Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-24 10:36:12
Üzenet elküldve: 2020-07-24 10:36:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Törpe barátja elmarad egy kicsit a megbeszélt időhöz képest. Talán az elintéznivalója, amiről nem árulta el, hogy mi, elhúzódhatott. Egyáltalán nem haragszik a barátjára, sőt, addig kihasználja a helyzetet. Az eső nem állt el, sőt továbbra is záporozik. Valamilyen eső védett helyre kellene mennie. Most, hogy beszélgettek a különböző entitásokról, eszébe jut, hogy még sosem járt Eyr templomában. Talán ideje lenne egy rövid kitérőt tennie, hogy legalább elmondhassa, hogy járt ott. Semmilyen megtérési szándéka sincs, mint, ahogy azt Elgretor barátja remélte. Pusztán a kíváncsiság vezeti, mint mindig. Összeszedi a pokrócot maga alól, majd visszateszi a nyeregtáskába. Felül éjtépő hátára és gyors ügetésben elindulnak a Templom irányába. Nem kellemes az esőben lovagolni, de mivel az idő ilyen mostoha, ezért kénytelenek elviselni a helyzetet. Éjtépő kifejezetten élvezi az esőt, ami jól látható rajta, ha valaki ért egy kicsit a lovakhoz. Ganer megsimogatja a nyakát, amitől a telivér egy kicsit felgyorsít, de még ülhető sebességre.*
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-22 13:35:14
Üzenet elküldve: 2020-07-22 13:35:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Éjtépő, a fekete telivér hátán vágtat az Erdőszéli tisztáshoz. Az eső nem kedvez a szabad lovaglásnak, de ez a gnómot nem zavarja, sőt a lovát sem. Egy terebélyes fa alá vezeti a paripát, ami alatt menedéket lelhetnek az eső elől. Leszáll a lóról és hagyja, hadd legelésszen. Tudja, hogy úgy sem fog elmenni a fa közelségéből, pláne, hogy a gazdája nélkül sehová sem hajlandó menni. A fa némileg védelmet nyújt a heves esőzés ellen, bár néhány csepp így is átjut a dús lombkoronán. Ganer a barátját várja, s amíg várakozik, addig a fa törzsénél helyezkedik el. Levesz egy pokrócot Éjtépő nyeregtáskájáról és a fa tövében leteríti. Erre fekszik le kényelmesen, már amennyire ez kényelmes lehet. Amíg barátja meg nem érkezik, addig azon gondolkodik, hogy mivel is kezdje neki az elementalista tudományok alapjait. Elgretor nem lehet túl magas szinten, legalább is beszélgetésükből ez derült ki, ezért úgy készül, hogy egy alapokat nélkülöző tanítványt fog oktatni.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-21 10:38:24
Üzenet elküldve: 2020-07-21 10:38:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Aranyos vagy//
*Lassan gyalogszerrel kiér a tisztásra, már jól ismeri a szabályos körben egymás mellett növő fák koronáját, most is, mint általában, kellemes derengés szűrődik át rajtuk. Mivel innentől fogva kevesebb emberre számít, leemeli a csuklyát a fejéről és úgy folytatja az útját az ösvényen át. ~Elkopik a lábam mire leérek a kikötőbe. ~ Mérgelődik magában, hiszen ezért vett lovat, de az a jószág meg olyan feltűnő és szép, hogy első éjszaka kilopnák ott az istállóból. ~Így visszajutottunk az alapfelálláshoz. A csizmakoptatáshoz. ~ Sóhajt, majd eszébe ötlik, hogy a Szántónál esetleg foghat majd magának fuvart, arra szoktak közlekedni a kikötőbe menő szekerek. Ha meg lecsengeti a fuvardíjat, melyik mondhatna nemet rá? Egy kis potya arany mindenkinek jól jön.*
-Meg aztán úgy gyorsabban megjárnám. *Hiába is nem mutatja ki, de nem szívesen hagyná magára a két gyereket olyan sok ideig. Persze Kelaz megbízhatónak tűnt részéről, de mióta ilyen állapotba került a negyed, nem tartozik a város biztonságosnak mondott környékei közé.*
*Lassan gyalogszerrel kiér a tisztásra, már jól ismeri a szabályos körben egymás mellett növő fák koronáját, most is, mint általában, kellemes derengés szűrődik át rajtuk. Mivel innentől fogva kevesebb emberre számít, leemeli a csuklyát a fejéről és úgy folytatja az útját az ösvényen át. ~Elkopik a lábam mire leérek a kikötőbe. ~ Mérgelődik magában, hiszen ezért vett lovat, de az a jószág meg olyan feltűnő és szép, hogy első éjszaka kilopnák ott az istállóból. ~Így visszajutottunk az alapfelálláshoz. A csizmakoptatáshoz. ~ Sóhajt, majd eszébe ötlik, hogy a Szántónál esetleg foghat majd magának fuvart, arra szoktak közlekedni a kikötőbe menő szekerek. Ha meg lecsengeti a fuvardíjat, melyik mondhatna nemet rá? Egy kis potya arany mindenkinek jól jön.*
-Meg aztán úgy gyorsabban megjárnám. *Hiába is nem mutatja ki, de nem szívesen hagyná magára a két gyereket olyan sok ideig. Persze Kelaz megbízhatónak tűnt részéről, de mióta ilyen állapotba került a negyed, nem tartozik a város biztonságosnak mondott környékei közé.*
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-16 17:26:32
Üzenet elküldve: 2020-07-16 17:26:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Nyilt //
* A tehén tej adakozása után lejön a tisztáshoz pihenni. Elfekszik a fűben, és kicsit el is szundít. Mikor felkel madár zajra lesz figyelmes. Nagyon tetszenek neki az éneklő pacsirták dala. Kicsit megmozgatja magát egy kis kímélő tornával. Hozott magával egy kis tejet, amit lehörpint. Várja, hogy valaki hozzászóljon. Csendben üldögél a fűben. hallgatózik, hogy ki mit beszél. Mindenfélét hall, de fontos dolgot nem tud kiszűrni a természet hangjain kívül. Egyenlőre míg nincs dolga itt marad és pihen. *
* A tehén tej adakozása után lejön a tisztáshoz pihenni. Elfekszik a fűben, és kicsit el is szundít. Mikor felkel madár zajra lesz figyelmes. Nagyon tetszenek neki az éneklő pacsirták dala. Kicsit megmozgatja magát egy kis kímélő tornával. Hozott magával egy kis tejet, amit lehörpint. Várja, hogy valaki hozzászóljon. Csendben üldögél a fűben. hallgatózik, hogy ki mit beszél. Mindenfélét hall, de fontos dolgot nem tud kiszűrni a természet hangjain kívül. Egyenlőre míg nincs dolga itt marad és pihen. *
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-15 21:31:00
Üzenet elküldve: 2020-07-15 21:31:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
//Érintőlegesen D'or//
*Ahogy az ifjú hajadon léptet, egyszerre csak egy mély hang szólal meg valahonnan. Túlzás lenne azt mondani, hogy felkapja a fejét, először rá se hederít, de végül csak a hang irányába fordítja tekintetét. Hogy milyen nyelven beszél, arról fogalma sincs. De úgy látszik, nem is hozzá szól. Különösebb energiát tovább nem fordít rá, tekintetét újból előre szegezi. Már nem dől vissza szarvasa nyakára, sírni sem igazán sír, csak legfeljebb néhány könnycsepp gurul ki szemeiből. Egy kicsikét gyorsabb sétára nógatja Ágast, az agancsos pedig kevéskét gyorsít a tempón. Reméli, hamarosan megpihenhet, legalább egy kicsikét. Hiszen csaknem fél napja úton van. Hamarosan megint eltűnik a fák sűrűjében, és csak megy tovább, mert úgy érzi, itt már kell lennie egy városnak.*
//Érintőlegesen D'or//
*Ahogy az ifjú hajadon léptet, egyszerre csak egy mély hang szólal meg valahonnan. Túlzás lenne azt mondani, hogy felkapja a fejét, először rá se hederít, de végül csak a hang irányába fordítja tekintetét. Hogy milyen nyelven beszél, arról fogalma sincs. De úgy látszik, nem is hozzá szól. Különösebb energiát tovább nem fordít rá, tekintetét újból előre szegezi. Már nem dől vissza szarvasa nyakára, sírni sem igazán sír, csak legfeljebb néhány könnycsepp gurul ki szemeiből. Egy kicsikét gyorsabb sétára nógatja Ágast, az agancsos pedig kevéskét gyorsít a tempón. Reméli, hamarosan megpihenhet, legalább egy kicsikét. Hiszen csaknem fél napja úton van. Hamarosan megint eltűnik a fák sűrűjében, és csak megy tovább, mert úgy érzi, itt már kell lennie egy városnak.*
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-15 20:11:28
Üzenet elküldve: 2020-07-15 20:11:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Időváltozás//
//Érintőlegesen Esh//
*Az eső nem érkezik, ő pedig nem tűri a fa hűsét, a napot keresi tekintetével, hogy cserzett arcbőrét megfürössze benne, de hiába. Az égboltot sűrű felhők takarják, s a távolból érkező égzengés nem is ígér ettől jobbat.*
- Szakthté! *Sziszegi fogai között szokványos káromkodását, miközben arca sem rezdül. Hűvös van, legalábbis nem ehhez a hőmérséklethez szokott, akkor jó, ha úgy ég a nap, mintha bőrét perzselné, ha már izzadni sem képes, s a szenvedés erőt ad számára. De ez a lagymatag idő... még, ha az eső esne legalább, a hideg zápor frissítő, földnek és léleknek egyaránt. Kis idő múlva szemeit kinyitva néz körbe, lábai keresztezve, keze ölében pihen, háta egyenesen kihúzva. A fiatal nő, szarvasával úgy sétál be a tisztásra, mintha magával húzná a világ fájdalmát. D'or innen nem látja, hogy sírna... talán ez a lány szerencséje, de a testtartás árulkodó lehet.*
- Ihs'maillon nem ejtett könnyet a fáért, nem ejtett könnyet Árnyékért, nem ejtett könnyet semmiért, csak a célja volt fontos, hisz így született a világ, s csak így maradhat fenn, így lehet ismét a Semmi... *mély hangján szólal meg, s saját nyelvén, így, ha a lány nem jártas a síkföldi, sivatagi törzs nyelvjárásában, vélhetően egy szót sem érthet belőle, annyit láthat, hogy nem hozzá szól, csak a szélnek beszél. Nem is baj. A sivatagi népek arca nem szenvedi az érzelmeket, s csak nagy ritkán tisztelik meg vele társukat, hogy kimutassák azt. Így arcéle kemény, szemei szigorúak, viszont egy valami feltűnhet, együttérzés sem süt le róla, s a fekete arc felett világító szinte hófehér szempár ránctalanul figyel előre. A szarvas már inkább érdekesebb, főként, hogy csak hallott róla, látni még nem látott sohasem. A sivatagi állatokhoz képest jóval fakóbb színű, s ágas-bogas csont a fején, igazán ékes trófea lehetne, akár darabokban a nyakában egy bőrszíjon, vagy fegyvere ékeként. Egy pillanatra megindul keze a fúvócsőért, aztán letesz róla. Nincs rendes kése, amivel felkoncolhatná, úgy meg tiszteletlenség lenne a természettel szemben. Feleslegesen nem pazarol, a vérét sem tudná felfogni semmiben.*
- Imo, minas eger, ut im ish drot, né f'rothal, asseles mana. *Valaha csak az egy volt, s nem bántá, társául hagyva a szélnek... Halkan felsóhajt. Hisz a lánynak tulajdonképpen egy erénye akad... ~ Knot'taro so fama teres, mana der. ~ Az embernek magával folytatott vitáit kell rendezni elébb, ehhez társa a Csend. Ő pedig valóban nem kiabál.*
//Érintőlegesen Esh//
*Az eső nem érkezik, ő pedig nem tűri a fa hűsét, a napot keresi tekintetével, hogy cserzett arcbőrét megfürössze benne, de hiába. Az égboltot sűrű felhők takarják, s a távolból érkező égzengés nem is ígér ettől jobbat.*
- Szakthté! *Sziszegi fogai között szokványos káromkodását, miközben arca sem rezdül. Hűvös van, legalábbis nem ehhez a hőmérséklethez szokott, akkor jó, ha úgy ég a nap, mintha bőrét perzselné, ha már izzadni sem képes, s a szenvedés erőt ad számára. De ez a lagymatag idő... még, ha az eső esne legalább, a hideg zápor frissítő, földnek és léleknek egyaránt. Kis idő múlva szemeit kinyitva néz körbe, lábai keresztezve, keze ölében pihen, háta egyenesen kihúzva. A fiatal nő, szarvasával úgy sétál be a tisztásra, mintha magával húzná a világ fájdalmát. D'or innen nem látja, hogy sírna... talán ez a lány szerencséje, de a testtartás árulkodó lehet.*
- Ihs'maillon nem ejtett könnyet a fáért, nem ejtett könnyet Árnyékért, nem ejtett könnyet semmiért, csak a célja volt fontos, hisz így született a világ, s csak így maradhat fenn, így lehet ismét a Semmi... *mély hangján szólal meg, s saját nyelvén, így, ha a lány nem jártas a síkföldi, sivatagi törzs nyelvjárásában, vélhetően egy szót sem érthet belőle, annyit láthat, hogy nem hozzá szól, csak a szélnek beszél. Nem is baj. A sivatagi népek arca nem szenvedi az érzelmeket, s csak nagy ritkán tisztelik meg vele társukat, hogy kimutassák azt. Így arcéle kemény, szemei szigorúak, viszont egy valami feltűnhet, együttérzés sem süt le róla, s a fekete arc felett világító szinte hófehér szempár ránctalanul figyel előre. A szarvas már inkább érdekesebb, főként, hogy csak hallott róla, látni még nem látott sohasem. A sivatagi állatokhoz képest jóval fakóbb színű, s ágas-bogas csont a fején, igazán ékes trófea lehetne, akár darabokban a nyakában egy bőrszíjon, vagy fegyvere ékeként. Egy pillanatra megindul keze a fúvócsőért, aztán letesz róla. Nincs rendes kése, amivel felkoncolhatná, úgy meg tiszteletlenség lenne a természettel szemben. Feleslegesen nem pazarol, a vérét sem tudná felfogni semmiben.*
- Imo, minas eger, ut im ish drot, né f'rothal, asseles mana. *Valaha csak az egy volt, s nem bántá, társául hagyva a szélnek... Halkan felsóhajt. Hisz a lánynak tulajdonképpen egy erénye akad... ~ Knot'taro so fama teres, mana der. ~ Az embernek magával folytatott vitáit kell rendezni elébb, ehhez társa a Csend. Ő pedig valóban nem kiabál.*
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-14 21:51:18
Üzenet elküldve: 2020-07-14 21:51:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
//Nyílt//
*Linä és Ágas a szántókat hagyja el, a tisztást övező kis erdőcskébe tér. Hosszú idő óta van már úton. Ő is, szarvasa is megérdemelne már egy kiadósabb pihenést. ~Talán lesz valami szállás vagy bármi, ahol megpihenhetek.~
Csodaszép idő van, a nap már közel jár a délhez. De a távolban mégis mintha gyülekező esőfellegeket látna. De tulajdonképpen Linának aztán igazán mindegy, hogy most milyen idő van. A kedvese, aki elkísérte útján, csúnyán elhagyta. Nem ám tisztességesen. Linä reggel arra ébredt, hogy senki nincs mellette. Csak egy rövidke levelet talált a fiú helyén. Mindössze egyetlen mondatból állt. Egyetlen olyan mondatból, ami hegyes nyílvesszőként fúródott szívébe. Amióta csak szarvasa hátán utazik a mai napon, azóta nem igazán tudja abbahagyni a sírást. Nem hevesen zokog, csak némán, időnként egyet-egyet szipog. Arcát könny áztatja, minden csepp végiggördül ruháján is. De mégsem annyira szembetűnő, hogy itatja az egereket, de rendesen. Arcát Ágas szőrébe fúrja, csak egyszer-kétszer pillant fel, hogy gyors pillantást vethessen a tájra. Egy ilyen pillantás alkalmával látja meg a távoli esőfelleget is. Ágas pedig - hűséges állata - csak lassacskán lépdel, így próbálja menet közben vigasztalni szomorú gazdáját. Sajnos nem bizonyul ez hatásosnak. A mogorin leány csak sírdogál tovább Ágas társaságában. Más most nincs is, akire számíthatna.*
//Nyílt//
*Linä és Ágas a szántókat hagyja el, a tisztást övező kis erdőcskébe tér. Hosszú idő óta van már úton. Ő is, szarvasa is megérdemelne már egy kiadósabb pihenést. ~Talán lesz valami szállás vagy bármi, ahol megpihenhetek.~
Csodaszép idő van, a nap már közel jár a délhez. De a távolban mégis mintha gyülekező esőfellegeket látna. De tulajdonképpen Linának aztán igazán mindegy, hogy most milyen idő van. A kedvese, aki elkísérte útján, csúnyán elhagyta. Nem ám tisztességesen. Linä reggel arra ébredt, hogy senki nincs mellette. Csak egy rövidke levelet talált a fiú helyén. Mindössze egyetlen mondatból állt. Egyetlen olyan mondatból, ami hegyes nyílvesszőként fúródott szívébe. Amióta csak szarvasa hátán utazik a mai napon, azóta nem igazán tudja abbahagyni a sírást. Nem hevesen zokog, csak némán, időnként egyet-egyet szipog. Arcát könny áztatja, minden csepp végiggördül ruháján is. De mégsem annyira szembetűnő, hogy itatja az egereket, de rendesen. Arcát Ágas szőrébe fúrja, csak egyszer-kétszer pillant fel, hogy gyors pillantást vethessen a tájra. Egy ilyen pillantás alkalmával látja meg a távoli esőfelleget is. Ágas pedig - hűséges állata - csak lassacskán lépdel, így próbálja menet közben vigasztalni szomorú gazdáját. Sajnos nem bizonyul ez hatásosnak. A mogorin leány csak sírdogál tovább Ágas társaságában. Más most nincs is, akire számíthatna.*
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-14 19:04:05
Üzenet elküldve: 2020-07-14 19:04:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Időváltozás//
*Néhány cseppet mázol csak szét homlokán, s mikor már épp kezdené élvezni, ismét csupán a szele, s a távoli horizont kékes-lilába hajló színezete marad. A sivatagban minden más, az eső is csak megérkezik, minden előjel nélkül, igaz, az égbolton elnyúló koromfekete förgeteg néhány pillanattal előtte jelzi érkezését, de csak az igazán figyelmesek vehetik észre. A vihar olyankor homokot is hoz, bőségeset, sűrűt, olyat, amin nem lehet keresztül látni. Ösztönösen kap tarkójához, hogy a megszokott hazai viseletből adódó, szinte csak szemét szabadon hagyó csuklyát, hogy így védje magát, aztán több okból is rájön tévedésére. Első, hogy már nem rendelkezik ilyen öltözettel, hisz eredményes beilleszkedését ez is akadályozná, nemcsak bőrszíne. Másrészt pedig itt keresve sem talál olyan mennyiségű homokot, mely zavart, vagy sérülést okozhatna, így csupán élvezi a közeledő eső illatát és megfestett égalja színét. Találomra indul el, származásának köszönhetően, a város egyetlen oázisa irányába, egy meglehetősen impozánsnak ható negyeden keresztül hol alaposan megbámulják. Szigorú tekintete szinte mindenkit elér, igaz, nem ártó, vagy bántó szándékkal, csupán a szűkülő szempár inkább már-már megszokás. Nem hajol meg úton útfélen, ahogyan szertartásnak is beillő köszönését sem hánytorgatja fel, kinéznék. Adott esetben biccentéssel jutalmazza azt, ki szájtátása mellett még rá is köszön, de egyébként a takaros kis házakban merül el. ~ Más... nagyon más... ~ Talán nem is tudna huzamosabb élni egy helyen, vagy legalábbis ennyire szögletes négy fal közt, mint ezek az emberek. A negyed képzeletbeli határán átlépve, aztán a gondozott út végén már meglátja célját, mit messziről is érzett. A még tán virágzó tisztás illata, a fák idősödő hangja idáig is elért, s tudta, hogy érzései megfelelő célt választottak. Ösztönösen veszi le válláról fúvócsövét egy félkörös mozdulattal, s a vállpánton átbújva támasztja le maga mellé, egy kellően vaskos törzsű fa árnyékába. Nem fél. A vihar még kellően távol van, tán azon a vidéken, amely felől érkezett, persze azért felkészül, hogy villámlás elől azonnal egy tisztább részre induljon, ha kell.*
*Néhány cseppet mázol csak szét homlokán, s mikor már épp kezdené élvezni, ismét csupán a szele, s a távoli horizont kékes-lilába hajló színezete marad. A sivatagban minden más, az eső is csak megérkezik, minden előjel nélkül, igaz, az égbolton elnyúló koromfekete förgeteg néhány pillanattal előtte jelzi érkezését, de csak az igazán figyelmesek vehetik észre. A vihar olyankor homokot is hoz, bőségeset, sűrűt, olyat, amin nem lehet keresztül látni. Ösztönösen kap tarkójához, hogy a megszokott hazai viseletből adódó, szinte csak szemét szabadon hagyó csuklyát, hogy így védje magát, aztán több okból is rájön tévedésére. Első, hogy már nem rendelkezik ilyen öltözettel, hisz eredményes beilleszkedését ez is akadályozná, nemcsak bőrszíne. Másrészt pedig itt keresve sem talál olyan mennyiségű homokot, mely zavart, vagy sérülést okozhatna, így csupán élvezi a közeledő eső illatát és megfestett égalja színét. Találomra indul el, származásának köszönhetően, a város egyetlen oázisa irányába, egy meglehetősen impozánsnak ható negyeden keresztül hol alaposan megbámulják. Szigorú tekintete szinte mindenkit elér, igaz, nem ártó, vagy bántó szándékkal, csupán a szűkülő szempár inkább már-már megszokás. Nem hajol meg úton útfélen, ahogyan szertartásnak is beillő köszönését sem hánytorgatja fel, kinéznék. Adott esetben biccentéssel jutalmazza azt, ki szájtátása mellett még rá is köszön, de egyébként a takaros kis házakban merül el. ~ Más... nagyon más... ~ Talán nem is tudna huzamosabb élni egy helyen, vagy legalábbis ennyire szögletes négy fal közt, mint ezek az emberek. A negyed képzeletbeli határán átlépve, aztán a gondozott út végén már meglátja célját, mit messziről is érzett. A még tán virágzó tisztás illata, a fák idősödő hangja idáig is elért, s tudta, hogy érzései megfelelő célt választottak. Ösztönösen veszi le válláról fúvócsövét egy félkörös mozdulattal, s a vállpánton átbújva támasztja le maga mellé, egy kellően vaskos törzsű fa árnyékába. Nem fél. A vihar még kellően távol van, tán azon a vidéken, amely felől érkezett, persze azért felkészül, hogy villámlás elől azonnal egy tisztább részre induljon, ha kell.*
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-13 09:52:26
Üzenet elküldve: 2020-07-13 09:52:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Elhagyja a piacot. Most valami csendes, békés helyre téved. Nem mindennapi a hely érzete. Nyugtat és békét áraszt magából. A harcos az egyik fához sétál. Leül a tövében és megpihen. Ritka, hogy egy nagyvárosban ilyen belső zöld részt lásson. Nagyon kellemes itt lenni. Madarak csicseregnek, a tücskök zenélnek. Otthonos a környezet, mintha családja régi birtokán lenne. Nem zavarta fel semmi reggelente. A jószágoknak kellett enni adni de az nem volt olyan nagy munka. A harcos egy kicsit pihen. Feláll a végén és útra kel. Felfedezi a várost környező vidéket. Talán ott is lesz munka egy magafajta, dolgos kéznek.*
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-13 00:31:47
Üzenet elküldve: 2020-07-13 00:31:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Úgy érzi, hogy kell egy kis kikapcsolódás az egész napi hajsza után, úgyhogy a tisztásra látogat el, mielőtt hazamenni pihenni. Szellemileg mindig feltölti a csend és a nyugalom, szereti a nyüzsgést és az embereket, de mindennek van határa, s a nap végén néha ő is elérni ezt a határt. Hiába az évek sokasága. Kicsit megmozgatja szárnyait is, amiket leszíjazva tart, nehogy elsorvadjanak az izmok, karban kell tartania őket. Néhány apró repülés, szökkenés, csapások, és mindjárt jobban érzi magát. Indulhat haza. *
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-11 12:19:42
Üzenet elküldve: 2020-07-11 12:19:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Időváltozás//
*~Talán még elérem a zivatar kitörése előtt azt az Arthenior környéki Tavernát.~ gondolja, és az erdő széli tisztás felé veszi az irányt, hogy azután a szántókon átvágva elérjen a fogadóba.
A tisztáson lát is egy nagy böhöm városőrt, legalábbis abból, hogy az óriás termetű férfin a városőrség szürke köpönyegét rángatja a felerősödött szél, arra következtet, hogy a fickó a városőrség kötelékeibe tartozik. Megfordul a fejében, hogy bepanaszolja nála a történteket, de aztán csak legyint magában: nem akar foglalkozni a dologgal.
Még ha hinne is neki, mire visszaérnének, valószínű már bottal üthetnék a nő nyomát.
~De hogy pont Eeyr templomában...~ húzza el a száját, mert ezt végképp ostobaságnak tartja. ~Talán csak nem tudott ellenállni a csábításnak, ahogy ott látott egy gazdagabbnak tűnő, jól öltözött férfit egyedül.~ próbál magyarázatot találni a dologra, ahogy átlovagol a tisztáson az Artheniort körbeölelő folyón átívelő, a szántóföldekre vezető kis hídig.
De addigra már irgalmatlanul beborul, és elsötétedik az ég alja.*
*~Talán még elérem a zivatar kitörése előtt azt az Arthenior környéki Tavernát.~ gondolja, és az erdő széli tisztás felé veszi az irányt, hogy azután a szántókon átvágva elérjen a fogadóba.
A tisztáson lát is egy nagy böhöm városőrt, legalábbis abból, hogy az óriás termetű férfin a városőrség szürke köpönyegét rángatja a felerősödött szél, arra következtet, hogy a fickó a városőrség kötelékeibe tartozik. Megfordul a fejében, hogy bepanaszolja nála a történteket, de aztán csak legyint magában: nem akar foglalkozni a dologgal.
Még ha hinne is neki, mire visszaérnének, valószínű már bottal üthetnék a nő nyomát.
~De hogy pont Eeyr templomában...~ húzza el a száját, mert ezt végképp ostobaságnak tartja. ~Talán csak nem tudott ellenállni a csábításnak, ahogy ott látott egy gazdagabbnak tűnő, jól öltözött férfit egyedül.~ próbál magyarázatot találni a dologra, ahogy átlovagol a tisztáson az Artheniort körbeölelő folyón átívelő, a szántóföldekre vezető kis hídig.
De addigra már irgalmatlanul beborul, és elsötétedik az ég alja.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-09 11:23:50
Üzenet elküldve: 2020-07-09 11:23:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az bizonyos mindkettejük számára, hogy meglehetősen ritkán látni fák között egymásnak eső fiatalokat, arról nem is beszélve, hogy Ode számára még egy meztelen férfitest is új dolog mégis egyikük sem kívánja egy pillanatig sem abbahagyni a köztük égő vágy kiteljesedését. A szőkeség talán a töménynek köszönhetően vagy a másik finom illatától teljesen félredobta az őt fogságban tartó falakat és egyszerűen követi azt amit helyesnek érez a gondolkodást máskorra hagyva. Odé sosem szerette, ha megbámulták a múltjában, egyszerűen gyűlölte azt a rengeteg felfaló pillantást, mégis Wilhorp ismételten megcáfolja mindazt amiben eddig hitt a nő. Az elf ezúttal, csak még inkább ég a csodáló íriszektől és most először tényleg büszkén érzi magát vonzó teremtésnek. Ahogy Odenravia közelebb lépked a másik, már el is kapja derekát és azzal a lendülettel forradnak össze éhes ajkaik egymáson. A második csók során a férfi kezei sokkal kényesebb területekre vándorolnak, ami egyszerre túl forrónak bizonyul a lány számára, így hát egy hosszú felfűtött sóhajt hallat a másik ajkai közé, és úgy igyekszik kissé belemarni a gesztenyebarna tincsekbe. *
- Ha sikerül kiismernem a puccos külön készíttetett nadrágodat. *vigyorog a másikra a nem is, olyan régebbi beszélgetésükre utalva közben pedig, már lassan le is guggol a férfi előtt izgatott kezeivel kioldva a gombot, majd végig simít a másik csípőjén, ha az nem türelmetlenkedik és lassan felfedi a másik meztelen lábait, de még az alsónadrág felé nem mer nézni az enyhe pírral az arcán. Megvárja amíg a másik kilép a két szárból aztán a tenyereivel felfedező útra igyekszik indulni, amíg ezúttal el nem éri a másik vágyának bizonyítékát ami valószínűleg immáron, már kissé átüt az utolsó anyagon, így Odenravia már láthat valamit abból amitől eddig, oly messze tartották. Egy csókot lehel közvetlenül az anyag korca felé, majd újból kiegyenesedik a férfival szemben és édesen ziháló ajkakkal mutatkozó arcát a másik felé fordítja és a távolról igyekszik összefűzni pillantásukat. *
- Wil...*suttogja a férfi nevét miközben a fejét finoman a másik nyakhajlatába próbálja temetni. A nő noha tudja, hogy valamit mondani akar, de mégis... Nem jönnek szavak az ajkára. Ebben a pillanatban Ode törékeny és szeretetre éhes a gondolatai pedig, csak úgy cikáznak. *
- Nem akarok holnap egyedül ébredni. Nem várok gyűrűt vagy ilyesmit, de nem vagyok képes pusztán egyetlen alkalomra aztán jobbik esetben hűvös búcsúra. Ebben aztán tényleg nincs tapasztalatom, de... *az elf szavai komolyak és talán kissé fájdalmas is a hangsúly, egyszerre be sem tudja fejezni szavait, így erőgyűjtésként, ha Wilhorp még nem taszította el egy leheletnyi csókot nyom a férfi vállára, és csak aztán folytatja. *
- Vágyok rád, azonban ennek, csak akkor engedek, ha megígéred nem leszek, csak egy kaland. *A szőke virágszál szinte remeg mégsem tudja miért vagyis, csak nem akarja elhinni, hogy ennyire fél, hogy elveszíti az alig megismert férfit. Hátrébb lép és a másik arcára pillant miközben egy fényes kis könnycsepp magányosan lefolyik az arcán. Azt az egyet több nem követi, a nő arca várakozó és szinte meg sem mozdul a férfinak a lány szerint pedig két választása van pusztán. Elbúcsúzni vagy a karjai közé zárni és megcsókolni. *
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-07 23:07:55
Üzenet elküldve: 2020-07-07 23:07:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Igazán nincsen semmi különleges a módban, ahogy Wilhorp az inget kibontja. Az viszont valóban egyáltalán nem mindennapi, hogy ilyen körülmények között, a vágytól tüzelve, fűtve teszi, és hogy ezt Odenravia készségesen megengedi neki. Az esetleges tapasztalatlanság a másik fél részéről nem tűnik fel neki, és ha fel is tűnne, akkor is pont úgy örülne, ahogy most: mint majom a farkának. Megkapja a vezetés jogát a pajkos hallgatásba burkolózó Odenraviától, ő pedig készséggel él majd a lehetőséggel. Lenyűgözi az ing levétele után feltáruló látvány, méghozzá annyira, hogy egy-két pillanatig csak gyönyörködik benne anélkül, hogy bármilyen mozdulatot tenne. Ez kissé sután hathat, de ebből is látszik, hogy Wilhorp nem hivatásos, sokat gyakorló csábító, hanem csakugyan alaposan beleesett a szőkeségbe. A nadrágtól való megszabadulást is figyelemmel kíséri, roppant izgalmas látvány a folyamat és a végeredmény is. Wilhorpot is elönti a forróság, boldogan nyel egy nagyot a folytatás előtt. Mikor Odenravia ismét közelebb jön, akkor először újra a karcsú derekát kapja el a lánynak miközben viszonozza a csókot. Az első csókot ezután egy második követi, egyik keze közben a csipke alsó környékére vándorol, a másikkal pedig a lány kebleit keresi.*
- Segítesz az enyémet is levenni? *kérdi a csókok után a nadrágjára utalva. Igazságtalannak érzi, hogy rajta még mindig ott a nadrág, amikor Ode már egy perce a lengébb viselet előnyeit élvezi, többek között tehát azt, hogy borzasztóan csinos.*
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-03 11:49:02
Üzenet elküldve: 2020-07-03 11:49:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A pimasz kis gnóm lány felbőszítette az amúgy békés órást. A nép védelmezőjével gúnyolódni nem szép dolog. Talán még elő is állíthatta volna a szemtelenségéért, de most inkább elindul kikapcsolódni. Az Erdőszéli tisztáshoz ér, ahol nem szándékozik túl sok időt eltölteni. Dübörgő lépteivel halad végig a tisztáson. A kikötőben még nem járt, s az a hirtelen támadt gondolata támad, hogy benéz a Sellőházba, mivel sok jót hallott már róla. Ez egészen jó ötletnek tűnik, így a szántóföldek felé kezd el haladni az egyre sűrűbb erdőségen át. A kovácshoz is el kellene mennie, de ahhoz pénz kell. Egy lovagi vértezet nem olcsó, s neki ilyenre lenne szüksége. Talán visszafelé benéz a kovácshoz és megkérdezi, hogy mennyit kérnek el egy ilyen páncélért.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-02 11:38:58
Üzenet elküldve: 2020-07-02 11:38:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Elgret//
*Idős barátját úgy tűnik nem zavarja, hogy a beszélgetést Ganer állva folytatja. Sajnos nehézkesen elfogadva bólogat azon a tényen, amit Elgretor a kígyómarás hegeiről mond. Bár két aprócska heg maradt a bal alkarján, mégis az időváltozást ezután alighanem megérzi majd rajtuk keresztül. A változó vagy éppen közelgő különös időjárás elgondolkodtatja. Sajnos még nem áll készen, hogy az elemi erők tanulmányait elkezdhesse, de egy szép napon, talán a közeli jövőben ez megtörténik majd. Addig azonban kénytelen kivárni a jövőbeni történéseket. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy idős barátja nem tart vele, de persze megérti.*
- Sajnálom. Talán majd legközelebb több időnk lesz. Ég áldjon öreg barátom! *Mosolyogva köszön el a törpétől és gyorsan felszáll a lovára, s folytatja útját a kovácshoz. Út közben továbbra is azon rágódik, amit a sörkészítő mester barátja mondott. Valami közeledik, ezt a legtöbben érzik, de hogy pontosan mi az, azt talán senki sem tudja, vagy csak kevesek.*
*Idős barátját úgy tűnik nem zavarja, hogy a beszélgetést Ganer állva folytatja. Sajnos nehézkesen elfogadva bólogat azon a tényen, amit Elgretor a kígyómarás hegeiről mond. Bár két aprócska heg maradt a bal alkarján, mégis az időváltozást ezután alighanem megérzi majd rajtuk keresztül. A változó vagy éppen közelgő különös időjárás elgondolkodtatja. Sajnos még nem áll készen, hogy az elemi erők tanulmányait elkezdhesse, de egy szép napon, talán a közeli jövőben ez megtörténik majd. Addig azonban kénytelen kivárni a jövőbeni történéseket. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy idős barátja nem tart vele, de persze megérti.*
- Sajnálom. Talán majd legközelebb több időnk lesz. Ég áldjon öreg barátom! *Mosolyogva köszön el a törpétől és gyorsan felszáll a lovára, s folytatja útját a kovácshoz. Út közben továbbra is azon rágódik, amit a sörkészítő mester barátja mondott. Valami közeledik, ezt a legtöbben érzik, de hogy pontosan mi az, azt talán senki sem tudja, vagy csak kevesek.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-02 10:07:57
Üzenet elküldve: 2020-07-02 10:07:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ganer//
*A gnóm cimbora nem rest álldogálni hát tegye egész nyugodtan.*
- Na ugye.
*Nem mondott butaságot törpénk. Hajszálnyi pontosan megérzi az időváltozást. A kígyómarás ugyan nem ízület de jelzésnek megteszi.*
- Akkor azzal meg fogod érezni ha változik a szél. Kellemetlen dolog hidd el nékem.
*Az öreg már csak tudja. Az ízülettől kezdve mindene megérzi a változást.*
- Kovácshoz? Ááh most nem. Megyek vissza a kalmárba megkérdezem ott is zsibonganak e végtagok.
- Eyr áldjon barátom!
*Biccent a csomagra. Persze, hogy elhozza. Ezt igazán nem nagy kunszt megtennie.*
- Aztán vigyázzál magadra ezektől a maróságoktól. Nem éri meg belepatkolni.
*Egy utolsó jó tanács a gnóm komának mielőtt az öreg feltápászkodik a padról és elkullog vissza a kalmárba.*
*A gnóm cimbora nem rest álldogálni hát tegye egész nyugodtan.*
- Na ugye.
*Nem mondott butaságot törpénk. Hajszálnyi pontosan megérzi az időváltozást. A kígyómarás ugyan nem ízület de jelzésnek megteszi.*
- Akkor azzal meg fogod érezni ha változik a szél. Kellemetlen dolog hidd el nékem.
*Az öreg már csak tudja. Az ízülettől kezdve mindene megérzi a változást.*
- Kovácshoz? Ááh most nem. Megyek vissza a kalmárba megkérdezem ott is zsibonganak e végtagok.
- Eyr áldjon barátom!
*Biccent a csomagra. Persze, hogy elhozza. Ezt igazán nem nagy kunszt megtennie.*
- Aztán vigyázzál magadra ezektől a maróságoktól. Nem éri meg belepatkolni.
*Egy utolsó jó tanács a gnóm komának mielőtt az öreg feltápászkodik a padról és elkullog vissza a kalmárba.*
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-02 07:51:45
Üzenet elküldve: 2020-07-02 07:51:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Elgret//
*A sörkészítő mester barátja hellyel kínálja, azonban most jobban esik állnia.*
- Köszönöm, de a lovaglás után jól esik kinyújtóztatni a lábaimat. *Néhány apró nyújtó gyakorlatot tesz, hogy egy kicsit bejárassa a tagjait. Örömmel hallja, hogy az idősödő törpe barátja mindennapjai nyugalmasan telnek.*
- Ez örömmel hallom. *Mosolyogva válaszolja a törpének, majd kissé elcsodálkozik az időjárásról mondott jóslatáról. Bal alkarja sajog, az biztos. A kígyómarás óta időnként megérzi, ha időváltozás jön, de most, hogy mondja a törpe, így már odafigyelve tényleg különös ez a helyzet.*
- A kígyómart alkarom nekem is fájdogál. Nem gondoltam, hogy ez az időjárástól lehet, de ezek szerint az alakrom már meg fogja érezni a változást. *Elgretor jóslata elég vészjósló. Megjegyezi magának a sörmester szavait. A kígyómarás említésére kelletlenül megvakarja a tarkóját.*
- Baleset volt, de a lényeg, hogy már túl vagyok rajta. *Részletekbe nem nagyon szeretne belemenni, mert van benne számára kínos rész is. Az apjától érkező csomagot hálásan átveszi a másiktól.*
- Hálás vagyok öreg barátom. Mindig hűségesen eljuttatod apám csomagjait. *Hálával telt tekintettel néz a törpére, hiszen nagyon sokat köszönhet neki.*
- Épp a kovács felé tartok. Nincsen kedved velem jönni? *Kíváncsian kérdezi a másikat, hátra el tudja csábítani egy kis fegyvernézőbe.*
*A sörkészítő mester barátja hellyel kínálja, azonban most jobban esik állnia.*
- Köszönöm, de a lovaglás után jól esik kinyújtóztatni a lábaimat. *Néhány apró nyújtó gyakorlatot tesz, hogy egy kicsit bejárassa a tagjait. Örömmel hallja, hogy az idősödő törpe barátja mindennapjai nyugalmasan telnek.*
- Ez örömmel hallom. *Mosolyogva válaszolja a törpének, majd kissé elcsodálkozik az időjárásról mondott jóslatáról. Bal alkarja sajog, az biztos. A kígyómarás óta időnként megérzi, ha időváltozás jön, de most, hogy mondja a törpe, így már odafigyelve tényleg különös ez a helyzet.*
- A kígyómart alkarom nekem is fájdogál. Nem gondoltam, hogy ez az időjárástól lehet, de ezek szerint az alakrom már meg fogja érezni a változást. *Elgretor jóslata elég vészjósló. Megjegyezi magának a sörmester szavait. A kígyómarás említésére kelletlenül megvakarja a tarkóját.*
- Baleset volt, de a lényeg, hogy már túl vagyok rajta. *Részletekbe nem nagyon szeretne belemenni, mert van benne számára kínos rész is. Az apjától érkező csomagot hálásan átveszi a másiktól.*
- Hálás vagyok öreg barátom. Mindig hűségesen eljuttatod apám csomagjait. *Hálával telt tekintettel néz a törpére, hiszen nagyon sokat köszönhet neki.*
- Épp a kovács felé tartok. Nincsen kedved velem jönni? *Kíváncsian kérdezi a másikat, hátra el tudja csábítani egy kis fegyvernézőbe.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-01 13:28:52
Üzenet elküldve: 2020-07-01 13:28:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ganer//
*Minden délután kijön ide lustálkodni. Most is itt fekdécsel a szokott padján amikor valami felveri a csendes pihizését. Egy fekete lovas. Már kezdi azt hinni, hogy baj lesz. Aztán mégsem. Meglátja a daliás gnóm barátját a fekete ló hátán.*
- Ganer komám! Gyere tenteredj ide mellém.
*Bizony rég is volt, hogy látta a gnómot. Azóta talán már a ser is kész amiről mesélt neki.*
- Nyugalmasan elég nyugalmasan telnek. Az időjárás azt megérzem. Valami vihar vagy a kánya tudja mi közeledik.
- Szimatolom a levegőt és valami nem jó. Hidd el nékem, hogy ebből még baj lesz.
*Az öreg sermester már csak tudja. Megél egyet és más is.*
- Kígyó?
*Kellemetlen.*
- Még jó, hogy túlélted. Azért ilyet ne csináljál.
*Még majdnem nevetve mesél a gnóm. Azért ennyire nem vicces. Az öreg még aggódik is egy pettyet. Aztán a mondérjába nyúl.*
- Ha már itten vagyunk akkor ezt apád küldte hajóval.
*Becsúsztatja a csomagot a gnómnak.
*
- Te nem érzed az ízületeid?
*Tán csak nem egyedül van a zsibongó érzésekkel.*
A hozzászólás írója (Elgretor Otitumal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.01 13:29:24
*Minden délután kijön ide lustálkodni. Most is itt fekdécsel a szokott padján amikor valami felveri a csendes pihizését. Egy fekete lovas. Már kezdi azt hinni, hogy baj lesz. Aztán mégsem. Meglátja a daliás gnóm barátját a fekete ló hátán.*
- Ganer komám! Gyere tenteredj ide mellém.
*Bizony rég is volt, hogy látta a gnómot. Azóta talán már a ser is kész amiről mesélt neki.*
- Nyugalmasan elég nyugalmasan telnek. Az időjárás azt megérzem. Valami vihar vagy a kánya tudja mi közeledik.
- Szimatolom a levegőt és valami nem jó. Hidd el nékem, hogy ebből még baj lesz.
*Az öreg sermester már csak tudja. Megél egyet és más is.*
- Kígyó?
*Kellemetlen.*
- Még jó, hogy túlélted. Azért ilyet ne csináljál.
*Még majdnem nevetve mesél a gnóm. Azért ennyire nem vicces. Az öreg még aggódik is egy pettyet. Aztán a mondérjába nyúl.*
- Ha már itten vagyunk akkor ezt apád küldte hajóval.
*Becsúsztatja a csomagot a gnómnak.
*- Te nem érzed az ízületeid?
*Tán csak nem egyedül van a zsibongó érzésekkel.*
A hozzászólás írója (Elgretor Otitumal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.01 13:29:24
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-07-01 11:54:35
Üzenet elküldve: 2020-07-01 11:54:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Elgretor//
*Éjtépő a büszke telivér hátán érkezik, vágtató tempóban a város szélén lévő Erdőszéli tisztáshoz. Lelassítja lovát és lépésben, a nyeregből szemlélődik az ismerős arc után. Régen találkoztak már ezért örül, hogy pár szót válthatnak. Rövid keresgélés után megpillantja Elgretor barátját. Lovát odavezeti a padhoz, ahol a törpe üldögél, majd leszáll Éjtépőről és hagyja, hogy pihenjen egy kicsit és legelésszen a friss fűben. Nem fél tőle, hogy elkóborolna, mivel nagyon hűséges állat. Leszállva odalép Elgretor-hoz és baráti jobbját nyújtja neki.*
- Örülök, hogy ismét látlak barátom! *A jókedvű sörkészítő mesterrel mindig öröm találkozni.*
- Hogyan telnek napjaid mostanság? *Vidáman kérdezi a törpét, hogy milyen újdonságok történhettek vele a Kalmárban.*
- Sok minden történt mióta nem találkoztunk. Képzeld, két hattal ezelőtt egy kígyó is megmart. *Nem túl vidám történés, mégis hozzátartozik az életéhez, ezért szeretné megosztani a barátjával.*
*Éjtépő a büszke telivér hátán érkezik, vágtató tempóban a város szélén lévő Erdőszéli tisztáshoz. Lelassítja lovát és lépésben, a nyeregből szemlélődik az ismerős arc után. Régen találkoztak már ezért örül, hogy pár szót válthatnak. Rövid keresgélés után megpillantja Elgretor barátját. Lovát odavezeti a padhoz, ahol a törpe üldögél, majd leszáll Éjtépőről és hagyja, hogy pihenjen egy kicsit és legelésszen a friss fűben. Nem fél tőle, hogy elkóborolna, mivel nagyon hűséges állat. Leszállva odalép Elgretor-hoz és baráti jobbját nyújtja neki.*
- Örülök, hogy ismét látlak barátom! *A jókedvű sörkészítő mesterrel mindig öröm találkozni.*
- Hogyan telnek napjaid mostanság? *Vidáman kérdezi a törpét, hogy milyen újdonságok történhettek vele a Kalmárban.*
- Sok minden történt mióta nem találkoztunk. Képzeld, két hattal ezelőtt egy kígyó is megmart. *Nem túl vidám történés, mégis hozzátartozik az életéhez, ezért szeretné megosztani a barátjával.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-06-30 22:48:29
Üzenet elküldve: 2020-06-30 22:48:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Utazóban//
*A tisztásig kocogva teszi útját a kardforgató, így hát a napi edzése sem látszik elhalasztottnak ettől a sok fárasztó utazástól, melyet maga mögött hagyott és vár rá. A virágok és a zöldellő fűre lépve Sert, csak lelassít és lassan elmosolyodik az otthona messzi, de már nem is annyira távoli árnyékától. Szereti a harcot, az új élményeket, de mégis szeret a házába térni, és ha a mai terve jól is alakul, akkor bizony elég hamar egy újabb oka lesz maradni vagy a fájdalmas távolból hazatérni. Szép álom, annál is szebb jövő, ha teljesül. Bár még mindig benne van a pakliban, hogy a leány csúnya, hiszen meglehetősen régóta hajadon az emlegetett lányka. *
*A tisztásig kocogva teszi útját a kardforgató, így hát a napi edzése sem látszik elhalasztottnak ettől a sok fárasztó utazástól, melyet maga mögött hagyott és vár rá. A virágok és a zöldellő fűre lépve Sert, csak lelassít és lassan elmosolyodik az otthona messzi, de már nem is annyira távoli árnyékától. Szereti a harcot, az új élményeket, de mégis szeret a házába térni, és ha a mai terve jól is alakul, akkor bizony elég hamar egy újabb oka lesz maradni vagy a fájdalmas távolból hazatérni. Szép álom, annál is szebb jövő, ha teljesül. Bár még mindig benne van a pakliban, hogy a leány csúnya, hiszen meglehetősen régóta hajadon az emlegetett lányka. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3077-3096