Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 461 (9201. - 9220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9220. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-09 22:57:39
Üzenet elküldve: 2022-11-09 22:57:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
*Hihetetlen milyen ereje van annak az apró “de” szócskának. Egyetlen rövid kis szó mégis épp elég ahhoz, hogy egy pillanat alatt lényegtelenné olcsósítson mindent, ami előtte elhangzik. A wegtoreni tökéletesen tisztában van azzal, hogy Nolen sohasem fog megbocsátani neki. Hiába telnek el hónapok, évek, bármennyire is igyekezne elfeledtetni vele az árulást, az ilyen sebek ugyan begyógyulhatnak, de örökre heget hagynak maguk után. Végleges feloldozást nem is vár réges-rég megbánt bűnei alól, így könnyen tovább is siklik az elhangzó mondat ezen része felett. Sokkal inkább foglalkoztatja a különös vallomás, melytől vígan szalad fel szemöldöke egy elégedetten terpeszkedő mosoly kíséretében.*
- Felkavarlak? *El is kuncogja magát, ahogy csak egy siheder leány tud, mikor egy kamasz fiú ügyetlenül vallja be érzéseit. Ha épp nem gondol arra, hogy ő is nyakig benne van a dologban, tagadhatatlanul élvezi, hogy ennyire bűvkörébe vonta a férfit. Hazugság volna azt állítani, hogy ezúttal makulátlanul tiszták a szándékai a kreolnak vele, de ezek most csak apró, önző tervek, melyek józanabb pillanatokban még felsejlenek benne. A fegyelmezettség viszont undokul gyorsan oldódik az érintésekben, a hosszú idő óta nem tapasztalt gyengédségben. Ez kényszeríti csak igazán menekülésre, ehhez képest Antorac csak egy mogorva bácsika, aki mérgelődve hajkurássza a kölyköket a telkéről.*
- Csak elég messzire kell szaladni *A városokban talán nem lenne élete végéig biztonságban, de a pusztán túl, vagy északra menekülve már megnyugodhatna. Annyit senkinek sem érhet a feje, hogy bárki addig merészkedjen utána.*
- Kinek jobb? *kérdez vissza a birtoklón csendülő kijelentésre szemtelenül, miután a tengerész magához húzza, majd már hajol is el a csók elől. Nem túl messzire, meghagyva egy ingerlően leheletnyi távolságot.*
- Uram, fékezze magát! *duruzsolja az ajkakra, aztán a fenekére markoló kezet megajándékozva egy nem túl erélyes csapással kibontakozik az ölelő karok közül* - Azt hiszi már mindent lehet.*csóválja a fejét rosszallóan.
A komollyá nehezedő beszélgetés sem tudja teljesen kizökkenteni most a hirtelen kerekedő jókedvéből. Tudomást vesz róla, nem igyekszik a hangulat megőrzése érdekében elterelni a témát, de valahogy most ezek a dolgok távolinak és súlytalannak tűnnek, ha csak egy kis ideig is.*
- Nem túl tisztességesek a feltételeid. *Még ha az önkényeskedő rész felett szemet is huny, Cressys halálához kötni a szabadságát... Még minden mérge ellenére is könyörtelennek tűnik. Nem csak a közös múltjuk miatt, hanem mert elég jól ismeri a wegtoreni kufárt, pontosan tudja, hogy egykönnyen nem tudják majd elkapni. Még így sem, hogy sebezhetőbb, mint valaha.*
- Az öcséd is jön? Néhány napja láttam egy pucér fickót a világvégét hirdetni a főtéren, igazán megvakíthatna, hogy legközelebb elkerüljem. *vicceli most el az öreg közeli érkezésének finoman rájuk vetülő árnyát, közben pedig körbeérve a tisztáson máris ráérősen kanyarodik a visszafelé vezető útra. Látványosan megszemléli a leendő varangyos pocakot, kissé grimaszolva ráncolja össze orrát.*
- Inkább dunsztos üvegbe teszlek és eladlak az első kétségbeesett lánykának, akivel összetalálkozok. Azt mondom majd valami elátkozott, vagyonos gróf vagy *briliáns terve kiötlése közben elgondolkodva dörzsöli meg állát* - Így mindenki jól jár. Én megszabadulok tőled, a leány kap egy kis reményt, téged pedig életed végéig csókolgatnának a fehérnépek.
*Hihetetlen milyen ereje van annak az apró “de” szócskának. Egyetlen rövid kis szó mégis épp elég ahhoz, hogy egy pillanat alatt lényegtelenné olcsósítson mindent, ami előtte elhangzik. A wegtoreni tökéletesen tisztában van azzal, hogy Nolen sohasem fog megbocsátani neki. Hiába telnek el hónapok, évek, bármennyire is igyekezne elfeledtetni vele az árulást, az ilyen sebek ugyan begyógyulhatnak, de örökre heget hagynak maguk után. Végleges feloldozást nem is vár réges-rég megbánt bűnei alól, így könnyen tovább is siklik az elhangzó mondat ezen része felett. Sokkal inkább foglalkoztatja a különös vallomás, melytől vígan szalad fel szemöldöke egy elégedetten terpeszkedő mosoly kíséretében.*
- Felkavarlak? *El is kuncogja magát, ahogy csak egy siheder leány tud, mikor egy kamasz fiú ügyetlenül vallja be érzéseit. Ha épp nem gondol arra, hogy ő is nyakig benne van a dologban, tagadhatatlanul élvezi, hogy ennyire bűvkörébe vonta a férfit. Hazugság volna azt állítani, hogy ezúttal makulátlanul tiszták a szándékai a kreolnak vele, de ezek most csak apró, önző tervek, melyek józanabb pillanatokban még felsejlenek benne. A fegyelmezettség viszont undokul gyorsan oldódik az érintésekben, a hosszú idő óta nem tapasztalt gyengédségben. Ez kényszeríti csak igazán menekülésre, ehhez képest Antorac csak egy mogorva bácsika, aki mérgelődve hajkurássza a kölyköket a telkéről.*
- Csak elég messzire kell szaladni *A városokban talán nem lenne élete végéig biztonságban, de a pusztán túl, vagy északra menekülve már megnyugodhatna. Annyit senkinek sem érhet a feje, hogy bárki addig merészkedjen utána.*
- Kinek jobb? *kérdez vissza a birtoklón csendülő kijelentésre szemtelenül, miután a tengerész magához húzza, majd már hajol is el a csók elől. Nem túl messzire, meghagyva egy ingerlően leheletnyi távolságot.*
- Uram, fékezze magát! *duruzsolja az ajkakra, aztán a fenekére markoló kezet megajándékozva egy nem túl erélyes csapással kibontakozik az ölelő karok közül* - Azt hiszi már mindent lehet.*csóválja a fejét rosszallóan.
A komollyá nehezedő beszélgetés sem tudja teljesen kizökkenteni most a hirtelen kerekedő jókedvéből. Tudomást vesz róla, nem igyekszik a hangulat megőrzése érdekében elterelni a témát, de valahogy most ezek a dolgok távolinak és súlytalannak tűnnek, ha csak egy kis ideig is.*
- Nem túl tisztességesek a feltételeid. *Még ha az önkényeskedő rész felett szemet is huny, Cressys halálához kötni a szabadságát... Még minden mérge ellenére is könyörtelennek tűnik. Nem csak a közös múltjuk miatt, hanem mert elég jól ismeri a wegtoreni kufárt, pontosan tudja, hogy egykönnyen nem tudják majd elkapni. Még így sem, hogy sebezhetőbb, mint valaha.*
- Az öcséd is jön? Néhány napja láttam egy pucér fickót a világvégét hirdetni a főtéren, igazán megvakíthatna, hogy legközelebb elkerüljem. *vicceli most el az öreg közeli érkezésének finoman rájuk vetülő árnyát, közben pedig körbeérve a tisztáson máris ráérősen kanyarodik a visszafelé vezető útra. Látványosan megszemléli a leendő varangyos pocakot, kissé grimaszolva ráncolja össze orrát.*
- Inkább dunsztos üvegbe teszlek és eladlak az első kétségbeesett lánykának, akivel összetalálkozok. Azt mondom majd valami elátkozott, vagyonos gróf vagy *briliáns terve kiötlése közben elgondolkodva dörzsöli meg állát* - Így mindenki jól jár. Én megszabadulok tőled, a leány kap egy kis reményt, téged pedig életed végéig csókolgatnának a fehérnépek.
9219. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-08 08:57:13
Üzenet elküldve: 2022-11-08 08:57:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
- Pont én ítéljem el, akit egyébként is sok ítélet célbatalál? Érdekes gondolat. Tőlem nyugodtan alhatsz.
* Somolyog. Majd szenvtelenül felnevet. *
- Az én tudásomat egyedül birtokolni nem nagy feladat. Még magamnak is van hová fejlődnöm... sőt. Kedves tőled, de te is a vízben voltál.
* Női egyenjogúság ide és oda, nem fogja elszedni a saját takaróját. *
- Kinek a megbecsülése kell? Nem elég a saját magadé?
* Olea régóta csak saját magának akar megfelelni. Másnak úgysem lehet. Mindig lesz valaki, aki ferde szemmel néz rá valami miatt. *
~ Aki keres, az talál. Hibát főleg. ~
- Milyen mágia érdekel? Orvoslás, harci varázslatok? Sötétmágia?
- Nem vagyok boszorkány.
~ Csak anyám. Vagy olyasmi. ~
- Mondhatni, beleszülettem. De még nem tudok pontosan mi érdekel. Mert egyelőre túl sok minden. A bájitalok, nagy kedvenceim, például.
* Szeretetteljesen megsimogatja a zsebeit, ahol a kis fiolái sorakoznak. Elgondolkozik, talán lehetne egy kicsit nyíltabb... *
- Ismered a Kikötő széli erdőben élő javasasszonyt? Angyalcsinálónak is nevezik.
~ Hallania kellett róla, főleg ha a Sellőházban dolgozott. ~
* Széles, hamis vigyorra húzza az ajkát. *
- Na, ő az én édesanyám. Tessék.
* Várja a reakciókat, szívét minden eshetőségre előre felvértezve, a szokásos módon.
Akinek bármi gondja, baja támad azon a környéken, és nincs elég aranya képzett gyógyítóra, csak az ő anyjához fordulhatott. Egyszerű orvoslás, gyógyfüvek, bábaság, illetve átkok, rontások is szerepelnek a kínálatában. *
// Élők között, mert hol máshol //
- Pont én ítéljem el, akit egyébként is sok ítélet célbatalál? Érdekes gondolat. Tőlem nyugodtan alhatsz.
* Somolyog. Majd szenvtelenül felnevet. *
- Az én tudásomat egyedül birtokolni nem nagy feladat. Még magamnak is van hová fejlődnöm... sőt. Kedves tőled, de te is a vízben voltál.
* Női egyenjogúság ide és oda, nem fogja elszedni a saját takaróját. *
- Kinek a megbecsülése kell? Nem elég a saját magadé?
* Olea régóta csak saját magának akar megfelelni. Másnak úgysem lehet. Mindig lesz valaki, aki ferde szemmel néz rá valami miatt. *
~ Aki keres, az talál. Hibát főleg. ~
- Milyen mágia érdekel? Orvoslás, harci varázslatok? Sötétmágia?
- Nem vagyok boszorkány.
~ Csak anyám. Vagy olyasmi. ~
- Mondhatni, beleszülettem. De még nem tudok pontosan mi érdekel. Mert egyelőre túl sok minden. A bájitalok, nagy kedvenceim, például.
* Szeretetteljesen megsimogatja a zsebeit, ahol a kis fiolái sorakoznak. Elgondolkozik, talán lehetne egy kicsit nyíltabb... *
- Ismered a Kikötő széli erdőben élő javasasszonyt? Angyalcsinálónak is nevezik.
~ Hallania kellett róla, főleg ha a Sellőházban dolgozott. ~
* Széles, hamis vigyorra húzza az ajkát. *
- Na, ő az én édesanyám. Tessék.
* Várja a reakciókat, szívét minden eshetőségre előre felvértezve, a szokásos módon.
Akinek bármi gondja, baja támad azon a környéken, és nincs elég aranya képzett gyógyítóra, csak az ő anyjához fordulhatott. Egyszerű orvoslás, gyógyfüvek, bábaság, illetve átkok, rontások is szerepelnek a kínálatában. *
9218. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-07 21:31:35
Üzenet elküldve: 2022-11-07 21:31:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
- Ebben a világban sok mindent elítélnek *Ha valaki, hát akkor Dalaf ezt biztosan tudja.*
- Így ebből kifolyólag téged is zavarhatna, rengeteg okból. Nem tartod férfinak valónak, szeretnéd egyedül birtokolni a tudást vagy ki tudja. Egy ilyen kérdés feltételével többször jártam, már jól, mint sem rosszul, szóval feltettem *mosolyodik el*
- Jut eszembe a rosszul járásról, meg fogsz fázni, nézd meg bátran hátha találsz valami kisebb pokrócot a zsákomban, szoktam magamnál hordani. *~Kár hogy csak most jut eszembe, vagy pont, hogy szerencse~*
- Nem feltétlenül a hatalomra vágyok, inkább a megbecsülésre. Abból életem során nem sokat kaptam. Ha élőszámba vesznek a hatalom, a tudás vagy csak az egyszerű mocsokból kilépés miatt, akkor már megéri. Egy jó "trükkre" pedig jó páran mondják azt, hogy nem rossz. Ráadásul segít megvédeni is minket. Mindemellett pedig igazán lenyűgöző. Nem érzek arra késztetést, hogy én városokat ijesztegessek, hódítsak vagy megváltoztassak. A saját életünkért se könnyű felelni, majd rájössz, ha olyan vén leszel, mint én. *Ezekkel a szavakkal ül vissza és fejezi be az ing mosását, hogy aztán a mondandója végére, csak kényelmesen hátradőlhessen a fűben és elégedetten lehunyja a szemét*
- Talán azért annyira még se vagyok vén. *~Csak ez a felnőtt, fiatal nő a lányom lehetne, atya ég!~*
- Na és te miért vagy boszorkány? Csak mert mem hiszem, hogy a te esetedben egyszerűbb lenne a válasz az enyémnél, szóval kimondottan érdekel. Mit lehet tenni, mit nem.
//Élők között, mert hol máshol//
- Ebben a világban sok mindent elítélnek *Ha valaki, hát akkor Dalaf ezt biztosan tudja.*
- Így ebből kifolyólag téged is zavarhatna, rengeteg okból. Nem tartod férfinak valónak, szeretnéd egyedül birtokolni a tudást vagy ki tudja. Egy ilyen kérdés feltételével többször jártam, már jól, mint sem rosszul, szóval feltettem *mosolyodik el*
- Jut eszembe a rosszul járásról, meg fogsz fázni, nézd meg bátran hátha találsz valami kisebb pokrócot a zsákomban, szoktam magamnál hordani. *~Kár hogy csak most jut eszembe, vagy pont, hogy szerencse~*
- Nem feltétlenül a hatalomra vágyok, inkább a megbecsülésre. Abból életem során nem sokat kaptam. Ha élőszámba vesznek a hatalom, a tudás vagy csak az egyszerű mocsokból kilépés miatt, akkor már megéri. Egy jó "trükkre" pedig jó páran mondják azt, hogy nem rossz. Ráadásul segít megvédeni is minket. Mindemellett pedig igazán lenyűgöző. Nem érzek arra késztetést, hogy én városokat ijesztegessek, hódítsak vagy megváltoztassak. A saját életünkért se könnyű felelni, majd rájössz, ha olyan vén leszel, mint én. *Ezekkel a szavakkal ül vissza és fejezi be az ing mosását, hogy aztán a mondandója végére, csak kényelmesen hátradőlhessen a fűben és elégedetten lehunyja a szemét*
- Talán azért annyira még se vagyok vén. *~Csak ez a felnőtt, fiatal nő a lányom lehetne, atya ég!~*
- Na és te miért vagy boszorkány? Csak mert mem hiszem, hogy a te esetedben egyszerűbb lenne a válasz az enyémnél, szóval kimondottan érdekel. Mit lehet tenni, mit nem.
9217. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-05 22:43:22
Üzenet elküldve: 2022-11-05 22:43:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Álmodnak e a wargok bárányokkal?//
- Logikus.
*Böki oda válaszul hősünk a tőle jól megszokott cinikus hangnemben, közben pedig érdeklődve figyeli a nő mutatványát. Már-már művészi szintű a kivitelezés, ugyanis a sötételfnek egyszerűen nem fér a fejébe, miképp képes társa széttárni karjait anélkül, hogy háton ne veregetne valakit az őket körül ölelő tömegből. Azon tömegből, melyet hála a háromnak, bár leginkább csak kettőnek közülük, nem sokkal később már hátra is hagyhatnak. Megtelt kosárral a karjában töri át magát az utolsó emberfalon, közben hátra- hátra pillantva, nehogy újból szem elől tévessze a nőt, s mikor az utolsó két váll közt húzódó résen csusszan át, elégedett sóhajt hallatt. Kifejezetten népes lehet ma a piactér ugyanis hősünk arra eszmél, hogy szinte már a tisztás szélén járnak. Halovány mosoly költözik a sötétbőrű arcára, tekintete s vele együtt figyelme is, hosszúnak tűnő pillanatokig tűnnek el a tisztás túloldalán magasodó fák törzsei közt.
Az újabb megjegyzés hallatán, ismét hátra pillant, s bár kissé félszegen, de a sötét köpeny alól kibontakozik a sötételf szabad keze, mely egyenesen társa felé nyúl.*
- A biztonság kedvéért, hátha újból kedved támadna disznót fésülni.
*Verbális, s nem verbális választól egyaránt független indul meg végül, a egyenesen az erdő irányába, s közben, ahogy távolodik el a zajos várostól, feje egy laza mozdulatával veti hátra az arcára árnyékot vető fekete csuklyát. A kéklő égre pillant, hogy megcsodálja a feje felett lustán tova lebegő felhők csordáját. Egyre különösképpen felfigyel, ugyanis szinte esküdni merne rá, hogy az egy rettenetesen rusnya ebet formáz, vagy valami hasonlóan esztétikus állati jószágot.*
- Az ott olyan mint egy patkányba oltott kutya.
*Hívja fel partnere figyelmét is, a jelenségre, szabad kéz híján a fejével bökve a kiválasztott égi jelenségre.*
- Logikus.
*Böki oda válaszul hősünk a tőle jól megszokott cinikus hangnemben, közben pedig érdeklődve figyeli a nő mutatványát. Már-már művészi szintű a kivitelezés, ugyanis a sötételfnek egyszerűen nem fér a fejébe, miképp képes társa széttárni karjait anélkül, hogy háton ne veregetne valakit az őket körül ölelő tömegből. Azon tömegből, melyet hála a háromnak, bár leginkább csak kettőnek közülük, nem sokkal később már hátra is hagyhatnak. Megtelt kosárral a karjában töri át magát az utolsó emberfalon, közben hátra- hátra pillantva, nehogy újból szem elől tévessze a nőt, s mikor az utolsó két váll közt húzódó résen csusszan át, elégedett sóhajt hallatt. Kifejezetten népes lehet ma a piactér ugyanis hősünk arra eszmél, hogy szinte már a tisztás szélén járnak. Halovány mosoly költözik a sötétbőrű arcára, tekintete s vele együtt figyelme is, hosszúnak tűnő pillanatokig tűnnek el a tisztás túloldalán magasodó fák törzsei közt.
Az újabb megjegyzés hallatán, ismét hátra pillant, s bár kissé félszegen, de a sötét köpeny alól kibontakozik a sötételf szabad keze, mely egyenesen társa felé nyúl.*
- A biztonság kedvéért, hátha újból kedved támadna disznót fésülni.
*Verbális, s nem verbális választól egyaránt független indul meg végül, a egyenesen az erdő irányába, s közben, ahogy távolodik el a zajos várostól, feje egy laza mozdulatával veti hátra az arcára árnyékot vető fekete csuklyát. A kéklő égre pillant, hogy megcsodálja a feje felett lustán tova lebegő felhők csordáját. Egyre különösképpen felfigyel, ugyanis szinte esküdni merne rá, hogy az egy rettenetesen rusnya ebet formáz, vagy valami hasonlóan esztétikus állati jószágot.*
- Az ott olyan mint egy patkányba oltott kutya.
*Hívja fel partnere figyelmét is, a jelenségre, szabad kéz híján a fejével bökve a kiválasztott égi jelenségre.*
9216. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-04 16:58:59
Üzenet elküldve: 2022-11-04 16:58:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
- Óh. Akkor az már más.
* Olea meg is nyugszik rögtön. Ritkán szembesül a Dalaféhoz hasonló érdeklődéssel. *
- Általában elítélik az ilyesmit. Vagy inkább majdnem mindig.
* Megpróbálkozik egy tétova mosollyal, bár a szája széle egy kicsit kékes és reszket még. Önkéntelenül a férfi felé dől, talán egy kis testmeleg, talán más miatt is. *
- Miért zavarna?
* Ráncolja a homlokát. *
- Szóval hatalmat akarsz? Miért?
* Őszintén, kíváncsi. Miért kellene "máshogy" viszonyulniuk Dalafhoz? Gyönyörű férfi, egészen elképesztő vonzerővel... *
~ Talán ez az, amit hátra akar hagyni? ~
- Én szeretem a bájitalokat... bár még nem tudok olyan sokat róluk, mint amennyit szeretnék.
* A szemeiben halványan felizzik mániákus rajongása a varázsitalok iránt. Kevés dolog van, amiér tőszintén lelkesedni tud, de a bájitalok... azok mindent megérnek számára. *
~ Újabb receptek, újabb kombinációk és titkos összetevők... ~
* Ez Oleadriel sötét oldala, az erőssége és gyengesége is egyben. *
// Élők között, mert hol máshol //
- Óh. Akkor az már más.
* Olea meg is nyugszik rögtön. Ritkán szembesül a Dalaféhoz hasonló érdeklődéssel. *
- Általában elítélik az ilyesmit. Vagy inkább majdnem mindig.
* Megpróbálkozik egy tétova mosollyal, bár a szája széle egy kicsit kékes és reszket még. Önkéntelenül a férfi felé dől, talán egy kis testmeleg, talán más miatt is. *
- Miért zavarna?
* Ráncolja a homlokát. *
- Szóval hatalmat akarsz? Miért?
* Őszintén, kíváncsi. Miért kellene "máshogy" viszonyulniuk Dalafhoz? Gyönyörű férfi, egészen elképesztő vonzerővel... *
~ Talán ez az, amit hátra akar hagyni? ~
- Én szeretem a bájitalokat... bár még nem tudok olyan sokat róluk, mint amennyit szeretnék.
* A szemeiben halványan felizzik mániákus rajongása a varázsitalok iránt. Kevés dolog van, amiér tőszintén lelkesedni tud, de a bájitalok... azok mindent megérnek számára. *
~ Újabb receptek, újabb kombinációk és titkos összetevők... ~
* Ez Oleadriel sötét oldala, az erőssége és gyengesége is egyben. *
9215. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-02 14:29:54
Üzenet elküldve: 2022-11-02 14:29:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
*~Fogalma sincs? Mostanában nekem sincs sok fogalmam arról, hogy mit csinálok~ a gondolat megmosolyogtatja a férfit, hiszen a másik magán semmivel is jó választ is adott neki. Ő viszont bizonyára kényes kérdést tett fel az alapján amilyen szavakat kap vissza. ~Negatív hangsúly? Oh egek valaki mentsen meg, csak nehogy azt mondja, hogy megsértettem! Bár a tapasztalatok alapján jobb, ha kimondja, de azért bassza meg! Szedd össze magadat Dalaf! Lassan úgy fog tűnni te hozod ki ebből a sok nőből a legrosszabbat. Nem szívesen ismernék fel ilyesmit~*
- Nem társítottam a kérdéshez semmi negatívat, csak volt egy halvány sejtésem és mivel mostanában sok mindent átértékelek a fejemben, fontolgatni kezdtem a mágia megismerését és használatát. Kerültem én eleget a bajitalokat is, de múltkor egészen sokat segítettek. És vannak személyek, akik máshogy bizonyulnak a fajtámhoz, ha van egy kis ereje. Te erről mit gondolsz? Zavar? *Vigyorogva kérdezi azt amit a másik*
//Élők között, mert hol máshol//
*~Fogalma sincs? Mostanában nekem sincs sok fogalmam arról, hogy mit csinálok~ a gondolat megmosolyogtatja a férfit, hiszen a másik magán semmivel is jó választ is adott neki. Ő viszont bizonyára kényes kérdést tett fel az alapján amilyen szavakat kap vissza. ~Negatív hangsúly? Oh egek valaki mentsen meg, csak nehogy azt mondja, hogy megsértettem! Bár a tapasztalatok alapján jobb, ha kimondja, de azért bassza meg! Szedd össze magadat Dalaf! Lassan úgy fog tűnni te hozod ki ebből a sok nőből a legrosszabbat. Nem szívesen ismernék fel ilyesmit~*
- Nem társítottam a kérdéshez semmi negatívat, csak volt egy halvány sejtésem és mivel mostanában sok mindent átértékelek a fejemben, fontolgatni kezdtem a mágia megismerését és használatát. Kerültem én eleget a bajitalokat is, de múltkor egészen sokat segítettek. És vannak személyek, akik máshogy bizonyulnak a fajtámhoz, ha van egy kis ereje. Te erről mit gondolsz? Zavar? *Vigyorogva kérdezi azt amit a másik*
9214. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-11-02 09:47:22
Üzenet elküldve: 2022-11-02 09:47:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Függőségek kötelékében //
- A dolgok nem feketék vagy fehérek, életem *mondja a kissé gunyoros megjegyzésre, ami az apjának tálalt indokokra vonatkozik.* - Nem bocsátottam meg neked, de *megfeszül az állkapcsa az igazságtól, amivel szemben nyomorultul tehetetlen* - tagadhatatlanul felkavarsz. Még mindig. *Fogalmazhatott volna másképp is, de egyelőre még inkább harapná le a saját nyelvét.
Átkarolja a lányt séta közben. Sőt, a kabátban is fázós wegtorenit a köpenye alá vonja, hogy a csípős idő ne árnyékolja az ősz fenséges hangulatát.
A hangsúly és a kísérő gesztusok igen kecsegtetőek, de sajnos nem lehet figyelmen kívül hagynia Daya szavainak értelmét sem.*
- Nem futhatsz örökké *mondja, ahogy szembe fordítja magával a lányt. Finoman eltűr egy tincset a füle mögé. Dayaneer nem alacsony teremtés, de most valahogy olyan aprónak és törékenynek tűnik.* - Jobb, ha magam mellett tartalak. És valóban *a derekánál átkarolva egészen magához húzza a másikat* - még korántsem élveztelek ki kellően. *Ajka élveteg csókra hajol, jobbja pedig rámarkol a formás kis hátsóra.*
- De ha ennek vége, ha az apám végzett Cressyssel, ...és persze, ha érdemesnek bizonyulsz rá *ingatja a fejét piszkálódó grimasszal.* - A magad ura lehetsz.
*Komolyan gondolja, de az is látszik rajta, hogy úgy sejti, ez az öntörvényű kis wegtoreni pillangó nem fog maradni. Ideig-óráig mutatkozik, talán olykor-olykor visszatér, de végleg marasztalni csak akarata ellenére lehetne.*
- Még lesz pár napod átgondolni, míg apám emberei ideérnek a Szhylláról. *Felnéz a felhők alól csupán hóka korongként elősejlő napra és elhúzza a száját.* - De nekem már csak alig néhány órám maradt, hogy kihámozzalak a téli gúnyából és *egy féloldalas mosollyal végigméri a lányt.* - Nos, békaként alighanem már csak a nagy, pufók hasamat vakargattatom majd... gondolom. *Még esetleg némi friss legyet tudna elképzelni, gondos ütemben adogatva. Természetesen egy mívesen metszett kristálytálkából. De a képzelgése szívesebben kanyarodik vissza a zsákmány kiélvezésére, mint holmi békalét luxusára.*
- A dolgok nem feketék vagy fehérek, életem *mondja a kissé gunyoros megjegyzésre, ami az apjának tálalt indokokra vonatkozik.* - Nem bocsátottam meg neked, de *megfeszül az állkapcsa az igazságtól, amivel szemben nyomorultul tehetetlen* - tagadhatatlanul felkavarsz. Még mindig. *Fogalmazhatott volna másképp is, de egyelőre még inkább harapná le a saját nyelvét.
Átkarolja a lányt séta közben. Sőt, a kabátban is fázós wegtorenit a köpenye alá vonja, hogy a csípős idő ne árnyékolja az ősz fenséges hangulatát.
A hangsúly és a kísérő gesztusok igen kecsegtetőek, de sajnos nem lehet figyelmen kívül hagynia Daya szavainak értelmét sem.*
- Nem futhatsz örökké *mondja, ahogy szembe fordítja magával a lányt. Finoman eltűr egy tincset a füle mögé. Dayaneer nem alacsony teremtés, de most valahogy olyan aprónak és törékenynek tűnik.* - Jobb, ha magam mellett tartalak. És valóban *a derekánál átkarolva egészen magához húzza a másikat* - még korántsem élveztelek ki kellően. *Ajka élveteg csókra hajol, jobbja pedig rámarkol a formás kis hátsóra.*
- De ha ennek vége, ha az apám végzett Cressyssel, ...és persze, ha érdemesnek bizonyulsz rá *ingatja a fejét piszkálódó grimasszal.* - A magad ura lehetsz.
*Komolyan gondolja, de az is látszik rajta, hogy úgy sejti, ez az öntörvényű kis wegtoreni pillangó nem fog maradni. Ideig-óráig mutatkozik, talán olykor-olykor visszatér, de végleg marasztalni csak akarata ellenére lehetne.*
- Még lesz pár napod átgondolni, míg apám emberei ideérnek a Szhylláról. *Felnéz a felhők alól csupán hóka korongként elősejlő napra és elhúzza a száját.* - De nekem már csak alig néhány órám maradt, hogy kihámozzalak a téli gúnyából és *egy féloldalas mosollyal végigméri a lányt.* - Nos, békaként alighanem már csak a nagy, pufók hasamat vakargattatom majd... gondolom. *Még esetleg némi friss legyet tudna elképzelni, gondos ütemben adogatva. Természetesen egy mívesen metszett kristálytálkából. De a képzelgése szívesebben kanyarodik vissza a zsákmány kiélvezésére, mint holmi békalét luxusára.*
9213. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-31 22:10:15
Üzenet elküldve: 2022-10-31 22:10:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
- Jó lenne a saját személyzet, de erre most még nincs annyik félretéve. A házat rendbe kell hozni és neki kell látni a kertnek. A gyógynövények termesztésének, gyógyszerek készítésének és árulásának. Abból már lenne annyink, hogy lehetne személyzetünk, még ha csak egy-két ember is. Közben és utána persze jöhetnek tanítványok is, hiszen téged is szívesen tanítalak a gyógyítás fortélyaira.
*Kicsit szomorú még és kedvese ezt érzi, meg is próbálja őt felderíteni, mindenféle fortélyt bevetve. Ami azért sikerül is. Elképzeli, amint Nilevard frissen szerzett lant művészetét az erkélye alatt gyakorolja. A szomszédok lehet, idegesek lennének tőle. A házimunkát végző lovag képe is mosolyt csal az arcára. Hátra dőlve ad egy csókot kedvese arcára és felnevet.*
- Majd kötényt kötök a derekadra és megtanítalak főzni is. Bátor dolog ám bevallani, hogy hiányt szenvedsz valamiben, de én nem árulom el a titkod.
*Jobb a kedve igen, kedvesének köszönhetően, boldogabban dől hátra hozzá, hogy egy pillanatra se váljanak el, legalábbis estig.*
- Még ma este kicsit kisajátítlak magamnak, mielőtt még elmennél, ki tudja hány napra. Bízom benned és abban, hogy visszatérsz hozzám. Most pedig a rezidencia felé tartunk.
*Azon belül pedig az ő szobájába, mert miért is üldögélnének teszem azt, a konyhában? Nem, nem bizony. Talán Nilevard is sejti, egykönnyen nem engedi ma el és minden percet vele akar tölteni ma. Ahogy majd persze később is.*
// Mézes hetek kezdete //
- Jó lenne a saját személyzet, de erre most még nincs annyik félretéve. A házat rendbe kell hozni és neki kell látni a kertnek. A gyógynövények termesztésének, gyógyszerek készítésének és árulásának. Abból már lenne annyink, hogy lehetne személyzetünk, még ha csak egy-két ember is. Közben és utána persze jöhetnek tanítványok is, hiszen téged is szívesen tanítalak a gyógyítás fortélyaira.
*Kicsit szomorú még és kedvese ezt érzi, meg is próbálja őt felderíteni, mindenféle fortélyt bevetve. Ami azért sikerül is. Elképzeli, amint Nilevard frissen szerzett lant művészetét az erkélye alatt gyakorolja. A szomszédok lehet, idegesek lennének tőle. A házimunkát végző lovag képe is mosolyt csal az arcára. Hátra dőlve ad egy csókot kedvese arcára és felnevet.*
- Majd kötényt kötök a derekadra és megtanítalak főzni is. Bátor dolog ám bevallani, hogy hiányt szenvedsz valamiben, de én nem árulom el a titkod.
*Jobb a kedve igen, kedvesének köszönhetően, boldogabban dől hátra hozzá, hogy egy pillanatra se váljanak el, legalábbis estig.*
- Még ma este kicsit kisajátítlak magamnak, mielőtt még elmennél, ki tudja hány napra. Bízom benned és abban, hogy visszatérsz hozzám. Most pedig a rezidencia felé tartunk.
*Azon belül pedig az ő szobájába, mert miért is üldögélnének teszem azt, a konyhában? Nem, nem bizony. Talán Nilevard is sejti, egykönnyen nem engedi ma el és minden percet vele akar tölteni ma. Ahogy majd persze később is.*
9212. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-31 18:41:46
Üzenet elküldve: 2022-10-31 18:41:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Ágas hátán gyorsan vissza is érnek a tisztásra, így elégedetten karolja át párját. Meglepetten tapasztalja, hogy a másik fél szolidan írja csak körül a helyet. *
- Oh, ennyire ritkán találkoznátok? Végül is egy kúria, annyira egyedül csak nem lehetsz. Nem gondoltatok személyzet felvételére? Vagy esetleg néhány orvos tanoncra? Biztos lenne rá jelentkező.
* Próbálkozik tovább a lovag, kicsit kedve szegettnek tűnik számára Tanilla, így megpróbálja meleg ölelésével nyugtatni. *
- Valami baj van?
* Érdeklődik aggodalmas tekintettel. Végül a saját szobájáról is beszél a lány. *
- Akkor majd megtanulok lanton játszani, és majd az erkély alatt udvarolok neked.
* Kacag fel a lovag, míg tovább vezeti a piac felé Ágast. Nem szeretné, hogy Tanilla bánatos legyen, így mindent megpróbál, ami lovaglás közben lehetséges. *
- Ha szeretnéd szívesen segítek majd a további beköltözésben. Bútor cipelésekben kiválóan teljesítek, ahogyan kiválóan ügyetlen vagyok a házimunkákban is. De később szeretnék valami hangszeren megtanulni játszani, és nem ártana tényleg megtanulnom néhány otthoni teendőt is. Sajnos ilyenekre nem adott atyám, általában a cselédek végeztek mindent. Szóval mondhatni a túlélési körülményeken kívüli tapasztalatlan vagyok.
* Nevet fel, hogy ezzel is megpróbálja elterelni a lány figyelmét. Végül is ilyet egy férfi ritkán mond, nem szeretik életképtelenségüket hangoztatni. *
// Mézes hetek kezdete //
* Ágas hátán gyorsan vissza is érnek a tisztásra, így elégedetten karolja át párját. Meglepetten tapasztalja, hogy a másik fél szolidan írja csak körül a helyet. *
- Oh, ennyire ritkán találkoznátok? Végül is egy kúria, annyira egyedül csak nem lehetsz. Nem gondoltatok személyzet felvételére? Vagy esetleg néhány orvos tanoncra? Biztos lenne rá jelentkező.
* Próbálkozik tovább a lovag, kicsit kedve szegettnek tűnik számára Tanilla, így megpróbálja meleg ölelésével nyugtatni. *
- Valami baj van?
* Érdeklődik aggodalmas tekintettel. Végül a saját szobájáról is beszél a lány. *
- Akkor majd megtanulok lanton játszani, és majd az erkély alatt udvarolok neked.
* Kacag fel a lovag, míg tovább vezeti a piac felé Ágast. Nem szeretné, hogy Tanilla bánatos legyen, így mindent megpróbál, ami lovaglás közben lehetséges. *
- Ha szeretnéd szívesen segítek majd a további beköltözésben. Bútor cipelésekben kiválóan teljesítek, ahogyan kiválóan ügyetlen vagyok a házimunkákban is. De később szeretnék valami hangszeren megtanulni játszani, és nem ártana tényleg megtanulnom néhány otthoni teendőt is. Sajnos ilyenekre nem adott atyám, általában a cselédek végeztek mindent. Szóval mondhatni a túlélési körülményeken kívüli tapasztalatlan vagyok.
* Nevet fel, hogy ezzel is megpróbálja elterelni a lány figyelmét. Végül is ilyet egy férfi ritkán mond, nem szeretik életképtelenségüket hangoztatni. *
9211. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-31 16:47:59
Üzenet elküldve: 2022-10-31 16:47:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Vannak kivételek, hiszen az együttműködő gyerekekkel könnyebb a dolga, a kemény diót az ellenállók jelentik, akik már nem remélnek semmit.*
- Olyan sok bemutatni valóm nincs, Nimeril most ritkán van otthon. Gyakorlatilag egymagam élek ott.
*Ez egy kicsit ijesztő volt néha, de már kezdi megszokni.*
- Örülnék neki, ha eljönnél és maradnál estig. Kicsit nyugodtabb is lennék és pihenhetnél.
*Meg egyébként is és amúgy is, szóval, na. Nem is mond mást még, nem hozza zavarba kedvesét. Így csak válaszolgat a kérdéseire, miközben visszaül Ágas hátára és megindulnak vissza, a rezidencia felé.*
- Jó pár szobája van, hiszen egy rezidencia. Igyekszem azért rendben tartani őket és persze van egy nagyobb fürdőhelyiség is, amiben dézsák vannak, meg paraván is persze, ha kell. Sajnos a meleg vizet még fel kell hordani a földszintről, de dolgozunk ennek a megoldásán is. Képzeld, az én szobámnak, vagyis amit választottam, még erkélye is van.
*Bár a környéke nem épp kiváló, de azért nem ijed halálra minden apró neszre. Nilevardhoz bújva újra csak felsóhajt.*
- Persze beköltöztem, rá lehet fogni, de még nem igazán az enyém. Tudod, régi bútorok és ilyesmik, de majd apránként átalakítom, ha Nimeril engedi. Egy Eeyr oltár is van a házban, de azt szeretném rendbe hozni, mielőtt imádkoznék előtte.
// Mézes hetek kezdete //
*Vannak kivételek, hiszen az együttműködő gyerekekkel könnyebb a dolga, a kemény diót az ellenállók jelentik, akik már nem remélnek semmit.*
- Olyan sok bemutatni valóm nincs, Nimeril most ritkán van otthon. Gyakorlatilag egymagam élek ott.
*Ez egy kicsit ijesztő volt néha, de már kezdi megszokni.*
- Örülnék neki, ha eljönnél és maradnál estig. Kicsit nyugodtabb is lennék és pihenhetnél.
*Meg egyébként is és amúgy is, szóval, na. Nem is mond mást még, nem hozza zavarba kedvesét. Így csak válaszolgat a kérdéseire, miközben visszaül Ágas hátára és megindulnak vissza, a rezidencia felé.*
- Jó pár szobája van, hiszen egy rezidencia. Igyekszem azért rendben tartani őket és persze van egy nagyobb fürdőhelyiség is, amiben dézsák vannak, meg paraván is persze, ha kell. Sajnos a meleg vizet még fel kell hordani a földszintről, de dolgozunk ennek a megoldásán is. Képzeld, az én szobámnak, vagyis amit választottam, még erkélye is van.
*Bár a környéke nem épp kiváló, de azért nem ijed halálra minden apró neszre. Nilevardhoz bújva újra csak felsóhajt.*
- Persze beköltöztem, rá lehet fogni, de még nem igazán az enyém. Tudod, régi bútorok és ilyesmik, de majd apránként átalakítom, ha Nimeril engedi. Egy Eeyr oltár is van a házban, de azt szeretném rendbe hozni, mielőtt imádkoznék előtte.
9210. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-30 21:51:34
Üzenet elküldve: 2022-10-30 21:51:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Arthenior felé//
-Ehh. *Törli meg csuklójával verejtéktől gyöngyöző homlokát. Nincs meleg, ő viszont alaposan kilépett az idefelé vezető, amúgy meglehetősen egyhangú úton. Hol máshol állapodna meg pihenni, mint egy ilyen csinos tisztáson?
Úgy, ahogy van, törökülésbe veri magát a fűben. Elnézegeti a hatalmas fákat, meg a közeli város körvonalait. Biztos valami mágikus trükk ez a hely. Olyan furcsa az a fűz is ott... Ha befeküdne alá, biztosan felfalná, vagy valami.
Tarkóra helyezett kezekkel fekszik el a fűben. A vaskos bunda rajta melegen tartja, ő pedig alaposan elpilledt. Büszke magára, hogy ilyen sok mérföld elfért a lábában. Rég hagyta maga mögött a Kikötőt, de lám, egy marék aranyért még erre is hajlandó vállalkozni.
Elnézi a fölé magasodó lombokat és a kései szürkeségbe hajló égboltot. Önkéntelen merül álomba, s bizony ha csak fel nem riasztja a közelben ólálkodó mókus, pirkadatig húzni is fogja a lóbőrt.*
-Ehh. *Törli meg csuklójával verejtéktől gyöngyöző homlokát. Nincs meleg, ő viszont alaposan kilépett az idefelé vezető, amúgy meglehetősen egyhangú úton. Hol máshol állapodna meg pihenni, mint egy ilyen csinos tisztáson?
Úgy, ahogy van, törökülésbe veri magát a fűben. Elnézegeti a hatalmas fákat, meg a közeli város körvonalait. Biztos valami mágikus trükk ez a hely. Olyan furcsa az a fűz is ott... Ha befeküdne alá, biztosan felfalná, vagy valami.
Tarkóra helyezett kezekkel fekszik el a fűben. A vaskos bunda rajta melegen tartja, ő pedig alaposan elpilledt. Büszke magára, hogy ilyen sok mérföld elfért a lábában. Rég hagyta maga mögött a Kikötőt, de lám, egy marék aranyért még erre is hajlandó vállalkozni.
Elnézi a fölé magasodó lombokat és a kései szürkeségbe hajló égboltot. Önkéntelen merül álomba, s bizony ha csak fel nem riasztja a közelben ólálkodó mókus, pirkadatig húzni is fogja a lóbőrt.*
9209. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-26 11:51:22
Üzenet elküldve: 2022-10-26 11:51:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
* Lassan leengedi a kezeit a füléről, mert már kezdi kínosnak érezni a helyzetet. Egy óvatos pillantást is megkísérel felfelé. Pislog párat gyorsan. *
- Halvány fogalmam sincs.
* Dalaf vöröses ajkát is roppant érdekesnek találja ilyen közelségből. Azt fixírozza tehát, miközben válaszol. *
- Hm, mondhatni van valamennyi.
~ Csak egy anya. Aki főállásban angyalokat csinál a Kikötő környékén, és meg is átkozza szívesen azt, aki létrehozta őket, némi juttatásért cserébe, ha igényli a kedves vendég. ~
- De nem kell ezt olyan negatív hangsúllyal mondani. A mágusokat sem ítéli el senki a képességükért.
* Halkan összekoccan a foga a mondat végén. A következő kérdésről bölcsen nem vesz tudomást. *
- Zavar téged, ha az vagyok?
* Felpillant a borostyán szemekbe. *
// Élők között, mert hol máshol //
* Lassan leengedi a kezeit a füléről, mert már kezdi kínosnak érezni a helyzetet. Egy óvatos pillantást is megkísérel felfelé. Pislog párat gyorsan. *
- Halvány fogalmam sincs.
* Dalaf vöröses ajkát is roppant érdekesnek találja ilyen közelségből. Azt fixírozza tehát, miközben válaszol. *
- Hm, mondhatni van valamennyi.
~ Csak egy anya. Aki főállásban angyalokat csinál a Kikötő környékén, és meg is átkozza szívesen azt, aki létrehozta őket, némi juttatásért cserébe, ha igényli a kedves vendég. ~
- De nem kell ezt olyan negatív hangsúllyal mondani. A mágusokat sem ítéli el senki a képességükért.
* Halkan összekoccan a foga a mondat végén. A következő kérdésről bölcsen nem vesz tudomást. *
- Zavar téged, ha az vagyok?
* Felpillant a borostyán szemekbe. *
9208. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-24 21:38:12
Üzenet elküldve: 2022-10-24 21:38:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Erőszéli tisztás. Milyen hangzatos név? S csakugyan olyan, mint amilyennek leírták. Csupa tökély a fák gyűrűje, dombocska, meg virágok és madárcsicsergés. Mindjárt erre andalog egy szerelmes párocska, kézen fogva, néha összeborulva egy-egy csicsergős csókra. Akkor aztán elhelyezhet néhány rókát a bokrok lágy ölén. Maszkja takarja arcát, így még a nap is boldogan süthet rá, nem kémleli ki, hogy mennyire giccsesnek tartja az egészet. Az ilyen szép, boldog érzések nem igen jutnak el az ő rideg szívéhez. Olykor kétséges az is, hogy valaha is érzett bármit is; fájdalmon és keserűségen, haragon kívül. Kétséges, hogy később változna valami. Apróságok persze, mint bizalom, hűség és kötelességtudat. Féltés? Nem, nem félelem. Másokért aggódni, igen, az olyan érzelem, ami erősebben hat rá, mint egy csokor virág és bók. Passz. Émelygős a virágok illata.*
9207. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-24 20:39:52
Üzenet elküldve: 2022-10-24 20:39:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
*Dalaf gonosz módszerrel melegíti fel az előtte álló fiatal nő testét. Olyan régen kapott már ekkora hatalmat, hogy még a saját lényét is valami boldog melegség járja át az egész lassú, az érzést kitartó esemény közben.*
- Mit gondolsz mit csinálok? *kérdezi a fülig pirult társaságától. Biztosan megvárja most a másik válaszát. Csak utána mosolyodik el játékosan*
- Próbálom most már harmadszorra megtudni van e közöd boszorkánysághoz. Már nem is tudom hogyan kérdeztem először *drámaian elgondolkodik ott a kezét még mindig lustán a másikon hagyva. Meglepődöttséget színlelve veszi észre magát*
- Oh, hogy ez! Segítek felmelegedni. Hagyjam abba?
//Élők között, mert hol máshol//
*Dalaf gonosz módszerrel melegíti fel az előtte álló fiatal nő testét. Olyan régen kapott már ekkora hatalmat, hogy még a saját lényét is valami boldog melegség járja át az egész lassú, az érzést kitartó esemény közben.*
- Mit gondolsz mit csinálok? *kérdezi a fülig pirult társaságától. Biztosan megvárja most a másik válaszát. Csak utána mosolyodik el játékosan*
- Próbálom most már harmadszorra megtudni van e közöd boszorkánysághoz. Már nem is tudom hogyan kérdeztem először *drámaian elgondolkodik ott a kezét még mindig lustán a másikon hagyva. Meglepődöttséget színlelve veszi észre magát*
- Oh, hogy ez! Segítek felmelegedni. Hagyjam abba?
9206. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-23 17:07:53
Üzenet elküldve: 2022-10-23 17:07:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*A világ összes ideje, ugyan mennyi lehet az? Boldogságban töltött percek akár az évek, lassan peregnek, akár gyöngy idő a selymen. Miképp a tegnapi nap is egy örökkévalóságnak tűnt és emiatt az éjszaka gyorsan jött el és furcsán lassan, mégis szaladón telt el, mire újra reggel lett. Mintha csak azt kérdezné, hány virága van a rétnek? Sok, rengeteg, mégis kevés. A féltés ott remeg a gyomrában és ez az érzés nem fog múlni, majd csak akkor, ha Nilevard újra itthon lesz, mellette. Így félelmeit inkább megtartja magának, csendben rágják csak tovább csontjait, szívét.*
- Tudom általában a kardnak melyik vége hegyes és melyik éles az, ami éles. De majd mikor visszatértél, megtanítasz pár dologra. Én pedig majd a gyógyításra és pár varázslatra, hogy nagyobb biztonságban legyél.
*Nilevard össze pakolja ebédjük maradékát és a kosarat felköti Ágas oldalára. A lónak láthatóan nincs nagy kedve szót fogadni, de attól még hagyja magát és velük tart a sétán. Kéz a kézben sétálgatnak, most még kellemes az idő.*
- Szeretnék minél több időt veled tölteni, és egy igazi otthont, ahová hozzám jöhetnél haza és nem az alakulatodhoz.
// Mézes hetek kezdete //
*A világ összes ideje, ugyan mennyi lehet az? Boldogságban töltött percek akár az évek, lassan peregnek, akár gyöngy idő a selymen. Miképp a tegnapi nap is egy örökkévalóságnak tűnt és emiatt az éjszaka gyorsan jött el és furcsán lassan, mégis szaladón telt el, mire újra reggel lett. Mintha csak azt kérdezné, hány virága van a rétnek? Sok, rengeteg, mégis kevés. A féltés ott remeg a gyomrában és ez az érzés nem fog múlni, majd csak akkor, ha Nilevard újra itthon lesz, mellette. Így félelmeit inkább megtartja magának, csendben rágják csak tovább csontjait, szívét.*
- Tudom általában a kardnak melyik vége hegyes és melyik éles az, ami éles. De majd mikor visszatértél, megtanítasz pár dologra. Én pedig majd a gyógyításra és pár varázslatra, hogy nagyobb biztonságban legyél.
*Nilevard össze pakolja ebédjük maradékát és a kosarat felköti Ágas oldalára. A lónak láthatóan nincs nagy kedve szót fogadni, de attól még hagyja magát és velük tart a sétán. Kéz a kézben sétálgatnak, most még kellemes az idő.*
- Szeretnék minél több időt veled tölteni, és egy igazi otthont, ahová hozzám jöhetnél haza és nem az alakulatodhoz.
9205. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-23 14:19:17
Üzenet elküldve: 2022-10-23 14:19:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla szavára csak rámosolyog, majd ajkaival a másik fél ajkát célozza. Egy hosszú csókkal válaszol a lánynak. Derekát átkarolva magához húzza, majd egy szabad levegőnél válaszol csak ténylegesen. *
- A világ összes ideje előttünk áll még, ezt ne felejtsd el. Gyere sétáljunk egyet.
* Újra megpróbál Ágas felé füttyenteni, de a ló továbbra is le se bagózza reakcióval. Gyorsan megpróbálja a füvön lévő dolgokat összepakolni, majd gondosan vissza tenni mindent a kosárba, majd a lóhoz kötni. *
- Mellesleg, megjegyezted, hogy nem tudsz harcolni, de talán mágiával megtudod védeni magad. Mit szólnál azért, ha később egy kardvívást is elsajátítanál, természetesen csak azért, hogy tudd miképp kell fogni a pengét.
* Néz rá mosolyogva, majd, ahogyan hallgatja a lányt úgy komorodik el. Végül megrázza a fejét. *
- Sajnálom kedvesem, de a legközelebbi hely ahol várhatsz ránk az Arthenior főtere. Nem tudnék a feladatomra koncentrálni, hogy ha tudnám, hogy veszélynek vagy kitéve, még a végén parancsot is tagadnék. Kérlek értsd meg, hogy jobb, ha a warg alakulat és a város feladatai közben csökkentjük az együttlétet. A lelkiismeretemmel nem tudnék megbirkózni, hogy ha veszélybe kevernélek.
* Egy kicsit eltávolodik, hogy aztán Ágashoz lépjen és megfogja a kantárt. *
- Te meg gyere.... Gyere...
* Húzza magukkal, majd kezét nyújtja Tanilla felé. Természetesen a kosarat már előtte feltette a lóra, hogy a lánynak ne kelljen. *
// Mézes hetek kezdete //
* Tanilla szavára csak rámosolyog, majd ajkaival a másik fél ajkát célozza. Egy hosszú csókkal válaszol a lánynak. Derekát átkarolva magához húzza, majd egy szabad levegőnél válaszol csak ténylegesen. *
- A világ összes ideje előttünk áll még, ezt ne felejtsd el. Gyere sétáljunk egyet.
* Újra megpróbál Ágas felé füttyenteni, de a ló továbbra is le se bagózza reakcióval. Gyorsan megpróbálja a füvön lévő dolgokat összepakolni, majd gondosan vissza tenni mindent a kosárba, majd a lóhoz kötni. *
- Mellesleg, megjegyezted, hogy nem tudsz harcolni, de talán mágiával megtudod védeni magad. Mit szólnál azért, ha később egy kardvívást is elsajátítanál, természetesen csak azért, hogy tudd miképp kell fogni a pengét.
* Néz rá mosolyogva, majd, ahogyan hallgatja a lányt úgy komorodik el. Végül megrázza a fejét. *
- Sajnálom kedvesem, de a legközelebbi hely ahol várhatsz ránk az Arthenior főtere. Nem tudnék a feladatomra koncentrálni, hogy ha tudnám, hogy veszélynek vagy kitéve, még a végén parancsot is tagadnék. Kérlek értsd meg, hogy jobb, ha a warg alakulat és a város feladatai közben csökkentjük az együttlétet. A lelkiismeretemmel nem tudnék megbirkózni, hogy ha veszélybe kevernélek.
* Egy kicsit eltávolodik, hogy aztán Ágashoz lépjen és megfogja a kantárt. *
- Te meg gyere.... Gyere...
* Húzza magukkal, majd kezét nyújtja Tanilla felé. Természetesen a kosarat már előtte feltette a lóra, hogy a lánynak ne kelljen. *
9204. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-23 13:52:18
Üzenet elküldve: 2022-10-23 13:52:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
*Őszintén meglepi, hogy Nolen bizony elregélte a pirtianesekkel között üzletét az apjának. Az illetődöttség árnya halványan át is suhan vonásain, de csak a zöldekbe pillantva válik egyértelművé. Ostoba húzásnak találja részéről. Elvégre épp csak most fogadta vissza az öreg a kegyeibe, s gyakorlatilag máris ellentmondott akaratának. Hogy Antorac mégis szóba áll vele és nem tagadta ki rögvest, valószínűleg csak annak köszönhető, hogy a férfi ferdíthette tette indokát, amely Daya számára mostanra már teljesen világossá vált.*
- Neki is előadtad, hogy bosszúból cselekedtél? *Az a sokatmondó mosoly ott csücsül a szája sarkában kérdése közben, ezzel is sejtetve, hogy ő már átlát a kis hazugságon. Eleinte persze csak puszta bosszantásból vetette fel, hogy az el nem feledett gyengéd érzelmek mozgatták a szálakat a háttérben, de az elmúlt napok eseményei eléggé egyértelműen rámutattak arra, az aljas felvetésnek bizony van valóságalapja. A másik próbálhat persze magyarázkodni, de teljesen felesleges.
A nem éppen örömteli témáktól eltekintve egyébként egészen kellemes a rövid kis séta. Nincs hozzászokva az ilyesfajta időjáráshoz, Wegtorenben rosszabb napokon is ennél jóval melegebb van, a tenger párás hűvöse pedig nem is hasonlítható ehhez a csípőssé váló hideghez.*
- Pedig meg sem erőltetem magam *sóhatja szerénykedve, mintha élete bókja hangzott volna el. Tudja milyen halvérű egyébként a kikötői, nem az a fajta, akit könnyen ki lehet hozni a sodrából, így akárhogy is nézzük, egy kis büszkeségre valóban okot ad, hogy Daya így fel tudja dühíteni. Akár egy szempillantás alatt. Mielőtt öntelten belesüppedne a hiúságát fényező szavakba, máris műsértődöttséggel húzza fel az orrát.* - Mindig jól viselem magam. *morogja egyértelműen ellentmondva a korábban elhangzottaknak, de nem zavartatja magát a következetlenségen.* -Varangyként reméljük kedvesebb leszel.
*A könnyed cseverészéssé vetkőző beszélgetés hamar újra komor kabátot ölt. Kirázza a hideg az esetleges újratalálkozás gondolatától Antorackal, vagy akár legénysége bármely tagjával. Nincsenek túl jó emlékei arról a hajón töltött hatról, azóta is átkozza magát, amiért hagyta, hogy Nolen odavigye. Megfeszül az állkapcsa, de akármennyire is kikívánkozik egy nyugatiakra jellemző felcsattanás, most a férfi karján gyengéden végigsimítva válaszol.*
- Szomorú, akkor nem lesz alkalmam megnézni a béka Nolent *biggyeszti le az ajkát aztán halkan folytatja a tengerész fülébe suttogva* - Úgy tűnik igencsak kevés időd maradt kiélvezni a zsákmányt.
*Külön ki sem kell emelnie, egyértelműen utal arra, hogy nem szándékozik maradni a Velasco'rrák látogatására, éppen elég volt neki egy családi találkozó.*
*Őszintén meglepi, hogy Nolen bizony elregélte a pirtianesekkel között üzletét az apjának. Az illetődöttség árnya halványan át is suhan vonásain, de csak a zöldekbe pillantva válik egyértelművé. Ostoba húzásnak találja részéről. Elvégre épp csak most fogadta vissza az öreg a kegyeibe, s gyakorlatilag máris ellentmondott akaratának. Hogy Antorac mégis szóba áll vele és nem tagadta ki rögvest, valószínűleg csak annak köszönhető, hogy a férfi ferdíthette tette indokát, amely Daya számára mostanra már teljesen világossá vált.*
- Neki is előadtad, hogy bosszúból cselekedtél? *Az a sokatmondó mosoly ott csücsül a szája sarkában kérdése közben, ezzel is sejtetve, hogy ő már átlát a kis hazugságon. Eleinte persze csak puszta bosszantásból vetette fel, hogy az el nem feledett gyengéd érzelmek mozgatták a szálakat a háttérben, de az elmúlt napok eseményei eléggé egyértelműen rámutattak arra, az aljas felvetésnek bizony van valóságalapja. A másik próbálhat persze magyarázkodni, de teljesen felesleges.
A nem éppen örömteli témáktól eltekintve egyébként egészen kellemes a rövid kis séta. Nincs hozzászokva az ilyesfajta időjáráshoz, Wegtorenben rosszabb napokon is ennél jóval melegebb van, a tenger párás hűvöse pedig nem is hasonlítható ehhez a csípőssé váló hideghez.*
- Pedig meg sem erőltetem magam *sóhatja szerénykedve, mintha élete bókja hangzott volna el. Tudja milyen halvérű egyébként a kikötői, nem az a fajta, akit könnyen ki lehet hozni a sodrából, így akárhogy is nézzük, egy kis büszkeségre valóban okot ad, hogy Daya így fel tudja dühíteni. Akár egy szempillantás alatt. Mielőtt öntelten belesüppedne a hiúságát fényező szavakba, máris műsértődöttséggel húzza fel az orrát.* - Mindig jól viselem magam. *morogja egyértelműen ellentmondva a korábban elhangzottaknak, de nem zavartatja magát a következetlenségen.* -Varangyként reméljük kedvesebb leszel.
*A könnyed cseverészéssé vetkőző beszélgetés hamar újra komor kabátot ölt. Kirázza a hideg az esetleges újratalálkozás gondolatától Antorackal, vagy akár legénysége bármely tagjával. Nincsenek túl jó emlékei arról a hajón töltött hatról, azóta is átkozza magát, amiért hagyta, hogy Nolen odavigye. Megfeszül az állkapcsa, de akármennyire is kikívánkozik egy nyugatiakra jellemző felcsattanás, most a férfi karján gyengéden végigsimítva válaszol.*
- Szomorú, akkor nem lesz alkalmam megnézni a béka Nolent *biggyeszti le az ajkát aztán halkan folytatja a tengerész fülébe suttogva* - Úgy tűnik igencsak kevés időd maradt kiélvezni a zsákmányt.
*Külön ki sem kell emelnie, egyértelműen utal arra, hogy nem szándékozik maradni a Velasco'rrák látogatására, éppen elég volt neki egy családi találkozó.*
9203. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:52:11
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:52:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Úgy érzi ennyi idő alatt sikerült megismernie kedvesét. Tudja, hiába kérné, hogy ne menjen el, egy lovag nem szegné meg a szavát. Márpedig az alakulatukat kérték fel, méghozzá a városi tanács. Mennie kell. Így ő csak annyit tehet, hogy visszavárja és imádkozik érte minden pillanatban. Így mikor Nilevard feláll és a víz partján letérdelve imádkozni kezd, ő is feláll és utána lépdel. Háta mögött megállva kezeit a vállaira teszi, a hosszú szőke sörényét nézi. Majd szemeit lehunyva imádkozni kezd ő is csendben. Sosem volt egy hangosan imádkozó típus, így csak csendben karolja át kedvesét, mintha ezzel is oltalmazni akarná. Mikor Nilevard feláll és átkarolja, újból elbújik ölelésében.*
- Bármit, amit csak szeretnél és lehetőleg minél később jöjjön el az este. Esetleg. De nem, nem.
*Egy hirtelen ötlet villan be, ám amilyen gyorsan jött, úgy el is veti. Abba nem egyezne bele, talán ő nem, lehet a parancsnoka akadályozná meg.*
- Eszembe jutott, veletek tarthatnék és valahol a közelben várnék rátok, tudod, arra az esetre, ha szükség lenne egy gyógyítóra. De úgy sejtem, nem lehetséges.
// Mézes hetek kezdete //
*Úgy érzi ennyi idő alatt sikerült megismernie kedvesét. Tudja, hiába kérné, hogy ne menjen el, egy lovag nem szegné meg a szavát. Márpedig az alakulatukat kérték fel, méghozzá a városi tanács. Mennie kell. Így ő csak annyit tehet, hogy visszavárja és imádkozik érte minden pillanatban. Így mikor Nilevard feláll és a víz partján letérdelve imádkozni kezd, ő is feláll és utána lépdel. Háta mögött megállva kezeit a vállaira teszi, a hosszú szőke sörényét nézi. Majd szemeit lehunyva imádkozni kezd ő is csendben. Sosem volt egy hangosan imádkozó típus, így csak csendben karolja át kedvesét, mintha ezzel is oltalmazni akarná. Mikor Nilevard feláll és átkarolja, újból elbújik ölelésében.*
- Bármit, amit csak szeretnél és lehetőleg minél később jöjjön el az este. Esetleg. De nem, nem.
*Egy hirtelen ötlet villan be, ám amilyen gyorsan jött, úgy el is veti. Abba nem egyezne bele, talán ő nem, lehet a parancsnoka akadályozná meg.*
- Eszembe jutott, veletek tarthatnék és valahol a közelben várnék rátok, tudod, arra az esetre, ha szükség lenne egy gyógyítóra. De úgy sejtem, nem lehetséges.
9202. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:39:45
Üzenet elküldve: 2022-10-22 19:39:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Függőségek kötelékében //
*A mellkasán megtámaszkodó kezek ellenállása és amit a lány szemében lát, mikor magához vonja, olyan édes, olyan mámoros fűszer ebben a csókban, ami nagyobb erővel járja át, mint az az iménti fiolányi csodaszer. Sosem fog ráunni erre a érzésre: ahogy Dayaneer megadja magát neki. Tünékeny kiskirályság, melynek csatáját újra és újra meg kell vívni. De egy wegtorenit szeretni már csak ezzel jár.
A Chressyst illető válaszra kissé rosszallón szűkülnek a kikötői szemei, de most nem akar ebbe belemenni. Bár vége lenne már az egésznek. Bár kimúlna már az a féreg és elcsendesedhetne a bosszú őrült vihara körülöttük.*
- De igen *feleli a pirtianesiek említésére.* - Jobb, ha tőlem tudja, mint ha másképp jut a fülébe. Hidd el. *Már kölyökként megtanulták, hogy az apjuk előtt nem jó ötlet titkolózni.
A tisztáson sétálva az ősz jellegzetes, dús illata szökik az orrába: nedves föld, avar és a fák ázott kérgének keveréke. Valóban egész csípős már az idő. A völgy alján megül a köd, a fejük felett pedig nehéz, szürke fellegek torlódnak, de a nap még gyönyörködtet a déli égbolt tiszta kékjén.
Bár Nolent a fivéreihez mérten akár szárazföldi patkánynak is lehetne csúfolni, most mégis belé hasít, hogy mennyire hiányzik neki a tenger. Az illata. A parti sziklákon megtörő hullámok morajlása. A sirályok és a szulák hangja.*
- Ó, szépségem, mintha nem lennél vele tisztában, hogy egy pillanat el tudod érni, hogy meg akarjalak fojtani egy kanál vízben *nevet fel. Senki más nem tudja olyan hathatósan kihozni a sodrából mint ez a megátalkodott wegtoreni némber.* - De most meglepően jól viseled magad. *Oldalvást a lányra hunyorít.* - A végén még gyanakodni kezdek, hogy tervezel valamit. *Tréfálkozó a hangsúly, de bizony tény, hogy a Velasco'rra már egy ideje óvatos és fenntartásokkal kezel mindent, ami a lánnyal kapcsolatos. A fenntartások viszont sajnos úgy oldódnak a női praktikákban, mint a só a langyos vízben. A duruzsolva cirógató megszólítás és a hozzá simuló testecske jóleső morranás mögé söpri az elkerülhetetlen vég felette függő intelmét.* - Vagy csak az éjfélt várod? *Megpaskolja a zsebét, ahová az üres elixíres fiolát tette.*
- Ha így van, remélem, jó terved van, mert az apám emberei nemsokára idejönnek. Gondolom tudni akarja, hányadán állunk. *Gondterhelt sóhajjal simít végig a szakállán.* - Sejthető volt, de sajnos nem igazán lehet elkerülni.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
*A mellkasán megtámaszkodó kezek ellenállása és amit a lány szemében lát, mikor magához vonja, olyan édes, olyan mámoros fűszer ebben a csókban, ami nagyobb erővel járja át, mint az az iménti fiolányi csodaszer. Sosem fog ráunni erre a érzésre: ahogy Dayaneer megadja magát neki. Tünékeny kiskirályság, melynek csatáját újra és újra meg kell vívni. De egy wegtorenit szeretni már csak ezzel jár.
A Chressyst illető válaszra kissé rosszallón szűkülnek a kikötői szemei, de most nem akar ebbe belemenni. Bár vége lenne már az egésznek. Bár kimúlna már az a féreg és elcsendesedhetne a bosszú őrült vihara körülöttük.*
- De igen *feleli a pirtianesiek említésére.* - Jobb, ha tőlem tudja, mint ha másképp jut a fülébe. Hidd el. *Már kölyökként megtanulták, hogy az apjuk előtt nem jó ötlet titkolózni.
A tisztáson sétálva az ősz jellegzetes, dús illata szökik az orrába: nedves föld, avar és a fák ázott kérgének keveréke. Valóban egész csípős már az idő. A völgy alján megül a köd, a fejük felett pedig nehéz, szürke fellegek torlódnak, de a nap még gyönyörködtet a déli égbolt tiszta kékjén.
Bár Nolent a fivéreihez mérten akár szárazföldi patkánynak is lehetne csúfolni, most mégis belé hasít, hogy mennyire hiányzik neki a tenger. Az illata. A parti sziklákon megtörő hullámok morajlása. A sirályok és a szulák hangja.*
- Ó, szépségem, mintha nem lennél vele tisztában, hogy egy pillanat el tudod érni, hogy meg akarjalak fojtani egy kanál vízben *nevet fel. Senki más nem tudja olyan hathatósan kihozni a sodrából mint ez a megátalkodott wegtoreni némber.* - De most meglepően jól viseled magad. *Oldalvást a lányra hunyorít.* - A végén még gyanakodni kezdek, hogy tervezel valamit. *Tréfálkozó a hangsúly, de bizony tény, hogy a Velasco'rra már egy ideje óvatos és fenntartásokkal kezel mindent, ami a lánnyal kapcsolatos. A fenntartások viszont sajnos úgy oldódnak a női praktikákban, mint a só a langyos vízben. A duruzsolva cirógató megszólítás és a hozzá simuló testecske jóleső morranás mögé söpri az elkerülhetetlen vég felette függő intelmét.* - Vagy csak az éjfélt várod? *Megpaskolja a zsebét, ahová az üres elixíres fiolát tette.*
- Ha így van, remélem, jó terved van, mert az apám emberei nemsokára idejönnek. Gondolom tudni akarja, hányadán állunk. *Gondterhelt sóhajjal simít végig a szakállán.* - Sejthető volt, de sajnos nem igazán lehet elkerülni.
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második és harmadik fokozatú sebesüléseket.
9201. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-22 17:26:45
Üzenet elküldve: 2022-10-22 17:26:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Nilevard csak elmosolyodik Tanilla válaszára. Kellemesen érinti, hogy a lány végül hozzá simul, meg is ragadja az alkalmat, hogy átkarolja a lányt. *
- Úgy látszik, hogy akkor mindketten veszélyes kalandra készülünk, ha szerencsénk van, akkor hamar vissza érkezünk mind ketten. Eeyr úrnő adja meg nekünk ezt az áldást.
* A lovag lassan kibontakozik az ölelkezésből, majd lassan feláll. A patakhoz lépve féltérdre ereszkedik, majd elkezdi a szokásos imáját. *
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok nevében, Eeyr jelenlétem fényében, az isteni fény hatalmával, a szeretet erejével, most készen állok, hogy magasabb tudatosságba emelkedjek. Eeyr önvalóm és isteni szeretet egységébe. Elengedem a régi terheket, feloldom a kötelékeket, felszabadítom lelkemet! * Egy nagyobb levegőt véve folytatja imáját a lovag. * - A fényt választom és visszatérek Eeyrhez. Befogadom az isteni kegyelmet, mely feloldoz most engem. Egy vagyok a forrás fényével, mely betölti egész lényemet! Megtestesítem a békét, és a harmóniát és a szeretetegységet. Egy vagyok a végtelen áradó isteni fénnyel és erővel. Szabad vagyok és független, Eeyr bennem él és én ő benne. Egy vagyok a világmindenséggel. Csak Eeyr és a fény hatalmának adok teret, mely betölti most egész lényemet, egységben vagyok Eeyrrel és önvalóm fényével. Kérlek óvd meg párom fényeddel, ahogy engem is felruházol hatalmaddal, hogy ismét ártatlanokat védhessem.
* Egy szótlanul töltött perc után mosolyogva feláll. *
- Most már az úrnő fénye is vigyázza utunk, de attól még csak óvatosan. Lenne kedved sétálni egyet?
* Kérdez rá a lovag. *
// Mézes hetek kezdete //
* Nilevard csak elmosolyodik Tanilla válaszára. Kellemesen érinti, hogy a lány végül hozzá simul, meg is ragadja az alkalmat, hogy átkarolja a lányt. *
- Úgy látszik, hogy akkor mindketten veszélyes kalandra készülünk, ha szerencsénk van, akkor hamar vissza érkezünk mind ketten. Eeyr úrnő adja meg nekünk ezt az áldást.
* A lovag lassan kibontakozik az ölelkezésből, majd lassan feláll. A patakhoz lépve féltérdre ereszkedik, majd elkezdi a szokásos imáját. *
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok nevében, Eeyr jelenlétem fényében, az isteni fény hatalmával, a szeretet erejével, most készen állok, hogy magasabb tudatosságba emelkedjek. Eeyr önvalóm és isteni szeretet egységébe. Elengedem a régi terheket, feloldom a kötelékeket, felszabadítom lelkemet! * Egy nagyobb levegőt véve folytatja imáját a lovag. * - A fényt választom és visszatérek Eeyrhez. Befogadom az isteni kegyelmet, mely feloldoz most engem. Egy vagyok a forrás fényével, mely betölti egész lényemet! Megtestesítem a békét, és a harmóniát és a szeretetegységet. Egy vagyok a végtelen áradó isteni fénnyel és erővel. Szabad vagyok és független, Eeyr bennem él és én ő benne. Egy vagyok a világmindenséggel. Csak Eeyr és a fény hatalmának adok teret, mely betölti most egész lényemet, egységben vagyok Eeyrrel és önvalóm fényével. Kérlek óvd meg párom fényeddel, ahogy engem is felruházol hatalmaddal, hogy ismét ártatlanokat védhessem.
* Egy szótlanul töltött perc után mosolyogva feláll. *
- Most már az úrnő fénye is vigyázza utunk, de attól még csak óvatosan. Lenne kedved sétálni egyet?
* Kérdez rá a lovag. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587