Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 88 (1741. - 1760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1760. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-10 13:32:06
Üzenet elküldve: 2014-12-10 13:32:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Moranshe Wylensur//
*A lány megjegyzésére Alakim tudna egy ellenérvet felvetni. Mikor fiatal volt akkor ő is nagyon rossz volt. Inkább taktikázgatni tudott csak. És kétszer győztek is. De az már rég volt. És Alakim csak a tervezgetésben volt jó. A lány következő megjegyzését azért már nem tudja szó nélkül hagyni.*
-Minél nagyobb a célpont annál könnyebb eltalálni.
*A kézfogást pedig viszonozza.*
-Én pedig Alakim Aherber vagyok de, hívj csak Aherber bácsinak.
*Ez a megszólítás már összenőtt vele és meg is szokta. Sokan hívják így őt.*
-Az a hócsata pedig tényleg érdekesnek látszik. Most sok az idegen. De ezek ahogy láttam jól összefogtak ha nem ismerik egymást. Bár mindig is az idegenek adták a város fesztiváljainak a sava-borsát.
//Moranshe Wylensur//
*A lány megjegyzésére Alakim tudna egy ellenérvet felvetni. Mikor fiatal volt akkor ő is nagyon rossz volt. Inkább taktikázgatni tudott csak. És kétszer győztek is. De az már rég volt. És Alakim csak a tervezgetésben volt jó. A lány következő megjegyzését azért már nem tudja szó nélkül hagyni.*
-Minél nagyobb a célpont annál könnyebb eltalálni.
*A kézfogást pedig viszonozza.*
-Én pedig Alakim Aherber vagyok de, hívj csak Aherber bácsinak.
*Ez a megszólítás már összenőtt vele és meg is szokta. Sokan hívják így őt.*
-Az a hócsata pedig tényleg érdekesnek látszik. Most sok az idegen. De ezek ahogy láttam jól összefogtak ha nem ismerik egymást. Bár mindig is az idegenek adták a város fesztiváljainak a sava-borsát.
1759. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-10 11:02:00
Üzenet elküldve: 2014-12-10 11:02:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
*A köpcös mágus nézi, ahogy az apró tündér neki kezd a hógolyók gyártásának. Amikor visszafordul, akkor meglepődve látja a furcsa párost maga előtt.*
-Hogy az a. *csúszik ki a száján a nő láttán.*
*Már készül valami cifrát mondani a nőnek hogy hova menjen el, és mit csináljon, de a nő bemutatkozása kissé megfagyasztja.*
~Dwirinthalen?~ *kerekedik el a mágus szeme, hallani már hallott a családról, de találkozni nem találkozott egyel sem.*
~Ha egy Dwirinthalen megkeres, akkor fogadd el, mivel ha nem fogadod el, az a rosszabb.~ *jut az eszébe a mondat, amit egyszer hallott róluk.*
~Ha elküldöm, abból még bajom lehet, és talán nem csak nekem, hanem a többieknek is. Tehát nincs választásom, és amúgy is a Fesztivál arra való, hogy össze hozza Arthanior népét.~
-Dwirinthalen úrnő. *Hajol meg a nő előtt, hogy köszöntse.* Örömömre szolgál, hogy csatlakoznak hozzánk. Most még az erődöt építjük *mutat a felhalmozott hóra.* L alakban építjük a sarokban, úgy hogy az egyik szára elérje a pálya szélét. Így csak egy oldalról támadhatnak.
*Miközben felvázolja a tervet, eszébe jut, hogy elfelejtett bemutatkozni, és bemutatni a csapatott.*
-Az elf leányzó Hanalisa Igmur kisasszony. Az aprócska hölgy pedig Durz Blinten kisasszony. Jómagam Vaslábú Argus vagyok, tanító, írnok, és mosogató. *mosolyodik el, de gyorsan lehervad a mosolya, hiszen nem tudja, hogyan reagálhat a sötételf hölgy egy mosolyra. Gyorsan elfordul, és neki lát a fal építésének.*
-Ha kész az erődítmény, vagy lassan lejár az idő, akkor átbeszéljük a stratégiát. *mondja a többieknek, miközben próbálja trapéz alakú fallá formálni a hókupacot. Egy hirtelen ötlettől vezérelve gyorsa feláll, s elindul a pálya széléhez újabb hó adagért. Balszerencséjére a kis tündér hóförgetege beteríti, amitől a a köpcös férfi nevetni kezd.*
-Nem kell mentegetőznie. *nyugtatja meg a lányt.* Ez adott egy ötletet. *oda hajol a kis tündérhez.* Három méretben kellene hógolyót gyártani. Az első méret legyen akkora mint az öklöm. Ezeket mi fogjuk használni. Aztán kellenek akkorák, mint a maga ökle. És végül kell jó sok olyan apró, amiből maga sokat elbír. Hiába van faluk, ha fölülről sok - sok apró hógolyó záporozik rájuk. *kacsint a kis tündérre. Otthagyja a tündérkét, és a Moon-ékhoz lép.*
-Nem hiszem, hogy frontális támadást terveznének. *biccent a fejével Kagan csapata felé.* De jobb lenne erre is felkészülni. Arra kérném magukat, hogy egy második falt építsenek oda. *mutat oda, ahol az erőd bejárata ki van hagyva.* Oda kellene egy derék magasságú fal, ami eltakarja a bejáratott. Egy kicsit nyúljon is tovább. A trükk az lesz, hogy kell egy bukó csapda is a folyosón. Egy tárd magasságú kis fal. Ha valaki beront, akkor remélhetőleg megbotlik, vagy megzavarja. Ezt a falat csak akkor kezdjék építeni, ha már takarja a rendes fal.
*Miután elmondja a tervét, és azok bele egyeznek, akkor vissza megy az eredeti falat építeni, illetve újraépíteni a leomlott falat.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
*A köpcös mágus nézi, ahogy az apró tündér neki kezd a hógolyók gyártásának. Amikor visszafordul, akkor meglepődve látja a furcsa párost maga előtt.*
-Hogy az a. *csúszik ki a száján a nő láttán.*
*Már készül valami cifrát mondani a nőnek hogy hova menjen el, és mit csináljon, de a nő bemutatkozása kissé megfagyasztja.*
~Dwirinthalen?~ *kerekedik el a mágus szeme, hallani már hallott a családról, de találkozni nem találkozott egyel sem.*
~Ha egy Dwirinthalen megkeres, akkor fogadd el, mivel ha nem fogadod el, az a rosszabb.~ *jut az eszébe a mondat, amit egyszer hallott róluk.*
~Ha elküldöm, abból még bajom lehet, és talán nem csak nekem, hanem a többieknek is. Tehát nincs választásom, és amúgy is a Fesztivál arra való, hogy össze hozza Arthanior népét.~
-Dwirinthalen úrnő. *Hajol meg a nő előtt, hogy köszöntse.* Örömömre szolgál, hogy csatlakoznak hozzánk. Most még az erődöt építjük *mutat a felhalmozott hóra.* L alakban építjük a sarokban, úgy hogy az egyik szára elérje a pálya szélét. Így csak egy oldalról támadhatnak.
*Miközben felvázolja a tervet, eszébe jut, hogy elfelejtett bemutatkozni, és bemutatni a csapatott.*
-Az elf leányzó Hanalisa Igmur kisasszony. Az aprócska hölgy pedig Durz Blinten kisasszony. Jómagam Vaslábú Argus vagyok, tanító, írnok, és mosogató. *mosolyodik el, de gyorsan lehervad a mosolya, hiszen nem tudja, hogyan reagálhat a sötételf hölgy egy mosolyra. Gyorsan elfordul, és neki lát a fal építésének.*
-Ha kész az erődítmény, vagy lassan lejár az idő, akkor átbeszéljük a stratégiát. *mondja a többieknek, miközben próbálja trapéz alakú fallá formálni a hókupacot. Egy hirtelen ötlettől vezérelve gyorsa feláll, s elindul a pálya széléhez újabb hó adagért. Balszerencséjére a kis tündér hóförgetege beteríti, amitől a a köpcös férfi nevetni kezd.*
-Nem kell mentegetőznie. *nyugtatja meg a lányt.* Ez adott egy ötletet. *oda hajol a kis tündérhez.* Három méretben kellene hógolyót gyártani. Az első méret legyen akkora mint az öklöm. Ezeket mi fogjuk használni. Aztán kellenek akkorák, mint a maga ökle. És végül kell jó sok olyan apró, amiből maga sokat elbír. Hiába van faluk, ha fölülről sok - sok apró hógolyó záporozik rájuk. *kacsint a kis tündérre. Otthagyja a tündérkét, és a Moon-ékhoz lép.*
-Nem hiszem, hogy frontális támadást terveznének. *biccent a fejével Kagan csapata felé.* De jobb lenne erre is felkészülni. Arra kérném magukat, hogy egy második falt építsenek oda. *mutat oda, ahol az erőd bejárata ki van hagyva.* Oda kellene egy derék magasságú fal, ami eltakarja a bejáratott. Egy kicsit nyúljon is tovább. A trükk az lesz, hogy kell egy bukó csapda is a folyosón. Egy tárd magasságú kis fal. Ha valaki beront, akkor remélhetőleg megbotlik, vagy megzavarja. Ezt a falat csak akkor kezdjék építeni, ha már takarja a rendes fal.
*Miután elmondja a tervét, és azok bele egyeznek, akkor vissza megy az eredeti falat építeni, illetve újraépíteni a leomlott falat.*
1758. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-10 01:21:09
Üzenet elküldve: 2014-12-10 01:21:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
*Újra kettesben marad a fehér hüllővel és Nestar újra megfigyeli az állat lehunyt szemeit, formátlan fejét. Ez még nem győzi meg arról, hogy szabad lenne így hagynia az állatot, ezen okból további formázásokat tervez kicsiny vésőjével. Egy félórácskát már úgy is pihent, könnyed semmitevésben figyelve a többieket, helyzetét sokban javítja réteges öltözködése, melyet most megszakít, amikor kezdésképp ki is veszi zsebeiből felmelegedett kezeit és megkeresi a valahol a földön hagyott vésőt, melyet erőteljesen remél, hogy nem vittek el véletlenül, de megnyugodik, miképp megtalálja a posztón pihenve. Majd neki is áll, elsőként a fej alakjának szab kissé szögletesebb formát, bár a kobakot meghagyván vastagnak és domborúnak, miképp vastag csontozatot rejt, a fülek kihegyesednek, kiélesednek, mintha most is éppen hallgatózna valamerre. Figyel, ügyel, hiszen sosem lehet biztonságban, vadásznak rá. Az állkapcsot megnyújtja egy kevés hó megtoldásával, nem találta eléggé sárkányszerűnek ezen vonásait és szabad mozdulatai egyikében egy-egy hátsó fogat is kimereszt a csukott szájból. Az orrát kutyaszerűnek találja és egy kicsit zavarja is, amiért elsőnek így bírta hagyni, így ledorgálván magát elsimítja az egészet és elölről kezdi ezen részét. Két szűk nyílást hagy, szinte feltűnésmentesen, melyek apró árnyéka jelzi jelenlétét. Nem akarja a nagy orral rondítani az összképet. Aki keresi, annak ott van, aki meg nem keresi, annak sem zavarja a szemét. Viszont az előző hibájából tanulva most érdemesebb lenne bekészíteni valamit, amit ehet vagy ihat munka közben, nem utólag dülöngélni oda meg vissza, mire sorsa elhúzza egy helyhez, ahol aranyaiért megfelelő ellenszolgáltatást kap ebben a pénznyelő ünnepségben. A tretil arculata még (számára) nincsen a befejezett állapotban, legalábbis szándéka szerint minden részén finomít annyit, amennyit tud és van ereje, hogy még tetszetősebb képet varázsoljon az egyszerű bámészkodó szeme elé. Már, miután megvásárolta magának az ételt, forró italt, amire most erősen szüksége lesz, mert a keze újonnan elkezdett fázni és még lehetősége sem akad, hogy kesztyűben csinálja, egyszerűen túl nagy pontatlansággal járna az, ha ezt az egyujjas megoldást (ami igazából kettő, de ha már ezt elfogadta a közvélemény, ő igazán nem fog rámásítani ezen képre) választaná a puszta kéz helyett. Bizonyos szögből nézve ez egy furcsa terápia, amivel szép lassan megszokja a tömeget, mint tényezőt maga körül, amíg következetesen újra ki nem zárja őket a tudatából pár órára.*
//Hó- és jégszobrászat//
*Újra kettesben marad a fehér hüllővel és Nestar újra megfigyeli az állat lehunyt szemeit, formátlan fejét. Ez még nem győzi meg arról, hogy szabad lenne így hagynia az állatot, ezen okból további formázásokat tervez kicsiny vésőjével. Egy félórácskát már úgy is pihent, könnyed semmitevésben figyelve a többieket, helyzetét sokban javítja réteges öltözködése, melyet most megszakít, amikor kezdésképp ki is veszi zsebeiből felmelegedett kezeit és megkeresi a valahol a földön hagyott vésőt, melyet erőteljesen remél, hogy nem vittek el véletlenül, de megnyugodik, miképp megtalálja a posztón pihenve. Majd neki is áll, elsőként a fej alakjának szab kissé szögletesebb formát, bár a kobakot meghagyván vastagnak és domborúnak, miképp vastag csontozatot rejt, a fülek kihegyesednek, kiélesednek, mintha most is éppen hallgatózna valamerre. Figyel, ügyel, hiszen sosem lehet biztonságban, vadásznak rá. Az állkapcsot megnyújtja egy kevés hó megtoldásával, nem találta eléggé sárkányszerűnek ezen vonásait és szabad mozdulatai egyikében egy-egy hátsó fogat is kimereszt a csukott szájból. Az orrát kutyaszerűnek találja és egy kicsit zavarja is, amiért elsőnek így bírta hagyni, így ledorgálván magát elsimítja az egészet és elölről kezdi ezen részét. Két szűk nyílást hagy, szinte feltűnésmentesen, melyek apró árnyéka jelzi jelenlétét. Nem akarja a nagy orral rondítani az összképet. Aki keresi, annak ott van, aki meg nem keresi, annak sem zavarja a szemét. Viszont az előző hibájából tanulva most érdemesebb lenne bekészíteni valamit, amit ehet vagy ihat munka közben, nem utólag dülöngélni oda meg vissza, mire sorsa elhúzza egy helyhez, ahol aranyaiért megfelelő ellenszolgáltatást kap ebben a pénznyelő ünnepségben. A tretil arculata még (számára) nincsen a befejezett állapotban, legalábbis szándéka szerint minden részén finomít annyit, amennyit tud és van ereje, hogy még tetszetősebb képet varázsoljon az egyszerű bámészkodó szeme elé. Már, miután megvásárolta magának az ételt, forró italt, amire most erősen szüksége lesz, mert a keze újonnan elkezdett fázni és még lehetősége sem akad, hogy kesztyűben csinálja, egyszerűen túl nagy pontatlansággal járna az, ha ezt az egyujjas megoldást (ami igazából kettő, de ha már ezt elfogadta a közvélemény, ő igazán nem fog rámásítani ezen képre) választaná a puszta kéz helyett. Bizonyos szögből nézve ez egy furcsa terápia, amivel szép lassan megszokja a tömeget, mint tényezőt maga körül, amíg következetesen újra ki nem zárja őket a tudatából pár órára.*
1757. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 23:39:07
Üzenet elküldve: 2014-12-09 23:39:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Vaslábú Argus Átka//
*Amikor kilép a bokrok közül egy tisztásra érkezik. A szúrós gallyak jól megszabdalták az arcát ahogy átkelt a sűrű növényzeten de sebaj. Arcáról egy kifolyó vércseppet töröl le egy rongyal amit a zsebéből húz elő. Ezért a helyért megérte a fáradozás. Amikor Scorrage felnéz az égre hirtelen megszédült és a földre rogy. Először az jut az eszébe, hogy a fák magassága okozta de mikor megszólal egy démoni hang a fejében rájön, hogy ez Vaslábú Argus műve. Nem nehéz kitalálni hisz a teljes nevén szól hozzá. Mikor rájött, hogy ki az üzenet feladója elfogta a düh.
~Hogy merészeli leszögezni a gyengeségemet mikor nem lát a fejembe és nem láthatott harcolni. Hogy merészel megátkozni? Egyépként is ki az aki egy ilyen riogatástól megijed? Ez inkább sértő mint ijesztő.~
Egy sor szaftos káromkodás után elhatározta, hogy kipucolja a fejét a férges gondolatoktól és meditálni fog mielőtt tovább indul.
A kör alakú tisztás közepén egy kis domb áll. Ide telepedik le egy pokrócra ülve.
Ismét tiszta a feje és újult erővel haladhat tovább az átkon nevetve.*
*Amikor kilép a bokrok közül egy tisztásra érkezik. A szúrós gallyak jól megszabdalták az arcát ahogy átkelt a sűrű növényzeten de sebaj. Arcáról egy kifolyó vércseppet töröl le egy rongyal amit a zsebéből húz elő. Ezért a helyért megérte a fáradozás. Amikor Scorrage felnéz az égre hirtelen megszédült és a földre rogy. Először az jut az eszébe, hogy a fák magassága okozta de mikor megszólal egy démoni hang a fejében rájön, hogy ez Vaslábú Argus műve. Nem nehéz kitalálni hisz a teljes nevén szól hozzá. Mikor rájött, hogy ki az üzenet feladója elfogta a düh.
~Hogy merészeli leszögezni a gyengeségemet mikor nem lát a fejembe és nem láthatott harcolni. Hogy merészel megátkozni? Egyépként is ki az aki egy ilyen riogatástól megijed? Ez inkább sértő mint ijesztő.~
Egy sor szaftos káromkodás után elhatározta, hogy kipucolja a fejét a férges gondolatoktól és meditálni fog mielőtt tovább indul.
A kör alakú tisztás közepén egy kis domb áll. Ide telepedik le egy pokrócra ülve.
Ismét tiszta a feje és újult erővel haladhat tovább az átkon nevetve.*
1756. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 22:43:19
Üzenet elküldve: 2014-12-09 22:43:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál //
// Mindenki //
// Dyntina és a többiek //
* Néhány ügyes néha táncos lépéssel halad keresztül az embereken. Rögtönzött dalocskája meghozza hatását. Vannak kik sértődnek, de vannak kik nevetnek! S lássuk be ez utóbbi jobban érdekli hősünket. Egy vörös hajú hölgyemény szót is ad nem tetszésének. Nem is kell több Emhirnek, már fordul is a láthatóan mérgelődő lány felé és pattan is ki fejéből a gondolat mit rögvest a dalba sző. *
- A dalom lassan véget ér
* Közben egy hófödte nagyobb kőre pattan fel. Aztán a lány felé fordul vigyorogva majd pimasz módon folytatja a rímmel. *
- De a vörös ma még nem kefélt.
* Pikáns kis mondat meg kell hagyni, de eddig is kellően provokatív volt az uraság. *
- Ha unatkozol drágaságom
- Tizenhárom a szobaszámom!
* Szövi tovább a végtelen dalocskát majd kacsint egyet aztán libben is tovább egy rövid kis ugrással és újabb célpontot talál az italos pultnál. *
- Igyátok csak emberek!
- Melengesse szívetek!
* Kezd bele megint figyelem felkeltőn majd ahogy szokta ismét lecsapja egy pimasz rímmel *
- Nem olcsó és húgy meleg!
* A hócsata sem maradhat dal nélkül amint meglátja már záporoznak is a rímek. *
- Jobb oldal, bal oldal
* Néz előbb jobbra majd balra még jobban fokozva a műsort ahogy a két szembe álló csapat irányába intézi szavait *
- Mindkettőnél pókhas van!
* Utal a két vezető termetére *
- Vigyázzatok a hóval!
- De főként a sárgával!
* Dalol tovább vidáman és pimaszul, van kinek kedvére van, de bizonyára akad kinek kevésbé. Ilyen ez a szórakoztató ipar... *
// Mindenki //
// Dyntina és a többiek //
* Néhány ügyes néha táncos lépéssel halad keresztül az embereken. Rögtönzött dalocskája meghozza hatását. Vannak kik sértődnek, de vannak kik nevetnek! S lássuk be ez utóbbi jobban érdekli hősünket. Egy vörös hajú hölgyemény szót is ad nem tetszésének. Nem is kell több Emhirnek, már fordul is a láthatóan mérgelődő lány felé és pattan is ki fejéből a gondolat mit rögvest a dalba sző. *
- A dalom lassan véget ér
* Közben egy hófödte nagyobb kőre pattan fel. Aztán a lány felé fordul vigyorogva majd pimasz módon folytatja a rímmel. *
- De a vörös ma még nem kefélt.
* Pikáns kis mondat meg kell hagyni, de eddig is kellően provokatív volt az uraság. *
- Ha unatkozol drágaságom
- Tizenhárom a szobaszámom!
* Szövi tovább a végtelen dalocskát majd kacsint egyet aztán libben is tovább egy rövid kis ugrással és újabb célpontot talál az italos pultnál. *
- Igyátok csak emberek!
- Melengesse szívetek!
* Kezd bele megint figyelem felkeltőn majd ahogy szokta ismét lecsapja egy pimasz rímmel *
- Nem olcsó és húgy meleg!
* A hócsata sem maradhat dal nélkül amint meglátja már záporoznak is a rímek. *
- Jobb oldal, bal oldal
* Néz előbb jobbra majd balra még jobban fokozva a műsort ahogy a két szembe álló csapat irányába intézi szavait *
- Mindkettőnél pókhas van!
* Utal a két vezető termetére *
- Vigyázzatok a hóval!
- De főként a sárgával!
* Dalol tovább vidáman és pimaszul, van kinek kedvére van, de bizonyára akad kinek kevésbé. Ilyen ez a szórakoztató ipar... *
1755. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 22:02:03
Üzenet elküldve: 2014-12-09 22:02:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
-Ez nem így működik!
*Hangjába mélyről feltörő düh tolakodik.*
-Egy törpe aki elrontja mások szórakozását! Az embereknek és egyéb lényeknek az év minden hónapjában tömérdeknyi szabályhoz kell alkalmazkodnija. Hadd ne kelljen ilyenkor is ezt tenni.
*Legszívesebben minden csapattársához szólna, de ugyan, hogy nézne ki egy "újonc" aki szónokol? Így szavait csak Kagan hallgatja és látszólag egyetért vele mivel a feje helyeslően előre hátra himbálózik. Legalábbis Scorrage számára így tűnik. Mikor látta, hogy Kogan elfoglalt ő is odalép a "várfalhoz" -Ezen a nagyzoló kifejezésen legszívesebben hangosan hahotázna- és nekiáll a többiekhez hasonlóan havat pakolni egyre magasabbra és magasabbra. Az ügyesebbek és azok akik gyerekkorukat nem katonai kiképzéseken töltötték már két méteres fal mögött állnak. Viszont Scorrage egyik kritériumnak sem felel meg... Eszébejut minden és lassacskán a világ is elfolyik körülötte. Az anyja zokog. Két katona ront be a házba. A király címere van a ruhájukon. A saját anyja kezéből tépik ki. Hirtelen valami megzavarja, hideg töri át a kabátját. A mellette épülő hófal egyenesen Scorrage nyakába zúdul. ~Mostmár biztosan megfázok.~ Minden szomorúsága tovaröppen és felváltja az öröm és a melegség ahogy körülnéz a rajta nevető sokaságon. Egy kesztyűs kéz nyúl felé. Belekapaszkodik és érzi, hogy háta elemelkedik a földtől és talpraszökken. Ekkor villámcsapás szerűen pattan az ötlet az elméjébe, hogy aztán egy rövid kiáltás útján a levegőbe röppenjen:*
-Víz!
*S már rohan is az árusok felé.
Mikor visszatér lába előtt egy hordót görget és lelkendezve magyarázza a távolból az értetlenkedő arcokat látva.*
-Ha a falra öntjük a víz megfagy és így nem omlik le valamint az áttörése is nehezebb lesz.
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.12.09 22:50:46, a következő indokkal:
Kérésre
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
-Ez nem így működik!
*Hangjába mélyről feltörő düh tolakodik.*
-Egy törpe aki elrontja mások szórakozását! Az embereknek és egyéb lényeknek az év minden hónapjában tömérdeknyi szabályhoz kell alkalmazkodnija. Hadd ne kelljen ilyenkor is ezt tenni.
*Legszívesebben minden csapattársához szólna, de ugyan, hogy nézne ki egy "újonc" aki szónokol? Így szavait csak Kagan hallgatja és látszólag egyetért vele mivel a feje helyeslően előre hátra himbálózik. Legalábbis Scorrage számára így tűnik. Mikor látta, hogy Kogan elfoglalt ő is odalép a "várfalhoz" -Ezen a nagyzoló kifejezésen legszívesebben hangosan hahotázna- és nekiáll a többiekhez hasonlóan havat pakolni egyre magasabbra és magasabbra. Az ügyesebbek és azok akik gyerekkorukat nem katonai kiképzéseken töltötték már két méteres fal mögött állnak. Viszont Scorrage egyik kritériumnak sem felel meg... Eszébejut minden és lassacskán a világ is elfolyik körülötte. Az anyja zokog. Két katona ront be a házba. A király címere van a ruhájukon. A saját anyja kezéből tépik ki. Hirtelen valami megzavarja, hideg töri át a kabátját. A mellette épülő hófal egyenesen Scorrage nyakába zúdul. ~Mostmár biztosan megfázok.~ Minden szomorúsága tovaröppen és felváltja az öröm és a melegség ahogy körülnéz a rajta nevető sokaságon. Egy kesztyűs kéz nyúl felé. Belekapaszkodik és érzi, hogy háta elemelkedik a földtől és talpraszökken. Ekkor villámcsapás szerűen pattan az ötlet az elméjébe, hogy aztán egy rövid kiáltás útján a levegőbe röppenjen:*
-Víz!
*S már rohan is az árusok felé.
Mikor visszatér lába előtt egy hordót görget és lelkendezve magyarázza a távolból az értetlenkedő arcokat látva.*
-Ha a falra öntjük a víz megfagy és így nem omlik le valamint az áttörése is nehezebb lesz.
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.12.09 22:50:46, a következő indokkal:
Kérésre
1754. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:47:30
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:47:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Taug//
* Meglepetések sora éri az orkot, hisz először szóba áll vele, majd be is mutatkozik neki egy elf! *
- Wram. -
* Viszonozza a dolgot, de Taug még nem áll le. Rébuszokban beszél, ami kissé idegesítő, ám fel is kelti az ork figyelmét. *
- Nem vagyok idevalósi, nem köt ide semmi. Ha nem ilyen... Ilyen elfesen beszélne, talán még érdekel is az ajánlata. Szóval? -
* Fúrja tekintetét a másikéba, miközben kezeit csípőre teszi. *
//Taug//
* Meglepetések sora éri az orkot, hisz először szóba áll vele, majd be is mutatkozik neki egy elf! *
- Wram. -
* Viszonozza a dolgot, de Taug még nem áll le. Rébuszokban beszél, ami kissé idegesítő, ám fel is kelti az ork figyelmét. *
- Nem vagyok idevalósi, nem köt ide semmi. Ha nem ilyen... Ilyen elfesen beszélne, talán még érdekel is az ajánlata. Szóval? -
* Fúrja tekintetét a másikéba, miközben kezeit csípőre teszi. *
1753. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:46:24
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:46:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Rinan//
- Most pedig ugyan miért, kedves régen látott barátom?
*Ha Rinan az idő múlásával ennyire nem változott, akkor szívesen megkérdezné, hogy vajon ő maga mennyiben lett más, azaz, hogy milyen mértékben, mert tudja, hogy megváltozott. Inkább nem teszi, a másik elf úgyis néha bolondnak nézi, nem kellene ezt még jobban fokozni.*
- Sajnos, vagy nem sajnos azóta kicsit megváltoztam, kinőttem az ilyesmiből, de jó látni, hogy azóta is az a pozitív, derűlátó elf vagy. Semmit sem változtál.
*Könyököl határozottan a vállára.*
- De a nőknek nem.
*Hirtelen hangosan felnevet.*
- Már ha egyáltalán érdeklődnének felőlem. Igen barátocskám, azóta is az az örök agglegény vagyok, de ha újra piszkálni kezdesz vele nem fogok odaszaladni senkihez sem.
*Gondolhatta volna, ha a férfi már akkoriban is mindig vonzotta magához a bajt ez most miért lenne másképp?*
- Tudod mit, ha ez még mindig igaz mindig a sarkadban leszek!
*Jó nagyot kortyol a forralt borból, meg sem köszöni, csak zúdítja lefelé.*
- Azt mondják, hogy errefelé érdekes dolgok történnek, gondoltam kisajátítom magamnak.
//Rinan//
- Most pedig ugyan miért, kedves régen látott barátom?
*Ha Rinan az idő múlásával ennyire nem változott, akkor szívesen megkérdezné, hogy vajon ő maga mennyiben lett más, azaz, hogy milyen mértékben, mert tudja, hogy megváltozott. Inkább nem teszi, a másik elf úgyis néha bolondnak nézi, nem kellene ezt még jobban fokozni.*
- Sajnos, vagy nem sajnos azóta kicsit megváltoztam, kinőttem az ilyesmiből, de jó látni, hogy azóta is az a pozitív, derűlátó elf vagy. Semmit sem változtál.
*Könyököl határozottan a vállára.*
- De a nőknek nem.
*Hirtelen hangosan felnevet.*
- Már ha egyáltalán érdeklődnének felőlem. Igen barátocskám, azóta is az az örök agglegény vagyok, de ha újra piszkálni kezdesz vele nem fogok odaszaladni senkihez sem.
*Gondolhatta volna, ha a férfi már akkoriban is mindig vonzotta magához a bajt ez most miért lenne másképp?*
- Tudod mit, ha ez még mindig igaz mindig a sarkadban leszek!
*Jó nagyot kortyol a forralt borból, meg sem köszöni, csak zúdítja lefelé.*
- Azt mondják, hogy errefelé érdekes dolgok történnek, gondoltam kisajátítom magamnak.
1752. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:11:33
Üzenet elküldve: 2014-12-09 21:11:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál //
// Enrakhala, Dynti, Nadae - Mortar balra el //
- Kíváncsian várom, szívesen lennék amolyan külső megfigyelő.
*Főleg azért, mert akkor így könnyebben juthatna hozzá feltörekvő szenvedélyéhez, amit nem rest most meg is osztani a hölgyeménnyel, csak hogy tudja, hogy mire számítson.*
- Talán még engem is gyakrabban látna maga mellett... Mondhatni, én is hasznot húznék az egészből. Tudja... *mutat Enra fejére* Amolyan gyűjtő volnék. Ön megöli a célpontot, kap érte pénzt. Én pedig mondhatni eltakarítom a nyomokat.
*Nem véletlenül mutatott a hóhajú koponyája fejé, hiszen Mortar gyűjti a fejeket - természetesen az "élőket". Szépen megtisztítja, csiszolgatja, fényesíti, majd a barlangba kirakja őket. Csodálatos dekoráció, az már biztos, s nagyon kellemes hangulatot áraszt. Így hát nincs is ellenére, ha egy újabb orgyilkossal bővül a csapat!*
- Hogy mit csinálni? *pillant értetlenül Enra felé* Na, azt már nem! Inkább felkapom és elhurcolom az erdőbe Kegyed egy áldozattal együtt, mint hogy dobálózzak itt ezekkel a mihasznákkal!
*Mikor épp mutat maguk mögé az erdő felé, akkor egy kéretlen pillantást vet oldalra, majd visszahelyezi szemét, ám hirtelen újra visszanéz az előbbi irányba, hiszen beleállt a képbe valami vörös. S valami nagyon dühös... Mortar szemei hamar elkerekednek, mikor megpillantja Dyntit, aki mint valami amazon istennő, úgy robog feléjük, s aki menten ketté akarná tépni a hóhajút.*
- Igen, könnyen eligazodok, ha akarok. *válaszol sejtelmesen a Vöröske belépőjére* Épp "küldetésen" vagyok, ha emlékszel. *kacsint felé, azzal egy nagy lépést tesz felé, s eléggé közel hajol hozzá, hogy amit mondani fog, azt csak ő hallja* Ha emlékszel, épp egy bérgyilkost kéne elcsábítanom a klánba. Arról már nem lettem tájékoztatva, hogy ő az. Szóval... Vedd elő a szebbik modorod, és ha lehet, ne ijeszd el, mert hajlik felénk. A másik pedig... *ekkor még közelebb hajol hozzá, a füléhez* Elég volt egy bestia is a mocsárban. *kacsint felé, azzal ellép egyet mindenkitől, miközben Nadae is megérkezik* Enra *kezd bele*, ők itt Dynti és Nadae, a klánhoz tartoznak szintén. Nekem most sajnos mennem kell, viszont ne feledd, amiket mondtam. *azzal ismét lép egyet hátra* Remélem még találkozunk.
*Nyomja meg a "remélem" szócskát, nyomatékosítva ezzel a két hölgyeményt, hogy normálisan viselkedjenek a hóhajúval, hiszen szükségük van rá. Dynti felé végül vet búcsú pillantást, amolyan sejtelmes, sunyi félmosollyal, majd megindul a tömeg felé, hogy átvághasson rajta, s hogy elhagyhassa a helyszínt végre. Alig volt itt fél órát, de ez bőven elég volt számára... Remélhetőleg sikerült kicsit csábítgatni a hölgyeményt, hiszen a mocsárlakónak tényleg jól jönne egy újabb orgyilkos, aki mondjuk többet dolgozik, s többet van úton. El is kísérné párszor, az már biztos! Bízik ugyanakkor abban, hogy Dynti s Nadae nem fog csalódást okozni, hiszen elvileg mindenki akarja, hogy bővüljön a klán, szóval Enrát sem kéne elszalasztani.
Mikor a tömegbe ér, újra elkapja a rosszullét, így felgyorsítja lépteit, néhol nekimenve pár embernek, ami még inkább sietésre készteti az ébenhajút. Már zavarja a zene, ami valójában kellemes is, de így a nép zajával egybeolvadna nagyon irritáló tud lenni, főleg mert Mortar fejében csak ez az alaphang cseng. Szerencsére nem állja senki útját, úgyhogy hamar kikerüli az embereket, s már sétál is elfele a fesztiválról, hogy végre teljes egészében kiélvezze a hófödte tájat, s hogy ne kelljen sietni sehová, a saját tempójában érhessen vissza a barlangba. Remélhetőleg addigra a tenger egy része is szépen megfagy, s esetleg megcsodálhatja a jégtükörről visszacsillanó, elhaló napsugarakat. Ez élteti őt... Nem holmi mulatság!
Ahogy halad egyre távolabb, a zaj is kezd alább hagyni, míg nem arra kapja magát, hogy már messze jár az egész kavalkádtól, s hogy talpa alatt halkan ropog a hó, melyet végre rendesen hallhat a mély csendben, mely az erdő ezen részét övezi.*
// Enrakhala, Dynti, Nadae - Mortar balra el //
- Kíváncsian várom, szívesen lennék amolyan külső megfigyelő.
*Főleg azért, mert akkor így könnyebben juthatna hozzá feltörekvő szenvedélyéhez, amit nem rest most meg is osztani a hölgyeménnyel, csak hogy tudja, hogy mire számítson.*
- Talán még engem is gyakrabban látna maga mellett... Mondhatni, én is hasznot húznék az egészből. Tudja... *mutat Enra fejére* Amolyan gyűjtő volnék. Ön megöli a célpontot, kap érte pénzt. Én pedig mondhatni eltakarítom a nyomokat.
*Nem véletlenül mutatott a hóhajú koponyája fejé, hiszen Mortar gyűjti a fejeket - természetesen az "élőket". Szépen megtisztítja, csiszolgatja, fényesíti, majd a barlangba kirakja őket. Csodálatos dekoráció, az már biztos, s nagyon kellemes hangulatot áraszt. Így hát nincs is ellenére, ha egy újabb orgyilkossal bővül a csapat!*
- Hogy mit csinálni? *pillant értetlenül Enra felé* Na, azt már nem! Inkább felkapom és elhurcolom az erdőbe Kegyed egy áldozattal együtt, mint hogy dobálózzak itt ezekkel a mihasznákkal!
*Mikor épp mutat maguk mögé az erdő felé, akkor egy kéretlen pillantást vet oldalra, majd visszahelyezi szemét, ám hirtelen újra visszanéz az előbbi irányba, hiszen beleállt a képbe valami vörös. S valami nagyon dühös... Mortar szemei hamar elkerekednek, mikor megpillantja Dyntit, aki mint valami amazon istennő, úgy robog feléjük, s aki menten ketté akarná tépni a hóhajút.*
- Igen, könnyen eligazodok, ha akarok. *válaszol sejtelmesen a Vöröske belépőjére* Épp "küldetésen" vagyok, ha emlékszel. *kacsint felé, azzal egy nagy lépést tesz felé, s eléggé közel hajol hozzá, hogy amit mondani fog, azt csak ő hallja* Ha emlékszel, épp egy bérgyilkost kéne elcsábítanom a klánba. Arról már nem lettem tájékoztatva, hogy ő az. Szóval... Vedd elő a szebbik modorod, és ha lehet, ne ijeszd el, mert hajlik felénk. A másik pedig... *ekkor még közelebb hajol hozzá, a füléhez* Elég volt egy bestia is a mocsárban. *kacsint felé, azzal ellép egyet mindenkitől, miközben Nadae is megérkezik* Enra *kezd bele*, ők itt Dynti és Nadae, a klánhoz tartoznak szintén. Nekem most sajnos mennem kell, viszont ne feledd, amiket mondtam. *azzal ismét lép egyet hátra* Remélem még találkozunk.
*Nyomja meg a "remélem" szócskát, nyomatékosítva ezzel a két hölgyeményt, hogy normálisan viselkedjenek a hóhajúval, hiszen szükségük van rá. Dynti felé végül vet búcsú pillantást, amolyan sejtelmes, sunyi félmosollyal, majd megindul a tömeg felé, hogy átvághasson rajta, s hogy elhagyhassa a helyszínt végre. Alig volt itt fél órát, de ez bőven elég volt számára... Remélhetőleg sikerült kicsit csábítgatni a hölgyeményt, hiszen a mocsárlakónak tényleg jól jönne egy újabb orgyilkos, aki mondjuk többet dolgozik, s többet van úton. El is kísérné párszor, az már biztos! Bízik ugyanakkor abban, hogy Dynti s Nadae nem fog csalódást okozni, hiszen elvileg mindenki akarja, hogy bővüljön a klán, szóval Enrát sem kéne elszalasztani.
Mikor a tömegbe ér, újra elkapja a rosszullét, így felgyorsítja lépteit, néhol nekimenve pár embernek, ami még inkább sietésre készteti az ébenhajút. Már zavarja a zene, ami valójában kellemes is, de így a nép zajával egybeolvadna nagyon irritáló tud lenni, főleg mert Mortar fejében csak ez az alaphang cseng. Szerencsére nem állja senki útját, úgyhogy hamar kikerüli az embereket, s már sétál is elfele a fesztiválról, hogy végre teljes egészében kiélvezze a hófödte tájat, s hogy ne kelljen sietni sehová, a saját tempójában érhessen vissza a barlangba. Remélhetőleg addigra a tenger egy része is szépen megfagy, s esetleg megcsodálhatja a jégtükörről visszacsillanó, elhaló napsugarakat. Ez élteti őt... Nem holmi mulatság!
Ahogy halad egyre távolabb, a zaj is kezd alább hagyni, míg nem arra kapja magát, hogy már messze jár az egész kavalkádtól, s hogy talpa alatt halkan ropog a hó, melyet végre rendesen hallhat a mély csendben, mely az erdő ezen részét övezi.*
1751. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:58:48
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:58:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kaganék//
*Sokan irigylik a remek érzékszerveket, mint amilyennel például az elfek rendelkeznek. Rhena, ha nem is az a nagy erdőjáró, azért jó a hallása, amit most kifejezetten hátrányosnak ítél meg. Ugyanis az elmúlt kis időben jóval több információt kapott újdonsült csapattársairól, mint amennyit ő tudni szeretett volna.*
- Öhm... üdv! *Böki ki, miután napirendre tér a fosztogatás és egyéb élvezetek című témán. Hála az égnek, a gondolatolvasás képességét nem adományozták neki, így marad boldog tudatlan, már azon szempontból, hogy miféle ötleteket szült felbukkanása.
De nézzenek oda, bevonzott még egy jelentkezőt. Na jó, tisztában van vele, hogy nem az ő megnyerő külleme hívta az újabb lelkes jelentkezőt, de a lényeg, hogy ketten is csatlakoztak.*
- Rhenamys vagyok. *Viszonozza a bemutatkozást. Mi tagadás, Morwonon elidőzik egy kicsit a tekintete, elvégre nem sok óriással találkozott, és valószínűleg egyik fő tűzerejüket látja.
Habár reménykedett benne, hogy lesz egy kis témaváltás, de nincs akkora szerencséje. Nem a szűzies, szent élet híve, távol álljon tőle, de nem a szíve csücske ez a fajta csevegés.*
- Nézőpont kérdése. *Jegyzi meg, miközben a kiadott utasításnak megfelelő oldalra ballag. Végtére is, a tisztességes is csak egy szó, s mint olyan, a jelentése viszonylag, átformálható, és kifordítható. A hozzáértő már inkább egyértelműbb. Ha jó kemény... hát hogyne. Valamiféle apró, de fura mosollyal csóválja a fejét, úgy fest, megvan a humorizálás fő irányvonala, amire még rá kell hangolódnia.
Mikor a törpe nő megérkezik, már elkezdte gyúrni az első golyókat. Nagy bosszússágára, eleinte nem nagyon akar rendesen tapadni a hó, kísérletezgetni kell egy kicsit a taktikákkal. Ám mikor meghallja, hogy neki, vagy az utána jövőnek csapatot kellene váltania, leáll a munkával, és enyhén szólva is magasra szökött szemöldökkel néz.*
- Célszerűbb lenne megvárni a jelentkezés végét, elvégre a létszámok még változhatnak. Addig lehet, a másik csapat még meg is duplázódik.
*Azzal folytatja is a maga munkáját, vagyis a hógolyó gyártást. A falakhoz még véletlenül sem ér hozzá, főleg azok után, hogy szegény óriás egy fél méteres szakaszt így is kénytelen újraépíteni. Már csak az hiányzik, hogy az ő nem épp szakértő kezei csináljanak valamit, és védőfal nélkül maradjanak.
Közben a törpe is befut, aprót biccent Hrothgaarnak. Megszólalni inkább nem szólal még meg, legalábbis megvárja, hátha kifog a törpénél egy kevésbé zsémbes időszakot.*
//Hógolyócsata//
//Kaganék//
*Sokan irigylik a remek érzékszerveket, mint amilyennel például az elfek rendelkeznek. Rhena, ha nem is az a nagy erdőjáró, azért jó a hallása, amit most kifejezetten hátrányosnak ítél meg. Ugyanis az elmúlt kis időben jóval több információt kapott újdonsült csapattársairól, mint amennyit ő tudni szeretett volna.*
- Öhm... üdv! *Böki ki, miután napirendre tér a fosztogatás és egyéb élvezetek című témán. Hála az égnek, a gondolatolvasás képességét nem adományozták neki, így marad boldog tudatlan, már azon szempontból, hogy miféle ötleteket szült felbukkanása.
De nézzenek oda, bevonzott még egy jelentkezőt. Na jó, tisztában van vele, hogy nem az ő megnyerő külleme hívta az újabb lelkes jelentkezőt, de a lényeg, hogy ketten is csatlakoztak.*
- Rhenamys vagyok. *Viszonozza a bemutatkozást. Mi tagadás, Morwonon elidőzik egy kicsit a tekintete, elvégre nem sok óriással találkozott, és valószínűleg egyik fő tűzerejüket látja.
Habár reménykedett benne, hogy lesz egy kis témaváltás, de nincs akkora szerencséje. Nem a szűzies, szent élet híve, távol álljon tőle, de nem a szíve csücske ez a fajta csevegés.*
- Nézőpont kérdése. *Jegyzi meg, miközben a kiadott utasításnak megfelelő oldalra ballag. Végtére is, a tisztességes is csak egy szó, s mint olyan, a jelentése viszonylag, átformálható, és kifordítható. A hozzáértő már inkább egyértelműbb. Ha jó kemény... hát hogyne. Valamiféle apró, de fura mosollyal csóválja a fejét, úgy fest, megvan a humorizálás fő irányvonala, amire még rá kell hangolódnia.
Mikor a törpe nő megérkezik, már elkezdte gyúrni az első golyókat. Nagy bosszússágára, eleinte nem nagyon akar rendesen tapadni a hó, kísérletezgetni kell egy kicsit a taktikákkal. Ám mikor meghallja, hogy neki, vagy az utána jövőnek csapatot kellene váltania, leáll a munkával, és enyhén szólva is magasra szökött szemöldökkel néz.*
- Célszerűbb lenne megvárni a jelentkezés végét, elvégre a létszámok még változhatnak. Addig lehet, a másik csapat még meg is duplázódik.
*Azzal folytatja is a maga munkáját, vagyis a hógolyó gyártást. A falakhoz még véletlenül sem ér hozzá, főleg azok után, hogy szegény óriás egy fél méteres szakaszt így is kénytelen újraépíteni. Már csak az hiányzik, hogy az ő nem épp szakértő kezei csináljanak valamit, és védőfal nélkül maradjanak.
Közben a törpe is befut, aprót biccent Hrothgaarnak. Megszólalni inkább nem szólal még meg, legalábbis megvárja, hátha kifog a törpénél egy kevésbé zsémbes időszakot.*
1750. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:35:16
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:35:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
* A bemutatkozás meg volt viszont a válasz még várat egy cseppet magára viszont érkezik egy cseppnyi hófergeteg amit az apró tündér kavar. Csodálkozva néz a lányra. Őszintén megmondva nem hitte volna, hogy ilyesmire is képes. Majd elmosolyodik.*
- Meg van a titkos fegyverünk. Ha már nem boldogulunk a túl sok hógolyóval te majd keversz egy kis célirányozott szelet. *mondja és mutat a túloldalra ahol már igen csak magasodik a fal, majd pedig hirtelen le is omlik.*
- Valamit elszámoltak. *mondja egy csepp kárörömmel a hangjában de akárhogyan is nézi a másik csapat van előnyben.*
- Gyere építsünk várfalat Albun. *szól vidáman az emberhez. Ez a mai nap már csak így telik, reggeltől mostanáig kerubot formáztak, most pedig következhet a várfal.*
- Mit szólsz? Legyenek lő-nyílások rajta? *kérdezi mintha természetes volna, hogy az már épített vagy legalábbis látott több várfalat is eddigi életében.
Megpróbál tömbönként dolgozni. Egyik hókockát helyezi a másik mellé maga elé majd ha már összeérnek a kockák a többiek által alkotottakkal kezdi a következő sort rakni.*
//Hógolyócsata//
//Argus csapata//
* A bemutatkozás meg volt viszont a válasz még várat egy cseppet magára viszont érkezik egy cseppnyi hófergeteg amit az apró tündér kavar. Csodálkozva néz a lányra. Őszintén megmondva nem hitte volna, hogy ilyesmire is képes. Majd elmosolyodik.*
- Meg van a titkos fegyverünk. Ha már nem boldogulunk a túl sok hógolyóval te majd keversz egy kis célirányozott szelet. *mondja és mutat a túloldalra ahol már igen csak magasodik a fal, majd pedig hirtelen le is omlik.*
- Valamit elszámoltak. *mondja egy csepp kárörömmel a hangjában de akárhogyan is nézi a másik csapat van előnyben.*
- Gyere építsünk várfalat Albun. *szól vidáman az emberhez. Ez a mai nap már csak így telik, reggeltől mostanáig kerubot formáztak, most pedig következhet a várfal.*
- Mit szólsz? Legyenek lő-nyílások rajta? *kérdezi mintha természetes volna, hogy az már épített vagy legalábbis látott több várfalat is eddigi életében.
Megpróbál tömbönként dolgozni. Egyik hókockát helyezi a másik mellé maga elé majd ha már összeérnek a kockák a többiek által alkotottakkal kezdi a következő sort rakni.*
1749. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:33:28
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:33:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Hófesztivál //
// Elyne Vrynn Worf //
*Általában nehéz a Láthatatlan végtelennek ható türelmét s közönyét áttörni, ám ha valakinek sikeredik, az nem sokáig tudhatja fejét a nyakán, de lélekbe tipró szavak hadának hiányától bizonyosan nem kell szenvednie. Ha más nem, hát ennyi előnye mégis csak származik a leánynak származásából, ugyanis állandó magázódásával és kapkodó szavaival kellően megedzi a férfi idegszálait, mégis kitartóan tűri a számára érdektelen beszédet. Persze leginkább magát hibáztathatja, ugyanis beleesett abba a csapdába, hogy többet szólott a kelleténél, ilyenkor pedig szeretik az asszonyok úgy képzelni, már is érdekli az embert mindenféle nyűgjük-bajuk. Noha az kétségtelenül elismerésre méltó, hogy egy efféle információlavina és magyarázkodás után jó szerivel azt se tudja az elszenvedő, hogy minek okán is indult meg a téma fonala, ám Berseant inkább nem is érdekli, a hölggyel úgy sem lévén komolyabb dolga.
Ennek okán neki aztán mindegy, hogy hazudik-e a leány vagy igazat szólott, korábbi megnyilvánulásinak révén a Láthatatlan már elraktározta magában a levont következtetéseket, melyekben inkább bízik, mint nőszemélyek csalfa beszédében.*
- Hmm... *Kifejezéstelen hümmentés morajlik vékony ajkai mögött, amint valamiként mégis csak jelzi, eljutottak hozzá Elyne szavai, viszont ennél többet nem kíván foglalkozni az esettel, bőven eleget hallott így is.
Mielőtt azonban túlzottan megülhetne lelkén a nyugalom, puha kacsók próbálják rabigába taszítani mindenfajta érintéstől irtózkodó kezeit, s bár néhány pillanatig kénytelen elviselni a finom simítás más férfiak érzékeit bizonyosan bizsergető mivoltát, hamarost rántja el végtagjait, hogy egy lépéssel hátrálva, mindkét kezét biztonságosan lefoglalva zárja ki az újabb támadás lehetőségét.
Persze, ha olyanból való volna, most meghatná lelkét a leány gyermeki örömének szomorú hanyatlása - amint tudatához lassan eljut; a Láthatatlan akaratlan is elhúzta az orra előtt a mézes madzagot -, de mivel, hol lábát érintette, érzéketlen férfi lévén vált híre, úgy nem simítja kezét a hölgy vállára, hogy ekképpen nyújtson vigaszt, s megértő tekintete sem olvad a barna lélektükrök csalódottságtól csillámló örvénylésébe. Egyszerűen csak figyeli, irritáló ridegséggel függeszti mélybarnáit a leányra, várva, hogy amaz északi vére előtt adózván rendbe szedje vonásait, azonban olybá tűnik, számításaival most ő is mellé lőtt.
Talán ennek okán segédkezik felnyalábolni azt a néhány szem gesztenyét, mely a földre hullott, utána viszont ha akadt is benne bármennyi együttérzés, az hamarost elillan az idegtépő magázódás nyomán.*
- Ne ülj a füleden, leány... *Emlékezteti a hozzá idomos "kedvességgel" korábbi kérésére, majd oldalvást szegve tekintetét ismét szóra nyitja ajkait, amint azok kelletlen, de felhagynak egymás ölelésével.*
- Ne sajnáld. Ha terhemre is voltál, így akartad. Sose bánd a döntéseidet, leány... *Magyarázza csöndesen, majd elropogtatja az utolsó szem gesztenyéjét is, ami még épen maradt a szütyőjében, mindenesetre ő sem áll tovább a magasított asztalkától. Normális esetben ilyenkor a férfiak meghívják egy jó italra az asszonyokat – főleg az ilyen szemnek valókat -, hogy ne búslakodjanak keserves magányukban, azonban, hogy a Láthatatlan ilyenre vetemedjék, egyszerűen elképzelhetetlen. Maradásának oka is kétséges, meglehet, egyszerűen csak kényelmes neki ott ácsorogni és figyelni a mulatozó népeket, ám előfordulhat, hogy minden ellenszenve s közönye ellenére szolgálatára áll a hölgynek, ha netán annak még szüksége akadna társaságra. Persze, hogy valaki ezek után is mellette maradjon ilyen célok okán az szinte képtelenség, ő viszont ettől függetlenül helyben marad.*
// Elyne Vrynn Worf //
*Általában nehéz a Láthatatlan végtelennek ható türelmét s közönyét áttörni, ám ha valakinek sikeredik, az nem sokáig tudhatja fejét a nyakán, de lélekbe tipró szavak hadának hiányától bizonyosan nem kell szenvednie. Ha más nem, hát ennyi előnye mégis csak származik a leánynak származásából, ugyanis állandó magázódásával és kapkodó szavaival kellően megedzi a férfi idegszálait, mégis kitartóan tűri a számára érdektelen beszédet. Persze leginkább magát hibáztathatja, ugyanis beleesett abba a csapdába, hogy többet szólott a kelleténél, ilyenkor pedig szeretik az asszonyok úgy képzelni, már is érdekli az embert mindenféle nyűgjük-bajuk. Noha az kétségtelenül elismerésre méltó, hogy egy efféle információlavina és magyarázkodás után jó szerivel azt se tudja az elszenvedő, hogy minek okán is indult meg a téma fonala, ám Berseant inkább nem is érdekli, a hölggyel úgy sem lévén komolyabb dolga.
Ennek okán neki aztán mindegy, hogy hazudik-e a leány vagy igazat szólott, korábbi megnyilvánulásinak révén a Láthatatlan már elraktározta magában a levont következtetéseket, melyekben inkább bízik, mint nőszemélyek csalfa beszédében.*
- Hmm... *Kifejezéstelen hümmentés morajlik vékony ajkai mögött, amint valamiként mégis csak jelzi, eljutottak hozzá Elyne szavai, viszont ennél többet nem kíván foglalkozni az esettel, bőven eleget hallott így is.
Mielőtt azonban túlzottan megülhetne lelkén a nyugalom, puha kacsók próbálják rabigába taszítani mindenfajta érintéstől irtózkodó kezeit, s bár néhány pillanatig kénytelen elviselni a finom simítás más férfiak érzékeit bizonyosan bizsergető mivoltát, hamarost rántja el végtagjait, hogy egy lépéssel hátrálva, mindkét kezét biztonságosan lefoglalva zárja ki az újabb támadás lehetőségét.
Persze, ha olyanból való volna, most meghatná lelkét a leány gyermeki örömének szomorú hanyatlása - amint tudatához lassan eljut; a Láthatatlan akaratlan is elhúzta az orra előtt a mézes madzagot -, de mivel, hol lábát érintette, érzéketlen férfi lévén vált híre, úgy nem simítja kezét a hölgy vállára, hogy ekképpen nyújtson vigaszt, s megértő tekintete sem olvad a barna lélektükrök csalódottságtól csillámló örvénylésébe. Egyszerűen csak figyeli, irritáló ridegséggel függeszti mélybarnáit a leányra, várva, hogy amaz északi vére előtt adózván rendbe szedje vonásait, azonban olybá tűnik, számításaival most ő is mellé lőtt.
Talán ennek okán segédkezik felnyalábolni azt a néhány szem gesztenyét, mely a földre hullott, utána viszont ha akadt is benne bármennyi együttérzés, az hamarost elillan az idegtépő magázódás nyomán.*
- Ne ülj a füleden, leány... *Emlékezteti a hozzá idomos "kedvességgel" korábbi kérésére, majd oldalvást szegve tekintetét ismét szóra nyitja ajkait, amint azok kelletlen, de felhagynak egymás ölelésével.*
- Ne sajnáld. Ha terhemre is voltál, így akartad. Sose bánd a döntéseidet, leány... *Magyarázza csöndesen, majd elropogtatja az utolsó szem gesztenyéjét is, ami még épen maradt a szütyőjében, mindenesetre ő sem áll tovább a magasított asztalkától. Normális esetben ilyenkor a férfiak meghívják egy jó italra az asszonyokat – főleg az ilyen szemnek valókat -, hogy ne búslakodjanak keserves magányukban, azonban, hogy a Láthatatlan ilyenre vetemedjék, egyszerűen elképzelhetetlen. Maradásának oka is kétséges, meglehet, egyszerűen csak kényelmes neki ott ácsorogni és figyelni a mulatozó népeket, ám előfordulhat, hogy minden ellenszenve s közönye ellenére szolgálatára áll a hölgynek, ha netán annak még szüksége akadna társaságra. Persze, hogy valaki ezek után is mellette maradjon ilyen célok okán az szinte képtelenség, ő viszont ettől függetlenül helyben marad.*
1748. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:17:08
Üzenet elküldve: 2014-12-09 20:17:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Nadae, Mortar, Enrakhala//
*Értetlenül mosolyogva rázza a fejét Nadae kifakadásán, ami a hógolyózást illeti. Persze, ha nagyon mélyen magába nézne, akkor talán megértené az érveit, de így.* Hát nem ez a legjobb benne? *Tárja szét a karjait.* Ki tudná, hogy alvilágiak vagyunk, ha már egyszer hógolyózni látnak? *Gyenge próbálkozás ez, már ő is belátja, hogy ma bizony nem fognak ádáz hócsatát vívni, így végül fel is adja, majd akkor beneveznek másra.
Ujjait merengve a szája elé helyezi, s maga is tovább gondolkodik, míg a másik tippelget.*
- Nem valami Tariogad? *Veti közbe. Itt állna egész nap, de akkor sem jutna eszébe a törzs neve* Hmm, de lehet mégis Theragud. Na mindegy, azt legalább biztosan tudom, hogy a vezérüket Nagaknak hívják. *Kacsint egyet magabiztosan, pedig hát... * Remélem is, hogy akad némi feladatuk számunkra, ahogy azt is, hogy olyan amiben inkább a kardomat kell forgatni, s nem a lábam nyitogatni. *Borzong bele ismételten a gondolatba, de végül annyiban hagyja a dolgot. Azonban Nadae ezt követő szavait már kevésbé tudja annyiban hagyni.*
- Na jó, majd kidumálom a dolgot, végül is, abban mégiscsak jó vagyok. Két perc alatt a tenyeremből fognak enni. *Pislog mellé párat, holott közel sem olyan magabiztos e téren, mint ahogy azt előadja. Valójában ő sem sokat tárgyalt még barbár vezetőkkel, nem tudja mit akarnak hallani, de azt igen, hogy mit akarnak látni.*
- Naaa *Bokszol bele a másik karjába, amikor az képes megkérdőjelezni, hogy miért is vele jött el.* Ha így folytatod nem neked kell megvédeni engem, hanem magadat tőlem. *Mondja tettetett sértettséggel a hangjában, még az állát is megemeli kissé, de be kell látnia van valami abban, amit mondott.* Nem fognak elkapni, ha csaknem újabban a barbárok jött-ment hadurakkal tárgyalgatnak egy szökött leányzóról. *Mondja és látszik, hogy ezt el is hiszi. Egy ideje túlságosan is bebeszélte magának, hogy biztonságban van, s emiatt sokkal óvatlanabb. Így valóban mázlija van, hogy Nadae van mellette, van aki visszafogja a túlzott feltűnési viszketegségéből.* Végülis igaz, ha másnem majd lefekszel a vezérükkel. *Kacsint vissza, sunyin vigyorogva.*
- Rinan? *Szalad fel szemöldöke a homlokán, s sokat sejtően szemlélgeti a másik arcát. Sejtette ő, hogy van valami a dologban, de azt nem, hogy Nadae mégsem adja be a derekát, meg mert volna esküdni, hogy már volt köztük valami.* Szerintem tudna mutatni néhány dolgot, talán adhatnál neki egy esélyt, lehet nem bánnád meg. *Kacéran nevetgél, mint mindig amikor efféle női témák jönnek szóba.* Jééé ott is van. *Böki ki, nagyjából Nadae "És csak emlegetni kellett" mondatával egy időben és vadul csaholni kezd Rinan felé, már csak, hogy a mellette állót is bosszantsa vele.*
- Te meg a házasság? *Kerekedik el a szeme. Bizony erre a gondolatra inni kell. Elő is kapja az üveget a köpenye rejtekéből és meghúzza.* Még ilyen keretek között sem tudom elképzelni. *Kicsit húzza is a száját, mint mindig ha ez a téma szóba jön, lehet csak az alkohol hatása, de még mindig felhúzza magát az esküvők, vénember vőlegények gondolatára, így végül nem is fűz hozzá sem többet.
Szemét körbejártatja az összegyűlt tömegen, van itt mindenféle népség, mindenféle hajjal. Szőke, barna, fekete, fehér. ~Várjunk csak!~ A fekete-fehér párosra tekintve ismét, szemeit s ajkait is összeszűkíti résnyire és érzi az elkerülhetetlent. Már megint kifog borulni.*
- Hát ez? *Bök ingerülten kezével a párocska felé, honnan épp elkapott egy kézfogást és láthatóan egy kellemes cseverészést. Már nem is nagyon zavarja az idétlenül szavába vágó bárd, ahogy az sem, hogy Nadaet győzködje a tél romantikájáról. Érzi, ahogy lábai önkényesen megindulnak Mortar és az idegen nő felé. Ha a férfi éles érzékekkel rendelkezik, most érezheti a lány égető tekintetét a hátán és a közelgő vörös veszélyt.*
- Egész hamar sikerült eligazodni a városban... *Zavarja meg a beszélgetést meglepő módon egész kedves hanggal és talán túl barátságos arckifejezéssel, de a többiek talán tudják, hogy ez csak része kiakadásának.* S látom rögtön meg is a találtad a város... *Néz végig a hóhajú nőn, majd vissza Mortar felé.* Nos, leghidegebb helyét. *Nyel egyet a végén, s egész büszke magára, amiért a végén sikerült mentenie a helyzetet, s magát egy kínos szituációból, igaz ehhez nem kis önuralom kellett, pláne így ittasan. Kihúzza magát és újabb álvigyorral fordul a nő felé, majd kezét nyújtja felé.*
- Mortar barátja az én barátom is, de kit is tisztelhetek benned? Talán egy régi ismerős a mocsárból? *Hangjából persze csak az álszenteskedés szól, amit a férfi és valószínűleg Nadae is igen hamar felismerhet, az idegen nő viszont nem feltétlenül. Végül egy újabb mély sóhaj keretein belül az éjhajú felé fordul, nem mond semmit, de tekintete talán bőven elég kérdést vet fel.*
//Nadae, Mortar, Enrakhala//
*Értetlenül mosolyogva rázza a fejét Nadae kifakadásán, ami a hógolyózást illeti. Persze, ha nagyon mélyen magába nézne, akkor talán megértené az érveit, de így.* Hát nem ez a legjobb benne? *Tárja szét a karjait.* Ki tudná, hogy alvilágiak vagyunk, ha már egyszer hógolyózni látnak? *Gyenge próbálkozás ez, már ő is belátja, hogy ma bizony nem fognak ádáz hócsatát vívni, így végül fel is adja, majd akkor beneveznek másra.
Ujjait merengve a szája elé helyezi, s maga is tovább gondolkodik, míg a másik tippelget.*
- Nem valami Tariogad? *Veti közbe. Itt állna egész nap, de akkor sem jutna eszébe a törzs neve* Hmm, de lehet mégis Theragud. Na mindegy, azt legalább biztosan tudom, hogy a vezérüket Nagaknak hívják. *Kacsint egyet magabiztosan, pedig hát... * Remélem is, hogy akad némi feladatuk számunkra, ahogy azt is, hogy olyan amiben inkább a kardomat kell forgatni, s nem a lábam nyitogatni. *Borzong bele ismételten a gondolatba, de végül annyiban hagyja a dolgot. Azonban Nadae ezt követő szavait már kevésbé tudja annyiban hagyni.*
- Na jó, majd kidumálom a dolgot, végül is, abban mégiscsak jó vagyok. Két perc alatt a tenyeremből fognak enni. *Pislog mellé párat, holott közel sem olyan magabiztos e téren, mint ahogy azt előadja. Valójában ő sem sokat tárgyalt még barbár vezetőkkel, nem tudja mit akarnak hallani, de azt igen, hogy mit akarnak látni.*
- Naaa *Bokszol bele a másik karjába, amikor az képes megkérdőjelezni, hogy miért is vele jött el.* Ha így folytatod nem neked kell megvédeni engem, hanem magadat tőlem. *Mondja tettetett sértettséggel a hangjában, még az állát is megemeli kissé, de be kell látnia van valami abban, amit mondott.* Nem fognak elkapni, ha csaknem újabban a barbárok jött-ment hadurakkal tárgyalgatnak egy szökött leányzóról. *Mondja és látszik, hogy ezt el is hiszi. Egy ideje túlságosan is bebeszélte magának, hogy biztonságban van, s emiatt sokkal óvatlanabb. Így valóban mázlija van, hogy Nadae van mellette, van aki visszafogja a túlzott feltűnési viszketegségéből.* Végülis igaz, ha másnem majd lefekszel a vezérükkel. *Kacsint vissza, sunyin vigyorogva.*
- Rinan? *Szalad fel szemöldöke a homlokán, s sokat sejtően szemlélgeti a másik arcát. Sejtette ő, hogy van valami a dologban, de azt nem, hogy Nadae mégsem adja be a derekát, meg mert volna esküdni, hogy már volt köztük valami.* Szerintem tudna mutatni néhány dolgot, talán adhatnál neki egy esélyt, lehet nem bánnád meg. *Kacéran nevetgél, mint mindig amikor efféle női témák jönnek szóba.* Jééé ott is van. *Böki ki, nagyjából Nadae "És csak emlegetni kellett" mondatával egy időben és vadul csaholni kezd Rinan felé, már csak, hogy a mellette állót is bosszantsa vele.*
- Te meg a házasság? *Kerekedik el a szeme. Bizony erre a gondolatra inni kell. Elő is kapja az üveget a köpenye rejtekéből és meghúzza.* Még ilyen keretek között sem tudom elképzelni. *Kicsit húzza is a száját, mint mindig ha ez a téma szóba jön, lehet csak az alkohol hatása, de még mindig felhúzza magát az esküvők, vénember vőlegények gondolatára, így végül nem is fűz hozzá sem többet.
Szemét körbejártatja az összegyűlt tömegen, van itt mindenféle népség, mindenféle hajjal. Szőke, barna, fekete, fehér. ~Várjunk csak!~ A fekete-fehér párosra tekintve ismét, szemeit s ajkait is összeszűkíti résnyire és érzi az elkerülhetetlent. Már megint kifog borulni.*
- Hát ez? *Bök ingerülten kezével a párocska felé, honnan épp elkapott egy kézfogást és láthatóan egy kellemes cseverészést. Már nem is nagyon zavarja az idétlenül szavába vágó bárd, ahogy az sem, hogy Nadaet győzködje a tél romantikájáról. Érzi, ahogy lábai önkényesen megindulnak Mortar és az idegen nő felé. Ha a férfi éles érzékekkel rendelkezik, most érezheti a lány égető tekintetét a hátán és a közelgő vörös veszélyt.*
- Egész hamar sikerült eligazodni a városban... *Zavarja meg a beszélgetést meglepő módon egész kedves hanggal és talán túl barátságos arckifejezéssel, de a többiek talán tudják, hogy ez csak része kiakadásának.* S látom rögtön meg is a találtad a város... *Néz végig a hóhajú nőn, majd vissza Mortar felé.* Nos, leghidegebb helyét. *Nyel egyet a végén, s egész büszke magára, amiért a végén sikerült mentenie a helyzetet, s magát egy kínos szituációból, igaz ehhez nem kis önuralom kellett, pláne így ittasan. Kihúzza magát és újabb álvigyorral fordul a nő felé, majd kezét nyújtja felé.*
- Mortar barátja az én barátom is, de kit is tisztelhetek benned? Talán egy régi ismerős a mocsárból? *Hangjából persze csak az álszenteskedés szól, amit a férfi és valószínűleg Nadae is igen hamar felismerhet, az idegen nő viszont nem feltétlenül. Végül egy újabb mély sóhaj keretein belül az éjhajú felé fordul, nem mond semmit, de tekintete talán bőven elég kérdést vet fel.*
1747. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 19:45:26
Üzenet elküldve: 2014-12-09 19:45:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
* Egy kisebb adag fal zúdul le. Talán a legfőbb oka, hogy a végén már túl vékonyra építette a falat.
~ Nem is baj. Csak figyelmeztettek minket a... ~ Elgondolkozik, majd gyorsan végignéz a csapaton, kiknek a nagy részét Thargarodiak teszik ki.
~ Szellemek? ~ Láthatóan még mindig nem teljesen tudja eldönteni, hogy ez csak egy egyszerű "babona", vagy valóban léteznek azok a bizonyos szellemek, melyek segítik, meg nem segítik, meg minden félét csinálnak az emberekkel és a nem emberekkel.
~ Na ennél most van fontosabb dolog is. ~ Jelenti ki végül, s gyorsan visszaépíti a leomlott részt.
Ezután egyből nekikezd a fal többi részének U alakban, Kagan utasítására. A folytonos építkezést mindössze egy fél perc erejéig hagyja abba, ameddig elnéz a másik irányba is. Úgy tűnik összesen ez a két csapat lesz - így legalább nem lesz akkora összevisszaság. A másik csapatban is van néhány ismerős arc, de közülük úgy veszi észre csak Moon az, akivel ténylegesen beszélt már, de látásból immáron ismeri az ő kísérőjét, meg azt az Argust is látta már, mintha még az erődben is megfordult volna már, de lehet, hogy csak keveri valakivel. A többit most látja először, akárcsak a most érkező két újoncot, kiket egy biccentéssel és egy rövid bemutatkozással köszönt. *
- Morwon. * Azzal folytatja is az építkezést, majd, ha azzal végez, akkor újra belekezd a hógolyók készítésébe - már nem lehet sok idő hátra a kezdésig, jelentős előnnyel jár, ha nem kell játék közben gyúrnia majd a golyókat, bár úgy gondolja, hogy így is- úgy is szükség lehet majd arra. *
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
* Egy kisebb adag fal zúdul le. Talán a legfőbb oka, hogy a végén már túl vékonyra építette a falat.
~ Nem is baj. Csak figyelmeztettek minket a... ~ Elgondolkozik, majd gyorsan végignéz a csapaton, kiknek a nagy részét Thargarodiak teszik ki.
~ Szellemek? ~ Láthatóan még mindig nem teljesen tudja eldönteni, hogy ez csak egy egyszerű "babona", vagy valóban léteznek azok a bizonyos szellemek, melyek segítik, meg nem segítik, meg minden félét csinálnak az emberekkel és a nem emberekkel.
~ Na ennél most van fontosabb dolog is. ~ Jelenti ki végül, s gyorsan visszaépíti a leomlott részt.
Ezután egyből nekikezd a fal többi részének U alakban, Kagan utasítására. A folytonos építkezést mindössze egy fél perc erejéig hagyja abba, ameddig elnéz a másik irányba is. Úgy tűnik összesen ez a két csapat lesz - így legalább nem lesz akkora összevisszaság. A másik csapatban is van néhány ismerős arc, de közülük úgy veszi észre csak Moon az, akivel ténylegesen beszélt már, de látásból immáron ismeri az ő kísérőjét, meg azt az Argust is látta már, mintha még az erődben is megfordult volna már, de lehet, hogy csak keveri valakivel. A többit most látja először, akárcsak a most érkező két újoncot, kiket egy biccentéssel és egy rövid bemutatkozással köszönt. *
- Morwon. * Azzal folytatja is az építkezést, majd, ha azzal végez, akkor újra belekezd a hógolyók készítésébe - már nem lehet sok idő hátra a kezdésig, jelentős előnnyel jár, ha nem kell játék közben gyúrnia majd a golyókat, bár úgy gondolja, hogy így is- úgy is szükség lehet majd arra. *
1746. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 19:38:12
Üzenet elküldve: 2014-12-09 19:38:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Szelíd
//Will, Ymra, Ana//
-A nevem Tindin.
*Nem akar hallgatózni az eltűnt báty megtalálásáért rendezett expedíció részleteit illetően, így inkább a többi embert nézi. Még mindig azt mondja túl nagyot nem szabadna építeni, és nem csak az idő miatt... Egy eltévedt hógolyó, egy erősebb fuvallat... Bármi összedöntheti ha nem elég stabil. Beharapja az ajkát, de nem szól egy szót sem. Egyszer már elmondta a véleményét. Mivel a saját gondolataival van elfoglalva, ő sem veszi észre hogy Will a hó nemismerete lévén, nekiállt vele dolgozni... kesztyű nélkül. Ő tudja milyen hideg lehet, hisz hányszor, meg hányszor állt neki hóelfet építeni, kesztyű nélkül. Az elején mindig hideg volt, néha kicsit hisztizett is, de egy pár perc múlva már nem érezte.*
-Én odaadom. Úgyis elég gyakran járok kesztyű nélkül télen, meg a hó is csak az elején hideg. De amúgy hogy értetted hogy csíp? Nekem még sohasem csípet...
*Az utolsó kérdését Willnek szánta miközben feladta rá a kicsit bőnek tűnő kesztyűt. Neki tényleg nem csípett sohasem. Lehet hogy a másiknak azért csíp, mert még sohasem nyúlt a hóhoz, legalábbis eddig úgy tűnik... Ha ezt a problémát is megoldották, jön a következő probléma.*
-És ki, mit fog csinálni? Vagy mindent mindenki?
*Tindinnek szíve szerint jobban tetszik az utóbbi eset, de hát nincs egyedül...*
-A nevem Tindin.
*Nem akar hallgatózni az eltűnt báty megtalálásáért rendezett expedíció részleteit illetően, így inkább a többi embert nézi. Még mindig azt mondja túl nagyot nem szabadna építeni, és nem csak az idő miatt... Egy eltévedt hógolyó, egy erősebb fuvallat... Bármi összedöntheti ha nem elég stabil. Beharapja az ajkát, de nem szól egy szót sem. Egyszer már elmondta a véleményét. Mivel a saját gondolataival van elfoglalva, ő sem veszi észre hogy Will a hó nemismerete lévén, nekiállt vele dolgozni... kesztyű nélkül. Ő tudja milyen hideg lehet, hisz hányszor, meg hányszor állt neki hóelfet építeni, kesztyű nélkül. Az elején mindig hideg volt, néha kicsit hisztizett is, de egy pár perc múlva már nem érezte.*
-Én odaadom. Úgyis elég gyakran járok kesztyű nélkül télen, meg a hó is csak az elején hideg. De amúgy hogy értetted hogy csíp? Nekem még sohasem csípet...
*Az utolsó kérdését Willnek szánta miközben feladta rá a kicsit bőnek tűnő kesztyűt. Neki tényleg nem csípett sohasem. Lehet hogy a másiknak azért csíp, mert még sohasem nyúlt a hóhoz, legalábbis eddig úgy tűnik... Ha ezt a problémát is megoldották, jön a következő probléma.*
-És ki, mit fog csinálni? Vagy mindent mindenki?
*Tindinnek szíve szerint jobban tetszik az utóbbi eset, de hát nincs egyedül...*
1745. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 18:40:22
Üzenet elküldve: 2014-12-09 18:40:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
*Ha van valami, amit kifejezetten utál Kagan Thargodarban, az talán az, hogy ennek az embernek mindig ordíthatnékja van.*
-Vesszek el, ennek a kurafinak feszt mindég görcsben van a farpofája, nem bír a magamfajtának egy fertályóra nyugodalmat hagyni, hogy vesszen meg...
*Dohog magának és nem igen foglalkozik azzal, hogy a körülötte lévők mit is szólhatnak egy magában szitkozódó törpe láttán. Ahogy átrobog a tömegen, nem finomkodik, egy kis taszajtás jobbra, egy alig észlelhető vállazás balra és már nyílik is az ösvény előtte.*
- Jövök már, az ég verjen meg! Nem hagyol má' békét nekem!
*Megrázza fejét és furakszik tovább. Lemaradt övéitől még a bódénál, igaz, nem szólt hogy neki most épp jobb dolga is termett, mint loholni feliratkozni a hógolyózásra.*
- Várjatok meg! Nélkülem nem lesz hógolyózás, ha kedves az a törcsi orrotok!
*Öklét lóbálja a levegőbe, ahogy végre megközelíti a többieket. Nagyot fújtatva áll meg és bele is kezd mondandójába.*
- Kagan! Az ég szerelmére! Nem mehetek el má' az árnyékszékre se a jóváhagyásod nélkül? Megmondtam, mindjárt itt leszek, nem kell itt parolázni, mondtam itt leszek, itt is vagyok... ehh!
*Ekkor tekint körül a bagázson, halk morrantás hallatszik Hrothgaar felől.*
- Üdv. Megjöttem.
*Azzal mint ha mi se történt volna felmarkol egy adag havat, hogy hógolyót gyúrjon. Gyorsan dolgozik, hisz még hajtja kicsit a feszültség, de nem vészes ez... Csak felkapta a vizet picit, hogy még ott sincs nyugta, hová a királyok is gyalogszerrel járnak.*
- No, de most már itt vagyok, mi lesz a posztom? Mire, kire figyeljek?
*Végighallgatja a felvilágosítást és memorizál, felméri ellenfeleiket, a terepet és ahol csak kell, most már ő is segít.*
//Hógolyócsata//
//Kagan csapata//
*Ha van valami, amit kifejezetten utál Kagan Thargodarban, az talán az, hogy ennek az embernek mindig ordíthatnékja van.*
-Vesszek el, ennek a kurafinak feszt mindég görcsben van a farpofája, nem bír a magamfajtának egy fertályóra nyugodalmat hagyni, hogy vesszen meg...
*Dohog magának és nem igen foglalkozik azzal, hogy a körülötte lévők mit is szólhatnak egy magában szitkozódó törpe láttán. Ahogy átrobog a tömegen, nem finomkodik, egy kis taszajtás jobbra, egy alig észlelhető vállazás balra és már nyílik is az ösvény előtte.*
- Jövök már, az ég verjen meg! Nem hagyol má' békét nekem!
*Megrázza fejét és furakszik tovább. Lemaradt övéitől még a bódénál, igaz, nem szólt hogy neki most épp jobb dolga is termett, mint loholni feliratkozni a hógolyózásra.*
- Várjatok meg! Nélkülem nem lesz hógolyózás, ha kedves az a törcsi orrotok!
*Öklét lóbálja a levegőbe, ahogy végre megközelíti a többieket. Nagyot fújtatva áll meg és bele is kezd mondandójába.*
- Kagan! Az ég szerelmére! Nem mehetek el má' az árnyékszékre se a jóváhagyásod nélkül? Megmondtam, mindjárt itt leszek, nem kell itt parolázni, mondtam itt leszek, itt is vagyok... ehh!
*Ekkor tekint körül a bagázson, halk morrantás hallatszik Hrothgaar felől.*
- Üdv. Megjöttem.
*Azzal mint ha mi se történt volna felmarkol egy adag havat, hogy hógolyót gyúrjon. Gyorsan dolgozik, hisz még hajtja kicsit a feszültség, de nem vészes ez... Csak felkapta a vizet picit, hogy még ott sincs nyugta, hová a királyok is gyalogszerrel járnak.*
- No, de most már itt vagyok, mi lesz a posztom? Mire, kire figyeljek?
*Végighallgatja a felvilágosítást és memorizál, felméri ellenfeleiket, a terepet és ahol csak kell, most már ő is segít.*
1744. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 18:10:07
Üzenet elküldve: 2014-12-09 18:10:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
*Megtorpan. Nem csak a tömeg csodás mérete, de maga az egész látvány. Azonnal elvarázsolódik, hiszen még gyermek. Hóemberek épülnek, és csodás hószobrok vonzzák tekintetét. A tengert idéző zöldek pedig gyermeki ámulattal csodálkoznak rá a látványra. Igazi tündérországba csöppent.
S aki őt megnézi, mint kővé vált szobrot? Égő vörös, kócos tincseket láthat, maszatos arcot, piszkos öltözéket, mely bár épp most nem szakadt, hiszen ezt a kabátot, és nadrágot csak nem régen szerezte a csizmával együtt, de épp kifogástalannak sem mondható. A loboncba máris hópihék tapadnak, ahogy megülnek vállain is, mint a faágakon. Ha nem vigyáz hamarosan ő maga is hószoborrá fog válni.
S hogy ennek azonnal ellent is mondjon, megindul, hogy felfedezze a forgatagot. Útja a standok felé viszi, ahonnan finom illatok keringenek a légben. Az italos pultot most kihagyja, először a nyalánkságokat veszi szemügyre. Csak távolról, de máris azon törve kobakját, miként is juthatna hozzá néhány csábító falatkához. S míg ezen töpreng megpillantja a hócsatára készülődőket is. Szinte ösztönből lép párat feléjük. Fantáziáját máris megmozgatja az a meglepően magas, szőrmekabátot viselő nő, ki az egyik csapatban hógolyókat formál. Talán a szeplők teszik...
Aztán az orra visszafordítja az édességek felé. Mégiscsak jobb lenne abból néhány falatka.*
*Megtorpan. Nem csak a tömeg csodás mérete, de maga az egész látvány. Azonnal elvarázsolódik, hiszen még gyermek. Hóemberek épülnek, és csodás hószobrok vonzzák tekintetét. A tengert idéző zöldek pedig gyermeki ámulattal csodálkoznak rá a látványra. Igazi tündérországba csöppent.
S aki őt megnézi, mint kővé vált szobrot? Égő vörös, kócos tincseket láthat, maszatos arcot, piszkos öltözéket, mely bár épp most nem szakadt, hiszen ezt a kabátot, és nadrágot csak nem régen szerezte a csizmával együtt, de épp kifogástalannak sem mondható. A loboncba máris hópihék tapadnak, ahogy megülnek vállain is, mint a faágakon. Ha nem vigyáz hamarosan ő maga is hószoborrá fog válni.
S hogy ennek azonnal ellent is mondjon, megindul, hogy felfedezze a forgatagot. Útja a standok felé viszi, ahonnan finom illatok keringenek a légben. Az italos pultot most kihagyja, először a nyalánkságokat veszi szemügyre. Csak távolról, de máris azon törve kobakját, miként is juthatna hozzá néhány csábító falatkához. S míg ezen töpreng megpillantja a hócsatára készülődőket is. Szinte ösztönből lép párat feléjük. Fantáziáját máris megmozgatja az a meglepően magas, szőrmekabátot viselő nő, ki az egyik csapatban hógolyókat formál. Talán a szeplők teszik...
Aztán az orra visszafordítja az édességek felé. Mégiscsak jobb lenne abból néhány falatka.*
1743. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 17:47:59
Üzenet elküldve: 2014-12-09 17:47:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Bersean J’ales Casthar//
*Érdeklődve kapkodja vissza tekintetét, miután igyekezett lopva körülnézni. Ez feltűnően nem sikeredett oly jól, mint tervezte, hiszen a férfi kiszúrta. Ez nem is meglepő, s talán erre is gondolhatott volna, mielőtt megpróbálja felmérni a terepet. Ettől függetlenül, rögtön magyarázkodásba kezd.*
- Pedig reménykedtem, hogy akad önön kívül is még egy. No nem mintha, nem örültem meg volna önnek, s az ön tarásságának, csak gondoltam, ha már ön is itt van, valamelyik fivérem is felbukkanhat itt. Az igazság az, hogy régen láttam őket, s ők is hiányoznak. Noha, az ő keresésük nem a tényleges célom.
*Magyarázza mosolyogva, reménykedve, hogy célt ér, s képes meggyőzni a másikat. Sokat nem is hazudik, sőt! Inkább csak ferdít. Viszont most már biztosra veheti, hogy a férfinak nem fog szándékába állni, egyelőre, hogy visszaküldje, vagy legalább tudósítsa házát, hogy merre is találhatóak most.
S ha már szóba hozta fivéreit, még egyszer, de most vigyázva, hogy úgy tűnjön, mintha csak ellenőrizné a látottakat, körbepillant, hátha meglátja bármely fiút. Viszont szomorúan kell tapasztalnia, hogy se Danetet, se Darelt nem szúrta ki. Meglehet, hogy a mágus tudhatja, hogy merre járnak, de jobb, ha nem kérdezi meg. A tudás nagy úr, s vigyázni kell vele. Márpedig, ha megtudná, hogy merre is kószál a két csökönyös, makacs, s rideg fivérei, akaratlanul is feléjük vetné az irányt. Főként az egyik felé, természetesen minden hátsó szándék nélkül.
A másik, ha nem is ijedten, de gyakorlottan kapja el kezét, mikor hozzáér. De hirtelen örömében nem is figyel további cselekedetére, hiszen nyúl tovább, hogy megérinthesse annak kezét, ki nemrégiben kapcsolatban állt egyetlen, édes, s oly régen látott nővérével. Nem veszi sértésnek, s fel sem tűnik neki, a férfi rideg ábrázata, s hátralépése sem, mikor hozzáér. Számára, most csak egy fontos dolog van, mégpedig, hogy legalább Rahnáról tudomást szerezzen.
De persze, nem a lényeggel kezdi, s ezzel a lány türelmét teszi kockára, aki halványan alsó ajkaiba harap.*
~Meglehet, hogy nem, de így illik.~
*Gondolja magában, s némileg gorombának is tartja a másikat ezért, de elnézi felé, már csak a neveltetéséből, s a kiképzéséből adódóan. Nem holmi udvarias katonákat neveltek a táborba, nem. Számtalanszor láthatta, hogy miket műveltettek a férfiakkal, s így nem is csodálkozik a férfi reakcióin.
A hírek először csak tovább boldogítják, s ez jól mutatkozik szemei csillogásán, de a láng hirtelen alszik el. A remény szikrája kihuny. A férfi sem tud semmit róla, bár jól van, él és virul. Ennek nagyon tud örülni, csak azt a lényeges információt nem hordozza magával a Légiós, ami számára és húga számára is oly szükséges lett volna. Lassan csúsztatja ki kezeit, ha még nem engedte el, s lógatja oldala mellé őket. S lassú mozdulatokkal is dől vissza egyenes testhelyzetébe. Szótlanul hajol le, s szedegeti fel gesztenyéit, közben próbálja arcvonásait rendezni. Nem kívánja éreztetni csalódását. Hálás lehet a másiknak, hogy legalább ennyi információval képes volt szolgálni neki.
Meglepetésként éri, hogy a Láthatatlan leguggol mellé, s segít felszedegetni neki, amit oly bután leejtett. Fejét felemelve, mosolyog rá kedvesen.*
- Köszönöm.
*Szól az egyszerű válasz, miközben felállnak. A férfi szavait teljesen megérti, s továbbra is melegen mosolyog rá.*
- Így is rendkívül hálás vagyok önnek. Maga az első hónapok óta, akivel találkozok, aki nem hogy csak hallott róla, de találkozott is vele. Már az is nagy segítség számomra, hogy tudom, hogy jól van, s hogy merre keresgéljük tovább.
*Mondja újra a vidámabb hangján, miközben egy újabb, immár némileg kihűlt gesztenyéjét bontja ki, még mindig ügyesen, s lassan majszolja el.*
- Igazán sajnálom, ha terhére voltam.
*S hogy ezt köszönés képen mondta, vagy csak a férfinak válaszolt, nem lehet tudni. Mindenestre továbbra is ott áll a Légiós előtt, nem mozdulva el. Egy kósza szél, oldalról fújja meg őket, haját s köpenyegét lágyan meglengetve.*
//Bersean J’ales Casthar//
*Érdeklődve kapkodja vissza tekintetét, miután igyekezett lopva körülnézni. Ez feltűnően nem sikeredett oly jól, mint tervezte, hiszen a férfi kiszúrta. Ez nem is meglepő, s talán erre is gondolhatott volna, mielőtt megpróbálja felmérni a terepet. Ettől függetlenül, rögtön magyarázkodásba kezd.*
- Pedig reménykedtem, hogy akad önön kívül is még egy. No nem mintha, nem örültem meg volna önnek, s az ön tarásságának, csak gondoltam, ha már ön is itt van, valamelyik fivérem is felbukkanhat itt. Az igazság az, hogy régen láttam őket, s ők is hiányoznak. Noha, az ő keresésük nem a tényleges célom.
*Magyarázza mosolyogva, reménykedve, hogy célt ér, s képes meggyőzni a másikat. Sokat nem is hazudik, sőt! Inkább csak ferdít. Viszont most már biztosra veheti, hogy a férfinak nem fog szándékába állni, egyelőre, hogy visszaküldje, vagy legalább tudósítsa házát, hogy merre is találhatóak most.
S ha már szóba hozta fivéreit, még egyszer, de most vigyázva, hogy úgy tűnjön, mintha csak ellenőrizné a látottakat, körbepillant, hátha meglátja bármely fiút. Viszont szomorúan kell tapasztalnia, hogy se Danetet, se Darelt nem szúrta ki. Meglehet, hogy a mágus tudhatja, hogy merre járnak, de jobb, ha nem kérdezi meg. A tudás nagy úr, s vigyázni kell vele. Márpedig, ha megtudná, hogy merre is kószál a két csökönyös, makacs, s rideg fivérei, akaratlanul is feléjük vetné az irányt. Főként az egyik felé, természetesen minden hátsó szándék nélkül.
A másik, ha nem is ijedten, de gyakorlottan kapja el kezét, mikor hozzáér. De hirtelen örömében nem is figyel további cselekedetére, hiszen nyúl tovább, hogy megérinthesse annak kezét, ki nemrégiben kapcsolatban állt egyetlen, édes, s oly régen látott nővérével. Nem veszi sértésnek, s fel sem tűnik neki, a férfi rideg ábrázata, s hátralépése sem, mikor hozzáér. Számára, most csak egy fontos dolog van, mégpedig, hogy legalább Rahnáról tudomást szerezzen.
De persze, nem a lényeggel kezdi, s ezzel a lány türelmét teszi kockára, aki halványan alsó ajkaiba harap.*
~Meglehet, hogy nem, de így illik.~
*Gondolja magában, s némileg gorombának is tartja a másikat ezért, de elnézi felé, már csak a neveltetéséből, s a kiképzéséből adódóan. Nem holmi udvarias katonákat neveltek a táborba, nem. Számtalanszor láthatta, hogy miket műveltettek a férfiakkal, s így nem is csodálkozik a férfi reakcióin.
A hírek először csak tovább boldogítják, s ez jól mutatkozik szemei csillogásán, de a láng hirtelen alszik el. A remény szikrája kihuny. A férfi sem tud semmit róla, bár jól van, él és virul. Ennek nagyon tud örülni, csak azt a lényeges információt nem hordozza magával a Légiós, ami számára és húga számára is oly szükséges lett volna. Lassan csúsztatja ki kezeit, ha még nem engedte el, s lógatja oldala mellé őket. S lassú mozdulatokkal is dől vissza egyenes testhelyzetébe. Szótlanul hajol le, s szedegeti fel gesztenyéit, közben próbálja arcvonásait rendezni. Nem kívánja éreztetni csalódását. Hálás lehet a másiknak, hogy legalább ennyi információval képes volt szolgálni neki.
Meglepetésként éri, hogy a Láthatatlan leguggol mellé, s segít felszedegetni neki, amit oly bután leejtett. Fejét felemelve, mosolyog rá kedvesen.*
- Köszönöm.
*Szól az egyszerű válasz, miközben felállnak. A férfi szavait teljesen megérti, s továbbra is melegen mosolyog rá.*
- Így is rendkívül hálás vagyok önnek. Maga az első hónapok óta, akivel találkozok, aki nem hogy csak hallott róla, de találkozott is vele. Már az is nagy segítség számomra, hogy tudom, hogy jól van, s hogy merre keresgéljük tovább.
*Mondja újra a vidámabb hangján, miközben egy újabb, immár némileg kihűlt gesztenyéjét bontja ki, még mindig ügyesen, s lassan majszolja el.*
- Igazán sajnálom, ha terhére voltam.
*S hogy ezt köszönés képen mondta, vagy csak a férfinak válaszolt, nem lehet tudni. Mindenestre továbbra is ott áll a Légiós előtt, nem mozdulva el. Egy kósza szél, oldalról fújja meg őket, haját s köpenyegét lágyan meglengetve.*
1742. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 17:46:18
Üzenet elküldve: 2014-12-09 17:46:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Dyntina//
*Hála hamar túllendülnek azon a problémán, hogy mit is keresnek itt. Ezen sajnos már késő keseregni. Inkább élvezi a talpa alatti ropogó friss havat. A párával is jól eljátszik, amíg tárnőjére figyel. Aki csak nem hagyja annyiban a dolgot, s csak mondja a magáét. Hát rajta se múljon semmi, ő is képes erre.*
- Persze, nem csak a gyerekek, de az amit ott művelnek. *S mutat a hógolyózó csapatra.* - No az minden, de nem egy alvilági, gyilkoshoz méltó mutatvány. *Vonja meg könnyedén a vállát, de több szót nem fecsérel el erre. Ha a lány úgy gondolja, hogy ez neki való szórakozás, ki ő, hogy meggátolja ebben? Legfeljebb, majd röhögve szemléli a másik szerencsétlenkedését. Végül is még jól is szórakozhat itt.*
- Biztos, hogy Thorag… Thor… nem Teragud? Vagy… áh, tudja a fene, ha ott vagyunk úgy is mondják. Ha meg nem lesznek olyanok, amilyennek te azt mondod, hát az csak nekünk lesz jó. Mert most gondolj bele, s igazad is van. Ha készülnek valamire, az csak jó. Ha nagyszabásúra készülnek még jobb. Mert minden nagyszabású munka mögött, könyékig ott van a szenya, genyó, sötét munka. Amit persze nyilvánosan ők nem vállalhatnak fel. Meglehet, hogy ezért küld minket oda az a Tetü? *S gondol itt most Taugra. Végül is a két szó, hasonlóan kezdődik.* - Ha el kell intézni a piszkos munkát, mi ott lehetünk. Ejj, de a fenének van kedve a szárazföldi patkányokkal egyezkedni.
*Mondja el végül, miért sem siet annyira táborba, noha már rég meg is kellett volna járniuk az utat. Mióta eljöttek a barlangból, nem hallották hírüket, s még csak a táborban sem jártak. Egy biztos, ha egyszer visszatérnek, a Nyurga a két kezével fogja kicsontozni, még elevenen. S sejti is, hogy ki lesz a másik segítője, s most nem a Bongyorkára gondol.*
- Mert ki más? Én csak a tengeri patkányokhoz értek. A szárazföldiek észjáráshoz nem értek, nem tudom miért mit hogy gondolnak, teljesen logikátlan az egész. Nem is értem, hogy egyáltalán én miért jöttem veled? Jah, de, meglehet, hogy ebben is egyezik a gondolkodásmódunk azzal a druidával. Ha megtudják ki vagy, elkapnak, elfognak, s valakinek vigyáznia kell rád. Noha nem mintha én annyira jó testőröd lennék. De hát két nő csak többet tud elérni, egy barbár törzsben, mint egy nem?
*Kacsint a lányra, miután már kiszúrta a Fejest. S való igaz, mi másért kellene kettőjüknek menniük, s nem a férfiaknak, holott ez színtiszta férfimunka lenne. Ha ez számítana náluk, de a tengereknek hála, ez nem számít.*
- Ha ott sem találok magamnak vad partit, szerintem menten felakasztom magam. A barlangban is. Rinan, úgy teper, mint egy öleb, közben meg odáig van magával. Beképzelt egoista dög. Ha kicsit visszább venne magából, még Talán lehetne esélye.
*Nem köntörfalaz, megmondja a véleményét az elfről őszintén a lánynak. Nem a szíve csücske a fiú, ez tény, de ha nincs jobb, hát nincs jobb. De reméli, hogy lesz. Még be se fejezte a mondata végét, mikor egy újabb ismerős alakot szúr ki a tömegbe. Magas, vékony, fekete haj.*
~Mi van ma, barlangtalálkozó?~
- És csak emlegetni kellett. *Dünnyögi, de Vörike újabb gondolatán előbb csak jól nevet, majd elmereng az ötleten.* - Végül is nem is olyan rossz ötlet. Ha nagyhatalom lesz, egy házasság még bele is férne, mi is jót részesednénk, sőt, mi csak jól jönnénk ki az egészből, egy barbár törzsnél meg a hűség semmit sem jelent. Még kedvemre való is lenne.
*Az, hogy most őszintén beszél, vagy csak elméleti síkon, azt senki sem tudhatja. Társnőjének magától kell eldöntenie, hogy tényleg erre vágyik-e, vagy csak szimplán újabb hazugsággal, s kitalációval áll elő. Tekintetét elszakítja a barlangbéli elftől, s inkább a testesebb férfival tünteti ki figyelmét.*
- Túl testes, mint már mondtam, hozzám kövér is. Nem kell. Legyen egy férfi kidolgozott, de azért ne vigye túlzásba. Csak olyan finoman. Mint amilyen volt a kapitány! *Utal vissza találkozásukra, s az ott töltött éjszakára.
A találta meglepően célt ért. Ezen nincs is mit csodálkoznia, a tőrrel is pontosan bánik. De úgy tűnik, hogy szerencsére, a másik nem kezd bele még egy értelmetlen hó dobálásba. Inkább megpróbálja megmagyarázni, hogy miért is jó itt lenni. Egy újabb kortyot iszik, miközben hallgatja a másik próbálkozását, de az folyton elakad, s nem önhibájából. Érdeklődését rögtön felkelti, az előbb szavaló, majd később éneklő férfi. Szemei szinte megcsillannak, de meghallva az éneket, érdeklődése rögtön elapad. Ha még egy jó mulató, vagy kalózdal lenne, az első lenne, aki társául szegődne, s végigénekelné a nap hátralévő részét. Így viszont csak hitetlenkedve néz a lányra.*
- Hangulat? Hideg van, hó van, rendben aláírom, szép az erdő. De túl békés. Túlságosan is az. Az ilyenekből sose jön ki jó dolog, ezt jegyezd meg. Viszont lenne valami, amit szeretnék veled megbeszélni. Szóval, ha lehetne, keressünk egy viszonylag kevésbé forgalmas helyet.
*S már néz is szét, hogy merre van a legkevesebb ember. Nincs kedve, hogy Mortar, vagy épp Rinan szúrja ki őket. Amit mondani akar, az egyelőre rá tartozik, s már rég döntött, hogy mitévő legyen. A lány véleményére meg csak azért kíváncsi, mert némileg fajtársa. S legjobban ő is érti meg.*
//Dyntina//
*Hála hamar túllendülnek azon a problémán, hogy mit is keresnek itt. Ezen sajnos már késő keseregni. Inkább élvezi a talpa alatti ropogó friss havat. A párával is jól eljátszik, amíg tárnőjére figyel. Aki csak nem hagyja annyiban a dolgot, s csak mondja a magáét. Hát rajta se múljon semmi, ő is képes erre.*
- Persze, nem csak a gyerekek, de az amit ott művelnek. *S mutat a hógolyózó csapatra.* - No az minden, de nem egy alvilági, gyilkoshoz méltó mutatvány. *Vonja meg könnyedén a vállát, de több szót nem fecsérel el erre. Ha a lány úgy gondolja, hogy ez neki való szórakozás, ki ő, hogy meggátolja ebben? Legfeljebb, majd röhögve szemléli a másik szerencsétlenkedését. Végül is még jól is szórakozhat itt.*
- Biztos, hogy Thorag… Thor… nem Teragud? Vagy… áh, tudja a fene, ha ott vagyunk úgy is mondják. Ha meg nem lesznek olyanok, amilyennek te azt mondod, hát az csak nekünk lesz jó. Mert most gondolj bele, s igazad is van. Ha készülnek valamire, az csak jó. Ha nagyszabásúra készülnek még jobb. Mert minden nagyszabású munka mögött, könyékig ott van a szenya, genyó, sötét munka. Amit persze nyilvánosan ők nem vállalhatnak fel. Meglehet, hogy ezért küld minket oda az a Tetü? *S gondol itt most Taugra. Végül is a két szó, hasonlóan kezdődik.* - Ha el kell intézni a piszkos munkát, mi ott lehetünk. Ejj, de a fenének van kedve a szárazföldi patkányokkal egyezkedni.
*Mondja el végül, miért sem siet annyira táborba, noha már rég meg is kellett volna járniuk az utat. Mióta eljöttek a barlangból, nem hallották hírüket, s még csak a táborban sem jártak. Egy biztos, ha egyszer visszatérnek, a Nyurga a két kezével fogja kicsontozni, még elevenen. S sejti is, hogy ki lesz a másik segítője, s most nem a Bongyorkára gondol.*
- Mert ki más? Én csak a tengeri patkányokhoz értek. A szárazföldiek észjáráshoz nem értek, nem tudom miért mit hogy gondolnak, teljesen logikátlan az egész. Nem is értem, hogy egyáltalán én miért jöttem veled? Jah, de, meglehet, hogy ebben is egyezik a gondolkodásmódunk azzal a druidával. Ha megtudják ki vagy, elkapnak, elfognak, s valakinek vigyáznia kell rád. Noha nem mintha én annyira jó testőröd lennék. De hát két nő csak többet tud elérni, egy barbár törzsben, mint egy nem?
*Kacsint a lányra, miután már kiszúrta a Fejest. S való igaz, mi másért kellene kettőjüknek menniük, s nem a férfiaknak, holott ez színtiszta férfimunka lenne. Ha ez számítana náluk, de a tengereknek hála, ez nem számít.*
- Ha ott sem találok magamnak vad partit, szerintem menten felakasztom magam. A barlangban is. Rinan, úgy teper, mint egy öleb, közben meg odáig van magával. Beképzelt egoista dög. Ha kicsit visszább venne magából, még Talán lehetne esélye.
*Nem köntörfalaz, megmondja a véleményét az elfről őszintén a lánynak. Nem a szíve csücske a fiú, ez tény, de ha nincs jobb, hát nincs jobb. De reméli, hogy lesz. Még be se fejezte a mondata végét, mikor egy újabb ismerős alakot szúr ki a tömegbe. Magas, vékony, fekete haj.*
~Mi van ma, barlangtalálkozó?~
- És csak emlegetni kellett. *Dünnyögi, de Vörike újabb gondolatán előbb csak jól nevet, majd elmereng az ötleten.* - Végül is nem is olyan rossz ötlet. Ha nagyhatalom lesz, egy házasság még bele is férne, mi is jót részesednénk, sőt, mi csak jól jönnénk ki az egészből, egy barbár törzsnél meg a hűség semmit sem jelent. Még kedvemre való is lenne.
*Az, hogy most őszintén beszél, vagy csak elméleti síkon, azt senki sem tudhatja. Társnőjének magától kell eldöntenie, hogy tényleg erre vágyik-e, vagy csak szimplán újabb hazugsággal, s kitalációval áll elő. Tekintetét elszakítja a barlangbéli elftől, s inkább a testesebb férfival tünteti ki figyelmét.*
- Túl testes, mint már mondtam, hozzám kövér is. Nem kell. Legyen egy férfi kidolgozott, de azért ne vigye túlzásba. Csak olyan finoman. Mint amilyen volt a kapitány! *Utal vissza találkozásukra, s az ott töltött éjszakára.
A találta meglepően célt ért. Ezen nincs is mit csodálkoznia, a tőrrel is pontosan bánik. De úgy tűnik, hogy szerencsére, a másik nem kezd bele még egy értelmetlen hó dobálásba. Inkább megpróbálja megmagyarázni, hogy miért is jó itt lenni. Egy újabb kortyot iszik, miközben hallgatja a másik próbálkozását, de az folyton elakad, s nem önhibájából. Érdeklődését rögtön felkelti, az előbb szavaló, majd később éneklő férfi. Szemei szinte megcsillannak, de meghallva az éneket, érdeklődése rögtön elapad. Ha még egy jó mulató, vagy kalózdal lenne, az első lenne, aki társául szegődne, s végigénekelné a nap hátralévő részét. Így viszont csak hitetlenkedve néz a lányra.*
- Hangulat? Hideg van, hó van, rendben aláírom, szép az erdő. De túl békés. Túlságosan is az. Az ilyenekből sose jön ki jó dolog, ezt jegyezd meg. Viszont lenne valami, amit szeretnék veled megbeszélni. Szóval, ha lehetne, keressünk egy viszonylag kevésbé forgalmas helyet.
*S már néz is szét, hogy merre van a legkevesebb ember. Nincs kedve, hogy Mortar, vagy épp Rinan szúrja ki őket. Amit mondani akar, az egyelőre rá tartozik, s már rég döntött, hogy mitévő legyen. A lány véleményére meg csak azért kíváncsi, mert némileg fajtársa. S legjobban ő is érti meg.*
1741. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-09 17:24:48
Üzenet elküldve: 2014-12-09 17:24:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Mordokhai//
-Ennek örülök. Vagyis nem... annak örülök, hogy nem én vagyok a legrosszabb, akivel találkozott; nem annak, hogy voltak kellemetlen ismeretségei is.
*Nagyon zavarban van, nem szokott ugyan túl sokat beszélni, csupán amennyit kell, de a magyarázkodásokba bele tud melegedni. Ám most még időben leállította magát, s áttért egy általánosabb témára. Már amennyire ez neki megy. Bár azt ő is tudja, hogy csak vissza kéne zökkennie a társadalomba, s néhány nap alatt talán meg is eredne a nyelve.*
-Ezzel nem vitatkozom, én is örülnék egy szép vastagabb hótakarónak. *Bújik meg egy halovány, alig észrevehető mosoly a szája sarkában.* Igaz, a termetemből adódóan én nem tudom olyan sokáig élvezni, mint mások, túl hamar át szoktam fagyni.
*Amit sajnál is. Nem mintha nem szeretné a napsütést, de a hideg és a hó az, amiben igazán otthon érzi magát. Meglehet azért, mert ő is kicsit olyan, mint a fagyos idő. A legtöbb lény nem szereti, túl ridegnek tartja, de akinek sikerül megtalálnia benne a jót, az (egy kis türelemmel) akár meg is kedvelheti. De ez már neki is túl elvont, így ott zárja le a gondolatmenetét, hogy szereti a hideget. Pont. Hogy pontosan miért, az már részletkérdés, nem is kérdezte még tőle senki.*
-Oh... Nem egy izgalmas történet...
*Kezdi habozva, nem szeret a szüleivel töltött évekről beszélni, így egy egyszerű kis blöfföléssel szokta elhárítani az arra vonatkozó kérdéseket.*
-Még fiatalon, szüleim noszogatására, elkezdtem mágiát tanulni. Ez nem tartott túl sokáig, maximum 6 évig, ennyi idő épp elég volt, hogy elsajátítsam az alapokat. Ezután gondoltam, jó lenne, ha fejleszteném azt a kevéske tudásom, így jutottam ide, Artheniorba, a levegő városába.
*Rövid, nem túl részletes, s reméli Mordokhai sem tervez keresztkérdéseket feltenni. Viszont ő nem kérdez vissza. Tudja, milyen idegesítő tud lenni ez a kérdés, legalábbis számára mindenképpen az, így annyiban hagyja a dolgot, ha valaki meg szeretné osztani vele a történetét, ő kérdés nélkül is meg fogja tenni. S még azt a kockázatot is vállalja, hogy kicsit megfagy a beszélgetés, nincs túl sok, felvethető téma a tarsolyában.*
//Mordokhai//
-Ennek örülök. Vagyis nem... annak örülök, hogy nem én vagyok a legrosszabb, akivel találkozott; nem annak, hogy voltak kellemetlen ismeretségei is.
*Nagyon zavarban van, nem szokott ugyan túl sokat beszélni, csupán amennyit kell, de a magyarázkodásokba bele tud melegedni. Ám most még időben leállította magát, s áttért egy általánosabb témára. Már amennyire ez neki megy. Bár azt ő is tudja, hogy csak vissza kéne zökkennie a társadalomba, s néhány nap alatt talán meg is eredne a nyelve.*
-Ezzel nem vitatkozom, én is örülnék egy szép vastagabb hótakarónak. *Bújik meg egy halovány, alig észrevehető mosoly a szája sarkában.* Igaz, a termetemből adódóan én nem tudom olyan sokáig élvezni, mint mások, túl hamar át szoktam fagyni.
*Amit sajnál is. Nem mintha nem szeretné a napsütést, de a hideg és a hó az, amiben igazán otthon érzi magát. Meglehet azért, mert ő is kicsit olyan, mint a fagyos idő. A legtöbb lény nem szereti, túl ridegnek tartja, de akinek sikerül megtalálnia benne a jót, az (egy kis türelemmel) akár meg is kedvelheti. De ez már neki is túl elvont, így ott zárja le a gondolatmenetét, hogy szereti a hideget. Pont. Hogy pontosan miért, az már részletkérdés, nem is kérdezte még tőle senki.*
-Oh... Nem egy izgalmas történet...
*Kezdi habozva, nem szeret a szüleivel töltött évekről beszélni, így egy egyszerű kis blöfföléssel szokta elhárítani az arra vonatkozó kérdéseket.*
-Még fiatalon, szüleim noszogatására, elkezdtem mágiát tanulni. Ez nem tartott túl sokáig, maximum 6 évig, ennyi idő épp elég volt, hogy elsajátítsam az alapokat. Ezután gondoltam, jó lenne, ha fejleszteném azt a kevéske tudásom, így jutottam ide, Artheniorba, a levegő városába.
*Rövid, nem túl részletes, s reméli Mordokhai sem tervez keresztkérdéseket feltenni. Viszont ő nem kérdez vissza. Tudja, milyen idegesítő tud lenni ez a kérdés, legalábbis számára mindenképpen az, így annyiban hagyja a dolgot, ha valaki meg szeretné osztani vele a történetét, ő kérdés nélkül is meg fogja tenni. S még azt a kockázatot is vállalja, hogy kicsit megfagy a beszélgetés, nincs túl sok, felvethető téma a tarsolyában.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9567-9586