beszélgetés hátralévő része már indokolatlanul megnevetteti, hiszen, az a kép, mit magáról fest egy őrülten mászkáló szatír benyomását kelti, s tisztában van azzal, hogy tán még egy kicsit úgy is néz ki, bár jelenleg normálisan van felöltözve.*
- Tartom a távolságot, nyuginyugi! *Tartja fel két tenyerét, s máris képzeletbeli határt rajzol maguk közé, amit bőszen figyel, hogy egyetlen kis lábujjával se lépje át azt. Ezt jó látványosan szemlélteti is, csak amolyan Pyres módon, színésziesen. A látványos prezentációt, látványosabb bumeráng dobás követi, mondani sem kell, hogy vajmi kevés eredménnyel. ~ Mint általában... ~ Sóhajt fel leégését követően, s csak szolidan elmosolyogva vállát rántja meg Krestvirre nézve. Vállat ránt. Mint mindenre, mi komoly, vagy nehéz ezen a világon, mert Pyr ilyen, holott meg van a magához való esze. Talán ezért boldog, talán ezért mosolyog mindig.*
- Mindketten tudjuk, hogy ez nem így van, de jól esik, köszönöm! *Nevet fel, aztán egy kósza gondolat fészkeli be magát elméjébe, aztán körbenéz, nem is olyan távol a fák között egy apró szigetecskeként terül el a fátlan tisztás, mely már az éjszakai pára ködében úszik csendesen. A táj kihalt persze, de ez nem okozza egyben félelmetességét is, pusztán a nyugalom egy kis szeletkéje. Szárnyait hátához húzza.*
- Nem küldöm... ellenben támadt egy ötletem... nézd! *Mutat az apró tisztás felé, mely már sokkal vadregényesebb, mint a kissé mesterségesnek tűnő erdőszéli.*
- Talán ki sem kell mennünk, s hajnalban, mikor pirkad, elmegyünk a trónodért, úgysem bírja senki elvinni, nehéz, mint állat! *Kocogtatja meg halántékát elmés megjegyzésén.*
- Gyere! *Mondja, s majdnem elindul, amikor hirtelen megtorpan, s a csillagra néz.* Te maradj, s Krestvirt kövesd, ne hagyd el egy pillanatra sem! *Szól, s a csillag azonnal a lány köré koncentrálódik, s az őt körbevevő területet világítja meg, míg előresiet, hogy megmutassa, mire is gondolt, egészen a tisztás közepéig. Ott leül, két kezére támaszkodva háta mögött, s az éjszakai égboltra mered.*
- Gyere! Krestvir, gyere! *Még valami eszébe jut, s kabátját lekanyarítja válláról, majd maga mellé teszi, s kezével meglapogatja azt.*
- Erre ülj, egyáltalán nem hideg! *Mosolyog, s sugárzik tekintete a reményei szerint közeledő lány felé. Hátravágja magát, majd kezeit összefonja feje alatt.*
- Nézd, milyen gyönyörű! Az ott a Fal, az meg a Gyertya, vagy mi. *Fitogtatja rögtön tudását.* A Hydra, a Lótusz! Volt időm megfigyelni a főtéren. *Kuncog fel, s ha a lány mellé ér csak szelíden rátekint, majd visszaemeli fejét az égboltra.*
- A Gyermek, a Sárkány! Roáááár! *Utánozza rögtön.* A szerelmesek... tudod, csodáak ám a csillagok, olyan sok mindent mondanak, pedig egyik sem beszél. *Vonja meg a vállát, majd hirtelen a lányra néz.*
- Szeretek veled lenni, azt hiszem meglátogatlak majd Synmirán egyszer jó? *Kérdezi reménykedve, még akkor is, ha már beszélték. Azt persze nem mondja el, hogy mindig itt lesz, mindig Krestvir közelében, s talán mindig látni is fogja, hogy vigyázzon rá. Nem fogja megijeszteni, nem fogja felfedni magát, de egy kis tündér a fák sűrűjében, ágról-ágra repkedve valamilyen talán megmagyarázhatatlan oknál fogva nem fog elszakadni a lány közeléből. Már csak azt sajnálja, hogy azt a csillagot elfogadta, most a lányé lehetne, de nem adhatja át, pedig megtenné. Most is itt kőröz, mintha nem akarna túl fényesen ragyogni, hogy társainak fényét az égbolton ne nyomja el. Égszínkék tekintete Krestvirén függ, arca megmagyarázhatatlanul fordul egy kicsit szomorkásba, de a mosoly nem kopik el. Neeem. Az soha nem kopik el. Törhetetlen, akár a hit és az erény. Talán egész éjjel itt fekszenek a lánnyal, talán nem, mindenesetre a kép örökre megmarad számára, mint egy sötét, érzelmes festmény. Igen, talán ez a legjobb szó. Egy festmény, amiben megállt az idő.*
7754. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-06 22:57:25
Üzenet elküldve: 2020-04-06 22:57:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem érzékeli Mori meglepődését a gyógyítással kapcsolatos válaszán. Ahogy azt sem, hogy a félvér másképp tekint rá, miután hallotta a vélekedését az elhangzottakról. Pedig Aztyan se nem túl empatikus, se nem túl közvetlen. Persze vannak esetek, mint Morival is, hogy könnyen megtalálja a közös hangot másokkal. Bár ránézésre igencsak különböznek ők ketten, mégis van bennük valami közös. Legalábbis most a heges arcú úgy érzi.
A félvér lány megállapítására szomorúan elmosolyodik, féloldalasan, ahogy arca engedi. Nem tudja, mit mondjon az elhangzottakra. Megköszönje vagy ne mondjon semmit.*
- Nem lehetett könnyű megfelelni az édesanyádnak. *Csúszik ki a száján a gondolat. Mori korábban jelezte, hogy az anyja könnyedén vette a gyógyítással járó nehézségeket. Megtestesült fagyként hivatkozott rá. Ha pedig így volt, a családi kapcsolatokban sem lehetett sokkal közvetlenebb.*
- Szerinted létezik ilyen út? *Próbálja elterelni a témát, hisz Morinak is nehéz lehetett az anyja mellett így.*
- Az arany középút gondolata számomra egy megfoghatatlan dolog. Olyan, mint a mitikus lények. Mindenki hallott már róla, de senki sem találta még meg soha. *Fejti ki, miért is kérdezi a félvér lányt.
A kovácsmesterrel kapcsolatban Mori is tapasztalhatta, hogy a férfi tudja, hogyan kell lenyűgözni a lányokat és bár rajta nem látszott semmi ilyen, talán csak azért volt, mert éppen Mikarr sebeit látta el.
Kiderül, Mori nem tudja, szereti-e a csípős, pikáns ízeket. Vannak, akik csak idősebb korukban kedvelik meg az ilyen szélsőségeket.*
- Majd próbáld ki. *Mosolyog féloldalasan, a kóstolás lehetőségére.
Megérti a lány érzéseit, hisz senki sem szeretné, ha köhögve-fuldokolva a torokkaparó csípéstől, piros arccal, könnyezve látná valaki. Márpedig a wegtoreni paprikával kapcsolatban az ilyen könnyen megeshet.*
- Egyszer, majd ha Xavy odafigyel este, megkóstolunk egyet és persze, ha nem lesz vendég, mind leülünk vacsorázni egy jót. Kerítünk rá alkalmat. *Mondja, de ezt a döntést a lányra bízza, de minden lehetőségük meg lesz rá, hogy vacsorázzanak egy jót majd együtt. Mind, Mikarr, Nyikhaj, Xavy, Mori és a többiek. Olyan úgy sem esett még. Arra az időre talán be is zárhatnak kicsit.*
*Nem érzékeli Mori meglepődését a gyógyítással kapcsolatos válaszán. Ahogy azt sem, hogy a félvér másképp tekint rá, miután hallotta a vélekedését az elhangzottakról. Pedig Aztyan se nem túl empatikus, se nem túl közvetlen. Persze vannak esetek, mint Morival is, hogy könnyen megtalálja a közös hangot másokkal. Bár ránézésre igencsak különböznek ők ketten, mégis van bennük valami közös. Legalábbis most a heges arcú úgy érzi.
A félvér lány megállapítására szomorúan elmosolyodik, féloldalasan, ahogy arca engedi. Nem tudja, mit mondjon az elhangzottakra. Megköszönje vagy ne mondjon semmit.*
- Nem lehetett könnyű megfelelni az édesanyádnak. *Csúszik ki a száján a gondolat. Mori korábban jelezte, hogy az anyja könnyedén vette a gyógyítással járó nehézségeket. Megtestesült fagyként hivatkozott rá. Ha pedig így volt, a családi kapcsolatokban sem lehetett sokkal közvetlenebb.*
- Szerinted létezik ilyen út? *Próbálja elterelni a témát, hisz Morinak is nehéz lehetett az anyja mellett így.*
- Az arany középút gondolata számomra egy megfoghatatlan dolog. Olyan, mint a mitikus lények. Mindenki hallott már róla, de senki sem találta még meg soha. *Fejti ki, miért is kérdezi a félvér lányt.
A kovácsmesterrel kapcsolatban Mori is tapasztalhatta, hogy a férfi tudja, hogyan kell lenyűgözni a lányokat és bár rajta nem látszott semmi ilyen, talán csak azért volt, mert éppen Mikarr sebeit látta el.
Kiderül, Mori nem tudja, szereti-e a csípős, pikáns ízeket. Vannak, akik csak idősebb korukban kedvelik meg az ilyen szélsőségeket.*
- Majd próbáld ki. *Mosolyog féloldalasan, a kóstolás lehetőségére.
Megérti a lány érzéseit, hisz senki sem szeretné, ha köhögve-fuldokolva a torokkaparó csípéstől, piros arccal, könnyezve látná valaki. Márpedig a wegtoreni paprikával kapcsolatban az ilyen könnyen megeshet.*
- Egyszer, majd ha Xavy odafigyel este, megkóstolunk egyet és persze, ha nem lesz vendég, mind leülünk vacsorázni egy jót. Kerítünk rá alkalmat. *Mondja, de ezt a döntést a lányra bízza, de minden lehetőségük meg lesz rá, hogy vacsorázzanak egy jót majd együtt. Mind, Mikarr, Nyikhaj, Xavy, Mori és a többiek. Olyan úgy sem esett még. Arra az időre talán be is zárhatnak kicsit.*
7753. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-06 22:23:05
Üzenet elküldve: 2020-04-06 22:23:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//
* Xaras teszi a dolgát a pózváltás után is. Ezt el is várja tőle.*
- Ajánlom is neked mester!* Kuncogja miközben őt dolgozza mentora. Ez a szórakozás kitart egy jó darabig, de aztán végül ennek is vége lesz. Zrinanda még fekszik egy darabig a fűben. Nincs túl sok kedve rá, hogy feltápászkodjék.*
- Az bizony! Te pedig jól bírod az iramot.* Dicséri meg a férfit. Miután eleget feküdt csak feltápászkodik.*
- Na menjünk és nézzük meg azt a lírát, mert rövid a nap.* Végtére is nem azért jöttek, hogy pihenhessenek. Már ég a vágytól, hogy kipróbálhassa azt a hangszert. Ha nincs ellenvetés, akkor el is indul a Piac irányába.*
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//
* Xaras teszi a dolgát a pózváltás után is. Ezt el is várja tőle.*
- Ajánlom is neked mester!* Kuncogja miközben őt dolgozza mentora. Ez a szórakozás kitart egy jó darabig, de aztán végül ennek is vége lesz. Zrinanda még fekszik egy darabig a fűben. Nincs túl sok kedve rá, hogy feltápászkodjék.*
- Az bizony! Te pedig jól bírod az iramot.* Dicséri meg a férfit. Miután eleget feküdt csak feltápászkodik.*
- Na menjünk és nézzük meg azt a lírát, mert rövid a nap.* Végtére is nem azért jöttek, hogy pihenhessenek. Már ég a vágytól, hogy kipróbálhassa azt a hangszert. Ha nincs ellenvetés, akkor el is indul a Piac irányába.*
7752. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-06 21:48:06
Üzenet elküldve: 2020-04-06 21:48:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Aztyan meglepően reagál a gyógyítással kapcsolatos kijelentésére. Ezt nagyon sokan nem értik, ha megpróbálja elmondani. Azok általában természetesnek veszik a gyógyítást. Mint megjavítani egy tárgyat, ami elromlott, és nem lehet helyre hozni, akkor kidobja és vesz egy másikat. Egy élőlénynél ilyen nem lehet csinálni.*
- Ez meglepő fordulat. Általában nem igen értik meg, amikor ezt elmondom. *arcán kellemes csalódás megkönnyebbülése fut át. ~Legalább valaki megért, kellett hozzá jó pár év és egy bizonyos távolság az otthonomtól.~ Mori ha nem is adja Aztyan tudtára, de nagyot nőtt a szemében.*
- De ennek örülök. *nem igazán lehet ezt tovább fűzni így. Azért ha Aztyan rákérdez, elmondja.*
- Én a közép arany útat szeretném megtalálni, de még nem sikerült. *jegyzi meg. Persze azért kitartóan próbálkozik, addig meg elviseli az ezzel járó kellemetlenséget, esetleges fájdalmas részeket. Az intő szavakra, hogy óvakodjon a mestertől, hát meglepően fogadja. Mivel nem tudja ezzel, mire akar pontosan célozni a férfi így csak rábólint.*
- Úgy lesz.*megfogadja a tanácsot, mert egy kovácsmestert sem ismer jól, így tapasztalata nincsen ebben. Wegtorenről esett elbeszélés alapján meglehet, tetszene neki, de tényleg úgy derülne ki, ha ott lehetne. Ebben egyetért. Na, ez az amiért nem merte eddig megkóstolni, még nem evett pikáns erős ízeket.*
- Hát nem tudom, hogy szeretem-e. Még sosem ettem. *jelenti ki egyszerűen. Kacérkodott már vele, hogy kipróbálja, de valahogy úgy szeretné, ha nem kéne utána megszólalni. Vagy vendégek közé kimenni.*
- Eddig nem volt rá alkalom, mert mindig volt valami miatt nem lett volna jó ötlet akkor megkóstolnom. *kezdi elmesélni. A történet vicces lenne, csak nem tudja, mennyire nevetne rajta mindenki. *
- Ha éppen nem jól viselem az erőset, és pont betér egy kései vendég. Igazán bajban lennék, azt hiszem.* neveti el. Mert vicces lenne, tehát ezért eddig még mellőzte. Egyszer úgy megkóstolja. Az már milyen, hogy a szakács a saját főztjét sosem kóstolja meg.*
*Aztyan meglepően reagál a gyógyítással kapcsolatos kijelentésére. Ezt nagyon sokan nem értik, ha megpróbálja elmondani. Azok általában természetesnek veszik a gyógyítást. Mint megjavítani egy tárgyat, ami elromlott, és nem lehet helyre hozni, akkor kidobja és vesz egy másikat. Egy élőlénynél ilyen nem lehet csinálni.*
- Ez meglepő fordulat. Általában nem igen értik meg, amikor ezt elmondom. *arcán kellemes csalódás megkönnyebbülése fut át. ~Legalább valaki megért, kellett hozzá jó pár év és egy bizonyos távolság az otthonomtól.~ Mori ha nem is adja Aztyan tudtára, de nagyot nőtt a szemében.*
- De ennek örülök. *nem igazán lehet ezt tovább fűzni így. Azért ha Aztyan rákérdez, elmondja.*
- Én a közép arany útat szeretném megtalálni, de még nem sikerült. *jegyzi meg. Persze azért kitartóan próbálkozik, addig meg elviseli az ezzel járó kellemetlenséget, esetleges fájdalmas részeket. Az intő szavakra, hogy óvakodjon a mestertől, hát meglepően fogadja. Mivel nem tudja ezzel, mire akar pontosan célozni a férfi így csak rábólint.*
- Úgy lesz.*megfogadja a tanácsot, mert egy kovácsmestert sem ismer jól, így tapasztalata nincsen ebben. Wegtorenről esett elbeszélés alapján meglehet, tetszene neki, de tényleg úgy derülne ki, ha ott lehetne. Ebben egyetért. Na, ez az amiért nem merte eddig megkóstolni, még nem evett pikáns erős ízeket.*
- Hát nem tudom, hogy szeretem-e. Még sosem ettem. *jelenti ki egyszerűen. Kacérkodott már vele, hogy kipróbálja, de valahogy úgy szeretné, ha nem kéne utána megszólalni. Vagy vendégek közé kimenni.*
- Eddig nem volt rá alkalom, mert mindig volt valami miatt nem lett volna jó ötlet akkor megkóstolnom. *kezdi elmesélni. A történet vicces lenne, csak nem tudja, mennyire nevetne rajta mindenki. *
- Ha éppen nem jól viselem az erőset, és pont betér egy kései vendég. Igazán bajban lennék, azt hiszem.* neveti el. Mert vicces lenne, tehát ezért eddig még mellőzte. Egyszer úgy megkóstolja. Az már milyen, hogy a szakács a saját főztjét sosem kóstolja meg.*
7751. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-06 21:46:43
Üzenet elküldve: 2020-04-06 21:46:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//
*Xaras kajánul elmosolyodik.*
- Igen, nagyon rossz kislány vagy!*-mondja a férfi. De már Zirnanda pózt vált. Xaras számára kedvére álló az, hogy a lány újra felfedi előtte méretes, telt kebleit. Először csak csókot ad, mivel a férfi a magasságából adódóan csak az óriás melléig ér.*
- Most elkényeztetlek.*-és neki is esik a lánynak, hogy kielégítse. Közben szájával és kezével kényezteti a nőt. Nem akar pózt váltani, marad így és egészen a beteljesülés pillanatáig kényezteti a lányt.*
- Te aztán forróvérű menyecske vagy!*-szól a keblek közül lihegve.*
A hozzászólás írója (Xaras Nodraelor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 21:47:17
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz!//
*Xaras kajánul elmosolyodik.*
- Igen, nagyon rossz kislány vagy!*-mondja a férfi. De már Zirnanda pózt vált. Xaras számára kedvére álló az, hogy a lány újra felfedi előtte méretes, telt kebleit. Először csak csókot ad, mivel a férfi a magasságából adódóan csak az óriás melléig ér.*
- Most elkényeztetlek.*-és neki is esik a lánynak, hogy kielégítse. Közben szájával és kezével kényezteti a nőt. Nem akar pózt váltani, marad így és egészen a beteljesülés pillanatáig kényezteti a lányt.*
- Te aztán forróvérű menyecske vagy!*-szól a keblek közül lihegve.*
A hozzászólás írója (Xaras Nodraelor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 21:47:17
7750. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:04:27
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:04:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Teljesen meg tudja érteni a heges arcú, hogy másokat gyógyítani milyen megterhelő feladat lehet. A sebeket gyógyító egyén szinte közvetlen közelségbe kerül a sérült fájdalmával és talán még érzi is azokat, de legalább tisztában lehet vele, mennyire kínzóak lehetnek. És ez a betegeknél még rosszabb lehet. Látni egy embert, aki szenved és még ha a gyógyításáért is dolgozik a gyógyító, mégis kijut neki is a kínból.*
- Azt hiszem, értem, miről beszélsz. *Mondja halkan, hangjában együttérzés csendül.
Az anyai emlékek említése még jobban megérteti vele az elhangzottakat.*
- Nem tudom, melyik a jobb. Nem érezni vagy érezni. *Akár kérdés is lehetne, de talán inkább kijelentés lehet, amit Aztyan mond. Az érzéketlenségről sokat tudna mesélni és nem csak a hegei miatt.*
- Örömmel látunk majd, de a mestertől óvakodj. *Mosolyodik el féloldalasan.*
- Attól tartok, rengeteg hódolója lehet. *Teszi hozzá, de Mori is találkozott már az ébenbőrű kováccsal és tapasztalta lehengerlő karizmáját és kisugárzását.
Wegtorent nehéz leírni vagy elmesélni, mert látni kell és érezni, mint a napsütést. A félvér lány szavaira egyetértően bólint.*
- Igen, Wegtorent úgy lehet megismerni vagy megszeretni, ha ott vagy. *Az emlékektől nosztalgikus hangulatba kerül, rég nem járt otthon és tart tőle, hogy sok idő eltelhet, mire hazatérhet.
A merengésből a Kalmár vadkan-sültjének említése zökkenti ki, féloldalas mosollyal fordul Mori felé.*
- Egyszer mindenképp kóstold meg. *Ajánlja.*
- Ha szereted a pikáns ízeket. Ha pedig nem, messzire kerüld el. *Nevet, hisz nem szeretné, ha a félvér lánynak rossz tapasztalatai lennének.*
*Teljesen meg tudja érteni a heges arcú, hogy másokat gyógyítani milyen megterhelő feladat lehet. A sebeket gyógyító egyén szinte közvetlen közelségbe kerül a sérült fájdalmával és talán még érzi is azokat, de legalább tisztában lehet vele, mennyire kínzóak lehetnek. És ez a betegeknél még rosszabb lehet. Látni egy embert, aki szenved és még ha a gyógyításáért is dolgozik a gyógyító, mégis kijut neki is a kínból.*
- Azt hiszem, értem, miről beszélsz. *Mondja halkan, hangjában együttérzés csendül.
Az anyai emlékek említése még jobban megérteti vele az elhangzottakat.*
- Nem tudom, melyik a jobb. Nem érezni vagy érezni. *Akár kérdés is lehetne, de talán inkább kijelentés lehet, amit Aztyan mond. Az érzéketlenségről sokat tudna mesélni és nem csak a hegei miatt.*
- Örömmel látunk majd, de a mestertől óvakodj. *Mosolyodik el féloldalasan.*
- Attól tartok, rengeteg hódolója lehet. *Teszi hozzá, de Mori is találkozott már az ébenbőrű kováccsal és tapasztalta lehengerlő karizmáját és kisugárzását.
Wegtorent nehéz leírni vagy elmesélni, mert látni kell és érezni, mint a napsütést. A félvér lány szavaira egyetértően bólint.*
- Igen, Wegtorent úgy lehet megismerni vagy megszeretni, ha ott vagy. *Az emlékektől nosztalgikus hangulatba kerül, rég nem járt otthon és tart tőle, hogy sok idő eltelhet, mire hazatérhet.
A merengésből a Kalmár vadkan-sültjének említése zökkenti ki, féloldalas mosollyal fordul Mori felé.*
- Egyszer mindenképp kóstold meg. *Ajánlja.*
- Ha szereted a pikáns ízeket. Ha pedig nem, messzire kerüld el. *Nevet, hisz nem szeretné, ha a félvér lánynak rossz tapasztalatai lennének.*
7749. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-06 09:25:14
Üzenet elküldve: 2020-04-06 09:25:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Cerlyna //
-Már is jobb! Köszönöm a segítséget! A sérülést azt egy kő okozta ami a fejemet találta el.
* Azt nem mondja, hogy a kő egy ember kezében volt *
- Engem sajnos nem áldott meg Eeyr. Sőt lehet, hogy nem is tart igazi hívének, tudod csináltam régen egy két dolgot amit nem szabadott volna.
~ De erről egy kislánynak jobb nem beszélni. ~
* Ez a gondolat üti meg Narthar fejét, és nem is mondja el a történetet arról, hogy nagy valószínűséggel házát úgy szerezte, hogy a tulajdonos nem részesedett semmi jóban. A két zsivány akinek a pénzt adta a házért valószínűleg ki csinálta. Kedvesen rá mosolyog a lányra és elbúcsúzik!*
- Viszlát Eeyr választottja legyen áldott minden lépésed! Nekem haza kell mennem!
-Már is jobb! Köszönöm a segítséget! A sérülést azt egy kő okozta ami a fejemet találta el.
* Azt nem mondja, hogy a kő egy ember kezében volt *
- Engem sajnos nem áldott meg Eeyr. Sőt lehet, hogy nem is tart igazi hívének, tudod csináltam régen egy két dolgot amit nem szabadott volna.
~ De erről egy kislánynak jobb nem beszélni. ~
* Ez a gondolat üti meg Narthar fejét, és nem is mondja el a történetet arról, hogy nagy valószínűséggel házát úgy szerezte, hogy a tulajdonos nem részesedett semmi jóban. A két zsivány akinek a pénzt adta a házért valószínűleg ki csinálta. Kedvesen rá mosolyog a lányra és elbúcsúzik!*
- Viszlát Eeyr választottja legyen áldott minden lépésed! Nekem haza kell mennem!
7748. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-06 00:50:09
Üzenet elküldve: 2020-04-06 00:50:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henigard//
- Ó, hát igazán nem nagy dolog. Tudok ezt azt.
*Kedves arca kipirosodik, és szégyenlősen lehajtja fejét, hogy némileg eltakarja zavarát. Idő közben másik fonata is elkészül, és abba is rögzíti csengős masniját, ezzel pedig tökéletesítve az áhított képet, amit szeretett volna magának.*
- Elvileg tudok enyhíteni rajta. Megpróbálom.
*Mondja, és leteszi a földre az elsősegély csomagot, persze előtte gondosan elrakva a tűt, hogy véletlenül se szúrjon meg vele senkit.*
- Hogy sérültél meg?
*Érdeklődik, majd vesz egy nagy levegőt, és kifújja. Igyekszik koncentrálni, ebben persze nem zavarja meg Henigard beszéde, legfeljebb nem válaszol neki rögtön. Eddig elég sikeresen hajtotta végre varázslatait, bízik benne, hogy nem most hagyja cserben tudása.*
- Csak egy egyszerű tőr, de a különleges az benne, hogy Eeyr fényéből formálódott. Hatalmas a mi Úrnőnk!
*Bár képes erre, de reményei szerint nem lesz szüksége rá továbbra sem, ahogy eddig sem volt. Kedvesen mosolyog Henigardra, aki megbizonyosodott arról, hogy Cerlynát nem kell félteni, holott ez közel sem biztos egy olyan naiv lány esetében, mint amilyen ő is.*
- Eeyr vigyáz rám.
*Ismétli meg korábbi kijelentését, amiben minden kétség nélkül hisz.*
A varázsló tenyerét a sérült mellkasára teszi, majd csöndben mormolni kezd, melynek hatására a célpont legsúlyosabb sérülésének súlyossága minden körben egy kategóriával csökken. A varázslat minden körben újra és újra alkalmazni kell a hatás fenntartásáért. A varázslat hatástalan, ha a célpont lelke egy sötétség oltárhoz van kötve.
- Ó, hát igazán nem nagy dolog. Tudok ezt azt.
*Kedves arca kipirosodik, és szégyenlősen lehajtja fejét, hogy némileg eltakarja zavarát. Idő közben másik fonata is elkészül, és abba is rögzíti csengős masniját, ezzel pedig tökéletesítve az áhított képet, amit szeretett volna magának.*
- Elvileg tudok enyhíteni rajta. Megpróbálom.
*Mondja, és leteszi a földre az elsősegély csomagot, persze előtte gondosan elrakva a tűt, hogy véletlenül se szúrjon meg vele senkit.*
- Hogy sérültél meg?
*Érdeklődik, majd vesz egy nagy levegőt, és kifújja. Igyekszik koncentrálni, ebben persze nem zavarja meg Henigard beszéde, legfeljebb nem válaszol neki rögtön. Eddig elég sikeresen hajtotta végre varázslatait, bízik benne, hogy nem most hagyja cserben tudása.*
- Csak egy egyszerű tőr, de a különleges az benne, hogy Eeyr fényéből formálódott. Hatalmas a mi Úrnőnk!
*Bár képes erre, de reményei szerint nem lesz szüksége rá továbbra sem, ahogy eddig sem volt. Kedvesen mosolyog Henigardra, aki megbizonyosodott arról, hogy Cerlynát nem kell félteni, holott ez közel sem biztos egy olyan naiv lány esetében, mint amilyen ő is.*
- Eeyr vigyáz rám.
*Ismétli meg korábbi kijelentését, amiben minden kétség nélkül hisz.*
A varázsló tenyerét a sérült mellkasára teszi, majd csöndben mormolni kezd, melynek hatására a célpont legsúlyosabb sérülésének súlyossága minden körben egy kategóriával csökken. A varázslat minden körben újra és újra alkalmazni kell a hatás fenntartásáért. A varázslat hatástalan, ha a célpont lelke egy sötétség oltárhoz van kötve.
7747. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-05 20:31:17
Üzenet elküldve: 2020-04-05 20:31:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Elmélyült gondolatok között//
- Ó, jártam én már rengetegszer a kikötőben. Rengeteg zugát ismerem. * Mondja nyugtatóan Burzhgornak. *
- Az csak természetes, hogy nem hagyjuk egyedül egymást. * Mosolyog is hozzá. *
- Na, jó, nem bánom, csak akkor harcoljunk, ha szükséges. * Huncutul kacsint, majd komolyan azt mondja: *
- Csak viccelek. Persze, hogy nem a harc az elsődleges dolog. Nem is amiatt megyünk mi a kikötőbe.
* Miközben átvágnak a tisztáson, eszébe jut, hogy milyen kellemes volna pár percre ledőlni a fűbe, és élvezni a tiszta, friss levegőt, de aztán félreteszi ezt a vágyát, és továbbhalad Burzhgor mellett. *
- Ó, jártam én már rengetegszer a kikötőben. Rengeteg zugát ismerem. * Mondja nyugtatóan Burzhgornak. *
- Az csak természetes, hogy nem hagyjuk egyedül egymást. * Mosolyog is hozzá. *
- Na, jó, nem bánom, csak akkor harcoljunk, ha szükséges. * Huncutul kacsint, majd komolyan azt mondja: *
- Csak viccelek. Persze, hogy nem a harc az elsődleges dolog. Nem is amiatt megyünk mi a kikötőbe.
* Miközben átvágnak a tisztáson, eszébe jut, hogy milyen kellemes volna pár percre ledőlni a fűbe, és élvezni a tiszta, friss levegőt, de aztán félreteszi ezt a vágyát, és továbbhalad Burzhgor mellett. *
7746. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-05 19:58:39
Üzenet elküldve: 2020-04-05 19:58:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Elmélyült gondolatok között//
*Örömmel hallja, hogy Dhorisz is benne van a kikötői rosszalkodásban.*
-Remek. Akkor induljunk is. Így is estére érünk oda, ami még izgalmasabbá teszi az egészet.
*Teljesen be van zsongva. Bár nem a legbiztonságosabb, de majd nem nagy csoporttal, és nem túlságosan rossz arcú alakokkal fognak rosszalkodni. Elindul a tisztás felé, közben beszélgetés indítóként kérdezi.*
-Remélem készen állsz, hiszen a Kikötő nem a legbiztonságosabb hely. Továbbá egyezzünk meg valamiben. Ha nagyon rosszra fordul a dolog futunk, csak akkor küzdünk, ha nagyon muszáj és nem hagyjuk egymást magára. Oké?
*Örömmel hallja, hogy Dhorisz is benne van a kikötői rosszalkodásban.*
-Remek. Akkor induljunk is. Így is estére érünk oda, ami még izgalmasabbá teszi az egészet.
*Teljesen be van zsongva. Bár nem a legbiztonságosabb, de majd nem nagy csoporttal, és nem túlságosan rossz arcú alakokkal fognak rosszalkodni. Elindul a tisztás felé, közben beszélgetés indítóként kérdezi.*
-Remélem készen állsz, hiszen a Kikötő nem a legbiztonságosabb hely. Továbbá egyezzünk meg valamiben. Ha nagyon rosszra fordul a dolog futunk, csak akkor küzdünk, ha nagyon muszáj és nem hagyjuk egymást magára. Oké?
7745. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-05 18:29:07
Üzenet elküldve: 2020-04-05 18:29:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Helyeslően bólint, hogy a gyógyítás és a kereskedelem bizony hasonló cipőkben jár. Aztyan bocsánatot kér.*
- Nem kell, ez azt hiszem az én egyéni bajom ezzel. Valahogy túlságosan átérzem ezeket. Mintha magam is megsérülnék, miközben meggyógyítom a beteget. Sokan azt mondták ez majd elmúlik.*látható az arcán ez mintha még nem következett volna be. *
- Persze anyámon soha nem láttam ilyesmit. Mindig a megtestesült fagy, ha gyógyításról van szó. *idézi fel anyját, miközben gyógyít.
Nagyon örül, hogy másféle vizekre eveznek, beszédtéma iránt. A kovácsműhely amúgy is jobban érdekli.*
- Szívesen. *Nem ajánlja fel a segítségét, mert tudja valakinek a Kalmárban is maradnia kell. Aztán meg, ha mégis kellene Aztyan úgy is fog szólni. Meg munka ezen részéről talán jobb is ha nem most beszélnek.
Wegtorenről pedig még szívesebben hall. Számára dél felé a városok az ismeretlen földje a világnak. Kíváncsinak az, de valahogy sose vitte rá a bátorsága, hogy el is menjen megnézni. Így inkább maradt a biztonságos közegben.*
- Nem tudom, hogy szeretném-e. Lehet, igen lehet nem, de míg nem láttam erről kár is gondolkoznom. *azt azonban sejti nem mostanában lesz az, hogy a nyakába veszi az utat és elindulnak délnek.*
- Még nem kóstoltam meg. *jelenti ki, fogalma sincsen erre Aztyan hogy fog reagálni. Meglehet nem tetszését fejezi ki, de ezért nem fog hazudni.*
- Ha bár már elkészítettem Nyikhaj segítsége nélkül, egyszer.* Viszont, akiknek kivitték nem küldték vissza, hogy nem jó, így az első fogását ebben jónak könyvelte el.*
*Helyeslően bólint, hogy a gyógyítás és a kereskedelem bizony hasonló cipőkben jár. Aztyan bocsánatot kér.*
- Nem kell, ez azt hiszem az én egyéni bajom ezzel. Valahogy túlságosan átérzem ezeket. Mintha magam is megsérülnék, miközben meggyógyítom a beteget. Sokan azt mondták ez majd elmúlik.*látható az arcán ez mintha még nem következett volna be. *
- Persze anyámon soha nem láttam ilyesmit. Mindig a megtestesült fagy, ha gyógyításról van szó. *idézi fel anyját, miközben gyógyít.
Nagyon örül, hogy másféle vizekre eveznek, beszédtéma iránt. A kovácsműhely amúgy is jobban érdekli.*
- Szívesen. *Nem ajánlja fel a segítségét, mert tudja valakinek a Kalmárban is maradnia kell. Aztán meg, ha mégis kellene Aztyan úgy is fog szólni. Meg munka ezen részéről talán jobb is ha nem most beszélnek.
Wegtorenről pedig még szívesebben hall. Számára dél felé a városok az ismeretlen földje a világnak. Kíváncsinak az, de valahogy sose vitte rá a bátorsága, hogy el is menjen megnézni. Így inkább maradt a biztonságos közegben.*
- Nem tudom, hogy szeretném-e. Lehet, igen lehet nem, de míg nem láttam erről kár is gondolkoznom. *azt azonban sejti nem mostanában lesz az, hogy a nyakába veszi az utat és elindulnak délnek.*
- Még nem kóstoltam meg. *jelenti ki, fogalma sincsen erre Aztyan hogy fog reagálni. Meglehet nem tetszését fejezi ki, de ezért nem fog hazudni.*
- Ha bár már elkészítettem Nyikhaj segítsége nélkül, egyszer.* Viszont, akiknek kivitték nem küldték vissza, hogy nem jó, így az első fogását ebben jónak könyvelte el.*
7744. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-04 20:50:38
Üzenet elküldve: 2020-04-04 20:50:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Igaz lehet. *Biccent a kereskedelem és a gyógyítás összehasonlítására végtelenség terén.
Mikarr valóban fiatal és erős férfi, egy pillanatra sem ingott meg, amikor megkérdezte, hogy összecsapna-e a kovácsmesterrel. Még azután sem, amikor meglátta az izomkolosszust. Kiállt vele és bár alulmaradt, kivívta a mester elismerését.
Aztyan arra gondolt, amikor ígéretet tett, hogy Morinak nem kell Mikarrt újra összeraknia, hogy nem intéz üzletet újra ilyen feltételekkel. Meglepi, hogy a félvér lány nem szeret gyógyítani.*
- Bocsánat, ezt nem tudtam. *Ha Mori el szeretné mondani, miért érez így, biztosan elmondja, a heges arcú nem kíván rákérdezni. Tolakodó volna.*
- Hamarosan megnyitjuk a város előtt is. De most ráfér egy kis tatarozás és a beszerzések is időbe telnek. De aztán természetesen szívesen látunk, hisz te is a kereskedőházhoz tartozol. *Mondja féloldalas mosollyal. Meg kell hagyni, megkedvelte a lányt.
Hegek tekintetében mindketten jól állnak, de Aztyan talán éppen ezért nem mutatott még figyelmet iránta. Hisz tudja, a fizikai lét bélyegei nem látszódnak a lelken és az elveken.
Wegtorenre csak bólint, biztosítva a kimondottak igazáról. Mielőtt válaszolna, elgondolkodik, mintha visszaemlékezne szülővárosára.*
- Sokan nem szeretik Wegtorent. *Kezd bele, égszín szemeivel Morira nézve. A hangja nosztalgikus.*
- Nincs központi hatalom, törvények vagy bíráskodás. Szokásjogok és saját becsületkódexek alapján működik a város. Ezért vannak, akik elítélik, a bűn városának tartják. Pedig nem az. Megvan a maga vad romantikája. Egyszerre hívogat és éget. *Féloldalas mosolya talán valami szomorúságot is rejt, ahogy a lemenő nap felé fordul.*
- Éppen, mint a vadkansült, wegtoreni paprikával. Tudod, hogy csípni fog és égeti szád, mégis megkívánod. *Fejezi be a rövid monológot Wegtorenről.*
- Igaz lehet. *Biccent a kereskedelem és a gyógyítás összehasonlítására végtelenség terén.
Mikarr valóban fiatal és erős férfi, egy pillanatra sem ingott meg, amikor megkérdezte, hogy összecsapna-e a kovácsmesterrel. Még azután sem, amikor meglátta az izomkolosszust. Kiállt vele és bár alulmaradt, kivívta a mester elismerését.
Aztyan arra gondolt, amikor ígéretet tett, hogy Morinak nem kell Mikarrt újra összeraknia, hogy nem intéz üzletet újra ilyen feltételekkel. Meglepi, hogy a félvér lány nem szeret gyógyítani.*
- Bocsánat, ezt nem tudtam. *Ha Mori el szeretné mondani, miért érez így, biztosan elmondja, a heges arcú nem kíván rákérdezni. Tolakodó volna.*
- Hamarosan megnyitjuk a város előtt is. De most ráfér egy kis tatarozás és a beszerzések is időbe telnek. De aztán természetesen szívesen látunk, hisz te is a kereskedőházhoz tartozol. *Mondja féloldalas mosollyal. Meg kell hagyni, megkedvelte a lányt.
Hegek tekintetében mindketten jól állnak, de Aztyan talán éppen ezért nem mutatott még figyelmet iránta. Hisz tudja, a fizikai lét bélyegei nem látszódnak a lelken és az elveken.
Wegtorenre csak bólint, biztosítva a kimondottak igazáról. Mielőtt válaszolna, elgondolkodik, mintha visszaemlékezne szülővárosára.*
- Sokan nem szeretik Wegtorent. *Kezd bele, égszín szemeivel Morira nézve. A hangja nosztalgikus.*
- Nincs központi hatalom, törvények vagy bíráskodás. Szokásjogok és saját becsületkódexek alapján működik a város. Ezért vannak, akik elítélik, a bűn városának tartják. Pedig nem az. Megvan a maga vad romantikája. Egyszerre hívogat és éget. *Féloldalas mosolya talán valami szomorúságot is rejt, ahogy a lemenő nap felé fordul.*
- Éppen, mint a vadkansült, wegtoreni paprikával. Tudod, hogy csípni fog és égeti szád, mégis megkívánod. *Fejezi be a rövid monológot Wegtorenről.*
7743. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-04 18:04:09
Üzenet elküldve: 2020-04-04 18:04:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Szerencsére képes olvasni a sorok között, és elvonatkoztatni. Így igen érti a hasonlatot.*
- A kereskedelem mellett én a gyógyításra gondoltam, amire még igaz lehet ez. Sosincs vége. *Az a meggyőződése, hogy azért nevelte az anyja gyógyítónak, hogy ne egyedül kelljen szembenéznie a vége elláthatatlan feladatokkal. Mikarr a megjegyzésen elmosolyodik.*
- Szerintem pont azért mert még fiatal, és eléggé tettre kész meg forrófejű. *Mori ezt az érzést, ha ismerte régen volt, és már kezdi elfelejteni milyen is lehetett. Az ígéretre felvonja a szemöldökét. Erre nehéz bármit is felelni, ami jól jönne ki. Mert tisztában van azzal, hogy saját hibája az, hogy ilyen csapnivaló gyógyító, hogy nem tud olyan lenni, mint az anyja.*
- Nem szükséges megígérni, vagy nem tudom, erre mit kellene mondanom. Az hogy nem szívesen gyógyítók az az én hibám egyedül, de ettől függetlenül, ha úgy adódik úgy is gyógyítani fogok. *magyarázza meg, de nem biztos benne, hogy jó szavakat használt, így felkészült Aztyan kérdéseire.
A kovácsra ejtett szavak már jobban tetszenek neki is, jobban tud róluk beszélni. *
- Magam sosem jártam a régi kovácsműhelyben, de láttam. Szokatlan volt visszatérni, hogy nem olyan, amilyennek emlékeztem. Szerintem majd megnézem magamnak milyen lett a Kalmár kovácsműhelye. *fejtegeti ki. Valami lázadásokról hallott, de nem igazán tudta követni az eseményeket annyira távolról amennyire volt.
Próbálja azért szolidan nézni Aztyan hegeit, így lehet ezért nem vette észre. Szörnyen modortalannak tartaná, ha munkaadójának a hegét olyan nyíltan kezdené el vizslatni. Bizonyára nem is a fél-elfről lenne szó, ha úgy tenne. Tekintve hogy a saját arcán is van mit nézni.*
- Wegtorenből? *kérdez vissza. Mindig is érdekelte az a város, habár biztosan annyira kilógna az ott élők közül, amennyire csak tudna.*
- Még sosem jártam ott, ha nincsen ellenedre, szívesen hallanék a Tüzes wegtoreni sült vadkan pecsenye hazájáról. *szándékosan a híres Kalmár specialitását hozza fel. Persze ha Aztyan szeretne hallani Mori otthonáról tud arról mondani pár szót, de az nem olyan nagyváros, mint Wegtoren.*
*Szerencsére képes olvasni a sorok között, és elvonatkoztatni. Így igen érti a hasonlatot.*
- A kereskedelem mellett én a gyógyításra gondoltam, amire még igaz lehet ez. Sosincs vége. *Az a meggyőződése, hogy azért nevelte az anyja gyógyítónak, hogy ne egyedül kelljen szembenéznie a vége elláthatatlan feladatokkal. Mikarr a megjegyzésen elmosolyodik.*
- Szerintem pont azért mert még fiatal, és eléggé tettre kész meg forrófejű. *Mori ezt az érzést, ha ismerte régen volt, és már kezdi elfelejteni milyen is lehetett. Az ígéretre felvonja a szemöldökét. Erre nehéz bármit is felelni, ami jól jönne ki. Mert tisztában van azzal, hogy saját hibája az, hogy ilyen csapnivaló gyógyító, hogy nem tud olyan lenni, mint az anyja.*
- Nem szükséges megígérni, vagy nem tudom, erre mit kellene mondanom. Az hogy nem szívesen gyógyítók az az én hibám egyedül, de ettől függetlenül, ha úgy adódik úgy is gyógyítani fogok. *magyarázza meg, de nem biztos benne, hogy jó szavakat használt, így felkészült Aztyan kérdéseire.
A kovácsra ejtett szavak már jobban tetszenek neki is, jobban tud róluk beszélni. *
- Magam sosem jártam a régi kovácsműhelyben, de láttam. Szokatlan volt visszatérni, hogy nem olyan, amilyennek emlékeztem. Szerintem majd megnézem magamnak milyen lett a Kalmár kovácsműhelye. *fejtegeti ki. Valami lázadásokról hallott, de nem igazán tudta követni az eseményeket annyira távolról amennyire volt.
Próbálja azért szolidan nézni Aztyan hegeit, így lehet ezért nem vette észre. Szörnyen modortalannak tartaná, ha munkaadójának a hegét olyan nyíltan kezdené el vizslatni. Bizonyára nem is a fél-elfről lenne szó, ha úgy tenne. Tekintve hogy a saját arcán is van mit nézni.*
- Wegtorenből? *kérdez vissza. Mindig is érdekelte az a város, habár biztosan annyira kilógna az ott élők közül, amennyire csak tudna.*
- Még sosem jártam ott, ha nincsen ellenedre, szívesen hallanék a Tüzes wegtoreni sült vadkan pecsenye hazájáról. *szándékosan a híres Kalmár specialitását hozza fel. Persze ha Aztyan szeretne hallani Mori otthonáról tud arról mondani pár szót, de az nem olyan nagyváros, mint Wegtoren.*
7742. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-04 16:34:41
Üzenet elküldve: 2020-04-04 16:34:41
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Cerlyna //
-Te tudsz varázsolni? Ez elképesztő! Nekem még soha nem volt dolgom igazi mágussal. Örülök, hogy találkoztunk. Gyógyító varázserőd van? Nekem nagyon fáj a fejem itt hátul, egy régi baleset miatt. Megtudnál gyógyítani? Gondolom ez neked nem lehet olyan bonyolult. Én már mindent ki próbáltam a vizes borogatást a pihentetést, talán a varázs erőddel meg gyorsíthatnánk a gyógyulást. Máskülönben nagyon meggyőző ez a a fegyveres varázslat is, ez pontosan milyen fegyver? Látom most már, hogy megtudod magad védeni! Ennek örülök.
-Te tudsz varázsolni? Ez elképesztő! Nekem még soha nem volt dolgom igazi mágussal. Örülök, hogy találkoztunk. Gyógyító varázserőd van? Nekem nagyon fáj a fejem itt hátul, egy régi baleset miatt. Megtudnál gyógyítani? Gondolom ez neked nem lehet olyan bonyolult. Én már mindent ki próbáltam a vizes borogatást a pihentetést, talán a varázs erőddel meg gyorsíthatnánk a gyógyulást. Máskülönben nagyon meggyőző ez a a fegyveres varázslat is, ez pontosan milyen fegyver? Látom most már, hogy megtudod magad védeni! Ennek örülök.
7741. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-04 15:02:40
Üzenet elküldve: 2020-04-04 15:02:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henigard//
- Nem, nem fáj.
*Lepillant még mindig vöröslő ujjára.*
- Nem annyira. Nem kell varázsolnom rá.
*Kuncog, szemeiben lelkes közlésvágy csillog.*
- Milyen igazad van. Sokkal praktikusabb, mint az enyém.
*Mondja, miközben lassan újra nekilát haja fonogatásába, természetesen továbbra is nagy, kíváncsi szemekkel figyelve Henigardra. Egyik oldalt el is készül, a fonatot alul pedig az apró csengős masnival rögzíti.*
- Igen, szerencsére nagyon jó emberek. Illetve elfek. Nem vernek, nem kiabálnak velem. Szépek, és kedvesek, csak sajnos már rég láttam őket. Hiszem, hogy Eeyr vigyáz rájuk, mégis aggódom.
*Mondja szomorúan nem gondolva arra, hogy esetleg a férfit nem érdekelhetik az ő kis butuska gondjai.*
- Ó, de jó! Mindig örömteli olyannal találkozni, aki a Fény Úrnőjét szolgálja. Olyan hálás vagyok érte, olyan sokszor megsegített. Ő adott hatalmat is a kezembe. Szeretnék majd méltó képviselője lenni, és gyógyítani. Már most is tudok, meg ilyet is.
*Megköszörüli torkát, és elkezd koncentrálni. Igyekszik pontosan elképzelni egy egyszerű kis tőrt, majd az igét felidézni elméjében, amit még a templomban volt szerencséje megtanulni. A varázslat sikerességétől függetlenül furcsán pislog Henigardra, hogy ilyen gyorsan távozni szeretne.*
- Egyáltalán nem zavarsz.
*Rázza meg fejét is, hogy nyomatékosítsa.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
- Nem, nem fáj.
*Lepillant még mindig vöröslő ujjára.*
- Nem annyira. Nem kell varázsolnom rá.
*Kuncog, szemeiben lelkes közlésvágy csillog.*
- Milyen igazad van. Sokkal praktikusabb, mint az enyém.
*Mondja, miközben lassan újra nekilát haja fonogatásába, természetesen továbbra is nagy, kíváncsi szemekkel figyelve Henigardra. Egyik oldalt el is készül, a fonatot alul pedig az apró csengős masnival rögzíti.*
- Igen, szerencsére nagyon jó emberek. Illetve elfek. Nem vernek, nem kiabálnak velem. Szépek, és kedvesek, csak sajnos már rég láttam őket. Hiszem, hogy Eeyr vigyáz rájuk, mégis aggódom.
*Mondja szomorúan nem gondolva arra, hogy esetleg a férfit nem érdekelhetik az ő kis butuska gondjai.*
- Ó, de jó! Mindig örömteli olyannal találkozni, aki a Fény Úrnőjét szolgálja. Olyan hálás vagyok érte, olyan sokszor megsegített. Ő adott hatalmat is a kezembe. Szeretnék majd méltó képviselője lenni, és gyógyítani. Már most is tudok, meg ilyet is.
*Megköszörüli torkát, és elkezd koncentrálni. Igyekszik pontosan elképzelni egy egyszerű kis tőrt, majd az igét felidézni elméjében, amit még a templomban volt szerencséje megtanulni. A varázslat sikerességétől függetlenül furcsán pislog Henigardra, hogy ilyen gyorsan távozni szeretne.*
- Egyáltalán nem zavarsz.
*Rázza meg fejét is, hogy nyomatékosítsa.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, majd felfelé nyúl egyik kezével, melynek hatására fényből tetszőleges fegyvert formáz a kezébe, annak előnyeivel és hátrányaival együtt, mely tíz kör múlva semmivé foszlik. A fegyver nem átadható.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587