Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 217 (4321. - 4340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4340. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-07 00:03:06
Üzenet elküldve: 2016-08-07 00:03:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Míg teljesen át nem sül a hús, Nordak a csillagokat nézi és az étel finom illatára többször is megkordul a gyomra.
- Az meglehet, nekem is már korog a gyomrom.
*Néz a lányra és mosolyogva mondja neki. Ahogy gondolta a lánynak is tetszik a látvány.*
- Köszönöm. Jó étvágyat
*Azzal átveszi a húsdarabot, amit Korinia kínált fel neki. Elővesz mellé egy kis kenyeret, amit még a városba érkezése előtt vett.*
- Kérsz?
*Kínálja fel a meglévő kenyér felét a lánynak. Még néhányat fúj a húsra közben és elkezdi elfogyasztani. Jó érzéssel tölti el, ahogy a meleg étel lecsúszik a torkán és megtölti a gyomrát.*
- Láttam, hogy zsoldosokat keresnek, de mivel itt vagy ezért elgondolkodtam azon, hogy nem egyek, mert nem akarlak veszélybe sodorni feleslegesen.
*Mondja a lánynak mosolyogva. ~ Hogy néznék tükörbe, ha miattam valami baja esne ennek a gyönyörű teremtésnek. ~ De most nem is gondol semmi rosszra inkább, csak folytatja az evést.
- De mindenképp, holnap este még benéznék a barakkba is, hogy edzhessek. Remélem velem tartasz, kíváncsi vagyok milyen messziről tudsz pontosan lőni.
*Tekintetét közben Koriniára szegezi és nézi, ahogy eszi a friss vacsorát.*
- Az meglehet, nekem is már korog a gyomrom.
*Néz a lányra és mosolyogva mondja neki. Ahogy gondolta a lánynak is tetszik a látvány.*
- Köszönöm. Jó étvágyat
*Azzal átveszi a húsdarabot, amit Korinia kínált fel neki. Elővesz mellé egy kis kenyeret, amit még a városba érkezése előtt vett.*
- Kérsz?
*Kínálja fel a meglévő kenyér felét a lánynak. Még néhányat fúj a húsra közben és elkezdi elfogyasztani. Jó érzéssel tölti el, ahogy a meleg étel lecsúszik a torkán és megtölti a gyomrát.*
- Láttam, hogy zsoldosokat keresnek, de mivel itt vagy ezért elgondolkodtam azon, hogy nem egyek, mert nem akarlak veszélybe sodorni feleslegesen.
*Mondja a lánynak mosolyogva. ~ Hogy néznék tükörbe, ha miattam valami baja esne ennek a gyönyörű teremtésnek. ~ De most nem is gondol semmi rosszra inkább, csak folytatja az evést.
- De mindenképp, holnap este még benéznék a barakkba is, hogy edzhessek. Remélem velem tartasz, kíváncsi vagyok milyen messziről tudsz pontosan lőni.
*Tekintetét közben Koriniára szegezi és nézi, ahogy eszi a friss vacsorát.*
4339. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-06 23:44:59
Üzenet elküldve: 2016-08-06 23:44:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nordak Trannyth//
*Mire megsül a hús leszáll a sötétség. A ropogó tűz mellett a nyári tisztáson, valóban kellemes az este.*
-Nem ettem egy ideje, szerintem nem sok marad belőle.
*Bök a pirosra sült húsra és jókedvűen mosolyogva néz a fél-elfre.*
-Szerintem ez az egyik legszebb hely a városban.
*Akár éjszaka van, akár nappal a tisztást mindig szépnek találta idáig. Úgy ítéli meg, hogy a hús már készen van. A késével lekanyarít egy darabot és Nordak felé nyújtja.*
-Tessék, szerintem már jó.
*A sült illata is erről árulkodik. Mikor megérzi hangosan kordul meg a gyomra. Magának is vág a húsból és egy kis fújkodás után elkezdi óvatosan megenni.*
-Holnapra még nincs tervem. Éppen befejeztem egy munkát, amit elvállaltam mielőtt találkoztunk, ezért most szabad vagyok.
*Mesél, miután megrágta a húst, amit elé ízletesnek talál.*
-Gondolom neked van valami terved. Még nem mondtad el, miért jöttél a városba.
*Egy kicsit aggódik, hogy Nordak megbízatást kapott, vagy esetleg azt akar kapni és keresi a lehetőséget.*
~A munkája veszélyes, de ebből él és ezt meg kell értenem.~
*Lassan eszi a húst és közben várakozással néz a férfira. Reméli elmondja, hogy mi a terve a későbbiekben.*
*Mire megsül a hús leszáll a sötétség. A ropogó tűz mellett a nyári tisztáson, valóban kellemes az este.*
-Nem ettem egy ideje, szerintem nem sok marad belőle.
*Bök a pirosra sült húsra és jókedvűen mosolyogva néz a fél-elfre.*
-Szerintem ez az egyik legszebb hely a városban.
*Akár éjszaka van, akár nappal a tisztást mindig szépnek találta idáig. Úgy ítéli meg, hogy a hús már készen van. A késével lekanyarít egy darabot és Nordak felé nyújtja.*
-Tessék, szerintem már jó.
*A sült illata is erről árulkodik. Mikor megérzi hangosan kordul meg a gyomra. Magának is vág a húsból és egy kis fújkodás után elkezdi óvatosan megenni.*
-Holnapra még nincs tervem. Éppen befejeztem egy munkát, amit elvállaltam mielőtt találkoztunk, ezért most szabad vagyok.
*Mesél, miután megrágta a húst, amit elé ízletesnek talál.*
-Gondolom neked van valami terved. Még nem mondtad el, miért jöttél a városba.
*Egy kicsit aggódik, hogy Nordak megbízatást kapott, vagy esetleg azt akar kapni és keresi a lehetőséget.*
~A munkája veszélyes, de ebből él és ezt meg kell értenem.~
*Lassan eszi a húst és közben várakozással néz a férfira. Reméli elmondja, hogy mi a terve a későbbiekben.*
4338. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-06 23:14:17
Üzenet elküldve: 2016-08-06 23:14:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Korinia Liberity//
*Nordak megvárja míg Korinia megtölti a kulcsát és a lány vezetésével elindulnak a tisztás felé. Útközben csendben haladnak, a lány közbe néhány fadarabot kap fel a földről. Hamar elérik a tisztást és ahova Korinia mutatja Nordak leteszi a vadat.*
- Persze, ez nem kérdés, hogy segítek-e.
*Mondja és rámosolyog Koriniára.*
- Rendben, addig elintézem a tüzet.
*Ezzel a lány elindul a további élelemért majd Nordak a gyűjt néhány száraz ágat és a többihez teszi. Elővesz a táskájából néhány gyújtósnak valót, amit még meghagyott az útja sora, majd a kovaköveivel meggyújtja a tüzet. Mire a lány visszatér a tűz már lobog. Miután meg lett fűszerezve már csak meg kell várni míg a vad megsül.*
- Igen, egy ideje már nem ettem, gondolom te is megéheztél már? *Kérdezi meg a lányt, hisz mióta találkoztak ő sem evett.*
- Elég szép hely, főleg így éjszaka nem gondolod?
*Magában szinte már tudja, hogy a lány igazat ad neki, hisz kinek ne tetszene ez a látvány.*
- Esetleg tudod már, hogy holnap merre szeretnél menni? *Kérdezi meg Koriniát, hátha van valami elképzelése már a holnapi nappal kapcsolatban.*
*Nordak megvárja míg Korinia megtölti a kulcsát és a lány vezetésével elindulnak a tisztás felé. Útközben csendben haladnak, a lány közbe néhány fadarabot kap fel a földről. Hamar elérik a tisztást és ahova Korinia mutatja Nordak leteszi a vadat.*
- Persze, ez nem kérdés, hogy segítek-e.
*Mondja és rámosolyog Koriniára.*
- Rendben, addig elintézem a tüzet.
*Ezzel a lány elindul a további élelemért majd Nordak a gyűjt néhány száraz ágat és a többihez teszi. Elővesz a táskájából néhány gyújtósnak valót, amit még meghagyott az útja sora, majd a kovaköveivel meggyújtja a tüzet. Mire a lány visszatér a tűz már lobog. Miután meg lett fűszerezve már csak meg kell várni míg a vad megsül.*
- Igen, egy ideje már nem ettem, gondolom te is megéheztél már? *Kérdezi meg a lányt, hisz mióta találkoztak ő sem evett.*
- Elég szép hely, főleg így éjszaka nem gondolod?
*Magában szinte már tudja, hogy a lány igazat ad neki, hisz kinek ne tetszene ez a látvány.*
- Esetleg tudod már, hogy holnap merre szeretnél menni? *Kérdezi meg Koriniát, hátha van valami elképzelése már a holnapi nappal kapcsolatban.*
4337. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-06 22:55:15
Üzenet elküldve: 2016-08-06 22:55:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nordak Trannyth//
*Örül, hogy bemutathatta a tudását és a szerencse is mellé szegődött. Tulajdonképpen már akkor, amikor "beleesett" a Főtéren Nordakba. Örömpír színezi az arcát a dicséretre. Átveszi a nyilat, megtisztítja, aztán a tegezbe teszi a többi közé, miközben társa a vadat veszi a hátára.*
-Igen mennünk kellene, arra van egy tisztás ott megsüthetjük. Csak még egy pillanat, hozok vizet.
*Előveszi a kulacsát, hogy megtöltse vízzel, aztán elindul és út közben felszed néhány alkalmas fadarabot meg botot. Kiérnek, aztán nemsokára a tisztásra. Ilyenkor estefelé nagyon szép ez a hely, ideális arra, hogy itt költsék el a vacsorát. Egy alkalmas helyen megáll és leszórja a fadarabokat. A két botot egymást keresztezve szúrja le a földbe és egy zsineget vesz elő a táskájából, hogy összekösse.*
~Jó lesz nyárs tartónak, a vadmalac nem túl nagy.~
-Rakd csak ide megtisztítom.
*A táskájából elővesz egy kést, ami alkalmas erre. Miután a vad készen áll Nordak felé néz.*
-Segítesz tüzet rakni alá és a nyársra húzni?
*Sikerülne neki is ez a feladat, de nehezebben. Nordak egészen biztosan jobb erőben van hozzá.*
-Láttam pár gombát meg egy pár füvet a tisztás szélén fűszernek, mindjárt jövök.
*Elmegy begyűjteni, amit felsorolt, azzal biztosan finomabb lesz a vadhús. Visszatér kis idő múlva és kíváncsian nézi, hogy sikerült a tűzgyújtás.*
-Hogy haladsz?
*Letelepedik a sütő helyükre a nyárs és Nordak mellé, aztán megfűszerezi a vadat a füvekkel és beletölti a gombát.*
-Kész! Kezdődhet a sütés, gondolom már éhes vagy.
*A nyársra tűzött vadat megtámasztja a két keresztezett boton és az alatta égő tűzön elkezdi megsütni.*
A hozzászólás írója (Korinia Liberity) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.06 23:11:07
*Örül, hogy bemutathatta a tudását és a szerencse is mellé szegődött. Tulajdonképpen már akkor, amikor "beleesett" a Főtéren Nordakba. Örömpír színezi az arcát a dicséretre. Átveszi a nyilat, megtisztítja, aztán a tegezbe teszi a többi közé, miközben társa a vadat veszi a hátára.*
-Igen mennünk kellene, arra van egy tisztás ott megsüthetjük. Csak még egy pillanat, hozok vizet.
*Előveszi a kulacsát, hogy megtöltse vízzel, aztán elindul és út közben felszed néhány alkalmas fadarabot meg botot. Kiérnek, aztán nemsokára a tisztásra. Ilyenkor estefelé nagyon szép ez a hely, ideális arra, hogy itt költsék el a vacsorát. Egy alkalmas helyen megáll és leszórja a fadarabokat. A két botot egymást keresztezve szúrja le a földbe és egy zsineget vesz elő a táskájából, hogy összekösse.*
~Jó lesz nyárs tartónak, a vadmalac nem túl nagy.~
-Rakd csak ide megtisztítom.
*A táskájából elővesz egy kést, ami alkalmas erre. Miután a vad készen áll Nordak felé néz.*
-Segítesz tüzet rakni alá és a nyársra húzni?
*Sikerülne neki is ez a feladat, de nehezebben. Nordak egészen biztosan jobb erőben van hozzá.*
-Láttam pár gombát meg egy pár füvet a tisztás szélén fűszernek, mindjárt jövök.
*Elmegy begyűjteni, amit felsorolt, azzal biztosan finomabb lesz a vadhús. Visszatér kis idő múlva és kíváncsian nézi, hogy sikerült a tűzgyújtás.*
-Hogy haladsz?
*Letelepedik a sütő helyükre a nyárs és Nordak mellé, aztán megfűszerezi a vadat a füvekkel és beletölti a gombát.*
-Kész! Kezdődhet a sütés, gondolom már éhes vagy.
*A nyársra tűzött vadat megtámasztja a két keresztezett boton és az alatta égő tűzön elkezdi megsütni.*
A hozzászólás írója (Korinia Liberity) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.06 23:11:07
4336. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-02 20:14:15
Üzenet elküldve: 2016-08-02 20:14:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Végre megérkezik a tisztásra. Bár tulajdonképpen már sétált egy nagyot és ideje lenne visszatérnie a kis térre pénzt keresni, mégis megindul körbe a fák mentén, majd egy véletlenül választott tövében leül, majd le is fekszik. Máshol nem merne ilyesmit tenni, de itt valahogy természetesnek érzi. Gondtalanul élvezi, ahogy a szél cirógatja az arcát és a napsugarak melengetik a bőrét. Pár percre minden félelme, aggodalma elszáll, csak hever üres fejjel a puha fűben és mosolyogva élvezi az idillt. Hallgatja a madarak csicsergését, az ágak halk zörrenését, a bogarak dongását*
*… körülötte minden lángol, a fák törzsét méteres lángok nyaldossák… *
*Ijedten ül föl, mi volt ez? Egy nagyon rövid pillanatra mintha átkerült volna egy másik helyre. Vagy nem ment sehova, csak a hely változott meg? Vagy csak elaludt egy szemhunyásnyi időre és álmában látta, amit látni vélt? Nyugtalanul pillantgat körbe, de minden a helyén. Mégis valami furcsa izgágaság szállja meg.*
-Menni kell, vissza kell menni, ma még alig kerestem, pénzre van szükségem, bizony! *Halkan motyog, majd gyorsan feltápászkodik és elindul vissza a városba.*
*… körülötte minden lángol, a fák törzsét méteres lángok nyaldossák… *
*Ijedten ül föl, mi volt ez? Egy nagyon rövid pillanatra mintha átkerült volna egy másik helyre. Vagy nem ment sehova, csak a hely változott meg? Vagy csak elaludt egy szemhunyásnyi időre és álmában látta, amit látni vélt? Nyugtalanul pillantgat körbe, de minden a helyén. Mégis valami furcsa izgágaság szállja meg.*
-Menni kell, vissza kell menni, ma még alig kerestem, pénzre van szükségem, bizony! *Halkan motyog, majd gyorsan feltápászkodik és elindul vissza a városba.*
4335. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-01 21:01:49
Üzenet elküldve: 2016-08-01 21:01:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Nem szerencsés, hogyha egy olyan áldozat esetén, akit megpróbál életben tartani, ennyire élvezi a kínzást. Annyira belemerül a szenvedésébe, a vér látványába, hogy teljesen elveszíti az önuralmát, és egyszer csak azt veszi észre, hogy percek óta egy hullát szabdal. Lorewnek eddig mázlija volt, bármennyire is élvezett mindent, ami eddig történt, észbe kapott, és nem csak a halált, az ájulást is sikerült elkerülni, amiért megérdemel egy szóbeli hátba veregetést. Azt már ne említsük, hogy ez nem mindig volt tudatos. Most is csak akkor tudatosul benne, hogy milyen közel vezette a férfit az ájulás széléhez, mikor meghallja a szapora lihegését, ami a beállt szünetben hallhatóan lassul és normalizálódik. Az orr egy érzékeny pont, főleg a porc miatt, amit elég sokáig molesztált, de nem hitte volna, hogy ennyire meg fogja viselni. Ilyen sokat elvenne az energiájából, hogy csendben kell maradnia? Amíg üvöltött, a nyúzást is egész jól bírta...*
-Tessék? *Kapja föl a fejét a "kérlek"-re. Éppen azon gondolkodott, hogyan küszöbölhetné ki az ájulást, de még egy használható ötletig sem jutott el.* Nem nyílik az szét, ha nem mozgatod! *Pirít rá, hiszen nem olyan hosszú a vágás, hogy magától elálljon az a pár ujj, amit majdnem levágott.* De ellátom, ha ennyire zavar, csak hogy lásd, nem vagyok szőrös szívű. *Ezzel meg is hálálhatja, hogy megpróbálja csendben eltűrni a vágásokat. Nem szeret tartozni senkinek, így ha nem is mondja ki hangosan, magában leróhatja a tartozását.* De nem kötözöm... *Teszi még hozzá, ahogy ölébe veszi a jobb kezét. Szoknyáját felhúzva szabaddá teszi a combjára erősített kis bőrtáskát, amiben néhány életmentő cuccot tart, köztük egy tűt és cérnát. Na nem sebvarrás végett, sokkal inkább a ruhája megmentéséért hordja ezeket magával, de a célnak megfelelnek.*
-Remélem nincs kifogásod az ellen, hogy nem sebvarró tű, úgyhogy kicsit kellemetlenebb lesz, de az eddigiek után szerintem nem nagyon fogod érezni. *Beleszúrja a picike fémdarabot a bőrbe és elkezdi összeölteni a seb felületét. Gyakorlott varrónő, pikk-pakk elkészül a hevenyészett varrással. Csomót köt a cérna végére majd a felesleget elharapja, majd a tenyérnél folytatja. Itt jóval érzékenyebb a szétvágott terület, a szerzetesnek lehet egy olyan érzése, hogy itt Idya direkt nem sieti el, de ez sem tart tovább három percnél.*
-Most már jobban tetszik? *Emeli fel a kezét, mikor úgy érzi, megfelelően ellátta. Jobb, mint egy kötés, ezt nem kell lecserélni és átkötni, majd kilöki magából a szervezet, ha feleslegesnek érzi, addig pedig stabilan összetartja a különálló részeket.* Add a másikat, azt is megcsinálom! *Nyújtja picike tenyerét. Ha megkapja, a bal kézfejét is összevarrja legjobb tudásához mérten.* Megfelel? *Ha nem, és véletlenül még Lorewnek állna feljebb, hogy problémázzon az öltések minősége miatt, átszabhatja az egész kezét és levagdoshatja az ujjait, hogy megmutassa, járhatott volna rosszabbul is, de remélhetőleg erre nem kerül sor. Nem stílusa a csonkítás.*
-El tudom képzelni, mennyire sajnálod... *Most, hogy nincs mit csinálnia, pontosabban nincs ötlete, mit csinálhatna, megint alább hagyott a hangulata, és inkább durcásan, búskomoran, mintsem lelkesen reagál a férfi szavaira. Azt teszi, amit mindig tenni szokott, mikor elmegy a kedve... úgy mindentől. A folyamatosan vérző sebre tapasztja a száját, és nagyokat kortyol. Ilyenkor kivételesen nem a fájdalom a lényeg, úgyhogy próbál óvatos lenni, nehogy önkéntelenül is ájulásba taszítsa. Nem kell sok, igazából a negyedik-ötödik korty környékén már tömény, vasas íz tölti be az egész száját, de most kicsit ottfelejti magát az orron. Mikor felegyenesedik, arcára visszatér a megszokott féloldalas mosoly. Még mindig nem tudja, hogyan tovább, de legalább volt valami jó az elmúlt pár percben.*
-Annyira kíváncsi lennék, mi jár ilyenkor a fejedben... *Tűnődik fejét kissé oldalra billentve, ahogy hollókat megszégyenítő sötét tekintete találkozik a barna pillantásokkal. Az éjszaka folyamán többször elgondolkodott azon, miért nem ellenkezik a férfi. Eszébe jutott a fájdalom szeretete, a behódoltságra vagy alárendeltségre való hajlam, de semmit nem tudhat biztosan. Majdnem rá is kérdez, hogy legalább addig beszélgessenek, amíg nem jut eszébe valami, mikor hirtelen megmerevedik. Pár pillanatig mozdulatlanul ül, majd ajkai vészjósló mosolyra húzódnak.* De hát meg is tudom nézni! *Hajol ismét a szerzetes fölé kezében a véres tőrrel, de nem csak felsőtestével, teljesen előre mászik. Fejét a két térde közé szorítja, leszegezve a földre, elfordulni sem tud. Ujjaival beletúr a kócos hajkoronába, megkeresi a választóvonalat, Majd a pengével alig egy centis bemetszést ejt a fejbőrön. Vér serken a vágás mentén, összemocskolva a barna fürtöket. Kicsit elmélyíti a sebet, majd a körmeivel szétfeszíti, felfedve a rózsás koponyacsontot. Nagyon kis területen dolgozik, a fejbőr érzékeny, vigyáznia kell, nehogy a legjobb résznél ájuljon el az illetékes.*
*Nem szerencsés, hogyha egy olyan áldozat esetén, akit megpróbál életben tartani, ennyire élvezi a kínzást. Annyira belemerül a szenvedésébe, a vér látványába, hogy teljesen elveszíti az önuralmát, és egyszer csak azt veszi észre, hogy percek óta egy hullát szabdal. Lorewnek eddig mázlija volt, bármennyire is élvezett mindent, ami eddig történt, észbe kapott, és nem csak a halált, az ájulást is sikerült elkerülni, amiért megérdemel egy szóbeli hátba veregetést. Azt már ne említsük, hogy ez nem mindig volt tudatos. Most is csak akkor tudatosul benne, hogy milyen közel vezette a férfit az ájulás széléhez, mikor meghallja a szapora lihegését, ami a beállt szünetben hallhatóan lassul és normalizálódik. Az orr egy érzékeny pont, főleg a porc miatt, amit elég sokáig molesztált, de nem hitte volna, hogy ennyire meg fogja viselni. Ilyen sokat elvenne az energiájából, hogy csendben kell maradnia? Amíg üvöltött, a nyúzást is egész jól bírta...*
-Tessék? *Kapja föl a fejét a "kérlek"-re. Éppen azon gondolkodott, hogyan küszöbölhetné ki az ájulást, de még egy használható ötletig sem jutott el.* Nem nyílik az szét, ha nem mozgatod! *Pirít rá, hiszen nem olyan hosszú a vágás, hogy magától elálljon az a pár ujj, amit majdnem levágott.* De ellátom, ha ennyire zavar, csak hogy lásd, nem vagyok szőrös szívű. *Ezzel meg is hálálhatja, hogy megpróbálja csendben eltűrni a vágásokat. Nem szeret tartozni senkinek, így ha nem is mondja ki hangosan, magában leróhatja a tartozását.* De nem kötözöm... *Teszi még hozzá, ahogy ölébe veszi a jobb kezét. Szoknyáját felhúzva szabaddá teszi a combjára erősített kis bőrtáskát, amiben néhány életmentő cuccot tart, köztük egy tűt és cérnát. Na nem sebvarrás végett, sokkal inkább a ruhája megmentéséért hordja ezeket magával, de a célnak megfelelnek.*
-Remélem nincs kifogásod az ellen, hogy nem sebvarró tű, úgyhogy kicsit kellemetlenebb lesz, de az eddigiek után szerintem nem nagyon fogod érezni. *Beleszúrja a picike fémdarabot a bőrbe és elkezdi összeölteni a seb felületét. Gyakorlott varrónő, pikk-pakk elkészül a hevenyészett varrással. Csomót köt a cérna végére majd a felesleget elharapja, majd a tenyérnél folytatja. Itt jóval érzékenyebb a szétvágott terület, a szerzetesnek lehet egy olyan érzése, hogy itt Idya direkt nem sieti el, de ez sem tart tovább három percnél.*
-Most már jobban tetszik? *Emeli fel a kezét, mikor úgy érzi, megfelelően ellátta. Jobb, mint egy kötés, ezt nem kell lecserélni és átkötni, majd kilöki magából a szervezet, ha feleslegesnek érzi, addig pedig stabilan összetartja a különálló részeket.* Add a másikat, azt is megcsinálom! *Nyújtja picike tenyerét. Ha megkapja, a bal kézfejét is összevarrja legjobb tudásához mérten.* Megfelel? *Ha nem, és véletlenül még Lorewnek állna feljebb, hogy problémázzon az öltések minősége miatt, átszabhatja az egész kezét és levagdoshatja az ujjait, hogy megmutassa, járhatott volna rosszabbul is, de remélhetőleg erre nem kerül sor. Nem stílusa a csonkítás.*
-El tudom képzelni, mennyire sajnálod... *Most, hogy nincs mit csinálnia, pontosabban nincs ötlete, mit csinálhatna, megint alább hagyott a hangulata, és inkább durcásan, búskomoran, mintsem lelkesen reagál a férfi szavaira. Azt teszi, amit mindig tenni szokott, mikor elmegy a kedve... úgy mindentől. A folyamatosan vérző sebre tapasztja a száját, és nagyokat kortyol. Ilyenkor kivételesen nem a fájdalom a lényeg, úgyhogy próbál óvatos lenni, nehogy önkéntelenül is ájulásba taszítsa. Nem kell sok, igazából a negyedik-ötödik korty környékén már tömény, vasas íz tölti be az egész száját, de most kicsit ottfelejti magát az orron. Mikor felegyenesedik, arcára visszatér a megszokott féloldalas mosoly. Még mindig nem tudja, hogyan tovább, de legalább volt valami jó az elmúlt pár percben.*
-Annyira kíváncsi lennék, mi jár ilyenkor a fejedben... *Tűnődik fejét kissé oldalra billentve, ahogy hollókat megszégyenítő sötét tekintete találkozik a barna pillantásokkal. Az éjszaka folyamán többször elgondolkodott azon, miért nem ellenkezik a férfi. Eszébe jutott a fájdalom szeretete, a behódoltságra vagy alárendeltségre való hajlam, de semmit nem tudhat biztosan. Majdnem rá is kérdez, hogy legalább addig beszélgessenek, amíg nem jut eszébe valami, mikor hirtelen megmerevedik. Pár pillanatig mozdulatlanul ül, majd ajkai vészjósló mosolyra húzódnak.* De hát meg is tudom nézni! *Hajol ismét a szerzetes fölé kezében a véres tőrrel, de nem csak felsőtestével, teljesen előre mászik. Fejét a két térde közé szorítja, leszegezve a földre, elfordulni sem tud. Ujjaival beletúr a kócos hajkoronába, megkeresi a választóvonalat, Majd a pengével alig egy centis bemetszést ejt a fejbőrön. Vér serken a vágás mentén, összemocskolva a barna fürtöket. Kicsit elmélyíti a sebet, majd a körmeivel szétfeszíti, felfedve a rózsás koponyacsontot. Nagyon kis területen dolgozik, a fejbőr érzékeny, vigyáznia kell, nehogy a legjobb résznél ájuljon el az illetékes.*
4334. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-01 17:27:46
Üzenet elküldve: 2016-08-01 17:27:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Vicros Loyalar//
*Furcsa egy szerzet. Hiellia sem a megtestesült tökéletesség és nem is játssza el a dominát. Szeret férfiruhákba bújni, névtelenül, láthatatlanul mindig a háttérbe húzódni és kellemesen elbeszélgetni minden nem és faj képviselőjével, hiszen csak úgy hozhatja meg a legjobb döntéseket, ha mindenkit ismer a kacarászó tündérektől kezdve a mogorva, büdös orkokig. A hímmel is ezért állt szóba, mert végre egy mélységi, akivel még nem találkozott és valószínűleg semmilyen kapcsolat nem köti össze őket.*
-Eléggé. Két idegen, akik most találkoztak először. Egyikünk sem áll a másik felett, így feleslegesek az úri huncutságok. *Hirtelenjében nem jött a nyelvére ennél értelmesebb szó. Nem szokás ez, a mai világban már alig hallja a magázó formát, de nem is kötelezettség, hiszen közös megegyezésen alapul a megszólítás.
Látszik, hogy régen beszélgetett már úgy bárkivel, és hónapokat töltött egyedül bolyongva, a járókelők elől bujkálva. Amint beáll egy másodpernyi csend, rögtön elkalandozik a figyelme, és képes olyanokon gondolkodni, mint hogy miért akar valakivel tegeződni. Jobb, mintha látványosan elbambult volna a fákat vagy a felhőket nézve, mint aki teljesen eltávolodott a világtól, de ennyire azért nem él önálló életet az arca.*
-Ez most nagyon úgy hangzott, mintha egy vezető, vagy sokkal inkább egy hadvezér veszett volna el benned. *Mosolyodik el.* Azok, akik megfigyelik az ellenfelet, kitapasztalják a szokásait, viselkedését, majd a legmegfelelőbb pillanatban csapnak le rá... *Mennyi ilyen mélységit ismert. Arról már nem akar beszélni, hogy ezek közül hány volt hűséges hozzá. Nem csak az ellent, Hielliát is kiismerték, és van elég gyenge pontja ahhoz, hogy ellene tudják fordítani. Egyikük sem járt sikerrel, de ez már csak a szerencsén múlt.*
*Furcsa egy szerzet. Hiellia sem a megtestesült tökéletesség és nem is játssza el a dominát. Szeret férfiruhákba bújni, névtelenül, láthatatlanul mindig a háttérbe húzódni és kellemesen elbeszélgetni minden nem és faj képviselőjével, hiszen csak úgy hozhatja meg a legjobb döntéseket, ha mindenkit ismer a kacarászó tündérektől kezdve a mogorva, büdös orkokig. A hímmel is ezért állt szóba, mert végre egy mélységi, akivel még nem találkozott és valószínűleg semmilyen kapcsolat nem köti össze őket.*
-Eléggé. Két idegen, akik most találkoztak először. Egyikünk sem áll a másik felett, így feleslegesek az úri huncutságok. *Hirtelenjében nem jött a nyelvére ennél értelmesebb szó. Nem szokás ez, a mai világban már alig hallja a magázó formát, de nem is kötelezettség, hiszen közös megegyezésen alapul a megszólítás.
Látszik, hogy régen beszélgetett már úgy bárkivel, és hónapokat töltött egyedül bolyongva, a járókelők elől bujkálva. Amint beáll egy másodpernyi csend, rögtön elkalandozik a figyelme, és képes olyanokon gondolkodni, mint hogy miért akar valakivel tegeződni. Jobb, mintha látványosan elbambult volna a fákat vagy a felhőket nézve, mint aki teljesen eltávolodott a világtól, de ennyire azért nem él önálló életet az arca.*
-Ez most nagyon úgy hangzott, mintha egy vezető, vagy sokkal inkább egy hadvezér veszett volna el benned. *Mosolyodik el.* Azok, akik megfigyelik az ellenfelet, kitapasztalják a szokásait, viselkedését, majd a legmegfelelőbb pillanatban csapnak le rá... *Mennyi ilyen mélységit ismert. Arról már nem akar beszélni, hogy ezek közül hány volt hűséges hozzá. Nem csak az ellent, Hielliát is kiismerték, és van elég gyenge pontja ahhoz, hogy ellene tudják fordítani. Egyikük sem járt sikerrel, de ez már csak a szerencsén múlt.*
4333. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-08-01 17:25:33
Üzenet elküldve: 2016-08-01 17:25:33
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Idya//
*A légzése szépen lassan újból a normálisra kezd hajazni, miközben persze a világ is kezd közeledni felé. Rettenetesen gyűlöli ezt az állapotot, olyan, mintha félálomban lenne. Csak éppen jóval kevesebb dolgot irányíthat, mert félálomból felébredni az egy dolog, megpróbálni küzdeni az ájulás ellen meg egy másik. Kezdi úgy érezni, mintha közeledne a végéhez. Ez mondjuk nem meglepő, hiszen azt a legelejétől kezdve egyértelműen tudta, hogy nem bírja örökké. Ha pedig nem bírja örökké, akkor minden egyes vágással csak közelebb kerül az ájuláshoz, ezt sem nehéz kilogikázni. Szóval teljesen rendben van, hogy úgy érzi, közeledik teljesítőképessége határaihoz, legalábbis ezzel nyugtatja magát. Azért jobban örült volna, ha kicsivel később érzi meg a határ jelenlétét, elvégre mindig kitartónak hitte magát. Közben a hold is tovább mozgott, már nem a lány mögül süt rá, hanem inkább kicsit oldalról, de... így legalább nem csak körvonalakat, és egy éjfekete alakot lát, hanem... Idyát teljes valójában.
Ezen a ponton érzi meg újra a kezeiből sugárzó fájdalmat. Az oldalán a vágás önmagában már nem lüktet annyira, hogy minden figyelme arra összpontosuljon, újból elkezdenek mindenhonnan érkezni az ingerek, de ezek közül a leggyűlöletesebb gondolat mégis az, ahogyan a kézfejei kinéznek. Ezen a ponton villan be neki, hogy talán azokat be kéne kötözni. Már csak esztétikai okokból is, mert rosszul van a gondolattól, hogy a kézfeje szétválik két ujj határán.*
- Kérlek... *pillant fel a tündérre* Esetleg lehetne, hogy... bekötöd a kézfejemet? Hogy... rögzíted, mert... borzalmas még a gondolat is, hogy így... szétnyílik *nem is igazán tudja, hogyan lehetne ezt szépen megfogalmazni, de hát a lány nyilván tudni fogja, mire gondol, elvégre ő vágta részben szét a kézfejét nem is olyan régen. Nem is tudja, hogyan lehet bekötözni az ilyesmit, de már attól is boldog lenne, ha néhányszor átkötné a rongyot a kézfején, hogy legalább ne mozdulhassanak el a részek. A többi már nem érdekli. Mármint ez így nem teljesen igaz, természetesen sok más érdekelni fogja utána is, csak a seb már hidegen hagyja, meg a gyógyulása. Ellenben arra nagyon is figyel, hogy Idya mit mond, viszont a halandó korlátok átlépése számára egyelőre lehetetlen.*
- Sajnálom.
*Ennél többet nem mondhat, mert hát valóban sajnálja, de... mást nem tehet. Persze így ő esik el a jutalomtól, tehát a világ valahol igazságos, megbűnhődik a tehetetlenségéért, így ezzel a részével a dolgoknak ki tud békülni. A másik, nos... megint csak furcsa. Nem tudja, mire gondol a tündér, de mivel a csókos témát az előbb úgy nagyjából lezárták, inkább attól fél, ami legutóbb történt, hogy rátapad az ajkaira, majd pedig valahol belevág, vagy ilyenek... Ezzel szemben nem ez történik, Idya pusztán a sebből szivárgó vérre áhítozik, ami részben megnyugtatja a szerzetest, viszont egy apró nyüszítést is hallat, amikor az ajkak az orrához érnek. Nem is igazán a fájdalom miatt, egyszerűen csak pánikba esik, ha bármivel közelít a lány ahhoz a területhez, mert rettenetesen fájdalmas lehet, elvégre nagyon érzékeny. És valószínűleg jó ideig még érzékeny is lesz. Legszívesebben elkezdené azt ismételgetni, hogy "kérlek", hátha attól Idya kevésbé fog fájdalmas dolgokat csinálni ott, de nem akar megint félálomba zuhanni. Jóllehet, legutóbb sem a szó ismételgetése miatt történt, de... nem akar kockáztatni semmilyen szempontból.*
*A légzése szépen lassan újból a normálisra kezd hajazni, miközben persze a világ is kezd közeledni felé. Rettenetesen gyűlöli ezt az állapotot, olyan, mintha félálomban lenne. Csak éppen jóval kevesebb dolgot irányíthat, mert félálomból felébredni az egy dolog, megpróbálni küzdeni az ájulás ellen meg egy másik. Kezdi úgy érezni, mintha közeledne a végéhez. Ez mondjuk nem meglepő, hiszen azt a legelejétől kezdve egyértelműen tudta, hogy nem bírja örökké. Ha pedig nem bírja örökké, akkor minden egyes vágással csak közelebb kerül az ájuláshoz, ezt sem nehéz kilogikázni. Szóval teljesen rendben van, hogy úgy érzi, közeledik teljesítőképessége határaihoz, legalábbis ezzel nyugtatja magát. Azért jobban örült volna, ha kicsivel később érzi meg a határ jelenlétét, elvégre mindig kitartónak hitte magát. Közben a hold is tovább mozgott, már nem a lány mögül süt rá, hanem inkább kicsit oldalról, de... így legalább nem csak körvonalakat, és egy éjfekete alakot lát, hanem... Idyát teljes valójában.
Ezen a ponton érzi meg újra a kezeiből sugárzó fájdalmat. Az oldalán a vágás önmagában már nem lüktet annyira, hogy minden figyelme arra összpontosuljon, újból elkezdenek mindenhonnan érkezni az ingerek, de ezek közül a leggyűlöletesebb gondolat mégis az, ahogyan a kézfejei kinéznek. Ezen a ponton villan be neki, hogy talán azokat be kéne kötözni. Már csak esztétikai okokból is, mert rosszul van a gondolattól, hogy a kézfeje szétválik két ujj határán.*
- Kérlek... *pillant fel a tündérre* Esetleg lehetne, hogy... bekötöd a kézfejemet? Hogy... rögzíted, mert... borzalmas még a gondolat is, hogy így... szétnyílik *nem is igazán tudja, hogyan lehetne ezt szépen megfogalmazni, de hát a lány nyilván tudni fogja, mire gondol, elvégre ő vágta részben szét a kézfejét nem is olyan régen. Nem is tudja, hogyan lehet bekötözni az ilyesmit, de már attól is boldog lenne, ha néhányszor átkötné a rongyot a kézfején, hogy legalább ne mozdulhassanak el a részek. A többi már nem érdekli. Mármint ez így nem teljesen igaz, természetesen sok más érdekelni fogja utána is, csak a seb már hidegen hagyja, meg a gyógyulása. Ellenben arra nagyon is figyel, hogy Idya mit mond, viszont a halandó korlátok átlépése számára egyelőre lehetetlen.*
- Sajnálom.
*Ennél többet nem mondhat, mert hát valóban sajnálja, de... mást nem tehet. Persze így ő esik el a jutalomtól, tehát a világ valahol igazságos, megbűnhődik a tehetetlenségéért, így ezzel a részével a dolgoknak ki tud békülni. A másik, nos... megint csak furcsa. Nem tudja, mire gondol a tündér, de mivel a csókos témát az előbb úgy nagyjából lezárták, inkább attól fél, ami legutóbb történt, hogy rátapad az ajkaira, majd pedig valahol belevág, vagy ilyenek... Ezzel szemben nem ez történik, Idya pusztán a sebből szivárgó vérre áhítozik, ami részben megnyugtatja a szerzetest, viszont egy apró nyüszítést is hallat, amikor az ajkak az orrához érnek. Nem is igazán a fájdalom miatt, egyszerűen csak pánikba esik, ha bármivel közelít a lány ahhoz a területhez, mert rettenetesen fájdalmas lehet, elvégre nagyon érzékeny. És valószínűleg jó ideig még érzékeny is lesz. Legszívesebben elkezdené azt ismételgetni, hogy "kérlek", hátha attól Idya kevésbé fog fájdalmas dolgokat csinálni ott, de nem akar megint félálomba zuhanni. Jóllehet, legutóbb sem a szó ismételgetése miatt történt, de... nem akar kockáztatni semmilyen szempontból.*
4332. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 22:31:44
Üzenet elküldve: 2016-07-31 22:31:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew//
*Ha nem a tisztáson lennének, ujjai még egy darabig zongorázhatnának Lorew bordái környékén. Még alig két ujjpercnyi mélyen hatolt be a bőre alá, és a vér is éppen csak szivárog ki a résen. Nem az a fajta, aki beéri ennyivel. Üvöltést szeretne hallani, a vér fröccsenését, ahogy vastag sugárban ömlik a tiszta fűszálakra, és az, hogy erről most mind le kell mondania, hiányérzettel tölti el. Még nem tudja hogyan, de valahogy muszáj lesz kompenzálni valamivel azt a sok visszafojtott kínzást. Ha nem tudná kontrollálni magát, már biztosan feltépte volna a férfi torkát és vértől csutakosan mászkálna fel s alá a városban. Mennyivel könnyebb lenne az élete, ha tényleg olyan elmebeteg lenne, mint néha gondolják. Csak az ösztönei vezetnék, mindenkit megkínozna és kinyírna, aki csak az útjába kerül, és nem aggódna a következmények miatt. Ehelyett itt ül egy szétszabdalt, mocskos szerzetes ölében és azon gondolkodik, hogyan oldja meg, hogy ne vegyék észre őket. Logikusabb lenne, ha vissza mennének a szegénynegyedbe, talán az erdőben is több esélyük lenne észrevétlennek maradni. Ha benne járnának még az éjszakában, komolyan fontolóra venné, hogy továbbálljanak, most viszont, hogy alig két órájuk maradhatott, nem szeretné arra pocsékolni, hogy az erdőben mászkálnak egy nyugodt, eldugott helyet keresve.*
-Maradt néhány sablon, amit az útonálló tolvajok, orgyilkosok szoktak eljátszani, de azok után, amik történtek, többre tartalak annál, minthogy ilyenekkel untassalak. Meg a fájdalom sem lenne az igazi... *A nyúzás után sem hitte volna, hogy tudja még fokozni a dolgot, a saját dolgát nehezítette meg egy ilyen kezdéssel, de azért a csont megérintése vagy az orrának lefeszítése sem lehet sokkal kellemesebb.* Köszönöm! *Mosolya lágy, őszintén köszöni a bókot.* Jó hallani, ha elismerik a munkámat. *Ez már nem volt olyan kedves, és nem is hangozhat túl megnyugtatóan a véres, ragacsod kezeivel és az alvadt vörös foltokkal a szája sarkában. Az elején sokkal inkább zavarták az efféle megnyilvánulások, de aztán rájött, Lorew csodálja, és ezért ő is csodálja egy bizonyos szempontból a férfit. Nem hisztizik, nem áll ellen, felismerte, hogy Idya mindenképpen megszerzi, amit szeretne, és hamarabb szabadul, ha enged neki. Ha jól viselkedik, még akár túl is élheti. Sőt, minden eshetőség megvan arra, hogy megkínozva és sebekkel tele, de ő legyen az első, akit önszántából, boldogan hagy elmenni a lány.*
-Kár. Esküszöm, ha valami különlegeset tennél értem... akármit... *Nem tudja pontosan, mik tartoznak ebbe a kategóriába, de a borzalmas kínok néma tűrése ide esik.* akkor nagyon szívesen megjutalmaználak érte. De így, hogy csak úgy vagy... *Az már mellékes, hogy nyilvánvalóan küzd azért, hogy ne veszítse el az eszméletét. Látszik rajta, hogy vannak pillanatok, mikor fennakad a szeme, és majdnem átfordul egy másik világba, de rövid idő alatt mindig sikerült visszatalálnia hozzá. És nem a fájdalom miatt. Mikor nem ért hozzá, akkor küzdötte vissza magát a mostba, úgyhogy nem Idya érdeme. Ezt akkor meg is beszélték, vagy legalábbis megpróbálták, de nem jutottak előrébb. Még mindig nem tudja, mit szeretne csinálni. Amiket ki szeretett volna próbálni, csak még sosem talált rá potenciális áldozatot, azokon rég túl van, a fantáziáját sem volt már alkalma használni évek óta, kicsit berozsdásodott... Régen a legkisebb vágásokat is stílusosan ejtette, mára ebből nem maradt semmi. Mindig rohan, elsieti a kínzást, és ahelyett, hogy kiélvezné, azzal van elfoglalva, hogy a legtöbb fájdalmat okozza a legkevesebb idő alatt. Amint a kezei közé került Lorew, annyi lett a lehetőség, azt sem tudja, mit kezdjen magával.*
-Az egyetlen jó, hogy ezt bárhányszor el tudom játszani. *Amíg más nem jut eszébe, visszatér az egyetlenhez, amit valószínűleg sosem fog megunni. Ahogy már oly' sokszor, a férfi fölé hajol.* Résnyire nyisd ki a szád! *Mintha csak csókot ígérne, ajkai pár milliméterre lebegnek az övéitől. Lassan közelít, de mielőtt beteljesülne az, amit a szerzetes talán el is hisz, felfelé mozdul és az orrára tapad. Próbál finoman hozzáérni, nehogy elmozduljon a porc, és nagy kortyokban issza a vért a sebből.*
*Ha nem a tisztáson lennének, ujjai még egy darabig zongorázhatnának Lorew bordái környékén. Még alig két ujjpercnyi mélyen hatolt be a bőre alá, és a vér is éppen csak szivárog ki a résen. Nem az a fajta, aki beéri ennyivel. Üvöltést szeretne hallani, a vér fröccsenését, ahogy vastag sugárban ömlik a tiszta fűszálakra, és az, hogy erről most mind le kell mondania, hiányérzettel tölti el. Még nem tudja hogyan, de valahogy muszáj lesz kompenzálni valamivel azt a sok visszafojtott kínzást. Ha nem tudná kontrollálni magát, már biztosan feltépte volna a férfi torkát és vértől csutakosan mászkálna fel s alá a városban. Mennyivel könnyebb lenne az élete, ha tényleg olyan elmebeteg lenne, mint néha gondolják. Csak az ösztönei vezetnék, mindenkit megkínozna és kinyírna, aki csak az útjába kerül, és nem aggódna a következmények miatt. Ehelyett itt ül egy szétszabdalt, mocskos szerzetes ölében és azon gondolkodik, hogyan oldja meg, hogy ne vegyék észre őket. Logikusabb lenne, ha vissza mennének a szegénynegyedbe, talán az erdőben is több esélyük lenne észrevétlennek maradni. Ha benne járnának még az éjszakában, komolyan fontolóra venné, hogy továbbálljanak, most viszont, hogy alig két órájuk maradhatott, nem szeretné arra pocsékolni, hogy az erdőben mászkálnak egy nyugodt, eldugott helyet keresve.*
-Maradt néhány sablon, amit az útonálló tolvajok, orgyilkosok szoktak eljátszani, de azok után, amik történtek, többre tartalak annál, minthogy ilyenekkel untassalak. Meg a fájdalom sem lenne az igazi... *A nyúzás után sem hitte volna, hogy tudja még fokozni a dolgot, a saját dolgát nehezítette meg egy ilyen kezdéssel, de azért a csont megérintése vagy az orrának lefeszítése sem lehet sokkal kellemesebb.* Köszönöm! *Mosolya lágy, őszintén köszöni a bókot.* Jó hallani, ha elismerik a munkámat. *Ez már nem volt olyan kedves, és nem is hangozhat túl megnyugtatóan a véres, ragacsod kezeivel és az alvadt vörös foltokkal a szája sarkában. Az elején sokkal inkább zavarták az efféle megnyilvánulások, de aztán rájött, Lorew csodálja, és ezért ő is csodálja egy bizonyos szempontból a férfit. Nem hisztizik, nem áll ellen, felismerte, hogy Idya mindenképpen megszerzi, amit szeretne, és hamarabb szabadul, ha enged neki. Ha jól viselkedik, még akár túl is élheti. Sőt, minden eshetőség megvan arra, hogy megkínozva és sebekkel tele, de ő legyen az első, akit önszántából, boldogan hagy elmenni a lány.*
-Kár. Esküszöm, ha valami különlegeset tennél értem... akármit... *Nem tudja pontosan, mik tartoznak ebbe a kategóriába, de a borzalmas kínok néma tűrése ide esik.* akkor nagyon szívesen megjutalmaználak érte. De így, hogy csak úgy vagy... *Az már mellékes, hogy nyilvánvalóan küzd azért, hogy ne veszítse el az eszméletét. Látszik rajta, hogy vannak pillanatok, mikor fennakad a szeme, és majdnem átfordul egy másik világba, de rövid idő alatt mindig sikerült visszatalálnia hozzá. És nem a fájdalom miatt. Mikor nem ért hozzá, akkor küzdötte vissza magát a mostba, úgyhogy nem Idya érdeme. Ezt akkor meg is beszélték, vagy legalábbis megpróbálták, de nem jutottak előrébb. Még mindig nem tudja, mit szeretne csinálni. Amiket ki szeretett volna próbálni, csak még sosem talált rá potenciális áldozatot, azokon rég túl van, a fantáziáját sem volt már alkalma használni évek óta, kicsit berozsdásodott... Régen a legkisebb vágásokat is stílusosan ejtette, mára ebből nem maradt semmi. Mindig rohan, elsieti a kínzást, és ahelyett, hogy kiélvezné, azzal van elfoglalva, hogy a legtöbb fájdalmat okozza a legkevesebb idő alatt. Amint a kezei közé került Lorew, annyi lett a lehetőség, azt sem tudja, mit kezdjen magával.*
-Az egyetlen jó, hogy ezt bárhányszor el tudom játszani. *Amíg más nem jut eszébe, visszatér az egyetlenhez, amit valószínűleg sosem fog megunni. Ahogy már oly' sokszor, a férfi fölé hajol.* Résnyire nyisd ki a szád! *Mintha csak csókot ígérne, ajkai pár milliméterre lebegnek az övéitől. Lassan közelít, de mielőtt beteljesülne az, amit a szerzetes talán el is hisz, felfelé mozdul és az orrára tapad. Próbál finoman hozzáérni, nehogy elmozduljon a porc, és nagy kortyokban issza a vért a sebből.*
4331. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:53:49
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:53:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Reggeli ébredés után //
-Osztom ezt a véleményt, sőt szerintem amíg valaki megteheti, addig folyamatosan képeznie kell magát. Ugye ez azért a biztonsága érdekében is jó, na meg változatosságot visz az életébe, hogy az ne savanyodjon be és ne váljon unalmassá. ~Főleg ha elf az illető és sokáig él.~ *Elmosolyodik az újabb sikeres varázslaton is.*
-Elég ügyes vagy a mágiában, de igazából én jobb szeretem magam elintézni a ruhám tisztítását, mert szeretem ha finom szappan illata van mosás után, de sajnos nem mindig van lehetőség ilyenre. *Kezd megint beszédesebb és szókimondóbb lenni, elvégre így ismerik meg jobban egymást, ha valaki mond valamit, a másik meg véleményezi azt.*
-Azért tömegek kétlem hogy lennének, mivel a kalandozókból nincs olyan sok az átlag emberek meg az otthonukban letudják a dolgot. *Aryna elkalandozik ás csendesebb, de nem merül bele gondolataiba és folytatja a beszélgetést a hátassal kapcsolatban.*
-Nem szeretnék sok éjjelt erdőkben tölteni, valami hátas nem árthat, az legalább jelzi az idegeneket letáborozás után és így elég jó őrnek is. *Ezeket a kalandkönyvekből veszi, de ha nem így lenne azt is elfogadja, ha a tudtára hozzák.*
-A csatamén mennyivel nagyobb egy sima egyszerű hátastól? *Leginkább a lovagi tornán beöltöztetett lovak jutnak eszébe, de olyan gúnyában nem hinné, hogy van aki közlekedik lovon.*
-Jól beterveztük ezt a napot! *Hangjából sugárzik az öröm és a lelkesedés.*
-Azért nem büntetnek meg minket, ha eltöröd valaki lábát a barakk gyakorlóterén? *Már így elméleti síkon érdekli a válasz, mert reméli nem gondolta annyira komolyan a dolgot Albun és nem keverednek ilyesmibe sem.*
-Induljunk. *Majdnem ossz irányba ment volna, de pördül egyet a társa után és követi inkább. Teljesen eltájolódott és az este nem sokat látott az idevezető útból sem.*
-Még jó, hogy kettőnk közül van aki tudja merre kell menni. *Kezével a haját kezdi befonni, hogy ne lógjon összevissza és mire eljutnak a városba, ne azzal kelljen foglalkoznia. Szereti a hosszú haját, de néha elgondolkozik, hogy lehet le kéne vágatni belőle.*
-Osztom ezt a véleményt, sőt szerintem amíg valaki megteheti, addig folyamatosan képeznie kell magát. Ugye ez azért a biztonsága érdekében is jó, na meg változatosságot visz az életébe, hogy az ne savanyodjon be és ne váljon unalmassá. ~Főleg ha elf az illető és sokáig él.~ *Elmosolyodik az újabb sikeres varázslaton is.*
-Elég ügyes vagy a mágiában, de igazából én jobb szeretem magam elintézni a ruhám tisztítását, mert szeretem ha finom szappan illata van mosás után, de sajnos nem mindig van lehetőség ilyenre. *Kezd megint beszédesebb és szókimondóbb lenni, elvégre így ismerik meg jobban egymást, ha valaki mond valamit, a másik meg véleményezi azt.*
-Azért tömegek kétlem hogy lennének, mivel a kalandozókból nincs olyan sok az átlag emberek meg az otthonukban letudják a dolgot. *Aryna elkalandozik ás csendesebb, de nem merül bele gondolataiba és folytatja a beszélgetést a hátassal kapcsolatban.*
-Nem szeretnék sok éjjelt erdőkben tölteni, valami hátas nem árthat, az legalább jelzi az idegeneket letáborozás után és így elég jó őrnek is. *Ezeket a kalandkönyvekből veszi, de ha nem így lenne azt is elfogadja, ha a tudtára hozzák.*
-A csatamén mennyivel nagyobb egy sima egyszerű hátastól? *Leginkább a lovagi tornán beöltöztetett lovak jutnak eszébe, de olyan gúnyában nem hinné, hogy van aki közlekedik lovon.*
-Jól beterveztük ezt a napot! *Hangjából sugárzik az öröm és a lelkesedés.*
-Azért nem büntetnek meg minket, ha eltöröd valaki lábát a barakk gyakorlóterén? *Már így elméleti síkon érdekli a válasz, mert reméli nem gondolta annyira komolyan a dolgot Albun és nem keverednek ilyesmibe sem.*
-Induljunk. *Majdnem ossz irányba ment volna, de pördül egyet a társa után és követi inkább. Teljesen eltájolódott és az este nem sokat látott az idevezető útból sem.*
-Még jó, hogy kettőnk közül van aki tudja merre kell menni. *Kezével a haját kezdi befonni, hogy ne lógjon összevissza és mire eljutnak a városba, ne azzal kelljen foglalkoznia. Szereti a hosszú haját, de néha elgondolkozik, hogy lehet le kéne vágatni belőle.*
4330. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:35:03
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:35:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Idya//
*Óhatatlanul is megkönnyebbül, habár sóhaj nem hagyja el a száját, mivel amúgy is rendezetlen légzéséből ilyet nem tud kikanyarítani. A lány nem akarja teljesen levágni az orrát. Az indoklás már kevésbé kellemes, Lorew egész teste megrándul, ahogy a tőr hegye ismét a lukba téved, majd pedig hirtelen iszonyatos fájdalmat érez. Mintha nem is akarna szűnni a rettenetes érzés, és éppen így igyekszik ő is folyamatosan a fejét a földbe préselni, miközben összeszorított szájjal üvölt, amolyan elfojtott visításnak hangzik az egész. Ráadásul még azután is folytatódik egy jó ideig, hogy a penge elhagyta a rést, és csak közel egy perc múltán tompul teljesen zihálássá. A látása is elhomályosodik egy-egy pillanatra, de sűrű pislogással igyekszik a helyén tartani a fókuszt, miközben igyekszik a tündér szavaira is figyelni. Lényegesen jobban látja most, hogy a hold már nem közvetlenül a háta mögül ontja a fényt, ellenben nem veszhet el a látványban, muszáj a szavakat is megérteni. Muszáj lenne legalábbis, de valahogy olyan távolinak kezd tűnni minden. Tudja ő, hogy ez már régen rossz, és olyan undormányos dolgok előjele lehet, mint ájulás, viszont hirtelenjében nem tud semmit kezdeni a helyzettel.
Szerencsére a helyzet változik, viszonylag hamar, és a tompa, lüktető fájdalom helyét átveszi az oldalából sugárzó éles, szúró fájdalom. Úgy fest, idővel a kettőjük minden próbálkozása is kevés ahhoz, hogy Lorew hangjait teljesen elfojtsa, így a kéz bőre alatt lévő része távozik, és így hamarosan a fájdalom is alábbhagy. Fogalma sincs, milyen lehet, ha tüzes vasat nyomnak a bőre alá, mert már ez is valami hasonlóan szörnyű érzést generált. Persze, attól bizonyára elájulna nagyjából az első pillanatban, így nem is érezhetné, szóval neki Idya keze marad a tüzes vas. Kap némi időt, hogy újra összeszedje magát, bár ő nem gyönyörködhet a körülöttük lévő vérfoltokban, de kicsi az esélye, hogy amennyiben megtehetné, úgy erre fordítaná az idejét. Bár nála sosem lehet tudni. Most jobb híján a légzését igyekszik csitítani, elvégre olyan rég volt már alkalma megszólalni, be kéne pótolni a lemaradást.*
- Maradt... maradt még bármi, amit nem tettél meg velem? *ez sem egy rossz közelítés, elvégre ha a tündérnek nincs több ötlete, akkor lehet, hogy máris ráunt. Akkor viszont felesleges lenne vesztegetnie az idejét, bármennyire is fájna Lorewnek az igazság. Ha viszont simán csak nem maradt olyan, amit feltétlenül meg akar tenni, akkor már megérte az éjszaka. Legalább minden pillanatnyi vágyát kiélhette a férfin* Sajnos én... nem értek ehhez annyira, mint te. Mondjuk... szerintem a világon senki nem ért hozzá annyira, mint te, szóval ezzel nem mondtam sok újat.
*Töri a fejét, de hát neki csak olyasmik jutnak az eszébe, amit a bérgyilkosok csináltak, vagy terveztek vele, az meg igazából mind csak unalmas kis játék Idya kínzásaihoz képest, szóval véletlenül se hozakodna elő velük. A következő kérdésre erőtlenül megrázza a fejét. Mondjuk teljesen biztos nem lehet benne, amíg nem próbálják ki, de alapvetően nem egy ilyen hely való az efféle kísérletezésre.*
- Attól tartok, hogy nem *jegyzi meg halk, rekedtes hangon. Jobb biztosra menni, így viszont gyakorlatilag nem is tudnak semmit csinálni itt. A hajnal közeledtével egyre valószínűbbé válik, hogy valaki megjelenik, és rájuk talál, akkor meg csak a bonyodalmak adódnának a dologból, és most nincs abban az állapotban, hogy Idyán kívül bárkivel is toleráns legyen.*
*Óhatatlanul is megkönnyebbül, habár sóhaj nem hagyja el a száját, mivel amúgy is rendezetlen légzéséből ilyet nem tud kikanyarítani. A lány nem akarja teljesen levágni az orrát. Az indoklás már kevésbé kellemes, Lorew egész teste megrándul, ahogy a tőr hegye ismét a lukba téved, majd pedig hirtelen iszonyatos fájdalmat érez. Mintha nem is akarna szűnni a rettenetes érzés, és éppen így igyekszik ő is folyamatosan a fejét a földbe préselni, miközben összeszorított szájjal üvölt, amolyan elfojtott visításnak hangzik az egész. Ráadásul még azután is folytatódik egy jó ideig, hogy a penge elhagyta a rést, és csak közel egy perc múltán tompul teljesen zihálássá. A látása is elhomályosodik egy-egy pillanatra, de sűrű pislogással igyekszik a helyén tartani a fókuszt, miközben igyekszik a tündér szavaira is figyelni. Lényegesen jobban látja most, hogy a hold már nem közvetlenül a háta mögül ontja a fényt, ellenben nem veszhet el a látványban, muszáj a szavakat is megérteni. Muszáj lenne legalábbis, de valahogy olyan távolinak kezd tűnni minden. Tudja ő, hogy ez már régen rossz, és olyan undormányos dolgok előjele lehet, mint ájulás, viszont hirtelenjében nem tud semmit kezdeni a helyzettel.
Szerencsére a helyzet változik, viszonylag hamar, és a tompa, lüktető fájdalom helyét átveszi az oldalából sugárzó éles, szúró fájdalom. Úgy fest, idővel a kettőjük minden próbálkozása is kevés ahhoz, hogy Lorew hangjait teljesen elfojtsa, így a kéz bőre alatt lévő része távozik, és így hamarosan a fájdalom is alábbhagy. Fogalma sincs, milyen lehet, ha tüzes vasat nyomnak a bőre alá, mert már ez is valami hasonlóan szörnyű érzést generált. Persze, attól bizonyára elájulna nagyjából az első pillanatban, így nem is érezhetné, szóval neki Idya keze marad a tüzes vas. Kap némi időt, hogy újra összeszedje magát, bár ő nem gyönyörködhet a körülöttük lévő vérfoltokban, de kicsi az esélye, hogy amennyiben megtehetné, úgy erre fordítaná az idejét. Bár nála sosem lehet tudni. Most jobb híján a légzését igyekszik csitítani, elvégre olyan rég volt már alkalma megszólalni, be kéne pótolni a lemaradást.*
- Maradt... maradt még bármi, amit nem tettél meg velem? *ez sem egy rossz közelítés, elvégre ha a tündérnek nincs több ötlete, akkor lehet, hogy máris ráunt. Akkor viszont felesleges lenne vesztegetnie az idejét, bármennyire is fájna Lorewnek az igazság. Ha viszont simán csak nem maradt olyan, amit feltétlenül meg akar tenni, akkor már megérte az éjszaka. Legalább minden pillanatnyi vágyát kiélhette a férfin* Sajnos én... nem értek ehhez annyira, mint te. Mondjuk... szerintem a világon senki nem ért hozzá annyira, mint te, szóval ezzel nem mondtam sok újat.
*Töri a fejét, de hát neki csak olyasmik jutnak az eszébe, amit a bérgyilkosok csináltak, vagy terveztek vele, az meg igazából mind csak unalmas kis játék Idya kínzásaihoz képest, szóval véletlenül se hozakodna elő velük. A következő kérdésre erőtlenül megrázza a fejét. Mondjuk teljesen biztos nem lehet benne, amíg nem próbálják ki, de alapvetően nem egy ilyen hely való az efféle kísérletezésre.*
- Attól tartok, hogy nem *jegyzi meg halk, rekedtes hangon. Jobb biztosra menni, így viszont gyakorlatilag nem is tudnak semmit csinálni itt. A hajnal közeledtével egyre valószínűbbé válik, hogy valaki megjelenik, és rájuk talál, akkor meg csak a bonyodalmak adódnának a dologból, és most nincs abban az állapotban, hogy Idyán kívül bárkivel is toleráns legyen.*
4329. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:23:22
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:23:22
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
// Reggeli ébredés után //
- Attól még senki nem lett kevesebb, hogy több dolgot tudott *vonja meg a vállát. Lehet, hogy nem divat az ilyesmi manapság, de amit megtudhat a világról, vagy megtanulhat átformálni belőle, azt miért is ne sajátítaná el?*
- Akkor ezek szerint irány a piac *simít végig immár makulátlan ruháján. Kényelmesnek kényelmes az új trükk, de az valahol jobban megadja a rendszerességet, ha ezzel az embernek egyéb dolga is van.*
- Nem tudom, mekkora tömegek fürdenek arrafelé. De ha eléjük mész a folyásnál, akkor ez nem igazán befolyásol semmit. *Új társnője kukkolási vágyáról szerencsére mit sem tud, a végén még víz helyett a kalandortestekre meginduló csorgó nyálával kéne a kulacsaikat feltölteni.*
- A hátast kihagyhatjuk, ha zavar. Bárhova eljuthatunk anélkül is, csak lassabban. *Az erdőben amúgy sem feltétlenül előny a ló.*
- Szükség esetén pedig a csataménem valószínűleg elbír téged is. Nem tűnsz túl súlyosnak.
*Ez már csak így igaz. A még mindig névtelen paripa nyilván nem fog összerogyni Arynával a hátán sem.*
- Az ismerősödet szívesen felkeresném én is. Hátha akad nála néhány különlegesség. *Két sikeres varázslat, akármilyen egyszerű is, felbátorítja az embert. Nyilvánvalóan fog még ezzel eleget szívni, de erre most jobb nem gondolni.*
- Utána jöhet a barakk. Aki ott kineveti a másikat, csak azért, mert még nem forgatott fegyvert, az nyilvánvalóan egy idióta. Meg persze kérdés, hogy törött lábbal mennyire lesz kedve nevetni.
*Az ilyesmivel nem macerázik. Béketűrő ő, csak épp szereti megmutatni a taplóknak az igaz utat Ez esetben a törés utáni csontforrasztásét. Szerencsére ismét nem érzékeli, miről gondolkodik a lány. No nem a férfi-nő barátság, hanem inkább a regényekből merített élettapasztalat miatt. Meg talán is furcsának is találná, hogy a szerelmes irományokban vajon miért szerelmesek folyton az emberek, ahelyett, hogy barátkoznának?*
- Részemről mehetünk.
*Eltakarítja táborozásuk kevéske nyomát, összeszedi holmiját, és már indul is vissza, a város irányába.*
- Attól még senki nem lett kevesebb, hogy több dolgot tudott *vonja meg a vállát. Lehet, hogy nem divat az ilyesmi manapság, de amit megtudhat a világról, vagy megtanulhat átformálni belőle, azt miért is ne sajátítaná el?*
- Akkor ezek szerint irány a piac *simít végig immár makulátlan ruháján. Kényelmesnek kényelmes az új trükk, de az valahol jobban megadja a rendszerességet, ha ezzel az embernek egyéb dolga is van.*
- Nem tudom, mekkora tömegek fürdenek arrafelé. De ha eléjük mész a folyásnál, akkor ez nem igazán befolyásol semmit. *Új társnője kukkolási vágyáról szerencsére mit sem tud, a végén még víz helyett a kalandortestekre meginduló csorgó nyálával kéne a kulacsaikat feltölteni.*
- A hátast kihagyhatjuk, ha zavar. Bárhova eljuthatunk anélkül is, csak lassabban. *Az erdőben amúgy sem feltétlenül előny a ló.*
- Szükség esetén pedig a csataménem valószínűleg elbír téged is. Nem tűnsz túl súlyosnak.
*Ez már csak így igaz. A még mindig névtelen paripa nyilván nem fog összerogyni Arynával a hátán sem.*
- Az ismerősödet szívesen felkeresném én is. Hátha akad nála néhány különlegesség. *Két sikeres varázslat, akármilyen egyszerű is, felbátorítja az embert. Nyilvánvalóan fog még ezzel eleget szívni, de erre most jobb nem gondolni.*
- Utána jöhet a barakk. Aki ott kineveti a másikat, csak azért, mert még nem forgatott fegyvert, az nyilvánvalóan egy idióta. Meg persze kérdés, hogy törött lábbal mennyire lesz kedve nevetni.
*Az ilyesmivel nem macerázik. Béketűrő ő, csak épp szereti megmutatni a taplóknak az igaz utat Ez esetben a törés utáni csontforrasztásét. Szerencsére ismét nem érzékeli, miről gondolkodik a lány. No nem a férfi-nő barátság, hanem inkább a regényekből merített élettapasztalat miatt. Meg talán is furcsának is találná, hogy a szerelmes irományokban vajon miért szerelmesek folyton az emberek, ahelyett, hogy barátkoznának?*
- Részemről mehetünk.
*Eltakarítja táborozásuk kevéske nyomát, összeszedi holmiját, és már indul is vissza, a város irányába.*
4328. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:00:00
Üzenet elküldve: 2016-07-31 14:00:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Reggeli ébredés után //
-Keverni a tudásokat a legjobb dolog szerintem, mivel sokan szerintem megelégszenek egy dolog kitanulásával és elszállva magától nem fejlődik tovább. *Sajnos ez ilyen emberi butaság Aryna szerint, de persze vannak kivételek és az úton, amit választott azokkal fognak találkozni.*
-Igen, szerintem is, főleg a piac, ahol valamivel táplálóbb kajához juthatunk meg talán a kulacsom is meg tudom tölteni vízzel. *Mert az étel egy dolog, de azután nem lenne rossz inni is. Persze erre van a lédús alma most, de azzal nem húzza sokáig.*
-A folyóparti vízből most nem tölteném fel, mert biztos vagyok benne, hogy ott fürdenek le a kalandorok újabban. *Hogy mennyire van igaza nem szeretné kideríteni, bár szívesen megkukkolna pár meztelen testet, hogy ha valaha is lesz férfival, akkor ne lepődjön meg és érezze magán kínosan.*
-Egy hátas megkönnyítené, de nem vagyok biztos benne, hogy megmaradnék rajta. *Emlékei szerint sose ült még ilyen állaton és hát kicsit fél is tőlük.*
-A piacon van egy ismerősöm ha minden igaz és ott van még. Ha igen, akkor talán tudok érdekes könyvekhez jutni, ami mágiával kapcsolatos. *Régi kis tündér barátja, reméli él még és talán okosabb lesz pár dologban.*
-Alig várom, hogy tanuljak valamit, de nem fognak kinevetni a barakkba? Oda inkább gyakorolni járnak a harcosok és én nagyon nem vagyok olyan alkat, na meg ügyetlen is vagyok. *Fél a helytől és hogy kinézik onnan, meg kinevetik majd a bénázásait látva, de hát valahogy meg kell tanulnia megvédeni önmagát.*
-Tőlem indulhatunk is! *A köpenyét begyűri a táskájába a könyvek és a pergamen tetejére. Sóhajt egyet ahogy az idegen nyelvű lapra gondol és majd ha lesz idő, lehet megkéri Albunt, hogy kérdezzen rá az ismerősénél mit jelent, megbízik a férfiba valamiért és nem tart árulástól. Különös dolog ez, a szerelmes és kalandozós regényeiben sose működött a nő és férfi közötti barátság, de az nem a valóság és majd most bebizonyosodik ennek ellentéte.*
-Keverni a tudásokat a legjobb dolog szerintem, mivel sokan szerintem megelégszenek egy dolog kitanulásával és elszállva magától nem fejlődik tovább. *Sajnos ez ilyen emberi butaság Aryna szerint, de persze vannak kivételek és az úton, amit választott azokkal fognak találkozni.*
-Igen, szerintem is, főleg a piac, ahol valamivel táplálóbb kajához juthatunk meg talán a kulacsom is meg tudom tölteni vízzel. *Mert az étel egy dolog, de azután nem lenne rossz inni is. Persze erre van a lédús alma most, de azzal nem húzza sokáig.*
-A folyóparti vízből most nem tölteném fel, mert biztos vagyok benne, hogy ott fürdenek le a kalandorok újabban. *Hogy mennyire van igaza nem szeretné kideríteni, bár szívesen megkukkolna pár meztelen testet, hogy ha valaha is lesz férfival, akkor ne lepődjön meg és érezze magán kínosan.*
-Egy hátas megkönnyítené, de nem vagyok biztos benne, hogy megmaradnék rajta. *Emlékei szerint sose ült még ilyen állaton és hát kicsit fél is tőlük.*
-A piacon van egy ismerősöm ha minden igaz és ott van még. Ha igen, akkor talán tudok érdekes könyvekhez jutni, ami mágiával kapcsolatos. *Régi kis tündér barátja, reméli él még és talán okosabb lesz pár dologban.*
-Alig várom, hogy tanuljak valamit, de nem fognak kinevetni a barakkba? Oda inkább gyakorolni járnak a harcosok és én nagyon nem vagyok olyan alkat, na meg ügyetlen is vagyok. *Fél a helytől és hogy kinézik onnan, meg kinevetik majd a bénázásait látva, de hát valahogy meg kell tanulnia megvédeni önmagát.*
-Tőlem indulhatunk is! *A köpenyét begyűri a táskájába a könyvek és a pergamen tetejére. Sóhajt egyet ahogy az idegen nyelvű lapra gondol és majd ha lesz idő, lehet megkéri Albunt, hogy kérdezzen rá az ismerősénél mit jelent, megbízik a férfiba valamiért és nem tart árulástól. Különös dolog ez, a szerelmes és kalandozós regényeiben sose működött a nő és férfi közötti barátság, de az nem a valóság és majd most bebizonyosodik ennek ellentéte.*
4327. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 13:05:41
Üzenet elküldve: 2016-07-31 13:05:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
// Reggeli ébredés //
*A varázslat sikerrel jár. Egy keveset várniuk kell, míg a kívánt eredményt elérik. Kedvvel csipegeti az élelmet, de azért szilárd elhatározása, hogy valami tartalmasabbat is eszik majd. Mordi mama és Manuri főztje mellett hozzászokott a jóhoz, és ebből nem szeretne engedni.*
- Nekem az is elég, ha kisebb varázslatokat végre tudok hajtani. No meg ha egy kissé kiegészíti a kardforgató tudásomat.
*Attól nem tart, hogy valaha is tűzoszlopokat fog megjeleníteni, vagy éppen földbe döngölni valakit mágia segítségével. Arra amúgy is ott van a Csáva, meg a Békehozó.*
- A város tűnik a legjobb ötletnek. Élelmet talán tudunk szerezni a piacon. No meg talán egy hátas sem ártana, neked. Lehet, hogy könnyítené a közlekedést, és az is előfordulhat, hogy a mágiatanulás ügyében nagyobb távolságokat kell megtennünk. Ezen kívül valamikor a Pintybe is be kell ugranom majd beszélgetni. Ha pedig mindezt letudtuk, még mindig ott a Barakk, hogy tanulj néhány fogást.
*Unatkozni éppen nem fognak. És ki tudja, nem találkoznak-e közben valakivel, aki csatlakozhatna hozzájuk. Közben suttyomban végigsimít a ruháján, kipróbálva a makulátlan elegancia varázslatot. Csodaszámba menne, ha ez is sikerülne, de ha nem, akkor is ugyanott tart, mint annak előtte.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
*A varázslat sikerrel jár. Egy keveset várniuk kell, míg a kívánt eredményt elérik. Kedvvel csipegeti az élelmet, de azért szilárd elhatározása, hogy valami tartalmasabbat is eszik majd. Mordi mama és Manuri főztje mellett hozzászokott a jóhoz, és ebből nem szeretne engedni.*
- Nekem az is elég, ha kisebb varázslatokat végre tudok hajtani. No meg ha egy kissé kiegészíti a kardforgató tudásomat.
*Attól nem tart, hogy valaha is tűzoszlopokat fog megjeleníteni, vagy éppen földbe döngölni valakit mágia segítségével. Arra amúgy is ott van a Csáva, meg a Békehozó.*
- A város tűnik a legjobb ötletnek. Élelmet talán tudunk szerezni a piacon. No meg talán egy hátas sem ártana, neked. Lehet, hogy könnyítené a közlekedést, és az is előfordulhat, hogy a mágiatanulás ügyében nagyobb távolságokat kell megtennünk. Ezen kívül valamikor a Pintybe is be kell ugranom majd beszélgetni. Ha pedig mindezt letudtuk, még mindig ott a Barakk, hogy tanulj néhány fogást.
*Unatkozni éppen nem fognak. És ki tudja, nem találkoznak-e közben valakivel, aki csatlakozhatna hozzájuk. Közben suttyomban végigsimít a ruháján, kipróbálva a makulátlan elegancia varázslatot. Csodaszámba menne, ha ez is sikerülne, de ha nem, akkor is ugyanott tart, mint annak előtte.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
4326. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 12:44:09
Üzenet elküldve: 2016-07-31 12:44:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Reggeli ébredés //
-Hát gyanítom én sem aludtam olyan sokat a földön, mert most jobban érzem milyen kényelmetlen tud lenni. *Mosolyodik el kicsit meggyötört fejjel, jelezve, hogy hasonló cipőbe járhatnak, csak Albun emlékszik a dolgokra, ő meg nem.*
-Oh, megy ez! *Nézi, ahogy a tegnap esti kis rituálé megismétlődik és csipeget a magvak és bogyók között. Nem a legjobb reggeli, de a városban a piacon talán kapnak ehetőbbet is, de addig is nem éhesen jutnak el, már ha arra indulnak el majd.*
-Ügyes voltál látod? *Mutat szemmel a kis állatkák által hozott kupacra és a fáról is lekap egy almát, amit pont elé lógatott az ág.*
-Szerintem aki fogékony a mágiára, legyen az harcos vagy bármi más, az meg tudja ezt tanulni, legfeljebb a nehezebbek több időbe telnek, de nem lehetetlen. *Reméli ez a kis biztató szöveg még több kedvet ad majd társának, hogy tovább gyakorolja bátran a varázslás művészetét.*
-Vissza sétálunk a városba vagy van jobb ötleted merre menjünk és mivel üssük el a napot? *Érdeklődik, mert a csapat lényege a közös megegyezés és nem a saját érdekeinek a véghezvitele.*
-Hát gyanítom én sem aludtam olyan sokat a földön, mert most jobban érzem milyen kényelmetlen tud lenni. *Mosolyodik el kicsit meggyötört fejjel, jelezve, hogy hasonló cipőbe járhatnak, csak Albun emlékszik a dolgokra, ő meg nem.*
-Oh, megy ez! *Nézi, ahogy a tegnap esti kis rituálé megismétlődik és csipeget a magvak és bogyók között. Nem a legjobb reggeli, de a városban a piacon talán kapnak ehetőbbet is, de addig is nem éhesen jutnak el, már ha arra indulnak el majd.*
-Ügyes voltál látod? *Mutat szemmel a kis állatkák által hozott kupacra és a fáról is lekap egy almát, amit pont elé lógatott az ág.*
-Szerintem aki fogékony a mágiára, legyen az harcos vagy bármi más, az meg tudja ezt tanulni, legfeljebb a nehezebbek több időbe telnek, de nem lehetetlen. *Reméli ez a kis biztató szöveg még több kedvet ad majd társának, hogy tovább gyakorolja bátran a varázslás művészetét.*
-Vissza sétálunk a városba vagy van jobb ötleted merre menjünk és mivel üssük el a napot? *Érdeklődik, mert a csapat lényege a közös megegyezés és nem a saját érdekeinek a véghezvitele.*
4325. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 12:20:49
Üzenet elküldve: 2016-07-31 12:20:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
// Reggeli ébredés //
*A reflex sajnos reflex, nehéz ellene bármit is tenni. Adott esetben életet is menthet, most viszont kisebb ijedelmet okoz vele.*
- Egészen jól. Bár tartok tőle, hogy a rendszeres ágyban alvás kissé elpuhított.
*A kényelemhez könnyen hozzá lehet szokni. Elfordulni tőle keservesebb. Azon gondolkodik, hogy keres majd némi vizet, hogy lemosdhasson és felfrissítse magát. Mert érti ő, hogy van erre varázslat is, de az érzés akkor sem lesz ugyanaz.*
- Szóval élelem kéne. Megpróbálkozhatom vele. *Gyakorlatban még sosem csinált ilyesmit, így túl nagy reményt nem fűz a sikerességéhez. Egy mágus, aki adott esetben élethosszig tanulja a varázslás művészetét, nyilván alkalmasabb erre. Valahol azonban el kell kezdeni. Felidézi magában az élelemgyűjtés igéjét, koncentrál, majd halkan mormolni kezdi. Titkon azért nagyon kíváncsi, lesz-e eredménye, vagy pedig besül a dolog.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
*A reflex sajnos reflex, nehéz ellene bármit is tenni. Adott esetben életet is menthet, most viszont kisebb ijedelmet okoz vele.*
- Egészen jól. Bár tartok tőle, hogy a rendszeres ágyban alvás kissé elpuhított.
*A kényelemhez könnyen hozzá lehet szokni. Elfordulni tőle keservesebb. Azon gondolkodik, hogy keres majd némi vizet, hogy lemosdhasson és felfrissítse magát. Mert érti ő, hogy van erre varázslat is, de az érzés akkor sem lesz ugyanaz.*
- Szóval élelem kéne. Megpróbálkozhatom vele. *Gyakorlatban még sosem csinált ilyesmit, így túl nagy reményt nem fűz a sikerességéhez. Egy mágus, aki adott esetben élethosszig tanulja a varázslás művészetét, nyilván alkalmasabb erre. Valahol azonban el kell kezdeni. Felidézi magában az élelemgyűjtés igéjét, koncentrál, majd halkan mormolni kezdi. Titkon azért nagyon kíváncsi, lesz-e eredménye, vagy pedig besül a dolog.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
4324. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 03:53:15
Üzenet elküldve: 2016-07-31 03:53:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Reggeli ébredés //
*Aryna már akkor megijedt, mikor leesett neki, hogy egy olyan zajt okozott felelőtlenül, ami tuti felébreszti a mellette alvót, de mikor a kéz gyorsan elkapja a kis kacsóját szinte megugrik helytében kicsit. Ilyen még nem volt és kicsit ijesztő, de ahogy magához tér Albun, a keze újra szabad és egy elnézést is kap. Gondolta ő, hogy nem fogja bántani, na de az alvó oroszlánt bármennyire is jóba vannak nem keltené fel.*
-Ugyan, semmi gond, én bocsánat, amiért összecsaptam a könyvemet, csak beleírtam gyorsan a tegnapi napot és olyan elégedettség töltött el, hogy felelőtlenül zaj okoztam. *Nem is tudja mit csináljon, de ha felkel az ember, akkor csak nem lehet annyira fáradt már.*
-Köszönöm, Neked is jó reggelt. Én jól aludtam és kipihenten ébredtem. *Válaszol, majd kérdez is utána.* Na és te hogy aludtál?
*Abba bele se megy milyen kényelmetlen volt ez most, pedig hozzá volt szokva a földön alváshoz, de egy jó kis nyújtózás ezt is megoldotta.*
-Akkor most megpróbálod majd az élelemszerzés varázslatát? *Érdeklődik és feláll, majd magára teszi a köpenyét, hogy ne koszosan tegye el. Végigsimít a ruháján, és már is sokkal rendezettebben néz ki remélhetőleg.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
*Aryna már akkor megijedt, mikor leesett neki, hogy egy olyan zajt okozott felelőtlenül, ami tuti felébreszti a mellette alvót, de mikor a kéz gyorsan elkapja a kis kacsóját szinte megugrik helytében kicsit. Ilyen még nem volt és kicsit ijesztő, de ahogy magához tér Albun, a keze újra szabad és egy elnézést is kap. Gondolta ő, hogy nem fogja bántani, na de az alvó oroszlánt bármennyire is jóba vannak nem keltené fel.*
-Ugyan, semmi gond, én bocsánat, amiért összecsaptam a könyvemet, csak beleírtam gyorsan a tegnapi napot és olyan elégedettség töltött el, hogy felelőtlenül zaj okoztam. *Nem is tudja mit csináljon, de ha felkel az ember, akkor csak nem lehet annyira fáradt már.*
-Köszönöm, Neked is jó reggelt. Én jól aludtam és kipihenten ébredtem. *Válaszol, majd kérdez is utána.* Na és te hogy aludtál?
*Abba bele se megy milyen kényelmetlen volt ez most, pedig hozzá volt szokva a földön alváshoz, de egy jó kis nyújtózás ezt is megoldotta.*
-Akkor most megpróbálod majd az élelemszerzés varázslatát? *Érdeklődik és feláll, majd magára teszi a köpenyét, hogy ne koszosan tegye el. Végigsimít a ruháján, és már is sokkal rendezettebben néz ki remélhetőleg.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
4323. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 03:39:46
Üzenet elküldve: 2016-07-31 03:39:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
// Esti pihenés - reggeli ébredés //
*Az álom lassan elnyomja, nem is emlékszik, mikor. Oly vékony a mezsgye ébrenlét és álomlét között. Szemhéját ólmos fáradtság húzza, többre nem is igen emlékszik, alámerül egy másik birodalomba.
Reggel hirtelen ébred, valami zaj lehet talán, ami beúszik a fátyolos-ködös világba. Harcos reflexei működnek. Jobb keze előrelendül és fog. Kell néhány másodperc, hogy kitisztuljon az agya, és nappali éber tudata teljes egészében visszatérjen a testébe. Ekkor realizálja, hogy új társa kezére fogott rá, szerencsére nem túl erősen. Rögvest fel is emelkedik és elengedi Arynát.*
- Elnézést. És jó reggelt! *szabadkozik. Csontjai roppannak, ahogy az éjjeli gémberedettség alól szabadulnak fel. Aztán nyújtózik is egyet, elnyomva egy ásítást.*
- Hogy aludtál?
*Volt már jobb éjszakája, de nem érzi rosszul magát a bőrében. Némi tiszta víz és egy kis ennivaló meghozza majd a kedvét.*
*Az álom lassan elnyomja, nem is emlékszik, mikor. Oly vékony a mezsgye ébrenlét és álomlét között. Szemhéját ólmos fáradtság húzza, többre nem is igen emlékszik, alámerül egy másik birodalomba.
Reggel hirtelen ébred, valami zaj lehet talán, ami beúszik a fátyolos-ködös világba. Harcos reflexei működnek. Jobb keze előrelendül és fog. Kell néhány másodperc, hogy kitisztuljon az agya, és nappali éber tudata teljes egészében visszatérjen a testébe. Ekkor realizálja, hogy új társa kezére fogott rá, szerencsére nem túl erősen. Rögvest fel is emelkedik és elengedi Arynát.*
- Elnézést. És jó reggelt! *szabadkozik. Csontjai roppannak, ahogy az éjjeli gémberedettség alól szabadulnak fel. Aztán nyújtózik is egyet, elnyomva egy ásítást.*
- Hogy aludtál?
*Volt már jobb éjszakája, de nem érzi rosszul magát a bőrében. Némi tiszta víz és egy kis ennivaló meghozza majd a kedvét.*
4322. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 03:23:49
Üzenet elküldve: 2016-07-31 03:23:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// Esti pihenés //
-Az szupi lenne. *Több hálálkodásra nem nagyon van energiája most, hogy így rákészült az alvásra. Kicsit örül, hogy nincs egyedül, kisebb az esélye a támadásnak, amiben kételkedik, de az ördög nem alszik.*
-Nem lesznek sokan, de nem is a mennyiség, hanem a minőség számít. *Válaszol félig beleásítva és nyújtózva kicsit még. Az álom hamar elragadja és megszűnik minden körülötte, hogy elméjében egy másik helyre kerülhessen és természetfeletti dolgokról álmodhasson.
Reggel a nap meleg sugara, ami a fák lombja között átszűrődik, annak a mondhatni cirógatására ébred fel. Felül fektéből, jól elterült a földön, úgy tűnik az ültében alvás nem fog menni. Felegyenesedik és kinyújtóztatja magát, mint egy macska. Kicsit elaludta magát itt ott, de hamar helyre kerülnek a dolgok és mosolyogva nézni az alvó embert.* ~Vajon meddig lehetett fenn és hagyjam még aludni vagy ne?~
*Nem jó ébresztésből és nem is szokása felkelteni senkit, inkább leül és gyorsan előkapja a naplóját, amit megfordít és fejjel lefelé a hátuljánál kezdi újra írni. Leír mindent az ébredésétől a mostani reggelig, mert még egy ilyen baleset után szeretne emlékezni Albunra, mivel rendes fickó és egy csapatot alkotnak. Ahogy végez elégedetten összecsapja a könyvet és el is húzza a szája szélét.*
-A fenébe. *Szitkozódik halkan és fejével egyből az alvó felé fordul, hogy felkeltette e a meggondolatlanságával.*
-Az szupi lenne. *Több hálálkodásra nem nagyon van energiája most, hogy így rákészült az alvásra. Kicsit örül, hogy nincs egyedül, kisebb az esélye a támadásnak, amiben kételkedik, de az ördög nem alszik.*
-Nem lesznek sokan, de nem is a mennyiség, hanem a minőség számít. *Válaszol félig beleásítva és nyújtózva kicsit még. Az álom hamar elragadja és megszűnik minden körülötte, hogy elméjében egy másik helyre kerülhessen és természetfeletti dolgokról álmodhasson.
Reggel a nap meleg sugara, ami a fák lombja között átszűrődik, annak a mondhatni cirógatására ébred fel. Felül fektéből, jól elterült a földön, úgy tűnik az ültében alvás nem fog menni. Felegyenesedik és kinyújtóztatja magát, mint egy macska. Kicsit elaludta magát itt ott, de hamar helyre kerülnek a dolgok és mosolyogva nézni az alvó embert.* ~Vajon meddig lehetett fenn és hagyjam még aludni vagy ne?~
*Nem jó ébresztésből és nem is szokása felkelteni senkit, inkább leül és gyorsan előkapja a naplóját, amit megfordít és fejjel lefelé a hátuljánál kezdi újra írni. Leír mindent az ébredésétől a mostani reggelig, mert még egy ilyen baleset után szeretne emlékezni Albunra, mivel rendes fickó és egy csapatot alkotnak. Ahogy végez elégedetten összecsapja a könyvet és el is húzza a szája szélét.*
-A fenébe. *Szitkozódik halkan és fejével egyből az alvó felé fordul, hogy felkeltette e a meggondolatlanságával.*
4321. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-07-31 02:49:21
Üzenet elküldve: 2016-07-31 02:49:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
// Esti pihenés //
*Két további gyümölcsöt szed magának a fáról. Ezekkel már egészen biztosan elveri éhét, sőt, lédússága folytán még a szomját is csillapítja. Fejét is hátrahajtja nekitámaszkodva a törzsnek. Nem néz az elfre, csak egyenesen vetül most a tekintete.*
- Néhány egyszerűbb dologra megtaníthatlak, ha harcolni szeretnél. *Egyáltalán nem baj, ha a lány megtanulja magát megvédeni, amivel könnyebben kezelhető helyzetekben boldogulhat. Mágiával most mit sem törődik, egyszerűen csak meghallgatja az instrukciókat, a többit rábízza a holnapi napra.*
- Azt úgyis érezni fogod, hogy ki az, akire rábízhatod magad. Leginkább olyanokra, akik feltétlen bizalmat adnak neked, és nyitottak feléd. *Minden más fölösleges ragozása a kapcsolatoknak. Ha ez nem működik, ott máris valamiféle belső páncél felhúzására kényszerülnek a felek.*
- Jó éjt! *viszonozza Aryna szavait. Nem célja átvirrasztani a teljes éjszakát, hiszen másnap is van nap, de ameddig tudja, nyitva tartja a szemét, a körülményekhez képest a legkényelmesebb pozíciót felvéve.*
*Két további gyümölcsöt szed magának a fáról. Ezekkel már egészen biztosan elveri éhét, sőt, lédússága folytán még a szomját is csillapítja. Fejét is hátrahajtja nekitámaszkodva a törzsnek. Nem néz az elfre, csak egyenesen vetül most a tekintete.*
- Néhány egyszerűbb dologra megtaníthatlak, ha harcolni szeretnél. *Egyáltalán nem baj, ha a lány megtanulja magát megvédeni, amivel könnyebben kezelhető helyzetekben boldogulhat. Mágiával most mit sem törődik, egyszerűen csak meghallgatja az instrukciókat, a többit rábízza a holnapi napra.*
- Azt úgyis érezni fogod, hogy ki az, akire rábízhatod magad. Leginkább olyanokra, akik feltétlen bizalmat adnak neked, és nyitottak feléd. *Minden más fölösleges ragozása a kapcsolatoknak. Ha ez nem működik, ott máris valamiféle belső páncél felhúzására kényszerülnek a felek.*
- Jó éjt! *viszonozza Aryna szavait. Nem célja átvirrasztani a teljes éjszakát, hiszen másnap is van nap, de ameddig tudja, nyitva tartja a szemét, a körülményekhez képest a legkényelmesebb pozíciót felvéve.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587