*A kis tisztáson sétálva Melith gondolatait még mindig a bosszú köti le. Főleg az, hogy hogyan szerezhetne szövetségeseket a végrehajtásához. A varázsló Almos, és a csípős nyelvű törpe, Drezil igen jó társaságnak bizonyultak, csak még nem igazán a legjózanabb baráti körnek a tagjai.*
~Drezil erős, de nem elég józan, míg Almos nem elég erős, de legalább gondolkodik. Míg egyedül vagyok esélyem sincs szembeszállni egy kisebb magánhadsereggel, és egy tapasztalt hadúrral. Bármi is van a bosszúhoz nem kezdhetek hozzá magamban. Két társra lenne szükségem. Egy mágusra, és egy orvgyilkosra, vagy még egy ilyen harcoslovagra, mint én. Tudom barátokat könnyebb lenne kocsmákban, meg barakkokban találni, de a nyüzsgés nem nekem való. Sokkal jobban szeretem a nyugalmat, amit az ilyen kis, békés, nyugodt helyek nyújtanak. Itt akár még a kardommal is gyakorolhatok.~
*Előrántja kardját, és a hüvelyt a talajra veti, majd íves mozdulatokat tesz a levegőben. A penge ragyogva szeli a levegőt precíz mozdulatai által, és süvítő hanggal jelzi, hogy a fél-elf elég lendületesen csap fegyverével. Nem a gyakorlás a célja, csak fel szeretné eleveníteni, hogy milyen karddal eljárható táncokat, és technikákat ismer.*
~Lendületes penge!~*Egyet fönt, egyet lent vág, majd egy körkörös ívben végrehajtott, jobbról-balra irányú csapással befejezi a mozdulatsort.*
~Hurrikánszúrás!~* Először a szív magasságába szúr, majd a torkot veszi célba, ismét a szívet, végül a fej-szív-torok-gyomor négyesét váltogatva.*~Nem kapom el a szúrás lényegét, ami pedig a sebesség, és a precizitás. Itt nem lehet centiméterekkel eltérni, itt pontosnak kell lenni! Ha a szívet nem találom el akkor lehetséges, hogy az áldozat életben marad, és visszavág.~* Enyhe csalódással, de nem csüggedve, felveszi a hüvelyt a földről, és visszatolja bele pengéjét. Mikor a kard egy kattanással jelzi, hogy a helyén van, a férfi elindul a mezőről a város irányába*