Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 389 (7761. - 7780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
7780. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:41:58
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:41:58
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Harangokkal a Vashegyről//
*A szántóföldek felől gyorsan elérik a kovácsműhely mögött elterülő tisztást, amely békés és a turbékoló galambok kedvelt helyszíne. Mik a tevék előtt, Tuldhron mellett lovagok, kényelmesen a nyeregkápára támasztott alkarral.
Ő nem aggódik, bár neki nem is az a feladata, hogy ügyesen kereskedjen, csak az, hogy kísérje a tündért. Úgy tűnik, a tevegelő ifjú is megnyugszik az ötlet hallatán és belemegy a dolgokba.
A tisztás szélén aztán megállhatnak és Mik mosolyogva fordul Tuldhron felé.*
- Menj csak, kösd ki őket és én hozzájuk se nyúlok, ha nem szükséges. *Mondja és ha kell, segít a tündérnek kikötni a jószágokat. Még a ládákat is leköti róluk arra az időre, hogy a tevék is pihenhessenek.
Ha Tuldhron elindul, akkor saját lovát is kipányváza, hadd legeljen, majd leül egy fa árnyékába és úgy dönt, míg a tündér visszaér, eszik valamit. Kibontja a zsákját, előszedi a Moritól kapott csomagot és csendes dúdolással falatozni kezd.*
*A szántóföldek felől gyorsan elérik a kovácsműhely mögött elterülő tisztást, amely békés és a turbékoló galambok kedvelt helyszíne. Mik a tevék előtt, Tuldhron mellett lovagok, kényelmesen a nyeregkápára támasztott alkarral.
Ő nem aggódik, bár neki nem is az a feladata, hogy ügyesen kereskedjen, csak az, hogy kísérje a tündért. Úgy tűnik, a tevegelő ifjú is megnyugszik az ötlet hallatán és belemegy a dolgokba.
A tisztás szélén aztán megállhatnak és Mik mosolyogva fordul Tuldhron felé.*
- Menj csak, kösd ki őket és én hozzájuk se nyúlok, ha nem szükséges. *Mondja és ha kell, segít a tündérnek kikötni a jószágokat. Még a ládákat is leköti róluk arra az időre, hogy a tevék is pihenhessenek.
Ha Tuldhron elindul, akkor saját lovát is kipányváza, hadd legeljen, majd leül egy fa árnyékába és úgy dönt, míg a tündér visszaér, eszik valamit. Kibontja a zsákját, előszedi a Moritól kapott csomagot és csendes dúdolással falatozni kezd.*
7779. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-11 13:08:08
Üzenet elküldve: 2020-04-11 13:08:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Tökéletes helyen, a tökéletes időben, a tökéletes személlyel. A tökéletes pillanatban. Képes lenne némán nézni a férfit egész nap és azon örömködni, hogy az övé ez a csodálatos hímpéldány és senki másé.*
- És még ezerszer meghallgatnám a választ.
*Suttogja, egészen belepirulva a férfi vallomásába. Érdekes, hogy még mindig képes zavarba jönni Cha'yss egyes szavaitól és fülig vörösödni.*
- Helyes.
*Válaszolja kétértelműen, amit Cha'yss akár arra is érthet, hogy alaptalan a féltékenysége, vagy akár arra is, hogy neki milyen sokat fog énekelni. Aenae egyébként elsősorban az utóbbira gondol. Egyébiránt Aenae sosem lenne képes arra, hogy a féltékenység miatt mindenféle ostobaságokat műveljen, ha Cha'yss okot adna neki arra, hogy féltékeny legyen, akkor csendben félreállna. De biztosan kijózanító lenne a dolog és végre bizonyosságot nyerne az, hogy Cha'yss egészen más kaliberű férfi, mint akik az Aenae-félékhez vonzódni szoktak. A csendes félreállás persze nem azt jelenti, hogy ne akadna ki, mint a sezlonyrugó, mert kiakadna, de ennek nem adna hangot sem ordibálással, sem hajtépéssel, sem pedig egyéb, válogatott gonoszságokkal. Amúgy a nyelve hegyén van egy kérdés, szóra is nyitja a száját, majd visszanyeli. Majd talán később.*
- Egek, dehogy lesz szakajtónyi gyerekünk. A legrosszabb rémálmom lenne.
*Kicsit örül, hogy Cha'yss megjegyzi, hogy így nem lenne idejük egymásra, sem a dalolásra, sem pedig a főzőcskézésre. Cha'yss ezen megjegyzése után már úgy gondolja, hogy ő is nyugodtan kinyilváníthatja az érzéseit ezzel kapcsolatban.*
- Óóó, azt mindjárt gondoltam, hogy csalsz.
*Halkan nevet, egyáltalán nem akarja megsérteni a férfit, de ugye jogosak a szavai azok után, hogy amaz egy hajtűvel megberhelt egy zárat. A számtalan meglepetés egyike.*
- Tudom, szerelmem. Nincsenek illúzióim, eme áldatlan állapotot illetően. Valakinek fel kell adnia valamit, ha ezen változtatni akarunk.
*Aenae szeretne normálisan időt tölteni a férfival, nemcsak lopott perceket, egy-egy vásár- vagy ünnepnapot. Tisztában van azzal, hogy Cha'yss egy prosperáló, de viszonylag új üzletet visz a városban és, hogy nem hanyagolhatja a kötelességeit. Igazából neki sem kéne hanyagolni a sajátjait. A bökkenő azzal van, hogy sokkal szívesebben hanyagolja őket, mint Cha'yss a magáéit. Talán mégis jó lenne egy kis féltékenység.*
- Ki az a Kathlyn?
*Tökéletes helyen, a tökéletes időben, a tökéletes személlyel. A tökéletes pillanatban. Képes lenne némán nézni a férfit egész nap és azon örömködni, hogy az övé ez a csodálatos hímpéldány és senki másé.*
- És még ezerszer meghallgatnám a választ.
*Suttogja, egészen belepirulva a férfi vallomásába. Érdekes, hogy még mindig képes zavarba jönni Cha'yss egyes szavaitól és fülig vörösödni.*
- Helyes.
*Válaszolja kétértelműen, amit Cha'yss akár arra is érthet, hogy alaptalan a féltékenysége, vagy akár arra is, hogy neki milyen sokat fog énekelni. Aenae egyébként elsősorban az utóbbira gondol. Egyébiránt Aenae sosem lenne képes arra, hogy a féltékenység miatt mindenféle ostobaságokat műveljen, ha Cha'yss okot adna neki arra, hogy féltékeny legyen, akkor csendben félreállna. De biztosan kijózanító lenne a dolog és végre bizonyosságot nyerne az, hogy Cha'yss egészen más kaliberű férfi, mint akik az Aenae-félékhez vonzódni szoktak. A csendes félreállás persze nem azt jelenti, hogy ne akadna ki, mint a sezlonyrugó, mert kiakadna, de ennek nem adna hangot sem ordibálással, sem hajtépéssel, sem pedig egyéb, válogatott gonoszságokkal. Amúgy a nyelve hegyén van egy kérdés, szóra is nyitja a száját, majd visszanyeli. Majd talán később.*
- Egek, dehogy lesz szakajtónyi gyerekünk. A legrosszabb rémálmom lenne.
*Kicsit örül, hogy Cha'yss megjegyzi, hogy így nem lenne idejük egymásra, sem a dalolásra, sem pedig a főzőcskézésre. Cha'yss ezen megjegyzése után már úgy gondolja, hogy ő is nyugodtan kinyilváníthatja az érzéseit ezzel kapcsolatban.*
- Óóó, azt mindjárt gondoltam, hogy csalsz.
*Halkan nevet, egyáltalán nem akarja megsérteni a férfit, de ugye jogosak a szavai azok után, hogy amaz egy hajtűvel megberhelt egy zárat. A számtalan meglepetés egyike.*
- Tudom, szerelmem. Nincsenek illúzióim, eme áldatlan állapotot illetően. Valakinek fel kell adnia valamit, ha ezen változtatni akarunk.
*Aenae szeretne normálisan időt tölteni a férfival, nemcsak lopott perceket, egy-egy vásár- vagy ünnepnapot. Tisztában van azzal, hogy Cha'yss egy prosperáló, de viszonylag új üzletet visz a városban és, hogy nem hanyagolhatja a kötelességeit. Igazából neki sem kéne hanyagolni a sajátjait. A bökkenő azzal van, hogy sokkal szívesebben hanyagolja őket, mint Cha'yss a magáéit. Talán mégis jó lenne egy kis féltékenység.*
- Ki az a Kathlyn?
7778. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-11 12:25:20
Üzenet elküldve: 2020-04-11 12:25:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A vén tündér végre megérkezik a tisztáshoz. Erdőn mezőn és földeken keresztül kutyagolt, hogy elérkezzen a városba. Párszor azért már kikötött itt az erdő szélén. Nem áll meg csodálni a gomba módra szaporodó fákat. Fontos dolga van. Be kell szerelkeznie egy nyílvetővel. Azt még nem tudja, hogy de kell neki az biztos. Valami egyszerű nyílvető ketyere jó volna amihez nem kell sok erő és még egy aszott tündér is el tud sütni. Valami pletykát hallott, hogy a kovácsműhely megnyílik vagy már meg is nyílt a régi helyén. Igazán jó volna most nem elkutyagolni a targokhoz egy nyílvetőért. Már csak össze kéne számolnia mennyit is ér meg neki ez a mizéria. A tisztáson megkukkolja az erszényét és meglendül a kovácsműhely felé.*
7777. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-11 11:05:21
Üzenet elküldve: 2020-04-11 11:05:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ahol Aenae simogatja épp az igricet, ha nem is delejezi, de felébreszt benne bizonyos ösztönöket és kívánalmakat, amelyeket nem tart a helyszínhez és a pillanathoz illőnek. Nem holmi állat ő, hogy ott követelje magának a hús örömét, ahol éppen rájön.
Az érintést az állán viszont hunyt szemmel fogadja, szereti, ha a lány az arcát simogatja. Látja Aenae szemében a rajongást, a szerelmes tüzet, amelyet már oly sok szemben látott, de viszonzásra sosem talált a részéről. Talán most eljött ez a pillanat. Bár az érzés olyan idegen még, hogy nem tudja, valóban arról van-e szó, hogy ő is viszont rajong a lányért.*
- Ezt a kérdést már ezerszer megválaszoltam. *Jönnek oly természetességgel és kedvességgel a szavak az ajkára, hogy azokban szemernyi feddés sincs, csak szeretet.*
- Mert téged szeretlek. *Teszi hozzá, hogy azért egyértelmű legyen.
Sok lány és nő volt már valóban az életében. Mindet szerette, de mindet elhagyta, mert neki más, sokkal nagyobb tervei voltak, mint megállapodni és családot alapítani. Nem tagadja, sokan szebbek is voltak, mint Aenae, a testüket úgy használták, mint wegtoreni kardmesterek a vívókardjukat. Őt mégsem tudták megtartani.
A féltékenységre halkan felnevet.*
- Alaptalan a féltékenységed. *Jegyzi meg kedvesen.*
- Nekik más sosem fogok énekelni, neked viszont annál többet. *Nyugtatja a lányt. Nem kedveli a féltékenységet és tudja, az ő kapcsolatukat is képes volna megmérgezni ez a rajongásból féltékenységbe forduló érzelem. A féltékeny nők őrültek és mindenre képesek, csak azt nem látják be, hogy minden tettükkel, amelyet a szerelem és a féltékenység jegyében tesznek, csak távolabb lökik maguktól a kiszemelt személyt.
A vidéki kúriában lefestett képzeletbeli élet, melyben az igric énekel, Aenae főz és közben "szakajtónyi" gyereket nevelnek, nem tűnik számára vonzónak. De van annyi gyakorlata a tettetésben, hogy mindez egyáltalán nem ül ki arcára vagy akasztja meg mozdulatát, ahogy újra kisimít egy már kisimított hajtincset a lány homlokából.*
- Ha egy szakajtónyi gyerekünk lesz, akkor nem lesz időnk énekelni vagy neked főzni. *Nevet halkan, elvéve élét a kimondatlan nemtetszésnek. Nem akar szakajtónyi gyereket, se nyugodt, békés életet egy vidéki kúrián.*
- A kártya jó ötlet, de vigyázz, csalok. *Tréfálkozik tovább.*
- Bármennyire is szeretnék kettesben lenni veled egy vidéki kúrián, vannak kötelességeim, amelyeket nem hanyagolhatok el. *Nem véletlen használta a mondatban a "kettesben" szót, ahogy nem véletlen vetítette most csak magára az akadályt.*
- De nem látom akadályát, hogy egy közeli, erdei kúriában egy-egy vásár- vagy ünnepnapot, békében, nyugalomban. *Sóhajtja, burkoltan jelezve és elrejtve a válaszban, hogy nem volna ínyére minden alkalommal az ismert világ déli részére utazni mindezért.*
*Ahol Aenae simogatja épp az igricet, ha nem is delejezi, de felébreszt benne bizonyos ösztönöket és kívánalmakat, amelyeket nem tart a helyszínhez és a pillanathoz illőnek. Nem holmi állat ő, hogy ott követelje magának a hús örömét, ahol éppen rájön.
Az érintést az állán viszont hunyt szemmel fogadja, szereti, ha a lány az arcát simogatja. Látja Aenae szemében a rajongást, a szerelmes tüzet, amelyet már oly sok szemben látott, de viszonzásra sosem talált a részéről. Talán most eljött ez a pillanat. Bár az érzés olyan idegen még, hogy nem tudja, valóban arról van-e szó, hogy ő is viszont rajong a lányért.*
- Ezt a kérdést már ezerszer megválaszoltam. *Jönnek oly természetességgel és kedvességgel a szavak az ajkára, hogy azokban szemernyi feddés sincs, csak szeretet.*
- Mert téged szeretlek. *Teszi hozzá, hogy azért egyértelmű legyen.
Sok lány és nő volt már valóban az életében. Mindet szerette, de mindet elhagyta, mert neki más, sokkal nagyobb tervei voltak, mint megállapodni és családot alapítani. Nem tagadja, sokan szebbek is voltak, mint Aenae, a testüket úgy használták, mint wegtoreni kardmesterek a vívókardjukat. Őt mégsem tudták megtartani.
A féltékenységre halkan felnevet.*
- Alaptalan a féltékenységed. *Jegyzi meg kedvesen.*
- Nekik más sosem fogok énekelni, neked viszont annál többet. *Nyugtatja a lányt. Nem kedveli a féltékenységet és tudja, az ő kapcsolatukat is képes volna megmérgezni ez a rajongásból féltékenységbe forduló érzelem. A féltékeny nők őrültek és mindenre képesek, csak azt nem látják be, hogy minden tettükkel, amelyet a szerelem és a féltékenység jegyében tesznek, csak távolabb lökik maguktól a kiszemelt személyt.
A vidéki kúriában lefestett képzeletbeli élet, melyben az igric énekel, Aenae főz és közben "szakajtónyi" gyereket nevelnek, nem tűnik számára vonzónak. De van annyi gyakorlata a tettetésben, hogy mindez egyáltalán nem ül ki arcára vagy akasztja meg mozdulatát, ahogy újra kisimít egy már kisimított hajtincset a lány homlokából.*
- Ha egy szakajtónyi gyerekünk lesz, akkor nem lesz időnk énekelni vagy neked főzni. *Nevet halkan, elvéve élét a kimondatlan nemtetszésnek. Nem akar szakajtónyi gyereket, se nyugodt, békés életet egy vidéki kúrián.*
- A kártya jó ötlet, de vigyázz, csalok. *Tréfálkozik tovább.*
- Bármennyire is szeretnék kettesben lenni veled egy vidéki kúrián, vannak kötelességeim, amelyeket nem hanyagolhatok el. *Nem véletlen használta a mondatban a "kettesben" szót, ahogy nem véletlen vetítette most csak magára az akadályt.*
- De nem látom akadályát, hogy egy közeli, erdei kúriában egy-egy vásár- vagy ünnepnapot, békében, nyugalomban. *Sóhajtja, burkoltan jelezve és elrejtve a válaszban, hogy nem volna ínyére minden alkalommal az ismert világ déli részére utazni mindezért.*
7776. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-11 10:45:51
Üzenet elküldve: 2020-04-11 10:45:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az megállapítható, hogy egyiküknek sem volt tökéletes vagy ha a beszélgetésben elhangzottakkal éljenek, optimális gyermekkora. De mindennek megvan a miértje. Ha nem lett volna olyan, amilyen, akkor nem jutottak volna el a most-ba, azaz ide. A pedig már csak felesleges szócséplés volna, ha azt próbálnák kideríteni, milyenné váltak volna optimális esetben. Csak az istenek tudják.
Ha Aztyan észleli is Mori halvány zavarát, nem jegyzi meg. A félvér lány a maga különös módján valóban csinos. A heges arcúnak volt ideje megtanulni, hogy a különleges ugyanúgy lehet megbotránkoztató, mint szép.
A válaszra elmosolyodik. Megérti, hogy vannak dolgok, amelyeket lehetetlen tökéletesen - vagy optimálisan - elválasztani, mert elveszítené a lényegét. A kereskedésben is képesnek kell lenni átérezni a másik fél helyzetét. Hisz hiába akarna eladni csillagászati áron, ha a másiknak nincsenek meg az anyagi lehetőségei. Egy jó kereskedő felméri a vásárló lehetőségeit és annak alapján mond árat.
A megbirkózásra csak kurtán bólint, érti, miről beszél Mori. Anyja mondása viszont helyesnek és igaznak tetszik, mielőtt kifejtené saját véleményét a témában, elgondolkodik. Helyet mutat a fa tövében, amelynek törzsére a félvér lány helyezte tenyerét. Talán kényelmesebb volna már leülni az árnyékba a sok álldogálás helyett. Ha Mori is leül, kényelmesen elhelyezkedik a füvön, megigazítva dolmányát.*
- Talán néha érdemes kockáztatni és kellő elszántsággal olyasmire áhítozni, amelyek elérhetetlennek tűnnek. Hisz hogyan fejlődhetnénk, ha mindig a könnyebb utat választjuk? Nem igaz? *Mosolyog szomorú, féloldalas gesztussal.
A közös vacsora ötletének fonala is továbbgördül közben, Morit láthatóan meglepi, hogy Aztyan mindenkit munkára akar fogni.*
- Nem teljesen. *Nyugtatja meg a lányt.*
- Az legyen a konyhában, aki tud főzni. A többiek terítsenek, díszítsék fel a Kalmárt a jeles eseményre. Aki pedig semmilyen hasonló feladathoz nem ért, az mosogasson. *Nevet halkan, hisz magát is ezek közé sorolja.*
- Akkor a főszakácsunk már meg is van. *Jelenti ki, amikor Mori elvállalja a főzést-sütést.*
- A mosogatás pedig az olyan kontárokra marad, mint jómagam. *Helyezi tenyerét mellkasára, jelezve, hogy hova is helyeti magát.
A vacsora ötlete van még csak meg, de az időpont még kétséges. Hisz sokan még küldetésben vannak vagy házon kívül. De amint lehet, összehozza az eseményt.*
*Az megállapítható, hogy egyiküknek sem volt tökéletes vagy ha a beszélgetésben elhangzottakkal éljenek, optimális gyermekkora. De mindennek megvan a miértje. Ha nem lett volna olyan, amilyen, akkor nem jutottak volna el a most-ba, azaz ide. A pedig már csak felesleges szócséplés volna, ha azt próbálnák kideríteni, milyenné váltak volna optimális esetben. Csak az istenek tudják.
Ha Aztyan észleli is Mori halvány zavarát, nem jegyzi meg. A félvér lány a maga különös módján valóban csinos. A heges arcúnak volt ideje megtanulni, hogy a különleges ugyanúgy lehet megbotránkoztató, mint szép.
A válaszra elmosolyodik. Megérti, hogy vannak dolgok, amelyeket lehetetlen tökéletesen - vagy optimálisan - elválasztani, mert elveszítené a lényegét. A kereskedésben is képesnek kell lenni átérezni a másik fél helyzetét. Hisz hiába akarna eladni csillagászati áron, ha a másiknak nincsenek meg az anyagi lehetőségei. Egy jó kereskedő felméri a vásárló lehetőségeit és annak alapján mond árat.
A megbirkózásra csak kurtán bólint, érti, miről beszél Mori. Anyja mondása viszont helyesnek és igaznak tetszik, mielőtt kifejtené saját véleményét a témában, elgondolkodik. Helyet mutat a fa tövében, amelynek törzsére a félvér lány helyezte tenyerét. Talán kényelmesebb volna már leülni az árnyékba a sok álldogálás helyett. Ha Mori is leül, kényelmesen elhelyezkedik a füvön, megigazítva dolmányát.*
- Talán néha érdemes kockáztatni és kellő elszántsággal olyasmire áhítozni, amelyek elérhetetlennek tűnnek. Hisz hogyan fejlődhetnénk, ha mindig a könnyebb utat választjuk? Nem igaz? *Mosolyog szomorú, féloldalas gesztussal.
A közös vacsora ötletének fonala is továbbgördül közben, Morit láthatóan meglepi, hogy Aztyan mindenkit munkára akar fogni.*
- Nem teljesen. *Nyugtatja meg a lányt.*
- Az legyen a konyhában, aki tud főzni. A többiek terítsenek, díszítsék fel a Kalmárt a jeles eseményre. Aki pedig semmilyen hasonló feladathoz nem ért, az mosogasson. *Nevet halkan, hisz magát is ezek közé sorolja.*
- Akkor a főszakácsunk már meg is van. *Jelenti ki, amikor Mori elvállalja a főzést-sütést.*
- A mosogatás pedig az olyan kontárokra marad, mint jómagam. *Helyezi tenyerét mellkasára, jelezve, hogy hova is helyeti magát.
A vacsora ötlete van még csak meg, de az időpont még kétséges. Hisz sokan még küldetésben vannak vagy házon kívül. De amint lehet, összehozza az eseményt.*
7775. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 23:30:38
Üzenet elküldve: 2020-04-10 23:30:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nem tud nyilatkozni arról, milyen lehet anyával és apával együtt felnőni, mert ezt nem élhette át. Marad neki az anyja, és apja mardosó hiánya, az űr az életében. Figyeli Aztyant, ahogy gondolkodik a felvetésén, és nem tudja mit fog kihozni ebből a férfi. A kérdés azonban van olyan megdöbbentő, és zavart hozó, mint amilyenre egyértelműen nem számított. Túlságosan fehér ahhoz, hogy az ilyen apró rózsás foltok ne látszódjanak meg rögtön az arcán. Ehhez már volt eléggé ideje hozzászokni, így most sem sarkallja egyéb tettre, mint eltakarni az arcát vagy valami hasonlóra. Nem tudja, mit feleljen Aztyan szavaira. Feltétlenül csinosnak nem mondaná magát, amilyen kiábrándítóan ijesztően fehér a haja és a bőre, ahogy a szemszíne sem sötétebb az égkékjénél. Viszont mégis szívesebben lenne a kedves csinos szakácslány. Eljátszik a gondolattal, mielőtt megszólal.*
- Dehogy tudnám. *mondja halkan, de közben mosolyog. *
- Ahhoz két külön személy kéne, hogy legyek. * tenyerét közben a közeli fának nyomja.*
- Majd megbirkózóm vele, ahogy eddig is. *jelenti ki egyszerű vállvonással. Aztyan sajnálja, hogy igaza van, Mori viszont nem. Az élet már csak ilyen.*
- Anyám mindig azt mondta, olyasmire vágyni, amit nem kaphatsz meg, elhalássza az szándékot az olyan dolgok elől, amik sokkal elérhetőbbek. *Az anyja sosem így mondta, de az értelme mindig ez volt. A közös vacsora ötlete azonban sokkal jobb témának bizonyul, mint az anyja intő tanácsai.*
- Úgy érted mindenki a konyhában lesz, és együtt csináljuk a vacsorát? *ezen meglepődik, mert fogalma sincsen hogyan fog jól főzni, ha olyan nyüzsgés lesz a konyhában, és azt sem tudja, kit melyik oldalról kerüljön ki. Már persze ha Kalmárban mindenki egy nagy családként gondol magára, úgy logikus lenne, de nagyon kétségei lesznek abban, hogy képes lesz-e úgy helytállni. A meglepődésén túl ennek nagyobb hangot nem ad.*
- Vállalom a főzést sütést, szívesen is. *jelenti ki ismét. Elmosolyodik, ahogy Aztyan felajánlja a krumpli pucolást és a mosogatást.*
- Bevallom, a mosogatást nem igazán szívlelem. *mondja apró fintorral az arcán. Már megkérdezné, mikorra tervezze ezt a nagy közös sütés főzést, de aztán inkább mégis csendben marad. Nyilván ha aktuális lesz Aztyan szólni fog. *
*Nem tud nyilatkozni arról, milyen lehet anyával és apával együtt felnőni, mert ezt nem élhette át. Marad neki az anyja, és apja mardosó hiánya, az űr az életében. Figyeli Aztyant, ahogy gondolkodik a felvetésén, és nem tudja mit fog kihozni ebből a férfi. A kérdés azonban van olyan megdöbbentő, és zavart hozó, mint amilyenre egyértelműen nem számított. Túlságosan fehér ahhoz, hogy az ilyen apró rózsás foltok ne látszódjanak meg rögtön az arcán. Ehhez már volt eléggé ideje hozzászokni, így most sem sarkallja egyéb tettre, mint eltakarni az arcát vagy valami hasonlóra. Nem tudja, mit feleljen Aztyan szavaira. Feltétlenül csinosnak nem mondaná magát, amilyen kiábrándítóan ijesztően fehér a haja és a bőre, ahogy a szemszíne sem sötétebb az égkékjénél. Viszont mégis szívesebben lenne a kedves csinos szakácslány. Eljátszik a gondolattal, mielőtt megszólal.*
- Dehogy tudnám. *mondja halkan, de közben mosolyog. *
- Ahhoz két külön személy kéne, hogy legyek. * tenyerét közben a közeli fának nyomja.*
- Majd megbirkózóm vele, ahogy eddig is. *jelenti ki egyszerű vállvonással. Aztyan sajnálja, hogy igaza van, Mori viszont nem. Az élet már csak ilyen.*
- Anyám mindig azt mondta, olyasmire vágyni, amit nem kaphatsz meg, elhalássza az szándékot az olyan dolgok elől, amik sokkal elérhetőbbek. *Az anyja sosem így mondta, de az értelme mindig ez volt. A közös vacsora ötlete azonban sokkal jobb témának bizonyul, mint az anyja intő tanácsai.*
- Úgy érted mindenki a konyhában lesz, és együtt csináljuk a vacsorát? *ezen meglepődik, mert fogalma sincsen hogyan fog jól főzni, ha olyan nyüzsgés lesz a konyhában, és azt sem tudja, kit melyik oldalról kerüljön ki. Már persze ha Kalmárban mindenki egy nagy családként gondol magára, úgy logikus lenne, de nagyon kétségei lesznek abban, hogy képes lesz-e úgy helytállni. A meglepődésén túl ennek nagyobb hangot nem ad.*
- Vállalom a főzést sütést, szívesen is. *jelenti ki ismét. Elmosolyodik, ahogy Aztyan felajánlja a krumpli pucolást és a mosogatást.*
- Bevallom, a mosogatást nem igazán szívlelem. *mondja apró fintorral az arcán. Már megkérdezné, mikorra tervezze ezt a nagy közös sütés főzést, de aztán inkább mégis csendben marad. Nyilván ha aktuális lesz Aztyan szólni fog. *
7774. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 21:19:22
Üzenet elküldve: 2020-04-10 21:19:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A lány igazából nem delejezni akarja az érintésével Cha'ysst, egyszerűen csak jól esik neki, hogy simogathatja, és ott pont kézre esik.*
- Annak érzem magam, uram.
*Másik keze megemelkedik, hogy végigsimítson Cha'yss állán, tenyerének sokkal jobban esik a férfi borostás arcának érintése, mint az imént a fűé. Teljesen odavan Cha'yssért, belezúgott, mint a vak ló a gödörbe, mikor először meglátta, már akkor elveszett, hiába hitegette magát azzal, hogy csak fizikailag vonzódik hozzá, hát hamar kiderült, hogy lelkileg is. Napokig tudna az ölébe feküdni és csak bámulni, anélkül, hogy akár egy szót is szólna.*
- Nem is értem, hogy miért nekem énekelsz.
*Tényleg nem érti, hogy annyi sok nő közül miért pont ő az, akit Cha'yss kitüntet azzal, hogy énekeljen neki. Ezen minden egyes alkalommal sokat morfondírozik, általában pedig az a konklúziója, hogy az érzelmeknek nem lehet parancsolni. És tényleg különlegesnek érzi magát attól, hogy Cha'yss neki énekel és nem másoknak.*
- És nagyon féltékeny vagyok mindenkire, akinek már énekeltél régebben.
*Halkan felnevet, mintha csak viccnek szánná, de szokás mondani, hogy minden viccnek a fele igaz, nos ennek történetesen nem csupán a fele. Biztos csupa gyönyörű nő volt!*
- Hát nem tudom. Énekelsz. Megtanulok főzni. Neveljük a szakajtónyi gyerekünk.
*Minden viccnek a fele igaz, ebben az esetben talán csak a harmada, az, hogy Cha'yss énekelne. Jó, talán Aenae megtanulhatna főzni is, végül is a bájitalok kotyvasztásával egészen jól elboldogul, szóval egy tűzdelt őzgerinc sem lehet sokkal bonyolultabb feladat.*
- Kártyázhatnánk is.
*A lány igazából nem delejezni akarja az érintésével Cha'ysst, egyszerűen csak jól esik neki, hogy simogathatja, és ott pont kézre esik.*
- Annak érzem magam, uram.
*Másik keze megemelkedik, hogy végigsimítson Cha'yss állán, tenyerének sokkal jobban esik a férfi borostás arcának érintése, mint az imént a fűé. Teljesen odavan Cha'yssért, belezúgott, mint a vak ló a gödörbe, mikor először meglátta, már akkor elveszett, hiába hitegette magát azzal, hogy csak fizikailag vonzódik hozzá, hát hamar kiderült, hogy lelkileg is. Napokig tudna az ölébe feküdni és csak bámulni, anélkül, hogy akár egy szót is szólna.*
- Nem is értem, hogy miért nekem énekelsz.
*Tényleg nem érti, hogy annyi sok nő közül miért pont ő az, akit Cha'yss kitüntet azzal, hogy énekeljen neki. Ezen minden egyes alkalommal sokat morfondírozik, általában pedig az a konklúziója, hogy az érzelmeknek nem lehet parancsolni. És tényleg különlegesnek érzi magát attól, hogy Cha'yss neki énekel és nem másoknak.*
- És nagyon féltékeny vagyok mindenkire, akinek már énekeltél régebben.
*Halkan felnevet, mintha csak viccnek szánná, de szokás mondani, hogy minden viccnek a fele igaz, nos ennek történetesen nem csupán a fele. Biztos csupa gyönyörű nő volt!*
- Hát nem tudom. Énekelsz. Megtanulok főzni. Neveljük a szakajtónyi gyerekünk.
*Minden viccnek a fele igaz, ebben az esetben talán csak a harmada, az, hogy Cha'yss énekelne. Jó, talán Aenae megtanulhatna főzni is, végül is a bájitalok kotyvasztásával egészen jól elboldogul, szóval egy tűzdelt őzgerinc sem lehet sokkal bonyolultabb feladat.*
- Kártyázhatnánk is.
7773. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 19:07:13
Üzenet elküldve: 2020-04-10 19:07:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A bárd élet oly messze került már az igrictől, mint mostani élete Wegtorentől. Egykor azt gondolták, valódi bárd lesz belőle, aki királyok udvarában szórakoztatja majd a nagyérdeműt, de Cha'yss sokkal többet akart. Nem holmi uracskáknak és elkényeztetett hercegnőcskéknek pengetni a lantot és szerelmes balladákat dalolni szolgamód. Azt akarta, hogy neki daloljanak és szórakoztassák. És ettől most nincs is olyan messze.
Aenaenek tetszett a dal, amit az igric halovány, örömteli mosollyal fogad. A kérdést hallva pedig kisimít egy barna tincset a lány az ölébe kerülő homlokából. Az érintése a belsőcombján jóleső érzéssel tölti el, de most nem szeretné ezt a tökéletes pillanatot a hús ösztönének szentelni.*
- Érezd magad különlegesnek. Másoknak egyáltalán nem énekelek. *Mosolyog és igyekszik eltüntetni a szomorúságot a mosolyból.
Ő egyáltalán nem gondol Aenae kötelességeire, hisz azok nem az övék, nem őt terhelik és főleg nem neki kell megoldania. Persze szeretne ő is több időt tölteni a lánnyal, örülne neki, ha nem kellene mindig visszautaznia a Vashegyre, hogy úrnői feladatait ellássa. Az ingén lévő gyűrődés elsimítására tett erőfeszítéseket kedves mosollyal fogadja. Neki egyáltalán nincs most ellenére egy kis tökéletlenség.
Az ötlet, hogy vegyen egy vidéki kúriát valahol délen, egy kerttel, szőlővel és kecskékkel, elgondolkodtatja.*
- Hmm... érdekes felvetés. *Dünnyögi elnézve a fák lombja felett, elképzelve, ahogy ketten a lugas árnyékában ülnek lenge ruhában egy hintaágyon, miközben hűs fehérbort kortyolnak kristálypoharakból.*
- Nem tartom elképzelhetetlennek. *Mondja ki a végkövetkeztetést széles mosollyal.*
- És mihez kezdenénk mi ott ketten, abban a békés kis kúriában? *Fűzi tovább a beszélgetést, átadva az elképzelt történet alakítását Aenaenek.*
*A bárd élet oly messze került már az igrictől, mint mostani élete Wegtorentől. Egykor azt gondolták, valódi bárd lesz belőle, aki királyok udvarában szórakoztatja majd a nagyérdeműt, de Cha'yss sokkal többet akart. Nem holmi uracskáknak és elkényeztetett hercegnőcskéknek pengetni a lantot és szerelmes balladákat dalolni szolgamód. Azt akarta, hogy neki daloljanak és szórakoztassák. És ettől most nincs is olyan messze.
Aenaenek tetszett a dal, amit az igric halovány, örömteli mosollyal fogad. A kérdést hallva pedig kisimít egy barna tincset a lány az ölébe kerülő homlokából. Az érintése a belsőcombján jóleső érzéssel tölti el, de most nem szeretné ezt a tökéletes pillanatot a hús ösztönének szentelni.*
- Érezd magad különlegesnek. Másoknak egyáltalán nem énekelek. *Mosolyog és igyekszik eltüntetni a szomorúságot a mosolyból.
Ő egyáltalán nem gondol Aenae kötelességeire, hisz azok nem az övék, nem őt terhelik és főleg nem neki kell megoldania. Persze szeretne ő is több időt tölteni a lánnyal, örülne neki, ha nem kellene mindig visszautaznia a Vashegyre, hogy úrnői feladatait ellássa. Az ingén lévő gyűrődés elsimítására tett erőfeszítéseket kedves mosollyal fogadja. Neki egyáltalán nincs most ellenére egy kis tökéletlenség.
Az ötlet, hogy vegyen egy vidéki kúriát valahol délen, egy kerttel, szőlővel és kecskékkel, elgondolkodtatja.*
- Hmm... érdekes felvetés. *Dünnyögi elnézve a fák lombja felett, elképzelve, ahogy ketten a lugas árnyékában ülnek lenge ruhában egy hintaágyon, miközben hűs fehérbort kortyolnak kristálypoharakból.*
- Nem tartom elképzelhetetlennek. *Mondja ki a végkövetkeztetést széles mosollyal.*
- És mihez kezdenénk mi ott ketten, abban a békés kis kúriában? *Fűzi tovább a beszélgetést, átadva az elképzelt történet alakítását Aenaenek.*
7772. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 17:44:55
Üzenet elküldve: 2020-04-10 17:44:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha Aenae ismerné a wegtoreni mesterbárdot, Akosht, akkor sem venné zokon, hogy Cha'yss tőle idéz és nem saját szerzeménnyel akarja elkápráztatni. Merthogy nagyon szívesen hallgatja mind a hangszer, mind pedig a férfi hangját. Ujjai Cha'yss térdén egészen jól visszaadják a hallott dallamot. Éneklésre nem vetemedne, de a ritmusérzéke a helyén van. Mindezt behunyt szemmel műveli, csak párszor pillant a férfira. A kérdésre mindenképpen.*
- Nagyon.
*Válaszolja halkan és mivel a hangszer kikerül Cha'yss öléből, így Aenae feje kerül oda a fagyökérről. A keze Cha'yss térdéről a belső combjára siklik, a másik a fűszálakról meg Cha'yss felkarjára.*
- Túl ritkán énekelsz nekem.
*Mosolya széles és talán kicsit szomorú is, mert Cha'yss valóban ritkán énekel neki, de ennek az a fő oka, hogy ritkán látják egymást. Túl ritkán. Ebben kicsit hibásnak érzi magát, mert kettejük közül ő az, aki mindenféle olyan kötöttségekkel rendelkezik, amik a gyakoribb együttlét útjába állnak. Jelenleg azonban nem akar erre gondolni, csak a tökéletes pillanatra. A tavaszi zsongásra, Cha'yss dalára, vagy a mámorító illatára. De Cha'yssban nem csak az illata mámorító, hanem minden porcikája, bár Aenae most észrevesz egy gyűrődést az ingujján, ez pedig furcsán idegen Cha'ysstól, így Aenae rögtön megpróbálja elsimítani. Mosolyogva ciccent a nyelvével, hogy ez nem sikerül maradéktalanul.*
- Nem gondoltál rá, hogy vegyél egy vidéki kúriát? A Vashegytől nem messze... Lenne pár kecske, hogy karban tartsa a gyepet. Valami öreg intéző, aki metszegeti a rózsákat. Lehetne pár dombnyi szőlő, meg pár dombnyi olajfa, gyógynövényes kert...
*Ha Aenae ismerné a wegtoreni mesterbárdot, Akosht, akkor sem venné zokon, hogy Cha'yss tőle idéz és nem saját szerzeménnyel akarja elkápráztatni. Merthogy nagyon szívesen hallgatja mind a hangszer, mind pedig a férfi hangját. Ujjai Cha'yss térdén egészen jól visszaadják a hallott dallamot. Éneklésre nem vetemedne, de a ritmusérzéke a helyén van. Mindezt behunyt szemmel műveli, csak párszor pillant a férfira. A kérdésre mindenképpen.*
- Nagyon.
*Válaszolja halkan és mivel a hangszer kikerül Cha'yss öléből, így Aenae feje kerül oda a fagyökérről. A keze Cha'yss térdéről a belső combjára siklik, a másik a fűszálakról meg Cha'yss felkarjára.*
- Túl ritkán énekelsz nekem.
*Mosolya széles és talán kicsit szomorú is, mert Cha'yss valóban ritkán énekel neki, de ennek az a fő oka, hogy ritkán látják egymást. Túl ritkán. Ebben kicsit hibásnak érzi magát, mert kettejük közül ő az, aki mindenféle olyan kötöttségekkel rendelkezik, amik a gyakoribb együttlét útjába állnak. Jelenleg azonban nem akar erre gondolni, csak a tökéletes pillanatra. A tavaszi zsongásra, Cha'yss dalára, vagy a mámorító illatára. De Cha'yssban nem csak az illata mámorító, hanem minden porcikája, bár Aenae most észrevesz egy gyűrődést az ingujján, ez pedig furcsán idegen Cha'ysstól, így Aenae rögtön megpróbálja elsimítani. Mosolyogva ciccent a nyelvével, hogy ez nem sikerül maradéktalanul.*
- Nem gondoltál rá, hogy vegyél egy vidéki kúriát? A Vashegytől nem messze... Lenne pár kecske, hogy karban tartsa a gyepet. Valami öreg intéző, aki metszegeti a rózsákat. Lehetne pár dombnyi szőlő, meg pár dombnyi olajfa, gyógynövényes kert...
7771. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 16:20:23
Üzenet elküldve: 2020-04-10 16:20:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Idejét sem tudja, mikor énekelt utoljára, pedig alapvetően az volna, amire felkészítették a céhben. Meg sok minden másra is természetesen. De most énekel is és kettesben is lehet azzal a lánnyal, akit a szívébe zárt. Sokáig azt hitte, hogy érzései kimerülnek a kanos, éhes, másnapos, fáradt, szomorú és dühös felsorolásban. És persze azért dühös és szomorú, mert kanos, éhes, másnapos vagy fáradt. Ám ez a vashegyi lány olyan érzéseket váltott ki belőle, amelyekről nem is tudott. Eleinte csak a társadalmi pozícióját, a kapcsolatrendszerét és a biztos háttere érdekelte és az, hogy a fehérneműjén keresztül hozzájusson a korábban felsoroltakhoz, de mostanra ez szinte teljesen elveszett. Szinte, mert azért a kapcsolatrendszere és az öröksége elég nyomós érv az érzései mellett, hogy folytassa ezt a titkolt kapcsolatot.
Aenaenek férje van, akit szerinte nem szeret, vagy ha szeretett is valamikor, az már elmúlt. Hogy iránta mit érez? Nem tudja pontosan, de a rajongás volna a megfelelő jelző, ami elsőként az eszébe jut. Talán már több is, de egyelőre még a rózsaszín ködben tapogatóznak mindketten. Az igric kevésbé, de tagadhatatlan, hogy érte olyanokat is bevállalt, amelyek ellentmondanak alapelveivel.
De most ezek a gondolatok csak tudatának peremén léteznek, mert most éppen egy újabb dalt plagizál Akoshtól, a wegtoreni mesterbárdtól. De Aenae biztosan nem ismeri minden wegtoreni dalfaragó dalát, így nem áll fent a lebukás esélye. Amikor befejezte az éneklést, még pár pillanatig játszanak ujjai a húrokon, hogy megfelelő levezetést adjon a dal utolsó sorának. Majd mikor befejezte, a fa törzsének állítja mandolinját.*
- Hogy tetszett? *Kérdi lágy hangon sárga tekintete topáz párját keresi.*
*Idejét sem tudja, mikor énekelt utoljára, pedig alapvetően az volna, amire felkészítették a céhben. Meg sok minden másra is természetesen. De most énekel is és kettesben is lehet azzal a lánnyal, akit a szívébe zárt. Sokáig azt hitte, hogy érzései kimerülnek a kanos, éhes, másnapos, fáradt, szomorú és dühös felsorolásban. És persze azért dühös és szomorú, mert kanos, éhes, másnapos vagy fáradt. Ám ez a vashegyi lány olyan érzéseket váltott ki belőle, amelyekről nem is tudott. Eleinte csak a társadalmi pozícióját, a kapcsolatrendszerét és a biztos háttere érdekelte és az, hogy a fehérneműjén keresztül hozzájusson a korábban felsoroltakhoz, de mostanra ez szinte teljesen elveszett. Szinte, mert azért a kapcsolatrendszere és az öröksége elég nyomós érv az érzései mellett, hogy folytassa ezt a titkolt kapcsolatot.
Aenaenek férje van, akit szerinte nem szeret, vagy ha szeretett is valamikor, az már elmúlt. Hogy iránta mit érez? Nem tudja pontosan, de a rajongás volna a megfelelő jelző, ami elsőként az eszébe jut. Talán már több is, de egyelőre még a rózsaszín ködben tapogatóznak mindketten. Az igric kevésbé, de tagadhatatlan, hogy érte olyanokat is bevállalt, amelyek ellentmondanak alapelveivel.
De most ezek a gondolatok csak tudatának peremén léteznek, mert most éppen egy újabb dalt plagizál Akoshtól, a wegtoreni mesterbárdtól. De Aenae biztosan nem ismeri minden wegtoreni dalfaragó dalát, így nem áll fent a lebukás esélye. Amikor befejezte az éneklést, még pár pillanatig játszanak ujjai a húrokon, hogy megfelelő levezetést adjon a dal utolsó sorának. Majd mikor befejezte, a fa törzsének állítja mandolinját.*
- Hogy tetszett? *Kérdi lágy hangon sárga tekintete topáz párját keresi.*
7770. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 11:34:11
Üzenet elküldve: 2020-04-10 11:34:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Valójában az a szerencsés, aki mindkét szülőjét ismeri. Rendes, szerető családban volt alkalma felnőni és kiteljesedni, ahol örömök és béke vehette körül. A heges arcú és Mori is szerencsés a maga módján, ám egyikük gyermekkora sem mondható ideálisnak.
A félvér lány szavait hallva elgondolkodik kicsit a válasz előtt. Az egyensúly is olyan luxus, mint a békés gyermekkor. Ebben a nyugtalan világban nem ritka, hogy valaki csonka családban vagy szülők nélkül kénytelen felnőni. Az orvoslásban pedig a gyógyítók mindig ki lesznek téve a sérült érzéseiben való osztozásnak. Hisz ők azok, akik pontosan tudják, hogy egy-egy sérülés miféle fájdalommal járhat, s ha maguk nem is érzik, de tudattalan ugyanúgy viselik a sebeket, mint azok, akik gyógyításra szorulnak. Talán mégis az volna a jobb, ha jégpáncéllal körülvett lélekkel tennék a dolguk és képesek volnának maguk mögött hagyni a gyógyító énjüket, ha letették a sebészollót. Kérdés, hogy ilyen létezik-e egyáltalán.*
- Úgy gondolod, képes volnál külön kezelni életed két aspektusát? A gyógyítót és Morit, a kedves, csinos szakácslányt? *Mosolyodik el végül féloldalasan. Mert a félvér lány valóban kedves és barátságos, közvetlen. Nem is látszik rajta, hogy miféle lelki sebek marják.*
- Hidd el, nem örülök, hogy igazam van. Bárcsak ne volna és létezne tökéletes és nem csak optimális. *Keseredik meg féloldalas mosolya, ahogy elnéz a távolba.
A wegtoreni sült témája kicsit oldja a borússá váló beszélgetés hangulatát. Ahogy a közös vacsora ötlete is, ami most belegondolva lehet, hogy tényleg időszerű volna. Sok új munkaerő érkezett a kereskedőházhoz, talán érdemes volna egy ilyen csapatépítő vacsorát összehozni, ahol az új tagok megismerkedhetnek kicsit jobban a régiekkel. A közös munkának is jót tenne egy ilyen alkalom.*
- Csak szervezés kérdése, de nem látom akadályát. *Válaszolja a heges arcú.*
- Majd mind kivesszük a részünk az előkészületekből, hogy senkit se terheljen le a vacsora és ne kelljen senkinek külön dolgoznia. *Ötli ki a lehetőséget, mert akkor nem jelent senkinek plusz munkát a vacsora feltételeinek megteremtése.*
- Bár ha én főzök, akkor nem biztos, hogy mindenkinek ízleni fog az étel. *Nevet halkan, elképzelve, ahogy ő a lábas fölé hajolva ízesít valami ételt.*
- Majd maradok a burgonya pucolásnál vagy a mosogatásnál. *Abban sem valami jó, de legalább nem befolyásolja az elkészült étel ízét. Ha a tányérok tisztasága vagy az elvégzett munka idejének hossza hagy is némi kívánnivalót maga után, az még nem olyan nagy probléma, mintha ehetetlen lenne az étel, amit felszolgálnak a kereskedőház tagjainak.*
*Valójában az a szerencsés, aki mindkét szülőjét ismeri. Rendes, szerető családban volt alkalma felnőni és kiteljesedni, ahol örömök és béke vehette körül. A heges arcú és Mori is szerencsés a maga módján, ám egyikük gyermekkora sem mondható ideálisnak.
A félvér lány szavait hallva elgondolkodik kicsit a válasz előtt. Az egyensúly is olyan luxus, mint a békés gyermekkor. Ebben a nyugtalan világban nem ritka, hogy valaki csonka családban vagy szülők nélkül kénytelen felnőni. Az orvoslásban pedig a gyógyítók mindig ki lesznek téve a sérült érzéseiben való osztozásnak. Hisz ők azok, akik pontosan tudják, hogy egy-egy sérülés miféle fájdalommal járhat, s ha maguk nem is érzik, de tudattalan ugyanúgy viselik a sebeket, mint azok, akik gyógyításra szorulnak. Talán mégis az volna a jobb, ha jégpáncéllal körülvett lélekkel tennék a dolguk és képesek volnának maguk mögött hagyni a gyógyító énjüket, ha letették a sebészollót. Kérdés, hogy ilyen létezik-e egyáltalán.*
- Úgy gondolod, képes volnál külön kezelni életed két aspektusát? A gyógyítót és Morit, a kedves, csinos szakácslányt? *Mosolyodik el végül féloldalasan. Mert a félvér lány valóban kedves és barátságos, közvetlen. Nem is látszik rajta, hogy miféle lelki sebek marják.*
- Hidd el, nem örülök, hogy igazam van. Bárcsak ne volna és létezne tökéletes és nem csak optimális. *Keseredik meg féloldalas mosolya, ahogy elnéz a távolba.
A wegtoreni sült témája kicsit oldja a borússá váló beszélgetés hangulatát. Ahogy a közös vacsora ötlete is, ami most belegondolva lehet, hogy tényleg időszerű volna. Sok új munkaerő érkezett a kereskedőházhoz, talán érdemes volna egy ilyen csapatépítő vacsorát összehozni, ahol az új tagok megismerkedhetnek kicsit jobban a régiekkel. A közös munkának is jót tenne egy ilyen alkalom.*
- Csak szervezés kérdése, de nem látom akadályát. *Válaszolja a heges arcú.*
- Majd mind kivesszük a részünk az előkészületekből, hogy senkit se terheljen le a vacsora és ne kelljen senkinek külön dolgoznia. *Ötli ki a lehetőséget, mert akkor nem jelent senkinek plusz munkát a vacsora feltételeinek megteremtése.*
- Bár ha én főzök, akkor nem biztos, hogy mindenkinek ízleni fog az étel. *Nevet halkan, elképzelve, ahogy ő a lábas fölé hajolva ízesít valami ételt.*
- Majd maradok a burgonya pucolásnál vagy a mosogatásnál. *Abban sem valami jó, de legalább nem befolyásolja az elkészült étel ízét. Ha a tányérok tisztasága vagy az elvégzett munka idejének hossza hagy is némi kívánnivalót maga után, az még nem olyan nagy probléma, mintha ehetetlen lenne az étel, amit felszolgálnak a kereskedőház tagjainak.*
7769. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 10:48:38
Üzenet elküldve: 2020-04-10 10:48:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nem tudja, hogy Aztyan szerencsésebb vagy ő. Bár Mori is csak az anyját ismeri, az apja kiléte mindig is egy nagy rejtély volt számára. Ráadásul anyja se sokat beszélt róla, így marad az az ismeretlen személy, akire mindig is kíváncsi lesz, akit meg akar találni. Ezt azonban egyelőre felfüggesztette.*
- Én erre nem is gondoltam így, hogy mindenki számára legyen közép aranyút. A gyógyításban nyilván a saját egyensúlyomat kéne megtalálnom, amivel nem érzek minden egyes sérülést vagy betegséget a sajátomnak. *nem tér ki rá, hogy egyszer osztozni kényszerült a sérülésben a gyógyítottal, akkor kapta az arcán a vágást. Másban még nem vizsgálta meg ezt a kérdést, hogy létezhet-e. De elképzelhető, hogy Aztyan látja jól, és nincsen tökéletese csak megközelítőleg optimális.*
- Nagyon gyanús, hogy igazad van. És nem lehet tökélete, csak optimális. *ezt át kell gondolnia, hogy számára ez hogy valósulhat meg így. Mori szerint pedig a tökéletesség nem biztos, hogy létező, inkább csak van olyan, amit annak lehet látni.
A csípős ételre Aztyan válaszát már előre sejti.*
- Hát igen, mindenki a hazai ízeket szereti legjobban. *ért egyet ebben Mori. A közös vacsorára viszont nagyon lelkes lesz.*
- Akár meg is lehet csinálni.*mondja hiszen új a Kalmárban és tényleg nem sokakat ismer még.*
- Szívesen el is készítem az ételt. *teszi még hozzá, persze arról fogalma sincsen hány főre kellene majd főzni, de ha úgy alakul Aztyan nyilván közli.*
*Nem tudja, hogy Aztyan szerencsésebb vagy ő. Bár Mori is csak az anyját ismeri, az apja kiléte mindig is egy nagy rejtély volt számára. Ráadásul anyja se sokat beszélt róla, így marad az az ismeretlen személy, akire mindig is kíváncsi lesz, akit meg akar találni. Ezt azonban egyelőre felfüggesztette.*
- Én erre nem is gondoltam így, hogy mindenki számára legyen közép aranyút. A gyógyításban nyilván a saját egyensúlyomat kéne megtalálnom, amivel nem érzek minden egyes sérülést vagy betegséget a sajátomnak. *nem tér ki rá, hogy egyszer osztozni kényszerült a sérülésben a gyógyítottal, akkor kapta az arcán a vágást. Másban még nem vizsgálta meg ezt a kérdést, hogy létezhet-e. De elképzelhető, hogy Aztyan látja jól, és nincsen tökéletese csak megközelítőleg optimális.*
- Nagyon gyanús, hogy igazad van. És nem lehet tökélete, csak optimális. *ezt át kell gondolnia, hogy számára ez hogy valósulhat meg így. Mori szerint pedig a tökéletesség nem biztos, hogy létező, inkább csak van olyan, amit annak lehet látni.
A csípős ételre Aztyan válaszát már előre sejti.*
- Hát igen, mindenki a hazai ízeket szereti legjobban. *ért egyet ebben Mori. A közös vacsorára viszont nagyon lelkes lesz.*
- Akár meg is lehet csinálni.*mondja hiszen új a Kalmárban és tényleg nem sokakat ismer még.*
- Szívesen el is készítem az ételt. *teszi még hozzá, persze arról fogalma sincsen hány főre kellene majd főzni, de ha úgy alakul Aztyan nyilván közli.*
7768. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-10 08:42:35
Üzenet elküldve: 2020-04-10 08:42:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Aenaeben világ életében megvolt az igény arra, hogy elbújjon mások elől és magányosan töltse az idejét és akár napokig ne szóljon senkihez. Ezek a napok persze sosem teltek hasztalanul, mert alkímiai ismereteit is így bővítette igazán szélesre. Most nem magányos ugyan, hisz Cha'ysszal van, de igyekeztek egy mindentől és mindenkitől távoli helyet választani, ami sikerült is. Aenae pedig néma csöndben van.
Cha'yss mellett fekszik a hátán, a férfi köpenyén, feje alatt a fa gyökerének egy göcsörtje, Egyik karját elnyújtja maga mellett, tenyere a fűszálakat éri a köpenyen túl. Másik kezével átnyúl a férfi lába alatt, mintha csak átkarolná a combját, ujjai pedig a Cha'yss térdét cirógatják. Szemei lehunyva, arcán továbbra is mosoly.
Tökéletes pillanat. Voltak már az életében tökéletes pillanatok és mindig azt hinné az ember lánya, hogy több ilyen már nem is lehetne, aztán az élet rácáfol és íme egy újabb.
Némán hallgatja Cha'yss énekét, csak akkor pillant rá, mikor épp abbahagyja a dalolást. Mosolya kiszélesedik, viszont továbbra sem szól egy szót sem. Élvezi a pillanatot, a tavaszi napsütéssel és a tenyerét csiklandozó fűszálakkal együtt. A tavaszi levegő balzsamos, a madárcsicsergés pedig remek háttérzenét ad. Tökéletes.*
*Aenaeben világ életében megvolt az igény arra, hogy elbújjon mások elől és magányosan töltse az idejét és akár napokig ne szóljon senkihez. Ezek a napok persze sosem teltek hasztalanul, mert alkímiai ismereteit is így bővítette igazán szélesre. Most nem magányos ugyan, hisz Cha'ysszal van, de igyekeztek egy mindentől és mindenkitől távoli helyet választani, ami sikerült is. Aenae pedig néma csöndben van.
Cha'yss mellett fekszik a hátán, a férfi köpenyén, feje alatt a fa gyökerének egy göcsörtje, Egyik karját elnyújtja maga mellett, tenyere a fűszálakat éri a köpenyen túl. Másik kezével átnyúl a férfi lába alatt, mintha csak átkarolná a combját, ujjai pedig a Cha'yss térdét cirógatják. Szemei lehunyva, arcán továbbra is mosoly.
Tökéletes pillanat. Voltak már az életében tökéletes pillanatok és mindig azt hinné az ember lánya, hogy több ilyen már nem is lehetne, aztán az élet rácáfol és íme egy újabb.
Némán hallgatja Cha'yss énekét, csak akkor pillant rá, mikor épp abbahagyja a dalolást. Mosolya kiszélesedik, viszont továbbra sem szól egy szót sem. Élvezi a pillanatot, a tavaszi napsütéssel és a tenyerét csiklandozó fűszálakkal együtt. A tavaszi levegő balzsamos, a madárcsicsergés pedig remek háttérzenét ad. Tökéletes.*
7767. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-09 23:23:54
Üzenet elküldve: 2020-04-09 23:23:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ritka alkalmak egyike, hogy az igricnek lehetősége van egy kicsit magával foglalkozni. S ha már magával, akkor természetesen azzal is, akivel a legszívesebben tölt időt, Aenaevel.
A Thargodar lánynak sikerült valami olyasmit elérnie a wegtoreni bárónál, amiről azt hitte, nem is létezik. De ha már ez megtörtént, akkor nem ágál a sors ellen és ha teheti, hasznos időt tölt el a tharg úrnővel.
Ritka alkalom, hogy kettesben képesek eltűnni a világ és a város elől, hogy együtt töltsék a kellemes tavaszi délutánt. Vannak olyan elemek, akik kockázatot látnak a tharg örökös városi jelenlétében, de az igric ezt nem teljesen látja fennálló veszélynek.
Így történhetett, hogy Aenae és az igric most egy árnyékos fa alatt ülnek a wegtoreni kiterített köpenyén. A báró kényelmesen, hátát a fa vaskos törzsének vetve, ölében kopott mandolinján penget halk dallamot. A viseletesnek tetsző hangszer a szívéhez nőtt és olyan kevés alkalma van játszani rajta, hogy most szívesen játszanak ujjai a húrokon. Kesztyűi kalapjába dobva fekszenek mellette a köpeny szélén amelyen ülnek.
Roppant idilli és leányregényekbe illő a kép, ahogy ők ketten a lomb árnyékában, halk zenébe burkolózva múlatják az időt, mintha nem lenne holnap, mintha más nem is létezne rajtuk kívül.*
- Kapj el, hogyha zuhannék, ha a vérem széjjeltép
Nem lankad az indulat, amíg éget, élhetnék.
Szeress így, szeress még.
Pedig nem leszek már jó, csak ilyen senkinek való.
*Halkan énekel, kellemes baritonja burkot vonhat köréjük, mintha csak ők ketten volnának most a világon. Ért hozzá, tudja, mit és hogyan kell tennie, hogy ezt az érzetet elérhesse. Nem néz partnerére, csak a húrokon játszó ujjának mozdulatait fürkészi sárga pillantása. Gyönyörű kis idill az, amit igyekszik megteremteni, amelyből most csak ketten vehetik ki a részüket.*
*Ritka alkalmak egyike, hogy az igricnek lehetősége van egy kicsit magával foglalkozni. S ha már magával, akkor természetesen azzal is, akivel a legszívesebben tölt időt, Aenaevel.
A Thargodar lánynak sikerült valami olyasmit elérnie a wegtoreni bárónál, amiről azt hitte, nem is létezik. De ha már ez megtörtént, akkor nem ágál a sors ellen és ha teheti, hasznos időt tölt el a tharg úrnővel.
Ritka alkalom, hogy kettesben képesek eltűnni a világ és a város elől, hogy együtt töltsék a kellemes tavaszi délutánt. Vannak olyan elemek, akik kockázatot látnak a tharg örökös városi jelenlétében, de az igric ezt nem teljesen látja fennálló veszélynek.
Így történhetett, hogy Aenae és az igric most egy árnyékos fa alatt ülnek a wegtoreni kiterített köpenyén. A báró kényelmesen, hátát a fa vaskos törzsének vetve, ölében kopott mandolinján penget halk dallamot. A viseletesnek tetsző hangszer a szívéhez nőtt és olyan kevés alkalma van játszani rajta, hogy most szívesen játszanak ujjai a húrokon. Kesztyűi kalapjába dobva fekszenek mellette a köpeny szélén amelyen ülnek.
Roppant idilli és leányregényekbe illő a kép, ahogy ők ketten a lomb árnyékában, halk zenébe burkolózva múlatják az időt, mintha nem lenne holnap, mintha más nem is létezne rajtuk kívül.*
- Kapj el, hogyha zuhannék, ha a vérem széjjeltép
Nem lankad az indulat, amíg éget, élhetnék.
Szeress így, szeress még.
Pedig nem leszek már jó, csak ilyen senkinek való.
*Halkan énekel, kellemes baritonja burkot vonhat köréjük, mintha csak ők ketten volnának most a világon. Ért hozzá, tudja, mit és hogyan kell tennie, hogy ezt az érzetet elérhesse. Nem néz partnerére, csak a húrokon játszó ujjának mozdulatait fürkészi sárga pillantása. Gyönyörű kis idill az, amit igyekszik megteremteni, amelyből most csak ketten vehetik ki a részüket.*
7766. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-08 20:03:36
Üzenet elküldve: 2020-04-08 20:03:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A találkozás//
//Az NPC kitalált karakter, az esetleges névegyezés nem szándékos//
*Közeleg a messzeségből, arcát már nem takarja tovább. Hydrik végre biztonságban van. Nem megy a fogadó felé, meglátott valakit. Őt követi most. Egy elf lányt követ, pont neki valót. Hydrik szíve úgy dobog, hogy ha beleszúrnak sem áll le. Azt szeretné, hogy végre valaki szeresse, mert a saját fajából mindenki gyűlöli, de legjobban az anyja meg az apja. Amikor eszébe jut minden életkedve elmegy. Most is. Nem követi tovább a lányt. Végezni akar magával, mert rájött, hogy senki sem fogja szeretni. Ekkor álmai nője megfordul, odamegy hozzá, megáll tőle 2 méterre, majd egyre közelebb jön. Hydrikban újra van remény arra, hogy valaki tán mégis szereti.*
-Ne hidd, hogy nem láttalak! *Szól Hydriknak a lány.*
-Egész végig láttalak.
-Mit értesz "egész" alatt? *Szól hozzá először Hydrik.
-Ott voltam amikor olyat estél, hogy azt hittem, hogy meghaltál. Szerencsémre nem.
*Egy apró könnycsepp csúszik le Hydrik arcán. A lány megérteni megérti, de egy kicsit még homályos neki ez a kialakuló depresszió. Természetesen Hydrik ezt észreveszi.*
-Az itteni elfekre szégyent hoztam. Eddig is gyűlöltek, de most még jobban. *Ezután nem egy, hanem már jó sok könnycsepp jelent meg az arcán.*
-De miért? Miért gyűlölnek téged? *Faggatózik tovább a lány. Nagyon érdekli, hogy mi van Hydrikkal. Ráadásul minél többet tud meg Hydrikról annál jobban kezdi megszeretni.*
-Kardforgató vagyok. *Mondja mérgesen. Magára mérges. Gyűlöli magát emiatt.*
-És ez benned a legjobb! *Mondja a lány Hydrik legnagyobb meglepetésére.*
-Miért? *Értetlenkedik Hydrik. Nem érti, hogy mi olyan jó abban hogy sehogyan sem hasonlít a többiekre.*
-Mert egyedi vagy. Gondolom, hogy már annyiszor hallottad, de ez rád különösen igaz.
*Hydrik elgondolkodik ezen.*
-Amúgy mi a neved? *Érdeklődik Hydrik. Álmaid nőjének (vagy pasijának) azért illik tudni a nevét.*
-Kalyanda. Kalyanda Friglin. Tied?
-Ti'ell Hydrik, de csak Hydrik.
-Szóval Hydrik. Kezd este lenni. Tudok sátrat csinálni. Csinálok, de sajnos csak egyre van elegendőm, ha nem baj.
-Dehogy baj! *Vágja rá Hydrik.*
Leülnek, hydrik egy piacról lopott üres naplót vesz elő és írni kezd: ,,Megtaláltam. A piacon láttam meg és elkezdtem követni. Szőke haja és a gyönyörű kék szeme teljesen rabul ejt. A ruhája is egyszerűen gyönyörű. Tele van mindenféle gyönggyel, az egész fehér itt-ott nagyon halvány sárga átmenettel. Egy virágkoszorút hord most a fején és a cipője fehér, olyan anyagú mint a ruhája,csak van benne merevítés. 3-4 réteg anyag, a talpán pedig 6-7. Kiderült azonban, hogy ő a "sikeres bemutatkozásomat" is látta. Én is láttam amikor letápászkodtam. Nézett, de nem ócsárolt engem, nem szidott engem, nem röhögött rajtam. Azt láttam rajta, hogy sajnál. És most itt van 5 centire mellettem."*
-Mit írsz? *Kérdezi Kalyanda, de Hydrik gyorsan becsapja a könyvet.*
-Semmit! *mondja kicsit megijedve Hydrik.*
-Ez mi? *Kalyanda megtalálta a Világoszöld lötyit.*
-Nem tudom. Ideje kideríteni!
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.04.09 16:01:56, a következő indokkal:
Ha OOC kommentet fűzöl a hozzászóláshoz azt a fejléchez hasonlóan // Megjegyzés // formában tedd meg! Elütéseket javítottam, nézd át a hozzászólást küldés előtt. Legalább 10 hiba volt benne, amit pirossal aláhúzott a böngésző is.
//Az NPC kitalált karakter, az esetleges névegyezés nem szándékos//
*Közeleg a messzeségből, arcát már nem takarja tovább. Hydrik végre biztonságban van. Nem megy a fogadó felé, meglátott valakit. Őt követi most. Egy elf lányt követ, pont neki valót. Hydrik szíve úgy dobog, hogy ha beleszúrnak sem áll le. Azt szeretné, hogy végre valaki szeresse, mert a saját fajából mindenki gyűlöli, de legjobban az anyja meg az apja. Amikor eszébe jut minden életkedve elmegy. Most is. Nem követi tovább a lányt. Végezni akar magával, mert rájött, hogy senki sem fogja szeretni. Ekkor álmai nője megfordul, odamegy hozzá, megáll tőle 2 méterre, majd egyre közelebb jön. Hydrikban újra van remény arra, hogy valaki tán mégis szereti.*
-Ne hidd, hogy nem láttalak! *Szól Hydriknak a lány.*
-Egész végig láttalak.
-Mit értesz "egész" alatt? *Szól hozzá először Hydrik.
-Ott voltam amikor olyat estél, hogy azt hittem, hogy meghaltál. Szerencsémre nem.
*Egy apró könnycsepp csúszik le Hydrik arcán. A lány megérteni megérti, de egy kicsit még homályos neki ez a kialakuló depresszió. Természetesen Hydrik ezt észreveszi.*
-Az itteni elfekre szégyent hoztam. Eddig is gyűlöltek, de most még jobban. *Ezután nem egy, hanem már jó sok könnycsepp jelent meg az arcán.*
-De miért? Miért gyűlölnek téged? *Faggatózik tovább a lány. Nagyon érdekli, hogy mi van Hydrikkal. Ráadásul minél többet tud meg Hydrikról annál jobban kezdi megszeretni.*
-Kardforgató vagyok. *Mondja mérgesen. Magára mérges. Gyűlöli magát emiatt.*
-És ez benned a legjobb! *Mondja a lány Hydrik legnagyobb meglepetésére.*
-Miért? *Értetlenkedik Hydrik. Nem érti, hogy mi olyan jó abban hogy sehogyan sem hasonlít a többiekre.*
-Mert egyedi vagy. Gondolom, hogy már annyiszor hallottad, de ez rád különösen igaz.
*Hydrik elgondolkodik ezen.*
-Amúgy mi a neved? *Érdeklődik Hydrik. Álmaid nőjének (vagy pasijának) azért illik tudni a nevét.*
-Kalyanda. Kalyanda Friglin. Tied?
-Ti'ell Hydrik, de csak Hydrik.
-Szóval Hydrik. Kezd este lenni. Tudok sátrat csinálni. Csinálok, de sajnos csak egyre van elegendőm, ha nem baj.
-Dehogy baj! *Vágja rá Hydrik.*
Leülnek, hydrik egy piacról lopott üres naplót vesz elő és írni kezd: ,,Megtaláltam. A piacon láttam meg és elkezdtem követni. Szőke haja és a gyönyörű kék szeme teljesen rabul ejt. A ruhája is egyszerűen gyönyörű. Tele van mindenféle gyönggyel, az egész fehér itt-ott nagyon halvány sárga átmenettel. Egy virágkoszorút hord most a fején és a cipője fehér, olyan anyagú mint a ruhája,csak van benne merevítés. 3-4 réteg anyag, a talpán pedig 6-7. Kiderült azonban, hogy ő a "sikeres bemutatkozásomat" is látta. Én is láttam amikor letápászkodtam. Nézett, de nem ócsárolt engem, nem szidott engem, nem röhögött rajtam. Azt láttam rajta, hogy sajnál. És most itt van 5 centire mellettem."*
-Mit írsz? *Kérdezi Kalyanda, de Hydrik gyorsan becsapja a könyvet.*
-Semmit! *mondja kicsit megijedve Hydrik.*
-Ez mi? *Kalyanda megtalálta a Világoszöld lötyit.*
-Nem tudom. Ideje kideríteni!
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.04.09 16:01:56, a következő indokkal:
Ha OOC kommentet fűzöl a hozzászóláshoz azt a fejléchez hasonlóan // Megjegyzés // formában tedd meg! Elütéseket javítottam, nézd át a hozzászólást küldés előtt. Legalább 10 hiba volt benne, amit pirossal aláhúzott a böngésző is.
7765. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-08 17:35:53
Üzenet elküldve: 2020-04-08 17:35:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Reggeli frissességében gyorsan elhagyja a Pegazus fogadót. Hosszú utazásba fog, de kíváncsisága vezeti őt. A Szegénynegyeden gyorsan átvág, viszont a Piactéren nézelődik egy kicsit. Semmi érdekeset nem lát, úgyhogy azt is ott hagyja. A tisztásra érkezve nagyot szív a friss levegőből. Kulacsából iszik néhány kortyot és folytatja vándorlását. A nap megszakítás nélkül süt, így az idő kellemes. Enyhe szellő is fúj ami még jobban elviselhetőbbé teszi a szabad levegőn tartózkodást. Vidám kedvében van, úgyhogy felgyalogol a tisztás dombjára, szív egy nagy levegőt a magaslati levegőből, majd folytatja az útját.*
7764. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-08 16:49:30
Üzenet elküldve: 2020-04-08 16:49:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A szülőkkel sosem könnyű, bár ebben Aztyannak "szerencséje" volt. Az óriások uralta Wegtorenben nem ismerte a szüleit, egy bordélyházban nőtt fel, mint sokan mások. Mármint azok, akik nem az utcán nőttek fel. A céh felkarolta és a szárnyai alá vette és onnan már könnyebb élete volt. Már, ha lehet így mondani.
A lényeg, hogy nehezen érzi át Mori érzéseit a szülőkkel kapcsolatban. Talán áldás, talán átok, egyelőre nem derül ki.*
- Szerintem nem. Mármint, nem létezik olyan lehetőség, hogy mindenkinek jó legyen. *Fejti ki Mori visszakérdezésére. Az arany középútnak olyannak kellene lennie, ami mindenki számára előnyös, de legalábbis nem hátrányos.*
- Meglehet, hogy az ilyen út csak olyan, ami a legoptimálisabb, de nem tökéletes. *Fűzi tovább gondolatait. Nagyon kevés tökéletes dolog létezik a világban. A heges arcúnak nem jut eszébe egy sem jelenleg.
A csípős vagy pikáns ételekre tett voksnál nem is kell gondolkodnia.*
- Wegtoreni vagyok, szeretem a csípőset. *Válaszol féloldalas mosollyal, mintha ez magától értetődő volna.
A közös vacsora ötlete tetszik Morinak, aminek örül. Egy közös vacsora közelebb hozná a kereskedőház tagjait egymáshoz, megismerhetne mindenki mindenkit.*
- Persze, az volna a legjobb, ha mindenki ott lehetne. *Bólint a félvér lány szavaira a küldetésben lévőkkel kapcsolatban. Addigra talán Arja és Graril is visszatérne és persze a bárónak is jó volna ott lennie, hogy a vezetőség is képviseltesse magát teljes számban.*
*A szülőkkel sosem könnyű, bár ebben Aztyannak "szerencséje" volt. Az óriások uralta Wegtorenben nem ismerte a szüleit, egy bordélyházban nőtt fel, mint sokan mások. Mármint azok, akik nem az utcán nőttek fel. A céh felkarolta és a szárnyai alá vette és onnan már könnyebb élete volt. Már, ha lehet így mondani.
A lényeg, hogy nehezen érzi át Mori érzéseit a szülőkkel kapcsolatban. Talán áldás, talán átok, egyelőre nem derül ki.*
- Szerintem nem. Mármint, nem létezik olyan lehetőség, hogy mindenkinek jó legyen. *Fejti ki Mori visszakérdezésére. Az arany középútnak olyannak kellene lennie, ami mindenki számára előnyös, de legalábbis nem hátrányos.*
- Meglehet, hogy az ilyen út csak olyan, ami a legoptimálisabb, de nem tökéletes. *Fűzi tovább gondolatait. Nagyon kevés tökéletes dolog létezik a világban. A heges arcúnak nem jut eszébe egy sem jelenleg.
A csípős vagy pikáns ételekre tett voksnál nem is kell gondolkodnia.*
- Wegtoreni vagyok, szeretem a csípőset. *Válaszol féloldalas mosollyal, mintha ez magától értetődő volna.
A közös vacsora ötlete tetszik Morinak, aminek örül. Egy közös vacsora közelebb hozná a kereskedőház tagjait egymáshoz, megismerhetne mindenki mindenkit.*
- Persze, az volna a legjobb, ha mindenki ott lehetne. *Bólint a félvér lány szavaira a küldetésben lévőkkel kapcsolatban. Addigra talán Arja és Graril is visszatérne és persze a bárónak is jó volna ott lennie, hogy a vezetőség is képviseltesse magát teljes számban.*
7763. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:44:52
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:44:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Út közben felkap egy fűszálat is, amit fogai közé helyezve kezdi el rágcsálni. Időnként kezeit kihúzza zsebéből, hogy szemhéját tapogatva aprócska tollat keresgéljen. Amit úgy érzi körme beleakad egybe addig piszkálja, míg sikeresen meg tudja ragadni, és egy erős mozdulattal kitépi.*
- Hogy én mennyire rohadtul utálom ezt.
*Mondja, miközben éppen sajgó szemhéját dörzsölgeti, és a megjelenő könnycseppet is letörli. Még szerencse, hogy orrából nem kell kitépkednie, mert a légzésben nem zavarja annyira, és egyébként meg nem látszik.*
- Hiányzik a hajam.
*Kesereg, miközben kopasz fején végigsimít, amit egykoron szőke tincsek fedtek el, de mióta megtollasodott sajnos kénytelen volt ettől is megválnia.*
- Hogy én mennyire rohadtul utálom ezt.
*Mondja, miközben éppen sajgó szemhéját dörzsölgeti, és a megjelenő könnycseppet is letörli. Még szerencse, hogy orrából nem kell kitépkednie, mert a légzésben nem zavarja annyira, és egyébként meg nem látszik.*
- Hiányzik a hajam.
*Kesereg, miközben kopasz fején végigsimít, amit egykoron szőke tincsek fedtek el, de mióta megtollasodott sajnos kénytelen volt ettől is megválnia.*
7762. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:23:29
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:23:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezés Artheniorba//
*Már minden tagja fáj, és végtelenül kimerült. Kénytelen csuklyáját is lehúzni fejéről, és ezzel felfedni szokatlan bőrszínét, de nem számít, hiszen a felmelegedő időjárás, és a hosszú út fáradalmai miatt szüksége van erre. Meg is törölgeti gyöngyöző, és poros arcát.*
- Jól van. Ügyes voltál, nem hagytál cserben.
*Veregeti meg hátasa nyakát, és egy lassabb tempóra vált. Ajkaira már teljesen kicserepesedtek, feje is fáj a folyadék hiánya miatt, de a cél már igen közel van, és ha eddig kibírta ez a pár perc igazán nem fog megkottyanni neki.*
*Már minden tagja fáj, és végtelenül kimerült. Kénytelen csuklyáját is lehúzni fejéről, és ezzel felfedni szokatlan bőrszínét, de nem számít, hiszen a felmelegedő időjárás, és a hosszú út fáradalmai miatt szüksége van erre. Meg is törölgeti gyöngyöző, és poros arcát.*
- Jól van. Ügyes voltál, nem hagytál cserben.
*Veregeti meg hátasa nyakát, és egy lassabb tempóra vált. Ajkaira már teljesen kicserepesedtek, feje is fáj a folyadék hiánya miatt, de a cél már igen közel van, és ha eddig kibírta ez a pár perc igazán nem fog megkottyanni neki.*
7761. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:16:34
Üzenet elküldve: 2020-04-08 15:16:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Igyekezett azért leplezni a kellemes meglepődését. Hiszen azért nem akarja, hogy egyből minden az arcára legyen írva. Bár ebben azért nagy gyakorlata van.*
- Valóban nem volt könnyű. *bólint rá, viszont eléggé úgy érzi, hogy hasznára vált anyja szigorú elvei.*
- Persze mindennek van egy jó oldala is. Szóval nem bánom. *jelenti ki. Vélhetően nem tudta volna jól elsajátítani a gyógyítást, ha nem várják el ezt tőle. A kérdésre elbizonytalanodik. Hiszen maga sem biztos ebben. Eddig még nem sikerült megtalálnia a közép arany utat. Pedig nagyon szeretné.*
- Hm, nem is tudom. Gondolod, nem létezik? *bizonytalan ebben, ez leszűrhető a szavaiból is. Aztyan kifejezi számára mi ez a középút.*
- Elképzelhető, hogy igazad van. Mert eddig még én se akadtam rá. Pedig elég ideje próbálkozom már. *vállát megvonja. Mert bát tényleg jól lenne meglelni, csak hát, ha nem létezik akkor bizony ez egy nehezebb feladat lesz. A csípős étel kérdése is foglalkoztatja. Tudja egyedül az ő hibája, hogy nem kóstolta még. Nem szívesen vallaná be, de kicsit fél ettől. Eddig az összes étel, amit evett kellemes volt. Azonban ha a csípős ételről kérdez meg másokat, nagyjából erre meg kétféle választ szokott kapni. Az egyik tábor azt mondja, nagyon jó kellemes, a másik meg hogy borzasztó meg ne kóstolja. Így hát tanácstalan volt eddig az ilyen pikáns ételekkel.*
- Neked ízlik? *kérdezi, legalább megtudja Aztyan melyik tábort erősíti az elméjében. Bár lehet buta gondolat, mert ha Aztyan Wegtorenből jött, akkor a válasz biztosan igen lesz erre. A közös vacsora gondolata viszont csábító.*
- Ez egy remek ötlet.*mondja, persze az erős ízt leginkább egyedül szeretné megkóstolni nem pedig akárki szeme láttára. De a közös vacsorázás nagyon tetszik neki.*
- Gondolom, akkor megvárjuk míg Mikarr és a tündér is visszatérnek. *eszébe is jut a kettős. Az egyik náthás a másik lesérült. Van min aggódnia, míg vissza nem térnek, és nem látja, hogy jól vannak. Sajnos ez Morinál már csak így van, ha valakit gyógyított, azután az illetőért hajlamos aggódni.*
*Igyekezett azért leplezni a kellemes meglepődését. Hiszen azért nem akarja, hogy egyből minden az arcára legyen írva. Bár ebben azért nagy gyakorlata van.*
- Valóban nem volt könnyű. *bólint rá, viszont eléggé úgy érzi, hogy hasznára vált anyja szigorú elvei.*
- Persze mindennek van egy jó oldala is. Szóval nem bánom. *jelenti ki. Vélhetően nem tudta volna jól elsajátítani a gyógyítást, ha nem várják el ezt tőle. A kérdésre elbizonytalanodik. Hiszen maga sem biztos ebben. Eddig még nem sikerült megtalálnia a közép arany utat. Pedig nagyon szeretné.*
- Hm, nem is tudom. Gondolod, nem létezik? *bizonytalan ebben, ez leszűrhető a szavaiból is. Aztyan kifejezi számára mi ez a középút.*
- Elképzelhető, hogy igazad van. Mert eddig még én se akadtam rá. Pedig elég ideje próbálkozom már. *vállát megvonja. Mert bát tényleg jól lenne meglelni, csak hát, ha nem létezik akkor bizony ez egy nehezebb feladat lesz. A csípős étel kérdése is foglalkoztatja. Tudja egyedül az ő hibája, hogy nem kóstolta még. Nem szívesen vallaná be, de kicsit fél ettől. Eddig az összes étel, amit evett kellemes volt. Azonban ha a csípős ételről kérdez meg másokat, nagyjából erre meg kétféle választ szokott kapni. Az egyik tábor azt mondja, nagyon jó kellemes, a másik meg hogy borzasztó meg ne kóstolja. Így hát tanácstalan volt eddig az ilyen pikáns ételekkel.*
- Neked ízlik? *kérdezi, legalább megtudja Aztyan melyik tábort erősíti az elméjében. Bár lehet buta gondolat, mert ha Aztyan Wegtorenből jött, akkor a válasz biztosan igen lesz erre. A közös vacsora gondolata viszont csábító.*
- Ez egy remek ötlet.*mondja, persze az erős ízt leginkább egyedül szeretné megkóstolni nem pedig akárki szeme láttára. De a közös vacsorázás nagyon tetszik neki.*
- Gondolom, akkor megvárjuk míg Mikarr és a tündér is visszatérnek. *eszébe is jut a kettős. Az egyik náthás a másik lesérült. Van min aggódnia, míg vissza nem térnek, és nem látja, hogy jól vannak. Sajnos ez Morinál már csak így van, ha valakit gyógyított, azután az illetőért hajlamos aggódni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9771-9790