Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 23:21:53
Üzenet elküldve: 2014-12-07 23:21:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Hógolyócsata és az ott lévők//
*Kicsit elbambul, amíg építi az erődöt, de erőnlétének és erejének hála, meglehetősen jól halad a saját oldalával. Mellette Morwon tüsténkedik, és hát nem akármilyen hófalat raknak össze. Még mellvéd is van, hóból.*
- Na most jöhetnek a lövedékek. Közepes méretű és igen nagy golyókat csináljunk - a nagyokat majd te dobálod az erődjükre, katapultként! *már ki is gondolta, hogyan.*
- Ha nyerünk, óriás, elmegyünk és keresünk olyan Lányos Házat a Városban és alaposan megdöngetjük a nyápicok bérnőstényeit! De ha mégsem, kitalálok valami jutalmat a csapatnak! *próbálja motiválni embereit.*
- Cicafiúk is lesznek, vagy hívod a hímringyókat... *morog savanyúan Leának, de csak a tisztesség kedvéért. A lányoknak is jár a jutalomfalat.*
- Fal. Hosszú, magas, hogy Morwont takarja, de ilyen hullámos falú, hogy mi is kilássunk itt ott. Morwon lesz a titkos fegyverünk. Na hányan is vagyunk? Te, én, Morwon, Hrothgaar, Ethea... hol van Ethea?
//Hógolyócsata és az ott lévők//
*Kicsit elbambul, amíg építi az erődöt, de erőnlétének és erejének hála, meglehetősen jól halad a saját oldalával. Mellette Morwon tüsténkedik, és hát nem akármilyen hófalat raknak össze. Még mellvéd is van, hóból.*
- Na most jöhetnek a lövedékek. Közepes méretű és igen nagy golyókat csináljunk - a nagyokat majd te dobálod az erődjükre, katapultként! *már ki is gondolta, hogyan.*
- Ha nyerünk, óriás, elmegyünk és keresünk olyan Lányos Házat a Városban és alaposan megdöngetjük a nyápicok bérnőstényeit! De ha mégsem, kitalálok valami jutalmat a csapatnak! *próbálja motiválni embereit.*
- Cicafiúk is lesznek, vagy hívod a hímringyókat... *morog savanyúan Leának, de csak a tisztesség kedvéért. A lányoknak is jár a jutalomfalat.*
- Fal. Hosszú, magas, hogy Morwont takarja, de ilyen hullámos falú, hogy mi is kilássunk itt ott. Morwon lesz a titkos fegyverünk. Na hányan is vagyunk? Te, én, Morwon, Hrothgaar, Ethea... hol van Ethea?
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 23:16:04
Üzenet elküldve: 2014-12-07 23:16:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Argus figyelmesen hallgatja az elf leányzót, ahogyan arról beszél, hogy náluk kik tudnak olvasni. És hogy az embereknek milyen kevés idő adatik meg. Néha egy egy hümm kiszalad a torkából, de nem a rosszallását, hanem a meglepetését fejezi ki.*
-A falunkban három ember tudott olvasni. A pap, a fivérem, és én. Engem a helyi pap tanított, én pedig a fivéremet. Tizenöt, hat lehettem, amikor a falu elöljárója felkért, hogy legyek a segédje. Ez nem áll másból, mint a nagykönyve írása, és olvasása, és persze az adózási könyv felügyelete. Bár apám nem örült neki. Szerinte a könyvekben csak a gonoszság, és a kegyetlenség lakozik. Persze akkor nem hittem neki. Örültem, hogy milyen megtisztelő helyem van a városban. Alig egy év múlva megtudtam, hogy azért vett maga mellé a vezető, mivel ő nem tudott írni és olvasni. Csalódtam benne. *mesél a lánynak.*
-Tudja tíz tizenkét éves koromban tanultam meg olvasni. Azóta közel kétszáz ötven könyvet olvastam ki. Évente tíz vagy tizenötöt. Már nem számolom.
*Hanalisa-nak bizonyára feltűnik, hogy itt valami nem jó. Hiszen Argus alig huszonöt évesnek néz ki. Ha tízen éves korában tanult meg olvasni, akkor az közel tíz évet jelent. Évi tizenöt könnyel számolva is százötven könyv jön ki.*
-Mit kellet segédkezni az apjánál? Mi az apja foglalkozása? Huga? Mi lett vele? *próbálkozik a férfi, hátha valami választ kap rá. Úgy érzi, hogy ebben a történetben több van, mint amit elmond a lány.
//Hógolyócsata//
*Örömmel nézi, ahogyan a lány elkezdi a havat pakolni, szívesen segítene, de még vár egy kicsit, hogy hátha valaki jelentkezik a felhívására.* Szerencsére nem kell sokat várnia, s egy apró tündér siet oda elé. Argus csak nézi, s várja, hogy megszólaljon a kicsi. Szinte biztos, hogy csatlakozni akar. Végül remélhetőleg megszólal, mert akkor a férfi vidáman felkacag.*
-Természetesen csatlakozzon. Maga lesz a leghatalmasabb fegyverünk. *kacag fel ismét, de a tündér érzi, hogy nem gúnyolja őt a mágus, hanem tényleg így gondolja. De vajon miért?*
-Rendben. Akkor maga készítsen hógolyókat, mi addig az erődöt építjük.
*Szinte azonnal hátat fordít az új jövevénynek. A botját a pálya szélén hagyja nem messze attól, ahol építkeznek, és nekilát ő is az építkezésnek, miközben tanácsokkal látja el az elf leányzóz.*
-Először halmozzuk fel a havat az első L alakú falnak, s hagyjuk akkor kijárási lehetőséget, ahol én is elférek. *kacag fel.* Ha felhalmoztuk, akkor kezdjük el formázni.
*A behordott havat L alakba halmozza egymásra, hogy szép fokozatosan elérjék a kívánt magasságot.*
*Argus figyelmesen hallgatja az elf leányzót, ahogyan arról beszél, hogy náluk kik tudnak olvasni. És hogy az embereknek milyen kevés idő adatik meg. Néha egy egy hümm kiszalad a torkából, de nem a rosszallását, hanem a meglepetését fejezi ki.*
-A falunkban három ember tudott olvasni. A pap, a fivérem, és én. Engem a helyi pap tanított, én pedig a fivéremet. Tizenöt, hat lehettem, amikor a falu elöljárója felkért, hogy legyek a segédje. Ez nem áll másból, mint a nagykönyve írása, és olvasása, és persze az adózási könyv felügyelete. Bár apám nem örült neki. Szerinte a könyvekben csak a gonoszság, és a kegyetlenség lakozik. Persze akkor nem hittem neki. Örültem, hogy milyen megtisztelő helyem van a városban. Alig egy év múlva megtudtam, hogy azért vett maga mellé a vezető, mivel ő nem tudott írni és olvasni. Csalódtam benne. *mesél a lánynak.*
-Tudja tíz tizenkét éves koromban tanultam meg olvasni. Azóta közel kétszáz ötven könyvet olvastam ki. Évente tíz vagy tizenötöt. Már nem számolom.
*Hanalisa-nak bizonyára feltűnik, hogy itt valami nem jó. Hiszen Argus alig huszonöt évesnek néz ki. Ha tízen éves korában tanult meg olvasni, akkor az közel tíz évet jelent. Évi tizenöt könnyel számolva is százötven könyv jön ki.*
-Mit kellet segédkezni az apjánál? Mi az apja foglalkozása? Huga? Mi lett vele? *próbálkozik a férfi, hátha valami választ kap rá. Úgy érzi, hogy ebben a történetben több van, mint amit elmond a lány.
//Hógolyócsata//
*Örömmel nézi, ahogyan a lány elkezdi a havat pakolni, szívesen segítene, de még vár egy kicsit, hogy hátha valaki jelentkezik a felhívására.* Szerencsére nem kell sokat várnia, s egy apró tündér siet oda elé. Argus csak nézi, s várja, hogy megszólaljon a kicsi. Szinte biztos, hogy csatlakozni akar. Végül remélhetőleg megszólal, mert akkor a férfi vidáman felkacag.*
-Természetesen csatlakozzon. Maga lesz a leghatalmasabb fegyverünk. *kacag fel ismét, de a tündér érzi, hogy nem gúnyolja őt a mágus, hanem tényleg így gondolja. De vajon miért?*
-Rendben. Akkor maga készítsen hógolyókat, mi addig az erődöt építjük.
*Szinte azonnal hátat fordít az új jövevénynek. A botját a pálya szélén hagyja nem messze attól, ahol építkeznek, és nekilát ő is az építkezésnek, miközben tanácsokkal látja el az elf leányzóz.*
-Először halmozzuk fel a havat az első L alakú falnak, s hagyjuk akkor kijárási lehetőséget, ahol én is elférek. *kacag fel.* Ha felhalmoztuk, akkor kezdjük el formázni.
*A behordott havat L alakba halmozza egymásra, hogy szép fokozatosan elérjék a kívánt magasságot.*
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 23:02:14
Üzenet elküldve: 2014-12-07 23:02:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Rika Jh'tael//
-Feltűnően? Nekem fel sem tűnt. *Emelkedik vissza a feje, majd szembetalálkozik tekintete Rikáéval és kitudván egyezni ezzel a helyzettel, megállapodik abban, hogy rajta is tartja őket. Most már úgy sem engedné messzire magától. Még azzal is könnyedén megbarátkozik, hogy látszólag az édes ételnek csak a szagával kell beérje, látványa most úgy is másfelé korlátozódik, étvágya pedig másodlagos vad, melyet szelídíteni kíván.*
-Sétálgassunk...
*Majd lassan megindulna, bár egyelőre még nincsen tisztában azzal, hogy merre. Nagy a hely és úgy is szét akartak nézni rajta.*
//Rika Jh'tael//
-Feltűnően? Nekem fel sem tűnt. *Emelkedik vissza a feje, majd szembetalálkozik tekintete Rikáéval és kitudván egyezni ezzel a helyzettel, megállapodik abban, hogy rajta is tartja őket. Most már úgy sem engedné messzire magától. Még azzal is könnyedén megbarátkozik, hogy látszólag az édes ételnek csak a szagával kell beérje, látványa most úgy is másfelé korlátozódik, étvágya pedig másodlagos vad, melyet szelídíteni kíván.*
-Sétálgassunk...
*Majd lassan megindulna, bár egyelőre még nincsen tisztában azzal, hogy merre. Nagy a hely és úgy is szét akartak nézni rajta.*
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:54:04
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:54:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Wram//
*Az ork végül is meglehetősen értelmesnek tűnik, és még megjegyzendő a védelmében, hogy ő is helyteleníti a Hófesztiválnak nevezett barbár ünnepséget, így máris belopta magát a Taug szíve helyén éktelenkedő kis fekete gumóba. Bárki, aki ostobának titulálja az itt összesereglett, mindenféle bolond játékon résztvevő csőcseléket, az rossz már nem lehet.*
- Hát hiába, a jó dohány pótolhatatlan... *jegyzi meg, hiszen ő is előszeretettel pipázik egy jót a barlangban* Csak ez a mocskos hideg ne lenne... Nincs is jobb, mikor otthon rágyújtok egy kicsit, füstölök, és máris nyugodtabb vagyok. Az ördögvigyor nem is jó magában, olyan kis kesernyés, és pusztán a jókedv miatt nem éri meg *a szer egyik hozzávalója az ördögvigyor, így Taug eleget tud róla, ez talán most jól is jön.*
- Sajnos most nincs nálam dohány, de talán ha egyszer majd meglátogat *mereng el, hiszen nála csak a szerből van egy kevés, de azt nem ajánlatos bárkinek is elfüstölni, mivel azonnal kidőlne tőle, amilyen erős a kábító hatása. Taug még közel egy évszázadnyi használat után sem szokott hozzá eléggé. Aztán pedig a munka részre tereli a szót*
- Munka? Munka akad mindig. Milyen munka után kutakodik? Meséljen kicsit magáról, vegye úgy, hogy minden érdekel *elvégre remek alapanyag lehetne a Kárhozottakhoz, elvégre munka az is, kicsit több elkötelezettséggel megfűszerezve.*
- Én? Hát ha úgy vesszük, pont azért vagyok itt, hogy munkát adjak az arra szorulóknak, bár... ez elég homályos, és csak részben igaz, de hát kell ennél többet mondani? Alkalmas személyeket keresek egy bizonyos ügyben, és itt is akkora eséllyel akad rájuk az ember, mint bárhol máshol *és talán kicsit még nagyobb eséllyel is, ki tudja?*
//Wram//
*Az ork végül is meglehetősen értelmesnek tűnik, és még megjegyzendő a védelmében, hogy ő is helyteleníti a Hófesztiválnak nevezett barbár ünnepséget, így máris belopta magát a Taug szíve helyén éktelenkedő kis fekete gumóba. Bárki, aki ostobának titulálja az itt összesereglett, mindenféle bolond játékon résztvevő csőcseléket, az rossz már nem lehet.*
- Hát hiába, a jó dohány pótolhatatlan... *jegyzi meg, hiszen ő is előszeretettel pipázik egy jót a barlangban* Csak ez a mocskos hideg ne lenne... Nincs is jobb, mikor otthon rágyújtok egy kicsit, füstölök, és máris nyugodtabb vagyok. Az ördögvigyor nem is jó magában, olyan kis kesernyés, és pusztán a jókedv miatt nem éri meg *a szer egyik hozzávalója az ördögvigyor, így Taug eleget tud róla, ez talán most jól is jön.*
- Sajnos most nincs nálam dohány, de talán ha egyszer majd meglátogat *mereng el, hiszen nála csak a szerből van egy kevés, de azt nem ajánlatos bárkinek is elfüstölni, mivel azonnal kidőlne tőle, amilyen erős a kábító hatása. Taug még közel egy évszázadnyi használat után sem szokott hozzá eléggé. Aztán pedig a munka részre tereli a szót*
- Munka? Munka akad mindig. Milyen munka után kutakodik? Meséljen kicsit magáról, vegye úgy, hogy minden érdekel *elvégre remek alapanyag lehetne a Kárhozottakhoz, elvégre munka az is, kicsit több elkötelezettséggel megfűszerezve.*
- Én? Hát ha úgy vesszük, pont azért vagyok itt, hogy munkát adjak az arra szorulóknak, bár... ez elég homályos, és csak részben igaz, de hát kell ennél többet mondani? Alkalmas személyeket keresek egy bizonyos ügyben, és itt is akkora eséllyel akad rájuk az ember, mint bárhol máshol *és talán kicsit még nagyobb eséllyel is, ki tudja?*
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:41:20
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:41:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Ymra, (Anasheran, Tindin) //
- Emberkereskedők? *Újabb alkalma nyílik a megilletődésre, mert ilyesmiről még nem hallott, ám a szavak jelentését módjában áll felfogni, tehát sejti, hogy semmi barátságos és nemes nem lappang a kifejezés mögött. Egy izgalmas történetet pedig képtelen lenne kihagyni, szóval Ymra kérdésére egy határozott bólintással felel. Legalább lesz ideje elmajszolni az egyelőre még névtelen leánytól kapott sült gesztenyét, amelynek íze minden falattal megédesgeti a lelkét.
Szóval, ekképpen hallgatja az íjász lány egyre borongósabbá váló történetét, persze nem állja meg, hogy ne szóljon közbe.*
- Azt is elmeséled majd? *Kérdezi kíváncsiságtól csillanó lélektükrökkel, utána viszont tényleg visszafogja folyton folyvást előtörekedni kívánó szavait, és mély csendbe burkolódzva követi tovább a múltbéli cselekmény lepergését, ám hiába várja a boldog véget, sajnos ezzel nem tud neki szolgálni Ymra.*
- Biztosan nem halt meg... *Motyogja elkenődve, amint egyik jeges mancsát a lány vállára helyezi vigasztalásképpen.* Mit szólnál, ha megkeresnénk együtt? *Ajánlja fel a szolgálatait minden naivitásával karöltve, hiszen az elmondottak után sem számol a veszéllyel, mely rájuk leselkedhetne, másrészt pedig valószínűleg nagyobb hátráltató tényezője lenne a küldetésnek, mintha csak egymagában menne az íjász. Arról nem is beszélve, hogy őt se engednék csak úgy mindenfelé elcsámborogni a Kárhozottak, Taug legalábbis bizonyosan számít a szolgálataira – szerinte.
Mindenesetre egy kis pihenő után visszatér minden az eredeti kerékvágásba, az elbeszélés alatt rájuk ülepedő szürke kis felhő pedig tovaandalog a fejük fölül.*
- Igen, én arra gondoltam. Sok várat építettem már. *Jegyzi meg elmosolyodva.*
// Ymra, (Anasheran, Tindin) //
- Emberkereskedők? *Újabb alkalma nyílik a megilletődésre, mert ilyesmiről még nem hallott, ám a szavak jelentését módjában áll felfogni, tehát sejti, hogy semmi barátságos és nemes nem lappang a kifejezés mögött. Egy izgalmas történetet pedig képtelen lenne kihagyni, szóval Ymra kérdésére egy határozott bólintással felel. Legalább lesz ideje elmajszolni az egyelőre még névtelen leánytól kapott sült gesztenyét, amelynek íze minden falattal megédesgeti a lelkét.
Szóval, ekképpen hallgatja az íjász lány egyre borongósabbá váló történetét, persze nem állja meg, hogy ne szóljon közbe.*
- Azt is elmeséled majd? *Kérdezi kíváncsiságtól csillanó lélektükrökkel, utána viszont tényleg visszafogja folyton folyvást előtörekedni kívánó szavait, és mély csendbe burkolódzva követi tovább a múltbéli cselekmény lepergését, ám hiába várja a boldog véget, sajnos ezzel nem tud neki szolgálni Ymra.*
- Biztosan nem halt meg... *Motyogja elkenődve, amint egyik jeges mancsát a lány vállára helyezi vigasztalásképpen.* Mit szólnál, ha megkeresnénk együtt? *Ajánlja fel a szolgálatait minden naivitásával karöltve, hiszen az elmondottak után sem számol a veszéllyel, mely rájuk leselkedhetne, másrészt pedig valószínűleg nagyobb hátráltató tényezője lenne a küldetésnek, mintha csak egymagában menne az íjász. Arról nem is beszélve, hogy őt se engednék csak úgy mindenfelé elcsámborogni a Kárhozottak, Taug legalábbis bizonyosan számít a szolgálataira – szerinte.
Mindenesetre egy kis pihenő után visszatér minden az eredeti kerékvágásba, az elbeszélés alatt rájuk ülepedő szürke kis felhő pedig tovaandalog a fejük fölül.*
- Igen, én arra gondoltam. Sok várat építettem már. *Jegyzi meg elmosolyodva.*
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:39:27
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:39:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Zaranir Kharasnar//
*Hát számíthatott volna arra, hogy kacérkodását viszonozzák, de ahogy fülét simogatóan duruzsol neki a fiú.... mintha megmozdulna benne valami, lassan már arra a borra sincs szükség, hogy felforrósodjon a levegő. Na jó, talán mégis...*
- A kártyázás valóban nem az erősségem, de abban biztos lehetsz, hogy az ígéreteimet megtartom. Pont ezért nem is teszek soha.
*Vigyorog önelégülten Zaranirra, mert ha ennyi elég volna, hogy elvegyék önbizalmát, akkor bizony már szürke kisegérré változott volna a sok trehány és bunkó kalóz közt, akiknek társaságát olyannyira kedveli.
Ezt követően azonban a kereskedő végre teszi a dolgát, Rika pedig megnyugodva marja el tőle a bögrét, először csak aromájába szagolgatva, majd némi fújkálás kíséretében kóstolva meg a forró bort. Hálásan, és bájosan mosolyog a szőkeségre, miközben kilopja kezéből a kűrtös kalácsot is, majd felnevet megjegyzésére, mikor épp nincs tele a szája.*
- Kezdesz feltűnően pimasz lenni...
*Sóhajt fel, ám semmi nem veheti el most kedvét a hancúrozástól és falatozástól, az édes ízek, a finom illatok, no meg a hó és a romantikus hangulat egészen megrészegítik, ezért hát nem is csoda, hogy a korábbiakhoz képest egészen másképp reagál a fiú közeledésére, a puha csók után szempillái mögül pillant föl a fiúra, tengerkék íriszei vidáman csillognak, ajkaira pedig kacér mosoly húzódik.*
- Előbb megeszem... *Int a kalács felé, amiből határozottan nem szándékozik adni a fiúnak.* Sétáljunk egyet.
*Mosolyog, és bámulja a hóban szaladgáló és játszadozó embereket, ajkaira pedig boldog mosoly húzódik, mert nincs évszak, amelyet jobban imádna ennél.*
//Zaranir Kharasnar//
*Hát számíthatott volna arra, hogy kacérkodását viszonozzák, de ahogy fülét simogatóan duruzsol neki a fiú.... mintha megmozdulna benne valami, lassan már arra a borra sincs szükség, hogy felforrósodjon a levegő. Na jó, talán mégis...*
- A kártyázás valóban nem az erősségem, de abban biztos lehetsz, hogy az ígéreteimet megtartom. Pont ezért nem is teszek soha.
*Vigyorog önelégülten Zaranirra, mert ha ennyi elég volna, hogy elvegyék önbizalmát, akkor bizony már szürke kisegérré változott volna a sok trehány és bunkó kalóz közt, akiknek társaságát olyannyira kedveli.
Ezt követően azonban a kereskedő végre teszi a dolgát, Rika pedig megnyugodva marja el tőle a bögrét, először csak aromájába szagolgatva, majd némi fújkálás kíséretében kóstolva meg a forró bort. Hálásan, és bájosan mosolyog a szőkeségre, miközben kilopja kezéből a kűrtös kalácsot is, majd felnevet megjegyzésére, mikor épp nincs tele a szája.*
- Kezdesz feltűnően pimasz lenni...
*Sóhajt fel, ám semmi nem veheti el most kedvét a hancúrozástól és falatozástól, az édes ízek, a finom illatok, no meg a hó és a romantikus hangulat egészen megrészegítik, ezért hát nem is csoda, hogy a korábbiakhoz képest egészen másképp reagál a fiú közeledésére, a puha csók után szempillái mögül pillant föl a fiúra, tengerkék íriszei vidáman csillognak, ajkaira pedig kacér mosoly húzódik.*
- Előbb megeszem... *Int a kalács felé, amiből határozottan nem szándékozik adni a fiúnak.* Sétáljunk egyet.
*Mosolyog, és bámulja a hóban szaladgáló és játszadozó embereket, ajkaira pedig boldog mosoly húzódik, mert nincs évszak, amelyet jobban imádna ennél.*
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:36:08
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:36:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál //
// Enrakhala Nieth //
*A kézfogás enyhén meglepi Mortart, hiszen valamiért egy finom hölgynek gondolta, kinek lágy kézfogása borzongást csal a férfiak hátára, ám érezvén az erősebb szorítást, rögtön eszébe is jut, hogy nem csupán egy átlagos hölggyel van dolga, hanem egy orgyilkossal is egyben, ki kezéhez minden bizonnyal igen sok ember vére tapadt már. S az ilyenek miért finomkodjanak?*
- Részemről a szerencse. *bólint kimérten* Természetesen jár. Nem vagyunk szerencsére egy olyan klán, aminek minden városban vannak kapcsolatai, s elér mindenhova a keze nyíltan. Ez tűnhet bár negatívnak, ám ha belegondol... *emeli fel ujját* Minél kevesebben vagyunk, annál jobban maradhatunk rejtve, s annál kevesebb az esélye a besúgóknak. Ugyanakkor mindig kell az utánpótlás, s ezt sem bízzuk a véletlenre. Nem is kell mondanom Kegyednek, mennyien fizetnének azért, hogy valakit holtan lássanak. S egyedül nem valószínű, hogy olyan informált, hogy minden jó ajánlatot elcsípjen, illetve sok esetben következményei is vannak a dolgoknak. Mi adjuk a küldetést, s az érte járó pénz egy részét eltesszük, a többi a Öné. Tehát, védelem, pénz, szállás, kaland... Cserébe elvégzi a munkákat, amik ki lesznek szabva Önre. Hol egyedül, hol csapatban...
*Magán is kicsit meglepődik, hogy mennyire folyékonyan hadarja el az egészet, főleg úgy, hogy ő maga is nemrég lépett be csupán a klánba. Nagyon nem szeret ugyan beszélgetni, kommunikálni másokkal, ám ennek ellenére eléggé eszes, s ha nagyon muszáj, képes eladni magát, s felvenni egy szerepet.*
- Ó, tehát egy árva lánykával van dolgom. *bólogat, mintha gondolkozna valamin* Ez talán megmagyaráz pár dolgot.
*Most megtehetné, hogy elkezdi fejtegetni a hölgyet, mint például úgy, hogy a mérhetetlen fájdalom úgy jött ki nála, hogy az emberi - s egyéb - fajt mélységesen lenézi, így az együttérzés és irgalom teljesen kihalt belőle. Vagy esetleg a túlélési ösztön akkora volt nála, hogy kénytelen volt ezt is megragadni, így az utóbbi dolgok szintén kihalhattak belőle, vagy éppen el lettek nyomva. Napestig sorolhatná ezeket, ám teljesen biztosan nem egy nyüzsgő hófesztivál közepe a megfelelő helyszín egy ilyen témának.*
- Mintha némi fájdalmat éreznék a hangjában...
*Mondja sejtelmesen végül a kis történet után, mely hangozhat csipkelődésnek is, vagy túlzott kíváncsiságnak, viszont Mortar azt vallja, ha az ember rájön a belső fájdalmára, s beismeri azt magának, rengeteg rossz pillanatot spórolhat meg magának ezzel. Azt viszont nem tudja, hogy ezt a hóhajúnál miért próbálja meg... Talán ha már rábízták a feladatot, s rajta áll, hogy tényleg elviszi-e a hölgyet, vagy azt hazudja, hogy nem találta, akkor már megpróbálja jobban kiismerni, hogy mennyire labilis, hogy vélekedik a halálról, s úgy általában mindenről. Hiszen bár a klánban sem ismerik egymást jól, sőt... Ugyanakkor a bizalom meg van, s nem félnek attól, hogy esetleg a másik egy rossz vagy dühös pillanatában nyakon szúrja, vagy elárulja. Márpedig erre utaló nyomokat kell keresni Enrában is, s csak utána mehetnek a következő szintre.*
- Akkor hát...
*Int a hölgyeménynek, hogy menjen csak előre, míg az ébenhajú követi őt ki a zsúfoltabb részből, valahova a tömeg szélére, ahol nem császkálnak el mellettük másodpercenként a kíváncsiskodók, kiknek csorog a nyála két ilyen fura alak beszélgetésére. Ha találtak ilyen helyet, akkor Mortar sem kertel, hamar belekezd a mondandójába.*
- Azt, hogy pontosan kinek keltette fel az érdeklődését, egyelőre nem árulhatom el, majd csak ha eljött velem a klánhelyre, ami igen csak messze van innen. Hallottuk a hírét... Kaptunk pár fülest... Volt, aki megfigyelte Önt, s leadta nekünk az információt. Csupa kis apróság. *legyint* Kegyeddel kapcsolatban amúgy van egy furcsa érzésem, megmondom őszintén, melyre egyszerűen képtelen vagyok rájönni. Úgy fogalmaznék, hogy ez talán az a kis plusz, mely kiemeli az egyszerű, átlagos gyilkosok köréből, s mely miatt még inkább csak szükségünk van a munkájára. S ha már itt tartunk... *vonja fel egyik szemöldökét* Hogy csinálja? Mi a módszere? *ekkor észbe kap, majd rögtön újra megszólal* Természetesen megértem, ha ezek bizalmas információk. Hogy miért kérdezem, annak oka is van persze, mondjuk úgy, hogy személyes okai. *kacsint egyet, utalva a még rejtett, beteges szokásaira* Úgyhogy kérem, teszteljen bátran, hogy nincsenek-e hátsó szándékaim, nem akarom esetleg elcsalni, hogy aztán bosszút álljak egy áldozata miatt, és hasonlók... Ha a helyében lennék, én igen bizalmatlan lennék.
*Az utolsó mondatát már kicsit bánja is, hiszen ezzel csak maga alatt vágta a fát, ugyanakkor jobban belegondolva nem biztos, hogy pozitívumként könyvelné el, ha egy bérgyilkos minden jöttment sötét alakban megbízna anélkül, hogy megbizonyosodna annak igazáról.*
// Enrakhala Nieth //
*A kézfogás enyhén meglepi Mortart, hiszen valamiért egy finom hölgynek gondolta, kinek lágy kézfogása borzongást csal a férfiak hátára, ám érezvén az erősebb szorítást, rögtön eszébe is jut, hogy nem csupán egy átlagos hölggyel van dolga, hanem egy orgyilkossal is egyben, ki kezéhez minden bizonnyal igen sok ember vére tapadt már. S az ilyenek miért finomkodjanak?*
- Részemről a szerencse. *bólint kimérten* Természetesen jár. Nem vagyunk szerencsére egy olyan klán, aminek minden városban vannak kapcsolatai, s elér mindenhova a keze nyíltan. Ez tűnhet bár negatívnak, ám ha belegondol... *emeli fel ujját* Minél kevesebben vagyunk, annál jobban maradhatunk rejtve, s annál kevesebb az esélye a besúgóknak. Ugyanakkor mindig kell az utánpótlás, s ezt sem bízzuk a véletlenre. Nem is kell mondanom Kegyednek, mennyien fizetnének azért, hogy valakit holtan lássanak. S egyedül nem valószínű, hogy olyan informált, hogy minden jó ajánlatot elcsípjen, illetve sok esetben következményei is vannak a dolgoknak. Mi adjuk a küldetést, s az érte járó pénz egy részét eltesszük, a többi a Öné. Tehát, védelem, pénz, szállás, kaland... Cserébe elvégzi a munkákat, amik ki lesznek szabva Önre. Hol egyedül, hol csapatban...
*Magán is kicsit meglepődik, hogy mennyire folyékonyan hadarja el az egészet, főleg úgy, hogy ő maga is nemrég lépett be csupán a klánba. Nagyon nem szeret ugyan beszélgetni, kommunikálni másokkal, ám ennek ellenére eléggé eszes, s ha nagyon muszáj, képes eladni magát, s felvenni egy szerepet.*
- Ó, tehát egy árva lánykával van dolgom. *bólogat, mintha gondolkozna valamin* Ez talán megmagyaráz pár dolgot.
*Most megtehetné, hogy elkezdi fejtegetni a hölgyet, mint például úgy, hogy a mérhetetlen fájdalom úgy jött ki nála, hogy az emberi - s egyéb - fajt mélységesen lenézi, így az együttérzés és irgalom teljesen kihalt belőle. Vagy esetleg a túlélési ösztön akkora volt nála, hogy kénytelen volt ezt is megragadni, így az utóbbi dolgok szintén kihalhattak belőle, vagy éppen el lettek nyomva. Napestig sorolhatná ezeket, ám teljesen biztosan nem egy nyüzsgő hófesztivál közepe a megfelelő helyszín egy ilyen témának.*
- Mintha némi fájdalmat éreznék a hangjában...
*Mondja sejtelmesen végül a kis történet után, mely hangozhat csipkelődésnek is, vagy túlzott kíváncsiságnak, viszont Mortar azt vallja, ha az ember rájön a belső fájdalmára, s beismeri azt magának, rengeteg rossz pillanatot spórolhat meg magának ezzel. Azt viszont nem tudja, hogy ezt a hóhajúnál miért próbálja meg... Talán ha már rábízták a feladatot, s rajta áll, hogy tényleg elviszi-e a hölgyet, vagy azt hazudja, hogy nem találta, akkor már megpróbálja jobban kiismerni, hogy mennyire labilis, hogy vélekedik a halálról, s úgy általában mindenről. Hiszen bár a klánban sem ismerik egymást jól, sőt... Ugyanakkor a bizalom meg van, s nem félnek attól, hogy esetleg a másik egy rossz vagy dühös pillanatában nyakon szúrja, vagy elárulja. Márpedig erre utaló nyomokat kell keresni Enrában is, s csak utána mehetnek a következő szintre.*
- Akkor hát...
*Int a hölgyeménynek, hogy menjen csak előre, míg az ébenhajú követi őt ki a zsúfoltabb részből, valahova a tömeg szélére, ahol nem császkálnak el mellettük másodpercenként a kíváncsiskodók, kiknek csorog a nyála két ilyen fura alak beszélgetésére. Ha találtak ilyen helyet, akkor Mortar sem kertel, hamar belekezd a mondandójába.*
- Azt, hogy pontosan kinek keltette fel az érdeklődését, egyelőre nem árulhatom el, majd csak ha eljött velem a klánhelyre, ami igen csak messze van innen. Hallottuk a hírét... Kaptunk pár fülest... Volt, aki megfigyelte Önt, s leadta nekünk az információt. Csupa kis apróság. *legyint* Kegyeddel kapcsolatban amúgy van egy furcsa érzésem, megmondom őszintén, melyre egyszerűen képtelen vagyok rájönni. Úgy fogalmaznék, hogy ez talán az a kis plusz, mely kiemeli az egyszerű, átlagos gyilkosok köréből, s mely miatt még inkább csak szükségünk van a munkájára. S ha már itt tartunk... *vonja fel egyik szemöldökét* Hogy csinálja? Mi a módszere? *ekkor észbe kap, majd rögtön újra megszólal* Természetesen megértem, ha ezek bizalmas információk. Hogy miért kérdezem, annak oka is van persze, mondjuk úgy, hogy személyes okai. *kacsint egyet, utalva a még rejtett, beteges szokásaira* Úgyhogy kérem, teszteljen bátran, hogy nincsenek-e hátsó szándékaim, nem akarom esetleg elcsalni, hogy aztán bosszút álljak egy áldozata miatt, és hasonlók... Ha a helyében lennék, én igen bizalmatlan lennék.
*Az utolsó mondatát már kicsit bánja is, hiszen ezzel csak maga alatt vágta a fát, ugyanakkor jobban belegondolva nem biztos, hogy pozitívumként könyvelné el, ha egy bérgyilkos minden jöttment sötét alakban megbízna anélkül, hogy megbizonyosodna annak igazáról.*
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:21:18
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:21:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
* Ymra nagyot sóhajtva kezd el mesélni.*
- Az erdőben egy vadászat során. Emberkereskedők akartak minket elfogni.
* Mondja keserűen.*
- Ha érdekel titeket a történet, akkor elmesélem.
* Amennyiben a válasz igen, akkor belekezd a mesélésbe.*
- Van egy bátyám, akit évek óta nem láttam. Az is egy hosszú történet. 5 év után újra tálálkoztunk és mivel mindketten íjaszok vagyunk, így úgy döntöttünk, hogy elmegyünk vadászni. Minden rendben is ment. Lelőttünk egy vaddisznót, de aztán jöttek a gazfickók. A fák mögött rejtőztünk el, de megtaláltak minket. A bátyámat lábon lőtték, engem a vállamon találtak el. Ezután egy kunyhóba cipeltek minket. Ellátták a sérüléseinket, mert eladni akartak minket. Megkérdeztem, hogy tehetnénk e valamit, hogy szabadok legyünk. Erre az egyik mocsok elvitette a közelből, a bátyámat, Aseldet. És két másik társával erőszakoskodni akartak velem...
* Kis szünet után folytatja.*
- Egy olyan hazugsággal szabadultam, hogy azt mondtam, hogy halálos kórság terjesztője vagyok. Így voltaképpen elzavartak, mert elhitték a mesémet. Aseldet kerestem, de sehol sem találtam. Nem tudom most sem, hogy mi történt vele, hogy él e egyáltalán.
* Mondja, majd jó ideig hallgat. Így az alkohollal kapcsolatban nem reagál semmit, remélhetőleg a többiek is megértik, hogy kicsit még a mesélés hatása alatt van. De hogy ezt így elmondta, mintha kicsit könnyebb lenne a lelke.*
- Várat szeretnél? Sok munka lesz vele, főleg ha valami nagyobbat akarunk.
* Kapcsolódik be újra a beszélgetésbe. S arcára újra visszatér a mosoly.*
* Ymra nagyot sóhajtva kezd el mesélni.*
- Az erdőben egy vadászat során. Emberkereskedők akartak minket elfogni.
* Mondja keserűen.*
- Ha érdekel titeket a történet, akkor elmesélem.
* Amennyiben a válasz igen, akkor belekezd a mesélésbe.*
- Van egy bátyám, akit évek óta nem láttam. Az is egy hosszú történet. 5 év után újra tálálkoztunk és mivel mindketten íjaszok vagyunk, így úgy döntöttünk, hogy elmegyünk vadászni. Minden rendben is ment. Lelőttünk egy vaddisznót, de aztán jöttek a gazfickók. A fák mögött rejtőztünk el, de megtaláltak minket. A bátyámat lábon lőtték, engem a vállamon találtak el. Ezután egy kunyhóba cipeltek minket. Ellátták a sérüléseinket, mert eladni akartak minket. Megkérdeztem, hogy tehetnénk e valamit, hogy szabadok legyünk. Erre az egyik mocsok elvitette a közelből, a bátyámat, Aseldet. És két másik társával erőszakoskodni akartak velem...
* Kis szünet után folytatja.*
- Egy olyan hazugsággal szabadultam, hogy azt mondtam, hogy halálos kórság terjesztője vagyok. Így voltaképpen elzavartak, mert elhitték a mesémet. Aseldet kerestem, de sehol sem találtam. Nem tudom most sem, hogy mi történt vele, hogy él e egyáltalán.
* Mondja, majd jó ideig hallgat. Így az alkohollal kapcsolatban nem reagál semmit, remélhetőleg a többiek is megértik, hogy kicsit még a mesélés hatása alatt van. De hogy ezt így elmondta, mintha kicsit könnyebb lenne a lelke.*
- Várat szeretnél? Sok munka lesz vele, főleg ha valami nagyobbat akarunk.
* Kapcsolódik be újra a beszélgetésbe. S arcára újra visszatér a mosoly.*
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:15:06
Üzenet elküldve: 2014-12-07 22:15:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Bersean J’ales Casthar//
*Elmosolyodik csuklyája alatt, ahogy látja, nem szúrták ki jelenlétét. Talán mégis eltud bújni az őket kereső pribékek elől. Lassú léptekkel közeledik, nehéz prémköpenye súrolja a talajt, hogy a nagy hidegbe kellő biztonságot nyújtson a beszivárogni kívánt jeges fuvallatok elől. Bár a hőmérséklet még így is melegebb, mint hazájában, nem árt, ha van rajta némi fedni való. Nem jó, ha mindnet kitárul elsőnek, az épp arra járónak. Főleg ha az az egyik otthon társa.
Félrehajtott fejjel várja a másik válaszát. Barna szemeivel érdeklődve tekinti a neki háttal állót, alaposan megfigyelve, rövidre nyírt feketés haját, szakadtas, szegényesnek mondható öltözetét, páncélját, míves fegyverét. Mily régen is volt, hogy egy ilyen harcost látott. Mármint, aki igazi harcosnak is mondható, aki lelketlen, fagyos, egy igazi Jég. Nem is oly régen, két éve. Azon a bizonyos éjszakán, abban a bizonyos toronyszobában. Fejét megrázza, hogy az oda nem illő gondolatokat elzavarja. Most igazán nem kellene féltestvérére gondolnia.
Nem számított más reakcióra, mint amit kapott. Szájait szélesre húzza, de nem a búbájos fajtából valót. Inkább elégedettséggel tölti el a válasz.*
~Egy igazi Légiós. Hát akkor nem tévedtem.~
- A katonák nem sűrűn járnak efféle mulatságokra, ha jól tudom. Ám a nőknek szinte kötelező jelleggel elő van írva. Amolyan íratlan szabályként.
*Válaszolja nemes egyszerűséggel. Így továbbra is nyitott kérdés maradt számára, hogy miféle ok vezérelte rá a harcost, hogy egy ilyen helyszínt meglátogasson. Ha emlékezetében jól él, akkor nem túlságosan rajongott semmilyen közösségi ünnepélyért. Ha tehette kihagyta azokat, legfeljebb akkor jelent meg, ha Worf-papi parancsba adta számukra, vagy ha az élete függött tőle. Bár ez a kettő általában mindig kéz a kézben járt.
A férfi szűkszavúságát kihívásnak veszi. Igazság szerint már fel sem tűnik, ha egy férfi tőszavakban beszél hozzá, otthon a kúriában ez volt a megszokott, s a mindennapos. Megtanulta kezelni az ilyenfajta társalgásokat. Viszont méltányolja, hogy nem hagyja itt szó nélkül. Meglehet, hogy rangja, vagyis inkább a családban betöltött pozíciója miatt teszi ezt. A Légiósok nem azok a fajták, akik csak úgy leállnak cseverészni. Így előbb ismét csak egy elismerő, bár inkább hálás gesztusként mosolyt küld felé.
Miután megkapta a gesztenyéjét, rögtön meg is hámozza az elsőt, nagy gonddal. Bármilyen megfigyelő is legyen, aki szemben áll vele, feltűnhet neki, hogy gyors, precíz mozdulatokkal végzi. Látszik, hogy nem teljesen úri kisasszonyoknak lettek nevelve, a kétkezi munka is életük fontos részét jelentette. A gőzölgő forró belet megfújja, majd gyorsan ajkai közé harapja, hogy onnan aztán pillanatok alatt eltüntethesse.*
- Útnak indultam, hogy megkeressem nővéremet. Eddig még csak hallomások alapján tudok bármire is támaszkodni, mivel volt oly előzékeny, hogy egy levelet se írjon nékünk. Viszont önnek hamarosan lejár a 10 éve, ha jól emlékszem. Vissza kíván még térni hozzánk a jeges Északra?
*Feltűnhet, hogy akárhányszor körül néz a lány a tömegben, jeges tekintettel teszi, de ahogy visszatér barna íriszei a férfira, némileg megenyhül. Meglehet, hogy a másik ezt teljesen félreérti, de ez az igen apró változás, csak annak tudható be, hogy ismerősre talált a tömegben. S már csak neveltetéséből adódóan, akiket ismer, s hazájából származik, vagy legalább annak környékéről, azzal mindig legyen nobilis.*
//Bersean J’ales Casthar//
*Elmosolyodik csuklyája alatt, ahogy látja, nem szúrták ki jelenlétét. Talán mégis eltud bújni az őket kereső pribékek elől. Lassú léptekkel közeledik, nehéz prémköpenye súrolja a talajt, hogy a nagy hidegbe kellő biztonságot nyújtson a beszivárogni kívánt jeges fuvallatok elől. Bár a hőmérséklet még így is melegebb, mint hazájában, nem árt, ha van rajta némi fedni való. Nem jó, ha mindnet kitárul elsőnek, az épp arra járónak. Főleg ha az az egyik otthon társa.
Félrehajtott fejjel várja a másik válaszát. Barna szemeivel érdeklődve tekinti a neki háttal állót, alaposan megfigyelve, rövidre nyírt feketés haját, szakadtas, szegényesnek mondható öltözetét, páncélját, míves fegyverét. Mily régen is volt, hogy egy ilyen harcost látott. Mármint, aki igazi harcosnak is mondható, aki lelketlen, fagyos, egy igazi Jég. Nem is oly régen, két éve. Azon a bizonyos éjszakán, abban a bizonyos toronyszobában. Fejét megrázza, hogy az oda nem illő gondolatokat elzavarja. Most igazán nem kellene féltestvérére gondolnia.
Nem számított más reakcióra, mint amit kapott. Szájait szélesre húzza, de nem a búbájos fajtából valót. Inkább elégedettséggel tölti el a válasz.*
~Egy igazi Légiós. Hát akkor nem tévedtem.~
- A katonák nem sűrűn járnak efféle mulatságokra, ha jól tudom. Ám a nőknek szinte kötelező jelleggel elő van írva. Amolyan íratlan szabályként.
*Válaszolja nemes egyszerűséggel. Így továbbra is nyitott kérdés maradt számára, hogy miféle ok vezérelte rá a harcost, hogy egy ilyen helyszínt meglátogasson. Ha emlékezetében jól él, akkor nem túlságosan rajongott semmilyen közösségi ünnepélyért. Ha tehette kihagyta azokat, legfeljebb akkor jelent meg, ha Worf-papi parancsba adta számukra, vagy ha az élete függött tőle. Bár ez a kettő általában mindig kéz a kézben járt.
A férfi szűkszavúságát kihívásnak veszi. Igazság szerint már fel sem tűnik, ha egy férfi tőszavakban beszél hozzá, otthon a kúriában ez volt a megszokott, s a mindennapos. Megtanulta kezelni az ilyenfajta társalgásokat. Viszont méltányolja, hogy nem hagyja itt szó nélkül. Meglehet, hogy rangja, vagyis inkább a családban betöltött pozíciója miatt teszi ezt. A Légiósok nem azok a fajták, akik csak úgy leállnak cseverészni. Így előbb ismét csak egy elismerő, bár inkább hálás gesztusként mosolyt küld felé.
Miután megkapta a gesztenyéjét, rögtön meg is hámozza az elsőt, nagy gonddal. Bármilyen megfigyelő is legyen, aki szemben áll vele, feltűnhet neki, hogy gyors, precíz mozdulatokkal végzi. Látszik, hogy nem teljesen úri kisasszonyoknak lettek nevelve, a kétkezi munka is életük fontos részét jelentette. A gőzölgő forró belet megfújja, majd gyorsan ajkai közé harapja, hogy onnan aztán pillanatok alatt eltüntethesse.*
- Útnak indultam, hogy megkeressem nővéremet. Eddig még csak hallomások alapján tudok bármire is támaszkodni, mivel volt oly előzékeny, hogy egy levelet se írjon nékünk. Viszont önnek hamarosan lejár a 10 éve, ha jól emlékszem. Vissza kíván még térni hozzánk a jeges Északra?
*Feltűnhet, hogy akárhányszor körül néz a lány a tömegben, jeges tekintettel teszi, de ahogy visszatér barna íriszei a férfira, némileg megenyhül. Meglehet, hogy a másik ezt teljesen félreérti, de ez az igen apró változás, csak annak tudható be, hogy ismerősre talált a tömegben. S már csak neveltetéséből adódóan, akiket ismer, s hazájából származik, vagy legalább annak környékéről, azzal mindig legyen nobilis.*
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 21:54:59
Üzenet elküldve: 2014-12-07 21:54:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Rika Jh'tael//
*Zaranir értékeli az ajánlatot, bár sajnálattal adja az önnön tudtára, hogy még komolyabb dolgokban ne reménykedjen. Majd aztán úgy is eldől, hogy mi sül ki a dologból, hiszen a fesztivál csak most kezdődik a számukra. Viszont természetesen nem hagyhatja Rikát a megelégedés trónján sokáig megülni és gyorsan és intrikusan dönti meg ezen személyes uralom alapjait. Mosolyát el nem engedve súgja Rika fülébe negédesen.*
-Ha úgy fogadkozol, ahogy kártyázol, akkor nem kell féltsem nagyon magamat.
*Persze nagyon könnyen vagdalkozik vissza, hiszen már majdnem a bolt előtt állnak és a kofa szemén is látszik, hogy jól fizető pár röppent eléjük, ami helyenként még fedi is a valóság lágy szövetét.*
-Kettő jó nagy bögre Forralt bort szeretnénk kérni (20 arany
). És még abból a kürtős... Kalácsból, igen abból (9 arany ).
*Az első bögrét már nyújtja is át Rika felé, a másodikat még pihenteti a pulton és amidőn már a kalácska is megtalálta gazdáját kezébe veszi ő is a bort. Ez van akkor, ha az embernek csak a fél keze szabad, bár nem nagyon sajnálja a helyzetet. Majd aztán a második mondat is terítékre kerül, hiszen tartalmában eléggé kiérdemelte, hogy Zaranir gyanakodjék*
-Te... lopni? Ahhoz tehetség is kell, és olyan csúnyán állna a kötél a puha nyakacskádon, nagyon elszomorítana.
*Ezzel meg is próbál élni az alkalommal, hogy Rika kezei is feltehetően elfoglaltak és amennyiben ellenállásba nem ütközik sem a köpenytől sem pediglen a hordozójától, egy csókot hinteni a nyakára. Nem tagadhatja, hogy őt is elérte a Hófesztivál emelkedett hangulata, vagy talán csak a forralt bor kortyolása hozta el a kedvét egy kis szórakozáshoz. *
//Rika Jh'tael//
*Zaranir értékeli az ajánlatot, bár sajnálattal adja az önnön tudtára, hogy még komolyabb dolgokban ne reménykedjen. Majd aztán úgy is eldől, hogy mi sül ki a dologból, hiszen a fesztivál csak most kezdődik a számukra. Viszont természetesen nem hagyhatja Rikát a megelégedés trónján sokáig megülni és gyorsan és intrikusan dönti meg ezen személyes uralom alapjait. Mosolyát el nem engedve súgja Rika fülébe negédesen.*
-Ha úgy fogadkozol, ahogy kártyázol, akkor nem kell féltsem nagyon magamat.
*Persze nagyon könnyen vagdalkozik vissza, hiszen már majdnem a bolt előtt állnak és a kofa szemén is látszik, hogy jól fizető pár röppent eléjük, ami helyenként még fedi is a valóság lágy szövetét.*
-Kettő jó nagy bögre Forralt bort szeretnénk kérni (20 arany
). És még abból a kürtős... Kalácsból, igen abból (9 arany ).*Az első bögrét már nyújtja is át Rika felé, a másodikat még pihenteti a pulton és amidőn már a kalácska is megtalálta gazdáját kezébe veszi ő is a bort. Ez van akkor, ha az embernek csak a fél keze szabad, bár nem nagyon sajnálja a helyzetet. Majd aztán a második mondat is terítékre kerül, hiszen tartalmában eléggé kiérdemelte, hogy Zaranir gyanakodjék*
-Te... lopni? Ahhoz tehetség is kell, és olyan csúnyán állna a kötél a puha nyakacskádon, nagyon elszomorítana.
*Ezzel meg is próbál élni az alkalommal, hogy Rika kezei is feltehetően elfoglaltak és amennyiben ellenállásba nem ütközik sem a köpenytől sem pediglen a hordozójától, egy csókot hinteni a nyakára. Nem tagadhatja, hogy őt is elérte a Hófesztivál emelkedett hangulata, vagy talán csak a forralt bor kortyolása hozta el a kedvét egy kis szórakozáshoz. *
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 21:51:57
Üzenet elküldve: 2014-12-07 21:51:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Hófesztivál //
// Ymra, Anasheran, (Tindin) //
*Tátott szájjal hallgatja a sérülés keletkezésének rövidke történetét, majd grimaszba fordult vonásokkal tapogatja meg a saját vállát, elképzelve, mennyire fájdalmas lehet, ha valami átszúródik az emberen. Őt balga s ügyetlen mivolta ellenére ugyan ritkán éri komolyabb sérülés, és bár kellően tudja leplezni fájdalmát, azért a legutóbbi kis esése sem vált a kedvére, pedig az még csak egy felületes vágás volt. Mindenesetre Anasheranhoz hasonlatosan őt is megnyugtatja a tény, hogy már gyógyulófélben van a seb, és így a nem létező rumra se lesz szükség.*
- Ohh... *Pillog a félvérre amolyan sajnálkozó tekintettel, hogy egyáltalán ilyesmit feltételezett róla, viszont hamarost kénytelen túllendülni a dolgon, hogy a megannyi új információt magába szívhassa, például, hogy az alkohol leginkább – ha nem kizárólag – fertőtlenítésre való. Nos, itt ellentmondásba ütközik az általa tanultakat és az elhangzottakat illetően, melynek nem fél hangot is adni.*
- Nekem azt mondták, a vért is azzal tudom lemosni a kezemről, és tényleg használt! *Meséli, ajkain széles mosollyal, mit sem törődve azzal, hogy netán gyanakvást kelthet furcsa megjegyzéseivel. Persze ki tudja, az a vér származhatott egy elejtett vadtól vagy éppen egy kifogott haltól is, így ha nem kérdeznek rá nyíltan, akkor nem is fogja felfedni még az alvilági normák szerint is szégyenteljes tettét, melyre máskülönben ő a végletekig büszke.
Közben végre fény derül, mit is értenek az itteni népek tél alatt, s ezúttal nem az elborzadás, sokkal inkább a rácsodálkozás révén marad tátva a szája.*
- Még sose láttam havat eddig, csak meséltek róla. Akkor azért van itt ilyen hideg. *Mosolyogja olyan örömtelien, mintha akár kedvére is válhatna, hogy lassan megfagy szegényes holmijaiban, noha kétségtelen, hogy a felesleges panaszkodás és negatív hozzáállás sosem volt idomos hozzá. A szobrászkodás gondolata pedig egy-kettőre eltereli a figyelmét, s csöppet értetlenkedve fordítja türkiz lélektükreit Ymra felé.*
- Hát várat, mi mást? Te pedig ne aggódj, Ana, jó móka lesz! *Biztatgatja a lányt, noha az egész játék tulajdonképpen egy verseny, ám őt nem érdeklik holmi jutalmak és elismerés, egyszerűen csak jól akarja érezni magát, és reméli, a többiek is efféle örömmel fognak vele építgetni.*
- Csúszkálás? Menjünk oda is! *Egyre lelkesebb a siheder, bár még nem látja sanyarú sorsát, már ami a hideget és az ő alul öltözöttségét illeti, kezdve azzal, hogy hószobrászkodni mezítelen kézzel is nagy öröm lesz.*
// Ymra, Anasheran, (Tindin) //
*Tátott szájjal hallgatja a sérülés keletkezésének rövidke történetét, majd grimaszba fordult vonásokkal tapogatja meg a saját vállát, elképzelve, mennyire fájdalmas lehet, ha valami átszúródik az emberen. Őt balga s ügyetlen mivolta ellenére ugyan ritkán éri komolyabb sérülés, és bár kellően tudja leplezni fájdalmát, azért a legutóbbi kis esése sem vált a kedvére, pedig az még csak egy felületes vágás volt. Mindenesetre Anasheranhoz hasonlatosan őt is megnyugtatja a tény, hogy már gyógyulófélben van a seb, és így a nem létező rumra se lesz szükség.*
- Ohh... *Pillog a félvérre amolyan sajnálkozó tekintettel, hogy egyáltalán ilyesmit feltételezett róla, viszont hamarost kénytelen túllendülni a dolgon, hogy a megannyi új információt magába szívhassa, például, hogy az alkohol leginkább – ha nem kizárólag – fertőtlenítésre való. Nos, itt ellentmondásba ütközik az általa tanultakat és az elhangzottakat illetően, melynek nem fél hangot is adni.*
- Nekem azt mondták, a vért is azzal tudom lemosni a kezemről, és tényleg használt! *Meséli, ajkain széles mosollyal, mit sem törődve azzal, hogy netán gyanakvást kelthet furcsa megjegyzéseivel. Persze ki tudja, az a vér származhatott egy elejtett vadtól vagy éppen egy kifogott haltól is, így ha nem kérdeznek rá nyíltan, akkor nem is fogja felfedni még az alvilági normák szerint is szégyenteljes tettét, melyre máskülönben ő a végletekig büszke.
Közben végre fény derül, mit is értenek az itteni népek tél alatt, s ezúttal nem az elborzadás, sokkal inkább a rácsodálkozás révén marad tátva a szája.*
- Még sose láttam havat eddig, csak meséltek róla. Akkor azért van itt ilyen hideg. *Mosolyogja olyan örömtelien, mintha akár kedvére is válhatna, hogy lassan megfagy szegényes holmijaiban, noha kétségtelen, hogy a felesleges panaszkodás és negatív hozzáállás sosem volt idomos hozzá. A szobrászkodás gondolata pedig egy-kettőre eltereli a figyelmét, s csöppet értetlenkedve fordítja türkiz lélektükreit Ymra felé.*
- Hát várat, mi mást? Te pedig ne aggódj, Ana, jó móka lesz! *Biztatgatja a lányt, noha az egész játék tulajdonképpen egy verseny, ám őt nem érdeklik holmi jutalmak és elismerés, egyszerűen csak jól akarja érezni magát, és reméli, a többiek is efféle örömmel fognak vele építgetni.*
- Csúszkálás? Menjünk oda is! *Egyre lelkesebb a siheder, bár még nem látja sanyarú sorsát, már ami a hideget és az ő alul öltözöttségét illeti, kezdve azzal, hogy hószobrászkodni mezítelen kézzel is nagy öröm lesz.*
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 21:45:11
Üzenet elküldve: 2014-12-07 21:45:11
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
- Hát akár rabszolgakereskedő is lehetett volna. Legalábbis én reméltem, hogy az. Az a lányos arcú fiú például simán legyezhetne melegebb éjszakákon. Bár ez a veszély most nem fenyeget pár hónapig...
*széles ívű mozdulattal mutat végig a behavazott tájon.*
- Fülledt persze még lehet!
*halkan felnevet saját humorosságán, no persze azért nem gondolja magát a helyi mókamikinek, szóval nem röhögcsél még órákat saját magán, hanem viszonylag hamar, úgy fél perc után abba is hagyja.*
- Szóval egy kis egzotikumra vágysz. Érdekes tündéreket sosem akartál kipróbálni. Bár ha Valianból indulunk ki akkor mind flepnis...
*az igazat megvallva Lea pont így van vele, Valian miatt már minden tündérre ferde szemmel néz. Nem mintha nem ismerne mindenféle fajba tartozó bolondokat, de azért a tündér lényegesen ritkább "madár", mint egy ember, vagy akár egy félvér. Az óriások meg egészen más lapra tartoznak, hiszen ott az a furcsa, ha megcsillan az értelem szikrája.*
- Na akkor nyitva tartom a szemem. De ugye az se baj, ha eleve részeg?
*mivel körülnézve vannak itt páran akik hozzájuk hasonlóan némi szesszel kívánnak megmelegedni, bár azért egyesek náluknál sokkal durvábban tolják.*
//Hógolyócsata//
*Hát ha itt a népek hógolyócsatázni akarnak, akkor Lea ugyan semmi jónak nem elrontója, majd adogatja a hógolyókat. Aztán ha nagyon bele akarnak mindenkit döngölni a hóba akkor majd apró kavicsokat is töm beléjük. Szóval a lényeg, hogy ők nyerjenek a többiek vére meg folyjék. No persze magától azért nem kezdene el durvulni, de ki tudja, hogy a többi résztvevő mennyire veszi komolyan a harcot, mert ugye azt sose lehet tudni...*
- És van valami elképzelésed az erődről?
*Az Amon Ruadh-i erődről legalább voltak leírásaik, meg Kagan víziója is, azonban Lea hóvárat még sosem épített.*
- Hát akár rabszolgakereskedő is lehetett volna. Legalábbis én reméltem, hogy az. Az a lányos arcú fiú például simán legyezhetne melegebb éjszakákon. Bár ez a veszély most nem fenyeget pár hónapig...
*széles ívű mozdulattal mutat végig a behavazott tájon.*
- Fülledt persze még lehet!
*halkan felnevet saját humorosságán, no persze azért nem gondolja magát a helyi mókamikinek, szóval nem röhögcsél még órákat saját magán, hanem viszonylag hamar, úgy fél perc után abba is hagyja.*
- Szóval egy kis egzotikumra vágysz. Érdekes tündéreket sosem akartál kipróbálni. Bár ha Valianból indulunk ki akkor mind flepnis...
*az igazat megvallva Lea pont így van vele, Valian miatt már minden tündérre ferde szemmel néz. Nem mintha nem ismerne mindenféle fajba tartozó bolondokat, de azért a tündér lényegesen ritkább "madár", mint egy ember, vagy akár egy félvér. Az óriások meg egészen más lapra tartoznak, hiszen ott az a furcsa, ha megcsillan az értelem szikrája.*
- Na akkor nyitva tartom a szemem. De ugye az se baj, ha eleve részeg?
*mivel körülnézve vannak itt páran akik hozzájuk hasonlóan némi szesszel kívánnak megmelegedni, bár azért egyesek náluknál sokkal durvábban tolják.*
//Hógolyócsata//
*Hát ha itt a népek hógolyócsatázni akarnak, akkor Lea ugyan semmi jónak nem elrontója, majd adogatja a hógolyókat. Aztán ha nagyon bele akarnak mindenkit döngölni a hóba akkor majd apró kavicsokat is töm beléjük. Szóval a lényeg, hogy ők nyerjenek a többiek vére meg folyjék. No persze magától azért nem kezdene el durvulni, de ki tudja, hogy a többi résztvevő mennyire veszi komolyan a harcot, mert ugye azt sose lehet tudni...*
- És van valami elképzelésed az erődről?
*Az Amon Ruadh-i erődről legalább voltak leírásaik, meg Kagan víziója is, azonban Lea hóvárat még sosem épített.*
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:50:03
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:50:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Hó- és jégszobrászat//
*Természetesen rendelkezésre bocsátja a vödröt, tartja magát az ígérethez és egyébként sem sajnálja nagyon.*
-Ha véletlenül el is törne, nem kell nagyon erőlködnie a kifizetésén, nem akkora érték, hogy most ezen összevesszünk.
*Tényleg nem az. Meg nagyban kétli, hogy Moon súlya alkalmas is lenne arra, hogy széttörje. Esetleg, ha fegyverrel támadna a vödör felé, akkor előfordulhat, hogy meg kéne sajnálnia azt a primitív mérőeszközt. De addig is, szerénytelen gondolatkísérleteit megkímélteti a további futtatástól és marad annál, hogy figyelje az alkotás további sorsát, majd a távozókat.*
//Hó- és jégszobrászat//
*Természetesen rendelkezésre bocsátja a vödröt, tartja magát az ígérethez és egyébként sem sajnálja nagyon.*
-Ha véletlenül el is törne, nem kell nagyon erőlködnie a kifizetésén, nem akkora érték, hogy most ezen összevesszünk.
*Tényleg nem az. Meg nagyban kétli, hogy Moon súlya alkalmas is lenne arra, hogy széttörje. Esetleg, ha fegyverrel támadna a vödör felé, akkor előfordulhat, hogy meg kéne sajnálnia azt a primitív mérőeszközt. De addig is, szerénytelen gondolatkísérleteit megkímélteti a további futtatástól és marad annál, hogy figyelje az alkotás további sorsát, majd a távozókat.*
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:43:11
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:43:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Zaranir Kharasnar//
- Na ne szórakozz.
*Sandít Zaranirra, és mindjárt megfeledkezik a hóról. Azonban a csábos mosoly ugyanúgy ott játszik az ajkain, mert jól tudja, hogy nem tenne ilyet vele a fiú. Ha pedig mégis, akkor majd alkalmazza a meggyőzőképességeit... Feltűnően közelebb húzza magához Zaranirt, és a füléhez hajolva duruzsol neki.*
- Fogadok, hogy meg tudom változtatni a döntésedet...
*Meleg, hófehér leheletét érezheti magán a kereskedő, mielőtt a leányzó kacéran mosolyogva visszahúzódna eredeti helyzetükbe, és kacsintana egyet felé. Természetesen közben ő is megérzi a terjengő illatokat, ajkai (tulajdonképpen szó szerint) éhes vigyorra húzódnak, majd Zaranirra mosolyog.*
- Remélem sok aranyat hoztál magaddal, különben kénytelen leszek meglopni valakit, ha jól akarok lakni...
*Sóhajt fel, de elsősorban mégiscsak a forralt bor felé húzza a fiút, mert már igazán szüksége van valamire, ami felmelegíti belülről.*
//Zaranir Kharasnar//
- Na ne szórakozz.
*Sandít Zaranirra, és mindjárt megfeledkezik a hóról. Azonban a csábos mosoly ugyanúgy ott játszik az ajkain, mert jól tudja, hogy nem tenne ilyet vele a fiú. Ha pedig mégis, akkor majd alkalmazza a meggyőzőképességeit... Feltűnően közelebb húzza magához Zaranirt, és a füléhez hajolva duruzsol neki.*
- Fogadok, hogy meg tudom változtatni a döntésedet...
*Meleg, hófehér leheletét érezheti magán a kereskedő, mielőtt a leányzó kacéran mosolyogva visszahúzódna eredeti helyzetükbe, és kacsintana egyet felé. Természetesen közben ő is megérzi a terjengő illatokat, ajkai (tulajdonképpen szó szerint) éhes vigyorra húzódnak, majd Zaranirra mosolyog.*
- Remélem sok aranyat hoztál magaddal, különben kénytelen leszek meglopni valakit, ha jól akarok lakni...
*Sóhajt fel, de elsősorban mégiscsak a forralt bor felé húzza a fiút, mert már igazán szüksége van valamire, ami felmelegíti belülről.*
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:12:32
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:12:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Will, Ymra és Tindin//
*A rumos kérdésre vigyorogva rázza a fejét. Tudja, hogy a szesszel nem csak a torkot lehet jól fertőtleníteni, de azért aranyos, hogy rögtön ezzel kezdene a fiú.*
- Bocsi, nem szoktam tengerész itallal rohangálni.
*Azért sejtette, hogy nem friss a lány sebe, de azért megkönnyebbülten hallja, hogy szépen gyógyul. Nem jó dolog sérültnek lenni, inkább még utálatos is, de néha elkerülhetetlen. Az okát hallva viszont meglepődik.*
- Meglőttek? Ki és hol történt? *Bukik ki belőle a kérdés. Ez azért komoly dolog, és fájdalmas, habár szerencsére ő inkább osztani szokta a nyilakat, mint kapni.
Újabb meglepetés, hogy Will mintha nem egészen lenne tisztában, mi is az a tél. Szerencsére Ymra hamar el is magyarázza, és azért csak szebb képet festett róla, mint Ana tette volna. Nem a kedvenc évszaka, és habár a havas táj gyönyörű, a hideget, a szelet és főleg a latyakot már nem értékeli.*
- Végül is, szobrászkodhatunk is, de előre szólok, annyira értek a szobrászathoz, mint egy vakond a festészethez. *Tudja le gyorsan a vallomást. Hogyne segít, ha szobrot alkotnak, lapátol ő alapanyagot, alapozást is vállal, csak ne neki kelljen megformázni a fontos elemeket, mert abban szerinte nem lenne köszönet.*
- Emlegettek valami csúszka versenyt is. Akkor először építés, aztán esdeklés? *Várja a jóváhagyásokat, vagy az esetleges fejrázásokat, mikor is megint bővül a kis csapatuk. Helyes, helyes, minél többen, annál jobb. És még gesztenyét is hozott, hát máris belopta magát a lány az ő pici félvér szívébe.*
- Köszönjük! *Mosolyog barátságosan Tindinre. Willnek pedig szélesebb mosollyal bólint, hogy bizony jól ejtette a nevét.*
- Az egyszerűség kedvéért maradjuk az Anánál, kevésbé nyelvtörő és könnyebben megjegyezhető. *Ajánlja fel előzékenyen, mielőtt mindenki végig vergődné magát teljes nevén, valahányszor meg akarják őt szólítani.*
//Will, Ymra és Tindin//
*A rumos kérdésre vigyorogva rázza a fejét. Tudja, hogy a szesszel nem csak a torkot lehet jól fertőtleníteni, de azért aranyos, hogy rögtön ezzel kezdene a fiú.*
- Bocsi, nem szoktam tengerész itallal rohangálni.
*Azért sejtette, hogy nem friss a lány sebe, de azért megkönnyebbülten hallja, hogy szépen gyógyul. Nem jó dolog sérültnek lenni, inkább még utálatos is, de néha elkerülhetetlen. Az okát hallva viszont meglepődik.*
- Meglőttek? Ki és hol történt? *Bukik ki belőle a kérdés. Ez azért komoly dolog, és fájdalmas, habár szerencsére ő inkább osztani szokta a nyilakat, mint kapni.
Újabb meglepetés, hogy Will mintha nem egészen lenne tisztában, mi is az a tél. Szerencsére Ymra hamar el is magyarázza, és azért csak szebb képet festett róla, mint Ana tette volna. Nem a kedvenc évszaka, és habár a havas táj gyönyörű, a hideget, a szelet és főleg a latyakot már nem értékeli.*
- Végül is, szobrászkodhatunk is, de előre szólok, annyira értek a szobrászathoz, mint egy vakond a festészethez. *Tudja le gyorsan a vallomást. Hogyne segít, ha szobrot alkotnak, lapátol ő alapanyagot, alapozást is vállal, csak ne neki kelljen megformázni a fontos elemeket, mert abban szerinte nem lenne köszönet.*
- Emlegettek valami csúszka versenyt is. Akkor először építés, aztán esdeklés? *Várja a jóváhagyásokat, vagy az esetleges fejrázásokat, mikor is megint bővül a kis csapatuk. Helyes, helyes, minél többen, annál jobb. És még gesztenyét is hozott, hát máris belopta magát a lány az ő pici félvér szívébe.*
- Köszönjük! *Mosolyog barátságosan Tindinre. Willnek pedig szélesebb mosollyal bólint, hogy bizony jól ejtette a nevét.*
- Az egyszerűség kedvéért maradjuk az Anánál, kevésbé nyelvtörő és könnyebben megjegyezhető. *Ajánlja fel előzékenyen, mielőtt mindenki végig vergődné magát teljes nevén, valahányszor meg akarják őt szólítani.*
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:03:05
Üzenet elküldve: 2014-12-07 20:03:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Rika Jh'tael//
~Le sem tagadhatná, milyen jól szórakozik. Bár nem mintha ő csinálná ezt rosszul.~ *Merül el egy pillanatra Rikát nézve, ahogy játszadozik a hópelyhekkel. Ezzel elő is kerül az a nem túl ártatlan mosoly, mely általában egy ital kérlelésének szelíd apropóján próbál Zaranir gyengepontjára hatni, sajnálatosan nagy sikerrel.*
-Akkor nekem egy jó forralt bor, neked pedig egy bögre tea, nehogy a fejedbe szálljon. Gondolom jó lesz így.
*Tudja, hogy nem lesz neki jó és hanghordozásának komolytalansága Rika felé is közvetíti ezt az üzenetet. A pimasz mosolyra így hasonló választ küld és azzal is tisztában van, hogy most még a nyelve sem lesz ráöltve, már csak a hideg miatt sem. Még elszórakozik egy keveset, amíg ténylegesen elérik az egyik bódét és rendelését kitűzheti, főleg mert ahogy közelednek a cél felé, úgy kezd el terjengeni a levegőben a sült gesztenye és egyéb érdekességek látványa és illata, ami még több kipróbálnivalót jelent számukra.*
//Rika Jh'tael//
~Le sem tagadhatná, milyen jól szórakozik. Bár nem mintha ő csinálná ezt rosszul.~ *Merül el egy pillanatra Rikát nézve, ahogy játszadozik a hópelyhekkel. Ezzel elő is kerül az a nem túl ártatlan mosoly, mely általában egy ital kérlelésének szelíd apropóján próbál Zaranir gyengepontjára hatni, sajnálatosan nagy sikerrel.*
-Akkor nekem egy jó forralt bor, neked pedig egy bögre tea, nehogy a fejedbe szálljon. Gondolom jó lesz így.
*Tudja, hogy nem lesz neki jó és hanghordozásának komolytalansága Rika felé is közvetíti ezt az üzenetet. A pimasz mosolyra így hasonló választ küld és azzal is tisztában van, hogy most még a nyelve sem lesz ráöltve, már csak a hideg miatt sem. Még elszórakozik egy keveset, amíg ténylegesen elérik az egyik bódét és rendelését kitűzheti, főleg mert ahogy közelednek a cél felé, úgy kezd el terjengeni a levegőben a sült gesztenye és egyéb érdekességek látványa és illata, ami még több kipróbálnivalót jelent számukra.*
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 19:43:27
Üzenet elküldve: 2014-12-07 19:43:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
* Visszamosolyog a lányra. Valóban, a rövid nappalaok zavaróak, mert már délután olyan "este hangulatba" kerül. Az erdőben sem szerencsés sötétben menni, pl. a vadak miatt. Meg Ymra nem sötételf, így az éjszakai tájékozódás nehezére is esik.*
- Átfúródott egy nyíl a vállamban. De már ellátták a sebemet. Gyógyulófélben van. S, az alkohol sem segít mindig, de azért fertőtlenít.
* Okosítja ki egy kicsit a fiút. Ymra felfedezi a gyermek szemébena zavartságot a tél kapcsán.*
- Tél. Olyan évszak, mint ami most van. Hideg van, hull a hó. Az embernek melegen kell felöltöznie, ha nem akar megfázni. Az a tippem, hogy a borongós évszakba egy kis vidámságot akartak hozni, ezért van itt ez a rendezvény.
* A lekesedése ismét mosolyogva válaszol.*
- Ha szeretnéd, formázhatunk valamit hóból. A kérdés, hogy mi legyen az.
* Az íjász lány is egészen kedvet kapott a dologhoz, a gyermeki énjét hozta elő ez a fiú. Elfelejti a keserűséget, s már látja is magát képzeletben, hogy gyúrja a havat, s művészkedik. Ha tényleg lesz csúszkálás, akkor ő abban is benne lenne akár. Egy-két esés még belefér.*
- Nekem tetszik az ötlet.
* Bólint hát a fél-elf lány szavaira.
Majd egy újabb érkező megy a kis csapatukhoz.*
- Szia!
* Köszönti barátságosan a fiatalka elfet. Ha megkínálják őt is gesztenyével, akkor vesz egy szemet, s megköszöni.*
- Gyere bátran!
* Hívja a vöröskét.*
- Mi arra gondoltunk, hogy művészkedünk egy kicsit, s építünk valamit a hóból.
* Visszamosolyog a lányra. Valóban, a rövid nappalaok zavaróak, mert már délután olyan "este hangulatba" kerül. Az erdőben sem szerencsés sötétben menni, pl. a vadak miatt. Meg Ymra nem sötételf, így az éjszakai tájékozódás nehezére is esik.*
- Átfúródott egy nyíl a vállamban. De már ellátták a sebemet. Gyógyulófélben van. S, az alkohol sem segít mindig, de azért fertőtlenít.
* Okosítja ki egy kicsit a fiút. Ymra felfedezi a gyermek szemébena zavartságot a tél kapcsán.*
- Tél. Olyan évszak, mint ami most van. Hideg van, hull a hó. Az embernek melegen kell felöltöznie, ha nem akar megfázni. Az a tippem, hogy a borongós évszakba egy kis vidámságot akartak hozni, ezért van itt ez a rendezvény.
* A lekesedése ismét mosolyogva válaszol.*
- Ha szeretnéd, formázhatunk valamit hóból. A kérdés, hogy mi legyen az.
* Az íjász lány is egészen kedvet kapott a dologhoz, a gyermeki énjét hozta elő ez a fiú. Elfelejti a keserűséget, s már látja is magát képzeletben, hogy gyúrja a havat, s művészkedik. Ha tényleg lesz csúszkálás, akkor ő abban is benne lenne akár. Egy-két esés még belefér.*
- Nekem tetszik az ötlet.
* Bólint hát a fél-elf lány szavaira.
Majd egy újabb érkező megy a kis csapatukhoz.*
- Szia!
* Köszönti barátságosan a fiatalka elfet. Ha megkínálják őt is gesztenyével, akkor vesz egy szemet, s megköszöni.*
- Gyere bátran!
* Hívja a vöröskét.*
- Mi arra gondoltunk, hogy művészkedünk egy kicsit, s építünk valamit a hóból.
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 19:28:57
Üzenet elküldve: 2014-12-07 19:28:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
//Taug//
* Végül is az elf nem kezd el patáriázni a legázolás miatt, sőt sikerül épen megúsznia azt. Ráadásul még beszélgetést is kezd az orkkal. Ez, és a boton látható koponya elgondolkoztatja Wramot. *
- Hát nem a legázolás miatt. Egyrészt, hogy lássam mit szenvednek össze itt ezek az ostobák, másrészt dohányt akartam szerezni a csibukomba. Jópofa az ördögvigyor is, de nem füstölném el tisztán. Meg aztán, hátha akad valami munka is. -
* Mondja az ork, nézelődés közben. *
- És maga? Csak nem a hócsata vonzza? -
* Kérdezi vigyorogva a másikat. *
//Taug//
* Végül is az elf nem kezd el patáriázni a legázolás miatt, sőt sikerül épen megúsznia azt. Ráadásul még beszélgetést is kezd az orkkal. Ez, és a boton látható koponya elgondolkoztatja Wramot. *
- Hát nem a legázolás miatt. Egyrészt, hogy lássam mit szenvednek össze itt ezek az ostobák, másrészt dohányt akartam szerezni a csibukomba. Jópofa az ördögvigyor is, de nem füstölném el tisztán. Meg aztán, hátha akad valami munka is. -
* Mondja az ork, nézelődés közben. *
- És maga? Csak nem a hócsata vonzza? -
* Kérdezi vigyorogva a másikat. *
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 19:16:25
Üzenet elküldve: 2014-12-07 19:16:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Zaranir Kharasnar//
*Szinte csillogó tekintettel figyeli a friss, apró szemcsékben hulló havat, amely fehér kis kristályok képében tündöklik ujjain, mielőtt letelne a varázslatos pillanat, és bőrének melege átlátszóvá nem melegítené. Ennek ellenére letörölhetetlen a vigyor a képéről, pláne, hogy még Zaranirt is sikerült elrángatnia magával, ami egyrészt romantikus, másrészt pedig bebiztosítja a pénztárcáját. Van valami hajlam a fiúban, ami arra készteti, hogy folyton meghívja a lányt, Rika pedig nem olyan leányzó, aki udvariasságból (vagy bármi egyéb ép észhez nehezen köthető indokból kifolyólag) visszautasítaná csekély kis meghívásait. Ezúttal sem várakoztatja sokáig, és még csak utalgatnia sem kell, hogy tudja a dolgát. Helyes.*
- Ha már így felajánlottad... elfogadom.
*Mosolyog angyalian, mert ugye ki ne gondolna szeretettel az ingyen piára, még az sem kifejezetten zavarja, hogy cserébe melegítés címszavával belekarol a szőkeség. Ami kifejezetten nem árt, mert bár felvett egy jó vastag, bélelt köpenyt, alatta ugyanúgy szellős holmijai takarják csak testét, szóval kissé alábecsülte az időjárást. Viszont legalább sokkal lelkesebben bújik közel az amúgy egészen aranyos fiúhoz.*
- Na, gyerünk. Kamatoztasd gyorsan a megnyerő erődet, mielőtt szétfagyunk.
*Fejével kissé vacogva a kofák felé int, és pimaszul vigyorog Zaranirra.*
A hozzászólás írója (Rika Jh'tael) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.07 19:17:47
//Zaranir Kharasnar//
*Szinte csillogó tekintettel figyeli a friss, apró szemcsékben hulló havat, amely fehér kis kristályok képében tündöklik ujjain, mielőtt letelne a varázslatos pillanat, és bőrének melege átlátszóvá nem melegítené. Ennek ellenére letörölhetetlen a vigyor a képéről, pláne, hogy még Zaranirt is sikerült elrángatnia magával, ami egyrészt romantikus, másrészt pedig bebiztosítja a pénztárcáját. Van valami hajlam a fiúban, ami arra készteti, hogy folyton meghívja a lányt, Rika pedig nem olyan leányzó, aki udvariasságból (vagy bármi egyéb ép észhez nehezen köthető indokból kifolyólag) visszautasítaná csekély kis meghívásait. Ezúttal sem várakoztatja sokáig, és még csak utalgatnia sem kell, hogy tudja a dolgát. Helyes.*
- Ha már így felajánlottad... elfogadom.
*Mosolyog angyalian, mert ugye ki ne gondolna szeretettel az ingyen piára, még az sem kifejezetten zavarja, hogy cserébe melegítés címszavával belekarol a szőkeség. Ami kifejezetten nem árt, mert bár felvett egy jó vastag, bélelt köpenyt, alatta ugyanúgy szellős holmijai takarják csak testét, szóval kissé alábecsülte az időjárást. Viszont legalább sokkal lelkesebben bújik közel az amúgy egészen aranyos fiúhoz.*
- Na, gyerünk. Kamatoztasd gyorsan a megnyerő erődet, mielőtt szétfagyunk.
*Fejével kissé vacogva a kofák felé int, és pimaszul vigyorog Zaranirra.*
A hozzászólás írója (Rika Jh'tael) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.12.07 19:17:47
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2014-12-07 18:01:40
Üzenet elküldve: 2014-12-07 18:01:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Hófesztivál//
//Durz Blinten és Vaslábú Argus//
*Megindulnak a kiszemelt hely felé.
-Ez igaz. Az embereknek tényleg kevés idő adatott.*mondja és eltöpreng azon, hogy valószínűleg dupla olyan idős mint a férfi.*~Hány éves vagyok is én emberi évekkel mérve? Kábé húsz. Ha tudná, hogy már elmúltam negyven. Habár ha ő mágus, biztosan mindenható és erről is tud.~*De ebből csak egy szemöldökráncolást lehet látni.* Bár tudnám ki dönti el, hogy kinek mennyi idő jut.
-A műveltebbek tudnak olvasni, még az elfek körében is.*Büszkén felemeli az állát, tudatva ezzel, hogy magára célzott.* -És igen, vannak, olyan aggastyánok a hazámban akik azzal büszkélkedhetnek, hogy kiolvasták a könyvtárat. Általában ők ekkor maguknak kezdenek el könyveket írni.* Drága dédapjára gondol aki, most biztosan otthon kertészkedik és új növényfajokat fedez fel. Elkalandoznak a gondolatai és csak arra kapja fel a fejét amikor a mágus a könyvtárban dolgozásra kérdez rá.*
-Fontosabb dolgaim is lettek annál mint a nyarak a könyvtárban.~ Hiszen akkor halt meg az édesanyám és otthon kellett segédkeznem apámnak. És persze ott volt a húgom problémája is...ha egyszer megtalálom azt az orkot...~* Elfordul Argustól és a tömeget fürkészi. Közben havat tapaszt még az erődre és próbálja kipislogni a szeméből a könnyeket. A mágusnak nem mond többet.Bágyadtan pakolássza a havat még azt sem veszi észre, hogy teljesen összefagytak az ujjai. Megkönnyebbül amikor a férfi Kagan Thargodarról és klánjáról kezd beszélni. Nem rémül meg az adott személy nagydarabságától, hiszen nem a külső a fontos.
De azért mégjobban biztos lesz benne, hogy ketten kevesen lesznek. Ekkor Argus elkiáltja magát, hogy lehet hozzájuk jelentkezni ezzel megkönnyítve Hana dolgát, hogy elkezdjen rágódni a dolgon. A férfi hangja még a zenekart is túlharsogja. Páran feléjük is fordulnak, de nem nagyon nagyon veti magát rájuk senki.*~Majd jön valaki~
Elkezdi úgy pakolgatni a havat, ahogy Argus mondta,a mikor egy nagy szárnyra lesz figyelmes a férfi előtt. Egyenesen le kell nézniük rá. A csapatukba szeretne jelentkezni.*
//Durz Blinten és Vaslábú Argus//
*Megindulnak a kiszemelt hely felé.
-Ez igaz. Az embereknek tényleg kevés idő adatott.*mondja és eltöpreng azon, hogy valószínűleg dupla olyan idős mint a férfi.*~Hány éves vagyok is én emberi évekkel mérve? Kábé húsz. Ha tudná, hogy már elmúltam negyven. Habár ha ő mágus, biztosan mindenható és erről is tud.~*De ebből csak egy szemöldökráncolást lehet látni.* Bár tudnám ki dönti el, hogy kinek mennyi idő jut.
-A műveltebbek tudnak olvasni, még az elfek körében is.*Büszkén felemeli az állát, tudatva ezzel, hogy magára célzott.* -És igen, vannak, olyan aggastyánok a hazámban akik azzal büszkélkedhetnek, hogy kiolvasták a könyvtárat. Általában ők ekkor maguknak kezdenek el könyveket írni.* Drága dédapjára gondol aki, most biztosan otthon kertészkedik és új növényfajokat fedez fel. Elkalandoznak a gondolatai és csak arra kapja fel a fejét amikor a mágus a könyvtárban dolgozásra kérdez rá.*
-Fontosabb dolgaim is lettek annál mint a nyarak a könyvtárban.~ Hiszen akkor halt meg az édesanyám és otthon kellett segédkeznem apámnak. És persze ott volt a húgom problémája is...ha egyszer megtalálom azt az orkot...~* Elfordul Argustól és a tömeget fürkészi. Közben havat tapaszt még az erődre és próbálja kipislogni a szeméből a könnyeket. A mágusnak nem mond többet.Bágyadtan pakolássza a havat még azt sem veszi észre, hogy teljesen összefagytak az ujjai. Megkönnyebbül amikor a férfi Kagan Thargodarról és klánjáról kezd beszélni. Nem rémül meg az adott személy nagydarabságától, hiszen nem a külső a fontos.
De azért mégjobban biztos lesz benne, hogy ketten kevesen lesznek. Ekkor Argus elkiáltja magát, hogy lehet hozzájuk jelentkezni ezzel megkönnyítve Hana dolgát, hogy elkezdjen rágódni a dolgon. A férfi hangja még a zenekart is túlharsogja. Páran feléjük is fordulnak, de nem nagyon nagyon veti magát rájuk senki.*~Majd jön valaki~
Elkezdi úgy pakolgatni a havat, ahogy Argus mondta,a mikor egy nagy szárnyra lesz figyelmes a férfi előtt. Egyenesen le kell nézniük rá. A csapatukba szeretne jelentkezni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9568-9587