Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-18 14:33:56
Üzenet elküldve: 2022-10-18 14:33:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Bizony egészen más az, mikor az ember egy kisebb hadseregre, vagy csak kedvesének főz ételt. Más a fűszerezés főleg, ugye, sajtos ízvilág. Arról nem is beszélve, hogy bátrabban kísérletezik az ember. Persze nem Nilevard a kísérlet tárgya, persze, csak az ízlése. Megállja, hogy kuncogjon az első próbálkozás láttán, de csak azért nem teszi, mert ideges, mégis mit fog kedvese szólni a főztjéhez? Ám a dicséret hallatán megnyugszik és végül ő is enni kezd, így a kérdésre csak meglepetten válaszol. Kicsit gonoszkásan.*
- Eszek én is, csak megvártam, hogy nem zöldülsz el-e tőle? Nyugi, csak viccelek!
*A kenyér mellé a szárnyból is és a combból is eszik, mert ilyen téren nem válogat a húsok között. Közben érdeklődve hallgatja, hogy Nilevard a varrásban remekel.*
- Mondjuk érhető is. Csak nem tart a kaszárnya egy asszonyt külön arra, hogy mosson és varrjon rátok, meg még esetleg főzzön is.
*Nilevard merengése, vagyis inkább álomnak hangzik, kissé meglepi és váratlanul is éri. De mire a falatokat lenyeli, már rendezni tudja arcának izmait.*
- Egy farm kőkerítéssel körbe véve? Nem hangzik rosszul. S ha elég ügyesnek bizonyulok, még saját tavunk is lehetne. Ha jó horgásznak bizonyulsz, akkor készítek neked fűszeres vajban párolt halat. Vagy olyat, amit paprikás lisztben kel megforgatni és kisütni. Halászlevet, ha szereted?
*Ez egy burkolt igen volt arra, hogy ő is el tudná képzelni az életet Nilevard mellett. Ketten együtt.*
// Mézes hetek kezdete //
*Bizony egészen más az, mikor az ember egy kisebb hadseregre, vagy csak kedvesének főz ételt. Más a fűszerezés főleg, ugye, sajtos ízvilág. Arról nem is beszélve, hogy bátrabban kísérletezik az ember. Persze nem Nilevard a kísérlet tárgya, persze, csak az ízlése. Megállja, hogy kuncogjon az első próbálkozás láttán, de csak azért nem teszi, mert ideges, mégis mit fog kedvese szólni a főztjéhez? Ám a dicséret hallatán megnyugszik és végül ő is enni kezd, így a kérdésre csak meglepetten válaszol. Kicsit gonoszkásan.*
- Eszek én is, csak megvártam, hogy nem zöldülsz el-e tőle? Nyugi, csak viccelek!
*A kenyér mellé a szárnyból is és a combból is eszik, mert ilyen téren nem válogat a húsok között. Közben érdeklődve hallgatja, hogy Nilevard a varrásban remekel.*
- Mondjuk érhető is. Csak nem tart a kaszárnya egy asszonyt külön arra, hogy mosson és varrjon rátok, meg még esetleg főzzön is.
*Nilevard merengése, vagyis inkább álomnak hangzik, kissé meglepi és váratlanul is éri. De mire a falatokat lenyeli, már rendezni tudja arcának izmait.*
- Egy farm kőkerítéssel körbe véve? Nem hangzik rosszul. S ha elég ügyesnek bizonyulok, még saját tavunk is lehetne. Ha jó horgásznak bizonyulsz, akkor készítek neked fűszeres vajban párolt halat. Vagy olyat, amit paprikás lisztben kel megforgatni és kisütni. Halászlevet, ha szereted?
*Ez egy burkolt igen volt arra, hogy ő is el tudná képzelni az életet Nilevard mellett. Ketten együtt.*
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-18 13:03:09
Üzenet elküldve: 2022-10-18 13:03:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
* Két tenyere makacsul kitart a fülein, még ha idiótán néz is ki így. A gondolatok a fejében merő összevisszaságban követik egymást, szinte már csak egymás mögé pakolt szavak. Korábbi közvetlen hetykesége nyomtalanul eltűnt, valahová jó messzire.
Néma csendben, mozdulatlanul üldögél, aggasztó közelségben Dalafhoz. Levegőt sem merne venni, ha nem lenne szüksége rá most a szokottnál jóval gyakrabban, amit heves mellkasemelkedése is jelez. Az összes isten kedvéért nem hajlandó felemelni a pillantását, nehogy véletlenül összetalálkozzon azzal a kínzóan borostyán szempárral. Az összes érzéke csak a gyötrelmesen cirkáló ujjakra összpontosít. *
- Mm... Mit csinálsz?
* Végre rátalál a hangjára, ami bár igen ingatag lábakon áll, de legalább hadrafogható. De majd ráfogja a hidegre, legfeljebb. Közben kérdezett is a férfi, próbál értelmet találni az elhangzott szavakban, de mindig elvonja a figyelmét az a sok apró érintés. *
A hozzászólás írója (Oleadriel Fennaran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.18 13:04:05
// Élők között, mert hol máshol //
* Két tenyere makacsul kitart a fülein, még ha idiótán néz is ki így. A gondolatok a fejében merő összevisszaságban követik egymást, szinte már csak egymás mögé pakolt szavak. Korábbi közvetlen hetykesége nyomtalanul eltűnt, valahová jó messzire.
Néma csendben, mozdulatlanul üldögél, aggasztó közelségben Dalafhoz. Levegőt sem merne venni, ha nem lenne szüksége rá most a szokottnál jóval gyakrabban, amit heves mellkasemelkedése is jelez. Az összes isten kedvéért nem hajlandó felemelni a pillantását, nehogy véletlenül összetalálkozzon azzal a kínzóan borostyán szempárral. Az összes érzéke csak a gyötrelmesen cirkáló ujjakra összpontosít. *
- Mm... Mit csinálsz?
* Végre rátalál a hangjára, ami bár igen ingatag lábakon áll, de legalább hadrafogható. De majd ráfogja a hidegre, legfeljebb. Közben kérdezett is a férfi, próbál értelmet találni az elhangzott szavakban, de mindig elvonja a figyelmét az a sok apró érintés. *
A hozzászólás írója (Oleadriel Fennaran) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.10.18 13:04:05
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-18 10:21:07
Üzenet elküldve: 2022-10-18 10:21:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
*Mi sem válthatna ki nagyobb együttérzést egy férfiből, mint egy némi hajjal megspékelt eldobott vízi növény. Természetesen ezen mélységes érzelmi átszellemülés kizárólag megtévesztő nevetéssel adható ezúttal a világ, vagyis inkább Ole felé. Szerencsére a felmelegítésben már profibb a vörös, talán túlságosan is. Észreveszi a pirosló fülhegyeket és apró, ráébredő mosoly ül az ajkára. Mostanában kicsit megfogyatkoztak az efféle bókok az életében. Ujjaival gyengéd, álcázott cirógatásba kezd, az eddigi egyszerű és teljesen más hatásra menő dörzsölgetés helyett.*
- Azt kérdeztem jártas e vagy boszorkányságban *suttogja, de egyértelműen hallható, közben nem lép hátrébb. Sőt! Mintha kicsit közelebb is billentené a szél. Fránya időjárás!*
//Élők között, mert hol máshol//
*Mi sem válthatna ki nagyobb együttérzést egy férfiből, mint egy némi hajjal megspékelt eldobott vízi növény. Természetesen ezen mélységes érzelmi átszellemülés kizárólag megtévesztő nevetéssel adható ezúttal a világ, vagyis inkább Ole felé. Szerencsére a felmelegítésben már profibb a vörös, talán túlságosan is. Észreveszi a pirosló fülhegyeket és apró, ráébredő mosoly ül az ajkára. Mostanában kicsit megfogyatkoztak az efféle bókok az életében. Ujjaival gyengéd, álcázott cirógatásba kezd, az eddigi egyszerű és teljesen más hatásra menő dörzsölgetés helyett.*
- Azt kérdeztem jártas e vagy boszorkányságban *suttogja, de egyértelműen hallható, közben nem lép hátrébb. Sőt! Mintha kicsit közelebb is billentené a szél. Fránya időjárás!*
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-17 20:21:00
Üzenet elküldve: 2022-10-17 20:21:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Sok mindent lehet halmozni a világban, ahogyan a hosszan tartó csókokat is, mégis egyszer szét kell válniuk, hogy elkezdhessék fogyasztani az étket is. Tanilla egy kicsit távolabb dől, majd helyet foglal mellette. Nilevard ölébe teszi a kenyeret és a fűszeres csirkét. A lovag fel is füttyent a látottakra. *
- Nagyon ízletesnek néz ki.
* Mondja, majd az óvatosan a szájához emeli a szárnyat és beleharap. ~ Talán ilyen a házi koszt? ~ Nilevard valahol tudja, hogy ez bizony a házi koszt csodája, mégis meglepetten tapasztalja az ízvilágot. Nem elég, hogy kellemes fűszeres, de még tiszta szeretettel készült is. *
- Fenséges Tanilla! Ezt kiadhatnád valamelyik fogadóban receptként! Biztos vagyok, hogy sorban állnának érte!
* Biztatja a lányt, bári tudja jól, hogy nem éppen a szakács művészetekkel szándékozik megélhetést biztosítani magának, de az előtörő íz mondatja vele. A lány az életéről kezd el beszélni, amit mosolyogva hallgat, miközben azért próbálja magába passzírozni az ízletes csirkét. Természetesen a jó vastag kenyérből is harap néhányat, de miután meglátja, hogy csak ő eszik, az egyik combot a lány szája elé tartja. *
- Ugye nem várod, hogy egyedül egyem meg mind?
* Kacag fel a lovag, az arcán a piros pozsgás újra előtűnik, de most nem zavarában, hanem inkább boldogságában. *
- Mellékesen megjegyzem, hogy én is kénytelen voltam megtanulni varrni, mivel harc után foltozni illik a ruhát, és nem csak újakat vásárolni. A kompótokat is igazán szeretem, idősebb koromra szeretnék egy farmot, egy hatalmas házzal, és természetesen jó vastag fallal kőrbe véve, hogy békében élhessek, és most már bizton állíthatom, hogy ezt veled szeretném megvalósítani.
// Mézes hetek kezdete //
* Sok mindent lehet halmozni a világban, ahogyan a hosszan tartó csókokat is, mégis egyszer szét kell válniuk, hogy elkezdhessék fogyasztani az étket is. Tanilla egy kicsit távolabb dől, majd helyet foglal mellette. Nilevard ölébe teszi a kenyeret és a fűszeres csirkét. A lovag fel is füttyent a látottakra. *
- Nagyon ízletesnek néz ki.
* Mondja, majd az óvatosan a szájához emeli a szárnyat és beleharap. ~ Talán ilyen a házi koszt? ~ Nilevard valahol tudja, hogy ez bizony a házi koszt csodája, mégis meglepetten tapasztalja az ízvilágot. Nem elég, hogy kellemes fűszeres, de még tiszta szeretettel készült is. *
- Fenséges Tanilla! Ezt kiadhatnád valamelyik fogadóban receptként! Biztos vagyok, hogy sorban állnának érte!
* Biztatja a lányt, bári tudja jól, hogy nem éppen a szakács művészetekkel szándékozik megélhetést biztosítani magának, de az előtörő íz mondatja vele. A lány az életéről kezd el beszélni, amit mosolyogva hallgat, miközben azért próbálja magába passzírozni az ízletes csirkét. Természetesen a jó vastag kenyérből is harap néhányat, de miután meglátja, hogy csak ő eszik, az egyik combot a lány szája elé tartja. *
- Ugye nem várod, hogy egyedül egyem meg mind?
* Kacag fel a lovag, az arcán a piros pozsgás újra előtűnik, de most nem zavarában, hanem inkább boldogságában. *
- Mellékesen megjegyzem, hogy én is kénytelen voltam megtanulni varrni, mivel harc után foltozni illik a ruhát, és nem csak újakat vásárolni. A kompótokat is igazán szeretem, idősebb koromra szeretnék egy farmot, egy hatalmas házzal, és természetesen jó vastag fallal kőrbe véve, hogy békében élhessek, és most már bizton állíthatom, hogy ezt veled szeretném megvalósítani.
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-17 19:34:14
Üzenet elküldve: 2022-10-17 19:34:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Azért azt megjegyzi, kedvese inkább tea párti. Bár emlékszik rá, hogy azt a borzalmas fekete lét is megissza, mint a minap a Kalmárban. Kis időre viszont sikerül minden másról megfeledkezniük, néhány apróbb és hosszabb csók miatt. Ám egy újabb ölelés után már inkább térdre ereszkedik kedvese mellett, hogy elővegye az ennivalót. Mielőtt még Nilevard hasa megkordulna és egyben befalná őt. Hiszen a férfi is kora hajnalban kelt, edzett, tanított, s be is szerzett néhány sérülést; amik remélhetőleg már gyógyulgatnak szépen. A kosárból kiveszi az egyik tiszta kendőt és mint egy gondos háziasszony, Nilevard ölébe teríti. Nehogy neki leegye a szép ruháját! Kiveszi még két csomagocskát, és a visszazárt kosár tetejére teszi. Kibontva eligazítja egymás mellett és a sarkára ül kedvesével szemben. Az egyikben a reggel sütött kenyér szeletkéi vannak, nem éppen vékonykák. A másikban a sült csirkecombok és szárnyak vannak, amiket citromlével locsolt meg, kakukkfűvel és rozmaringgal dörzsölte át. Így a húsa puhább, a bőre viszont ropogós pirosra sült.*
- Gyerekkoromban gyakrabban utaztunk, mint szerettem volna; de akkor valahogy nem tűnt fel. Tudod, a szüleim miatt, kereskedők voltak mind a ketten. Így mondjuk világot láttam, de bizonyos dolgoknak némileg híján voltam. Amikor anya kicsit gyengélkedett, akkor megálltunk és letelepedtünk. Ott sikerült behoznom a lemaradásom a női dolgok terén. Úgyis mint sütés és főzés, kompót készítés, savanyítás. Takarítás. Még varrni is tudok valamelyest.
*Nem általánosít azzal, hogy egy nőnek igenis tudnia illik ilyesmit. Mert végül is nem kötelező mindenkinek. Ő viszont igenis meg akarta tanulni, hogyan kell egy rendes háztartást vezetni, ha másképp nem, magáról gondoskodni.*
- Szerencsém volt, mert a szomszédunkban egy már idősebb néni lakott és ő sok mindenhez értett.
// Mézes hetek kezdete //
*Azért azt megjegyzi, kedvese inkább tea párti. Bár emlékszik rá, hogy azt a borzalmas fekete lét is megissza, mint a minap a Kalmárban. Kis időre viszont sikerül minden másról megfeledkezniük, néhány apróbb és hosszabb csók miatt. Ám egy újabb ölelés után már inkább térdre ereszkedik kedvese mellett, hogy elővegye az ennivalót. Mielőtt még Nilevard hasa megkordulna és egyben befalná őt. Hiszen a férfi is kora hajnalban kelt, edzett, tanított, s be is szerzett néhány sérülést; amik remélhetőleg már gyógyulgatnak szépen. A kosárból kiveszi az egyik tiszta kendőt és mint egy gondos háziasszony, Nilevard ölébe teríti. Nehogy neki leegye a szép ruháját! Kiveszi még két csomagocskát, és a visszazárt kosár tetejére teszi. Kibontva eligazítja egymás mellett és a sarkára ül kedvesével szemben. Az egyikben a reggel sütött kenyér szeletkéi vannak, nem éppen vékonykák. A másikban a sült csirkecombok és szárnyak vannak, amiket citromlével locsolt meg, kakukkfűvel és rozmaringgal dörzsölte át. Így a húsa puhább, a bőre viszont ropogós pirosra sült.*
- Gyerekkoromban gyakrabban utaztunk, mint szerettem volna; de akkor valahogy nem tűnt fel. Tudod, a szüleim miatt, kereskedők voltak mind a ketten. Így mondjuk világot láttam, de bizonyos dolgoknak némileg híján voltam. Amikor anya kicsit gyengélkedett, akkor megálltunk és letelepedtünk. Ott sikerült behoznom a lemaradásom a női dolgok terén. Úgyis mint sütés és főzés, kompót készítés, savanyítás. Takarítás. Még varrni is tudok valamelyest.
*Nem általánosít azzal, hogy egy nőnek igenis tudnia illik ilyesmit. Mert végül is nem kötelező mindenkinek. Ő viszont igenis meg akarta tanulni, hogyan kell egy rendes háztartást vezetni, ha másképp nem, magáról gondoskodni.*
- Szerencsém volt, mert a szomszédunkban egy már idősebb néni lakott és ő sok mindenhez értett.
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-16 19:23:43
Üzenet elküldve: 2022-10-16 19:23:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Elégedetten kacag fel a lány ajánlatára, a tea mindig jó, ő nem szívleli annyira az alkoholok ízét. *
- A legszívesebben olyan italt próbálnék, aminek nincs alkohol íze, és különlegesen gyümölcsös. De kitaláltad a gondolatom.. A tea mindig is finom tud lenni. Az intenzív menta teát nagyon szeretem, és a teafüvek keverését is.
* Az ételek kiválasztása nem úgy sül el, ahogyan Tanilla számított rá, Nilevard hosszú csókokat követel a lánytól, amit meg is kap, még talán kicsit túlzásba is esik a lány, amire a lovagtól tiltakozás nem hangzik el, de az intenzív pír megjelenik az arcán... Ahogyan más gondolatai is lesznek, de azt gyorsan kirázza a fejéből. *
- A-Az úrnőtől?
* Elgondolkozik egy kis ideig, végül megrázza a fejét. *
- Már mindent teljesített amire vágyhattam volna. És hálás is vagyok neki.
* Egy újabb ölelés, de utána hagyja, hogy a lány kikészítse az ételt, hisz éhen hal. *
// Mézes hetek kezdete //
* Elégedetten kacag fel a lány ajánlatára, a tea mindig jó, ő nem szívleli annyira az alkoholok ízét. *
- A legszívesebben olyan italt próbálnék, aminek nincs alkohol íze, és különlegesen gyümölcsös. De kitaláltad a gondolatom.. A tea mindig is finom tud lenni. Az intenzív menta teát nagyon szeretem, és a teafüvek keverését is.
* Az ételek kiválasztása nem úgy sül el, ahogyan Tanilla számított rá, Nilevard hosszú csókokat követel a lánytól, amit meg is kap, még talán kicsit túlzásba is esik a lány, amire a lovagtól tiltakozás nem hangzik el, de az intenzív pír megjelenik az arcán... Ahogyan más gondolatai is lesznek, de azt gyorsan kirázza a fejéből. *
- A-Az úrnőtől?
* Elgondolkozik egy kis ideig, végül megrázza a fejét. *
- Már mindent teljesített amire vágyhattam volna. És hálás is vagyok neki.
* Egy újabb ölelés, de utána hagyja, hogy a lány kikészítse az ételt, hisz éhen hal. *
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-16 14:58:08
Üzenet elküldve: 2022-10-16 14:58:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Elismeri, kellemes így a szabadban üldögélni és összebújni, valahol legbelül pedig tudja, mi mindenben is más ez itt; mintha otthon maradtak volna. Igaz, a rezidencia neki nem igazi otthona. Inkább mondaná átmenetileg hosszú távú szállásának. A kaszárnya sem épp az az összebújós hely és ha ott is tudna maradni valamilyen módon, hát nem így üldögélnének, az biztos.*
- Gyümölcsteát is hoztam, hogyha a bor helyett valami könnyedebbre vágynál. Ám akkor előbb a csirkecomb és kenyér, máris készítem.
*Elővenné egy-egy kendővel az ételt, de mielőtt még moccanhatna, Nilevard arca közelít az ő arca felé. Egészen közelről nézheti a férfi szemeit, pillantása végigfut száján, nyakán. Újabb csókban merülnek el és már meg sem lepődik azon, hogy Nilevard nem szégyenlősködik. Átkarolja a nyakát és a csók után még kószálnak ajkai kedvesei fülei és arcán is. Sok kis apró puszi.*
- Igen? Mit kérnél még Eeyr úrnőtől? Ha tehetnéd és úgy gondolnád, megadja, amit kérsz, miért imádkoznál?
*A puszik osztását azért nem hagyja abba, Nilevard úgy is jelzi, ha mégis túlzásokba esne.*
- Végül is, ha engem kaptál ajándékba tőle, lehet én is tudnék számodra kívánságokat teljesíteni? Nem gondolod?
*Ebben van egy kis kihívás Nilevard felé. Vajon mennyire lesz merész most a férfi?*
// Mézes hetek kezdete //
*Elismeri, kellemes így a szabadban üldögélni és összebújni, valahol legbelül pedig tudja, mi mindenben is más ez itt; mintha otthon maradtak volna. Igaz, a rezidencia neki nem igazi otthona. Inkább mondaná átmenetileg hosszú távú szállásának. A kaszárnya sem épp az az összebújós hely és ha ott is tudna maradni valamilyen módon, hát nem így üldögélnének, az biztos.*
- Gyümölcsteát is hoztam, hogyha a bor helyett valami könnyedebbre vágynál. Ám akkor előbb a csirkecomb és kenyér, máris készítem.
*Elővenné egy-egy kendővel az ételt, de mielőtt még moccanhatna, Nilevard arca közelít az ő arca felé. Egészen közelről nézheti a férfi szemeit, pillantása végigfut száján, nyakán. Újabb csókban merülnek el és már meg sem lepődik azon, hogy Nilevard nem szégyenlősködik. Átkarolja a nyakát és a csók után még kószálnak ajkai kedvesei fülei és arcán is. Sok kis apró puszi.*
- Igen? Mit kérnél még Eeyr úrnőtől? Ha tehetnéd és úgy gondolnád, megadja, amit kérsz, miért imádkoznál?
*A puszik osztását azért nem hagyja abba, Nilevard úgy is jelzi, ha mégis túlzásokba esne.*
- Végül is, ha engem kaptál ajándékba tőle, lehet én is tudnék számodra kívánságokat teljesíteni? Nem gondolod?
*Ebben van egy kis kihívás Nilevard felé. Vajon mennyire lesz merész most a férfi?*
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 21:19:57
Üzenet elküldve: 2022-10-15 21:19:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Egymást megnevettetve sétálnak a parton, míg helyet nem foglalnak egymáson, szorosan. A lány szemeibe néz, majd egy mosoly keretében csókot ad az ajkára. *
- Gyönyörű vagy Manelitte.
* Mondja, majd a homlokára is ad egy csókot. A nagy választási lehetőségeket hallgatva elképed. *
- Na látod, még is kevés az-az egy bor amit én hoztam.
* Mosolyodik el, és ha teheti közelebb húzza a lányt. A kosárba talán nem lát be, de már a felsorolás alatt döntött a választásában. *
- A kenyér és a fűszeres csirkecomb nagyon jól hangzik, de ígérem, hogy mindent megkóstolok. De előbb másra vágyok.
* Nevel fel egy pillanatra, majd komoly arccal lassan megközelíti Tanilla ajkait, és újra belemerül a csókba. Soha nem volt szerelmes Nilevard, de most úgy érzi mindent bepótolhat, a lány melegsége és kedvessége... Az éveken át tartó küzdelem lángjait oltja el. *
- Egyszerűen hihetetlen ez az egész... Eszembe se jutott volna, hogy így fog végződni az egyik templomi imám. Többet kellene az úrnő felé imádkoznom.
* Kacag fel a lovag ismét. *
// Mézes hetek kezdete //
* Egymást megnevettetve sétálnak a parton, míg helyet nem foglalnak egymáson, szorosan. A lány szemeibe néz, majd egy mosoly keretében csókot ad az ajkára. *
- Gyönyörű vagy Manelitte.
* Mondja, majd a homlokára is ad egy csókot. A nagy választási lehetőségeket hallgatva elképed. *
- Na látod, még is kevés az-az egy bor amit én hoztam.
* Mosolyodik el, és ha teheti közelebb húzza a lányt. A kosárba talán nem lát be, de már a felsorolás alatt döntött a választásában. *
- A kenyér és a fűszeres csirkecomb nagyon jól hangzik, de ígérem, hogy mindent megkóstolok. De előbb másra vágyok.
* Nevel fel egy pillanatra, majd komoly arccal lassan megközelíti Tanilla ajkait, és újra belemerül a csókba. Soha nem volt szerelmes Nilevard, de most úgy érzi mindent bepótolhat, a lány melegsége és kedvessége... Az éveken át tartó küzdelem lángjait oltja el. *
- Egyszerűen hihetetlen ez az egész... Eszembe se jutott volna, hogy így fog végződni az egyik templomi imám. Többet kellene az úrnő felé imádkoznom.
* Kacag fel a lovag ismét. *
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 20:32:21
Üzenet elküldve: 2022-10-15 20:32:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
- Majd vigyázunk arra, hogy formában maradjon.
*Nevetésük újra és újra felcsendül, amíg elérnek egy kellemes helyre a vízpart mellett. Némi árnyék is akad, de még kellemesen süt a nap, nem akar teljesen elbújni előle.*
- Szerintem egy páncélnak csak több idő kell ahhoz, hogy rozsdásodni kezdjen. Nem akarunk napokig állni a mocsárban. De ezt a részét majd inkább hagyd ránk. Már ami a gyűjtögetést illeti.
*A furcsa becenév hallatán inkább elfintorodik, de az invitálásnak örül és hamar Nilevard ölében üldögél. Kényelmesen elhelyezkedik, de keze ügyében van a kosár is, benne a finomságokkal.*
- Manelitte. Anyukám hívott így még kicsi koromban. Hajnalban születtem és innen jutott eszébe ez a név. Valami olyasmit jelenthet, hogy hajlani levélke. Ugyanis a színek havában születtem, amikor már színesek a fák.
*Kedvese ölében ülve előbb egy csókot kér. Csak azután lehet szó arról, hogy egyenek majd.*
- Egyébként sütöttem fűszeres csirkecombokat és szárnyakat, azokból hoztam el. Sütöttem hozzá kenyeret. Meg tepertős buktát és baracklekváros buktát; csak hogy legyen sós és édes is.
*Ezt nagyjából tegnap este készítette elő és ma reggel sütötte meg. Úgyhogy van miből választani.*
// Mézes hetek kezdete //
- Majd vigyázunk arra, hogy formában maradjon.
*Nevetésük újra és újra felcsendül, amíg elérnek egy kellemes helyre a vízpart mellett. Némi árnyék is akad, de még kellemesen süt a nap, nem akar teljesen elbújni előle.*
- Szerintem egy páncélnak csak több idő kell ahhoz, hogy rozsdásodni kezdjen. Nem akarunk napokig állni a mocsárban. De ezt a részét majd inkább hagyd ránk. Már ami a gyűjtögetést illeti.
*A furcsa becenév hallatán inkább elfintorodik, de az invitálásnak örül és hamar Nilevard ölében üldögél. Kényelmesen elhelyezkedik, de keze ügyében van a kosár is, benne a finomságokkal.*
- Manelitte. Anyukám hívott így még kicsi koromban. Hajnalban születtem és innen jutott eszébe ez a név. Valami olyasmit jelenthet, hogy hajlani levélke. Ugyanis a színek havában születtem, amikor már színesek a fák.
*Kedvese ölében ülve előbb egy csókot kér. Csak azután lehet szó arról, hogy egyenek majd.*
- Egyébként sütöttem fűszeres csirkecombokat és szárnyakat, azokból hoztam el. Sütöttem hozzá kenyeret. Meg tepertős buktát és baracklekváros buktát; csak hogy legyen sós és édes is.
*Ezt nagyjából tegnap este készítette elő és ma reggel sütötte meg. Úgyhogy van miből választani.*
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:56:36
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:56:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
- Nincs ellenemre, hogy összebarátkoztok, csak ne makacsolja meg magát, hogy minden fordulónál követel tőlem egy répát, mert akkor elfog hízni.
* Kacag fel újra a lovag, hangja lágy, és inkább könnyed. Feszültség nem-igen jelentkezik az arcán. Igazán nyugodt a lány mellett. Szerencséjükre nem kell sokáig sétálniuk, hogy helyet találjanak a patak partján. Ha oda adja neki a másik, akkor gyorsan leteríti, hogy mihamarabb elkezdhessék az étel szortírozást. Nem is kell füttyenteni Ágas felé, lelkesen indul feléjük, és az ivást abba hagyva, egy kis füvön kezd el rágódni. *
- Megfontolandó, de a mocsárt nem nagyon szeretem. A rozsdásodás veszélye is fenn áll, de a lovagi páncél csak nem szenved el ilyen kárt...
* Egy kicsit elgondolkozva elfoglalja a helyét a takarón, és karjait nyújtja a lány felé. *
- Ülj az ölembe Táni.
* Próbálkozik be egy becenévvel. *
- Sokat gondolkoztam egy Mithril páncélzaton, de még egy gyűrű is ezer arany fölötti árba kerül, ha nem kétezerbe... Nem is tudom elképzelni, hogy egy páncél mennyibe kerülhet...
// Mézes hetek kezdete //
- Nincs ellenemre, hogy összebarátkoztok, csak ne makacsolja meg magát, hogy minden fordulónál követel tőlem egy répát, mert akkor elfog hízni.
* Kacag fel újra a lovag, hangja lágy, és inkább könnyed. Feszültség nem-igen jelentkezik az arcán. Igazán nyugodt a lány mellett. Szerencséjükre nem kell sokáig sétálniuk, hogy helyet találjanak a patak partján. Ha oda adja neki a másik, akkor gyorsan leteríti, hogy mihamarabb elkezdhessék az étel szortírozást. Nem is kell füttyenteni Ágas felé, lelkesen indul feléjük, és az ivást abba hagyva, egy kis füvön kezd el rágódni. *
- Megfontolandó, de a mocsárt nem nagyon szeretem. A rozsdásodás veszélye is fenn áll, de a lovagi páncél csak nem szenved el ilyen kárt...
* Egy kicsit elgondolkozva elfoglalja a helyét a takarón, és karjait nyújtja a lány felé. *
- Ülj az ölembe Táni.
* Próbálkozik be egy becenévvel. *
- Sokat gondolkoztam egy Mithril páncélzaton, de még egy gyűrű is ezer arany fölötti árba kerül, ha nem kétezerbe... Nem is tudom elképzelni, hogy egy páncél mennyibe kerülhet...
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:02:39
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:02:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Ágas nagy mohósággal kapkod a finomságok felé, amiket direkt neki készített elő a mai napra. Nevetve kínál neki az almából és a répából is, de későbbre is hagy még. Megvakargatja puha bársonyos orrát és útjára engedi, hogy kedvére ihasson a falatozás után. Segít a cipekedésben is, amíg le nem tudnak ülni egy jó helyre. Ha mást nem, legalább az elemózsiás kosarat viszi a kezében.*
- Gondoltam összebarátkozom vele. Mégiscsak a te legjobb barátod és társad. Tegnap nem tudtam illően megköszöni, hogy engedett felülnöm a hátára.
*Illik megköszönni. Gyalogláb mennek még tovább.*
- Mesélhetek magamról is persze, de szeretem hallgatni a hangod. Viszont keressünk egy helyet a víz közelében. Nehogy kárba vesszen az a sok minden, amivel készültem mára.
*Takaró is akad, amit leteríthetnek a fűre, nehogy kedvese warg bundáján kelljen megint heverniük.*
- Készíthetek neked ruhát, ha gondolod, de ha páncélban jössz, akkor nem gondolnám fontosnak. Amúgy majd tervezünk láposabb részeket is meglátogatni, szóval csak óvatosan a nehéz felszereléssel. Azt viszont nem tudom, hogy jön-e még valaki. Nimeril szervezi a dolgokat, kettőnk között ő a főnök. De nem mondta még, hogy sikerrel járt volna ezen a téren.
// Mézes hetek kezdete //
*Ágas nagy mohósággal kapkod a finomságok felé, amiket direkt neki készített elő a mai napra. Nevetve kínál neki az almából és a répából is, de későbbre is hagy még. Megvakargatja puha bársonyos orrát és útjára engedi, hogy kedvére ihasson a falatozás után. Segít a cipekedésben is, amíg le nem tudnak ülni egy jó helyre. Ha mást nem, legalább az elemózsiás kosarat viszi a kezében.*
- Gondoltam összebarátkozom vele. Mégiscsak a te legjobb barátod és társad. Tegnap nem tudtam illően megköszöni, hogy engedett felülnöm a hátára.
*Illik megköszönni. Gyalogláb mennek még tovább.*
- Mesélhetek magamról is persze, de szeretem hallgatni a hangod. Viszont keressünk egy helyet a víz közelében. Nehogy kárba vesszen az a sok minden, amivel készültem mára.
*Takaró is akad, amit leteríthetnek a fűre, nehogy kedvese warg bundáján kelljen megint heverniük.*
- Készíthetek neked ruhát, ha gondolod, de ha páncélban jössz, akkor nem gondolnám fontosnak. Amúgy majd tervezünk láposabb részeket is meglátogatni, szóval csak óvatosan a nehéz felszereléssel. Azt viszont nem tudom, hogy jön-e még valaki. Nimeril szervezi a dolgokat, kettőnk között ő a főnök. De nem mondta még, hogy sikerrel járt volna ezen a téren.
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 10:10:19
Üzenet elküldve: 2022-10-15 10:10:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
-Gyerünk.
*Lapogatja meg a ló szügyét előrehajolva a nyeregben. Hosszan elkísérte a jószág, mióta eljött Artheniorból. Egészen kötődik a mogyoróbarna ménhez. A Városi Őrség legjobb lovához.
A lovak felismerik gazdájukat, s annak hangját is. Épp ezért soha sem nevezte el hátasait. Nem az a szentimentális fajta. Ez itt azonban tűzön s vízen átkísérte. A Kaszárnya istállójából a Kikötőn át, a Füves Puszta gyilkos útvesztőjén keresztül. Megérdemli, hogy nevén nevezze.
Felpillant a jókora fára, ami mellett épp elhaladnak. Tekintetével követi csak a lassan lehulló, sárgálló falevelet.*
-Ősz. *Szólal meg végül morózusan. Sosem volt fantáziája az ilyesmihez.*
-Mit szólsz, Ősz? *Ismét meglapogatja a lovat, mire az válaszul felnyerít.
Ügetésre fogja a mént, s az nem is ellenkezik.
Így érik el a várost. A Városi Őrség egykori parancsnoka, s a Városi Őrség egykori csataménje.*
*Lapogatja meg a ló szügyét előrehajolva a nyeregben. Hosszan elkísérte a jószág, mióta eljött Artheniorból. Egészen kötődik a mogyoróbarna ménhez. A Városi Őrség legjobb lovához.
A lovak felismerik gazdájukat, s annak hangját is. Épp ezért soha sem nevezte el hátasait. Nem az a szentimentális fajta. Ez itt azonban tűzön s vízen átkísérte. A Kaszárnya istállójából a Kikötőn át, a Füves Puszta gyilkos útvesztőjén keresztül. Megérdemli, hogy nevén nevezze.
Felpillant a jókora fára, ami mellett épp elhaladnak. Tekintetével követi csak a lassan lehulló, sárgálló falevelet.*
-Ősz. *Szólal meg végül morózusan. Sosem volt fantáziája az ilyesmihez.*
-Mit szólsz, Ősz? *Ismét meglapogatja a lovat, mire az válaszul felnyerít.
Ügetésre fogja a mént, s az nem is ellenkezik.
Így érik el a várost. A Városi Őrség egykori parancsnoka, s a Városi Őrség egykori csataménje.*
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:36:08
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:36:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* A történet csak úgy száll, de miközben száját járatja, látja Tanilla tekintetét, mikor elengedné Ágast... Gyorsan vissza fogja a bestiát, hogy még időben levegyék róla a felszerelést.
Karjai közt cipeli, míg a ló már a vizet nyeli. *
- Eredetileg megverhettek volna könnyedén.
* Folytatja a lovag, de végül Ágas is feladja a türelmi harcot. Amint meglátja a finomságokat a lány kezében, elindul felé, és ha kell a világot is félre tolja értük. *
- Hékás!
* Löki fel majdnem Nilevardot, aki a lelkes ló láttán felkacag, és megpaskolja a nyakát. *
- Ha így folytatod, még a végén jobban megszeret téged, mint engem.
* Nevet fel újra, míg lelkesen ropogtatja a ló az almát. *
- Ha egyszerre támadtak volna nekem, akkor nem sok esélyem lett volna.
* Rázza meg a fejét, de végül egy pillanatra elgondolkozik. ~ Megint sokat beszélek? ~ Az elmélet talán igaz, de az is lehet, hogy a lány nem bánja, ezt csak az idő mondhatja meg, na és persze Tanilla. *
- De mesélj magadról inkább, én már így is eleget beszéltem.
* Szép kis kontra Nilevard! Szép munka! Míg ágas a gyümölcs, és a zöldségekkel foglalkozik, figyelmesen hallgatja a lányt, nem gondolja magát egy cseppet sem érdekesebbnek, mint a másikat. Számára a lovagi lét már olyan természetes, mintha csak lélegezne. *
- Arra gondoltam, hogy majd készíttethetnénk egymásnak valami túra ruhát az útra, bár úgy is páncélban jövök.
* Rántja meg mosolyogva a vállát. *
- A védelmedre szándékozom fókuszálni majd, amúgy... Mellesleg a doktornőn kívül még jön más is? Nem béreltetek testőrséget Artheniorból?
// Mézes hetek kezdete //
* A történet csak úgy száll, de miközben száját járatja, látja Tanilla tekintetét, mikor elengedné Ágast... Gyorsan vissza fogja a bestiát, hogy még időben levegyék róla a felszerelést.
Karjai közt cipeli, míg a ló már a vizet nyeli. *
- Eredetileg megverhettek volna könnyedén.
* Folytatja a lovag, de végül Ágas is feladja a türelmi harcot. Amint meglátja a finomságokat a lány kezében, elindul felé, és ha kell a világot is félre tolja értük. *
- Hékás!
* Löki fel majdnem Nilevardot, aki a lelkes ló láttán felkacag, és megpaskolja a nyakát. *
- Ha így folytatod, még a végén jobban megszeret téged, mint engem.
* Nevet fel újra, míg lelkesen ropogtatja a ló az almát. *
- Ha egyszerre támadtak volna nekem, akkor nem sok esélyem lett volna.
* Rázza meg a fejét, de végül egy pillanatra elgondolkozik. ~ Megint sokat beszélek? ~ Az elmélet talán igaz, de az is lehet, hogy a lány nem bánja, ezt csak az idő mondhatja meg, na és persze Tanilla. *
- De mesélj magadról inkább, én már így is eleget beszéltem.
* Szép kis kontra Nilevard! Szép munka! Míg ágas a gyümölcs, és a zöldségekkel foglalkozik, figyelmesen hallgatja a lányt, nem gondolja magát egy cseppet sem érdekesebbnek, mint a másikat. Számára a lovagi lét már olyan természetes, mintha csak lélegezne. *
- Arra gondoltam, hogy majd készíttethetnénk egymásnak valami túra ruhát az útra, bár úgy is páncélban jövök.
* Rántja meg mosolyogva a vállát. *
- A védelmedre szándékozom fókuszálni majd, amúgy... Mellesleg a doktornőn kívül még jön más is? Nem béreltetek testőrséget Artheniorból?
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:01:41
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:01:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Igen, Nilevard határozottan jól néz ki, jó képű fickó, szent igaz. S ma még ahhoz is volt szerencséje, hogy ing nélkül lássa. Ezen az emléken kicsit elmereng és újfent belefeledkezik a kockák számolgatásába. Azt már ott és akkor megfogadta magának, hogy az első bizalmasabb együttlétük során majd málnaszemeket fog csemegézni arról a szépen kidolgozott kockás hasáról, mellkasáról, és. ~Hajaj, elszaladt a fantáziám?!~ Szerencséjére ő ül elől, így kedvese nem láthatja, intenzíven piroslik arca az iménti gondolatoktól.*
- Érdekes és szokatlan látvány. Jobb kedvelem a könnyedebb, kényelmesebb ruhákat. Bele bújok, kibújok és kész. De hallgatlak, mesélj csak.
*Újabb részletet ismerhet meg kedvese múltjából, így apránként kerekebb lesz az egész. Amíg kedvese érkezésének történetét hallgatja, megérkeznek a tisztásra. Segítséggel leszáll Ágas hátáról és segít lepakolni. Legalábbis jó lenne, ha előbb leoldanák róla a dolgaikat, mielőtt még a ló elbandukol inni. Csak így tudja a neki szánt almákból és répából álló csomagocskát elővenni és egy-egy falattal megkínálni. Nem kockacukor, de az alma kimondottan édeskés ízű és lédús.*
- Szóval meg akartak leckéztetni, de pórul jártak és így lettél egy közülük. Hát igen, a látszat nem minden, ahogy a számbéli túlerő sem mindig elég.
*Nilevard már akkor is jól képzett harcos volt, meg tudta védeni magát és szó szerint kiharcolta magának azt, hogy ne vegyék semmibe. Az ő tenyere közben kicsit lucskos lesz, mert egy-egy almát és répát odakínál Ágasnak. Most már csak egy kellemes helyet kell találniuk arra, hogy lepihenhessenek. Vagy sétáljanak még egy ideig.*
// Mézes hetek kezdete //
*Igen, Nilevard határozottan jól néz ki, jó képű fickó, szent igaz. S ma még ahhoz is volt szerencséje, hogy ing nélkül lássa. Ezen az emléken kicsit elmereng és újfent belefeledkezik a kockák számolgatásába. Azt már ott és akkor megfogadta magának, hogy az első bizalmasabb együttlétük során majd málnaszemeket fog csemegézni arról a szépen kidolgozott kockás hasáról, mellkasáról, és. ~Hajaj, elszaladt a fantáziám?!~ Szerencséjére ő ül elől, így kedvese nem láthatja, intenzíven piroslik arca az iménti gondolatoktól.*
- Érdekes és szokatlan látvány. Jobb kedvelem a könnyedebb, kényelmesebb ruhákat. Bele bújok, kibújok és kész. De hallgatlak, mesélj csak.
*Újabb részletet ismerhet meg kedvese múltjából, így apránként kerekebb lesz az egész. Amíg kedvese érkezésének történetét hallgatja, megérkeznek a tisztásra. Segítséggel leszáll Ágas hátáról és segít lepakolni. Legalábbis jó lenne, ha előbb leoldanák róla a dolgaikat, mielőtt még a ló elbandukol inni. Csak így tudja a neki szánt almákból és répából álló csomagocskát elővenni és egy-egy falattal megkínálni. Nem kockacukor, de az alma kimondottan édeskés ízű és lédús.*
- Szóval meg akartak leckéztetni, de pórul jártak és így lettél egy közülük. Hát igen, a látszat nem minden, ahogy a számbéli túlerő sem mindig elég.
*Nilevard már akkor is jól képzett harcos volt, meg tudta védeni magát és szó szerint kiharcolta magának azt, hogy ne vegyék semmibe. Az ő tenyere közben kicsit lucskos lesz, mert egy-egy almát és répát odakínál Ágasnak. Most már csak egy kellemes helyet kell találniuk arra, hogy lepihenhessenek. Vagy sétáljanak még egy ideig.*
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 19:25:38
Üzenet elküldve: 2022-10-14 19:25:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Ma?! *Kilált fel árvánk ijedtében még fekvéből is felülve.* Én is ettem már ma. A Kalmárban egész finom a sültkolbász. Ha engem kérdezel, még a tojásnál is jobb reggeli gyanánt. De... *Itt pedig a tatyója tartalmában kezd túrkálni. Ki is veszi belőle a kenyeret, a sajtot és a szárított húst.* ... már tudnék újra enni. Velem tartasz?
*Kérdezi csillogóan kiskutyás kékekkel. Remélve, hogy Myyna is kapható néhány finom falatra. Ha teljesen őszinte akarna lenni, elárulhatná, hogy olyannak feltételezi a lányt, amilyen maga is volt egy éve. Egy koszos utcakölyöknek, aki csupán akkor ehet egyet a hasával, ha sikerült ellopnia valamit. Valamit, ami ér annyit, mint egy kiadós étkezés egy fogadóban. Azért Lily sem több. Ma sem. A piszkos, szakadt ruhában, legalább akkora senki, mint a lány, aki mellette fekszik. Mégsem tud így tekinteni rá. Myyn-át valamiért többnek tekinti magánál. Ő szebb, okosabb és vidámabb, mint bárki, akit valaha látott. Önmagát is beleértve.*
- Kérlek, egyél velem! Egyedül nem olyan jó.
*Nyújtja a már félbe tépett kenyeret Myyna felé. Ha pedig a lány elfogadja, árvánk kiveszi a tőrt, ami eddig az övébe volt tűzve. Nyilván nem ártó szándékkal. Csupán a sajtot is szeretné elfelezni. Ezzel végezvén, a szárított húst is elosztja kettejük között, majd szokásához híven, erőteljes majszolásba kezd.*
- Szóval fogjunk törpét?
*Kérdezi majdnem teli szájjal, végig a lány kékjeit kutatva.*
- Azt leszámítva, hogy ők nagyon erősek, talán ketten sem bírnánk el vele. Én egyet sem látok. Egyébként borotvánk sincs. Vagy nálad van ilyesmi?
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Ma?! *Kilált fel árvánk ijedtében még fekvéből is felülve.* Én is ettem már ma. A Kalmárban egész finom a sültkolbász. Ha engem kérdezel, még a tojásnál is jobb reggeli gyanánt. De... *Itt pedig a tatyója tartalmában kezd túrkálni. Ki is veszi belőle a kenyeret, a sajtot és a szárított húst.* ... már tudnék újra enni. Velem tartasz?
*Kérdezi csillogóan kiskutyás kékekkel. Remélve, hogy Myyna is kapható néhány finom falatra. Ha teljesen őszinte akarna lenni, elárulhatná, hogy olyannak feltételezi a lányt, amilyen maga is volt egy éve. Egy koszos utcakölyöknek, aki csupán akkor ehet egyet a hasával, ha sikerült ellopnia valamit. Valamit, ami ér annyit, mint egy kiadós étkezés egy fogadóban. Azért Lily sem több. Ma sem. A piszkos, szakadt ruhában, legalább akkora senki, mint a lány, aki mellette fekszik. Mégsem tud így tekinteni rá. Myyn-át valamiért többnek tekinti magánál. Ő szebb, okosabb és vidámabb, mint bárki, akit valaha látott. Önmagát is beleértve.*
- Kérlek, egyél velem! Egyedül nem olyan jó.
*Nyújtja a már félbe tépett kenyeret Myyna felé. Ha pedig a lány elfogadja, árvánk kiveszi a tőrt, ami eddig az övébe volt tűzve. Nyilván nem ártó szándékkal. Csupán a sajtot is szeretné elfelezni. Ezzel végezvén, a szárított húst is elosztja kettejük között, majd szokásához híven, erőteljes majszolásba kezd.*
- Szóval fogjunk törpét?
*Kérdezi majdnem teli szájjal, végig a lány kékjeit kutatva.*
- Azt leszámítva, hogy ők nagyon erősek, talán ketten sem bírnánk el vele. Én egyet sem látok. Egyébként borotvánk sincs. Vagy nálad van ilyesmi?
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 16:32:44
Üzenet elküldve: 2022-10-14 16:32:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Pucér?
*Szaladnak is fel hamar a szemöldökei, mert a lényeget szokás szerint hamar sikerül kiszűrnie. De mielőtt kiderülne, hogy mit is takar a tisztás által látott pucér testek fogalma inkább legyint egyet, hogy haladjanak tovább. Hiszen valószínűleg fürdőzőkről lehet szó, semmi olyan más undi dologról, amiről ő maga még csak hallott, hogy létezik, de az is elég volt.
Az kicsit elkedvetleníti, hogy a mai nap sem igazán alkalmas arra, hogy megszerezze a főzés tudományát, de ugyebár, ami késik az nem múlik. Amúgy is enélkül is épp elég szórakoztatónak találja Lily társaságát. Ő maga sem tudna visszaemlékezni, hogy mikor volt része hasonszőrű pajtást szerezni, aki még lány is. Mert ugye azok jobban megértik egymást. Hiába imádja Ranent, hiába adná érte az életét, meghát csak ő az egyetlen barátja ez idáig, most jó érzéssel tölti el, hogy egy lány a társasága.*
- Ma ettem.
*Ráz aprót a fején, megerősítve azt, hogy az evés témáját egyelőre el tudja engedni. Így a főzés mellőzése sem hagy benne akkora űrt.
Amikor a lány is megérkezik mellé elmosolyodva fordítja vissza a tekintetét, majd azt a bizonyos konyhafőnök felhőre. Egy ideig hümmögve méregeti, majd vállait megvonva szusszan fel.*
- Inkább olyan, mint egy fenék. Az a dagadt fajta, ami az aranygyűrűs kereskedőknek van. Tudod, amitől viszketni kezd a lábad, hogy de jó lenne egyet belerúgni.
*Vigyorodik el a gondolatra, majd Lily szavaira oldalra is sandít, miközben szemöldökei is magasabbra szaladnak.*
- Hm? *Pislog párat, majd lassan elmosolyodva fordul vissza az ég felé.* Hmmm... Az meg, mint egy vágás utáni csirke. Az a kicsi ott a feje.
*Kuncog fel, ahogy a felhőkre mutogat, aztán dolga végeztével mindkét karját a tarkója alá pakolja. Senki sem lehet a tudója, hogy milyen jövő elé néznek. Talán, ha visszamegy a kikötőbe a következő reggelt sem fogja megérni. Így most neki is jólesik az, hogy hosszú idő óta először lehet ennyire gondtalan.*
- Én is bírlak.
*Válaszolja végül egyszerűen, de őszintén. Az ismerős érzés elgondolkodtatja, mert ő is érez valami furcsa kavargást a pocakjában, ami sem nem az éhség, sem valami gyomorrontás nem lehet. Talán ez a jele annak, hogy ez a találkozás meg lett írva nekik, hisz hasonló körökből származnak. Ha múltjuk még annyira nem is egyforma.*
- Megborotválhatnánk egy törpét.
*Hunyorog elgondolkodva, majd elvigyorodik a kiváló ötletre.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Pucér?
*Szaladnak is fel hamar a szemöldökei, mert a lényeget szokás szerint hamar sikerül kiszűrnie. De mielőtt kiderülne, hogy mit is takar a tisztás által látott pucér testek fogalma inkább legyint egyet, hogy haladjanak tovább. Hiszen valószínűleg fürdőzőkről lehet szó, semmi olyan más undi dologról, amiről ő maga még csak hallott, hogy létezik, de az is elég volt.
Az kicsit elkedvetleníti, hogy a mai nap sem igazán alkalmas arra, hogy megszerezze a főzés tudományát, de ugyebár, ami késik az nem múlik. Amúgy is enélkül is épp elég szórakoztatónak találja Lily társaságát. Ő maga sem tudna visszaemlékezni, hogy mikor volt része hasonszőrű pajtást szerezni, aki még lány is. Mert ugye azok jobban megértik egymást. Hiába imádja Ranent, hiába adná érte az életét, meghát csak ő az egyetlen barátja ez idáig, most jó érzéssel tölti el, hogy egy lány a társasága.*
- Ma ettem.
*Ráz aprót a fején, megerősítve azt, hogy az evés témáját egyelőre el tudja engedni. Így a főzés mellőzése sem hagy benne akkora űrt.
Amikor a lány is megérkezik mellé elmosolyodva fordítja vissza a tekintetét, majd azt a bizonyos konyhafőnök felhőre. Egy ideig hümmögve méregeti, majd vállait megvonva szusszan fel.*
- Inkább olyan, mint egy fenék. Az a dagadt fajta, ami az aranygyűrűs kereskedőknek van. Tudod, amitől viszketni kezd a lábad, hogy de jó lenne egyet belerúgni.
*Vigyorodik el a gondolatra, majd Lily szavaira oldalra is sandít, miközben szemöldökei is magasabbra szaladnak.*
- Hm? *Pislog párat, majd lassan elmosolyodva fordul vissza az ég felé.* Hmmm... Az meg, mint egy vágás utáni csirke. Az a kicsi ott a feje.
*Kuncog fel, ahogy a felhőkre mutogat, aztán dolga végeztével mindkét karját a tarkója alá pakolja. Senki sem lehet a tudója, hogy milyen jövő elé néznek. Talán, ha visszamegy a kikötőbe a következő reggelt sem fogja megérni. Így most neki is jólesik az, hogy hosszú idő óta először lehet ennyire gondtalan.*
- Én is bírlak.
*Válaszolja végül egyszerűen, de őszintén. Az ismerős érzés elgondolkodtatja, mert ő is érez valami furcsa kavargást a pocakjában, ami sem nem az éhség, sem valami gyomorrontás nem lehet. Talán ez a jele annak, hogy ez a találkozás meg lett írva nekik, hisz hasonló körökből származnak. Ha múltjuk még annyira nem is egyforma.*
- Megborotválhatnánk egy törpét.
*Hunyorog elgondolkodva, majd elvigyorodik a kiváló ötletre.*
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 15:38:40
Üzenet elküldve: 2022-10-14 15:38:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Elgondolkodva néz végig a lányon mielőtt az ismét a fűben ülve találná magát. A felmerülő lehetőségek hallatán pedig csak mosolyogva vakarja a fejét.*
- Abban biztos vagyok, hogy sokan vedeltek már Lanawin szerte. Még ez a tisztás is látott már ivóversenyt. Ahogy pucér testeket is. Nem lesz ez így jó.
*Huppan le árvánk is Myyna mellé. Töprengve bámul maga elé. Hiszen az képtelenség, hogy két fiatal lány ne találjon ki valami bődületes ostobaságot, amit még senki sem csinált előttük. Ahhoz túlságosan fiatalok, hogy ne vállalják be. Ahhoz meg nem elég tapasztaltak, hogy eszükbe jusson valami. Bár a főzni tanítás elkezdi kapargatni Lily kobakját. Hiszen végre nem elvenne, hanem adna. Ez a lány pedig érdemesnek látszik erre a tudásra. De még egy tábortűz sem áll rendelkezésre, hogy legalább szalonnát süssenek. A szalonnát nem is említve. Ahhoz meg, hogy fűből és napfényből fogyasztható ételt kreáljon, még árvánk sem elég képzett. Még. Ezen van a hangsúly. Csak egy tűzrakó helyet kell csinálnia a romvárosban és sült patkányos pitét fog árulni. Ez már majdnem ugyanaz.*
- Hasznos lenne, az biztos. De hozzávalók és bogrács nélkül, még egy ragu levest sem tudnánk alkotni. Ellenben van sajtom és szárított húsom. Ha megéheznél, szívesen megosztom veled. *Komisz mosolyt vesz fel.* A tegnapom meglepően nyereséges volt. Így vettem egy kevés tartós kaját. És némi gyümölcsöt.
*Mutat az ijesztéshez használt almára. Majd a lány példáját követve, árvánk is vízszintesbe helyezi magát a tisztás ölelésében.*
- Fenéket! Az úgy néz ki, mint az árvaházi konyhafőnök. Alacsony, kopasz, de megvannak a hosszú fülei. Már a nevére sem emlékszem. Pedig nagyon hiányzik a dagadék.
*Hangosan nevet fel. Talán még Lily sem emlékszik rá, mikor lehetett ennyire felszabadult utoljára. A karót nyelt Illidary és az utálatos Syndra óta most érzi először gyereknek magát. Pedig ez az érzés már nem sokáig fogja elkísérni. Ezt felismerve egy hálás pillantást vet a mellette fekvő Myynára.*
- Tudod, nem igazán ismerlek. Ellenben már nagyon bírlak. Van benned valami ismerős, amihez már rég volt szerencsém.
*Ez a rég viszont meglehetősen relatív. Tekintve, hogy Lily nem él túlzottan rég óta. Mégis nosztalgikus érzéseket kelt benne egy hasonszőrű lány, akinek a szája is olyan szabad, mint árvánké. Most. Itt a fűben heverve érzi magát a legjobban. Talán évek óta. Lehet, hogy nem csinálnak semmi különlegeset, számára mégis élvezetes ez a beszélgetés. Ám, ami késik, nem múlik.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Elgondolkodva néz végig a lányon mielőtt az ismét a fűben ülve találná magát. A felmerülő lehetőségek hallatán pedig csak mosolyogva vakarja a fejét.*
- Abban biztos vagyok, hogy sokan vedeltek már Lanawin szerte. Még ez a tisztás is látott már ivóversenyt. Ahogy pucér testeket is. Nem lesz ez így jó.
*Huppan le árvánk is Myyna mellé. Töprengve bámul maga elé. Hiszen az képtelenség, hogy két fiatal lány ne találjon ki valami bődületes ostobaságot, amit még senki sem csinált előttük. Ahhoz túlságosan fiatalok, hogy ne vállalják be. Ahhoz meg nem elég tapasztaltak, hogy eszükbe jusson valami. Bár a főzni tanítás elkezdi kapargatni Lily kobakját. Hiszen végre nem elvenne, hanem adna. Ez a lány pedig érdemesnek látszik erre a tudásra. De még egy tábortűz sem áll rendelkezésre, hogy legalább szalonnát süssenek. A szalonnát nem is említve. Ahhoz meg, hogy fűből és napfényből fogyasztható ételt kreáljon, még árvánk sem elég képzett. Még. Ezen van a hangsúly. Csak egy tűzrakó helyet kell csinálnia a romvárosban és sült patkányos pitét fog árulni. Ez már majdnem ugyanaz.*
- Hasznos lenne, az biztos. De hozzávalók és bogrács nélkül, még egy ragu levest sem tudnánk alkotni. Ellenben van sajtom és szárított húsom. Ha megéheznél, szívesen megosztom veled. *Komisz mosolyt vesz fel.* A tegnapom meglepően nyereséges volt. Így vettem egy kevés tartós kaját. És némi gyümölcsöt.
*Mutat az ijesztéshez használt almára. Majd a lány példáját követve, árvánk is vízszintesbe helyezi magát a tisztás ölelésében.*
- Fenéket! Az úgy néz ki, mint az árvaházi konyhafőnök. Alacsony, kopasz, de megvannak a hosszú fülei. Már a nevére sem emlékszem. Pedig nagyon hiányzik a dagadék.
*Hangosan nevet fel. Talán még Lily sem emlékszik rá, mikor lehetett ennyire felszabadult utoljára. A karót nyelt Illidary és az utálatos Syndra óta most érzi először gyereknek magát. Pedig ez az érzés már nem sokáig fogja elkísérni. Ezt felismerve egy hálás pillantást vet a mellette fekvő Myynára.*
- Tudod, nem igazán ismerlek. Ellenben már nagyon bírlak. Van benned valami ismerős, amihez már rég volt szerencsém.
*Ez a rég viszont meglehetősen relatív. Tekintve, hogy Lily nem él túlzottan rég óta. Mégis nosztalgikus érzéseket kelt benne egy hasonszőrű lány, akinek a szája is olyan szabad, mint árvánké. Most. Itt a fűben heverve érzi magát a legjobban. Talán évek óta. Lehet, hogy nem csinálnak semmi különlegeset, számára mégis élvezetes ez a beszélgetés. Ám, ami késik, nem múlik.*
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 14:11:50
Üzenet elküldve: 2022-10-14 14:11:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Mondaná, hogy megnyugtatja a lány kacagása a medvés dolgot illetőleg, de ez egyáltalán nincs így. Naiv kis koponyája nem mindig tudja teljes mértékben elkülöníteni a komolytalant a komolytól. De az elmúlt beszélgetések pillanatai valahogy azt a következtetést erőszakolják bele, hogy a fiatal medveölő lány nem is létezik. Legalábbis egyelőre még nem. Ha pedig ez változni fog, akkor csak reménykedik benne, hogy ő megfelelő távolságban lesz a történésektől.
Az már viszont jobban felvillanyozza, hogy valami újdonságot, valami különlegeset készülnek véghez vinni. A neheze egyelőre az, hogy ki kéne találni mi is legyen az.*
- Hát... *Komoly eltűnődéssel vakar mutatóujjával az állára, de végül csak vállat von és tanácstalanul tárja szét a karjait.* A hősök valakit vagy valamit mentenek meg, de most semmi ilyet nem látok, a hangszeren játszáshoz meg hangszer is kéne.
*Sóhajt fel olyan drámaisággal, mintha így minden lehetőségük ezzel ki is apadt volna. Szinte bosszúsan huppan vissza a földre, lábait keresztbe pakolva, miközben combjára könyökölve támasztja meg állát az öklein.*
- Vedelőbajnokság egy fogadóban?
*Sandít fel a lányra, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Azt már biztos csinálták mások is.
*Ráncolja össze a homlokát csücsörítve, s szinte látni, ahogy a kerekek füstölnek a fejében az erőltetett gondolkodástól.*
- Versenyeztethetünk csigákat. Vagy pucér versenyfutás? Ah, azért biztos bevinnének.
*Nyögve veti hátra magát a fűben, kezeit, lábait szerte dobva, miközben meredten bámul az égre.*
- Az úgy néz ki, mint egy csacsi.
*Mutat az egyik elvonuló, formátlan felhőre.*
- Megtaníthatnál főzni. Bár az sem különleges vagy egyedi, de legalább hasznos.
*Volna ám pár ötlete, de talán jobb azt egyelőre megtartania magának, mert hát a java része olyan, ami miatt lehet, hogy az őrségtől kapna jutalmul egy kis botozást. Az meg kinek hiányzik ezekben az ínséges időkben? Így kékjei ismét a lányra vetülnek, hátha amaz hamarabb jutott dűlőre az ügyben.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Mondaná, hogy megnyugtatja a lány kacagása a medvés dolgot illetőleg, de ez egyáltalán nincs így. Naiv kis koponyája nem mindig tudja teljes mértékben elkülöníteni a komolytalant a komolytól. De az elmúlt beszélgetések pillanatai valahogy azt a következtetést erőszakolják bele, hogy a fiatal medveölő lány nem is létezik. Legalábbis egyelőre még nem. Ha pedig ez változni fog, akkor csak reménykedik benne, hogy ő megfelelő távolságban lesz a történésektől.
Az már viszont jobban felvillanyozza, hogy valami újdonságot, valami különlegeset készülnek véghez vinni. A neheze egyelőre az, hogy ki kéne találni mi is legyen az.*
- Hát... *Komoly eltűnődéssel vakar mutatóujjával az állára, de végül csak vállat von és tanácstalanul tárja szét a karjait.* A hősök valakit vagy valamit mentenek meg, de most semmi ilyet nem látok, a hangszeren játszáshoz meg hangszer is kéne.
*Sóhajt fel olyan drámaisággal, mintha így minden lehetőségük ezzel ki is apadt volna. Szinte bosszúsan huppan vissza a földre, lábait keresztbe pakolva, miközben combjára könyökölve támasztja meg állát az öklein.*
- Vedelőbajnokság egy fogadóban?
*Sandít fel a lányra, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Azt már biztos csinálták mások is.
*Ráncolja össze a homlokát csücsörítve, s szinte látni, ahogy a kerekek füstölnek a fejében az erőltetett gondolkodástól.*
- Versenyeztethetünk csigákat. Vagy pucér versenyfutás? Ah, azért biztos bevinnének.
*Nyögve veti hátra magát a fűben, kezeit, lábait szerte dobva, miközben meredten bámul az égre.*
- Az úgy néz ki, mint egy csacsi.
*Mutat az egyik elvonuló, formátlan felhőre.*
- Megtaníthatnál főzni. Bár az sem különleges vagy egyedi, de legalább hasznos.
*Volna ám pár ötlete, de talán jobb azt egyelőre megtartania magának, mert hát a java része olyan, ami miatt lehet, hogy az őrségtől kapna jutalmul egy kis botozást. Az meg kinek hiányzik ezekben az ínséges időkben? Így kékjei ismét a lányra vetülnek, hátha amaz hamarabb jutott dűlőre az ügyben.*
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 11:35:19
Üzenet elküldve: 2022-10-14 11:35:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
- Óóó, tehát házas. Értem.
* Szívesen megkérdezné, már miért nem az, de udvariatlannak tűnne. És ő sem osztja bőkezűen az információkat magáról.
Igazából most már egészen biztos benne, hogy jól gondolta. Dalaf tényleg a Sellőházból jött. Így már sok minden a helyére kerül. A sófürdő, a díszes ing, a csiszolt modor...
De most jobb dolga is van ennél, éppen a folyóból kászálódik ki. *
- Nem röhög. Együttérez.
* Két ujjal lehalászik a füle mögül egy vizinövényt és messzire dobja. *
- Fúj.
* A nyár már messze jár és hiába süt a nap, azért az ereje korántsem melengető. Olea ajkai is lassan némi lilás színezetet kapnak. A lábaival kalimpál, hogy valahogy felmelegítse magát. Azért közben gyanús pillantásokal méregeti a felé igyekvő elfet. Mert ugye, félmeztelen és ördögien jóképű. Ehhez még hozzátársul a hozzá képest hatalmas termete és sellőházi múltja, szóval halálos kombinációnak bizonyul a lány arcszínezetére. Bumm. Vörös. *
~ Ne, ne, ne. ~
* Pontosan tudja, hogy ilyenkor a fülei szinte lángolnak, így mind a két kezével eltakarja az árulkodó jelet. De legalább már nem fázik annyira. A gazember, még neki is áll dörzsölgetni őt, és nem szégyell halkan dalra is fakadni. Ennek köszönhetően Oleadriel Fennaran hamarosan csak egy összeolvadt pocsolya lesz a tisztáson, ha nem vigyáz. *
~ Nagyon közel van. De nagyon szép a szeme. Túl közel van. ~
* Az a bizonyos tűznyaláb, Dalaf képében, elég jól felmelegíti a lányt. *
// Élők között, mert hol máshol //
- Óóó, tehát házas. Értem.
* Szívesen megkérdezné, már miért nem az, de udvariatlannak tűnne. És ő sem osztja bőkezűen az információkat magáról.
Igazából most már egészen biztos benne, hogy jól gondolta. Dalaf tényleg a Sellőházból jött. Így már sok minden a helyére kerül. A sófürdő, a díszes ing, a csiszolt modor...
De most jobb dolga is van ennél, éppen a folyóból kászálódik ki. *
- Nem röhög. Együttérez.
* Két ujjal lehalászik a füle mögül egy vizinövényt és messzire dobja. *
- Fúj.
* A nyár már messze jár és hiába süt a nap, azért az ereje korántsem melengető. Olea ajkai is lassan némi lilás színezetet kapnak. A lábaival kalimpál, hogy valahogy felmelegítse magát. Azért közben gyanús pillantásokal méregeti a felé igyekvő elfet. Mert ugye, félmeztelen és ördögien jóképű. Ehhez még hozzátársul a hozzá képest hatalmas termete és sellőházi múltja, szóval halálos kombinációnak bizonyul a lány arcszínezetére. Bumm. Vörös. *
~ Ne, ne, ne. ~
* Pontosan tudja, hogy ilyenkor a fülei szinte lángolnak, így mind a két kezével eltakarja az árulkodó jelet. De legalább már nem fázik annyira. A gazember, még neki is áll dörzsölgetni őt, és nem szégyell halkan dalra is fakadni. Ennek köszönhetően Oleadriel Fennaran hamarosan csak egy összeolvadt pocsolya lesz a tisztáson, ha nem vigyáz. *
~ Nagyon közel van. De nagyon szép a szeme. Túl közel van. ~
* Az a bizonyos tűznyaláb, Dalaf képében, elég jól felmelegíti a lányt. *
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 09:59:17
Üzenet elküldve: 2022-10-14 09:59:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sokk okozás sose lehet igazán jól időzített. Minek várni akkor vele? *
- 20 évvel ezelőt házas voltam. *~Előtte meg férfi szeretőm volt~*
- Később viszont bőven éltem ilyen téren *~De azokból az időkből sincs gyerekem. Hála égnek!~ egy ismert nőtől gyereket vállalni sem volt neki könnyű, nemhogy egy ismeretlentől, hiába imádja a lányát*
- Meglepően sok szakmában kell, de speciel az örömházakban biztosan. *Ezzel még nem mondja ki, hogy sellő volt, de azért látszik,hogy túl szép a keze egy takarítóéhoz. Azok után, hogy ennyi mindennel itt megtámadja a másikat, az végül mégis a buborék érzetű szirének miatt borul bele a vízbe. Be kell vallni, tényleg vicces látvány a dolog. Hiába próbálnem nevetni, nem bírja ki*
- Sajnálom! *mondja két röhögés között, aztán azért nyel egyet a testhez tapadó ruhák látványára. Végül ahogy a másik kibotorkál a vízből odamegy hozzá rutinosan dörzsölgetni a két karját. Szinte még énekelni is támad kedve a felmelegítés mellé .*
- A tűznyaláb, majd felmelegít *kezdi el a dalt belemerülve emlékeibe*
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sokk okozás sose lehet igazán jól időzített. Minek várni akkor vele? *
- 20 évvel ezelőt házas voltam. *~Előtte meg férfi szeretőm volt~*
- Később viszont bőven éltem ilyen téren *~De azokból az időkből sincs gyerekem. Hála égnek!~ egy ismert nőtől gyereket vállalni sem volt neki könnyű, nemhogy egy ismeretlentől, hiába imádja a lányát*
- Meglepően sok szakmában kell, de speciel az örömházakban biztosan. *Ezzel még nem mondja ki, hogy sellő volt, de azért látszik,hogy túl szép a keze egy takarítóéhoz. Azok után, hogy ennyi mindennel itt megtámadja a másikat, az végül mégis a buborék érzetű szirének miatt borul bele a vízbe. Be kell vallni, tényleg vicces látvány a dolog. Hiába próbálnem nevetni, nem bírja ki*
- Sajnálom! *mondja két röhögés között, aztán azért nyel egyet a testhez tapadó ruhák látványára. Végül ahogy a másik kibotorkál a vízből odamegy hozzá rutinosan dörzsölgetni a két karját. Szinte még énekelni is támad kedve a felmelegítés mellé .*
- A tűznyaláb, majd felmelegít *kezdi el a dalt belemerülve emlékeibe*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3180-3199