*Megérkeztek, s kezeit gyors mozdulatokkal húzza el a férfitól. Ismételten nem fogadja el a segítségét, amint nyújtja a kezét. Ügyetlenül, de leszáll a lóról. Nagy figyelemmel követi minden egyes szavát a hímnek, s kicsit amit mondd elég, kuszának hangzik. Nem lehet unalmas az élete, legalábbis a mostani szakasza biztos nem. Elég zaklatottnak tűnik, de hisz neki, de bízni még mindig nem bízik benne, ezért pár lépést hátrál, jobb megtartani a tisztes távolságot.*
- Nyugodj meg! Biztos vagy benne, hogy éppen a társaságommal menteném meg az életed és nem attól, hogy e világi léted megszűnjön?
*Kicsit megfélemlítve hangzottak szavai, s szigorúan néz most a férfi zöld íriszeibe. Bántani nem akarja, csak akkor vetemedik erre, ha éppen meg kellene védenie magát, vagy ha a helyzet úgy hozza.*
- Nuru Siril.
*Mormogja az orra alatt, s közben végigméri ez előtte állót. Tudja, hogy nem ér semmit, ha elkezd neki nyafogni, hogy vigye haza. Úgy tűnik, hogy most egy darabig itt lesznek. Túl nagy bizalommal fordul ez a tudatlan hím a nőstény felé, de hát legyen
A nap kezd lemenni, s lassan sötétség fogja betakarni az egész helyet. Remélhetőleg semmiféle vadállat nem kóricál errefelé. A sötétbe burkolózott nő csak ott áll, s bizonytalanul méregeti a környéket. Most Qwer jobban szemügyre veheti őt, már amennyire az álca engedi. Egy nagy fekete lepel takarja egész testét, melyet nyakánál kötött meg, így látható öltözéke, ami egy fekete feszes bőrnadrágból és egy ugyanolyan anyagú fűzőből áll. Kezét kesztyű fedi, lábán kopott bakancs. Arcából semmi sem látszódik, csupán a szem környéke, a vörös íriszek, s a hófehér szemöldök.*